Lucifer és a tagadás

Lucifer a Madáchi Imre által irt "Az ember tragédiája" című drámai költemény egyik főszereplője,
aki a színek során más-más szerepbe bújva segíti bemutatni a költő filozófiáját. A mű által egyértelművé
válik, hogy társadalmunk újra es újra megéli korszakait, ugyanazokkal a problémákkal, karakterekkel,
csak a személyek(nevek), az idő és az eszközök változnak.

Madáchi Imre “Az ember tragédiája” című drámai költeményben az olvasok azzal szembesülnek,
hogy az emberiség a fejlődése alatt az emberek ugyanazokat a hibákat követik folyamatosan el ezzel
megismételve a múltat újra és újra. A dráma a múlt bemutatásával kezdődik és a jövővel ér véget.
Lucifer ennek a műnek az egyik főszereplője, aki a színek során más-más szerepbe bújva próbálja az
embereket Istentől eltávolítani mert a fő célja, hogy Isten felett végső győzelmet arasson.

Lucifer a tagadás szellemének is nevezhetjük, aki mindig a rosszat próbálja kihozni az

emberekből, pontosabban Ádámból. Ádámot a lázadás fele próbálja terelni és hogy megtagadja azt,
amiben hiszik mert tudja, hogy az emberek képesek a rosszra, ha megkapják a kellő löketet. Lucifer Isten
kérdőre vonását próbálja elérni egy két színben, ami önmagában nem lenne annyira ártalmas, mert
mindenki hibázhat és a kérdőre vonás segíthet rájönni hibánkra, de itt azónban Lucifer ezt úgy próbálja
elérni, hogy az az emberek kárára menjen mert őt csak Isten legyőzése érdekli. Azon kívül, hogy Ádám
álom jeleneteiben szerepel és megtéveszteni próbálja nem ad másítja meg a történelemről való
igazságképet, viszont nem a szebb képeket meséli el, hanem a sötét, rémisztő képeket mutatja be. Néha
tényleg úgy tűnhet, hogy Ádámnak csak segíteni akar mégis igazi megoldást sosem nyújt neki.
Szerencsére Istentől nem fordul el Ádám, sőt úgymond rongáló szándéka végül építően hat Ádámra és a
hitét csak jobban megerősíti ezzel.

Ez a rész, hogy Ádámot Lucifer piszkálása csak megerősíti kiemeli Madáchi egyik fontos
gondolatát miszerint a tagadás, pusztítás a fejlődés egyik legfontosabb eleme, mivel ahhoz, hogy valami
jót alkossunk mindig le kell mondjunk valamiről a célunk elérése érdekében. Erre egy jó példa az lenne,
hogy pár ember megrongál elront egy házat viszont a gazda nem adja fel és újraépíti és már erősebbre
és jobbra építi igy nem tudják többé lerombolni házát. Alapból a rongálok nem azt akarták, hogy a gazda
fejlessze a házat mégis a gazda kitartása miatt ezt segítettek elő.

A tagadás az emberi fejlődés egyik legnagyobb hajtóereje mivel, ha a dolgok tökéletesek

lennének és nem szólna senki se, hogy nem tökéletes és nem kezdnénk el róla vitatkozni akkor nem
változtatnánk és nem haladnánk előre hanem mindig csak egy helyben állnánk és nem fejlődnénk.