A szakma megélésének szimbólumai pályakezdő pedagógusoknál és segítőszakembereknél

Prof. dr. Albert-Lőrincz Enikő

Lőrincz Csilla
Veress Elza Emőke

1. A vizsgálat elméleti háttere

Az eredményes munkavégzés feltételezi, hogy a szakmai szerep az identitás elemeként beépüljön

a személyiségbe. Kialakuljon a szakmai én. Ez azt jelenti, hogy a személy rendelkezik egy olyan
belső képpel, amely számára a szakma lényegét sűríti, valamint, hogy az énazonosság szakmai
vonatkozásokat is magába foglal.
A szakma elsajátítását egy képekben végbemenő folyamat is kíséri, amely egy olyan
képződményt eredményez, ami megszabja a szakmához való hozzá állásunkat, irányító szerepe
van, és erőforrásként szolgál. A szakmai szerep fokozatosan alakul ki és alapja egy olyan
reprezentáció, amely képekké sűrűsödött tapasztalat és élményegységekből áll. Ezt a belső sémát
felidézni annyi, mint előre vetíteni a folyamatot és a megoldást. Olyan képzeleti termékről van
szó, amely a belső építkezés eszköze, egyben: előfeltétel és termék. Meghatározza: a motiváció,
a cél, a szükséglet, a szakma gyakorlásához kötődő érzelem és a kognició. Ebből az ötvözetből
alakul a professzionalizmus.
A szakmai szocializáció folyamatának tudatos segítése különösen azoknál a szakembereknél
fontos, akiknél a saját személyiség munkaeszközként szolgál. Csakis az érett, harmonikus
személyiség talaján képzelhető el az eredményes pedagógiai tevékenység, illetve a
segítőfoglalkozások bármelyike. Ezeknek a szakembereknek olyan belső képre van szükségük,
amely eredményessé teszi a szakma gyakorlását. Segíti a adekvát cél megfogalmazását és az
eszközök kiválasztását.

2. A vizsgálat módszertana

Jelen tanulmányban a szakmai identitás vizsgálata a szimbólumelemzés módszerével történt. A

vizsgálat folyamán a megkérdezett személyek képzeletben megvalósíthatták legtitkosabb
vágyaikat, ugyanakkor csökkent a megnyilatkozás feszültsége, mert áttételesen szólaltatták meg
szükségleteiket. Minden szimbólum, mellyel a megkérdezettek kifejezik énjüket a belső
motivációk, indíttatások, energia-források megfelelői. A vizsgálatot 2007 nyarán végeztük
erdélyi kis- és nagyvárosokban. Ötven-ötven pályakezdő (első öt év a szakmában) pedagógust és
segítőszakembert vontunk be a kutatásba. Az adatfelvétel során volt egy projektív rész, amelyben
arra kértünk kezdő szakembereket, hogy válasszanak olyan szimbólumot, amely szakmájukat
jelképezi. A választást úgy kezeltük, mint egy ideális énképet.
A második részben interjút készítettünk, melynek során arra kerestünk választ, hogy mennyire
elégedettek szakmájukkal.
Vizsgálati eredményeink a kis mintavételnek köszönhetően csak tájékoztató jelleggel bírnak.
Célunk a problémák előrejelzése, felkutatása.

3. A vizsgálati eredmények bemutatása

3.1. A szakmával való elégedettség alakulás a két foglalkozási kategória körében

Az interjú során azt akartuk tisztázni, hogy hogyan érzik magukat a pályakezdő pedagógusok és
segítő szakemberek. Rákérdeztünk az életminőségre, mint a harmonikus beilleszkedés
szimbolikus kifejezőjére. Az életminőség felmérésével foglalkozó kutatások körében az utóbbi
időben egyre inkább elterjedt a szubjektív megítélés felöleli megközelítés, amelyek során az
objektív felmérés helyett a vizsgálati személyek saját jóllétükre vonatkozó szubjektív
megítélését vették alapul. A szakirodalom szerint „az egészséggel összefüggő életminőség azon
fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek meghatározzák, hogy a személy
mennyire érzi képesnek magát, és talál örömet tevékenységeiben és életvezetésében. (Kopp és
Kovács 2004, 12 o.)

