8.

fejezet

}
Urhaj
ozasi alapfogalmak

Napjainkban tanui lehetunk mikent valik valora az ember egyik evezredes

alma, az emberi u}rutazas. A huszadik szazad masodik felenek embere, egy
egeszen uj tudomany megjeleneset, az u
}rtan megszuleteset kovethette vegig.
Az u
}rtan a vilag}ur kutatasanak es hasznostasanak tudomanya es te h-
nikaja. Az u}rtan kutatassal foglalkozo resze az u
}rkutat
as .
Az u
}rhaj
oz
as , vagy idegen eredet}u szavakkal asztronautika ( kozmonau-

tika ), tagabb ertelemben a vilag}urben legalabb az els}o kozmikus sebesseggel

vegrehajtott mozgas osszes problemajat targyalo tudomany. Sz}ukebb er-
telemben, sak a vil
ag}
urbe hatol
o emberrel kap solatban haszn
aljuk . }
Ur-

rep
ul
es nek nevezunk minden u}rhajozast, amelyek soran az emberek Fold
koruli palyara kerulnek. Az u}rrepulest vegz}o szemely az u
}rhaj
os (
asztro-

,
nauta kozmonauta ). Az embert szallto u}rjarm}u hagyomanyos neve u
}rhaj
o .
}
Urrep
ul}
og
ep nek akkor nevezzuk, ha tobbszor felhasznalhato az u}rjarm}u,
vagyis a repul}ogep es az u}rhajo kombina ioja. Ezt nevezik meg u
}rsikl
o nak,
vagy u
}rkomp nak is.
Az u}rutazas almanak megvalosulasa a kozmikus sebess
eg elereset le-
het}ove tev}o m}uszaki eszkozok megszuletesenek koszonhet}o. Ezen eszkozok
kozott kituntetett szerepe van a hordoz
orak
et
a nak, amely talalmany elmeleti
megalapozasaban valamint gyakorlati kivitelezeseben jelent}os K. E. Ciol-

kovszkij (1857-1935, a raketate hnika es az u}rhajozas elmeleti megalapozoja),

R. H. Goddard (1882-1945, a korszer}u raketate hnika uttor}oje, 1926-ban a
vilagon els}okent ropt fel folyekony hajtoanyagu raketat), K
arm
an T
odor

(1881-1963), Hermann Obert (1894-1992, nagyszebeni szuletes}u nemet zi-

kus), Sz. P. Koroljov (1907 - 1966), W. von Braun (1912 - 1977) es masok
munkassaga.
173
174 }
8. FEJEZET. URHAJ  ASI
OZ  ALAPFOGALMAK

8.1. A hordoz
orak
eta

Egy u}rutazas elja altalaban valamely hasznos teher | aminek legaltala-

nosabb neve u
}reszk
oz | felbo satasa. A meghatarozott ellal felbo satott
u}reszkoz, bizonyos ideig aktivitast fejt ki, mereseket vegez, vagy informa-
iokat tovabbt. A hasznos terhet hordoz
orak
eta juttatja a vilag}urbe, ezt
altalaban u
}rk
ozpont u
}rrep
ul}
oter er}ol indtjak, de ujabban el}ofordul a sztra-
toszferaban halado, raketahordozo repul}ogepekr}ol torten}o indtas is.
Egy hordozoraketa a kovetkez}o f}obb reszekb}ol tev}odik ossze:
(a)tulajdonk
eppeni rak
eta , ami magaba foglalja a rak
eta t
orzs et az azt
bortov
ed}
oburkolat tal, az u
zemanyagtart
alyok at, at
aprendszer t, a rak
eta-

hajt
om}
uvek et, a
fed
elzeti ir
any
t
orendszer t es a
korm
anyrendszer t;
(b)hajt
oanyag-komponensek (hagyomanyosan t
uzel}
oanyagok esoxid
al
o-

