j D u s á n T.

B a t a k o v i c

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 7. OSZTÁLYA SZAMARA

3ABO/Í 3A yiJBEHHKE
t
 DUSÁN T. BATAKOVIC

TÖRTENELEM
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 7. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

3AB0Ü 3A YUBEHHKE • BEOrPAü

Recenzensek
dr. V o j i s l a v P a v l o v i é , a S z e r b T u d o m á n y o s é s M ű v é s z e t i A k a d é m i a B a l k a n o l ó g i a i I n t é z e t é n e k
tudományos munkatársa
dr. V e s n a D i m i t r i j e v i c , a b e l g r á d i L a z a K o s t i c Á l t a l á n o s I s k o l a t a n á r a
P e t a r Rangelov, a d i m i t r o v g r a d i Hristo B o t e v Á l t a l á n o s Iskola t a n á r a

Fordította
Hardi Irsai Angéla

A magyar nemzet történetével kiegészítette

dr. C s e h á k K á l m á n é s d r . P á l T i b o r

A magyar nemzet és Magyarország története Mohácstól az osztrák-magyar kiegyezésig (1526-1867) című

fejezetet értékelte
dr. A l e k s a n d a r K a s a s e g y e t e m i t a n á r , B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r , Ú j v i d é k
dr. G y ö r e Z o l t á n r e n d k í v ü l i t a n á r , B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r , Ú j v i d é k
Hardi Irsai Angéla t a n á r , J ó z s e f Attila Á l t a l á n o s Iskola, Újvidék

A magyar nyelvű kiadás szerkesztője

Laki Boglárka

Szerkesztő
S l o b o d a n G. M a r k o v i é

Felelős szerkesztő
dr. R o m á n c a J o v a n o v i c
Slobodanka Ruzicic

A kiadásért felel
dr. M i l o l j u b A l b i j a n i c i g a z g a t ó é s f ő s z e r k e s z t ő

A Szerb K ö z t á r s a s á g o k t a t á s i m i n i s z t e r e 2 0 0 9 . s z e p t e m b e r 1 1 - é n kelt 6 5 0 - 0 2 - 0 0 2 7 8 / 2 0 0 9 - 0 6 .
s z á m ú végzésével j ó v á h a g y t a e t a n k ö n y v kiadását és h a s z n á l a t á t az általános iskolák hetedik
osztályában.

V a j d a s á g AT o k t a t á s i , k ö z i g a z g a t á s i é s n e m z e t i k ö z ö s s é g i t i t k á r a 2 0 1 1 . d e c e m b e r 1 9 - é n kelt,
1 0 6 - 6 1 - 0 0 2 0 9 / 2 0 1 0 - 0 1 . számú végzésével jóváhagyta a m a g y a r történelmi kiegészítő kiadását
és h a s z n á l a t á t az általános iskolák hetedik osztályában.

ISBN 9 7 8 - 8 6 - 1 7 - 1 7 0 9 4 - 1

© 3ABO/I, 3AyLIBEHHKE, Beorpafl, 2 0 1 2 .

O B O fle.no He crne c e yMHOJKaBaTH, cj)OTOKonHpaTH H Ha 6 H ; I O KOJH flpyrn HanHH p e n p o / í y K O B a T H , H H y
neJiHHH H H y fleJiOBHMa, 6 e 3 nHCMeHor o,op6peH>a H 3 f l a B a n a .

© 3ABO/I, 3A y U E E H H K E , B e o r p a f l , 2 0 1 2 .
A kiadó írásos engedélye nélkül tilos e kiadvány teljes vagy részleges fénymásolása, bárminemű
sokszorosítása.
 ELŐSZÓ

E tankönyv elsődleges célja, hogy a hetedik osztályos tanulók betekintést nyerjenek

az európai és a nemzeti történelem eseményeibe a XV. századtól a XIX. század hetvenes
éveiig terjedő időszakban. A történelem tanulása nemcsak a tények és a dátumok megjegy­
zésén alapszik, hanem elsősorban az események és a bizonyos történelmi korszakok folya­
matainak megértésén. E tankönyv történetek sorozatát mondja el a legfontosabb esemé­
nyekről és folyamatokról. A történelmet ugyanis úgy érthetjük meg a legjobban, ha gazdag
tartalmából kiemeljük és képszerűén bemutatjuk azokat a példákat, amelyeket meg kell
jegyeznünk.
Az alapszöveget forrásanyagrészekkel egészítettük ki. Ezek abban segítenek, hogy
a tanulók könnyebben áttanulmányozzák a korszakot és megértsék jellegzetességeit. A
leckéket áttekinthető történelmi térképek kísérik. Ezeket tanáraitok segítségével elemez­
zétek. A történelmi térképek különösen fontosak, hogy segítségükkel a szóban forgó ese­
ményeket meghatározott térbe és időbe helyezzük. A tankönyv alapszövege, a történelmi
térkép és a forrásrészlet egymással szoros összefüggésben áll, egységes képet alkotnak az
események bemutatásában, valamint a főbb történelmi folyamatok megértésében.
A tankönyv lehetőséget nyújt, hogy a tanulók az adott életrajzokon keresztül meg­
érthessék az ismert személyek szerepét a bemutatott történelmi eseményekben. A kísérő
képanyag is kettős szerepet tölt be: más szemszögből világítja meg az említett személyt,
eseményt vagy történelmi kort, illetve jobban érzékelteti a kor művészeti és esztétikai
szellemét. A megadott időszalagok pedig abban segítenek, hogy az egymással összefonódó
történetek áttekinthetőbbek legyenek, s meghatározzák időbeli helyüket egy hosszabb pe­
rióduson belül.
A tankönyv kérdéseket, az ismeretlen szavak és fogalmak szótári magyarázatait,
valamint a leckékben szerepelő kulcsfontosságú dátumok áttekintését is tartalmazza. Bár
az évszámok nélkülözhetetlenek az időbeli tájékozódásban, sokkal fontosabb, hogy a tanu­
lók megértsék a történelmi folyamatokat és azok jelentőségét az egyetemes történelemben.
A tankönyv külön figyelmet fordít az eszmék és az intézmények (pl. az angol parla­
mentáris rendszer vagy a felvilágosodás) kialakulására, amelyek ma is a politikai élet meg­
határozó tényezői, s befolyásolják társadalmunk alapvető polgári és művelődési értékeit. A
szerb nemzeti történelem leírása szorosan összefonódik az európaival. Különös hangsúlyt
fektettünk az egyes történelmi személyiségek jelentősége közötti különbségekre: arra,
hogy kik voltak a korszakalkotók (Karađorđe vezér), valamint azok, akik az előzőek által
megalapozott utakon jártak (Miloš Obrenović fejedelem).
A tananyag terjedelme összhangban áll az európai standardokkal. Tanulóinknak
segít abban, hogy jobban és átfogóbban megismerjék kontinensünk múltját, s a szerb állam
helyét abban. A történelem tehát nem száraz tények összessége, hanem az emberek azon
törekvése, meghatározott történelmi keretek között, hogy a világot, amelyben élünk, to­
vábbfejlesszék és új tartalommal bővítsék. A történelem a jelen előcsarnoka.

A szerző
 TARTALOM
ELŐSZÓ 3

1. EURÓPA A XV. SZÁZAD VÉGÉTŐL A XVIII. SZÁZAD VÉGÉIG 7

1. A MODERN KOR (ÚJKOR) 9
2. A NAGY FÖLDRAJZI F E L F E D E Z É S E K 12
A tengerészek 12
Az Újvilág b e t e l e p í t é s e 15
3. A VÁROSOK F E L E M E L K E D É S E 18
A kereskedelem 18
A manufaktúra 20
4. A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ 21
A megújhodás 21
Az i r o d a l o m 22
A m ű v é s z e k és műveik 25
Mecénások - a művészek patrónusai 26
5. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ 29
A protestantizmus 29
A katolikus m e g ú j h o d á s 31
A vallásháborúk 33
6. AZ ABSZOLUTISZTIKUS MONARCHIÁK 36
A királyok E u r ó p á j a 36
Franciaország 36
Oroszország 38
A felvilágosult a b s z o l u t i z m u s 40
Anglia 42

2 . A S Z E R B NÉP IDEGEN U R A L O M A L A T T A X V I . SZÁZADTÓL A X V I I I . SZÁZADIG 45

1. AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK HATALMA A BALKÁNON
Az O s z m á n B i r o d a l o m á l l a m b e r e n d e z é s e és t á r s a d a l m a (XVI-XVIII. s z á z a d ) 47
A hódítások 47
Az á l l a m b e r e n d e z é s 49
Vallási viszonyok 52
2. A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN 54
Az iszlamizáció 54
T á r s a d a l m i viszonyok: a rája, a vlachok és a m a r t a l ó c o k 55
A hajdukok és az uszkokok 57
A mindennapi élet 58
3.AZIPEKI(PECI)PATRIARKÁTUS 61
A s z e r b e g y h á z felújítása 61
A s z e r b p a t r i a r k á t u s vallási, kulturális és politikai h a t á s a 63
4. HÁBORÚK ÉS VÁNDORLÁSOK 66
Menedék u t á n k u t a t v a 66
A s z e r b e k v á n d o r l á s a 1 6 9 0 - b e n és 1 7 3 9 - b e n 67
A határőrvidék 70
5. A SZERBEK F E L E M E L K E D É S E A HABSBURG MONARCHIÁBAN 72
A szerb társadalom 72
Kulturális és o k t a t á s i viszonyok 73

3 . E U R Ó P A ÉS A VILÁG A X V I I I . SZÁZAD V É G É T Ő L A X I X . SZÁZAD H E T V E N E S ÉVEIIG 77

1. AZ IPARI FORRADALOM 79
A gépek a l k a l m a z á s a 79
Az ipari f o r r a d a l o m t á r s a d a l m i k ö v e t k e z m é n y e i 80
2. AZ ANGOL ÉS AZ AMERIKAI FORRADALOM 82
Az angol p a r l a m e n t a r i z m u s kialakulása 82
Az a m e r i k a i f o r r a d a l o m : a t i z e n h á r o m g y a r m a t l á z a d á s a 84
3. A F E L V I L Á G O S O D Á S - É R T E L E M , EGYENLŐSÉG, FEJLŐDÉS 89
A f r a n c i a felvilágosodás 89
Az Enciklopédia: a felvilágosodás e s z m e i s é g e a t u d á s minden t e r ü l e t é n 90
 4. A FRANCIA FORRADALOM 92
A harmadik rend lázadása: testvériség, szabadság, egyenlőség 92
Az a l k o t m á n y o s m o n a r c h i á t ó l a k ö z t á r s a s á g i g 94
5. BONAPARTE NAPÓLEON - TÁBORNOK, DIKTÁTOR, CSÁSZÁR 97
Napóleon felemelkedése 97
Napóleon és E u r ó p a 101
6. A NEMZETEK EURÓPÁJA 104
A n e m z e t , a nép és a s z u v e r e n i t á s fogalma 104
A bécsi k o n g r e s s z u s - a legitimizmus u r a l m a 105
A r o m a n t i k a : a népek l á z a d á s a az a b s z o l u t i z m u s ellen 106
7. AZ 1 8 4 8 / 4 9 - E S F O R R A D A L M A K - A NÉPEK TAVASZA 108
A h a z a f i a k és a liberálisok •. 108
Nemzeti m e g ú j h o d á s o k a H a b s b u r g B i r o d a l o m b a n 110
8 . ÚJ NEMZETI ÁLLAMOK LÉTREJÖTTE 112
Az Itália e g y e s í t é s é é r t f o l y t a t o t t h á b o r ú k 112
A második német császárság megalakulása 114
9. POLGÁRHÁBORÚ AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 116
Az A m e r i k a i Egyesült Államok felemelkedése 116
É s z a k és Dél h á b o r ú j a 117
10. A NAGYHATALMAK ÉS A KELETI KÉRDÉS 119
A nagyhatalmak 119
A keleti k é r d é s 119
A krími h á b o r ú 120
A balkáni forradalmak ( 1 8 0 4 - 1 8 7 8 ) 121
A n a g y keleti v á l s á g ( 1 8 7 5 - 1 8 7 8 ) 123

4 . A MODERN S Z E R B I A ÉS MONTENEGRÓ 125

1. AZ ELSŐ SZERB F E L K E L É S ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 ) 127
A b e l g r á d i pasalik 127
A dáhik elleni l á z a d á s 128
H a r c a független á l l a m é r t 129
A felkelők á l l a m á n a k intézményei 131
2. A MÁSODIK SZERB F E L K E L É S ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATÉRT
FOLYÓ KÜZDELEM 135
A szerb forradalom folytatása 135
A Miloš fejedelem ö n k é n y u r a l m a elleni h a r c 137
A G y e r t y a s z e n t e l ő napi a l k o t m á n y (Sretenjski u s t a v ) 139
3. AZ ALKOTMÁNYVÉDŐK URALMA ( 1 8 4 2 - 1 8 5 8 ) 141
Az állami és o k t a t á s i i n t é z m é n y e k m e g a l a k u l á s a 141
Szerbia külpolitikája 143
A l e k s a n d a r fejedelem b u k á s a 145
4. MILOŠ ÉS MIHAILO OBRENOVIĆ MÁSODIK URALMA ( 1 8 5 8 - 1 8 6 8 ) 146
A bel- és külpolitikai helyzet - a függetlenség előfeltételeinek m e g t e r e m t é s e 146
Az első B a l k á n - s z ö v e t s é g 147
Az E g y e s ü l t Szerb Ifjúság 148
5. SZERBIA A FÜGGETLENSÉG ÚTJÁN ( 1 8 6 8 - 1 8 7 8 ) 150
A helytartósági rendszer ( 1 8 6 8 - 1 8 7 2 ) 150
Szerbia a n a g y keleti v á l s á g b a n ( 1 8 7 5 - 1 8 7 8 ) 152
A függetlenség ( 1 8 7 8 ) 152
A Szerb Fejedelemség - t e r ü l e t e , l a k o s s á g a , g a z d a s á g a 154
6. MONTENEGRÓ (CRNA GORA) A XIX. SZÁZADBAN (A FÜGGETLENSÉG
ELNYERÉSÉIG, 1 8 7 8 ) 156
T e r ü l e t e , l a k o s s á g a és az á l l a m r e n d s z e r kiépítésének kezdetei 156
I. P é t e r ( P e t a r P e t r o v i ć Njegoš, 1 7 8 4 - 1 8 3 0 ) 157
II. P é t e r ( P e t a r P e t r o v i ć Njegoš, 1 8 3 0 - 1 8 5 1 ) 158
Danilo fejedelem ( 1 8 5 1 - 1 8 6 0 ) 159
Nikola P e t r o v i ć Njegoš - a f ü g g e t l e n s é g e l n y e r é s e 159
5 . A S Z E R B NÉP IDEGEN U R A L O M A L A T T A XVIII. SZÁZAD V É G É T Ő L
A X I X . SZÁZAD H E T V E N E S ÉVEIIG 163
1. A SZERBEK A HABSBURG MONARCHIÁBAN 165
Kiváltságok, t e r ü l e t , m ű v e l t s é g 165
A s z e r b e k r é s z v é t e l e az 1 8 4 8 / 1 8 4 9 . évi f o r r a d a l o m b a n 166
Az ö n k o r m á n y z a t é r t folyó h a r c f o l y t a t á s a 168
2. A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN 171
A s z e r b e k helyzete B o s z n i á b a n és H e r c e g o v i n á b a n 171
Ószerbia 174

6 . A MAGYAR N E M Z E T ÉS MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E T E MOHÁCSTÓL AZ O S Z T R Á K - M A G Y A R

KIEGYEZÉSIG ( 1 5 2 6 - 1 8 6 7 ) 177
1. A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG 178
A mohácsi csatavesztés következményei 178
A h á r o m r é s z r e s z a k a d t o r s z á g közigazgatási r e n d s z e r e 180
A v é g v á r a k l á n c o l a t a és a v é g v á r i vitézi élet 181
R e f o r m á c i ó és e l l e n r e f o r m á c i ó M a g y a r o r s z á g o n 184
2. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA 186
B á t h o r y István, Erdély fejedelme 186
B o c s k a i István s z a b a d s á g h a r c a 186
Bethlen Gábor és az Erdélyi Fejedelemség fénykora 188
A R á k ó c z i a k Erdély élén 190
3. KÜZDELEM A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM B E V E Z E T É S E ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG
FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL 193
Zrínyi Miklós, a költő és h a d v e z é r 193
A Wesselényi-féle ö s s z e e s k ü v é s 194
Thököly I m r e k ü z d e l m e a Habsburgok ellen 194
A t ö r ö k kiűzése M a g y a r o r s z á g r ó l 195
I. Lipót ö n k é n y u r a l m a 198
4. II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA 200
A felkelés k i t ö r é s é n e k okai 200
A felkelés k i b o n t a k o z á s a 200
Az állam életének m e g s z e r v e z é s e 201
A s z a t m á r i béke m e g k ö t é s e 203
A s z a t m á r i béke utáni h e l y z e t 204
5. A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN 206
A Temesi B á n s á g m e g a l a k u l á s a és az új h a t á r ő r v i d é k k i a l a k í t á s a 206
A Pragmatica Sanctio 206
A Habsburgok telepítési politikája 208
Az ú r b é r i v i s z o n y o k r e n d e z é s e és Mária Terézia g a z d a s á g p o l i t i k á j a 210
A művelődési élet a l a k u l á s a 211
II. József r e f o r m t ö r e k v é s e i 211
A nemesi m o z g a l o m és a m a g y a r jakobinusok 213
6. A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON 216
A napóleoni h á b o r ú k h a t á s a 216
Az 1 8 2 5 - ö s o r s z á g g y ű l é s 216
Széchenyi István, a r e f o r m k o r elindítója 218
Kossuth Lajos k ü z d e l m e a r e f o r m o k é r t 221
A nemzeti kultúra kibontakozása 221
7. AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 224
A r e f o r m e s z m é k g y ő z e l m e és a pesti f o r r a d a l o m 224
Az 1 8 4 8 - a s t ö r v é n y e k m e g h o z a t a l a és a B a t t h y á n y - k o r m á n y m ű k ö d é s e 226
A s z a b a d s á g h a r c k e z d e t e és az e l l e n f o r r a d a l o m újabb t á m a d á s a 228
A t a v a s z i h a d j á r a t és a függetlenség kikiáltása 230
A szabadságharc veresége 233
8. A BACH-KORSZAK ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS ELŐZMÉNYEI 235
Az a b s z o l u t i z m u s r e n d s z e r e M a g y a r o r s z á g o n 235
A B a c h - r e n d s z e r b u k á s a és a k i e g y e z é s e l ő k é s z í t é s e 237
EURÓPA A XV. SZÁZAD
VÉGÉTŐL A XVIII.
SZÁZADVÉGÉIG 1

L e o n a r d o da Vinci: Az emberi test aránya

 • Botticelli: Vénusz születése
Az újkori Európa (1640 körül)

~3 7
NORVÉG S L
Észak lílRÁLYSÁlO- y " „
KIRÁLYSÁG

EGY,
TARTOMÁNYOI

i ..c
NEMETÁifrOLD

PORTUGÁLIA

SPANYOLORSZÁG
' NÁPOLYI KIRÁLYSÁG

Földközi-tenger

Francia Királyság Az osztrák Habsburgok birtokai Oszmán Birodalom

A Szent Római
Angol Királyság Német államok Más királyságok
Császárság
A spanyol Habsburgok Portugália 1640-ben Köztársaságok határai
birtokai függetlenítette magát
Spanyolországtól
 1. A MODERN KOR (ÚJKOR)
Mit tanultál az ötödik és a hatodik osztályban a történelmi korok felosztásáról?
Mely eseményekkel fejeződött be a középkor?

A középkor végét és az újkor kezdetét általában három eseménnyel jelöljük: Konstantinápoly buká­
sával (1453), a nyomda feltalálásával (1450 körül), valamint az Újvilág (Amerika) Kolumbusz Kris­
tóf általi felfedezésével 1492-ben. Az újkor a XX. század kezdetéig (illetve az első világháborúig)
tart. Európában és Amerikában ezt a kort modern kornak is nevezik. Az újkor tehát a modern kort
jelölő régebbi elnevezés.

A középkor az ezeréves Bizánci Birodalom fővárosának, Kons-

tantinápolynak a bukásával fejeződött be. A város 1453. május 29-
én, kimerítő ostrom után, az oszmán-törökök kezére került. Az utol­
só, anyai ágon szerb arisztokrata családból származó bizánci császár,
XI. Konstantin Dragazész életét vesztette a harcokban. II. (Hódító)
Mohamed, Konstantinápoly új ura, nemsokára ezután a Balkán meghó­
dítására indult. A törökök könnyűszerrel elfoglalták a részfejedelemsé­
gekre bomlott szerb földeket (a Szerb Despotaságot 1459-ben, Boszni­
át 1463-ban, Hercegovinát 1481-ben, Montenegrót 1499-ben). • Konstantinápoly az
oszmán-törökök kezén
10 A MODERN KOR (ÚJKOR)

Gutenberg János (fohannes Gutenberg). Az antik ismeretek ter­

jesztésében döntő fontosságú volt a nyomda felfedezése. Bár má­
sutt is kísérleteztek a nyomdatechnika kidolgozásával, feltalálása
a német Gutenberg János érdeme. Találmányát Mainz városában
szabadalmaztatta (1450), s itt nyomtatta ki az első könyvet, a ke­
resztény világ életében nélkülözhetetlen Bibliát. Az ólmot megolvasz­
totta, majd kiöntötte belőle az abc mozgatható betűit. Ezeket rakta
sorba egymás után az oldalak elkészítésénél, s a sajtológép bizonyos
nyomása alatt papírra rögzítette. Az európai egyetemeken használt
latin nyelvű nyomtatott könyvek megjelenése elősegítette a tudomá­
nyos ismeretek gyors terjedését.

• Nyomda 1570-ben
1. a nyomtatásra szánt kézirat; 2. a nyomdászok elkészítik az ólombetűket; 3. a nyomdafestékkel történő pe-
csételés; 4. az elkészített oldal papírívre való nyomtatása; 5. a kinyomtatott ívek szárítása; 6. az inas egymásra
rakja a kinyomtatott oldalakat
 A MODERN KOR (ÚJKOR] 11

Bizánc letűnésével a történelem színpadáról Nyugat-Euró­

pa lett a modern civilizáció fejlődésének fő mozgatóereje. A bizánci
császárok könyvtárában gondosan összegyűjtötték az antik gon­
dolkodók, filozófusok és költők, matematikusok és asztronómu-
sok, orvosok és építészek tudását. Már a XIII. században számos FONTOS DÁTUMOK
alkotás Nyugatra került. A XV. században bekövetkezett török hó­
1450 Gutenberg feltalálta a
dításokkal pedig az ókori görögök öröksége új otthonra talált az
mozgatható fémbetűkkel
Appennini-félsziget fejlett kereskedelmi és ipari központjaiban -
történő könyvnyomtatást
Firenzében, Velencében, Genovában, Rómában. E tudás átvitele, 1453 Konstantinápoly eleste
valamint az antik művészetek, az irodalom és a filozófia iránti ér­ 1492 Kolumbusz felfedezte az
deklődés megteremtették azokat a feltételeket, amelyek a huma­ Újvilágot
nizmus és a reneszánsz mozgalomhoz vezettek.
A nyugat-európai egyetemi és kereskedelmi központokban,
az új találmányoknak és a földrajzi felfedezéseknek köszönhetően,
gyors műszaki, tudományos és művészeti fejlődés kezdődött. Csak
a Balkánon élő népek és a törökök által meghódított államok, vala­
mint Oroszország maradtak távol e szellemi fejlődéstől. Mégis, Eu­
rópának mint a világ legfejlettebb földrészének civilizációs hatása
más kontinensekre is kiterjedt.

ata»
«at|ű»w<a
—Lftnua*

uijiiimiurtií iiiliiliwMmlininiipn
Gutenberg galaxisa alatt azt a civilizációt értjük, amely a nyomta­
tott könyv jegyében alakult. Kezdete a XV. századhoz fűződött, s a XX.
század végén felfedezett internetes kommunikáció megjelenéséig tartott. A
nyomdának köszönhetően megnövekedett a könyvek száma, amelyeket ad­
wtoan
dig nagyon lassan - gyakran hibásan is - kolostori műhelyekben másoltak. Xi IÜII
• HÜ
IllMWÉ^BJ H MBian
1500-ig főleg egyházi jellegű könyveket nyomtattak. Attól kezdve a nagy HSSttüSÍSS
formátumú, drága luxuskönyvek helyett mind gyakrabban kisebb, olcsóbb,
világi tartalmú kiadványok jelentek meg.

• A Gutenberg műhelyében
kinyomtatott Biblia egy oldala

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1 . Mi tette lehetővé az újkor kezdetén a gyors műszaki, tudományos és művészeti fejlődést
Nyugat-Európában?
2 . Melyik periódust nevezik a történészek modern kornak?
3 . Miből állt Gutenberg találmánya?
 2. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
Melyik földrészeket ismerték a középkori Európában?

A tengerészek

Az új mérő- és hajózási (navi­ Afrika nyugati partjait elsőként a mai Szudán területén
gációs) eszközök (óra, asztro-
arany után kutató portugál tengerészek fedezték fel 1 4 4 0 után. A
lábium, iránytű) használata,
a hajógyártás tökéletesítése, kitartó tengeri kutatások eredményeként Bartolomeo Diaz (ejtsd:
valamint az ókori térképek át­ bartolomeó diáz) elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység
tanulmányozása döntően be­ fokát ( 1 4 8 7 ) , Vasco da Gama pedig 1498-ban körülhajózta a föld­
folyásolták a merész európai részt, s eljutott az indiai Kalkutta városig.
tengerészeket és kalandorokat,
hogy az ismert partoktól mesz- Mivel a portugál karavella megfelelt a kalandos kutatások­
sze eső hajóutakra induljanak. nak, Kolumbusz Kristóf ( 1 4 5 1 - 1 5 0 6 ) is ilyen hajókon indult első
útjára. A genovai származású hajós 1492-ben, néhány száz tenge­
rész kíséretében, három hajón futott ki Spanyolország egyik ki­
kötőjéből, hogy nyugatra hajózva elérje Indiát. A kimerült legény­
ség két hónap múlva szállt partra a közép-amerikai San Salvador
(Szent Megváltó) szigetén. Ezt követően Kolumbusz felfedezett más
szigeteket is, így Haitit és Kubát is.
Expedícióit Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd spa­

Tengely
9 X
Megszakító
gyűrű

Fok
beosztású
nyol királyi pár védnöksége alatt vezette. Védnökeinek a Közép-
Amerikába vezető atlanti út óriási kincs kiaknázását tette lehető­
vé. A négy nagy amerikai utazás ( 1 4 9 2 - 1 5 0 2 ) eredményeként spa­
kör
nyol gyarmatok alakultak a Karib-tenger szigetein és Mexikóban,
melyek később kiterjedtek Dél-Amerika partjaira és a földrész bel­
ső részeire is.
Irányzék Abban a hitben, hogy rövidebb úton jutott el Indiába, Ko­
lumbusz az ottani lakosokat indiánoknak nevezte el. Sohasem tud­
ta meg, hogy egy új kontinenst fedezett fel.
Amikor a spanyol Vasco Nunez de Balboa (ejtsd: vaszkó nu-
• A bolygók és a csillagok
nyez de balboa) áthajózott a Panama-csatornán, s elsőként meg­
helyzetének meghatározására
szolgáló műszer, az asztrolábium látta a Csendes-óceánt, világossá vált, hogy Amerika teljesen új
földrész.
A portugál Fernando Magellán, a nagyhatalmú V. Károly spa­
nyol király szolgálatában, volt az első tengerész, aki körülhajózta
a Földet ( 1 5 1 9 - 1 5 2 1 ) . A hosszú útról az ötből mindössze egy hajó
és alig tizennyolc ember t é r t vissza Sevilla kikötőjébe. Az expedí­
ció vezetője a Fülöp-szigeteken halt meg a bennszülöttekkel vívott
harcban. Ezzel az utazással bebizonyította, hogy a Föld gömb ala­ Amerika a nevét a firenzei
Amerigo Vespucciról (ejtsd:
kú, nem pedig egyenes sík.
amerigó veszpuccsi) kapta,
A spanyolok és a portugálok 1494-ben egy szerződéssel aki már a XVI. században
meghúzták a határt az újonnan felfedezett területeik között. Meg­ tudta, hogy egy teljesen új
egyezésük értelmében Közép- és Dél-Amerika spanyol kézen ma­ földrészen jár. Egy német
nyomdász ezért 1507-ben
radt, Brazília kivételével, amely a portugáloké lett. A nagy földrajzi
az Újvilágot róla nevezte el
felfedezések következtében Spanyolország és Portugália hirtelen Amerikának.
fejlődésnek indult. A Földközi-tenger, amely néhány évezreden át a
világ központját képezte, elveszítette addigi jelentőségét, és többé
nem szolgált a nagy civilizációk felemelkedésének alapjául. A vi­
lágkereskedelem központja az Atlanti-óceán térségébe került át.
Ennek köszönhetően, a spanyol és a portugál birodalom után, lét­
rejött a több földrészre kiterjedő francia és angol birodalom is.

• Kolumbusz Kristóf partra száll Haitin

14 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

XV. századbeli karavella, rekonstrukci

•

Az angolok és a franciák főleg Észak-Amerikát

kutatták. Az olasz származású, angol szolgálatban lévő
John Cabbot (ejtsd: dzson kebot) felfedezte Grönlandot
és Új-Fundlandot ( 1 4 9 7 - 1 4 9 8 ) , míg az I. Ferenc fran­
cia királyt szolgáló Jacques Cartier (ejtsd: zsák kártjé)
1534-ben Kanada hatalmas kiterjedésű területeit tanul­
mányozta. Az európaiak legkésőbb (a XVII. század dere­
kán) a legkisebb kontinensre, Ausztráliába jutottak el.

Vasco da Gama (1469-1524)

 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

Az Újvilág betelepítése
Kolumbusz megérkezik az Újvi­
lágba. „Ma délnyugati irányban
A spanyol hódítók a mai Mexikó és Peru területén hatalmas hajóztunk; a tenger most sokkal
mennyiségű aranyat és ezüstöt zsákmányoltak. Hernán Cortés barátságtalanabb volt, mint bár­
mikor korábban az egész úton.
(Hernando Cortez (ejtsd: ernán(do) kortesz, 1 5 1 9 - 1 5 2 1 ) meghó­
Albatroszokat láttunk, egy zöld
dította az Azték Birodalmat Mexikóban, és Új-Spanyolország kor­ madár pedig egészen a hajónk
mányzója lett. Francisco Pizarro (ejtsd: fransziszkó pizárró) 1 5 3 3 - közelébe repült... A Pinta legény­
ban elfoglalta az Andokban fekvő inka fővárost, Cuzcót (kuszkó). sége a tengerben nádszálat, botot
E sikereket kis létszámú, de katonailag és műszakilag jelentős és egy deszkalapot látott. A Niña
legénysége ugyancsak a szárazföld
erőkkel érték el. A konkvisztádorok (spanyol hódítók, kalandorok)
közelségének jeleit vette észre...
a leigázott indián őslakosokat erőszakos módszerekkel keresztény Minthogy a Pinta gyorsabb volt,
hitre térítették. Nemcsak nyelvüket, hanem európai művelődési mint a másik két hajó, a Pinta
és civilizációs szokásaikat is rájuk kényszerítették. A dél-amerikai fedélzetéről fedezték fel a földet,
nép gazdag kultúrája lassan megszűnt létezni. Vele együtt eltűntek innen adták meg (az admirális­
nak) a megbeszélt jeleket... A flot­
a keresztények számára elfogadhatatlan szokások is, mint a kanni­ ta parancsnokaival, az armada
balizmus és az emberi áldozatok bemutatása. jegyzőjével és néhány fegyveressel
Az aztékok, a maják és az inkák a történelem színpadáról csónakba szálltunk; (Kolumbusz)
a király zászlaját magához vette...
való gyors letűnését az európaiak által hozott betegségek, vala­
A parthoz érve buja növényzetet,
mint a háborúk is elősegítették. Az amerikai kontinens őslakos­ sok vizet és különféle gyümölcsö­
ságának száma 1 5 0 0 és 1 5 7 0 között ötvenmillióról kilencmillióra ket pillantottunk meg... (Kolum­
csökkent. Helyükre az európaiak 1520-tól Afrikából néger rabszol­ busz) felszólította a két kapitányt
gákat telepítettek be. és a jegyzőt, hogy legyenek tanúi
az ünnepélyes aktusnak, amikor
Amerika felfedezése az európaiaknak hatalmas mennyisé­ a király és a királynő zászlaját
gű természeti kincseket hozott. Az utazók és a kalandorok meséi kitűzve birtokba vette számukra
és útleírásai felkeltették sokak érdeklődését az Újvilág iránt, útra a szigetet." (Bartolomé de Las Ca­
keltek, s az új vidékeken megízlelték a kukoricát, a kakaót, a vaní­ sas dominikánus szerzetes, 1552,
részlet)
liát, a paradicsomot, a dohányt és más terményeket. Bár a mező­
gazdasági termények átkerülése az egyik kontinensről a másikra
nagyon lassan történt, a kukorica és a burgonya idővel nélkülöz­ SZOTAR
hetetlenné vált az európaiak étrendjében. Kezdetben csak a gazda­ navigációs eszközök - olyan
gok fogyasztották, idővel pedig a szélesebb és eleinte bizalmatlan eszközök, amelyek megköny-
néptömegek is. nyítik hajózás alkalmával a
tájékozódást
kannibalizmus - emberevés

Észak-Amerikában több mint ötszáz törzsbe tömörült őslakos, „indián" élt. A valamikor rézbőrűek­
nek nevezett ősöket Kanadában és részben az Amerikai Egyesült Államok területén ma már első nem­
zetként (first nation) emlegetik. Több évszázados késéssel ugyan, de elismerték a modern amerikai
civilizáció kiépítésében betöltött jelentős szerepüket.
16 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

A zsidók elüldözése Spanyolországból. Amerika felfedezésének éve a spanyolországi zsidóüldözésről

is ismert. A zsidókat, akik nem tértek át a római katolikus hitre, 1492-ben tömegesen kitiltották a
Pireneusi-félszigetről. Egy részük, az ún. szefárdok a Balkánon, az Oszmán Birodalom európai tarto­
mányaiban, elsősorban a mai Boszniában (Szarajevó), valamint Görögországban (Szaloniki), később
pedig kisebb számban Szerbiában (Belgrád) talált menedéket.

