1.

Molière-Tartuffe

2. Francia felvilágosodás 17. Század

3. Műfaja vígjáték (komédia), 5 felvonás

1. felvonás expozíció, 2. felvonás bonyodalom, 3. felvonás cselekmény kibontakozása, 4. felvonás
tetőpont, 5. felvonás megoldás.
4. Igen mivel a Tartuffe álszentet jelent és pont ez történik a műben, hogy Tartuffe azt mutatja, hogy
milyen jó ember de közben az orgon vagyonára és feleségére vágyik. Más címnek még: Az
álszent

5. Orgon- családfő, ház ura, Elmira férje

Tartuffe- álszent, hamisan vallásos
Elmira- Orgon második felesége
Damis- Orgon fia
Pernelle asszony- Orgon anyja
Dorine- szolga
Cléante- Elmira bátyja, Orgon sógra (rezonőr az író szócsöve)
Valère- Marine szerelme
Marine- Orgon lánya
A király (XIV Lajos)
6. Jellegzetessége, hogy nincs benne elbeszélő, párbeszédes formában van írva.

7. A mű Orgon házában (Párizsban) játszódik egy napon 1660-as években.

8. Cselekménye: Egy jómódú polgári családba beférkőzik egy gazember akinek a neve Tartuffe.
Tartuffe az őszinte vallásosság pozitív erkölcsi értékeit használja fel céljai elérésére, és ezzel
sikerül egy ideig megtévesztenie Orgont, a családfőt és Pernelle asszonyt akik a vallásosság
erényeit viszik túlzásba, naiv hiszékenységükkel esnek Tartuffe csapdájába. Az első felvonásban
belecsöppenünk egy családi veszekedésbe, melyben a két főszereplő kivételével mindenki részt
vesz. Pernelle asszonyság dühös szidalmainak közepette elhagyja Orgon házát. A veszekedés
során ismerkedünk meg a szereplőkkel. Elmira az Orgon felesége, Damis és Marine Orgon
gyermekei de nem Elmira az anyjuk. Cléante Elmira bátyja, Dorine pedig a szolga. Dorine és
Cléante beszégetéséből ismerjük meg Orgont aki 2 napos távollét után hazatér, és nem a családja
 érdekli hanem Tartuffe. A Drámai bonyodalom megindul a 2. felvonásban. Orgon elárulja nagy
tervét: Marinet feleségül szeretné adni Tartuffhöz, de Marinenak már van egy szerelme Valère.
Végül Marine csak látszólag megy bele a házasságba. A 3. felvonásban végül színre lép Tartuffe
is. Eddig ismereteinken is túl tesz álszentsége, megjelenés szinte komikus. Rögtön meg is kezdi
álszenteskedését, mikor letakarja Dorine keblét egy kendővel, a szolga azonban megszorongatja
Tartufföt. Az itt található fajtáját komikumnak, amely egy szereplő jelleméből következik
jellemkomikumnak nevezzük. Az események Tartuffe megjelenésével felgyorsulnak. Először is
Tartuffe saját hatalmában bízva titkon szerelmet vall Elmirának, azonban Damis hallja a
beszélgetést. Damis beárulja apjának ezt az apjának, aki hitetlenkedve hallgatja, majd Tartuffe
ravaszságával ismét kivágja magát ezért Orgon kitagadja fiát a családból és minden vagyonát
Tartuffe kapja. Tartuffet végül Elmira leplezi le az egérfogó jelentben. Orogon kitagadná a
családból Tartufföt de már késő. Orgon élete is a Tartuffe kezébe kerül mivel Orgon egy kazettát
bízott rá, melyben egy politikai menekült, titkos felségárulási iratai voltak. A mű úgy zárul, hogy
jön a király és Orgont elengedi a rendőr pedig átlát a szitán és Tartufföt letartóztatja mivel a
király által körözött szélhámos.
-akkori időkben reális lehetett mivel a kényszerházasság manapság nem jellemző.
-szerintem a műnek az üzenete, hogy nem lehet megbízni mindenkiben ahoz, hogy megbízzunk valakiben
meg is kell rendesen ismernünk azt a személyt.

9. A műben a tanulság tetszett a legjobban, hogy nem lehet mindent elhinni és nem minden az
aminek látszik. A kedvenc szereplőm Dorine mivel ő megmondja amit gondol és még
veszekedébe is képes keveredni a családtagokkal. A szerepők köszül Orgon nem tetszett mert
manapság egy ember nem lehet ennyira naiv, hogy a vagyonát másnak adná és nem is ismeri
annyira azt a másik embert. A műben Damis cselekedete lepett meg, mivel elhamarkodta a tetteit.
Viszont Orgonnak nem lett volna szabad a saját fiát kidobni ezért. A művet 5 csillagból 3 ra
értékelem mivel nekem nem minden tetszett benne főleg a szereplők cselekedete.