anyagok ), amelyek elegese reven keletkez}o nagy nyomasu es nagy h}omersek-
let}u egestermek h}oenergiaja alakul a f
uv
o s}
o ben mozgasi energiava.
8.1.1. A raketa hajt
om}
uve
A rak
etahajt
om}
u vek a kulonfele rendeltetes}u u}reszkozoket palyara allto hor-
dozoraketak kizarolagos hajtom}uvei, hasonlokeppen raketahajtom}uvek szol-
galnak az u}reszkozok mozgasiranytasara, palyamodostasara, tovabba visz-
szateresi man}overukhoz is. A raketahajtom}uvek a sugarhajtom}uvek sajatos
valtozatai.
A raketahajtom}u olyan kulonleges sug
arhajt
om}
u , amelynek m}ukodese a
kornyezetet}ol teljesen fuggetlen, mert az uzemeltetesehez szukseges osszes
anyagot a repul}oeszkoz fedelzeten helyezik el, ezert barhol, tehat a legures
terben is m}ukod}okepes. A raketahajtom}u a nagy sebessegre felgyorstott
munkakozeg | rendszerint gazok | hajtoerejevel ellentetes iranyu toloer}ot
hasznalja fel a hordozoraketa es egyben az u}reszkoz mozgatasara.
A jelenleg szeleskorben hasznalt raketahajtom}uvek szinte kizarolag k
e-

miai rak
etahajt
om}
uvek , azaz a kemiai energiat mozgasi energiava alakto
sajatos szerkezetek, amelyeknek ket f}o tpusa ismert:
(a) Foly
ekony anyag
u rak
etahajt
om}
u . Ez napjaink u}rkutatasanak alap-
vet}o hajtom}utpusa (8.1. abra).
E hajtom}uvek altal el}oalltott toloer}o a hajtom}u meretet}ol fugg}oen ne-
hany N-tol tobb ezer MN-ig terjed. Rendeltetesukt}ol fugg}oen folyamatos
vagy szakaszos uzem}uek lehetnek. Meretuk nehany m-t}ol nehany m-ig ter-
jed, tomeguk pedig nehany g-tol nehany t-ig.
A ketkomponens}u hajtoanyag oxidaloanyagakent leggyakrabban folye-
kony oxigent (O2), saletromsavat (HNO3 ), nitrogen-tetroxidot (N2 O4) hasz-
 
8.1. A HORDOZORAK 
ETA

2
3
hh
!!!QQ
aaa

4

5 `
PP`P`P``
P
175

8.1. abra. A folyekony anyagu raketahajtom}u vazlatos szerkezete: 1 {

tuzel}oanyag; 2 { oxidaloanyag; 3 { taprendszer; 4 { tuzel}oter; 5 { fuvo s}o;
(4{5 hajtohaz).
nalnak. Folyekony tuzel}oanyagkent leggyakrabban a szenhidrogenek (-
nomtott petroleum, kerazin stb.), a metilalkohol, a kulonfele hidrazin ve-
gyuletek (dimetil-hidrazin, aszimmetrikus dimetil-hidrazin), tovabba folye-
kony hidrogen (H2 ) szerepel.
Manapsag a legnagyobb gazkiaramlasi sebesseget a seppfolyos oxigen es
hidrogen komponens keverekevel lehet elerni. Kezeles szempontjabol viszont
a saletromsavas oxidaloanyag es a kerazin kevereke tekinthet}o optimalisnak.
(b) Szil
ard anyag
u rak
etahajt
om}
u . Ezen hajtom}uvek el}onye egyszer}u
szerkezetukben rejlik, ugyanis a szilard hajtoanyag toltet formajaban ma-
gaban a tuzel}oterben helyezkedik el. Ugyan sak el}onyos, hogy indtashoz
valo el}okesztesuk rendkvul gyors folyamat. Hatranyos tulajdonsaguk a
nagymeret}u tuzel}oter, a folyekony hajtoanyagu raketahajtom}uveknel ki-
sebb fajlagos toloer}o. Ugyan sak hatranyos az, hogy nehezen megoldhato
a toloer}o allando erteken tartasa, a hajtom}u gyors es pontos lealltasa, ami
a megbzhato iranytas alapfeltetele. Inkabb sak a hordozoraketak els}o
fokozatanak teljestmenynovelesere (gyorstoraketakent) hasznaljak.
Szilard hajtoanyagkent regebben preselt feketel}
oport hasznaltak. A kor-
szer}u szilard hajtoanyagok homog
en ek vagy heterog
en ek. A homogen szilard
hajtoanyag vegyileg kotott formaban tartalmazza az oxigent (pl. oldoszerrel
zselatinszer}uve tett nitro elluloz stb.), a heterogen szilard hajtoanyagban a
tuzel}oanyaghoz kristalyos szervetlen so (pl. ammonium-nitrat (NH4 NO3),
kalium-perklorat (KClO4) stb.) formajaban keverik az oxigenhordozo anya-
got, amelyet valamilyen kot}oanyagba (pl. poliuretanba) agyaznak. A nagy
teljestmeny}u egysegek anyaga az ammonium perklorat es polibutadien ke-
verek, amelyet alumnium-porral dustanak.
A hordozoraketak hajtom}uve fajlagos teljestmenyenek lenyeges javtasa
a jov}oben ujabb meghajtasi tpusok kidolgozasatol varhato, mint:
| nukle
aris hajt
om}
uvek , amelyek eseten a hidrogen tuzel}oanyag magre-
ak ioja soran keletkezett egestermekeket aramoltatjak ki a fuvo soveken.
176 }
8. FEJEZET. URHAJ  ASI
OZ  ALAPFOGALMAK