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1. Melyik irányba indultak a spanyol, és melyik irányba a portugál felfedező tengeri missziók
a XV. század végén?
2 . Melyik az a nagy dél-amerikai állam, ahol portugál nyelven beszélnek?
3 . Milyen irányba indultak az angol és a francia tengerészek?
 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK 17

A térképészeti és földrajzi ismeretek. Az ismeretlen Újvilág felfedezőinek nagy segítségére voltak a

XV. és XVI. századbeli ismert térképészek és földrajztudósok. így Pierre dAilly A világ képe (Imago
Mundi) című könyve, amely 1478-ban jelent meg, nagyban megkönnyítette Kolumbusz Kristóf és má­
sok útját az ismeretlen tengereken. A németalföldi Gerardus Mercator (Gerhard Kremer) térképész és
földrajztudós 1587-ben kiadott világtérképe már az új földrajzi felfedezéseket is tartalmazta. Térké­
peinek köszönhetően a kereskedelmi hajók sokkal biztonságosabban utazhattak a tengerentúlra.

FONTOS D Á T U M O K

1492-1502 Kolumbusz Kristóf négy útja

1494 a spanyolok és a portugálok a tordesillasi szerződéssel felosztották az újonnan felfedezett
területeket
1497 Cabbot angol zászló alatt Új-Fundlandba érkezett
1497--98 Vasco da Gama megkerülte Afrikát és elérte India partjait
1513 Balboa a Panama-csatornán keresztül a Csendes-óceánig hajózott
1519--21 Fernando Magellán körülhajózta a Földet, a hajóutat Elcano, a helyettese fejezte be
1519--21 Cortez elfoglalta Mexikót és megkaparintotta az óriási azték kincset
1530 hatalmas mennyiségű arany beáramlása Amerikából Európába
1533 Pizarro elfoglalta Cuzcót, az inkák fővárosát Peruban
1534--41 Jacques Cartier Kanadát kutatta a francia király szolgálatában
1546 megkezdték a perui ezüstbányák kincsének kiaknázását
A VÁROSOK FELEMELKEDÉSE
nultál a hatodik osztályban a városok jelentőségéről a középkorban?

Mik a céhek?

A kereskedelem

A Földközi-tenger térségében a XIV. és a XV. században fel­

lendült a kereskedelem. Ennek köszönhetően az arisztokrácia és a
papság legmagasabb körei által addig háttérbe szorított polgárság
hirtelen megerősödött. A polgári réteget a kereskedők, a bankárok
és az iparosok alkották. Ez az új társadalmi réteg, amely megszok­
ta a kényelmet és a fényűzést, hevesen ellenállt a római katolikus
egyház által előírt szabályoknak, nem hajlott a teljes engedelmes­
ségre és megtagadta a rendszeres pénzadományokat. A vallásos­
ság megingása a nyugati kereszténység körében a városi kultúra
világias jellegének előtérbe kerülését eredményezte. A városok ro­
hamos fellendülése lett a korszak alapvető jellegzetessége.
A kereskedelemben a XV. század végéig a Földközi-tenger
partján fekvő gazdasági központok, élükön a Velencei Köztársa­
sággal, vezető szerepet töltöttek be. Amerika felfedezésével ezek
forgalma megcsappant. Új központok jelentek meg az Atlanti­
óceán partjain. így indultak fejlődésnek Észak-Európa városai,
Antwerpen és Amszterdam, hamarosan pedig Párizs és London
mint az új gyarmatbirodalmak székhelyei.
 A VÁROSOK FELEMELKEDÉSE 19

Velence, Genova, Antwerpen, Nápoly és London kereskedői, SZOTAR

valamint Firenze, Párizs és Augsburg bankárai jelentősen meggaz­
tőzsde (börze) - az a hely, ahol a
dagodtak. Az ily módon szerzett vagyonukat idővel politikai hatal­
kereskedők üzletkötés céljá­
muk növelésére fordították.
ból jönnek össze
Az akkoriban spanyol kézen levő, megközelítőleg 110 0 0 0 posztó -gyapjúfonalból szőtt, tö­
lakost számláló Antwerpen (ma város Belgiumban) lett hosszú mör, vastag, erős szövet
időre Európa legjelentősebb gazdasági góca. A tőzsde létrehozása
után (1531) ebben a városban került sor az angol, a portugál és a
balti kikötőkből érkező termékek eladására. A gyarmatokról be­
áramló aranyat is itt lehetett elcserélni a legkülönfélébb európai
árukért.
A városok, főleg Itáliában, erős államokká terebélyesedtek.
Ezek gazdag polgári rétege különösen érdeklődött a kézműipar
termékei iránt, de követte a tudományos, filozófiai és művésze­
ti átalakulást is. Idővel a módosabb városi lakosság a társadalmi
élet fő mozgatóerejévé vált. A kereskedelmi vállalatok és a bankok
jelentős összegeket kölcsönöztek a nemeseknek és az uralkodók­
nak. Az uralkodók óriási kölcsönökre szorultak, mert hódításaik­
hoz a katonai erők felszerelése rengeteg pénzt felemésztett. Itália
néhány bankárcsaládja alaposan meggazdagodott annak köszön­
hetően, hogy pénzhiányban szenvedő uralkodókat, hadvezéreket
és római pápákat segített ki. Németország legismertebb banká­
rai, a Fuggerek az ambiciózus katonai és politikai terveket szövő
V. (Habsburg) Károly német császár és spanyol király pénzügyeit
intézték.
• Johannes Vermeer:
A katona és a nevető lány

• Delft németalföldi
város látképe (1661)
A manufaktúra

A posztógyártás, a bőr- és a fémfeldolgozás terén elért mű­

szaki találmányok lehetővé tették, hogy a vállalkozó szellemű pol­
gárok új termelési módot fogadjanak el: a manufaktúrát (latinul
manu facere - kézzel készíteni), amely a termelés növekedését és
a termék árának csökkenését eredményezte. A termelést továbbra
is kézi erővel végezték, de műveletekre bontották úgy, hogy egy-
egy munkást csak egy egyszerű részfeladat elvégzésére képeztek
ki, míg a kézműves szinte minden műveletet egymaga végzett el,
az első lépéstől a kész termék előállításáig.
A kialakuló polgárság, élén a gazdag kereskedőkkel, ban­
károkkal és a manufakturális műhelyek tulajdonosaival, idővel
jelentős politikai erővé terebélyesedett, míg a nemesek, akik nem
tudtak lemondani a fényűző életmódról, mindinkább eladósodtak,
mert nagy kölcsönöket voltak kénytelenek felvenni a gazdag ban­
károktól és kereskedőktől.

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK
1. Mi váltotta ki új kereskedelmi gócok létrejöttét az
Atlanti-óceán partjain (a Földközi-tenger helyett)?

2 . Melyik észak-európai városok váltak jelentős

kereskedelmi központokká?
3 . Mi a különbség a középkori kézművesség és a
manufakturális termelés között?
 4. A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ
Miért mondjuk azt, hogy a középkori műveltség egyházi jellegű?

A humanizmus. A XV. században indult intellektuális (szellemi) mozgalom, melynek képviselői a

régi görög és római írók, filozófusok alkotásait tanulmányozták. Műveik ösztönzője az ember (latinul
humánus - emberi).

A reneszánsz. Az antik kultúra felújítása (megújulása), amely Itáliában kezdődött a XIV. században,
majd a XV. és a XVI. század folyamán kiterjedt egész Európára.
Időtartamát különbözőképpen határozták meg. Kezdeteit általában Petrarca költői munkásságához
fűzik a XIV. század derekán, végét pedig két neves író, Shakespeare és Cervantes 1616-ban bekövetke­
zett halálához.

A megújhodás

A kultúrában bekövetkezett változások bölcsője a XIV. és a

XV. században Itália volt. A kereskedelemből és bankügyletekből
szerzett óriási gazdagságot felhalmozó Firenze és más városok ta­
nult lakosai már nem fogadták el a középkori tanításokat. A szigo­
rú egyházi szabályok, amelyek az aszkéta (böjtölő remete) életmó­
dot, a lemondást és az önmegtartóztatást hirdették, az irodalom­
ban és a művészetekben gótika néven ismertek.
Ezzel ellentétben a polgárság egy teljesen új életszemléletet
alakított ki, külön hangsúlyt fektetve az életörömre, a kíváncsi­
ságra, az emberi test szépségére és a természetre. Az Itália-szerte
felfedezhető ókori római műveltség emlékeit ezek a tanult embe­
rek sokkal közelebbinek érezték magukhoz, mint a középkoriakat.
Az olasz földön számos antik és kora bizánci kéziratot fe­
deztek fel, amelyek Konstantinápoly 1453-ban bekövetkezett bu­
kása után kerültek az Appennini-félszigetre, a menekülő tudósok­
nak és az iskolázott bizánciaknak köszönhetően. E művek között
találhatjuk Platón, Arisztotelész és más filozófusok írásait.

• Francesco Petrarca (1304-1374)

Dante Alighieri (1265-1321)
 22 A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ

Az irodalom

A humanizmus a klasszikus nyelvekre - az ógörögre és a la­

A középkor. A humanisták
nevezték el így azt a periódust,
amelyre a műveltség vissza­
esése jellemző, éles határt húz­
va ily módon a két magasan
fejlett kor, az antik és a rene­
szánsz között.
tinra - való visszatérést is jelentette. Művelői különös hangsúlyt
fektettek a nyelvek tanulmányozására, azt hangoztatva, hogy a be­
széd különbözteti meg az embert az állattól.
A középkor utolsó nagy alkotása, az olasz költészet legje­
lentősebb irodalmi műve, amely megnyitja a humanizmus új kor­
szakát, Dante Alighieri ( 1 2 6 5 - 1 3 2 1 , ejtsd: dante aligiéri) Isteni
színjátéka. Az új szellemű irodalom igazi megteremtője a firenzei
származású Francesco Petrarca ( 1 3 0 4 - 1 3 7 4 , ejtsd: francseszkó
petrárka), az új versforma, a szonett egyik legismertebb művelője.
Az utókor a humanizmus atyjaként is emlegeti, mert, mint Dante is,
lírai verseiben szabad művészi hangnemben írt népi olasz nyelven.
Az itáliai reneszánsz kultúra legkimagaslóbb képviselői
közé tartozik Giovanni Boccaccio ( 1 3 1 3 - 1 3 7 5 , ejtsd: gyováni bo-
kaccsó). Népszerűségét a mindennapi életből merített mulatságos
és fordulatos meséinek (Decameron) köszönhette, amelyekben az
egyházi személyek gyengéiről szatirikus hangnemben szólt. Az an­
gol Morus Tamás (Thomas More, 1 4 7 7 - 1 5 3 5 ) Utópia című művé­
ben az ideális állam modelljét próbálta megtalálni.

• Piero della Francesca Krisztus megkorbácsolása című műve első azon alkotások sorában,
amelyek a perspektívát hangsúlyozzák
 A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ 23

Niccolo Machiavelli (1469-1527). Firenzei író és történész, az állam­

szervezet és kormányzati módszer modern elméletének megfogalma­
zója, amelynek lényege, hogy a politikában „a cél szentesíti az esz­
közt". E machiavellizmusnak nevezett tanítás idővel kifejezetten ne­
gatív jelentést kapott. Machiavelli A fejedelem című művében ennek
az eszmének megfelelően utasításokkal látta el az uralkodó herceget,
hogyan legyen sikeres a hatalomgyakorlásban. Azt hirdette, hogy a
jog és az erő az állam érdekeit kell hogy szolgálják. A nemesség ellen­
séges magatartása miatt az uralkodónak hatalma fenntartása érde­
kében az egyszerű polgárságra kell támaszkodnia. Támogatásukat
úgy nyeri el, hogy védelmezi jogaikat, vagyonukat és becsületüket.
Szerinte az állam alapját az egységes társadalmi érdekeknek kell al­
kotniuk. Machiavelli minden idők egyik legbefolyásosabb politikusa, a
nemzeti állam eszméjének megalapozója.

A reneszánsz kor legjelentősebb

alkotásainak egyike Raffaello fal­
festménye, Az athéni iskola (1511),
amelyen jelen vannak az antik és a
reneszánsz világ legismertebb filo­
zófusai, tudósai, írói, festői a görög
Apolló isten és Athéné istennő éber
figyelme alatt. A képen láthatjuk az
ismert ókori filozófusokat, közöt­
tük Platónt és Arisztotelészt, míg a
reneszánsz művészek közül Miche­
langelói és magát Raffaellót is felis­
merhetjük.

Lorenzo de' Medici. Firenzének, a reneszánsz mű­

vészetek központjának ura, a híres bankárcsalád, a
Mediciek sarja, aki a Pompás (Lorenzo il Magnifi­
co) nevet kapta életmódja miatt. A köztársaság élén
állt 1469-től 1492-ig, s a korabeli építészek, művé­
szek (közöttük Leonardo da Vinci, Michelangelo
és Botticelli) támogatója volt, akik Firenze tereit,
palotáit, templomait és alapítványait, valamint a
Mediciek mauzóleumát gazdagon díszítették nagy­
szerű alkotásaikkal. Pártfogoltjai között voltak filo­
zófusok és költők is. A nagyapja, Cosimo által ala­
pított, antik kéziratokkal és filozófiai írásokkal telt
könyvtárát megnyitotta a nyilvánosság előtt.
 24 A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ

• Michelangelo:
A francia humanista, Francois Rabelais (ejtsd: franszoá rabié,
Ádám teremtése,
1 4 9 4 - 1 5 5 3 ) a külváros népi kultúráját festette a Gargantua és Pantagru-
Sixtus-kápolna freskója Rómában
el című ízes humorral megírt kalandos regényében. A holland Erasmus
Desiderius író, akit Rotterdami Erasmusként ismerünk ( 1 4 6 7 - 1 5 3 6 ) , s
aki Morus Tamás barátja volt, a humanista gondolkodók között kiérde­
melte a „humanisták királya" rangot. Tanulságos írások és értekezések
fűződnek nevéhez, amelyek közül legismertebb A balgaság dicsérete
című. A spanyolországi Miguel de Cervantes, az első modern értelemben
vett regény, a Don Quijote szerzője és az angol William Shakespeare köl­
tő és drámaíró a késői reneszánsz legismertebb képviselői.

Leonardo da Vinci (1452-1519), festő, szobrász, építész, felta­

láló és tudós, a reneszánsz egyik legnagyobb elméje és minden
idők legsokoldalúbb, óriási energiával bíró egyénisége, halhatat­
lan képzőművészeti alkotások (Mona Lisa, Utolsó vacsora, Szent
Anna) szerzője. Tanulmányozta az emberi anatómiát, számtalan
rajzban lefektette jelentős műszaki találmányok alapjait, amelyek
elkészítésére majd csak néhány évszázaddal később kerül sor (he­
likopter). Érdekes megemlíteni, hogy a kísérőszövegeket és elem­
zéseket apró, visszafelé olvasandó kéziratban hagyta az utókorra,
ezzel megakadályozva azt, hogy valaki más felhasználja tudását,
megfigyeléseit és találmányait. Firenzében, Milánóban és Rómá­
ban alkotott, élvezte a Mediciek támogatását, halála előtt pedig
I. Ferenc francia király szolgálatába állt.
 A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ 25

A művészek és műveik

A reneszánsz értékek a festészetben jutottak leginkább ki­

fejezésre. A perspektíva alkalmazása a tér hangsúlyozására, a fény
és árnyék ellentéte a festményeknek különös hangulatot biztosí­
tott. A festők a „valóságot" festették meg a portrékon és a tájképe­
ken is. Véget vetettek annak az egyházi tilalomnak, amely az Isten
által teremtett emberi test szépségének művészi bemutatására
vonatkozott.
A festők és a szobrászok jelentős alkotásai néhány évszá­
zadra meghatározták a művészet irányvonalait, és olyan eszmék
alakultak ki, amelyeket még napjainkban is követnek. Leonardo da
Vinci ( 1 4 5 2 - 1 5 1 9 ) , Tiziano ( 1 4 7 7 - 1 5 7 6 ) , Botticelli ( 1 4 5 5 - 1 5 1 0 ) , Mi­
chelangelo Buonarroti ( 1 4 7 5 - 1 5 6 4 ) és Raffaello Santi ( 1 4 8 3 - 1 5 2 0 )
alkotásai halhatatlanná váltak.
Míg Leonardo da Vinci Mona Lisa (Gioconda) és Utolsó va­
csora című alkotásai örök művészi rejtély maradnak, addig Miche­
langelo szobrai Firenzében és Rómában (Dávid, Mózes, Pietá) vala­ Albrecht Dürer: Önarckép
mint Botticelli Vénusz születése című festménye az arányosság és
a szépség ideáljai, amelyeken az emberi szépség és az isteni ihlet
egymást harmonikusan kiegészítik.
Albrecht Dürer ( 1 4 7 1 - 1 5 2 8 ) festő, miután bejárta Velencét
és Itália más városállamait, Németországban szerzett hírnevet
precíz rajzaival, portréival és bibliai tárgyú festményeivel, melye­
ket jellegzetes, visszafogott színekkel festett. A németalföldi mű­
vészek közül a XVI. században jelentős még Hieronymus Bosch és

Mona Lisa: „Leonardo elvállalta, hogy megfesti Francesco Gioconda

feleségének, Mona Lisának az arcképét, és habár négy éven át dolgo­
zott már rajta, sehogyan sem sikerült befejeznie... Leonardo ahhoz
folyamodott, hogy míg festette az arcmását, körülvette öt különféle
zenészekkel, énekesekkel és komédiásokkal, akik mulattatták, hogy
elkerülje azt a melankolikus kifejezést, amely általában elkerülhe­
tetlen a portrékon; Leonardo festményén a mosoly annyira kellemes,
hogy inkább isteninek látszik, mint emberinek, ezért ennek az asz-
szonynak a portréja rendkívüli alkotás, mert az, akit ábrázol, az élet­
ben sem lehetett másmilyen." (Giorgio Vasari, Neves festők, szobrá­
szok és építészek élete, 1550)
 id. Pieter Brueghel is. Az ő műveik a min­
dennapi életet, a népszokásokat és a hiedel­
meket mutatják be.
A reneszánsz építészet legszebb
példáit a Pápai Államban, főleg Rómában,
de a reneszánsz korszak bölcsőjében, Fi­
renzében is láthatjuk. Az új építészek esz­
ményképei az antik építmények voltak, az
arányok harmóniájával, egyensúlyukkal,
tágasságukkal és világosságukkal. Az új
stílus betört az egyházi építészetbe is. A
jellegzetes architektúrájú és kupolájú ró­
mai Szent Péter-bazilika Bramante és Mi­
chelangelo műve, míg Filippo Brunelleschi
Firenzében megépítette a Santa Maria del
Fiore páratlanul szép kupoláját, amelyek
megváltoztatták a tér fogalmát és annak
művészi megformálását.

Michelangelo: Mária a halott

Jézussal (Pietá), Róma Mecénások - a művészek patrónusai

A reneszánsz korban felújították azt az átfogó mecénási rend­

szert, amelynek alapja a városi polgárság gazdagsága volt, aminek kö­
szönhetően a mecénások műalkotásokat ren­
deltek, illetve pénzt biztosítottak a művészek­
nek. A mecénások főleg uralkodói családokból
származtak, mint a Mediciek Firenzében, vagy
a Viscontiak Milánóban, de akadtak közöttük
pápák is (II. Gyula), sőt francia király is (I. Fe­
renc). Az arisztokrácia maga köré gyűjtötte az
ismert írókat és más művészeket. A XV. szá­
zadban Itália után Európa más országaiban is
elterjedt a művészek és a művészetek pártolá­
sa, így a francia királyok és a német császárok
is jelentős mecénások voltak. A hatalmon lévő
patrónusok gyakran nagy könyvtárakat léte­
sítettek, és képeket gyűjtöttek. Ezekben fedez­
hetjük fel a világ legnagyobb múzeumainak
gyökereit, mint amilyen a párizsi Louvre.

Giorgione: A vihar
• Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora

William Shakespeare (1564-1616). Angol költő és drámaíró, a vi­

lágirodalom egyik legjelentősebb alakja. Az utókorra 38 drámát,
154 szonettet és néhány költeményt hagyott. Shakespeare 1585-ben
kezdte meg karrierjét mint színész, író, majd résztulajdonosa lett
egy színtársulatnak. Kezdetben főleg komédiákat írt, ezeket a XVI.
század végére tökéletesítette. Későbbi művei főként tragédiák, mint
a Macbeth, a Hamlet és a Lear király, a világirodalom remekei.
Legismertebb alkotásai közé tartozik Rómeó és Júlia megrázó tör­
ténete, amelyben a két főszereplő szerelmének beteljesülését meg­
akadályozta, és így tragédiát okozott a szerelmesek családja. Szá­
mos Shakespeare-mű filmvászonra került, többek között a Rómeó
és Júlia, A velencei kalmár, az Othello és a Lear király. Bár már
életében közkedvelt és tisztelt író volt, világhírnevet csak a XIX.
században szerzett. Halála ugyanazon a napon következett be,
amelyiken született (április 23-án). Április 23-án halt meg Spanyol­
országban a híres Miguel de Cervantes is, ezért ezt a napot a könyv
világnapjaként ünnepeljük.

Miguel de Cervantes (1547-1616). Shakespeare mellett a késő rene­

szánsz legnagyobb írója, az első, modern értelemben vett regény, a
híres Don Quijote szerzője. E mű a rendíthetetlen középkori vité­
zekről szóló regények szatírája, és a meglévő társadalmi viszonyok
kritikája. A Don Quijote nemcsak a spanyol, de a világirodalom
kimagasló alkotása is. A spanyol nyelvet Cervantes nyelvének is ne­
vezik.
28 A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ

A lengyel Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) és az olasz Galileo Galilei (1564-1642) csillagászok­

nak köszönhetően gyökeresen megváltozott a Földről alkotott elmélet. Szerintük a világmindenség
központjában nem a Föld áll (geocentrikus elmélet), hanem a Nap (heliocentrikus elmélet), és a Föld a
Naprendszernek csak egy bolygója. Ezzel a csillagászatban új fejezetet nyitottak. >

F O N T O S DATUMOí

1429-1492 a Mediciek uralma Firenzében; a reneszánsz aranykora

1500-1530 a római reneszánsz kor (II. Gyula és X. Leó pápák a mecénások)
1506 a római Szent Péter-bazilika újjáépítésének kezdete
1508-1512 Michelangelo megfestette a Sixtus-kápolna mennyezetét

SZOTAR
K É R D É S E K ES F E L A D A T O K
mauzóleum - síremlékül szolgáló díszes
1. Mire gondolunk ma, ha valakire azt
építmény
mondjuk, hogy humanista?
szatíra - a visszásságokat és az emberi
gyengeségeket csípősen gúnyoló iro­ 2 . Sorold fel a reneszánsz művészet főbb
dalmi mű jellegzetességeit!
melankólia - szomorúság, búskomorság, 3 . Melyik költőt tartják a humanizmus
letörtség atyjának?
 5. A REFORMÁCIÓ ÉS
AZ ELLENREFORMÁCIÓ
Mutasd meg a középkori Európa térképén a görögkeleti (pravoszláv) és a római katolikus
érdekterületek közötti határt!

Mit tanultál a hatodik osztályban a nagy egyházszakadásról?

A protestantizmus
Az 1 0 5 4 - e s egyházszakadással kialakult a görögkeleti (pra­
voszláv) és a katolikus vallás. A XVI. században a kereszténység­
nek létrejött még egy tanítása - a protestantizmus. A római kato­
likus egyház tekintélye ezzel alapjaiban megingott. Az egyszerű
hívők szerint az egyház elhanyagolta vallási kötelességeit, a papok
csak a meggazdagodásukra gondoltak, a pápák pedig olyan fény­
űzően éltek, mint a világi uralkodók. Nem törődtek az egyháznak
tett fogadalmukkal, megfeledkeztek a lemondásokról, az általuk
hirdetett szegénységről és az imádkozásról. Kincstáruk gyarapí­
tása és politikai befolyásuk megerősítése foglalta le őket, s nem
vetették meg a világi örömöket sem (szeretőik voltak, gyermekeik
születtek). A római katolikus egyház elvesztette a szentség dics­
fényét. Az erkölcstelen életmód a szélesebb egyházi körökben is
elterjedt.
A római Szent Péter-templom újjáépítése óriási költsége­
inek fedezésére X. Leó pápa ( 1 5 1 3 - 1 5 2 1 ) kibocsátotta a búcsú­
cédulákról (bűnbocsátó cédula, indulgencia) szóló dekrétumot. A
búcsúcédula megvásárlása ellenében a pápa elengedte az egyházi
büntetést. Lehetővé tette még az olyan súlyos bűnök megváltását
is, mint a gyilkosság. A pénzért történő bűnbocsánat szinte futó­
tűzként terjedt el a katolikus országokban.
Luther Márton szerzetes, a Wittenbergi Egyetem taná­
ra, 1517-ben fellázadt az indulgencia cédulák árusítása ellen. 9 5
pontból álló éles vitairatot tett közzé, amelyben a római kato­
likus egyház megreformálását követelte. Az egyház megingott

• Luther Márton
 30 A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ
• Erasmus Desiderius vagy Rot­
terdami Erasmus, a „humanis­
ták királya" nagy hatással volt
Luther Márton tevékenységére
Jean Calvin (Kálvin János)
tekintélyének visszaállításáért küzdve azt javasolta a pápának,
hogy saját pénzén építsen új Szent Péter-templomot, ne a szegény
hívőktől szedje össze a hiányzó összeget. Szerinte bűnbocsánatot
csak Istentől nyerhetünk, őszinte imádsággal, a templom közvetí­
tése nélkül.
Mivel Luther Márton nem volt hajlandó visszavonni tanait, a
pápa kiközösítette (exkommunikálta) az egyházból (1521), amire
ő a pápai bulla (a pápa hivatalos pecséttel ellátott okirata) elégeté­
sével válaszolt. Ezzel megkezdődött az a mozgalom, amelyet a pá­
pai hatalom elleni protéstalas (tiltakozás) miatt protestantizmus­
nak neveznek.
Luther Mártonnak a wormsi birodalmi gyűlésen (1521)
nem sikerült megvédenie tanait. Bár hivatalosan elvetették tanítá­
sát, küzdelmét a német fejedelmek és a városi képviselők egy része
támogatta. Luther a keresztény egyház tisztaságának megőrzése
érdekében, hogy az Isten igéjét közelebb hozza a néphez, latinról
népi német nyelvre fordította a Szentírást (Bibliát). Ezt követően a
Bibliát más nyelvekre is lefordították.
Az új vallás alapjaiban meghatározta a nyugati civilizá­
ció fejlődésének irányvonalát. Megtörte a katolikus egyház ad­
digi egységét, s a különböző országokban - Németországban, a
skandináv államokban, Franciaország déli részein, Hollandiában,
Svájcban, később pedig Angliában is - sajátos vallási mozgalmakat
eredményezett.
Luther mellett Kálvin János ( 1 5 0 9 - 1 5 6 4 ) is hirdette a re­
formációt (1541). A protestáns tanokra fogékony polgárság Genf­
be hívta, ahol megírta A keresztény vallás tanítása című művét, és
megkezdte egyháza szervezését. A kíméletlenül szigorú vallási el­
veket valló követőit kálvinistáknak nevezzük.
Angliában VIII. Henrik király ( 1 5 0 9 - 1 5 4 7 ) a pápával való
ellentétei - elsősorban válásai és új házasságai (hatszor nősült) -
miatt megtagadta a hűséget Rómának. Miután a római katolikus
egyházfő kitagadta, megalapította az új anglikán egyházat, mely­
nek ő maga állt az élén.
A protestánsok, illetve a megreformált egyház tagjai (innen
a reformáció fogalma) a Biblia, de különösen az Újszövetség olva­
sásában és magyarázásában látták a kereszténység lényegét. A
pápa egyházi hatalma alatt lévő papok helyett az uralkodók által
kinevezett lelkipásztorok vették át a hívők vezetését. A lelkipász­
torok nősülhettek, és családot alapíthattak. A gazdagon díszített
 A római katolikus egyház a
belső megrázkódtatások elle­
nére megőrizte vezető szerepét
a román nyelvterületen és a
Habsburg-államokban (Spa­
nyolország, Portugália, itáliai
államok, vagyis a mai Olasz­
ország, Ausztria). Az Európa
északi részén levő államok
protestánsok, míg a déli részén
lévők inkább katolikusok vol­
tak. A Balkán-félszigeten és
Oroszországban a görögkeleti
(pravoszláv vagy ortodox) val­
lás dominált, bár a Balkánon
az oszmán-törökök hódítása­
ival egyre inkább erősödött az
iszlám is.

katolikus templomok helyett fényűzés nélküli egyházakat létesí­

tettek. Megszüntették az addig igen nagy jelentőségű, a katolikus
vallás terjesztésében és megerősítésében fontos szerepet betöltött
szerzetesrendeket is.

A katolikus megújhodás

A protestáns reformok kihívására a római katolikus egyház

megújhodásával (megújításával), illetve ellenreformációval vála­
szolt. Ennek kezdete a Jézus Szíve Társaság (vagy jezsuita) szerze­
tesrend 1 5 3 4 - b e n való megalapításához fűződik. A rendet, amely
jelentősen hozzájárult a katolikus egyház megingott hatalmának
32 A REFORMÁCIÓ ES AZ ELLENREFORMÁCIÓ

A Német-római Birodalom (Szent Ró­

mai Császárság vagy a Német Nemzet
Szent Római Birodalma). Több, idővel
több száz kisebb-nagyobb, különböző állam
- királyságok, fejedelemségek, hercegségek,
grófságok és szabad városok - szövetsége,
amelyeket a közös kultúra és a német feje­
delmek uralkodása tartott egybe. Hozzá tar­
tozott a mai Németország, Ausztria, Svájc,
valamint Franciaország, Itália, Lengyelor­
szág, Csehország, Belgium, Hollandia egyes
részei, és más területek. 962-ben alakult meg
I. Ottó király római megkoronázásával, s egé­
szen 1806-ig fennállt, ekkor már 350 állam
alkotta. Legismertebb uralkodója V. (Habs­
burg) Károly (1519-1556) volt, aki egyben
Spanyolország és minden, több kontinensen
levő gyarmatának királya. A spanyol Habs­
burgok uralma alatt az első olyan impérium
volt, „ahol a nap sosem tér nyugovóra".

