Tanári Kézikönyv Az Irodalom 5. Tanításához

ircsi 5 kk1:Layout 1 2008.01.02.
17:56 Oldal 1
Radóczné Bálint Ildikó
TANÁRI KÉZIKÖNYV
AZ IRODALOM 5.
TANÍTÁSÁHOZ
Celldömölk, 2008
ircsi 5 kk1:Layout 1 2008.01.02. 17:56 Oldal 2
Olvasószerkesztő
KUTAS ÉVA
AP–050534
ISBN 978-963-465-136-9
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része
semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Soproni Anzsu Kft.
Terjedelem: 8,76 A/5 ív

BEVEZETŐ GONDOLATOK
„A gyermeknek olvasnia kell. Jót kell olvasnia. Az ilyen olvasmány táplál.
Kezébe kell adni a gyermeknek az iskolában az eleven, lélegző remekműveket…”
(Kosztolányi Dezső)
Elkészült az 5. évfolyamos könyv és munkafüzet gattuk össze, hogy az alkalmas legyen a külön-
átdolgozása a kerettantervi előírásoknak megfele- böző nevelési területek, többek között az erkölcsi,
lően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy tan- az esztétikai, a hazaszeretetre, a családi életre ne-
eszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekből velés fejlesztésére. Ugyanakkor törekedtünk a
tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. helyi kulturális hagyományok bekapcsolására is,
Az irodalomóra és az irodalomtanítás az egyik ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol
legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudo- lehetőség volt rá, ott éltünk a tantárgyak közötti
mány és művészet egyszerre. A szakterület tudo- koncentrációval is.
mánya és az átadás művészete, amely a gyerekeket A könyvben egyszerre található meg az elmélet
az irodalmat olvasó, értő, szerető felnőttekké és a gyakorlat, bár a feladatok elsősorban szóbeli
képes nevelni. jellegűek, és az írásbeli tevékenység inkább a
Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az iro- munkafüzethez kapcsolódik. A feladatok a tan-
dalom is emberi élmények tárolása, rögzítése, to- könyv és a munkafüzet esetén is kiváló alkalmat
vábbadása. Munkánk során ennek az élménynek a teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevé-
sugárzását kell megkönnyítenünk. Az irodalomta- kenységformákra.
nárnak abban is segítenie kell, hogy tanítványaink Napjainkban már kevesebb „könyvnélkülit” ta-
beléphessenek az író által elképzelt világba, képe- nulnak meg tanítványaink, mint a korábbi nemze-
sek legyenek azt átélni, és tudják értelmezni a tör- dékek. Ennek révén klasszikusaink gondolatai,
ténéseket. nyelvi remeklései kevésbé vannak jelen életünkben.
Állandóan időszerű, problémát jelentő feladat a Pedig a memoriternek fontos szerepe van a beszéd-
gyerekek olvasásra késztetése. Az élmények nagy készség kialakításában, a versek gondolatiságának
részét ez a korosztály már elsősorban a televízió, megértésében. A „könyvnélküli” kiválasztásánál
a videó és a számítógép kínálatából meríti. Ezek a ügyelnünk kell arra, hogy tartalmazzanak verses és
hatások azonban a gyermeki érzelem- és fantázia- prózai műveket is. Úgy válogassunk, hogy példát
világ mozgósításában alig játszanak szerepet. nyújthassunk a leírás, az elbeszélés, a párbeszéd
Ezért különösen sok a tennivalónk az olvasás formáira, a költői kifejezőeszközök gazdag tárhá-
megszerettetése érdekében. Ugyanakkor a televí- zára! (A memoriterekre tett javaslatainkat a könyv-
zió, a videó, a számítógép előnyeit is célszerű fel- ben és a tanmenetben is jelöltük.)
használni a tanítás során. A számítógép is szol- Ezúttal is szeretnénk köszönetünket kifejezni
gálhatja a napi munkánkat, diákjainknak adhatunk Farkas Ferencnének és Mihalik Istvánnénak, akik
olyan feladatokat, amelyek elvégzéséhez az inter- hozzájárultak ahhoz, hogy óravázlataikat a tantár-
netet kell használni. Az irodalomtanár feladata gyi programban megjelentessük.
úgysem változik: beszélni, olvasni, írni kell meg- Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a
tanítani a gyerekeket változó eszközökkel és mód- különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz ta-
szerekkel. nulóink műveltségének, világszemléletének kiala-
Az Irodalom 5. könyv és a munkafüzet elkészí- kításában és formálásában. Gárdonyi Géza szerint
tésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon „amely napon nem olvasol, vesztesz”. Mi is ma-
belül a jobb képességűek és a fejlesztésre szorulók gunkénak valljuk az író gondolatát: „A könyv sze-
számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal retetet ad és szeretni tanít”. Tanóráink legfontosabb
történjen az anyag feldolgozása. A tankönyvben feladata a könyvnek, az irodalomnak a megsze-
az irodalomelméleti fogalmak mindig alkalmazás rettetése, az olvasási kedv felébresztése és meg-
közben, magyarázattal, meghatározással együtt je- erősítése.
lennek meg. A megjegyzendő fogalmak vastagon Mindehhez kívánnak
vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók eredményes munkát és sok sikert:
a fogalomtárban. A szemelvényanyagot úgy válo- A Kiadó és a Szerzők
3
A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET
A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hor- felhasználni az információs társadalom technoló-
dozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási giái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal le-
óráin a nemzeti hagyományok befogadása és át- hetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás
örökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő képességének elsajátítása. Taneszközeinkben hang-
közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott súlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszer-
hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biz- vezés. A változatos tevékenységformákban folyó
tosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos meg- feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képes-
újulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális ségek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a ta-
önazonosságának kialakításában. Meghatározó nulók elsajátítsák a társas együttműködésben való
szerepe van az emberi és társadalmi problémák részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartá-
megértésében, átélésében és a megoldási módok suk, szociális kompetenciájuk is.
keresésében, a saját és mások kultúrájának megis- Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási
merésében, a kultúrák közötti különbség felisme- kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészet-
résében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az nek, mint az emberi kommunikáció sajátos for-
olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kri- májának megszerettetése, közlésformáinak, kife-
tikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a jezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi
képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás művek olvasása és értelmezésének elsajátítása,
fejlesztésére. gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai,
morális és kulturális értékek befogadására. Fej-
leszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket
Célok, feadatok abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi
problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet al- és a környezetükhöz való viszonyuk.
kotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fej- Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egysé-
lesztését. ges kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyan-
Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, akkor az alapozó szakasz és a fejlesztő szakasz
gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy ta- több vonatkozásban is eltér egymástól. Az 5–6. év-
nulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompe- folyam folytatja és továbbfejleszti az első sza-
tencia valamennyi műveltségi terület feladata. kaszban (1–4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli
Az irodalmi nevelés alapvető célja és feladata képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkife-
a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt jezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok meg-
életben használandó olvasni és írni tudás (szöveg- értését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az
értés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesz- alapozó szakasz első évfolyamán a tanulóknak és
tése. Ebből következik, hogy az irodalom meg- a tanárnak a kezdő szakaszból való átmenet ne-
határozza a tanulás egész folyamatát, és alapvető hézségeivel is számolnia kell. Az 5–6. évfolyamon
szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásá-
és fejlesztésében. val bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének,
Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommuni- a magyar nyelv használatának megértését előse-
káció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvető fel- gítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti
adata ebből következően az anyanyelvi a magyar irodalom néhány összetettebb emberi
kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a szó- kapcsolatokat is megjelenítő, nagyobb lélegzetű
beli és írásbeli kommunikáció képességét a tanu- klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyer-
lók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak mek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolko-
megfelelő szinten birtokolják. dásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi műveltségét.
Minden nevelő számára cél, egyszersmind fel- A 7–8. évfolyam már a következő iskolafoko-
adat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell ok- zat tanulmányaira készít elő. A művelődési szoká-
tatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal sok és alapszerkezetek ebben az életszakaszban
rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi ne-
4
velés feladata a diákok érzelmi, szociális és intel- ki a képesség az eltérő kultúrák megismerésére, a
lektuális érésének támogatása. Erre az irodalmi ol- kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív
vasmányok is módot adnak. attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség
tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti
Anyanyelvi kommunikáció érdeklődést és kíváncsiságot.
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a
gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és ér- Digitális kompetencia
telmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat
helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden nyit, felöleli az információs társadalom technoló-
területén: családon belül, iskolában, társadalmi giáinak magabiztos és kritikus használatát a tanu-
érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. lás, a képzés, a munka, a kommunikáció és a
során. szabadidő terén. A szövegszerkesztés, az informá-
A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes ciókeresés – és kezelés, az internet által kínált
nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi lehetőségek és az információs társadalom techno-
kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felö- lógiái útján történő kommunikáció (e-mail, háló-
leli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az iro- zati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi
dalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. kommunikáció magas szintjét. A digitális és ha-
Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a gyományos források révén elért információk szű-
tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szó- rése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az
ban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb aktív és felelősségteljes attitűd kialakítása nélkül.
helyzetekben. A kommunikációs folyamatot fi- Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell
gyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek meg- mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a
felelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését.
megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni.
Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a A hatékony, önálló tanulás
szavak jelentésének megismerése, hisz az anya- A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi al-
nyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő kalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra,
szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek
azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre érdekében szükséges a folyamatos, egymásra
és a kommunikációs helyzetre. épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és
A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy
építő jellegű párbeszédre való törekvést, az eszté- hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy koope-
tikai minőség tiszteletét, mások megismerésének ratív munka.
az igényét. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kiala-
A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív kítása érdekében szükséges a motiváció fenntar-
tevékenységformákban olyan képességekre is tása, az új ismeretek szintetizálásának képessége,
szert tesz, amelyeket majd a munkája során is az idővel és az információval való hatékony gaz-
hasznosíthat. dálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése
A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik a különféle források megismerésére, kritikus fel-
kompetenciaterülethez szükséges elemek támo- használására.
gatják a másik terület kompetenciáit. Ez különö-
sen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. Szociális és állampolgári kompetencia
A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint E kulcskompetencia alapja a hatékony kommuni-
a matematikai kompetencia magában foglalja az káció, a különböző nézőpontok megértésének és
anyanyelvi kommunikáció képességét is. figyelembevételének képessége, a környezet prob-
lémái iránti érzékenység.
Az idegen nyelvi kommunikáció A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a tár-
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi sadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a
kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása normatudat, a viselkedési és magatartási szabá-
nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmá- lyok megértése. Ennek érdekében olyan légkörben
nak, művészetének megismerésén keresztül alakul kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a
5
tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a keket, az emberi, társadalmi problémák iránti ér-
konfliktuskezelés gyakorlatát. zékenységet és együttérzést.
A pozitív attitűd magában foglalja az irodalmi
tanulmányok során elsajátítható humanista érté-
FEJLESZTÉSI FELADATOK
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazda-

értelmezése és alkotása gítása.
A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülön-
Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és a tár- böztetése szépirodalmi és más olvasmányokban.
sas-társadalmi együttműködéshez szükséges szó- A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek
beli nyelvi képességek fejlesztése. megértése a korosztály szintjének megfelelő
A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és szinten.
a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) ösz-
szehangolásának fejlesztése az adott kommuniká-
ciós célnak és helyzetnek megfelelően. A szöveg 3. Írás, szövegalkotás
jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkal-
mazása a szóbeli szövegalkotásban, a szöveg meg- A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos ki-
értésében és elemzésében. A kommunikáció lé- fejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifejezés,
nyegének és tényezőinek megértetése, az író, a mű az egyéni stílus bátorítása.
és az olvasó viszonyának mint sajátos kommuni- A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó is-
kációnak felfogása. meretek alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban,
Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejlesz- a szöveg megértésében, elemzésében. Az anya-
tésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, nyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a kre-
vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont elő- atív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fej-
adása, megvédése a témának, a kommunikációs lesztése.
helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Önisme- Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható
retre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos betűformák, rendezett, esztétikus íráskép kialakí-
fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, tása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás.
véleményének megbecsülésére nevelés. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi hely-
A memoriterek szöveghű, értő és megértető tol- zetekről, olvasmányélményekről.
mácsolása. Epikus részletek dramatizálása, tartalom- és stí-
lushű visszaadása.
Önálló problémafelvetés, források kiválasztása,
2. Olvasás, írott szöveg megértése többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, fel-
dolgozása.
Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb
megértést biztosító hangos és néma olvasás fej-
lesztése. 4. A tanulási képesség fejlesztése
A különféle tartalmú és rendeltetésű, a minden-
napi életben és az iskolai tanulmányokban előfor- A különböző információhordozók ismerete, a ver-
duló élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, bális és vizuális információk felhasználása. A könyv-
jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése, a tári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a se-
szövegekben megformált értékek felfogása, elfo- gédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom
gadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására, a használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -ren-
lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. dezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az
adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása
6
pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése,

forrásra az idézés megfelelő módjával. A források megértésének megalapozása és fejlesztése.
azonosítása. A modern technológián alapuló infor- A tanulók életproblémáival, érdeklődésével
mációhordozók megismerése. Az információk mi- rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelme-
nőségének felismerése, értékelése, kritikája. zése, megvitatása. Az irodalmi művekben megje-
Az alapműveltség elsajátításához szükséges in- lenített élethelyzetek, érzelmek, problémák iránti
formációk megszerzésének és feldolgozásának érzékenység.
csoportos és egyéni technikáinak (lényegkieme- A magyar és az európai, valamint a világiroda-
lés, tömörítés, vázlatírás, szövegkiegészítés stb.) lom egy-egy kiemelkedő alkotójának és művének
megismerése és gyakorlása. befogadása és értelmezése.
Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: A különböző műfajok tartalmi és formai sajá-
problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás tosságainak megismerése.
segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy Azonos témák más-más műfajú megjelenítése.
írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő Azonos motívumok megfigyelése és összevetése
módjával. különböző művészeti ágakban.
Különböző tanulási stratégiák és módszerek Az irodalmi művek jobb megértése, és a kom-
megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és tech- munikációs képességek fejlesztése drámajátékkal,
nikák megválasztásának szempontjai. dramatizálással.
5. Ismeretek az anyanyelvről 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és

történeti érzék fejlesztése
Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az iro-
dalmi művek jobb megértése, valamint az idegen Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága,
nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyel- a kulturális másság felismerése, megértése, és erre
vi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanu- épülő tisztelete.
lók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő A műalkotások aktív befogadása, igény és fo-
önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fej- gékonyság a műélvezetre. A mű fiktív létmódjá-
lesztéséhez. nak megértése, valós és fiktív viszonya.
A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása, A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak
nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztön-
és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Az zése. A művekkel kapcsolatos érzelmek, gondola-
egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változato- tok megfogalmazása, a személyes élmény és a
sabbá és kifejezőbbé tétele. vélemény megjelenítése beszélgetésekben, viták-
ban. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság
megkülönböztetése. Az erkölcsi választások in-
6. Ismeretek az irodalomról doklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együt-
térzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.
A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, meg- A humor kiemelt szerepének érzékelése az iro-
értése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalomban és a mindennapokban.
dalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfi-
annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros gyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok meg-
kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esz- beszélése, a vélemények összehasonlítása külön-
tétikai karakterével. féle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.
Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre
építve a műalkotások megértéséhez szükséges
elemi ismeretek megszerzése.
7
AZ 5. ÉVFOLYAMOS IRODALOM TANESZKÖZÖK

SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE,
MÓDSZERTANI JAVASLATOK
A 2007-ben tankönyvvé nyilvánított Irodalom 5. Munkánk során nem feledkeztünk meg a jól is-
könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a ke- mert kínai bölcsességről sem: „Ha hallom, elfe-
rettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák lejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom,
észrevételei jelentős szerepet játszottak. megtanulom.” Különböző felmérések igazolják,
hogy kb. 20%-át jegyezzük meg a hallott tények-
nek, információknak, 30%-át a látottaknak, 50%-
Ismétlés, ismerkedés át pedig azoknak az ismereteknek, amelyeket
egyszerre hallunk és látunk is.
A munkafüzet ismétléssel kezdődik, amely az alsó Jobb az arány, ha mondjuk is, mert ekkor már
tagozatos, főleg a 4. évfolyamos tananyagra épül. 70%-os eredményt érhetünk el, ha pedig valami-
Az ismeretek alapos felidézése és a képességek, lyen tevékenységhez kötjük az ismeretszerzést,
készségek mérése több okból is szükséges. Segít- már 90%-ost.
ségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az
5. évfolyamon, feltárhatjuk az fő hiányosságokat,
a típushibákat. Megismerhetjük tanítványaik ké- A könyvek varázsa
pességeit, ezek ismeretére építhetjük a későbbi
munkánkat, erre alapozhatjuk a differenciált tevé- A rövid fejezet célja, hogy tanulóinkat bevezesse
kenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban a könyv, az olvasás, az irodalom világába.
található Év eleji szövegértés segít a néma, értő ol- Szabó Lőrinc versének középpontjában az ol-
vasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mé- vasás gyönyörűsége, „haszna” áll, valamint lírai
rését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap vallomása arról, hogyan vált olvasóvá. A témakör
alapján végezhetjük. során módunk nyílik a gyermekek saját olvas-
Az első órán ismertessük meg tanulóinkkal a mányélményeinek meghallgatására, és egyúttal
tankönyv és a munkafüzet felépítését, használatát! felmérhetjük tanulóink olvasottságát is. A fejezet
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, milyen fel- ezután Móra Ferenc írásával, A századik könyvvel
adatok, kérdések találhatók a fősávban és az ol- folytatódik. Ezzel a művel szeretnénk tanulóinkat
dalsávban! Biztosan könnyen megszokják, reméljük, ráhangolni a hosszú nyári szünet után az olvasásra,
meg is kedvelik a kérdések ilyen módon történő az irodalmi művek hangulatára. „Sose kívánj több
csoportosítását. A fősávban főleg a műelemzés ha- földet, mint amennyit meg bírsz szántani!” – ol-
gyományos elemeire, például a cselekmény- vashatjuk az író bölcs gondolatát. Ezzel a törté-
re, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérde- nettel szeretnénk tudatosítani, hogy az olvasás
zünk rá. Az oldalsávban pedig a szöveg egyes ki- szellemi élményt, örömet okoz, és jelentős szerepe
fejezéseinek magyarázatára biztatunk, illetve az van az emberiség életében. Tudatos kalandra szó-
alkotó, kutató, játékos jellegű feladatok találhatók lítjuk fel ifjú olvasóinkat, hogy az élet nem teljes
itt. a művészetek, s ezeken belül a szépirodalom nél-
A megújult könyvben már nem a könyv végén kül. A szemelvény kiválóan alkalmas a néma, szö-
találhatók a költők és az írók életrajzai – mint vegértő és a hangos, kifejező olvasás gyakorlására.
ahogy az a korábbi könyvben volt –, hanem az ol- Hegedüs Géza gondolatai megerősítenek ben-
dalsávban. Úgy gondoltuk, ezzel jobban meg- nünket abban, hogy az olvasáshoz idő, türelem
könnyítjük a művek feldolgozását. kell. Az olvasás által, a könyvek révén aztán majd
A tankönyv írásakor nagy gondot fordítottunk a egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ.
képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul ma- Már a nyitófejezet is jelzi, hogy a könyvben mi-
gukra a képekre is. (Például meg kell figyelni a lyen jól megférnek egymás mellett a különböző
szereplők gesztusait, mozdulatait.) századok alkotásai, pl. Móra Ferenc és Roald Dahl
írása. Az angol író tanácsai megszívlelendőek szá-
8
munkra, hisz felhívják a figyelmet a túlzott tele- ről: „Sohasem hittem, hogy a gyermekvers és a fel-
víziózás káros hatásaira. Ne feledjük azonban azt nőttvers más anyagból való, ma pedig egyenesen
sem, hogy a médiával bölcsen, hasznosan és mér- úgy érzem, hogy a jó gyermekversben, mint a vad-
téktartóan is lehet élni! gesztenyében a belegyömöszölt fatörzs, ott talál-
Már itt, év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és ható a bárkinek szóló vers néhány
otthoni munkájához a szótárakat és lexikonokat. kikerülhetetlenül fontos tulajdonsága – sajátosan
A lábjegyzetek bőséges szómagyarázatot adnak, összepakolt állapotban.”
de biztosan akadnak még olyan kifejezések is, A többi tankönyvi fejezet koncentrikusan bővíti
amelyeket nem értenek meg a gyerekek. A mun- a verstani ismereteket, például a János vitéz ver-
kafüzet feladatai is segítenek abban, hogy megis- selése során megismerjük a négyütemű felező ti-
mertessük a tanulókkal A magyar értelmező zenkettes sorfajtáját. Ezt a fejezetet is, mint a
kéziszótár használatát. könyv minden fejezetét összefoglalás zárja, amely
lehetőséget nyújt az ismeretek rendszerezésére és
szintetizálására. Minden témakörhöz készült fel-
Ritmusos játékok – játékos ritmusok adatlap, melynek kérdéseiből a kedves kollégák a
tanulók képességéhez mérten válogathatnak. Ha
A fejezet a természetben is megfigyelhető szabá- úgy gondolják, akár a feladatok pontjain is vál-
lyos ismétlődések segítségével ismerteti meg a toztathatnak.
gyerekeket a ritmussal, majd a verstani alapisme-
retekkel. A játékos szövegek, a népdalok, Petőfi
Sándor népies versei és a 20. századi költők mű- Mesék bűvöletében
veinek olvasása során a tanulók felelevenítik és ki-
egészítik verstani ismereteiket, értelmezik a rím A mesék világával kb. 15–20 órában foglalko-
fogalmát, megismerkednek a leggyakoribb rímfaj- zunk. A témakör tanulmányozása során felhívjuk
tákkal. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, meny- a figyelmet a mesék többféle csoportosítási lehe-
nyire fontos az, hogy tanítványaink nyitottan áll- tőségére. Eredet szerint népmesékről és műme-
janak egy-egy témához, meg akarják szerezni a sékről, forma szerint prózai és verses mesékről
tudást. Ezt leginkább a motivációval és a témára beszélünk. A leggyakoribb mesefajták közül ol-
való ráhangolással érhetjük el. Érezzék azt, hogy vashatunk a könyvben valós mesét, állatmesét, fa-
amit megtanulnak, amit megismernek, az majd bulát, tréfás mesét, csalimesét, hazug mesét,
fontos, hasznos lesz a számukra! tündérmesét és hősmesét.
A verselési módok, az ütemhangsúlyos, az idő- A művek megismerésekor nagy hangsúlyt he-
mértékes és a szimultán verselés megalapozása lyeztünk a mesei motívumokra. A Tündérszép
sok gyakorlást igényel, az „egyszeri megtanulás” Ilona és Árgyélus mese feldolgozása során táblá-
nem elegendő. Szánjunk rá időt és alkalmat akár zatba foglaltuk a szereplőket, a szerepköröket, a
az óra eleji ismétlések során is! A munkafüzet helyszíneket, az ismétlődő tetteket és a cselekede-
végén található ritmusgyakorlatok is segítik az is- teket, az eszközöket és a tárgyakat, az átváltozá-
meretek elmélyítését. A tanév folyamán bátran la- sokat és a meseformulákat. Bízunk benne, hogy
pozzanak vissza a tanulók ehhez a fejezethez, és ez a táblázat segíti majd a rendszerezést és a szin-
egy-egy új vers olvasásakor elevenítsék fel vers- tetizálást is.
tani ismereteiket! Az időmértékes verselés tanítá- A tündérmesék vagy varázsmesék fogalmát
sánál és gyakorlásánál többször is hívjuk fel a Vlagyimir Jakovlevics Propp, orosz mesekutató
figyelmet a következőkre: a) a nyelvtani szótag és így határozta meg: „Varázsmesék az olyan műfajú
a verstani szótag nem ugyanaz; b) a kétjegyű be- mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség (el-
tűvel írt hangok egy mássalhangzónak számíta- rablás, elűzés) bevezetésével kezdődnek; vagy va-
nak; c) a határozott névelő rövid és hosszú is lehet; lami birtoklásának óhajával (pl.: a király elküldi
d) a sor utolsó szótagját a szünet megnyújthatja! fiát az élet vizéért); folytatódnak a hős otthonról
A fejezetben több gyermekvers is olvasható. A jó való távozásával, segítőjével való találkozással,
gyermekvers egyszerre kelt auditív és vizuális él- akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével
ményt: láttat, s ugyanakkor epikus mozzanatai is a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban a
vannak. Nemes Nagy Ágnes írta a költemények- hősnek az ellenséggel való találkozása (fő formája
9
a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a

üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyo- több magyarázat és értelmezés segíti a tanulók és
lódik. A hős már visszatérőben van, amikor test- a kedves kollégák mindennapi munkáját. Az iro-
vérei szakadékba taszítják. Ezután mégis meg- dalomelméleti ismeretek által aztán kulcsot ka-
érkezik, nehéz próbákon esik át, megnősül és ki- punk az olvasott művek megértéséhez.
rály lesz vagy saját országában vagy apósáéban. Tapasztaltassuk meg a tanulóinkkal, hogy a ta-
Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok nuláshoz megismerés és rögzítés is szükséges!
és nagyon sokféle szüzsé alapját képezi.” A megismerés csak úgy lesz eredményes, ha meg-
A népmesék feldolgozása után lépünk át a mű- értésen alapszik. A „bemagolt”, a szó szerint meg-
mesék változatos és színes világába. A mesék fe- tanult, ugyanakkor meg nem értett dolgok nem
jezet során egyúttal időutazásban is részt veszünk hozzák meg a várt eredményt. A tudáshoz megér-
tanítványainkkal együtt, hiszen az ókori állatme- tés és bevésés kell!
sék világából elindulva a különböző korok meséin Sok gyakorlat segíti a költői nyelv eszközeinek,
át eljutunk a mai fantasztikus történetekig is. Ro- a szóképeknek a megismerését. A költői kifejező-
dari meséje során megfigyeltethetjük, milyen sok- eszközök ismerete sok gyakorlást igényel, az
féle befejezésre adnak alkalmat a mesék. „egyszeri megtanulás” nem elegendő. Szakítsunk
Mesei motívumok sora kerül át az irodalomba rá időt az óra eleji ismétlések során is!
napjainkban is, reméljük, hogy a fejezet alapos is- Úgy gondoltuk, hogy a leggyakoribb nyelvi
merete után e motívumok felismerése már nem alakzatoknak a megismerésére, szerepüknek a fel-
okoz gondot tanítványainknak. ismerésére a János vitéz szövege kiváló lehetősé-
A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre, get nyújt, ezért néhány nyelvi alakzatal már a fejezet
számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró során megismertetjük a tanulóinkat.
dolgozatát ajánljuk. Javasoljuk, hogy a megbeszélt Nagy figyelmet fordítottunk a mű teljes feldol-
mesei motívumok alapján ebben a tanévben az gozása során a mesei motívumok felfedeztetésére,
egyik fogalmazás műfaja is a mese legyen. A dol- megkerestetésére. Ezzel mintegy a Mesék bűvöle-
gozat javítását az anyanyelvi órán végeztessük el! tében fejezettel is megteremtjük a folyamatos kon-
centrációt. (Az óravázlatok között szereplő fela-
datlapot ajánljuk a tündérmesék és a János vitéz
Petőfi Sándor: János vitéz összehasonlítására.)
A tankönyvben jelöltük azt a húsz versszakot,
A fejezet elején Petőfi Sándor életével ismerke- amelyet megtanulásra javaslunk. Ezek helyett ter-
dünk meg. A feldolgozást segítik a tankönyv és a mészetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítvá-
munkafüzet feladatai is. A 2006/2007-es tanévben nyainknak.
már több iskola kipróbálta, és tanácsaival, észre- Az elmúlt évek során úgy tapasztaltam, hogy a
vételeivel látta el a megújult irodalomkönyvet. A kol- gyerekek nagy kedvvel illusztrálják a mű egyes je-
légák közül többen megfogalmazták, hogy ők leneteit, és szívesen készítenek fakanálbábokat a
Petőfi életrajzához kapcsolódva ismertették meg szereplőkről. Az osztálytársak előtt bemutatott
tanítványaikat Az ember világa fejezet néhány Pe- munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amelyek
tőfi-versével. Ezúton is arra biztatunk mindenkit, igen nagy ösztönzést jelentenek a diákoknak. Az
hogy ha úgy látják jónak, bátran térjenek el a tan- elkészült rajzokat és bábokat a tanórákon remekül
menetjavaslattól! fel lehet használni, különösen az összefoglaló órá-
Petőfi elbeszélő költeményével kb. 20 órán át kon tesznek jó szolgálatot.
foglalkozunk. A művet egy közvetlen hangú A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellen-
Ajánló vezeti be, és egy személyes búcsút is ma- őrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgo-
gába foglaló Összefoglalás zárja. Ebben a tan- zata segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a
anyagegységben nagy hangsúlyt fordítunk az második irodalmi dolgozatot az elbeszélő költe-
epikus művek szerkezeti felépítésének megismer- mény feldolgozása során/után írassák meg a ked-
tetésére. Az irodalomelméleti ismeretek mindig al- ves kollégák. (Műfaja lehet elbeszélés leírással.)
kalmazás közben, szemléletes magyarázattal
10
Múltunk a mítoszokban
történetek alakjai, fordulatai beépülnek a minden-
napi beszédünkbe, gondolkodásunkba, és a ma-
A témakör az európai műveltségünket is megha- gyar irodalomban immár toposzként is jelen
tározó görög mitológiai történeteket tartalmaz, vannak.
magukat a mítoszokat feldolgozások és összefog- A fejezet anyagának megismerése során eleve-
lalások során ismerhetik meg a gyerekek. nítsük fel a történelemórákon tanultakat, biztassuk
Tapasztalataink szerint a korábbi könyvben a a hittanórára járó gyerekeket beszámolók készíté-
mítoszok, a mitológiai történetek megértése, fel- sére! Tanulóink ezeken az órákon is gazdag mű-
dolgozása sokszor nehézséget okozott a tanulók- velődéstörténeti ismereteket szerezhetnek, és
nak. Ezért a megújult tankönyv rövidebb, és megismerkedhetnek más művészeti ágak bibliai
reményeink szerint jobban érthetőbb, érdekesebb témájú alkotásaival.
szemelvényeket tartalmaz. A tankönyvben talál- A tankönyvi fejezet bevezető óráján kérdezzük
ható négy történet kiválóan alkalmas a dramatizá- meg a gyerekeket, mit tudnak a Bibliáról! Ismere-
lásra, a nézőpontváltásos feladatok elvégzésére is. teiket rögzíthetjük és rendszerezhetjük táblai váz-
A fejezet jó alkalmat nyújt arra, hogy tanítvá- lattal, készíthetünk ötletbörzét és gondolattérképet
nyainkkal beszélgessünk a művészet szerepéről, is. Az órákon csak alapismeretek nyújtására, és né-
de az irodalom világmagyarázó szerepét is láttat- hány történet közlésére vállalkozhattunk, a Szent-
hatjuk a mítoszokon keresztül. írás részletesebb megismerésére majd a 9. évfo-
A történetek feldolgozása során fordítsunk fi- lyamon kerül sor. Mutassunk be a tanórákon több-
gyelmet a mesék és a mítoszok műfaji különbsé- féle bibliafordítást, ismertessük meg a gyerekeket
geinek feltárására, megfigyeltetésére! A legtöbb a bibliai szöveghelyek jelölésével is!
kultúrában maga a mese és a mítosz nem is külö- A teremtéstörténet és a vízözön feldolgozására
nül el élesen egymástól, együttesen alkotják a ajánljuk a rajzos feladatokat, de élhetünk a dra-
népek írásbeliség előtti kultúráját. matizálás lehetőségeivel is.
A fejezet anyagának megismerése során éljünk A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellen-
a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségével, őrzését most is az Irodalom feladatlapok témazáró
elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat! Biz- dolgozata segítségével végezhetjük. Úgy gondol-
tassuk tanulóinkat a mitológiai témát ábrázoló juk, a feladatok megoldására nem szükséges az
képzőművészeti alkotások keresésére, az istenek egész tanóra, ezért már ekkor előkészíthetjük a kö-
jelképeikkel, attribútumaikkal való ábrázolására! vetkező, utolsó fejezetet is.
Tanulóink gazdag művelődéstörténeti ismereteket
szerezhetnek az órákon.
A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellen- Az ember világa
őrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgo-
zata segítségével végezhetjük. A feladatsorra nem Az utolsó tankönyvi fejezetben a szülőföld, a csa-
szükséges az egész tanóra, ezért már előkészíthet- lád, a haza témájához kapcsolódó művek találha-
jük a következő fejezetet is. tók. Minden tankönyvi egységnél nagy gondot
fordítottunk a nyitóoldalra. Nemes Nagy Ágnes
szép, igazi ráhangolódást teremtő versével indul a
A Biblia világa fejezet. Itt olvasható néhány Petőfi-vers, pl. Az al-
föld, Egy estém otthon, István öcsémhez és Arany
A gyerekek, családok hithez, valláshoz való vi- János Családi kör című életképe is. Ebben a tan-
szonya nagyon különböző. Ebben a témában igen könyvi részben is – talán hangsúlyosabban, mint
nagy különbségek lehetnek tanulóink otthonról az előbbiekben – a régió, a lakóhely irodalmi em-
hozott ismeretei között. Fontos nevelési felada- lékeinek a felkutatására biztatjuk a tanulókat.
tunk annak a hangsúlyozása, hogy a valláshoz való A közös olvasmány, A Pál utcai fiúk feldolgo-
viszony mindenkinek a magánügye, toleránsnak zása sok időt vesz igénybe, ezért már a negyedik
kell lennünk egymással, el kell fogadnunk mások évfolyam végén ajánlhatjuk tanulóinknak a művet.
nézeteit. Ráhangolhatjuk a gyerekeket a regényre az első
Az Ószövetség és az Újszövetség meghatározza fejezetekből való felolvasással, a műből készült
az európai kultúrát és a gondolkodást. A bibliai film részletének bemutatásával. Már ekkor adha-
11
tunk olyan feladatokat, amelyek egyszerűen, koroltatására. Az ötödik évfolyam végére már mi-
kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nem nimális követelmény a különféle műfajú szövegek
csorbítjuk az olvasás élményszerűségét. Kigyűjt- értelmes, folyamatos, kifejező felolvasása, illetve
hetik pl. a helyszíneket, a fontosabb eseményeket, megértése. A kifejező olvasás képes a szöveg han-
tárgyakat, lejegyezhetik a szereplők jellemvoná- gulatának, a szereplők érzelmeinek a visszaadá-
sait. sára. A hangos olvasásnál a következőkre hívjuk
A nyáron történő elolvasásnak azonban megvan fel a figyelmet: a megfelelő tempóra, a folyama-
az a veszélye, hogy tavaszra (hiszen ekkor dol- tos, kifejező olvasásra, a helyes hangsúlyozásra,
gozzuk fel a művet) a regényt már többé-kevésbé az írásjelek jó érzékeltetésére, a szöveghűségre, a
elfelejtik a tanulók. Az utóbbi években ezért én megfelelő hangerőre. Az olvasáskészség tudatos
már novemberben újra feladom a mű első részét fejlesztésére gyakorlóórákat szervezhetünk, illetve
olvasásra. A tanulóknak kb. három hét áll a ren- az óra egy részét is felhasználhatjuk erre.
delkezésükre, majd megbeszéljük a rész fontos
eseményeit, az előzetes feladatok alapján pedig
számonkérésre is sor kerülhet. Majd jönnek a A munkafüzetről
többi fejezetek. Így a tanév végére már többszöri
felidézésen vagyunk túl. A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a
A házi olvasmány közös feldolgozásának elő- tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépí-
készítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a tését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen több
korra, amikor a regény játszódik, ugyanakkor az feladatot találnak a kedves kollégák, amelyeket jó
alkotó életéről, munkásságáról is szólnunk kell. szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy
Az íróról maga a gyerek is gyűjthet adatokat. Az gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartal-
életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt mas, a tanulást segítő, az összefüggéseket meglát-
fektetnünk, nem az alkotó életének eseménytörté- tató, kreatív feladatokkal munkáltassuk
netére. tanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékos fel-
A történet felelevenítése, a cselekmény felidé- adatok, a totók, a keresztrejtvények, a játékos
zése a korábban adott feladatok, az olvasónapló apróhirdetések és a táviratok is elnyerik mindenki
segítségével történhet. Fontos, hogy tanulóink ön- tetszését.
állóan fogalmazzák meg élményeiket, biztassuk Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés
őket arra, hogy minél többször olvassanak fel szá- feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a
mukra kedves, érdekes részeket a regényből! A tan- fejezeteken belüli rendszerező feladatokra, a táb-
könyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkal- lázatokra, az összefoglalásokra.
mas a regény cselekményének, szerkezetének, a A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtech-
szereplők kapcsolatrendszerének, a regény hely- nikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kap-
színeinek felelevenítésére. Számos erkölcsi kér- csolatos feladatok is.
dés (kötelességtudat, önfeláldozás, hazaszeretet
stb.) megvitatásra kerülhet munkánk során. A re-
gény feldolgozása után kerülhet sor a harmadik Az Irodalom feladatlapokról
irodalmi (házi) dolgozat írására is a levél műfa-
jában. Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, vala-
Az elbeszélések feldolgozásakor fontos felada- mint év végi felmérőlap. Év eleji, félévi és év végi
taink: a szövegfeldolgozási technikák gyakorlása; szövegértést mérő lapokat is tartalmaz a tanesz-
az ábrázolási alapformák, az elbeszélés, leírás, köz. (Megoldókulcsaik a Kézikönyvben megtalál-
párbeszéd felismerése; a történet elbeszélőjének hatók.)
megállapítása; tetőpontok, fordulópontok keresése A feladatlapok kérdéseiből a kedves kollégák
az olvasott művekben; a humor szerepének érzé- tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha
kelése, nyelvi megjelenési formáinak felismerése; úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran vál-
beszélgetés a művek által kiváltott élményekről; a toztathatnak.
verses és prózai művek összehasonlítása. A felmérések értékelésénél a következő száza-
Jó lehetőséget kínálnak az elbeszélések a han- lékhatárokat javasoljuk:
gos, kifejező és a néma, szövegértő olvasás gya-
12
0–35% = 1 76–90% = 4 A kerettanterv évi 74 órát ír elő kötelező óra-

36–60% = 2 91–100% = 5 számként az irodalom tantárgy tanítására. De van-
61–75% = 3 nak iskolák, amelyek megemelték az óraszámot,
és nem kettő, hanem heti három órájuk van iroda-
lomból. Így több idő áll rendelkezésre a művek
Tanmenetjavaslatok alaposabb, elmélyültebb elemzésére, a tanulók ké-
pességeinek fejlesztésére.
A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettanterv- A közölt tanmenetek a nevükben is jelzik, hogy
család Magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály csak javaslatok, hiszen minden magyartanár az
című kiadvány alapján készültek. Az egyik órákra, adott tanulócsoport képességeihez alkalmazkodik
a másik pedig témakörökre lebontva fogalmazza munkája során.
meg a tananyagot, a készség- és képességfejlesz-
tést.
TANMENETJAVASLATOK
1. Órákra lebontva
Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Óra Az óra anyaga Megjegyzés
ismeretek fejlesztés koncentráció
1–2. Ismerkedés a tan- Az alsó tagozat- Cselekmény- A kötelező és A tankönyv
eszközökkel. ban tanult műfa- mondás, tömörí- az ajánlott ol- (tk.) és a mun-
Nyári olvasmány- jok jellegzetessé- tés, fogalomma- vasmányok be- kafüzet
élmények. Tájéko- geinek feleleve- gyarázat, a me- mutatása (mf.) használa-
zódás a tudás, a nítése moriterek felidé- tának megisme-
képességek és zése rése
készségek szintjén
3. A hangos, kifejező Szempontok: Ajánlatos min-
olvasás mérése tempó, folyama- den gyereknek
tosság, kifejező- mérőlapot ké-
ség vagy szíteni egész
egyhangúság, hi- évre (a kézi-
batévesztés, írás- könyvben talál-
jelek érzékelte- ható egy minta)
tése, hallhatóság
4. A néma, értő olva- Feladatlap
sás mérése
5. A könyvek vará- A hangos olvasás Móra Ferenc
zsa gyakorlása, törté- olvasott művei-
Szabó Lőrinc: Ol- netmondás nek felidézése,
vasás könyvborító
Móra Ferenc: A tervezése
századik könyv
6. Roald Dahl: Ta- Műfordítás A címadás gya- Magyar értel-
nács a televízió- korlása, véle- mező kéziszótár
zással ménynyilvánítás
kapcsolatban
13

6. Könyv- és könyv- Kutatómunka, Könyvtárlátoga-
tárhasználat feljegyzések ké- tás (munkafüzet
szítése a könyv- feladatai)
tárban
7. Ritmusos játé- Ritmus, Versírás, találós Hétszínvirág és Memoriter: két
kok, játékos rit- mondókák, kérdések írása, a Hétszínvilág találós kérdés és
musok népi játékok, ritmus felisme- olvasókönyvek, két közmondás
A ritmusról találós kérdések, rése, kutató- O. Nagy
Játékos szövegek közmondások, munka (a lakó- Gábor: Magyar
szólások hely népszoká- szólások és
sairól) közmondások
8. Népdalok Népdalok, Versírás, a hang- Zenehallgatás,
Hej, rozmaring, hangsúlyos súlyos verselés a már ismert
rozmaring (ütemhangsú- ritmusának felis- népdalok fel-
Aki dudás akar lyos, magyaros) merése idézése, elé-
lenni verselés, neklése
ütem, hangsú-
lyos és hangsúly-
talan szótag
9. A népköltészet ha- Rím, Versek ritmusá- Petőfi Sándor Memoriter
tása Petőfi Sándor tiszta rím, asszo- nak összehason- már tanult mű-
verseiben nánc, gyakori lítása, verses veinek felidé-
Befordúltam a rímfajták (páros, történetek átírása zése
konyhára…, Megy kereszt-, bokor-, prózába, néző-
a juhász szamá- ölelkező, félrím) pontváltás
ron…
10. Játékos ritmusok a Időmértékes ver- Az ütemhangsú- Megzenésített Memoriter
kortárs költészet- selés, rövid és lyos és az idő- Weöres-versek
ben hosszú szótag, mértékes verse- meghallgatása
Weöres Sándor: szimultán verse- lés ritmusának
A tündér lés felismerése
11. Nemes Nagy Versolvasás Illusztráció ké- Memoriter
Ágnes: Nyári rajz szítése a vers-
Összefoglalás hez
12. Számonkérés A memoriterek Memoriter
ritmikus hangoz-
tatása
13–14. Mesék bűvöleté- Mese, népmese, Ismeretek rend- Az alsó tago- Célszerű a be-
ben műmese, verses szerezése zatban tanult vezető utáni tk.-
A mesékről. Beve- és prózai forma, mesék felidé- i feladatok
zetés és tájékozó- mesei jellemzők zése közül néhányat
dás, az előzetesen fel-
előismeretek rend- Valós mese, né- adni.
szerezése zőpont
14