| ionrak
et
ak m}ukodesi alapelve ion sovak elektromos vagy elektromag-
neses terben torten}o felgyorstasa. A kiaramlo higany, ezium vagy nemesgaz
ion- sova szolgaltatja a szukseges hajtoer}ot. Az ionraketak az un. elektro-
mos hajtom}uvek saladjaba tartoznak.
| fotonrak
et
ak lenyege az lenne, hogy a kiaramlo kozeg fenykvantumok-
bol alljon.
8.1.2. A raketate hnika rovid torteneti attekintese
A XX. szazad els}o felenek raketakserletei Nemetorszagban vezettek az els}o
komoly eredmenyre, ahol W. von Braunn a hadsereg megbzasabol megal-
kotta a szazad els}o, nagy sorozatban gyartott raketajat az A-4-et. Az els}o
sikeres start 1942. oktober 3-an volt. Az A-4 raketa V2 neven 1944-t}ol a II.
vilaghaboru rettegett fegyvereve valt.
Az els}o m}uholdat 1957. oktober 4-en indtottak utjara az oroszok az
A-4-b}ol kifejlesztett nagyraketajukkal az, R-7-tel.
W. von Braun es a nemet raketafejlesztes vezet}oi 1945 oktoberet}ol mar
az amerikaiaknak dolgoztak. A katonai ballisztikus raketak fejlesztesevel
alaktjak ki az u}rkutatasi elokra kifejlesztett Delta ,Atlas esTitan ra-
keta saladokat, amelyekkel sok m}uholdat, u}rhajot (Mer ury, Gemini) es
u}rszondat (Ranger, Survoyer, Pioneer, Mariner, Helios, Viking) indtottak.
A kis, kutato es katonai holdak (Explorer, Se or, San Mar o, Os ar stb.)
palyara alltasara 1960-tol a szilard hajtoanyagu S out hordozoraketat hasz-
naltak.
A Szovjetunioban a nagy sorozatban kesztett m}uholdak indtasara 1962-
t}ol a katonai raketakbol kialaktott Kozmosz , majd 1977-t}ol a Ciklon hor-
dozoraketakat alkalmaztak. A nagy u}reszkozok indtasara fejlesztettek ki
a Proton hordozoraketat, amellyel nehez m}uholdakat (Proton, GLONASS,
Kozmosz, Raduga, Ekran, Gorizont, Asztron stb.) u}rhajokat (Zond), u}r-
szondakat (Luna-15-24, Marsz-2-7, Venyera-9-19, VEGA, Fobosz) valamint
u}rallomasokat (Szaljut-1-7, Mir) es u}rallomas modulokat (Kvant, Krisztall,
Szpektr, Priroda) juttatattak palyara.
Az ESA (European Spa e Agen y) 1979-t}ol sikerrel alkalmazza a fran-
ia Ariane raketat. Az
Ariane -4 1990-t}ol sorozatban gyartott kereskedelmi
hordozoraketava valt.
Az USA-ban W. von Braun vezetesevel 1967-re letrehoztak a Saturn

saladot, amelyet a holdexped iokhoz es u}rallomasokhoz (Skylab, ASTP)

hasznaltak. Az amerikai u}rhajosokat a Fold legnagyobb hordozoraketaja, a
Saturn -V indtotta a Holdra. A Saturn-5 hossza 108 m, alapatmer}oje 10 m,
ossztomege 3000 t, amib}ol 91% az uzemanyag.
  A PALYA
8.2. MOZGAS  AKTIV SZAKASZAN
 177
1970-t}ol indtja sajat hordozoraketait Japan (Lambda , ,
Mu Osumi Tan- ,
,
sei Kiku stb.) es Kna ( CZ
Csang Zeng = Hosszu Meneteles = Long Mar h
LM).
India 1980-tol hasznal sajat hordozoraketat ( -3), melynek megnovelt
SLV

teljestmeny}u (
ASLV ) valtozatat 1992-ben probaltak ki m}uhold (SROSS-C)
indtasara.
1981-t}ol az amerikaiak a rendszeres u}rszalltas megoldasara egy uj tpusu,
nagy teljestmeny}u szalltorendszert ( ) hasznalnak, amellyel 107 t-s u}r-
STS

repul}ogepeket (ebb}ol 30 t a hasznos teher) juttatnak Fold koruli palyara.