V. Károly spanyol király és a Német-római

Birodalom császára

visszaállításához Nyugat- és Közép-Európában, a spanyol szárma­

• El Greco;
Szent Péter bűnbánata
zású nemes, Loyolai Szent Ignác ( 1 4 9 1 - 1 5 5 6 ) alapította. A jezsui­
ta szerzetesek közvetlenül a pápa szolgálatában álltak. A kato­
nai hierarchikus felépítésű rend szerzetes tagjait körültekintően
választották meg, szigorú kiképzésen estek át, és vasfegyelemre
kötelezték őket Loyola, a generális vezetése alatt. Feltétlen enge­
delmességet fogadtak a pápának, és a legnehezebb feladatokat is
teljesítették, ha kellett, még a tengeren túli gyarmatokon is.
Loyola élete végéig a jézus Szíve Társaságnak sikerült gyöke­
ret vernie több nagyvárosban is (Köln, Bécs, Prága...) a protestáns
államok közvetlen közelében. A jezsuita szerzetesek a fejedelmek
és a királyok gyóntatói voltak, hirdették a vallást és tanítottak,
szegénységi fogadalmat tettek, fanatikusan harcolva a protestan­
tizmus ellen. Ennek köszönhetően a reformációt jelentősen vissza-
szorították Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon,
valamint Franciaország és Németország bizonyos részein. A rend
 A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ 33

aktívan tevékenykedett 1773-ig. Az utókor a „harcias egyház" leg­

ismertebb képviselőiként őrzi emléküket. A Társaságot 1814-ben
felújították. Missziójukat világszerte folytatják a mai napig.
A római katolikus reformokhoz nagyban hozzájárult a tren-
tói (tridenti) zsinat, amely 1545-től 1563-ig tartott. Legfőbb célja a
reformációval való szembefordulás és a katolikus egyház újjászer­
vezése volt. A római katolikus egyház megerősítette a protestan­
tizmussal ellentétben álló legfőbb tanait. A papság szigorú fegye­
lem alá került. Minden tagjának külön kiképzésben kellett része­
sülnie. Kézikönyvet szerkesztettek a vallás pontos hirdetésének
megkönnyítéséhez, a pápa pedig megjelentette a tiltott könyvek lis­
táját, amelyre olyan címek kerültek fel, amelyeket a katolikusok­
nak nem volt szabad olvasniuk. A listán szerepelt a reneszánsz kor
több híres alkotása is. Inkvizíciós bíróságokat hoztak létre. Az ink­
Loyolai Ignác, a jezsuita rend
vizíciós törvény nemcsak a protestánsokat üldözte, hanem min­ megalapítója
denkit, akit a vallási szabályok megszegésével és az ördög szolgá-
lásával gyanúsítottak. A hit nevében gyakran ítéltek máglyahalál­
ra nőket és férfiakat, állítólagos boszorkányokat, varázslókat és az
ördög szolgáit. Az inkvizíció áldozata lett Galileo Galilei, az ismert SZÓTÁR
csillagász is, mert elvetette az egyház tanítását arról, hogy a világ­
ediktum - az uralkodó által, meg­
mindenség központjában a Föld áll. Miután eretneknek nyilvání­
határozott kérdéssel kapcso­
tották, élete végéig házi őrizetben tartották. latban kibocsátott rendelet
katolikus egyház - a pápa veze­
tése alatt álló római katolikus
A vallásháborúk egyház, amely a protestantiz­
mus megjelenéséig kiterjesz­
Az ellenreformáció kibontakozása vallásháborúkhoz ve­ tette hatalmát Európa nyugati
zetett, különösen a német államokban (Német-római Birodalom). és központi részeire
A protestáns tanok főleg a befolyásos német fejedelmek soraiban konctlium - zsinat, a püspökök
gyülekezete, amelyen vallási el­
találtak nagy visszhangra, míg a római katolikus vallás támoga­
vekkel és egyházi szabályokkal
tói a központi hatalom oldalán álltak. Mivel a protestantizmusnak
kapcsolatban döntenek; mun­
sok követője volt, az augsburgi békével ( 1 5 5 5 ) V. Károly császár­ kája több éven át is tarthat
ságában a protestáns és a római katolikus vallások egyenrangú­ eretnek - az egyház tanaival
vá váltak. Az alattvalóknak uruk vallását kellett követni. Aki ezt a szembehelyezkedő
feltételt nem volt hajlandó elfogadni, az időt kapott, hogy elhagyja tolerancia - türelmesség mások
a birodalom területét. E békével törvényesítették az elvet, misze­ véleménye, meggyőződése,
rint: „akié a föld, azé a vallás is". vallása stb. iránt
inkvizíció - a katolikus egyház
A vallásháborúk néhány évtizedig eltartottak. A más val­
törvényszéke az eretnekség ül­
lásúak rendszeres üldözése jelentősen csökkentette számukat.
dözésére és elnyomására
A franciaországi Szent Bertalan-éji vérfürdő alkalmával 1 5 7 2 -
 34 A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ

ben egyetlen éjszaka alatt megközelítőleg háromezer hugenottát

Luther Márton és Martin Lu­
ther King. Luther Mártont (francia kálvinistát) gyilkoltak meg.
(1483-1546), a protestáns val­ A vallási összetűzések csak a harmincéves háború ( 1 6 1 8 -
lás megalapítóját ne tévesszük 1 6 4 8 ) befejeztével csillapodtak. E háború Európa szinte minden
össze ifjabb dr. Martin Luther hatalmát, a nyugati és a központi részeit egyaránt érintette, és a
King (1929-1968) afroameri- katolikusok, valamint a protestánsok közötti áthidalhatatlan fe­
kai lelkipásztorral, kinek neve
szültségek miatt robbant ki. Európai háborúnak is mondható. A
Martin Luther, vezetékneve
pedig King. Ő az 1960-as évek harcok java része a német államok területén folyt, szörnyű rom­
folyamán az Amerikai Egyesült bolások, éhség és betegségek kísérték. A háborús feleket hol Fran­
Államokban a négerek egyen­ ciaország, hol pedig Spanyolország és Svédország támogatták.
jogúságáért szállt síkra, amiért Spanyolország a katolikusok táborának nyújtott segítséget, míg a
1968-ban merénylet áldozata
protestáns fejedelmek a katolikus Franciaországtól, később pedig
lett.
Svédországtól is kaptak támogatást.
A vallásháborúk fontos dokumentumok, a nantes-i (ejtsd:
nánti) ediktum és a vesztfáliai béke megfogalmazásával fejeződ­
tek be, amelyek megnyitották Európa történetében a vallási tole­
rancián alapuló, új társadalmi berendezésű abszolutisztikus mo­
narchiák és nemzeti államok korszakát.
 A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ 35

A vallási megosztottság enyhítése céljából IV. Henrik francia

király 1598-ban kibocsátotta a nantes-i ediktumot, amely megfe­
lelő alapot teremtett a katolikusok és a protestánsok békés egy­
más mellett éléséhez. A katolikus vallás továbbra is államvallásnak
számított, de az állandóan üldözött, kisebbségben lévő hugenották
korlátozott vallásszabadságot kaptak. A rendelet értelmében csak
meghatározott helyeken t a r t h a t t a k istentiszteletet, a törvény előtt
azonban teljesen egyenjogúakká váltak a katolikusokkal.
Az 1 6 4 8 - b a n megkötött vesztfáliai béke, amellyel lezárult
a harmincéves háború, különösen jelentős, mert az akkori államok
teljes függetlenségének (szuverenitásának) megalapozója.

• A nantes-i
ediktum (1598)

A harmincéves háború civil áldozata

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1517 a Luther Márton vezette protestáns
1. A római katolikus egyház mely jelenségei
mozgalom kezdete
ellen lépett fel Luther Márton?
1530 az augsburgi birodalmi gyűlés elő­
2 . Magyarázd meg az „akié a föld, azé a vallás terjesztette a Confessio Augustana
is" elvet! (Ágostai hitvallás) néven ismert
evangélikus (protestáns) vallási do­
3 . Hogyan segítették a jezsuiták a katolikus
kumentumot
megújulást?
1536 Kálvin János megjelentette A keresz­
4. Miért jelentős a nantes-i ediktum és a tény vallás tanítása című művét
vesztfáliai béke?
1540 a pápa engedélyezte a Jézus Szíve
5 . Sorold fel azokat az európai államokat, Társaság (jezsuita rend) működését
amelyekben ma tömegesebben élnek pro­ 1545-1563 a trentói zsinat
testánsok! 1555 az augsburgi béke
 6. AZ ABSZOLUTISZTIKUS MONARCHIÁK
Emlékezz vissza, miért mondtuk azt a középkori uralkodókra, hogy hatalmukat Istentől származtatták!

Abszolutisztikus monarchia - olyan uralmi rendszer, amelyben az uralkodó korlátlan hatalommal

(önkényuralommal) rendelkezik.

A királyok Európája

Az 1 6 4 8 - a s vesztfáliai béke Európában lefektette az erő­

IV. Henrik francia király
viszonyok egyensúlyának alapját. Ennek tiszteletben tartását az
uralkodók szavatolták, akik erős államrendszereket és befolyásos
központi hatalmakat kezdtek kiépíteni. Úgy tartották, hogy a köz­
ponti hatalom erősödése az egész állam megszilárdulását jelenti.
Az európai államok többsége monarchia volt, élén a korlátlan hata­
lommal rendelkező, abszolutista uralkodóval. A királyság minden
lakosa, még az arisztokrácia is, az uralkodó alattvalójának számí­
tott. Az uralkodó mindenkitől teljes engedelmességet várt, hiszen
a király Isten kegyelméből uralkodott korlátlanul mindenki felett.
Hatalma tehát szent volt, ezért parancsának megszegése szent­
ségtörésnek számított. A király egyetlen határozatával börtönbe
juttathatott bárkit alattvalói közül - nemest, polgárt, parasztot
egyaránt.
Az abszolutisztikus monarchiák a XVIII. századig léteztek.

Franciaország

Franciaország, megközelítőleg húszmillió lakosával, a XVII.

századbeli Európa legsűrűbben lakott és legfejlettebb abszolutisz­
tikus monarchiájának számított. Az új államberendezés kibonta­
kozása IV. Henrik ( 1 5 8 9 - 1 6 1 0 ) korában kezdődött, s XIII. Lajos
( 1 6 1 0 - 1 6 4 3 ) korában fejeződött be.
A királyok szolgálatában miniszterek álltak, akik, mint
XIII. Lajos első minisztere, Richelieu (ejtsd: riseliő) bíboros, kü­
Richelieu bíboros lönböző állami ügyeket intéztek, és szigorúan ellenőrizték az
 • XIV. Lajos, aki „az állam én
vagyok" mondásáról ismert

1630 1648 1682 1688

i i I
Nagy P é t e r dicsőséges
vesztfáliai |
uralkodásának kezdete forradalom
béke
XIV. Lajos önálló uralkodása (1661-1715)
XIV. L a j o s
király lett az u d v a r Versailles-ba költözik XIV. L a j o s h a l á l a
•
születése A A A
1638 1643 1682 1715

alattvalókat. Ha a magas adók miatt a parasztok történetesen fel­

lázadtak, vagy a nemesek kétségbe vonták a király hatalmát, ezek
az államhivatalnokok közbeléptek, és kegyetlen büntetésekkel
mindent megtettek, hogy az alattvalók teljesen alávessék magu­
kat az uralkodó akaratának. Letörtek minden ellenállást, amely
szerintük veszélyeztette az állami politikát, s kegyetlen büntetést
mértek mindenkire, aki a Richelieu által bevezetett uralkodási el­
vet, miszerint: az állam érdeke így kívánja, semmibe vette. E szerint
az elv szerint minden egyéni vagy csoportos érdek fölött az állam
állt, így a francia király nem lehetett zsarnok, hanem az állami ér­
dekek védelmezője.
Az abszolutisztikus monarchia XIV. Lajos ( 1 6 4 3 - 1 7 1 5 ) alatt
érte el tetőpontját. IV. Henrik haláláig a francia királyok a párizsi
Louvre-ben laktak. XIV Lajos azonban Párizs közelében egy új, • A versailles-i
sokkal fényűzőbb palotát építtetett, a versailles-it. palota Tükörterme
38 AZ ABSZOLUTISZTIKUS MONARCHIÁK

A Napkirálynak nevezett uralkodót különösen érde­

kelték a tudományok és az új kutatások. A gazdaságpolitika
terén Colbert (ejtsd: kolbér) pénzügyminiszter megalapozta
a merkantilizmust. Ennek az volt a lényege, hogy az ország­
ból minél több árut szállítsanak ki külföldre, és minél keve­
sebbet hozzanak be.
XIV. Lajos hosszú uralkodásának végére Franciaor­
szág vezető európai nagyhatalommá lett, társadalmi beren­
dezése, kultúrája és művészete pedig a kor vonzó modelljé­
nek számított egész Európában.

Oroszország

A tatár rabságból való szabadulása után (1480),

Oroszország megerősödött. IV. (Rettegett) Iván ( 1 5 3 3 -
1 5 8 4 ) kiszélesítette határait, majd cárrá kiáltotta ki magát.
A despota uralkodók a bármilyen engedetlenséggel szembe­
ni kegyetlen intézkedéseikről voltak ismertek. A Romanov-
ház (1613) megszilárdulásával Oroszország szorosabb gaz­
dasági kapcsolatba került Nyugat-Európával. Hosszú elszi­
geteltsége után I. Péter ( 1 6 8 2 - 1 7 2 5 ) idejében Oroszország
elfogadta az államberendezés európai szabályait. Idővel
• A versaiiles-i palota
 OROSZORSZÁG

Atlanti-óceán

PORTUGÁLIA

választott monarchia

parlamentáris
monarchia
abszolutisztikus
monarchia

Pápai Állam

Európa 1780 körül

abszolutisztikus monarchia lett, erősen orosz jelleggel. A reformok

bevezetésére akkor került sor, amikor a fiatal cár személyesen
is meggyőződött a nyugati civilizáció előnyeiről. I. Péter ugyanis
1697-ben beutazta Poroszországot, a Németalföldet, Ausztriát és
más, fejlett kereskedelemmel, mezőgazdasággal, manufaktúrával
és szervezett közigazgatással rendelkező országokat. Hazájába
számos mestert, szakembert és tudóst hívatott.
Az abszolutizmus bevezetése Oroszországban nem történt
zökkenőmentesen, a nemesek és a papság ellenállásába ütközött.
A reformoknak köszönhetően, amelyekkel az uralkodó az ortodox
(pravoszláv) egyházat a központi hatalom ellenőrzése alá vette,
csökkent a vallás hatása a mindennapi életre, és erélyesen harcolt
a babonaság ellen is. A modern hadsereg megalakulása az államha­
tárok kiszélesítését vonta maga után keleten és nyugaton egyaránt.
A haladó intézkedések között, amelyeknek köszönhetően Oroszor­
szágban meghonosodtak az európai nézetek és szokások, az előke­
A moszkvai Kreml
lő körök számára fontos francia nyelv bevezetése is szerepelt.
 I. (Nagy) Péter, a Baltikum felé terjeszkedve, a Néván, fran­
cia mintára, megalapította az új fővárost, Szentpétervárt. A kö­
zelében lévő fenséges Peterhof nevű palotája, az orosz Versailles,
1725-ig épült.

A felvilágosult abszolutizmus

XIV. Lajos és Nagy Péter mellett az abszolutista monarchák

egyik legkiemelkedőbb képviselője II. (Nagy) Frigyes ( 1 7 4 0 - 1 7 8 6 )
porosz király volt. A francia kultúra nagy tisztelőjeként és Vol­
taire filozófus védnökeként, II. Frigyes államában megalapozta az
ún. felvilágosult abszolutizmust. A felvilágosult abszolutista ural­
kodók a felvilágosodás tanainak hatására számos, a társadalom
számára hasznos reformot hajtottak végre. így a nagy tudású és
a modern műszaki fejlődést jól ismerő II. Frigyes a katonaság, a
bíráskodás és a közigazgatás terén eszközölt reformokkal jelentő­
sen megerősítette a porosz államot. Többek között beszüntette a
kisebb bűntettért kimondott halálos ítéletet, megtiltotta a kínval­
latást és vallási toleranciát hirdetett. Háborúival megkétszerezte
az állam területét, és Poroszországot európai hatalommá tette.
Ennek köszönhetően egy évszázad múlva a Porosz Királyság ve­
zető szerephez jut majd a német államok egyesítésében. Ő is a ver­
sailles-i palota mintájára építtette fel a potsdami Sanssouci kas­
télyt, a francia filozófusok kedvenc gyülekezőhelyét.
 AZ ABSZOLUTISZTIKUS MONARCHIÁK 41

Azok az uralkodók, akik elfogadták a felvilágosult abszolu­

tizmus eszméit, messzemenő reformokat vezettek be a legszéle­
sebb néptömegek, a parasztság helyzetét illetően. A felvilágosult
abszolutizmus legkiválóbb képviselői közé tartoztak még II. Ka­
talin ( 1 7 6 2 - 1 7 9 6 ) orosz cárnő, Mária Terézia ( 1 7 4 0 - 1 7 8 0 ) és fia,
II. József ( 1 7 8 0 - 1 7 9 0 ) Habsburg-császárok.
Az erős akaratú orosz és osztrák felvilágosult császárnők
uralma a XVIII. század egyik jellegzetessége közé tartozik. A né­
2
met származású II. Katalin félmillió k m nagyságú új területtel bő­
vítette, majd újabb - főleg a közigazgatás terén eszközölt - refor­
mokkal tette modernebbé országát.
Mária Terézia reformintézkedései serkentették a gazdaság
és a közoktatás fellendülését, javítottak a függő viszonyban lévő
parasztság helyzetén, és újjászervezték a hadsereget. II. József
császár reformjai - a vallásszabadság bevezetése, az egyház be­ Rembrandt: Önarckép
Saskiával
folyásának csökkentése és a közoktatás fellendítése - a Habsburg

Sí 4%

A szentpétervári Peterhof palota

 42 AZ ABSZOLUTISZTIKUS MONARCHIÁK

Monarchiában élő szerbekre is nagy hatással volt, hiszen ezál­

tal ők is bekapcsolódhattak az európai gazdasági és művelődési
fejlődésbe.

Anglia

Az abszolutizmus bevezetése csak azokban az országok­

ban nem j á r t sikerrel, amelyekben a nemesség, a papság és a
mind befolyásosabb polgárság már hosszú idők óta a parlamen­
ten keresztül erősen korlátozta az uralkodói hatalmat. Amikor
I. (Stuart) Jakab ( 1 6 0 3 - 1 6 2 5 ) fia, I. Károly ( 1 6 2 5 - 1 6 4 9 ) megkí­
sérelt önkényesen, parlament nélkül uralkodni, ez polgárhábo­
rú kirobbanásához vezetett ( 1 6 4 2 - 1 6 4 9 ) . A parlament megszer­
vezte saját fegyveres erejét, hogy megvédhesse jogait. Fegyve­
res erőik parancsnoka Olivér Cromwell volt. Miután I. (Stuart)
Károlyt Cromwell hadserege legyőzte, a rendkívüli bíróság a
I. Károly angol király
királyt halálra ítélte és kivégeztette ( 1 6 4 9 ) . Angliában az abszo­
lutizmus bevezetésének kísérlete jelentősen meggyengítette a
királyi hatalmat.
SZOTAR

oppozíció -ellenzék, a hatalom­

mal szembenálló ellenzéki
magatartás
 AZ ABSZOLUTISZTIKUS MONARCHIÁK 43

16ÜU 1640 1700 ltíüü

^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Rubens élete A jy

ete Ve lles^

1606 1669 l72SPeterhof 1751-1772 Napóleon

Poussin halála Enciklopédia megkoronázása
 A barokk és a klasszicizmus.
A barokk a reneszánszt kö­
vető ellenreformációs kor mű­
vészeti irányzata és stílusa.
Sajátossága a túldíszített for­
mák a művészetekben és az
építészetben egyaránt. Pieter
Pauwell Rubens (1577-1640)
a festészet, Bernini pedig a
barokk építészet terén a stílus
legismertebb képviselője. Az
abszolutisztikus hatalommal
rendelkező francia királyok
pénzzel támogatták a művé­
szeteket, a tudományokat és
az irodalmat, egy új stílus, a
klasszicizmus kibontakozá­
sát eredményezve ily módon.
Jel-lemzői az érthetőség és az
egyszerűség. Az írók között
különösen Moliére (1622-
1673) komédiaíró, Racine
(1639-1699), a klasszikus tra­
gédia megteremtője, valamint
La Fontaine (1621-1695) me­
seíró tűntek ki. A festészetben
fontos megemlíteni Nicolas
Poussin (1594-1665) nevét. A
klasszicizmus tetőpontját az
Pieter Pauwel Rubens, Leukipposz lányainak elrablása
építészetben a több évtizeden
át épülő, hatalmas, geomet­
riai pontossággal megalkotott
A Habsburgok. Uralkodóház, mely több évszázadon át állt a Habsburg Bi­
kertekkel, valamint fényes
rodalom élén. Az állam, a Habsburg Monarchia, róluk kapta nevét. A ház
belső díszítéssel rendelkező
képviselői nemcsak osztrák császárok, hanem egyben magyar királyok is vol­
versailles-i királyi palota ké­
tak. Az első Habsburg, aki felvette a magyar királyi címet is, Habsburg Fer­
pezi.
dinánd (XVI. század) volt. Egészen 1918-ig, a Monarchia megszüntetéséig
viselték ezt a titulust.

FONTOS DÁTUMOK
K É R D É S E K ES F E L A D A T O K
1610--1643 XIII. Lajos uralkodása
1. Ki volt XIII. Lajos király első minisztere?
1643--1715 XIV. Lajos uralkodása
1649 1. Károly kivégzése
1682--1725 1. (Nagy) Péter uralkodása 2 . Mit értünk felvilágosult abszolutizmus
1740--1780 Mária Terézia uralkodása alatt?
1740--1786 II. (Nagy) Frigyes uralkodása 3 . Miért nem sikerült bevezetni
1762--1796 II. (Nagy) Katalin uralkodása az abszolutisztikus monarchiát
1780--1790 II. József uralkodása Angliában?
A SZERB NÉP IDEGEN
URALOM ALATT
A XVI. SZÁZADTÓL
A XVIII. SZÁZADIG
 1. AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK HATALMA A BALKÁNON
Az Oszmán Birodalom államberendezése és társadalma (XVI—XVIII. század)

Mit tanultál a hatodik osztályban az oszmán-törökök előrenyomulásáról a Balkán-félszigeten?

A hódítások

Az oszmán-törökök Konstantinápoly bevétele után 1 4 5 3 -

ban nagy és erős birodalmat hoztak létre. Az Oszmán (Ottomán)-
házból származó, korlátlanul uralkodó szultánok, az iszlám mint
államvallás, valamint a katonai rendszer a török hatalom oszlopfői
voltak. Államuk legnagyobb kiterjedését és fénykorát I. (Fenséges)
Szulejmán ( 1 5 2 0 - 1 5 6 6 ) uralkodása alatt érte el, amikor három
földrészre terjedt ki: Afrikára, Ázsiára és Európára. Az Oszmán Bi­
rodalom határait Afrikában Algériától Tunézián át egészen Egyip­
tomig, Ázsiában Irakig és Arábiáig húzhatjuk meg, Európában pe­
dig a Balkánon kívül magában foglalta Ukrajna és Magyarország
területét is.
A török hódítások a Balkánon keresztül Európa belseje felé
Nándorfehérvár (Belgrád), Közép-Európa kapuja elfoglalásával
folytatódtak. Majd következett a mohácsi ütközet (1526), amely
• II. Mehmed szultán,
a Magyar Királyság bukását eredményezte. A sikeres hódítások a
Konstantinápoly meghódítója
XVII. század végéig tartottak. A vallási háborúkkal küszködő ke­
resztény államok csak nagy veszély esetén fogtak össze a törökök
ellen. A következő században azonban az Osz­
mán Birodalom válságos helyzetbe került, s
központi hatalma jelentősen legyengült.
Közép-Európában az oszmán-törökök
legnagyobb ellenfele a Habsburg Monarchia
volt. A XVIII. századtól a törökellenes har­
cokban az osztrákokhoz csatlakozott a cári
Oroszország is. Az ún. tizenöt éves háború­
ban ( 1 5 9 1 - 1 6 0 6 ) , mely az első azon összetű­
zések sorozatában, amely Ausztria és Török­
ország között zajlott, részt vettek a bánáti, a
hercegovinai és a montenegrói szerbek is.

Janicsárok a török hadseregben


„Tudnunk kell, hogy a ve-
zírek és a katonai vezetők
felett áll a nagyvezír. Ő min­
denkinél fontosabb, s a szul­
tán helyettese... Minden ta­
nácskozáson és szertartáson
a nagyvezír foglal, minden­
ki előtt, elsőnek helyet." (A
szultán a vezírek feladatairól
nyilatkozik)
A nagy bécsi háborúban ( 1 6 8 3 - 1 6 9 9 ) a szövetségesek ellen­
támadása miatt a törökök, Bécs hosszú és sikertelen ostroma után,
visszavonulásra kényszerültek. Elvesztették Budát, Belgrádot
( 1 6 8 8 ) és Szkopjét ( 1 6 8 9 ) . A szerbek ismét tömegesen vettek részt
a törökellenes harcokban a keresztény államokat (Ausztria, Len­
gyelország és a Velencei Köztársaság) tömörítő Szent Liga oldalán.
A kosovói Kačanik melletti győzelem után (1690) a törököknek
sikerült megállítaniuk az osztrákok előrenyomulását, majd visz-
szaszerezniük az összes területet a Száva és a Duna vonaláig Belg­
ráddal együtt. Ez nagymértékben hozzájárult a szerbek 1 6 9 0 - e s
vándorlásához az Oszmán Birodalomból a Habsburg Monarchiába.
A háború a karlócai békével ért véget 1699-ben. A Habsbur­
gok az ekkor megkötött egyezmény értelmében megtarthatták
a felszabadított Magyarország legnagyobb részét, a törököknek
csak Bosznia és Dalmácia bizonyos területeit adták át. Ez volt az
első kedvezőtlen szerződés a törökök számára, és komoly jele ha­
talmuk hanyatlásának a Balkánon.
Az új osztrák-török háború ( 1 7 1 6 - 1 7 1 8 ) után a požarevaci
békével (1718) az oszmán-törökök elvesztették a Bánságot, Havas­
alföld és Bosznia egy részét, valamint
Észak-Szerbiát. De már a következő há­
borúban ( 1 7 3 7 - 1 7 3 9 ) visszafoglalták
Szerbiát Belgráddal együtt, s kiváltották
a szerbek második vándorlását Auszt­
ria területére. A belgrádi béke (1739) az
Ausztria és Törökország közötti határt a
Száva és a Duna mentén határozta meg.
A belgrádi vár az oszmánok legészakibb
erődítménye lett, Bosznia és Hercegovi­
na pedig a nyugattal szembeni védelem
ugródeszkája. Az utolsó osztrák-török
háború ( 1 7 8 8 - 1 7 9 1 ) a szerb felkelők és
önkéntesek nagy erőfeszítése ellenére
sem változtatta meg a határokat.
 AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK HATALMA A BALKÁNON 49

Az államberendezés

Az oszmán hatalmi rendszer csúcsán a szultán állt, aki kor­

látlan hatalommal rendelkezett birodalmának minden vagyona és
alattvalója felett. Övé volt az összes állami föld, s szabadon döntött
arról, kinek adja használatra. Az adók fontos jövedelemforrást ké­
peztek az államkincstár számára, amely egyben a szultán szemé­
lyes kincstára is volt. A háborúról és a békéről csak a szultán dönt­
hetett. Az iszlám vallás is az állam szolgálatában állt. A háborúk
vallási jellegűek voltak (dzsihád), hiszen a keresztény államok el­
len folytak. A vallás erősen ösztönözte a katonai alakulatok harco­
sait. Az egyetlen török uralkodó, aki elesett a rigómezei (kosovói)
csatában 1389-ben, Murád szultán volt. Attól kezdve a szultánok
csak biztonságos távolságról követték a csatározásokat. Megtör­
tént azonban, hogy két vagy több trónkövetelő belháborút robban­
tott ki. Ezért vált szokássá, hogy a Konstantinápolyban (Isztam­
bulban) hatalmát megerősítő uralkodó parancsára a testvéreket
és féltestvéreket megfojtották.
I
írnok az oszmán udvarban

A szultán nevében az államot a nagyvezír irányította, aki

egyben a kormányelnöki szerepet is betöltötte. A nagyvezír az
uralkodó helyettese volt, akinek a többi vezír engedelmességgel
tartozott. A vezírek tisztségük szerint miniszterek voltak, az osz­
mán kormányt, melynek miniszterek voltak a tagjai, Magas Portá­
nak nevezték. A birodalom tartományainak, a beglerbégségeknek
(később vilajetek) az élén a beglerbégek álltak mint a szultán hely­
tartói, pasa címmel.

A szeráj és a hárem. A szultánok többnejűségben

éltek, így rengeteg gyermekük volt. Fényűző életmó­
dot folytattak, több száz szolgájuk volt, feleségeik
számára külön lakosztályt (háremet) tartottak fenn.
A konstantinápolyi Topkapi Szeráj háreme kétezer
nőt tudott befogadni. A palota falain belül tíz dzsámi
volt, tizennégy fürdő és két kórház. A konyhákban
naponta ötezer adag étel készült, ünnepnapon pe­
dig akár tízezer is. A szultáni istállókban négyezer
fajtiszta lovat tartottak. A szultán kedvenc felesége,
illetve a trónörökös vagy a kiskorú szultán édesany­
ja gyakran beleszólt az államügyekre vagy a vezírek
megválasztásába.
 50 AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK HATALMA A BALKÁNON

A beglerbégségek szandzsákokra oszlottak, amelyeket a

szandzsákbég irányított, a vallási hatalom pedig a bíróságok élén
álló kádik kezében volt. A kádi a sheriát (egyházi törvények) sze­
rint ítélkezett. A legkisebb közigazgatási egység a náhié volt. Csak
ezekben és a falvakban engedélyezték a törökök által leigázott né­
peknek az önkormányzatot.

a Novi Pazar-i Altun Alem

(XVI. század)

u m m m az Oszmán Birodalom határai

1403 előtt
az Oszmán Birodalom
határai 1683-ban
a meghódított területek határai

?uda
isag
ér

Sziget tyohács Ikker Azerbajdzsán

•
íagyar Kira
) Fekete-tenger
mdortehervar B u k a r e!St
st
(Belgrád) Edirnc
Iszta
rovnik síófia^^P^íKona^ntinápoly) *-

»Szalonikj^_ y^^\^^r Angora

russza
An

Tur
Bejrút^ Bagdad

Damaszkusz ^
Tunéziac
Jcruzsáler
Tripolis

Alexandria
v
Kairó
Egyiptom

az oszmán-törökök 1326-ig II. Mehmed hódításai [ 1 4 5 1 - 1 4 8 1 ]

az 1451-es határok hódítások 1683-ig

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

 AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK HATALMA A BALKÁNON 51

A vezírek, a beglerbégek és a szandzsákbégek feltétlenül

iszlám vallásúak voltak, de nem mindig törökök. Gyakran a ke­
resztények (szerbek, görögök, örmények, albánok, horvátok, grú­
zok...) soraiból kerültek ki. Az iszlám vallás felvételével háborús
és egyéb érdemeikért a társadalmi ranglétra legmagasabb fokáig
is felemelkedhettek. A nagyvezírek között a XVI. század végéig, a
birodalom fénykorában, több iszlamizált szerb volt. A legismer­
tebbek közé tartozik Mehmed Sokolović pasa. Abban az időben a
szultáni kancellária levelezése Dubrovnikkai, a magyar főurakkal
és más hivatalnokokkal a szerb földeken szerb nyelven történt. A
XVII. század derekától a nagyvezírek főleg albán származásúak
voltak, mint például a Köprülü (Ćuprilić).
A török társadalom két rétegre tagolódott: az államnak
adót fizető szélesebb néptömegekre (rája) és az aszkerekre (kato­
nák), akik közigazgatási, hadászati és vallási hivatalnokok voltak.
A török feudalizmus kimondottan katonai jellegű volt,
amelynek alapját a timárrendszer képezte. A szultán a meghódí­
tott területen a hűbéreseinek, illetve a sikeres lovas katonáinak,
a szpáhiknak birtokokat adományozott, amelyet utódaik nem örö­
kölhettek. A tímár a legkisebb ilyen hűbérbirtok volt, amelynek jö­
vedelmével a szpáhi rendelkezett. A nagyobb katonai sikerért na­
gyobb hűbérbirtok, ún. zijamet járt. A hász volt a legnagyobb bir­
tok. Ezek jövedelmét csak a szultán és a legmagasabb rangú török
méltóságok - főleg vezírek, pasák és szandzsákbégek - élvezték.
A török katonaság szpáhi lovasokból, valamint elit gyalog­
ságból - janicsárokból - állt. janicsárokat a leigázott keresztény
népek elhurcolt gyermekeiből képeztek ki. Ezeket a gyerekeket
külön iskolákban nevelték az iszlám vallás szellemében Edirne és
Konstantinápoly városában. A janicsárok képezték Európában az
első hivatásos gyalogos alakulatokat, amelyek zsoldját az állam­
kincstárból fizették. Ők voltak a szultán legodaadóbb harcosai,
akiket általában az ütközet legkritikusabb pillanatában vetettek
be. Számuk a XVI. században kb. 12 0 0 0 volt, száz évvel később
pedig 50 0 0 0 .
A hódítások megszűnésével az államkincstárba mind keve­
sebb pénz folyt be. A hadizsákmány hiánya miatt a szpáhik sem
növelhették birtokaikat, s nem szívesen indultak a bizonytalan
kimenetelű harcokba. A janicsárok sem engedelmeskedtek a szul­ • II. Bajazid szultán fermánja,
tánnak. Gyakran lázadtak, s azt az uralkodót ültették trónra, aki amelyet a Dečani-kolostorban
adtak ki 1506-ban
jobban megjutalmazta őket.
 52 AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK HATALMA A BALKÁNON

A török hadsereg szerves részét képezte a hadiflotta is,

Az Oszmán Birodalmat gyakran
amely Fenséges Szulejmán idejében a Földközi-tenger legerősebb
nevezik helytelenül Török Biro­
dalomnak, lakosságát pedig törö­ hajóhadát képezte, amíg a keresztény államok Lepantónál (1571)
köknek. A birodalomban azon­ nem mértek rá hatalmas vereséget. Ebben az ütközetben sebesült
ban nemcsak törökök, hanem meg Cervantes, a híres író is. A kétszázharminc oszmán hajóból
arab és perzsa eredetű népek is kétszáz megsemmisült, az elesettek száma pedig megközelítette
éltek. Nyugaton ezt az államot az ötvenkilencezer embert.
Ottomán Birodalomnak hívják,
európai tartományait pedig eu­
rópai Törökországnak. Az iszlám
vallás a szerb néphagyományban
is gyakran „török vallásként" sze­
repel. A Balkán keresztény szláv
lakosságának iszlamizált képvi­
selőit is gyakran tévesen „törö­ Vallási viszonyok
köknek" vagy gúnyosan „poturi-
cáknak" nevezik. A vallási szempontból szigorúan rendezett államban a mu­
zulmánoknak vezető szerepük volt. Az iszlámhoz való tartozás
ugyanis kiváltságot jelentett, mert csak ennek a vallásnak a hívei
viselhettek államhivatalt, és számíthattak előléptetésre. A keresz­
tényeket és más nem muzulmánokat (például a zsidókat) másodren­
dű lakosoknak tartották. Ha azonban engedelmesen viselkedtek a
központi hatalommal szemben, és adót fizettek, a leigázottak for­
málisan kiváltságos rétegét képezhették. így a zsidók és főleg a gö­
rög, valamint az örmény keresztények, a kereskedelem révén, nagy

Hagia Sophia (Szent Szófia), az ortodox keresztények legnagyobb temploma Konstantinápolyban,

amelyet a törökök dzsámivá alakítottak át
 AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK HATALMA A BALKÁNON 53

Oszmán szpáhi Karavánszeráj

vagyonra tehettek szert, de nem vehettek részt az államappará­ SZOTAR

tus munkájában. A keresztények számára tilos volt a fegyvervi­
liga - szövetség
selés, a lovaglás, a harangozással való istentiszteletre hívás, nem
viselhettek olyan színű ruhát, mint a muzulmánok, akik előtt alá­
zatosan meg kellett hajolniuk. A hatalom mindent, ami akadályt
FONTOS DÁTUMOK
képezett az állam- és a Mohamed tanításain alapuló vallási rend­
szer zökkenőmentes működésében, a legszigorúbban tiltott. 1453 Konstantinápoly
bukása
A földbirtokok jelentős része a muzulmán vallási közös­
1521 Belgrád (Nándor­
ség tulajdonában volt. Ezek az istenfélő muzulmánok alapítvá­
fehérvár) bukása
nyai voltak, és vákufoknak nevezték őket. A szultán, a főméltó­ 1526 a mohácsi csata
ságok, a szpáhik, valamint a papság birtokain a dolgozó nép, 1529 Bécs első ostroma
a pórnép (rája), azaz a jobbágyság élt. Ők művelték a földet, és 1571 a lepantói ütközet
fizették a terheket (adók a török feudális uraknak és az állam­ 1591- 1606 az ún. hosszú, azaz
nak). A keresztény pórnép kötelességei nagyobbak voltak, mint tizenöt éves háború
a kisszámú muzulmán rajáé. 1683 Bécs második ostroma

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K

1. Mikor élte fénykorát az Oszmán Birodalom?

2 . Magyarázd meg, hol a nagyvezír helye az Oszmán Birodalom államrendszerében!

