Miért ekkora a Kuril-szigetek jelentősége

Oroszország és Japán számára?

Borbély Andrea
Budapesti Corvinus Egyetem
Szakmai Kommunikáció Beadandó
2020
Tartalom
Bevezetés ................................................................................................................................................. 2
Módszertan .............................................................................................................................................. 2
Jogszerűség.............................................................................................................................................. 3
Politikai hozzáállás, illetve közvélemény................................................................................................ 4
Nemzeti öntudat ...................................................................................................................................... 5
Gazdaság ................................................................................................................................................. 6
Média ....................................................................................................................................................... 7
Geopolitika .............................................................................................................................................. 8
Összegzés ................................................................................................................................................ 9
Irodalomjegyzék ...................................................................................................................................... 9

Bevezetés

Oroszország és Japán nem kötött békeszerződést a második világháború után, ugyanis nem
tudtak megállapodni a határok kérdésében, pontosabban, hogy a Kuril- szigetlánc melyik
szigetei között húzzák meg azt. A Kuril-szigetlánc a Kamcsatka-félszigettől Hokkaido szigetéig
húzódik, elhatárolja az Ohotszki-tengert a Csendes óceántól. A konfliktus a szigetlánc négy
legdélibb szigetét érinti, nevezetesen Iturupot, Kunashirrt, a két nagyobb szigetet, valamint,
Shikotant és a Hamobai szigetcsoportot. A szigetek területe Oroszország területéhez képest
elenyésző, két fejlett országról beszélünk ezért első pillantásra nem érthető, hogy a két ország
négy apró sziget miatt miért nem hajlandó békét kötni. A Kuril-szigetek orosz megszállása
elfogadhatatlan Japán számára, azonban Oroszország nem hajlandó lemondani a terület feletti
jogairól. A béke hiánya azonban állandó feszültséget eredményez a két ország között.

Módszertan

A konfliktust Japán, Oroszország, Usa, Kína, San Francisco békeszerződés, és a lakosok

szemszögéből szeretném felderíteni. A szigetek miatt a már a 19. században is összetűzések
voltak a két ország között, azonban én a második világháborútól fogom vizsgálni, pontosabban
a szovjetek Japán elleni offenzívájától, napjainkig. A korábbi történéseket azért nem vizsgálom
mert nem relevánsak a mai helyzet megértéséhez.
A fogalmak, amikkel dolgozni fogok, a jogszerűség, politikai hozzáállás, illetve közvélemény,
nemzeti öntudat, a gazdaság, a média, valamint a stratégiai és geopolitikai jelentőség. Ezeket a
szempontokat mind a két ország szemszögéből megvizsgálom, objektivitásra törekedve.
Indikátoraim az erőforrások, a kereskedelmi előnyök, a katonai jelentőség, a közvélemény,
illetve a diplomáciai találkozók és szerződések lesznek. Állításaimat a következő változókkal
és a hozzájuk tartozó értékekkel szeretném igazolni: katonai beavatkozások, orosz katonák
száma a szigeteken, olaj és gáz export - üzemek és hajók az Ohotszki-tengeren át, halállomány,
ki- és betelepítések, lakosok nemzetisége.

A kutatást tudományos módszerrel fogom végezni.

Jogszerűség

Az országok közötti kapcsolatok, a békeszerződések, különböző megállapodások mind jogi

alapokon állnak. A legitimitás elengedhetetlen, különösen országok közötti megállapodások
során, hiszen, ha kiskapuk találhatóak egy szerződésben, a felek a saját érdekük szerint
értelmezik, avagy nem tartják érvényesnek azt. Ugyanilyen jogi félreértéseken és kibúvókon
alapul a Kuril – szigeteki konfliktus is.

Japán azt állítja, hogy Oroszország semmilyen legális alap nélkül csatolta át a területeket és
jelenleg is illegálisan birtokolja őket.

Ennek az egyik oka az semlegességi szerződés, (Szovjet-japán semlegességi egyezmény, 1941.

április 13) még érvényben volt, amikor 1945. augusztus 8-án a szovjetek támadtak. Az sem
elfogadható a Japánoknak, hogy az oroszok az után sem állították le az offenzívát a szigeteken,
hogy Japán elfogadta a Potsdami konferencián megadottakat.

