BEVEZETÉS A FELNŐTT ÉS GYERMEK KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBA

1. Bevezetés a klinikai pszichológiába. Történeti áttekintés. A klinikai pszichológia diagnosztikus

módszerei. DSM és BNO. A pszichés rendellenességek modelljei. - Patterman
2. Depresszív és bipoláris zavarok
6
3. Szorongásos zavarok, szomatikus tünetekhez
11
kapcsolódó zavarok
4. Kényszeres zavarok és traumával összefüggő
19
zavarok

24
5. Impulzuskontroll- és viselkedészavarok.
Szerrel összefüggő és addiktív zavarok
32
6. Személyiségzavarok
7. Evészavarok és szexuális diszfunkciók
40
8. Elsősorban gyermekkorban diagnosztizált
zavarok (Az idegrendszer fejlődési zavarai:
43
ADHD, autizmus, intellektuális képesség
zavarok, tic)
48
 9. Gyermekkorban kezdődő egyéb pszichiátriai
zavarok (depresszió, kényszer, viselkedési zavar,
50
táplálkozási és ürítési zavarok, stb)
10. Szkizofrénia és más pszichotikus zavarok
51
11. Disszociatív és neurokognitív zavarok
12. Klinikai pszichológia a gyakorlatban
54
13. Pszichoterápiák
55

1
2) Depresszió és bipoláris zavarok
A depresszió a latin „deprimere” (lenyomni) kifejezésből származik.
Bleuleraz affektív kórképek tüneteinek 3 csoportját foglalta össze:
1.Hangulat zavara
2.Gondolkodási folyamatok gátlása
3.Motivációk, cselekvések gátlása

DSM-5 előtt indul

Depresszív zavarok A nap nagy részében a gyermek irritált, dühös A
•Diszruptív hangulatszabályozás zavara •Major
tünetek 12 hónapig fennállnak
depresszív zavar
•Dysthymiás zavar 2) Premenstruális diszfóriászavar
•Premenstruális diszfóriás zavar BNO-11
Depressziós zavar
Bipoláris zavarok ›Egyszeri depresszió
•Bipoláris I. ›Visszatérő depresszió
•Bipoláris II. ›Disztímiászavar
•Cyclothymiászavar ›Kevert szorongásos és depressziós zavar

Bipoláris zavar
1) Diszruptív hangulatszabályozás zavar ›Bipoláris I.
Hangulati kitörések, legalább hetente 3x 10 éves kor ›Bipoláris II.
›Ciklotímia
 A menzeszt megelőző héten megjelenő, legalább öt tünet, amely az alábbiakból áll:
Az alábbiak közül legalább egy tünet: csökkenése
›Affektív labilitás ›Koncentrációs nehézség
›Irritabilitás, düh ›Letargia, fáradékonyság
›Depressziós hangulat, önbecsmérlés, ›Étvágyváltozás
reménytelenség ›Alvászavar
›Szorongás, izgatottság ›Kontroll elvesztésének érzése
Az alábbiak közül legalább egy tünet: ›Érdeklődés ›Testi tünetek (puffadás, mellfeszülés, stb)

3) Tartósan fennálló depresszív zavar(Dysthymia) disztímia

Legalább 2 éves időperiódus során a nap legnagyobb részében, több napon mint nem az alábbiak
közül legalább két tünet jelen van:
Rossz étvágy vagy túlzott evés Alvászavar Alacsony önértékelés
Fáradtság, energiacsökkenés 4) Major depresszió tünetei: Koncentrációs nehézség, döntésképtelenség
Reménytelenség

Az alábbiak közül legalább 5 tünet egy két hetes periódusban fennáll (legalább ez egyik tünet az 1. vagy 2.)
1.Depressziós hangulat 6.Fáradtság
2.Érdeklődés és öröm elvesztése 3.Testsúlycsökkenés vagy 7.Értéktelenség érzése, bűntudat
gyarapodás 4.Alvászavar 8.Csökkent gondolkodási és koncentrációs készség,
5.Pszichomotorosagitáció vagy gátoltság döntésképtelenség
9.Halállal kapcsolatos visszatérő gondolatok

2
A major depresszió az egyik leggyakoribb mentális kórkép
Pont-prevalenciájaaz elsődleges ellátásban 8-10%

A teljes lakosság körében a pont-prevalencia 5%, az

élethossz prevalencia17% (Blazer, Kessler, McGonagle, &
Swartz, 1994; Kessleret al., 1994).
A nők körében 2x gyakoribb, mint férfiak körében.

Depresszív zavar tünetei:

Érzelmi tünetek: intenzív bánatot és elutasítottságot él át, nem lel örömet semmiben, gyakran szorong, dühöng
vagy idegeskedik, sírásrohamok gyötrik.
Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a világ dolgai iránt, a lendület, a kezdeményezőkészség és a
spontaneitás hiányáról panaszkodnak.
Viselkedéses tünetek: naphosszat heverésznek az ágyban, legtöbbször úgy gondolják, semmi értelme belevágni
egy újabb szánalmas napba. Többnyire lelassulnak, általános energiahiányban szenvednek, beszédük halk,
vontatott.
Kognitív tünetek: negatívan gondolkodnak magukról, inadekvátnak, alacsonyabb rendűnek, gonosznak,
csúnyának tartják magukat. Rendkívül pesszimista a jövőképük és intellektuális képességeik romlásáról
beszélnek.
Szomatikus tünetek: A depressziót rendszerint fejfájás, emésztési zavar, étvágytalanság és alvászavarok
kísérik (Comer, 2000)

Multifaktoroseredet, biológiai, pszichológiai és szociális faktorok egymásra hatása

A rizikófaktorok a depressziós sérülékenységet Házassági és kapcsolati problémák
okozzák Anyagi nehézségek
Magányosság, izoláció Kora gyermekkori trauma vagy abúzus
Alkohol vagy drog abúzus
Alacsony szociális szupport Munkanélküliség vagy alulfoglalkoztatás
Stresszes életesemények Egészségi problémák, krónikus fájdalom
Családi anamnézisben depresszió

A súlyos vagy hosszan fennálló stressz -az epigenetikaihatásokon keresztül -a

hippokampuszbanbefolyásolja a neuroplaszticitástés neurogenezist. Mindez a monoaminergrendszer
 közvetett befolyásolása révén szerepet játszhat a depresszió kialakulásában vagy épp a felépülésben. → A
monoaminergrendszerre ható AD-ksegítik a felépülést depresszióban (McKinnon, 2015) A stresszes
életesemények, a depresszió és a szerotonin-transzportergén polimorfizmusaközötti kapcsolatot korábban
bizonyították (Caspiet al, 2003), de az ismételt vizsgálatok eredményei bizonytalanok

Dinamikus
›Freud 1917 Gyász és melankólia: melankóliában az én
szegényedik el, gyászban viszont a világ az, ami
szegénnyé vagy üressé válik
›Abraham 1911: ambivalens tárgykapcsolatok, a
depressziós egyén gyűlölete tudattalan, szeretetképtelensége
pedig tudatos, mely ugyancsak elfojtásra kerül és kifelé
vetül oly formán, hogy az emberek nem szeretik őt
(nárcisztikussérülés, orális fixáció)
›Klein: depresszív pozíció megoldásának hiánya (nem
tud jó szülőtárgyat internalizálni)
Tanuláselméleti
›Seligman: tanult tehetetlenség
Kognitív
›Beck
Kognitív
Az információfeldolgozás aktív folyamat, a
kognitív struktúra befolyásolja
Amennyiben a kognitív struktúra korai élmények és/vagy
aktuális terhelő életesemények hatására maladaptív
megismerést okoz (NAG, DA, alapsémák), úgy a kogníciók
és magatartás szintjén megjelennek a különböző
pszichopatológiák tünetei A depressziós páciens negatív
irányba torzítja a valóságot, negatívan észleli magát, a
jövőjét, a világot (kognitív triád)
A torzulások hátterében alapsémák (engem nem lehet
szeretni) és DA-kállnak (ha valaki kedves velem, akkor
ki akar használni)
A sémák és DA-klogikai hibákon keresztül fejtik ki
hatásukat, melyek konkrét helyzetekben

Depresszió Demencia
A mentális hanyatlás relatív gyors A mentális hanyatlás lassú
Orientáció ép Zavartság és orientációs zavarok
Koncentrálási nehézségek Rövid távú memória problémák
Nyelvi és motoros képességek lassúak, Írási, beszéd és motoros képességek
de normálisak csökkenése Nem aggódik
Aggodalom a memóriaproblémák miatt memóriaproblémák miatt

NICE Guideline elvei

Gyógyszeres kezelés (AD) –kombinációban pszichoterápiákkal

Alacsony intenzitású pszichoszociálisintervenció Szezonális depresszió

›Enyhe vagy közepes depresszióban: Magas intenzitású pszichológiai intervenció ›Közepes
Önsegítő CBT program (plkönyvek, kiadványok vagy súlyos depresszióban: CBT
segítségével) Interperszonális terápia
CBT neten Viselkedésaktiváció
Fizikai aktivitás program Rövid dinamikus terápia

Herbert E. Kern saját hangulatingadozásait figyelte meg, és felismerte azok szezonalitását 1967-ben,
majd 1972-be felismerte, hogy a napfény intenzitásával és a napfényes órák számával függ össze ez a
szezonális váltakozás
•Elsőként Norman Rosenthaldél-afrikai pszichiáter használta a szezonális affektív zavar (SAD) kifejezést a téli
 depresszió leírására (1984)
•A prevalenciaföldrajzi szélességgel, életkorral és nemmel változik (Kraft, 2005; Terman, 1988; Rosenet al.,
1990; Magnusson, 2000)
•Északabbra a gyakoriság nő
•Fiatalabb korban nagyobb a téli depresszió kockázata
•Nők körében gyakoribb
•A visszatérő depressziók 10-20%-a szezonális mintázatot mutat (Magnusson, 2000)
•Előfordulása legalább 2,7% (Lam et al., 2006; Levitt & Boyle, 2002), noha az emberek 15-25%-a érzékeny a
szezonalitásra, náluk nem jelenik meg minden diagnosztikus kritérium (Kessler & Wang, 2009; Sohn & Lam,
2005)
•Meglehetősen stabil, 59 SAD-benszenvedő pácienst 9 évig követtek, 86%-uk minden télen küzdött SAD-del

A SAD etiológiája bizonytalan, magyarázatai az alábbi tényezők hibás működésével hozzák összefüggésbe
kialakulását (Roeckleinés Rohan, 2005):
•Szerotonin •Melatonin •Cirkadiánritmus •Genetikai tényezők •Negatív kogníciók

A cirkadiánritmus 24 órás napi alvás-ébrenléti ritmus, különböző biológiai mutatók változásával •Egyes
feltevések szerint, a külső környezeti fény-sötétség hatások miatt a téli depresszióval küzdők napi ritmusa
késik (Lewyet al., 1987), amit a megfigyelt késleltetett alvással, a melatonin, a testhőmérséklet és a
kortizolszint változások eltolódásával is alátámasztanak (Magnussonés Boivin, 2003)
•A reggeli fényterápiás kezelés hatékonyabb, mint az esti szezonális depresszióban, a reggeli fototerápia a
cirkadiánritmus késésének visszaállítását okozhatja (Lewyet al., 1998)
•Arra is találtak bizonyítékot, hogy a rövidebb és kevésbé intenzív napsugárzás elégtelen mennyiségű fény és
kevesebb foton bejutását eredményezi a retinára szezonális depresszióra hajlamos egyéneknél (Rosenthalet al.,
1998)
•Egy metaanalízisszerint a fény intenzitása és a felépülés foka között van kapcsolat, de csak a tipikus depressziós
tünetekben, nem az atipikus tünetek esetén (Lee és Chan, 1999)

Szezonális depresszió kezelése
Egyes klinikusok úgy találták, hogy az erős fény
hatékony lehet a melatonintermelés lassításában, így
javíthatja a szezonális depresszióval küzdők
állapotát (Blehar& Rosenthal, 1989; Lewy, Kern,
Rosenthal, & Wehr, 1982)-fényterápia
•Szerotonin visszavétel gátló
antidepresszívumok(SSRI): több kutatás arra utal, a
4
Bipoláris zavarok legszembetűnőbb jegyei a
hangulat markáns ingadozása mánia vagy hipomániaés
depresszió között
Hipomániaesetén a felhangoltság mellett a jó
funkcionálás megmarad
Bipoláris I. zavarban legalább egy teljes mániás
epizód volt
BipolárisII zavarban legalább egy
hipomániásepizód volt a kórtörténetben

Fényterápia során két órára legalább 2500 lux

erősségű fénynek teszik ki a pácienseket minden reggel,
ébredés után. A kezelés hatására 3-4 napon belül javulás áll
be az állapotukban, kb2 héten belül a depresszió megszűnik
•Kanadai ajánlások szerint UV pajzzsal védett 10000
lux teljes spektrumú vagy fehér fény besugárzása
szükséges, fél-két óra időtartamra
A szezonális depresszióval küzdők 53,3%-a teljes javulást
mutat fényterápia hatására (Termanet al., 1989)
•Nem-szezonális depresszióban, egy áttekintő
tanulmány eredményei szerint
antidepresszívumkezelés kiegészítéseként hatékony terápiás
eszköz a fényterápia (Evenet al., 2008)
Rizikótényezők
Freud: mániában az én megpróbálja leküzdeni a
tárgyvesztést, és ha sikerül, rendelkezésre áll az összes
viszontmegszállásienergia, melyet a melankólia az
énből magához vont.
Mánia tünetei:
Legalább 3 tünet:
fény-terápia jobb, mint az SSRI-okSAD
ben(Schwartz et al., 1996; Pjreket al., 2004;
Ruhrmannet al., 1998)
•Kognitív viselkedésterápia: CBT és fényterápia
 kombinációja jobb a visszaesések megelőzésében SAD-
ben, mint önmagában a fényterápia (Rohan et al., 2009)
naponta és 2-4 hét alatt mérséklődnek a SAD tünetei
(Lamet al., 1999)
•Egyéb, kisebb fényterápiás eszközöket is kifejlesztettek,
de azok hatékonysága még nem bizonyított a fény-
táblákhoz képest (Roeckleinés Rohan, 2005)
•A fényterápiának lehetnek mellékhatásai: fejfájás,
szemfájdalom, pszichomotorosagitáltság, vagy akár mániát
is előidézhet (Levitt et al., 1993)
•Egy metaanalíziseredményei szerint azonban a
fényterápia önmagában effektív szezonális
depresszióban és nem szezonális depresszióban
egyaránt, de nem hatékony AD kezelés kiegészítőjeként
(Golden et al., 2005)
Cohen elmélete: a mániás-depressziósokat rendszerint
olyan anyák nevelik, akiket erősen foglalkoztat a család –
általuk marginálisnak észlelt –társadalmi státuszának
javítása. Az anya hideg, ambiciózus, agresszív, az apa
gyenge.
Agyi struktúra és funkció
Genetika (genetikai befolyás 60-80%)
Családi halmozódás (ikervizsgálatok 40% Háttér:
›Genetikai, neurotranszmitteralapú,
neuroendokrínrendszer alapú, cirkadiánritmus,
pszichológiai, biopszichoszociálismodell, stb. (El
Mallakhés Bauer, 2015)
Abnormálisan és tartósan emelkedett hangulat, mely
legalább 1 hétig fennáll

›Felfokozott önértékelés vagy ›Gondolatrohanás pszichomotorosagitáltság

grandiozitás ›Kockázatos viselkedés
›Elterelhetőség
›Csökkent alvásigény ›Tevékenység fokozódása Komoly funkciókárosodást okoz,
›Beszédesség (szex, munka), kórházi ellátást tesz szükségessé

5
Hipománia tünetei:
Abnormálisan és tartósan emelkedett hangulat, mely legalább négy napig
fennáll Legalább 3 tünet:
›Felfokozott önértékelés vagy Ciklotímiás zavar munka),
grandiozitás ›Gondolatrohanás pszichomotorosagitáltság
›Csökkent alvásigény ›Kockázatos viselkedés
›Elterelhetőség
›Beszédesség Funkciókárosodás
›Tevékenység fokozódása (szex, észrevehető.

Két éven át hipomániásés depressziós tünetek álltak fenn, de nem teljesültek a hipomániavagy a major
depresszió kritériumai.
Legalább az idő felében fennálltak a tünetek

Differenciáldiagnózis: Szorongásos zavarok körében

MDD ADHD Bipoláris zavar felelős a
befejezett öngyilkosságok
Más bipoláris zavar Szerhasználat zavar egynegyedéért
Szorongásos zavarok, PTSD Szuicidium
Szerhasználat
Felmérése
ADHD Az öngyilkosság élethossz rizikója
bipoláris zavarban 15x SCID, MINI
Személyiségzavarok (BPD)
Komorbiditás nagyobb, mint a lakosság kérdőívek
MDQ pszichometria jellemzői:
Rövid, gyors felmérés, 5 percet vesz igénybe a
kitöltése
Felmérésre alkalmas, nem diagnosztikai kérdőív
Szenzitív Bipoláris I. zavarra, de kevésbé szenzitív
Bipoláris II. zavarra
Specificitás: nem betegség esetén nem jelez
Szenzitivitás: betegség esetén jelez
Young mánia becsló skála YMRS
Mániás tünetek felmérésére alkalmas
11 tétel, az elmúlt két napban a páciens
szubjektív beszámolója alapján
Egyéb információt kapunk a megfigyelésből
és a páciens viselkedéséből a klinikai interjú
során
0-60 pontig
A cut-off25 pont (Lukasiewitzet al., 2013).
 3) SZORONGÁSOS ZAVAROK
Szorongásos zavarok a DSM-5 szerint 10)Egyéb meghatározott szorongásos zavar
1)Szeparációs szorongás zavar 11)Nem meghatározott szorongásos zavar
2)Szelektív mutizmus
3)Specifikus fóbia (körülírt fóbia) Specifikus fóbia (F40.2….)
4)Szociális szorongás zavar A.kifejezett félelem vmilyen. konkrét tárggyal vagy
helyzettel kapcsolatban
5)Pánikzavar
B.azonnali félelmet vagy szorongást provokál C.aktív
6)Agorafóbia
elkerülés vagy intenzív félelem
7)Generalizált szorongás zavar
D.a félelem aránytalan
8)Szer/gyógyszer kiváltotta szorongásos zavar
9)Szorongásos zavar más testi állapot miatt E.tartós

6
F.klinikailag jelentős szenvedés meghalástól való félelem
G.nem magyarázható jobban más mentális zavarral
Pánik zavar (F41.0)
Szociális szorongás zavar (F40.10) A.visszatérőváratlanpánikrohamok
A.kifejezett félelem olyan társas helyzet(ekk)el B.legalább egy rohamot az alábbiak egyike vagy
kapcsolatban, mely során a személy mások mindkettő követ legalább 1 hónapon át:
figyelmének lehet kitéve
A.anticipátorosszorongás
B.fél, úgy fog viselkedni, hogy amiatt negatívan ítélik
B.jelentős maladaptívviselkedésváltozás a
meg
rohamokkal összefüggésben
C.a társas helyzetek csaknem mindig félelmet
C.nem tulajdonítható szer vagy más egészségi állapot
provokálnak
élettani hatásának
D.a társas helyzetek kerülése D.nem magyarázható jobban más mentális zavar
E.a félelem aránytalan tüneteivel
F.tartós
G.klinikailag jelentős szenvedés Agorafóbia (F40.00)
A.kifejezett félelem az alábbi 5 helyzet közül legalább
H.nem tulajdonítható szer vagy más egészségi állapot
kettővel kapcsolatban: tömegközlekedés, nyílt hely, zárt
élettani hatásának
hely, tömeg, egyedül az otthonon kívül
I.nem magyarázható jobban más mentális zavar
tüneteivel B.azért fél, mert…
C.a kiváltó helyzet csaknem mindig szorongást
provokál
Pánikroham
D.aktív elkerülés
•nem mentális zavar E.aránytalan félelem
•nem is kódolható
F.tartós
Intenzív félelem vagy diszkomfortérzéshirtelen hulláma,
mely néhány perc alatt tetőzik (legalább 4 a 13 tünet G.klinikailag jelentős szenvedés
közül): H.nem tulajdonítható szer vagy más egészségi állapot
élettani hatásának
pl. palpitáció
I.nem magyarázható jobban más mentális zavar
izzadás
tüneteivel
remegés
légszomj
Generalizált szorongásos zavar (F41.1)
fuldoklásérzés
A.túlzott aggodalom és szorongás számos eseménnyel
derealizáció, deperszonalizáció vagy tevékenységgel kapcsolatban, mely legalább 6
„megőrüléstől” való félelem hónapon át a napok jelentős részében jelen van
 B.nehézség az aggodalom kontrollálásában C.az
alábbi 6 tünet közül legalább 3
nyugtalanság, fáradékonyság, koncentrációs nehézség,
irritabilitás, izomfeszülés, alvászavar
A.klinikailag jelentős szenvedés
B.nem tulajdonítható szer vagy más egészségi állapot
élettani hatásának
C.nem magyarázható jobban más mentális zavar
tüneteivel
Szeparációs szorongás zavar (F93.0)
A.fejlődési szempontból nem helyénvaló és túlzott félelem
azon személyektől való szeparációval kapcsolatban,
beszédet, annak ellenére, hogy más helyzetekben beszél
B.a teljesítményt akadályozzák a tünetek
C.legalább 1 hónapja fennáll
D.nem a beszélt nyelv ismeretének hiányosságai miatt
E.nem magyarázható jobban más mentális zavar
tüneteivel
Élettartam prevalencia
•szorongásos zavarok (összesen)
–iskoláskor előtt 2-3%
–serdülőkorban emelkedik
–felnőtteknél 7-9%
•agorafóbia: ~1,5-5%
•szociális fóbia: ~ 11%
•specifikus fóbia: ~ 10-11%
•pánikzavar: ~ 2-4% (vö. pánikrohamok: ~10%)
A pánik etiológiája
•biológiai, biokémiai tényezők
–pl. nátrium-laktát, széndioxid
–szerotonin
–noradrenergrendszer
–GABA-receptorokhibás működése
Pszichológiai modellek
•Pszichodinamikaimodellek:
Gabbard(1992):
–azt vette észre, hogy pánikos és fóbiás betegei
folyamatos kapcsolatot szerettek volna tartani vele
– nincsenek hatékony önmegnyugtató
pszichológiai stratégiáik háttere: nem
alakult ki biztonságos belső tárgyképzet (pl. mert az
anya maga is extrémen szorongó volt)
akikhez a személy kötődik, ami az alábbiak közül legalább
3-ban megnyilvánul (pl. szeparáció hatására túlzott
disztressz,
túlzottaggodalom, rémálmok a szeparáció témájával
kapcsolatban, testi tünetek szeparáció hatására)
B.tartós
C.klinikailag jelentős szenvedés
D.nem magyarázható jobban más mentális zavar
tüneteivel
Szelektív mutizmus(F94.0)
A.következetesen nem képes beszélni olyan konkrét társas
helyzetekben, melyekben elvárják tőle a
7
–a szeparációs szorongás mint regresszió
értelmezhető
Fenichel(1946):
–a pánik hisztériás rohamnak is tekinthető, mert
bizonyos régmúlt élmények és ezzel
kapcsolatos szorongások jelennek meg benne
szerinte a személy a pánik alatt erre a korai
szakaszra regrediál
–primer szorongás: vegetatív válaszokkal reagál vki. a
fenyegető élményre
Shear(1993):
–pánikosokra, fóbiásokra neurotikus
személyiségdiszpozíció jellemző, melyet a
gyermekkorban viselkedéses gátoltság alapozott meg
később is magas fokú fiziológiai reaktivitás –fenyegetőnek
megélt szülők, ambivalens szülő gyermek kapcsolat
önmagát inkompetensnek élte meg később
bizonyos helyzetekben a félelmi válaszok
kontrollálhatatlanul elszabadulnak (pánikroham)
–már gyermekkortól kezdve az
interocepcióravaló fokozott
érzékenység később is könnyebben ad egy ingernek
veszélyt jelző értelmezést
Jacobs és Nadel(1985)
A fóbiák jellemzői:
•forrásamnézia(nem tudja a személy megmondani, mikor
alakult ki az indokolatlan és extrém félelem)
•generalizációés kontextusfüggetlenség(gyorsan
átterjedhet a félelem más tárgyra, helyzetre)
•perzisztens(időben hosszan fennmarad)
•nagymérvű ellenállás a kognitív ráhatásokkal
szemben
ezek miatt a jellemzők miatt nem tanulás útján
alakulnak ki a fóbiák!
hanem: a szorongást generáló ingerre tudattalan és
infantilis amnézia áll fenn
A fóbiák keletkezésében fontos:
 problémás hippokampusz-működés(ld. a
deklaratív memóriáért felelős) forrásamnézia,
infantilis amnézia nem tudatos kogníciók

Pszichofiziológiaimodell
•Salkovskisés mtsai. (1996):
–fiziológiai szabályozási zavar
•helytelen légzési minta
–fokozott, irreális alarmkészség
–kognitív értékelés zavara
Terápiás technikák
•kognitív viselkedésterápiás módszerek
hatékonysága
•légzési kontroll
•relaxációs módszerek
•alternatív minősítés –edukáció
•+ kulcsélmény feltárása, ha lehet

SZOMATIZÁCIÓ
-olyan szomatikus (testi) panaszok, melyeknél:
 8
-a tünetek hátterében nem mutatható ki diagnosztizált (vö. funkcionális szomatikus tünetek)
szervi megbetegedés/károsodás egészségügyileg tisztázatlan testi tünetek –
„EGYELŐRE”!!
- pszichés tényezők szerepe a tünetképzésben -a
szomatikus tünet kiváltásában és/vagy fenntartásában megjelenhet testi betegséggel együtt is (pl. IBS Chron-
betegségmellett)

