12.

A többnyelvűség típusai és a többnyelvű fejlődés

Definíciók
Az egyéni kétnyelvűség
A kétnyelvű nyelvelsajátítás stádiumai
Korai nyelvdiszkriminációs képességek csecsemőknél
Nyelvspecifikus újraszerveződés: a nem-anyanyelvi fonetikus kontrasztok elvesztése
A kétnyelvűség hatása a fejlődő kognitív rendszerre: előnyök és hátrányok
A gátlási és kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvűeknél
A reprezentációs képességek és a szociális megismerés fejlődése kétnyelvűeknél
Definíciók
- Ami két nyelv ismeretére és használatára érvényes, az ugyanúgy érvényes lehet három, négy vagy
több nyelv ismeretére és funkcionális megoszlására is  kétnyelvű: kettőnél több (3-4 vagy több)
nyelvet beszélő személyekre is ezt használjuk

- többnyelvűség: az országokra és nagyobb közösségek jelölésére alkalmazzuk (akkor is, ha ezekben

csak két nyelvet használnak)

- kétdialektusú személy: egy nyelven belül két változat ismerete és használata érvényesül

- kétnyelvűség (továbbiakban: kétny.) végletes értelmezései:

 szűk: „a kétnyelvű a két nyelvet egyformán jól használó‖ személy” vagy „két nyelv
anyanyelvi szintű kontrollja”
o ez ritka
o sok tévhit emiatt alakult ki
o bizonyos szerzőknél ez: ambilingvális kétny.

 (túl) tág: kétnyelvű, aki anyanyelvén kívül egy másik nyelven minimális kompetenciával
rendelkezik a nyelvtudás négy szintjének (megértés, beszélés, olvasás, írás) egyikén

- kétnyelvűek különböznek egymástól:

 nyelvi jártasságban
 az elsajátítás módjában
 az érzelmi/motivációs bevonódás mértékében
 a használat kontextusában

- Egy második nyelvet beszélő személy kognitív működéseit nem kell túlértékelni vagy lefokozni, ezek
egyszerűen csak különböznek az egynyelvűek folyamataitól.

Az egyéni kétnyelvűség
- def.: azt a személyt, aki két (vagy több) nyelvet tud és mindennapjai során használ, kétnyelvűnek
nevezzük

- az egyéni kétny. felosztásai az alábbi szempontok alapján:

 két nyelv egymáshoz viszonyított ismerete:

a) kiegyenlített (balansz) – nyelvi kompetenciája a két nyelven megközelítőleg egyenlő
b) egyenlőtlen (domináns) – az egyik nyelvet jobban ismeri, mint a másikat

 nyelvek szemantikai reprezentációja:

a) összetett (compound) – ugyanazon fogalmi egységhez (jelentéshez) mindkét nyelv
szavait együttesen kapcsolja össze
b) mellérendelt/koordinált (coordinate) – a két nyelv szerint elkülönülő két szóhoz két
jelentést kapcsol

 nyelvek elsajátításának egymáshoz való időbeli viszonyítása:

 a) gyermekkori (korai) – a két nyelv elsajátítása a gyermek 10–11. életéve körül
befejeződik
a. egyidejű (szimultán) – akinek szülei eltérő anyanyelvűek, illetőleg kétnyelvűek
b. egymást követő (szukcesszív) – a 2. nyelvet az első nyelv rendszerének
megszilárdulása után tanulja meg a beszélő; 3. életév után kezdődik 2. nyelv
elsajátítása
b) fiatalkori – a 2. nyelv elsajátítása a 11. és a 17. életév közötti időszakban zajlik
c) felnőttkori (kései) – 2. nyelv elsajátítása 17. életév után

 két nyelv elsajátításának társadalmi környezete:

a) hozzáadó (additív) – támogató társadalmi közegben, anélkül, hogy anyanyelve kárát
látná; új ismeretek kiegészítik a régieket
b) felcserélő (szubtraktív) – kisebbségben élők társadalmi nyomásra feladják
anyanyelvüket  az egyik nyelv megismerése a másik nyelv fokozatos felcseréléséhez
vezet

 megtalálható-e vagy sem a két nyelvnek két különböző beszélő közössége

a) endogám nyelv – közösség által beszélt anyanyelv; használata kiterjedhet más társadalmi
intézményekre is
b) exogám nyelv – csak hivatalos, intézményes keretek közt használják

 kétnyelvűek feloszt. csoporthoz való tartozás és a kulturális identitástudat szerint:

a) kétkultúrájú – mindkét csoport egyaránt tagjának fogadja el, mindkettő iránt pozitív
azonosságtudata van
b) egykultúrájú – magas kétnyelvűségi kompetenciája ellenére csak saját nyelvének
kultúrájával azonosul, egyetlen közösség tagjának minősül
c) új kultúrát szerzett – saját anyanyelvének kulturális azonosulását feladva a másik
nyelvhez kapcsolódó kultúrát fogadja el saját kultúrájának
d) kultúráját vesztett – feladja saját kultúráját, ugyanakkor nem azonosul a második
nyelvhez kötődő kultúrával