Belső kör – pedagógus

Külső kör – segítő
szakember

1. ábra Életminőséggel való elégedettség

A megkérdezett pedagógusok 4%-a tarja nem kielégítőnek az életminőséget. A segítők közül

senki sem tartozik ebbe a kategóriába. Mindkét foglalkozási kategóriában húsz százalék körül
van azoknak az aránya, akik közepesnek, 50%-tól majdnem 70%-ig, akik kielégítőnek, és 10%-
16%-nyi a teljesen elégedett pályakezdő. A válaszok figyelem felkeltőek, arról árulkodnak, hogy
feszültséggel terhelt a fiatal szakemberek társadalmi beilleszkedése.
A helyzet változik, ha a szakmával való elégedettségre kérdezünk rá. Senki sem mondja, hogy
egyáltalán nincs megelégedve szakmájával. Mindkét foglalkozás esetében 2% véli úgy, hogy
általában nem elégedett, és 24%, illetve 28% közepesen elégedett. A pozitív pólus megoszlása
tekintetében nagy különbség mutatkozik a két foglalkozási kategória között. Szinte kétszer
annyi segítő mondja, hogy teljesen elégedett a szakmájával, mint pedagógus. Az eredmények
arra hívják fel a figyelmet, hogy segíteni kell a fiatal pedagógusok szakmai beilleszkedését.
Ebben a folyamatban éppen a segítő szakemberek lehetnek a pedagógusok támaszai. Megfelelő
egyéni- és csoportmódszereket alkalmazva enyhíthetik a beilleszkedési nehézségeket.
 Belső kör – pedagógus
Külső kör – segítő
szakember

2. ábra Szakmával való elégedettség

Arra is kiváncsiak voltunk, hogy hogyan érzékelik a pályakezdők, mennyire értékeli a

környezetük a munkájukat. A két foglalkozási kategória között ebben a tekintetben nincs jelentős
eltérés. A válaszadók 50%-tól majdnem 70%-a úgy érzi, hogy általában értékelik a munkáját.
Ebben az esetben is a segítők közül vannak többen, akik úgy vélik, hogy teljes mértékben
értékelik munkájukat.

Belső kör – pedagógus

Külső kör – segítő
szakember

3. ábra A szakma értékeltsége

A szakmával való elégedettség pozitívan befolyásolja a szakmai-perspektiva érzét. A segítők,

akik elégedettebbek szakmájukkal jobban érzékelik a szakma által nyújtandó lehetőségeket. 32%
mondja, hogy nagy lehetőségeket nyújt a szakma, és a pálya sok jót igér. A szakmával való
elégedettség és a perspektíva érzés azért is hangsúlyosabb a segítők körében, mert a különböző
szakmai társaságok gondot fordítanak a szakmai szocializációra. Nagon sok fiatal segítő jár
szakmai tréningekre, amelyek megköznnyitik a szakmai én kialajulását.
 Belső kör – pedagógus
Külső kör – segítő
szakember

4. ábra Perspektíva érzés

A pályaválasztással való elégedettségre az a kérdés utalt, hogy: “Ha újból választanál szakmát,
mennyire vagy biztos benne, hogy ugyanígy döntenél?” a válaszok a 5. ábra szerint oszlottak
meg.

Belső kör – pedagógus

Külső kör – segítő
szakember

5. ábra A pályaválasztással való elégedettség

A segítő szakemberek 62%-a megismételné döntését. Ugyanígy a pedagógusok 42%-a is.

Mindkét foglalkozás esetében csak 10%, illetve15% azoknak az aránya, akik általában úgy
gondolják, hogy nem ezt a szakmát választanák.
Kiszámítottuk, hogy pozitív és szignifikáns korreláció van az élettel való elégedettség és a
szakmai perspektívák között (r= 0,41 és p= 0,01), a szakma újraválasztási szándéka és a munka
értékelése között (r=0,36. p=0,01), valamint a szakma újraválasztási szándéka és a szakmai
perspektívák között (r=0,40. p=0,01). Ebből az következik, hogy a testi-lelki egészség, ami az
élettel való elégedettség talaján alakul ki nagy mértékben függ a szakmával való elégedettségtől.