A harmadik múltbéli sérelem Japán számára, hogy a 19. századtól attól függetlenül, hogy
mindkét hatalom igényt tartott a szigetekre Japán birtokában álltak (Shimorai szerződés - 1855,
Szentpétervári szerződés - 1875), hiszen Japán lemondott Sakhalin szigetéről a Kuril
szigetekért, ennek ellenére az Oroszok mégis kisajátították őket. Ehhez még az is hozzájárul,
hogy a második világháború után Oroszország diplomáciai kapcsolatai és a hosszú tárgyalások
tették lehetővé a Kuril-szigetek birtokba vételét, Sztálin diplomáciai kapcsolatait használva
játszotta ki, hogy megkapják a szigeteket.
Egy másik ellentmondásos szerződés, amire az oroszok előszeretettel hivatkoznak, az 1951-ben
létrejött San Franciscó-i békeszerződés, mint a négy déli sziget hovatartozásának, úgymond,
Japán elismerésére, amelyben Japán lemondott Szahalinról és a Kuril-szigetekről. Japán ugyan
valóban lemondott a Kuril-szigetek birtoklásáról, csakhogy Iturup, Kunasir, Sikotan és
Habomai nem része a Kuril-láncnak, hanem magukhoz a japán szigetekhez tartoznak, földrajzi
értelemben Japán úgynevezett Északi Területei.

A legitimitás kérdésében Amerika Japán mellett áll. Jaltai konferencia amerikai értelmezése
szerint Oroszországnak nincs legitim joga a szigetekre, az előbb említettek alapján, attól
függetlenül, hogy ennek árán lépett be a Szovjetunió csendes-óceáni háborúba a szövetségesek
oldalán. Mivel Amerika végig amellett állt, hogy a szigetek japánhoz tartozzanak, szerintük
nem helyes, hogy a Szovjetunió azzal gyanúsítja őket, hogy anno nekik ítélték mindet. Ezen
felül 1995-ben a négy déli kuril szigetet amerikai nagykövet, Thomas Pickering Japán
territóriumnak titulálta (Bruce A. Elleman, Michael R. Nichols and Matthew J. Ouimet Pacific
Affairs 1998-1999).

Tehát Oroszországnak nincs legitim joga a szigetekre, ami nagy sérelem Japánnak. A szigetek
visszaszolgáltatása begyógyítaná a nemzeti sebeket, hiszen azt tartanák igazságok határnak, a
Japán hozzáállást pedig az amerikai vélemény is megerősíti.

Politikai hozzáállás, illetve közvélemény

A két ország kormánya alapvetően nagyon más véleményen van a konfliktus megoldásáról, erre
még az is rásegít, hogy a modern orosz vezetőség nem áll távol a legkonzervatívabb rétegtől. A
népesség nagy része a territoriális kompromisszum ellen van. Néhány kisebb csoport, mint a
demokraták támogatnák csak a megalkuvást. Az összes sziget visszaszolgáltatását még annál is
kevesebben. (The Moscow Times, 2019) Az orosz állam által folytatott közvélemény kutatás
szerint, amely 1600 oroszt kérdezett 2018. novemberében, 77% a lakosságnak a szigetek
visszaadása ellen van, 14% pedig mellette. (VTsIOM pollster,Russia Public Opinion Research
Center, 2018) A többség véleménye miatt, szigetek átadása zavargásokat okozhat
Oroszországban, ami pedig diktatúrához vezethet. „A tiltakozási hullám nem korlátozódik,
végig hömpölyög a Távol-Keleten, Szibérián és a többi régión is... Erőre kap a keleti
országrészek lakóinak jövőjük iránti bizonytalansága, felgyorsul a lakosság aktív részének
elvándorlása nyugat felé. Beindul Oroszország további széthullásának gépezete.”
(Nyezaviszimaja Gazeta, 2009, Kulcsár István fordításában) Egy megállapodás Japánnal,
amely arra kötelezné Oroszországot, hogy a vitatott szigetek legalább egy részét átengedje,
aláásná Putin hírnevét, mint a nemzetbiztonság és territoriális fedhetetlenség védője.

