járművezető: az a személy, aki akár csak rövid ideig is járművet vezet, vagy aki azért tartózkodik a

járművön, hogy azt szükség esetén feladatai részeként vezesse

szünet: olyan időszak, amely alatt a járművezető nem vezethet, nem végezhet semmilyen egyéb
munkát, és amely kizárólag regenerálódásra fordítható
egyéb munka: olyan tevékenység, amelyet a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének a) pontja munkaidőként
határoz meg, a vezetést kivéve, ugyanakkor beleértve minden, a szállítási szektoron belül vagy kívül
eső, ugyanazon vagy egy másik munkaadó részére végzett munkát, például rakodást, járműjavítást

heti pihenőidő: az a heti időszak, amelynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével, és
amely „rendszeres heti pihenőidőt” és „csökkentett heti pihenőidőt” foglal magában:
 rendszeres heti pihenőidő: bármely, legalább 45 órás pihenő
 csökkentett heti pihenőidő: bármely, 45 óránál rövidebb pihenő, amely a rendelet
adott feltételeinek betartása mellett legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető

hét: a hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak

vezetési idő: annak a vezetési tevékenységnek az időtartama, amelyet:
 az analóg vagy digitális menetíró készülékkel automatikusan vagy félautomatikusan
rögzítettek, vagy
 a készülék hibás működése vagy a gépjárművezetői kártya elvesztése esetén
manuálisan rögzítettek

A kétféle menetíró készülék (amelyekről később fog tanulni) hasonló piktogramokkal jelzi a

különböző tevékenységi kategóriákat. A gépkocsivezető kötelessége, hogy mindenkor a valós
tevékenység jelképére állítsa a kapcsolót, illetve digitális készülék esetén kézi bevitellel gondoskodjon
a beállításról.
napi vezetési idő: az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete, vagy adott
napi pihenőidő vége és a heti pihenőidő kezdete között összeadódott összes vezetési idő

heti vezetési idő: a hét során összeadódott összes vezetési idő

többfős személyzet: az az eset, amikor egy vezetési időszak alatt a járművezető többfős személyzet
részeként dolgozik, ha két egymást követő napi pihenőidő vagy egy napi pihenőidő és egy heti
pihenőidő között vezetés céljából legalább két járművezető tartózkodik a járművön; a többfős
személyzettel történő vezetés első órájában egy másik járművezető vagy vezetők jelenléte nem
kötelező, de az időszak további részében igen; eltérő esetben nem áll fenn a többfős személyzethez
előírt feltétel.

szállítási vállalkozás: bármely természetes személy vagy gazdasági társaság – függetlenül attól,
hogy nyereségérdekelt vagy nem nyereségérdekelt szervezetről van szó – vagy bármely hivatalos
szerv, amely közúti szállítást végez, függetlenül attól, hogy azt bérmunkában, díj ellenében vagy saját
számlára végzi

A Rendelet egyik legfontosabb előírása a napi vezetési idő („tiszta” vezetési idő, a munkaidő ennél
kiterjedtebb fogalom), amely nem haladhatja meg a 9 órát. Kivételesen azonban, és maximum két
alkalommal hetente – akár egymást követő napokon is, de akkor az adott héten több lehetőség erre
már nincs – a vezetési idő hosszabbodhat, de legfeljebb 10 óra lehet.

Egyéb munkaidő

Egyéb munkaidőként kell rögzíteni minden olyan tevékenységet, ami nem vezetéssel töltött idő. Ide
tartozik például akár a saját személygépkocsi vezetése is, ha azzal jut el a járművezető a
tehergépkocsihoz vagy autóbuszhoz, ha az nem a telephelyen parkol. Itt kell feltüntetni azt
a készenléti időt is, amely az utolsó napi, illetve heti pihenőidő óta eltelt.
Az egyéb munkaidőt az analóg menetírónál az adatrögzítő lap (korong) hátoldalára kell kézzel
feljegyezni, digitális menetírónál pedig a kinyomatra rávezetni, vagy a készülékbe manuálisan
felrögzíteni.