13–14. Valós mese, né- Vázlatkészítés, Magyar értel- Kiegészítő
zőpont cselekménymon- mező kéziszó- anyag: A valós
dás nézőpontvál- tár, Sző, fon, mese: Az okos
tással nem takács. Mi lány, Az oktondi
az? c. könyvek kérő
15. Az állatmese Állatmese Rokon értelmű
Hogyan győzte le szavak keresése,
a jaguárt a teknős a hangos olvasás
gyakorlása sze-
reposztásban
16. A fabula Fabula A hangos olvasás Meséskönyvek, Kiegészítő
Aiszóposz: A fe- gyakorlása diafilmek anyag: Kuckó –
nyőfáról és a ga- Egy téma négy-
lagonyáról és féle
A farkas és a bá- feldolgozása.
rány Heltai Gáspár:
A hollóról és a
rókáról, La
Fontaine: A
holló meg a
róka, Romhányi
József: A róka
és a holló
17. A tréfás mese Tréfás mese Tájnyelvi szavak

A bolond falu magyarázata,
dramatizálás
18. A csalimese Csalimese, ha- A hangos olvasás Az alsó tago- Célszerű az
A tülökvár, Gyű- zugságmese gyakorlása, köz- zatban olvasott egyik mesét
szű, Fésű, Hadd- mondások gyűj- mesék felidé- előzetes olva-
el, Hazug mese tése zése sásra feladni
19–21. A tündérmese Tündérmese, Rendszerezés, (a Grimm: A ha-

Tündérszép Ilona mesei motívu- tankönyvi táblá- lász meg a fele-
és Árgyélus mok, beszélő név zat segítségével), sége, Az öreg
címadás gyakor- halász és a
lása, dramatizá- nagyravágyó
lás felesége (nép-
mese),
Kálmán Béla:
Hősmese A helyszínek vál- A nevek világa
tozásának megfi- Kiegészítő
gyelése (mf.) anyag: A hős-
mese
Fehérlófia
15

22–23. Varázslatos törté- Verses mese, A hangos olvasás Memoriter
netek – írók, köl- műmese gyakorlása sze- Kiegészítő
tők meséi reposztásban, anyag:
Puskin: Mese a szó- és szólás- Nemes Nagy
halászról és a kis magyarátok Ágnes: Jero-
halról mos, a remete-
rák
24. Weöres Sándor: A történet folyta- Weöres Sándor Kiegészítő
Dolgosi, Lustási tásának a megtanult művei- anyag:
és Többetnemhe- írása, a nek felidézése H. C. Andersen:
nyélek szövegalkotási A teáskanna
készség fejlesz-
tése
25. Gianni Rodari: Rokon értelmű
Azok a boldogta- szavak gyűjtése,
lan kísértetek! befejezés írása a
meséhez
26–27. A mesékről – Rendszerezés, Kutatómunka Kiegészítő
Összefoglalás összegzés, mesék (Milyen mesét anyag: Selma
csoportosítása, tűz műsorára a Lagerlöf: Nils
mesei jellemzők televízió, a Holgerson cso-
gyűjtése rádió?), drama- dálatos utazása
tizálás, bábok, (részlet)
rajzok Az animációs
film
28. Számonkérés Feladatlap
29–30. I. irodalmi dolgo- Az elbeszélő fo- Az írásbeli ki- Javítás nyelv-
zat galmazás jellem- fejezőkészség tanórán
Mese írása zői fejlesztése
31. Petőfi Sándor: Térképhasználat Magyar Nagy-
János vitéz (mf.), hibás szö- lexikon
Ki volt Petőfi Sán- veg javítása
dor?
32–33. Hogyan keletke- Cselekmény- Fekete Sándor: Memoriter: az
zett a János vitéz? mondás, a hely- Így élt a sza- 1. rész végig, a
Ajánló Előkészítés, bo- színek badságharc 4. rész 8. és 9.
János vitéz 1–4. nyodalom változásának költője, versszaka
rész nyomon köve- O. Nagy
tése, szólásma- Gábor: Magyar
gyarázatok, a szólások és
címadás gyakor- közmondások
lása
16

34. Hogyan mesél a Stílus, szóhangu- A szóképek felis- Illusztrálása
költő? lat, szókép, ha- merésének gya- egy hasonlat-
sonlat, metafora, korlása, nak
megszemélyesí- hasonlatok, me-
tés taforák írása
35. János vitéz 5–6. Leírás Történetmondás, Illusztráció ké- Memoriter: 6.
rész a leírás gyakor- szítése rész 6. vers-
A leírás lása, vélemények szaka
ütköztetése, dra-
matizálás
36. Félévi szövegértés Feladatlap
37. János vitéz 7–10. Mesei elemek A hangos olvasás O. Nagy
rész gyakorlása, me- Gábor:
setérkép készí- Magyar szólá-
tése (mf.) sok és közmon-
dások,
zenehallgatás
(katonadalok)
38. János vitéz 11–13. Elbeszélő fogal- Címer és
rész mazás írása, szó- zászló terve-
lások zése
értelmezése
39. János vitéz 14. Sormetszet, ce- Ritmikai gyakor- A ritmusról,
rész zúra, sorfajta, latok, az időrend verselésről ta-
A János vitéz ver- négyütemű fe- felbomlásának nultak felidé-
selése lező tizenkettes felismerése, sze- zése
repe a műben
40. János vitéz 15–18. Nyelvi alakzatok Vázlatírás, a Memoriter: 18.
rész (megszólítás, is- nyelvi alakzatok rész 11. vers-
A nyelvi alakzatok métlés, felkiáltás, felismerésének szaka
kérdés, felsoro- gyakorlása, dra-
lás) matizálás
41. János vitéz 19–20. Mesei motívu- Az olvasott
rész mok keresése, le- mesék
írás készítése óriásainak fel-
Óriásországról, idézése, tulaj-
cselekménytö- donságaik
mörítés (mf.) számbavétele
42. János vitéz 21–22. Mesei motívu- A mesék és a Zenehallgatás Memoriter: 21.
rész mok János vitéz motí- rész 15. vers-
Mesei motívumok vumainak össze- szaka
hasonlítása,
dramatizálás, va-
rázsige írása
17

43–44. János vitéz 23–27. Elbeszélő költe- Rokon értelmű Memoriter: 25.
rész mény, az epikai szavak keresése, rész 1. vers-
Az elbeszélő köl- művek szerkezeti elbeszélő fogal- szaka, 27. rész
temény felépítése mazás írása 6. és 11. vers-
szaka
45–46. Összefoglalás Rendszerezés, Illusztrációk Célszerű előze-
összegzés készítése, vide- tesen kiadni né-
ózás (Janko- hány feladatot
vich Marcell: és azok egy ré-
János vitéz) szét csoport-
munkában
megoldani
47. Témazáró dolgo- Feladatlap
zat írása
48–49. 2. irodalmi dolgo- Javítás nyelv-
zat írása tanórán
Elbeszélés leírás-
sal
50. Múltunk a míto- Mítosz, mitológia Rajzok készítése A történelemó-
szokban a görög-római is- rán tanultak
A mítoszról tenekről felidézése,
A legfontosabb képek keresése
görög–római iste- istenekről,
nek ókori épületekről
51–52. Prométheusz Eposz A hangos olvasás Trencsényi A mítoszok
Parisz ítélete gyakorlása, cse- Waldapfel közül egyet cél-
A küklópsz bar- lekménymondás, Imre: Görög szerű előzetes
langjában vázlatírás, össze- regék olvasásra fel-
hasonlítás, a jel- adni
lemzés gyakorlása
53. Összefoglalás Rendszerezés, Kiegészítő
összegzés anyag:
Odüsszeusz
Ithakában
55. A Biblia világa Biblia, Ószövet- Lényegkiemelés A történelemó-
A Bibliáról ség, Újszövetség, rán tanultak
szállóige felidézése,
Csizmadia Ká-
roly: Bibliai
eredetű szállói-
gék, szólás-
mondások,
közmondások
18

56. Az Ószövetség Próféta Cselekménytö- Kiegészítő
A világ teremtése mörítés anyag: Kitérő
57. A vízözön törté- Kalevala Kiegészítő
nete anyag: Kitérő –
Ki a levegő
égbe, ki a fődbe
58. Az Újszövetség Evangélium A hangos olvasás Munkácsy-
Jézus, az ember gyakorlása képek
fia (mf.)
59. Jézus tanításaiból Rendszerezés,
Összefoglalás összegzés
Az ember világa
Az életünkről
61. Gárdonyi Géza: Elbeszélés, vers- Cselekmény- Gárdonyi Géza Ajánlatos előze-
Bűntárgyalás ciklus mondás, cselek- művei tes olvasásra
ménytömörítés, feladni a műve-
a szövegalkotási ket
készség fejlesz-
tése
Szabó Lőrinc:
Debrecenben Ha-
todnap
62–63. A család és az ott- Életkép, költői Versolvasás Magyar értel-
hon levél mező kéziszótár
Petőfi Sándor: Egy
estém otthon és
István öcsémhez
64–65. Arany János: Csa- Életkép Versolvasás gya- Memoriter
ládi kör korlása
Örkény István: Ajánlatos előze-
Nápolyi tes olvasásra
feladni az elbe-
szélést
66. A hazáról Tájleíró költe- A vers felépítése Illusztráció ké- Memoriter
Petőfi Sándor: Az mény és a költői eszkö- szítése
alföld zök (táblázat)
67–70. Molnár Ferenc: A Regény, ifjúsági Az epikus művek Videózás Házi dolgozat
Pál utcai fiúk regény, cselek- felépítésének (levél),
Összefoglalás mény és szerke- gyakorlása, Memoriter: tíz
zet, szereplők a szövegértés és soros próza-
a szövegalkotási részlet
készség fejlesz-
tése
19

67–70. Rockenbauer Pál: Ajánlatos előze-
Gyalogszerrel a tes olvasásra
Bükki Nemzeti feladni
Parkban
72. Év végi ismétlés Rendszerezés, Kiegészítő
összegzés anyag:
J. R. Kipling:
A dzsungel
könyve
74. Év végi szövegér- Feladatlap
tés
2. Témakörökre lebontva
Új tananyag Összefoglalás, Teljes óraszám

Témakörök Gyakorlás
feldolgozása ellenőrzés
Év eleji ismétlés, ismer- 2 2 4
kedés, felmérés
A könyvek varázsa 2 – – 2
Ritmusos játékok – játé- 4 1 1 4
kos ritmusok
Mesék bűvöletében 10 3 5 18
Petőfi Sándor: János vitéz 11 3 5 19
Múltunk a mítoszokban 3 1 1 5
A Biblia világa 3 1 1 5
Az ember világa 8 2 1 11
Könyv- és könyvtárhasz- Folyamatos
nálat
Év végi összefoglalás 4 4
20
Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés
Ajánlott tevékenység-
Képességfejlesztési formák Továbbhaladás
Tananyag
célok Módszertani feltételei
javaslatok
Rendszerezés, összeha- Az 1–4. évfolyamon ta- Az eddig tanult iro- A 4. osztály végén meg-
sonlítás, összefüggések nultak rendszerezése, dalmi ismeretek felidé- fogalmazott továbbhala-
felismerése ismétlése, alkalmazása zése különböző dási feltételek
munkaformákban.
Az alsó tagozatban ta- Az észlelt hiányos-
nult műfajok fő jelleg- ságok pótlására irá-
zetességei nyuló gyakorlások
egyéni, páros és/vagy
Különböző szövegmű- csoportmunkában
A helyes és jól formált fajú szövegek néma és Kb. egy oldal terje-
beszéd, a kiejtési képes- hangos olvasása, értése A helyes beszédlégzés, delmű elbeszélő vagy
ség fejlesztése a szünet, az artikuláció, ismeretterjesztő szöveg
a hanglejtés, hangsúly, kellő tempójú, a megér-
Diagnosztizáló mérések hangerő, beszédtempó tést biztosító olvasása,
gyakorlása folyama- felolvasása
tosan, minden tanítási
órán, tréningszerűen
A hangos olvasási ké-
pesség és a szövegértési A hangos, kifejező ol-
képesség fejlesztése vasás és a néma, értő
olvasás gyakorlása és
ellenőrzése
A taneszközök
használatának megis-
merése
A kötelező és ajánlott
olvasmányok
bemutatása
21
A könyvek varázsa
Tananyag
javaslatok
A szövegelemzésben Művek a világ- és/vagy Az írók, költők koráb- Az epikai művek formai
való jártasság elmélyí- magyar irodalomból az ban olvasott műveinek jellemzőinek ismerete
tésével a szövegértés olvasás szeretetéről, a közös felidézése.
színvonalának emelése tömegkommunikációs A címadás gyakorlása.
és az irodalmi élmények eszközök különféle ha- A cselekmény felidé-
iránti fogékonyság erő- tásairól zése, tömör összefogla-
sítése Pl.: Szabó Lőrinc: Ol- lása
vasás,
Móra Ferenc: A száza- Önálló szövegfeldolgo-
Az információhordozók dik könyv, zás kérdések alapján.
kritikai használati ké- Roald Dahl: Tanács a A tanulócsoport olva-
pességének továbbfej- televíziózással kapcso- sási szokásainak Saját vélemény megfo-
lesztése latban megbeszélése. Érvek és galmazása és megvé-
ellenérvek megfogalma- dése egy-egy érv
A vélemények különb- zása a tömegkommuni- említésével a témának
ségének felismerése, tu- kációs eszközök és a beszédhelyzetnek
datosítása, erre épülő hatásairól. Ellentétes megfelelően. Mások vé-
tolerancia véleményeket képviselő leményének meghallga-
csoportok kialakítása, a tása, megértése
vélemények szembesí-
tése
A műfordítás Egy rövid vers külön- A műfordítás mint kul-

féle fordításainak össze- turális jelenség isme-
vetése, beszélgetés a rete, néhány példa
különbségek okairól,
hatásáról
22
Ritmusos játékok – játékos ritmusok
Tananyag
javaslatok
A meglévő tudás moz- A ritmus A korábban tanult vers-
Változatos ritmikai és
gósítása, új szempont tani ismeretek felidé-
zenei formálású lírai
szerinti rendezése Néhány mondóka, zése pl. ötletbörzeművek ismerete.
népi játék, találós kér- segítségével A fejezet feldolgozása
dés, közmondás, szólás során megismert nép-
ritmikai jellemzői A tanult műfajok sajá- költészeti műfajok jel-
Az önálló és csoportos tosságainak felfedezése. lemzőinek felismerése
ismeretszerzés haté- Tanári magyarázat után
konyságának megta- különböző játékos szö-
pasztalása. vegek, népdalok, mű-
Törekvés a saját tanu- költészeti alkotások
lási stratégia fokozatos ritmusának felismerése
kialakítására egyéni és csoportos for-
mában.
A szókincs bővítése, ár- Egy népi játék elját-
nyalása, a kifejezőké- Néhány (két-három) szása. A ritmus eszközeinek
pesség fejlesztése az népdal ritmikai jellem- A már ismert népdalok ismerete
olvasott szövegben ta- zői felidézése
lálható új kifejezések
felhasználásával A hangsúlyos verselés, Versek ritmusának ösz- Az ütemhangsúlyos ver-
az ütem, a hangsúlyos szehasonlítása, verses selés ritmusának isme-
Képesség az ütemhang- és hangsúlytalan szótag. történetek átírása pró- rete.
súlyos verselés ritmusá- A népköltészet hatása zába, az átírások össze- A hangsúlyos és a hang-
nak felismerése Petőfi Sándor verseiben vetése, megbeszélése súlytalan szótag megkü-
lönböztetése
A már ismert Petőfi-
művek felidézése előze-
tes feladatként. A
megbeszéléskor a tanu-
lók tanári irányítással
összevetik ismereteiket,
tapasztalataikat
Néhány gyakori rím- A rímelés megfigyelé-

Az összehasonlító és fajta (páros, kereszt-, se megadott szempon-
elemzőképesség fejlesz- bokor-, ölelkező, fél- tok alapján Néhány gyakori rím-
tése a rímfajták jellem- rím) pedagógus irányításával fajta ismerete
zőinek felismerése és A tiszta rím és az asszo- csapatmunkában, majd
összehasonlítása során. nánc önállóan
23
Tananyag
javaslatok
Az összehasonlító és Az időmértékes verse- Verselési játékok külön- A rövid és a hosszú szó-
elemzőképesség fejlesz- lés, a rövid és a hosszú böző tevékenységfor- tag megkülönböztetése.
tése az ütemhangsúlyos szótag mákban Verstani alapismeretek,
és az időmértékes ver- az időmértékes és az
selés jellemzőinek felis- ütemhangsúlyos verse-
merése során lés közötti különbségek
Versek a 20. század iro- ismerete
dalmából, a kortárs ma-
gyar gyermekköltészet
néhány alkotása:
Pl. Weöres Sándor: A A versek témájának, A versek témájának,
tündér, hangulatának, hangne- hangulatának, hangne-
Nemes Nagy Ágnes: mének megbeszélése mének megnevezése
Déli felhők csapatmunkában, a ta-
A kifejezőképesség fej- pasztaltak összevetése
lesztése a memoriterek frontálisan
hangoztatása során Memoriterek szöveghű
Memoriterek ritmikus ismerete, értelmező elő-
hangoztatása, memori- adása, néhány találós
terek tanulása kérdés és közmondás
Mesék bűvöletében
Tananyag
javaslatok
A meglévő tudás moz- A népmese és a mű- Az alsó tagozatban
gósítása, felelevenítése, mese, a verses és a pró- megismert mesefajták
új szempont szerinti zai forma műfaji sajátosságainak
rendezése felismerése tanári irá-
Mesék a klasszikus és a nyítással vagy önállóan.
A kultúrák közötti kü- mai magyar irodalom- A különböző kultúrák
lönbség felismerése, át- ból és a világiroda- meséinek megismerése
élése, elfogadása lomból egyéni, csoportos mun-
kaformában, a tapasz-
taltak összevetése
frontálisan
A hangos, kifejező ol- Mesefajták: néhány A hangos olvasás gya-

vasás képességének gyakori mesefajta (pl. korlása szereposztásban Egy rövid mese értő, ér-
gyakorlása a mesék fel- állatmese, csalimese, telmező felolvasása a
dolgozása során tündérmese) szereplők jellemének
érzékeltetésével
24
Tananyag
javaslatok
A rendszerezés, a cso- A mesei jellemzők, mo- A mesék csoportosítása A megismert mesefajták
portosítás képességének tívumok, meseformulák kooperatív technikával néhány műfaji sajátos-
fejlesztése a mesefajták (pl.: mesekezdet, mese- ságának ismerete
és a szerkezeti sajátos- zárás, állandó kifejezé- A humor szerepének ér-
ságok szintetizálása sek, meseszámok, zékelése különféle me- A mesei jellemzők is-
során átváltozások, eszközök, sékben merete
tárgyak, ismétlődő tet-
tek, cselekedetek, sze- A mesei jellemzők meg- A jegyzetelés, vázlatké-
replők, szerepkörök, ismerése, megfigyelése szítés ismerete
helyszínek) az alsó tagozatban ta-
nultak felhasználásával.
A mesei motívumok
táblázatba foglalása
A mesék cselekményé-
nek összefoglalása A szóhasználat, a kiej-
tés, a testbeszéd össze-
hangolása különféle
A beszélő név Dramatizálás, mese- beszédhelyzetekben
részletek eljátszása pl.
bábokkal A beszélő név felisme-
rése
Nyelvi sajátosságok. A beszélő név jellem-