A skála széles: számos fájdalompanasz és Diagnózisalkotás -bénulások

neurológiai tünet
•nehéz, mert: -amnézia
•fájdalmak •szédülés -némaság
–hátfájás •hányinger •hasmenés •ájulás -vakság
–fejfájás •viszketés -süketség
•gyengeségérzés •fülzúgás
•fáradtság(vö. krónikus fáradtság •nyelési zavar •stb. stb.
szindróma) –tartósan jelenlévő panaszok (háttere?) –
-anesztézia
frusztráció (betegnél, orvosnál)
-konvulziók

–a negatív lelet nem biztos, hogy egyértelműen kizárja a

szervi hátteret (vö. pl. endometriózis: átlagosan 4-5 év
alatt, orvosról-orvosra járva diagnosztizálják)
! először (és új tünet megjelenésekor / tünetváltáskor) a
panaszok alapján szomatikus kivizsgálás !
–egyre több panasz

DSM-5
–a szomatikus tünetzavarban szenvedők elsőként általában
az alapellátásban jelentkeznek DSM-IV
tisztázni a bizonytalan, nehezen érthető SZOMATOFORM ZAVAROK
fogalmakat •Szomatizációszavar
kevesebb zavar és alcsoport: jobban használható •Differenciálatlan szomatoformzavar
kritériumrendszer a nem pszichiáter orvosok számára is
•Konverziós zavar
•Fájdalom zavar
•Hypochondriasis
•Test-dysmorphiászavar
•Szomatoformzavar k.m.n.
Változáso FACTITIOSUS ZAVAROK
DSM-5
k a DSM-5-ben
SZOMATIKUS TÜNET ÉS
•attól, hogy szervi ok nem mutatható ki, még nem biztos,
hogy indokolt a szomatikus tünetzavar dg. KAPCSOLÓDÓ ZAVAROKszomatikus tünet zavar
•a DSM-IV-bennégy tünetcsoportból származó –jelentős szenvedést okoz
meghatározott számú panasz kellett
–akadályozza a mindennapi életvitelt
•DE! itt is alap:
–a testi tünetekkel összefüggő túlzott aggodalom
(gondolatok, érzések, viselkedés) Nem élesen
elválasztható a szomatikus és a pszichés tünet

9
SZOMATIKUS TÜNET ÉSKAPCSOLÓDÓ 1.Szomatikus tünet zavar
ZAVAROK –DSM-5 2.Betegségszorongás zavar (~ hipochondriasisDE!
szomatikus tünetek nélkül)
3.Konverziós zavar (funkcionális neurológiai tünet zavar)
4.Más egészségi állapotot befolyásoló pszichológiai
tényezők
5.Factitiosus(színlelt) zavar
6.Egyéb meghatározott szomatikus tünet zavar 7.Nem
meghatározott szomatikus tünet zavar
SZOMATIKUS TÜNET ZAVAR
A. Egy vagy több szomatikus tünet, ami
szenvedést okozvagy a mindennapi életvitelt
jelentősen akadályozza.
B. Szomatikus tünetekre, vagy az azzal
összefüggő, egészséggel kapcsolatos
aggodalmakra vonatkozó túlzott gondolatok,
érzések, viselkedések, melyek az alábbiak közül
legalább egyben
megnyilvánulnak:
1. A személy tüneteinek súlyosságával
kapcsolatosaránytalan és tartósan
fennálló gondolatok
2. Az egészséggel vagy a tünetekkel
kapcsolatos tartósan fennálló erős szorongás
3. A személy e tüneteknek vagy az
egészséggel kapcsolatos aggodalmaknak
túlzottan sok időt és energiát szentel
C. Bár a szomatikus tünet esetleg nem áll
fenn folyamatosan, a szimptomatikus
állapot tartós (tipikusan több mint hat
hónap)
Jelölendő:
•Ha elsősorban fájdalommal kapcsolatos
(korábban szomatoformfájdalom zavar)
•Ha tartósan fennálló (6 hónapnál
hosszabban) •A jelenlegi súlyosság: enyhe,
mérsékelt, súlyos
Epidemiológia:
–általában fiatal korban kezdődik
–nőknél gyakoribb
+ gyakori orvosi vizsgálatok
•Pszichológiai háttér:
–dependensszemélyiségműködés
–betegségelőny szerzése
•szocializációs hatások!!
KONVERZIÓS ZAVAR (Funkcionális
BETEGSÉGSZORONGÁS ZAVAR
A. Túlzott aggodalom valamilyen betegség
fennállásával kapcsolatban
B. Szomatikus tünetek nem állnak fenn, vagy ha
fennállnak, akkor intenzitásukat tekintve csak enyhék. Ha
más betegség is fennáll vagy nagy valamilyen betegség
kialakulásának kockázata (pl. erős családi
prediszpozícióáll fenn), akkor a betegséggel kapcsolatos
aggodalom egyértelműen túlzott vagy aránytalan.
C. Az egészséggel kapcsolatban erőteljes szorongás áll
fenn és a személy könnyen aggódni kezd vagy megrémül
az egészségi állapota miatt.
D. A személy túlzásba viszi az egészséggel kapcsolatos
viselkedéseket(pl. ismételt betegségek jeleit keresi a
testén) VAGY maladaptívelkerülést mutat(pl. kerüli az
orvosi viziteket, kórházakat).
E. A betegséggel kapcsolatos túlzott aggodalom
legalább hat hónapja fennáll, azonban a félelmet okozó
konkrét betegség ez alatt az időszak alatt változhat.
Jelölendő: orvosi ellátást kereső VAGY orvosi ellátást
kerülő.
Prediszponálótényezők a betegségszorongás esetén:
•gyermek-, serdülő-, vagy felnőttkorban elszenvedett
ismeretlen és/vagy tartós betegség
•fokozott figyelem a testi érzékletekre (fokozott
interocepció) –vö. szomatoszenzorosamplifikáció
•konfliktuózusotthoni környezet
•betegségek tanulmányozása vö. cyberhondria
kritikus esemény egészséggel kapcsolatos
diszfunkcionális attitűdöket aktivál testi tünetek
TARTÓS félreértelmezése(= súlyos szervi betegségként
fogja fel)
-a normális testi jeleket, tüneteket valamely súlyos
betegség tünetének tartja (Salkovskis, 1995)
Fenntartó tényezők
•szelektív figyelem a testi működésekre és azok
katasztrofizálása
•tüneteken való ruminatívtendenciák
•médiahatások!!
•kognitív torzítások, torzult észlelés („Ezt a
betegséget nem tudják meggyógyítani, mert
felismerni sem tudják.”)
•orvosi kommunikáció sajátosságai
• bizalomvesztés az egészségügyi
ellátórendszerben („Majd én utánanézek.”)
•egészségügyi vizsgálat eredményeinek
félreértelmezése
10
neurológiai tünet zavar)
A. Egy vagy több, akaratlagos motoros vagy

szenzoros funkciók megváltozásával
kapcsolatos tünet.
B. Klinikai vizsgálatok eredményei alapján a
tünet és a felismert neurológiai vagy egészségi
állapot nem illik össze.
C. A tünet vagy deficit nem magyarázható
jobban más testi vagy mentális zavarral.
D. Klinikailag jelentős szenvedést okoz.
-Jelölendő a tünet típusa:
•Gyengeséggel vagy bénulással
•Abnormális mozgással
•Nyelési tünetekkel
•Beszédtünettel
•Rohamokkal vagy görcsökkel
•Érzéketlenséggel vagy szenzoros kieséssel
•Specifikus szenzoros tünetekkel
•Kevert tünetekkel
4) Kényszeres zavarok és traumával összefüggő
zavarok
DSM-5 alapján –Kényszeres és kapcsolódó zavarok
1.OCD –kényszeres zavar
Más egészségi állapotot befolyásoló pszichológiai
tényezők
A. Testi tünet vagy betegség áll fenn (mentális
zavaron kívül).
B. A testi betegséget a pszichológiai vagy viselkedéses
tényezők az alábbi módok egyikén hátrányosan
befolyásolják:
a. a testi betegség lefolyását
b. a testi betegség kezelését (pl. csökkent
compliance)
c. további jól ismert egészségügyi kockázatot
jelentenek
d. a tünetek hátterében álló patofiziológiát, így a tünetek
megjelenését vagy súlyosbodását okozzák
C. A „B” kritériumban szereplő pszichológiai vagy
viselkedéses faktorok nem magyarázhatók jobban más
mentális zavarral.
Jelölendő a súlyosság: enyhe, mérsékelt, súlyos, extrém
súlyos (pl. szívinfarktus tüneteit figyelmen kívül hagyja.
Franz Alexander (1950): alapvetően minden
betegség pszichoszomatikus
–„pszichoszomatikus hétszentség”
•alexithymia: az érzelmek megélésének,
felismerésének és megnevezésének deficitje
(Mit érez?–„Azt gondolom, hogy…”)
•az érzelmi állapotok tévesen testi érzetként való
értelmezése (Túryés Purebl, 2015)
•fokozott interoceptívhajlam (Ferentzi, 2018;
Emanuelsen, Drew, Köteles, 2015)
•alacsony önreflektívkészség
•a stresszválaszegyéni jellegzetességei
•szociokulturális hatások
2.Testdiszmorfiás zavar
3.Trichotillomania(hajtépkedési zavar)
 4.Felhalmozási/gyűjtögetési zavar

11
5.Bőrkapirgálás (bőrtépkedés) zavar •poszttraumás stressz-zavar
6.Egyéb meghatározott kényszeres •generalizált szorongás
éskapcsolódó zavar: pl. testre
irányulórepetitív viselkedészavar Epidemiológia
•4. leggyakoribb pszichiátriai betegség •Élettartam
prevalenciája1-3 %, hazai vizsgálat 2,8%
(Szádóczky2000)
•Szubklinikaiformák jóval gyakoribbak (13% -
Fullana2010)
•Gyakoriságban nemi különbség nincs. •Lefolyásban:
férfiaknál hamarabb indulhat/ nőknél gyakran az első
(körö
gyermek születése után
mrágás,ajakharapdálás, arc harapdálása
belülről); kényszeres féltékenység
Klinikai kép -kényszergondolatok
DSM-IV klasszifikáció •Betolakodó, egodiszton
•pánikroham (agorafóbiával vagy anélkül) •Lehet kényszeres kívánság, impulzusok,
•agorafóbia (pánikzavarral vagy anélkül) fantáziák, gondolatok, tépelődések.
•specifikus fóbia •Irracionalitásával a beteg tisztában van •Saját
•szociális fóbia pszichéje termékének érzékeli
•kényszeres zavar (differciáldiagnosztikaiszempont!!! –
•akut stressz-zavar téveszmétől való elkülönítés)

Kényszergondolatok Tartalma (félelem attól, hogy…)

Agresszió Önmaga vagy mások bántalmazása, baleset előidézése, ijesztő képek megjelenése,
hibájából baj történik
Kontamináció Emberi vagy más kiválasztási termékkel kapcsolatos félelem, undor (vér, nyál,
vizelet, széklet), betegségektől, megbetegedéstől, szennyeződéstől, baktériumoktólvaló félelem.
Szexuális Tiltott vagy perverz szexuális gondolatok, fantáziák, indulatok,
incesztgondolatok, homoszexuális gondolatok
Vallásos Szentségtöréssel, istenkáromlással kapcsolatos aggodalmak, bűnös cselekedettől
való félelem, moralizálás
Szimmetriárairányuló Mágikus gondolatok kíséretében: attól való félelem, hogy baj történik, ha a
dolgok nem szimmetrikusak.
•A viselkedés értelmetlenségével a többség
Klinikai kép/ kényszercselekvések (eset)
•Félelem, hogy ha nem hajtanak végre bizonyos cselekedeteket •Film (Aviator: Howard Hughes)
valami rettenetes fog történni.

Takarítás, tisztálkodás, mosakodás

Kényszercselekvések Tartalma Szertartásos kézmosás, fürdés, fogmosás,WC
tisztában van
•Cél: a feszültségtől való megszabadulás •Kényszeres rituálék
használat, tárgyak tisztítása, takarítás.
Ellenőrzés Zárak, tűzhely, vízcsap, gáz ellenőrzése, a hibázásellenőrzése.
Ismétlések Újraolvasás, újraírás, bármely rutin cselekvés ismétlése. Megszámolás
Bármely dolog vagy tárgy megszámolása. Rendezgetés, sorbarakás A tárgyaknak,
dolgoknak megfelelő helyen kell állniuk. Gyűjtögetés, felhalmozás Haszontalantárgyak
felhalmozása.

12
 Kényszergondolatok –kényszercselekedetek együttjárása
Obszesszió Kompulzió
Szexuális gondolat
kézmosás
Agresszív gondolat
Ellenőrzési kényszerek (kések el vannak-ezárva, bajokozás
ellenőrzése)
Kontaminációs g. Tisztálkodási kényszerek
Szimmetriával, pontossággal kapcsolatos g.
Felhalmozásig. Gyűjtögetési kényszer
Etiológia
•Multikauzális: biológiai
(genetika+neuroanatómia+neurokémia) és
pszichológiai tényezők.
•Genetika: egypetéjű ikreknél szignifikánsan
nagyobb az együttes előfordulás (63%), mint
kétpetéjű ikreknél (8-13%).
•Neuroanatómia: a prefontálislebeny és a
bazálismagvak közötti hurok diszfunkciója:
gátló folyamatok csökkenése
orbitofrontáliskéreg túlműködése obszessziók
Bazálismagvak túlműködése
kompulziókmegjelenése
•Neurokémia: szerotonerg+ dopaminergdiszfunkció
prefrontálislebenyben és bazálismagvak közti körökben
fokozott dopaminergaktivitás, csökkent
szerotonergfunkció(SSRI –szelektív
szerotonerghatású antidepresszánsok).
Magyarázatok/ Pszichodinamikuselképzelés 1.
•Szorongást keltő ösztönimpulzusok
szorongáscsökkentő elhárító mechanizmusok
t udatos szinten gondolatok, cselekedetek. •Ösztönén
impulzusai –kényszergondolatok •Elhárító mechanizmusok
–kényszercselekvések (a kényszergondolatokat
ellensúlyozandó) •Leggyakoribb elhárító mechanizmusok:
izoláció, meg nem történtté tevés, reakcióképzés,
intellektualizálás, racionalizálás.
•Anális szakasz: nagyfokú feszültség (id egoküzdelme);
bélmozgás, mint elsődleges örömforrás túlzott nyomás
a szobatisztaságra
agresszív impulzusok erőteljes
szülői reakció erős fékek kialakulása a
gyerekben
VÁGY ÉS TILALOM EGYÜTTES
JELENLÉTE
Magyarázatok/ Pszichodinamikuselképzelés 2.
Ferenczi Sándor:
•A negatív automatikus gondolatok tartalma, a
diszfunkcionális attitűdök, sémák aktivizálódása felelős
a pszichés zavarok kialakulásáért
Ismétlési, számolási, rendezési kényszerek
•a valóságfejlődés regressziója a mágikus
gondolatok és mágikus szavak szakaszára
•a betegség kettős jellege: a tudat egy része gyermekkori
színvonalon marad: a vágy azonos a cselekvéssel; DE a
tudat egyéb részei normál módon fejlődnek.
Magyarázatok/ Pszichodinamikuselképzelés 3. Kohut
–szelfpszichológia:
•Szelffejlődésizavar
•Fragmentálódásrahajlamos szelf tünetek
•Énhatékonyság, aktivitás, produktivitás sérülése az anális
szakaszban.
•A környezet reakciója a kezdeményezésre
központi jelentőségű
•Agresszió a beteljesületlen önkifejezésből fakad.
Pszichodinamikusterápiák
hatékonysága •Klasszikus pszichoanalízis
hatásossága nem igazolt
•Rövid, dinamikus terápiák hatásosak:
direktívebb, konfrontatívabb
áttétellel folyó folyamatos foglalkozás.
Kognitív-viselkedésterápiásmegközelítés 1. •Szorongásra
adott aktív elkerülő viselkedés –tanult magatartásforma
(szorongáscsökkentő hatása mentén erősítődik meg)
Viselkedésterápiás módszerek:
•kondicionálás
•ingerelárasztás
•ingerexpozíció-válaszmegelőzés: inger-reakció
együttjárásokmegváltoztatása
•kényszerválasz módosítása
•A viselkedésterápia a kényszergondolatokkal
kevésbé tud mit kezdeni.
Kognitív-viselkedésterápiás megközelítés 2.
•Diszfunkcionális gondolatok, hiedelmek
feltérképezése
13
•Ezek megkérdőjelezése
•Ezen keresztül viselkedésváltozás elősegítése
•A kényszergondolatok a normál •Edukáció: gondolatok szupressziója gondolatok
intruzívgondolkodásból erednek. erőteljesebb felbukkanása
•Kényszeres zavar kialakulására hajlamos személy: a •Gondolatkísérletek: háztartási gépről naponta 100x
felelősség sajátos értelmezése. gondolja, hogy elromlik ellenőrzés
•Habituációstechnika
Kognitív-viselkedésterápiás megközelítés 3.
•Bizonytalanság: átlépte-e a szándék és cselekvés, Irracionális felelősségérzet:
gondolat és cselekvés határát nem •Állapot, amiben a fokozott felelősségérzet
megjelenik
hagyatkozhatom magamra
•Kumulatív valószínűség: mely események
•Megbizonyosodási szükséglet!
szükségesek, hogy bekövetkezzen, amitől fél
•Mentális tisztogatás egyes események valószínűségének becslése
valószínűségek összegzése.
Jellegzetes tényezők/feltevések Családi tényezők
•Depresszív hangulat •Családi légkör negatív érzelmekkel telített
•Az elfogadás kritériumainak szigorúsága: „Egy tettre (expressedemotion)
gondolni annyi, mint megcselekedni azt”– gondolat által •Bizonytalan kötődés
elkövethető bűn
•Felelősségről való diszfunkcionális •Anya túlvédő magatartása
elképzelések:„A felelősség nem csökkenthető azzal, hogy
valami kevéssé valószínű”„Nem Diagnózis, differenciáldiagnózis 1.
semlegesíteni egy betolakodó gondolatot a megjelenésekor •Rövid szűrőteszt: tünetekre direkt módon rákérdez:
egyenértékű a benne foglalt ártalom keresésével/akarásával” Sokat mosakszik vagy takarít?
•Diszfunkcionális hiedelmek a gondolatok Sokat ellenőrzi a dolgait?
kontrollálásával kapcsolatban.„Az embernek Vannak olyan gondolatai, melyek zavarják,
kontrollálnia kell a gondolatait” nyugtalanítják, szeretne tőlük megszabadulni, de nem
tud?
Veszély túlbecslése Van bármi olyan napi tevékenysége, ami nagyon hosszú
•A bizonytalansággal kapcsolatos intolerancia: nem időt vesz igénybe, vagy nehezen fejez be?
egyértelmű helyzetek kezelésének nehézségei Előfordul, hogy rend vagy a szimmetria túlzottan
•Perfekcionizmus:minden helyzetben létezik abszolút foglalkoztatja?
korrekt megoldás, aminek megtalálása (Montgomery és Zohar1999)
nélkülözhetetlen. •Betegség tüneteinek súlyossága: Yale-Brown
obszesszív-kompulzívskála
•Struktúráltdiagnosztikai interjú
Kognitív terápiás eszközök
•Edukáció
•Szókratészi dialógus, diszfunkcionális attitűdök Diagnózis, differenciáldiagnózis 2.
átstrukturálása •Nehezen kezelhető betegség: titkolják, hosszú évekig
•Előny-hátrány elemzés nincs kezelés
•Habituációstréning: a gondolatok ismételt kiváltása •A tünet első jelentkezésének időpontja
•Gondolatstop •A betegség fellépésével egy időben előforduló
esetleges szomatikus kórképek
Gondolatok jelentőségének túlértékelése •Családban pszichés megbetegedés előfordulása
Betegség Közös vonások Különbségek
Szkizofrénia Pszichotikus tünetek jelenléte
Bizarr gondolatok, erős szorongás

Önvádlás, bűnösséggel
kapcsolatos gondolatok

Sztereotípviselkedés

Ismétlődő mozgások, hangadások

Szorongás, elkerülő magatartás

 Major depresszió Gondolatokkal kongruens hangulati nyomottság
Autizmus Sztereotípiákkal szemben nincs ellenállás Tik, Touretteszindróma Nincs kényszergondolat Fóbiák
Jól körülírható a szorongás tárgy

14
Evészavar Nem tartja értelmetlennek a tüneteit
Kényszeres gyűjtögetés, rigidítás
személyiségzavar
Egosynton(énazonos) nincs markáns
Rendszeretet,
Rituális étkezési szokások felhalmozás, kényszercselekvés,

Gyakori komorbidkórképek •Szeretett személy hirtelen halála

depresszió, szociális fóbia, evészavar, alkohol és •Erőszak
drogfüggőség, specifikus fóbia, pánikzavar, Tourette- •Emberrablás
szindróma. •Támadás (pl. rablótámadás)
•Szexuális és fizikai erőszak
•Gyermek elhanyagolása

Mikor jelentkezhet?
•Olyasmi történik ami veszélyezteti vagy úgy
gondoljuk, hogy veszélyezteti a
biztonságérzetünket.
•Nem csak súlyos traumák kapcsán, olyan helyzetek
következményeképpen, amely váratlan, kontrollálhatatlan.
•Személyesen átélt, vagy szemtanúi traumatikus
eseményeknek.
Obszesszív-
Háború áldozatai
kompulzívspektrum
DSM-5 alapján –Traumával, stresszel összefüggő zavarok •I. Világháborúban: „gránátsokk”
•II. Világháborúban: „ harctéri neurózis”
Új fejezet -külső, kiváltó esemény kell hozzá
•Vietnami veteránok
1.Reaktív kötődési zavar
2.Gátolatlantársas kapcsolati zavar Kb. 1,5 millió katona vett részt a harcokban -a
3.Poszttraumás stressz zavar visszatérést követő 2 éven belül:
•350.000 letartóztatás bűncselekmények miatt
4.Akut stressz zavar •200.000 drogfüggővé vált
5.Alkalmazkodási zavarok •Válás kétszer olyan gyakori volt, mint az
átlagpopulációban
•Öngyilkossági arányuk 25%-kal magasabb volt, mint az
Trauma, lelki trauma átlagpopulációban
•Görög eredetű szó, hirtelen ható külső okok által okozott
súlyos fizikai vagy lelki sérülések (megrázkódtatások). „Született július 4-én”
•Trauma a határhelyzetek (liminalitás) tapasztalata •A „A történelem szerint már vége van a háborúnak.
traumát kiváltó esemény: meghaladja a mindennapi élet Számomra azonban örökké tartani fog” Bántalmazás
tapasztalatát, s ezáltal nem illeszthető össze az életről addig áldozatai
kialakított tapasztalatokkal és elképzelésekkel (baleset, •Náci koncentrációs táborok túlélői
szexuális erőszak, természeti katasztrófa)
egy felmérés szerint még 20 évvel később is: 97%-nál
Érzelmi megrázkódtatás, tagadás jelentkezik szorongásos tünetek
TRAUMA 71%-nál táborral kapcsolatos rémálmok 80%-nál
•Erős stressz bűntudat az életben maradás miatt 92%-nál bűntudat,
•Egyszeri vagy ismétlődő hogy nem tudta megmenteni hozzátartozóit
•Átmenetileg/tartósan felborítja a szervezet Sőt, transzgenerációs trauma is megjelenik •Nemi erőszak
egyensúlyát áldozatai, családon belüli erőszak áldozatai félelem,
•Kontrollálhatatlan/alig kontrollálható •Hatása szorongás, gyanakvás, depresszió, önértékelési
hosszú távon érvényesül problémák, önvád, villanófény emlékek, alvás,
Klasszikus traumatikus események szexuális zavar.
•Háború
•Természeti csapások
•Autó vagy más balesetek Bántalmazás áldozatai
•Terrortámadás •Náci koncentrációs táborok túlélői
 egy felmérés szerint még 20 évvel később is: 97%-nál bűntudat az életben maradás miatt 92%-nál bűntudat,
szorongásos tünetek hogy nem tudta megmenteni hozzátartozóit
71%-nál táborral kapcsolatos rémálmok 80%-nál Sőt, transzgenerációs trauma is megjelenik

15
•Nemi erőszak áldozatai, családon belüli erőszak beszélgetés kerülése
áldozatai félelem, szorongás, gyanakvás, •A traumára való visszaemlékezés nehézsége/
depresszió, önértékelési problémák, önvád, képtelensége
villanófény emlékek, alvás, szexuális zavar. Kognitív és hangulati zavarok
•Szégyenérzet, bűntudat
•Anhedónia
Etiológia
•A trauma olyan mértékben árasztja el a személyt tudat •Érzelmi „zsibbadtság”, érzelmi elhidegülés,
nem képes a megfelelő információ és elzárkózás a körülötte lévő emberektől,közöny
érzelemfeldolgozásra trauma •Csökkent érdeklődés
idején keletkező érzések, gondolatok önálló életre
•A környezet elhanyagolása
kelnek, tudatba tolakszanak distressz, szenvedés
•Trauma előtti pszichés konstelláció fontossága: •Reménytelenségérzés, tehetetlenségérzés
alacsony önértékelés, gyenge megküzdési kapacitás, •A súlyos szorongás kezelésére alkohol vagy
elkerülő, szorongó drogfogyasztás léphet fel
személyiségjellemzők. Fokozott éberség, reaktivitás
•30%-ban genetika jellegzetességek •Ingerlékenység, inadekvát, dühös magatartás
(epigenetika!)(Pitmanés mtsai2012) •Állandó készenlét és figyelem
•Biológiai meghatározottság: amygdala, •Koncentrálási nehézség
hippocampus, •Felerősödött félelmi reakciók, alvászavar •Esetleg
ventromediálisprefrontáliscortex(patológiás
félelemi reakció kialakulása) hirtelen kitörő pánik vagy agresszió

PTSD kialakulásának folyamata Járhat disszociatívtünetekkel: deperszonalizáció,

(Hartman2011) 1.Aktiváló események derealizáció: mintha nem a saját testében lenne, mintha
2.Fájdalom kívülről nézné önmagát.
3.Összezavarodottság érzése (saját emlékekben
való bizonytalanság)
4.Bűntudat PTSD a DSM 5-ben
•Valós vagy fenyegető halál, sérülés vagy szexuális
5.Szégyenérzet
erőszak megtapasztalása (közvetlen átélés, szemtanú,
6.Önértékelési zavar családtagot ért trauma híre, traumatikus események
7.Szorongás averzívrészleteinekmegtapasztalása – rendőrök, tűzoltók,
8.Félelem (PTSD kialakulása) stb).
9.Harag •Betolakodó emlékek (álmok, flashbackek,
10.Megbántottság érzése kulcsingerek szenvedést okoznak és kifejezett élettani
11.Depresszív hangulat reakciót váltanak ki).
12.Akut szorongás •A traumával összefüggő ingerek tartós kerülése
(emlékek, gondolatok kerülése, helyszínek és emberek
kerülése)
•Traumatikus eseménnyel összefüggő kognitív torzítások
PTSD tünetei 1. (negatív kogníciók, negatívérzelmi állapot, csökkent
A traumatizálóhelyzetre vonatkozóan érdeklődés, elidegenedés) •Emelkedett éberség
•A trauma újraélése az előtörő emlékek által, ami
(irritabilitás, dühkitörések, öndestruktívviselkedés,
nagyfokú szenvedést okoz
koncentrációs nehézségek, alvászavar)
(nappali merengés, álmok, rémálmok, gyerekeknél •A zavar tünetei több mint egy hónapon keresztül
ismétlődő játék, „villanófény-emlékek”) fennállnak.
•A traumára emlékeztető cselekedetek és helyzetek Komorbidkórképek, differenciáldiagnózis
kerülése •Leggyakrabban: depresszió, szorongásos zavarok,
alkohol ill. drog abúzus, szomatikus tünetzavar,
•A traumával összefüggő gondolatok, érzések, szkizofrénia, szkizofreniformzavar (Kesslerés mtsai1995;
Pietrzakés mtsai, 2011)

Betegség Közös különbség Depresszió Tünetek kialakulásának ideje

Érdeklődés, motiváció
 csökkenése, koncentrációs
zavarok, inszomnia,
örömképesség csökkenése, meghatározó. Depressziónál nem traumát követően alakul ki
bűntudat, izoláció az állapot.

