Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

Székelyudvarhely
 MÉRTANI FÖLDRAJZ

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

ISKOLAI HASZNÁLATUL

MÁRKOVÍCS JAK AB

Székelyudvarhely
kir. tanító által.

MAROSVASÁRHELYEN,
nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel 1848.

Isten — — —
A' legmagasb menny' 's aether* Uránai,
Mellyek körülted rendre keringenek,
A' láthatatlan férgek , a te
Bölcs kezeid remekelt csudái.
B.
BEVEZETÉS.
Milly nagy az Isten, 's melly dicső az ő or‑
szága. Az egek hirdetik az Isten dicsőségét.
Kiparancsolta a' napnak ,,kelj fel a' semmiből
és országoly a világon? és a' holdnak> ,,jöjj'
fel, 's világíts a' setétben? kicsoda azon építő
mester kinek hatalmával e' mindenség terem‑
tetett! a' véghetetlen bölcs, és hatalmas isten-
nek munkái mind ezek.— E' nagy mindenség‑
ben istenen, és önmagunkon kivül semmi sem
érdekel inkább bennünket a' földnél, mellyben
éltünk folyta alatt tartozkodunk. Ez ideigle‑
nes hazánkat ismerni igenszükséges. Ha e*
földnek más világtestekhezi visszonyai u. m.
alakja, nagysága, mozgása, leiratnak, Mértani
Földrajznak (geographia mathematica) nevez‑
zük.— E' föld a' világnak csak egy kisded ré‑
sze , csak egy csillag a' megszámolhatlan csil‑
lagok köztt, azon számtalan — Herschel sze‑
rént 74, mások szerént 140 millió — álló csil‑
lagok, mellyek az ég boltozatán fénylenek,
egyenként ugyan annyi, és még sok ezerszer
nagyobb világok ezen mi világunknál.
§. 1. Földünk Alakjáróli balvélemény
Régentén azt hivék hogy a' Föld lapos ka‑
rikához hasonló, melly az Óceántól körülvéve,
abban mint egy úszik, 's annak nyugoti olda‑
lán mindennap az Óceánba alá ereszkedett a'
nap , az ellenoldalon pedig ismét feltűnt az ég
boltozaton. Hogy ha ez így Volna, akkor:
1-ször valahol a földvégét füllelnők, az az szé‑
lére jutnánk. 2 or valamennyi ember a' földön
egy azon időben látná föl, 's le szállni a na‑
pot, mi azonban még sincs úgy. '3-or Azon
esetben Európából legalább jó távcsövekkel
(telescop) más földrészeknek p. o. Amerika ma‑
gas hegyeit szemlélhetnők, azonban ezeket
semmikép sem láthatni.
§. 2. Földünk' Alakja.
A' föld tehát nem lehet egy nagy lapály,
hanem golyó alakjával bir, t. i. a' sarkoknál
valamennyire horpadt, közepén pedig az egyen‑
lítő táján domborodottabb. Azonban ez csekély
különbség. * Hogy a' mi földünk gömbölyű,
arról több okoknál fogva meggyőződünk.
1-ó'r Minden ismert világtesteknek, nap,
holdnak sat. imez alakja van, miért állna ki‑
vétel gyanánt egyedül a' föld ?
2-or Csak gömbölyű test vet maga után
gömbölyű árnyékot, de illyet vet a' földis, va‑
lahányszor holdfogyatkozáskor árnyéka a' hold
ráesik. A' tányért például nap, vagy gyer‑
tya világánál lehet olly helyzetbe tenni, hogy
annak árnya csak sujtásos légyen, nem pedig a'
golyot, hogy az mindenkor karikát nemutas‑
son.
3-or A' föld körül tett tengeri utazásokon
gyűjtött tapasztalások 1519 óta, midőn a' me-
rész Magellán az első illyenutat tette, többen,
jelesen Cook, mintegy 40-er hajózták körül
földünket, a' mellett egyik is soha vissza nem
A' föld tengellye , vagyis az egyik s a r o k t ó l a'
másikig k é p z e l t v o n a l 1712 inföld, az egyenlítő
lévő á t m é r ő j e 1719 'g fél mf. tehát a' k ü l ö n b s é g7 's
fél uifőldel tenne.
fordult, de mindig előre ment, 's ugyan azon
helyre értek vissza, a' honnan ki indultak,
csak hogy ellenkező tájról. *
4 er A' tengeren vagy síkságon utazók a
magosabb tárgyaknak csupán csúcsaikat látják
megelőször, s csak közelitvén azokhoz láttat‑
nak lassanként jobban kifejlődni. Itt nem fed-
heti a' tárgyakat egyébb, mint a' föld'görbülete.
5-ör Ha az ember emelkedettebb helyek-
ről p. o. hegyről, vagy toronyról a' síkra néz,
a' látkör kerekdednek látszik: mindezeket ös‑
szevetve, nem kételkedhetünk azon állitmá‑
nyon, hogy a' föld alakja golyóhoz hasonlit.
A' hegyek semmit sem változtatnak a' föld'
gömbölyű alakján, mivel a' föld olly nagy,
hogy e' tekintetben a' Iegmagosabb hegyek is
hozzá képest ollyanok, mint a' tekén vagy
golyon egy homokszemecske.
§. 3. Alaprendszer.
Azon nagy tér, mellyet bizonyos állócsil‑
lag, vagy nap a' hozzá tartozó bujdosokkal,
és mellék bujdosokkal elfoglal, világ v. nap‑
rendszernek mondatik. (Systema Solis) A' nap
rendszerről különfélék voltak a' vélemények.
Az első neveztetett Ptolomaeusi rendszernek,
Ptolomeusról Egyiptomban született görög Író-
ról, ki K. u. a' 2-dik században élt. Szerinte
a föld a' világrendszernek középpontja volt,
és a' többi vilagtestek u. in. Nap, Hold, Vé‑
nus stb. körülte forogtak.
E' hibás rendszerre következett a' Coper‑
niki rendszer (Copernicus szülőhelye Thorn ,
alatt
• ) Dráke Ferencz 1580 (utazásának következtében
burgonyát hozott Amerikából Angolhonba ) Cook 3 - o r
tette meg földkörüli ú t j á t , Cruzenstern, Roos »tb.
 n e a m o n d h a t j u k h o g y Ok u»i a l a t t u n k l a k n a k t ők ( n o h a
Poroszhonban 1473 f 1543). A halhatlan Co- l á b b a l felénk v a n n a k f o r d u l v a ) s z i n t e ú g y uuu\ l a k n a k
pernik szerént a' Nap mint egy gyülpontban úii a l a t t u n k . m i n t mi n e m l a k u n k ő a l a t t u k . A* föld
Síinél, n i n c s e n sein f ö n t , sem a l a t t . A ' l á b e l l e n i e k n e k
áll, és körülötte a bujdosok, mellyek köze u' m i é n k k e l e l l e n k e z ő n a p i d e j ü k , és é j s z a k u k v a u .
földünk tartozik, különböző' tavolsagokban ke- §. 4. Láthatár.
ringenek, továbbá hogy a' napnak egyedül Ila valamelly helyről, melly minden felöl
ran egyszerű forgása, t. i. folyvást önmaga ten- szabad kilátást enged, körültekintünk , mindég
gelye körül forog 25 nap, és 14 óra lefolyása csak egy kis részét látjuk a' föld felszínének,

