Peter A.

Stork
 Pat, valóban csak
a számítógépeden
A monitoron már látod ezt? Nézz körül,
világosan észlelhető, mennyi furcsa gömb van
hogy elhagytuk körülötted és az a lámpa
a Földet. milyen klasszul
világít.
 Azok nem gömbök és
az ott nem is lámpa. A bolygókat
látod, amelyek Naprendszert alkotnak,
és ami körülvesz bennünket az a világegyetem,
azaz a végtelenség. Hmm, hogy is magyarázzam
meg neked? Már tudom: A Föld, amelyen élünk,
csak egy a hatalmas űrben függő parányi homokszemek
közül. A világegyetem látható részének sugara eléri
a kétszázhatvanezer trillió kilométert. Ebben,
a világegyetem látható részében, kb. 125 milliárd galaxis
létezik, mi egy ilyen galaxisban élünk. Ez olyan, mintha
a Föld csak egy falevél lenne a világ összes
levelei között. Olyan, mintha az iskolába menet
egyre közelebb lennél, de sosem érnél oda.
Most már könnyebb elképzelned
a végtelent?
 Naaaa,
talán egy kicsit.
De hogyan jött létre
a világegyetem?
 Valószínűleg kb.
15 milliárd évvel ezelőtt
történt. Akkor minden
egységes volt, de aztán
egy óriási robbanás
következtében darabokra,
galaxisokra oszlott.
 A Naprendszer az égitestek rendszere, többek
k özött a bolygóké, melyeket a Nap magához
vonz. Mielőtt kialakult volna a Naprendszer,
helyében egy gáz és porfelhőből álló örvénylő
gomolyag volt. A z anyag túlnyomó része ezen
belül gyűlt össze. Ebből a felhalmozódásból
jött létre a Nap, melynek vonzóereje más
égitesteket tart maga körül. A maradék
anyagból a Nap körül korona jött létre,
amelyből idővel kialakultak a bolygók. Elsők
között alakult ki a Merkúr, a Vénusz, a Föld,
és a Mars. A Naprendszer 4,6 milliárd évvel
ezelőtt jött létre és 8 bolygó tartozik hozzá:
Merkúr, Vénusz. Föld, Mars, Jupiter,
Szaturnus, Uránusz, Neptunusz.

Milyen
remek érzés olyan
könnyűnek lenni,
mint egy toll. Hol
vagyunk?
 Naprendszer

Ez természetesen
a Naprendszer. Tehát a z
a kék bolygó ott előtted,
az a Föld, a hátad mögött
pedig a Nap van. Hoztál
magaddal napolajat?

E l his zed , h o g y . ? Vag y n

?
m
e
... a Naprendszer 9 bolygóból állt, de a
tudósok megállapították, hogy a legkisebb,
a Plútó, nem bolygó? Ezért 2006-tól kezdve
a törpebolygók közé soroljuk be.
... a Nap és a bolygók nem az egyedüli égitestek
a Naprendszerben? Más objektumok még
a planetoidok és az üstökösök.
... a Föld egykor lapos volt és négyzet alakú?
De rengeteg em ber lepotyogott róla,
ezért valakinek az az ötlete támadt,
hogy felpumpálja és azóta gömb alakú?
Így megoldódott a probléma.
... a Plútó nagyon megsértődött, hogy
kizárták a bolygók közül és megtagadta
a Nap körül való forgást. Most teng a
világegyetemben és más elfoglaltságot
keres. Van valamilyen ajánlatod a részére?
 A Merkúr a naprendszerben
a legkisebb és egyben a Naphoz
legközelebb álló bolygó. 88 nap
Merkrú alatt teszi meg Nap körüli útját.
Összehasonlításként a Föld 365
nap alatt kerüli meg a Napot.
A maga tengelye körül azonban
nagyon lassan fordul meg. Felszínén,
a napsütötte oldalon 400°C meleg
van, de a másik oldalán nagyon
hideg, ugyanis ott -200°C-nál is
alacsonyabb a hőmérséklet.
A Merkúr magja teljes egészében
vasból áll. Felszínén számos
kráter található - a meteoritok
becsapódásának maradványai.

Miért rohansz
ennyire? Egészen
megizzadtál.
Hova sietsz?

y.?Va g y n
g
,o
d
isze
lh
E ?
m
e
... a legnagyobb kráter átmérője 1300 km?
Kb. ennyi Párizs és Róma között a távolság.
... a M erkúrnak nincs egy holdja sem?
... ha a Merkúron laknánk, akkor 88 naponként
ünnepelhetnénk meg az Új Évet, tehát négyszer
sűrűbben, mint a Földön?
... nagyon ritkán, 176 naponként van napkelte
a Merkúron, Földünkön pedig naponta.
... tekintettel arra, hogy a Merkúron ritkán van
napkelte, sokáig tart a sötétség, így senki sem
tanult meg ott írni és olvasni?
 , o g y . . . ? Vag y n em ?
d
isze
lh
E
... nagyon vastag ennek a bolygónak az atmoszférája
és megvédi a meteoritok becsapódásától?
... saját tengelye körül 234 nap alatt fordul meg,
ez kevesebb, mint a Nap körüli útja, így hosszabb
egy nap egy évnél?
... az egész világról szívesen utaznak a gyerekek
a Vénuszra, hacsak pár napra is, mivel egy rövid
kirándulással is éveket tölthetnek ott és addig

sem kell iskolába járniuk.

A kedvenc
bolygómra,
a Vénuszra. S okan
úgy tartják, hogy
a nők a Vénuszról
származnak.

A Vénusz a Naprendszer második bolygója.

Nagyon erősen fénylik, ezért ezt a bolygót
látjuk meg elsőnek naplemente után a Földről
és közism ert néven Esthajnalcsillagnak
nevezzük. Felszínét sziklás szakadékok,
vulkáni kráterek és síkságok borítják.
Felszíni hőmérséklete 470°C. A Vénusz a
Naprendszerhez tartozó bolygóktól eltérően,
ellentétes irányban forog a tengelye körül.