- a nyelvi bemenet különbözősége az egynyelvűekétől:

 legfontosabb: tapasztalat mennyisége
 a nyelvi input általában véve „zajosabb”
 az egyik nyelv gyakran keveredhet a másikkal

- a kétnyelvűség kutatásának legfőbb kérdései:

 Hogyan sikerülhet a kétnyelvű környezetben nevelkedő gyermekeknek ugyanannyi idő alatt elsajátítaniuk két
nyelvet, mint egynyelvű társaiknak egyet?
 Melyek lehetnek azok a mechanizmusok, amelyek ezt lehetővé teszik?
 A kétnyelvűség milyen hatással lehet a szociokognitív fejlődésre?

- kétnyelvűség és területspecifikus mechanizmusok

 befolyásolhatja pl. ahogyan az egymással ellentmondásban levő fogalmakat, szabályszerűségeket kezeljük a
szociális kogníció során
 ha vannak ilyenek, akkor befolyásolják a nyelvelsajátítás menetét és feltehetőleg az általános kognitív fejlődést
is
 A kétnyelvű nyelvelsajátítás stádiumai

- kétnyelvűségi paradoxon:
 szülők és a tanítók csodálkozása: milyen könnyen képesek a gyermekek két vagy több nyelvet elsajátítani
 aggályok: a két nyelvet elsajátító gyermekek kognitív zavart, illetve késést fognak mutani a nyelvelsajátításban

- nézőpontok

a)a nyelvelsajátítás korai fázisában egységes nyelvi rendszert építenek fel, magában foglalja mindkét nyelvet, csak
3 éves korukra kezdik őket szétválasztani

o egyes kutatások: az egyszavas stádiumban a gyermekek kevés olyan szót használnak, amelyek
szemantikailag ugyanazt jelentik mindkét nyelvben
o kétéves koruk körül a kétnyelvűek gyakran keverik a két nyelvet, pl. a többszavas szóösszetételeikben
o de! ez lemaradást, zavarokat is implikálna a kétnyelvű nyelvelsajátításban, ami nincs!
 úgy tűnik, hogy a kétnyelvűek ugyanabban a korban érik el a nyelvelsajátítási stádiumokat mindkét
nyelvükben, mint az egynyelvűek az anyanyelvükben
 hasonló mintázat az egynyelvűekéhez (akkor is, ha az egyik nyelv jelnyelv)

b)nagyon korán két külön reprezentációs rendszer a két nyelvből (kezdetektől mellérendelt kétnyelvűség)

o a fordítási megfelelők már az egyszavas stádiumban is megtalálhatók (a kétnyelvű gyermekek korai

szótárának 30%)
o olyan gyermekek, akik megközelítőleg azonos mértékben hallják mindkét nyelvet, csak akkor keverik a két
nyelvet, ha a szüleik is keverve használják őket

 Nyelvelsajátítási stádiumok egynyelvű és kétnyelvű gyermekeknél

Egyszavas Első kétszavas
Vizsgálat Résztvevők Első 50 szó
korszak szerkezet

Vihman–McCune 1 éves kor

angol egynyelvűek — —
(1994) (9 hó–14 hó)

Petitto (1987) angol egynyelvűek — 1;6 éves kor(1;5–2;2 között) 1;7 éves kor

angol egynyelvűek 1 éves kor 1;6 éves kor 1;7 éves kor
earson et al. (1993)
angol+spanyol 1;1 éves kor 1;7 éves kor 1;8 éves kor

angol+francia 1;1 éves kor 1;6 éves kor 1;7 éves kor
Petitto et al. (2001)
jelnyelv+francia 10 hónapos kor 1;6 éves kor 1;5 éves kor

- különbségek a kétnyelvű és egynyelvű nyelvelsajátítók közt:

 ahogyan feldolgozzák s csecsemők az inputot
 szókincs nagysága: ha csak az egyik nyelvi szókincsüket számítjuk, a kétnyelvűek kisebb szókinccsel
rendelkeznek
 két nyelv egyidejű elsajátítása jobban igénybe veszi a figyelmi, a gátlási és szelekciós mechanizmusokat

