Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Pszichológia és Neveléstudományok Kar

Pszichológia MA Szak

A pikkelysömör pszichoszomatikus
vonatkozásai

Kováts Zsuzsánna Ildikó

Pszichológiai beavatkozás és tanácsadás,
mesteri II. évfolyam

Oktató tanár: Dr. Kiss Szidónia

2023. 01. 17.

1
 A pszichoszomatikus megbetegedések során a test és a lélek között felborul,
megbomlik az egyensúly. A testi tünetek megjelenésének, kialakulásának hátterében
valamilyen meg nem oldott szociális vagy pszichés probléma áll, mely az egyénnél stresszt,
szorongást eredményezhet. Ha a testi tünetek hosszabb ideig fennállnak, mindenképpen
tanácsos szakorvoshoz fordulni, kizárandó a szervi elváltozásokat, okokat. Ha
bebizonyosodik, hogy nem szervi probléma okozza a tüneteket, akkor valószínű, hogy
pszichoszomatikus tünetről van szó. Ez esetben, ha csökken a stressz és a szorongás, akkor
rendszerint a tünet vagy tünetegyüttes automatikusan rendeződik, illetve csökken.
A pszichoszomatikus tüneteket több csoportba osztják, a megbetegedett szervekhez
viszonyítva. Ilyenek lehetnek a kardiovaszkuláris betegségek közül a magas vérnyomás és a
szívinfarktus, a légzőszervek betegségeinél az asztma és a torokszorítás, a gyomor-
bélrendszerrel kapcsolatos gyomor- és nyombélfekély, az irritábilis colon szindróma, a
különböző típusú fejfájások, mint a tenziós fejfájás vagy migrén, a menstruációval
kapcsolatban álló premenstruális distressz, és nem utolsó sorban a bőrbetegségek közül az
ekcéma és a pikkelysömör. (Tamás et al., 2014)
A pikkelysömör (psoriasis) egy krónikus, autoimmun dermatológiai betegség.
Felnőttkori incideniájával, amely átlagosan 2% körüli, egyik leggyakoribb bőrbetegség.
Előfordulását, gyakoriságát a genetika, az életkor, a környezet és a földrajzi régió egyaránt
meghatározza. Úgynevezett plakkos, gyulladásos, kiújulásra hajlamos, krónikus, hosszantartó
betegség. A gyulladás kialakulásában egyrészt a veleszületett immunrendszer túlzott
reakciója, az antigénprezentáló sejtek aktiválódása, másrészt az adaptív immunrendszer
kóros, gyulladásos válasza áll. A klinikai képet a bőrpír, beszűrtség, hámlás hármasa
határozza meg és jellemzi. A bőrtünetek lehetnek helyiek vagy kiterjedtek. A kórkép jelentős
extracutan manifesztációkkal rendelkezhet (pl.: metabolikus szindróma, gyulladásos
bélbetegség, mentális betegség), és a betegek egyharmadánál gyakran fájdalmat okozó ízületi
érintettség, arthritis psoriatica, valamint súlyosabb esetekben pszoriatikus reumatoid
poliartritisz alakul ki. A pikkelysömör életminőségre gyakorolt nyomása jelentős. (Dr. Poór,
2018)
A pikkelysömör leírása a bibliai idők óta ismert, nem tudjuk pontosan, mi okozza a
betegséget. A könyök, csukló, térd, boka környékén, máskor az egész testfelületen
szétszórtan, vagy nagyobb összefüggő területen jelentkezik. Autoimmun betegség (az
immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a
szokásos 28–30 napos ciklus helyett 3–4 naponként regenerálódnak). Genetikai

2
vonatkozásban említhető, hogy kialakulásában a hegesedésért felelős gének túlműködése is
szerepet játszik.
Pikkelysömörfajták:
1. Foltos (plakkos) pikkelysömör (a pikkelysömör esetek 75–80%-a): Ez a pikkelysömör
leggyakoribb formája. Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik,
amelyeket ezüstfehér hámlós réteg borít. Leggyakrabban a térden, könyökökön,
fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi
szervek tájékán jelenik meg.
2. Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az összes pikkelysömör eset 15–20%-a): A betegség
ezen formája leggyakrabban gyermekeknél fordul elő. Csepp alakú, nagyon vékony,
változó átmérőjű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön
és néha az arcon található.
3. Pusztuláris pikkelysömör (az összes pikkelysömör eset 2%-a): A pikkelysömör
nehezen kezelhető, ritkább formája, amely általában idősebb betegekben fordul elő.
Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Jellemzője
az elsősorban a kézen és a talpakon megvörösödött bőr.
4. Eritrodermikus pikkelysömör (a pikkelysömör esetek 1–2%-a): Ezt a betegségtípust
gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének vagy akár az egész
testfelületnek a vörösödésével járnak együtt. Általában a krónikus plakkos
pikkelysömörben szenvedő, ötven év körüli betegeknél alakul ki.
5. Inverz pikkelysömör: A pikkelysömör ezen fajtája általában testhajlatokban,
ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, megereszkedett mellek alatt, és súlyosan
elhízott személyek bőrhajlataiban) fordul elő. A kiütések általában simák és vörösek,
de nem hámlanak.