1985-ben mintegy tzeves fejlesztes eredmenyekent a szovjetek sikerrel
probaltak ki egy uj, kozepes teljestmeny}u hordozoraketat a Zenyitet. Ennek
oldalso fokozatkent valo felhasznalasaval 1987-re letrehoztak az Enyergija

nagyraketat, amely a XX. szazad vegenek elvben legnagyobb teljestmeny}u

szalltoeszkoze lett volna. Fold koruli palyara mintegy 130 tonna hasznos
terhet vihetne. Masodik startjan 1988-ban a Szovjetunio is kiprobalta 105
tonnas u}rrepul}ogepet a
Bur
an t, de u}rhajosok nelkul. A Szovjetunio szetesese
es Oroszorszag sulyos gazdasagi problemai nem tettek lehet}ove az Enyergija
oriasraketa programjanak folytatasat.
Izrael 1989-ben indtott sajat hordozoraketaval ( Shavit ) m}uholdat ( Of-

feq ).

8.2. Mozg
as a p
alya akt
v szakasz
an

Annak erdekeben, hogy egy u}reszkozt (m}uholdat, u}rallomast, u}rsklot, u}r-

szondat) palyara helyezzenek, az illet}o hasznos tehernek megfelel}o kezdeti
felteteleket kell biztostani. Ez azt jelenti, hogy az illet}o u}reszkoznek (ele-
gend}o nagysagu) v0 kezdeti sebesseget kell kol sonozni, a Fold felszne folott
jol meghatarozott H magassagban. A ltalaban a palyara helyezesi magassag
H tobb mint 150{200 km, hogy ezaltal elkeruljek az ala sonyan elhelyez-
ked}o s}ur}u legkori retegekkel valo surlodast, ami az u}reszkoz meggyulasat is
eredmenyezhetne.
Az u}reszkozok szalltasa a foldi u}rrepul}oterr}ol a palyara helyezesi pontig,
ugyanakkor felgyorstasa nyugalmi allapotabol v0 nagysagu kezd}osebessegre
hordozoraketa segtsegevel tortenik. A hordozoraketa palyajanak az u}rre-
pul}oter, illetve a hasznos teher palyara helyezesi pontja koze es}o reszet a

p
alya akt
v szakasz
a nak nevezzuk. Az u}reszkoz palyajanak ezen a szakaszan
egyutt mozog a hordozoraketaval, amit a magaval vitt u
zemanyag el
ege-

t
es
eb}
ol sz
armaz
o 
eg
esterm
ek gyors ki
aramoltat
asa k
ovetkezt
eben fell
ep}
o re-

ak i
oer}
o hajt .
178 }
8. FEJEZET. URHAJ  ASI
OZ  ALAPFOGALMAK

A hordozoraketa{hasznos teher rendszer mozgasa a palya aktv sza-

kaszan a v
altoz
o t
omeg}
u anyagi pontme hanikai modelljevel tanulmanyoz-
hato. Erre vonatkozo tanulmanyokat a XX. szazad elejen egymastol fugget-
lenul es
I. V. Mesz serszkij vegzett, eredmenyuk a kovetkez}o:
T. Levi-Civita

8.2.1. T
etel. (Mesz serszkij{Levi-Civita) Egy v
altoz
o t
omeg}
u anyagi pont

mozg
asegyenlete (a rak
eta egyenlete):

m
d~v
dt
=! dm
F + ~u;
dt
(8.1)
m = m (t)
ahol:
| a pont (rak
eta) id}
oben v
altoz
o t
omege;

~v = ~v (t) t id}opontban;
!
F
| a pont (rak
eta) sebess

| a pontra (rak
et
ege a

ara) hat
o k
uls}
o er}
ok ered}
oje;

~u | a ki
araml
o r
esze sk
ek (
alland
o) relat
v sebess
ege.