Az orosz társadalommal ellentétben a japánok nagy része támogatja a békeszerződés ötletét és

a két ország kapcsolatának fejlesztését. Azonban az orosz döntések és a japán kormány válasza
azokra nagyon könnyedén megváltoztatja a közvéleményt. 2012-ben az orosz külügyminiszter,
Medvedev meglátogatta a szigeteket, és azt nyilatkozta, hogy „fontos részei az orosz földnek"
(Medvedev, 2012). ami csak növelte a feszültséget az országok között. A japán népnek nem
tetszett, hogy kormányuk nem lépett fel kellően a történtek ellen, kiderült, hogy a kormány
elvesztené a polgárok támogatását, ha lemond a szigetekről, így a kormány elbukna.
Kompromisszum szempontjából, Japánnak egy olyan megoldás, amely során Oroszország
lemond valamennyi területről egy mérföldkő lenne a hatalom elvesztése miatti bizonytalanság
leküzdésében.

2019 februárjában készült egy felmérés a szigetek lakosaival, amelyen 7695 vettek részt, a
lakosok 96% nem támogatná, ha a szigetek Japánhoz kerüljenek. Összesen 11,347 18 év feletti
ember népesíti be a szigeteket. (VTsIOM pollster,Russia Public Opinion Research Center, 2019
)

Nemzeti öntudat

A közvéleményt és a politikai hozzáállást mélyen befolyásolja a nemzeti öntudat, amelyen a

konfliktus mély sebet ejtett. Japán fedezte fel és népesítette be a szigeteket, a 19. században már
japán közigazgatás alá tartoztak, és a vitatott 4 sziget sosem volt más nemzet keze alatt.

„A négy északi sziget sohasem volt külföldi terület, ez ősi japán föld. Több mint 60 éve
törvénytelenül vannak megszállva, ami rendkívül sajnálatos” nyilatkozta a japán
miniszterelnök. (Taro Aszo, 2009)

A japán számára az is megrázkódtatás volt, hogy megközelítőleg 17000 japán lakost deportáltak
az oroszok az invázió után 1949-ben, a deportálások miatt mozgalmak alakultak a szigetek
visszacsatolásáért.
Az orosz kormány civil állampolgárokat, katonai egységeket telepített a szigetekre a japán
lakosok helyett, valamint iskolákat, egészségügyi intézményeket, kikötőket, repülőtereket,
halászati és halfeldolgozó kombinátokat épített. Azonban nem csak a szigetekbe fektetett pénz
és energia teszi fontossá a szigeteket az orosz lakosság számára. Az ország nemzeti identitása
arra épül, hogy abszolút nyertesei voltak a II. világháborúnak. Akármilyen territoriális
megalkuvás Japánnal szemben, még a nemzetközi jog megegyezése alapján is kapitulációt
jelentene és elásná Oroszország státuszát, mint nagyhatalom. Valamint egy olyan hatalmas és
kulturális változatos ország, mint Oroszország számára, ahol a lakosok nagy része sosem fog
találkozni, a múlt nemzeti eredményeinek felhozása közös emlékeket alkot és összeköti a
valójában nem létező közösséget.

Gazdaság

A Kuril-szigetek gazdaságilag halászat szempontjából kiemelkedők, a világóceán különösen

értékes halfajtáiban talán leggazdagabb körzete, valamint magas a lazac és pisztráng tengeri
kitermelése. A fakitermelés, a bányászat és a haszonállatok, különösen a lovak tenyésztése
jellemző a szigetekre, valamint a kontinentális talapzatában kőolaj és földgáz is található.
55km-re a Sakháin szigettől a Gazprom üzemeltet olajfúró kutakat, az ott talált 225 millió tonna
olaj kinyeréséért. Az olaj fúró kutak az orosz állam tulajdonában állnak
(offshoreenergytoday.com, 2017). Gazdasági szempontból nem lenne nagy zsákmány egyik
ország számára se, de a konfliktus szempontjából nem ez a legfontosabb tényező.