A vezetési idő folyamatosan nem lehet hosszabb négy és fél óránál, ami után minimum 45 perc
szünetet kell tartani. Ez alatt a járművezető nem végezhet egyéb munkát sem: ezt az időt a
regenerálódásra kell fordítania!!!
Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha rendes pihenőidő következik. A négy és fél órás vezetési
időszakra eső kötelező 45 perc szünetet meg lehet osztani úgy, hogy egy legalább 15 perces szünetet
tart a vezető, majd a négy és fél óra lejártakor a maradék legalább 30 percet veszi ki. Ennek akár
menetrend szerint, akár különjáratban közlekedő autóbusz vezetésénél van igazán jelentősége.
Amennyiben például három óra vezetés után 25 perc szünetet tart, akkor újabb 1,5 órányi vezetést
követően is legalább 30 perc szünetet kell kivennie.

A két szünet sorrendje előírás, tehát először 15 perc, majd 30 perc. Az osztott szünet esetén a
14 perc 59 másodperces szünet semminek nem számít, és 4,5 óra vezetés után ilyenkor
kötelező a legalább 45 perces szünet megtartása!!!

Természetesen a fuvarfeladat függvényében a szünet lehet hosszabb, csak rövidebb nem, a

Rendelet és az Egyezmény szerinti „legalább” megfogalmazás miatt. Az előírtnál rövidebb ideig
tartó szünet egyáltalán nem vehető figyelembe sem a közúti, sem a telephelyi ellenőrzés
során. Ezért is lényeges a menetíró készülék funkciógombjainak pontos kezelése.

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

vezetés vezetés vezetés vezetés vezetés vezetés pihenő

A munkaidőt naponta, illetve hetente kötelezően pihenőidőnek kell követnie. A Rendelet és az

Egyezmény azonban a két-, illetve háromheti pihenőidő, valamint a csökkentett pihenő fogalmait
határozza meg, melyek lényege a következő:
  Minden letöltött napi, illetve heti pihenőt követő 24 órás időtartamon belül kötelező
újabb napi pihenőidő kivétele, ami lehet rendszeres napi vagy napi csökkentett
pihenőidő.
 Két egymást követő héten heti pihenőt kell tartani, ami lehet a heti rendes pihenő, vagyis
legalább 45 óra, illetve a heti csökkentett pihenőidő, tehát legalább 24 óra
időtartamú. Egymást követően heti csökkentett pihenőidő nem tartható! A
csökkentést azonban kompenzálni kell egy, a korábbi csökkentés mértékével kibővített
és egészben megtartott pihenővel.
 Csökkentett napi pihenőidőnek tekintendő a 24 órára vetített minimum 9 óra
időtartam, amennyiben az összes pihenő nem haladja meg a 11 órát.
 A fuvarfeladat ellátása érdekében – gondoljon a napi 10 órás vezetési időre – kétheti
pihenő között maximum háromszor lehet csökkentett napi pihenőidőt igénybe venni.

Ezek a szabályok általános érvényűek, függetlenek az adott járat személyzetének számától.

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

vezetés vezetés vezetés vezetés vezetés vezetés pihenő

A tagállamok idegenforgalmának elősegítése, valamint a környezetbarát járművek iránti

megnövekedett igény miatt az 561/2006/EK rendeletet módosította a 1073/2009/EK rendelet, és 2010.
június 4-től a következő szabály lépett életbe: a nemzetközi alkalmi utasszállítással foglalkozó
gépjárművezetők (különjárati autóbuszok) a heti pihenőidejüket az azt megelőző rendes heti
pihenőidőt követően legfeljebb 12 egymást követő 24 órás időszakkal elhalaszthatják, feltéve, hogy:

 a szolgáltatás legalább 24 egymást követő órán keresztül olyan tagállamban vagy

harmadik országban zajlik, amelyben ez a rendelet alkalmazandó, és amely nem a
szolgáltatás kiindulópontja
 az eltérés kihasználását követően a gépjárművezető:
 - két rendes heti pihenőidőt vagy
 - egy rendes heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt tart. A
csökkentést azonban kompenzálni kell egy, az eltérési időszak végét követő harmadik
hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenőidővel
 2014. január 1-jét követően a jármű fel van szerelve a 165/2014//EU rendeletben foglalt
követelményeknek megfelelő menetíró készülékkel és
 2014. január 1-jét követően, ha a vezetés a 22:00 és 06:00 óra közötti időszakban
történik, a járműben végig több gépjárművezető tartózkodik, vagy a 7. cikkben említett
vezetési időtartamot három órára csökkentik.