Bizony
t
as. A tetel bizonytasahoz a rendszerre vonatkozo
! !
dP
=F
dt
(8.2)
impulzustetelt alkalmazzuk. Vizsgaljuk a rendszer teljes impulzusanak meg-
valtozasat egy t, valamint az azt kovet}o t +
t id}opontok kozott. A rendszer
t id}opontban ~v (t) sebesseggel rendelkez}o m (t) tomege felbomlik a t +
t pil-
lanatra az ~v (t +
t) sebessegg}u m (t +
t) = m (t)
m tomeg}u raketara,
valamint a ~v (t +
t) + ~u abszolut sebesseg}u kiaramlott egestermekre. Igy
a rendszer osszimpulzusanak megvaltozasa a
t id}o alatt:

! !
P = P (t +
t) P~ (t)
= m (t +
t) ~v (t +
t) +
m [~v (t +
t) + ~u℄ m (t) ~v (t)
= m (t +
t) ~v (t +
t) + [m (t) m (t +
t)℄ [~v (t +
t) + ~u℄
m (t) ~v (t)
= m (t)[~v (t +
t) ~v (t)℄ +
m
~u
= m (t)[~v (t +
t) ~v (t)℄ [m (t +
t) m (t)℄ ~u (t +
t) :
Igy
dP
!
!P
dt
=
lim t!0
t
~v (t +
t) ~v (t)
= m (t)
lim t!0
t lim m (t +

t)t m (t) ~u (t +
t) ;

t!0
  A PALYA
8.2. MOZGAS  AKTIV SZAKASZAN
 179
azaz !
dP
dt
= m (t) d~ v dm
dt dt
~u:
A kapott osszefuggest behelyettestve a (8:2) impulzustetelbe, a kijelentett
tetelben szerepl}o Mesz serszkij-Levi-Civita egyenlethez jutunk. 
Megjegyz
esek. 1. A levezetett (8.1) mozg ! asegyenlet jobb oldalan a
rendszerre hato kuls}o er}ok mellett megjelen}o R = dm u, er}o dimenzioju
dt ~
menynyiseget reak i
oer}
o nek nevezzuk. Mivel a kiaramlo egestermekek reven
a raketa tomege sokken}o, gy a tomeg derivaltja negatv, ami azt eredme-
nyezi, hogy a reak ioer}o az ~u kiaramlasi sebesseggel ellentetes iranytasu. Ez
tulajdonkeppen a rak
eta tol
oereje .
2. Az id}oegyseg alatt kiaramlo egestermek  = dm dt tomege vala-
mint annak, a raketahoz viszonytott relatv kiaramlasi sebessege (~u) a
raketat jellemz}o adott mennyisegek. Ezen parameterek szabalyozasaval le-
het a hajtoer}ot modostani.
3. A raketara hato ! !
F kuls}o er}o rendszerint a G = m~g nehezsegi er}o es
a legellenallas ered}oje.
K
ovetkezm
eny. A nehezsegi er}ot}ol elter}o kuls}o er}okt}ol (pl. legellenallas)
eltekintve, egy fugg}oleges egyenes menten felemelked}o raketa sebessege az
indulastol szamtott t id}o mulva (amg meg uzemel a raketa):
m
v(t) = gt + u ln 0 ;
m (t)
ahol:
u | a kiaramlo gaz relatv sebessegenek allando nagysaga;
m0 | az indulo raketa ossztomege;
m (t) | a raketa ossztomege az indulastol szamtott t id}o mulva;
g | az allandonak tekintett nehezsegi gyorsulas nagysaga.
Bizony
t
as. A (8:1) Mesz serszkij-Levi-Civita egyenletet a fugg}oleges
egyenesre vettve az allandonak tekintett nehezsegi er}oterben:
dm
dv = gdt u
m
mozgasegyenletet kapjuk. Integralva az egyenletet a kezdeti t0 = 0 id}oponttol
| m (t0) = m0, v (t0) = 0 | a t id}opontig, azonnal a kijelentesben szerepl}o
osszefuggeshez jutunk. 
K
ovetkezm
eny. (Ciolkovszkij-egyenlet, 1898) Spe ialisan, ha a nehezsegi
er}ot}ol is eltekintunk a raketa elmeletileg elerhet}o legnagyobb sebessege
m
vmax = u ln 0 ;
m v
180 }
8. FEJEZET. URHAJ  ASI
OZ  ALAPFOGALMAK