A területi vita blokkolja kereskedelmi együttműködést a két ország között, beleértve a japán
befektetéseket kelet Oroszországban, amely sokkal profitálóbbá tenné Szibériát és a keleti
területeket. Nem meglepő, hogy a politikai kapcsolatok elválasztása a gazdasági
együttműködéstől régóta a japán kormány célja.
A befektetések a japán gazdaságának is előnyösek lennének, mert hozzáférést biztosítanának
Szibéria természeti erőforrásaihoz. Így nem csoda, hogy Japán híve annak, hogy Oroszországi
Föderáció stratégiai partnere legyen, kész elősegíteni Moszkva integrációját az ázsiai-csendes-
óceáni régióba. A japán tőke bevonása Oroszország számára is igen kívánatos lenne, különösen
az információs technológia és az űrkutatás területén megvalósuló együttműködés. Kína
gazdasági előretörése is a békeszerződést sürgeti a felek számára, hiszen a gazdasági
együttműködés egy további lehetőséget biztosítana számukra, hogy jelentősen csökkentsék
lemaradásukat űrkutatásban és haditechnológiában.
Habár a békeszerződés hiánya akadályozza a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, a japán
kormány elhagyta a tervszerinti korlátozását az Orosz-Japán gazdasági kapcsolatokra, remélve,
hogy ezzel nyomást helyez Moszkvára, a területek visszaszerzése ügyében. Felismerve
Oroszország gazdasági feléledését, az akkori japán miniszter, Junichiro Koizumi aláírt egy
megegyezést Putinnal, miszerint eltekintenek a Territoriális konfliktustól a gazdasági
együttműködés érdekében 2003-ban. (Ministry of Japan affairs, Chiyoda-ku, 2014) Japán
autómárkák, mint a Toyota, Nissan és a Suzuki új gyárakat nyitottak Oroszországban.
A japán befektetések Oroszországban megemelkedtek a 2000-es években, a japán tőke 567
millió dollárról 8 billió dollárra nőtt 2006-ról 2009-re. (RT.com. ,2013)

A japán gazdasági nagylelkűsége ellénre az orosz befektetések a szigeteken nem azt jelzik,
hogy Oroszország a kompromisszum felé hajlik. Az orosz sajtó szerint a kormány elkötelezte
magát a Kuril szigeteki lakosok és katonák életszínvonalának javítása mellett. Ennek érdekében
csúcstechnológiás mobilkorházakat telepítettek a katonai egységeknek szigetekre, valamint a
kormány komoly összegeket fektettek a két nagyobb sziget Kunashir és Iturup védelmének
modernizálásába, (RT.com. ,2011) valamint 2007-ben az orosz föderális kormány kb. 630
millió dollárt szánt a szigetek infrastruktúrájának fejlesztésére. (Kazuhiko Togo, Asahi
Shimbun. 2010) Miután nagy összegeket fektettek a szociális infrastruktúra és a katonai
biztonság fejlesztésére, Kunashiron és Iturupon, valószínűtlen, hogy az orosz kormány
lemondana a szigetek valamelyikéről, esetleg Sikotanról és Habomai szigetekről.

Napjainkban Putin és japán miniszterelnök, Shizo Abe között folytatódnak a tárgyalások és

egyre inkább hajlanak afelé, hogy túllépjenek a második világháborún, illetve az azt követő
nézeteltéréseken és a növekvő gazdaságra koncentráljanak az országok között.

Média
A konfliktus hatalmas visszhangot kelt az orosz médiában. Sok riport található a legnézettebb
csatornán, amely megerősíti a kormány elkötelezettségét a Kuril szigetek infrastruktúrájának
fejlesztésére, illetve az ott elért katonai sikereket. Hiszen, ha az ország területe veszélyben van
a retorika és propaganda a legegyszerűbb megoldás, hogy meggyőzzék a népet az
ellenkezőjéről. A Kuril szigetekről szóló riportok mind Oroszország katonai sikereit hozzák fel
Japán ellen a II. világháborúban, ez a patrióta háború volt az egyetlen olyan pillanat a
Szovjetunió történetében, ahol tényleges nemzeti egység alakult ki, ami egy ekkora ország
számára figyelemre méltó. A szigetek irányítása a II. világháború érzelmi hagyatéka. (Tina
Burrett, 2014)

A Kuril szigeteki konfliktus témájában az orosz média a politikát drámaivá tette, a politikai
szereplőket, mint hősök és gonosztevőket állította be: Putin és Medvedev valamint
minisztereik, mint hősök, akik a szigetek sorsát szívükön hordják és a japánok, mint
gonosztevők. Vlagyimir Putin az orosz médiában alapvetően is a nemzet biztonságának és a
nemzeti büszkeségnek a védelmezője és bajnoka. Oroszország a nemzeti csatornákat használta,
hogy a közvéleményt a Japán kompromisszum ellen formálja, így visszafordítani azt nehéz
feladat lenne. Ha az orosz vezetőség esetleg később jobban hajlana a kompromisszumra, a
lakosság véleménye problémát okozhat majd.