Vénusz
 ld
Fö

E l h is z ed , h o g y . . . ? V
?
m
e
yn
g
a

... decemberben Földünk kissé közelebb van a Naphoz,

viszont júniusban van a legtávolabb?
... a Föld felszínének nagyobb részét nem szárazföld, hanem
tengerek és óceánok borítják?
... Földünk legmagasabban fekvő pontja a Mont Everest, amely
8848 méterrel magasabb a tenger szintjétől, ugyanakkor
a legmélyebben fekvő pontja az óceán vize alatt található
Mariana-árok, 11022 méterrel a tengerszint alatt?
... A Föld kontinenseit puzzléhez hasonlóan össze lehet illeszteni.
Szélei passzolnak egymáshoz?
... a kontinensek állandóan mozognak?
... Időnként az óriásoknak kedvük támad focizni, előjönnek
a világegyetem üregeiből és Földünket rugdossák? Innen erednek
a földrengések, a viharok, valamint a repülő és hajóbalesetek.
Még az a jó, hogy hamar belefáradnak és nem tart soká a játék.
... éjszaka nemcsak az emberek alszanak, de az óceánok és tengerek is?
Mikor így elaludt az egyik óceán, véletlenül kiöntött a föld felszínéről
a holdra. Még az a jó, hogy a hold nem vesztette el a fejét és azonnal
visszaöntötte egy szakadékba, mielőtt valaki észrevette volna.
A Föld az egyedüli bolygó, amelyen van élet. 100 km vastagságú
atmoszféra rétege veszi körül. A Föld körüli atmoszféra oxigént
tartalmaz, ennek köszönhetően tudunk lélegezni. Felszínén víz
van, amely nélkülözhetetlen az élethez. A z atmoszféra néhány
rétegből tevődik össze. Legfontosabb közülük az ózonréteg,
amely megvédi az élőlényeket a sugárzástól. A Föld tengelye
a Naphoz képest ferdén áll. ez tette lehetővé a négy évszak
kialakulását. A Föld saját tengelye körüli forgása következtében
van éjszaka és nappal. Kezdetben nem voltak a Földön
tengerek és óceánok. A vulkánok kitörésénél keletkezett nagy
mennyiségű gázfelhőkből kezdett esni az eső. Ez volt az első
tényezője a földi élet kialakulásának. A Föld kéregből, részben
folyékony földköpenyből és magból áll, melyben 6000°C
forróság van. A hozzá legközelebb álló égitest és egyben a Föld
bolygója a Hold. Nap körüli útjára bolygónknak 1 évre, tehát
365 napra van szüksége. Saját tengelye kö rül 24 óra
alatt fordul meg.

Chrrr, chrrrr,
chrrrr... Itt Sandra,
itt Sandra, ébredj
fel Pat, látok egy
bolygóközi járműt, végre
alkalmunk van
visszatérni a Földre,
vétel!
 E l h i s z ed , h o g y . . . ? V a g y n
?
m
e
... a Jupiter felszínén a Földtől kétszerte nagyobb átmérőjű Jupiter
anticiklon látható, amit nagy vörös foltnak neveznek? Ez a
vihar már vagy 300 éve tombol egyfolytában a Jupiteren?
... Jupiter az egyike annak az öt bolygónak, amelyeket szabad
szemmel láthatunk az égen, a legfényesebbek közül
a negyedik helyen áll.
... tömege kb. 2,5-szer nagyobb az összes többi bolygó
tömegénél?
... a Föld lakóinak többszöri kérésére se akar átadni a Jupiter
a 63 holdjából egyet sem? Azt állítja, hogy mindegyikre
szüksége van. Velük labdázik, teniszezik, biliárdozik,
kuglizik, ping-pongozik. Ha valakinek kedve támadna vele
megmérkőzni, rakétával indulhat a Jupiter felé.

Húúúúú, de
fúúúúúj a szél!!!
Jaaaj a sisakom!
Azonnal elfúj
engem is!!!

A Naprendszer legnagyobb bolygója a Jupiter.

Főleg hidrogéngázból tevődik össze. 63 holdja van.
A legnagyobbak neve: Gaminedes, Callisto, lo és Euro pa.
Óriási és nehéz bolygó ez. A Nap megkerüléséhez 12 évre
van szüksége, ezzel szemben saját tengelye körül 10 óra alatt
fordul meg. Magja valószínűleg sziklákból és jégből alakult ki
és nagyon forró - eléri a 30 ezer °C-t is. Felszínén erős szél fúj,
sebessége kb. 500 k m /h is elérheti.
 A Marsot az égen egy csillaghoz

Mars hasonló vörös pontnak látjuk.

Sziklás égitest és vörös sivat agok
borítják, innen ered a neve
is: a Vörös Bolygó. Felszínén
hatalmas porfelhők keletkeznek,
a szél sebessége eléri
a 300 k m /h sebességet.
Rettenetesen hideg van ott.
A minimális hőmérséklet -126°C,
maximális pedig +27°C. Felszíne
változatos, hegyek, völgyek,
kráterek és vulkánok alkotják.
A Marsnak 2 holdja van: P hobos
és Deimos. A bolygó északi része
síkság, láva borítja, déli része tele Várj, veszek
van mély kráterrel. egy jó nagy
levegőt és
visszafújlak!

E l h i s zed , h o g y . . . ? Vag y n em ?