16
Pszichotikus zavar Hallucinációk nemkifejezetten a

Személyiségzavaro kBorderline/Paran traumás tapasztalat tartalmához

oid/Elkerülő kötődnek.
A trauma tapasztalata és személyes Nehéz az elkülönítés PTSD-ben is
Flashback-k ~ hallucinációk
megélése megváltozott személyiség!
Premorbidszemélyiség
meghatározása

Magyarázatok/ Pszichoanalitikus megközelítés •Eseménnyel kapcsolatos korábbi

•Disszociáció –a mentális tartalmak leválasztása pl.
bántalmazott gyermek: az emléket elkülönítik.
•Trauma mobilizálja a disszociációt •A
traumatizált szelf nem fér össze az
önmagukról kialakított képpel.
Magyarázatok/ Klasszikus kondicionálás •A
traumával összefüggő ingerek feltételes ingerekké
válnak és kiváltják ugyanazt a reakciót, mint ami a
trauma mentén megjelent.
tapasztalatok, és megoldási kísérletek
•Állapotbelijellemzők (trauma alatt)
•Trauma értékeléséhez kapcsolódó
maladaptívgondolatok
fenntartja a túlgeneralizált félelmet (pl.
baleset után nem vezet)
•Trauma következményeivel kapcsolatos
maladaptívgondolatok (sosem lesz jobban – trauma
nem időben behatárolt esemény)

Magyarázatok/ Kognitív modell Kezelés 1.

•A trauma következményeként •Legelterjedtebb terápiás megközelítés: kognitív
túláltalánosítás (minden veszélyes) viselkedésterápia(traumára adott viselkedéses
az érintettek nem képesek a traumát válaszok megváltoztatása, maladaptívkognitív
időben behatárolt eseménynek tekinteni, hanem stratégiák átdolgozása) •DE:
az eseményt és következményeit súlyos jelen idejű pszichodinamikaiszempontok figyelembe vétele:
fenyegetettségként élik meg. áttételi, viszontáttételijelenségek fontossága
(Ehlers&Clark,2000) (bántalmazásnál –az elkövető árnyéka rávetül a
•Diszfunkcionális kognitív stratégiák (tépelődés, terápiás térre)
emocionális dermedtség, intruziv gondolatok,
•Terápia célja: traumatikus élmény integrációja
változatlanság)
•Diszfunkcionális viselkedésess tratégiák (késői •Farmakoterápia(SSRI)
lefekvés, fokozott ellenőrzés, kellemes dolgok
abbahagyása) Kezelés célja
Diagnosztikus eszközök •Trauma emléknyom feldolgozása, integrálása az
•Interjú (a PTSD felmérésének „királyi útja”) önéletrajzi memóriába
•30 itemesstruktúráltinterjú aktuális és múltbeli PTSD •Azonosítani és átkeretezni a negatív helyzet
diagnózisának felállításához értékelését
•Kérdőív •Megszabadulni az
•PCL-5: 20 tünetre kérdez rá, szűrésre indokolotlanbiztonságkereső vislekedésektől
alkalmas
CBT terápia menete
•Harvard Trauma Kérdőív •Terápiás kapcsolat kialakítása, állapotfelmérés
(anamnézis, traumatikus esemény, panaszok, fenntartó
Traumatikus esemény feldolgozása Függ: viselkedés azonosítása)
•Élmény időtartamától, előreláthatóságától
•Pszichoedukáció
 •Visszatérés a mindennapokhoz
•Ingerexpozíció (imaginatívmódszerek
használata)
•Kognitív átstrukturálás
•Rendszeres tevékenységek alvás, étkezés,
munka, pihenés
•Sport, légzési gyakorlatok, aktív relaxáció
(pontosan mikor fogja csinálni)
•Alkohol és altatók kerülése
•Ki tud segíteni.
Amerikai Pszichológiai Társaság 1991
Katasztrófaelhárító Hálózat (önkéntes
pszichológusok)
•Rövid távú közösségi intervenció
•a túlélők alapvető biológiai igényeinek
kielégítése.
•felkészítés a várható „katasztrófa reakciókra”,
tünetekre.
•érzések kifejezésének bátorítása
•szorongás, harag csökkentése
•Magyarországon: civil kezdeményezésű
Pszichológiai Krízisszolgálat
Leggyakrabban használt pszichológiai
módszerek
•CPT (CognitiveProcessingTherapy): 12
ülésesszakaszai:
Edukáció
Légzéstréning
Expozíció és verbális átdolgozás
•PBT (PhasebasedTreatment):
Információk
1.Normális/gyakori érzések és reakciók ilyen
helyzetben (akut stresszreakció tünetei) 2. Ezen
reakciók kezelési módja:
17
Biztonság megteremtése (tünetek
csökkentése, szabályozó mechanizmusok
erősítése, szociális kompetenciák)
Trauma feldolgozás
Integráció
•EMDR (EyeMovementDesensitizationand
Reprocessing):Traumára való visszaemlékezés és
kétoldali szemmozgás stimuláció.Adaptív
információfeldolgozási modell:
emlékek+ingerekfeldolgozása
Másodlagos traumatizáció
•Atrauma
hatóköretúlterjedazáldozatközvetlentapasztalat án.
•A
traumátátéltszemélyekkelvalófoglalkozásrendk
ívüliérzelmimunkát, empátiáskapacitástkívána
gyógyítószakemberektől.
•Másodlagostraumatizációsstressz:érzelmiésvis
elkedéseszavart,
amitegyszignifikánsmásikáltalmegtapasztalttra
umatikusélménymegismeréseokoz.
•Elsődlegesésmásodlagostraumatizációtüneteik
özöttihasonlóságok: emlékképbetörések,
fiziológiaiarousal, elkerülés.
A segítők mentálhigiénéjének ápolása
•Szélsőségesen negatív érzelmi, szociális
helyzetben lévő emberekkel való
együttműködés hosszú távon megterhelő lehet, ezért
fokozott odafigyelést igényel a segítők lelki
egyensúlyának megőrzése!
•„genuin” empátia
•problémakezelő, szakmai szupervízióshelyzet
igénybevétele
•lelki támogatást nyújtó, ventilációs helyzet
(feszültségek „kibeszélése” team-tagokkal,
munkatársakkal)
•rendszeres visszajelzés, támogatás, elismerés
•rendszeres feltöltődés, rekreáció a
magánéletben
 18
5) Impulzuskontroll-és viselkedészavarok. Szerrel összefüggő és
addiktív zavarok

Impulzuskontroll-zavarok depresszióban, segítségkérés gyanánt, alkohol

Olyan zavarok, amelyek negatívan hatással vannak hatására).
mások jóllétére és biztonságára 3 fő csoportba Gyújtogatás valamilyen aktuális mentális vagy
Jelentősen kihívó, ellenálló és provokatív más kapcsolódó betegség jelenléte következtében:
viselkedés Súlyos depresszió; Szkizofrénia; Organikus
Az életkornak megfelelő társadalmi normákkal zavarok (pl. agytumor, fejsérülés, demencia);
és szabályokkal, illetve mások alapvető jogaival Mentális retardáció
való jelentős szembemenetel Rendszeres agresszív
kitörések Gyújtogatás bosszúcéljából:
Egyén ellen (specifikus)
DSM IV DSM V (2013) Társadalom vagy más csoportok ellen
Az impulzus kontroll zavarai (általános)
Diszruptív-, impulzuskontroll- Gyújtogatás figyelemfelkeltéscéljából.
és viselkedészavarok Oppozíciós zavar Gyújtogatás vandalizmus, izgalomkeresés, unalom
Intermittensexplozív zavar elűzése céljából vagy kortárs nyomás hatására
Viselkedési zavar (gyermekkorban és serdülőkorban jellemző).
Pirománia Gyújtogatás kísérletezgetéscéljából, a
Kleptománia hatalom megélése végett (gyermekekre
Egyéb meghatározott diszruptív, impulzus jellemző).
kontroll és viselkedészavarok Gyújtogatás örömszerzés és kielégülés
Nem meghatározott diszruptív, impulzus céljából (pirománia).
kontroll és viselkedészavarok
Történet
Változások először 18. századi német írásokban olyan
Kóros játékszenvedély: mentális zavarok, amelyekben nem jelennek meg
Impulzuskontroll zavarok téveseszmékés érzékcsalódások, és a személy
Szerrel összefüggő és addiktív valósággal való kapcsolata megtartott
zavarok Először: DSM-III (APA, 1980) közölt
Trichotillománia részletes tünetlistát
Impulzuskontroll zavarok Kényszeres
és kapcsolódó zavarok Kritériumai a DSM 5 szerint I.
Egyéb impulzuskontroll zavarok: A.Szándékos és célzatos gyújtogatás egynél több
Bőrkapirgálás (bőrtépkedés) zavar alkalommal.
Kényszeres és kapcsolódó zavarok B.Feszültség vagy érzelmi aktiválódás a
Kényszeres szexuális viselkedés, kényszeres cselekmény előtt.
vásárlás C.A tűzzel vagy a tűzhöz kötődő helyzetekkel
kapcsolatban érzett bűvölet, érdeklődés, kíváncsiság
Pirománia vagy vonzalom (pl. a
A gyújtogatás motivációs tényezői 1. tűzgyújtáshoz szükséges eszközökkel vagy a tűz
Gyújtogatás anyagi előny megszerzése alkalmazásával vagy következményeivel
céljából (pl. biztosítási csalás). kapcsolatban).
Gyújtogatás egy másik bűncselekmény (pl. D.Öröm, kielégülés és megkönnyebbülés a
gyilkosság) elfedése céljából. gyújtogatás vagy a következmények átélése vagy
Gyújtogatás politikaicélból (pl. terrorizmus). szemlélése során.
Önfelgyújtás politikai célból. E.A gyújtogatás célja nem anyagi előny,
Gyújtogatás többszörös céllal (pl. enyhe szociopolitikaiideológia kifejezése,
bűncselekmény álcázása, düh vagy bosszú

19
kifejeződése, a személy életkörülményeinek történik és nem csökkent
javítása, nem hallucináció vagy téveszme hatására belátóképességkövetkezménye (pl. mint major
neurokognitívzavar, értelmi fogyatékosság,
(intellektuális fejlődési zavar/, szerrel való
intoxikáció esetében).
F.A gyújtogatás nem magyarázható jobban
viselkedési zavarral, mániás epizóddal vagy
antiszociális személyiségzavarral.
További jellemzők
Cselekvés előtt: feszültségnövekedés
hasonló lehet az erotikus izgalomhoz
Vegetatív tünetek is: pl. fülzúgás, palpitáció
Cselekvés közben: kielégülés,
megkönnyebbülés és örömérzet
Örömérzet: tűz meggyújtása, látványa, kísérő
maszturbáció; tűzoltók munkája
Utána: bűntudat –kevésbé erős, mint a többi
impulzuskontroll zavarnál
Esetenként előzetes tervezés: helyszín,
időpont, tárgyak
Preferált tárgyak: könnyen lángra lobban és
intenzíven ég
Gyakori kiváltó tényezők(Grant és Kim,
2007) Stressz
Unalom
Önmagával való elégedetlenség
érzése Személyközi konfliktusok
Szomorúság, levertség
Vágy arra, hogy fontos vagy
hatalommal bíró személy legyen
Televízióban megjelenő tűz látványa
Epidemiológia
Rendkívül kevés vizsgálat
Első kutatás: 1951-ben, USA-ban
(Lewis és Yarnell,1951)
1145 gyújtogató személyt vizsgáltak
Férfiak 28%, nők 13% gyújtogatott egynél
többször életében
Pirománia ebben a populációban: 3-4% Finn
vizsgálat (Lindbergés mtsai, 2005) 1973 és 1993
közötti gyújtogatási esetek 3% teljesítette a
pirománia kritériumait De: 75%-uk alkohol
hatása alatt, így ha őket kizárjuk: 0,7%
Férfiak körében jóval gyakoribb (4-8-szoros)
Kezdet: serdülőkor
Komorbiditás
Rendkívül ritka a „tiszta” pirománia
Pszichiátriai betegek körében: 5,9%
Depressziósok körében: 2,8%
Piromániások 90,5%-nál találtak valamilyen más
Farmakoterápia: nincsenek megbízható
adatok
zavart is, 62,5%-uknál aktuálisan is! (Grant és Kim,
2007)
Hangulatzavarok –61,9%
Impulzuskontroll zavarok -66,7%
Szorongásos zavar -egyharmaduk
Pszichoaktív szerhasználat
–egyharmaduk -különösen alkohol
Etiológia1.
Analitikus megközelítés
Freud:
urethal-erotikuslibidó fixációja
enuresis(bevizelés) problémájához kötötte a
gyújtogatás a maszturbálással egyenértékű A tűz
melege felébreszti a szexuális vágyat,
és a lángok alakja és mozgása fallikus képekre
emlékezteti a személyt
elfojtott gyermekkori szexuális és agresszív
fantáziák
fájdalmas és feloldatlan gyermekkori
élmények
További tényezők:
merev szülői nevelés
súlyos családi problémák (szülői negligálás, szülők
különélése)
a szegényes szülő-gyerek kapcsolatok fizikai
vagy szexuális abúzus
A tűzzel való játék
az elutasító vagy abuzálószülőkkel szembeni
küzdelem egy formája,
a hatalom kifejezésének egy módja, a
traumatikus élmények feltörésének
megakadályozása végett
Prediktortényezők serdülőkorban:
agresszív magatartás
(pl. állatokkal való kegyetlenség)
fejletlen és szegényes verbális és szociális
képességek
kötődési problémák, interperszonális
helyzetekben való problémák
félénkség, kortársak elutasítása
Kezelés
Gyermekkori gyújtogatás
Szülők bevonása, tréningek szülők
számára
Családterápia
Felnőttkori
Következmények tudatosítása, edukációs
programok
Viselkedéses terápia
Megerősítések, relaxációs technikák,
deszenzitizáció, averzívtechnikák,
stresszkezelésimódszerek tréningje
20
Kleptománia

Történet
Elsőként Matthey(1816):
„klopemanie” Pinelkoncepciója -„la
maniesansdelire” („delírium nélküli
elmezavar”)
pszichoanalitikus szerzők: Freud,
Stekel, Wittels, Adler, Alexander,
Fenichel, Rado– sokat foglalkoztak vele
(nem pirománia kifejezés)
„kényszeres lopás”, „patológiás
lopás”, „fetisisztatolvajlás“,
„neurotikus lopás”, „szimbolikus
lopás”
Részletesen először DSM-III-ban
Diagnosztikus kritériumok –DSM 5 A.Olyan
tárgyak ellopására való késztetéssel szembeni
ellenállás kudarca, melyekre sem személyes
használat céljából, sem anyagi értékük miatt nincs
szükség.
B.Fokozódó feszültség érzése közvetlenül a lopás
elkövetését megelőzően.
C.Öröm, kielégülés vagy megkönnyebbülés érzése
a lopás elkövetésekor.
D.A lopás célja nem düh vagy bosszú kifejezésre
juttatása, és nem téveszme vagy hallucináció
hatására történik.
E.A lopás nem magyarázható jobban
viselkedészavarral, mániás epizóddal vagy
antiszociális személyiségzavarral.
Jellemzők 1.
Kleptománia
Lopás kleptománia nélkül
Olyan tárgyak lopása, amelyekre a személynek nincs
szüksége, vagy akár nem is tetszik neki. Olyan tárgyak
lopása, amelyeket el akar adni, vagy az értéke miatt
fontos.
Lehetősége lenne kifizetni az ellopott
tárgyakat.
Valószínűleg nem tudná kifizetni az ellopott
tárgyakat.
A lopás előtti feszültség-növekedés motiválja a
cselekedetet.
A tolvajlás motivációja a tárgyak használata vagy
annak illegális eladása. Az izgatottság (ha van) csak
másodlagos.
Impulzív módon történő lopás.
Valószínűbb az előre megtervezett lopás.
Egyedül történő lopás.
Valószínűbb, hogy másokkal együttműködve hajtja
Pszichoaktív-szer használat
Más impulzuskontroll zavarok
Evészavarok
végre a lopást.
Nem tud magyarázatot adni,
számára is érthetetlen;
tolakodó –ennek ellenére képtelen kontrollálni a
vágyat
Főleg boltokban –de előfordul: munkahely,
családtagok, ismerősök
Kitűntetnek bizonyos tárgyakat (pl. játékok,
ékszerek)
Speciális szabályok
Leggyakrabban: ruhákat, ételt, italt,
háztartási kellékeket, kozmetikumokat,
játékokat, ékszereket, könyveket
Ellopott tárgyakat utána nem használják –
felhalmozás, elajándékozás, visszaviszik Gyakori a
lebukás –nem fejt ki visszatartó hatást
Cselekedet után erős bűntudat
kompenzációs törekvések:
visszaviszik az árut
visszamennek azért, hogy kifizessék Visszamennek,
hogy vegyenek valami mást Értesítik a boltot arról,
hogy loptak, és kérik, hogy jelentsék fel őket
Jótékonysági szervezetnek adják
Lefolyás
Krónikus betegség, visszaesésekkel
Átlagosan hetente két-háromszor lopnak Más
kutatások: átlagosan havi 25-33 lopási epizód
Indukálók:
szomorúság, levertség, düh, szorongás,
magányosság vagy az unalom
Boltok, kirakatok látványa
Gyakran módosult tudatállapot, amnézia
Epidemiológia
Nem születtek lakossági felmérések; csak
becslések
Goldman (1992) 0,6%
Tolvaj személyek körében tett becslések: 4- 8%
(Bradfordés Balmaceda, 1983; Medlicott, 1968)
Női dominancia: 62-83%
Átlagéletkor: 33 és 45 év között
Kezdet: serdülőkor vége, fiatal felnőttkor eleje;
nőknél további kezdet: menopauza
Komorbiditás
Nem létezik „tiszta” kleptománia, minden
esetben együtt jár más pszichiátriai zavarral
Pszichiátriai betegek körében ez a
leggyakrabban társuló impulzuskontroll zavar
Leggyakrabban:
Hangulatzavarok
Szorongásos zavarok
21
Viselkedési addikciók: testedzés-függőség,
kényszeres vásárlás, kényszeres szexualitás,
körömrágás, kényszeres bőrcsipkedés, kényszeres
 gyűjtögetés
Következmények
Problémák munkahelyen, tanulmányaikban
Koncentrálási problémák,cselekedetek
félbeszakítása
Alkalmanként családtagjaiktól, barátaiktól,
munkatársaiktól is lophatnak
Titkolózás, hazugságok
Jogi következmények
Etiológia1.
Biológia
Elsőfokú rokonok: hangulatzavarok és a
pszichoaktívszer-használattal (különösen az
alkoholfogyasztással) kapcsolatos zavarok,
szorongásos zavarok és kleptománia
újdonságkeresés (különösen impulzivitás,
féktelenség és az izgatottság), ártalomkerülés és
jutalomfüggőség
Szenzoros élménykeresés
dopamin, a szerotoninés az opioidháztartás
Menstruációs ciklus is befolyásolja
korai stresszes vagy traumatikus események –
például szülői abúzus, szülők közötti fizikai erőszak,
tragikus közlekedési baleset kötődési problémák
érzelemszabályozási funkciózavar
Analitikus megközelítés
Stekel(1911, 1924, 1967): lopás szexuális
szimbolikája
gyertya = pénisz, ékszeres dobozka = női
genitália, esernyők = erekció, kesztyű = óvszer
vagy női genitália
tudattalan énvédelema szorongásokkal, tiltott
szexuális vágyakkal szemben
Levy(1934): kasztrációs szorongás
megnyilvánulása
Arieti(1960): a maszturbáció szimbolikus
pótléka
Wittels(1929): szexuális éretlenség + hatalom
élményét átélhetik; férfi kleptománia
homoszexualitássalvaló kapcsolata
Fenichel(1930), Meyer (1970): szexuális
izgalom és orgazmus átélése lopás közben
Fenichel(1930) és Alexander (1961): női
tolvajlás: péniszirígység
Fixálódás korai érzelmi szinten: az ellopott
tárgyak az anyatejet, az anya testét, péniszt
vagy fécesztszimbolizálnak
Félrevezető koncepció, mivel nem a
függőség a központi jelentőség, hanem az
ártalmasság
Az „ártalmas használat” vagy „ártalmas
Adler(1965): kisebbrendűségi komplexus
Kezelés 1.
Farmakoterápia
Antidepresszívumok
Leginkább: SSRI-ok
Hangulatstabilizátorok
De: kettős vak, placebo kontrollált
vizsgálatok nem tudták ezeket megerősíteni opiát-
antagonistanaltrexon–ezt
megerősítették (Grant, Kim és Odlaug, 2009)
Legtöbb adat: kognitív-viselkedésterápia rejtett
szenzitizációimaginációs technikával való
kombinációja
averzívterápia
szisztematikus deszenzitizáció
relaxációs tréning
konfrontációs tréning
problémamegoldásiés kognitív
újrastrukturálási technikák
Szerrel összefüggő és addiktív zavarok
Szerrel kapcsolatos vs. Viselkedési addikciók
Bizonyos zavarok jelentős hasonlóságokat mutatnak
tüneti, diagnosztikai jellemzőikben
etiológiájukban
hasonló neurobiológiaiháttérmechanizmusok
(szerotonin, dopamin) középagyi jutalmazó
központ
kezelés rokon jellemzői
ugyanakkor különbségek a kompulzív, illetve
impulzív jellemzők tekintetében Jutalomhiányos
tünetegyüttes
a középagyi dopaminergrendszer
genetikailag meghatározott diszfunkciója – azaz
alulműködése
meghatározó neurotranszmittere: dopamin A
szokásos ingerek nem nyújtanak megfelelő
jutalomérzést, kielégülést
állandósult jutalom-hiányos állapot
(rewarddeficiencysyndrome)
magas rizikójú és jutalmazó
viselkedések keresése
Függőség, addikció
22
viselkedés” jobban fedi a tényleges tartalmat
Az esetek döntő többségében nem
önmagában a kémiai anyag vagy a viselkedés az
ártalmas; az ártalmasság több tényezőtől függ
 A személy(szubjektív) élménye és a Abúzus: káros (maladaptív) használat,
környezetélménye egyaránt fontos! visszaélésszerű használat

Szerrel kapcsolatos zavarok Dependencia: függőség, életminőségben

Pszichoaktív szer: kémiai anyagok, amelyek
hatásukat a központi idegrendszeren keresztül fejtik
ki (legális, illegális)
elsődleges hatásuk: kognitív és affektív
folyamatok befolyásolása
3 fő csoport: stimulánsok, depresszánsok,
hallucinogének
megjelenő jelentős mértékű romlás, sóvárgás,
megvonás, tolerancia (v. ismeretlen)
A droghasználók csoportosítása,
droghasználati mintázatok
kísérletező(experimentaluse)
szociális-rekreációs használó
(social recreationaluse)

