Oroszország és Kína kapcsolatai

Az Oroszország és Kína közötti kapcsolat összetett

és fejlődő kapcsolat, amelyet számos történelmi,
politikai és gazdasági tényező alakított. Az elmúlt
években a két ország egyre szorosabbá vált, és
szorosabbra fűzte kapcsolatait olyan területeken,
mint az energia, a védelem és a regionális
együttműködés. A kapcsolat azonban nem mentes
a kihívásoktól: a területi viták és a regionális
befolyásért folytatott verseny továbbra is
feszültség forrása.

Oroszország és Kína kapcsolatának hosszú és összetett története van, amelyet az

együttműködés és a konfliktusok időszakai jellemeznek. A Szovjetunió korai éveiben a két
ország szoros kapcsolatokat alakított ki, a Szovjetunió katonai és gazdasági segítséget
nyújtott Kínának. Ez a kapcsolat azonban az 1960-as években, a kínai-szovjet szakadást
követően romlani kezdett, amelynek következtében Kína elszakadt a Szovjetuniótól és
önállóbb külpolitikát folytatott. Az ezt követő években a két ország közötti kapcsolat
továbbra is feszült maradt, a területi viták és az ideológiai nézeteltérések hozzájárultak a
feszültségekhez. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával azonban Oroszország és Kína
viszonya javulni kezdett, mivel mindkét ország új szövetségek és partnerségek kiépítésére
törekedett.
Ma Oroszország és Kína kapcsolatát az együttműködés és a versengés keveréke jellemzi.
Egyrészt a két ország erős gazdasági kapcsolatokat alakított ki, Oroszország
energiahordozókkal és más kulcsfontosságú nyersanyagokkal látja el Kínát. Emellett a két
ország számos regionális és globális kérdésben együttműködik, például a terrorizmus elleni
küzdelemben és a multilateralizmus előmozdításában. Vannak azonban feszültségek és
nézeteltérések is, különösen a területi viták és a regionális befolyás tekintetében. Például a
Krím 2014-es orosz annektálása bírálatot váltott ki Kína részéről, amely hagyományosan
óvatos a területi változások támogatásával kapcsolatban.

A "laboratóriumi szivárgás" összeesküvés-elmélet,

amelyet az USA 2020 eleje óta hangoztat Kínával
szemben, újabb lendületet adott a Kína és
Oroszország közötti közeledésnek.1 Az orosz-amerikai
kapcsolatok mindig is feszültek voltak, bár hivatalosan
a hidegháború 1991-ben véget ért, az ellentétes
nézetek és a versengés nem segíti elő a kapcsolatok
javulását.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping orosz és kínai vezetők 40 alkalommal találkoztak
egymással.Vlagyimir Putyin orosz elnök 21 alkalommal látogatott Kínába látogatásokra és

1
https://m.lenta.ru/news/2023/03/10/priznavay/amp/
nemzetközi rendezvényekre. Többször járt Kínában, mint bármely más világvezető. Hszi
Csin-ping kínai elnök kilenc alkalommal látogatott Oroszországba, legutóbb 2023. március
20-22-én .
2022-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping
kínai elnök kérésére állítólag az olimpia utánra halasztotta
az ukrajnai különleges hadművelet megkezdését, hogy a
pekingi olimpia incidensek nélkül kerüljön
megrendezésre.2 Ez is mutatja, hogy mennyire szoros a
kapcsolat a két államfő, és így maguk az államok között.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök a
világjárvány kezdete óta először személyesen is találkozott
egymással Pekingben, mielőtt részt vettek volna a XXIV.
téli olimpiai játékok megnyitó ünnepségén. A
megbeszéléseket követően a vezetők közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben ellenezték a
NATO bővítését, és a szövetséget a hidegháború korszakának megközelítéseivel vádolták.
Kína támogatta a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz kezdeményezést, Oroszország
pedig megismételte, hogy Tajvant Kína szerves részének tekinti, és ellenzi függetlenségét.
Ez a nyilatkozat gyakorlatilag hivatalossá teszi az országok között létrejött kétoldalú
szövetséget, és új korszakot nyit a nemzetközi kapcsolatokban.
Kína az ukrajnai konfliktus kezdetétől fogva kiegyensúlyozott
álláspontot képviselt, és a békés rendezés mielőbbi elérése
mellett állt ki. Ugyanakkor kínai tisztviselők többször
nyilvánosan kijelentették, hogy megértik a konfliktus valódi
kiváltó okait, rámutattak az USA és műholdjainak a
konfliktus szításában játszott pusztító szerepére, és
felszólítottak arra, hogy vegyék figyelembe valamennyi
érintett fél biztonsági érdekeit.3

