008_AZ IZOM SZERKEZETE. AZ IZOMMŰKÖDÉS MECHANIKÁJA ÉS MOLEKULÁRIS FOLYAMATAI.

AZ IZMOK CSOPORTOSÍTÁSA, AZ IZOMMŰKÖDÉS ALAPJELENSÉGEI

IZOMSZÖVETEK
- mezodermális eredetűek
- izomsejtek: olyan sejtek, amelyeknek az inger hatására való összehúzódás képessége különösen magas
- myofibrillák: az izomsejtek kontraktilis elemei
- simaizom sejtek: azok a sejtek, amelyek myofibrillái a fényt egész hosszúkban egyformán és egyszeresen törik
(fénymikroszkópban világos)
- az általuk alkotott szövet a simaizomszövet
- harántcsíkolt izomsejtek: azok a sejtek, melyek a myobrillái a fényt egyszeresen (világos/izotrop, I csík) és
kétszeresen (fénymikroszkópban sötét, anizotrop=A csík) törő sávokból épülnek fel
- harántcsíkolt izomszövet
- a sejteket membrán határolja, amit még egy kötőszövetes lamina basalis is körülvesz
- sarcolemma: sejtmembrán + lamina basalis
- sarcoplasma: izomsejtek plazmája
- a sejtmagok száma izomszövetenként eltérő
- sarcoplasmaticus reticulum: a simafelszínű endoplasmaticus reticulum a sejtorganellumok közül
- a sejtplazmában mitochondriumok, Golgi-apparátus, glikogénszemcsék, myofibrillák
SIMAIZOMSZÖVET
- a simaizomszövet sejtjei elnyúlt orsó-alakúak, egy pálca alakú, centrális helyzetű maggal
- sejtplazmájukban még fontos alkotóelemek az egyszeres fénytörésű myofibrillák, melyek vékonyabb aktin és
vastag myosin filamentumokból épülnek fel
- a filamentumok találkozási helyein rögzítő lemezek alakulnak ki, ezek az aktin filamentumokat kapcsolják
össze, úgy, hogy egyes filamentumok teljesen áthaladnak, mások csak rögzülnek hozzájuk
- az aktin filamentumok között myosin filamentumok helyezkednek
- kontrakció alatt az aktin és myosin molekulák egymáshoz képest elcsúsznak, így a rögzítőlemezek közelebb
kerülnek egymáshoz
- következtében a sejthártya deformálódik és végül a sejt megrövidül
- a simaizom sejtek között ún. vegetatív idegfonadék található, melyet Schwann-sejtes idegrostok hoznak létre – az
idegrostok a simaizom sejteken végződnek
VÁZIZOMSZÖVET
- a mozgás aktív rendszerét felépítő izmok harántcsíkolt vázizmok
- izomrost: óriás és sokmagvú sejt, a vázizomszövet szerkezeti egysége, a megnyúlt myoblastok vég a véggel
történő fúziója révén jön létre
- a sejthártya alatt perifériásan helyezkednek el a sejtmagok, számuk több száz is lehet
- a sejtplazmában kötegekre rendeződött harántcsíkolt myofibrillák vannak, közöttük mitochondriumok, sima-
(sarcoplasmaticus) és durva felszínű endoplasmaticus reticulum
- a sarcoplasmaticus reticulum különböző tubulasait figyelhetjük meg a myofibrillák körül
- egy részük a myofibrillákkal párhuzamosan fut, ezeken longitudinális tubulusok (L tubulus)
- a világos csík közepén fut egy tubulus (termináltubulus) – centrális tubulus
- a centrális tubulussal párhuzamosan alatta és felette a terminális cisternák helyezkednek el
- két terminális cisterna + a közöttük levő T-tubulus = triád
- a vázizomrostokban is a myofibrillákon, az anizotróp (A-csík) és izotróp (I-csík) szakaszok szabályosan váltják
egymást
- minden I szakasz közepén a Z-lemez található
- minden A csík közepén világosabb H-csík
- a H-csík közepén még egy sötétebb M-csík
- sarcomer: a harántcsíkolt myofibrilla szerkezeti egysége, Z-től Z-ig tartó myofibrillum rész
- myofibrillák harántcsíkoltságának magyarázata: a myofibrillákat az aktin és myosin filamentumok építik fel
IZOMROST TÍPUSOK
Vörös izomrostok
- lassan fáradnak el, így hosszantartó munkavégzést biztosítanak, lassú összehúzódással – tónusos izmokban
- legfőbb feladata, testünk felegyenesedett helyzetben való tartása. Ingerküszöbük alacsony, hosszantartó
munkavégzésre alkalmasak
- ilyen izmok például a csuklyás, a delta, a nagy mellizom, a csípőhajlító, a comb izmainak egy része, a vádli és a
bicepsz
Fehér izomrostok
- gyors összehúzódásra képes izomrosttípusok, de gyorsan el is fáradnak - rövid idejű, igen intenzív munkavégzésre
alkalmasak - fázisos izmok
- fő funkciója a mozgások végrehajtása
- hasizmok, tricepsz, far izmai, és a gerincmerevítők
IZMOK/MUSCULUS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
- a test mozgatására a vázizomzat szolgál, a vázizomzatot alkotó egyes izmok harántcsíkolt vázizomrostokból
állnak, melyek inger hatására összehúzódhatnak, vagy elernyedhetnek
- minden izom három részből áll: eredés (origo), izomhas (venter) és tapadás (insectio)
- az eredés a mozdulatlan (punctum fixum), míg a tapadás pl. összehúzódáskor mozgásban van (punctum mobile) -
mind az eredést, mind a tapadást ínszövet építi fel
IZMOK CSOPORTOSÍTÁSA
- működés szerint:
- agonista: azonos működésű izomcsoportok, pl kétfejű combizom
 - antagonista: ellentétes működésű izomcsoportok, pl: két-és háromfejű karizom
- közömbös izmok: másik izom nem kívánatos hatását ellensúlyozza
- együttműködő (sinergista) – felkar és alkar hajlító izmai
- hajlító (flexor) – kétfejű karhajlító izom
- feszítő (extensor) - tricepsz
- közelítő (adductor) - combközelítő
- távolító (abductor) - deltaizom: kart a törzstől távolítja, segíti a kart a vízszintesbe
- forgató (rotator)
- szűkítő záróizmok
- alaktan szerint:

 egytollú: ín az izom egyik felét foglalja el, pl:hosszú lábujjfeszítő

 kéttollú: ín az izomhas közepén fekszik, izomrostok két oldalról csatlakoznak, pl:vállizom
 lapos izmok: ín laposan hosszan elnyúló, pl:mellizom
 gyűrűs: ín gyűrűzve csavarodik, pl: körkörös szájizom
 egyfejű: ín egy eredési pontból egy izomhashoz kapcsolódik, pl:alkar
 kétfejű: több ín eredése 1 izomhasban egyesül, pl:tricepsz
- melyik testtájékon helyezkednek el:
- fej izmai: szemkörüli, szájkörüli, orrkörüli, rágóizmok, homlokizom, fejtető bőrizmai
- nyak izmai: felületes, nyelvcsonti, mély nyakizmok
- törzs izmai: mellizmok, hátizmok, hasizmok
- végtagok izmai: alsó és felső végtag izmai
IZOMMŰKÖDÉS ALAPJELENSÉGEI
- a vázizomzat működésének elemi megnyilvánulása az összehúzódás (kontrakció), amit az izomrost beidegző
idegsejt axonjának végbunkóiból felszabaduló acetilcholin (ACh) indít meg
- a postsynapticus membrán transmitter-függő ioncsatornái megnyílnak, és Na+ áramlik be az izomrost plasmájába
akcióspotenciált generálva
- az akcióspotenciál a sarcolemmán terjed tovább, és eljut a T-tubulusokhoz, a T-tubulusokban aktivan terjedő
akcióspotenciál az L-tubulus terminális ciszternáira jut
- a tubulusokból és a terminális ciszternákból Ca2+ szabadul fel és a sarcoplasmába áramlik be
- az intracelluláris Ca2+ szint emelkedése az aktinlánchoz kötődő szabályozó fehérjéknek (troponin-tropomyosin
komplex) konformációs változását hozza létre
- a tropomyosin lánchoz kapcsolódó troponin molekula három alegységből áll
- a troponin-T a tropomyosinhoz rögzíti a troponint, troponin molekula Ca2+-kötő helye, a troponin-I alegység
kötődik az aktin molekulához
- a sarcoplasmába beáramló Ca2+ a troponin-C-hez kötődik, és a tropomyosin molekula kimozdul eredeti helyéről
- ezzel egyidőben a troponin-I alegység leválik az aktinról
- ezek a konformációs változások az aktin myosin-kötőhelyének szabaddá válásával a myosin és az aktin
molekulák összekapcsolódását eredményezik
- maga az izommozgás úgy jön létre, hogy a myosin molekula feji része, és az aktin molekula kereszthidat hoznak
létre