tehat sak u-tol es mmv -t}ol, a raketa

0 t
omegar
any atol (
Ciolkovszkij-sz
am ) fugg,
ahol mv a raketa tomege a teljes hajtoanyag elegetese utan, az egesvegi
pontban.
A
Ciolkovszkij-sz
am erteke a raketa szerkezeti kialaktasatol fugg, leg-
kedvez}obb esetben sem haladja meg azonban a 10-et. Mivel ln10 = 2; 3;
vegsebessegkent legfeljebb az u kiaramlasi sebesseg kb. ketszerese erhet}o
el. Napjainkban a kiaramlasi sebesseg nem haladja meg a 3; 5 km/s-ot. Az
aranyon a raketa fugg}oleges emelkedese es a szalltott hasznos teher ront,
gy az egylep s}os raketa a korpalyara valo alltashoz szukseges els}
o kozmikus

sebess
eg re (7; 9 km/s) sem gyorsthato gyakorlatilag.
A jelenleg hasznalatos hajtoanyagokkal, illetve ezek egestermekeinek ki-
aramlasi sebessegevel nagyobb vegsebessegek sak ugy erhet}ok el, ha t
obb-

l
ep s}
os rak
et
at eptunk. Ennel a mar kiegett raketafokozatot levalasztjak,
ami lezuhan a Foldre, vagy a legkorben megsemmisul. A ledobott foko-
zatok tomege miatt a masodik illetve harmadik fokozatok hajtom}uveinek
mar sak a kisebb terhet kell a magasba emelniuk. Ezzel a tomegaranyt
megjavtottuk, ami lehet}ove teszi a nagyobb vegsebesseg, legalabb az els}o
kozmikus sebesseg elereset, a raketa hasznos terhenek Fold koruli palyara
alltasat.
8.2.2. T
etel. Egy n-lep s}os raketa eset
en, ha az i-edik fokozat uzemeltetes
el}
otti t
omege (teh
at u
zemanyaggal egy
utt) mi , a ki
eg
es ut
ani t
omege pedig

m0i , az elerhet}o maximalis sebess

eg

vmax = u ln meff ;
ahol az n-lep s}os raketa eektv tomegaranya :

n Pn
Y
meff = m0 + Pj=ni mj mj :
i=1 i j =i+1

Bizony
t
as. Legyen ti az i+1-edik fokozat beindtasanak id}opontja, ami
megegyezik az i-edik fokozat uzemanyaganak kiegesevel es a foloslegesse valt
lep s}o levalasztasaval, i = 0; :::; n 1; t0 = 0, v (tn) = vmax . A Ciolkovszkij-
egyenlet et alkalmazva az egyes folozatokra:
m + mi+1 + : : : + mn
v (ti ) v (ti 1 ) = u ln i0 ; i = 1; : : : ; n:
mi + mi+1 + : : : + mn
A fenti osszefuggeseket osszegezve, amikor i = 0; : : : ; n 1 a kvant ered-
menyhez jutunk. 
  A PALYA
8.3. MOZGAS  PASSZIV SZAKASZAN
 181
Megjegyz
es. A tobblep s}os megoldas hatekonysagat a
Pn n Pn
m Y j =i mj
Pin=1 0 <
i
P
i=1 mi m0 + nj=i+1 mj
i=1 i

egyenl}otlenseg biztostja, ami minden 0 < m0i < mi, i 2 f1; : : : ; ng szamok
eseten teljesul. (Az egyenl}otlenseg pl. a matematikai induk io modszerevel
is bizonythato.)
Legujabban geretes kserletek folynak vzszntesen felszallo raketakkal,
illetve fugg}olegesen felemelked}o, egylep s}os raketakkal.

8.3. A mesters
eges 
egitestek passz
v mozg
asa

Amikor a tobblep s}os hordozoraketa utolso fokozata is kieg, ekkor a ma-

gasba emelt u}reszkoz a Fold felszne folott H magassagban, a fugg}olegessel
0 szoget bezaro v0 nagysagu sebesseggel magara marad es ett}ol kezdve
supan a Fold, vagy esetleg mas egitestek tomegvonzasanak hatasara mo-
zog (8.2. abra). Ez a pillanat a palyaraalltas pillanata es ett}ol kezd}od}oen
az u}reszkoz passz
v  r}ol beszelunk. A palyara helyezett u}reszkoz lehet
elet
e

m}
uhold (mesters
eges hold ) ami a Fold korul kering, vagy a Fold kornyezetet
elhagyo ( ).