Közvetkezésképpen elmondhatjuk, hogy a pályakezdőknek lehetőséget kell biztosítani, hogy

beszámoljanak a szakmában rejlő feszültségekről, megterhelésről, valamint segítséget kell adni
ezek feldolgozásában. Túlterhelő számukra a pedagógusokkal szembeni magas elvárás: a jó
pedagógus megértő, együttműködő, demokratikus, igazságos, segítőkész, humorérzéke van,
derűs, határozott, őszinte, közvetlen, önuralomra képes, gyerekszerető, lelkiismeretes,
példamutató, hivatástudattal teli, szuggesztív, altruista (Falus 1998). Ezeket az elvárásokat csak
fokozatosan tehetik magukévá a pályakezdők. Túl nagy kihívás számukra az időterhelés, az
iskolai morál kialakítása, az előírásokhoz való alkalmazkodás, a magatartásproblémák kezelése,
az oktatás, valamint az iskolai élet szervezeti problémáinak kezelése. Ebben a szakmai
szocializációs folyamatban segítségre van szükségük, hogy hatékonynak élhessék meg magukat,
és erősödjön megelégedettségük. Hasznukra szolgálhatnak a továbbképzések és a fejlesztő
tréningek.

3.2. A szakma reprezentációja a két foglalkozási kategória körében

A kutatásban résztvevőket arra kértük, hogy válasszanak egy olyan jelképet, amely kifejezi, hogy
mit jelent számukra a szakmájuk.
A pedagógusok által választott szimbólumok felfedik, hogy ideális képnek akarnak mefelelni, és
minél sokrétűbb nevelési feladatnak eleget tenni. Olyan egyetemes érvényű szimbolumokat
jelölnek meg, amelyek az élet lényegét fejezik ki. A választások nagyra törők, ideálisak.
Leggyakoribb választás (22 %) a nap, ami életadó, és a kozikus intelligencia jelképe. Ezt követi
(6 %) a virág, a szerelem ősi jelképe és a világmindenség eredetének szimbóluma. Ugyan ilyen
Nap gyakorisággal fordul elő a szív, az
virág
szív
érzelem székhelye. A hangjegy minden
2% hangjegy dallam alapegysége. A fej az értelem
2% fej
fehér tulipán
székhelye. A fehér tulipán a tisztaságot,
2%
2%
szikra a különleges ritkaságot juttatja
2%
fehér galamb
tűz
eszünkbe. A galamb a lélek
2% időzített bomba szimbóluma. A tűz uralkodó, aktív,
pillangó
2%
2% Föld tenyérben
férfias, forró, száraz principium.A ló az
2%
víz anyajogú társadalom tudati tükröződése,
22% hal
2%
madár,papagáj a halál, az álom mágia jelképe.A delfin
2%
2%
Violin kulcs a nőies őselem, a tenger szimbóluma.
örökmozgó
2%
6%
kalóz (A szimbólumok leírása Hoppál és mtsai
2% 6% sugár
fa
1997, Jelképtár alapján készült.)
4%
2%
2% 4% csend Ez a sok grandiózus elem szorongásról
2% 2%
párduc
betűk
árulkodik, a meg nem feleléstől való
2% 2%
könyv félelemről. Választásaikban jelképesen
2%
2%
2%
baba
bumm
kifejezésre jutnak különböző a
2%
2%
Vénusz szükségletek: az erkölcsi szükséglet, a
boldogság
2%
ló felülkerekedési szükséglet, a
2% időjárás biztonságszükséglet, a függetlenség, és
2% makk
2% indián kíváncsiság.
delfin
nincs
A szimbólumok alapján egy reflektív
tanári státuszra vágynak, mely magába
foglalja a nyitottságot, a felelősséget, a nyíltszívűséget. A pályakezdők előtt áll azonban az a
bejárandó út, hogy saját gyakorlatukat értékeljék és elméleti illetve, tapasztalati szűrőn elemezve
megalkossák adekvát szakmai énjüket, lemondva az idealizálásról.
A segítő szakemberek esetében is hasonló tendencia körvonalazódik. A leggyakoribb választások
ebben az esetben is grandiózus fantáziákról árulkodnak, melyek hátterében szorongás húzódik
meg.
Szakmájuk jelképeként a legtöbben (20%) a mosolyt jelölték meg. Hivatásszerűen szeretnének
derűt vinni klienseik életébe. Empátiás és elfogadó készségüket is jelzik. Ezt két olyan
szimbólum követi, amellyel a pedagógusoknál mát találkoztunk: a nap (10%), majd azonos
gyakorisággal (6%) a szív és a „pszi”, a lélektan jelképe. A következő hét szimbólum
mindegyikét 4%-nyi segítő választja. Ezek a jelképek a következők: jing-jang (egyensúly), szem
(a legtöbb információt vele szerezzük a világról), a négy levelű lóhere (szerencse), kéz, és
kézfogás (támasz), csillag (irány jelző). Ugyan olyan nagy energia tartalmú jelképek ezek is mint
amiket a pedagógusok is választottak. A nagyság, magasztosság mögött azonban, mint lelki
szükséglet, a biztonságvágy munkálkodik.