Amennyiben többfős személyzetről (két vagy három gépkocsivezető) van szó, még a

következőkre is figyelemmel kell lenni:

 az első órát leszámítva a második (harmadik) gépkocsivezetőnek is a járművön kell

tartózkodnia, ami másképp nem tekinthető többfős személyzetű járatnak.
 ebben az esetben nem 24 óra, hanem 30 óra az a maximális időtartam, amelyen belül a
minimum 9 óra pihenőidőt biztosítani kell.

A Rendeletben pihenőként használt fogalomból adódik, hogy azt érvényesíteni csak álló
járműben lehet, ugyanis csak akkor rendelkezhet a vezető szabadon az idejével!!!
A gépkocsivezető döntése alapján nem szabálytalan, ha a csökkentett pihenő kiegyenlítését egy
másik, minimum 9 órás pihenővel összekapcsolva tölti el a telephelytől távol. A pihenő ilyen esetben
álló járműben – a személyzet számának megfelelő és alkalmas fekvőhely esetén – is kivehető. A heti
pihenőidő nyilvántartását – amely két hetet is magában foglal, csak az egyik héthez lehet elszámolni

Az előző heti pihenőidő és a következő heti pihenőidő közötti munkanapok száma nem
haladhatja meg a hat napot!!!

Nemzetközi közúti szolgáltatás során egyre elterjedtebb a kombinált szállítás, és gyakran

elkerülhetetlen a komppal történő utazás. Az ehhez igazodás érdekében a gépkocsivezető maximum
két alkalommal még a napi pihenőidejét is megszakíthatja, de annak együttes időtartama az egy
órát nem haladhatja meg, és a vonaton vagy a kompon a vezetőnek igazolt hálóhelyének kell lennie.
Ez a kivétel azért szükséges, mert a gépkocsivezető rendelkezésre állása nélkülözhetetlen ahhoz,
hogy a fel- és leállás a vasúti szerelvényre vagy kompra gördülékeny legyen.
Tiltott az olyan jellegű anyagi érdekeltté tétel, amely a vezetési és pihenőidők tudatos
megszegésére irányul, és ezzel veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
Tekintettel az ebből eredő szankciókra (amelyek a gépkocsivezetőkre és a vállalkozásra is
vonatkoznak) köteles a feladatokat úgy szervezni, hogy az előírt szünetek és pihenők tarthatóak
legyenek. A részletes szankciókról később tanul. Bár a szabálysértést a gépkocsivezető követi el, a
vállalkozás felelőssége is fennáll.
A közlekedési szolgáltatásban részt vevő valamennyi szereplő – feladó, utazásszervező,
szállítmányozó, alvállalkozó, járművezető – köteles a Rendeletben foglaltakat betartani. Ettől eltérő
szerződés megkötése jogszabályba ütközik és semmissé válhat.

A tagállamok nemzeti joganyaga alkalmazhat a Rendeletben előírtnál szigorúbb szabályozást,

enyhébbet azonban nem, például kötelezhet az előírtnál hosszabb szünetre vagy rövidebb vezetési
időre (amit nemcsak jogszabály, de például kollektív szerződés is megtehet).
A fuvarfeladat végrehajtása során bármikor kialakulhat váratlan, előre nem látható akadály, például
egy egyszerű útépítésből eredő torlódás, baleseti helyszín miatti útlezárás, elterelés. A jármű vagy a
rakomány biztonsága miatt is bekövetkezhet rendkívüli helyzet, amikor a vezetési és pihenőidő
betartása ellehetetlenül.
Az esedékes szünetet természetesen nem az autópálya külső vagy leállósávján kell megtartani,
hanem a megfelelő, kijelölt várakozóhelyen. Ilyen esetben azonban a megállást követően fel kell
jegyezni az eltérés okát az adatrögzítő lapra (korong), a menetíróból soron kívül készítendő
kinyomatra vagy a munkalapra, kézzel, majd meg kell tartani az előírt pihenőt.

Amennyiben járművezetőként több vállalkozásnál végez a Rendelet hatálya alá tartozó

járművezetői tevékenységet, a korábban említett nyilvántartási kötelezettség teljesíthetősége
érdekében Önnek kell valamennyi munkáltatója részére átadni a megfelelő adatokat!!!

Magyarországon a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) honosította a
gépkocsivezetők foglalkoztatására vonatkozó legfontosabb európai előírásokat.
Ennek értelmében a munkaidő:
 A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 86. §-a (1)
bekezdésében foglalt meghatározás.
 A közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő,
amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok
be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt, a jármű
takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az
utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások
teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá
a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben
felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát.
 A be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama
előzetesen nem volt meghatározható. A kollektív szerződés eltérhet ettől a
rendelkezéstől, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási
időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez.

