Bevezetés

A valóságon túli világban jól kezdődött az év: Dwight David Eisenhower elfoglalta az Egyesült Államok
elnöki székét. Azután március 5-én meghalt Joszif Sztálin, a Föld két leghatalmasabb nemzetének élére tehát új
vezető került. Engedett a feszültség Szovjetunió-szerte, a hatalmi harcok befejeztével Nyikita Hruscsov
emelkedett ki győztesként, de az oldódásra legjobban Berijának - a titkosrendőrség gyűlölt főnökének - a
kivégzése utalt. Március 31-én a svéd Dag Hammarskjöldöt az ENSZ főtitkárává választották.
Az afrikai kontinensen izzott a nacionalizmus; Jomo Kenyattát április 2-án búnősnek nyilvánították a mau-
mauk elleni vérengzésekben. Június 2-án Erzsébetet II. Erzsébetté, Nagy-Britannia királynőjévé koronázták, két
hétre rá Ethel és Julius Rosenberget kivégezték, mert atomtitkokat juttattak el Moszkvába. Július 27-én végre
befejeződött a koreai háború, aláírták Panmindzsonban a békét. Viszont baljóslatú felhő kerekedett a Szovjetunió
felett: az oroszok augusztus 29-én kipróbálták első hidrogénbombájukat.
1953-ban Ian Fleming közreadta a Casino Royale-t, a James Bond-történetek első darabját. J. B. Rhine
megírta Az ember új világát, az okkultizmus új tanát, melyet majd módfelett megkedvelnek az 50-es évek
science-fiction szerzői. Chagall megfesti az Eiffel-tornyot. A Broadwayn zajos siker a Kismet; Lipmann és Krebs
orvosi Nobel-díjat kapnak az élő sejtek kutatásáért. A nagy Maureen Connolly grand slamet nyer női teniszben:
Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban is ő győz. Arthur Miller Salemi
boszorkányok c. műve a sok remek amerikai dráma közül is kiemelkedik. Megjelenik B. F. Skinner nagy hatású
munkája a behaviorista pszichológiáról. Henry Moore elkészül a Király és Királynő című szobrával.
Ben Hogannek piszkosul megy a játék, győz a Mesterek Tornáján, meg az amerikai és az angol nyílt
bajnokságon. Winston S. Churchill irodalmi Nobel-díjat kap háborús emlékiratáért. Persze azért a Bevezetés a
metafizikába - Martin Heideggertől - jobb könyv. Néhány nagy film a sok közül: Julius Caesar, Római vakáció,
Az élő sivatag, Most és mindörökké. Ja, és jó kis musical volt Eeonard Bernsteintől a Gyönyörű város is. Nincs
többé lehetetlen: Hillary és Tenzing nevezető kísérője felmászott a Mount Everestre. Az esélytelen Fekete
Csillag állva hagyta Bennszülött Táncost a Kentucky Derbyn. Saul Bellow megírta Augie March kalandjait,
Simone de Beauvoir A második nem című könyve nagy port vert fel Amerikában. Az év emlékezetes slágere volt
például az Azt hiszem; a Mibe kerül az a kutyus az ablakban? az Árapály, az Idegen a Paradicsomban és a
Szeretem Párizst.
1953-ban a tüdőrák és a dohányzás között először sikerült bizonyítani az oksági összefüggést. Ebben az
esztendőben jelent meg Kinsey írása is: A nő szexuális élete. Wisconsin hét ponttal kikapott bél-Kaliforniától
kosárlabdában. Leon Uris Harci dala remekül fogyott, ellenben a jenkik megint elverték a Hiúzokat -
utóbbiaknak tehát már másodszor nem sikerült a visszavágás.
Meghalt: Dylan Thomas, Hilaire Belloc, Eugene O'Neill, Szergej Prokofjev, Bill Tilden teniszkirály, Robert
A. Taft szenátor és Richard von Mises.
Mel Brooks nem volt többé Melvin Kaminsky, akkor persze már sok éve nem volt az - nagy kár ezért, Mel.
A valóságos világban nagy év volt megint. Kiemelkedő dolgok jelentek meg a permanens paperback-
forradalom viharában, köztük néhányból mérföldkő vált, például Alfred Bestertól Az arc nélküli ember;
Theodore Sturgeon Emberibb embere; Arthur C. Clarke-tól a Gyermekkor vége; A Nap gyűrűje - Clifford D.
Simaktól; a Hozd el az ünnepet Ward Moore-tól; Leigh Brackett könyve; a Rhiannon kardja; és Az atom
gyermekei - Wilmar H. Shirastól.
Egyéb csudálatos dolgok is történtek. Hat kiváló író először hatolt be a valóságba: januárban James White az
Átkelés segítséggel szerzője, márciusban John Brunner a Ti jók és dicsők révén, őt követte Marion Zimmer
Bradley a Kizárólag nőknek írója, Tom Codwin a Nagy Szakadékkal, Arthur Sellings a Kísértőkkel és Anne
McCaffrey A verseny szabadságával; ezek októberben jelentek meg, bizony az október nem volt rossz hónap.
1953-ban megszületett és kimúlt két folyóirat: a Rakétatörténetek és az Űrhistóriák. A Híres fantasztikus
rejtélyek és az Új science fiction is csődbe ment: ez összesen négy tragédia. Viszont négy másik újság lépett a
helyükre, át is vészelték az évet, némelyik tovább is elhúzta. A Science Fiaion Történetek - folyton változó fejléc
alatt - Leo Margulies és Sam Merwin szerkesztésében mély nyomot hagyott a műfaj emlékezetében.
A valóság emberei tizenegyedszer találkoztak a philadelphiai Sci-fi világkongresszuson. Ez volt ám a fontos
világkongresszus, mert első ízben itt osztották ki a sci-fi teljesítményekért járó jutalmakat, az Hugo-díjakat. Ma
is a díjátadás a világkongresszusok fénypontja. Az első kitüntetettek: Alfred Bester - Az arc nélküli emberért. Az
Astounding Science Fiaion és a Galaxy Science Fiction a legjobb folyóiratok díját nyerte el, Virgil Finley a
Legjobb illusztrátor jutalmát kapta, Ed Emshwiller és Hannes Bok a Legjobb borítóért kapott díjat; Willy Ley-t
is kitüntették, ő lett a Legjobb cikkíró; Philip José Farmer a Legjobb első kötet szerzője. Forrest J. Ackermant
Elsőszámú fantasztikus embernek választották meg.
A science fiction filmek nagyon-nagyon mentek. 1953-ban például a Donovan agya, a betiltott Négyoldalú
háromszög, a remekbe szabott Támadás a Marsról, a Világok háborúja, A labirintus, A Twonky - és még
sorolhatnám.
 Szóval, utazzunk vissza a rendkívüli 1953-as esztendőbe, élvezzük a legjobb történeteket, melyeket a
valóságos világ örökül hagyott ránk.

Szántó György Tibor fordítása