Moliére: Tartuffe.

A klasszicista dráma

1. A klasszicista színház

A klasszicizmus a felvilá gosodá s korá ban jellemző korstílus. (XVIII. szá zad) Jellemző je az ó kori gö rö g és
ró mai (klasszikus) hagyomá nyok kö vetése a mű vészetben, a racionalitá s,a jó zan ész kö zéppontba
helyezése, a tanító jelleg, és a szabá lyoknak való megfelelés (pl. há rmas egység elve).
A klasszicista színhá z Franciaorszá gban alakult ki. Jellegzetesen az arisztokrá cia szó rakoztatá sá ra, fő képp
kirá lyi és nemesi udvarokban mű kö dö tt. Volt fü ggö ny, az elő adá s 5 felvoná sra tagoló dott, má r nő k is
já tszottak. Sokat lendített a színhá z sorsá n, hogy a Napkirá ly XIV. Lajos színhá zrajongó volt (já tszott és
rendezett is).

2. Moliére

Jean-Jacques Poquelin (zsan-zsak-poklen) Egy kirá lyi ká rpitos fia, így tehető s csalá d sarja, jó iskolá kban
tanult (jezsuitá kná l). De nem apja hivatalá t folytatta, hanem színtá rsulatot alapított. Ez cső dbe ment, s
miutá n kiszabadult az adó sok bö rtö nébő l, hosszú évekig vá ndorszínészként élt.
Pá rizsban egyre komolyabb sikereket ért el. A kirá lyi udvarban gyakran já tszott (fiá nak keresztapja a
kirá ly) és rendszeres jö vedelmet kapott. Mű vei miatt sokan tá madtá k az egyhá z és a képmutató
arisztokrá cia részérő l (ső t, a mű vész-rivá lisok is).
Drá má inak jellemzése:
betartja a há rmas egység elvét
negatív embertípusokat mutat be, ennek megfelelő ek a drá má i címei: A fö svény, Az ú rhatná m polgá r,
Mizantró p (=embergyű lö lő ), Tudó s nő k (sznobsá g), Képzelt beteg
a komédiá t részesíti elő nyben: nevetségessé kell tenni az emberi hibá kat
sokat merít a rö gtö nzö tt utcai vá sá ri komédiá kbó l (commedia dell’arte)

3. Tartuffe (1664)

Bemutatá sa utá n (Versailles) rö gtö n cenzú rá zzá k: a képmutató an vallá sos udvari emberek magukra
ismernek benne. a katolkijus egyhá z befolyá sá ra pedig az eredetileg szerzetesi ö ltö zetben já tszó Tartuffe
ruhá já t le kell cserélni. Miutá n Moliére finomított rajta, folyamatosan nagy sikerrel já tszottá k.

4. A dráma története és szerkezete:

1. felvoná s elő készítés,

Orgon há zá ban. Pernelle asszony elhagyja a há zat, mert Tartuffe-nek nem adjá k szituá ció , szereplő k
meg a kellő tiszteletet. Damis arra kéri Cléante-ot, hogy já rjon kö zbe Orgonná l bemutatá sa
Mariane és Valér há zassá ga ü gyében. Megérkezik Orgon, csak Tartuffe-rő l
érdeklő dik. Cléante-nak kitérő vá laszokat ad.
2. felvoná s  bonyoldalom
Orgon ú gy dö nt, hogy hozzá adja lá nyá t Tartuffe-hö z, Mariane hiá ba ellenkezik.
Dorine „kiosztja” Orgont, és kibékíti a szakítani készü lő szerelmeseket, és tervet
sző a há zassá g megakadá lyozá sá ra.
3. felvoná s
Damis és Dorine megtervezik Tartuffe lebuktatá sá t.Tartuffe heves szerelmi
ostromba kezd Elmirá ná l, ő megígéri, hogy nem á rulja el a férjének semmit, ha
cserében kieszkö zö li Valér és Mariane lakodalmá t. A jelenetet kihallgató Damis
elmond mindent Orgonnak, Tartuffe azonban cselesen tisztá zni tudja magá t Orgon
elő tt. Ső t Orgon Tartuffe „megrá galmazá sá ért” kitagadja fiá t a há zbó l és Tartuffe-re
íratja minden vagyoná t.
4. felvoná s konfliktusok
Orgon ö sszeveszik Marianne-nal (inká bb kolostorba vonul, de nem lesz Tartuffe
felesége) a feleségével (nem hiszi, hogy Damis igazat mondott). Végü l az asztal
alatt hallgatja ki Tartuffe szerelmi ostromá t. Orgon erre kiutasítja Tartuffe-ö t a
há zbó l, de Tartuffe kö zli, hogy ez má r az ő há za, rá adá sul egy kazettá t is birtokol (egérfogó -jelenet)
Orgon titkaival (a kirá lysá g elleni zendü lésben Orgont bű npá rtolá ssal
vá dolhatjá k).
5. felvoná s
Moliére: Tartuffe. A klasszicista dráma

Má r csak Pernelle asszony hisz Tartuffe-ben. Megjelenik Lojá lis ú r, hogy tető pont
kilakoltassa a csalá dot. Valér is rossz hírekkel érkezik: felségsértés címén
letartó ztatá si parancsot adtak ki Orgon ellen.. A rendő rhadnagy viszont egy
hirtelen fordulattal Tartuffe-ö t kíséri bö rtö nbe, akirő l kiderü lt, hogy hírhedt csaló .
Orgonék elindulnak, hogy személyes kö szö netet mondjanak az uralkodó nak feloldá s
kegyességéért, utá na pedig megtartjá k Mariane és Valér eskü vő jét.

5. Szereplők:
Tartuffe, a csalá dba befurakodó á lszent. Bá r ő a címszereplő , nem ő a komikus fő hő s, hanem
Orgon, aki elvakultan rajong irá nta. Ezt az elvakultsá got figurá zza ki a szerző a végletekig. (Pernelle
asszonyban is).
Cléante a rezonő r (= az író szó csö ve) a jó zan ész nevében kommentá lja és mérlegeli az eseményeket (a
felvilá gosult gondolkodá s képviselő je). Mégsem ő a leghatékonyabb, hanem
Dorine, aki nemcsak jó zan paraszti ésszel gondolkodik, hanem cselekszik is.
Marianne és Valér halvá ny szereplő k: segítségre van szü kségü k, hogy szerelmü k beteljesedhessen.

6. Befejezés:
a mű klasszicista drá ma: betartja a há rmas egység elvét, a drá ma ö t része elkü lö níthető . A végén a jó zan
ész diadalmaskodik a felvilá gosodá s gondolkodá sá nak megfelelő en.

a darab ma is az egyik legtö bbet já tszott Moliére mű . Gyakran egyedi felfogá sban dolgozzá k fel (pl. kortá rs
kö rnyezetben, vagy Tartuffe mint toló székes ká bító szercsempész, stb.).