A színház jelképe
Szimbólum
Bimbózó virág
Fa
Fenyő
Hinta
Kérdőjel
Kereszt
Kréta
2% 2% 2%
2%2% Madár
20% 2%
2% Napraforgó
2% Napsütés
2% Oroszlán
2%
Pók
2%
2% Szomorúfűzfa
10% Tulipán
2%
Csillag
2% Delfin
2% Kéz
6%
Kézfogás
4% 4%
Négylevelű lóhere
6% 4% Szem
4% 4%
4% 4% Ying-yang jel
A pszichológia jele
Szív
Nap
Mosoly

Közvetkezésképpen elmondhatjuk, hogy a kiválasztott szimbólumokban fellelhető a pályakezdő

segítők túlzott aktivitás igénye, teljesíteni akarása, a „mindenkit mindenáron segíteni” akarása, a
túlzott védelmezés, a bajelhárítás, az anyáskodás.
A választott szimbólumok kreativitásról, fantáziáról tanúskodnak, de a vágyak grandiózusra
sikerülnek, ezért tulajdonosaikat védtelenné teszik.

4. Összegzés
 A vizsgált foglakozások esetében a munkaeszköz a saját személyiség, ezért a
szimbólumkategóriákat megtöltik vágyaikkal, motívumaikkal, melyek magatartást szabályozó
állásfoglalást tartalmaznak az értékekről, a fejlődési lehetőségekről. Ennek értelmében
elmondhatjuk, hogy a pályakezdők nyitottak az újra, az alkotásra, az eredményes
munkavégzésre, de védtelenek.
A választott szimbólumok grandiózusak, de mögöttük szorongás áll. Ez a polaritás annak a jele,
hogy a személyes és a szakmai oldal között gyakori a fúzió, ami a határok hiányát bizonyítja.
Az önértékelési problémákkal küzdő pályakezdők a tudatosság szintjén érdekeltek abban, hogy
pozitív képet alakítsanak ki, és tartsanak fenn önmagukról, ezért idealizálják szakmájukat. Ezek
azonban nincsenek összhangban a tudattalan szükségleteikkel.
 Általában
milyennek
A szakirodalom
értékeled
életminõségedet?
is beszámol arról, hogy nehezen ismerik be, hogy problémákkal küzdenek
(Bagdy-Telkes
kielégítõ 1995). A problémák létezésének elismerése bátorságot, nyitottságot igényel, és
2%
0%
nehezen fér össze az ideális képpel. A pályakezdők nagyrészt az idealizmus szakaszában vannak,
28%
ahogy arról Hézser (2001) is beszámol. Nehezen jutnak elismeréshez, csak akkor ismerik el őket,
kiváló, sok jót igér
ha átlagon felül teljesítenek, ami bizonyítási hajszához vezethet, majd potenciális kiégéshez
vezet. Gyakran kell megfelelniük diffúz, nem kézzelfogható, nehezen elérhető, nehezen mérhető
58%

közepes
12%
kívánalmaknak. Az általuk választott jelképek mágikus elemeinek megidézése a múlt rossz
tapasztalataira, a védekezés differenciálatlansága utal. Eredményes munkavégzésükhöz azonban
elengedhetetlen
nem kielégítõ a hitelesség, amihez a valósággal való szembenézésre van szükség, és ehhez
erőforrások kellenek. Számukra az ideális én a legfontosabb erőforrás, ami hosszú távon nem
működtethető. Belső képük sincs arról, hogy hogyan lehetne másként beilleszkedni.
Fontos ráfigyelni a pályakezdők szakmai szocializációjára, melynek célja egy olyan adekvátabb
belső kép kialakítása amely védelmezhet a frusztrációktól, és hosszú távon kiégéstől, vagy a
pálya elhagyástól.

Bibliográfia

KOPP Mária, KOVÁCS Mónika Erika, (2004), Az egészséggel kapcsolatos életminőség

pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói, in KOPP Mária, KOVÁCS Mónika Erika
(szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis kiadó, Budapest
Bagdy Emőke –Telkes József (1995). Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest
Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szedám György (1997). Jelképtár. Helikon
Kiadó, Budapest
Falus Iván, (1998), Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Hézser G. (2001). Miért? Rendszerelmélet és lelkigondozói gyakorlat.Kálvin kiadó, Budapest