3 . Milyen jogaiktól fosztották meg a keresztényeket az Oszmán Birodalomban?

4 . írd le a füzetedbe, mit jelentenek a beglerbégség, a szandzsák és a náhije szavak!

 2. A SZERBEK HELYZETE
AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
Mikor kerültek török uralom alá a szerb földek?

Az iszlamizáció

A törökök a XV. században a Balkán-félszigeten is elterjesz­

tették az iszlám vallást. Az albán lakosságnak szinte kétharmada
tért át az új hitre. A szerbek egy része is felvette az iszlám vallást,
főleg Hercegovina, Bosznia, Macedónia területén és a raskai kör­
zetben, de a bolgárok és a görögök soraiban is terjedt. Sokáig az a
vélemény uralkodott, hogy az iszlamizáció Boszniában volt a leg-
tömegesebb, a „bosnyák egyház" hatása miatt. Ez téves felfogás,
mert ott éltek pravoszlávok is és katolikusok is, akik felvették az
iszlám vallást. A keresztények különböző okoknál fogva tértek
át a muzulmán hitre. Legtöbbjük a létfenntartás és a jobb életkö­
rülmények, vagyis a társadalmi előrehaladás reményében, illetve
hogy elkerülje a rabszolgasorsot, főleg nagy háborúk alatt, üldö­
zések következtében, amikor rengeteg keresztény szentély meg­
semmisült. A hadműveletek idején sor került a lakosság erőszakos
kitelepítésére is. így például Belgrád (Nándorfehérvár] eleste után
(1521) sokakat Konstantinápoly környékére telepítettek át.
Az iszlamizáció békés időszakban is eredményes volt. A
balkáni arisztokrácia az elsők között fogadta el azért, hogy meg­
tarthassa birtokait és feudális kiváltságait. Emiatt, valamint a
szomszédos területekre való elvándorlások miatt (Magyarország,
Velence, Dubrovnik), a XVI. század közepéig a szerb keresztény
főúri réteg szinte megszűnt létezni. Az iszlám sokkal gyorsabban
terjedt a városokban, a szervezettebb török hatalomnak köszön­
hetően, mint a falvakban.
Az új vallás elfogadásának sikeressége az ortodox (pravo­
szláv) egyház hatásától is függött. Ott ugyanis, ahol befolyása
gyengébb volt, mint például Boszniában, az iszlamizáció szélesebb
tömegeket ölelt fel.
Belgrád (Nándorfehérvár) A keresztény lakosság számára a véradó (törökül devsir-
török ostrom alatt mé] volt a legsúlyosabb kötelesség. Ennek értelmében a törökök
 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN 55

minden harmadik, illetve hetedik évben, külön hivatalnokok ál­

tal megszabott területekről, erőszakosan elvették a keresztény
családoktól a hét-tizenkét éves egészséges fiúgyermekeket. Kivé­
teles esetekben eltörökösödött bosnyák muzulmán fiúkat is be-
gyűjthettek véradó fejében. Ily módon a konstantinápolyi udvarba
minden évben ezer-háromezer gyermek érkezett. A gyerekeket a
fővárosban az iszlámra térítették, és új szellemben tanították. Be­
lőlük lettek a szultán leghűségesebb katonái és a birodalom magas
rangú tisztviselői.
A véradó a szerbeket sújtotta a legjobban. Az elhurcoltak és
áttérítettek egy része örökre elszakadt szülőföldjétől, anyanyel­
vétől és vallásától. Halálukig janicsárok voltak. Azok, akik magas
rangú tisztségviselőkké váltak, szülőföldjükkel való kapcsolatu­
kat nem szakították meg teljesen, tovább ápolták, s különböző ala­
pítványokkal, utak, hidak, kutak, karavánszerájok (pihenőhelyek,
szállások), hánok vagy dzsámik építésével segítették a vidék lakos­
ságát. Építményeikről különösen ismertté váltak a Sokolovicok.

Társadalmi viszonyok:
a rája, a vlachok és a martalócok

A szerb földeket a török uralom alatt szandzsákokra osz­

tották fel, amelyek gyakran változtatták határaikat és nevüket. A
középkori Szerbia legnagyobb része a smederevói, a krusevaci, a
vucitrni, a prizreni és a szkopjei szandzsákokhoz tartozott. Köz­
nyelven ezeket a területi egységeket pasalikoknak nevezték. A
későbbiek folyamán, újabb hódításokkal, a törökök új szandzsáko­
kat alapítottak Bosznia, Hercegovina, Szerémség, Szlavónia, Dél-
Magyarország stb. területén. Az egyik stratégiailag legfontosabb
szandzsák a boszniai pasalik (vilajet) volt.
Az oszmán uralom megszilárdulásával a szerb társadalom
a hazai főúri réteg nélkül maradt, de nem volt gazdag, főleg keres­ Török főúr
kedőkből álló polgársága, sőt papsága sem. A patriarchális falusi
közösségek elzárkóztak a külvilágtól. A függő viszonyban lévő ke­
resztények - a rája - képezték a legtömegesebb társadalmi réte­
get. A szerb parasztság csak ritkán birtokolt földet (bastina - atyai
örökség). A sokkal nagyobb számú jobbágyság függő viszonyban
volt a földbirtok tulajdonosával, illetve élvezőjével (szpáhi). A
 56 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
könnyebben átvészelje a válságot. Sohasem felejtette el szerb származását,
te népét. Hozzátartozóinak
előléptetési lehetőségekkel. Másokat, mint ortodox (pravoszláv) vallásúakat, pátriárkáként
szerb egyház élére állított.
• Martalóc, török szolgálat­
ban lévő keresztény katona
Mehmed Sokolovic pasa (1505-1579). A boszniai Visegrád környékén
született. A Mileseva-kolostorban tanult. Kisfiúként véradó fejében Edir-
nébe (Jedrene, Drinápoly) hurcolták. A fiatal janicsár hamar kitűnt, és
gyorsan haladt az oszmán szolgálati ranglétrán. A Porta harmadik ve-
zíreként 1557-ben elérte az önálló szerb egyház felújítását peci (ipeki)
patriarkátus néven. Pátriárkává közeli rokonát, Makarije Sokolovicot
nevezte ki. Mehmed pasa nevéhez számos alapítvány fűződik. Szinán
építész tervei alapján épült meg a visegrádi Drinán átívelő híd (amelyről
a Nobel-díjas Ivo Andric írt a Híd a Drinán című regényében), valamint
egy dzsámi Isztambulban. A belgrádi várban egy kút is az ő emlékét idé­
zi. Sikeresen harcolt Ázsiában, Európában pedig meghódította Bánátot
és Erdélyt. így kiérdemelte a szultán lányának a kezét. Ügyes politikus­
ként három szultán - I. (Fenséges) Szulejmán, majd két gyengébb utóda
(II. Szelim és III. Murád) uralma alatt hozzájárult ahhoz, hogy az állam
s fáradhatatlanul segítet­
egy részét iszlámra térítette, majd magas hivatalokban helyezte el őket,
a felújított
központi hatalom gyengülésének idején a szerb rája adókötelessé­
gei állandóan növekedtek.
A szerb társadalomban külön réteget képeztek a vlachok.
A vlach szó eredetileg a Balkán román eredetű lakosságát jelölte,
amely idővel beolvadt a szláv tömegbe. Dusán törvénykönyvében a
vlachok már külön társadalmi rétegként szerepeltek, mint kivált­
ságokkal rendelkező nomád állattenyésztők. Az oszmán törökök
alatt a vlachok falusi lakosság voltak, török katonai és rendőri
szolgálatban. Élükön a kenéz állott, aki a néptől az adót gyűjtötte
be. Ebben a prímicur segédkezett neki. A függő viszonyban lévő fa­
lusi lakosságra kirótt állami adó helyett (harács - fejadó) a vlach
állattenyésztők csak filuriát, azaz házanként egy dukátot fizettek.
Ez a körülmény jóval megkönnyítette főleg a nagycsaládosok éle­
tét. A vlachokat a rajára kivetett egyéb rendkívüli kötelességek
alól is felmentették.
A szerbek soraiból, akik a vlachok kiváltságait élvezték,
kerültek ki más rendőri és katonai alakulatok erői, a vojnukok, a
martalócok és a sajkások. A vojnukok különösen fontosak voltak a
karaván-szolgálatnál és mint lovászok. A martalócok fontos útke­
reszteződések melletti, vagy határ menti erődítmények legénységét
képezték, a sajkások pedig a dunai rendőrség szerepét töltötték be.
A legtöbb állattenyésztő vlach Hercegovina, Montenegró és Bosznia
hegyvidéki legelőin, katúnokban élt nomád életmódot folytatva.

A hajdukok és az uszkokok

A hatalomtól való elszakadás, a betyárság (hajdučija) gya­

kori jelenséggé vált az Oszmán Birodalomban. Hajdúknak főleg
azért csaptak fel egyesek, mert nem tudták elviselni az erőszakos­
kodásokat és az igazságtalanságot, nem pedig zsákmányolás vagy
haszonszerzés céljából. Rendszerint a karavánokat, a gazdagabb
törököket és a harácsszedőket támadták meg. A tíz-harminc főből
álló hajdukcsapat vezérét harambasának, helyettesét pedig barjak-
tárnak nevezték. A zsákmányt a jatakokkal osztották meg. Ezek a
parasztok menedéket nyújtottak nekik üldözőik elől, téli időszak­
ban pedig elbújtatták és segítették őket. A hajdukok tevékenysé­
güket május elején (Đurđevdan, Szent György napja) kezdték, ami­
kor kizöldellt az erdő, és novemberben (Mitrovdan, Mitar napja), a
tél beálltával fejezték be. Erre utal a népdalból ismert szólásmon­
dás is: „Đurđevdanak - hajdučki sastanak, Mitrovdanak - hajdučki
rastanak." (Szent György napja, a hajdukok találkozója, Mitar nap­
ja, a hajdukok búcsúja.)
A népköltészet a hajdukok bátorságáról, kitartásáról és ret-
tenthetetlenségéről szól, a népet ért igazságtalanságok megbosz-
szulóinak nevezi őket. Ők Robin Hood balkáni hasonmásai, akik ki­
fosztják a gazdagokat, és a zsákmányt megosztják a szegényekkel.
A hajdukok ellenállásának vallási jellege is van: ők a kereszténység
védelmezői a hitetlenekkel szemben. Gyakran a legismertebb haj­
dukok soraiból verbuválták, főleg Hercegovinában, Boszniában és
Montenegróban, a XVI. század végi törökellenes felkelések vezéreit
(Bajo Pivljanin, Deli Marko, Starina Novak).
A hajdukokhoz hasonlóan tevékenykedtek az uszkokok is.
Olyan szerb származású harcosok voltak ezek, akik „beugrottak"
(a nevük is erre utal: uskakati = beugrani, uskoci = beugrók) a Ve­
lencei Köztársaság területéről és a Habsburg-területekről a török
határvidékre. Az uszkokok az Adriai-tengermelléken, Isztriától és
Dalmáciától délen Kotorig kalózkodtak, zsákmányoltak. A hajdu-
kokkal ellentétben az uszkokok biztonságban visszatérhettek a
határ túloldalára. A senji uszkokok voltak a leghíresebbek. Stojan
Jankovicról és Ilija Smiljanicról, a legnagyobb uszkok hősökről sok
népdal született.
58 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN

A mindennapi élet

Az oszmán hatalomtartók életmódjának hatása a szerb fal­

vakban jelentéktelen volt. A falusi környezetben élő szerbek min­
dennapjai meglehetősen egyhangúan teltek. A legnagyobb vallási
ünnepnek a karácsony és a húsvét számított. A társadalmi élet a
vallási ünnepnapokon szervezett vásárokhoz, családi ünnepsé­
gekhez és vigadozásokhoz fűződött. A falusi gyülekezeteken furu­
lyaszó, duda és guzla mellett szórakoztak. A guzlicások fontos ha­
gyományőrzők voltak - főleg Kosovóról, Lazar fejedelemről, Miloš
Obilicról, Kraljević Markóról stb. szóló hősi énekeket, epikus költe­
ményeket énekeltek hangszerük kíséretében.
A szerbek legfontosabb családi ünnepe a házi védszentünnep
vagy az ún. szlava (krsna slava) volt. Ezen a napon vallási szertar­
tások (a védszent ikonja előtti gyülekezés, a kenyér megszentelése
és törése) sorozatával, barátok és rokonok jelenlétében, ülték meg a
család védőszentjének ünnepét. A leggyakoribb szlavák Szent Mik­
lós (Sveti Nikola), Szent Mihály arkangyal (Sveti Arhandel Mihailo),
Szent György (Sveti Đorđe), Szent János (Sveti Jovan), Szent Dömö­
tör (Sveti Dimitrije)... A házi védszentünnep kizárólagosan szerb
szokás. A Balkán más pravoszláv (ortodox) vallású lakosa nem ün­
nepli, s a valamikori szlavákra való visszaemlékezésük szerb ere­
detükről tanúskodik.

A Dubrovniki Köztársaság kulturális és gazdasági jelentősége. A

török kézre került szerb földeket elhagyván, a szerbek egy része Dub-
rovnikban talált menedéket. Nekik köszönhetően háttérbe szorult
a hivatalos latin, és mind nagyobb teret hódított a szerb nyelv. Ám
a pravoszláv vallásúak csak úgy tudtak gazdaságilag megerősödni,
ha áttértek a katolikus vallásra. Az egyik legismertebb szerb szár­
mazású dubrovniki a nagy tudós, matematikus, filozófus, fizikus és
csillagász, Ruder Boskovic (1711-1781) volt, egy hercegovinál szerb
kereskedő és költő fia. Ruder Boskovic (a képen) a jezsuita rend tag­
jaként is szívesen hangsúlyozta szerb hovatartozását. Dubrovnikban
a nemesek támogatásával beindult a katolikus szerbek mozgalma,
amely más dalmáciai városokra is kiterjedt. Dubrovnik legnagyobb
történésze, Mavro Orbin a Szlávok királysága (1601) című művében
fontos adatokat jegyzett le a szerbek történetéből, külön hangsúlyt fektetve a szomszédos népekkel
való kapcsolatra. Az itteni írók, Marin Driic (Dundo Maroje) Ivan Gundulic (Oszmán-ének) és
Jaketa Palmotic (A felújított Dubrovnik) mindegyike szerb nyelven írt. A dubrovniki kereskedők
mint török vazallusok a szerb földekkel folytatott kereskedelemben kiváltságokat élveztek. Szer­
bia nagyobb városaiban kolóniákat (településeket) hoztak létre. Dubrovnik a nagy földrengés után
(1667) gazdaságilag gyorsan hanyatlani kezdett. Régi fényét sohasem tudta visszaszerezni.
 Belgrád (Nándorfehérvár) a XVII. század végén

A városokban minden vallási közösség, így a szerb is, egymás­

tól élesen elkülönített negyedekben lakott. A muzulmán negyedek­
ben a gazdagok házai kétemeletesek voltak, magas falak vették kö­
rül, hogy megóvják a nőket az idegenek tekintetétől.
A XVIII. században egyre inkább észlelhető a szerb negyedek
fejlődése, főleg a nagyobb városokban, Szkopjétól és Nistől Belgrá­
don, Valjevón, Uzicén és Pljevlján keresztül Mostarig, Trebinjéig és
Szarajevóig. Az ügyes szerb kereskedők és a szorgalmas kézművesek,
görög, zsidó és örmény kereskedőkkel együttműködve, segítették a
templomok felújítását, új egyházközségeket, iskolákat alapítottak,
valamint kézműves céheket létesítettek.

Szent György-ikon

Török házak Belgrádban. „A paloták és a többi házak, kicsik és nagyok egyaránt, tetőcseréppel
vannak beborítva, csak imitt-amott deszkával. Ezek gyönyörű házak, nagy kertekkel, erkélyekkel.
Szorosan egymás után épültek, így ablakaik és erkélyeik a Duna, a Száva folyókra és a zimonyi
mezőre néznek. Pompás építmények, úrias tűzhelyekkel és karcsú kéményekkel, valamint kétszárnyú
kapukkal." (Evlia Cselebi török utazó útleírása 1666-ból)
60 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN

A hazai muzulmánok származása. A hazai muzulmánok közül sokan sohasem felejtették el régi ke­
resztnevüket. Nem mulasztották el, hogy nevük napján tömjént, olajat és gyertyát vigyenek a temp­
lomba... A Gora vidékén, Prizren közelében, a muzulmánok is kenyeret törtek, Metohija területén
pedig Szent Miklós napját ünnepelték. Szent György és Szent Illés napja olyan keresztény ünnepnapok
voltak, amelyeket főleg a boszniai muzulmánok ünnepeltek. A hazai muzulmánok legnagyobb része
tudta, honnan származik, ismerte a vezetéknevét és (ha pravoszláv vallásúak voltak) szlaváját is. A
keresztényekkel való kapcsolatuk az iszlamizációval sem szűnt meg teljesen. A keresztkomák vagy es­
küvői komák mellett baráti komaságot is kötöttek, nemritkán keresztények és muzulmánok.

Részlet a szarajevói Hagrá­ Huszrev bég dzsámija Szarajevóban (XVI. század)

rjából, a zsidók vallási
könyvéből Boszniában

F O N T O S DATUMOf SZOTAR

1459 Smederevo (Szendrő) bukása katún - nagyobb családok ideiglenes települése

1521 Belgrád (Nándorfehérvár) bukása harács - adó
1526 a mohácsi csata
1579 Mehmed Sokolović pasa halála
1667 nagy földrengés Dubrovnikban

K É R D É S E K ES F E L A D A T O K

1. Mi befolyásolta a szerbek iszlamizációját?

2 . Magyarázd meg a függő viszonyban lévő falusi lakosság és az állattenyésztő vlachok közötti
különbséget!

3 . Miért volt jelentős a gazdag hazai kereskedő- és kézműves réteg megjelenése?

 3. AZ IPEKI (PECI) PATRIARKÁTUS

Mit tanultál a hatodik osztályban a szerb egyház patriarkátusi rangra való emeléséről?

A szerb egyház felújítása

Amint Szerbia török kézre került, a szerb egyház elveszí­

tette önállóságát. Minden pravoszláv (ortodox) hívőt a Balkánon
a konstantinápolyi egyetemes görög patriarkátusnak, illetve a gö­
rög pátriárkának és a görög püspököknek rendeltek alá. Az ohridi
érsekség is kihasználta az alkalmat, hogy a szerb egyházmegyék
nagyobb részét magához csatolja. Az ipeki (peći) patriarkátust
1557-ben újították fel a szerb származású vezir, Mehmed Sokolović
pasa támogatásával. Makarije Sokolović lett a felújított patriarká-
tus Pecben székelő egyházfője. A szerb egyházrendszer újjászer­
vezésével sor került a lerombolt templomok és elhagyott kolosto­
rok felújítására, valamint újak építésére is. A kolostorokban ismét
felélénkült a könyvmásolás, az ikonfestészet és az aranyművesség.
Új nyomdák létesültek. Külön hangsúlyt fektettek az oktató iroda­
lomra, illetve a szerb szentek éltrajzainak (žitija) és más egyházi
könyveknek a másolására.
A szerb egyházfők, az érsekek (metropoliták) és a püspö­
kök szabóra (szinódus) választotta meg a pátriárkát. A kinevezést
a szultán, pénztérítés ellenében, beróttál (oklevéllel) erősítette
meg. A berát kimondta, hogy a pátriárka hatáskörébe tartozik az
egyház vagyonának kezelése, az adók begyűjtése, az utódok nélkül
maradt hívők vagyonának öröklése, sőt a házassági és más kisebb
jelentőségű ügyekben való ítéletek kimondása is.
• Makarije Sokolović pátriárka,
freskó

Makarije Sokolović (1557-től 1571-ig pátriárka). Mielőtt pátriárkává nevezték ki, valószínűleg szer­
zetes volt a Mileševa-kolostorban, valamint archimandrita a Hilandar-kolostorban, a Szent Hegyen.
Mehmed pasa közeli rokonaként (testvére vagy unokaöccse) könnyen engedélyt kapott a régi templo­
mok és kolostorok felújítására és újak építésére. így Makarije pátriárka idejében felújították a Priboj
melletti Banja-kolostort, a Studenicát, Gracanicát, részben pedig az ipeki (peći) patriarkátust is. Be­
tegsége miatt visszavonult (1571), három év múlva meghalt (1574). Egyházfői trónját rokonának, való­
színűleg Antonije Sokolović pátriárkának adta át. Az 1580-as évek végéig a Sokolović családból még
két pátriárka, Gerasim és Savatija került ki.
62 AZ IPEKI (PEĆI] PATRIARKÁTUS

LASTOVO

150 km

a patriarkátus fennhatósága alatt levő

területek határa a patriarkátus székhelye Ó a régi püspökség

Oszmán Birodalom É 1557 után létesült püspökségek

török vazallusi fejedelemség

Ausztria

V
Az ipeki (peći) patriarkátus 1689 körül
 AZ I P E K I (PEĆI] PATRIARKÁTUS 63

Az ipeki (peći) patriarkátus kiterjesztette hatalmát az Osz­

mán Birodalmon kívül élő szerbekre is. Szerbián kívül Bosznia,
Hercegovina, Montenegró, Bácska, Szerémség, Bánát és Baranya,
nyugaton Bosanska Krajina, Lika, Krbava és Dalmácia is hatáskö­
rébe tartozott. A peći pátriárkát óriási területen elismerték egy­
házfőnek: délen a macedóniai Stip, Velesz és Szkopje városoktól
északon Budáig és Temesvárig, keleten Szófiától egészen az Una
folyóig nyugaton. A szerb egyháznak negyvennél is több metropo-
litája és egyházmegyéje volt, a leggazdagabbak Kosovo és Metohija
területén.

A szerb patriarkátus vallási, kulturális és politikai hatása

• Egy szerb templom ikonja
Szarajevóban
A patriarkátus felújítása különösen jelentős volt a szerbek
szellemi megújhodásában, hiszen lehetővé tette a rendszeres is­
tentiszteletet, a kereszteléseket és más szertartásokat. Az iszla- FONTOS DÁTUMOK
mizációval szemben is védelmet nyújtott. Különösen erős vallási
1557 az (ipeki) peci pat­
központnak számított a Mileseva-kolostor, ahol a szerb egyház
riarkátus felújítása
megalapítója, Szent Száva csodatevő ereklyéit őrizték, valamint a 1594 a bánáti szerbek fel­
Decani-kolostor, ahova még a muzulmánok is eljártak, hogy imád­ kelése és Szent Száva
kozzanak a szent király, Stefan Decanski ereklyéi előtt, egészségi földi maradványainak
és más problémáik megoldásában reménykedve. A XVII. század elégetése
végén jelentős szerephez jutott az Ostrog-kolostor, a szent életű 1683-1699 a nagy bécsi háború
hercegovinai metropolita, Vasilije Jovanovic (sv. Vasilije Ostroski) 1690 a szerbek nagy
kultuszával. vándorlása
1739 a szerbek második
nagy vándorlása

Szent Száva ereklyéinek elégetése: „És

a következő évben, 7103-ban (1594-ben)
elégették a szerb Szent Száva gyönyörű és
csodálatos földi maradványait... ó bűnö­
sök, Urunkat és mártírunkat a Vracar-me-
zőn, április 27-én, Szent Szimeon napján
elégették. Ekkor hirtelen szél kerekedett, és
jégeső zúdult az összegyűlt tömegre. Min­
denki elcsodálkozott ezen, s alig tudott me­
nedéket találni otthonában... Attól kezdve
nagy megrázkódtatások és háborúk soro­
zata sújtott bennünket mind a mai napig."
(Pajsije Janjevac pátriárka, 1642)
 64 AZ IPEKI (PECI) PATRIARKÁTUS

Az egyház megkezdte a szerb középkori állam, különösen

pedig a Nemanjic-uralkodóház emlékének felújítását is. A nép
körében közkedvelt epikus költészettel együtt a vallási hagyo­
mány szerves részévé lett, többek között, a kosovói legenda. A ri­
gómezei (kosovói) csata a vallásért és a népért való önfeláldozás
jelentős szimbólumává vált, amely szinte előrejelezte az össze­
tartás hiányát, a szerb államok és gyenge uralkodóik bukását,
az idegen, oszmán uralom megszilárdulását.

Bánátban nagy felkelés robbant ki ( 1 5 9 4 ) Teodor verseci

püspök vezetésével, a szerbek ekkor zászlóikra Szent Száva ké­
pét tűzték. Ugyancsak szerb felkelésekre került sor Pecben, és
szinte egész Metohijában. A sorozatos lázadások miatt, megtor­
lásként, az oszmán-törökök, Szinan pasa parancsára, Szent Szá­
va ereklyéit Belgrádba vitték, majd a Vracaron elégették, hogy a
népet megfélemlítsék ( 1 5 9 4 ) .

A nagy bécsi háború alatt a szerb egyház élén III. Arsenije

• Milica fejedelemasszony gyertyá­
ja, amelyet Kosovo török hatalom
alóli felszabadítóinak szánt (Decani)
Crnojevic (hagyományosan Carnojevic) pátriárka ( 1 6 4 7 - 1 6 9 9 )
állt, aki a montenegrói uralkodócsalád egyik leszármazottja Ce-
tinjéből. A szerb erők - akárcsak a korábbiakban - ebben a há­
borúban is részt vettek. Az osztrák sikertelenség után azonban
III. Arsenije, a török bosszú elől menekülve - mert népe a Habs­
burg-seregek oldalán harcolt - elindította a nagy szerb vándor­
lást (1690) Ausztria területére.

A szerbek kiűzése Kosovóból és a szomszédos helyekről 1690-ben: „Mivel semmi sem akadályoz­
ta már őket a vadállati (embertelen) viselkedésben, a mohamedánok arra kényszerítették a szerbe­
ket Novi Pazar városában, hogy a Studenica-kolostorban találjanak menedéket... Prizrenből, Pecből,
Vranjéból, Vucitrnből, Mitrovicáról és más városokból is kiűzték a keresztényeket, még azokról a he­
lyekről is, amelyek távol vannak Kosovótól. A szerencsétlenségek sorozata következett, mert a barbár
hitetlenek (muzulmánok) könyörtelenek voltak az ártatlan lakossággal szemben. Akiket csak tudtak,
korosztályra és nemre való tekintet nélkül, szablyáikkal lemészároltak, és azokat is, akik elhagyták
búvóhelyeiket a környékbeli erdőkben, mert hittek a hamis ígéreteknek. Miután mindenkit meggyil­
koltak, felgyújtották a lakosság nyomorúságos kunyhóit. A lángoktól csak Pristinát, Pecet és Prizrent
kímélték meg, mert azokban arnauták (albánok) telepedtek le, hogy átteleljenek... Borzasztó esemény
volt, amikor a peci Mahmud pasa az arnautákkal elindult azon falvak ellen, amelyek a császáriak
(osztrákok) védnöksége alá helyezték magukat. Szinte feldarabolták az ott élőket, bár mindannyiuk­
nak Szerbia volt a szülőhazája." (Simpliciano Bizozeri, 1700)
 AZ IPEKI (PECI) PATRIARKÁTUS 65

A háborúkban legyengült, s a lakosság kitele­

pítésével megcsonkított ipeki (pecí) patriarkátust,
állandó gyanú terhe alatt, hogy aláássa az oszmán
hatalmi rendszert, 1776-ban megszüntették, és a
konstantinápolyi egyetemes patriarkátusnak ren­
delték alá. A görög püspökök egyházi hatalma alatt,
akiket csak a hívőktől begyűjtött jövedelem érdekelt,
a pravoszláv szerbek elveszítették az egyetlen olyan
intézményt, amely a nép vallási és politikai irányító­
ja volt. Csak a falusi papok és néhány szerzetes ma­
radt szoros kapcsolatban a néppel. Az Oszmán Biro­
dalommal ellentétben, a Habsburg Monarchiában élő • Az ipeki (peci) patriarkátus
szerbek egyházrendszere túlélt minden politikai és
vallási megpróbáltatást.

SZOTAR

berat- szultáni rendelet,

kinevezőlevél
arnauta - az albánok török neve

K É R D É S E K ES F E L A D A T O K

1. Melyik családból származ­

tak a felújított szerb egyház
első pátriárkái?

2. Hogyan történt a szerb pát­

riárkák megválasztása?
3. Melyek azok a kolostorok,
amelyek a török uralom
alatt szellemi központok
voltak?
Szent Száva és a Nemanjic-ház többi szentje (XVIII. század)
 4. HÁBORÚK ÉS VÁNDORLÁSOK
Miért bátorították a magyar királyok a szerbeket, államaik török uralom alá kerülése után, hogy
Magyarország területén telepedjenek le?