Nyelvváltozatok zőinek megismerése, A mai és korábbi nyelv-
beszélő név kitalálása állapot különbségeinek
mesei szereplőknek felismerése
Az elemzőképesség fej-
lesztése a különböző A népmesék korábbi
nyelvállapotú mesék ol- Az elbeszélő fogalma- nyelvállapotot tükröző
vasása során zás jellemzői kifejezéseinek felfede- Mese írása mesei motí-
zése és értelmezése szó- vumok felhasználásával
tárak, lexikonok egy-másfél oldal terje-
segítségével delemben
A szövegalkotási képes-
ség fejlesztése, kreatív Szövegalkotási gyakor-
szövegalkotás latok különböző mun-
kaformákban.
„Egérrágta”, bevezetés, Meserészletek szöveghű
befejezés stb. nélküli ismerete, kifejező elő-
mesék kiegészítése, a adása
A kifejezőképesség fej- különféle megoldások
lesztése a memoriterek összehasonlítása
hangoztatásával
25
Petőfi Sándor: János vitéz
Tananyag
javaslatok
Az irodalmi mű mint a Az epikus művek szer- Az epikus művek szer- A mű részeinek értő, ér-
kulturális emlékezet kezeti egységei (előké-kezeti egységeinek fel- telmező felolvasása a
szereplőjének és közve- szítés, bonyodalom, a fedezése, megismerése, párbeszédek érzékelte-
títőjének elmélyült be- cselekmény kibontako- megnevezése. Jósolás: a tésével
fogadása, egyéni, zása, tetőpont, megol- művet kezdjük el ol-
csoportos és közös dás) és jellemzőik vasni, és időnként meg-
munkára épülő feldol- állva jósoltassuk meg, Az epikus művek szer-
gozása hogyan fog folytatódni kezeti elemeinek isme-
a történet! Írassunk a rete. A tetőpontok, a
műhöz egy másik befe- fordulópontok, a kitérők
jezést! Válasszuk ki kö- érzékelése.
zülük érvek A versszak és a na-
Az elbeszélő költemény meghallgatása után a gyobb szerkezeti egysé-
Az irodalmi értékek legjobbnak tűnőt! gek viszonyának
iránti fogékonyság erő- megértése
sítése az alkotást mél- Feladatok a különböző
tató szövegek műfaji ismertetőjegyek Az alkotás műfaji jel-
megismertetésével felismerésére, a jellem- lemzőinek felismerése,
zők egyéni vagy cso- más műfajoktól (pl. a
portos táblázatba mesétől) való különbsé-
foglalása, a megoldások gének érzékelése
A próza és a vers kö- összevetése
zötti különbség
Gyakorlatok a prózai és
a verses forma jellem- A próza és a vers kö-
Az összehasonlító és az zőinek feltárására, a zötti különbségek felis-
elemzőképesség fejlesz- Néhány szókép (hason- vers cselekményének, merése
tése a prózai és verses lat, megszemélyesítés, figuráinak átírása pró-
forma összehasonlítása metafora) és jellemzőik. zába
során A képiség megjelenése
a műben A szóképek felismeré- A hasonlat, a megsze-
sének gyakorlása, ha- mélyesítés és metafora
Néhány nyelvi sonlatok, metaforák ismerete, értelmezése,
alakzat (megszólítás, írása hangulati hatásuk felis-
felkiáltás, kérdés, felso- merése
rolás, ismétlés) és jel- Nyelvi alakzatok kere-
lemzői sése majd írása páros
munkában, egymás Néhány gyakori nyelvi
A megfigyelőképesség megoldásainak értéke- alakzat felismerése és
fejlesztése a nyelvi lése, önértékelés, a ta- értelmezése
alakzatok megismerése A meseszerű és a valós nulságok és a legjobban
során az elbeszélő költemény- sikerült megoldások
ben közös megbeszélése
26
Tananyag
javaslatok
A meseszerű és reális
elemek keresése a szö- A meseszerű és a valós
vegben egyéni és cso- közötti különbség érzé-
A szereplők cselekede- portos munkában, a kelése
tei, a hős kalandjai, er- tapasztaltak megbeszé-
kölcsi választásai lése frontálisan
Vélemény megfogalma-
zása a szereplők csele-
kedeteiről, helyzetekről Saját vélemény megfo-
galmazása a szereplők
A szociális kompetencia erkölcsi választásairól,
fejlesztése mások véle- döntéseiről, és azok
ményének türelmes és Az idő és a tér az elbe- megvédése érvek és a
figyelmes meghallga- szélő művekben szövegből vett idézetek
tása, szembesítése során Feladatok az idő és a tér felhasználásával
megállapítására, rajzok
készítése a helyszínek- Az idő és a tér mozza-
ről, az alkotások össze- natainak azonosítása.
Az ütemhangsúlyos ver- vetése, megbeszélése
selés, a felező 12-es.
A tér- és időészlelés ké- A páros rím Az ütemhangsúlyos ver-
pessége selés felismerésének
gyakorlása.
Páros rímű vers írása Az ütemhangsúlyos
Az elbeszélés és a leírás megadott szavak fel- felező 12-es és a páros
műfaji jellemzői használásával rím ismerete
A verselési mód, a rím- Fogalmazási gyakor-

fajták felismerésének latok: pl. a szobád le-
fejlesztése írása valamelyik
sarokból elindulva. Nyelvileg és tartalmilag
Azonos tárgyról külön- egyaránt jól formált el-
féle nézőpontból (vagy beszélés írása leíró rész-
A szövegalkotási képes- A mű részleteinek dra- hangnemben) készített szel egy-másfél oldal
ség fejlesztése adott né- matikus feldolgozása leírások összevetése terjedelemben
zőpontú leírások
megfogalmazásával és Kreatív feladatok:
összehasonlításával pl. kis csoportos tablók
komponálása János vi-
tézről, képregény alko- A szóhasználat, a kiej-
tása a mű lényeges tés, a testbeszéd össze-
mozzanatairól, stílusjá- hangolása különféle
ték a francia udvarban beszédhelyzetekben
történtekről
27
Tananyag
javaslatok
A kifejezőképesség fej- Memoriterek tanulása, Memoriterek szöveghű,
lesztése a memoriterek ritmikus hangoztatása. kifejező előadása:
ritmikus hangoztatásá- Hangformáló gyakorla- (15–20 versszak a
val tok műből)
Múltunk a mítoszokban
Tananyag
javaslatok
A meglévő tudás felele- A mítoszok és a mitoló-
Koncentráció: a történe- Alapismeretek a míto-
venítése, gia fogalmának, néhány
lemórákon tanultak fel- szokról
új szempont szerinti ismertetőjegyének az is-
idézése.
rendezése merete A mítoszok jellemzői-
nek feltárása
Néhány mítosz (leg- projektmunkában vagy
alább három-négy isme- kooperatív technikával
rete)
Vizuális és auditív in- Egy-egy mítoszhoz Adott feladat kapcsán
formációk célszerű kapcsolódó különféle részvétel a csoportos
gyűjtése, rendszerezése, korokban született kép- kutatómunkában
felhasználása zőművészeti és/vagy
zenei alkotás összegyűj-
Az irodalom folytonos- tése és összevetése cso-
ságának és változó jel- portmunkában, a
legének felismerése, csoportok munkájukat
egy-egy téma megjele- bemutatják a többieknek
nítése más művészeti
ágakban A mítoszok és a mesék A mítoszok és a mesék
különbségei jellemzőinek megfigye- A mítosz és a mese
lése, összehasonlítása megkülönböztetése
Az összehasonlítás ké- tanári irányítással. A ta-
pességének fejlesztése a nulást segítő grafikus
mítoszfeldolgozások ol- módszerek alkalmazása:
vasása és a mesékkel például a két különböző
való összevetés során műfajú és rendeltetésű
szövegtípus összeha-
sonlítása, a tapasztala-
tok ábrázolása
Venn-diagram segítsé-
gével
28
Tananyag
javaslatok
Az empátia megjele- Kreatív feladat: Tapasztalatszerzés a
nése az irodalomban Egy-egy mítoszi törté- dramatikus feldolgozás
net egyéni vagy csopor- sajátosságairól
A görög mitológiai tör- tos átültetése a mai
ténetek dramatikus fel- viszonyok közé, a kü-
dolgozási lehetőségei lönféle megoldások
megbeszélése, a helyze-
tek átélése, dramatikus
megjelenítése az empá-
tia fejlesztésére
Kreatív feladatok:
Kis csoportos tablók ké-
szítése egy-egy ismert
görög mítosz szereplői-
ről/cselekményéről; egy
görög istenhez szertar-
tás kitalálása és bemuta-
tása stb.
A Biblia világa
Tananyag
javaslatok
A meglévő ismeretek A Biblia, Koncentráció: a történe- Alapismeretek a Bibliá-
felelevenítése, lemórákon tanultak fel- ról
újrarendezése Ószövetség, idézése.
Térképhasználat során a Az olvasott szépiro-
A történeti és erkölcsi Újszövetség, bibliai helyszínek meg- dalmi szövegek szó sze-
érzék fejlesztése keresése. rinti és
bibliai történetek olva- evangélium, A kulturális és történeti többletjelentésének
sása és feldolgozása különbözőség egy-egy megkülönböztetése
kapcsán. próféta, szállóige példájának megfigye-
A kulturális és történeti lése és megbeszélése az
távolság felfedezése, Bibliai történetek életmód, a tárgyi kul-
megértése és elfogadása túra stb. kapcsán
Az elbeszélő személyé-
Az elbeszélés néző- nek megállapítása, a né- Az elbeszélő személyé-
pontja, az elbeszélő sze- zőpontváltásos nek megállapítása, az
mélye, az elbeszélő és a történetmondás gyakor- elbeszélő és a szereplő
szereplők lása adott rövid elbe- értelmezése
szélő szövegek
29
Tananyag
javaslatok
feldolgozása és újra-
írása során.
Egy kiválasztott törté-
net csoportos feldolgo-
zása, irodalmi és
képzőművészeti alkotá-
sok összegyűjtése, az
eredmények előadássá,
prezentációvá formálása
és bemutatása.
Az önálló feladatvég-
zés, ismeretszerzés gya-
Könyv- és könyvtár- korlása.
használat Az anyaggyűjtés és el- Az önálló feladatvégzés
Könyvtári tájékozódás, rendezés gyakorlása egyes lépéseinek és a
a különböző informáci- könyvkölcsönzés, a
óhordozók használatá- könyvtárhasználat alap-
nak és az internet jainak ismerete.
keresőprogramjának a Az anyaggyűjtés és el-
felhasználásával. rendezés alapjainak is-
A digitális kompetencia merete
fejlesztése
Az ember világa
Tananyag
javaslatok
A hangos olvasás fej- A korosztály életproblé- A művek közös és ön- Különböző témájú ver-
lesztése különböző mű- máihoz és érdeklődésé- álló olvasása, értelme- sek értő, értelmező fel-
fajú szövegekkel hez kapcsolódó versek, zése, közös olvasása a művek
elbeszélések olvasása, megbeszélése hangulatának érzékelte-
A kifejezőképesség fej- feldolgozása tésével
lesztése, a kommuniká- Gyakorlatok az olvas-
ciós célnak és A közösség néhány jel- mányélmények rövid Az olvasmányélmény
helyzetnek megfelelő lemző élethelyzetének, megfogalmazására kü- megfogalmazása.
nyelvhasználat erősítése konfliktusának megjele- lönféle szóbeli és írásos
nítése az irodalomban műfajokban
Néhány alapvető iro-
Feladatok néhány, a dalmi téma felismerése
A tájleíró költemény, az korosztály életproblé-
életkép, a regény. máihoz és érdeklődésé- A tájleíró költemény, az
Petőfi Sándor: Az alföld hez kapcsolódó életkép, a regény műfaji
és még két-három verse irodalmi téma megis- jellemzőinek ismerete
30
MKépességfejlesztési formák Továbbhaladás
Tananyag
javaslatok
Az önálló munka és a pl. István öcsémhez, merésére páros vagy
csoportos kooperáció Egy estém otthon, csoportos munkában.
alapvető műveleteinek Arany János: Családi A téma bemutatása idé- Az epikai és lírai
megtapasztalása kör zetek segítségével és művek jellemző voná-
kommentárral sainak ismerete: a cse-
lekmény, a szerkezet, a
Az alkotások műfaji képiség, a zeneiség esz-
sajátosságainak felis- közei, a verselés
A szövegértés színvo- merése, a jellemzők
nalának emelése és az összegyűjtése és közös A lírai alkotás témájá-
irodalmi értékek iránti megbeszélése nak, hangnemének és
fogékonyság erősítése hangulatának felisme-
A lírai művek témájá- rése
nak, hangnemének,
hangulatának Művek önálló elolva-
megfigyelése, pl. egy sása után a cselekmény
mű hangulatához illő utólagos felidézése, a
Molnár Ferenc: A Pál zenerészlet keresése szereplők cselekedetei-
utcai fiúk nek, jellemének, gondo-
Kreatív gyakorlatok (pl. latainak megértése
A régió, a lakóhely iro- szereplő jellemzése egy
dalmi emlékei másik szereplő szem-
pontjából, egy szereplő
Szöveg és illusztráció feltételezhető gondola-
kapcsolata, alapvető tí- tainak megfogalmazása
pusai stb.)
A szövegekhez kapcso-
Verbális és nem verbális lódó illusztrációk meg-
kapcsolata, együttes ér- figyelése, illusztráló
telmezésük rajzok készítése
A regényből készült
film vagy abból részle-
Az összehasonlító ké- tek megtekintése. A re-
pesség fejlesztése egy gény és a film össze-
regény és annak külön- hasonlítása a kifejező-
féle feldolgozásainak eszközök, a befogadói Memoriterek szöveghű,
összevetése során élmény és a jelentés kifejező előadása (pl.:
szempontjából Petőfi Sándor: Az al-
föld, Arany János: Csa-
Memoriterek tanulása, ládi kör)
A kifejezőképesség fej- ritmikus hangoztatása
lesztése a versek ritmu-
sának érzékeltetésével
31
Év végi összefoglalás
Tananyag
javaslatok
A nyelvhasználati, szö- Az 5. osztályban tanult A tanult ismeretek al- Az év során megfogal-
vegalkotási és szöveg- ismeretek rendszerezése kalmazása az év végi mazott továbbhaladási
értő képesség komplex összefoglaló feladatok- feltételek
fejlesztése ban. A tapasztalt hiá-
A szövegértés és a szö- nyosságok pótlására
Rendszerező, ismerete- vegalkotás gyakorlása irányuló gyakorlatok.
ket alkalmazó és tudato- különböző szövegtípu- Év végi felmérés szö-
san használó sokon vegértésből.
kommunikációs képes- Az irodalmi feladatlap
ség fejlesztése év végi felmérésének
Mérések szövegértés- megírása
ből, irodalmi ismeretek-
ből Az összefoglalás sajá- Az összefoglalás sajá-
tosságainak és szerepé- tosságainak ismerete
nek megismerése és
megértése különböző
munkaformákban és
feladattípusokkal
Ajánlott szempontok az értékeléshez: felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje

A számonkérés történhet szóban és írásban is. For- saját teljesítményét! Ez a szocializálódásnak egyik
dítsunk nagy hangsúlyt a szóbeli ellenőrzésre! Ha lényeges állomása.
a tanulók írásbeli szövegalkotását értékeljük, ad- Az értékeléskor figyeljünk arra, hogy a tanulót
junk néhány mondatos szöveges értékelést is! Az önmagához képest is értékeljük!
érdemjeggyel történő értékelés ugyanis nem ad Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések beik-
a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel tatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervez-
a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat heti meg a pedagógus az egyes tanulók egyéni
a fejlesztésre. fejlesztési stratégiáját, így tudja hatékonyan meg-
Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értéke- szervezni az egyes tanítási órákat. Így válhat a ta-
lés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is, ad- nulási folyamat valódi szervezőjévé, így lesz mind
junk számukra megfigyelési szempontokat! De a tudatosabb a fejlesztési tevékenysége.
32
NÉHÁNY GONDOLAT A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK

FELDOLGOZÁSÁRÓL
(Szabó Gézáné – Virág Gyuláné: Tantárgyi program a magyar irodalom tanításához című
kézikönyve nyomán)
A szépirodalmi szövegekkel való megismerkedés, • A felolvasás hangneme legyen természetes, a

feldolgozás során fontos feladatunk, hogy kiala- mondatfonetikai eszközök használata helye-
kítsuk a gyermekekben az olvasás iránti pozitív vi- sen történjék!
szonyulást. Olyan viselkedési mintákkal kell őket • A felolvasás befejezése után tartsunk egy kis
megismertetnünk, amelyek segítségükre lesznek szünetet, amíg a szöveg hatása tart!
életük alakításában, ízlésviláguk formálásában. A tankönyv a bemutató olvasás alatt lehet
A szövegfeldolgozás folyamata: csukva, de nyitva is. Ez egyéni mérlegelés kér-
– előkészítés, a szöveggel való ismerkedés, szö- dése.
vegelemzés, A szöveg önálló elolvasásának módjai: néma ol-
– szintetizáció, az elemzett szöveg egészének fel- vasás, otthoni elolvasás.
fogása.
Szövegelemzés
Előkészítés
Az elemzés feltétele a szöveg minél alaposabb is-
Az előkészítés során szükséges a szöveg megérté- merete, élő kapcsolat kialakítása a befogadó és a
séhez kapcsolódó előismeretek előhívása, az ér- szöveg között.
telmi, érzelmi nyitottság megteremtése, felkészítés Az irodalmi elemzések különféle nézőpontjai:
az olvasástechnikai nehézségek leküzdésére. • Az elemzés központjában a szövegből a peda-
A szövegfeldolgozást előkészítő motiváció le- gógus által fontosnak vélt erkölcsi megfonto-
hetséges módjai: lások állnak.
A témával kapcsolatos élmények felidézése. • Az elemzés célja az írói, költői szándék ki-
A hangulat megteremtése szituációs vagy egyéb bontása a szövegből, ezért feltárjuk a keletke-
játékokkal. zés körülményeit is.
A ráhangolódás megteremtése zenei, képzőmű- • A hermeneutika (a szöveg megértésének, ma-
vészeti hatáskeltéssel. gyarázatának elveit, szabályait vizsgáló tu-
Következtetés a címből a szöveg tartalmára. dományág) képviselői szerint az a fontos,
Feltevések megfogalmazása a szöveggel kap- hogy a szöveg hogyan hat az olvasóra, milyen
csolatban. gondolatokat, érzéseket, élményeket mozdít
A megértéshez szükséges előzmények (pl. elő- meg benne. Milyennek látja a jellemeket, ho-
zetes megfigyelések, gyűjtőmunkák, fogalomma- gyan értékeli a magatartásukat.
gyarázat stb.).
A bemutatás alaptípusai: A szövegkezelés módja az elemzés

– bemutató olvasás, folyamatában
– a szöveg önálló megismerése.
A bemutatás ad indíttatást a szöveg megszeret- Hogyan használjuk a szöveget a feldolgozás fo-
tetéséhez, mélyebb megismeréséhez. Fontos, hogy lyamatában?
pozitív élményt váltson ki a gyerekből. Ezért álta- a) A leginkább elterjedt feldolgozási mód, hogy
lában a tanár, ritkábban egy-egy jól olvasó tanuló a tanulók kisebb logikai egységekre bontják
végzi a bemutató olvasást. a szöveget. Lépései: részcélkitűzés, résztar-
A bemutató olvasás kritériumai: talmi elemzés, ismeretlen szavak, gondolati
• Szöveghű és élményt adó legyen a felolvasás! összefüggések megtárgyalása, részösszefog-
• Olvasás közben a felolvasó tartsa a kapcsola- lalás, vázlatpont. Az elemzés befejezése után
tot a hallgatósággal! szintetizálással biztosítjuk, hogy a gyer-
33
mekek gondolkodásában az olvasmányél- 2. Ismerkedés a szöveggel

mény a szövegegész viszonylatában ismét A szövegekkel a tanulók lehetőleg néma (csen-
teljessé váljék. Ezt az eljárást hosszabb ol- des) olvasással ismerkedjenek meg!
vasmányok, nehezebben áttekinthető szerke-
zetű szövegek feldolgozása során célszerű 3. A szöveg témájának a megnevezése
alkalmazni. A tanulók egy mondatban fogalmazzák meg,
b) A másik szövegkezelési alapforma a szöveg- hogy miről szól a szöveg!
feldolgozás globális módja. Ez azt jelenti,
hogy a szöveget egy egységként kezeljük. 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata
Általában verselemzésnél alkalmazzuk. Szövegösszefüggésből
c) A drámapedagógia eszköztárát is felhasznál- Tanulói magyarázat
hatjuk, elsősorban a játék, a szövegfeltáró im- Tanári magyarázat (szemléltetés)
provizációs gyakorlatok segítségével. Ebben Szótár, lexikon felhasználásával
a folyamatban kiemelten fontos a tanulók Az ismeretlen kifejezések magyarázata meg-
aktív, személyes részvétele, motiváltsága. előzheti a szöveggel való megismerkedést. Ilyen-
A szépirodalmi szövegekkel való ismerkedés kor érdemes a helyesejtési, gyorsolvasási tréninget
során igen sokféle feldolgozási mód lehetséges úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartal-
még, mindegyiknek a célja az olvasóvá nevelés. mazza a tanulók számára várhatóan ismeretlen
Ajánlott irodalom szavakat, kifejezéseket. Természetesen a szótár-
Sipos Lajos: Irodalomtanítás az ezredfordulón használatot is irányítanunk és szerveznünk kell.
1998. Meg kell tanítanunk a gyors kezelésüket, a szó-
Kecskeméthyné Mezősi Mária: Drámapedagó- cikkek olvasására és értelmezésére is gondot kell
giai eszközök a versfeldolgozás folyamatában fordítani, pl.: rövidítések, jelek feloldása.
1999.
Szilágyi Imréné: Szövegfeldolgozó modellek 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása
2000. Ekkor történik a szöveg új információinak meg-
állapítása.
a) Adatkeresés
A magyarázó-értelmező szövegek A tanulók bekarikázzák a szövegben az adato-
kat. A feladatokban javítják a téves adatokat, il-
(Széplaki Erzsébet: Szövegértést fejlesztő letve kiegészítik a hiányzó adatokkal.
gyakorlatok megoldásai 5–8. osztály című b) Lényegkiemelés
kiadványa nyomán) A tanulók megállapítják, hogy melyik bekez-
désben olvastak a feladatban közölt tényről, ese-
A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, ményről stb. „Nyitott” mondatokat egészítenek ki.
illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az in- Megkeresik a bekezdések tételmondatát, aláhúz-
formációközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy zák őket, és saját szavaikkal is megpróbálják meg-
esemény bemutatása objektív szempontok alapján. fogalmazni.
Ide tartoznak a definíciók, a tudományos okfejté- c) Felosztások, rendszerezések
sek, az érvelések. A tankönyvi szövegek többsége Táblázatok kiegészítésével, alkotásával segítjük
ehhez a szövegtípushoz tartozik, ezért is nélkü- a tanulókat gondolataik rendezésében, amelyek a
lözhetetlen ezzel a szövegtípussal való megismer- logikai műveletvégzésük alapját képezik. A fel-
kedés. osztások, rendszerezések elsősorban a természet-
Ezeknek a szövegeknek a feldolgozásához, ér- tudományos tantárgyak tanulását könnyítik meg
telmezéséhez olvashatnak a kollégák szövegfel- számukra.
dolgozási algoritmust a következőkben.
Ábrák értelmezése
1. A szöveg előzetes áttekintése Némely szöveg tartalmaz grafikont, diagramot.
A cím, az ábrák, a képek, képaláírások megfi- Ezek értelmezésére, a szöveggel való kapcsolatára
gyelése. Feltételezések megfogalmazása a szöveg is időt kell szánnunk.
várható tartalmáról, az új információról.
34
6. A szöveg újraolvasása pl.: az útleírások vagy a tudósítások. Szövegfel-