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

alatt. (*)
E' rendszerhez alkalmazta magat lycho
de Brahe is (3 évvel Copernik halála utanszu-
letctt) 2-dik Rudolph császár' hires csdlagasza,
's róla Tychoi rendszernek neveztetik. De ezen
rendszer senkitől sem fogadtatik el, mivel a
földet a' mindenség közepébe helyezi, es e kö-
< rr i mellyben az ég, és a'föld egymást érinteni lát-
szanak. Ezen kis rész, mellyet. a' szabadban ál-
ló lát maga körül, tetsző láthatárnak v. lát-
hörnek neveztetik, ( horizon apparens) mint-
hogy mindenfelől kereknek tetszik, ha a' kilá-
tás magas tárgyak által, millyenek a' hegyek,
erdők, 's több effélék nem-akadályoictatik. Ha

Székelyudvarhely
rül forog a' nap, és a' hold, a többi bujdosok pedig a' föld kellő közepébe úgy képzeljük
pedig nem a' föld, hanem a' nap körül íorog- magunkat, hogy elvétetvén a' föld felső félgo-
nak. A' csillagászok a' Coperniki rendszert fo- lyója (hemispheria) közép kerekségét láthatnék
gadják el, mert a' nap sokkal nagyobb, mint e' volna a' vuloságos hitkor (horizon verus ).
minden bujdosok együtt véve A' műföldgolyon, a' talap szélén létező látkö-
Jegyzet. M i v e l a ' föld g ö m b ö l y ű , a z e v t t o l ü u k rün felvannak jegyezve az égnek 12 jegyei, és
i l t a l e l l e n b e n is l a k n a k e m b e r e k t i k lábbal vannak
l o r i l u l v a m i f e l é n k , a z é r t labelleneknek f a n t i p o d e s * n e -
a' két naptár. A' látkör felett lévő legmagasabb
veztetnek , m é g i s e z e k , k i k a' g o l y o m a s o l d a l a , , l a k - pontot, vagyis azon pontot, mellyet a' sza-
nak , é p p e n azon okból nem hullanak le, melly okból badban álló ember egyenesen a' feje felett kép-
m i ez o r s z á g n a k l a k ó i n e m e s ü n k le : u g y a n is a v i - zel az égboltozatán tető, v. agy-pontnak (ze-
lág alkotója földünkbe olly erőt alkatott, melly altat
m i n d e n t , mi r a j t a , ' s h o z z á k ö z e l t a l a U a u k , u , . 6 a >oz
nith) 's az ég boltozat másik oldalán, ennek
v o n , '8 m a g á h o z e r ő i e n c s a t o l j a . E z e n o k b ó l n y o m u l ellenirányában lévő pontot pedig talp-pontnak
a l e v e g ő a' föld felé, és m i »ánK, m e l l y az e m b e r t a (nadír) nevezzük.
f ö l d h ö z n y o m j a , és a t t ó l e l s z a k a d n i n e m e n g e d , ; e z e n §. 5. Tájékozás.
o k b ó l n e m f o r d u l n a k k i m e d r . i k b ó l a' f o l y o v . z e k es
t e n g e r e k ; ugyan e z é r t siet alá a földre az a l m a , k o ,
A' láthatár a' nap állásához képest felosz-
vagy a k á n n i a ' m i t a ' l e v e g ő b e f ö l v e t e t t ü n k , es s o h a tatik világ vagy égi tájékokra. Fő rilág táj négy
főn n e m akad a l e v e g ő b e n . Így t e h á t a' l a b e l l e n e k i o l vagyon: u. m. kelet, nyugot, dél, és észak, ti-
zeknek megfelelnek ugyan annyi szelek : A'
«) H a teli á t a n a p b a n is l é t e z i k k ü l ö n b s é g n a p es keleti szél — eurus— a' nyugoti — zephyrus —
éj között m i n t n á l u n k : k ö v e t k e z i k h o g y ezen allo az északi — boreas— a* déli—-notus, v. auster.
c s i l l a g n a k egy n a p j a m a j d o l l y h o s s z ú , m i u t 26 fold, Azon tájck hol a' nap mártius, és september'
n a ; . , és é p p e n o l l y h o t í z u e i « z a k a j a >s.
21-én fel kél, kelet,hol éppen a' mondott napekon csupán gondoljuk , melIveket azonban a' tudó-
alkonyodik, nyugotnalc mondatik. Ha már sok a" füldgolyon láthatóvá is tették. E' vona-
most az ember szét terjesztett karokkal úgy lokat ismernünk fülütte szükséges, mivel nél-
áll , hogy jobb kezével keletre, 's ballal isyu- külük azt sem tudnók meghatározni, ez vagy
gotra mutat, tehát éppen háta megett lészen amaz ország, város, falu stb merre és hol fek-
dél, 's egyenesen előtte észak. (*) szik a' földszínen. E' vonalok: az egyenlítő, a'
§. 6. Műföldgolyó. párhuzamok, és délkörök, mellyeknck alapjául
A* műföldgolyó (glóbus terraqueus artifi- a' földtengely vétetett föl az ő két végpontja-

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

cialis) a' főidnek egész felületét lerajzolva ál- vai, vagyis a' két sarokkal.
litja elünkbe. Ez ha ünmaga körül forgattalik, A' két sarok közül egyik északi (pólus
két legvégső pontja legkissebbé sem mozog, arcticus) másik déli (pólus antarcticus) máskép
és e' két legvégső pont görögül Pólusnak, az az éj és dél-gönezöl.
sarokpontnak neveztetik, máskép forgáspont- Sarki kőris kettő van 20° foknyi, és 30
nak is, minthogy végpontjai azon átmérőnek, pereznyitavolságban a'sarktól, az egyik nevezte-
melly körül a'föld forog. Ha e'két pontot gon- tik északi Sifkkörnek (circulus poláris arcticus)