- ezek a myosin molekula feji részei kb. 45-os szögben elmozdulnak, majd az aktin és myosin filementumok
egymáshoz közelítenek
- a teljes sarcomer a középvonal (M-csík) irányába mozdul el - ez a jelenség a csúszás, innen származik az
izomműködés molekuláris mechanizmusának „csúszófilamentum-elmélete”
- az aktin és a myosin összekapcsolódása energiabefektetés nélkül is lejátszódhat, ha szabad kötőhelyek vannak
jelen
- a myosin-fej elmozdulásához (csúszás) azonban az ATP bontásából származó energiára van szükség
- ATP-ből származó energia mind a myosin fejének mozgatásához (csúszás), mind az akto-myosin komplex
feloldásához szükséges, ezért ha nincs elég ATP, rigor állapot jön létre (pl. hullamerevség)
- az aktin-myosin kötés felhasadása után, ha az aktiváció még mindig tart (azaz a troponin-C molekulák Ca2+
kötése fennáll), a myosin-fej újabb kötést létesíthet az aktinlánc soron következő aktinmolekulájával - a sarcomer
megrövidülése tovább folytatódhat
- ez a folyamat mindaddig tart, amíg a sarcoplasma Ca2+ ion koncentrációja magas, és megfelelő mennyiségű ATP
is jelen van, vagy a sarcomer maximálisan megrövidül (a két I-csík találkozik)
- az ingerületet követően a nyugalmi membránpotenciál helyreáll
IZOMMŰKÖDÉS ENERGETIKÁJA
- a kontrakciós folyamat energiaellátását részben az ATP molekula hasadásából származó energia részben az izom
sajátos energaraktáraként ismert kreatin-foszfát molekulák foszfátésztereinek nagy energiájú kötései biztosítják
- az izomban erőteljes izommunka során az oxigénellátottság romlik, oxigén hiányában csak anaerob lebontó
folyamatok zajlanak, ami tejsav keletkezését eredményezi
- a tejsav az izomból elszállítódva a májban később visszaalakul glükózzá (Cori-kör)
- az izomműködés molekuláris folyamatai során a kémiai kötésben tárolt energia mechanikai energiává (az izom
megrövidülése) és hőenergiává alakul
ELEKTROMIOGRÁFIA
- az izomrostok elektromos tevékenységének vizsgálata és rögzítése grafikus módszerrel
- a mérést nyugalmi állapotban és erőkifejtés alatt is elvégzik
- a vizsgálat során érzékelő tűket szúrnak az izomba, hogy felvegyék az izom elektromos jeleit
- a vizsgálattal lehetővé válik a központi idegrendszer és a perifériás idegek sérüléseinek megkülönböztetése,
valamint az idegek ingerületvezetési sebességének a megmérése