Amiről a fák beszélnek

Az elmúlt évek valóságtól való elrugaszkodásánák és telhetetlen mohósógának fontos szimbólumai a fák.
A hatalom építésének fizikai megvalósulásai, azaz a megalomán és átgondolatlan építkezések első
vesztesei szintén ők: szinte már a tervezés fázisa előtt pusztulniuk kell. Ellenségek lettek, miközben: a
levegőt és a történelmi folytonosságot jelentik - nem kevés fa élte végig a XX. századot. A
társadalmi-politikai csatatér mellett a fák a klímaváltozás mérséklésének fő letéteményesei is.

A fák a növényvilág ciklikusan pusztuló és újrasarjadzó részeivel, elsősorban a virágokkal szemben az

életerő, az öröklét szimbólumai. A fa mint világtengely a mitikus világképek egyik leggyakoribb motívuma;
elnevezése: világfa, kozmikus fa. Ábrázolják a káosz óceánján lebegő kozmikus tojás hajtásaként,
amelynek növekedése a kozmosz, a világrend kiteljesedését fejezi ki. Mivel gyökereivel a földbe hatol,
törzsével a földi, ágaival az égi szférában él, a világ vertikális egységeinek összekapcsolója; az alvilág, a
földi és az égi világ közti kommunikációt teszi lehetővé . A világrend tér- és időbeli tagoltságát
reprezentálja. Az óriás fa a feltörekvő ember negatív értékű szimbólumaként jelenik meg Nietzschénél:
„Mennél jobban törekszik magasba, fénybe, annál erősebben törekszik gyökere a földbe, lefelé, a
sötétbe, mélybe, – le a gonoszba” ​(Im-ígyen szóla Zarathustra; A hegyi fáról).

A mitologikus vagy természettudományos értelmezések mellett az elmúlt években több olyan elmélet is
napvilágra került, mely a fákat individuumként mutatja be, akik kommunikálnak egymással,
gondoskodnak egymásról vagy éppen emlékeket hordoznak. Bár Peter Wohlleben tudományos esszéje (
A fák titkos élete, 2015) sokak által vitatott, Suzanne Simard ökológus szintén bonyolult egységként
kezeli a fákat és olyan diskurzust indított el, mely a jelenlegi természetfogalom biológiai aspektusától
inkább egy antropomorf megközelítés felé mutat.

Projektünk célja a fák mint élőlények kitüntetett szerepére való figyelemfelkeltés és a legújabb generációk
számára a városi makrokörnyezetre is mint ökoszisztémára való gondolkodás előkészítése. A jövő
generációra építő kollektív projekt a saját jövőjéért tenni tudó és akaró fiatalok által kíván közelíteni egy
egyaránt lokális és globális problémához.

A projekt: a velünk élő fák anyakönyvezése, azaz minden közterületen élő fát nyilvántartásba veszünk és
a legújabb generációk (óvodások és iskolások számára örökbe is adjuk őket, azaz minden gyerek nevet
adhatna és ezáltal örökbe fogadhatna egy fát. )
A fákra kis névtábla kerülne, amelyen a kreált név mellett a fáról való legfontosabb tudnivalók is
szerepelnek.

A fák összeírására területi alapon az adott körzetbe tartozó óvodák és iskolák csoportjait kérjük fel,
pedagógus és biológus-botanikus kíséretében járnák be az adott területet, azonosítanák be a fákat, és
egyben neveznék is el őket. A szakértő segítségével megállapítanák a fa fajtáját, korát, méretét , várható
élettartamát. A fák perszonifikálása segít a fontosságuk és a velük való szimbiotikus életünk
felismerésében.  

Partnerként az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékét illetve a Budapesti Corvinus

Egyetem Kertészettudományi Karát kérnénk fel.

A névtáblák designjára pályázati kiírását javasolunk. A névtáblák a lehető legfabarátabb módon

kerülnének felhelyezésre.

A fák katalógizálásához fotókat is készítenénk, melyek lokálisan, a helyi intézményekben egy kiállítás /
“FArcképcsarnok” / tabló formájában jelennének meg, illetve egy nagyobb helyszínen a különböző
városrészeken készült fotók együtt. Ehhez kapcsolódna egy interaktív appllikáció és weboldal, mely
segíti a környező fák megismerését. Egy-egy osztály vagy óvodai csoport tablót is kirakhat a készült
fotókból a termükben.

Tekintve, hogy a pályázók és a partnerként bevonandó intézmények is a XI. kerületben élnek, adódik,
hogy a projekt innen, a legnépesebb kerületből induljon útjára. Az itt élő óvodás és iskoláskorú
gyermekeket a 25 állami és 13 magán óvodán illetve a 15 állami és 8 magán vagy egyházi általános
iskolán keresztül tudjuk a projektbe bevonni. A projekt tervezésénél 10 000 diákkal számoltunk, akik
névadói lehetnek egy-egy fának, de a teljes közterületi faállomány összeírása és feltüntetése is
megvalósulna. Remélhetőleg a projekt célja és sikeressége a meglévő infrastruktúrát használva
(weboldal és app) önszerveződő módon folytatásra talál.

A projekt kiválóan összekapcsolható a 2010 óta futó BEAGLE projekttel, amely egy európai online
biodiverzitás platform, amely 7 évnél idősebb diákok számára alkalmas és nyitott Európa minden iskolája
számára. Itt is választaniuk kellosztályonként egy fát és nyomon követni az év során bekövetkező
állapotváltozásait, és jelenteni a fontos változások időpontjait és összehasonlítani az eredményeket más
iskolák adataival.

Kaplár F. Krisztina és Somosi Rita