... a Marson van a Naprendszer legmagasabb hegye, három szor is

nagyobb a Mont Everestnél? Olympusnak hívják és 25 km magas.
... nevét a rómaiak istenéről, Marsról (a háború istene) kapta?
... egy marsév majdnem kétszer hosszabb a földévnél,
687 napig tart?
... az állításokkal szemben valamikor volt élet a Marson? Indiánok
lakták. Úgy megtetszett nekik a Föld - főként a bölények
miatt -, hogy áttelepedtek és így lett teljesen lakatlan a Mars.
Ezért most ott csak az unalom fúj 300 k m /h sebességgel?
 Szaturnusz
A Naprendszer második legnagyobb bolygója
a Szaturnusz. A Jupiterhez hasonlóan gázóriás.
Nagyszerű, látványos gyűrűjével válik ki a többi
bolygó közül és ezért is a Naprendszer legszebb
bolygójának mondható. Több száz gyűrűje több
ezer kilométeres területet foglal el. Több millió
kisebb-nagyobb kőzetből és jégdarabból áll, melyek
nagysága a pár centimétertől kezdve több m éter is
lehet. A Szaturnusz Nap körüli útja 30 földévig tart.
Körülötte 60 hold kering, a legnagyobbnak, a Titán
nevű holdjának saját atmoszférája van. A Szaturnusz
atmoszférája nagyon vastag. A Jupiterhez hasonlóan
nagyon gyorsan forog saját tengelye körül.
Teljes fordulata kissé meghaladja a 10 órát.
E l h i s z ed , h o g y . . . ? Va g y n
?
m
e
... hihetetlenül hideg lehet a Szaturnusz felszínén mivel
nagyon távol van a Naptól, így tízszer kevesebb meleget
és világosságot kap, mint Földünk?
... nevét a rómaiak egyik istenéről, Szaturnuszról kapta?
... a tudósok szerint a Szaturnusz a Naprendszer leggazdagabb
bolygója? Ha eladná az összes gyűrűjét, megvehetné rajta
a fél világegyetemet. Mégsem tette ezt meg, ugyanis a
világegyetem végtelen és senki sem tudta megmondani,
hol van a végtelen fele. Jobb is, mert hogy nézne ki
Szaturnusz gyűrű nélkül? '

Nézd csak Pat,

milyen gyönyörű
gyűrűje van ennek
a bolygónak.
Megszerezhetnéd
nekem?

Úgy pörög,
hogy nem látok
sem m it... ja nem,
csak be van csukva
a szemem.
Máris megyek,
Sandra.
 A Naprendszerben lévő bolygók közül
a Neptunusz van a legtávolabb a Naptól.

Neptunusz Eddig 13 holdját fedezték fel. Közülük

a legnagyobbat Tritonnak nevezték el. 165
földévre van szüksége, hogy megkerülje
a Napot, viszont 16 órán belül megfordul
saját tengelye körül. A gyors fordulatok
miatt a Neptunuszon hatalmas ciklonok
k épződnek. Sebességük eléri a 2000 k m /h
s e bességet is. A Szaturnuszhoz hasonlóan
gyűrűk veszik körül, de szépségben nem
vetélkedhet vele.

E l h i s z e d , h o g y .?V
m
e
yn
g
a Plútó
. . . a Neptunuszt a rómaiak egyik istenéről, Neptunuszról
nevezték el? Bár, mikor felfedezték ezt a bolygót, teljesen más
nevet akartak neki adni, mégpedig Óceánusz, vagy Janusz.
A közelmúltban még
... A z Uránusz bolygó a nevét kivételesen egy görög istenről.
a bolygókhoz sorolták.
Uránuszról kapta? A többi bolygó nevét mind a rómaiak
Azonban a tudósok
isteneiről nevezték el.
megállapították,
... nagyon kedvező körülmények között az Uránuszt szabad
hogy nem teljesíti a
szemmel is láthatjuk? Bár nagyon gyenge fénye van ennek
bolygókra vonatkozó
a csillagnak, távcsővel, vagy kis teleszkóppal már nagyon
paramétereket, így 2006-
jól látható.
ban a törpebolygókhoz
... A Plútó a Föld holdjánál is kisebb égitest?
minősítették. Így hát a
... nem mindig a Plútó a Naptól legtávolabb eső égitest, ugyanis
Naprendszerben 8 bolygó
pályája, amelyen kering, kétszer is átszeli a Neptunusz
maradt. A Plútó a Naptól
pályáját, ezért időnként a Neptunusz van az utolsó helyen?
legtávolabb eső égitest.
... a tudósok feltételezése szerint a Plútó igazából a Neptunusz
Egy holdja van, Ch aro n-
bolygó szeme? Ugyanis olyan gyorsan forgott a Neptunusz
nak nevezték el. Nagysága
(16 óra alatt megfordul saját tengelye körül), hogy egyszer
a Plútó tömegének a fele,
csak kirepült a szeme, amelyből új égitest lett. Most már
pályája pedig, amelyen
a Neptunusznak csak egy szeme van. Mindannyian azon
kering, a többi égitest
a véleményen vagyunk, hogy kissé lassabban kellene neki
vízszintes pályájával
forognia.
ellentétben, függőleges.
 Uránusz

Hű, de éhes vagyok...

Mellesleg szólva gondoltad
valaha is, hogy egy
azonosítatlan tüzes
objektum felett fogsz
kolbászt sütögetni?
A gázbolygókhoz tartozik. Magjának
hőmérséklete eléri a 7000°C-t. Nap körüli
útja 84 évig tart. Jellemző, kék színe van.
9 halvány gyűrűje és 30 holdja látható.
Sűrű köd borítja és ezért nem látjuk
felszíne részleteit, csak azt tudjuk, hogy
jéghideg, kb. -200°C lehet a hőmérséklete.