Székelyudvarhely
dolatban össze kötjük valamelly vonallal, melly a'másik déli sarkkörnek (circ. pol. antarcticus).
a' golyó középpontján keresztül megy, c vo- §. 7. A' föld' nagysága.
nali földteng elynek (axis, v. diameter, átmérő)**) A' földnek, mint gömbölyű testnek nagy-
nevezzük. sága: átmérője, kerülete, felülete, és testi tar-
A' földben nem létezik illy észrevehető talma vagy tömege után határoztatik meg. A'
tengely\ hanem azt, valamint más vonalokatis föld' átmérője 1720 mföldet tészen. Kerülete
(circuitus) 5400 mf. ugyanis az egyenlítő í'el-
osztatik 360 fokra (gradus; minden fok pedig
• ) M i v e l nem m i n d e n h e l y , vagy tárgy é p p e n az é g |
n é g y tájának fekszik ; és h o g y a ' szél i r á n y z a t a e
foglal magában 15 mfüldet, e' szerint 360X15
vagy a m a táj u t á n könnyebben kijelöltessék , ugyan =.5400. (*)
a z é r t a' világtájékoknak szorosabb meghatározások vé- A' földnek felületét, vagy felső részét (su-
g e t t felvesznek ínég ( a* t e n g e r é s z e k ) 2 8 , 3 2 , 6 4 , s ő t perficies) nem lehet földrajzi mföldek szerint
t ö b b v i l á g t á j é k o t is , ezt azonban c s a k a' t e n - meghatározni, hanem csak négyszög • rnföl-
g e r i u t a s o k n a k s z ü k s é g i s m e r n i , kik egy u t i k a l a u z t
a z az c o m p a s t h o r d o z n a k m a g u k k a l , m e l l y n e k t á b l á j á n
n ' 32 v i l á g t á j é k k i v a n j e l e l v e , a n n a k k ö z e p é n egy s z a - * ) H a v a l a k i a' Földet k ö r ü l u t a z n i a k a r n á , és n a -
b a d o n forgó ( ' c s a k n e m ; m i n d é g é s z a k r a m u t a t ó mág- p o n k é n t 6 m f ö l d e t t e n n e , h a r m a d fél é v k e l l e n e a r r a .
n e s t& á l l , h o g y e n n é l f o g v a s z ü n t e l e n t u d h a s s á k h<jl j á r - M e g j e g y z e n d ő , b o g y a' f ö l d r a j z b a n m i n d é g földrajzi ( g e o -
n a k , és m e r r e k e l l m e n n i ü k , ha c z é l h o z a k a r n a k j u t n i . g r a p h i c u s ) m e r t f ö l d e t v e s z n e k fel, h a c s a k n y i l v á n m á s -
•*) Á l t a l á n o s a n v é v e a ' f ö l d á t m é r ő j e a z o n e g y e n e s féle n e m n e v e z t e t i k . A' f ö l d r a j z i mfóld p e d i g m e g e g y e -
v o n a l , m e l l y e t a' föld s z i l i é n e k a k á r m e l l y p o n t j á b ó l zik a' n é m e t m f ü l d e l , ez p e d i g = 4 0 0 0 ől v a g y i s 1 0 0 0 0
a' földköz-pontján ( c e n t r u m ) k e r e s z t ü l a' f ö l d s z i n é - l é p é s , m i t j ó g y a l a g o s k é t óra a l a t t m e g j á r , l o v a k n a k
nek e l l e n k e z ő f e l é i e v o n a t t a t n i k é p z e l ü n k . e r r e fele i z ü k s é g e s .
 10 —
— 11 —
dek szerént. Négyszög mföld alatt pedig ér- azért, mivel midőn a' <nap látszólag ezen a' kör-
tünk egy olly négyszögű tért, mellynek mind vonalon átmegy (delelés culminatio) akkor de-
a* négy oldala egy egy mföld hosszú v. széles, let hoz mindazoknak, kik azon délkör alatt
már illyen négyszög mfüldet értve, a' földnek laknak. Illy vonalokat gondolatilag annyit kép-
felülete =9,288,000 =rmf. zelhetünk, mennyinek egymás mellett helye
A' föld tömegét (massa terrae) vagy is azon van; hogy azonban ezen sok délkörökkel n
egész (irt, mellyet az elfoglal, megint nem le- földgolyó egészen be ne temettessék, csak 36-ot
het egyenesen nyúló vagy • mfüldek után meg- szokás venni fel, minden 10-ik fokon egyet.

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

határozni, hanem koczka, vagy köbmföldekkel, Mindeniket közülök elsőnek vehetni fel, mind-
(*) testi köbtartalma a'földnek két ezermillio- azonáltal közönségesen az neveztetik elsődéi-
nális több ii. m. 2602,560,000 köbösmf. vonalnak, melly mintegy 200, tulajdonkép 192
8. Egyenlítő. Párhuzamok. 's fél mf're Páristól nyugotnuk, 's közel
Képzeljünk egy ollyan abroncsalaku vonalt, a' Ferro nevü Kanari szigeten Afrika nyugoti
melly a' kétföldsarktól egyenlően távul legyen, részén átvonatik. Az angolok a'greenvich-it (olr
's a' földet mintegy átölelje, úgy ez a' földet Crienits) a' francziák a'párisit, a' magyarok a'