A japán médiában közel sem játszik ekkora jelentőséget a területi konfliktus, ez azzal
magyarázható, hogy a nép számára az, hogy a szigetek idegenek kezén vannak egy érzékeny
pont.

Geopolitika

A kutatási kérdésem szempontjából a geopolitika a legfontosabb szempont. A kuril szigetek a

Kamcsatka félsziget és Hokkaidó sziget között húzódnak, elválasztják az Ohotszki-tengert a
Csendes-óceántól, stratégiailag pedig a külvilágtól. A tenger északi részét, amely
Oroszországgal határos, októbertől májusig - júniusig jég borítja, a délkeleti rész, ahol a vitatott
szigetek találhatóak, nem fagy be. A kereskedelmi és hadi hajók szempontjából a jég hatalmas
akadály, a szigetek birtokában azonban az orosz hajóknak nem kell megbirkózniuk vele.
Hajózás szempontjából az is mérvadó, hogy keleten, illetve a Kamcsatka-félsziget partvidékén
nincs öböl, a tenger legnagyobb öblei az Iturup-sziget közelében helyezkednek el.

A tenger mélysége ugyan itt, Kuril-medenceében, a legnagyobb, nevezetesen 3916 méter. A

szigetlánc többi tagja közötti szorosok viszonylag sekélyek így alkalmatlanok a tengeralattjárók
és nagyobb hadihajók közlekedésére. Az orosz csendes-óceáni flotta hajóinak és
tengeralattjáróinak csak ez a szoros jelent biztonságos átkelést a nyílt óceánra, 1978 óta ezt az
átjárót használják (Tina Burrett, 2014).
Az átjáró elvesztése gyengítené a flotta hatékonyságát, valamint Oroszország hatalmát a
régióban, hiszen nem tudná kontrollálni azt. Különösen aggasztó lenne Moszkvának, ha a
szigetek Japán kézre kerülnek, az amerikai-japán biztonsági szerződés nevében az Amerika
Japán területén bárhol katonákat állomásoztathatna, így ellenőrizhetné az Orosz flotta minden
megmozdulását. Oroszországnak hatalmas csapás lenne, tekintve a hidegháborús és későbbi
ellentéteket Amerikával, valamint elveszítené a szigeteken kiépített támaszpontjait, ahol
jelenleg is 3500 katonát állomásoztat (The Diplomat,Franz-Stefan Gady, 2018).
A régió másik hatalma Kína, akinek a tengeri jelenléte egyre jelentősebb, hajói beléptek az
Ohotszki-tenger területére az orosz katonai jelenlét ellenére is, ami aggasztó az orosz kormány
számára.

Összegzés

A kérdésre, hogy miért ilyen fontosak a Kuril-szigetek a két ország számára, csak úgy adható
válasz, ha mindkét ország helyzetéből tekintünk a problémára.

Oroszország számára a II. világháború hagyatékai, amik összeköti a nemzetet, valamint

elengedhetetlen geopolitikai támaszpont a Csendes-óceáni befolyásuk megtartásához, melyet a
szigetek elvesztése veszélyeztetne.

A japánok nemzeti öntudatán hatalmas sebet hagyott a szigetek elveszítése, melyek ősidők óta
nemzetük birtokában voltak, és az Orosz erők mai napig jogtalanul birtokolják őket. A
territoriális fedhetetlenségükhöz elengedhetetlenek a szigetek, melyekre, mint úgynevezett
Északi Területeikre tekintenek.

Oroszországnak és Japánnak az idő előrehaladtával egyre több közös gazdasági és politikai

érdeke lesz, melyek közelebb viszik őket a territoriális vita megoldásához, melyhez a globális
helyzet hozzátesz. Az Amerikai Egyesült Államok pozíciójának gyengülése valamin Kína
gazdasági fejlettsége kompromisszumra készteti az országokat

Irodalomjegyzék
Tudományos Források

Andersen, A., 2000. Southern Kuriles/ Northen Territories: A stumbling block in Russia-Japan
Relationsship.
Bruce A. Elleman, M. R. N. a. M. J. O., 1999. A Historical Reevaluation of America's Role in the
Kuril Island Dispute. In: Pacific Affairs, pp. 489-504.