Az igazat
megvallva nem...
Biztos vagy benne,
hogy sikerül
megsütnünk
a kolbászt?
 Nap

Elegem van már

ebből a napsütésből.
Kölcsönadnád a napernyőd
és megkínálnál egy korty
frissítő itallal?
E l h i s z ed , h o g y ...? V a g y n e m ?
... a Nap közvetlen vizsgálata elronthatja szemünket, sőt
vakuláshoz is vezethet? Sose nézz közvetlenül a Napba se
szabad szemmel, se szemüveggel!
... a Nap is forog saját tengelye körül? Egy ilyen fordulat
2 hónapig tart.
... a tudósok azt is tudják, hogyan fog változni a Nap a jövőben?
A hidrogén elfogytával a Nap egy vörös óriássá változik, majd
miután eldobja a külső rétegét, fehér törpévé húzódik össze.
Sokmillió éven keresztül fog hűlni, míg fekete törpe nem lesz
belőle. Szerencsénk, hogy nekünk nem kell ettől félnünk,
mert ez 50 milliárd év múlva fog csak bekövetkezni.
... a tudósok most egy olyan műszeren dolgoznak, amelynek
segítségével bármikor be és kikapcsolhatnánk a Napot.
Legjobban a strandon lenne rá szükség: mikor már úgy
érezzük, eléggé lebarnultunk, csak kattintunk egyet a
távirányítón.
... a Nap nagyon kesereg a sorsán, ugyanis senki sem akarja
megölelni, m ert túl forró, senki sem akar vele beszélgetni,
mert állandóan kirobban, sőt még rá sem akarnak nézni,
m ert túl vakító. Egyszóval nem „cool”, azaz nem hideg.
 Hát ezek a férfiak...
Nem gondoltam volna,
hogy a napsugár finom
simogatásából
is eleged lehet.

A Nap csillag és ugyanakkor a Naprendszer központi

objektuma. Körülötte kering a Föld, valamint más
bolygók és más égitestek. A Nap az ég legvilágosabb
objektuma és a Föld fő energiaforrása. E csillag révén
létezik az élet bolygónkon, a Földön. Ennek a gigantikus
gömbnek a hőmérséklete 6000 °C, de magjában eléri
a 15 millió °C-t is. A napsugár a Földhöz vezető útját kb.
8 perc alatt teszi meg. Ennek a hatalmas csillagnak a felszíne
állandó forrásban van, folyton robban fáklyaszerű lángot
és szikrát köpve. Koronájából gázfelhő lövődik ki, melyet
napszélnek nevezünk.
 Hold

Vissza nem
térő alkalmad van
most rögzíteni, ahogy
a Holdra lép az első
gyerek. Felkészültem
a szenzációval
járó nehézségek
elviselésére. S zép
a frizurám?

A Hold a Föld legközelebbi szomszédja és egyedüli bolygója. Némelyek

h etedik kontinensnek nevezték azt állítva, hogy a Földről vált le. Felszíne
kisebb Ázsia felszínénél. Töm ege is elég kicsi. A hhoz, hogy a Föld tömegét
elérje, 81 ilyen holdra lenne szükség. Nagyon nagy hőmérsékletingadozás
van a felszínén: -115 és +138 °C között, tehát az űrhajósok szkafanderének
is fűtő és hűtő berendezéssel kell rendelkezniük. A Hold felszíne hegyekből
és sík területekből áll számos kráterrel. A legmélyebb kráter fala 4,5 km
mélybe nyúlik és Tychonak nevezik.
 E l h i s z ed , h o g y ...? Va g y n e m ?
. . . a Hold csak 400 000 km távolságban kering a Föld körül?
. . . az egyedüli égitest, amelyre sikerült az embereknek eljutni?
A Holdon sétáló első emberek Amerikából érkeztek
az Apolló 11 nevű űrhajójukkal.
. . . a Holdon nincs víz és atmoszféra? Ennek következtében időváltozás
sem. A z ottani ég mindig fekete attól függetlenül, hogy nappal van,
vagy éjszaka.
... az emberek jobban szeretik a Napot, ezért a Hold időnként
féltékenységből eltakarja. Ezt a jelenséget az emberek
napfogyatkozásnak nevezik. Bár ez a jelenség nem tart sokáig, a Hold
mégis nagyon büszke, mivel azokban a percekben a Föld minden
részéről csak őt figyelik.
... a jelenlegi kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy a Holdon
igen is van élet és lesz is mindaddig, amíg a Földön lesznek kutyák.
Ugyanis a kutyák azért ugatják a Holdat éjjelente, mert azt
hiszik, hogy a macskák a Holdról származnak.

Pat, arrébb
mennél egy kicsit?
Eltakarod az
űrhajókat.

Csillagok
Egyszerű kiszámítani...
Elég, ha az össztömegüket
elosztod a mennyiségükkel,
kivonod ebből a Földtől való
távolságukat, majd a maradékot
négyzetre emeled és a Mars
kerületével szorzod ...
A csillagok égitestek, saját fényükkel
fénylenek. Fényük különböző erősségű
és színű lehet. A leghidegebbek
vörös színűek, a legmelegebbeknek
pedig kékesfehér színük van. Vannak
óriás nagyságú csillagok, melyeknek
fénye ezerszer is erősebb a közepes
nagyságúakétól. Ezek a csillagok a
Napnál is több százszor nagyobbak.
Vannak egészen kicsi, a Földhöz
hasonló nagyságú csillagok is. A csillagok
rendkívül távol vannak a Földtől
és még nagy teleszkóppal nézve is csak
kis fényes pontoknak látszanak.