DSM 5: szerhasználat zavara –10 szituációs droghasználó

kategóriában: 1.alkohol, (circumstantial situational)

2.koffein, intenzifikálthasználó
3.kannabisz, (intensifieduse) kényszeres
használó (compulsiveuse)
4.fenciklidin,
Viselkedési addikciók
egyéb hallucinogén,
•Szerencsejátékzavar
5.inhaláns,
•Internetfüggőség
6.opioid,
•Közösségimédiafüggőség
7.szedatívum-, hipnotikum-vagy
•Onlinejátékfüggőség
anxiolitikum; 8.stimuláns,
•Munkafüggőség
9.nikotin,
•Testedzés-függőség
10.egyéb
•Kényszeresvásárlás
•Kényszeresgyűjtögetés
Szerhasználati zavarok kényszerbetegségek
Intoxikáció: szer hatása alatt lenni (≠ •Szexfüggőség,pornófüggőség
toxikus, mérgezéses állapot ); Klinikailag
jelentős maladaptívviselkedési vagy •Kodependencia
pszichológiai változások •Patológiásbőrtépkedés
Megvonás: szerspecifikus, az egyes szerek
esetében eltérő szindróma kényszerbetegségek •Evészavarok

DSM-IV-benmég külön:

23

Bevezetés Különleges képességgel tudják „felborzolni

Nagyon gyakori zavarok mások idegeit” és szinte „bebújnak az ember bőre
6, Személyiségzavarok Erősen befolyásolják a kapcsolódást a beteg és a
szakember között
Erősen befolyásolják a kezelés kimenetelét
Korai halálozást okoznak
érzéseiket megfogalmazni, megérteni,
Nagy terhet rónak a TB-re nehezen működnek együtt a kezelési
Gyakran marad rejtett a zavar protokollal és gyakran próbára teszik a terápiás
kapcsolat teherbírását
többnyire homályos, krónikus és
A személyiségzavar kifejezésről szerteágazó panaszokkal érkeznek a
Pejoratív szakemberhez
Gyakran címkézik úgy, mint olyan személyek,
akiknek nem lehet segíteni vagy nagyon nehéz
segíteni
1.DSM-5,AmericanPsychiatricPub.,2013.
Vagy nem diagnosztizálják őket (nincs is!) vagy
2.Young,J.E.,etal.GuilfordPress.,2003.
azt gondolják, a pszichiátriai ellátás speciális területére
tartozik
A diagnózis rövid története
A 19. századig nem ismerték fel, mint különálló
diagnózist

Kurt Schneider: olyan személyek, akik

szenvednek a tüneteiktől és a társadalom is szenved tőlük
Személyiségzavar jellemzői
Szinte mindig interperszonális
kontextusban jelenik meg
Személyes határokat gyakran figyelmen
kívül hagyják
Hibáikból kevésbé tanulnak, inkább
elfogadják gyötrelmeiket
Problémák vannak munka-és
szeretetkapcsolataikban
„nehéz betegek”

Személyiségzavarral küzdők tipikus

tulajdonságai
Stresszre, megterhelésre hajlíthatatlan és
maladaptív a reakciójuk
Munka és szeretetkapcsolataikban súlyos és
átható működészavar
Interperszonális konfliktusaik rendszerint
problematikus viselkedéshez vezetnek
alá”
Személyiségzavarok jellemzői
A személyiségzavarok
a viselkedés és a belső élmények tartós
mintázatával járnak, amelyek
jelentősen eltérnek a kulturális
elvárásoktól, pervazívak,
rugalmatlanok és
hosszú távú stabilitást mutatnak,
nagymértékben rontják az életminőséget és
klinikailag jelentős distressztokoznak a személy
számára1.
Legszembetűnőbb jellegzetességeik, hogy a
páciensek nehezen tudják saját gondolataikat és
 Diagnosztizálásukban nehézséget jelent, hogy a
személyiségzavar tüneteit rendszerint valamilyen 2020.
03. 26. Személyiségzavarok
A személyiségzavarok általános diagnosztikai
kritériumai (DSM-5)
A belső élmény és viselkedés tartós mintázata, mely
jelentősen eltér a kulturális elvárásoktól és a korai
felnőttkorban kezdődik
A PD-k súlyossága alapján okozhat kisebb
nehézségeket az élet 1-2 területén vagy kiterjedhet az
élet összes területére
Pont prevalencia: 4-15%
Pszichiátriai ellátásban: 50%
Börtönben a foglyok 2/3-a küzd PD-vel
Kihívások a kezelésben
Általában nem keresnek segítséget
Általában komorbid zavarok miatt, vagy krízis
helyzetben keresnek segítséget
A tünetek mögötti PD ritkán felismert és
diagnosztizált
Etiológia
Genetikai, biológiai meghatározottság
Temperamentum és külső környezeti hatások
egymásra hatása (Young és mtsai 2003)
Korai bántalmazó élmények, súlyos traumák,
elhanyagolás, anya-gyermek kapcsolat diszfunkciója
(Kernberg, Kohut, Young)
A KLASZTER
Különc, excentrikus csoport
„esetlenek”, visszahúzódóak
PARANOID SZEMÉLYISÉGZAVAR A DSM 5-BEN
Bizalmatlanság és gyanakvás másokkal, mások
viselkedését rosszindulatúnak feltételezi.
Legalább 4 az alábbiak közül
Alaptalanul arra gyanakszik, mások kihasználják,
ártanak neki, becsapják
Indokolatlanul kételkedik barátai őszinteségében,
hűségében
Nehezen bízik meg másokban
A jóindulatú megjegyzéseknek fenyegető
üzenetet tulajdonít
Hosszú ideig neheztel
Ez a sajátos mintázat affektív, kognitív,
interperszonális működést befolyásolja, valamint az
impulzuskontroll gyengeségével járhat
Szenvedéssel és szociális diszfunkcióval jár
Hosszú ideig fennáll
A személyiségzavar specifikus kategóriájának
meghatározása nehéz, gyakran tartalmaz szubjektív
elemeket
A PD-ksúlyossága és epidemiológiája
24
Személyiségét és hírnevét érintő támadásokat
érzékel, melynek nincs alapja
Féltékeny házastársára
Klinikai kép
Másokkal kapcsolatos bizalmatlanság és gyanakvás,
vitára hajlamos, szarkasztikus egyének. Kontrolláló,
kritikus, vádaskodó, előítéletes személyek.
A túlérzékenység, gyanakvásosság és
elővigyázatosság jól leplezett lehet, és a beteg
nehézségei nem válnak rögtön nyilvánvalóvá. Másokat
vagy a sorsot hibáztatják hátrányos helyzetükért
vagy boldogtalanságukért, együttműködésre nem
képesek.
Hajlíthatatlanul megkeményedett személyiségek,
rugalmatlan szabályozásokkal.
Nem pszichotikusak.
Sok esetben a tünetek egoszinton módon
szerveződnek, így ezek nem alakulnak panaszokká.
SZKIZOTÍP SZEMÉLYISÉGZAVAR A DSM-
5-BEN
Társas deficit, szoros kapcsolatok által kiváltott
diszkomfort, viselkedésbeli különcség
Az alábbiakból 5:
Vonatkoztatásos gondolatok (független
eseményeket vonatkoztat magára)
Mágikus gondolkodás, babonaság
Illúziók, szokatlan perceptuális élmények
Homályos, metaforikus beszéd
Gyanakvás
Inadekvát affektusok
Szokatlan, különc viselkedés vagy megjelenés
Közvetlen rokonain kívül nincsenek barátai Társas
helyzetekben szorongás, mely paranoid
gondolatokkal függ össze
Klinikai kép
Visszahúzódóak, apatikus modor,
 örömképtelenség jellemzi őket.
Vágynak „egy kis kapcsolatra”, ugyanakkor félnek a
megalázástól, elutasítástól, ezért védekező célzattal
elszigetelődnek.
Vonatkoztatásos gondolkodás, illúziók,
„telepatikus képességekkel” kapcsolatos
gondolatok.
Elidegenedés és deperszonalizáció.
Ha szokatlan követelések, „behatolások” érik zárt
Magányos tevékenységeket választ
Kismértékű a szexuális érdeklődés
Kevés tevékenységet élvez
Rokonait leszámítva nincsenek barátai
Mások dicséretével vagy kritikájával
kapcsolatban közönyös
Érzelmi hidegség, sivárság
Klinikai kép
Társaságkerülők.
Kiszámítottnak, rezzenéstelennek tűnnek,
munkájukat megfelelően ellátják, de a többiek
számára színtelenek, gátlásosak és félénkek, úgy tűnik
szeretnek egyedül lenni, társaságban a háttérben
maradnak.
Érdeklődésüket, tehetségüket élettelen dolgok,
tárgyak felé fordítják. Inkább bélyeget gyűjtenek,
technikai-műszaki érdeklődésűek, matematikával,
számítógéppel foglalkoznak.
C KLASZTER
Szorongó
Krónikus szorongás, félénkség, negatív önkép
ELKERÜLŐ SZEMÉLYISÉGZAVAR
Túlérzékenység a kritikával, elutasítással szemben,
korlátozott személyes kapcsolatok.
Kora felnőttkortól 4db vagy több tünet az
alábbiakból:
kritika, visszautasítás miatti félelmében kerüli a
jelentős interperszonális kapcsolatokkal járó
foglalkozásokat
nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni,
hacsak nem biztos abban, hogy kedvelni fogják
intim kapcsolatban zárkózott, mert fél a
megszégyenüléstől
túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek,
ahol bírálták, vagy elutasították
új társas helyzetekben gátolt a meg nem felelés
érzése miatt
önmagát alkalmatlannak, nem rokonszenvesnek,
másokhoz képest alárendeltnek látja
világukat, zavartak és céltalanok lesznek, paranoid
gondolkodás, metaforikus, furcsa kommunikáció lesz
jellemző rájuk.
SZKIZOID SZEMÉLYISÉGZAVAR A DSM-5- BEN
Társas kapcsolatoktól való elzárkózás, beszűkült
érzelmek társas kapcsolatokban
Legalább 4:
Nem vágyik közeli kapcsolatokra
25
szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok
vagy új tevékenységek vállalásában, mert igazolhatják
félelmeit
Klinikai kép
Aktív kapcsolatkerülő a visszautasítástól való
félelme miatt.
Túlreagál, feszülten éber, affektív élete
diszharmonikus.
Félénk, ellenőrző manőverek jellemzik. Túlérzékeny,
sértődékeny, örökös kibúvókeresés, és bizalmatlanság.
Beszéde lassú, tétovázó, töredékes.
Mozgásosságuk ellenőrzött, vagy visszafogott.
Szociális szorongás vs elkerülő személyiségzavar
Mindkettőre igaz:
Társas helyzetekben fokozott szorongás
Megszégyenüléstől való rettegés
Szociális helyzetek elkerülése
Vágy a valódi, bensőséges intim kapcsolatokra
Mi a különbség?
Szociális szorongás
Hangsúly a szorongáson, a szorongással
kapcsolatos testi tüneteken és a
szorongás elrejtésére tett viselkedési
mintázaton van
Szorongás oka a megszégyenüléstől való
erős félelem
ELKERÜLŐ SZEMÉLYISÉGZAVAR Hangsúly az
elkerülő, halogató magatartáson van Átható
alkalmatlanságérzésseljár
Rettegnek az intenzív érzelmek átélésétől, így az
intim helyzetektől is –a nevetségessé válástól vagy a
megszégyenüléstől
Elkerülő személyiségzavar gyakorisága
Gyakorisága: 2-5%
Gyakoriság: 2,36% (nők körében gyakoribb, USA:
5. leggyakoribb PD) (Grant és mtsai, 2004)
Gyakorisága ellenére kevéssé kutatott kórkép.
Lefolyás
Kutatási eredmények szerint az elkerülő
személyiségzavar kialakulását előre jelezheti a
 gyermekkori fokozott félénkség
A kora felnőttkortól fennálló zavar tünetei
számottevően mérséklődhetnek az idő
előrehaladtával.
McGlashan és munkatársai (2005): 2 éves
utánkövetés alapján a zavar legmakacsabb tünetének az
alkalmatlanságérzést találták, míg a leginkább változékony
tünetnek az emberekkel való foglalkozások kerülése vagy
elkerülik a döntéshozatalt, így gyakran
halogatnak, elkerülik a negatív és pozitív
érzelmek átélését, az intim érzelmek
megosztását, a szoros emberi kapcsolatokat, a testi
érzések vagy a szexuális késztetések
megtapasztalását, egészen az ízletes, fűszeres
ételek fogyasztásáig vagy a véleményük szerint
kockázattal
Mi áll az elkerülés hátterében?
Az elkerülő személyiségzavar hátterében egy olyan
büntető, kritikus szülő vagy fontos más személy áll, aki
az egyént gyermekkorában gyakran megalázta, bántalmazta
és elutasította
A kisgyerek azt a meggyőződést alakítja ki
önmagáról, hogy ő a rossz, megérdemli, ha bántják
Alkalmatlan arra, hogy szeressék, elfogadják,
megbecsüljék
Alapvetően csökkentértékű, emiatt
nyilvánvalóan el fogják utasítani
Rettegnek az elutasítástól, ami gondolataikban
könyörtelenül bekövetkezik, hiszen ezt tanulták meg
gyerekkoruktól kezdve a közeli, fontos személyek
reakcióiból
A kritizáltság és elutasítottság élménye olyan mértékű
diszfóriával és szégyennel jár, amit az ilyen páciensek
nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képesek tolerálni,
emiatt a kritikák és elutasítás minden lehetséges forrását
igyekeznek elkerülni, elkerülve ezzel a lehetséges
megszégyenülést.
DEPENDENS SZEMÉLYISÉGZAVAR A DSM-
5-BEN
Túlzott gondoskodás iránti szükséglet,
alárendelődés, szeparációtól való félelem,
megkapaszkodó viselkedés
Legalább 5:
Nehéz döntéseket hoznia mások túlzott mértékű
tanácsai nélkül
Felelősséget mások segítségével tud vállalni
Nehéz ellentmondania másoknak a támogatás
elvesztésének félelme miatt
Nehezére esik bármit önállóan kezdeményeznie
Kellemetlen dolgokra is önként vállalkozik, hogy
mások támogatását elnyerje
Egyedül gyámoltalan, mert azt gondolja, nem tud
gondoskodni magáról
az új tevékenységek elkerülése bizonyult.
Megjelenés
Karen Horney(1945), Theodore Millon(1969): az ilyen
személyiségzavarral küzdő személyek kötődési igényük
ellenére aktívan kerülik a szoros emberi kapcsolatokat,
melynek hátterében leginkább kishitűségük, szégyenük és
az önvédelem áll.
Az elkerülő személyiségzavarral küzdők nem
csupán a társas helyzeteket kerülik, hanem
26
Ha egy szoros kapcsolata véget ér azonnal új
kapcsolatot keres
Irreálisan foglalkoztatják azok a félelmek, hogy
magára marad
Klinikai kép
Együttműködők, egyetértők, kerülik a zajos és
mozgalmas helyzeteket és nem szeretnek a
figyelem középpontjába kerülni. Gyámoltalanok és
kapaszkodók.
Nem igazán tudják élvezni az életet és könnyen
elbizonytalanodnak, elcsendesülnek és némán
szenvednek.
Az alkalmatlansági és bizonytalansági érzéseik
nagyon kifejezettek.
Hibáikat felnagyítják, önmagukat lebecsülik.
Kényszeres személyiségzavar a DSM-5-ben
Perfekcionizmus, kontroll, rugalmatlanság
mindent átható mintázata.
Az alábbiak közül legalább 4:
Elveszik a szabályokban, rendben,
rendezettségben, listákban
Perfekcionista, ami miatt a feladatát nem tudja
befejezni
Elkötelezett a munka és produktivitás iránt,
kizárja a barátságokat, egyéb tevékenységeket
Rugalmatlan erkölcsi és elvi kérdésekben Nem
képes megválni a tönkrement tárgyaktól Nem
szívesen ad át feladatot másoknak Fösvény
Merev és makacs
Klinikai kép
Komor és szigorú viselkedésük szembeütköző.
Mások szorgalmasnak és hatékonynak , de
rugalmatlannak és nem kezdeményezőnek látják
őket.
Aprólékosak, alaposak. Rigidek, állandóan a
szabályokat hangoztatják.
Alig vagy egyáltalán nem látják be motívumaikat és
érzéseiket.
A kényszeres személy az érzelme felett komoly
ellenőrzést tart fenn és affektusmentes érzelmi képet
sugároz magáról.
Szükségét érzi a biztonságnak, garanciáknak,
teljes tökéletességnek, ez viselkedésének rögzült
vonása.
B KLASZTER
 Dramatikus csoport
Emocionális és impulzus kontroll zavarok
BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR (BPD)
Hangulat, interperszonális kapcsolatok, önkép és viselkedés
Affektív szabályozás zavara, ingadozó hangulat
Megoszlási arány
34 ezer felnőtt páciensre kiterjedt USA
vizsgálatban férfi:nő 1:13
Más vizsgálatokban férfi:nő 1:34
BPD jellemzői
Interperszonális kapcsolatokban dependencia és
viharos konfliktusok, szélsőséges idealizáció és
devalváció, ismételt öndestruktív viselkedések
Hiányoznak a szilárd belső célok, tervek,
elképzelések, így nem lehetséges hosszú távú,
koherens életvitel
Fekete-fehér látásmód: érzelmi kapcsolatai a
szeretetből a gyűlöletbe csapnak át.
Ürességélmény és unalom
Heves affektusok, szélsőséges viselkedés, hirtelen
váltások, önemésztő, dühös, depresszív tónus mellett
szorongásos agitációk, impulzív dühkitörések,
kiszámíthatatlan, kaotikus viselkedés Érdeklődését,
céljait, vágyait váltogatja
Nagyon szorong az eltaszítástól, előre érzi a
fenyegető szakítást, szeparációs szorongás.
BPD okai
Szexuális vagy fizikai bántalmazás, elhanyagolás
gyermekkorban
Nélkülöznie kellet anyját hosszabb ideig, vagy
szülei szerfüggők voltak, anyai pszichopatológia
Bántalmazó kapcsolatok a születési családban
Genetikai faktorok
Agyi abnormalitások
BPD etiológiája
Stepp és mtsai (2016) szerint a legerőteljesebb
rizikó faktorok:
(1) szociális hatások (alacsony szocioökonómiai
státusz, stresszes életesemények gyermekkortól kezdve,
súlyos családi veszteségek/csapások);
(2) családi hatások (az anya mentális zavara,
hideg, bántalmazó szülői bánásmód, hosztilitás, durva
büntetések);
(3) a rossz bánásmód (fizikai vagy szexuális
abúzus, elhanyagolás); valamint
(4) a gyermek fejlődési nehézségei (alacsony
intellektuális képesség, magas fokú negatív affektivitás
és impulzivitás és internalizáló vagy externalizáló
instabilitása
Az egyik leggyakoribb személyiségzavar: Gyakorisága az
átlagnépességben 1-2%, de a pszichiátriai ellátásban
elérheti a 10-50%-ot a BPD velküzdők száma1,2
Fő tünetei 3 faktor köré csoportosulnak:
Identitásproblémák és kötődési zavar
Viselkedés-és érzelemszabályozás zavara
27
mentális zavar gyermekkorban).
az idegrendszeri sérülékenység és a súlyos és/vagy
hosszan fennálló környezeti traumatikus hatások
játszanak döntő szerepet a BPD kialakulásában
Élethossz komorbiditás BPD-ben
DSM IV I. tengely
•Bármely hangulatzavar 96%
•Major depresszív zavar 71-83%
•Bármely szorongásos zavar 88%
•Pánik zavar 34-48%
•PTSD 47-56%
•Alkohol és szer használat 50-65%
•Evészavar 7-26%
DSM IV II. tengely
•Elkerülő PD 43-47,4%
•Kényszeres PD 18,2-25,7%
•DependensPD 16-50,7%
•Paranoid PD 13,7-30,3%
Öngyilkosság BPD-ben
Gyakori az önsértő magatartás, gyakran
hangoztatnak öngyilkossági szándékot, és a mentális
zavarok közül körükben a leggyakoribb a befejezett
öngyilkosság
A páciensek 10%-a öngyilkosság következtében
hal meg, legalább 75%-uknak volt már komoly
öngyilkossági kísérlete1
Terápiájukban a magas komorbiditásiarány, valamint
a tüneteikből fakadó szélsőséges hangulati
ingadozások, a kötődés bizonytalansága és a gyakori
szuicidkésztetés és kísérletek jelentik a fő nehézséget
Egy alternatív modell: a szégyen
Krónikus állapottá válhat
BPD-bena szégyenhez kapcsolódik az
 öngyilkossági magatartás, önsértés,
impulzivitás, düh (Linehan, 1993)
Nathanson(1992) szégyen iránytűje -
megszégyenítő helyzetekre adott reakciók
magas krónikus szégyen esetén: autoagresszió,
agresszió, elrejtőzés (depresszió), elkerülés
(szer abúzus)
A BPD tünetei leírhatók krónikus
szégyenre adott reakcióként (agresszió,
autoagresszió, depresszió, szer-abúzus)
(Crowe, 2004)
Egyes vizsgálatok pedig azt találták, hogy a kiindulási
BPD állapothoz képest két évvel később csak a betegek
30%-a felelt meg a diagnosztikai kritériumoknak
(Deschamps és Vreugdenhil, 2008), ami
prognosztikailag előnyös eredmény.
NÁRCISZTIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR (NPD)
Gyakorisága és stabilitása ellenére ritkán kutatott
kórkép (Russet al, 2008)
Az NPD élethossz prevalenciája6,2%, férfiak körében a
gyakorisága magasabb (7,7%), mint nők körében (4,8%)
(Stinsonés mtsai, 2008; Pulayés mtsai, 2011).
Klinikai kép
(Stinsonés mtsai, 2008, Unoka, 2012, DSM-5, 2013):
önmagukat különlegesnek és mások felett állónak
látják
csodálatot várnak el, a csodálat elérése érdekében
csábítanak, de kerülik a valódi intimitást
a többi embert gyakran csak eszközként kezelik
céljaik eléréséhez
empátiájuk hiányzik
gőgös és irigy
rendkívül érzékenyek, a legkisebb kritikára is erős
dühvel reagálnak
ha szembesülnek korlátaikkal és hibáikkal, akkor
nagyon erős szégyen-és megsemmisülés érzés árasztja el
őket
A nárcisztikus karaktert elsőként Wälder (1925) írta
le: az ilyen egyének másokkal lekezelően
viselkednek, elsősorban önmagukkal vannak elfoglalva,
csodálatot várnak el, empátiájuk szegényes, gyakran
szexuálisan kihívóak, azonban ennek célja inkább a fizikai
kielégülés, az érzelmi intimitás rovására
Freud (1931): független, extrovertált, nem
könnyen megfélemlíthető, agresszív, képtelen a
szeretetre és az intim kapcsolatokat kerüli
Kernberg: Az elutasító szülői magatartás hatására a
gyermek védekezésképpen alakítja ki a patológiás
grandiózus szelf-reprezentációt.
Kohut: patológiás nárcizmus a szülői elutasítás és közöny
Kórlefolyás
A tünetek stabilitása és a kórlefolyás
összességében nagy változékonyságot mutat.
Egy 10 éves utánkövetéses vizsgálat szerint az
affektív és az interperszonális tüneteket
mutatkoztak a legstabilabbnak, az önkárosító viselkedés és
impulzivitás viszont az évek múltával alábbhagyott a BPD
betegek körében (Zanarini és mtsai, 2007).
28
következménye, melynek hatására a korai grandiózus szelf
megmarad.
Nemiah, 1961: a nárcizmus mentális zavar
Rövid történet
A görög mitológiában Nárcisszusz legendája: a
saját szépségének csodálata
A nárcisztikus karaktert elsőként Wälder (1925) írta
le: az ilyen egyének másokkal lekezelően
viselkednek, elsősorban önmagukkal vannak elfoglalva,
csodálatot várnak el, empátiájuk szegényes, gyakran
szexuálisan kihívóak, azonban ennek célja inkább a fizikai
kielégülés, az érzelmi intimitás rovására
Freud (1931): független, extrovertált, nem
könnyen megfélemlíthető, agresszív, képtelen a
szeretetre és az intim kapcsolatokat kerüli
Kernberg: Az elutasító szülői magatartás hatására a
gyermek védekezésképpen alakítja ki a patológiás
grandiózus szelf-reprezentációt.
Kohut: patológiás nárcizmus a szülői elutasítás és
közöny következménye, melynek hatására a korai
grandiózus szelf megmarad.
Nemiah, 1961: a nárcizmus mentális zavar
NPD DSM kritériumai
Saját fontosságáról nagyzoló érzése van Gyakran
fantáziál határtalan sikerről, szépségről, hatalomról
Azt hiszi, hogy különleges teremtmény, akit csak a
hozzá hasonló emberek érthetnek meg Túlzó mértékű
csodálatot vár el
Indokolatlanul különlegesen kedvező bánásmódot vár
el
Interperszonálisan önző, kapcsolataiban másokat
kihasznál
Empátiája hiányzik
Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi,
hogy mások irigykednek rá
Gőgös, fennhéjázó magatartás
Az NPD típusai
Kutatási eredmények szerint a DSM kritériumok
nem írják le megfelelően az NPD-t: tipikus tünetei
 lehetnek még a bizonytalanság, a sérülékenység és
kihasználás érzése (Shedlerés Westen, 2007)
A korábban ismert klinikai hipotézist, mely szerint
két típusú nárcizmus létezik, kutatási eredmények is
alátámasztják (Dickinsonés Pincus, 2003, Gabbard, 1989,
Levy, 2012):
Grandiózus: feljogosított, arrogáns,
kizsákmányoló és irigy
Sérülékeny: túlzottan szerény és gátolt, ám a
háttérben meghúzódnak a grandiózus elvárások önmaga
és mások felé
Russés mtsai(2008):
Grandiózus/rosszindulatú: harag, hatalmi törekvés,
manipulálás, önhittség, bűntudat hiánya,
externalizálók(másokat hibáztatnak a problémákért)
Törékeny: fájdalmas érzelmek, szorongás, magány, a
grandiozitás védekező funkció a fájdalmas érzelmekkel
szemben. Fontosságát akarja