Menedék után kutatva

Ausztria és Velence törökellenes háborúinak súlypontja a

XVII. és a XVIII. században főleg a szerblakta területekre tevődött
át. A Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom közötti határ
állandó változásával párhuzamosan folyt a szerb nép több hullám­
ban történő vándorlása is. A vándorlások során különösen a civil
lakosság soraiból estek sokan áldozatul, miközben menedékhelyet
kerestek, távol a harci események színhelyétől.
Az első vándorlások idején, 1 5 3 0 után, a szerbek eljutottak
Zumberak legészakibb vidékéig. A mohácsi csata utáni időszakban
(1526) Szlavóniát telepítették be, majd Horvátország egyes részeit.
Szlavónia kisebb hullámokban történő betelepítése később, a XVII.
század végén is folytatódott. Mivel itt a lakosság nagyobb részét
szerbek alkották, Szlavóniát Rasciának (Szerbiának) nevezték el.
Károlyváros (Karlovac)
tervrajza

• A nagy szerb vándorlás

(1690), az összegyűltek Belgrád­
ból Ausztriába mennek át
 HÁBORÚK ÉS VÁNDORLÁSOK 67

A szerbek a XVI. században megkezdték Lika, Krbava és Bánija te­

rületének benépesítését is, amely a XVII. század végéig tartott.
A háborúkban és a nélkülözésekben megedződött, bátor és
harcias bevándorló szerbeket a Habsburgok az előrenyomuló osz­
mán-törökökkel szemben gátként használták. A határ mentén lete­
lepedett szerbek sikeresen visszavertek több ellenséges támadást.
A vándorlásoknak köszönhetően megerősödött a szerbek
egyházi szervezete. Szlavónia, Lika, Bánija és Kordun ortodox
(pravoszláv) vallású lakosainak saját püspökeik voltak. Két ve­
széllyel is meg kellett küzdeniük: a katolikus egyház nyomásával,
valamint a magyar és horvát nemességgel, akik a határőrvidék
szabad szerb parasztjait függő viszonyban levő jobbágyokká akar­
ták alacsonyítani.

• A katonai határőrvidék
határőre

A szerbek vándorlása 1690-ben és 1739-ben

A Habsburg Birodalom magyarországi részében a szerb

ortodox lakosság a XVII. század végéig nem rendelkezett semmi­
lyen önkormányzati joggal. Ilyen jogot első ízben I. Lipót császár­
tól kaptak. A császár ugyanis 1689-ben hivatalosan felszólította a
szerbeket, vallási és oktatási önkormányzatot ígérve nekik, hogy
telepítsék be Magyarország elnéptelenedett vidékeit. Az osztrák
ellentámadás sikertelensége után III. Arsenije Crnojevic pátriárka
Belgrádban tanácskozásra hívta össze a püspököket és a népkép­
viselőket, majd az elvándorlás mellett döntött. Ez több tízezer csa­
ládot érintett. Az összegyűltek Belgrádnál és más Száva és Duna
menti helységeknél lépték át az osztrák határt.

Unió, avagy a római katolikus egyház azon törekvése, hogy a görögkeleti egy­
ház hívei fokozatosan ismerjék el a pápa főhatalmát. Az unió elfogadását az
ortodox vallásúaknak úgy mutatták be, mint valamilyen engedményt, hiszen
megtarthatták addigi vallási szokásaikat, csupán az istentisztelet alatt a pá­
pát is meg kellett említeniük. A nagy nélkülözések és éhezések miatt, élelmiszer
fejében, a pravoszláv szerbek egy része, családjuk megmentéséért, unitus lett.
E katolikus nyomás különösen ott volt erős, ahol a szerbek nem rendelkeztek
szervezett egyházi rendszerrel, illetve az egyház nem segítette a hívőket.

• A Krka-kolostor Dalmáciában
 68 HÁBORÚK ÉS VÁNDORLÁSOK
unitusok - görög katolikusok, illet­
ve olyan ortodox vallású keresz­
tények, akik elismerik a pápa
egyházi hatalmát
regimentum - nagyobb katonai ala­
kulat, ezred vagy katonai terület
privilégium - kiváltság
I. Leopold
Metohija és Kosovo elnéptelenedett vidékeire 1 6 9 0
után tömegesen érkeztek iszlamizált albán törzsek Észak- és
Közép-Albániából.
A Magyarországra költözött, I. Lipót császár védelme alatt
levő szerbek új hazájukban idővel fontos politikai tényezővé vál­
tak. A szerb erők ugyanis kivették részüket az utolsó osztrák-tö­
rök harcokból Szalánkeménnél (Slankamen, 1691), valamint Zen-
tánál ( 1 6 9 7 ) , és nagyban hozzájárultak Savoyai Jenő herceg oszt­
rák csapatainak győzelméhez.
A szerbek második vándorlása Magyarország területére az
1739-es osztrák-török háború után következett be, amikor a török
bosszú elől menekülő lázadók IV. Arsenije Jovanovic vezetése alatt
Ausztria területén találtak menedéket. Ez a vándorlás jóval kisebb
méretű volt az előzőnél, de hozzájárult a magyarországi szerbség
számának növekedéséhez.
Hat év leforgása alatt ( 1 6 9 0 - 1 6 9 5 ) I. Lipót osztrák császár
több dokumentumot adott ki, amelyek a későbbiek folyamán a
szerb kiváltságok (privilégiumok) alapját képezték. A kiváltságok
közé tartozott az érsek (metropolita) megválasztásának lehetősé­
ge, aki egyházukat irányította, kinevezte a püspököket, és örököl­
hette az utód nélkül elhunyt szerbek birtokait. Vallásszabadságot
A szerbek nagy vándorlása: „Azon a tavaszon (1690) a
peci Arsenije Crnojevic pátriárka menekülésre szánta el
magát a németek [osztrákok] után a Dunához; a szerb
földről néhány püspök és sok szerzetes csatlakozott hoz­
zá meg a szerb nép tömege, férfiak és nők, menekültek a
pátriárkával a németek után a Dunához. Akkor a rava-
nicai kolostor szerzetesei magukhoz vették Lazar fejede­
lem ereklyéit a szent család sírjából, és az egyházi kincsek­
kel elindultak erről a vidékről... És mentünk az utunkon
negyven napig; és Buda városához értünk; és Buda felett
beköltöztünk a Szentendrének nevezett helységbe; jó meg­
állóhelyet találtunk. Ott letelepedett a boldogságos pátri­
árka [III. Arsenije Crnojevic] meg a püspökök meg a szer­
zetesek; sok nép jött a szerb földről. Ott a Duna melletti
dombon fából kis templomot emeltünk, abban elhelyeztük
Lazar fejedelem szent ereklyéit, s azok ott maradtak a csá­
szár és a törökök között kötött békéig..." (Srpski rodoslov,
krónika)
 HÁBORÚKÉS VÁNDORLÁSOK 69

kaptak, használhatták saját naptárukat (Julianus-naptár), és

nem voltak kötelesek tizedet fizetni a katolikus egyháznak.
A Habsburg Birodalomban élő szerbek feletti egyházi
hatalom az 1708-ban létesült karlócai érsekség kezébe került,
amely az összes szerb egyházmegye központja lett. A karlócai
érsekek egyházi és politikai hatalma alatt a szerbek sikeresen
ellenálltak a magyar nemesség és a katolikus egyház nyomásá­
nak, és megtartották vallási-oktatási önkormányzatukat.
Nemzeti-egyházi gyűléseiken fontos határozatokat hoz­
tak a szerb közösséggel kapcsolatban. A száborokon általában
jelen volt, ellenőr szerepében, egy császári küldött. Az ülése­
ken a XVIII. század derekától a szerb polgárság is képviseltette
magát.
A Habsburg-uralkodók a XVII. és a XVIII. század folya­
mán Magyarország ritkán lakott tágas vidékeire a szerbek mel­
lett más népeket is betelepítettek: először a B á n s á g b a / B á n á t b a V
" J - Ü Jovanovic
A r s e n e

(németeket, kisebb számban franciákat, később pedig szlová- Sakabenta pátriárka

kokat), majd Bácskába és Baranya vidékére (magyarokat, bu-
nyevácokat és sokácokat), valamint Szerémségbe (ruszinokat).

Doráe Brankovic gróf (1645-1711). Magyaror­

szági szerb nemes. Azt állította, hogy a Bran-
kovic-házból származó utolsó szerb despoták
leszármazottja. A Portánál szolgált, s diplomá­
ciai kapcsolatot tartott fenn az orosz udvarral.
Az osztrák császártól grófi címet kapott. A nagy
bécsi háború kezdetén a Habsburgok a segítsé­
gével próbálták elérni, hogy a szerbek nagyobb
ellenállást tanúsítsanak az oszmán-törökökkel
szemben. A szerbek 1691-ben kikiáltották vajdá­
juknak, de a császár ezt nem ismerte el. 1689-ben
leleplezték a tervét, amely a független szerb állam
felújítására irányult. A terv értelmében a felújí­
tott állam élén ő maga állott volna. Elfogták,
majd börtönbüntetésre ítélték. Börtönévei alatt
2700 oldalon megírta Szlaveno-szerb krónika
(Slaveno-serbske hronike) című művét, a szerbek
első jelentősebb modern történetét. Egy csehor­
szági börtönben halt meg.
 70 HÁBORÚK ÉS VÁNDORLÁSOK

A határőrvidék

A Habsburgok és az oszmán-törökök közötti háborúkban

gyakran előfordult, hogy mind a két fél oldalán harcoltak szerb
nemzetiségű katonák - az oszmán seregekben ún. daliák (delije), az
osztrák alakulatokban pedig határőrök (krajišnici). A XVI. század
elején a Habsburg Császárság déli határmentén megalakult a ka­
tonai határőrvidék. Azért jött létre, hogy védelmezze a birodalmat
a gyakori török támadásokkal szemben. A határ mente állandó
éberséget követelt, ezért fontos volt a határőrvidék megszervezé­
se, státusának és kiváltságainak pontos meghatározása.
A katonai határőrvidék, a Habsburg Császárság különál­
ló területi egységeként, közvetlenül a Grazban székelő udvari ha­
ditanács fennhatósága alá tartozott. Katonai alakulatokra (regi­
mentek - ezredek) tagolódott: a likai, korduni, bánijai, szlavóniai
stb. regimentre. Horvátország területén működött a károlyvárosi
(karlovaci) generalátus (katonai kormányzóság), Szlavónia terüle­
tén pedig a varasdi (varaždini) generalátus. Az állandó katonai szol­
gálatért a szerb határőrök kiváltságokat (privilégiumokat) élvez­
tek. II. Ferdinánd császár Szerb Alapszabályok (Statútumok) néven

Várasd
cfiié\

(Celje) • Zágráb

Károlyvájj Kupa Eszék *

Žum berak .Pakrac
I» Dálya • Karánsebis^
Glina

Ogulin
i C/-- Grjdiška Vinkovce «
kővár Titel;
Versee
Karlóca\
iBrod Brodi (Vuftsyar)
[lunj '"et. Sí
^Pancsova
Senj
' Otočac
3ihaé q Oriwa
Otoč,aci Doboj • Bjeljina* , Šabac
Smederevo (Szendrő] Duna

"SV^ Likai Drvar

Gračac O S Z M Á N
Srb/ államhatárok Habsburg Monarchia
fe B I R O D A L O M
a katonai határőrvidék A katonai határőrvidék
határa
a határőrezredek határai Oszmán Birodalom
 HÁBORÚKÉS VÁNDORLÁSOK 71

A zumberaki szerbek: „Ha maguk a szerb vagy rasciai elöljárók és vojvodák, emberek... akik közéjük
valók, hitet tesznek, hogy minden család megingathatatlanul szolgál minket... szabadon itt élhet a mi
területünkön... mindenféle adó vagy bérlet nélkül művelheti a földet... és szabadon élvezheti a föld
jövedelmét mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Ezenkívül elrendeljük, hogy a szerbek, illetve rasciaiak
minden olyan elöljárójának vagy vojvodájának, aki 200 emberrel rendelkezik, fizettessék évi 50 rajnai
forint. Ezenkívül minden, amit... a töröktől kapnak... és zsákmányolnak, őket magukat illeti meg." (A
zumberaki szerbek II. Ferdinánd császártól szerzett kiváltságai, 1538)

privilégiumokat adományozott a varasdi generalátus területén élő

szerbeknek ( 1 6 3 0 ) .
Az osztrák szolgálatban lévő szerb határőrök szabad pa­
rasztok voltak. Jogaik szinte azonosak voltak az Oszmán Biroda­
lomban élő állattenyésztő valachok kiváltságaival. Katonai pa­
rancsnokaik rendszerint az osztrákok soraiból kerültek ki, csak az
alacsonyabb rangúak (altisztek) voltak szerbek, ritkábban horvá­
tok. A határőrök között is akadtak horvátok. Bár az elmagyaroso­
dott horvát nemesek arra törekedtek, hogy a határőrvidék lako­
sait jobbágysorsba kényszerítsék, az osztrák hatalmi szerveknek
sikerült megtartaniuk a katonai határőrvidék különleges státusát,
cserébe hűséges és bátor harcosokra számíthattak innen.
A XVII. század végén, a nagy bécsi háború után, újabb, kü­
lönösen Lika és Kordun területére történő szerb betelepítésekkel a
határmenti vidék jelentősen kiszélesedett. A XVIII. század derekán • Savoyai Jenő osztrák
a Dalmáciától és Likától a Kordunon, Bániján és Szlavónián keresz­ herceg és tábornok, Belgrád
felszabadítója
tül Szerémségig, valamint a Bánságig (Bánát) húzódó katonai ha­
tárőrvidék a Habsburg Birodalom állóhadseregének negyven szá­
zalékát biztosította.
FONTOS DÁTUMOK
A határőrvidék több mint három évszázadon át sikeresen
ellenállt a törökök támadásainak. Békés időkben, amikor az oszt­ 1683- -1699 a nagy bécsi háború
rák-török határ mentén nem voltak összetűzések, a határőrsere­ 1690 a szerbek nagy ván­
gek Európa-szerte harcoltak. A katonai határőrvidéket 1881-ben dorlása
feloszlatták, mivel megszűnt a török veszély, Bosznia és Hercego­ 1690- -1695 I. Lipót a szerbeknek
vina ugyanis 1878-tól már nem volt török kézen, hanem osztrák kiváltságokat adomá­
fennhatóság alá került. nyozott
1697 Savoyai Jenő herceg
győzelme a zentai
K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
csatában
1 . Melyik területeket telepítették be a szerbek a XVI. századtól a XVIII. 1708 a karlócai érsekség
századig? megalakulása
2 . Sorold fel a szerbek kiváltságait, amelyeket I. Lipót császár biztosított szá­ 1737- -1739 az osztrák-török há­
mukra! ború
1739 a szerbek második
3 . Magyarázd meg a szerb határőrök helyzetét a Habsburg Birodalomban!
vándorlása
 5. A SZERBEK FELEMELKEDÉSE A
HABSBURG MONARCHIÁBAN
TÁRSADALOM, KIVÁLTSÁGOK, INTÉZMÉNYEK

Mikor jelent meg Nyugat-Európában a polgári réteg?

A szerb társadalom

A császári kiváltságoknak köszönhetően a Habsburg Biro­

dalomban a XIX. századig a karlócai érsekek (metropoliták) voltak
a szerb nép legjelentősebb képviselői. Sorsdöntőén befolyásolták
a nép vallási és világi helyzetét. Jelentős pénzeszközökkel rendel­
keztek, amelyek lehetővé tették számukra, hogy iskolákat nyis­
sanak (általános iskolákat és gimnáziumokat), új templomokat és
kolostorokat építsenek, és egyéb intézményeket létesítsenek a nép
javára.
Időnként egyházi-népi száborokat (nemzetgyűléseket) tar­
tottak. Nagy fordulatot jelentett, amikor 1749-ben a szábor mun­
kájába, az egyháziakon és a tiszteken kívül, bekapcsolódott a pol­
A karlócai érsekség
gárság is. Különösen jelentős volt a temesvári szábor (1790). E nem­
címere
zetgyűlés választott képviselői az egyik legtehetségesebb lelkész,
Stefan Stratimirovic ( 1 7 9 0 - 1 8 3 6 ) személyében új metropolitát ne­
veztek ki a karlócai érsekség élére. Ezen az ülésen arról is tárgyal­
tak, hogy kérik a császárt, nyilvánítsa a Bánságot (Bánátot) szerb
autonóm területté. Bécs azonban visszautasította követelésüket.
A szerb társadalom vezető rétegét Magyarországon a ne­
messég, a papság és a polgárság alkotta. Tőlük alacsonyabb státusa
volt a szerb határőröknek, a társadalmi hierarchia legalacsonyabb
fokán pedig a függő viszonyban levő parasztság állt. Az osztrák
császárok a háborúkban jeleskedő szerbeknek nemesi címet adtak.
Ily módon hozzájárultak ahhoz, hogy a szerb nemesség a Habsburg
Birodalomban újjáéledjen. A nagy létszámú, gazdag magyar arisz­
tokráciához képest azonban a szerb nemesi réteg csak kisnemesi
rangig juthatott, mint például a Carnojevicek, III. Arsenije utódai,
• Stefan Stratimirovic
Stari Vlah valamikori fejedelmei, a Raskovicok, a nagytekintélyű
metropolita (érsek)
Tekeliják.
Kulturális és oktatásügyi viszonyok

A magasabb társadalmi rétegekhez tartozó szerbek jelentős

számban építtettek templomokat és kolostorokat Magyarorszá­
gon, Szlavóniában és Horvátországban. Csak Szentendrén, Buda
közelében, hét nagy templom létesült. A legtöbb kolostor a Fruska
gorán épült, amiért az a szerb Szent Hegy nevet kapta. Gyönyörű
barokk stílusú ortodox templomokat emeltek Budán, Temesvárott,
Újvidéken, Pancsován, Eszéken, Valkóváron (Vukovar), Pakracon...
A szerb barokk legismertebb festője, ikonográfusa és portrékészí­
tője a XVIII. században a karlócai Teodor Kracun volt.
A szerb polgárság támogatott minden fontosabb iskolai és
kulturális rendezvényt. Több iskola és egyházi alapítvány, idővel
pedig művelődési egyesület létesült. A szerb kiváltságok Mária
Terézia császárnő idejében alaposan megcsappantak. Az uralko-
dónő parancsára (1779) a karlócai érsekség csak egyházi kérdé­
sekben dönthetett. Többé nem rendelkezhetett világi hatalommal,
s az új előírások értelmében a szerb iskolarendszer sem tartozott
a hatáskörébe. Az iskolákat állami intézményekké nyilvánították.
Jogaik megnyirbálása után a szerbek a XX. század elejéig csak egy­
házi-iskolái önkormányzattal rendelkezhettek.
A vallási és oktatási intézmények nagyon fontos szerepet
töltöttek be a Duna-mellék szerb kultúrájában. A karlócai Szerb
Gimnázium 1791-ben jött létre, három év múlva megalakult a szerb
ortodox papnevelde is. Jelentősége szempontjából harmadikként az
újvidéki Nagy Szerb Ortodox Gimnáziumot kell megemlíteni (1810).
Ezekben tanult az új szerb elit. A városiasodás hozzájárult ahhoz,
hogy újabb iskolák létesüljenek. A szerb előkelő rétegből kerültek
ki a tudományos és művelődési élet tekintélyes képviselői.
A szerb nemzeti öntudat terjedésére és múltjuk megisme­
résére nagy hatással volt a tanult Jovan Rajié szerzetes tollából
származó Történelem. A négykötetes mű ( 1 7 9 4 - 1 7 9 5 ) a szerbek
történelmével párhuzamosan bemutatja a szomszédos népek tör­
ténelmét is. Valamivel korábban (1741), Hristifor Zefarovic író,
rézmetsző és rajzoló, régebbi művek mintájára összeállította a
szerb földek címereinek gyűjteményét, a Stematográfiját. Rajié Tör­
ténelme és Zefarovic címergyűjteménye fontos támaszt nyújtott a
polgárság, a papság, a nemesség és a határőrök számára a szerb
nemzeti identitás kialakításában.
74 A SZERBEK FELEMELKEDÉSE A HABSBURG MONARCHIÁBAN

A Fruska gora-i kolostorok. A törökök elől menekülve a szerb nép

átkelt a Száván és a Dunán, így szellemi kultúrájának és hagyomá­
nyainak súlypontja is új, északabbra és nyugatabbra eső területek­
re tevődött át. A Fruska gorán, Szerémségben tizenhét pravoszláv
kolostor épült, főleg szerb uralkodócsaládok tagjainak alapítványa­
ként. Ezek a következők: Beocin, Besenovo, Vrdnik, Velika Reme-
ta, Grgeteg, Dipsa, Jazak, Krusedol, Kuvezdin, Mala Remeta,
Novo Hopovo, Petkovica, Privina Glava, Rakovac, Staro Hopovo,
Fenek és Sisatovac. Lazar fejedelem földi maradványai 1690 után
a Vrdnik-kolostorba kerültek. Ezért ezt a kolostort Ravanicaként
kezdték emlegetni. Külön jelentőségű volt Krusedol, ahol az utolsó
Brankovicok egyik képviselője, Brankovics György (Durad Branko­
vic) szerb despota (szerzetesi nevén Maksim), valamint szülei, Szent
Angelína és Szent (Vak) Stefan Brankovic ereklyéit őrzik. A kolostor
templomában több ismert szerb földi maradványait helyezték örök
nyugalomra: III. Arsenije Crnojevicét, Isaija Dakovic metropolitáét,
IV. Arsenije Jovanovic Saka-
benta pátriárkáét, Brankovics
György (Durad Brankovic)
Novo Hopovo-kolostor
grófét, Stevan Supljikac 1848-
as szerb vajdáét, valamint
Ljubica Obrenovic fejedelem­
asszonyét és Milán Obrenovic
királyét.

Krusedol-kolostor Vrdnik-kolostor

A szerb felvilágosodás kulcsfontosságú képviselője a XVIII.

században Dositej Obradovic ( 1 7 4 2 - 1 8 1 1 ) , egykori hopovói szer­
zetes. Dositej beutazta a szerb földeket, járt Európában, és támo­
gatta II. József császár felvilágosult reformjait. Az egyházi szláv
nyelv helyett az irodalomban a szerb népi nyelv bevezetése mellett
foglalt állást. Síkraszállt az oktatásért és az olvasás kultúrájáért.
Az első szerb felkelés hírére ( 1 8 0 4 ) megírta a Pesna na Insurekciju
 A SZERBEK FELEMELKEDÉSE A HABSBURG MONARCHIÁBAN 75

Serbijanov című versét, amely a „Voštani Serbie davno si zaspa­

la" verssorral kezdődik. Karađorđe hívására 1807-ben Szerbiába
ment, ahol a felkelő állam első oktatásügyi minisztere lett. Nevé­
hez fűződik a szerb irodalom első önéletrajza (Život i priključeni-
ja) és több tanulságos esszé (Pisma ljubeznom Haralampiju, Sovjeti
zdravoga razuma, Mezimac...).

Szerb név: szinonimák és jelentések. Az osztrák és a velencei uralom alatt

levő területeken a pravoszláv szerbeknek más-más nevet adtak. A katonai
határőrvidéken vlachoknak nevezték az állattenyésztő vlachokról, akiket
kiegyenlítettek a szerb nemzetiségű szabad parasztokkal. Magyarországon
a szerbeket rácoknak hívták Szerbia középkori nevéről, Raskáról, illetve an­
nak lakosairól, a raskaiakról. Dalmáciában gyakran morlakoknak nevezték
őket, bár a morlakok a dalmát háttérben élő, bátorságukról és az ellenség
iránti kegyetlenségükről ismert szerb (pravoszláv vagy katolikus) hajdukok
és uszkokok voltak. A Bécsben székelő illír udvari kancellária megnyitása
után a szerbeket illíreknek kezdték nevezni, a Balkán-félsziget központi ré­
szein húzódó római provinciáról. Az idegen történelmi forrásokban az ipeki
pátriárkát is gyakran nevezték az illírek pátriárkájának, és a szerb nyelvet is
illír nyelvnek mondták. A szerbek hovatartozásuk megjelölésére tartomány­
neveket is használtak, úgy mint: hercegovinaiak, montenegróiak, dalmá-
ciaiak, likaiak, szerémiek, bácskaiak, szlavóniaiak, bunyevácok, bánátiak,
sumadijaiak, moravaiak, kosovóiak. Ezt az idegenek nemigen értették.
E földrajzi (regionális) identitás azonban a szerbeknél sokkal jelentéktele­
nebb volt a nemzeti identitásnál, vagyis a szerb nemzethez való tartozásnál.

I Szerémség címere, H. Žefarović

Stematográfija című művéből

FONTOS D Á T U M O K

1741 Hristifor Zefarovic Stematografija című

gyűjteménye SZOTAR
1790 a temesvári nemzetgyűlés
elit - a társadalom kiváltságos,
1791 a karlócai gimnázium megalapítása
előkelő, vezető rétege
1794 a karlócai papnevelde létrejötte
1794-5 Jovan Rajié szerzetes Történelme
76 A SZERBEK FELEMELKEDÉSE A HABSBURG MONARCHIÁBAN

„Itt vagyok a Szerémségben, az utolsó szerb despoták örökölte

földön. Másnap egy karlócai ember, aki üres kocsiján tartott
hazafelé, néhány garasért Karlócáig vitt bennünket, ahol az
éjszakát töltöttük, és kora reggel útra keltünk az annyira só­
várgott Fruska gorában. A Remete- és a Krusedol-kolostor
előtt elhaladva egyikbe sem mertünk betérni, nehogy a szer­
zetesek ott tartsanak bennünket. A Hopovo-kolostor volt a
szívünkben, és mindegyre csak feléje iparkodtunk. Déltájban
értünk Ürögre, s innen elindultunk a kolostor felé. Miként a
kalpagszabó Tódor mondta, amint a kolostor földjére fogunk
lépni, úgy érezzük majd, mintha az édenkertbe értünk vol­
na." (Dositej Obradovic la képen/, Szívemnek drága föld,
részlet)

VK£ m3nm«*Lmimmu.*

A Nemanjicok címere, H. Zefarovic • Szerbia címere, H. Zefarovic

Stematografija című művéből Stematografija című művéből

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1. Miért volt jelentős a polgári réteg a szerbek oktatási és kulturális felemelkedésében?
2 . Milyen eszmékért küzdött Dositej Obradovic?

3 . Miért nevezik gyakran a Fruska gorát szerb Szent Hegynek?

 EURÓPA ÉS A VILÁG
A XVIII. SZÁZAD
VÉGÉTŐL A XIX. SZÁZAD
HETVENES ÉVEIIG

Eugéne Delacroix (ejtsd: özsén delakroá): A Szabadság vezeti a népet

 Moszkva

az ipari f o r r a d a l o m hazája
főbb b á n y a k ö z p o n t o k textilipar

iparosodás a XIX.század
® nagyobb ipari v á r o s o k | fémfeldolgozás
derekán

iparosodás a XIX.század
P á r i z s n a g y pénzügyi k ö z p o n t vegyipar
végén

lassú i p a r o s o d á s a X X . s z á z a d
V. ' E u r ó p a ipari központjai
elején

Az iparfejlődése Európában az I. világháborúig

 1. AZ IPARI FORRADALOM

Mit értünk ipari termelés alatt?

Mik a manufakturális termelés fő jellemzői?

A forradalom hirtelen bekövetkező, mélyreható, gyökeres társadalmi, politikai vagy gazdasági for­
dulat, változás. A különböző lázadások, váratlan fordulatok, háborúk, felkelések, valamint a fontos
gazdasági és tudományos találmányok forradalmi jelenségek.

A gépek alkalmazása

Az ipari forradalmat a gépek felfedezése és a termelésben

való alkalmazása tette lehetővé. A gépeknek köszönhetően az ad­
dig korlátozott termelést felváltotta az egyes áruk tömeges gyár­
tása. Az első technikai találmányok a textiliparban jöttek létre. A
repülő vetélő feltalálásával (1733) felgyorsult a szövés művelete.
Hamarosan új találmányok forradalmasították a textilipart, főleg
a vászon- és a posztófonás területén (James Hargreaves első me­
chanikus gyapjúfonó gépe, 1765). A XVIII. század végén Angliában
közel százötven új textilgyárat építettek, amelyekben az új talál­
mányokat alkalmazták.
A gőzgép feltalálása (1769) - James Watt szabadalmaztatta
- lehetővé tette, hogy bárhol gyárak épüljenek, függetlenül a föld­
rajzi és a légköri feltételektől. A gyáripar gyors fejlődésével pár­
huzamosan tökéletesítették
a vasolvasztás technológiá­
ját is, ami nagy előrelépést
hozott a bányászatban. A
gyárakat távolabb eső síksá­
gokon, nyersanyaglelőhelyek
vagy fontos kikötők közelé­
ben létesítették, innen pedig
a késztermékeket más föld­
részekre szállították.

Nők a textilgyárban
 80 AZ IPARI FORRADALOM

hajtókar A gőzgép felfedezése forradalmasí­

totta a vízi közlekedést is. 1807-ben ugyan­
is egy vitorlást gőzhajóvá alakítottak át. Az
első gőzhajó a New York melletti Hudson fo­
lyón indult első útjára.
Korszakalkotó volt a fejlett gyáripar­
ral rendelkező országokban a sűrű vasút­
hálózat kiépítése, amely George Stephenson
gőzmozdonyának elkészítésével (1814) fel­
igattyu gyorsította és olcsóbbá tette az áruszállí­
:anenge tást. A gőzmozdony a textilipari termelésé­
lendkerék
gőzkazán ről ismert Manchester és Liverpool, Anglia
A, B, C, D: szelepek fő kikötői közötti vasútvonalon hihetetlenül
gyorsan, óránként ötvenhat km-es sebes­
séggel haladt. A műszaki találmányok gyors
A gőzgép alkalmazásának köszönhetően Anglia a világ legnagyobb gépgyár­
tója, textilgyártója és acélfeldolgozója, valamint a szénkitermelés
központja lett. Nemcsak a világtengereken jutott vezető szerep­
hez, hanem a „világ műhelyévé" is vált. Nagy-Britannia után, né­
SZÓTÁR hány évtizedes késéssel, az ipari forradalom más országokban is
munkásosztály bérmunkások kibontakozott, így az Amerikai Egyesült Államokban, a német tar­
osztálya tományokban, elsősorban Poroszországban, majd Franciaország­
ban, Ausztriában és másutt...).

Az ipari forradalom társadalmi következményei

Az ipari forradalom a társadalmi viszonyokban is hatalmas

változásokat eredményezett. A városokban hirtelen megnőtt a la­
kosság száma, és folytatódott a polgáriasodás. Az elszegényedett
parasztok rákényszerültek, hogy a gyáripari központokban ol­
csó munkaerőként megélhetést találjanak. Ily módon kialakult, és
idővel mind tömegesebbé vált a bérmunkások rétege. A városok
fejlődésével párhuzamosan megkezdődött a falvak kisnemességé-
nek átalakulása is, amely a kereskedelemben és a manufaktúrában
talált kiutat nehéz helyzetéből. Az ipari forradalom a fejlett világ
teljes átalakulását eredményezte.
 AZ IPARI F O R R A D A L O M 81

K É R D É S E K ES F E L A D A T O K

Magyarázd meg a tudományos

forradalom fogalmát!
F O N T O S DÁTUM(
2 . Próbáld elmondani a képek segítségével,
1733 a repülő vetélő
hogyan működött a gőzgép!
1769 Watt gőzgépe
1807 az első gőzhajó 3 . Ki fedezte fel a gőzmozdonyt, és ki a
gőzhajót?
1814 az első gőzmozdony
 2. AZ ANGOL ÉS AZ AMERIKAI FORRADALOM
Elevenítsd fel tudásodat! Mi a demokrácia?
Mit tanultál a hatodik osztályban a parlament létrejöttéről és felépítéséről a középkori Angliában?