, ogy...?
d
isze
lh
E Vagy n e m ?
. . . a Nap, annak ellenére, hogy nekünk óriásnak tűnik,
a kisebb, törpecsillagok közé van besorolva? A világegyetem
más csillagaihoz viszonyítva valóban kicsi.
... úgy tűnik, mintha állnának a csillagok az égen.
A valóságban viszont nagy sebességgel száguldanak az űrben.
A csillagok többsége oly távol van tőlünk, hogy még több
száz évi vizsgálat után se tudjuk feltérképezni mozgásukat.
... egyik csillag se fénylik örökké? Eljön majd az az idő, amikor
robbanás következtében „kihal”, vagy egyszerűen kialszik.
... amikor egy planetoida a Föld atmoszférájába csapódik, az
égen jól látható felvillanással ég el? Ezt a meteorit jelenséget,
csillaghullásnak nevezzük.
. . . a legfontosabb csillagot mégsem az űrben kell keresni? Ez a
serif csillaga. Tulajdonosai nélkül a Földön erőszak és káosz
uralkodna. De a filmcsillagok és a sport csillagai is nagyon
fontosak. Féltékenyek is rájuk az űr csillagai, hírességük
és népszerűségük miatt.
M ásként planetoidoknak nevezzük őket.
A Naprendszer kialakulásának kezdetén
keletkeztek. A legfőbb vonulat a Mars
és a Jupiter között van. Szélessége sok
millió kilométert tesz ki. Időnként némely
aszteroida kiszökik ebből a vonulatból és
a legközelebbi bolygó, így előfordul, hogy
a Föld felé iramodik.
A z aszteroidák a Nap fényét visszaverve
úgy csillognak, mint a bolygók.

Kíváncsi
vagyok, melyik
planetoida esik
elsőnek
a Földre...

Aszteroidák
 Szupernóva

Í
gy nevezték el azt a kozmikus
jelenséget, amikor az égen robbanás
következtében rendkívül világos
objektum keletkezik. Egy bizonyos
idő után ez az objektum láthatatlanná
válik. A robbanáskor hatalmas erővel
lökődik ki a csillag anyagának nagyobb
Nincs jobb része, vagy az egész csillag a térségbe,
egy korty csillagködöt alkotva.
űrpornál.

E l h i s ze d , h o g y . . . ? V a g
?
m
e
yn
. . . a legerősebb szupernóva robbanást 2006-ban
figyelték meg? De már 1006- ból is maradt fenn
a szupernóva robbanás megfigyeléséről szóló
leírás!!! Olyan erős és fényes volt a robbanás,
hogy nappal is látható volt.
... a mi galaxisunk, a Tejút, a görögöktől kapta
a nevét? E galaxis az égen szétöntött tejre
emlékeztette őket.
... az is lehet, hogy az első szupernóva robbanás
olyan hatalmas volt, hogy nagy erővel szétszórta
az állatokat messze az űrben és az egyik tehén
megkínálta a földöntúli lényeket egy kis tejjel?
 Galaxisok

Én inkább tejet
innék egyenesen
a Tejútról. Még
biztosan
meleg is.

A csillagok nincsenek csak úgy

véletlenszerűen szétszórva az űrben.
Hatalmas, örvénylő űrszigetekben
gyűlnek össze, amelyeket galaxisoknak
nevezünk. A világegyetem hatalmas
mennyiségű galaxisból áll. Minden
galaxishoz sok billió csillag tartozik.
A galaxisok többsége viszonylag
csendesen éli életét, egyhangúan
világítva, egyesek viszont nagy aktivitást
mutatnak. Több milliószor nagyobb
energiát sugároznak, mint a többi
galaxis.
 M eteoritoknak nevezzük
azokat a meteorokat,
Meteorit ok amelyeknek sikerült átjutni a Föld
atmoszféráján és a Föld felszínére
estek. N ehéz elhinni, de évente
2500 ilyen meteorit esik a Földre.
Sajnos keveset találunk meg
ebből, ugyanis megközelíthetetlen
helyre esnek, pl. az óceánokba.
Valószínűleg éppen egy ilyen
hatalmas, 10 km átmérőjű
meteorit becsapódása okozta
a dinoszauruszok kihalását.
O lykor egyszerre sok meteorit
esik a Földre, ez t a jelenséget
meteoritesőnek
nevezzük.

BANG Júúúúj de fáj!

Megtámadtak a
földöntúli lények,
készülj fel a
harcra.
 Kisebb méretű, egyenlőtlen alakú
kövek. A bolygókhoz hasonlóan saját
pályájukon keringenek a Nap körül.
Egy nap alatt atmoszféránkba kb. 100
millió m eteor esik. Néhánynak sikerül
átjutni az atmoszférán és a Földre
esnek. Ezeket már meteoritoknak Nyugi Pat, ez
nevezzük. A m eteorok atmoszférában csak eső. Tegnap
való égését fény kíséri, amelyet a TV-ben jeleztek
sokszor hulló csillagnak nevezünk. egy kevés
csapadékot .

E l h i s z ed , h o g y . . . ? V a g y n e m ?
... a Földbe becsapódott legnagyobb meteoritot
(az eddigi felfedezettek közül) H o ba W est-nek
nevezték el? Afrikában ásták ki. Súlya 60 tonna,
vagyis 10 elefánt súlyának felel meg.
... vannak egészen kisméretű m eteoritok is? Ezeket
m ikro-meteoritoknak nevezzük. Szemcse alakúak és
nem nagyobbak 0,2 mm-nél?
... egy nap alatt atmoszféránkba 100 millió meteor
csapódik be?
... ha úgy érzed, kő esett a fejedre, az lehet, hogy éppen
meteorit volt? A tudósok rájöttek, hogy a csillagok
előszeretettel golfoznak a meteoritokkal. Időnként
nagyobbat ütnek a kelleténél és ilyenkor landolhat
a fejünkön itt a Földön egy meteorit. Természetesen
azt sem lehet kizárni, hogy esetleg a haszontalan
s zomszédfiú volt.
Meteorok
 Fekete lyuk

Fogjál szorosan
S andra, tarts
erősen... És ne
csiklandozd
a talpam!

Afekete lyuk akkor keletkezik, mikor a csillag, kihalása

következtében, magábaesik, eltűnik. Ez egy rendkívül nagy
vonzóerejű térség, amely mint egy hatalmas kozmikus
porszívó, elnyeli az anyagot. Egy ilyen lyuknak olyan nagy
vonzóereje van, hogy még a fény sem tud előle menekülni,
az is belevész. Minden objektum, amely közeledik ehhez
a lyukhoz, beszívódik ebbe az örvénybe.