29
érezni, ha ezt nem érzi, alkalmatlanság érzés és harag egészséges kontroll
Magasan funkcionáló-exhibicionista: saját személyeké
fontosságának felnagyítása, beszédes, energikus, nyitott, a
nárcizmusukat motivációként használják a sikerre NPD okai
Biológiai vulnerabilitás
Büszkeség definíciója Túlóvó, vagy nagyon kritikus, elhanyagoló szülői
A büszkeség pszichológiailag fontos és nevelés
evolúciósan adaptív érzelem.
Magányosság gyermekkorban (Young és mtsai 2003):
A büszkeséget kísérő örömteli szubjektív magányosság és egyedüllét,
érzések erősíthetik a proszociális
magatartásformákat, mint például a teljesítmény elégtelen határok,
és a gondozás/gondoskodás.
kihasználták vagy manipulálták őket,
Meg kell különböztetnünk az igazi feltételekhez kötött elfogadás
büszkeséget, amely belső, instabil és
kontrollálható okból fakad: „büszke vagyok ANTISZOCIÁLIS
arra, amit tettem!” „Nyertem, mert sokat SZEMÉLYISÉGZAVAR
gyakoroltam!” az önhittségtől, amely belső, Mások jogainak figyelmen kívül hagyása korai
stabil és kontrollálhatatlan okból fakad: serdülőkortól kezdve
„Büszke vagyok arra aki vagyok!”, ASPD jellemzői
„Nyertem, mert ellenállhatatlan és nagyszerű Mások jogainak figyelmen kívül hagyása,
vagyok!” megsértése
Empátiahiány
Ellenségesség, ellenállás, manipuláció
A büszkeség az önbecsüléssel pozitívan korrelál,
valamint a big five személyiségvonások közül korrelál a Morális szabályok figyelmen kívül hagyása
proszociális magatartást és a szociális kívánatosságot is Gyakran hazudnak, bűnöznek, kriminalitás
jelző személyiségvonásokkal (extraverzió, barátságosság, jellemzi őket
lelkiismeretesség, emocionális stabilitás) ASPD vagy pszichopátia
Önhittség negatívan korrelál az önbecsüléssel, A korai klinikai tradícióban a két fogalmat
valamint nem korrelált sem a barátságossággal gyakran összemosták
(együttműködési készség) sem a Az ASPD deviáns viselkedés, ami szövődhet
lelkiismeretességgel, viszont pozitívan korrelált a pszichopátiával
nárcizmussal
Tracy & Robins, 2003 Pszichopátia bizonyos személyiségvonásokkal jár
(pszichopata báj, hazudozás, bűntudat hiánya)
Szégyen NPD-ben:Az önhittség mögött szégyen áll? A börtönökben 3-ból csupán egy ASPD-s
A törékeny, sérülékeny, magányos érzések személy küzd súlyos pszichopátiával
hátterében a szégyen áll
Gramzowés Tangney(1992) 215 egyetemistát vont Ebben az esetben rosszabb a prognózis
be egy kérdőíves vizsgálatba és első tapasztalataik
szerint a szégyen hajlam negatívan korrelált a ASPD okai
nárcizmussal. Azonban amikor az általuk használt kérdőív Genetikai vulnerabilitás
azon tételeit választották ki, melyek a
vulnerábilisnárcisztikusmagatartásra utalnak a grandiózus Súlyos gyermekkori bántalmazások
magatartás helyett, akkor már egyértelmű pozitív
ASPD prevalenciája
együttjárásttaláltak a szégyen hajlam és a nárcizmus között.
1-4% (DSM)
Ritter és mtsai(2014) BPD, NPD összehasonlítása
implicit asszociációs teszttel: az NPD személyek implicit Torgersen et al. (2001): 0,7%
szégyene jóval nagyobb, mint a BPD személyeké vagy az Az erőszakos cselekmények egy negyedét ASPD s
 személyek követik el Nagy Képtelen törvényes viselkedéssel a társas
normákhoz alkalmazkodni
ASPD A DSM-5-ben
Mások jogainak figyelmen kívül hagyása, 15 éves kortól Csalási hajlam, hazudozás, mások rászedése
Impulzivitás, tervezés hiánya
Az alábbiak közül 5:

30
Irritabilitás, agresszivitás, verekedés HPD a DSM-5-ben
Túlzott emocionalitás és figyelemkeresés mindent
Saját és mások biztonságának vakmerő
átható mintázata
semmibevétele
Az alábbiakból legalább 5:
Felelőtlenség Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben,
amiben nem ő a figyelem középpontja
Bűntudat hiánya
Adat van 15 éves kor előtti viselkedészavarra Szexuálisan csábító vagy provokatív
ASPD komorbiditása Gyorsan változó, sekélyes érzelemkinyilvánítás
Szerfüggőség –42-95% Külső megjelenésével próbálja magára felhívni a
figyelmet
Szorongásos zavarok ~ 50%
Beszédstílusa hangulatkeltő, de nem részletes
Depresszív zavarok ~ 25%
Túldramatizálás, teatralitás, érzelemkifejezés
Felelőtlen viselkedés miatt megnövekedett
mortalitás Könnyen befolyásolható
A kapcsolatait a valóságosnál sokkal intimebbnek
Krónikus lefolyású, de a tünetek mérséklődnek látja
időskorban

HPD komorbiditása
HISZTRIONIKUS
Major depresszív zavar
SZEMÉLYISÉGZAVAR
Túlzott, felszínes emocionalitás Szomatizáció, konverziós zavar

Figyelemkeresés Dependens PD
ASPD
HPD jellemzői BPD
Intenzív, dramatikus érzelemkifejezés,
NPD
figyelemkereső viselkedés
Mindig keresi a figyelmet, ha nincs a figyelem Személyiségzavarok mérése:
középpontjában, rosszul érzi magát Strukturált interjúk
Diagnostic Interview for
Dramatikus, szexuálisan kihívó viselkedés PersonalityDisorders (DIPD; Zanarini, et
A fizikai megjelenés használata a figyelem al.,1987);
kivívására International Personality Disorder
Felszínesebb kapcsolatok, mint amilyennek Examination (IPDE; Loranger, 1999);
gondolja őket Personality Disorder Interview-IV
(PDIIV; Widiger et al., 1995);
Sekélyes, gyorsan változó érzelmek
Structured Clinical Interview for DSM-IV Axis
Drámai véleménynyilvánítás II Personality Disorders(SCID-II; First &
Mások könnyen befolyásolják Gibbon, 2004); and
Structured Interview for DSM-IV
HPD okai PersonalityDisorders (SIDP-IV; Pfohl, Blum,
Freud: ödipális hatások & Zimmerman,1997).
Genetikai és kora gyermekkori hatások
A gyermek megtanulhatja a hisztrionikus
viselkedést a figyelem elnyerése céljából
Kérdőívek
HPD prevalenciája (1) The personality disorderscales of the Minnesota
DSM-5: 1.84% MultiphasicPersonalityInventory-2 (MMPI-2; Hathaway et
Torgersen et al. (2001): 2% al., 1989);
(2) MillonClinicalMultiaxialInventory-III(MCMI III,
Men:Women 1:3
 Millonet al., 1997); AssessmentInventory (PAI; Morey & Hopwood, 2006);
(3) PersonalityDiagnosticQuestionnaire-4 (PDQ-4; (5)Wisconsin
Bagby& Farvolden, 2004; Hyler, 1994); (4) Personality PersonalityDisordersInventory(WISPI; Klein et al., 1993);

31
(6) CoolidgeAxisII Inventory (CATI; Coolidge &
Személyiségzavarok kezelésében
Merwin, 1992);
hatékony terápiák
(7)Schedule for Nonadaptiveand Adaptive
PersonalitySNAP; Simms& Clark, 2006); (8) OMNI
Personality Inventory (Loranger, 2001); (9) Séma terápia (pl. limitált szülői
MultiSourceAssessment of Personality Pathology újragondoskodás és empatikus konfrontáció)
(MAPP;Oltmanns& Turkheimer, 2006); and CBT
(10) Assessment of DSM-IV Personality
Disorders(ADP-IV; Schotte, De Doncker, DBT
Vankerckhoven,Vertommen, & Cosyns, 1998). Pszichodinamikus terápia

Kezelés Mentalizáció alapú terápia

Elsődlegesen választandó a pszichoterápia
Farmakoterápia a kísérő tünetek enyhítésében
szóba jön
7. EVÉSZAVAROK ÉS SZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK
ban nőknél, de ebben is van változás.
A nemi különbség 2050-re eltűnik (Van Furth, 1998)?
Táplálkozási és evészavarok korosztályból, etnikumból,
Pica szocioökonómiaiháttérből származókat is. A testsúly nem
Kérődzési(ruminációs) zavar az egyedüli klinikai jelzője az evészavarnak. Normális
Elkerülő/Restriktív ételbeviteli zavar testsúlyú személyeknek is lehet evészavaruk.
Anorexia nervosa
Bulimia nervosa TúryFerenc (2016) diái alapján
Falásroham zavar
Egyéb meghatározott táplálkozási vagy Az evészavarok nem csak alacsony testsúlyúakat
étkezési zavar érintenek. Minden testsúlyvesztés, gyors
Nem meghatározott táplálkozási vagy testsúlygyarapodás jelezhet evészavart.
étkezési zavar A nagyobb testsúly mellett elégtelen lehet a
tápláltsági állapot, és a normális
testsúlytartományban lévők is élhetnek
egészségtelen testsúlykontrolláló
viselkedésformákkal.
1873: anorexia nervosa
Gyermekeknél a testsúlynövekedés elmaradása és a
1979: bulimia nervosa pubertás késése evészavart jelezhet.
1992: falászavar (bingeeatingdisorder)
1993: izomdiszmorfia
1997: orthorexianervosa Az evészavarok orvosi szövődményei gyakran
2000: testzsírfóbia(testépítő típusú evészavar) 2005: felismerés nélkül maradnak, még gyakorlott klinikusok
purgáló zavar esetében is.
5-10 évente 1-1 új típus Az evészavarok súlyos orvosi szövődményekkel
Az evészavarok súlyos betegségek életveszélyes járhatnak, ezek több szervrendszert érinthetnek. Szó
testi és pszichológiai komplikációkkal. jelentése étvágytalanság
Az evészavarok nemcsak nőket betegíthetnek Leggyakrabban 14-18 éves korban
meg, hanem férfiakat is; emellett minden Pontprevalenciájatizenéves lányok között 0,7%
Szubklinikaiformában jóval gyakoribb.
ANOREXIA NERVOSA
Első leírása: 1683 Richard Morton–ideges
felemésztődés AN –tünettan
1873 –hivatalos kórkép Testsúlyhiány: legkisebb normális súly 15%-
Néhány évtizede még 3W betegsége (White nakelvesztése
Western Women)
Testképzavar
Ma ebből egy W maradt (women) 90-95 %-

32
Súlyfóbia Amenorrhoea(menstruáció elmaradása) a DSM 5- ben
 már nem szerepel kritériumként
2 altípus:
Restriktív (korlátozó): koplalás + fokozott
testedzés
Falás/tisztulás típus (bulimarexia): bulimiás
tünetekkel
Testi tünetek: száraz bőr, hajhullás,
bradycardia,alacsonyvérnyomás, osteoporosis,
hormonzavarok, emésztési zavarok stb.
Személyiség: perfekcionizmus,
teljesítményorientáció,
túlkontrolláltságkényszeresség. Érzelmek,
szexualitás kerülése.
Nincs betegségbelátás
Hangulatzavarok
hashajtózás, vízhajtózás, koplalás)
Állandó aggodalmaskodás a testsúly és alak miatt
Tünetek gyakorisága: legalább heti egy
falásroham (DSM IV: heti 2)
Falásrohamok: titkolják, szénhidrát
preferencia.
Testi tünetek: fogak belső felszínén
zománchiány a gyomorsav miatt (fogorvosok
szerepe); felborul a test ionháztartása súlyos
megbetegedések (szívritmuszavarok stb).
Altípusa: multiimpulzív BN –egyéb
impulzuskontroll zavarokkal való együttjárás(pl.
alkohol, drogfogyasztás, öngyilkossági
kísérletek , önsebzések stb)
borderlineszemélyiségzavar Szigorú diéta

BULIMIA NERVOSA
Jellemzően 15-25 éves kori kezdet Diéta kudarca, fokozott stressz
Pontprevalenciája16-35 éves nők körében 1-2% Falási rohamok Purgálás a súlynöve
Falásrohamok –kontrollvesztés érzése kedéselkerülése miatt
Testsúlycsökkentő manipulációk (hánytatás, Szégyen-érzet, önutálat

Anorexia nervosa Bulimia nervosa Testsúlyideál Normális

Normális alatt van

Igen

Alacsony

Fél tőle

Egoszinton

Tagadott

Fiatalabb

Introvertált

Éretlenebb,
kényszeres,
perfekcionista

Demonstratívak

Igen erős

Súlyfóbia Igen
Testsúly Normális vagyszuboptimális Kontrollvesztés Aktuális
Evés Egodiszton Éhség Beismert Életkor Idősebb
Szociális viselkedés Extrovertált Személyiség Labilis, impulzív, depresszív,
szorongó
Tünetek Rejtettek Csalásikötődés Lazább
 Szexualitás Korlátozott Szexuálisan aktív

Falásroham zavar Legalább hetente 2 napig 6 hónapon keresztül.

BN és az obezitasközti kórkép
Kontrollvesztett falásrohamok
Nincsenek súlycsökkentő manipulációk
betegek általában túlsúlyosak
Szokásosnál gyorsabb evés
Kellemetlen telítettségérzésig
Nagymennyiségű étel elfogyasztása éhségérzet
nélkül.
Magányos evés
Bűntudat, undor, lehangoltság
Purgáló zavar Keelés mtsai, 2005
A Gyakori hányások vannak, de nincs túlevés.
Evési zavarok magyarázatai
Pszichodinamikuselképzelések:
megoldatlan orális konfliktus: leválás nehézségei
Fejletlen én, elégtelen kapcsolatrendszer.
Többdimenziós kockázati modell
Társadalmi nyomás
Családi interakciós zavarok

33
Túlzott önkontroll, perfekcionizmus Megkülönböztet effektív és ineffektívszülőket:
Effektív szülő: képes a gyermek biológiai és érzelmi
Hangulatzavarok szükségleteinek azonosítására kialakul a
Genetikai, biológiai háttér gyerekben a belső állapotok azonosításának
képessége
Szociokulturális és biológiai okok Ineffektívszülő: saját értelmezések a
A „tökéletes” női alakról alkotott kép gyerekre kényszerítése nincsenek
átalakulásapl. Playboy címlaplányok átlagos súlya, belső támpontok, külső támpontok fokozott
mell-és csípőbősége az elmúlt húsz év alatt jelentősen keresése serdülőkorban önállóság vágya, de
csökkent. képtelenek rá tökéletes önkontrollra törekvés sikerül:
AN
Nemek közti különbség magyarázata nem sikerül: BN
Objektifikációs elmélet(Fredricksonés Én funkciók gyengesége, kognitív zavarok 2. Evési
Roberts 1997) zavarban szenvedők: hibás értékelik belső
Amikor valakit elsősorban abból a jelzéseiket(AN: nagyon hamar telítettségérzés; BN: éhség
szempontból ítélnek meg, hogy teste milyen szétválasztásának nehézsége egyéb testi szükségletektől,
szexuális érzésektől
(használati) értéket képvisel mások
számára önobjektifikáció
egyes helyzetek jobban előhívják Biológiai tényezők
oka-e az evészavaroknak, vagy Hipotalamuszérintettség
következménye, vagy csupán tünete? Laterális/
(Fredricksonet al. 1998) v entromediálishipotalamusz stabilizáci ós pont
ezen idegrendszeri struktúrák és biokémiai
tényezőkben elváltozás

Családi háttér Ok vagy okozat?

A családi diszfunkcionális minták lehetnek BN-banalacsonyabb szerotoninszint
prediszpozíciós, precipitálóés fenntartó tényezők.
Minuchin: Összemosottság(diffúz határok);
Diagnózis, differenciáldiagnózis
Hiperprotektivitás; rigidszabályok (a családi működésre
Ha a beteg elfogadja kóros soványságát, sőt még
vonatkozóan); konfliktusmegoldás hiánya (elfojtott
nézeteltérések);gyerek bevonása szülői konfliktusba. vékonyabb akar lenni AN
Kontinuumhipotézis
statikus kontinuum: betegségkategóriák
Én funkciók gyengesége, kognitív zavarok 1. érintkezése – restriktív AN bulimiás
HildeBruch–én pszichológiai megközelítés: altípus BN Falási zavar
Anya-gyerek interakciók problémája
autonómia, kontrollfunkciók gyengesége, Dinamikus kontinuum: időbeli változások
perceptuális-kognitív zavarok.
 Súlyosság szerinti kontinuum
Komorbiditásikontinuum
Ki kell zárni a szomatikus okokat
Pszichiátriai differenciáldiagn.: szkizofrénia,
depresszió
Szűrésre ajánlott: Morgan és mtsai, 1999:
SCOFF kérdőív Hazai adaptálás: Dukay-
Szabóés mtsai, 2016
Meghánytatja magát, amikor úgy érzi,
hogy kellemetlenül tele van a gyomra?
Szokott-e aggódni amiatt, hogy
elvesztette a kontrollt afölött, hogy
mennyit eszik?
Előfordult az utóbbi időben, hogy 3
hónapon belül legalább 6 kilogrammot
fogyott?
Kövérnek tartja magát, amikor mások
azt mondják, hogy túl sovány?
Elmondhatja magáról, hogy az étel uralja
A tünetek súlyosságának megfelelő kezelési formát kell
választani:
enyhe esetekben tanácsadás és önsegítő
kézikönyvek,
mérsékelten súlyos kórképekben ambuláns
csoport-vagy családterápia,
súlyos zavarokban kórházi kezelés, intenzív
pszichoterápia.
(TúryFerenc alapján)
AN kezelése 1.
A testsúly helyreállítása a terápia elsődleges
céljaExtrém fogyás esetén: gyomorszonda,
intravénás (lehető legrövidebb ideig)Ha szükséges:
antidepresszánsok
Pszichoterápiák: operánskondicionálás:
súlygyarapodás pozitív megerősítésekkel
jutalmazása
Támogató gondozás: kalériaértékfokozatos
emelése, folyamatos visszajelzés, elzárkózás
mindenféle alkudozástól.
Egy anorexia nervosa-sbeteg terápiás
programja 35.5 kg:Szondatáplálás
36 kg:Teljes ágynyugalom
36.5 kg: Könyveket elvenni, nem
fogadhat látogatót.
37kg:Egész nap szobájában marad, 2x3
órát fekszik,csoportban
étkezik, szobában rádió, magnó, könyv lehet. 38
kg:2x2 órát fekszik szobájában, heti egy látgatót
fogadhat
39 kg: Az osztályon szabadon jöhet-mehet,
de kimenőnincs
az életét?
Kezelési alapelvek (Hay és mtsai, 2014)
Személyre szabott, informált
döntéshozatal. A család és a
szignifikáns mások bevonása. A
legkevésbé korlátozó kezelési kontextus.
Multidiszciplináris megközelítés.
Lépcsőzetes, egymásra épülő ellátás.
A diagnózis és kezelés dimenzionálisés
kulturális alapokon nyugszik.
Integratív terápiás megközelítés a
leghatékonyabb
34
40 kg: Telefonhívást átvehet, látótávolságban
2xfél óra kimenő
41 kg: Szülőket telefonon hívhat, 2xfél óra
kimenő, heti 2 óra látogatás
42 kg: Részvétel a
csoportfoglalkozásokon 43 kg: Terápiás
utazáson részvétel, látogatás korlátlan,
iskolába jár
44kg: Egyéni zeneóra, lovaglóterápia, heti 1
óra úszás, kimenő2xfél óra
45kg: 2x1 óra kimenő baráttal,
gondozóval cukrászdába mehet
46 kg: Kimenő korlátlan, moziba mehet
47kg: Barátnővel fagyiznimehet, egyéni
kívánságok 48 kg: Otthonihoz hasonló
szabadidőbeosztás. Ha a súlyt három hétig
tartja, hazamehet. Hetente hétvégi szabadság.
Anorexia nervosa kezelése 2.
Önállóság, éntudaterősítése, saját érzések
felismerésének megtanulása.
Kognitív zavarok kezelése: téves hiadelmek,
attitűdök megváltoztatása.
Családi interakciók megváltoztatása: saját érzések
elkülönítése a család igényeitől, többi tagjának érzéseitől,
családi diszfukcionálishiedelemrendszer megváltoztatása.
Bulemia nervosa kezelése
Pszichodinamikusmegközelítés: a tünetek
hátterében lévő konfliktusok, frusztrációs
feszültségek, önbizalomhiány, kontrolligény a
fókuszban
Kognitív módszerek: beteg étellel, testsúllyal
kapcsolatos maladaptívnézetei a fókuszban.
 Interperszonális pszichoterápia: személyközi
konfliktusok tisztázásának facilitálásánvan a Szelektív evés
hangsúly. ►Beszűkült spektrumú táplálkozás, min. 2 éve
►A szelekció kiterjedhet: ízre, állagra,
Csoportterápia –önsegítő csoportok, márkára, színre
csoportétkezés
►Jellemzően magas
Viselkedésterápiák: expozíciós, válaszgátlásos szénhidráttartalmúételek választása
technikák.
►Jellemző:
Minőségbelihiánytáplálkozás
Egyéb evéssel összefüggő zavarok
Nagyfokú stressz az étkezések körül
Pica
►Étkezésre alkalmatlan tárgyak elfogyasztása Gyakori lehet autizmus spektrum zavarban
►Hátterében:
►Nyomelem hiány
►Mentális retardáció Egyéb korai evészavar
►Fejlődésbelielmaradás Fóbiás típusú evészavar
►Szociálisan deprimált környezet Extrém félelem a félrenyeléstől, hányástól, stb…
Jelentős súlycsökkenés
Traumás háttér
Pervazív jellegű visszautasítással járó szindróma

35
A létfenntartáshoz szükséges működések
visszautasítása Plasztikai sebészeti eljárások ellenjavalltak.
Betegségbelátás hiánya, segítség határozott
elutasítása

Izomdiszmorfia
►1993 Pope és mtsai
ORTHOREXIA NERVOSA (BRATMAN, 1997)
►Egészséges étel függőség ►AN-hoz képest fordított testképzavar (korábban inverz
►Kényszerbetegség (obszesszív-kompulzívzavar) ►Étel anorexia)
minősége a fókuszban
►Középpontban: az étel, ennek
beszerzéséhez/fogyasztásához/elkészítéséhez ►Jellemző :
kialakult rituáléival. A testépítő férfiakra
►Kezdet: gyakran valamilyen betegség Soványságfóbia
leküzdéséhez kapcsolódó diéta.
Atlétaideál elérésének szándéka a háttérben
Félelem a zsírtömeg növekedésétől vagy az
Orthorexia nervosa 2.
izomtömeg csökkenésétől
Az idő nagy részét az étellel kapcsolatos
gondolatok, a bevásárlás, az egészséges étel
előkészítése tölti ki. TESTÉPÍTŐ TÍPUSÚ
Fölényesség érzése másokkal szemben, akik
másképpen esznek. EVÉSZAVAR/TESTZSÍRFÓBIA
Az egészséges étellel kapcsolatos diéta merev ►Női testépítők testélményzavara
követése, ►Diagnosztikai kritériumok:
Az önértékelést intenzíven befolyásolja a diéta Kényszergondolat: nem elég szikár, izmos a test
betartásának sikeressége; ellenkező esetben Kényszeres viselkedés mód: túlzásba vitt súlyemelés,
bűntudat állandó figyelem az étrendre (magas fehérje + energia
Az evés válik az élet központi tényezőjévé a tartalom; alacsony
személyes értékek, kapcsolatok, a korábbi élvezetes zsírtartalmúételek)
tevékenységek és a fizikai egészség kárára.
Szigorúan rögzített étkezési menetrend
Testdiszmorfiás zavar
Korábbi nevén diszmorfofóbia.
Elégedetlenség egyik-másik testrésszel, Testépítő típusú evészavar 2.
motiváció annak elrejtésére vagy ►Jelentős distressza társas,
megváltoztatására. foglalkozásbeliterületeken
Jelentős szenvedéssel jár. Tevékenységek feladása az étkezés és edzés
betartása érdekében
 Mások tekintetének, figyelmének elkerülése,
jelentős distresszha ez nem lehetséges
Aggodalmaskodás a testméret vagy izomzat
elégtelensége miatt
A nemkívánatos testi, lelki következmények ellenére is
folytatott edzés és speciális étkezés ►A személy túl
kicsinek, nem elég izmosnak tartja magát
Szexuális zavarok
DSM5:nemi identitás zavara helyett–nemi szerep
diszfória
Szexuális diszfunkciók 1.
Aszexuális érdeklődés vagy válaszkészség
normális mintázatának tartós zavara
DSM V. (2013) szerinti felosztás:
Férfiak:

1. Hypoaktívszexuális vágy zavar

2. Idő előtti (korai) ejakuláció
Felosztásuk 3. Késleltetett ejakuláció
Szexuális diszfunkciók: emberi szexuális 4. Erekciós zavar
válaszcikluson belüli rendellenességek Nők:
Parafíliák:rendszeresenvisszatérő,erőteljesszexuál
1. Női szexuális érdeklődés/készenlét zavar 2. Női
issürgetések,fantáziák,viselkedésformák,melyekatár
orgazmus zavar
sadalomáltalnemelfogadotttárgyakhoz,helyzetekhez
kapcsolódnak.-ADSM5- 3. Genitális-medencei fájdalom/behatolás zavar
benkikerültekaszexuáliszavarokköréből Külön jelölni, hogy:

• egészéleten át tartó vagy szerzett

36
• generalizált, vagy szituatív Vágy
• enyhe, mérsékelt, vagy súlyos fokú-e a zavar
Készenlét
Szexuális diszfunkciók 2. Orgazmus
A szexuális válaszciklus bizonyos fázisához kapcsolódnak
Oldódás
Humán szexuális válasz négy szakaszra osztható:
Szexuális zavarok osztályozása

Szexuális ciklus Férfiak Nők

Vágyfázisa Szexuálisérdeklődés
Hipoaktívszexuális
vágy zavar

Erekciós Zavar

Késleltetett
ejakulációIdő előtti
ejakuláció

Izgalmifázis Készenlét zavar (vágy és izgalmi fázis összevonása)

Orgazmus Női orgazmus zavara

Fájdalom Genitális-medencei fájdalom/behatolási zavar

Férfi hipoaktívszexuális vágy zavar Tünetek6hónapjafennállnak,klinikailagszenve

Aszexuális/erotikusgondolatokvagyfantáziákés déstokoz,másmentáliszavarralnemmagyarázható .
aszexuálistevékenységirántivágytartós,vagyvissz
atérődeficienciája(vagyhiánya)(életkorésegyébté Gyakoriság:14-18%.Gyakranrejtvemarad.
nyezőkfigyelembevétele!) Háttérbengyakranegyébszexuáliszavar,szoron
gás,depresszió,szexuálisbántalmazás,partnervon
 zerejénekcsökkenése.
Férfi hipoaktívszexuális vágyzavar háttértényezői
Biológiai tényezők: dopamin, szerotonin illetve
hormonális egyensúly (prolaktintesztoszteron)
felborulásának szerepe. Különböző akut illetve krónikus
betegségek
Kapcsolati tényezők: kommunikációs zavarok,
intimitáshiány, hosztilitás, kontrolláló partner. Gyakori a
partner komplementer diszfunkciója
Kognitív tényezők: interferencia, „kell”, szexuális
forgatókönyvek szerepe
Női szexuális érdeklődés/készenlét zavar 1. A szexuális
érdeklődés/készenlét jelentős csökkenése vagy hiánya, az
alábbiak közül legalább 3:
1. A szexuális tevékenység iránti érdeklődés csökk. vagy
hiányzik
2. Szexuális/erotikus gondolatok, vagy fantáziák csökk.
vagy hiányzik
3. A szexuális tevékenység kezdeményezésének csökk.
vagy hiányzikés a partner
kezdeményezéseire adott reakció hiánya 4. A szexuális
tevékenység során a szexuális izgalom/öröm csökkenése
vagy hiányzikminden v. csaknem minden szexuális
együttlét során 5. Csökkent/hiányzó szexuális
3.Az erekciós merevség kifejezett csökkenése
Prevalencia: 30-as korosztály: 2-16%, 40-esek: 9-
39%,70-esek: 37-83 %
Rizikófaktorok/okok:
Diabetes mellitus, dohányzás, kardiovaszkuláris
zavarok.
Depresszió, szorongásos zavarok
Teljesítményszorongás
Interakcionálistényezők
Kognitív elméletek (kognitív elterelődés, kudarc
katasztrofizálásastb.)
Teljesítményszorongás és megfigyelőszerep
Női orgazmus zavar
Diagnózis:
Az orgazmus jelentős késése, ritkasága vagy
hiánya
Orgazmussal kapcsolatos érzetek jelentős
csökkenése
Prevalencia: DSM-5 kritériumok alapján 3-10 %,
korábbi vizsgálatok: 3-34%
Okok:
Szomatikus okok: hormonális problémák
(posztpartumidőszak), diabetesz, tumorok,
kardiovaszkuláris problémák Stb.
Pszichoszociálisokok: ismeretek hiánya, szexuális
kultúra hiánya, stressz, párkapcsolati problémák, múltbeli
abúzus
érdeklődés/készenlét bármilyen külső szexuális
kulcsingerre 6. Csökkent/hiányzó genitális vagy nem
genitális érzetek szexuális tevékenység során
Női szexuális érdeklődés/készenlét zavar 2.
Gyakoriság: átlagpopulációban 20-30 %
A nők szexuális motivációja komplex; a szexuális
öröm átélésének vágya mellett számos kapcsolati, és egyéb
pszichológiai tényező alakítja.
Háttértényezők:
Pszichológiai tényezők: depresszió, szorongás,
szexuális unalom, önértékelési zavar, negatív
érzések, indulatok, stresszhatások szexuális traumák
Kognitív, affektív faktorok: szexuális önértékelés
problémái, teljesítmény szorongás, szexuális bűntudat
Interperszonális tényezők
Erekciós zavar
DSM 5: az alábbi 3 tünetből legalább egy,
legalább 6 hónapja:
1.Az erekció elérésének kifejezett nehézsége a
szexuális tevékenység során
2.Az erekció fenntartásának kifejezett nehézsége a
szexuális tevékenység befejezéséig
37
Személyiségtényezők: introverzió, új élményekre
való nyitottság hiánya
Kognitív elterelődés jelentősége, kudarccal
kapcsolatos kogníciókjelenléte, erotikus gondolatok hiánya,
az élményben való elmerülés nehézségei (frontális kéreg
bizonyos területeinek
deaktivációjaszükséges!)
DSM IV-benVaginizmus
Akarattól független medencei izomösszehúzódás,
fájdalom élmény, vagy attól való félelem, elkerülés
Gyakorisága az átlag pop.-banmax. 1 %
Kondicionálási elmélet ( első behatolási
kísérlethez köthető tanulási folyamat)
Szexuális trauma (inkonzisztens adatok), partner
diszfunkciója, vallási meggyőződés, tirannikusapa,
terhességtől való félelem.
DSM IV:Dyspareunia
Ismételt, vagy tartós fájdalom közösülés során
(mindkét nem), mely nem vezethető vissza
kizárólag vaginizmusra, vagy a
vaginálislubrikációelmaradására.
Genitális-medencei fájdalom/behatolási
zavar DSM 5
Egy vagy több tartósan fennálló tünet,
mely visszatérő nehézséget jelent:
1.Hüvelyi behatolás az együttlét során
 hipervigilancia medencei izom
2.Kifejezett vulvovaginálisvagy medencei feszülés elkerülés
fájdalom a hüvelyi együttlét vagy a
behatolási kísérletek során.
Késleltetett ejakuláció
3.Kifejezett fájdalom vagy szorongás a Tünetek:
vulvovaginálisvagy kismedencei 1.jelentősen késleltetett ejakuláció
fájdalommal kapcsolatban a hüvelyi
behatolás gondolatára, annak során, vagy 2.igen ritka, vagy hiányzó ejakuláció
annak következtében.
Megfelelővágyésizgalomvalamintadekvátstimuláció
4.A medencei izomzat kifejezett (maszturbáció,partneráltali,közösülési,anális)ellenér
feszülése a hüvelyi behatolási kísérletek eazejakulációkésése,elmaradása.Csökkentközösülés
során. iaktivitás,csökkentszubjektívizgalmiszint,teljesítmé
nyszorongás,szexuáliselégedetlenség,kapcsolatidistr
essz,jellemző.
Biológiaiokok:tesztoszteronszint,bizonyosfej
Szexuális fájdalom szindróma? illetvegerincvelősérülések,szimpatikusir
tgátlószerek.
Okok:
Pszichológiaiokok:Teljesítményszorongás,önmeg
Szexuális edukáció hiányosságai figyelőszerep
Nagyon erős vallásosság
Szexuális abúzús Idő előtti (korai) ejakuláció
Az ejakuláció minimális stimulációra
•„Behatolás fóbia”-félelem-elkerülés modell bekövetkezik a személy akarata ellenére, a
(Vlaeyen, Linton, 2000) Behatolási kísérlet— behatolás előtt, alatt vagy rögtön utána
katasztrofizálógondolatok
félelem a Ez a leggyakoribb ffi szexuális zavar (20-30 %- oséves
fájdalomtól/behatolástól prevalenciaértékek (Jannini, 2005)

Az életkor valószínűleg nem befolyásolja a
gyakoriságot! Csak kb. tizedrészük kér segítséget!
Genetikai prediszpozíciószerepe
38
Szexuális zavarok kialakító, fenntartó
tényezői Prediszponáló tényezők (korlátozó
nevelés, szexuális attitűd zavarai a szülőknél,
kapcsolati és érzelmi zavarok, traumatikus
korai szexuális élmények, elégtelen szexuális
edukáció)
Precipitáló tényezők (kapcsolati zavarok,
kudarcok, bizalomhiány, a partner
diszfunkciója, életkor, organikus tényezőkre
adott pszichológiai reakciók, depresszió,
szorongás)
Fenntartó tényezők (teljesítmény-szorongás,
kudarctól való félelem, partner igényeire
vonatkozó torzult feltételezések, elégtelen
szexuális kommunikáció, bűntudat, vonzerő
elvesztése, félelem az érzelmi intimitástól,
inadekvát szexuális információk, az előjáték
zavarai, depresszió, stb.) (Lukács Eszter 2015)

Pszichológiai elképzelések
Pszichodinamikusteóriák: pl. a szorongás a fő
komponens
Masters és Johnson(1970): tanuláselméleti
megközelítés: korai tapasztalatok rögzülése, első
szexuális élményekhez köthetői degesség(autóhá
Kaplan: a szenzoros tudatosság hiánya, a saját szexuális
izgalmiszintre vonatkozó feed-back nem működik
 megfelelő mértékben
Kognitív tényezők:szenzoros tudatosság
nehézségei, katasztrofizálás
Hatás a kapcsolati minőségre, depresszió,
szexuális önbizalom csökkenés, elkerülő
viselkedés, szorongás, kapcsolati distressz,
szexuális elégedetlenség, intimitáscsökkenés
Szexuális diszfunkciók kezelése
Korábbanaszemélyiségújrastrukturálása,maaszexu
álispanaszokmegoldása.
WilliamMastersésVirginiaJohnson(1970)Szexterá
pia–
viselkedésifeladatok,mindkétfélbevonása,szisztemat
ikusmegközelítés,nagyhangsúlyakommunikációské
szségeken,azedukáción
Módszerek:
Adatszerzés,problémamegfogalmazása:organikus
okokkizárása,partnerbevonása
Kölcsönösfelelősség
Edukáció
Attitűdváltozás(hiedelmekmegváltoztatása)
Kognitív technikák (figyelmi funkciók
korrekciója, interferáló kognitív folyamatok
feltárása, negatív szexuális sémák és
diszfunkcionális attitűdök előhívása,
megkérdőjelezése, átstrukturálása, szexuális önkép
módosítása)
Teljesítmény szorongástól, megfigyelő szereptől való
megszabadulás, érzéki alámerülés (kezdetben tiltások,
szexuális eszköztár fokozatos felépítése)
Felekközöttikommunikációskészségekésszerelmit
echnikákjavítása
Destruktívéletstílusokéspartneriinterakciókmegvá
ltoztatása
Fizikaiésegyébegészségügyitényezőkfeltárása
Specifikus technikák 1.
Kamaszkorban és felnőttkorban: Kifejezett össze
nem illés a személy megtapasztalt/megnyilvánuló
neme és biológiai neme között legalább hat hónapon
át. Erős vágy, hogy a másik nemhez tartozzon.
Nemi szerep diszfóriaelméletei
Méhen belüli androgenizáció
Pszichoszociális: szocializáció során az ellentétes
nem sémáinak elsajátítása
Terápia
Triádikus terápia:
Választott nemi szerepben való élettapasztalat
Hormonkezelés
Hipoaktívszexuális vágy:
Affektív tudatosság: szexualitással kapcsolatos negatív
érzések, szorongások feltérképezése, tudatosítása.
Vágynapló
Trauma mentén kialakult problémánál trauma
feldolgozás
Erekciós zavarok:
Fókusz a teljesítményszorongás csökkentése
Partnerrel való együttműködés, örömszerzés
alternatív útjai
Szervi eltéréseknél: fizikai intervenciók
Specifikus technikák 2.
Férfi orgazmuszavar
Paradox instrukciók: teljesítményszorongás
csökkentésére
Korai ejakuláció
Újratanulásosviselkedésterápiás módszerekkel (indulj-
állj)
Női orgazmus zavarai
Saját test tudatos szemlélete, irányított
maszturbációs tréning (edukáció fontossága) Genitális-
medencei fájdalom/behatolási zavar
Vaginizmusnál: tágítóeszközök használata
Nemi szerep diszfória(korábban nemi identitás zavar)
„Ők a férfitestbe zárt női lelkek”
Inkongruensélményeik vannak saját biológiai
nemükkel kapcsolatban.
3-4x gyakoribb fiúk, férfiak körében
Biológiai nem (sex): nemi szervek alapján
Társadalmi nem (gender): nemi identitás és nemi szerep
egymáshoz kapcsolódó tényezőiből áll
Gyerekkorban is megjelenhet: erős vágy, hogy más
nemű legyen, az ellentétes nemnek megfelelő játékokat
játssza, ruhákat vegye fel stb.
39
Sebészeti beavatkozás
Holland kutatók és klinikusok:
biomedikáliskezelés, a nem-átalakító beavatkozásra való
felkészítés elkezdése már 18 éves kor előtt. OK: kevés az
esély arra, hogy pszichológiai intervenciók eredményesek
legyenek,
medikálisbeavatkozással pl. gátló hormonok segítségével
csökkenteni lehet a pubertással megjelenő másodlagos nemi
jegyek okozta fokozott inkongruenciát, csökkenthető a
stressz és egyéb pszichopatológiai jelenségek.
Figyelembe veendő tényezők: kora
gyermekkortól fennáll, a pubertás első jelei után
súlyosbodó GD, pszichiátriai komorbiditáshiánya,
megfelelő pszichológiai és társas támogatás a kezelés
során, a nem-átalakító folyamatról való alapos
tájékozottság.
(Lukács Eszter 2019)
 8. Gyermek-, és ifjúságpszichiátria

Gyermekpszichiátriai epidemiológia Mental Disorders (DSM)

•Gyermek és serdülőkorban a pszichiátria zavarok 1952 2013 3
előfordulási gyakorisága (pontprevalencia)6-25%
Vizsgálati módszertől / életkortól / nemtől függően Információt nyerhetünk
•A felnövekedés soránminden harmadik gyermekpszichiátriában
gyermeknélvan olyan időszak, amikor érzelmi magatartási
probléma miatt ő maga / környezete szenvedPszichiátriai Szülőtől, pedagógustól, gyermekorvostól,
zavarok jelentős részegyermek és serdülőkorban kezdődik gyermektől
GYERMEKPSZICHIÁTRIAI •Ezek különbözhetnek! (Pl. Brit survey –tanárok:
ZAVAROK FELOSZTÁSA ADHD)
•„Kapuk”is lehetnek
1.Idegrendszer fejlődési zavarok, pl.
•autizmus,
•hyperaktivitás/figyelemzavar Szülők szerepe
(ADHD), •tic zavarok, Gyermek függ a szülőtől:
–Problémát felismeri, elfogadja!!!
2. Felnőtt pszichiátriai –Időpontot intéz
zavarokgyermek/serdülőkori kezdete, –Elviszi
pl. •hangulati zavarok, –Kezelést elfogadja, biztosítja
•szorongásos zavarok,
•pszichotikus zavarok, ADHD története
•étkezési zavarok •1902 –Morbid defect of moral control (Still,
•Szerhasználat Lancet)
•1930 –Minimal brain damege
•1960 –Minimal Brain dysfunction
•1968 –Hypercinetic reaction of childhood (DSM-
II)
KLASSZIFIKÁCIÓS RENDSZEREK •1980 -Attention deficit disorder / hyperactivity (DSM-
Betegségek Nemzetközi Osztályozása III)
•1987 -Attention deficit / hyperactivity disorder
(BNO) (ADHD) (DSM-III-R)
1948 1992 •1994 -Attention deficit / hyperactivity disorder
Diagnostic and Statistical Manual of

40

(3 altípus) (DSM-IV) betegség, alacsony szoc. helyzet

•2000 -Attention deficit / hyperactivity disorder (DSM-

IV-TR) ADHD prevalenciája

ADHD aetiológia
•Genetikai rizikó (első fokú rokonok:3-5X;
iker:65%/90%)
•Neurotranszmitterek eltérő mennyisége és
működése (MRI):
frontostriatalis regió: dopamin, adrenerg,
noradrenalin
további neurotranszmitterek: szerotonin,
achetilcolin, gultamat, GABA
•Agyi képalkotó eljárások:
caudat, globus pallidus, jobb frontális lebeny,
cerebellum
•Környezeti rizikófaktorok
Pre-, perinatalis aártalom: anyai dohányzás,
alkohol; alacsony születési súly
Pszichoszociális környezet: anyai pszich
•3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek •Fiú :
Lány arány 3:1
•Lányok között aluldiagnosztizált
•50%-a azoknak, akik gyermekkorban érintettek,
felnőttkorban is ADHD-ok
ADHD diagnózis felállítása
Klinikai diagnózis, klinikai vizsgálaton alapul: •Gondos
anamnézis: részletes fejlődési és tünettani történet
•Részletes tünetmegfigyelés –klinikai
kritériumokhoz illesztés
•Differenciáldiagnózis (átható fejlődési zavar,
hangulatzavar…)
•Komorbid diagnózisok felmérése (66%-nak az iskolás
korú ADHD-oknak legalább egy komorbid zavaruk van)
ADHD komorbiditása
elkerüli 7.Gyakran elveszíti a dolgait
•4% -Hangulatzavarokkal 8.Külső ingerek könnyen elvonják a
•11% -Tic zavarokkal figyelmét 9.Napi tevékenységekben
•14% -Viselkedészavarokkal gyakran feledékeny
•34% -Szorongásos zavarokkal
•40% -Oppoziciós zavarral

SM-5 felosztása az ADHD-nak

•Főleg figyelemhiányos típus ADHD kritériumok
•Főleg hiperaktív –impulzív típus –hyperaktivitás/impulziv 1.Gyakran babrál
•Kombinált típus a kezével, ülésén fészkelődik 2.Gyakran
elhagyja a helyét az osztályban 3.Rohangál,
ugrál gyakran
ADHD kritériumok 4.Önálló, nyugodt játékban nehézségei
•Legalább 6/5 tünetnek meg kell lennie a 9-ből vannak 5.Gyakran izeg, mozog, mint akit
valamelyik / mindkét típusnál felhúztak 6.Túl sokat beszél
•Tüneteknek 6 hónapig fenn kell állniuk 7.Kimondja a választ a kérdés vége előtt
•7/12 éves kor előtt meg kell jelenniük 8.Nehézsége van a várakozással
•Legalább két helyzetben (iskola, otthon) 9.Gyakran félbeszakít másokat
funkciózavart okoznak
•Szociális működésben zavar
•Nem másik zavar okozza a tüneteket (átható
fejlődési zavar, hangulatzavar…) Szociális károsodások
A gyermekek a viselkedésük miatt
Tünetek: stigmatizálódnak:
3 alaptünet (magtünet) •Nem figyelnek másokra
•Figyelemzavar •Bajt okoznak állandóan
•Hyperaktivitás •Állandóan figyelni kell rájuk
•Impulzivitás •Felrúgják a szabályokat

Szülő –gyermek konfliktusok gyakoribbak •Különösen,

ADHD kritériumok -figyelmetlenség
1.Nem figyel a részletekre
2.Nehézséget jelent a figyelem
megtartása 3.Úgy tűnik nem figyel, ha
beszélnek hozzá 4.Nem tudja befejezni a
feladatait
5.Nehezen szervezi meg a feladatait
6.Tartós figyelmet igénylő feladatokat
ahol oppoziciós zavar komorbiditás áll fenn
Társakkal problémás kapcsolat
•Kevésbé kooperatív
•Gyakran kerül konfliktusba, hostilis
Emocionális károsodás
Gyengébb emocionális kontroll
•Hosztilisebbek
•Kevésbé képesek az érzelmeiket regulálni

41

Kezelése TÜNETTAN
I.Nem gyógyszeres kezelés
•Szülőtréning Szociális károsodás I.
•Pedagógustréning •Szociális fejlődés késik / felületes / hiányzik •Nem
•Viselkedésterápiás technikák nyújtja a karját
•Nem igényli a foglalkozást
II. Gyógyszeres kezelés •Nem gőgicsél
•Pszichostimuláns –methylphenidate •Viselkedést nem utánoz
•Dopamine reuptake gátló (dopamine transzporter gátló) •Egyedül játszik
•Atomoxetine
•szelektív NA reuptake inhibitor Szociális károsodás II.
•Nem osztja meg az örömét
•Nem igényli a vigasztalást
AUTIZMUSSPEKTRUM ZAVAR •Nem teremt kapcsolatot / szokatlanul teremt
Autizmus kritériumok kapcsolatot
•3 éves kor előtt megjelenő károsodás •Közeledésre kiszámíthatatlanul reagál
Kommunikáció I. •Repetitív mozgások: pl. repkedés
•Beszédfejlődés megkésett / elmarad •Szterotíp mozgások: pörgetés
•Nevére nem reagál •Azonossághoz ragaszkodás / kényszeres rituálék
•Nem gagyog
•Kölcsönös párbeszédet nem folytat Viselkedés / érdeklődés / aktivitás II.
•Nem kérdez •Furcsa tárgyakhoz / részletekhez ragaszkodás
•Szemkontaktust nem tart (porszívócső)
•Speciális érdeklődés (menetrend, metro)
•Fájdalom / hang ingerekre fokozattan vagy
Kommunikáció II. kevésbé reagál
•Mimika hiányzik
•Minőségileg károsodott reciprok szociális interakció / KEZELÉS
kommunikáció minőségileg károsodott •Szűk spekrumú, •Alapsérülés jelenleg nem gyógyítható
repetitív, szereotíp viselkedés / érdeklődés •Korai, intenzív kognitív viselkedésterápiás
megközelítés (minél korábbi, erősen struktúrált tanítás)
•Korai tanulmányok: 2-5/10 000 •Számos tényező befolyásolhatja kimenetelt

Később: 6/10 000 (értelmi képességek, komorbid betegségek, kerzelés

•Fiú : Lány arány 3:1 kezdete, intenzitása)

Autizmus aetiológia
•Genetikai rizikó (első fokú rokonok:2-3%) •Agyi
struktúrák: agytörzs, temporális lebeny, cerebellum, History: Georges Gilles de la Tourette •Georges Gilles de la
frontális lebeny, Tourette •French neurológus
•Charcot tanítványa
•Pre-, perinatalis ártalom: •1885-ben írta le “malidie des tics” •9 beteg,

vírusinfekciók: rubeola, herpes, cytomegalia

•Serotonin szerepe
TOURETTE ZAVAR

•Monologizál
•Sztereotíp / repetitív •Ismétlődő mozgásos tikkek és nem odaillő
•Echolália / neologizmák szavak ismétegetése
•Hangsúly, ritmus eltérő •Charcot nevezte el“Gilles de la Tourette
Syndrome”
Viselkedés / érdeklődés / aktivitás I.
•Játékok nem rendeltetésszerű használata
•Szerepjáték hiánya
DSM-5 kritériumok

Tik zavarok
A tik egy hirtelen, gyors, ismétlődő, nem ritmusos mozgás
vagy hangadás.
Tourette-féle zavar307.23 (F95.2)
A.Összetett motoros és egy vagy több vokális tik is
megjelenik valamikor a betegség során, habár nem
42
feltétlenül egy időben.
B.A tikek gyakorisága erősödhet és gyengülhet, de
megjelenésüktől legalább egy évig fennállnak.
C.Tizennyolc éves kor előtt megjelenik. D.A zavart nem
egy szer (pl. kokain) közvetlen élettani hatása vagy más
egészségi állapot (pl. Huntington-kór, posztvirális
agyhártyagyulladás) okozza.