XVIII. ., .Jogok
század Nyilatkozata
(Declaration Az angol parlamentarizmus kialakulása
III. Vilmos ofRights)
uralkodása \ y •
1690
41689 dicsőséges A korszerű demokratikus államberendezés, amely a világ
II.Jakab*' 1688 forradalom
alkodása 1585 túlnyomó részében már meghonosodott, főleg azokon az intézmé­
nyeken alapszik, amelyek az angol parlamentáris rendszerből fej­
1680 Habeas
Corpus Act lődtek ki. Az angol parlament hosszú harcok árán jött létre, a kirá­
II. Károly lyi abszolutizmus és a köztársasági diktatúra legyőzésével.
uralkodása
1670
A győztes forradalmi polgárháború ( 1 6 4 2 - 1 6 4 9 ] , valamint
I. Károly király kivégzése után a parlamentáris rendszer hívei, Oli­
A Stuart-ház
visszakerül a
vér Cromwell vezetésével, kikiáltották a rövid életű köztársasá­
trónra got, amely 1658-ig (Cromwell haláláig) létezett. Cromwell, mint a
1660 1660
Commonwealth
(köztársaság)
köztársaság lord protektora (védelmezője) Angliában diktátorként
uralkodott. Szigorú, puritán rendszert vezetett be: betiltotta a
1650 1649 i. K á r o l y színházakat, a táncokat, a kocsmákat és egyéb szórakozást. A par­
kivégzése
lamentben is csak a hívei ültek. Emiatt egyre nőtt a köztársasággal
szembeni elégedetlenség. A parlament végül, rövid ideig tartó vál­
1642
1640 ság után, felújította a monarchiát.
A király hatalma azonban korlátozott maradt. II. Károly
ugyanis, a parlament nyomására, 1679-ben aláírta a Habeas Cor-
1630
pusAct nevű fontos törvényt, amely szerint senkit sem lehetett le­
1625 tartóztatni, illetve hosszabb ideig börtönbe zárni a hatóságok írás­
beli megindoklása és bírósági tárgyalás nélkül.
1620
A parlamentben két párt között folyt a harc: a toryk (ejtsd:
törik) az erős királyi hatalom felújítását követelték, míg az új pol­
1610 gári réteget képviselő whigek (ejtsd: vigek) a parlament király
feletti hatalmáért szálltak síkra. Amikor 1 6 8 8 - b a n II. Jakab fiát
1603
A Habeas Corpus Act és a Jogok Nyilatkozata Európa korszerű törté­
~j parlamentáris monarchia nelmének legfontosabb alaptörvényei, amelyek szavatolják az emberi és a
polgári jogokat, védelmet nyújtva az uralkodó, valamint a neki alárendelt
korlátozott monarchia
bírósági és politikai szervek önkényeskedésével szemben. A későbbiekben e
, , \ dokumentumok mintájára több törvényt is megfogalmaztak, melyekkel a
• köztársaság
^mm kísérlet az abszolút monarchia polgárjogokat és a politikai szabadságjogokat biztosították Európában és
felállítására Amerikában.
 AZ ANGOL ÉS AZ AMERIKAI FORRADALOM 83

A parlamentáris rendszer. A XVI. században a Wales területével megnövekedett Anglia 1707-ben

egyesült Skóciával. így jött létre Nagy-Britannia. A katolikus Írország továbbra is angol gyarmat ma­
radt. Az új államnak közös parlamentje lett két házzal: a felsőházba (a lordok házába) a világi és
egyházi főnemesség soraiból kerülnek képviselők, míg az alsóházban a polgári réteg választott képvi­
selői ülnek. A hatalmat az a párt gyakorolja, amely többséget alkot az alsóházban. Innen választják a
kormányfőt (az első minisztert), akinek hatáskörébe tartozik a kormány kinevezése és az állam irányí­
tása. A kormányfőt a parlament javaslatára a király nevezi ki. Ő csupán értesíti a királyt a kormány
által meghozott határozatokról. A miniszterek, akik a kormányt alkotják, csak a törvényhozó jog­
gal rendelkező parlamentnek tartoznak felelősséggel. A parlament leválthatja a kormányokat, illetve
egyes minisztereit, ha nincs megelégedve munkájukkal. Ez az angol parlamentarizmus lényege.
Az angol parlamentáris rendszer szavatolja a politikai szabadságjogokat. A parlament mellett a saj­
tószabadság a politikai szabadságjogok alappillére. A napisajtó, mint a politikai hírek legfontosabb
közlője, hatással van a közvéleményre, alakítja azt. Angliában 1695-től sajtószabadság van. Az első
napisajtó 1702-ben látott napvilágot, a XVIII. század derekától pedig kiadták a londoni Timesr (ejtsd:
tájmszt), amely napjainkig a legnagyobb hatást gyakorló napisajtó.

ISTEN

osztja
KIRÁLY PAA R L A M E N T
P

a hatalmat
Felsőház Alsóhá

képviselőket A A
választanak
adnak

nemesség papság polgárság

a p a r a s z t o k és a k é z m ű ­
• Az angol parlament a XVIII. században v e s e k n e m rendelkez­
nek s z a v a z a t i joggal

katolikus szertartás szerint keresztelte meg, a parlamenti többsé­

• Az angol parlamentáris
get alkotó whigek új uralkodót választottak egy protestáns német
monarchia rendszere a XIX.
házból származó herceg, Orániai Vilmos személyében, aki angol század közepéig
hercegnőt vett feleségül. A trónváltás vér nélkül folyt le, s emiatt a
történetírás dicsőséges forradalomnak nevezte el. Az új király feles­
küdött a Jogok Nyilatkozatára ( 1 6 8 9 ) , s ezzel megerősítette a parla­
ment felsőbbrendű hatalmát. így kezdődött el Nagy-Britanniában
84 AZ ANGOL ÉS AZ AMERIKAI FORRADALOM

egy új korszak, amelyben a politikai válságokat fegyveres beavat­

London lakossága
kozás nélkül oldották meg. Ennek köszönhetően az ország vezető
A lakosság világhatalommá vált, fővárosa, London pedig Európa legnagyobb
Év
száma
városává és a világ gazdasági központjává terebélyesedett.
1563 93 000 Az ország tengeri kereskedelme rohamosan növekszik, fő­
1564 123 000 leg a gyarmatokkal fenntartott kapcsolatoknak köszönhetően. A
1565 152 000 tengerészet terén az angolok fő vetélytársa a spanyol hatalom alól
1632 317 000 felszabadult Németalföld lett. Három súlyos háború után azonban
1700 550 000 kénytelen volt elismerni az angolok tengeri fölényét, akik időköz­
1800 800 000 ben gyarmatait is megkaparintották, többek között az Ameriká­
ban létesült Új-Amszterdam várost, amely attól kezdve New York
(Új-York) néven szerepelt. A britek a Földközi-tenger térségében
is terjeszkedtek. A spanyoloktól átvették a stratégiai szempontból
különösen fontos gibraltári tengerszorost (1713), amely az Atlanti­
óceán és a Földközi-tenger közötti hajózás ellenőrzése miatt volt
jelentős. Gibraltár attól kezdve az angolok legfontosabb katonai
bázisát képezte a Földközi-tengeren.

A Jogok Nyilatkozata 1689-ből (részlet)

Írásbeli nyilatkozat, amely kimondja az egyéni jogokat és szabadságokat, valamint megoldja a korona
öröklésének kérdését; [melyet a felső- és alsóház tagjai fogalmaztak, amint az itt következik:]
1. Törvényellenes a parlament hozzájárulása nélkül bitorolni a hatalmat, a törvényeket megszüntetni
vagy királyi hatalommal megakadályozni a törvényesség gyakorlását.
2. Törvényellenes kisajátítani a hatalmat, hogy valakit felmentsenek a törvények tisztelete alól, illetve
önhatalmúlag törvénykezni, mint ahogyan az a közelmúltban történt.
3. Az alattvalóknak jogukban áll kérelemmel fordulni a királyhoz, törvényellenes viszont üldözni és
bezáratni a kérelmezőket.
4. A parlamenti választásoknak szabadoknak kell lenniük.
5. A szólás és a vitatkozás szabadságát a parlamentben nem szabad megakadályozni, sem azt átvinni
valamely bíróság elé vagy bármely más helyre a parlamenten kívül.
6. Valamint a sérelmek orvoslására és a törvények javítására, megerősítésére és megtartására a parla­
mentet gyakran össze kell hívni.

Az amerikai forradalom: a tizenhárom gyarmat lázadása

Az Atlanti-óceán amerikai partjain, északon Kanadától dé­

len Floridáig, a XVII. század folyamán és a XVIII. század elején ti­
zenhárom angol gyarmat létesült, ahol főleg a Brit-szigetek telepe­
sei éltek. Az angol hatalmi szervek akadályozták a gyarmatok fej­
lődését. Emiatt az ott élők gyakran elégedetlenkedtek. Habár kép­
viselőik nem kerülhettek be az angol parlamentbe, e hatalmi szerv
 A Függetlenségi Nyilatkozat
aláírói (foundingfathers - ala­
pító atyák) - az amerikai forra­
dalom hét legbefolyásosabb ve­
zetője, aki aláírta a Független­
ségi Nyilatkozatot, illetve részt
vett az alkotmány meghozata­
lában a következő: Benjamin
Franklin, John Adams, George
Washington, Thomas Jefferson,
Alexander Hamilton, John Jay
és James Medison. Néhányan
közülük az Amerikai Egyesült Az „alapító atyák" (az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi
Államok elnökei lettek. Nyilatkozatának aláírói)

a fehér bőrű telepesekre különadókat rótt ki, ilyen volt például a

teára kirótt adó. A londoni parlament ugyanis az amerikai gyarma­
tokat arra kényszerítette, hogy egy meghatározott brit kereskedel­
mi vállalattól szerezzék be a teát. A szállítmányt csak úgy vehették
át, ha előtte kifizették az előírt összeget. 1773-ban, a telepesek egy
része, többen indián öltözékben, a bostoni kikötőben a hajók teara­
kományát a tengerbe szórta. A „bostoni teadélután" néven ismert
tiltakozással megkezdődött a gyarmatok harca a függetlenségért.
Az angolok zárlattal, kegyetlen büntetésekkel és fegyveres csapatok
tengeren túlra küldésével válaszoltak a történtekre.
A tizenhárom gyarmat képviselői 1776-ban a philadelphiai
(ejtsd: filadelfiai) kongresszuson megszavazták az Amerikai

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) Függetlenségi Nyilatkozata, 1776

(részlet):
Mi úgy véljük, hogy ezek az igazságok önmagukért beszélnek:
Hogy minden ember egyenlőnek született;
Hogy a Teremtő elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel az embereket; ilyenek
Thomas Jefferson (1743-1826).
az életre, a szabadságra való jog és a boldogságra való törekvés;
Az Amerikai Egyesült Álla­
Hogy ezeknek a jogoknak az emberek közötti biztosítására alakulnak a kor­
mok Függetlenségi Nyilatko­
mányok, amelyek igazságos uralmukat azokból merítik, akik beleegyezésü­
zata (1776) nagyobb részének
ket adták ahhoz, hogy uralkodhassanak felettük;
szerzője. Több éven át az Egye­
Hogy mindenkor, amikor egy uralkodási forma árt ezeknek a céloknak, a sült Államok nagykövete volt
népnek jogában áll, hogy vagy megváltoztassa azt, vagy eltávolítsa, és helyébe Párizsban. Kétszer is megvá­
új kormányt állítson, olyant, amely ezeken az eszméken nyugszik, és hatal­ lasztották az Egyesült Államok
mát úgy szervezi meg, hogy az szavatolja a nép biztonságát és boldogulását. elnökévé (1801-1809).
 86 AZ ANGOLÉS AZ AMERIKAI FORRADALOM

FONTOS DÁTUMOK Egyesült Államok (USA) Függetlenségi Nyilatkozatát. A katonailag

1642-1649 polgárháború Angliá-
ban
1688- -1689 a dicsőséges forrada­
lom Angliában
1773 a „bostoni teadél­
után"
1776 az Amerikai Egyesült
Államok Független­
ségi Nyilatkozata
1787 az Amerikai Egyesült
Államok alkotmánya
szervezettebb britek kezdetben sikeresebbnek bizonyultak. Ám az
amerikai seregek megsegítésére számos európai önkéntes érkezett,
közöttük néhány neves kalandor is, mint például a francia La Fayette
(ejtsd: láfájett) ( 1 7 5 7 - 1 8 3 4 ) , a jó hadvezér, és Tadeusz Kosciuszko
(ejtsd: kostyusko)(1746-1817), a lengyel felkelők jövendőbeli vezére
(1794). A függetlenségi háború kimenetelére döntő hatással volt a
francia támogatás. Benjámin Franklin ugyanis párizsi nagykövet­
sége alatt hatezer francia katonát biztosított a gyarmatok megsegí­
tésére, tengeri erők kíséretében. George Washington nekik köszön­
hette a yorktowni ütközetben a britek felett elért döntő győzelmet
(1781). A versailles-i békével (1783) Nagy-Britannia elismerte az
Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.

Az Amerikai Egyesült Államok berendezése. Az Amerikai Egyesült Államok független államok szövetségével (állam­
szövetség, föderáció) vált föderatív állammá. A szövetségi államok csak belső ügyeikben őrizték meg önállóságukat, mint
amilyen a rendőrség, az oktatásügy és az igazságszolgáltatás, míg a katonaság, a vámügyek, a külpolitika és a pénzügyek
a szövetségi kormány hatásköré­
be kerültek. A hatalom szigorúan törvényhozó hatalom végrehajtó hatalom igazságszolgáltatás
megoszlott a törvényhozás, a vég­
rehajtás és az igazságszolgáltatás KONGRESSZUS ELNÖK LEGFELSŐBB
között. • szenátus BÍRÓSÁG
A végrehajtó hatalom élén az elnök 12 s z e n á t o r kilenc bíró, kinevezé­
áll, aki széles körű jogokkal ren­ mindegyik sük életük végéig szól
delkezik, többek között ő nevezi ki államból visszavonhatalanul
a kormányt alkotó szövetségi tiszt­ • képviselőház kinevezi • a törvényesség
ségviselőket. Az elnöki hivatal ideje tagjai a z a d o t t
szavatolása
négy év. A törvényhozó hatalmat a állam l a k o s a i n a k választják • ítélkezik olyan
kongresszus gyakorolja. Két házból a r á n y á b a n kerül­
perekben, a m e l y e k
áll: a felsőházból vagy a szenátus­ a szövetségi
nek b e á l l a m m a l és e g y e s
ból és az alsóházból, vagy a képvi­ választók (minden tagállamokkal
selőházból, melyeknek tagjait köz­ kapcsolatosak
államból)
vetlenül választják meg. A kong­
resszus jogkörébe tartozik a törvé­
nyek meghozatala és a költségvetés
választják
(államköltségek) megszabása. Az
igazságszolgáltatási hatalom letéte­
ményese a Szövetségi Legfelsőbb Bí­
róság. Tagja kilenc kinevezett bíró,
akiknek az alkotmány védelmezése
a feladata. Illetékessége kiterjed az
elnökre is, illetve minden tevékeny­ szavazati joggal nem rendelkeznek:
ségére, amely az államot érinti, be­
tartva az alkotmányosságot. Abban fehér földnélküliek
az esetben, ha az elnök az alkot­ nők
mánnyal ellentétben cselekszik, a indiánok
1

Legfelsőbb Bíróságnak jogában áll afrikai n é g e r e k

őt leváltani.
 George Washington (1732-1799). Vagyonos ültetvényescsaládból
származott. A philadelphiai kongresszuson Virginia államot képvi­
selte. A függetlenségi háborúban az amerikai hadsereg főparancsno­
ka volt. A háborús érdemeiről ismert hadvezért az USA első elnökévé
nevezték ki. Kétszer választották meg erre a tisztségre (1789-1797).
Elnöki hivatala idején a dollár lett az egységes fizetőeszköz (1792).
1790-ben megalapították az Egyesült Államok róla elnevezett fővá­
rosát, Washingtont, két év múlva pedig megkezdték a Fehér Ház, a
fővárosi elnöki rezidencia felépítését.

Az alkotmány és a hatalom megosztása. Minden korszerű ál­

lamnak van alkotmánya. Az alkotmány olyan alaptörvény, amely­
ben pontosan meghatározzák az illető állam berendezését. Minden
más törvény összhangban kell hogy legyen ezzel az alaptörvénnyel.
Az amerikai alkotmány (1787) a modern kori történelem első írá­
sosformában megjelent alkotmánya. Bizonyos alkotmányfüggelé­
kekkel kiegészítve még ma is érvényes. Angliában az alkotmány­
nak semmilyen írásos formája nem létezett, fokozatosan jött létre,
mint a korábbiakból öröklött, és az újabb, a parlament által elfo­
gadott szabályok gyűjteménye.
A demokratikus államberendezés fő ismérve a hatalom megosztá­
sa a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás között.
Törvényhozó hatalommal a képviselőház, illetve a parlament ren­
delkezik. A végrehajtó az a testület (kormány, vagy az Amerikai
Egyesült Államok esetében az elnök), amely a törvények megva­
lósítását biztosítja, míg az igazságszolgáltatás a bíróságok kezé­
ben van, azzal a feladattal, hogy védelmezzék az alkotmányt és a
törvényeket. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom, valamint az
igazságszolgáltatás egymástól függetlenek és kölcsönösen ellenőr­
zik egymást.

Az USA lakossága

Néger rab­
Év Összesen
szolgák

1620 0 2 300
1660 3 000 75 0 0 0
1700 28 000 251 0 0 0
1740 150 000 905 000
1760 325 000 1 6 0 0 000
1780 575 000 2 780 000
• A hadsereg, a katonai egyenruhák és a
zászlók az amerikai függetlenségi háborúban
88 AZ ANGOL ÉS AZ AMERIKAI FORRADALOM

Az Amerikai Egyesült Államok 1783-ban /

Ma/?sachus>stts^ A közép- és dél-amerikai államok füg­
K a n a d a (angol) getlensége. Az Észak-Amerikában bekö­
vetkezett harcok maguk után vonták más
gyarmatok lázadását is Közép- és Dél-
Amerikában a spanyol gyarmattartók el­
len. Ezek a harcok a XIX. század elején új,
független, főleg köztársasági berendezésű
államok létrejöttével fejeződtek be, mint
amilyen Mexikó (1810), Argentína (1810)
és Bolívia (1825). Az egyetlen dél-amerikai
állam, amelyben portugál nyelven beszél­
nek, Brazília, 1822-ben vált függetlenné.

Simon Bolivar (1783-1830). Caracasban (Venezuela) született. Dél­

amerikaiforradalmi vezér volt. 1813-tól aktívan kivette részét a spanyol
hatalom elleni harcokban, és jelentősen hozzájárult a független Bolívia,
Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Panama és Peru létrejöttéhez. Róla kapta
Új-Granada gyarmat a mai nevét - Bolívia. A haza felszabadítójaként
(El Libertador) emlegetik.

SZÓTÁR
parlamentarizmus- népképviseleti, országgyűlési rendszer, amelyben a legfelsőbb hatalom a
parlamenté, a kormány pedig a parlamenti képviselők többségének támogatását élvezi
puritanizmus - (a latin puritas-tisztaság szóból) az angol protestánsok mozgalma, akik a
vallás szigorú tisztaságáért küzdöttek
nyilatkozat-különös jelentőségű kijelentés, közlemény
protektor- védelmező
parlament-országgyűlés: tanácskozó érdekképviseleti szerv, amelyben képviselők ülnek
alkotmányfüggelék - az alkotmány, illetve valamely törvény kibővítése vagy megváltoztatása
föderáció - szövetség, szövetségi állam; több kisebb, önálló kormánnyal rendelkező
tagországot összefogó, közös államszervezeti forma

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1. Miért fontos a Habeas Corpus Act Európa és a világ
történelmében?

2 . Kinek a kezében van a végrehajtó hatalom az Amerikai Egyesült Államokban?

3 . Ki volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke?

 3. A FELVILÁGOSODÁS
ÉRTELEM, EGYENLŐSÉG, FEJLŐDÉS
Mivel foglalkoznak a filozófusok?
Mikor mondjuk valakire azt, hogy felvilágosult (a műveltség terjesztője)?

A francia felvilágosodás

Az új tudományos ismeretek rányomták bélyegüket a XVIII.

században kibontakozó, mindent élesen bíráló gondolkodásmódra,
amely az emberi értelem mindenhatóságán alapult. E tanítás meg­
teremtői francia filozófusok (Voltaire (ejtsd: voltér), Jean-Jacques
Rousseau (ejtsd: zsánzsák russzó), Charles Montesquieu (ejtsd: sári mon-
teszkjő)), a „felvilágosítók" voltak. Az új eszméket hirdetők, tudományos
ismereteik segítségével, olvasóik és hallgatóik körében „felvilágosítást"
végeztek azáltal, hogy különböző társadalmi és természeti jelenségekre
magyarázatot adtak.
Az új eszmék hordozói a meglévő társadalom átalakítását szorgal­
mazták. Keményen bírálták azokat az intézményeket, amelyek, vélemé­
nyük szerint, a nép elmaradottságának, tudatlanságának és szegénységé­
nek fő okozói: a katolikus egyházat és az abszolutista monarchiát. Felemel­
ték szavukat az egyenlőség érdekében, és az angol államberendezés mel­
Voltaire (1694-1778), a felvi­
lett foglaltak állást. Síkraszálltak a vallásszabadság mellett minden más
lágosodás legkiemelkedőbb fi­
szabadságért, mint amilyen a szólás- és sajtószabadság, illetve a politikai lozófusa, termékeny író, több
csoportosulásokba való tömörülés szabadsága. Követelték a nemesség és a dráma, költemény és tanulságos
papság kiváltságainak megszüntetését, és a polgárok törvény előtti egyen­ kisregény (Candide), filozófiai
lőségének bevezetését. Az oktatás hathatós módszereivel kívánták elérni, szótár, valamint történelmi mű
hogy a széles néptömegek megismerkedjenek a tudományok vívmányaival. (XIV. Lajos százada) szerzője.
Montesquieu (olvasd: monteszkjő) véleménye szerint az angol min­ Bár barátai felvilágosult abszo­
tájú alkotmányos monarchia a legjobb államforma. Azt javasolta, hogy az lutisták voltak, mégis az igazsá­
államhatalmat három alkotóelemére: a törvényhozásra, a végrehajtó ha­ gosságért, a toleranciáért és a
talomra és az igazságszolgáltatásra kell felosztani. Voltaire (ejtsd: voltér) személyi szabadságokért szállt
síkra. Maró gúnnyal támadta a
a francia társadalmat a felvilágosodott abszolutizmus szellemében szerette
katolikus egyházat („Tiporjátok
volna átrendezni, II. Frigyes porosz király államának példájára. Azt állítot­
el a gyalázatost!"), s az emberi­
ta, hogy a felvilágosult abszolutista nem önkényes zsarnok, hanem tanult,
ség megállíthatatlan előrehala­
jószándékú uralkodó, aki kitartóan küzd hasznos reformokkal alattva­ dását hirdette.
lói jobb életéért. Rousseau (ejtsd: russzó) az emberek egyenjogúsága és a

Hasznos-e a nemesi „jómagam nem vagyok biztos abban, ki kettejük közül a hasznosabb a társada­
lomra nézve: A bepúderezett uraság, aki pontosan tudja, mikor ébred a király, és megjátssza az urat,
vagy a kereskedő, aki gazdagítja országát, és hozzájárul az egész világ boldogságához." (Voltaire, Filo­
zófiai levelek, 1734)
 90 A FELVILÁGOSODÁS

demokrácia mellett foglalt állást. Társadalmi szerződés című művében kifej­

tette a társadalom demokratikus állammá való átalakításának szükséges­
ségét, amelynek alapját a törvény előtt egyenlő polgárok szerződése képezi.
A francia filozófusok eszméi nagy visszhangot váltottak ki, a nyil­
vánosság felfigyelt rájuk, különösen a gazdag polgári réteg és a nemesség.
Az előkelő hölgyek szalonjaiban, a kocsmákban és a szabadkőművesek tit­
kos szervezeteiben gyakran került sor éles vitákra. A felvilágosodás idő­
vel mind nagyobb teret hódított, főleg a tanult emberek körében.
A felvilágosodás eszméit először az amerikai forradalomban pró­
bálták megvalósítani, ugyanakkor a bekövetkező európai eseményeknek
Montesquieu (1689-1755),
is ideológiai alapjául szolgáltak.
francia arisztokrata családból
származott, de jeles íróként és
jogászként élesen bírálta a fran­
cia államrendszert. Fő művei Az Enciklopédia: a felvilágosodás eszmeisége a tudás minden
A törvények szelleme, valamint területén
a Perzsa levelek (1721). Az utób­
biban egy képzeletbeli perzsa
utazó beszámol a korabeli Fran­ A felvilágosodás legfőbb forrása, az Enciklopédia, feleletet
ciaország lakosságáról, a társa­ tudott adni minden tudományos, művészeti és kézművességi kér­
dalmi rendekről, a szokásokról désre, amely a század emberét foglalkoztatta. 1751 és 1772 között
és az államberendezésről. jelent meg 28 kötetben, Denis Diderot (ejtsd: döné didró) filozófus
(1715-1784) és Jean DAlembert (ejtsd: zsan dalamber) matemati­
kus (1717-1783) irányításával. Bár a kötetek megjelenése kétszer is
megszakadt, a XV. Lajos király köré gyűlt tanult szabadgondolkodók
támogatásával sikerült befejezni. Még Nagy Katalin orosz cárnő is a
„felvilágosítók" támogatója, készen volt pénzbelileg segíteni az Encik­
lopédia folytatását.
Egyetlenegy szótár sem tudott addig olyan átfogó ismereteket
biztosítani a tudás minden területéről, mint az Enciklopédia. A cikkek
ábécésorrendben közölték a legújabb eszméket a hatalomról, a val­
lásról és a társadalomról. Szerkesztésében kb. százötven korabeli ne­
Jean-Jacques Rousseau (1712- vezetes tudományos és művészeti szabadgondolkodó vett részt, mint
1778). Filozófus, együttműkö­ Voltaire, Rousseau és Montesquieu, a felvilágosodás legnagyobbjai.
dött az enciklopédistákkal, első­
Az Enciklopédia nagy hatását bizonyítja az a tény is, hogy
sorban Diderot-val. A zsarnok­
ság ellenzője, az emberek egyen­ 1782-ig 25 0 0 0 példányban adták el. A XVIII. században a francia
lőségének szószólója. Rous­ nyelv volt a diplomácia nyelve, így a kötetek elterjedtek Nyugat-Eu­
seau több tanulságos regény rópa minden országában. Még Oroszország, az Amerikai Egyesült Ál­
szerzője. Legismertebb műve a lamok, valamint Közép- és Dél-Amerika államainak tanult embereire
Társadalmi szerződés, amely a és politikusaira is hatást gyakorolt. Enciklopédistáknak nevezték a
francia forradalmárok kedvenc
szerkesztőket és a munkatársakat, de azokat a filozófusokat is, akik a
olvasmánya lett. Az emberi sza­
badságokról és egyenlőségről kötetek hasábjain hirdették a felvilágosodás eszméit.
kifejtett eszméi döntően befolyá­
solták generációk gondolkodás­
módját.
 A FELVILÁGOSODÁS 91

Mások véleményének tiszteletben tartása. „A természet ezt tanítja az ENCYCLOPEDIE,

o u

embereknek: »Mivel gyengék vagytok, segítsetek egymásnak; mivel tudat­ DICTIONNAIRE RAISONNÉ
lanok vagytok, tanítsátok és támogassátok egymást. Ha csupán egyetlen
ember lenne, akinek a véleménye eltérne, meg kellene bocsátanotok neki,
DES SCIENCES,
DES ARTS ET DES MÉTIERS,
FAk VUE SOCJtTi D£ CtKS Pi LtTTAMS.
mert én vagyok az, aki miatt ily módon gondolkodik.«" (Voltaire, Vita a
toleranciáról, 1763)

A vallásszabadságról. „Anglia a vallások országa. Az angol, mint szabad

ember, azon az úton megy a mennybe, amelyik neki tetszik. Ha Angliában
csak egy vallás létezne, a despotizmus veszélye állna fenn; ha kettő, egymás
torkát fojtogatnák; de harminc van, így békében és elégedettségben élnek
egymás mellett." (Voltaire, Filozófiai levelek, 1734)

A nép hatalma. „Csak a közös akarat irányíthatja az államot. A törvény­

nek alárendelt nép kell hogy a törvényt meghozza. A törvényhozó hatalom
a népé, és csakis a népé lehet." (Rousseau, Társadalmi szerződés, 1762) Az Enciklopédia

A hatalom. „Egy embernek

sincs természetadta joga, hogy
A szabadságvágy. „Az ember természetadta elsődleges sajátsága, a legér­ másoknak parancsolgasson. Az
tékesebb mindazok között, amit birtokolhat, a szabadságvágy; nem lehet uralkodónak alattvalóitól szár-
másra elcserélni, nem lehet áruba bocsátani, sem elveszíteni, mert minden mazik a felettük való hatalma,
ember természeténél fogva szabadnak születik, ami azt jelenti, hogy nem amely hatalomnak a természet
tartozik valami uraság hatalma alá, és senkinek sincs felette tulajdon­ törvényei és az állam törvényei
joga. A szabadságvágy alapján az emberek a természettől nyernek hatal­ szabnak korlátot. Az uralkodó
mat arra, hogy úgy cselekedjenek, ahogy számukra kellemes, hogy szabad tehát nem rendelkezhet hatal-
akaratukból döntsenek tetteikről és vagyonukról, azzal a feltétellel, hogy mával és alattvalóival a nép
nem cselekszenek annak a kormánynak az érdekei ellen, amelynek alatt­ beleegyezése nélkül." (D. Dide-
valói." (Jaucourt, A szabadság, cikk az Enciklopédiából) rot, A politikai hatalom, cikk az
Enciklopédiából)

SZOTAR

szabadkőművesek- titkos szervezetek, melynek tagjai tekintélyes, felvilágosult személyek, kezdetben a katolikus
egyház elkeseredett ellenfelei; a páholyokban működő tagok munkájának célja a politikai élet és a társadalom
fejlődésének befolyásolása
demokratikus állam - olyan állam, amelynek polgárai kivétel nélkül kivehetik részüket a hatalomgyakorlásból

:
O N T O S DATUMO
K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1734 megjelent Voltaire Filozófiai levelek című
1. Mi volt Voltaire véleménye a katolikus egyházról?
műve
1751 az Enciklopédia megjelenése
2 . Kik a szerzői A törvények szellemének és a 1748 megjelent Montesquieu A törvények
Társadalmi szerződésnek? szelleme című műve
3 . Miért jelentős az Enciklopédia? 1762 megjelent Rousseau Társadalmi szerződés
című műve
1772 befejeződött az Enciklopédia kiadása
 4. A FRANCIA FORRADALOM
Elevenítsd fel tudásodat! Mikor élte fénykorát az abszolutisztikus monarchia Franciaországban?

A felvilágosodás eszméin alapuló francia forradalom 1789-ben elvetette az abszolutizmust, és megszüntette a

társadalom rendekre való felosztását. Az első két rend képviselői, a papság és a nemesség, elveszítették kivált­
ságaikat. A harmadik rend (a parasztok, kézművesek, kereskedők, bankárok, tanítók...) az egyenjogú polgárok
társadalmáért szállt síkra. Az az alapelv győzött, amely szerint a hatalom a néptől, nem pedig a királytól,
illetve az Istentől származik. A francia forradalomnak nagy visszhangja volt Európa-szerte, különösen a fel­
világosodás híveinek körében. A nép nagy győzelmének és az emberiség történetében új időszaknak számított.

A harmadik rend lázadása: testvériség, szabadság, egyenlőség

Európa legnagyobb abszolutista uralkodója, XIV. Lajos utódai

már nem voltak olyan sikeresek és elismertek, mint elődjük. XV. Lajos­
nak (1715-1774), majd az őt követő XVI. Lajosnak (1774-1792) már
sem ereje, sem befolyása nem volt ahhoz, hogy erős kézzel irányítsa
a gazdasági válságba sodort államot. A nehézségeket, a közvélemény
szerint, nem lehetett kiküszöbölni az abszolutista uralommal.
A pénzügyi összeomlás küszöbén XVI. Lajos 1 7 8 9 májusá­
ban összehívta a rendi gyűlést, amely 175 éve nem ülésezett. A
harmadik rendnek annyi képviselője volt, mint az első két rend­
nek együttvéve, ám már az ülés kezdetén belátták, hogy a ver­
sailles-i gyűlés munkája megbénul. Ezért kiváltak és megalakítot­
Mirabeau (ejtsd: mirabó) grófja ták a Nemzetgyűlést. Június végén a király megkísérelte feloszlatni
a nemzetgyűlést, de sikertelenül. A harmadik rend úgy döntött, to­
vább folytatja munkáját, amíg meg nem hozza az alkotmányt. így a
Mirabeau gráfia (1749-1791), Nemzetgyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakult.
az Alkotmányozó Nemzet­ A fellázadt párizsiak július 14-én elfoglalták a királyi ha­
gyűlés képviselője és elnöke, talom jelképének számító hírhedt várbörtönt, a Bastille-t (ejtsd:
a korlátozott királyi hatalom
básztíjt). Országszerte parasztlázadások robbantak ki. Az ország­
szószólója. Kiváló szónok, po­
litikai művek írója. Szembe­ ban eluralkodott a félelem a kilátástalan jövő, a nincstelenség és a
szegült a király parancsával, nemesség bosszúja miatt. Ezért a Nemzetgyűlés 1 7 8 9 augusztusá­
mellyel feloszlatta a nemzet­ ban megszüntette a feudalizmust, s vele együtt az első két rend (a
gyűlést (1789), majd kijelen­ nemesség és a papság) kiváltságait.
tette, hogy a küldöttek a nép
akaratát képviselik, s „csak a Lafayette márkinak, az amerikai függetlenségi háború hő­
bajonettek ereje kényszerítheti sének és a francia nemzeti gárda főparancsnokának javaslatára a
őket meghátrálásra". Nemzetgyűlés meghozta az Emberi és Polgári fogok Nyilatkozatát,
amely hangsúlyozta, hogy „az emberek egyenlőeknek születnek,
és jogaikban egyenlőek is maradnak."
 A FRANCIA FORRADALOM 93

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (részlet):

1. Az emberek szabadnak és egyenjogúnak születnek, és azok is maradnak. A
társadalmi megkülönböztetések csak a közjavát szolgáló tevékenységen ala­
pulhatnak.
2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogai­
nak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az el­
nyomással szembeni ellenállás.
3. Minden főhatalom lényegénél fogva a nemzetben gyökerezik. Semmiféle tes­
tület és semmiféle egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely ne ebből
táplálkoznék.
4. A szabadság abban áll, hogy mindent megtehetünk, ami másnak nem árt; így
tehát minden ember természetes jogainak gyakorlása csak olyan korlátokba
ütközhet, amelyek a társadalom más tagjainak biztosítják, hogy ugyanezekkel
a jogokkal élhessenek. Ezeket a korlátokat csak a törvény állapíthatja meg.
5. A törvény csak a társadalomra káros cselekedetek megtiltására jogosult. Amit
a törvény nem tilt, nem szabad megakadályozni, és senkit sem lehet annak a
megtételére kényszeríteni, amit a törvény el nem rendel.
6. A törvény a közakarat kifejezője. Minden állampolgárnak joga van részt venni megalkotásában személyesen vagy
képviselői útján. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védjen, akár büntessen. Minthogy
az állampolgárok a törvény előtt egyenlőek, erkölcsét és tehetségét érintő megkülönböztetésen kívül minden polgár
megkaphat minden méltóságot, állást és beosztást.
7. A gondolatok és a vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden állampolgár
szabadon beszélhet, írhat, nyomtathat, a törvény által meghatározott esetekben azonban az e jogával való visszaélés
miatt felelnie kell.
8. Minthogy a magántulajdon sérthetetlen és szent jog, magántulajdonától senki sem fosztható meg, hacsak a törvé­
nyesen megállapított közjó ezt nyilvánvalóan meg nem követeli, ekkor is feltétel azonban az igazságos és előzetes
megváltás.