Székelyudvarhely
két egyenlő u. m. északi, és déli félgolyóra budait, Erdélyben a* k. fehérvárit veszik el-
osztja. Azért ezen vonal egyetilílőnek (aequa- sőül, s ujabb időben majd minden hely, mel-
tor) neveztetik. E z , valamint minden körvonal lyen csillagda vagyon saját délkörét szokta el-
akár kisebb, akár nagyobb légyen, 360° egy- sőnek venni,
forma részre osztatik , mik fokoknak neveztet- §. 10. Ecliptica.
nek, minden fok ismét 60' perezre, és minden Azon k ö r , mellyen a' föld a' nap körül
első perez 60" másod perezre osztatik. Egy fok forog, ecl/ptteának fogyatkozás körének, sőt
15 földrajzi mfóldet foglalmagában. Az egyen- hibáson napúijának is neveztetik, ha pedig kép-
lítőtől jobbra , és balra eső kisebb abroncs a- zeletileg az eclipticának mind a' két oldala mel-
laku vonalokat párhuzatnoknak, v. párhuzamos lett 'ollyan körvonalok huzattatnak, mellyek
köröknek (circuli parallelig nevezik azért, mivel minden pontjaikban az eclipticával együtt ha-
párosan futván, egymástól mindenütt egyenlő ladnak , e' lesz az állatkör (zodiacus). Az
távolságra vannak ecliptica 12 egyenlő részre, (mellyek 12 égi
§. 9. Délkör. jeleknek neveztetnek) és 360 fokra oszlik, min-
Ha a' földgolyon egy vonalt képzelünk den jelre 30 fok jut, ha bár nem annyi időt töltis
melly egyik saroktól a' másikig ér, ezt délvo- minden jelben a' nap, vagyis inkább a* föld. A'
nalnak vagy délkörnek (meridianus) nevezzük; jelek a' régi egyiptusiaktól származnak.
Északra vannak.
*> Kübinföld alatt értünk olly köbalaku testet, Kos, bika, kettős, rák, az oroszlán, és arató szifz.
melly egy mföldnyi liusszu, ugyan annyi széles, és in»- Délre.
gas is. Mérleg után ollár, nyilas, a'bak, kanta, halakkal,
Suat Aries, Taurus, Gemini, Cancer, Leo, Virgo,
Libraque, Scorpio, Arcitenens, Caper, Ampliora,
Pisces. (*)
§. 11. Napfordítói.
KTét napfordító, vagy térítő kür vagyon,
az egyenlítőtől 23 1/5 foknyi távolságban, mel-
lyeken tul a' nap soha sem halad, hanem mi-
helyt oda érkezik pályáját megfordítja. Ezek
közül egyike, t. i. az egyenlítő, és északi sa-
rok között lévő nyári napfordító
rákfordítónak, (tropicus cancri) a' másika,
mely az egyenlítő, és déli sarok között van,
téli nap/ordító körnek, vagy
(tropicus capricorni) neveztetik.
§. 12. Vilárégal.
A' vilárégal (clima mathematicum, astrono-
micum) tekintetbe veszi, mikép van a' föld
tizinén a' napvilágosság elterjedve, vilárégal van
az egyenlítőtől az egyik sarkkörig 24, a' másik
sarkkörig is 24. Minden vilárégalban félórányi
különbség vagyon a' leghosszabb napok köztt,
azaz: a'nap félórával növekedik. Már pedig mi-
vel az egyenlítőtől soha sem tér el a' nap igen
messzire, azért a' világosságot nem fogyasztja,
de nem is növeli a nap, azért az egyenlítőnél
a' napok és éjek mindég egyenlők, ott a' nap
áll 12 órából, az éj is 12-ből. Az egyenlítő-
től a' sarkkörökig minden égalban félórával
*) T a v a s z i j e g y e k : k o s , b i k a , k e t t ő s . N y á r i jegyek:
rák, o r o s z l á n , s z ű z . Ő s z i j e g y e k : m é r l e g , o l l á r , n y i l a s .
T é l i jegyek: bak, kanta, halak. Ezek azon csillagképek
í z e r i n t n e v e z t e t n e k , 's j e g y e z t e t n e k , m e l l y e k e n át m i n t
e g y 2 8 0 0 évvel e z e l ő t t az e c l i p t i c a g o n d o l t a t o t t , íjegyei
következők: ko3 V , bika tf, ki t t ö s a , rák ö , o-
roszlán Sl > szűz llí , mérték scorpio ftl,
tt) ila» J , bak 3., vízöntő ss , halak X •
növekedik a 1 nap, és azcrt a ? sarkköröknél a'
leghosszabb nap 24 órából áll , az az 24 óráig
nincs éj. Az északi sarok kör alatt a* nap Jú-
nius 21-kén nem is száll le. A' sarkköröktől
egész a' sarokig megint 6 égal van, az elsőben
a' leghosszabb nap egy hónapig tart, az utolsó-
ban , az az a' sarok alatt hat hónapig; ellen-
ben az éj is hathónapig tart. Azonban hosszú
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára
éjeik az északi fény, a' csillagok' és hold' fé-
körnek, vagy nye miatt pompások, 's az éjet úgy ki világít-
ják, hogy akkor ide 's tova utazni, és szán-
kázni, sőt gyertya nélkiilis szinte olvashaínif •
bakfordítónak 13. Melegségégal. Fö!dövek.
A- melegség - máskép geographiai égal
a napmelegségnek miképeni elterjedésén ala-
Székelyudvarhely
pul.— A' föld a' rajta elterjedt melegség kü-
lönbségéhez képestöt földövre osztatikf t. í.
forró, (zona torrida) két mérsékelt, (zonsr
temperatae) és két hidegre, zonae frígidaei.
A' forró égöv (3,800,000 • ) fekszik az
egyenlítő két felén, erre a' nap sugarai cgvr
nesen esnek, azért az éghajlat igen meleg. a'
napok, és éjek itt csak nem egyenlők. Az év-
nek két része van egy száraz, vagy is nyár 7—9
és egy nedves vagy esős évszak 2—5 hónap
folytáig, a' tél ismeretlen. A' nap fénye itt
sokkal vakítóbb mint nálunk, 's az égboltoza-
ta ott mind nappal, mind éjei olly szép tiszta
• ) A ' s z é l e s s é g 7 3 foka a l a t t a ' l e g h o s s z a b b nap
3 h ó n a p i g t a r t , 78 fok a l a t t 4 - i g . 8 4 a l a t t 5 ig, és a
s a r o k a l a t t 6 - i g . A ' n a p t . i . csak a ' föld golyó* egyik
felét v j l á g i t j a e g y s z e r r e , h o g y ha az e g y e n l í t ő n van
mind a ket sarkra szolgál világával ugyan azon időben;
a z o n b a n ^ h a az e g y e n l í t ő t ő l e l t á v o z i k , ' s egyik sark felé
k o z e l g , s a n n a k v i l á g á v a l fél évig s z o l s á l , a k k o r az e l -
l e n k e z ő s a r k fél évig n é l k u l ö z e n d i a ' n a p ' v i l á g á t .
kék, hogy •egy esipet fellcgecskét sem láthatni A' hibáson nevezett nap/ttjáról láthatni,
r:ijta, 's éjelenként millió ragyogó csillagokkal hogy egyedül a' földgolyó közepén a' nap ha-
vau bé hintve. A' lioldis fényesebb, de minél tása majd folyvást egyeníő, mivel minden hely-
forróbbak a' napok, annál hidegebbek az éjsza- zetben , mellyet a' föld forgásában elfoglal, a*
kák. Naplemente után a güzkür hirtelen meg nap soha sem esik túl a' rák, és a' bak napté-
hál, 's a' harmat olly bőven hull alá, hogy rítő körén, ar. az a* földgolyó közepének ha-
csőnek is beülhetnék, az utazók ruháját át tárain. így tehát sugarai majd mindig függő-
áztatja. legesen esnek a' földre, s e' miatt 0 <t örökös
nyár uralkodik. —Ellenben minél továbbmegy

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

A' két mérsékelt földöv (4,820,000 • m)
fekszik a'naptérítő, és sarki körük közt. Er- az ember a' földsarki körön a' föld sarok fejé,
re a* napsugarai mindég csaponyolag esnek, a- annál inkább megszűnik minden élet, és te-
zért itt szelídebb meleg, és keményebb hideg nyésztés. Azért a'földsarkot laktalannak tartiák.
van, sokkal nagyobb különbsége van a' nap, Jegyzet. Az igazi v. természeti égalt C clima
p h y s i c u i n ) m e g k e l l k ü l ö n b ö z t e t n i a' v i l á r , és m e l e g -
és éj hosszának, mint a forróban, és az évnek s é g é g a l t ó l , m e r t a ' t e r m é s z e t i égal a' l e v e g ő n e k egész
négy részei rendesen váltogatják egy mást, do minémiiségét, hidegét, melegét, nedvességél, szárazsá-