A pikkelysömör bőrt nem érintő szövődményei

Pszoriatikus ízületi gyulladás (a pikkelysömör esetek körülbelül 23%-a): Az ízületi

gyulladás olyan típusa, amely elsősorban a kéz, a láb vagy a nagyobb ízületek, pl. a térd, a
csípő, a könyök és a gerinc gyulladásával és megduzzadásával jár. Merevséget, fájdalmat és
ízületi károsodást okozhat. A pszoriatikus ízületi gyulladás a legtöbb esetben pikkelysömörrel
jár együtt.

3
 A köröm pikkelysömöre (az esetek akár 50%-a, a pszoriatikus ízületi gyulladásban
szenvedők 80%-a): A betegség ezen fajtáját a körmökön található nagy, mély, szabálytalan
elhelyezkedésű lyukak jellemzik. Egy tanulmány szerint a pikkelysömör a betegek 4%-a
esetében először ebben a formában jelentkezik, de a körmök elváltozása előbb-utóbb a
legtöbb betegnél bekövetkezik.

A pikkely-sömörös betegek személyiségképe:

• Kívül-belül rendkívül sérülékenyek, hiszen a határuk beteg.
• Nagy veszély számukra az elszemélytelenedés.
• Magatartásuk védekező és elhárító.
• Meghatározó karakterjellegük a sérülékeny érzékenység, a védekező szorongás.
• Az emberi kapcsolataikban erős hajlam a passzív magatartásra.
• Nagy szorongási készség csekély szorongástoleranciával.
• Szerelmi kapcsolatokban erősen sérülékenyek.
• Nagymértékű bizonytalanság a viselkedésükben.
• Kapcsolataikban függőek, a biztonság utáni vágyuk olyan erős, hogy az érzelmi
kockázattal járó kapcsolatokat elkerülik

A pikkelysömör kialakulásában szerepet játszó környezeti hatások közül a betegek

beszámolói és a klinikai tanulmányok alapján a stressz a legfontosabb: a betegek 40–80%-
ban, más betegcsoportokhoz képest sokkal gyakrabban, nevezik meg a tüneteik kialakulását
és lefolyását leginkább meghatározó tényezőként. A saját maguk betegségét
stresszérzékenyként leíró betegek tüneteinek objektív súlyossága nem különbözik jelentősen
a betegségüket nem stresszérzékenynek tartó betegekétől, mégis súlyosabbnak ítélik meg
mindennapi állapotukat, plakkjaik olyan helyen vannak, mint fejbőr, arc, nyak, alkar, kéz,
köröm, ezért nagyobb betegség okozta diszstresszről számolnak be, előrevetítik környezetük
negatív reakcióit és gyakrabban gondolják azt, hogy környezetük a külsőjük alapján ítéli meg
őket. A pszichoterápiás és pszichofarmakológiai beavatkozások pikkelysömörös
tünetek kezelésében magas hatékonyságot mutat, éppen ezért elmondható, hogy a stressznek
a betegség patogenezisében betöltött szerepe igen magas. Ezen tényezők ismeretében
elmondható, hogy a pikkelysömör kialakulásában a stressz szerepe elfogadott tény. (Kálmán
et al., 2014)
Pszichoterápiás vonatkozásban a betegség alacsony önbecsülést, depressziót, stresszt
vagy szociális fóbiát vált ki.

4
 A pikkelysömör olyan betegség, amelynek a beteg mentális egészségére gyakorolt
hatása alapvető. Interdiszciplináris szintű terápiás beavatkozási stratégiák és programok
kidolgozását igényli, amelyek a betegek ezen kategóriáinak társadalmi visszailleszkedésének
optimalizálásához vezetnek. A pikkelysömörös betegekkel egyaránt foglalkozik a
pszichoneuroimmunológia valamint a pszichodermatológia.

Irodalomjegyzék:

Dr. Poór, A. K. (2018). Életminőség- és hasznosságmérés hazai psoriasisos betegeken.

Kálmán, L. J., Gonda, X., Kemény, L., Rihmer, Z., & Janka, Z. (2014). Psychological and

biological background of the interaction between psoriasis and stress. Orvosi Hetilap,

155(24), 939–948. https://doi.org/10.1556/oh.2014.29897

Pikkelysömör (psoriasis) és a pszichoszomatika. (n.d.). Www.lelkititkaink.hu. Retrieved

January 17, 2023, from

http://www.lelkititkaink.hu/pikkelysomor_pszichoszomatika.html

Tamás, B., Éva, J., Pakai, K., & Szabó, A. (2014). Munkahelyi lelki egészségvédelem –

mentális egészség, stresszkezelés, változások elfogadásának segítése.

