Fordító: Gergely Turi

Lektor: Csaba Lóki

¿Hablas español? Parlez-vous français?

你会说中文吗？

Ha azt válaszoltad, hogy "sí," "oui,"

vagy "是的" és ezt angolul nézed,

akkor valószínű, hogy a világ kétnyelvű

és többnyelvű többségéhez tartozol.

Azonkívül, hogy az utazás könnyebb

vagy hogy felirat nélkül nézhetsz filmet

ha kettő vagy több nyelven tudsz

akkor az agyad

máshogy nézhet ki és működhet

mint az egynyelvű barátaidé.

Tehát mit is jelent az,

hogy nyelvet tudni?

A nyelvi készség általában két aktív

részben mérhető, beszédben és írásban,

és két passzív részben,

hallás- és olvasás utáni értésben.

Amíg egy kiegyensúlyozott kétnyelvű közel

hasonló készségekkel rendelkezik

mindkét nyelvben,

a világon a legtöbb kétnyelvű

változó mértékben ismeri

és használja a nyelveit.

A helyzettől és a nyelvek
elsajátítási módjától függően

három általános típusba kategorizálhatók.

Vegyük például Gabriellát,

akinek a perui családja bevándorol

az USA-ba amikor ő még csak kétéves.

Mint egy összetett kétnyelvű,

Gabriella két nyelvi kódot fejleszt ki

egyszerre,

azonos koncepcióval,

sajátítja el az angolt és a spanyolt

miközben kezdi a körülötte lévő
világot megismerni.

Ugyanakkor tizenéves bátyja

mellérendelt kétnyelvű lehet,

két külön koncepcióval,

angolul tanul az iskolában,

miközben spanyolul beszél otthon

és a barátaival.

És végül, Gabriella szülei valószínűleg

alárendelt kétnyelvűek lehetnek,

akik egy másodlagos nyelvet

az elsődleges nyelvük
segítségével sajátítanak el.

Mivel minden típusú kétnyelvű

teljesen elsajátíthat egy nyelvet,

akcentustól és kiejtéstől eltekintve,

az eltérések lehet, hogy nem

egyértelműek az átlagmegfigyelőnek

De a modern agyi képalkotás

fejlődésével

a neurológusok betekintést nyertek abba,

hogy a nyelvtanulás bizonyos szempontokból

milyen hatással van a kétnyelvűek agyára.

Jól ismert tény, hogy a bal agyfélteke

dominánsabb és analitikusabb

logikai folyamatokban,

míg a jobb agyfélteke érzelmi és

társaságiakban aktívabb,

de ez mértéktől függ és
nem teljesen elkülöníthetők.

Az a tény, hogy a nyelveknél

mindkét működési forma szükséges,

míg a lateralizáció
a kor előre haladtával

fokozatosan alakul ki,

a kritikus periódus fogalmához vezetett.

Ezen elmélet szerint,

a gyerekek könnyebben tanulnak nyelveket

mivel fejlődő agyuk képlékenységének

köszönhetően

mindkét agyféltekéjüket használni tudják

a nyelvelsajátításnál,

míg a legtöbb felnőttnél a nyelvek

az egyik agyféltekében tárolódnak,

általában a balban.

Ha ez igaz, akkor egy

nyelv gyermekkori elsajátítása

egy jobb betekintést adhat annak

társadalmi és érzelmi összefüggéseibe.

Viszont a legújabb kutatások kimutatták,

azoknál, akik felnőttként tanultak

meg egy második nyelvet,

sokkal kevesebb érzelmi elfogultság és

egy racionálisabb megközelítés figyelhető

meg, amikor az idegen nyelvben

szembesülnek problémákkal,

mint az anyanyelvük esetében.

De függetlenül attól, hogy

mikor tanulsz meg egy nyelvet

a többnyelvűség jelentős előnyöket

ad az agyadnak.

Ezekből néhány még látható is,

például a nagyobb sűrűségű szürkeállomány,

ami az agyad legtöbb neuronját

és szinapszisát tartalmazza,

és több aktivitást az agy bizonyos részein

egy idegen nyelv használata közben.

A magasabb szintű igénybevétel,

aminek az agy ki van téve egy életen át,

akár öt évvel is késleltetheti

olyan betegségek kialakulását,

mint az Alzheimer és a demencia.

A kétnyelvűség jelentős kognitív

előnyeinek gondolata
most intuitívnak tűnhetnek,

de ez korábban meglepte volna

a szakértőket.

Az 1960-es évek előtt a kétnyelvűséget

hátránynak tekintették,

ami a gyermek fejlődését lelassította

mivel túl sok energiát fordítottak

a nyelvek megkülönböztetésére.

Ez egy téves adatokra alapozott nézet.

Bár újabb tanulmányok kimutatták,

hogy a reakcióidő és a hibák száma nő

a kétnyelvű diákok

többnyelvű tesztjeinél,

azt is kimutatta, hogy a váltáshoz

szükséges erőfeszítés

és figyelem több aktivitást idézett elő,

és többnyire megerősítette
a dorzolaterális prefrontális kérget.

Az agynak ez az a része,
amely fontos szerepet tölt be

a végrehajtó funkciókban,
problémamegoldásban,

feladatok közti váltásban és a

lényegtelen információk kiszűrésében.

Tehát míg a kétnyelvűségtől

nem feltétlenül leszel okosabb,

de az agyad egészségesebb,
összetettebb és aktívabb lesz tőle.

Még akkor is, ha nem volt

túl sok szerencséd

egy idegen nyelv megtanulásával

gyerekkorodban,

sosem késő önmagadnak

egy szívességet tenni

és a "Hello"-ról
továbblépni

"Hola"-ra, "Bonjour"-ra vagy "您好"-ra,

mert ha az agyunkról van szó, akkor
egy kis gyakorlással messzire juthatunk.