Egyszerű Összetett
Motoros tik Kéz mozdulatok
Torok köszörülés
Sikoltás
Pislogás
Orr huzogatás
Váll huzogatás

Coprolalia: Csúnya szavak inadekvát mondása

•Echolalia: Bizonyos hangok ismétlése
•Palilalia: bizonyos mozdulatok ismétlése
Vokális tik Szipogás EPIDEMIOLÓGIA
•Gyermekek 20%-nál fennáll tikk Coprolalia
•Fiúknál 3-4x > lányoknál
•Fajtája, helye, súlyossága változik idővel •18 éves korig
fele eltünik, többi is csökken *Tourette Syndrome
Association, www.tsa-usa.org
–Anxiety disorders, including phobias
KOMORBIDITÁS –Mood disorders (depression, dysthymia)
•90%-ban komorbid –Sleep disturbance
–ADHD –Oppositional defiant disorder
–Obsessive compulsive symptoms/disorder – –Self-injurious behaviors (may be tics)
Learning difficulties/Learning disorder
Etiológia
Arc grimaszok •Genetika
Ugrálás –Családi halmozódás (ikervizsg: 77% / 23%)
Coprolália •Frontostriátális régiók
Copropraxia
Echopraxia Kezelés
Szavak, mondatok mondogatása szövegkontextuson kívül •Több szálon
Palilalia –Pszichoedukáció
Echolalia –Viselkedésterápia

9. GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ EGYÉB PSZICHIÁTRIAI ZAVAROK

(DEPRESSZIÓ, KÉNYSZER, VISELKEDÉSI ZAVAR, TÁPLÁLKOZÁSI ÉS
ÜRÍTÉSI ZAVAROK, STB)

Gyermekpszichiátriai kórképek Tik zavarok

1. Tipikusan gyermek-, serdülőkorban kezdődő

pszichiátriai zavarok: 2. Pszichiátriai zavarok, melyek bármelyik

Az idegrendszer fejlődési zavarai életkorban indulhatnak

Intellektuális képességzavar Depresszív zavarok

Kommunikációs és specifikus tanulási zavarok Bipoláris és kapcsolódó zavarok

Mozgászavarok Szorongásos zavarok

Autizmus spektrum zavarok Kényszeres és kapcsolódó zavarok

Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar Táplálkozási magatartás zavarai

43
A pszichoaktív szerek használatával kapcsolatos és egyéb Első diagnózis életkora
fiatal felnőtt betegekben
addiktív zavarok
Csökkent betegségbelátás / motiváció
Szkizofrénia spektrum és egyéb pszichotikus zavarok Nagyobb családi halmozódás
Gyakoribb komorbiditás
Diszruptív, impulzuskontroll- és viselkedészavarok Szubklinikai tünetek is funkcióromlással járhatnak
Interferencia a fejlődéssel
Disszociatív zavarok
Traumával és stresszorral összefüggő zavarok Serdülőkor jelentősége
Szomatikus tünet és kapcsolódó zavarok Ürítési Betegségkezdet
zavarok Szkizofrénia: ffi: 15-25, nő: 25-35
Alvás-ébrenléti zavarok Hangulatzavarok: első epizód 15-30 év OCD
Szexuális diszfunkciók ffi: 11-18 év, nők: 20-24 év
Nemi szerep diszfória Evészavarok: AN: 12-18 év, BN
Neurokognitív zavarok 17-25 év
Személyiségzavarok Pánikzavar: 15-35 év
Parafíliák Szociális fóbia: 10-20 év
 Számos kórkép előfordulásának gyakorisága eléri a (pl. szorongásos zavarok)
felnőttkorit Jellegzetes női „előny” kialakul (szorongás,
depresszió)
100 0 DSM-5 diagnosztikus kritériumokban hol
50 73,9 81,8 11-15 év 18 év 21 év jelenik meg?

Szülő-gyerek kapcsolat • megjelenési forma

Szabadidő eltöltése • megítélése
Iskolai előmenetel • tünetszám
Kortárskapcsolatok Idői kritériumok
Önkép, Önértékelés Belátás
„Fejlődési feladatok” megugrása Életkor-specifikus altípusok
Korai kezdet
Gyermekkori mentális zavarok kimenetele
Megszűnnek 2. DISZRUPTÍV ZAVAROK
Ugyanolyan formában fennmaradnak
Más mentális zavarban folytatódnak Diszruptív, impulzuskontroll- és
Ronthatják a felnőttkori működést viselkedészavarok
•Iskolázottság Oppozíciós zavar
•Munkavállalás esélyei Intermittens explozív zavar
•SES Viselkedési zavar
•Kapcsolatok (Antiszociális személyiségzavar)
Pirománia
Kleptománia
Retrospektív vizsgálat
Klinikai minta, n=468, 26 év, 17 féle DSM-IV dg.

Gyermekkori pszichiátriai zavarok jellemzői Ø Érzelem- és viselkedés-szabályozás zavara Ø Mások

Életkori sajátosságok: jogait sértő módon,
Kognitív szint normákkal/tekintélyszeméllyel konfliktusba
Élményfeldolgozás módja ütközve
Érzelemszabályozás fejletlensége Ø Férfiakban gyakoribb
A gyermek függése a környezettől Ø Leggyakrabban gyerek- és serdülőkorban indul
Fejlődésben lévő idegrendszer Ø Normál fejlődés esetén is előforduló viselkedésformák:
Befolyásolják a pszichés zavarok megjelenését, pl: Tüneti gyakoriság, stabilitás, kiterjedés, funkcióromlás alapján
kép döntünk
Funkcióromlás szintjét Ø Közös személyiségvonások: gátolatlanság, negatív
emocionalitás
Komorbid profilt
A terápia alkalmazhatóságát / hatékonyságát Ø Magas komorbiditás
Változékony tünetek / kisebb időbeli stabilitás
Életkor-specifikus tünetek Oppozíciós zavar

44
• Dühös/irritált hangulat PREVALENCIA:
Gyakran kijön a sodrából, érzékeny, dühös • 1-11% (életkor, nem), kultúrákban stabil
Vitatkozó/dacos viselkedés NEMI KÜLÖNBSÉGEK:
Gyakran vitatkozik tekintélyszemélyekkel, aktívan 1.4:1 ffi:nő arány
szembeszegül, szándékosan bosszant, másokat hibáztat LEFOLYÁS
• Haragtartó viselkedés Óvodás-preadolescens korban indul
Megjegyzés: elkülönítés a normál Gyakran megelőzi a viselkedési zavart (kötekedő típus)
viselkedésformáktól De: depresszió, szorongás is (haragos/irritábilis típus)
• Fejlődési szint, nem, kultúra Szuicid veszélyt emeli!
• Tartósság
• Gyakoriság Intermittens explozív zavar
• 5 évesnél fiatalabb: szinte minden nap, 6 hónapon Minimális kiváltó ingerre
keresztül Hirtelen
• 5 évesnél idősebb: legalább hetente, 6 hónapon Rövid ideig tartó (30 mp)
keresztül
•
6 hónapig folyamatosan fennálló tünetek
A. Ismétlődő viselkedéses kitörések, amelyek során a
 személy nem kontrollálja az agresszív impulzusait:
1. Szóbeli vagy fizikai agresszió ami mások tulajdona,
állatok vagy más személyek felé irányul, átlagosan hetente
2x, 3 hónapon keresztül. Nem jár rongálással, sérüléssel.
2. Egy 12 hónapos időszakban 3 viselkedéses
kitörés, amely tárgyak megrongálásával vagy
tönkretételével jár, és/vagy fizikai támadás,
amelyben a személy fizikai sérülést an 3
viselkedéses kitörés, amely tárgyak
megrongálásával vagy okoz állatoknak vagy más
személyeknek.
• mértéke egyáltalán nem áll arányban azzal, ami
kiprovokálta
• nem előre megfontolt és nem konkrét cél elérése
érdekében történik
• jelentős distresszt okoznak a személynek • az életkor
legalább 6 év (vagy annak megfelelő fejlődési szint)
• PREVALENICA
• 2.7% (életkor, iskolai végzettség), kulturális
különbségek
• NEMI KÜLÖNBSÉGEK
• Férfiakban gyakoribb?
• LEFOLYÁS
• Késői gyerekkorban, serdülőkorban indul, 40 év fölött
ritkán
• Stabil, rekurrens periódusokkal krónikus és perzisztens
Viselkedési zavar
A. A viselkedés olyan visszatérő és állandó mintája,
amelyben
• mások alapvető jogait vagy
• az életkornak megfelelő fontosabb szociális
normákat és szabályokat megszegi, • ami az alábbi
15 tünet közül bármely alábbi kategóriában
14. A szülői (jellegű) otthonban élve, éjszaka elszökött
otthonról legalább kétszer, vagy egyszer, de hosszú ideig
nem tért haza
15. Gyakran lóg az iskolából, már 13 éves kora előtt
B. A viselkedés zavar klinikailag jelentős
károsodást okoz a társas, iskolai vagy
foglalkozásbeli működésben.
C. Ha a személy 18 éves vagy idősebb, nem állítható
fel az antiszociális személyiségzavar Jelölje, hogy:
Gyermekkori kezdet: legalább egy tünet 10 éves kor előtt
Serdülőkori kezdet: egy tünet sincs 10 éves kor előtt
Nem meghatározott kezdet: nincs infó
KORAI KEZDET
Fiú túlsúly,
kortárs kapcsolatok zavara,
ODD dg korábban,
gyakori ADHD komorbiditás, gyakrabban
megmarad a felnőttkorra
Jelölje, ha:
Korlátozott proszociális érzelmekkel: legalább kettő
folyamatosan megnyilvánul legalább 12 hónapon keresztül,
különböző kapcsolatokban és területeken. Nem csak
alkalmanként és bizonyos szituációkban! Több info-forrás
• az elmúlt 12 hónapban legalább hárommal, • az elmúlt 6
hónapban legalább eggyel együtt jár.
Ø Emberek és állatok felé irányuló agresszió Ø Tárgyak
tönkretétele
Ø Csalás vagy lopás
Ø Szabályok súlyos megsértése
Emberek és állatok felé irányuló agresszió 1.
Gyakran bánt, fenyeget, megfélemlít másokat
2. Gyakran kezdeményez verekedést 3. Olyan fegyvert
használ, amely komoly fizikai sérülést okozhat
másoknak (pl. tégladarab, törött üveg, kés, puska)
4. Fizikailag kegyetlen másokkal
5. Fizikailag kegyetlen állatokkal
6. Lopott úgy, hogy szembekerült az áldozatával (pl.
rablótámadás, pénztárca ellopása, zsarolás, fegyveres
rablás)
7. Valakit szexuális tevékenységre kényszerített
Tárgyak tönkretétele
8. 8. Szándékosan részt vett olyan gyújtogatásban,
amelyek célja komoly kár okozása volt.
9. 9. Szándékosan tönkretette mások tulajdonát
(nem gyújtogatással)
Csalás vagy lopás
10. Betört valaki más házába, egy épületbe vagy autót
feltört
11. Gyakran hazudozik tárgyak vagy előnyök
megszerzése vagy a kötelezettségek elkerülése
érdekében (vagyis „átver” másokat)
12. Ellop nem olcsó dolgokat, anélkül, hogy
szembekerülne a sértettel (pl. bolti lopás betörés nélkül,
hamisítás)
Szabályok súlyos megsértése
13. Gyakran kimarad éjszakára a szülői tiltás
ellenére, már 13 éves kora előtt
45
szükséges! Akik régóta ismerik a személyt.
• Bűntudat, lelkiismeret-furdalás hiánya • Érzéketlenség, az
empátia hiánya • Hiányzik a saját teljesítményére vonatkozó
érdeklődés
• Sekélyes vagy hiányos érzelmek
PREVALENCIA
2-10%, kulturális stabilitás
NEMI KÜLÖNBSÉGEK
FFI előny
LEFOLYÁS
Más óvodás kortól indulhat, később okoz nagyobb bajt
Oppozíció zavar mint prekurzor
Leggyakrabban 16 éves korig dg
Lefolyása változó, leggyakrabban csökken
Perzisztens: korai kezdet, CU, ADHD,
szerhasználat
Sokféle dg-ra hajlamosít
3. EGYÉB GYAKORI KÓRKÉPEK
Szorongásos zavarok
Nagyon gyakori a szorongás
Nem feltétlenül patológiás A. Fejlődési szempontból nem helyénvaló és túlzott
Evolúciós haszon félelem
Normál/patológiás? a kötődési személytől való szeparációtól… ...
Klinikai szintű szorongást kezelni kell! B. … gyermekek és kamaszok esetében legalább 4 hét,
100 gyerekből 3-7 felnőttek esetében pedig legalább 6 hónapon át
Környezet alulbecsüli
Szelektív mutizmus
Zavarok gyermekkorban: A. A személy következetesen nem képes beszélni olyan
Szeparációs szorongás zavar konkrét társas helyzetekben, melyekben elvárják tőle a
Szelektív mutizmus beszédet (pl. iskolában), annak ellenére, hogy más
Specifikus fóbia helyzetekben beszél.
Szociális szorongás zavar
Pánik zavar Specifikus fóbia
Agorafóbia A. Kifejezett félelem valamilyen konkrét tárggyal vagy
Generalizált szorongásos zavar helyzettel kapcsolatban (pl. repülés, magasság, állatok,
injekció, vér látványa). Megjegyzés: Gyermekek esetében
a félelem vagy szorongás sírás, dühroham, lefagyás vagy
kapaszkodás formájában is megnyilvá-nulhat …
Életkor-specifikus fóbiák, pl. kisállat, betörő, sötét De:
Serdülőkorban: agorafóbia minden életkorban
Szeparációs szorongás zavar
Szelektív mutizmus BNO megkülönbözteti
Specifikus fóbia Jellegzetesen gyermekkorban kezdődő zavarok: Fóbiás
Szociális szorongás zavar szorongásos zavar a gyermekkorban Neurotikus,
Pánik zavar stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek:
Agorafóbia Meghatározott, körülírt fóbia
Generalizált szorongásos zavar
FELNŐTTKORI PREVALENCIA Szociális szorongás zavar
JELLEGZETES NŐI ELŐNY KIALAKUL A. Kifejezett félelem… a személy mások figyelmének
lehet kitéve…
Megjegyzés: Gyerekek esetében a szorongás kortársakkal
való együttlét helyzetében jelentkezik, nem csak
Szeparációs szorongás zavar felnőttekkel való interakció során

46
B. A személy attól fél, hogy …. negatívan ítélik meg… Felhalmozási/gyűjtögetési zavar
C. A társas helyzetek csaknem mindig félelmet vagy Trichotillománia
szorongást … Bőrkaprigálási zavar
Megjegyzés: Gyerekek esetében megnyilvánulhat
sírásban, dührohamban, kapaszkodásban, vagy kicsire Kényszeres zavar
összehúzzák magukat, vagy nem tudnak megszólalni A. Kényszergondolatok és/vagy
BNO 10 megkülönbözteti: kényszercselekedetek…
Jellegzetesen gyermekkorban kezdődő zavarok: Megjegyzés: a kisgyerekek nem mindig képesek kifejezni a
Szociális szorongásos zavar a gyermekkorban viselkedések vagy mentális cselekedetek céljait
Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform Gyerekeknél gyakoribb a gyenge belátás, sokszor
rendellenességek: Szociális fóbia hullámzó
Akkor mérjük fel, amikor a szorongás a
Pánik zavar legenyhébb!!!
A. Visszatérő hirtelen pánikrohamok… Serdülőkor El kell különíteni a normál
előtt nagyon ritka fejlődés során jelentkező
Gyermekeknél általában kiderül, hogy van oka → más Kritérium
dg!
> 6 év
< 6 év

Generalizált szorongásos zavar Trauma valós/fenyegető halál, komoly sérülés/szexuális

A. Túlzott aggodalom és szorongás… B. Nehezen erőszak megtapasztalása

kontrollálható…
Tünetek: nyugtalanság, fáradékonyság, koncentráció Betolakodó 1
1
nehézsége, irritabilitás, izomfeszülés, alvászavar tünetek

Serdülőknél/felnőtteknél 3 tünet kell, gyermekeknél 1!

Elkerülés 1

Kényszeres és kapcsolódó zavarok

Kényszeres zavar
Testdiszmorfiás zavar
 rituális viselkedésformáktól Szelektív kötődést akadályozó környezet D.
Erősebbek? Feltehetően ez felelős a tünetekért
Fejlődési szintnek nem felelnek meg? + A gyermek fejlődési kora eléri legalább a 9
Funckióromlással járnak? hónapot
Juvenilis OCD: Életkor-specifikus altípus 10 év
körüli indulás Reaktív kötődési zavar
Fiúkban sokkal gyakoribb A. A felnőtt gondviselők felé megnyilvánuló gátolt,
Jellegzetes komorbiditás: tic zavarok, ADHD Felnőtt érzelmileg visszahúzódó állandó viselkedési mintázat (nem
kórforma: keresi, nem nyugtatja meg) B. Szociális és érzelmi zavar
Késői serdülőkori indulás (minimális válaszkészség, kevés pozitív érzelem,
Női túlsúly megmagyarázhatatlan negatív érzelmek) + A zavar
Depresszió a leggyakoribb komorbiditás már 5 éves kor előtt nyilvánvaló Gátolatlan társas
kapcsolati zavar
Traumával és stresszorral összefüggő zavarok A. Aktívan közeledik ismeretlen felnőttekhez (nem
Reaktív kötődési zavar tartózkodik, túl bizalmas, eltávolodás nem zavarja) B. Ez
Gátolatlan társas kapcsolati zavar nem impulzivitás, hanem szociálisan gátolatlanság
Poszttraumás stressz zavar Kogniciók / 2
1
hangulat negatív
Akut stressz zavar irányú változása
Alkalmazkodási zavarok
TRAUMA → életkor-specifikus hatás Éberség 2
2
Reaktív kötődési zavar
Gátolatlan társas kapcsolati zavar Egyéb: > 1 hó, szenvedést okoz

Közös:
C. A gyermek rendkívüli mértékben elégtelen
gondozásban részesült
Társas elhanyagolás vagy depriváció Akut stressz zavar
Elsődleges gondozó személyének gyakori Poszttraumás stressz zavar
váltakozása

47
• Felnőttekre, kamaszokra, és 6 évnél idősebb arány 1:1
gyermekekre • ADHD?
• Hat éves és annál fiatalabb gyermekekre Kritérium > 6
év < 6 év Depresszív zavarok
Trauma valós/fenyegető halál, komoly Idői kritérium rövidebb: 1 év elég (felnőtt: 2 év)
sérülés/szexuális erőszak megtapasztalása Diszruptív hangulatszabályozási zavar – ÚJ!
Betolakodó tünetek 1 1
Elkerülés 1 1 E. Legalább 12 hónapja fennállnak. Ez alatt az időszak
Kogniciók / hangulat negatív irányú változása 2 alatt nem volt olyan legalább 3 hónapig tartó
Éberség 2 2 tünetmentes időszak
Egyéb: > 1 hó, szenvedést okoz F. Az A-D kritériumok a három terület (otthon, iskola,
kortársak) közül legalább kettőben jelen vannak, és
legalább az egyikben súlyosak. G. A diagnózist nem
Hangulatzavarok lehet első alkalommal felállítani 6 éves kor előtt és 18
Bipoláris és kapcsolódó zavarok éves kor után. H. Az anamnézis vagy megfigyelés
Bipoláris I. alapján 10 éves kor előtt indult.
Bipoláris II. I. Soha nem fordult elő korábban, hogy több, mint egy
Ciklotímiás zavar napnál hosszabb ideig a mániás vagy a hipomániás
Depresszív zavarok epizód diagnózisához szükséges összes kritérium
Diszruptív hangulatszabályozási zavar fennállt, kivéve az időtartamot.
Major Depresszív zavar
Disztímia Megjegyzés: KOMORBIDITÁS
• Nem lehet: oppozíciós zavar, intermittens explozív zavar,
Premenstruális diszfóriás zavar
bipoláris zavar
• Lehet: MD, ADHD, viselkedési zavar, szerhasználati
Bipoláris és kapcsolódó zavarok
zavar
• Normál hangulatváltozások Gyerekkorban gyakoribb, mint serdülőkorban Fiúkban
gyermekkorban szélsőségesebbek gyakoribb
• Gyermekekben az emelkedett hangulat és a lehangoltság is Felnőttkorra inkább depresszió, szorongás, nem
jelentkezhet ingerlékenységként • Korai kezdetű: bipoláris!
kifejezettebb genetika • Gyermek-serdülőkorban 1,8%,
felnőttekben 1-5%
Depresszív zavarok
• 20 éves kor előtti kezdet gyakori • Fiú-lány
 Major Depresszív Zavar
Sokáig azt gondolták, hogy egy gyerek nem lehet
depressziós
Gyerekekben 1-2%, fiú-lány 1:1
Szomatikus, magatartási tünetek
Serdülőkben 3-8%, fiú-lány 1:2
Hangulat, vegetatív tünetek, szuicid magatartás! Tartós
depresszív zavar – Disztímia
Gyermekekben 0,6%, serdülőkben 1,6-8%
pszichotikus zavarok •Schizofrénia
epidemiológiája, etiológiája és
•Na'Conxypan-i gavarok édes brosk szivarkákat szíva
toronymagas cilinderjeikkel és csatos topánkáikban úgy
néztek ki, mint porcelánból formált csecsebecsék.
Gulácsy Lajos ez valójában egy neologizma, a
skizofréniában gyakori a sajátos szóhasználat, mely
szociális helyzetekben értetlenkedést válthat ki

Schizofrénia
•Pszichózis definíciója
•Schizofrénia diagnosztikája
terápiája
•Egyéb pszichotikus zavarok

Pszichózis
Na'conxypan Önmagban nem betegség, csak átmeneti diagnózis, mindig
van gyökérprobléma, ezért hasonlítják a lázhoz, mely
10. Szkizofrénia és más szintén egy betegség tünete •Tünet/tünetegyüttes -Láz
•Realitástól való eltávolodás
•Akut v. krónikus

Akkor krónikus, ha nem rendeződik vissza, akuthoz
köthetőek a pozitív tünetek, melyek az első időszakra
jellemzőek ( első pár év)
Schizofrénia
•Schizofréniáspszichózis
A pszichózis szükséges, de nem elégséges feltétel. Más
feltételek? Más tünetek!
•Wahn állapot
Tévelyállapot, akut pszichózis.
Harántimpulzusokkal fűszerezett hirtelen tudatbetörések,
cselekvéses ingerek, melynek végrehajtását az egyén adott
esetben nem, vagy alig képes befolyásolni, akár az erre
való
visszaemlékezés is nehézkes lehet.
48
ezek többségében egocentrikusak, tehát neki
szólnak, vagy éppen róla, a hangok
kommunikációjának ő áll a középpontjában.
Gyakran parancsoló jellegűek, negatív
értékeléseket tartalmaznak (ezért hasonlítják őket
vizuálisan árnyakhoz, démonokhoz, kisördögökhöz, vagy
adott esetben a lelkiismerethez)
Főleg akusztikus hallucinációk
Egyéb percepciós eltérések, pl. cönesztopátia,
deperszonalizáció (önkép megváltozása, hasonlóan a
derelealizációhoz, ami szintén a valóságtól való
elszakadást eredményezhet, de a depersz. jobban kötődik a
testarányok, testképhatárok
felbomlásához) Gyakori még a szellemvégtag, hibás
testérzetek, hiányzik valami zsiger, belső szerv, akár teljes
testrész, elidegenedik a saját testétől az egyén.

Pszichózis -tévelyállapot Gondolkodási zavarok

-Tartalmi
„SzerintÜNK nem úgy van”
Téves eszme –doxasma
Üldöztetés, vonatkoztatásos–paranoid téveszme,
perzekútoros
-Formai
fokozott absztrakció
A világ rhexis–elakadás – gondolatfolyam megszakad,
mondatot félbehagy
neologisma
megváltozottságának élménye
inkoherencia (primer) követhetetlen gondolkodás,
Egyéb schizofréniástünetek lsd. később melynek a rhexis egy kifejeződése, de nem feltétlenül. A
Harántimpulzus gondolkodás sebességét nem befolyásolja
Tudat és személyiség zavara,
Schizofrénia tünetei (pozitív tünetek) megváltozottsága
Percepciós zavarok
Hallucinációk •Schizofrénia diagnózisa a tünettanon alapul, a
 pszichológiai tesztek kiegészítő jelentőségűek Schizofrénia epidemiológiája és etiológiája •1 %
lehetnek •Genetika
•A Schizofréniás beteg családja
DSM kritériumok „ Olyan ez, mint a tehervonat. Megjelenik és
Differenciáldiagnosztika –lsd. Később elsöpör mindent”
•Rohrschach
Expressed Emotion
tartalmi és formai jelek •Schizofrenogén anya?
Schizofrénia fajtái, altípusai. lefolyása
Schizofrénia lefolyása -prognózisa
•Paranoid „Dementia precox” ! Minden pszichotikus epizód egyre
•Katatón rosszabb!
•Hebefréniás Progrediáló folyamat
•Szimplex Shub-ok
•Differenciálatlan Reziduális tünetek –szociális folyamatok
•Reziduális betegségtudat nincs, vagy alig van, azt is általában maga
a kezelés, főleg a gyógyszeres okozza, a gyógyszerezést
később el lehet hagyni.