2023-tól Oroszország és Kína közötti kapcsolat politikai és

gazdasági téren is tovább erősödik. A két ország
együttműködése jelentős fejleményekhez vezetett különböző
területeken, például a kereskedelem, az energia és a biztonság
területén.
A kétoldalú kapcsolatok legfontosabb eleme az Oroszország és
Kína közötti kereskedelem és gazdasági interakció. Kína 2010
óta az Orosz Föderáció legnagyobb kereskedelmi partnere.
Az orosz és a kínai vezetők célul tűzték ki, hogy 2024-re
megduplázzák a két ország közötti kereskedelmet évi 100 milliárd dollárról 200 milliárd
dollárra. A 100 milliárdos határt 2018-ban érték el. Hszi Csin-ping kínai elnök 2022
februárjában új célként évi 250 milliárd dollárt tűzött ki az Oroszország és Kína közötti
kereskedelem növelésére.

2
https://secretmag.ru/news/tolko-ne-vo-vremya-olimpiady-stalo-izvestno-o-prosbe-glavy-kitaya-k-putinu-
naschyot-ukrainy-22-01-2022.htm
3
https://www.fmprc.gov.cn/rus/zxxx/202302/t20230224_11030756.html
Az orosz statisztikák szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2021-ben 35,2%-kal 140,7
milliárd dollárra nőtt, ebből az orosz export 68 milliárd dollár (+38,4%), a Kínából
származó import pedig 72,7 milliárd dollár (+32,3%).
A Kínai Vámhivatal szerint az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi forgalom 2022-
ben 29,3%-kal nőtt és meghaladta a 190 milliárd dollárt. A Kínába irányuló orosz export
43,4%-kal nőtt, és meghaladta a 114 milliárd dollárt. Ugyanakkor a Kínából az Orosz
Föderációba irányuló import 12,8%-kal nőtt, és meghaladta a 76 milliárd dollárt.
Oroszország exportja főként ásványi termékekből, fából, cellulóz- és papírtermékekből,
fémekből és fémtermékekből, élelmiszerekből és mezőgazdasági nyersanyagokból stb. áll.
Oroszország importja főként gépekből, berendezésekből és járművekből, vegyi
termékekből, textíliákból és lábbelikből, fémekből és ezekből készült cikkekből stb. áll.
Moszkva és Peking növelni kívánja a nemzeti valuták arányát a kétoldalú fizetésekben.
Ennek érdekében az elmúlt években kialakították a szükséges infrastruktúrát, beleértve a
kétoldalú fizetési és elszámolási megállapodást, Oroszországban működik a kínai jüan
elszámolására felhatalmazott bank, és a moszkvai tőzsdén aktívan kereskednek a
rubel/jüan párossal.
2022-ben a nemzeti valuták aránya az orosz-kínai fizetésekben mintegy 50% volt. A kínai
nemzeti valuta iránti kereslet jelentősen megnőtt Oroszországban. A moszkvai tőzsdén
2022-ben a RMB/RUB pár kereskedési volumene 100-szorosára nőtt, és meghaladta a
RMB/Dollár pár kereskedési volumenét. Továbbá 2022 folyamán egyre népszerűbbé vált
az a gyakorlat, hogy az orosz vállalatok kínai valutában bocsátanak ki kötvényeket. Olyan
nagyvállalatok, mint a Rosneft, a RUSAL, a Metalloinvest és sokan mások megtették ezt.
Emellett ötszörösére nőtt a Mir és UnionPay fizetési rendszerek társmárkás kártyáinak
kibocsátása.Kína az orosz gazdaság egyik legnagyobb befektetője. Az Oroszországban
felhalmozott közvetlen kínai befektetések 2020 elején az orosz adatok szerint 3,7 milliárd
dollárt, kínai becslések szerint pedig 12,8 milliárd dollárt tettek ki.
Az Oroszország-Kína Kormányközi Bizottság portfóliójában 79 jelentős és ígéretes projekt
szerepel. A bejelentett beruházások teljes összege meghaladja a 160 milliárd dollárt. Ezek
elsősorban a bányászat és ásványfeldolgozás, az ipari termelés, az infrastruktúra-építés és a
mezőgazdaság területén valósulnak meg.
Oroszország az egyik legnagyobb üzemanyag-exportőr a
kínai piacra.4