s '$s
u
}rszonda bolyg
ok
ozi szonda

~v0
J LDLD

s
 JM
JJ D

&%

~v
J DD
J DD 0
-x
EJ

s
R H M0

A = 2a

A
8.2. abra. M}uhold palyaja
182 }
8. FEJEZET. URHAJ  ASI
OZ  ALAPFOGALMAK

8.3.1. Mesterseges egitestek palyaelemeinek meghatarozasa

Mivel els}o kozeltesben a Fold koruli palyara alltott u}reszkoz un. perturba-
latlan mozgasa a Fold gravita ios mozgasanak hatasara entralis mozgasnak
tekinthet}o, gy az skmozgas, es mint azt a kettest-problema eseten lattuk,
Kepler altalanos torvenyei szerint zajlik. Az els}o torveny ertelmeben palyaja
(7.59) szerint
p
r= (8.3)
1 + e os (u !)
egyenlet}u kupszelet. Vizsgaljuk meg, hogy a kezdeti feltetelek ismereteben
hogyan hatarozhatok meg az (8.3) osszefuggesben szerepl}o p; e; ! palyaele-
mek.
8.3.1. T
etel. A H; v0 ; 0 kezdeti param
eterek f
uggv
eny
eben a mesters
eges


egitest p; e; ! perturb
alatlan p
alyaelemei a k
ovetkez}
o 
osszef
ugg
esekkel sz
a-
m
that
ok ki:

2 2 2
p = (R + Ha) Rv02 sin 0 ; (8.4)
s T
2 2 2 2
e = 1 + v02 R2a+T RH (R + Ha)2 Rv04 sin 0 ; (8.5)
T
2
tan ! = a (RR2+ H()Rv+0 sin 0 os 0
H ) v2 sin2 
; (8.6)
T 0 0
ahol R a gomb alakunak tekintett Fold sugara aT pedig a felsz
ni gravit
a i
os

gyorsul
as.

Bizony
t
as. A palyaelemek levezetesenel megallaptott (7.57) osszefugges
szerint
2
p= ; (8.7)

ahol a feluleti allando:
= k~ k = k~r  ~vk = k~r0  ~v0 k = r0 vo sin 0 = (R + H )vo sin 0 (8.8)
es
 = k2 (M + m)  k2 M (m  M) ; (8.9)
mivel a mesterseges egitest m tomege elhanyagolhato a Fold (M ) tomegehez
viszonytva.
  A PALYA
8.3. MOZGAS  PASSZIV SZAKASZAN
 183
Ugyanakkor felhasznalva a gravita ios er}o ertelmezese alapjan a fold-
felszn kozeleben felrhato
M m
maT = k2 2
R
osszefuggest, innen az aT felszni gravita ios gyorsulasra az
aT = k2 MR2
osszefuggest kapjuk, ahonnan k2 M = R2 aT , es gy (8:9)-be helyettestve
 = R2 aT : (8.10)
A (8:8) es (8:10) gyelembevetelevel (8:7) alapjan (8:4) azonnali.
Az e numerikus ex entri itas erteke az integra ios allandok segtsegevel
| (7:58) szerint | az s
2
e = 1 + 2h 2 (8.11)

osszefugges alapjan hatarozhato meg. A h energiaallando viszont (7:42)
szerint
v2  v02  v02 aT R2
h=
2 r = 2 r0 = 2 R + H : (8.12)
Igy a (8:11), (8:8), (8:9) es (8:12) gyelembevetelevel
s 
e= 1+ v02
2aT R2  (R + H )2 v02 sin2 0 ;
R+H a2T R4
ami pontosan a keresett (8:5) osszefugges.
A perigeum iranyat megado ! (amit ebben az esetben a palyara alltasi
pont iranyatol merunk), a (8:3) palyaegyenlet alapjan
os (u !) = p 1 : er e
(8.13)
Ezen utobbi osszefuggest u szerint derivalva
p dr
sin(u !) =
r2e du
; (8.14)
de az
r_ = v os ; ru_ = v sin 
184 }
8. FEJEZET. URHAJ  ASI
OZ  ALAPFOGALMAK