Mint korábban említettük, a nemzeti szabályozás lehet szigorúbb a Rendeletnél. Erre példa

a rendelkezésre állási idő meghatározása, amely nem munkaidő és nem pihenőidő. A törvényi
meghatározás szerint többfős személyzet esetén ilyennek minősül a ténylegesen vezetést végző
személy mellett eltöltött idő
A magyarországi szabályozás értelmében a munkáltató alapvetően négyhavi – kollektív szerződés
esetén hathavi – munkaidőkeret meghatározására kötelezett. A munkaidőkeret heti átlaga a 48
órát nem lépheti túl (ez a négy-, ill. hathavi keretre vonatkozik), és az adott munkahét nem haladhatja
meg a 60 órát. Amennyiben a vezető a vezénylését nem legalább 12 órával a munkakezdés
előtt kapta meg, úgy az első 12 óra rendkívüli munkavégzésnek számít.
A magyarországi szabályozás írja elő azt is, hogy a munkaidő és az azt megelőző rendelkezésre
állási idő együttesen csak határátlépés esetén haladhatja meg a 24 órát, és ekkor az első lehetséges
alkalommal legalább 11 óra (rendes) pihenőt kell tartani. Amennyiben a munkaidő a munkavégzés
helyén érvényes időzóna szerint éjjel 0 óra és hajnali 4 óra közé esik, kollektív szerződés hiányában
vagy annak eltérő rendelkezése szerint a napi munkaidő nem lépheti túl a 10 órát.

Amint már tudja, a Rendelet nem vonatkozik a menetrend szerinti, 50 km távolságot meg nem
haladó járatokra, ugyanakkor a vezénylő és a munkáltató közös feladata az autóbusz-vezető
vezetési és pihenőidejének megfeleltetése.
Azon járművezetők számára, akik a Rendelet, illetve a Kkt. szerinti tevékenységet önálló
vállalkozóként látják el, kiterjedtebben értelmezendő a munkaidő fogalma. Minden olyan tevékenység
munkaidőnek számít, amikor gépkocsivezetőként járművet vezet, azzal kapcsolatos feladatot
(rakodás, javítás stb.) lát el, továbbá a napi fuvarfeladattal kapcsolatban nem álló, általános ügyviteli
tevékenységet és egyéb feladatot lát el.
Rá nem vonatkozik az a törvényi előírás, hogy a munkavállaló évente maximum 200 óra (kollektív
szerződés alapján 300 óra) rendkívüli munkavégzésre (túlóra) kötelezhető az előírt és
ismertetett munkaidőkereten túl.
A közúti közlekedési szolgáltatást nyújtó vállalkozások vezetési időkkel kapcsolatos nyilvántartási és
jelentési kötelezettségét a Rendelet és a Kkt. írja elő. Telephelyi ellenőrzés során az illetékes
hatóság (Megyei Kormányhivatal, Munkavédelmi Felügyelőség, Rendőrség, NAV) jogosult akár
egy évre visszamenően is ellenőrizni a vezetési és pihenőidők betartását.
Ennek érdekében a digitális menetíró készülékek tárolt adatait, valamint a járművezetői kártya
adatait kötelező letölteni, és legalább 12 hónapig megőrizni. A letöltést legalább háromhavonta el
kell végezni. Amennyiben nem történik letöltés, és a kártya memóriája megtelik,
a legkorábban rögzített adatok felülíródnak.

A menetíró készülék órájának a járművet nyilvántartó ország hivatalos idejét kell mutatnia, nem
pedig az UTC időt (ami az összehangolt nemzetközi világidő), és nem a fuvarozás helyszíne
szerinti időt.

A menetíró készülék is gép, vagyis meghibásodhat. Ilyen esetben új fuvarfeladat a kijavításig

nem kezdhető meg, illetve amennyiben a feladat végrehajtása (befejezése és telephelyre
megérkezés) egy héten belül nem következik be, úgy a feladat végrehajtásának helyszínén kell
a javítást erre feljogosított szervizben elvégeztetni. A hiba fennállásának ideje alatt az
adatrögzítő lap (korong) hátoldalán, a már ismertetett módon, kézzel kell bejegyezni a hiba
tényét, valamint a vezetési és pihenőidőre, szünetekre vonatkozó adatokat. Hibás készülékkel a
jármű alapvetően a telephelyig közlekedhet, de a kézi bejegyzést akkor is el kell végezni.