E l h i s z ed , h o g y .. . ?V agyn
?
m
e
... némely tudós azt állítja, hogy a kvazárok az űr legrégebbi
objektumai, melyek a nagy robbanás következtében kilökődtek
a világegyetem peremére?
... az is lehet, hogy a fekete lyukak más világegyetem bejáratai? Várnunk
kell azonban hosszú évekig, hogy ezt a feltevést a tudósok be tudják
bizonyítani. A z is lehet, hogy ez a rejtély sosem lesz megfejtve.
... ha nem lenne csillagköd, nem lenne se csillag, se bolygó? A
feltételezés szerint a csillagköd az új objektumok születésének helye.
. . . a világegyetemben egy szem étszóró banda garázdálkodik? Hogy
rendet lehessen tartani, készítettek egy óriási porszívót, a
fekete lyukat. Kezdetben mindentnyelőnek nevezték, később
szem étkapkodónak keresztelték át. Kár, hogy azután lemondtak
ezekről a nevekről.
A világegyetem legtitokzatosabb
objektumai. Különös, magányos
csillagoknak néznek ki, de olyan
erősen fénylenek, akár egy egész
galaxis. Hasonlóak a csillagokhoz,
de valószínűleg nem egyszerű
Kvazárok
csillagok. Mivel olyan nagy
távolságból látjuk őket, tehát több
ezerszer fényesebbek lehetnek az
egyszerű galaxistól. Eddig a tudósok
kb. 1500 kvazárt fedeztek fel. Mi
annak az oka, hogy a Naprendszer Nem tudom,
nagyságú kvazárok több száz galaxis
erejével rendelkező objektumok? sikerül-e, nagyon
Úgy néz ki, hogy csak egy nehéz vagy!!!
megfejtése lehetséges:
a tömör fekete lyuk. Fogyókúráznod
kellene!

G áz és por felhalmozódása,
színes felhőszerű jelenség
a Csillagköd. Többfélét
különböztetünk meg fényüktől
függően. Van olyan csillagköd,
amely maga árasztja a fényt,
vagy olyan, amely elnyeli más
csillagok fényét, és olyan
csillagköd is, amely visszatükrözi
más csillag fényét.

Csillagköd
NAPRENDSZER
A Naprendszer az égitestek rendszere, többek között a bolygóké, melyeket
a Nap magához vonz. Mielőtt kialakult volna a Naprendszer, helyében egy gáz és
porfelhőből álló örvénylő gomolyag volt. Az anyag túlnyomó része ezen belül
gyűlt össze. Ebből a felhalmozódásból jött létre a Nap, melynek vonzóereje más
égitesteket tart maga körül. A maradék anyagból a Nap körül korona jött létre,
amelyből idővel kialakultak a bolygók. Elsők között alakult ki a Merkúr,
a Vénusz, a Föld, és a Mars. A Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt jött létre és
8 bolygó tartozik hozzá: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz,
Uránusz, Neptunusz.

MERKÚR
A Merkúr a naprendszerben a legkisebb és egyben a Naphoz legközelebb álló
bolygó. 88 nap alatt teszi meg Nap körüli útját. Összehasonlításként a Föld 365
nap alatt kerüli meg a Napot. A maga tengelye körül azonban nagyon lassan
fordul meg. Felszínén, a napsütötte oldalon 400°C meleg van, de a másik
oldalán nagyon hideg, ugyanis ott -200°C-nál is alacsonyabb a hőmérséklet.
A Merkúr magja teljes egészében vasból áll. Felszínén számos kráter
található - a meteoritok becsapódásának maradványai.

VÉNUSZ
A Vénusz a Naprendszer második bolygója. Nagyon erősen fénylik, ezért ezt
a bolygót látjuk meg elsőnek naplemente után a Földről és közismert néven
Esthajnalcsillagnak nevezzük. Felszínét sziklás szakadékok, vulkáni kráterek és
síkságok borítják. Felszíni hőmérséklete 470°C. A Vénusz a Naprendszerhez
tartozó bolygóktól eltérően, ellentétes irányban forog a tengelye körül.

FÖLD
A Föld az egyedüli bolygó, amelyen van élet. 100 km vastagságú atmoszféra rétege
veszi körül. A Föld körüli atmoszféra oxigént tartalmaz, ennek köszönhetően
tudunk lélegezni. Felszínén víz van, amely nélkülözhetetlen az élethez. Az
atmoszféra néhány rétegből tevődik össze. Legfontosabb közülük az ózonréteg,
amely megvédi az élőlényeket a sugárzástól. A Föld tengelye a Naphoz képest
ferdén áll, ez tette lehetővé a négy évszak kialakulását. A Föld saját tengelye
körüli forgása következtében van éjszaka és nappal. Kezdetben nem voltak
a Földön tengerek és óceánok. A vulkánok kitörésénél keletkezett nagy
mennyiségű gázfelhőkből kezdett esni az eső. Ez volt az első tényezője a földi
élet kialakulásának. A Föld kéregből, részben folyékony földköpenyből és magból
áll, melyben 6000°C forróság van. A hozzá legközelebb álló égitest és egyben a
Föld bolygója a Hold. Nap körüli útjára bolygónknak 1 évre, tehát 365 napra van
szüksége. Saját tengelye körül 24 óra alatt fordul meg.
MARS
A Marsot az égen egy csillaghoz hasonló vörös pontnak látjuk. Sziklás
égitest és vörös s i v a t a
ok borítják, innen ered a neve is: a Vörös Bolygó.
g
Felszínén hatalmas porfelhők keletkeznek, a szél sebessége eléri
a 300 km/h sebességet. Rettenetesen hideg van ott. A minimális
hőmérséklet -126°C, maximális pedig +27°C Felszíne változatos, hegyek,
völgyek, kráterek és vulkánok alkotják. A Marsnak 2 holdja van: Phobos
és Deimos. A bolygó északi része síkság, láva borítja, déli része tele van
mély kráterrel.