osszefuggesek alapjan | ahol  az ~r helyzetvektor es ~v sebessegvektor

hajlasszoge |
dr
du
= r ot ;
gy (8:14)-be helyettestve
sin(u !) = erp ot : (8.15)
A (8:13) es (8:15) osszefuggesek alapjan
tan (u !) = pp otr : (8.16)
A palyara valo alltas pillanataban viszont u = 0, r = r0 = R + H es
 = 0 , gy
2 0 os 0
tan ! = pr ot p0 = a (RR2+ H()Rv+0 sin
H ) v2 sin2 
: 
0 T 0 0
8.3.2. A m}
uholdak es u
}rszondak palyajanak osztalyozasa
A mesterseges egitestek palyajanak tpusa az e numerikus ex entri itas (8.11)
erteket}ol fugg. Az M0 pontbol valo | H; 0 ; v0 parameterekkel jellemzett
| palyarahelyezes eseten a kovetkez}o esetek lehetsegesek:
a)
K
orp
alya . A korpalya jellemz}oi

e = 0;  = 0 = ;
2
gy a (8.11)-ban megadott
s  
2aT R2 (R + H )2 v02 sin2 0
e = 1 + v0 2
R+H a2T R4
osszefugges alapjan
 
2 2 aT R2 (R + H )2 v02 (R + H )2 v 4 2 (R + H ) v 2 + 1 = 0 ,
v0
R+H a2T R4
= 1 , a2T R4 0 aT R2 0
 2 r
, (Ra +RH2 ) v02 1 = 0 , v0 = R R a+T H :
T
Az utobbi osszefuggesben az aT gravita ios gyorsulast g nehezsegi gyor-
sulassal kozeltve, a korpalyanak megfelel}o allando
k
orsebess
eg :
 r
 g
vkor = v0 e = 0; 0 = = R : (8.17)
2 R+H
  A PALYA
8.3. MOZGAS  PASSZIV SZAKASZAN
 185
A Fold felsznenek (H = 0) megfelel}o, az R = 6378 km, g = 9; 81 m/s
ertekekkel kiszamolhato
p
v01 = vkor (H = 0) = Rg  7; 91 km/s
korsebesseget els}
o kozmikus sebess
eg nek nevezzuk.
A korsebesseg nagysaga nyilvan sokken a foldfelszn folotti magassag
novekedesevel. Ime nehany pelda kulonboz}o maggassagoknak megfelel}o korse-
bessegekre:
Sebesseg- / palyatpus H [km℄ korsebesseg [km/s℄
Els}o kozmikus sebesseg 0 7,91
200 7,78
Geosta ionarius palya 35786 3,07
A Hold tavolsaganal 377622 1,02
b)Elliptikus p
alya. A Fold koruli elliptikus palya feltetelei 0 < e < 1,
valamint p
r =
1 + e > R;
ahol a masodik feltetel azt fejezi ki, hogy a m}uhold perigeuma a foldfelszn
folott van, azaz a mesterseges hold nem sapodik a foldfelsznbe.
)Parabolikus p
alya. Ha e = 1 (tetsz}oleges 0 6=  eseteben) az u}rszonda
palyaja parabolikus. A szukseges kezdeti sebesseg, az (8.11) osszzefugges
alapjan, az aT = g kozeltessel, a
r
vparab = v0 (e = 1) = R
2g = p2v
R+H kor
un.
parabolikus sebess
eg .
A foldfelszn magassaganak (H = 0) megfelel}o parabolikus sebesseg
p
v02 = vpar (H = 0) = 2Rg = 11; 2 km/s,
amit a Foldhoz viszonytott m
asodik kozmikus sebess
eg nek (v.sz
ok
esi se-
bess
eg nek) nevezzuk.
d)Hiperbolikus p
alya. A hiperbolikus palya feltetele e > 1, aminek
feltetele
v0 > vparab :
A Fold korul kor-, illetve elliptikus palyakat lero u}reszkozok a
m}
uholdak

(mesters
eges holdak ), vkor  v0  vpar: Ha v0  vparab , az u}reszkoz elhagyja
a Fold kornyezetet, parabolikus vagy hiperbolikus palyan mozogva. Ekkor
186 }
8. FEJEZET. URHAJ  ASI
OZ  ALAPFOGALMAK

u
}rszond
a rol beszelunk. Ahhoz, hogy egy, a Foldr}ol felbo sajtott u}rszonda el-
hagyja a Naprendszerunket (A Nap kornyezetet), a szukseges kezdeti feltetel:
v0  v03 = 16; 6 km/s,
ahol v03 a harmadik kozmikus sebess
eg , a Napra vonatkozo parabolikus se-
besseg a Fold tavolsagaban. A Galaxisunk elhagyasahoz szukseges kezdeti
sebesseg a negyedik kozmikus sebbess
eg v04 = 290 km/s.