Az adatrögzítő lapon még az elindulás előtt a következőket köteles rögzíteni:

 
 a lap használatbavételének kezdetekor: a családi és utónevét,
 a dátumot és helyet, ahol a lap használatbavétele elkezdődött,
 minden egyes jármű rendszámát, vagyis ha a korong használata alatt járműcsere történt, a
másik jármű rendszámát is (nem kell új adatrögzítő lapot használni!),
 a kilométer-számláló állását, a lapon rögzített első menet előtt.

A gépjárművezetőnek a feladat elvégzését követően fel kell jegyezni:

 
 az adatrögzítő laphoz kötött tevékenység befejezésének időpontját és helyét,
 a kilométeróra állását az utolsó út végén (a tárolóhelyre érkezés után).
  
  
Az adatrögzítő lapot nem lehet hosszabb időtartam rögzítésére használni, mint amilyen időtartamra a
használata szól.

A legbelső pontozott körön kívülre nem kerülhet írás! Ez ugyanis szabálytalanságnak minősül,
és a hatóság bünteti.
A vezetési időt a legvastagabb vonal jelzi, az egyéb munkavégzést közepes,
a várakozást, készenléti időt vékony, a pihenőidő pedig még ennél is vékonyabb vonallal jelenik
meg.

Vezetési idő

A gépkocsivezetőnek kötelessége a kapcsolóberendezéseket úgy működtetni, hogy lehetőség

legyen a fenti időtartamok elkülönített és pontos rögzítésére!

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység (valamennyi egyéb munkaidő)

Rendelkezésre állási idő (az az idő, amikor az gépjárművezetőnek csak a munkahelyén kell

tartózkodnia, hogy az esetleges utasításokat teljesítse, vezetési tevékenységet tudjon végezni; menet
közben a vezető mellett eltöltött idő vagy menet közben a hálófülkében eltöltött idő)

Megszakítási és napi pihenőidő (napi rendes pihenőidő első és második része, csökkentett napi
pihenőidő)

Minden alkalommal ellenőrizze azt, hogy a menetíró készülékbe a megfelelő adatrögzítő lapot
helyezte be! Az adott analóg tachográf adattábláján szereplő jóváhagyási jelnek és a korong
jóváhagyási jelének, valamint a feltüntetett maximális sebességhatároknak egyezniük kell! Az,
aki nem megfelelő adatrögzítő lapot (korongot) használ, szabályszegést követ el!

A gépkocsivezetőnek kötelessége a kapcsolóberendezéseket úgy működtetni, hogy lehetőség

legyen a fenti időtartamok elkülönített és pontos rögzítésére!

A menetíró készülékbe TILOS szennyezett, sérült korongot behelyezni!

Menet közben (a behelyezéstől a munkaidő végéig) TILOS a korongot a munkaidő végéig

eltávolítani, az alábbi kivételek mellett:
  
 hatósági ellenőrzés (amikor is az ellenőr köteles bélyegzővel és aláírással ellátni),
 járművezető-váltás, járműcsere,
 a készülék meghibásodása.
  
A két utóbbi esetben a gépkocsivezető köteles a korong hátoldalán a vonatkozó
bejegyzést kézírással megtenni.

A menetíró készülékbe TILOS szennyezett, sérült korongot behelyezni!

A menetíró készülék rögzíti az áramellátásból, jeladó meghibásodásából keletkező jeleket, valamint a

fedél felnyitását is.

Minden adatrögzítő lap csak annyi ideig használható, amely időtartamra előállították. Ez

általában 24 óra.
 
A rendelet értelmében a gépjárművezetőnek ellenőrzés során az adott napot és a megelőző 28
napot kell tudnia igazolni, tehát ennyi napnak megfelelő adatrögzítő vagy tevékenységigazoló lapot
kell magánál tartania.
Az ellenőrzés során a teljes ellenőrzött időszakért felelősségre vonható.
Többfős járat esetén mindenkor az éppen vezetést végző személy adatrögzítő lapjának kell
az írószerkezettel érintkeznie, a készenlétben lévő vezető lapja e fölött helyezkedjen el. A korong
anyagából adódóan mindkét lapon megjelennek az útszakasz alatt rögzített jelek a sebesség
kivételével, amely az aktuális vezető lapjához tartozik. Vezetőcsere esetén a hátoldali bejegyzés és a
korongcsere végrehajtása kötelező.

