Petőfi

Helyek
Kiskőrös: itt született Petőfi

Kiskunfélegyháza: itt nőtt fel

Koltó: itt voltak nászúton Júliával

Szabadszállás: itt keresztelkedett meg, itt járt iskolába

Segesvár: a segesvári csatában tűnt el

Komárom: itt született Jókai

Személyek
Pönögei Kis Pál (első álneve): Petőfi első álneve

Jókai Mór: Petőfi barátja, magyar író a romantika korában

Vörösmarty: magyar költő, Petőfinek segít munkát találni

Vahot Imre - Pesti Divatlap: az újság szerkesztője ahol Petőfi dolgozott

Csapó Etelke: Petőfi első szerelme

Medgyánszky Berta: Petőfi második szerelme, de kikosarazza a költőt

Arany: magyar költő, Petőfi barátja, leveleznek versben és magánlevélben

Szendrey Júlia: Petőfi felesége

Bem József: a seregébenn harcol Petőfi

Laborfalvi Róza: Jókai első házastársa

Nagy Bella: Jókai második házastársa

Erdélyi János:

Bajza József:

Toldy Ferenc:

Fogalmak
életkép: az író korabeli társadalmi életének vmely jellemző eseményét, jelenségét, jellegzetes emberi
típusát ábrázolja, valószerűen, szatirikus v. humoros hangon.

zsánerkép: hétköznapi jelenetet ábrázoló festmény vagy költemény

helyzetdal: a dal azon formája, amelyben a költő magát egy másik személy (leginkább népies alak)
helyzetébe képzeli, vagy saját érzelmeit egy másik személy nevében adja elő.

ars poetica: költői hitvallás a költő és a költészet szabályai és feladatai

epigramma: egy gondolatot röviden, csattanós fordulattal kifejező, rendsz. disztichonban írt, néhány
soros gondolati költemény.
rapszódia: Az óda műfajához tartozó, felindult hangú, csapongó gondolatmenetű, szaggatott formájú
lírai költemény, amelyben a szerkezet lazább formáját vmi mélyebb szenvedély indokolja.

elbeszélő költ.: verses formában írt epikus művek, líraiság és a költői eszközök alkalmazása jellemzi

vígeposz: Hősi eposzt parodizáló műfaj, cselekménye hétköznapi, ellentétek + jellemző vonások
kiemelése, felnagyítása, halmozása

novella: Olyan, tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság teljes ábrázolására,
rendszerint kevés szereplő vesz részt benne, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott.

Petőfi műfajai

elbeszélő költemény: Az apostol

vígeposz: A helység kalapácsa

elégia: Szeptember végén

szerelmi líra: Minek nevezzelek

tájleíró líra: Az Alföld, A puszta télen

epigramma: A bánat? Egy nagy óceán

rapszódia: Egy gondolat bánt engemet

A bánat? egy nagy oceán…

A bánat? egy nagy oceán.

S az öröm?

Az oceán kis gyöngye. Talán,

Mire fölhozom, össze is töröm.

Fa leszek, ha…

Fa leszek, ha fának vagy virága.

Ha harmat vagy: én virág leszek.

Harmat leszek, ha te napsugár vagy…

Csak, hogy lényink egyesüljenek.

Ha, leányka, te vagy a mennyország:

Akkor én csillagá változom.

Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy

Egyesüljünk) én elkárhozom.
A XIX. század költői XIX. század költői

Ne fogjon senki könnyelműen

A húrok pengetésihez!

Nagy munkát vállal az magára,

Ki most kezébe lantot vesz.

Ha nem tudsz mást, mint eldalolni

Saját fájdalmad s örömed:

Nincs rád szüksége a világnak,

S azért a szent fát félretedd.