Korai nyelvdiszkriminációs képességek csecsemőknél

- sikeres nyelvelsajátítás feltétele: nyelvi ingerek megfelő feldolgozása

  valószínűleg már a csecsemők is rendelkeznek olyan képességekkel, amelyek a nyelvi input megfelelő
monitorozását és szétválasztását lehetővé teszik

- kétnyelvű környezetben élő gyermekek két olyan nyelvet is hallhatnak, amelyeknek nagyon hasonló a ritmusuk
(pl. spanyol és katalán)
 megkülönböztetésük: szótaghangsúly, fonotaktika alapján
 ilyenkor a két nyelv szimultán elsajátítása lassíthatja a nyelvelsajátítást

- A születésüktől kezdve kétnyelvű környezetben nevelkedő csecsemők már prelexikális szinten megkülönböztetik a
két nyelvet.

Nyelvspecifikus újraszerveződés: a nem-anyanyelvi fonetikus kontrasztok elvesztése

- Az első életévük során a csecsemők azokra az anyanyelvi akusztikus kontrasztokra hangolódnak rá, elvesztik
érzékenységüket az többi iránt.
 funkcionális újraszerveződés (de! ez nem jelenti a diszkriminációs képességek végleges eltűnését 
flexibilis specializáció felnőtteknél és csecsemőknél is)

- Kétnyelvű babák esetében:

 egyidejű tapasztalatok egy olyan kontraszttal, amely csak az egyik nyelvben létezik, a másikban nem 
másképpen alakítják a perceptuális rendszert, mint az egymás utáni tapasztalatok ugyanazzal a kontraszttal
laboratóriumi körülmények között
 12 hónapos korukra visszanyerték diszkriminációs képességeiket

A kétnyelvűség hatása a fejlődő kognitív rendszerre: előnyök és hátrányok

- A fejlődő kognitív rendszer hogyan tud egyszerre két nyelvet elsajátítani, s ez mit jelent a rendszer számára?
 különböző elméleti feltevések:

a)a kognitív rendszer túlterhelődhet  lassúbb információfeldolgozás, gyengébb teljesítmény

o nem megalapozott elképzelés

o alap: USA-ban a bevándorlók gyermekeinek alacsonyabb volt az IQ-ja
 magyarázat: túl korán mérték őket olyan nyelven, amit nem ismertek
o kétnyelvűség hátrányain számos esetben a második nyelv elsajátításában megmutatkozó nehézségeket
értik
o többnyelvűek esetében: az ismert nyelvek egymásra való negatív hatása, az interferencia, a
nyelvkeverés, az egyik nyelv elvesztése
o de! a kétnyelvűek képesek olyan képességeket kifejleszteni, amelyek segítenek az interferencia
kiküszöbölésében, mint pl. magasabb rendű metalingvisztikai tudatosság és analitikus képességek

b) a fejlődő agyra kihívásként hat a bonyolult nyelvi input  funkcionális és strukturális újraszerveződés,
bizonyos területeken a fejlődési folyamat gyorsulása

o pl. a fent említett magasabb rendű metalingvisztikai tudatosság és kognitív flexibilitás

o kétnyelvűség előnyei:
 okozott nyelvi érzékenység
 a jel viszonylagosságának jó felismerése
 az analógiás gondolkodás magas szintje
  görög kutatás: kreativitás magasabb szintje
 nyelvfejlődésben is
o nagyobb mértékben érinti a kétnyelvűség a nyelv kontrolldimenzióját, mint az analízis-dimenzióját
 kétnyelvű gyermekek könnyebben meg tudják állapítani szemantikailag hibás mondatok nyelvtani
helyességét az egynyelvűeknél – szelektív figyelem + jó kontroll
 viszont kissé rosszabbul teljesítenek a nyelvtanilag helytelen, de szemantikailag helyes mondatok
esetében – jó elemzés szükséges
 magasfokú elemzési és kontrollfolyamatokat igénylő feladatokban a kétnyelvűek szintén jó
eredményeket érnek el
 az előnyök valószínűleg nem területfüggetlenek, hanem specifikus kognitív funkciókban
jelennek meg (lásd alább)

c)két nyelv feldolgozása nem jelent semmiféle többletterhelést  nem lesznek különbségek a kétnyelvű és az
egynyelvű gyermekek fejlődési mintázatában

A gátlási és kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvűeknél

- Hipotézis: a kétnyelvűek ugyanazokat a kontrollfunkciókat használják a nyelvváltáshoz, mint amelyeket az

általános gátlási folyamatokat mérő feladatok implikálnak, amelyekben például szabályok között kell váltani vagy
automatikus reakciókat kell gátolni

- Mivel többet „gyakorolják” ezeket a funkciókat  gyorsabban fejlődik náluk

- Ezért felelős: központi végrehajtó rendszer

- Vajon mikortól van a kétnyelvűeknek ez a fajta előnyük? Miből adódik?

a) produkcióból (óvodáskor) ?
b) percepcióból (csecsemőkor) ?