Gondos kezelés mellett is előfordulhat, hogy a korong megsérül vagy beszennyeződik. Ebben az

esetben egy kézzel kitöltött ép korong mellé kell csatolni a hibás lapot.
 
A járműtől való távollét esetén a gépkocsivezető a távollét magyarázatát jelölve vagy feljegyezve
az adatrögzítő lapra, illetve „tevékenységigazoló lap” használatával köteles a folyamatosságot
biztosítani.
A menetíró készülék kialakításának további feltétele, hogy a doboz felnyitása nélkül ellenőrizhető
legyen a folyamatos adatrögzítés. A készüléken folyamatosan világító piros visszajelző lámpa
koronghiányt vagy hibát jelez.

Az adatrögzítő lapon, illetve a járművezetői kártyán tárolt adatok bizonyító erejűek, ezért
manipulálni, megváltoztatni őket semmiféle módon nem szabad.

Igazolás olyan esetekben, amikor nem áll rendelkezésre adatrögzítő lap

Az adatrögzítő lapon, illetve a járművezetői kártyán tárolt adatok bizonyító erejűek, ezért
manipulálni, megváltoztatni őket semmiféle módon nem szabad.

Mint korábban már tanulta, munkavégzés közben a gépkocsivezetőnek mindenkor az utolsó 28 napi
munkát igazoló okmánnyal kell rendelkeznie. Ez lehet adatrögzítő lap (korong), illetve bizonyos
esetekben a Rendelet a „tevékenységigazoló lap” használatát írja elő. 2009 decemberétől új,
egységes, az egész Unió területére kiterjedő nyomtatványt vezetett be az Európai Bizottság.

Az új űrlap lényege, hogy arról a munkaidőről kell nyilatkoznia a vezetőnek, amely időpontokról nincs
adat a vezetői kártyáján, vagy nincs adatrögzítő lapja (korongja). A kitöltött dokumentumnak 28
napra visszamenőleg kell tartalmaznia a kívánt adatokat. Korábban „csak” betegségre vagy
szabadságra lehetett hivatkozni, az új nyomtatvány azonban lehetővé tesz olyan indokokat is, mint
például „telephelyen elvégzett munka”.
A tevékenységigazoló lap szabályos alkalmazásával a gépkocsivezető betegállományban,
szabadságon töltött ideje mutatható meg, illetőleg azon munkaidőszakok is, amikor az 561/2006/EK
rendelet hatályán kívül eső járművel végzett munkatevékenységet. Az írógéppel, számítógéppel
kitöltött igazolást a gépkocsivezetőt foglalkoztató vállalkozás adja át a gépjárművezető számára, az
út megkezdésekor.
 
A tevékenységigazoló lapot a 22. pont alatt a gépkocsivezetőnek is minden esetben alá kell írnia!
Amennyiben a belföldi vagy külföldi ellenőrző hatóság részéről kétség merül fel a
tevékenységigazoló lap valódiságát illetően, a hatóság kérheti a vállalkozástól
a tevékenységigazoló lap telefaxon történő megküldését.
Ha a gépkocsivezetőnél lévő, illetve a faxon továbbított tevékenységigazoló lapon eltérő
adatbejegyzések találhatók, a gépkocsivezetőnél lévő – „a vállalkozás által kiadott”, aláírt – okmány
valódisága megkérdőjelezhető.

A hivatalos nyomtatványt megváltoztatni nem szabad. Érvényességéhez, illetve szabályos

felhasználásához szükséges, hogy a gépkocsivezető és a munkáltató eredeti aláírása
szerepeljen rajta, ellenkező esetben bírság szabható ki.
Az űrlapot géppel kell kitölteni. Az egységes űrlappal kiküszöbölhetők a nyelvi
különbözőségek. Ez az egyik oka annak, hogy csak ilyen példány kitöltése és alkalmazása a
szabályszerű.

Ezt az okmányt akkor is ki kell tölteni, ha a gépkocsivezető digitális menetíróval felszerelt járművet

vezet (tehát rendelkezik adatrögzítő kártyával), de a visszamenőleges 28 nap valamelyikéről nem áll
rendelkezésre kártyán rögzített tevékenység.