Székelyudvarhely
néni egyszerre mint a két mérsékelt füldövön, g á t , e g é s z s é g e s , és k á r o s v o l t á t foglalja m a g á b a n , a*
hanem fölváltva. Majd egész Európa az északi u i i l l y e n n e k t. i. a z e g y e s t a r l o m á n y o k ' , és v i d é k e k k i n t
t a l a l t a t i k a' k ü l ö n f é l e természeti okok miatt. Illyen
mérsékelt földövben fekszik. o k o k : a' s z á r a z f ö l d , és a t e n g e r e k . T o v á b b á a' t a r t o m á -
A' két hideg földöv a* sarki körök, és n y o k fekvése, e m e l k e d e t t s é g e , f ö l d ü k m i v o l t a , .V s z e -
sarkak között van (. 760,000 Q r a ) ezekre a l e k s t b . E n n y i f é l e o k o k n á l fogva a' t e r m é s z e t i é g a l l e -
napsugarai harántékosan, mintegy elsikamolva h e t s z a r a z , n e d v e s , h i d e g , m e l e g , m é r s é k e l t , f o r r ó , for-
ronedves, egészséges, egészségtelen.
esnek, azért itt a' hideg igen nagy, a' nap 24
órától egész hat hónapi kosszaságra nyúlik, a' §. 14. Ej napegyenlőség.
mellyre egy éppen ollyan hosszú éj követke- Minthogy martius, és september 2l-ke azon.
zik, itt két része van az esztendőnek: egy két nap , mellyen mind a* két sarok egyenlő
hosszú ( 8—10 hónap ) tél, és egy rövid nyár távolságban van a' naptól, akkor ezen ponto-
(2—4 hónap folytáig) miért is a ' j é g némelly kon a' föld kellő közepe egyenesen a' napnak
tájain soha sem olvad el. Azonban égal jok csön- van fordítva, 's ez okozza a' nappalnak, és
des, ritkán villámlik, nem dörög, eső nem e- éjeinek egyenlő voltát: az az a'nap 's éj ak-
sik,csak havazik. (*) kor az egész földön egyenlően hosszú , ez éj~

H a a' föld f e l ü l e t é t 1 2 e g y e n l ő r é s z r e f e l d a r a - nyéhiaknah f h e t e r o s c i i ) neveztetnek, minthogy- árnyért

bolnék , a b b ó l majd 5 rész a forróra , 6 nál valamivel k u k d é l b e n m i n d e n k o r u g y a n azon t á j felé e s i k , 11. m i
t ő b b a k é t m é r s é k e l t r e , és nem e g y egész r e s z a h i d e g a z északi m é r s é k e l t ö v b e n é s z a k ; a ' d é l i b e n dél felé
földövre jutna. A ' f o r r ó ö v l a k ó i árnyéktalanoknak V é g r e a* h i d e g ü v l a k ó i kördmyékuak, (periscii,) m e n -
(ascii) neveztetnek minthogy bizonyos időben árnyékot n y i b e n á r n y é k u k d é l b e n k ü l ö n b ö z ő i d ő b e n a' l á t h a t á r 1
oldalast nem v e t n s k . A' m é r s é k e l t öv l a k ü i egyar- minden oldalaira vetődik. /'-•
 Mivel a' földgolyó déli fele az északival el-
napegyenlóségnek (aequinocfium) neveztetik; — lentételesen áll, ennek folytában azon minden
és pedig az egyik tavaszi martius 21-kén, mert megfordítva áll , t. i. midőn mi a* naptól elfor-
ekkor kezdődik a tavasz, midőn a' nap a' kos dulunk, az a' napnak esik, és midőn mi esünk a'
jegyhez jut, a másik őszi éjnapegyenlőség, naphoz, az elfordul a'déli goiyotól. Innen marf.
september 21-kén, mert ekkor kezdődik az ősz, 21-én midőn nékünk a' tavasz bé áll , ott ősz
midőn a' nap a mérleghez jut. (*) kezdet, junins 21-kén téleleje van, 's legrövi
Jegyyzet. Azon délkörök, mellyek a' n ap fordító, debb nap, december 22-kén nyárkezdet, s ieg
és éj nap egyenlítő pontokon keresztül goudoltatuak, co-
hosszabb nap. (*)

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

lurohnak neveztetnek.
15. Napállás. §. 16. A' föld' forgása.
Napállás kétszer van: 1-ör a' nap jnnins A' föld nem függ csak csendesen nyugod-
21-kén a' rák naptérítőhez jutván, erre lövellj va a' szabad égi űrben, hanem mint minden-
függő sugarait, melly idő nyári 7iapállás idejé- bujdosónak keltös forgása van, a) öntengelye
nek neveztetik, ekkor van a' nap az északi fél- körül, (mint a' kocsi kerék tengelye körül.)
golyóhoz legközelebb, a' délitől pedig legtávo- nyugotról keletre, és b) a' nap körül.
A' föld forgásából pedig mi semmit sem

Székelyudvarhely
labb , ugyanazért ekkor van az é. félgolyon a'
leghosszabb nap. 2-or december 2'2-én, mikor veszünk észre, mert az részint igen gyengé-
a' nap a' baknaptérítőhez jut, ezen időt téli
napállás idejének nevezik (solstitium hvemale) *J M i n l h o g y m a r t . 2 1 - t ő l k e z d v e a z é s z a k i fél-
ekkor van az é- félgolyónak legrövidebb napja. g o l y ó k ö z e l e b b fordul a' n a p h o z , e r r e n é z v e a k k o r k e z -
d ő d i k a' s z é p v. m e l e g i d ő s z a k , é s p e d i g m a r t 2 1 - é n esik a'
t a v a s z k e z d e t e , 's a ' n a p o k f o l y v á s t h o s s z a b b a k , e k k o r
•) Mivel Julius Caesar 45 évvel K e. az é v e t a z é. félgolyó m i n d i g t ö b b e t és t ö b b e t k e i ü l a' n a p f e -
k ö r ü l b e l ü l 10 p e r c z e l h o s s z a b b r a t e t t e , a z é r t m á r 1582 l é , f o l y v á s t m e l e g e b b l e s z , 's n y á r k e z d ő d i k j u n i u s 2 1 -
n a p , és é j n e m m a r t . 2 1 - k é n v o l t e g y e n l ő , h a n e m m a r t . k é n , e k k o r l e g h o s s z a b b n a p u n k v a n , 's l e g r ö v i d e b b é -
1 0 - k é n , t e h á t 10 n a p p a l k o r á b b a n . A z é r t X I I I G e r g e l y j i i n k , m i n t h o g y e' n a p h o s s z a s á g m i n t e g y 8 n a p i g t a r t .
p á p a rendelé, hogy 1582 october 4-ke után m i n d j á r t a ez n y á r i n a p - á l l á s i d e j é n e k n e v e z t e t i k . E z i d ő t ő l fogva
1 5 - i k ( n e i n az 5 - i k ) s z á m í t a s s é k az e l v e s z e t t 10 n a p a z é. f é l g o l y ó i s m é t lassan lassan e l f o r d u l a' n a p t ó l ,
k i p ó t o l á s á r a , és e z u t á n l e g y e n u g y a n m i n d e n 4 - i k év a ' n a p o k k i s s e b b e d n e k , i n i g s e p t e m b e r 2 1 - é n n a p é» é j
s z ö k ő é v , de a' t e l j e s s z á z a d o k r a n é z v e is csak m i n d e n i s m é t e g y e n l ő v é l e s z , 's n á l u n k az ősz k e z d ő d i k ; ek-
4 - i k l e g y e n s z ö k ő , t e h á t 1600 s z ö k ő é v , de 1 7 0 0 , 1 8 0 0 , k o r az északi f é l g o l y ó uiég f o l y v á s t e l t a k a r o d i k a' n a p
1 9 0 0 csak k ö z ö n s é g e s évek , ( m e l l y e k a' J u l i u s féle e l ö l , l a s s a n lassan hideg l e s z , 's d e c e m b e r 2 2 - é n k a p -
n a p t á r s z e r é n t m i n t a' r e n d e s 4 - i k é v e k s z ö k ő k v o l t a k ; j u k a ' t é l k e z d e t é t a' l e g r ö v i d e b b n a p o t , l e g h o s s z a b b
de 2 0 0 0 i s m é t s z ö k ő é v . A ' k a t h o l i c u s o r s z á g o k G e r g e l y ' é j j e l , m i v e l ez a' n a p r ö v i d s é g h a s o n l ó i , i g m i n t e g y 8
n a p t á r á t e l f o g a d t á k , és p e d i g m i n d j á r t , a' p r o t e s t á n s o k n a p i g t a r t , ez i d ő t é l i n a p á l l á s n a k n e v e z t é l i k . Ekkor
N é m e t h o n b a n 1700, az á n g o l o k 1 7 5 2 , a' s v é d e k 1 7 5 3 . az északi f é l g o l y ó , i s m é t l a s s a n las«an f o r d u l n i k e z d a'
Csak az o r o s z o k , és m i n d e n g ö r ö g h i t ű e k tartjak m e g n a p felé, v a l a m i v e l h o s s z a b b a k a' n a p o k , inig m a r t 2 1 -
a ' régi n a p t á r t , v a g y i s , az ó - s t i l t . é» m o s t m á r 12 n a p - k é n az é j e k e g y e n l ő k k é l e s z n e k , és az egész é v f o l y a m
p a l h á t r á b b vannak, p . o. ujévök 13-kán esik, s jövő újra kezdődik.
k é t s z á z a d b a n 14-l.én. Okleveleikben mind a regi,
m i n d az u j i d ő s z á i n l ílást m e g j e l l e m z i k ;
 d<-n, részint pedig nagy gyorsasággal történik.
Egy halkal uszó sajkán, vagy kocsiban is azt
képzeljük, hogy a' távollévő hazak, és fák viili,'s u' külszín olly gyakran csal, mint az
mellettünk szaladnak el, a' sajka pedig, vagy elébb felhozott példája a' sajkának mutatja. (*)
kocsi mozdulatlan áll. 18. § A' földnek napkörüli forgása.
Hogy a föld forog a' nap körül, nem pe-
§• 17. A'föld' tengelye körüli forgásának dig a' nap a föld körül, igen hihető leszen a-
eredményei. zon körülmény által is, hogy sokkal természe-
Ránk nézve az a' jótékony eredménye van tesebb azt feltenni, mintsem a' sok ezerszer
a föld' tengelye körüli forgásának, hogy: nagyobb nappal, 's a' számtalan csillagokkal