Brunett, T., 2014. Reaffirming Russia's Remote Control: Exploring Kremlin Influence on Television
Coverage of Russian-Japanese Relations and the Southern Kuril Islands Territorial Dispute. Sofia
University

Bukh, A., 2012. Constructing Japan’s ‘Northern Territories’: Domestic Actors, Interests, and the
Symbolism of the Disputed Islands . In: International Relations of the Asia-Pacific, pp. 483-509.

Dijk, K. v., 2015. Russia, Japan and the Chinese Empire. In: Pacific Strife Book. pp. 246-266.

István, K., 2012. Biztonságpolitika, Nemzet és Biztonság. In: A Kuril-szigetek és az orosz-japán

békeszerződés, pp. 29-39.

Linkhoeva, T., 2015. Russian Studies in Japan: An overview. Osteuropa.

Nakatsuka, T., 2007. Iron supply to the western subartic Pacific: Importance of iron export from the
sea of Okhotsk. Journal of Geophysical Research.

North, M., 2019. From the Baltic to the Pacific: Trade, Shipping and Exploration on the Shores of the
Russian Empire. In: Re-Mapping Centre and Periphery, pp. 63-65.

Togo, K., 2016. Where do Japan-russIa terrItorIal negotIatIons Stand now? a vIew from Japan. In:
Russial and Japan Looking Together into the Future . Far Eastern Federal University, pp. 33-45.

Nem tudományos források

Chiyoda-ku, 2014. Japan-Russia Action Plan.

Letöltve: (https://www.mofa.go.jp/region/europe/russia/pmv0301/plan.html

Gady, F.-S., 2018. Russia Is Building Military Barracks on Disputed Kuril Islands.
Letöltve: https://thediplomat.com/2018/12/russia-is-building-military-barracks-on-disputed-kuril-
islands/

hvg.hu, 2012. Japán tiltakozás Medvegyev Kuril-szigeteki látogatása miatt.

Letöltve: https://hvg.hu/vilag/20120703_medvegyev_japan_kuril_szigetcsoport

Nomad Csapat, 2010. Milyen típusú tenger az Okhotski-tenger?

Letöltve: https://dd-restaurant.ru/hu/sauces/k-kakomu-tipu-otnositsya-ohotskoe-more-ohotskoe-more/

offshoreeneregytoday.com, 2017. Gazprom Neft makes ‘major’ oil discovery in Okhotsk Sea.
Letöltve: https://www.offshoreenergytoday.com/gazprom-neft-makes-major-oil-discovery-in-okhotsk-
sea/

RT.com, 2011. Medvedev Orders Deployment of Weapons on Kuril Islands.

Letöltve: http://rt.com/ politics/kuril-islands-medvedev-weapon
RT.com, 2013. Japanese PM visits to build 'personal confidence-bases relations'.
Letöltve: http://rt.com/news/japan-abe-visit-russia-524

Russian Public Opinion Research Center (VTsIOM),

Letöltve: https://wciom.com/

Streltsov, D., 2019. Why Russia and Japan Can't Solve the Kuril Islands Dispute.
Letöltve: https://www.themoscowtimes.com/2019/01/24/why-russia-and-japan-cant-solve-the-kuril-
islands-dispute-op-ed-a64277

Tamás, T. M., 1941. április 13. | A Szovjetunió semlegességi szerződést köt Japánnal.
Letöltve:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1941_aprilis_13_a_szovjetunio_semlegessegi_szerzodest_kot_
japannal/

The Moscow Times, 2019. 77% of Russians Oppose Ceding Kuril Islands to Japan, Poll Says.
Letöltve: https://www.themoscowtimes.com/2019/01/28/77-percent-russians-oppose-ceding-kuril-
islands-japan-poll-says-a64302

The Moscow Times, 2019. Kuril Population Overwhelmingly Opposes Transfer of Islands to Japan
Letöltve: https://www.themoscowtimes.com/2019/02/19/kuril-islands-population-overwhelmingly-
opposes-possible-transfer-to-japan-a64551

Website of Ministry of Foregin Affairs of Japan, 2014. Japan's Northern Territories.

Letöltve: https://www.mofa.go.jp/region/europe/russia/territory/overview.html