A nyilatkozat tehát szavatolta a polgárok szabadságjogát, a

törvény előtti egyenlőséget, a nép szuverenitását. Minden francia
állampolgár ezek szerint saját sorsának, meggyőződésének és va­
gyonánakvolt az ura.
Az Emberi és Polgári fogok Nyilatkozata nemcsak a forra­
dalom számára volt kulcsfontosságú dokumentum, hanem olyan
jelentős alapelvek gyűjteményének számított, amely minden euró­
pai és Európán kívüli nép eszményképévé vált a XIX. és a XX. szá­
zadban. 1 7 8 9 után több nyelvre - angolra, németre és olaszra is
lefordították.
A nép többé nem számított a király alattvalójának, hanem
Franciaország szabad állampolgára lett. Mint ilyen, választójogot
kapott: megválaszthatta azt a küldöttet - népképviselőt, aki őt a
Nemzetgyűlésben képviselte. Nyilvánosan tüntethetett, ha elége­ • A szabadságfa, amelyet
detlen volt. Polgári egyenlőséget és alapszabadságokat (szólás-, 1789-ben ültettek el, mint az
elért szabadságok szimbólumát
gyülekező- és szervezetekbe tömörülés szabadsága...) élvezhetett.
 Az 1 7 8 9 és 1 7 9 1 között megfogalmazott és a Nemzetgyűlés által
elfogadott törvények értelmében Franciaország államrendszere
teljesen átrendeződött. Az új törvények tehát az emberi jogokat
szolgálták, illetve a polgári egyenlőséget és a politikai szabadság­
jogokat szavatolták.

Az alkotmányos monarchiától a köztársaságig

A Nemzetgyűlés 1791-ben meghozta az alkotmányt. Ezzel

Franciaország alkotmányos monarchiává vált, korlátozott hata­
Georges-Jacques Danton (1759- lommal rendelkező uralkodóval az élén.
1794) ügyvéd, a Bastille ost­
romának vezetője 1789. július Az alkotmány meghozatala után a politikai élet egyre viha­
14-én. Ez az esemény a forra­ rosabb lett. A Nemzetgyűlésben különösen megerősödött a Jakobi­
dalom kezdetét jelentette. Ma nus Klub, amelynek vezetője Maximilien Robespierre (ejtsd: mak-
Franciaország állami ünnepe.
szimiljen robeszpier), a forradalom egyik legkimagaslóbb képvise­
Együttműködött a Nemzetgyű­
lésben a Hegypárt képviselőivel lője volt. A jakobinusok meggyőződéses republikánusokként (köz­
és Robespierre-t támogatta. Ki­ társaságpártiakként) a nép politikába való nagyobb beleszólásá­
tűnő szónok és igazi néptribunus ért szálltak síkra, a parasztoknak pedig földet követeltek. Nevüket
volt, aki szónoki tehetségével el­ összejöveteleik színhelyéről, a Szent Jakab-kolostorról kapták.
bűvölte a párizsiakat. Egy ideig
a közjóléti bizottság elnökeként A Nemzetgyűlésben is megoszlottak a politikusok. A bal
működött. A terror megszünte­ oldali padokban ültek azok, akik a királyi hatalmat nagyobb mér­
tését követelte, de elveszítette a tékben kívánták csökkenteni. A jobb oldalon a meglévő állapot vé­
politikai küzdelmet Robespierre
delmezői, középen pedig a mérsékeltek foglaltak helyet, vagyis az
ellen, ezért kivégezték.
angol mintájú alkotmányos monarchia támogatói. így jöttek létre

• A köztársaság kikiáltása
 A FRANCIA FORRADALOM 95

Maximilien Robespierre (1758-1794) ügyvéd, a Jakobinus Klub vezetője. Az Alkot-

mányozó Nemzetgyűlésben demokratikus beállítottságáról vált ismertté, aki általá­
nos szavazati jogot követelt (a nők számára is). Elítélte a társadalmi egyenlőtlenséget
és a nép jogaiért szállt síkra. Nevéhez fűződik a forradalom ismert jelszava, a Testvé­
riség, szabadság, egyenlőség megfogalmazása. Megvesztegethetetlen politikus hírében
járt. A Konventben Dantonnal és a montagnardokkal együtt harcolt a „népgyűlö­
lő, önző burzsoá" girondisták ellen. Danton helyett a közjóléti bizottság elnöke lett
1793 júliusától. A felfegyverkezett párizsi szegények (sans-culotte-ok) támogatásával
kíméletlen terrort vezetett be a forradalom vívmányainak védelmére. Miután a jako­
binus diktatúra megbukott, 1794-ben a Konvent határozata alapján guillotine (nyak­
tiló) általi halálra ítélték, ugyanarra a sorsra, amire ő ítélt többezer embert.

a haloldaliak és a jobboldaliak, illetve a politikai élet két szemben­

álló tábora. SZOTAR
Idővel a jobboldaliak táborában külön csoportosulás alakult burzsoázia-francia fogalom azon
ki, a girondisták (ejtsd: zsirondisták, a Gironde nevű tartomány társadalmi réteg megjelölésé­
küldöttei). A baloldaliakat a nagy reformok folytatásáért küzdő re, amely sem a köznéphez,
montagnardok (ejtsd: montanyárok, hegypártiak) képviselték. sem a nemességhez nem tarto­
A forradalom egyre erélyesebben elbánt mindenkivel, aki zik, de sikeres vállalkozó, kéz­
vívmányait veszélyeztette. Ugyanakkor, a forradalmi eszmék ter­ műves, kereskedő stb.;
jedése miatt, a szomszédos királyságok katonai beavatkozásra gyakran a polgárságot is így
nevezik
készültek. Az Ausztriától és Poroszországtól (1792) elszenvedett
vereségek az országban bizalmatlanságot keltettek. A Nemzetgyű­ terror - rémuralom, tömeges
lés kiáltványt tett közzé: A haza veszélyben van! Számos önkéntes erőszak
csapat sietett a haza védelmére. A Párizsba bevonuló marseille-iek guillotine - nyaktiló; feltalálójá­
(ejtsd: márszejiek) a Marseillaise (ejtsd: marszelyéz) nevű forradal­ ról, egy Guillotine nevű orvos­
ról kapta a nevét
mi indulót énekelték, amely nemsokára az egész forradalom, majd
Franciaország himnusza lett. A valmyi ütközetben (1792 szeptem­
bere) a francia sereg győzelme megmentette a forradalmat.
A király azon próbálkozására, hogy idegen csapatok segít­
ségével visszaszerezze hatalmát, a Nemzetgyűlés a monarchia be­ A forradalom zászlaja három
szüntetésével és a köztársaság kikiáltásával válaszolt (1792). Az színű (tricolore): kék, fehér, pi­
ros. A piros és a kék szín Párizs
újonnan megválasztott Nemzetgyűlésbe, a Konventbe a képviselők
színe, a fehér pedig a Bourbo­
minden nagykorú férfi általános szavazati joga alapján kerültek be.
noké. Az európai államok több­
A nők továbbra sem kaptak szavazati jogot. ségében, így a XIX. századbeli
XVI. Lajost és az osztrák császárné lányát, Maria Antoinette Szerbiában is, e három szín
királynét árulóknak nyilvánították, és 1 7 9 3 januárjában kivégez­ kombinációjából készültek el a
ték. A francia király guillotine általi halála kiváltotta az európai zászlók. Más államok zászlai is
monarchiák elégedetlenségét. Kezdetét vette egy nagy forrada­ főleg három színből alakultak.
lom- és köztársaságellenes szövetség kialakulása az európai mo­
narchiarendszert veszélyeztető Franciaország ellen. Az ellenséges
európai erők mélyen behatoltak Franciaország területére, hogy
 96 A FRANCIA FORRADALOM

elfojtsák a forradalmat
és visszaállítsák a trón­
ról letaszított dinasztia
hatalmát. A girondisták
bukása után (1793 júni­
usa), akik a király kifeje­
zésében a forradalom vé­
gét látták, megkezdődött
a jakobinus diktatúra.
Mivel a forrada­
lom veszélybe került,
új hatalmi szervként
megalakult a közjóléti
bizottság, amely hatá­
lyon kívül helyezte az
alkotmányt, majd rend­
kívüli állapotot vezetett
be, s ez rémuralomba,
terrorba (1793-1794)
• A nők politikai klubja csapott át, a forradalmi bíróságok ítéletei alapján kb. húsz­
ezer embert végeztek ki. Új, forradalmi naptárt hoztak létre,
a hónapokat másképpen jelölték, a római katolikus vallás pedig
A férfiakhoz hasonlóan a nők megszűnt államvallásnak lenni.
is politikai klubokat létesttet­ Kezdetben a parasztság és a városi szegénység támogatta
tek, amelyekben megtárgyalták a jakobinus diktatúrát. Ám a nem múló gazdasági válság tovább
a történteket. 1793 októberében
mélyítette a forradalmárok közötti megoszlást. A többség a terror
azonban a Konvent betiltott
felszámolását követelte. A mérsékelt polgárság soraiból kikerülő
minden női gyülekezetet.
összeesküvők 1794-ben véget vetettek a jakobinus diktatúrának,
Robespierre-t pedig halálra ítélték. A jakobinusok bukásával lezá­
rult a francia forradalom legvéresebb időszaka.

NTOS D Á T U M O K
K É R D É S E K ES F E L A D A T O K 1789 a Bastille eleste (július 14.)
1. Sorold fel az Emberi és Polgári 1789 a feudalizmus megszüntetése és az Emberi és
Jogok Nyilatkozatának legfontosabb Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadása
rendelkezéseit! 1791 az alkotmány meghozatala
1792 a monarchia megszüntetése és a köztársaság
2. Mi az abszolutisztikus és az alkotmá­
kikiáltása
nyos monarchia közötti különbség?
1793 a király és a királyné kivégzése
3 . Miért váltott ki rémületet az európai 1793 a girondisták letartóztatása
királyi udvarokban a francia királyi pár 1794 Danton kivégzése
kivégzése? 1794 Robespierre bukása és guillotine általi halála
 5. BONAPARTE NAPÓLEON
TÁBORNOK, DIKTÁTOR, CSÁSZÁR
Mit tudsz Bonaparte Napóleonról?

Napóleon felemelkedése

A köztársaság kikiáltásával a francia forradalom új szaka­

szába lépett. 1795-ben új alkotmányt fogalmaztak meg, amely a
polgárság gazdagabb rétegeinek biztosított hatalmat. A végrehajtó
hatalom öttagú Direktórium kezébe került, azzal a fontos feladat­
tal, hogy szembeszálljon Anglia és szövetségeseinek támadásával.
A forradalmat belső (a legyőzött jakobinusok támogatói és
a királypártiak) és külső ellenség egyaránt fenyegette. Ezért a Di­
rektórium Bonaparte Napóleont, a francia tábornokok legtehetsé­
gesebbjét nevezte ki katonai parancsnoknak.
Bonaparte hírnevét és tekintélyét az osztrákok feletti itá­
liai győzelmeinek ( 1 7 9 6 - 1 7 9 7 ) köszönhette. Ausztriát a campofor-
miói béke ( 1 7 9 7 ) aláírására késztette, amellyel országának óriási Bonaparte Napóleon tábornok
területeket biztosított. E sikereknek köszönhetően a szerény szár­
mazású, fiatal hadvezér még közkedveltebbé vált, nemcsak kato­ POLEON: FONTOS DATUMC
nái között, hanem a nép soraiban is. 1769 Ajaccióban született, Korzi­
A hihetetlenül ambiciózus és rettenthetetlen, a hadi tak­ kán

tikában felülmúlhatatlan, a hívei és a katonaság által imádott tá­ 1793 Toulon ostroma; tábornoki
rang
bornok felemelkedése tovább folytatódott. Sikertelen egyiptomi és
1796 az Itáliában tartózkodó fran­
szíriai hadjárata után (1799) Bonaparte visszatért Franciaország­ cia erők parancsnoka
ba, ahol a mérsékeltek táborának segítségére számított a Direk­ 1798 egyiptomi expedíció
tórium ellen. 1 7 9 9 novemberében, külső támadástól fenyegetve, 1799 államcsínnyel konzul lett
államcsínnyel megdöntötte a Direktóriumot, és a hatalmat három 1802 életfogyb'glani konzul, a nép
konzulra ruházta rá. Az első konzul ő maga volt. akaratából
1804 Franciaország császára
Az új alkotmány 1799-ben látott napvilágot, az ókori Róma
1814 lemondatták, Elbára szám­
példájára nagy jogokat szavatolva Napóleonnak, a köztársaság
űzték
első konzuljának, aki ily módon korlátlan hatalommal rendelkező
1815 újból hatalmon (száz napig),
diktátor lett ( 1 8 0 0 ) . Négy év múlva (1804) a párizsi Notre-Dame- ismét lemondatták és szám­
székesegyházban, a pápa jelenlétében, ünnepélyes szertartás alatt űzték
I. Napóleon néven Franciaország császárává (imperátor) koronáz­ 1821 Szent Ilona szigetén elhunyt
ta saját magát. A köztársaság ezzel megszűnt létezni.
 • Jacques-Louis David: Napóleon megkoronázza Joséphine-t

A császár parancsára megkezdődött a politikai ellenfelek

és a gyanús egyének tömeges letartóztatása. Valóságos diktatúra
következett: újságokat, könyveket, színházi előadásokat tiltottak
be, sajtócenzúrát vezettek be, ellenőrizték a levelezéseket, a rend­
őrség állandóan nyomozott a felforgató tevékenységgel vádoltak
ellen. Az állam forradalom alatt megingott tekintélyét a dikta­
túra visszaállította. A hadi sikerek, a nagy hódítások és az állam
pénzügyi szilárdsága megerősítették Franciaország és a császár
tekintélyét.
Napóleon császársága alatt a francia forradalom három leg­
fontosabb vívmánya közül (köztársaság, egyenlőség, politikai sza­
badságjogok) csak egyetlenegy, a polgári egyenlőség maradt fenn.
1804-ben Polgári törvénykönyvet (Code Napóleon) adott ki, amely
megerősítette a forradalom jogi elveit, a személyi szabadságokat, a
törvény előtti egyenlőséget, a magántulajdon védelmét. A törvény­
könyv szilárd alapokra fektette a békés polgári fejlődést. Az állami
líceumokról szorgalmas és tehetséges hivatalnokok kerültek ki. Az
országot külön közigazgatási egységekre, ún. departmanokra osz­
totta, élükön a prefektus címet viselő megbízottakkal, akik min­
denre ügyeltek, különösen a törvények tiszteletben tartására, és a
császár iránti hűségre.
• Jacques-Louis David (1748- Napóleon hadserege a forradalomban jött létre. A hódítások
1825), Napóleon korának
során kitűnt közkatonák és tisztek, érdemeiknek köszönhetően,
legtehetségesebb festője
a legmagasabb katonai rangig is eljuthattak. A tábornokok felett
 BONAPARTE NAPÓLEON 99

rangban a tábornagyok (marsallok) álltak. Ebből a korból szár­

mazik a szólásmondás, hogy „minden katona a tarsolyában hordja
a marsallbotot". A katonai és a civil szolgálatért kitüntetés - Be­
csületrend - járt. A császár iránti feltétlen hűség magától értetődő
volt. A Nagy Hadseregbe húsz-huszonöt éves ifjak kerülhettek be.
1805-ben már 4 0 0 0 0 0 katona alkotta Franciaország hadi erejét,
a hadseregbe felvették a francia uralom alatt lévő, leigázott álla­
mok fegyverforgatásra alkalmas ifjait is. Az oroszországi hadjárat
előtt, 1812-ben a Nagy Hadsereg már 7 0 0 0 0 0 katonát számlált, s
közülük csak 3 0 0 0 0 0 - e n vallották magukat franciának.

Napóleon katonája

Bonaparte Napóleon (1769-1821). Tábornok, első

konzul és imperátor, aki tizenöt éves uralkodása
alatt mély nyomokat hagyott Európa történelmében.
Korzika szigetén született egy évvel azután, hogy a
szigetet Franciaországhoz csatolták, szerény körül­
mények között élő nyolcgyermekes családban. A pá­
rizsi katonai iskola kitűnő tanulója volt, ambiciózus,
erélyes és bátor, villámgyorsan haladt előre a katonai
ranglétrán. Első sikerét Toulon ostrománál érte el
(1793). Elismerésül az angolok felett aratott győzel­
méért huszonnégy éves korában tábornoki rangot
kapott. Leverte a párizsi royalisták (monarchisták,
királypártiak) lázadását. Első felesége, a nála idősebb
Joséphine Beauharnais (ejtsd: zsozefin boámé) segít­
ségével az Itáliában hódító francia seregek parancs­
noka lett (1796). Itt kezdődött valójában pályafutása
és felemelkedése, amely Franciaországban a hatalom
átvételével fejeződött be. A római pápa jelenlétében
saját kezűleg császárrá koronázta magát (1804) és
felállította korlátlan uralmát. Bár alaposan megnyir­
bálta a politikai szabadságjogokat, rendkívül nagy
tekintélynek örvendett a nép körében. Második há­
zasságát, amelyet az osztrák császárné lányával, Má­
ria Lujzával kötött, arra próbálta felhasználni, hogy megnyerje Európa koronás fejeinek elismerését,
hogy egyenrangúvá váljon velük, s végképp megszabaduljon a „betolakodó" jelzőtől. Fia és örököse, II.
Napóleon (1811-1832), a Sasfiók, fiatalon meghalt. Testvéreit a meghódított államok trónjaira ültette.
Az utolsó időszak sikertelenségei ellenére Napóleon jelentősége abban nyilvánult meg, hogy szilárd ala­
pokra helyezte a francia társadalmat, és Franciaország jövőjére nézve kulcsfontosságú intézményeket
létesített. Arra törekedett, hogy hódítóként felülmúlja Nagy Sándor és Július Caesar dicsőségét. Kétség­
telenül a modern történelem egyik legnagyobbja, számos kutató, író és művész ihletője. Több ezer kü­
lönböző nyelveken írt történelmi mű született Napóleon politikai és katonai tevékenységéről, magánéle­
téről, valamint az európai, illetve a világtörténelemre gyakorolt hatásáról. A regények és képregények
mellett több film is készült életéről.
100 BONAPARTE NAPÓLEON

a francia c s á s z á r s á g
Franciaország szövetségesei Napóleon g y ő z e l m e i
legszélesebb h a t á r a i
Napóleon v e r e s é g e i
a c s á s z á r i c s a l á d képviselőinek
semleges állam
királyságai — a kontinentális z á r l a t v o n a l a

francia védelem (protektorátus) ^ a c s e m p é s z é s fő pontjai

ellenséges á l l a m o k
a l a t t álló o r s z á g

• Európa Napóleon idejében (1811)

 BONAPARTE NAPÓLEON 101

Napóleon és Európa

Miután megszilárdította hatalmát az országban, Napó­

leon sorozatosan győzelmes hódító háborúkat folytatott. Először
a legnagyobb ellenfelével, Nagy-Britanniával kellett leszámolnia
( 1 8 0 3 ) , csak utána indulhatott a kontinentális Európa meghódítá­
sára. Ám Horatio Nelson angol tengernagy erői a trafalgari (1805)
ütközetben vereséget mértek Napóleonra, aki ezután kénytelen
volt a tengert átengedni az angoloknak. Ugyanakkor Austerlitznél
szétverte az egyesült osztrák-orosz erőket, s bebizonyította, hogy
W'
zseniális hadvezér, hiszen a legnehezebb körülmények közepette
is, hatalmasabb seregekkel megütközve, nagy győzelmet tudott
kivívni. • Louis David: Hölgy Napóleon
idejéből (1813)
Poroszország leigázása után Napóleon az elfoglalt Ber­
linben kihirdette az ún. kontinentális zárlatot. Egész Európának
megtiltotta, hogy Angliával kereskedjen. E tilalmával azonban el­
lenfelét nem tudta térdre kényszeríteni, ugyanis idővel mind több
és több állam, köztük Oroszország is, vonakodott végrehajtani az Napóleon császár és Kara-
angol áruk behozatali tilalmára vonatkozó parancsot. dorde vozd (vezér). Az első
szerb felkelést (1804-1813), céljai
A győztes hadjáratoknak köszönhetően ( 1 8 0 5 - 1 8 0 9 ) Na­
és kimenetele alapján, a francia
póleon császársága hatalmának tetőpontján állt. Franciaorszá­ forradalommal hasonlíthatjuk
got, amelynek határai ekkor az észak-németországi Hamburgtól össze. A szerb felkelők is, mint a
Hollandián és Belgiumon át Közép-Itáliában egészen Rómáig hú­ francia forradalmárok, eltöröl­
zódtak, vazallus államok gyűrűjével vette körül. Ezek trónjait és ték a feudalizmust (Szerbiában
a török feudalizmust) és biztosí­
a királyi címet kénye-kedve szerint osztogatta testvéreinek. Csak
tották a magántulajdonra való
Oroszország, Ausztria és Nagy-Britannia (Anglia) maradtak Napó­ jogot. Karadorde küldötteket
leon hatáskörén kívül. intézett Napóleonhoz azzal a
Napóleon győzelmet győzelemre halmozva felbátorodott, kérelemmel, hogy Franciaor­
szág vegye Szerbiát védnöksége
és 1812-ben nagy hadsereggel betört Oroszországba. Az oroszok a
alá. A felkelő Szerbiának már
fölégetett föld taktikáját alkalmazták, mindent megsemmisítettek jó ideje a francia császár által
maguk mögött, amit a hódító francia sereg fel tudott volna hasz­ többször is támadott Oroszor­
nálni ellátására. A francia császár Nagy Hadserege, a kezdeti sike­ szág volt a szövetségese. Ráadá­
rek után, Borogyinónál végső erőfeszítéssel harcolt, majd bevonult sul Napóleon, Oroszországgal
és Szerbiával ellentétben, tá­
Moszkvába, amely az elkövetkező napokban tűz martalékává vált.
mogatta az Oszmán Birodalom
I. Sándor orosz cár elutasította a tárgyalásokat, s emiatt Napóleon egységességét és fennmaradását,
kimerült, éhes és megtizedelt hadseregének a hideg tél elől visz- így a szerb felkelők nem számít­
sza kellett vonulnia. A kisebb orosz csapatok állandó támadásai hattak a Francia Császárság se­
megnehezítették a francia erők visszavonulását. Napóleon siker­ gítségére.
telen oroszországi hadjáratát Lev Tolsztoj orosz író örökítette meg
Háború és béke című regényében.
 102 BONAPARTE NAPÓLEON
SZÓTÁR
cenzúra - a nyomtatásra szánt
irodalmi, művészeti stb. alko­
tások (könyvek, napisajtó, fo­
lyóiratok...) előzetes politikai
szempontú felülvizsgálása a
nemkívánatos hírek és eszmék
terjedésének megakadályozá­
sa céljából
líceum - a középiskolák, illetve
gimnáziumok gyakori neve
tengernagy (admirális) - a hadi­
flotta parancsnoka
államcsíny - a hatalom katonai
úton, fegyveres beavatkozás­
sal történő átvétele
koalíció - közös ellenséggel szem­
ben felállított katonai, illetve
politikai szövetség
• Visszatérés Oroszországból
Az oroszországi hadjárat kudarca megdöntötte a Napóleon
legyőzhetetlenségéről alkotott legendát, és felbátorította az euró­
pai koronás fejeket, hogy közös erővel induljanak Franciaország
ellen. A szövetségesek már a következő évben (1813) Leipzignél
(ejtsd: lájpcig, magyarul: Lipcse) megverték Napóleon kimerült se­
regét, majd bevették Párizst. A francia császárt elűzték a földközi­
tengeri Elba szigetére, és ismét bevezették a királyságot: a trónra
visszakerült a Bourbon-dinasztia: XVIII. Lajos, a forradalomban
lefejezett XVI. Lajos öccse. A bécsi kongresszuson ( 1 8 1 4 - 1 8 1 5 ) visz-
szaállították Franciaország 1792-es határait.
Napóleon 1 8 1 5 márciusában megszökött Elbáról, és szinte
fegyvertelenül partra szállt Franciaországban a nép őrjöngő lelke­
sedésének kíséretében. XVIII. Lajos fejvesztve menekült. Miután
bevonult Párizsba, Napóleon felújította a császári hatalmat, és új
hadsereget gyűjtött maga köré. Európa ismét (hetedszer) kény­
telen volt közbelépni. Száz nap múlva a Brüsszel közelében lévő
Waterloo mellett az angol Wellington parancsnoksága alatt lévő
csapatok végső vereséget mértek a franciákra. Napóleon másod­
szorra is lemondott a hatalomról, ismét száműzetésbe kényszerült
az Atlanti-óceán magányos, Szent Ilona nevű szigetére. Itt halt meg
1821-ben.
Hollandiának, valamint egyes német államoknak Francia­
országhoz való csatolásával, Spanyolország, Itália, Lengyelország
meghódításával Napóleon megváltoztatta ezeknek az államoknak
a társadalmi rendszerét.
 BONAPARTE NAPÓLEON 103

A lipcsei csata (1813. október 16-19.). A „népek csa­

tájában" Napóleon 190 000 katonát számláló Nagy
Hadserege megütközött a 330 000-es létszámú oszt­
rák-orosz-svéd-porosz koalíciós erőkkel. A több
mint 100 000 katona életét követelő lipcsei csata a
szövetségesek javára dőlt el. A Nagy Hadsereg meg­
közelítőleg 40 000 katonája került fogságba. Ez az
ütközet a napóleoni korszak legnagyobb és legtö-
megesebb csatájának számított az első világháború
kirobbanásáig. E csata után, 1814-ben Napóleon le­
mondásra kényszerült.

Megszüntette a feudalizmust, reformo­

kat vezetett be, megteremtette a polgári jog­
rendszert, és jelentősen hozzájárult nemzeti ön­
tudatra ébredésükhöz. Ugyanakkor kiváltotta
a francia hódítókkal szembeni népi ellenállást
is, legelőször Spanyolországban ( 1 8 0 8 ) , ahol a
felkelést vérbe fojtották. Hasonló megmozdulá­
sokra került sor a német államokban is.

1795 1800 180.5 1810 1815

i
wmLm

fa k ö z t á r s a s á g é s a k o n z u l á t u s h á b o r ú i
1806

az austerlitzi
a kontinentális zárlat

a Francia Császárság háborúi

a borogyinói a lipcsei
Bj^^
a Waterlooi
yőzelem Valmynál győzelem győzelem vereség vereség

A A A A
1792 1812 1 8 1 3 1815
1805

KÉRDÉSEKÉS FELADATOK
1 . Magyarázd meg Napóleon Polgári törvénykönyvének jelentőségét!
2 . Miért voltak Napóleon eszményképei Nagy Sándor
és Július Caesar?
3 . Tanárod segítségével a www.napoleon.org internetes oldalon keresd meg a kor legnagyobb
csatáiról szóló adatokat!
 6. A NEMZETEK EURÓPÁJA
Magyarázd meg a nép fogalmát!

A nemzet, a nép és a szuverenitás fogalma

A szuverenitás állami főhatalmat, felségjogot jelent, amely

önállóan ellenőrzi az állam határait és politikai rendszerét. Ezt a
hatalmat az abszolút monarchiákban a király, a modern államok­
ban pedig a nép szavatolja.
A francia forradalom változást hozott az állami szuvere­
nitás értelmezésében is. Addig a szuverenitás megtestesítője a
korlátlan hatalommal rendelkező uralkodó (monarcha) volt, attól
kezdve azonban a szuverenitás az egész népre (nemzetre) szállt.
Minden nemzet az egy néphez vagy rokon etnikai csopor­
tokhoz tartozó egyedekből áll, akiket erős közös államhoz tartozó
I I. Sándor orosz cár, érzés kapcsol össze. Nemzet (nemzetiség) alatt az államok többsé­
a Szent Szövetség gében állampolgárságot, nem pedig etnikai hovatartozást értenek.
megalapítója Ez a godolkodásmód különösen a francia forradalom utáni idő­
szakban bontakozott ki. A központosított államrendszernek, az
A bécsi kongresszus
 A NEMZETEK EURÓPÁJA 105

egységes iskolahálózatnak és a közös értékeknek, mint amilyen a

szabadság, testvériség és egyenlőség, köszönhetően kialakult az
egy hazához való tartozás tudata. Franciának számított minden
francia állampolgár, származásától függetlenül. Ezzel ellentétben
a német államokban a nemzet fogalmát a közös gyökerekhez, szo­
kásokhoz és múlthoz fűzték. Erős történelmi és népi hagyomá­
nyuknak, közös nyelvüknek, szokásuknak és kultúrájuknak kö­
szönhetően a németek, függetlenül attól, hogy hol éltek, egy nép­
nek számítottak.
A németekhez hasonlóan a lengyelek, a szerbek és az ola­
szok is az egy néphez és a közös hagyományokhoz való hűséget az
egy államhoz tartozás és lojalitás fölé helyezték. A szerbek évszá­
zadokon át idegen uralom alatt éltek: az Oszmán Birodalomban,
a Habsburg Monarchiában, az Adriai-tengerparton pedig Velence
uralma alatt. Mégis megőrizték szokásaikat, hagyományaikat, és a
közös múlt emlékét: a Nemanjicok, valamint a rigómezei (kosovói)
csata dicsőségét. A felsorolt népek (németek, lengyelek, szerbek, Eugène Delacroix: Görög nő a
missolonghi romok fölött
olaszok) saját államuk létrehozását óhajtották, amelyeknek hatá­
rai egyben a nemzetük határai is lesznek.