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

1-ó'r Ez által eszközli a' föld a' nappal, és olly sok millió mfbői álló hosszú utat napon-
éjnek változásait, mivel az mindig 24 óra alatt ként a' föld körül tétetni (**)
történik , ugy t. i. hogy a' föld mint homályos Azon pálya, mellyet a' föld a' nap körül
test világosságát szinte , mint melegségét a' évenként fut, 181 millió mföldre tétetik, ha
naptól kölcsönözi, melly oldala tehát a'nap félé tehát azon végig utazni akarnánk, ahoz
van fordulva, ennek nappalja, a túlsó oldal- sok ezer év megkívántatna, legalább több 258
nak pedig éje van. Ebből kitetszik, hogy

Székelyudvarhely
ezer évnél. Mivel pedig a' föld e roppant utat
a' föld valamennyi lakosának nincs egyszerre egy év alatt végig futja, azért ez olly sebes-
nappalja, és éje, sőt midőn némelyeknek haj- séggel történik, hogy abból minden órábán el-
nallik , akkor másoknál estveledik, és igy végez 15,000 mf, és minden perczben 240 mf.
megfordítva: midőn ezeknél a' nappal kezdő-
dik, azoknál éj következik bé. (*) A' földnek napkönili utja hosszúkás, vagy
is tojásdad alakú, a' nap pedig a' föld pályá-
2-or V föld' tengelye körüli forgásából
lehet az égi testek' u. m. a' nap, hold, és
csillagokét megmagyarázni; mert az alatt míg *) M i n d e z e k e l l e n é r e a z t s z o k t u k m o n d a n i : a' n a p
fel kél , v a g y l e h a l a d , e n n e k n e m m á s e g y é b b az o k a ,
a' fold nvugotról keletfelé valósággal tengelye h a n e m m i v e l az e m b e r e k sok ideig igy v é l e k e d t e k , m a i
körül megfordul, az emiitett égi testek az ég' n a p i g is m e g t a r t o t t á k a' k ö z ö n s é g e s szólás m ó d o t .
boltozatával együtt keletről nyugotnak látsza- **) Ez é p p e n a n n y i t t e n n e , m i n t h a valaki a z t k í -
nak keringeni, igen is csak tetszőlegesen, 's ezt v á n n á , hogy az egész t á j é k k ö r ü l t e f o r o g j o n , hogy azt
onnan tudjuk, mert a' föld forgása kétségki- végig nézhesse 5 v a g y h a ki azt á l l í t a n á h o g y az egész
ház konyhástul, és t ü z h e l y e s t ő l , egy n y á r s o n l é v ő p a -
csirta k ö ' ü l forog.— U g y a n i s a ' n a p n a k t ö m e g e 3 5 5 , 0 0 0 -
*) M i v e l k e l e t r e forog a ' föld, t e h á t m i n é l k ö z e - szer o l l y n a g y m i n t a ' földé, 's 7 0 0 - s z o r o l l y n a g y m i n t
l e b b esik v a l a m e l l y t a r t o m á n y , v á r o s s t b . k e l e t r e , a n n á l a z o n égi t e s t e k é , m e l l y e k e t v i l á g á v a l e l e v e n í t . Á t m é r ő -
e l ő b b k e l l a z o n a' n a p n a k f ö l k e l n i , r e g g e l n e k , délnek . j é n e k nagysága = 1 8 0 , 0 0 0 mf. 's 1 , 4 0 0 , 0 0 0 f ö l d g o l y ó
de estének is l e n n i . Európában Oroszországnak mint e l f é r h e t n e a' n a p b e l s e j é b e n .
l e g e l s ő keleti t a r t o m á n y n a k l e g e l ő s z ö r , l s l á n d n a k pe» A' n a p t ö i n ü t t s é g e a' földének csak n e g y e d é t t e s z i ,
dig, m i n t l e g u t o l s ó n a k l e g u t ó l j á r a v a n r e g g e l e , dele, 's 's ha feltesszük, h o g y a ' föld á l a l j á b a n 5 - s z ö r o l l y n e -
estéje. h é z , m i n t a' v í z , 3 5 , 5 0 0 földgolyó a n n y i t n y o m , m i n t
a' nap.
iiak nem éppen középpontján áll, tehát a'föld- nap körül, honnét annak sugarai egyenesen rá
nek az esztendő egyik részében közelebb kell szolgálnak, ekkor a' nappal sokáig tart, az éj
alioz esni, másikban pedig távolabb kell attól kevés órákig; ellenben mikor a' föld olly tá-
lennie, közelebb estét, melly 20 1/2 millió jékokon jár a' nap körül, honnét ennek sugarai
mf. tesz, napközeinek (perihelion) távolabb estét csak rézsut szolgálhatnak rá, ekkor fénye nem
pedig, melly 21 1/2 mii. naptávolnak {aphelion) sokáig tart, a' nap rövid, az éj pedig hosszú.
nevezik. A'földnek napkörüli utja illy alakú. 4-er A' földnek napkörüli keringése által
a' nap és hold fogyatkozások ekép származnak.