5
 ESETTANULMÁNY

Edit, 45 éves pedagógus.

1998-ban diagnosztizálták a betegségét, amely a lábszáron jelent meg először apró
pattanásszerű pöttyökben. Bőrgyógyászaton bőrmintát táptalajon vizsgáltak, innen
állapították meg a diagnózist, fokozott akné kitörésekkel együtt járva. Gyógyszeres
kezelésekkel sorozatával próbálkozott az évek folyamán. Kortikoszteroidos gyógyszereket
szedett, amelyek a benne levő hormonok hatására felborították a hormonháztartását és
elhízott. Többféle gyógyszeres kezelést igénybe vett, de mivel egyik sem volt hatásos,
természetgyógyászati készítményekkel is próbálkozott. A kezelések után 1 – 2 hónap
tünetmentességet élvezett, de ezután robbanásszerűen, sokkal nagyobb területeken, nagyobb
intenzitással újult ki a betegség. Utolsó kezelését 2006-ban végezte, ásványi anyagokból,
tengeri algákból nyert kenőcsökkel, amelynek mellékhatásaként, a lábszárán szőrtüszői
begyulladtak, teljes lábszára begennyesedett. Ekkor döntött úgy, hogy nem vesz igénybe több
gyógyszeres kezelést.
Elmondása szerint 1996 – 1998 között három meghatározó, nehéz évet tud maga
mögött. Ekkor fejezte be a tanulmányait (1996), majd elkerült egy teljesen idegen városba,
teljesen új környezetbe, messze kerül családjától, szüleitől, testvéreitől. Nehezen szokja meg
az új helyet, fiatalon, teljesen új életet kell kezdenie. Első tünetei 1998 őszén jelentkeztek.
2005 – 2006 – ban két vetélése volt, nagyon nehezen élte meg ezt az időszakot, mert nagyon
vágyott már gyerekre. Emellett felsőfokú tanulmányait fejezte be, mesterfokozatát is 2006 –
ban kapta meg. Orvosa szerint a vetélésekhez is a fokozott stressz járult hozzá. Ebben az
időszakban különös súlyosbodást észlel, ami a betegségét illeti. Férje sorozatosan verbálisan
bántja a betegségével kapcsolatban, élcelődik vele, ugratja. Szerinte csak viccel, de ezt Edit
elég nehezen dolgozza fel. 2008 – ban megszületik a régen vágyott gyereke, de ezzel családi,
párkapcsolati problémái is fokozódnak. Enyhe szülés utáni depresszióban is szenved. 2012 –
ben véget vet házasságának, elköltözik, a gyerekelhelyezési per, válás, újrakezdés ismét
súlyosbítják betegségét. Háziorvosa és barátnője tanácsára, válása után pszichoterápiába
kezd, de pár ülés után abbahagyja. Ez a terápia viszont hozzásegíti ahhoz, hogy lassan kezdje
elfogadni magát, a betegségét, tanuljon meg együtt élni vele. 2015 – ben újabb trauma éri,
amikor elveszíti nagyon szeretett édesapját, viszont ugyanebben az időszakban ismeri meg
jelenlegi férjét. Betegsége ebben az időszakban már stagnálni látszik, életmódot vált,
megtanulja jobban kezelni a stresszt. 2016 – ban kezdenek jelentkezni az első ízületi

6
fájdalmai, diagnosztizálják nála a krónikus pszoriatikus reumatoid poliartritiszt. 2020 – ban
pedig megjelennek az első deformitások a kéz ízületein.
Mindennek ellenére jelenlegi állapota stabil, kezelést csak a poliartritiszre szed.
Családja támogatja mindenben, férje mellette áll, lelkiállapota nyugodt, stabil a párkapcsolata
és lelkivilága. Megtanult együtt élni a betegségével, lecserélte ruhatárát nadrágokra, hosszú
szoknyákra, amelyek eltakarják most már teljesen beborított lábszárát. Környezete megszokta
az új stílusát, nem nézik már csodabogárnak, szinte feltűnésmentesen éli mindennapjait.
Számára legnehezebb a stresszmentes életet megtartani, hiszen olyan a munkaköre
pedagógusként, ahol nem kerülheti a stresszt. De lelki egyensúlya megvan, köszönhetően
környezete támogató hozzáállásának. Nagyobb stresszhelyzetben viszketést, kivörösödést
észlel, de alapvetően a plakkosodás nem terjed nagyobb területre.