- A kontrollfunkciók fejlődése óvodáskorúaknál

 kártyaszortírozási próbák – kísérleti eredmények: a kétnyelvű gyermekek szignifikánsan jobban teljesítettek 
fejlődési előnyük van a gátlási folyamatokban
 irreleváns téri információ gátlása 3 korcsoportnál – mindhárom csoportban a kétnyelvűek jelentősen jobb
teljesítményt mutatott, mind a kongruens, mind az inkongruens próbákon  a felnőtteknek is van előnyük
ebben

- A kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvű csecsemőknél

 újabb elméletek szerint már ekkor vannak előnyök
 abból a kényszerből adódik, hogy a két nyelvet halló csecsemőknek a gátlási és a kontrollfolyamataikat kell
igénybe venniük, hogy sikeresen monitorozzák, szétválasszák és megtanulják a nyelveket
 emiatt a kétnyelvű csecsemő tulajdonképpen már azelőtt külön reprezentálhatja a két nyelvet,
hogy elkezdene beszélni

 3 szemmozgáskövetéses vizsgálat – eredmények: mindkét csoport megtanulta a választ a vizsgálatok első

felében, a második felében csak a kétnyelvűeknek sikerült legátolniuk a korábbi válaszukat és
alkalmazkodniuk a környezeti követelésekhez egy új válasz megtanulása által mind a nyelvi, mind a
vizuális ingerek esetében:
 A: helyzet

B: nyelvi inger

C: vizuális inger

 még egy kísérletsorozat  míg a kétnyelvű 12 hónapos csecsemők egyszerre két szabályszerűséget képesek
észrevenni és általánosítani egy egyszerű mesterséges nyelvtanban, addig az egynyelvűek egyszerre csak
egyet tudnak megtanulni

 az első életévben két nyelvvel szerzett tapasztalat területfüggetlen előnyökhöz vezet a kontrollfolyamatokban,
még mielőtt a beszédprodukció elkezdődne

A reprezentációs képességek és a szociális megismerés fejlődése kétnyelvűeknél

- tudatelmélet fejlődésével kapcsolatos elképzelések:

a)kompetencia-elmélet
o a tudatelmélet négyéves kor körül alakul ki, és szándékos erőfeszítést igényel
o érv: 4 évesnél kisebb gyermekek ritkán adnak helyes válaszokat az áthelyezéses hamis vélekedési vagy a
látszat–valóság feladatokon

b) performancia-elmélet
o a tudatelmélet egy veleszületett, automatikus képesség, amely a társas viselkedés alapja, s amely nélkül a
fejlődés korai szakaszában a csecsemő elveszett lenne és értetlenül szemlélné a társas interakciók
dinamikus kibontakozását
o érv: azok a feladatok, amelyeket a tudatelmélet mérésére dolgoztak ki, valójában más képességeket is
igénybe vesznek a tudatelméleten kívül

- kétnyelvű gyermekekkel végzett vizsgálatok:

 kétnyelvűség befolyásolhatja a teljesítményt, mert
a) több tapasztalatuk lehet ellentmondó mentális reprezentációkkal, ami a tudatelméleti képességeik
gyorsabb fejlődéséhez vezethet
b) fejlettebb gátlási funkciók
 2 kutatásból álló sorozat eredményei:
1. kétnyelvűek jobban teljesítettek a klasszikus tudatelméleti próbákon és a nyelvváltásos
módosított tudatelméleti próbákon, mint az egynyelvűek, viszont nem volt különbség a két csoport
között, amikor a tudatelméleti feladatokhoz hasonló struktúrájú, de csak fizikai tudást igénylő
feladatokban vettek részt  nem az ilyen helyzetekkel való tapasztalat segíti elő a tudatelmélet
fejlődését
2. ez az előny valószínűleg a kétnyelvűek fejlett kontrollfolyamatainak tulajdonítható, mivel csak az
olyan tudatelméleti feladatokban mutattak jobb teljesítményt, amelyeknek a megoldásához egy aktív
válaszlehetőség gátlására volt szükség

 paradigmaváltás, mivel ez bizonyította, hogy az eddigi tudatelméleti feladatokban más képességek

is szerepet játszanak (pl. a kontrollfolyamatok fejlettsége, ahogyan látható)