Ez történhet néma (csendes) és hangos olvasás- dolgozásuk algoritmusa:
sal is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ekkor gya-
koroltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, 1. Ismerkedés a szöveggel
illetve felolvasást is. Ez történhet bemutató olvasással, követő olva-
Felolvasáskor időt kell adni a tanulóknak arra sással vagy néma (csendes) olvasással. Az érzel-
is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb mekre ható elbeszélő szövegekkel (mesék,
terjedelműeket, mássalhangzó-torlódást tartalma- novellák stb.) való ismerkedés esetében minden-
zókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra képpen a tanári bemutatást javasoljuk. Nemcsak
áttekintsék. Az egyéni hangos olvasást feltétlen tantárgy-pedagógiai, hanem nevelési szempontból is.
kövesse értékelés, illetve az esetleges olvasás- Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a
technikai hibák javítása. tanulók kövessék a könyvükben a bemutató olva-
sást. Nagyon kivételes esetben érdemes egy elbe-
7. Vázlatírás szélő szöveget előre elolvastatnunk a tanulókkal.
Vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alap- Ezt a módszert általában nagyon terjedelmes szö-
ján fogalmaztassunk meg a tanulókkal! A vázlat vegek feldolgozásakor érdemes alkalmazni.
ugyanis nem más, mint a bekezdések témáinak
megnevezése. 2. A tartalom felidézése
A szöveggel való megismerkedést minden esetben
8. Jegyzetelés kövesse legalább olyan szinten a tartalmi felidézés,
A jegyzet a szöveg tartalmának tömör megfo- hogy fogalmaztassuk meg, miről szólt a szöveg.
galmazása. Jegyzetkészítéskor felhasználjuk a
szövegfeldolgozás során kiemelt tételmondatokat, 3. A cím és a szöveg kapcsolata
adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a A cím funkciójából érdemes kiindulni. A jó cím
tanulókkal az ok-okozati összefüggéseket. A jegy- utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid.
zet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes
először csak egy-egy bekezdés jegyzetét elkészí- 4. Címadás
teni tanári irányítással. Ilyenkor kell felhívnunk a A tanulói címvariációk meghallgatása arra is jó,
diákok figyelmét a rövidítések, jelek használatá- hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az ol-
nak fontosságára, hiszen a jegyzetnek tömörnek vasott szöveget. Ezt a feladatot a szövegfeldolgo-
és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy zás befejezéseként is adhatjuk nekik.
adott esetben – ez a szöveg jellegétől függ – tud-
ják táblázatba rendezni a szövegből szerzett isme- 5. Szómagyarázat
reteiket. A későbbiekben egy-egy bekezdésről Az irodalomkönyvekben található elbeszélő
készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gye- szövegek többségét a mai tankönyvszerzőknek
rekek, esetleg hibás jegyzetet korrigálhatnak. 8. év- lábjegyzetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványa-
folyam végére kell odáig eljutniuk, hogy önállóan ink többségének az elsődleges problémát az
tudjanak jegyzetet készíteni egy szöveghez. okozza, hogy az adott műben a szavak nagy része
ismeretlen számukra. Gondoljunk csak a János
vitéz, a Toldi, Fazekas Mihály Lúdas Matyijának
Az elbeszélő szövegek szövegére! De nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy
Móricz Zsigmond prózai szövegei esetében sem.
Az elbeszélő típusú szövegek azok a folyama- Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk, szemlél-
tos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja tessünk. A mai gyerekek számára ugyanis az „Ösz-
egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus tövér kutágas hórihorgas gémmel” kifejezés
jellemzői a következők: emberi kapcsolatok, cse- szinte teljesen értelmezhetetlen.
lekedetek, érzelmek hatásos megformálása, a sze-
mélyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelmi 6. A helyszínek, időpontok, szereplők, esemé-
hatás stb. Ide tartoznak: a mesék, a novellák, az nyek megnevezése
esszék stb., amelyek a szerző szubjektivitását is Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal
tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek, mint rendelkeznek a tanulók felső tagozatban.
35
7. Az események időrendi sorrendbe állítása – Válaszadás kérdésekre

Ez sem szokott általában különösebb gondot – Kérdések megfogalmazása
okozni a tanulók számára. Ezt nagyon sokat gya- – Tételmondat kikeresése
korolták már alsó tagozatban is. – Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakítás
– A szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartal-
8. Tartalmi egységekre bontás mának megítélése
Kezdetben, főleg 5. évfolyamon év elején érde- – A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások ki-
mes az alsó tagozatban megtanult hármas tagolást egészítése, ill. a megfelelő kiegészítés kiválasz-
figyelembe venni: bevezetés, tárgyalás, befejezés. tása.
A későbbiekben a tárgyalás további felosztását ve-
zethetjük be: bonyodalom, események kibontako- 10. Vázlatkészítés
zása, tetőpont. A vázlat készítéséhez feltétlenül használjuk fel
a kiemelt tételmondatokat, a szövegfeldolgozás
9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megol- közben megfogalmazott kérdéseket!
dása
Természetesen egyetlen szöveg feldolgozásakor 11. A szöveg tartalmával kapcsolatos véle-
nem alkalmazhatjuk valamennyi feladattípust. ménynyilvánítás
Mindig az adott szöveg, a tanulók szövegértési
szintje határozza meg, hogy melyeket használjuk, 12. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló
gyakoroltatjuk. szövegalkotás
– Kérdésekre adott válaszok közül a helyesek ki-
választása
36
A KOOPERATÍV MÓDSZEREKRŐL
A tanuló a kooperatív tanulás módszerével meg- gyerek felváltva elmondja egymásnak, hogy mit
tanulhatja az iskolában, hogyan figyeljen másokra, lát a képen. Így próbálnak rájönni, hogy miben tér
hogyan törődjön azzal, hogy a társa meg tudja-e el a két kép egymástól, vagy esetleg ugyanaz-e.
oldani a feladatát. De arra is képessé válik, hogy 4. Mozdulatstaféta
türelmesen megvárja, amíg a többiek elkészülnek. A csoport körben áll. Felváltva mutatnak egy-egy
Olyan szociális készségekre tesz szert, amelyek mozdulatot, és azt a többiek utánozzák. A játék
később, a felnőtt életben hasznára válnak. addig tart, amíg mindegyik gyerek sorra nem
Az irodalomkönyv és a munkafüzet számos kerül.
esetben utal arra, milyen munkaformában oldja- 5. Hozzászóló korong
nak meg a tanulók egy-egy feladatot. De akkor is Minden gyerek meghatározott, azonos számú ko-
bátran élhetünk a kérdések különböző tevékeny- rongot kap. Ha valamelyik hozzá akar szólni bi-
ségformákban történő megoldásával, ha a felada- zonyos témához, egy korongot letesz az asztalra.
tokban közvetlenül nem utaltunk erre. Addig nem kaphatnak újra szót, amíg mindenki-
A következőkben néhány feladattípust írunk le, nek a korongja nincs az asztalon.
amelyeket bármelyik tankönyvi fejezet feldolgo- 6. Ki vagyok én?
zása során kipróbálhatunk, alkalmazhatunk. Minden gyerek hátára feltűzünk egy lapot, ame-
1. Cselekménymozzanat írása lyen egy költő neve vagy egy irodalmi mű szerep-
Minden gyerek leír egy-egy cselekménymozzanatot lőjének a neve, vagy egy mű címe olvasható. A ta-
az adott műből. Majd felolvassák egymásnak a mon- nulók nem tudják, mi van a lapon. Egy-egy gyerek
datokat, és időrendbe állítva közösen leírják azokat. körbejár, és kérdéseket tesz fel, amelyekre igen
2. Rokon értelmű szavak gyűjtése vagy nem a válasz. Ha kitalálta, mi van a papíron,
A gyerekek írjanak először önállóan megadott sza- leül, és a többieknek segít a kérdezésben.
vakhoz rokon értelmű kifejezéseket! Majd beszél- 7. Igaz vagy hamis?
jék meg közösen a feladatot, és írják le a A gyerekek felállnak, a párjuk felé fordulnak. Tap-
leggyakrabban előforduló szót! (Ugyanez a feladat solnak, ha igaz a tanár által mondott állítás. Ha
lehet ellentétes szavak gyűjtésével is.) hamis, megfogják egymás vállát, és nemet intenek
3. Képmutató a fejükkel.
A párok egymásnak háttal ülnek, és egy-egy képet
kapnak. (A kép lehet ugyanaz vagy hasonló.) A két
A hangos olvasás értékelésének szempontjai

Az olvasás Év elején Félévkor Év végén
Tempója: gyors
megfelelő
lassú
Folyamatossága: ütemes (szólamokban)
akadozó (szóképekben)
Pontossága: hibátlan
kevés hiba (betűtévesztés, kihagyás)
sok hiba (mást olvas, hozzátesz, elvesz)
Írásjelek érzékeltetése: jól érzékeltetem
néha megfeledkezem róla
gyakran elvétem
Hangsúlyozása: kifejező
egyhangú
Hangereje: jól hallható
túl hangos
túl halk
37
MEGOLDÓKULCSOK
Év eleji szövegértés
Kolozsvári Grandpierre Emil: A tíz buta legény

(Részlet)
Volt egy faluban tíz buta legény. Hét vármegyére híre szállott példátlan nagy butaságuknak. De még a
nyolcadikban is hallottak felőlük.
Egy nap aztán megsokallotta az apjuk, hogy ingyen pusztítják a kenyeret:
– Menjetek szerencsét próbálni – biztatta őket.
Mielőtt útnak eredtek, nagy szigorúan rájuk parancsolt:
– Aztán hazajöjjetek ám mind a tízen! Különben megkeserülitek!
Megígérték a legények, hogy hiány nélkül térnek meg, s nekivágtak az országútnak. Messzire nem ju-
tottak. Mikor megéheztek, letelepedtek a hűsbe, s kibontották tarisznyájukat. Föl sem keltek, míg az
utolsó harapásig fel nem falták az útravalót.
Üres tarisznyával könnyebben esett a járás. De ez csak az első napon volt így. A második napon ész-
revették, hogy üres hassal bajos a vándorlás. A harmadik napon muzsikálni kezdett a gyomruk. A ne-
gyedik napon szikrát szórt a szemük, s úgy elhitványodtak az éhségben, majd eldőltek. Néztek mindenfelé
valami eleség után, de nem találtak semmit.
Ahogy vizsgálódtak, egy virágos völgybe érkeztek. Abban a völgyben egy juhász legeltette a nyáját.
Azt gondolták, hogy itt az alkalom, s jóllakhatnak.
– Adj egy birkát – mondták a juhásznak.
A juhász nem adott szépszerivel, elvették hát tőle erővel. A tíz buta legény elhajtott egy kövér birkát.
Levágták, kibelezték, megsütötték nyárson, s megették jóízűen. Azzal megint űzni kezdték a szerencsét,
s meg is találták.
A földesúr éppen várat építtetett. Az ispán1 szeme megakadt a tíz markos legényen. Nem sokat kérdezte,
van-e kedvük vagy nincs, munkára hajtotta őket.
Eltelt egy esztendő, a vár felépült, a tíz buta legényt szélnek eresztették. Egy darabig tanakodtak, hogy
mitévők legyenek. Nem jutott eszükbe semmi, elindultak hát hazafelé.
Feleúton a legidősebb legény hirtelen megállott.
– Hadd lám – mondta, megvagyunk-e mind a tízen.
Azzal hozzálátott, s megszámolta a testvéreit. Megszámolta egyszer, megszámolta kétszer, de akár-
hányszor számolta, mindig csak kilenc jött ki. Mivelhogy magát mindig kihagyta a számításból.
Megijedt a tíz buta legény erősen. Tudták, hogy az apjuk cudarul megveri őket, ha csak kilencen tér-
nek haza. Egy darabig mentek. Aztán megállottak, s elölről kezdték a számolást.
Ahogy így mentek meg számoltak, összetalálkoztak a juhásszal. Odamentek hozzá, s megkérték ille-
delmesen, hogy számolja meg őket.
– Megszámollak benneteket szívesen – mondta a juhász –, de bújjatok be a birkaólba, s egyenkint jöj-
jetek ki. Így aztán nem lesz tévedés.
A tíz buta legény bement az ólba, a juhász meg fogta a botját, s számolni kezdett. A számolást úgy vé-
gezte, hogy mikor az első legény kibújt az ólból, nagyot sújtott a hátára:
– Egy! – mondta.
A másodiknak kettőt, a harmadiknak hármat ütött. Ilyenformán kiszámolta őket tízig.
Ordítottak a legények, jajgattak. Mikor kijajgatták magukat, szépen megköszönték a juhásznak a szá-
molást, s estére hazaértek mind a tízen. Otthon az apjuk látta, hogy semmivel sem okosabbak, mint mikor
elindultak. Erre jól elpáholta őket ő is.
38
1. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betűvel!

A tíz legény butaságáról még a nyolcadik vármegyében is hallottak. I
Hat nap gyaloglás után a testvérek egy nyájat pillantottak meg. H
A juhász egy virágos völgyben legeltette az állatait. I
A testvérek nemcsak buták voltak, hanem gyengék és véznák is. H
A legények szépen megköszönték a juhásznak a számolást. I
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen: 5 pont
2. Írj két olyan eseményt a meséből, amelyek a legények nagy butaságáról árulkodnak!
Nem tudták megszámolni, hányan vannak, mert a számoló magát mindig kihagyta.
A juhász jól elverte őket, mégis szépen megköszönték neki a számolást.
Minden jó válasz 2 pont, összesen 4 pont
3. Meséld el, hogyan számolta meg a juhász a legényeket! Miért járt el ilyen módon?
Bebújtatta őket a birkaólba, s miközben egyenként kijöttek, nagyot sújtott a hátukra. Így állt bosszút
rajtuk, amiért egy esztendővel azelőtt erőszakkal elvették a birkáját.
Mindkét kérdésre adott jó válasz 2-2 pont, összesen 4 pont
4. Magyarázd meg, miért verte el az apa a történet végén a fiait!

Azért verte el az apa a legényeket, mert látta, hogy semmivel sem lettek okosabbak, mint amilyenek egy
évvel azelőtt voltak.
A jó válasz 2 pontot ér
5. Adj más címet a mesének!

A hiábavaló tanulóév
Sokféle megoldás elfogadható, a jó címadás 2 pont
6. Írj két-két rokon értelmű kifejezést a megadottak helyett!
szélnek ereszt: elbocsát, elküld

tanakodtak: gondolkodtak, töprengtek
mitévők legyenek: mit csináljanak, mihez kezdjenek
elpáhol: elver, elnáspángol
Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy ha rokon értelmű szót kell írniuk, akkor az eredeti szó szó-
faján ne változtassanak, igék esetében a módon, a számon és a személyen sem!
Összesen: 25 pont
JÁTÉKOS RITMUSOK – RITMUSOS JÁTÉKOK
1. Magyarázd meg, mi adja a hangsúlyos és az időmértékes verselés ritmusát!

hangsúlyos verselés: a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.
időmértékes verselés: a ritmust a rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozása adja.
Mindkét meghatározás 2-2 pont, összesen 4 pont
39
Írd le, milyen rímfajtára ismersz!

a a b b: páros rím a b b a: ölelkező rím
a b a b: keresztrím x a x a: félrím
a a a a: bokorrím
Minden jó meghatározás 1-1 pont, összesen 5 pont
3. Bontsd ütemekre a sorokat! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat az a) versszak,

a rövid és a hosszú szótagokat a b) versszak esetén!
a) b)
„Bóbita Bóbita táncol „Bóbita Bóbita játszik,
x’x x│x’x x │x’ x ⎯ ∪ ∪│ ⎯ ∪ ∪│ ⎯ ∪
körben az angyalok ülnek szárnyat igéz a malacra,

x’ x x │ x’ x x │x’ x ⎯ ∪ ∪│ ⎯ ∪ ∪│ ⎯ ∪
béka-hadak fuvoláznak, ráül, igér neki csókot,

x’ x x │x’ x x │x’ x ⎯ ∪ ∪│⎯ ∪ ∪│⎯ ∪
sáska-hadak hegedülnek.” röpteti és kikacagja.”

x’ x x │x’ x x │x’ x ⎯ ∪ ∪│ ⎯ ∪ ∪ ⎯ ∪
Összesen: 8 pont érhető el
4. Karikázd be a fenti versben a tiszta részeket, húzd alá az asszonáncokat!

Bekarikázandó: ülnek – …dülnek, aláhúzandó: malacra-kacagja
A jó jelölések 1-1 pontot érnek, összesen 2 pont
5. Írj páros rímű, négysoros verset kedvenc virágodról vagy állatodról!

A feladatot adhatjuk szorgalminak is. Az értékelésnél azt is vegyük figyelembe, hogy a verssorok szó-
tagszáma között ne legyen jelentős különbség!
A feladatlapon 6 pontban jelöltük meg az adható pontot, ezen azonban a kedves kollégák belátásuk sze-
rint változtathatnak.
Összesen: 25 pont
MESÉK BŰVÖLETÉBEN
1. Írj egy-egy példát a mesék típusaira! Válassz a tanultak közül!

valós mese: Az okos lány vagy Az oktondi kérő
tréfás mese: A bolond falu
csalimese: A tülökvár vagy pl. a Gyűszű, Fésű, Hadd-el
tündérmese: Tündérszép Ilona és Árgyélus
hősmese: Fehérlófia
állatmese: Hogyan győzte le a jaguárt a teknős
Minden jó cím 1-1 pont, összesen 6 pont
2. Magyarázd meg, melyek a fő különbségek a népmesék és a műmesék között!

A népmesék szerzőjét, szerzőit nem tudjuk megnevezni, mert a mese egy-egy faluközösségen belül szü-
letik. Szóbeli előadás során keletkezik, majd szájhagyomány útján terjed. A legtöbb népmesének szá-
mos változata van.
40
A műmesék szerzője ismert, a mese írott formában jut el az olvasóhoz. A műmesékre nem jellemző a több-
féle szövegváltozat.
Minden jó különbségpár magyarázata 2-2 pont, összesen 4 pont
3. Írj egy jellegzetes mesekezdést és egy mesezárást!

mesekezdés: pl. „Egyszer volt, hol nem volt…”
mesezárás: pl. „Még most is élnek, ha meg nem haltak.”
A mesekezdés és a mesezárás 2-2 pont, összesen 4 pont
4. Sorolj fel négy olyan állandó nyelvi elemet, amelyek a mesékben megtalálhatók!
„Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál…”; „ment, mendegélt…”; „telt-múlt az idő…”; „hűlt
helyét lelte…”.
Minden jó nyelvi elem 1-1 pont, összesen 4 pont
5. Milyen jellegzetes számokkal találkoztál a mesékben? Nevezz meg közülük négyet!

Három, hét, tizenkettő, száz stb.
Minden szám 0,5-0,5 pont, összesen 4 pont
6. Párosítsd összehúzással a szereplőt a művel!
öregapó Tündérszép Ilona és Árgyélus

vőfély Fehérlófia
Vénbanya Mese a halászról meg a kis halról
Vasgyúró Az oktondi kérő
sildai bíró A bolond falu
Minden jó párosítás 1-1 pontot ér, összesen 5 pont
7. Melyik mesékből valók az alábbi részletek? Műmese esetén írd le a szerző nevét is! Népmese ese-
tén jelöld, hogy népköltészeti alkotás!
a) „Tetszett a királynak a felelet. Megint izen a leánynak, hogy van neki a padláson egy
lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.”
cím: Az okos lány
író: népköltészeti alkotás
b) „– Hja, kecskebékán fejkötő. A tepsiben sülő libának nem intettél, hogy huss, huss. Akkor annak is
mindjárt két combja lett volna.”
cím: Dolgosi, Lustási és Többetnemhenyélek
író: Weöres Sándor
c) „Koldusbotra jutottam, nem volt tartalma az életemnek, nagyon elkeseredtem. És mégis – akkor
kezdődött az én igazi életem. Mert a világon mindenki máshová ér el, mint ahova elindult.”
cím: A teáskanna
író: Andersen
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont
8. Mutatkozz be egy általad választott meseszereplő nevében! (A nevedet csak az utolsó mondatban
áruld el!)
Értelemszerűen
A feladatlapon 4 pontban jelöltük meg az adható pontot, ezen azonban a kedves kollégák belátásuk sze-
rint változtathatnak.
Összesen: 35 pont
41
PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ
1. Hogyan kapcsolódnak Petőfi Sándor életéhez a következő helységek, személyek? Írd a vonalra
a választ!
Kiskunfélegyháza: Egyéves volt, amikor a családja ide költözött, a költő ezt a várost tartotta szülő-
helyének; iskoláit is itt kezdte.
Pápa: 1841-ben itt folytatta gimnáziumi tanulmányait.
Koltó: A mézesheteket töltötte ezen a helyen.
Arany János: A Toldi megjelenése után ismerkedett meg Petőfi Arany Jánossal, a magyar irodalom
legszebb költőbarátsága volt az övék.
Bem József: Petőfi Bem tábornok segédtisztjeként teljesített katonai szolgálatot. Igaz barátság szö-
vődött köztük.
Megjegyzés: nem kell az itt leírt összes információt felsorolni, elég közülük egy-egy tény megfogal-
mazása.
2. Írd le, mi jellemzi az elbeszélő költemény műfaját!