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

Minthogy a' hold éppen olly formán forog föl-
dünk K ö r ü l , mint a'föld a' nap körül, ezen
keringés alatt vagy a' hold megyén el (újulás-
kor) a' nap és a'föld között, vagy a föld (hold
tölte idejekor) a' nap és a' hold között fut el.
Az eiső esetben t. i. mikor a' hold a' nap, és
föld között megyen el, ekkor mint homályos

Székelyudvarhely
§. 19. A' föld' tiajikörüli forgásának eredményei.
Hogy a' föld mint kissebb égi test a' nap égi test elfogja előlünk a' nap világát, vagy
körül forog, onnan is kitetszik, mert különben egészen, v. résznyire, és árnyékát főidőnkre
nem tudnók meghatározni a) az év hosszának veti. Ezen tünemény napsötétségnek, v. nap-
okát. 6) az évszakok változásait, c) a' nappalok fogyatkozásnak neveztetik, elég hibásan, mivel
hosszaságának különbséget, d) a' nap és hold a' nap ez által semmi változást nem szenved,
fogyatkozást. Lássuk rendre. csak a' föld előtt menő hold fogja el a' nap-
1-ör Azon időközt, mellyre a' földnek nak sugarait. A' 2-dik esetben az a z : mikor
ezen keringéshez szüksége van, egy évnek ne- a' föld éppen a' nap és a' hold között fut cl, elfogja
vezziik, vagyis 365 n. 5 óra, 49' perez, és a' föld a' nap' sugarait a' hold előtt, vagy egé-
50" másod perez. szen, v. résznyire, és a' föld a' holdra veti ár-
2-or Az évszakok változásait u. m. a* ta- nyékát. E' tünemény helyesen neveztetik hold
vaszt, nyarat, őszt, és telet szinte a' földnek sötétségnek, v. fogyatkozásnak, mert a' hold a*
nap köriili futása okozza, melly keringésnek naptól kapván a' világító sugarakat, ezek meg
egyik felén a' napnak sugarai rézsut, és gyen- akadályoztatván, a' hold világosság nélkül ma-
gén lövelnek a' földre, és szerzik a' hideg év- rad. (*)
szakot, (az őszt, és telet) másik felén felülről
egyenesebben lövelnek ránk a' napsugarak, és *) A ' h o l d , m i n t f ö l d ü n k n e k kísérője (satelleí) nem
szerzik a' melegebb évszakot (a' tavaszt, és csak t e n g e l y e k ö r ü l forog, hanein földünket n a p k ö r ü l i
nyarat). ú t j á b a n k ö v e t v é n , k ö r ü l ö t t e is k e r i n g . A ' h o l d n a k f ö l -
dünktőli legnagyobb távolsága . = 5 5 0 0 0 , legkisebb
3-or A' nappalok hosszaságának különbsé- — 4 8 Ü 0 0 , ' k ö z é p — 5 1 , 5 0 0 inf. F e l ü l e t e igen h e g y e s v ö l -
gét megint földünknek napkörüli keringése o- g y e s , a' fold k ö r ü l i u t j a t m e g j á r j a m i n t e g y 2 8 n a p a l a t t .
kozza: mikor t. i. a' föld olly tájékokon jár a'
 20. Földünknek az égi testekhezi viszonya. Név. At mérő Nap tói j NapkörüÜ
Ha szemeinket derült estvén az égboltozat távolsága keringése.
felé emeljük , számtalan nagyobb kisebb csil-
óra".
lagokat látunk, ezek köztt észrevehetjük azon Merkúr. 600 mf. 8 mii. mf. ev 87
különbséget, miszerint számtalanok kölcsönös Venus 1660 „ 15 23
224 17
egymáshozi állásukat nern változtatják, nérnel- Föld 1720 „ 21 1 2 »»
Jyek pedig változtatják. Ezek bujdosók , ama- Márs 55 365 6
930 „ 31 I 321
zok állóknak (stellae fixae) neveztetnek. Az álló Vesta 5) 16
60 49 3 225

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

csillagok saját fénnyel ragyognak , feltűnő az Astrea 55
53 1/2 )) 4 50
úgynevezett téjut (via lactea ) melly nem e- Juno 310 55
gyéb, mint temérdek sokaságú csillagoknak I) 4 131 16
Ceres 350 56 4
földünkig ható gyönge fénye. Az álló csillagok iPallas >J 220 13
450 57 4 221 15
távolsága meg nem határozható, igy Sirius Na- lJupiter 20000 101 1/2 555> 11 314 20
pon tul a' hozzánk legközelebb álló csillag, Saturn 15000 197 1/2 »»
olly messzére esik, hogy egy ágyú golyónak 29 116
Urán 7500 396

Székelyudvarhely
oda érkezésre 600,000 évre volna szüksége. 5> 84 9
Neptun 9071 746 217 141
Legközelebb álló csillag a' nap ( © ). A' 55
bujdosók e' körül különböző távolságokban
keringenek, 's csak a' naptól kölcsönzött vilá- lameI h T > S ° g y " , i n é l k ö z R , e b b van v a -
amey bujdoso a' naphoz, annál rövidebb
gossággal f é n y l e n e k — f ő , mellék, és üstökös
bujdosókra osztatnak, Fő bujdosóknak (plané- az esztpri H , n " t á V í a b b C S Í k a t t ő J ' hosszabb
táé) azok neveztetnek, mellyek közvetlenül és 2 T ó S ' M : g M e r c u r x b a n - - csak 87
a' nap körül keringenek, mellék bujdosóknak >apig es 23 oraig tart, az alatt Névtanban em*
legszélső bujdosóban 217 olIyan év t lVl ol
azok, mellyek ezeket utjokban kisérvén körü-
löttük mozognak, üstökösöknek (cometae) azok, Jyan nap, mint millyen a' mi földünkön van
mellyek az égboltozaton világló üstökkel vagy c u L S V - C T n < 1 < , , U ' Z ' k ü v e ^ e z e s k é p e „ Mer.
farkkal ellátva időről időre megjelennek. curban ,ge„ ,amar, Neptunban periig igen as-
A' fő bujdosók száma 13, kísérőié 18. 11- S i í í " ^ 1 " . 1 Mi.ly1a.4n kell
toki i
Jyen kísérője a' földnek van 1, Jupiternek 4 , életnek A n . T I T - ' * * « taitani
Saturnusnak 7, Urannak 6.— A' főbujdosók
Copernicua szerint körökben, Kepler szerint pe-
dig tojásdad alakban keringenek a' nap körül
következő renddel, 's következő távolságban. 9 év i ^ V e S f 0
r / í i í ü V 0 1
, M e
; c u
v h ü z

tához 62, Junohoz e ^ ^ t p ^ %Ve,-

V * holdnak h fordulalját a' föld körül hó/dnapnak ne- év iilatí s mJoU > Sacurnughoa 252, 's U^nhoz 507
vezzük. 18 év, és 210 na|> mán a" nap és holdfogyatko-
zások ugyan aionjiendben térnek viszsza.
 Jegyzet:Mikor a' naptárban (kalendáriomban) ez van
írva: ebben az ésbenUralíodó bujdosó Márs vagy S a t u m
stb. az nem jelent egyebet minthogy abban az evben a GYAKORLATOK A MÚGOLYON.
nap' útjában ez v. amaz bujdosó esik Földünkhez leg
közelebb. De ennek a mi földünkre semmi befolyást, §. 1. Földrajzi szélesség.
v. babonás erőt tulajdonítani nem kell, annál kevésb-