JUPITER
A Naprendszer legnagyobb bolygója a Jupiter. Főleg hidrogéngázból
tevődik össze. 63 holdja van. A legnagyobbak neve: Gaminedes, Callisto,
lo és Európa. Óriási és nehéz bolygó ez. A Nap megkerüléséhez 12 évre
van szüksége, ezzel szemben saját tengelye körül 10 óra alatt fordul
meg. Magja valószínűleg sziklákból és jégből alakult ki és nagyon forró
- eléri a 30 ezer °C-t is. Felszínén erős szél fúj, sebessége kb. 500 km/h is
elérheti.

SZATURNUSZ
A Naprendszer második legnagyobb bolygója a Szaturnusz. A Jupiterhez
hasonlóan gázóriás. Nagyszerű, látványos
ó
lyg
o
b gyűrűjével válik ki a többi
közül és ezért is a Naprendszer legszebb bolygójának mondható,
száz gyűrűje több ezer kilométeres területet foglal el. Több millió
b
ö
T
kisebb-nagyobb kőzetből és jégdarabból áll. melyek nagysága a pár
centimétertől kezdve több méter is lehet. A Szaturnusz Nap körüli útja
30 földévig tart. Körülötte 60 hold kering, a legnagyobbnak, a Titán
nevű holdjának saját atmoszférája van. A Szaturnusz atmoszférája
nagyon vastag. A Jupiterhez hasonlóan nagyon gyorsan forog saját
tengelye körül. Teljes fordulata kissé meghaladja a 10 órát.

NEPTUNUSZ
A Naprendszerben lévő bolygók közül a Neptunusz van a legtávolabb a
Naptól. Eddig 13 holdját fedezték fel. Közülük a legnagyobbat Tritonnak
nevezték el. 165 földévre van szüksége, hogy megkerülje a Napot,
viszont 16 órán belül megfordul saját tengelye körül. A gyors fordulatok
miatt a Neptunuszon hatalmas ciklonok képződnek. Sebességük eléri
a 2000 km/h sebességet is. A Szaturnuszhoz hasonlóan gyűrűk veszik
körül, de szépségben nem vetélkedhet vele.
PLÚTÓ
A közelmúltban még a bolygókhoz sorolták. Azonban a tudósok
megállapították, hogy nem teljesíti a bolygókra vonatkozó
paramétereket, így 2006-ban a törpebolygókhoz minősítették. Így
hát a Naprendszerben 8 bolygó maradt. A Plútó a Naptól legtávolabb
eső égitest. Egy holdja van, Charonnak nevezték el. Nagysága a Plútó
tömegének a fele, pályája pedig, amelyen kering, a többi égitest
vízszintes pályájával ellentétben, függőleges.

URÁNUSZ
A gázbolygókhoz tartozik. Magjának hőmérséklete eléri a 7000°C-t. Nap
körüli útja 84 évig tart. Jellemző, kék színe van. 9 halvány gyűrűje és 30
holdja látható. Sűrű köd borítja és ezért nem látjuk felszíne részleteit,
csak azt tudjuk, hogy jéghideg, kb. -200°C lehet a hőmérséklete.

NAP
A Nap csillag és ugyanakkor a Naprendszer központi objektuma.
Körülötte kering a Föld, valamint más bolygók és más égitestek. A Nap
az ég legvilágosabb objektuma és a Föld fő energiaforrása. E csillag
révén létezik az élet bolygónkon, a Földön. Ennek a gigantikus gömbnek
a hőmérséklete 6000 °C, de magjában eléri a 15 millió °C-t is. A napsugár
a Földhöz vezető útját kb. 8 perc alatt teszi meg. Ennek a hatalmas
csillagnak a felszíne állandó forrásban van, folyton robban fáklyaszerű
lángot és szikrát köpve. Koronájából gázfelhő lövődik ki, melyet
napszélnek nevezünk.

HOLD
A Hold a Föld legközelebbi szomszédja és egyedüli bolygója. Némelyek
hetedik kontinensnek nevezték azt állítva, hogy a Földről vált le. Felszíne
kisebb Ázsia felszínénél. Tömege is elég kicsi. Ahhoz, hogy a Föld tömegét
elérje, 81 ilyen holdra lenne szükség. Nagyon nagy hőmérsékletingadozás
van a felszínén: -115 és +138 °C között, tehát az űrhajósok szkafanderének
is fűtő és hűtő berendezéssel kell rendelkezniük. A Hold felszíne
hegyekből és sík területekből áll számos kráterrel. A legmélyebb kráter
fala 4,5 km mélybe nyúlik és Tychonak nevezik.
CSILLAGOK
A csillagok égitestek, saját fényükkel fénylenek. Fényük különböző
erősségű és színű lehet. A leghidegebbek vörös színűek, a
legmelegebbeknek pedig kékesfehér színük van. Vannak óriás nagyságú
csillagok, melyeknek fénye ezerszer is erősebb a közepes nagyságúakétól.
Ezek a csillagok a Napnál is több százszor nagyobbak. Vannak egészen
kicsi, a Földhöz hasonló nagyságú csillagok is. A csillagok rendkívül
távol vannak a Földtől és még nagy teleszkóppal nézve is csak kis fényes
pontoknak látszanak.

ASZTEROIDÁK
Másként planetoidoknak nevezzük őket. A Naprendszer kialakulásának
kezdetén keletkeztek. A legfőbb vonulat a Mars és a Jupiter között van.
Szélessége sok millió kilométert tesz ki. Időnként némely aszteroida
kiszökik ebből a vonulatból és a legközelebbi bolygó, így előfordul,
hogy a Föld felé iramodik. Az aszteroidák a Nap fényét visszaverve
úgy csillognak, mint a bolygók.