Versben írt hosszabb vagy rövidebb költői elbeszélés.
Minden helyes ismertetőjegy 1-1 pont, összesen 3 pont
3. Jancsinak az útja során számos próbatételt kellett kiállnia. Sorolj fel ezek közül négyet!
Ellenállt a pénz csábításának, nem kellett neki a zsiványok kincse. Megmentette a francia király lá-
nyát. Legyőzte az óriáskirályt. Legyőzte Tündérország kapuinak őrzőit.
Minden próbatétel leírása 1-1 pont, összesen 4 pont
4. Keress a műből két-két példát a következő mesei elemekre!

helyszínek: Óriásország, sötétség országa, Óperenciás-tenger, Tündérország
szereplők: óriások, boszorkányok, tündérek
meseszámok: 3, 12
csodák, átváltozások: Az óriásoktól egy segítő sípot kapott János, és ha abba belefújt, az óriások
azonnal ott teremtek. János vitéz beledobta a rózsát az élet vizébe, és a virág Iluskává változott.
Minden jó válasz 0,5-0,5 pont, összesen 4 pont
5. Írd le, milyen költői kifejezőeszközökre ismersz az idézetekben!

„Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!” metafora
„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél” hasonlat
„Mikorra a patak vize tükörré lett” metafora
„Egyenes rónaság nyujtózkodott végig” megszemélyesítés
6. Bontsd ütemekre a sorokat, húzd be a sormetszetet! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szó-

tagokat!
„Te egyetlen kincsem! hamva kedvesemnek!

x’x x │x’ x x ││ x’x x │x’ x x
Mutasd meg az utat, én is majd követlek.
S beveté a rózsát a tónak habjába;
42
Nem sok híja volt, hogy ő is ment utána…”

A feladat összesen 8 pontot ér
7. Írd le, milyen nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben!
a) „Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet,

Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot
Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat.” felsorolás
b) „Te derék legény vagy, azt a bátor szented!” felkiáltás
c) „Utószor szólt itten furulyám panasza;
Utószor ölellek, utószor csókollak” ismétlés
8. Ki mondta, kinek mondta a következő szavakat?

a) Becstelen teremtés! gyalázatos pára!
Ilyet mersz te tenni világnak csúfjára?
Iluska mostohája mondta Iluskának.
b) Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te?

Hogy lábadat mered tenni e küszöbre.
A zsiványok kapitánya mondta Jancsinak.
c) Vigyázz, földi! Bizony rálépsz a fejedre…

Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve?
A huszárok vezére (kapitánya) mondta Jancsinak.
d) Háládatosságból én mindent megteszek,

Hogyha kedved tartja, feleséged leszek.
A francia király lánya mondta Jancsinak.
Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 4 pont. Ha a feleleteknek csak az egyik része helyes,
akkor 0,5 pontot adhatunk a válaszra.
9. Írj az egyik szereplő nevében játékos hirdetést jeligével együtt!
A feladatlapon 3 pontban jelöltük meg az adható pontot, ezen azonban a kedves kollégák változtathatnak.
Összesen: 38 pont
MÚLTUNK A MÍTOSZOKBAN
1. Magyarázd meg a következő fogalmakat!
mítosz: istenekről és emberfeletti képességekkel rendelkező, többnyire isteni származású hősökről
(héroszokról) szóló történet.
mitológia: egy nép mítoszainak az összessége.
Az első meghatározás 2 pontot, a második 1 pontot ér, összesen 3 pont
2. Válassz ki a tanult istenek közül hármat, és írj róluk rövid ismertetőt! Sorold fel a jelképeiket is!
Értelemszerűen, egy-egy ismertető 3-3 pontot ér, összesen 9 pont
43
3. Írd le, melyik mítoszhoz kapcsolódnak a következő helyszínek, szereplők, tárgyak!

Trója, hajó, alma: Parisz ítélete
Polüphémosz, Utisz, gerenda: A küklópsz barlangjában
Zeusz, kovácsisten, lánc: Prométheusz
Télemakhosz, íj, kérők: Odüsszeusz Ithakában
Minden jó cím 1-1 pont, összesen 4 pont
4. Keress az olvasott mítoszokhoz illő szólásokat, közmondásokat! (Egy-egy történethez többet is

írhatsz, összesen legalább négyet jegyezz le!)
Prométheusz: Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Parisz ítélete: A harag rossz tanácsadó.
A küklópsz barlangjában: Többet ésszel, mint erővel!
Odüsszeusz Ithakában: Mindenütt jó, de legjobb otthon.
Minden szólás, közmondás 1-1 pont, összesen 4 pont
5. Játékos táviratok. Melyik szereplő írhatta volna a következő üzeneteket?

A tervem sikerült STOP Jól összevesztek az alma miatt STOP Ha meghívtak volna az esküvőre, nem
lett volna semmi gond STOP Erisz, a viszály istennője
Újra itthon van rég nem látott kedves férjem STOP A kérőket mind megölte STOP
Végre nyugalom van Ithakában STOP Pénelopé, Odüsszeusz felesége
Újra úton vagyok STOP Sikerült kijutni a barlangból STOP
Az óriást én magam vakítottam meg STOP Odüsszeusz
Összesen: 23 pont
FÉLÉVI SZÖVEGÉRTÉS
ATTILA FIAI
Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Attilá-
nak annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána
az egyik fia fog uralkodni.
De a ravasz német fejedelmek, különösen Veronai Detre és társai addig ármánykodtak, míg Attila fiait
egymás ellen fordították.
A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott.
A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt.
Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük.
Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria kö-
zelében megtámadta.
Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból
és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.
De ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt.
Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon
át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiá-
radt a vértől.
Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt
ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba.
44
Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De annyira féltek a nyu-
gati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az
ország keleti részére költöztek.
A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és föld-
jeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket,
hanem botokra felvésve ezeket szívesen használják.
Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szom-
szédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a
székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta Hadak Útjának neveznek, egy
lovas csapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette.
Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.
A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szittyaor-
szágból elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a
magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.
(Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda nyomán)
1. Hány fia volt Attilának? Karikázd be a helyes választ!
a) kettő b) négy c) megszámlálhatatlan
A helyes válasz bekarikázása 1 pontot ér
2. Kinek a pártjára álltak a német fejedelmek? Miért őt választották?

Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott.
Mindkét kérdésre adott válasz 1-1 pontot ér, összesen 2 pont
3. Kit támogattak a hunok? Kinek a fia volt ő?

Csabát pártolták, aki a görög császár leányának a fia volt. (Az a válasz is jó, hogy Csaba
Attila fia volt.)
4. Egészítsd ki a hiányos mondatokat!

Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét
Szikambria közelében megtámadta. Két álló hétig folyt a küzdelem.
Minden jó szó 1-1 pont, összesen 4 pont
5. Ki győzött Szikambria közelében? Hogyan nevezték ezt a csatát?

Aladár győzött. A csatát Krimhilda csatájának nevezték.
6. Húzd alá a szövegből kimásolt mondatok hibáit, és javítsd ki azokat föléírással!

tizenötezer hun Görögországba
Csaba vezér elmenekült a csatából, és húszezer magyar vitézzel Törökországba vonult.
háromezer Csigle
Ezenfelül megmaradt még tizenötezer hun, akik Csenge mezején telepedtek le.
A hibás szavak aláhúzása 0,5-0,5 pontot ér, kijavítása is ugyanennyit. Összesen 5 pont
45
7. Miért nevezték a hunok magukat székelyeknek?

Azért nevezték magukat így, mert nagyon féltek a nyugati népek bosszújától.
A helyes válasz 1 pont
8. Sorold fel, miben térnek el a székelyek a magyaroktól!

Származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik, földjük tekintetében. Még nem felej-
tették el a szittya betűket.
Minden jó válaszelem 1 – 1 pont, összesen 5 pont
9. Miért nevezik a Tejutat a Hadak Útjának?

Egy lovas csapat jelent meg a Tejúton. Csaba királyfi a holtak szellemét új csatára vezette.
A jó válasz 2 pont
10. Írj két-két rokon értelmű kifejezést a megadottak helyett!

meghalt: örök álomba merült, elhalálozott
elmenekült: megfutamodott, elszökött
vonult: ment, húzódott
Összesen: 30 pont
A BIBLIA VILÁGA

Biblia: szent és isteni eredetű írások gyűjteménye.
Ószövetség: a Biblia egyik fő része, mely a zsidó nép és a zsidó vallás történetét írja le.
Újszövetség: a Biblia fő része, mely Jézus földi életútjáról és a kereszténység kialakulásáról szól.
evangélium: örömhír, jó hír; az Újszövetség részei, Jézus Krisztus születéséről, életének eseményei-
ről, tanításairól, majd haláláról és feltámadásáról szóló történetek.
Minden fogalommagyarázat 2-2 pont, összesen 8 pont
2. Válassz ki egyet az olvasott bibliai történetek közül, és írj hozzá két igaz és két hamis
állítást!
cím: Értelemszerűen
igaz állítások:
hamis állítások:
Az állítások 1-1 pontot érnek
3. Írd le vázlatosan a teremtés történetét napról napra aszerint, hogy mi történt az első naptól a te-
remtés befejezéséig!
első nap: az eget, a földet, a világosságot, a nappalt és az éjszakát teremtette Isten.
második nap: a szilárd boltozatot.
harmadik nap: a zöldellő növényeket, a fákat.
negyedik nap: a világító testeket.
ötödik nap: a tengeri állatokat és a madarakat.
hatodik nap: a háziállatokat, a csúszómászókat, a mezei vadakat, az embert.
hetedik nap: isten megáldotta ezt a napot, és megpihent teremtő munkája után.
Minden nap teremtéseinek leírása 1-1 pont
46
4. Válaszolj a vízözön történetére vonatkozó kérdésekre!

a) Milyen élőlények utaztak Noéval együtt a bárkán?
A tiszta és a tisztátalan állatok, a madarak és a földön lévő állatok közül egy hím és egy nőstény.
(A kérdés élőlényre utal, tehát az is elfogadható a válasz részeként, hogy Noé fiai, felesége és fia-
inak feleségei.)
A válasz 3 pontot ér
b) Mennyi ideig ömlött az eső a földre?
Negyven napig.
c) Melyik hegyen állt meg a bárka a hetedik hónapban?
Az Ararát hegyén.
Összesen: 24 pont
AZ EMBER VILÁGA
1. Értelmezd a következő fogalmakat!

elbeszélés: rövid terjedelmű, prózában írt epikai alkotás. Több cselekménybeli fordulat, idő- és hely-
színváltozások jellemzik, melyek során megismerjük a szereplők jellemét és környezetét is.
életkép: a mindennapi élet valamely jellemző helyzetét vagy alakját ábrázoló, lírai és epikai eleme-
ket egyaránt magába foglaló verses vagy prózai mű.
költői levél: levél formában írt verses alkotás, amely egyéni vagy közérdekű témáról szól. Egy meg-
határozott személyhez íródott, de költeményként nyilvánosságra szánták.
regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát
fogja át. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett meg-
jelenő mellékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam.
Minden jól megfogalmazott ismertetőjegy1-1 pont, összesen 12 pont

(Egy-egy fogalommagyarázatra 3-3 pontot adhatunk.)
2. Párosítsd a szerzőt a művel, majd állapítsd meg az alkotás műfaját!
szerző mű műfaj
Arany János Családi kör életkép
Petőfi Sándor Az alföld tájleíró költemény
Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk regény
Gárdonyi Géza Bűntárgyalás elbeszélés
A szerző és a mű párosítása 1-1 pont, a műfaj megnevezése is 1-1 pont, összesen 8 pont
3. Az alábbi szócsoportok egy-egy olvasott műből valók. Írd le a mű címét és a szerző nevét!
öreg, szálka, hajszál: Petőfi Sándor: Egy estém otthon
pofon, irka, birsalma: Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás
óriás, ékszerész, Debrecen: Szabó Lőrinc: Debrecenben vagy Hatodnap
lyány, nyúl, tarisznya: Arany János: Családi kör
Minden cím és író neve 0,5-0,5 pont, összesen 4 pont
47
4. Írd le, kit választanál példaképednek a fejezet szereplői közül! Fogalmazd meg az érveidet is!
Értelemszerűen.
A feladatra 4 pontot javaslunk adni
5. Írj rövid ismertetőt a fejezetben olvasott egyik műről! (A címet csak az utolsó mondatban áruld el!)
Értelemszerűen.
A feladatra 6 pontot javaslunk adni
6. A következő kérdések Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére vonatkoznak.
a) Sorold fel, milyen helyszíneken játszódnak az események!
A grund, a grund körüli utcák, az iskola, a Füvészkert, Nemecsekék otthona.
(Meg lehet jegyezni, hogy a Múzeum-kert csak az einstandról szóló beszámolóban szerepel.)
Minden helyszín 1-1 pont, összesen 5 pont
b) Magyarázd meg, miért volt fontos a regénybeli gyerekek számára a grund!

Egy beépítetlen terület volt, a gyerekek számára a szabadságot, a hazát jelentette, amelyet minden
áron meg kellett védeniük.
c) Melyik szereplőre ismersz az idézetekből?
„gigerli volt, és csak lapokat hozott a könyvekből”
Csele
„Lesoványodott, a haja megnőtt, az arca beesett.”
Nemecsek Ernő
„rettenetes fiú volt, sőt híre ment, hogy kicsapták a reáliskolából”
Áts Feri
„örömében a szájába vette a két ujját, és egy akkorát fütyült, mint valami gőzmozdony”
Csónakos
Minden név 1-1 pont, összesen 4 pont
d) Te melyik csapatnak, a Pál utcaiaknak vagy a vörösingeseknek lettél volna a tagja? Indokold meg
a válaszodat!
Értelemszerűen.
Az indoklás 3 pont
Összesen: 48 pont
ÉV VÉGI FELMÉRÉS
epika: irodalmi műnem. Eseménysort, történetet mond el.
líra: irodalmi műnem. A költői én önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, érzelmileg és han-
gulatilag telített módon és egyes szám első személyben.
elbeszélő költemény: versben írt hosszabb vagy rövidebb költői elbeszélés.
regény: nagy terjedelmű irodalmi mű. Általában egy vagy több hős életének hosszabb szakaszát
fogja át. Meghatározó vonása a több szálon futó, bonyolult cselekmény, a főszereplők mellett meg-
jelenő mellékszereplők rendszere, a sok helyszín és a hosszú időtartam.
Minden jól megfogalmazott ismertetőjegy1-1 pont, összesen 12 pont
48
2. Nevezd meg az alkotások műfaját, majd jelöld a műnemet is!
műfaj műnem
A Pál utcai fiúk regény epika
Bűntárgyalás elbeszélés epika
Az alföld tájleíró költemény líra
A teáskanna mese epika
Minden műfaj és műnem 1-1 pont, összesen 8 pont
3. Írd le, mely művekben találkoztál a következő szereplőkkel! Nevezd meg a szerzőt is!
cím szerző
Iluska János vitéz Petőfi Sándor
Aranyhal Mese a halászról meg a kis halról Puskin
Dolgosi Dolgosi, Lustási, Többetnemhenyélek Weöres Sándor
béna harcfi Családi kör Arany János
Áts Feri A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc
Bóbita A tündér Weöres Sándor
Minden cím és szerző 1-1 pont, összesen 12 pont
4. Írj három-három példát az olvasott mesékből a következő mesei elemekre!

helyszínek: ezüstmező, aranyerdő, alvilág
szereplők: tündérek, sárkányok, griffmadár
meseszámok: három, hét, tizenkettő, száz
csodák, átváltozások: a köpönyeg, a bocskor, az ostor és a varázsige segítségével Árgyélus oda ju-
tott, ahova akart. A varázserejű bortól Fehérlófiának kinőtt a keze és a lába.
Minden jó válasz 0,5-0,5 pont, összesen 6 pont
5. Magyarázd meg, mi jellemzi az elbeszélő művek szerkezeti elemeit!
I. Előkészítés: bevezető rész, megismerjük belőle a kiinduló helyzetet, az események idejét, helyszí-
nét és a szereplőket.
II. Bonyodalom: fordulópont, amikor a hős váratlan akadállyal, próbával kerül szembe.
III. A cselekmény kibontakozása: a bonyodalomtól a tetőpontig terjedő rész, az események össze-

függő sora.
IV. Tetőpont: a cselekmény leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja.
V. Megoldás: a cselekmény befejező része, a mű lezárása.

Minden szerkezeti elem 2-2 pont, összesen 10 pont
6. Húzd alá a kakukktojást! Indokold meg a választásodat!
a) A teáskanna, Tündérszép Ilona és Árgyélus, János vitéz, Csalimese

Aláhúzandó: János vitéz. A műfaja elbeszélő költemény, a többi alkotás mese.
b) Az alföld, Nyári rajz, István öcsémhez, Egy estém otthon
Aláhúzandó: Nyári rajz. Ezt a verset Nemes Nagy Ágnes írta, a többit Petőfi Sándor.
c) hasonlat, regény, megszemélyesítés, metafora
Aláhúzandó: regény. Ez egy műfaj, a többi pedig szókép.
49
d) Áts Feri, Petrovics István, Nemecsek Ernő, Janó

Aláhúzandó: Petrovics István. Ez a név Petőfi Sándorhoz kapcsolódik, az ő édesapja volt, a többi
pedig A Pál utcai fiúk szereplője.
Az aláhúzás és az indoklás 1-1 pont, összesen 8 pont
7. Készíts bemutatkozást az olvasott művek egyik szereplője nevében! (A nevedet csak az utolsó
mondatban írd le!)
Értelemszerűen.
A feladatlapon 5 pontban jelöltük meg az adható pontot,
ezen azonban a kedves kollégák belátásuk szerint változtathatnak.
8. Nevezd meg a szóképek elemeit!

„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél”
hasonlított: Iluska és Jancsi elválása
hasonló: a levél lehullása, eltávolodása az ágtól
közös jegy: elválás, távolodás
„A torony bámult rá, mint sötét kisértet.”

hasonlított: a torony nézése, látványa
hasonló: a kísértet nézése
közös jegy: a komor (félelmetes) nézés, látvány
„Gyere ki, galambom!”

azonosított: Iluska
azonosító: galamb
közös jegy: kedvesség, szelídség
„Mikorra a patak vize tükörré lett”

azonosított: a patak vize
azonosító: a tükör
közös jegy: a simaság
Minden elem 1-1 pont, összesen 12 pont
9. Írd le, milyen rímfajtára ismersz!
Ez a kislány selyemágyát Száll a felhő napnyugatról keletre,

Magasra vetette, Gyönge rózsám, jutok-e még eszedbe?
Barna legény a kalapját Nem jutok én soha többet eszedbe,
Rajta felejtette. Más legényt zársz immár a kebeledbe.
keresztrím bokorrím
A nap is velünk szalad, Ez az én szeretőm,

Mint egy őrült, aki véli, Ez a pici barna,
Hogy őt, összevissza tépni, Olyan az orcája,
Űzi egy ördögcsapat. Mint a piros alma.
ölelkező rím félrím
50
Hegyen ülők búsan nézek le róla,

Mint a boglya tetejéről a gólya.
Lenn a völgyben lassu patak tévedez,
Az én fáradt életemnek képe ez.
páros rím
Minden rímfajta felismerése 1-1 pont, összesen 5 pont
Összesen: 76 pont
ÉV VÉGI SZÖVEGÉRTÉS
A híres Gegéczi
Gegéczi János neve fel van jegyezve a debreceni kollégium történetében, ő volt az utolsó tűzoltó diák.
Ismeretes dolog, hogy a debreceni diáknak éppen olyan kötelessége volt a tűzoltás, mint a tanulás. Ha tűz
támadt a városban, a kollégium körül nyomban felhangzott a vészes kiáltás: Ad arma! Ami magyarul
annyit jelent: fegyverre!
A diákok fegyverei a tüzek oltására szolgáltak. Vízipuskájukat a vállukra kapva cipelték a tűz szín-
helyére. Három-négy erős diák vitte a vízipuskát, Gegéczi János azonban egymagában elbírta a csaknem
mázsányi gépezetet.
Szoboszlai Pista volt a Gegéczi uram dárdása. Akkoriban még az volt a szokás a diákok között, hogy
a nagyobb, öregebb diák mellé beszegődött a kisdiák dárdásnak. A dárdás tisztította az öreg diák csiz-
máját, viszont a nagy diák segített a kisebbnek a tanulásban. Némelyik dárdás olyan ügyes gyerek volt,
hogy még az ebédet is megfőzte, ha rá került a sor. Sokáig divatban volt, hogy a dárdások főzik meg az
ebédet, amíg a debreceni asszonyok panaszra nem mentek emiatt a kollégium öreg igazgatójához, Szent-
jóbi Szabó Pálhoz. Azontúl tilos volt a dárdásnak ebédet főzni Debrecenben.
A kis Szoboszlai Pista volt a legügyesebb dárdás akkoriban. Büszke is volt rá Gegéczi uram. Dicsérte
úton-útfélen az eszét, a szorgalmát és az ügyességét.
Aztán meg mindenki láthatta, aki nem volt vak, hogy a kollégiumban a Gegéczi uram csizmája volt a
legfényesebb. Ócska volt a csizma, de ragyogott.
Amint a tűzoltást nem lehetett megkezdeni Gegéczi János nélkül, azonképpen a hatalmas diák sem
vette addig a nyakába a vízipuskát, amíg a kis Szoboszlai Pista mellette nem volt.
Egyszer éppen a város végén ütött ki a tűz. Sűrű fekete füst szállott az égboltozat felé a Péterfia utca
felől. Messzi volt a tűz, meg aztán forró nyári nap volt. Gegéczi uramnak ugyancsak kemény feladat volt
a vízipuska cipelése. Segítséget azonban szégyellt kérni, hát csak ment, amíg a lába bírta.
Így történt aztán, hogy a kis Szoboszlai Pista előbb ért az égő házhoz, melyből gyereksírás, asszony-
sikoltozás hangzott ki.
Mikor Gegéczi uram a tűzhöz ért, ijedten nézett körül.
– Hol a dárdásom? – kiáltotta.
Valaki látta az égő házba bemenni a fiút. Gegéczi János egy vizes zsákot borított a fejére, és beszaladt
a házba. Mikor először visszatért, két apró gyereket tartott a karjában. De már akkor leégett a bajusza, a
szakálla. Másodszor a gyermekek anyját mentette ki. Akkorra a haja is leégett. Harmadszorra a dárdásá-
val jött ki a házból. Az elalélt kisdiákot hozta a karján, de csak az egyik karján, mert a másik elégett.
Fél karral többé már nem bírt tüzet oltani. Azóta sem akadt olyan diák Debrecenben, aki egymaga el-
bírta volna a vízipuskát.
(Krúdy Gyula A híres Gegéczi című elbeszélése nyomán)
51
1. Sorold fel, milyen kötelességei voltak a debreceni diákoknak!