Akut v. Krónikus Schizofrénia kezelése

•Pozitív tünetek v. Negatív tünetek Gyógyszeres kezelés
antipszichotikumok (neuroleptikumok), ECT?
Progresszió: pozitív >>> negatív Pszichoterápiás kezelés –evidence-based
régen és ma

49
Listen–Empathize–Agree–Partnership –LEAP = ~ Bogitól
Kapcsolat –Odafigyelés/empátia –Motiváció – 11. Disszociatív és neurokognitív zavarok
Partnerség-KOMP

Szociálpszichiátriai gondozás –társas és társadalmi

következmények

Nem schizofréniás pszichózisok • progrediáló folyamat: néhány évtől több

•Melyik a leggyakoribb?
Szer indukált pszichózis Mentális retardáció: veleszületett állapot
toxikus hatások
elvonási tünetek Demencia: adott pontján alakul ki az életnek
keveredés -komorbiditás (általában időskorban-szenilis demencia)

Pszichotikus epizód –rövid pszichotikus zavar • emlékezetzavar: memóriafunkció

Szomatikus betegségekhez társuló pszichózis Pl.
dehidráció károsodása
Affektív zavarok • kognitív zavarok: intellektuális hanyatlás • ez a
Személyiségzavarok
-Borderline kettő a fő tünet
-Paranoid >>> Paranoia De! ezek nem • kommunikációs zavarok
pszichotikusak, helló!
• affektív zavarok?
Foliea deux–indukált paranoid zavar
Családba visszakerül, indul megint újra a o dezinhibíciók: korábbi gátlások
mókavonat feloldódása, csecsemőkori
Demencia reflexek újra megjelennek
Korsakoff szindróma o liberációs jelek
Krónikus alkoholizmus, butus, butuska értetlenség
Dehidratáció is vezethet hallucinogén állapotho • gyerekkorban is kialakulhat egy kisebb részük

• preszenilis demencia: 65 év előtt

Szenilis demencia:
 • Alzheimer típusú demencia (70%) • ▪ ezek a következményei
Vaszkuláris típusú demencia: agyér lehetnek csak
betegség következtében alakul ki
• terápia:

o nincs rá specifikus terápia

Alzheimer kór: o kórkép felismerése,
súlyosságának megállapítása,
közlése

• nem tudjuk mi okozza

• genetikai vizsgálat: Apo E4 allél hozható Vaszkuláris demencia:

összefüggésbe vele
• érelmeszesedés az agyerekben, szöveti elhalás
• családi halmozódás
következik be
• lassú, fokozatos kezdet, szinte észrevétlen • • kognitív és egyéb funkciók romlása
lefolyás, romlás is fokozatos
évtizedig • alapbetegség okoz más egyéb betegségeket okoz

• gyakran jó szomatikus állapot: átlagos • súlyos állapot szomatikusan

egészségi állapotúak
• neurológiai tünetei is lehetnek
• ellátást igényelnek
• ezek az elváltozások képalkotó
• diagnózisa:
eljárásokkal láthatók
o biztos csak szövettannal, de • ha hirtelen, akkor stroke
ezt ritkán végzik el
o plakk, neurofibrilláris • orvosi kezelés
degeneráció: szövettani
elváltozások az agyban • pszichológiai támogatás

• nem folytonos progrediáló folyamat
hullámvasútszerű
Egyéb demenciák: kognitív funkciók romlása a közös
Pszeudodemencia: depresszió kapcsán, úgy néz ki, mintha
demens lenne, de nem az
• demenciában szenvedő aktív erőfeszítést tesz, a
depressziós ellenáll
• depressziósok felerősítik a problémáikat, aminek
hangot is adnak, demensnek
disszimuláció
50
•
• többszörös személyiség- disszociatív
személyiségzavar
• ritka kórkép
• disszociatív amnézia: bizonyos dolgokra emlékezés
kiesik, majd visszatér
• disszociatív fúga: kirohanás az életből, majd
gyakran erre nem is emlékeznek • disszociatív stupor:
magunkba mélyülés • disszociatív pszichoneurológiai

• demenseknél átmenetileg sem jelennek meg jó zavarok: bénulás, vakság

kognitív funkciók • Ganser szindróma: gondolat pl, hogy hirtelen

• antidepresszáns nem segít a demenciában • börtönbe kerülnek, homályos tudatállapotban

alakul ki
depressziós kommunikációja meglassult, szomorú,
aggodalmaskodó, demensé nem • etiológia:

Disszociatív zavarok: o traumatikus élmény (traumatan) ▪

 gyerekkori, felnőttkori o személyiségvonások:
o védekező mechanizmus szuggesztibilitás
(pszichodinamikus modell)
• terápia: emlékezés segítése, hipn

12. Klinikai pszichológia a gyakorlatban

Addiktológusszakvizsga
BELÉPÉSI KÖVETELMÉNYEK
•Rorschach, MMPI, MAWI, klinikai munkahely
KLINIKAI PSZICHOLÓGIA •150 óra sajátélmény, szupervízió
Általános definícióként:
Szakterület: Klinikai szakpszichológus (4 év)
Kutatás •21 hónapos gyakorlat
Oktatás •Összefüggő szakmai gyakorlat –3 hónap •250
Szolgáltatás óra önismeret –módszerspecifikus képzőhely
Intellektuális, érzelmi, biológiai,
pszichológiai, szociális és viselkedésbeli
beilleszkedési zavarok, fogyatékosságok és
kellemetlenségek feltárása, előrejelzése, Szakpszichoterapeuta (2 év)
enyhítése
A KLINIKAI SZAKVIZSGA
Diagnosztikai jártasság
Alap-pszichoterápiás módszerekben való jártasság
KÉPZÉSI RENDSZER Pszichodinamikusgondolkodás
•Pszichológus diploma (klinikai pszichológia Fókusz: a szubjektív szenvedésen, a tudattalan
szakirány) konfliktuson, a személyiség struktúráján és az
interperszonális zavaron az áttételen keresztül Kognitív
Mesterképzés teóriák
•Klinikai és mentálhigiénés szakpszichológia (4 év) Jól strukturált, intellektuális munkamódon a
•Alkalmazott egészségpszichológia (3 év) hangsúly –tudatossal, tudatközelivel dolgozik
•Neuropszichológia(4 év) Belátható időtáv
Fókuszban a tünetek állnak
Egészségügyi szakvizsga •2 év Rendszerszemlélet
•Módszerspecifikus képzés (pl.: VIKOTE) Heteroanamnézis
Pszichoterapeuta szakvizsga Családkonzultáció
•Pl. tanácsadó szakpszichológus családterápia
Posztgraduális továbbképzés•2 év

51

HELYZETKÉP Pszichés státusz

A klinikai szakpszichológia a modern egészségügy Esemény valószínűsége (pl.: öngyilkosság,
szerves része –a gyógyító team tagja bűncselekmény)
Gyakorlat: Alappszichoterápiát végez
Orvosoknak, laikusoknak, képzési rendszerben Krízisintervenció
elvesző pszichológusoknak kevéssé ismert a Betegvezetés
klinikai szakpszichológus kompetenciaköre Szupportív terápia
Autogén tréning
Szakvizsga: Sajátos élethelyzetben lévők segítése
Közös gondolkodás –azonos kiindulópont Közös Kutatás, oktatás
szakmai nyelv
Eltérő, de egymást kiegészítő eszközök KOMPETENCIAHATÁROK
Pszichiáter
KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS FELADATAI Tanácsadó szakpszichológus
Pszichológiai felmérést végez –diagnosztikai javaslatot Mentálhigiénés szakember
fogalmaz meg Szociális munkás
Klinikai véleményt fogalmaz meg más szakember Művészetterapeuta
kérésére
Családkonzultáns
Alkalmasság
Addiktológiai konzultáns
Iskolapszichológus
Egészségpszichológus
Tréner, Coach
Pszichiátria területe
•Krízisosztály
•Pszichiátriai járóbeteg-ellátás
•Pszichiátriai osztály
•Addiktológia (fekvő-és járóbetegellátás)
•Pszichoterápiás osztály
Szomatikus osztály és rehabilitáció
Fegyveres és rendvédelmi testületek
Magánszektor területe
TERÜLETEK
KRÍZISOSZTÁLY
•Vizsgálatok mellett a terápia fontos résztvevője
•Mikroteama pszichiáterrel
•Egyéni betegvezetés –krízisterápia
•Több pszichológus, mint egy pszichiátriai
osztályon
•Tágabb kompetenciakört kíván meg –
kríziskonzílium (krízisterápia a része)
•Szűrés és állapotfelmérés
•Pszichoedukációstréningek
•Pszichoterápia, krízisterápia
PSZICHIÁTRIAI JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS
•Kiegészítő kezelés a pszichoterápia a
gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia
•Krízisintervenció
•Diagnosztika
•Családkonzultáció (családtagok segítése)
•Szekunder, tercier prevencióban való részvétel
•Krónikus mentális betegséggel élők
rehabilitációja (egyéni, csoportos)
PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY
Pszichodiagnosztika–kizárólagosan
pszichológusi kompetencia
Csoportterápiák vezetése
Betegvezetés
Hagyományos szemlélet: orvos az
elsődleges kezelő, a pszichológus
pszichodiagnosztikaifeladatokat lát el
Modern szemlélet: Kezelőtárs a
pszichológus – mikroteam
Alappszichoterápia megválasztása a
páciens állapota alapján
Klasszikus pszichoterápia nem
kivitelezhető (rövid kezelési idő, páciensek
állapota)
Mindennapi élethez szükséges biztonság
és kontroll érzésének kialakítása
Oktatói tevékenység
PSZICHOTERÁPIÁS OSZTÁLY
A kezelés második lépcsőfoka lehet az
akut pszichiátriai ellátást követően
Intenzívebb, hosszabb távú ellátás –
alkalmasságbecslés
Pszichoterápiás hangsúly –egyéni és
csoportos formában
TEAMMUNKA
ADDIKTOLÓGIA
Pszichitáriarésze
Multidiszciplináris terület
Addiktológus: második szakvizsga orvosok,
klinikai szakpszichológus számára (2 év)
Diagnosztikai, pszichoterápia, farmakoterápia
Addiktológiaikonzultáns (1,5 év) –szakirányú
továbbképzés alapdiplomát követően
Prevenció, edukáció, elterelés, konzultáció Kettős
diagnózisú betegeknél, ahol súlyos
komorbidpszichopatológia társul az

addiktológiaikórképhez –meghaladja a
kompetenciakörét!
Pszichológus minden szinten fontos tagja lehet a
teamnek
Területei:
Prevenció
Alacsonyküszöbű szolgáltatások (pl.: tűcsere
program)
Ambuláns ellátás
Méregtelenítő kezelés (ambulánsan vagy kórházi
osztályon)
Rehabilitáció (kórházban, vagy rehabon)
ADDIKTOLÓGIA: PREVENCIÓ
Elsőleges, másodlagos, harmadlagos prevenció
területén is
Serdülő, felnőtt korosztály, fokozottan
veszélyeztetett alpopuláció vagy általános
populáció számára
Szerhasználat megelőzése vagy az újbóli
szerhasználat megjelenésének megakadályozása
Klinikumonbelül és kívül is
Program tervezése, kivitelezése, disszeminációja
Szerhasználat súlyosságának becslése
ADDIKTOLÓGIA: DROGAMBULANCIA
Állapotfelmérés
Pszichológiai, pszichiátriai, fiziológiai és
szociális területek vizsgálata
Szerhasználat súlyossága
Szerhasználat során sérült életterületek
Komorbidpszichitáriaibetegségek
Motiváció felmérése
Elterelés (6 hónap) –motivációhiány fokozott
(rendőrségi eljárást követően jelentkeznek)
Szubsztitúciós kezelés
Kezdetben a krízisállapot megszüntetése
Visszailleszkedés támogatása
Betegvezetés, kríziskezelés, terápia –kliens
állapotától függően
Szer megvonását követően előtérbe kerülnek a
pszichés háttérmechanizmusok –traumatizáció
Stigmatizációval való szembesülés
Pszichológus kiemelt feladata a beteg
támogatása, felszínre kerülő információk
feldolgozása, továbbirányítása
SZOMATIKUS OSZTÁLY
Jellegzetességei:
Nyugati orvoslás testközpontúsága –testi
tünetek enyhülésének, test gyógyulásának
igénye A páciens figyelme a testére centrál
Klinikai szakpszichológus feladatai:
Diagnosztika
Terápia
Oktatás, kutatás
Rehabilitáció
Segítség lehetőségei:
52
Érzelmi reakciók, hangulat megfigyelése
Megküzdési technikák fejlesztése
Egyéni konzultáció
Pszichiátriai konzílium
Kezelők-páciens viszony segítése
SZOMATIKUS OSZTÁLY
Diagnózist követően:
Halálos fenyegetettség, kontrollvesztés
érzése A kezelések mellékhatásai, tünetek
Családban betöltött szerepek
megváltozása, korábbi élet és értékrend
felborulása
Énkép/testkép, testi funkciók
megváltozása Csökkent társas
támogatottság
Egzisztenciális problémák: anyagi
terhek, munkahely elvesztése
Diagnózis közlése után sikertelen
alkalmazkodás pszichiátriai betegség
kialakulásához is vezethet (pl.: PTSD)
SZOMATIKUS OSZTÁLY, REHABILITÁCIÓ
Rehabilitálandó beteg nehézségei:
Betegség következtében kialakult defektus
feldolgozása
Megváltozott körülmények elfogadása
Új alkalmazkodási módok kidolgozása
Pszichológus feladatai:
Pszichés állapot, kognitív deficit, motivációs
következmények felmérése
Pszichoterápiás kezelés
Pszichés megbetegedés szűrése
Hosszabb hospitalizációvaljáró depresszió,
szorongás jeleinek felismerése, kezelése
Adaptációs szabadság támogatása –otthoni
problémák feldolgozása
A team támogatása (pl.: dolgozók pszichés
terhelésének csökkentése, teammunka támogatása)
FEGYVERES ÉS RENDVÉDELMI
TESTÜLETEK
Katonai szolgálatra való alkalmasság
Motiváció, pályakép, mentális teljesítmény,
személyiség (érzelemszabályozás, önkontroll,
frusztráció tolerancia, társas készségek)
Katonai szocializáció támogatása
Általános szűrés, Mentálhigiénés vezetés,
Motiváció fenntartása, Beilleszkedési zavarok
ellátása
Csapatpszichológiai tevékenység
Szervezetlélektani beavatkozások,
pszichoedukáció, egészségfejlesztési és megőrzési
programok
Külszolgálatra való alkalmasság vizsgálata
Missziós felkészítés és reintegráció
Műveleti stresszorokravaló felkészítő tréning
Műveleti alkalmazás a parancsnok dolga –
pszichológus ennek támogatója

Visszaillesztő tréning, pszichológiai gondozás,
pszichoedukációa családnak is
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI
INTÉZETEK Befogadási eljárás
Pszichitáriaikezelés, szuicidium, szerhasználat
az anamnézisben
Viktimizációszempontjából
veszélyeztetettek kiszűrése (speciális
részlegre kerülhet)
Pszichológusi meghallgatások
Önkéntesen vagy reintegrációstiszt
javaslata alapján
Csoport
Pszichológiai vélemény az intézet kérése
nyomán Mentálhigiénés szolgáltatás a
személyzet számára (esetlegesen alkalmassági
vizsgálatok)
MAGÁNSZEKTOR
Friss diplomás probléma: anyagi kérdés, kevés
munkahely –tapasztalatlanság, képzetlenség
Kollegiális kapcsolatok hálójában dolgozunk –
törvényi előírások szabályozzák a kereteket
Praxisalakító tényezők:
Módszer
Klinikus kapcsolati hálója
Hosszabbtávú elköteleződést tesz lehetővé –
pszichoterápiás szemlélet
Szakember folyamatosan monitorozzaa
kompetenciahatárait –megfelelő ellátás
Páciens számára nehéz lehet a kapcsolati váltás
továbbküldésekor
Adminisztratív terhek –dokumentációs
kötelezettség
Terápiás magány –saját mentálhigiéné fenntartása
Történet
13. PSZICHOTERÁPIÁK hoz létre
abból a célból, hogy sajátos
•Spirituális gyógyítások (vipassana>mindfulness)
•Magnetizmus, mesmerizmus (xviii. sz.) •Hipnózis (xix.
sz.-)
•Xix. sz. pszichológiai kutatás irányai: 1. laboratóriumi
kutatás empíria, 2. természetfilozófia, 3. klinikai-kutatás.
•Pszichoanalízis, származékai és a szakadárok (pl. Jung)
(xx. sz.-)
•Viselkedés majd CBT és származékok (kb. 1960-)
•Csoportok, család
•A pszichoterápia Magyarországon (a
betegvezetéstől a szakpszichoterápia szakvizsgáig)
Pszichoterápia definíciója
Pszichoterápiának nevezzük azokat a pszichológiai tudást
alkalmazó módszereket, melyekben a megfelelő
•Farmakoterápia
•ECT
53
MAGÁNSZEKTOR
Magánszektorban végzett munka folyamata:
Klienssel való kapcsolatfelvétel,
időpontegyeztetés
Első interjú, felmérő fázis, diagnosztika
Döntés: tudom vállalni a klienst vagy sem? Ha
nem, akkor hova küldöm tovább? A kliens vállalja e
a velem való közös munkát?
Célállítás, szerződés, keretek tisztázása (pl.:
fizetés, óralemondás, cél, alkalmak száma,
találkozások gyakorisága, stb.)
Végzettségtől és problémakörtől függően:
tanácsadás, terápia
Folyamat lezárása: leválási szakasz, eredmények
áttekintése, esetleges továbbirányítás
MAGÁNSZEKTOR –ÁTGONDOLANDÓ KÉRDÉSEK
Honnan lesznek klienseim?
Hol bérlek rendelőt? Milyen elvárásaim vannak? Az adott rendelő milyen plusz
szolgáltatásokat ad? Van-e szakmai közösség?
Van-e elég tapasztalatom az egyéni munkához?
Milyen klienskörrel tudok dolgozni? Hogyan teszem?
Mi a kompetenciaköröm és mi nem? Milyen módszerben képződöm/képződtem? Kiknek
indikálható?
Hogyan ismerem fel, ha valaki nem az én kompetenciakörömbe , tudásszintemhez
illeszkedik?
Milyen képzéseket érdemes végeznem kompetenciaköröm növelésére? Honnan tudok
szakmai segítséget kérni? Milyen szupervízióba járok? Tevékenységemmel növelem-e a
szakma elismertségét vagy gátolom esetleg?
MAGÁNSZEKTOR KÖLTSÉGEK, KÖTELEZETTSÉGEK(2019-ES
ADATOK) Vállalkozói létforma
Példa egyéni vállalkozó esetén (KATA)
Számlaadási kötelezettség (főállásként: 50.000 Ft, főállás mellett 25.000
Ft/hónap) Adminisztrációs kötelezettség (adóbevallás, bevételi nyilvántartás,
GDPR, stb.) Ipari kamarai tagság (5000 Ft/ év)
Iparűzési adó (tételes esetén bevételtől függetlenül 25000 Ft /félév)
Rendelőbérlés (kb. 1500-2200 Ft/óra)
Szupervízió (kb. 10000 Ft/ alkalom egyéni esetén, csoportban olcsóbb viszont
kevesebb idő)
EÜ szakvizsga esetén: orvosi kamarai tagság, ÁNTSZ engedélyű rendelő,
működési engedély, folyamatos továbbképzési kötelezettség (5 évente megadott
mennyiségű kreditek gyűjtése)
Egészségügyi törvény által szabályozott tevékenység
Pozitívum: magán eüpénztárakkal szerződni lehet, nagyobb kompetenciakör,
szakmai elismertség,
képzettséggel rendelkező szakember, a terápiás szerződés
által szakmailag lehatárolt „teret”
kommunikációs technikák segítségével a
páciens(ek)/kliens(ek) mentális reprezentációiban
változást hozzon létre.
Pszichoterápiák közös jellemzői
•Interperszonális kontextus.
•Tudományosan tesztelhető modell a
pszichopatológiáról és a kezelésről.
•A modell a kutatást is meghatározza.
•A kutatás és a klinikai gyakorlat nem kapcsolódik
közvetlenül. (efficacy vs clinical effectiveness; internal vs
external validity).
•Integráció problematikus elméleti szinten, a gyakorlatban
természetesen valósul meg. (De: Legalább utólag tudd mit
miért teszel! > boundary transgression vs violation).
•Etika és technika szoros összefüggése. Terápiás
lehetőségek mentális zavar esetén
54
•Pszichoterápia
•Szocioterápia (miliőterápia)
•Kombinációk •Klasszikus pszichológia-elméleti keretbe nehezen
illeszthető terápiák (pl. EMDR-Eye Movement
A pszichoterápia hatásmechanizmusa -háttér Desensitisation and Reprocessing).
Filozófia-Biológia (nurturisták vs natalisták) •A gének •Fő terápiás csoportok (Roth, Fonagy 2005):
vagy a környezet hatása a pszichodinamikus, kognitív-viselkedés, interperszonális,
viselkedés/patológia? rendszerszemléletű, szupportív és kísérletező, csoport,
•Interakcionista szemlélet a biológiában (1960-as tanácsadás.
évektől). A pszichoterápia helye a szolgáltató rendszerekben
•Példa: sütemény (Dunbar és mtsai. 2013) •Pszichoterápia és egészségügy,
•Pszichoterápia és magánpraxis,
A pszichoterápia hatásmechanizmusa •Az •Pszichoterápia és alternatív gyógymódok.
emberi fejlődés sajátossága („The
psychological birth”), Képzés és szakmaiság
•Neuronális plaszticitás (az agy tapasztalatfüggő érése, •„Berlini modell”: sajátélmény-elmélet-szupervízió.
nature-nurture egymásra hatása), •Képzés: Szakegyesületek, Képzőhelyek. •Végzettség:
•Brain-Mind egysége („Descartes hibája”) •„Psychotherapy, Pszichológus, Klinikai
as far as it leads to substantial behavioral change, appears szakpszichológus, Pszichiáter, Pszichoterapeuta, Szak-
to achieve its effect through changes in gene expression at pszichoterapeuta.
the neuronal level” (Kandel 1996). •Külföld.
A pszichoterápiák felosztása •Klinikum és/vagy kutatás? (folyamatkutatás –
•A médium hangsúlya alapján (verbális/non hatásvizsgálat)
vertbális). Kihívások
•A résztvevők száma alapján (egyéni, csoportos, Terapeuta •Nehéz kihívás: EBT (empirically based
átmenet). treatments)
•Időhatár alapján. MERT
•Szemléleti beállítódás alapján (dinamikus-kognitív 1.Változók sokasága:
spektrum). terápián kívül, belül (specifikus és non-specifikus
•Tudatállapot alapján (normál-módosult). hatótényezők)
2. Mi gyógyít?? Technika? Módszer?
Módszerek 3. Betegségspecifikusság kérdésköre. (A jó terápia egyedi).
4. Pszichoterápia = tudomány (manuálok) és
•400 terápia (több is?). művészet (egyediség
•Vesd össze a kézikönyveket!

Klinikai pszichológus a pedagógiai szakszolgálatban

Köznevelési törvény (2011) –Pedagógiai pedagógiai, klinikai felnőtt, neuropszichológiai

szakszolgálat feladatai (EMMI rendelet, 2013) szakpszichológus
•Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és •Szakértői bizottsági tevékenység: klinikai gyermek,
gondozás pedagógiai, tanácsadó szakpszichológus,
•Fejlesztő nevelés neuropszichológiai szakpszichológus
•Szakértői bizottsági tevékenység (iskolaérettség, BTM,
SNI) •Korai fejlesztés: klinikai gyermek, klinikai felnőtt,
•Nevelési tanácsadás tanácsadó, neuropszichológiai szakpszichológus
•Logopédiai ellátás •Pályaválasztási tanácsadás: tanácsadó, pedagógiai
szakpszichológus
•Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás •Iskolapszichológiai koordináció: pedagógiai,
•Konduktív pedagógiai ellátás tanácsadó szakpszichológus
•Gyógytestnevelés •Tehetséggondozó koordinátor: pedagógiai,
•Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás tanácsadó szakpszichológus
•Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

Szükséges végzettségek Klinikai pszichológus feladatai

•Nevelési tanácsadás: klinikai gyermek, tanácsadó, •Gyermek klinikus:

55
–Korai fejlesztés –Korai fejlesztés
–Szakértői bizottsági tevékenység –Nevelési tanácsadás
–Nevelési tanácsadás
•Felnőtt klinikus: Nevelési tanácsadás
-Pszichodiagnosztika
-Prevenciós tevékenység
-Mentálhigiénés intervenció a gyermek korai
fejlődési időszakában
-4. életévüket betöltött óvodásoknál szűrés BTM
megelőzése céljából
-Pszichológiai tanácsadás, pszichológiai
gondozásgyermekeknek
-„Támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató
munkáját”
-Segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család
kapcsolattartását
-Pszichológiai konzultációa szülők és a
pedagógusok részére
Szakértői bizottsági tevékenység
•Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség
megállapítása
–Ha a gyerek nem járt óvodába
–Kell-e 7 évesen újabb nevelési év az óvodában –Hat éves
kora előtt megkezdheti-e az iskolát –Az óvodai
dokumentumok alapján nem dönthető-e a fejlettség
–Ha a szülő nem ért egyet az óvodai döntéssel
•A beilleszkedési, a tanulási, a magatartási
nehézség megállapítása vagy kizárása
•A sajátos nevelési igény valószínűsítése (megyei
szakértői bizottság felé továbbküldés)
•Fejlődést nyomon követő felülvizsgálat –a vizsgálat
után egy évvel, majd 10 éves korig kétévente, utána 3
évente (16 éves korig) –A szülő/intézmény bármikor
kérheti
•Szakértői vélemény készítése
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: •Különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: –Sajátos nevelési
igényű
–Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
–Kiemelten tehetséges
•Pedagógus státusz
•Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek, tanuló
Sajátos nevelési igény (SNI)
•Team munka (fejlesztő pedagógusok, logopédusok, családgondozók, gyermekpszichiáter, szociális munkás stb.)
a szakszolgálaton belül és kívül (pedagógusokkal)
Terápiák, intervenciók
•Egyéni
•Csoport
•Szülőkonzultáció
•Pedagóguskonzultáci
ó •Családterápia
„sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés
fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd”
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermek, tanuló (BTM)
Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,
aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas
kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási
hiányosságokkal küzd, közösségbe való
beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített
vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos
nevelési igényűnek.
Szakértői vizsgálat indítható
•Hivatalból
•Hatósági megkeresésre
•Szülői kérelemre
•Szülő egyetértésével
–Nevelési-oktatási intézmény
–Család-és gyermekjóléti szolgálat/központ,
bölcsőde, gyermekotthon, gyermekvédelmi
szakszolgálat
A vizsgálaton
•A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő
együttes jelenléte szükséges –vélelmezhető,
hogy képviseli a másikat, ha mégsem
•Jelen lehet a vizsgálaton
•Vizsgálat után tájékoztatni kell
A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele •A
szülő döntése alapján
•Kötelező jelleggel
Környezet
56
57
5
59
60