SZUPERNÓVA
Így nevezték el azt a kozmikus jelenséget, amikor az égen robbanás
következtében rendkívül világos objektum keletkezik. Egy bizonyos
idő után ez az objektum láthatatlanná válik. A robbanáskor hatalmas
erővel lökődik ki a csillag anyagának nagyobb része, vagy egészében a
térségbe, csillagködöt alkotva.

GALAXISOK
A csillagok nincsenek csak úgy véletlenszerűen szétszórva az űrben.
Hatalmas, örvénylő űrszigetekben gyűlnek össze, amelyeket galaxisoknak
nevezünk. A világegyetem hatalmas mennyiségű ilyen galaxisból áll.
Minden galaxishoz sok billió csillag tartozik. A galaxisok többsége
viszonylag csendesen éli életét, egyhangúan világítva, egyesek viszont
nagy aktivitást mutatnak. Több milliószor nagyobb energiát sugároznak,
mint a többi galaxis.
METEORITOK
Meteoritoknak nevezzük azokat a meteorokat, amelyeknek sikerült
átjutni a Föld atmoszféráján és a Föld felszínére estek. Nehéz elhinni,
de évente 2500 ilyen meteorit esik a Földre. Sajnos keveset találunk
meg ebből, ugyanis megközelíthetetlen helyre esnek, pl. az óceánokba.
Valószínűleg éppen egy ilyen hatalmas, 10 km átmérőjű meteorit
becsapódása okozta a dinoszauruszok kihalását. Olykor egyszerre sok
meteorit esik a Földre, ezt a jelenséget meteoritesőnek nevezzük.

METEOROK
Kisebb méretű, egyenlőtlen alakú kövek. A bolygókhoz hasonlóan saját
pályájukon keringenek a Nap körül. Egy nap alatt atmoszféránkba kb. 100
millió meteor esik. Néhánynak sikerül átjutni az atmoszférán és a Földre
esnek. Ezeket már meteoritoknak nevezzük. A meteorok atmoszférában
való égését fény kíséri, amelyet sokszor hulló csillagnak nevezünk.

FEKETE LYUK
A fekete lyuk akkor keletkezik, mikor a csillag, kihalása következtében,
magábaesik, eltűnik. Ez egy rendkívül nagy vonzóerejű térség, amely
mint egy hatalmas kozmikus porszívó, elnyeli az anyagot. Egy ilyen
lyuknak olyan nagy vonzóereje van, hogy még a fény sem tud előle
menekülni, az is belevész. Minden objektum, amely közeledik ehhez
a lyukhoz, beszívódik ebbe az örvénybe.

KVAZÁROK
A világegyetem legtitokzatosabb objektumai. Különös, magányos
csillagoknak néznek ki, de olyan erősen fénylenek, akár egy egész
galaxis. Hasonlóak a csillagokhoz, de valószínűleg nem egyszerű
csillagok. Mivel olyan nagy távolságból látjuk őket, tehát több ezerszer
fényesebbek lehetnek az egyszerű galaxistól. Eddig a tudósok kb. 1500
kvazárt fedeztek fel. Mi annak az oka, hogy a Naprendszer nagyságú
kvazárok többszáz galaxis erejével rendelkező objektumok? Úgy néz ki,
hogy csak egy megfejtése lehetséges: a tömör fekete lyuk.

CSILLAGKÖD
Gáz és por felhalmozódása, színes felhőszerű jelenség a Csillagköd.
Többfélét különböztetünk meg fényüktől függően. Van olyan
csillagköd, amely maga árasztja a fényt, vagy olyan, amely elnyeli
más csillagok fényét, és olyan csillagköd is, amely visszatükrözi
más csillag fényét.
Kozmikus
fejtörő
K o zm ik u s s z á m olá s
Számold össze a képen látható
Pat és Sandra alakjait és írd be az
eredményt a felhőkbe!

Pat Sandra
alakjából alakjából

.............van ............van
U FÓ N A U T Á K

Egy bekarikázott alak

nem illik egyik képhez
sem. Felismered
melyik az?
G a la k t ik u s
e x p e d íc ió

Melyik űrhajó száll le a bolygóra?

 T ü k ö rte re m

Melyik tükörben van az ufónauta igazi tükörképe?

 P U Z Z LE

M elyik elem passzol

a képhez?
KÜLÖNBSÉG

Keresd meg a két kép közötti 10 különbséget!

LA B IR INT U S
M utasd meg Patnak, hogyan
kell a labirintuson keresztül
a következő bolygóra jutni!
E g y fo r m á k
Sandra öt alakja
közül kettő egyforma.
Felismered, melyek
azok?
B o ly g ó k
A Nap 1-es számmal van
jelölve. Tedd sorba a
bolygókat aszerint, melyik
van legközelebb a Naphoz
és hogyan következnek
egymás után!
Á rn y é k o k

Egy árnyék nem

passzol egy
alakhoz sem.
Melyik az?
 K o z m ik u s
it a l
S a n d rá n a k n a g y o n ízlik a z eg y ik
k o zm ik u s ital. M it g o n d o lsz,
m ely ik a k e d v e n c e ?
L a b ir in t u s

Mutasd meg
Ufikának,
hogyan jut ela
rakétához.
 Kiadó:
Potrus Publishing sp. z o.o.
partner of Sunmedia sp. z o.o.,
Jagiellonska 74, 25-734 Kielce, Poland,
tel. +48 41 335-80-30, fax +48 41 335-80-96,
hungary@sunmedia.pl
www.potrus.com
www.sunmediabooks.com
www.sunmedia.pl

magyarországi terjesztő:
ALBATROS
Na Pankráci 30,140 00 Praha 4, Czech Republic
www.albatros.cz

ISBN 978-83-60412-07-7

Minden jog fenntartva.

Jelen kiadvány a kiadó előzetes engedélye nélkül sem részben,
sem egészben nem másolható, sem elektronikus, sem mechanikai
eljárással, ideértve a fénymásolást, számítógépes rögzítést,
vagy bármi más módszert.

Nyomdai előkészítés: Sunmedia sp. z o.o.