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

bé rajtunk való uralkodást, melly egyedül az isten Valamelly helynek az egyenlítőtől; távol-
dolga mennyen földön. A' régiek sokat foglalkozanak az sága földrajzi szélességnek neveztetik. Éspedig
égi testekkel, 's azokkal ugyan sokan vissza eltek
jóslatra. Hogy mire valók azok a számtalan ragyogó ha az adott hely az egyenlítőtől észak felé fek-
csillagok? azt az ember nem tudja elgondolni bizo- szik —északi— ha pedig délre fekszik —déli
nyoson, minden esetre az istennek hatalmat es dicső- szélességnek mondatik.
ségét hirdetik mi nékünk, és a' világ miden egyeb o - Az adott hely' földrajzi szélességének fokai
kos lakosinak, mert hogy a többi csillagoknak is Van-
nak lakosaik: az semmi kétséget neui szenved.
számitatnak a* rézdélkörön (meridianus aenens

Székelyudvarhely
vagy déli gyürü, földéikor) az egyenlítőtől a'
sarkok felé , egész az adott helyig. Ha tehát
valamelly helynek földrajzi szélességét akarjuk
meghatározni, akkor az adott helyet a' déli gyű-
Ha valahonnan, ugy a' roppant alkotmány- rű alá visszük, azon pont vagy szám, melly
nak,- mellynek a' mi földünk csak kis mák- alatt a' hely fekszik, a' keresett szélességet
szemnyi részecskéje—teremtéséből tűnik ki leg mutatja. (*)
inkább az istennek határtalan hatalma, ós böl- Ha a' keresett szélességnek foka szoroztatik
csesége, mellynek elgondolására lehetlen hogy a 15-el, a' szorozmány leend azon helynek az
szük korlátok köxé szorított ember' elméje az egyenlítőtőli távolsága.
isten imádására ne ragadtassék, mert ,az egek hir- Jegyzet. Bécsnek, Posonynak, Kassának északi
detik az Isten' dicsőségét'. szélessége több valamivel 48, Budának 47 foknyinál.
Kolosvár' földrajzi szélessége a' Ferroi délkör szerint
több 46° foknyinál.
Ha az adott helyet a' déli gyürü alá visa-
szük, és a' sarkot a látkörtől a mar kikere-
sett szélességnek fokára emelyük , e' lesz a

• ) Azon h e l y , mellynek földrajzi szélessége is-

meretes, ekép' találtatik fel .• a* déli gyűrűvel vágásiét
az adott fok alatt az egyenlítő, 's a' kérdéses hely a.
déli gyürü alatt létezik.

sarknak latkor feletti távozása, ez pedigjark-
ernelkedésnek (elevatio poli) neveztetik. (*)
§. 2. Földrajzi
Valamellv helynek az első délkörtőli távol-
sága földrajzi hossznak mondatik. Es pedig ha
a' hely kelet felé fekszik keleti, ha nyugotra,
nyugoti hossznak mondatik. A' hely hosszanak
fokai számitatnak az egyenlítőn a' Ferrot del-
12-re 's a' golyot forgatjuk míg az adott hely
a' déli gyürü alá esik, a mutató a' kivánt ó-
rát jeleli ki.
Hossz. Iláwj az óra Teheránban, Pekingben, London-
ban mikor nálunk a déli 12?
§. 4. A' nap' felkelése, v. lemente időpont-
jának kitalálása.
A' nap' felkelése, v. lementének időpontját
bizonyos helyre, és nappalra nézve ekép' tud-

Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

vonaltól egész az adott helyig, tehát az adott hatjuk : 1-ör a' golyó állitatik az adott helye-
helyet vigyük a' déli gyürü alá, ez az egycnh ni sark emelés szerint. 2-or a' naputján ki kell
tón a' hossz fokot mutatja. Kolozsvár földraj- keresni a' nap' helyét, Vagyis azon pontot,
zi hossza 41°. , mellyen van azon időben (látszólagosan) a'nap,
Jegyzet. K é t lielynek egymastoli távolságát ekep e* pontot vigyük a' déli gyürü alá, a' mutatót
l e h e t k i t a l á l n i : igen v é k o n y s o d r o n n y a l meressek a k e r -
déses t á v o l s á g , ' S az e g y e n l í t ő r e i l l e s z t v e k e r e s s ü k k i . h a n y
pedig 12-re. 3-or ha a' nap felkelte kerestetik,

Székelyudvarhely
fokot t e s z az e m l í t e t i t á v o l s á g ; ' s 1 5 - e l s z o r o z t a s s e k a
a' golyot fordítjuk keletre, ellenben nyugotra
szorozinány leend a keresett távolság. addig, mig a' nap helye, vagyis a' kikeresett
§. 3. időpont meghatározása. pont a' láthatárig jut, a' mutató pedig kijeleli
Hogv akár melly helyen, és időpontban a' nap' felkelését vagy lementét.
hány óra van? ekép' lehet kitalálni. Lakhe-
lyünket a' déli gyürü alá visszük, az óramu-
tatót pedig a műgolyon azon számra, mellyet
számlálunk azon időpontban. Már ha az óra a'
keleti részeken kerestetik , forgatjuk a' golyot
nyugotra, ha pedig a' nyugoti részeken keres-
tetik, akkor keletre, míglen az adott hely a
déli gyürü alá j u t , a' mutató pedig meghatá-
rozza hány az óra az adott helyen.
Hogy pedig valamelly helyen hány az ora
mikor p. o. nálunk a déli 12?— Lakhelyün-
ket a déli gyürü alá visszük, a' mutatót pedis

* ) G o n d o l j u k h o g y v a l a k i az e g y e n l í i ő t ó l a' s a r -
k o k v a l a m e l l y i k e felé u t a z i k , ez * s a r k o t a n n y i r a l a t a n d -
ja a' l á t k ö r b ő l , m e n n y i r e az e g y e n l í t ő t ő l e l t á v o z i k : h o n -
n a n k i t e t s e i k liogv a" sárk e m e l k e d é s e = a ' h e l y s z é l e s -
ségével.
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára
Székelyudvarhely
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára
Székelyudvarhely