A tanulás és a tűzoltás.
Minden jó válaszelem 1-1 pont, összesen 2 pont
2. Írd le, mit jelentett az Ad arma! felkiáltás!
Fegyverre!
3. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betűvel!

A legügyesebb dárdás Szoboszlai Pista volt. I
Gegéczi János volt az első tűzoltó diák. H
A kollégium igazgatóját Szentjóbi Szabó Lászlónak hívták. H
Az elbeszélt tűzeset tavasszal történt. H
Gegéczi uramnak új csizmája volt, ezért ragyogott szépen. H
A tűz a város közepén ütött ki. H
A füst a Péterfia utca felől szállt fel az égboltra. I
Minden válasz 1-1 pont, összesen 7 pont
4. Fogalmazd meg, hogyan segítette egymást az öregebb diák és a kisdiák!

A kisdiák tisztította az öreg diák csizmáját, némelyik főzött is. Az öregebb diák a kisebbnek a tanu-
lásban segített.
5. Írd le, miben mutatkozott meg Gegéczi János nagy testi ereje!
A vízipuskát a nyakába kapta, s egyedül vitte.
6. Írj egy-egy rokon értelmű kifejezést a megadottak helyett!

fel van jegyezve: le van írva
térjetek ki: menjetek onnan
könnyedén vinni: erőlködés nélkül haladni
Minden rokon értelmű kifejezés 2-2 pont, összesen 6 pont
7. Jegyezd le, kiket mentett ki az égő házból Gegéczi!

Két apró gyereket, a gyermekek anyját, a dárdását (Szoboszlai Pistát).
Minden válaszelem 1-1 pont, összesen 3 pont
Összesen: 24 pont
52
ÓRAVÁZLATOK
1. ÓRAVÁZLAT
Témakör: Petőfi Sándor: János vitéz

Az óra típusa: Ismétlő, összefoglaló (az óravázlat két tanórára is tervezhető)
Oktatási és nevelési feladat: játékos rendszerezés, fantáziafejlesztés, a kreativitás fejlesztése
Módszerek: a drámajáték írásbeli és szóbeli formái, kis és nagy csoportos improvizáció
Helyszín: Benedek Elek Általános Iskola, Alsózsolca
Időpont: 2004. április 1.
Tanít: Farkas Ferencné közoktatási szakértő, drámatanár
Az óra menete
1. Bevezető rész:
Ismerkedő: névkopogó játék (lehetséges a név magánhangzóinak mondásával is)
Légzőgyakorlat mondókával: Kell-e neked málé?
Nem kell nekem málé,
legyen az apádé!
(Lassan, közepes tempóban, hangosan, suttogva)
Célkitűzés: A málé kukoricalisztből készült sütemény. A kukorica szó hősünk nevében is szerepel. A mai
órán Kukoricza Jancsi kalandjait követjük végig.
2. A célkitűzés feladatokra bontása:

a) Csoportjáték: Ki vagy te? – Mondj egy igaz állítást rólam! (frontálisan)
(Az egyik tanuló kimegy a teremből, ezalatt a többiek kiválasztanak egy szereplőt a műből. A bejövő
tanulónak ki kell találnia az osztálytársak meghatározásaiból, hogy kire gondoltak.)
b) Kis csoportos foglalkozás:

1. csoport: Békítő tárgyalás (Melléklet 1.)
2. csoport: Talált tárgyak osztálya (Melléklet 2.)
3. csoport: Személyleírás (Melléklet 3.)
4. csoport: Különleges tudakozó (Melléklet 4.)
A csoportok tevékenységének értékelése.
c) Frontális osztálymunka. Hazug szomszéd című improvizációs játék. (Melléklet 5.)

Érveléstechnika alapfokon.
d) Írásbeli munkaformák csoportbontásban.

Játékos távirat (Melléklet 6.)
Hihetetlen kalandok (Melléklet 7.)
Zászló- és címerterv (Melléklet 8.)
Kihallgatott beszélgetés (Melléklet 9.)
A tanulók munkáinak megbeszélése.
Kihangosított gondolatok: a huszárkapitány személye, gondolatai az úton.

Pl.: Vigyázz, egy szakadék! …Vigyáznom kell a huszárokra….
53
(Kihangosított gondolatok, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a gyerekek érzelmi fejlődéséhez. Ja-

vasoljuk, hogy a tanár kezdje a megnyilatkozást, és utána folyamatosan javítsa a tanulói gondolatok
megfogalmazását. Pl: Vigyázz, egy szakadék! …Vigyáznom kell a huszárokra.)
3. Lezáró, befejező rész

Levezető játék: Ki vagyok én? (Bekötjük egy tanuló szemét, a történet szereplőjét utánzó másik gye-
rek elváltoztatott hangon szólal meg, és mond egy kijelentést: pl.: Látom a nyakadból az Óperenciás-
tengert. A bekötött szemű tanulónak ki kell találnia, ki ő, és ki a másik szereplő.)
Egyéni és közös értékelés.
Megjegyzés: a témakörhöz még választhatók további, illetve más feladatok is, melyeket a mel-
lékletek végén közlünk.
Melléklet 1: BÉKÍTŐ TÁRGYALÁS
Rendezzetek békítő tárgyalást! Ki kivel béküljön ki a mű szereplői közül? (Egy szereplő többször is sorra
kerülhet!)
Melléklet 2: TALÁLT TÁRGYAK OSZTÁLYA
A János vitéz néhány szereplője elveszítette 1-1 jellegzetes felszerelését, kellékét. Ti a Talált tárgyak osz-
tályának dolgozói vagytok, keressétek meg a tárgyak jogos tulajdonosát! Előfordulhat, hogy 1-1 tárgyat
ketten is szeretnének elvinni! Kössétek össze a két oszlopot ennek megfelelően!
A B
kőszikla francia király
furulya török basa
birkanyáj Kukoricza Jancsi
seprűk zsiványok
kard, szablya óriások
korona Iluska
turbán gazda
suba boszorkányok
kincses kád huszárok
síp
mosni való ruha
Melléklet 3: SZEMÉLYLEÍRÁS MESEORSZÁGBAN
Jancsi gazdája valószínűleg tisztes, jó külsejű parasztgazda volt. A harag azonban, amit a nyáj szétszé-
ledésekor érzett, kivetkőztette önmagából. Emlékeztek bizonyára erre a néhány sorra:
„Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült:
Vasvillát, vasvillát! …hadd szúrjam keresztül!”
Képzeld magad elé, s készíts róla személyleírást!
(arcvonásai, szeme, arcszíne, hangja, mozdulatai, tartása)
54
Melléklet 4: KÜLÖNLEGES TUDAKOZÓ
A munkahelyetek a különleges tudakozóban van. Válaszoljatok a tankönyv és eddigi ismeretetek alap-

ján a következő telefonálóknak!
1. Jó napot kívánok! Kérem, mondják meg nekem a választ arra a kérdésre, mi a rím és mi a ritmus.
– Válaszunk: ……
2. Ez a különleges tudakozó? Segítségüket kérem. Mi a megszemélyesítés? Példát is kérek! Köszi!
– Válaszunk: ….
3. Legyenek szívesek megválaszolni, milyen a János vitéz versformája, s ki a mű szerzője.
– Válaszunk: …
Melléklet 5: HAZUG SZOMSZÉD
Lakik Jancsi falujában egy pletykás szomszédasszony, aki mindent jobban tud másnál. Most hallgasd
meg a beszélgetést, s mérlegeld magadban, ki a hazudós!
Juliska: – Jó napot, néném! Hol járt errefelé?

Rebeka: – Jó napot húgom. A felvégen voltam a komámnál. Sok érdekes hírt hallottam…
Juliska: – Elmondja, ugye? Kifúrja az oldalam a kíváncsiság!
Rebeka: – Képzeld, Juliska, Kukoricza Jancsi jól elverte azt a boszorkát, Iluskának a nevelőanyját!
A bordája is eltört.
Juliska: – Ez nem igaz, csak összevesztek.
Rebeka: – Hát azt hallottad-e, hogy Jancsi külföldre megy munkát vállalni?
Juliska: – Elzavarta a gazdája a juhok miatt! Fogta a tarisznyáját, s világgá ment szegény!
Rebeka: – Valami katonaiskolába jár! Még sokra viszi!
Juliska: – Dehogy! Beállt huszárnak!
Rebeka: – Ha te mindent ilyen jól tudsz, megyek is tovább! Isten áldjon!
Juliska: – Isten vele!
Melléklet 6: JÁTÉKOS TÁVIRAT
Melyik szereplő írhatta a képzeletbeli táviratot?

Küldjetek segítséget STOP A csuprok nagy része összetört STOP Hozzatok újakat! STOP
Az óriások földjénél állok és várok STOP
Ki a feladó? Ki segít neki? Milyen az a környék?

Azért, hogy a mesebeli postás odataláljon, mutasd be a környéket 3-4 mondatban!
Melléklet 7: HIHETETLEN KALANDOK
Egy tévéállomás riportere vagy, és meghívod János vitézt a Hihetetlen kalandok című tévéműsorba. Mi-
lyen kérdéseket teszel fel neki? Írd le a legfontosabb 5-6 kérdést! (Elvégre a jó riporter felkészül az in-
terjúra.)
55
Melléklet 8: ZÁSZLÓ- ÉS CÍMERTERV

Amikor János Tündérország királya lett, észrevette, hogy ennek a gyönyörű országnak nincsen se cí-
mere, se zászlója. Ezért gyorsan megbízott Titeket, mint legkedvesebb alattvalóit a tervezéssel. (Legyen
a munkátok minél színesebb és kifejezőbb!)
Melléklet 9: KIHALLGATOTT BESZÉLGETÉS
Nevezd meg, hol lehetett volna hallani a következő beszélgetést! Írd le 3-4 mondatban, mi történt ezek
után!
„Szóval éppen a függönyt igazítottam meg az ablakon, amikor mit látok? Az a pici termetű, huszárruhás
fiú bátran mond valamit a mi felséges királyunknak, majd fölemeli a sziklakövet, és a felséges úr hom-
lokához csapja! Mindenki szinte dermedten ült pár pillanatig, majd nagyon megdöbbent, amikor észre-
vette, hogy a mi jó uralkodónk meghalt.”
További választható feladatok

a) Csacsikórus
(Igaz állításoknál a gyerekek egy hangos I-t mondanak, hamis állításnál egy hangos Á-t.)
Ezt a művet Petőfi Sándor írta. (I)
Jancsi szerelme Juliska volt. (Á)
Jancsi azért ment világgá, mert elvesztette nyája felét. (I)
Iluska nagyon szerette nevelőanyját. (Á)
A zsiványok arra kérték Jancsit, hogy álljon be közéjük. (I)
A zsiványok rablóportyára vitték Jancsit. (Á)
A francia király lányát elrabolták a törökök. (I)
Jancsi nem találta meg a francia királykisasszonyt. (Á)
Milyen állatra gondoltam? (Csacsi)
Csacsimondóka: Áll a kocsi,

Áll a csacsi.
Ostor csattan,
Szekér moccan.
Szól a csacsi:
Iá, iá, húzom gyorsan!
b) Apróhirdetések
Ki a képzeletbeli feladója az alábbi apróhirdetéseknek?
Boszorkánytanoda indul. Oktatás pénteken, 13-án. Kötelező felszerelés: seprű. Érdeklődni: „Banya-
tanya” jeligére.
Hosszú külföldi útra franciául, tatárul, törökül beszélő, a lovakhoz, esetleg a fegyverforgatáshoz jól értő
idegenvezetőt keresek. Érdeklődni: „Ló és kard” jeligére hivatkozva lehet a kiadóban.
Bátor, vakmerő társat keresünk pénzkereső kalandjainkhoz, aki nem fél beállni közénk. Jelentkezni
lehet „Törvényen kívüli erdei lak” jeligére hivatkozva a hivatalban.
Elkóborolt juhnyájam egy része. A becsületes megtalálónak a juhok árát ledolgozom. Érdeklődni:
Juhászbojtár@.hu jeligére hivatkozva.
(Biztassuk a tanulókat, hogy ők is találjanak ki hasonló apróhirdetéseket!)
56
c) Képzeletbeli képeslapok
Kik írhatták, és hol járhattak, mikor megírták az alábbi képeslapokat?
Kedves Keresztanyám!
Szeretettel gondolok a családra egy olyan országból, ahol az emberek igen furcsa kinézetűek: kutyákra
hasonlítanak. A táj „szegény vidék, egyebet se terem: medvehúst meg fügét.”
Öleli: ……………………………………….
Kedves Feleségem!
Ahonnan e pár sort írom, Tatárország után található. Örökös tél van itt, jó lenne egy meleg bunda. Ha
nagyon fázunk, hátunkra vesszük a lovakat. Vigyázz magadra te is! Ölel: …………………………...
Kedves Húgom!
Hosszú vándorút után célba értünk. Ez az ország egy kis Kánaán lenne, ha a törökök ki nem rabolták
volna. Égő városok fénye mellett írok. Öleli: ……………………………..
d) Képzeletbeli napló
Olvasd el az alábbi képzeletbeli naplót, s 3-4 mondattal fejezd be a bejegyzést! Ki írta?
Kedves Naplóm!
A zsiványok tanyáján jártam tegnap! Hát az egy szörnyű hely volt! A haramiák először meg akartak
ölni, de aztán látták, hogy helyén van a szívem. Látszólag beálltam közéjük, a tenyerükbe csaptam. De
a valóságban eszemben sem volt ilyenre vetemedni! Amikor leitattam őket, a sok bor hatására……….
(Folytasd!)
e) Személyleírás
A játékban minden lehetséges. A mesebeli rendőrség keresi Iluska mostoháját. Készíts róla a körö-
zéshez képet, azaz rajzot, valamint személyleírást!
A második körözött személy a török basa fia. A te feladatod ugyanaz! (kép és leírás készítése)
f) Filmgyárban
A műből folytatásos film készül. A 14. részig forgatnak. Te vagy a rendezőasszisztens. Számozd meg
a Jancsihoz kapcsolódó jeleneteket a helyes sorrendben, hogy minél hamarabb elkészüljön a felvétel!
… Elbúcsúzik Iluskától. … Beáll a rablók közé.

… Megfenyegeti Iluska mostoháját. … Megmenti a francia királylányt.
… A patak partján furulyázik. … Végigjárja a huszárokkal az utat.
… Rágyújtja a zsiványokra a házat. … Felcsap huszárnak.
g) Szótárkészítés
A műből mesés feldolgozás készül kisgyerekeknek. Te is részt vehetsz ebben az érdekes munkában.
Egyes szavakat, kifejezéseket meg kell magyarázni a gyerekeknek, hogy jobban megértsék a szöve-
get. A felsorolt szavakat fejezd ki más szóval, hogy egyszerűbb legyen a mesefeldolgozás:
Lopod a napot =
A patak habjain piroslott az este =
Vesd reám sugarát kökényszemeidnek =
Egy kőhajításnyira folyt tőle a patak =
Utószor szólt itten furulyán panasza =
Mikor a nap elért az ég tetejére =
Mikor a nap leszállt pihenni ágyába =
Kukoricza Jancsi nem veszi tréfának =
57
2. ÓRAVÁZLAT
Téma: Petőfi Sándor: János vitéz

A szövegértés elemei a szövegfeldolgozásban
Tananyag: János vitéz 20. rész
Az óra típusa: Új ismeretet közlő (az óravázlat két tanórára is tervezhető)
Nevelési cél: Olvasóvá nevelés, az irodalmi olvasás legyen érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmé-
nyek forrása. Az egymásra figyelés szerepe a kommunikáció során. Vegye észre társa pozitívumait, és ér-
tékelje azokat!
Oktatási cél: Bevezetés a verses epikai mű szövegelemzésébe. A műértő olvasás kialakítása. A mese
fontossága a valós életben
Képzési cél: A hangos, kifejező olvasás gyakorlása. A helyes légzéstechnika kialakítása. A helyes arti-
kuláció kialakítása. A szövegértés fejlesztésének módozatai: tények és köznyelvi szavak jelentésének
pontos felidézése, tartalmi összefüggések felismertetése, a logikus gondolkodás fejlesztése. Törekvés a
kulturált nyelvi magatartásra. A képzelőerő, a beleélés képességének fejlesztése. Koncentráció a népme-
sékkel, a zenével
Szemléltető eszközök: fólia, zenei hanganyag: Kacsóh Pongrác daljátékából részlet, suba, kucsma, szó-
kártyák
Helyszín: Kalmár Zoltán Általános Iskola, Balmazújváros
Időpont: 2006. március 8.
Tanít: Mihalik Istvánné magyar–orosz szakos általános iskolai tanár
Az óra menete
1. Óra eleji bemelegítő, rávezető, hangulatteremtő percek

– egyszerű légzőgyakorlat
– légzőgyakorlat mondókával
– intonációs gyakorlat (artikuláció, testbeszéd, mimika, hangsúly, hanglejtés)
2. Óra eleji ismétlés feladatlapos megoldással – ráhangolódás

Idézzük fel Petőfi Sándor János vitéz c. művének tartalmát az első feladat segítségével! (Munkalap 1.
feladat 1–6. csop.)
– rövid áttekintés
– minták a mű – eddig tanult – részeihez használt szövegértési módozatokból
(differenciált feladatmegoldás, zenehallgatás – részlet Kacsóh Pongrác daljátékából, hibás szöveg ja-
vítása.)
1. csop.: a mű keletkezési körülményeinek felidézése
2. csop.: Mi a műfaja ennek az alkotásnak?

(verses mese – elbeszélő költemény)
Melyek az elbeszélő költemény ismertetőjegyei?
(verses forma, hosszabb terjedelem, cselekményes, ritmusos)
Soroljuk fel az epikus művek cselekményszerkezetének pontjait!
(előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás)
Mi az előkészítés szerepe?
(megismerjük belőle az alaphelyzetet, a helyszínt, az időt, a szereplőket)
(fogalommagyarázat, feleletválasztásos módszer, frontális munka)
Miért fontos a bonyodalom? Jelenleg mi okozza?
(elindítja az eseményeket – szétszéledt a nyáj)
58
Idézzük fel ezt a jelenetet! Ügyeljetek a helyes hangképzésre, hangerőre, testtartásra!

(dramatizálás, suba, kucsma, pásztorbot)
A bonyodalom tehát elindítja a cselekményt, amely majd sok kalandot tartogat.
(megkérjük az egyik gyereket, hogy a táblán rakja sorba a kalandoknak megfelelő képeket, majd he-
lyes időrendbe az eseményeket. Táblai szemléltetés, képek, szókártyák, logikai sorrend)
Munkalap: 3. és 4. csoport megoldásai
A történetben a mesei, a csodás és a valóságos elemeknek egyaránt meghatározó szerepük van. De
milyen arányban?
(I. Földi kalandok – több valóság
II. Mesés kalandok – több mesés elem)
Az 5. csoport feladata ezen elemek szétválasztása volt. Olvassuk fel a helyes megoldást!
Munkalap: 5. csoport feladata
A földi kalandok után beléptünk a mesék birodalmába, amit mindnyájan nagyon szeretünk. Miért?
(szóbeli érvelés, indoklás)
Ki igazítja el János vitézt a valóság és a mese határmezsgyéjén?
(a fazekas, mezsgye szó magyarázata)
Különleges foglalkozású-e ez a szereplő? Mivel foglalkozott?
(a mindennapi élethez szükséges edényeket készítette agyagból, szemléltetés: korsó, kancsó)
Idézzük fel a szavait! Figyeljük meg, mire figyelmezteti hősünket! (dramatikus beszéd)
János vitéz mégis ezt az utat választja, és furfanggal le is győzi az óriások csőszét. Egy kicsit szusz-
szan, de nincs sok ideje. Valakinek mégis szeretné elmesélni ezt a különleges kalandot. SMS-t küld
egy huszár bajtársának erről és az előtte álló várható eseményekről.
(lényegretörő, távirati stílus, tömörítés, lényegkiemelés, szövegalkotás)
Munkalap: 6. csoport feladata
3. Motiváció – célkitűzés
Kulcsszerepe lesz a következő fejezetnek, hiszen olyan „varázserőhöz” jut János vitéz, amely segíti
őt a győzelemhez vezető úton.
De vajon milyen úton? Ne hagyjuk egyedül, kísérjük tovább az úton!
Hallgassátok a mesét, és (akár csukott szemmel is) képzeljétek magatok elé a látványt!
Megfigyelési szempont:
– Milyen élőlényekkel találkozik?
– Mekkorák a méretek? (hangok, színek; a képzelőerő fejlesztése)
– Állandó „vadászat” hasonlatra, metaforára, megszemélyesítésre vagy számodra új, érthetetlen kife-
jezésre.
4. Az új anyag feldolgozása – jelentésteremtés

Tanári bemutatás – a 20. rész első egységének felolvasása (1–4. versszak)
Bemutatás után:
Ne nyisd még ki a könyvet!
Próbáld megoldani emlékezetből az 1. rész feladatait!
(Szómagyarázat minden résznél.)
Milyen színű ez az erdő? Miért nem szerepelnek színek?
Haladjunk tovább!
(Párosító feladat, egyéni munka, szóvillantás. Szómagyarázat: szűr, szablya, mérföld. A feladat javí-
tása, értékelése frontális osztálymunkával. Minden csoport feladata ugyanaz.)
A 2. rész felolvasása (5–8. versszak)

Most figyeljétek a könyvet, és ceruzával jelöljétek meg azokat a részeket, amelyekben emberi tulaj-
donságokat fedezhetünk fel! Szükségetek lesz rá a feladatlapon.
59
(Munkalap 2. rész feladatainak megoldása. Tanári bemutatás, az aláhúzott részek kiemelése, szóma-
gyarázat: elmélkedés, megugratja.)
A 3. rész bemutatása (9–13. rész)

(a feladatok megoldása munkalapon)
Megfigyelési szempontok: Milyennek képzeled el a palotát?
– Milyen hangokat, színeket, szagokat érzékelsz?
(világos – jó, sötét – rossz; szómagyarázat: eledelt, fontot, lódította; képzelet fejlesztése, a leírás gya-
korlása)
A 4. rész – tanulói felolvasás (14–22. rész)

(A felolvasás előtt a hangos olvasás értékelésének szempontjai megbeszélésre kerülnek: tempó, fo-
lyamatosság, pontosság, írásjelek érzékeltetése, hangsúlyozás, hangerő.
A feladatok megoldása közösen.
A kifejező olvasás gyakorlása, frontális osztálymunka, kiegészítés, koncentráció, népi bölcsesség.)
5. Összefoglalás – reflektálás
Foglaljuk össze a fejezet tartalmát a vázlatpontok időrendi sorrendbe tevésével!
A jó győzelme a rossz felett
___ A könnyen emészthető ebéd

___ A legkisebb lett a leghatalmasabb
___ Fekete vár – sötét lelkek
___ A mesebeli erdő és lakói
Vonjuk le a 20. rész tanulságát!