2023. március 20-22-én Hszi Csin-ping, a Kínai

Kommunista Párt főtitkára és a Kínai Népköztársaság
elnöke5 Oroszországba látogatott, hogy az Országos Népi
Kongresszuson történt újraválasztása óta először

4
https://www.rbc.ru/economics/20/03/2023/64145bfb9a79477ef586365c
5
http://ru.china-embassy.gov.cn/rus/zgxw/202303/t20230324_11048488.htm#:~:text=20%2D22%20%D0%BC
%D0%B0%D1%80%D1%82%D0%B0%202023%20%D0%B3%D0%BE%D0%B4%D0%B0,%D1%81%D0%BE%D0%BF
%D1%80%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B0%D1%8E%D1%89%D0%B8%D0%BC
%20%D0%B6%D1%83%D1%80%D0%BD%D0%B0%D0%BB%D0%B8%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%BC%20%D0%BE
%20%D0%B3%D0%BE%D1%81%D1%83%D0%B4%D0%B0%D1%80%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%B5%D0%BD
%D0%BD%D0%BE%D0%BC%20%D0%B2%D0%B8%D0%B7%D0%B8%D1%82%D0%B5.
nemzetközi találkozót tartson. Hivatalosan és informálisan is találkozott Vlagyimir Putyin
orosz elnökkel. Ez egyben Putyin első nemzetközi találkozója azóta, hogy a Nemzetközi
Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. A látogatás előtt Hszi Csin-ping és
Vlagyimir Putyin6 külön cikkeket tett közzé; Hszi kijelentette, hogy Kína javaslata az
orosz-ukrán háború befejezésére a globális közösség véleményét tükrözi. Putyin azt
mondta, hogy nagy reményeket fűz "régi jó barátja" látogatásához. Március 20-án reggel
Hszi Csin-ping megérkezett a moszkvai Vnukovo repülőtérre. Március 21-én találkozott
Vlagyimir Putyinnal.Látogatása során Hszi Putyin kijelentette, hogy Oroszország kész
megvitatni Kína kezdeményezését az ukrajnai konfliktus lezárására, és hozzátette, hogy
olvasta Kína javaslatait az ukrajnai konfliktus megoldására, és tiszteletben tartja azokat. A
március 21-i orosz-kínai megbeszéléseket követően a vezetők sajtónyilatkozatot adtak ki,
amelyben hangsúlyozták, hogy a megbeszélések "sikeresek voltak, meleg, barátságos és
konstruktív légkörben zajlottak". Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csingping
megjegyezte az orosz-kínai kapcsolatok különleges jellegét, "amelyek a történelem
legmagasabb fejlettségi szintjén állnak. A kínai vezető meghívta az orosz elnököt, hogy
2023-ban látogasson Kínába.

Ovszijenko Dorina (BTK-NT)

6
http://kremlin.ru/events/president/news/70743