A mesében a jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett.
Egy igazi mesebefejezéssel zárjuk a mai kalandot: Minden jó, ha jó a vége!
6. Az órai munka értékelése

Jól éreztem magam, nem jól éreztem magam sarok kijelölése, a tanulók elhelyezkedése a sarkokat
összekötő vonalon.
Munkalap l.
(Az óra eleji ismétléshez)
1. csoport
Olvasd el figyelmesen a szöveget! Húzd alá a hamis állításokat, majd írd le őket kijavítva a vonalra!
Petőfi Sándor Debrecenből Pestre vonatozott. Itt hamarosan állást kapott Vahot Imre lapjánál, a Pesti
Hírek című irodalmi folyóiratnál.
1845-ben megírta a János vitéz című verses regényt. Először csak a földi kalandokról szóló rész szü-
letett meg, mindössze tíz nap kellett a megírásához.
Javítás: ……
2. csoport
A János vitéz műfaja elbeszélő költemény, más néven verses mese. Igazak-e erre a műfajra a követ-
kező megállapítások? Jelöld x jellel!
60
Igaz Hamis
prózában íródott
van ritmusa
nincs benne esemény
hosszúak a sorok
versben íródott
rövidek a sorok
hosszabb a terjedelme
cselekménye van
3. csoport
Képek időrendi sorrendbe állítása. (A tanulók rajzait tesszük a történet időrendjét követve sorrendbe.)
4. csoport
Állítsd sorrendbe számozással az eseményeket!
… A fiú beáll a huszárok közé. … Jancsi vitézzé válik. … Jancsi megmenti a királylányt.
… Vihar támadt a tengeren. … Jancsi felgyújtja a zsiványtanyát.
5. csoport
Valóságos vagy mesés elem?
Tegyél x jelzést a megfelelő helyre!
Valóságos Mesés
falusi élet
Jancsit elkergeti a gazda
felhőből isznak a huszárok
a haragos gazda
az árvák szerelme
csillagok közt járnak a lovak
váratlan fordulat
óriások
Találtál-e olyan elemet, amely helyzettől függően valóságos és mesés is lehet?

Indokold a választásodat!
6. csoport
Legyőzted a csőszt. Egy kicsit szusszansz, de nincs sok időd. Küldj SMS-t egy huszár bajtársodnak
erről és az előtted álló eseményekről! Ne feledd, kevés az időd!
(Segítségedre lehetnek a következő kifejezések: sötét erdő, híd, óriások földje, csősz, kard, tovább, kí-
váncsiság, félelem, barátod.)
61
Munkalap 2.
(Feladatok az új anyag feldolgozásához)
1. rész
– Kösd össze a megfelelőket!
a fák levele ökrök gyanánt elkelnének
a szúnyogok felhőnek vélte
a varjúk szűrnek elég volna fele
– Nevezd meg pontosan a helyet, ahol járunk!
(Minden feladatnál felhívjuk a figyelmet az ismeretlen szavak magyarázatára.)
2. rész
– Mely sorokban szól hozzánk legközvetlenebbül a költő? Idézd!
– Karikázd be azokat a tulajdonságokat, amelyek Jánost jellemezték Óriásországban!
erős, bánatos, fáradt, kíváncsi
– Mondd másképpen: majd megugratják!
– Mi zárta el hősünk útját?
3. rész
– Húzd alá az odaillő szót!
A király tréfásan/fenyegetően kínálta Jancsit.
Jancsi magatartása ijedtséget/furfangosságot tükrözött.
– Cseréld a szövegnek megfelelően a mondat szavait! A királynő és két fia reggelizett a palota kert-
jében.
4. rész
– Fejezd be a szólást! Többet ésszel, …
– Indokold meg, miért illik ehhez a fejezethez!
– A méretek óriásiak. Jánosnak mégsem okoz problémát a tárgyak közül kettőnek a használata. Me-
lyek ezek?
3. ÓRAVÁZLAT
Témakör: A Biblia
Tananyag: A Biblia, az Ó- és Újszövetség
Didaktikai feladat: Részösszefoglalás, rendszerezés, korrekciók
Nevelési feladat: Szeresd felebarátodat, mint magadat!
Módszerek: írásbeli és szóbeli kommunikációs technikák, drámajátékok
Helyszín: Benedek Elek Általános Iskola, Alsózsolca
Időpont: 2005/2006-os tanév
Tanít: Farkas Ferencné közoktatási szakértő, drámatanár
Az óra menete
1. Zenehallgatás – hangulatteremtés: megzenésített zsoltárok vagy más orgonamuzsika
2. Csoportalakítás: 4 munkacsoport alakítása rokonszenv alapján. (1 csoport 4-5 fő. Természetesen az
osztály létszámától függően változhat a csoportok kialakításának módja.)
3. Célkitűzés: A zene szárnyán több mint 2000 évet repültünk vissza, a Biblia korába. A tanult ismere-
tek és az olvasott történetek segítségével játékos kalandokban lesz részünk ezen az órán.
62
4. Szóvivő választása: a csoportok válasszanak maguknak egy szóvivőt, aki a feladatmegoldásokat az

idő letelte után ismerteti velünk! A feladatok ellenőrzésében mindenki részt vesz.
A/1 csoport – vetélkedő (melléklet)
B/1 csoport – összekeveredett adatok (melléklet)
C/1 csoport – reklámok (melléklet)
D/1 csoport – filmforgatás (melléklet)
A csoportmegoldások értékelése.
5. Frontális osztálymunka I.
Keresd a párokat! (leírás a mellékletben)
6. Frontális osztálymunka II.
Kavargó gondolatok – felolvasás
A nevelési cél hangsúlyozása
7. Csoportmunka
A/2 – napló (melléklet)
B/2 – restaurálás (melléklet)
C/2 – képregény (melléklet)
D/2 – képzelt riport (melléklet)
A feladatmegoldások megbeszélése, kiegészítése
8. Frontális osztálymunka III. vagy az A/1 óra eleji vetélkedője, vagy találós kérdések (melléklet)
9. A csoportok tevékenységének értékelése, a kiemelkedő teljesítmények jutalmazása
MELLÉKLETEK
A/1 csoport – VETÉLKEDŐ

Az Apáczai Kiadó vetélkedőt hirdetett 5. osztályosoknak. Témája a Biblia. Ti annak a munkacsoportnak
a tagjai vagytok, amelyik ezen a témán dolgozik.
a) Állítsatok össze hat kérdést ebben a témában!
b) Ha a kérdések konkrét bibliai hősökről is szólnak, nevezzétek meg azokat a történeteket, amelyeket a
felkészüléshez elolvasásra javasoltok!
c) Az óra végén kipróbáljuk a kérdéseket, azaz „főpróbát” tartunk társaitok segítségével. Tervezzétek
meg, melyik kérdést ki teszi fel, melyik választ ki bírálja el ekkor!
B/1 csoport – ÖSSZEKEVEREDETT ADATOK

A számítógép ördöge huncutkodott. A fogalmak mellé nem a helyes meghatározás került. Segítsetek! A meg-
felelő javítást a jelölések cseréjével érhetitek el a leggyorsabban.
1. Ószövetség: 1. görög nyelven írták. Jézus születése után keletkezett.
2. Újszövetség: 2. Héber/arámi nyelven íródott, Krisztus születése előtt több mint 1000 évvel keletkezett.
3. Mózes: 3. Messiás
4. Jézus Krisztus: 4. a zsidó vallás megalapítja
5. Példabeszédek: 5. lírai költemények
6. Zsoltárok: 6. bölcs tanítások
7. Biblia: 7. híres személyiségek mondása, állandósult szókapcsolat
8. Szállóige: 8. Könyvek Könyve, Szentírás
C/1 csoport – REKLÁMOK

A játékban minden lehetséges! „Időgépünk”, azaz a fantáziánk összemixeli a jelenkort a Biblia korával.
Olvassátok el az alábbi képzelt reklámokat, s írjátok mellé, melyik bibliai történethez illenének. (Ti is pró-
báljatok meg hasonlót alkotni!)
63
1. Legyen előrelátó! Iratkozzon be hajóépítő tanfolyamunkra! Szerszámot, faanyagot biztosítunk.

2. Mélybúvártanfolyam indul! Túlélési esélyeit megnövelheti, ha beiratkozik!
3. Megnyitottam sérült, gondozásra szoruló emberek számára alapított szeretetotthonomat. Csekély térí-
tés ellenében sebeket kötözök, beteget ápolok.
4. Vegye igénybe őrző-védő szolgálatunkat! Hosszabb útra is elkísérjük, testi épségét garantáljuk.
D/1 csoport – FILMFORGATÁS

A Biblia a filmesek kedvenc témája. Most az irgalmas szamaritánus került sorra. A jelenetek forgatásá-
hoz a következő vázlat született.
1. Verés
2. Jézus találkozása az érdeklődő törvénytudóval (Keretjáték)
3. A megvert jeruzsálemi ember és a pap találkozása
4. A fogadóban: pénz a további gondoskodásért
5. A levita
6. A sebek ápolása borral, olajjal
7. Tanulság: „Menj, és tégy te is hasonlóképpen!”
A sorrend nem megfelelő, tedd időrendbe a jeleneteket!
I. Frontális feladat: KERESD A PÁROKAT!
Minden csoport benevez két ügyesen mozgó jelöltet a játékra. (4 x 2 fő)

Kellékek: 8 db rajzlap, filctoll, biztostű.
Előre elkészítjük a rajzlapra a felírásokat vastag filccel: ÁDÁM, ÉVA, DÁVID, GÓLIÁT, KÁIN, ÁBEL,
JÓZSEF, MÁRIA. Mindegyik rajzlapba beletűzünk 1 db biztosítótűt.
A játszó párokat kisorsoljuk. Ez akkor szerencsés, ha hasonló alkatú, erejű, magasságú párokat tudunk
alkotni. A párok szembefordulnak. Minden tanuló hátára egy név kerül. Tapsra kezdődik a viadal: a ver-
senyző fél lábon ugrálva próbálja leolvasni társa hátáról a nevet. Szabályok: lábat váltogatni lehet, kéz-
zel egymáshoz érni nem szabad, lökdösődni tilos. Az osztály az ellenőr, az győz, aki a küzdők közül
először helyesen bekiabálja a másik bibliai nevét.
Ha a játékra csak kevés időt tudunk szánni, akkor csak egy személyt hagyunk győzni. Ha kicsit többet,
akkor megvárunk mindenkit, és párba állítjuk a játékosokat: Ádám-Éva, Dávid-Góliát, Káin-Ábel, Mária-
József. Az utóbbi esetben néhány mondattal foglaljuk össze a páros történetét.
II. Frontális feladat: KAVARGÓ GONDOLATOK
Képzeletbeli távcsövünkön benézünk abba a fogadóba, ahová az irgalmas szamaritánus lefektette a gyen-
gélkedőt. Ő éppen ébredezik. Figyeljetek csak, most megszólal:
– Ó, de sajog a fejem! Hol vagyok? (tanári szerepbelépés)
Folytassátok a hangos gondolkodást tovább! Írjatok a füzetbe 5-6 ilyen kavargó gondolatot! Ügyeljetek
arra, hogy ki ne essetek a szerepből! (Önálló munka: 4-5 perc, majd közös ellenőrzés, a nevelési cél ki-
domborítása.)
A/2 csoport – NAPLÓ

Írjatok rövid, 6-8 mondatos naplórészletet arról, amikor valaki veletek jót tett, vagy ti jót cselekedtetek
valakivel! (Önálló munka: 4-5 perc, felolvasás, értékelés.)
B/2 csoport – RESTAURÁLÁS

A következő szöveget egy régi padláson találták. Itt-ott megrágták az egerek. Ti egy múzeum munkatár-
sai vagytok, s a helyreállításban/restaurálásban kell segítenetek. Pótoljátok a hiányzó részeket!
„Noé épített egy …………………….. . Ezen menekült a …………………….. elől. Az eső …….. napig
ömlött a földre. A bárkán minden állatból …….. tartózkodott. A vízözön miatt minden elpusztult, ami a
64
szárazföldön rekedt. A víz 150 nap után húzódott vissza. A bárka megállt az ……………………….. he-
gyén. A ……………. friss olajággal csőrében tért vissza a ……………………… . Ebből tudta meg
……………………, hogy a víz eltűnt a földről.”
C/2 csoport – KÉPREGÉNY

Készítsetek a teremtéstörténetről képregényt óvodásoknak! A hét nap hét kép legyen, s képregényhez il-
lően a szöveg csak egy-egy mondat, s illeszkedjen a képhez! Szervezzétek meg, ki melyik elemet rajzolja,
és ki írja a tömör képaláírást!
D/2 csoport – KÉPZELT RIPORT

Játékos időgépetekkel riporter képében repültök vissza a Biblia korába.
Válasszatok ki egy ismert részletet, s a szereplővel készítsetek riportot! (Pl.: Ádám, Noé stb.)
A riportot a felkészülés után jelenítsétek meg!
III. Frontális osztálymunka
Találós kérdések a Biblia ihletésében. (Forrás: Füleden be, szádon ki. Szerkesztette: Miklya Zsolt. Pa-
rakletos Kiadó, 2003.)
1. Isten tízet vésett kőbe, 3. Ácsmester volt. Isten fiát

S mikor Jézust megkérdezték, is annak nevelte.
Melyik a legnagyobb, Csak sejtette, hogy Istennek
Kettő lett belőle. Mi az? Más vele a terve. Ki ő?
(A parancsolatok) (József)
2. Árka van, és mégis úszik 4. Türelmes, jóságos,

Ajtaja bezárva, Nem gerjed haragra,
Benne ember, sok-sok állat Nem fuvalkodik fel,
Menekvését várja. Mi az? Nem vágyik haszonra,
(Bárka) Mégis soha el nem múlik,
Nem szorul panaszra. Mi az?
(A szeretet)
4. ÓRAVÁZLAT (részlet)
Ezt a táblázatos formát a tündérmesék és a János vitéz összehasonlítására ajánljuk. Beírtunk néhány pél-
dát, melyek természetesen kiegészíthetők, cserélhetők.
TÜNDÉRMESÉK JÁNOS VITÉZ

KEZDÉS
Egyszer volt, hol nem volt, még az „Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Óperenciás-tengeren is túl. Az ég tetejéről a juhászbojtárra.”
A HŐS
Árgyélus, Fehérlófia Kukoricza Jancsi → János vitéz
65
ÚTNAK INDÍTÓ GOND
lánykeresés, sötétség, valaminek a hiánya A nyáj fele elveszett. → Jancsit elkergeti

otthonról a nevelőapja.
PRÓBATÉTELEK, KALANDOK
sárkányok legyőzése pénz, királylány, rang csábítása;

az óriáskirály, a boszorkányok,
a 3 medve, a 3 oroszlán és a sárkánykígyó
legyőzése
CSODÁK, ÁTVÁLTOZÁSOK
A hollókból lányok lettek. segítő síp, élet vize,

a rózsa Iluskává változott
HELYSZÍNEK
aranymező, aranyerdő, falu vége, patak partja, puszta,

Óperenciás-tenger erdő, mesetérkép, Óriásország,
sötétség országa, Óperenciás-tenger,
Tündérország
SZEREPLŐK
tündérek, sárkányok Iluska, mostoha, gazda, zsiványok,

huszárok, a francia király és a lánya,
fazekas, óriások, boszorkányok,
halász, tündérek
SZÁMOK
3, 7, 12, 77, 99, 100 1, 2, 3, 6, 12
ZÁRÁS
Még most is élnek, ha meg nem haltak. „Mai napig János vitéz őkegyelme
Szép Tündérországnak boldog fejedelme.”
66
TARTALOM
BEVEZETŐ GONDOLATOK .................................................................................................................3
A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET ...............................................................4
AZ 5. ÉVFOLYAMOS IRODALOM TANESZKÖZÖK SZERKEZETE,

FELÉPÍTÉSE, MÓDSZERTANI JAVASLATOK ....................................................................................8
TANMENETJAVASLATOK ..................................................................................................................13
NÉHÁNY GONDOLAT A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁRÓL ........................33
A KOOPERATÍV MÓDSZEREKRŐL ..................................................................................................37
A HANGOS OLVASÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI............................................................37
MEGOLDÓKULCSOK .........................................................................................................................38
ÓRAVÁZLATOK ...................................................................................................................................53
67

Tanári Kézikönyv Az Irodalom 5. Tanításához

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tanári Kézikönyv Az Irodalom 5. Tanításához

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ircsi 5 kk1:Layout 1 2008.01.02.

Radóczné Bálint Ildikó

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Terjedelem: 8,76 A/5 ív

A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazda-

pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése,

5. Ismeretek az anyanyelvről 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és

AZ 5. ÉVFOLYAMOS IRODALOM TANESZKÖZÖK

a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a

0–35% = 1 76–90% = 4 A kerettanterv évi 74 órát ír elő kötelező óra-

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

17. A tréfás mese Tréfás mese Tájnyelvi szavak

19–21. A tündérmese Tündérmese, Rendszerezés, (a Grimm: A ha-

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Fogalmak, Készség- Szemléltetés,

Új tananyag Összefoglalás, Teljes óraszám

Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés

A műfordítás Egy rövid vers külön- A műfordítás mint kul-

Ritmusos játékok – játékos ritmusok

Néhány gyakori rím- A rímelés megfigyelé-

A hangos, kifejező ol- Mesefajták: néhány A hangos olvasás gya-

Nyelvi sajátosságok. A beszélő név jellem-

Petőfi Sándor: János vitéz

A verselési mód, a rím- Fogalmazási gyakor-

Ajánlott szempontok az értékeléshez: felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje

NÉHÁNY GONDOLAT A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK

A szépirodalmi szövegekkel való megismerkedés, • A felolvasás hangneme legyen természetes, a

A bemutatás alaptípusai: A szövegkezelés módja az elemzés

mekek gondolkodásában az olvasmányél- 2. Ismerkedés a szöveggel

6. A szöveg újraolvasása pl.: az útleírások vagy a tudósítások. Szövegfel-

7. Az események időrendi sorrendbe állítása – Válaszadás kérdésekre

A hangos olvasás értékelésének szempontjai

Kolozsvári Grandpierre Emil: A tíz buta legény

1. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betűvel!

4. Magyarázd meg, miért verte el az apa a történet végén a fiait!

5. Adj más címet a mesének!

6. Írj két-két rokon értelmű kifejezést a megadottak helyett!

szélnek ereszt: elbocsát, elküld

JÁTÉKOS RITMUSOK – RITMUSOS JÁTÉKOK

1. Magyarázd meg, mi adja a hangsúlyos és az időmértékes verselés ritmusát!

Írd le, milyen rímfajtára ismersz!

3. Bontsd ütemekre a sorokat! Jelöld a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagokat az a) versszak,

körben az angyalok ülnek szárnyat igéz a malacra,

béka-hadak fuvoláznak, ráül, igér neki csókot,

sáska-hadak hegedülnek.” röpteti és kikacagja.”

4. Karikázd be a fenti versben a tiszta részeket, húzd alá az asszonáncokat!

5. Írj páros rímű, négysoros verset kedvenc virágodról vagy állatodról!

1. Írj egy-egy példát a mesék típusaira! Válassz a tanultak közül!

2. Magyarázd meg, melyek a fő különbségek a népmesék és a műmesék között!

3. Írj egy jellegzetes mesekezdést és egy mesezárást!

5. Milyen jellegzetes számokkal találkoztál a mesékben? Nevezz meg közülük négyet!

6. Párosítsd összehúzással a szereplőt a művel!

öregapó Tündérszép Ilona és Árgyélus

PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ

2. Írd le, mi jellemzi az elbeszélő költemény műfaját!

4. Keress a műből két-két példát a következő mesei elemekre!