A bécsi kongresszus - a legitimizmus uralma

A szuverén nemzet, a polgári szabadságjogok és a törvény

előtti egyenlőség eszméjét a legélesebben a bécsi kongresszuson
( 1 8 1 4 - 1 8 1 5 ) bírálták. A győztes hatalmak (Oroszország, Ausztria,
Poroszország, Anglia) Klemens Metternich osztrák herceg vezeté­
se alatt Bécsben összeültek azzal a céllal, hogy érvénytelenítsék a
francia forradalom és a napóleoni hódító politika okozta változá­
sokat. Franciaországot visszakényszerítették a régi határaiba, bi­
zonyos kiigazításokkal visszacsatolva minden meghódított terüle­
tet előző államához.
Felállították a legitimizmust, illetve „az uralkodók legitim
jogainak" rendszerét. A forradalomban vagy a napóleoni háborúk
alatt a trónjukról lekerült uralkodóházak (dinasztiák) visszaál­
lították hatalmukat, legtöbbjük a gyűlölt abszolutizmus formájá­
ban. A legitimizmus megtestesítője Európa konzervatív uralkodói­
nak szövetsége (1815), a Szent Szövetség, amelynek célja minden­
féle forradalmi tevékenység megakadályozása. Az elkövetkező év­
tizedben a Szent Szövetség fegyverrel interveniált Spanyolország­ Francisco Goya: Önarckép
ban és Olaszországban. A tagállamok csak a görög forradalomban
106 A NEMZETEK EURÓPÁJA

( 1 8 2 1 - 1 8 2 9 ) támogatták a felkelőket. Az volt a céljuk, hogy az

európai civilizáció őshazájában véget vessenek a görög kereszté­
nyek megsemmisítésének, és hogy megerősítsék hatalmukat a Bal­
kánon és a Földközi-tenger keleti térségében.
A bécsi kongresszus határozatai nem feleltek meg a nemze­
ti öntudatra ébredő hazafiaknak, akik a szabad polgárokból álló
nemzeti államok megteremtéséért szálltak síkra. Az 1815-ben
megállapított határok legtöbbször nem feleltek meg a nemze­
ti határoknak, mert azok legtöbbször saját államuk nélkül, vagy
szétdarabolva éltek szomszédos államok területén. A többször is
felosztott Lengyelország a nép politikai felosztásának tipikus pél­
dája. A bécsi kongresszus határozatainak értelmében a szabadság­
jogok terjedése az elkövetkező harminc évben megszűnt.
Frédéric Chopin (1810-1849)

A romantika: a népek lázadása az abszolutizmus ellen

A romantika. Olyan kultúr- és politikai mozgalom, amelynek képviselői, a középkorból merítve ih­
letet, alkotásaikkal a nyilvánosság érzelmeire hatnak, ami elősegíti a nemzeti öntudatra ébredést.
Különösen erősek ezek az érzelmek a festészetben és az irodalomban. A romantika képviselői a fel­
világosodás szigorúan ésszerű világa helyett az érzelmeket, a racionalizmus helyett a képzeletvilágot
(imaginációt) részesítik előnyben.

A romantika, a középkori hagyományokra támaszkodva,

megalapozta a modern világ népi közösségeit. Kialakulását nagy­
ban befolyásolta a bécsi kongresszus határozatai által kiváltott re­
akció. E mozgalmat nemcsak a hazafiak támogatták, hanem gyak­
ran az üzletemberek is, akik számítottak a rég elvesztett, vagy
még meg sem valósított politikai szabadságjogokra.
Nagy-Britanniában a romantikus irodalom egyik neves
képviselője lord Byron (ejtsd: bájron) költő, aki csatlakozott a gö­
rög felkelőkhöz, s köztük halt meg 1824-ben. Franciaországban
a romantika atyja Chateaubriand (ejtsd: satobrian) író és diplo­
mata, követői pedig Alphonse de Lamartine (költő, aki Szerbiában
utazgatva megcsodálta történetét és szabadságvágyát), valamint
az irodalomra rendkívül nagy hatással lévő Victor Hugo író (Nyo­
morultak). Németországban különösen Goethe (Az ifjú Werther
keservei, Faust) munkássága jelentős. Goethe ( 1 7 4 9 - 1 8 3 2 ) kedvel­
Giuseppe Verdi (1813-1901)
te a szerb népköltészetet, s tisztelte Vuk Karadžić tevékenységét.
 A NEMZETEK EURÓPÁJA 107

Oroszországban a romantika művelőinek élén a költők álltak.

Legismertebb képviselőjük Alekszandr Puskin ( 1 7 9 9 - 1 8 3 7 ) , a Jev-
genyij Anyegin szerzője.
A festők erős érzelmekkel és élénk fantáziával mutatták be
a nemzeti öntudatra ébredt népek vágyakozásait, valamint koruk
Európájának hangulatát. A francia festészetben legnagyobb hatást
Eugéne Delacroix, A Szabadság vezeti a népet, a Görög nő a mis-
solonghi romok fölött és a Khiosi mészárlás szerzője fejtett ki. A
romantika legnagyobb festője mindenképpen a spanyol Francisco
Goya ( 1 7 4 6 - 1 8 2 8 ) , aki, még Napóleon idejében, realista ábrázolás­
móddal juttatta kifejezésre a leigázott nép iránti érzelmeit.
A romantika számos zeneszerzőnek hozott hírnevet, akik
Európa ismert színpadain alkotásaikkal hazaszeretetet, és mély
Ludwig van Beethoven
érzelmeket hirdettek. Köztük a legnagyobb, Ludwig van Beethoven
(1770-1827)
( 1 7 7 0 - 1 8 2 7 ) nem titkolta a liberalizmus iránti vonzódását, a né­
metekkel pedig együtt érzett nemzeti ébredésükben. Lengyelor­
szágban a romantika megtestesítője Frédéric Chopin ( 1 8 1 0 - 1 8 4 9 ) ,
a zongoravirtuóz, aki a lengyel nemzeti mozgalom sikertelensége
után (1831) Párizsban talált menedéket. Itt komponálta lendületes
mazurkáit, polonézeit, balladáit és etűdjeit, valamint két érzelmi­
leg rendkívül hatásos zongorakoncertjét is. A romantika világhí­
rű képviselője Giuseppe Verdi ismert operaszerző (Nabucco, Aida,
Traviata, Rigoletto) is. Műveivel támogatta az idegen uralommal
szembeni ellenállást, a szabadságszeretetet és a függetlenségért
vívott harcot.

SZOTAR

liberális - szabadelvű
patrióta - szabadságharcos, népének és hazájának függetlenségéért küzdő
hazafi Alekszandr Puskin
(1799-1837)

FONTOS DÁTUMOK
K É R D É S E K ES F E L A D A T O K
1814--1815 a bécsi kongresszus 1. Mi a nemzet?
1815--1830 a Szent Szövetség
2 . Sorold fel a bécsi kongresszus legfontosabb
1821--1829 a görög forradalom
határozatait!
1831 a lengyelországi felkelés
3 . A romantika képviselői az értelmet vagy az érzelmeket
helyezik előtérbe?
 7. AZ 1848/49-ES FORRADALMAK
- A NÉPEK TAVASZA
Miért jelentős az alkotmány?

A hazafiak és a liberálisok

1 8 4 8 / 4 9 folyamán, a „népek tavaszán" Európa megmozdult.

Egymás után robbantak ki a forradalmak, céljuk a nemzeti követe­
lések teljesítése és a politikai szabadságjogok megerősítése. A sza­
badelvűek és a liberális ifjúság vezetésével elindult népfelkelések
folytán a nagyobb európai városok, Frankfurt, Prága, Bécs és Pest
forradalmi központokká váltak.
Franciaországban gyakrabban került sor megmozdulásokra
és rendszerváltásokra, mint Európa más országaiban. Az 1 8 4 8 - a s
forradalom is Párizsban indult, februárban, s futótűzként terjedt
tovább. A francia főváros kézművesei, kereskedői, egyetemistái és
munkásai szélesebb körű jogokért, valamint a nemzetgyűlés mun­
kájában való részvételért szálltak síkra. A rendőrség rálőtt a tün­
tetőkre, ami nagyobb méretű összetűzésekhez vezetett. A júliusi
• Metternich herceg forradalom óta (1830) hatalmon lévő Lajos Fülöp király kétségbe­
esetten hagyta el az országot. így Franciaország ismét köztársaság
lett, úgynevezett második köztársaság ( 1 8 4 8 - 1 8 5 2 ) . Még ugyan­
abban az évben az Alkotmányozó Nemzetgyűlés demokratikus al­
kotmányt fogalmazott meg, s a jobb életet ígérő Bonaparte Lajost,
I. Napóleon Bonaparte császár unokaöccsét nevezte ki köztársasá­
gi elnökké. Ez azonban nem tartott sokáig, mert az új elnök 1 8 5 2 -
ben államcsínnyel megteremtette a második császárságot (1852-
1870), magát pedig III. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki.
A lázongó német államok ifjúságának a fejedelmek alkot­
mánnyal megerősített szabadságjogokat ígértek. Frankfurtban
összeült a nemzetgyűlés, amely felkínálta IV. Frigyes Vilmos po­
rosz királynak az egyesült Németország császári koronáját. A po­
rosz király azonban visszautasította a lázadók ajánlatát, inkább
azon fáradozott, hogy fegyveres erőivel kegyetlenül elfojtsa a libe­
rálisok tevékenységét.
A Habsburg Birodalom fővárosában, Bécsben, a szabad­
elvűek elérték, hogy a császár menesztette a gyűlölt kormányel­
nököt (kancellárt), Metternich herceget ( 1 8 4 8 ) , aki évtizedeken
 AZ 1 8 4 8 / 4 9 - E S FORRADALMAK - A NÉPEK TAVASZA 109

át szigorú rendőri és katonai intézkedésekkel tiporta a polgári

szabadságjogokat.
Az olasz forradalmároknak is sikerült az uralkodóktól ki­
kényszeríteni a liberális alkotmányokat. A bécsi események hatá­
sára Itália északi államaiban, a politikai és polgári szabadságjogok
mellett, a Habsburgoktól való elszakadást is követelték. Lombar­
diában, Milánó városában indult el a felkelés, majd áttevődött Ve­
lencébe, később pedig a Pápai Államba is. Mindenhol kikiáltották
a köztársaságot. A liberálisok és a hazafiak véres harcokban pró­
bálták kiverni az osztrák erőket Észak-Itáliából. Ám, mivel Fran­
ciaország visszautasította a szomszédos államok forradalmárai­
nak megsegítését, mint ahogyan azt a francia forradalom idejében
tette, az olasz uralkodók már 1849-ben megbénították a köztársa­
ságokat, s lassan visszaállították hatalmukat. Tartva azonban az
újabb megmozdulásoktól, a még mindig feldarabolt Itáliában re­
formokkal javítottak a helyzeten: megszüntették a kiváltságokat,
a parasztok pedig felszabadultak a jobbágyi függőségből.
Az olasz forradalmakkal párhuzamosan a forradalmi meg­
mozdulások átterjedtek a Habsburg Monarchia magyarországi
részére is. Az elégedetlenek élén Kossuth Lajos állt, a rövid életű
Magyar Köztársaság ( 1 8 4 9 ) elnöke. A magyarok azonban csak sa­
Napóleon
ját részükre követeltek polgári jogokat és szabadságot, a Magyar­
ország területén élő más nemzetek (szerbek, horvátok, románok,
szlovákok) jogait elnyomták. Az új osztrák császár, I. Ferenc József
( 1 8 4 8 - 1 9 1 6 ) kénytelen volt két nagy forradalommal szembenézni:
Itáliában önerőből sikeresen leverte a lázadást, Magyarországon
azonban csak orosz be­
avatkozással győzedel­
meskedett a világosi csa­
tában ( 1 8 4 9 ) .
 110 AZ 1 8 4 8 / 4 9 - E S FORRADALMAK - A NÉPEK TAVASZA

A dél-magyarországi szerbek a karlócai má­

jusi nemzetgyűlésen 1848-ban kikiáltották a Szerb
Vajdaságot. Kossuth és a magyar kormány többi kép­
viselője nem ismerte el a szerb nép önkormányzatra,
kultúrára és az anyanyelv használatára való jogát.
Ott is, ahol többséget képeztek, kétségbe vonták jo­
gaikat, és elhatározták, hogy katonailag letörik erői­
ket. A Szerb Fejedelemségből önkéntesek érkeztek a
Szerb Vajdaság megsegítésére. A magyar szabadság­
harc elfojtásában a vajdasági szerbek és a katonai
határőrvidék szerb lakossága Bécs oldalára állt.
Az Osztrák Császárság területén élő szlávok
1 8 4 8 - a s forradalmának központja Prága volt. A cseh
hazafiak vezetésével összeült a pánszláv (össz-szláv)
kongresszus, amely a szlávok együttműködését, kö­
zös kultúrtevékenységét szorgalmazta a gyorsabb nemzeti felsza­
badulás céljából. A kongresszus munkájában szerb képviselők is
részt vettek. A cseh forradalom azonban rövid életű volt, mert az
osztrák erők ágyútüzet nyitottak Prágára, majd nemsokára bevet­
ték a várost.

A stabil (szilárd) Nagy-Britan­

nia. Az ipari forradalom tár­
sadalmi következményekkel és Nemzeti megújhodások a Habsburg Birodalomban
a lakosság további rétegeződé-
sével járt. Az angol munkások A bécsi kongresszus után a Habsburg Birodalom több­
a munkaidő csökkentéséért és
nemzetiségű állam volt. Az örökös tartományokból és a magyar
szavazati jogért szálltak síkra.
korona országaiból állt. A Habsburgok örökös államai: Felső- és
Hogy a világ vezető ipari állama
elkerülje a forradalmi megmoz­ Alsó-Ausztria, Salzburg, Csehország, Galícia és Bukovina, Karin-
dulást és a hatalom erőszakos tia, Krajna és Stájerország, Isztria Trieszttel és Goricával. Később
megváltoztatását, reformokat ezekhez csatolták Lombardiát és Velencét Észak-Itáliában, vala­
vezetett be a választórendszer­ mint Dalmáciát Dubrovnikkai és Boka Kotorskával. Az örökös tar­
ben. Míg Európában forradal­ tományok, néhány kivételével, német nemesek igazgatása alatt áll­
mak tomboltak, addig Anglia
tak, a katolikus egyház támogatásával.
elindult az állandó gazdasági
fejlődés és a politikai stabilitás A magyar korona országait, amelyekben vezető szerepet
útján. Ezt a kort a hosszú ideig a magyar nemesség töltött be, Magyarországon kívül Szlovákia,
uralkodó, híres Viktória király­ Horvátország-Szlavónia, a Szerb Vajdaság, a romániai Bánát és
nőről (1837-1901) viktoriánus Erdély alkották. Az Osztrák Császárság 1867-ben kettős, Osztrák-
időszaknak nevezzük.
Magyar Monarchiává alakult, melynek közös uralkodója I. Ferenc
József. A hatalmat a nemesek megosztották: a német arisztokrácia
az osztrák részben, míg a magyar arisztokrácia a magyarországi
részben jutott vezető szerephez.
 SZOTAR

nemzeti mozgalom - az idegen

uralomtól való nemzeti felsza­
badulásért folyó harc
liberális mozgalom - az abszolu­
tista hatalom ellen, a politikai
és a polgári szabadságjogokért
folyó mozgalom

A „népek tavasza"

Az erős elnémetesítő, illetve elmagyarosító politika miatt a

szlávok idővel kifejlesztették ellenállási mozgalmaikat a szabadsá­
gért és a nemzeti felszabadulásért.
A XIX. század első felében a nemzeti megújhodás vezetői a
következők voltak: a szlovákoknál Jan Kolar, Pavel Safárik és Lju-
devit Stúr; a cseheknél Frantisek Palacki; a szlovéneknél Francé
Presern; a horvátoknál pedig Ljudevit Gaj. A szerbeknél a legkima­
gaslóbb Vuk Karadzic, a szerb helyesírás megreformálója, a szótár
szerzője és népdalgyűjtő, aki ugyan Szerbiában született, de mű­
veinek legnagyobb részét Bécsben adta ki.

Pavel Safárik

FONTOS DÁTUMOK
1830 a júliusi forradalom Franciaországban
1848 a februári forradalom Franciaországban
1848 a „népek tavasza": forradalom Ausztriában és
Németországban, a magyar szabadságharc,
pánszláv kongresszus Prágában, a Szerb
Vajdaság
1848-1852 a második francia köztársaság
1852-1870 a második császárság, III. Napóleon uralma
K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1. Miért nevezzük az 1848/49-es forradalmi
megmozdulások időszakát a „népek tava­
szának"?
2 . Magyarázd meg, miért kerülték el a forra­
dalmak és a XIX. századra jellemző fordu­
latok Nagy-Britanniát!
3 . Kiknek a segítségével sikerült a Habsbur­
goknak elfojtaniuk a magyarok szabad­
ságharcát?
 8. ÚJ NEMZETI ÁLLAMOK LÉTREJÖTTE

348/49-es forradalmi eseményeket az olasz és a német államokban!

Az Itália egyesítéséért folytatott háborúk

A XIX. század elején, a romantika időszakában, az Appen-

nini-félszigeten létrejött a nemzeti egyesülésért folyó mozgalom.
Olaszország közvetlenül az 1 8 4 8 - a s forradalom előtt szétdarabolt
volt, több állam alkotta (Szard Királyság, Toscana, Szicíliai Kettős
Királyság, Pápai Állam...), észak pedig osztrák uralom alatt volt.
Az egységes Olaszországért folyó mozgalom alapjait a li­
berálisok és a hazafiak fektették le. Eszmei előkészítője Giuseppe
Mazzini (ejtsd: dzsuzeppe máccíni) volt. A Szard vagy Piemonti
Királyság a legerősebb olasz államnak számított. Királya, II. Vik­
tor Emánuel, a többi olasz uralkodóval ellentétben, országának
alkotmányt adott. 1852-ben Camillo Cavour (ejtsd: kámillo kávúr)
átvette Piemont kormányának vezetését. Cavour ügyes politikus­
ként és államférfiként megkezdte az egyesülési előkészületeket:
Giuseppe Mazzini (1805-1872). megújította a gazdaságot és a hazafiak seregével megerősítette a
Olasz forradalmár. Megala­
katonaságot. Miután III. Napóleon francia császár megígérte a ka­
pította a nemzeti érzelmekre
ébresztő, az olasz nemzeti fel­ tonai és a politikai támogatást, Cavour megkezdhette terveinek
szabadításban és egyesülésben megvalósítását. Francia segítséggel Piemontnak sikerült néhány
kiemelkedő szerepet vállaló győzelmet aratni Ausztria felett és megkaparintani Lombardiát
Ifjú Olaszország szervezetet. A ( 1 8 5 9 ) . Ezek után lázadásokra került sor Közép-Itália három her­
hazafiasság és a liberalizmus
cegségében, amelyek egyesültek az alakuló olasz állammal. III. Na­
megtestesítője volt. írásaiban a
politikai szabadságjogokat és a póleon azonban megfizettette támogatását: a Szard Királyságtól
nemzeti ébredést hirdette. Ga­ elvette, majd Franciaországhoz csatolta Savoyát és Nizzát.
ribaldi harcostársa és a szerbek Amikor 1 8 6 0 - b a n Dél-Olaszország területén felkelés rob­
felszabadulásának, valamint bant ki, Giuseppe Garibaldi, a tapasztalt forrdalmár és hazafi, ezer
közös államba való egyesülésé­
önkéntesével a felkelők megsegítésére sietett, és véghezvitte a Ná­
nek támogatója volt. Az egysé­
ges Olaszország megteremtése polyi Királyság (Szicíliai Kettős Királyság) Piemonthoz való csa­
után is befolyásos személy ma­ tolását. Szicíliai partraszállása és a sziget felszabadítása után a
radt, s Európa-szerte számos nép lelkes támogatásával Nápoly felé vette útját. A nápolyi király
nemzeti vezér eszményképe. lemondott a trónról és elmenekült. A királyság sorsa népszavazás­
sal dőlt el: Piemonthoz csatlakozott. E sikerek után az olasz parla­
ment Torinóban (1861) ünnepélyesen kikiáltotta az egyesült Olasz
Királyságot, II. Viktor Emánuel szard uralkodót pedig olasz király­
ivá választották.
 ÚJ NEMZETI ÁLLAMOK LÉTREJÖTTE 113

1861-ben elhunyt Cavour, de az egyesülést már semmi sem

tudta megakadályozni. Ausztria Poroszországtól elszenvedett ve­
resége után ( 1 8 6 6 ) Velence is csatlakozott Olaszországhoz. Már
csak a Pápai Állam területe maradt kívül, mert III. Napóleon egy
csapatot t a r t o t t Rómában a pápa érdekeinek megvédésére. Ám
amikor a poroszok legyőzték a francia császár csapatait (1870),
az olaszok végre bevonulhattak Rómába, az egyesült állam új
fővárosába.

Giuseppe Garibaldi (1807-

1882). Kimagasló olasz forra­
dalmár, az Ifjú Olaszország
híve, az 1848-as forradalom
harcosa, akinek oroszlánrésze
volt országa egyesülésében. Ezer
vörösinges önkéntessel Garibal­
di Szicílián népfelkelést indított,
s megkezdte a déli területeknek
Olaszország többi részéhez való
csatolását. Kivette részét Velen­
ce és Róma Olaszországhoz való
csatolásában is.

Olaszország az egyesítés előtt Az egyesítés időszaka

Piemonti Királyság - Szardínia 1 8 5 8 . 1859 1860

osztrák hatalom alatt lévő terület

1858-ban i G a r i b a l d i expedíciója 1 8 6 0 májusában

osztrák hercegek hatalma alatt lévő Torino az Olasz Királyság fővárosa 1861-ben
terület 1858-ban
1866 1870
Franciaország és Piemont győzelmei az
osztrákok felett 1859-ben . az Olasz Királyság határai 1870-ben

[fflll Franciaországhoz csatolt területek

1860-ban Róma az Olasz Királyság fővárosa 1870-ben

• Olaszország egyesülése • Camillo Cavour

 114 ÚJ NEMZETI ÁLLAMOK LÉTREJÖTTE

Az egységes olaszok: „Mi, huszonkétmillió olasz, ezen a néven egy népet alkotunk, amióta tudunk
magunkról. Az Isten által meghatározott természetes határokkal, Európa tengereivel és magas hegyei­
vel körülzárt területen élünk; egy nyelv több dialektusát beszéljük, amelyek nemigen különböznek egy­
mástól, mint az angolok és a skótok esetében, ugyanazon vallásunk van, egyformák a szokásaink,
egyformán büszkék vagyunk dicső politikai, tudományos és művészeti múltunkra, amely ismert az
európai történelem számára. Még sincs zászlónk, sem politikai nevünk, de rangunk sem az európai
államok között. Nyolc részre vagyunk osztva. Nyolc belső határ, nyolc különböző pénznem, mérték­
egységgátolja kereskedelmünket és ipari fejlődésünket, nyolc polgári, büntető és gazdasági jogalkotás
választ el bennünket egymástól. Az így megoszlott államokban despota kormányok uralkodnak; nem
létezik sem sajtószabadság, sem gyülekezési szabadság, sem szólásszabadság... a félsziget egy negyede
Ausztria kezében van... Olaszország egy nemzet szeretne lenni, S ezt mindenképpen megfogja valósí­
tani. Európa térképe meg fog változni." (G. Mazzini, Független Szemle, 1845)

1800 1850 1900

i
OLASZ E G Y E S Ü L É S
NÉMET EGYESÜLÉS

forradalmak Róma, O l a s z o r s z á g a Német C s á s z á r s á g

Bécsi k o n g r e s s z u s Európában „népek tavasza" fővárosa kikiáltása az első világhábori
•háború

1815
A A AA 1914
1830 1848 1870 1871

A második német császárság megalakulása

A XIX. század derekán a németek harminckilenc állam terü­

plebiszcitum - népszavazás letén éltek. Az egyesülésért küzdő mozgalomban a két legnagyobb
kancellár- kormányelnök állam, az Osztrák Császárság és a Porosz Királyság háborúba keve­
redett egymással amiatt, hogy kinek a vezetésével valósul meg az
egyesülés. Poroszországnak jelentős előnyei voltak: lakosságát, a
többnemzetiségű Ausztriával ellentétben, csak németek alkották.
Ezenkívül erős hadsereggel rendelkezett, s gazdasága is gyorsabb
FONTOS DÁTUMOK ütemben fejlődött.
1852--1870 III. Napóleon I. Vilmos porosz király 1862-ben a nemesi családból szár­
uralkodása mazó Ottó von Bismarckot ( 1 8 1 5 - 1 8 9 8 ) nevezte ki kormányelnök­
1861-1870 Olaszország ké (kancellárrá). Bismarck belátta, hogy a német egyesülés útján
egyesülése először Ausztriával kell leszámolnia. Csehországban, a Sadowa
1861 Camillo Cavour halála melletti döntő ütközetben ( 1 8 6 6 ) a porosz seregek nagy vereséget
1866 porosz győzelem az mértek az osztrák erőkre. E sikerével Poroszország kiszorította
osztrákok felett Ausztriát a német egyesülési folyamatból, és létrehozta az Észak­
1870 porosz győzelem a német Szövetséget. Csak néhány déli állam, mint a Bajor Királyság,
franciák felett maradt továbbra is teljesen független.
1871 Németország egye­
A német egyesítés következő fázisában a vaskancellár né­
sítése (második né­
ven ismert Ottó von Bismarck Franciaország ellen fordult (1870).
met császárság)
Sedannál legyőzte a francia csapatokat, III. Napóleon császár is
 Ottó von Bismarck (1815-1898). Német államférfi, a német egyesítés ve­
zéregyénisége. Kisnemesi (junker) családból származott. Parlamenti kép­
viselőként (1847) igen korán kezdett politikával foglalkozni. Poroszország
nagykövete lett Pétervárott és Párizsban, majd kormányelnök és külügy­
miniszter (1862-1890). A vaskancellár elnevezést azért érdemelte ki, mert
azt hangoztatta, a német egység csak „vassal és vérrel" valósítható meg,
ami háborút jelentett. Vakon hitt a német fegyver erejében. Kétségtelenül
a XIX. századbeli Európa legtehetségesebb államférfija volt, aki a nemzeti
célok érdekében ügyesen összefonta a katonai eszközöket a politikai szö­
vetségekkel és a diplomáciával.

a Német Szövetség határai

1815-ben

a Porosz Királyság 1 8 6 6 előtt

I 1 Poroszországhoz csatolt területek

I 1 1866-ban
északi államok, amelyek
függetlenek 1866 után is
az Északnémet Szövetség,
amely 1867-ben jött létre

a független déli államok

BELGIUM W,
porosz győzelem

francia terület, amelyet 1871-

ben csatoltak Németországhoz
Sedan 1 ^
a Német Birodalom határai
(1870) LLOTARINGIA
OSZTRÁK -MAGYAR MONARCHIA 1871. január 18-án
Strasbourg q ^ tt
FRANCIAORSZÁG , ^ £> .Ár Berlin az új Német Birodalom
Bécs @ ;
S i Š * fővárosa

fr • 2 5 0 km

Németország egyesülése

fogságba esett. A hír hallatán Párizsban ismét forradalom

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
robbant ki (párizsi kommün), amely a köztársaság visszaál­
lítását vonta maga után. A francia seregben önkéntesként 1, Hogyan harcolt Camillo Cavour az
harcolt Petar Karadordevic herceg is, Szerbia jövendőbeli olasz egyesítésért?
királya. A franciaországi események után minden német 2 . Mondd el a térkép segítségével
állam Poroszország oldalára állt. A dél-németországi ural­ Olaszország egyesülésének fázisait!
kodók csatlakoztak az Északnémet Szövetséghez, s együtt
3 . Melyik állam volt Poroszország
kikiáltották a második német császárságot. 1 8 7 1 január­
vetélytársa a német egyesítési
jában a versailles-i palotában a német uralkodók I. Vilmos
mozgalomban?
porosz királyt német császárrá (Kaiser) nevezték ki. Az új
4. Melyik palotában kiáltották ki a
állam a leigázott Franciaországtól elvette Elzász és Lota-
második német császárságot?
ringia tartományokat.
 9. POLGÁRHÁBORÚ AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

Ismételd át az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát!

Az USA földrajzi térképének segítségével keresd meg fővárosát, Washingtont, majd egyes szövetségi
államait: Louisianát, Floridát, Alaskát, Texast, Kaliforniát, Új-Mexicót, Nevadát és Pennsylvaniát!

Az Amerikai Egyesült Államok felemelkedése

A gazdag, nagy kiterjedésű, szabad állam rendkívül vonzó

volt az európai bevándorlók számára. A függetlenség elnyerése
után az Amerikai Egyesült Államok politikailag, katonailag és gaz­
daságilag állandóan erősödött. Újabb területek hozzácsatolásával
megnövekedett a területe és a tagállamok száma. Egyes államo­
kat megvásárlással szerzett meg, mint Louisianát Franciaország­
tól, Floridát Spanyolországtól, vagy Alaskát a cári Oroszországból.
Másokat a déli szomszéddal, Mexikóval folytatott harcokban kapa­
rintott meg, mint Texast, Kaliforniát és Új-Mexikót.
Az önálló politika folytatására rátermett, a külső hatásokat
elkerülni tudó James Monroe (ejtsd: dzsémsz monró) elnök 1 8 2 3 -
ban megfogalmazta azt a politikai alapelvet, hogy az Amerikai
Egyesült Államok nem avatkozik bele az európai nagyhatalmak
viszálykodásaiba, ugyanakkor az amerikai kontinensen teljhata­
lommal rendelkezik. Minden európai beleszólást Amerika politi­
kai életébe agressziónak nyilvánítanak. Ez volt az ún. Monroe-féle
doktrína. „Amerika az amerikaiaké, és az amerikai kontinens nem
lehet az európai hatalmak gyarmatosítási vágyainak a területe" -
állt a szövegben. Erre az alapelvre hivatkozva, a XIX. század válsá­
gos éveiben az Amerikai Egyesült Államok fegyverrel interveniált
Közép- és Dél-Amerikában.
Az amerikai-mexikói háború után ( 1 8 4 6 - 1 8 4 8 ) az Egye­
2
sült Államok 1,3 millió k m nagyságnyi területtel gyarapodott
(Kalifornia, Nevada, Utah, Texas...). Kaliforniával kijáratot kapott
a Csendes-óceánra. így az Amerikai Egyesült Államok területe, a
Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között, óriási lett. A Távol-Nyu­
gat (Far West) további kolonizációja, vagyis az indiánok földjének
megszerzése 1 8 4 0 és 1 8 6 0 között játszódott le, amikor 3 6 0 0 0 0
fehér telepesből álló karaván, az indián törzsekkel folytatott állan­
dó harcok közepette, a Sziklás-hegységen túli Oregon és Kalifornia
területén állapodott meg. Az indiánok elleni összetűzéseket és a
Abraham Lincoln
nyugati földek betelepítését az ún. westernfilmek örökítették meg.
 POLGÁRHÁBORÚ AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 117

Az afrikai rabszolgák és a bennszülött indiánok helyzete az

alkotmány által szavatolt egyenlőség, a magántulajdon sérthetet­
lensége és a szabadságra való jog ellenére sem változott. Az indiá­
nok és a rabszolgák nem vehettek részt a politikai és társadalmi
életben, nem rendelkeztek szavazati joggal, s magántulajdonuk
sem volt védett. Jogfosztottságuk elmélyítése a közép-nyugaton
folytatódott tágas, termékeny földjeikről való kiszorításukkal,
és csendes megsemmisítésükkel. Ún. rezervátumokba - pontosan
behatárolt lakhelyekbe kényszerítették őket. A gazdag déli ültet-
vényesek kedvéért a rabszolgáktól megvonták az emberi és a sza­
badságjogokat. Csak jelentéktelen számban, elsősorban az Ameri­
kai Egyesült Államok északi részén váltak szabaddá. Hariett Beecher-Stowe: Tamás
bátya kunyhója című, 1851-ben
íródott regénye az afrikai néger
rabszolgák nehéz életéről és a
rabszolgatartók kegyetlenségei­
ről szól. Jelentősen hozzájárult
Észak és Dél háborúja a rabszolgaság eltörléséért foly­
tatott harc kiterjedéséhez. Az
Északon nagy lelkesedéssel ol­
Több szövetséges államban nem szüntették meg a rabszol­
vasott regény Délen felháboro­
gaságot. Az 1 8 5 0 - e s években megkezdődött iparosodás a sűrűb­ dást váltott ki. Lincoln állítólag
ben lakott és gazdagabb északi államok gyorsabb ütemű fejlődé­ egy alkalommal azt mondta az
sét eredményezte, míg délen ültetvényes gazdálkodás, főleg gya­ írónőnek: „Ön tehát az az asz-
pottermesztés folyt. Az északi termelés növekedése jelentősebb szonyka, aki könyvével kiváltot­
ta ezt a nagy háborút."
munkaerőt igényelt, míg délen a fő munkaerőt az Afrikából be­
hurcolt néger rabszolgák képezték. Ilyen körülmények közepette
az Amerikai Egyesült Államokban elkerülhetetlenné vált az éles
megosztottság.
Észak és Dél ellentétének kiéleződése véres polgárháborút
eredményezett ( 1 8 6 1 - 1 8 6 5 ) . Az Amerikai Egyesült Államok tizen­
hatodik elnöke, a rabszolgaság eltörlését elszántan követelő Ábra­
hám Lincoln megválasztásával ( 1 8 6 0 - 1 8 6 5 ) tovább folyt a belső
rétegeződés. A harmincnégy állam szövetségéből a déliek közül ti­ SZOTAR
zenegyen kiváltak, és konföderációt alakítottak, makacsul ragasz­ doktrína-tanítás, állítás, bizonyos
kodva a rabszolgasághoz. Az északi unió továbbra is kitartott a elméletet alkotó elvek rendszere
rabszolgasors megszüntetésének követelése mellett. kapituláció - fegyverletétel, meg­
A háború első éveiben a konföderáció erői aratták a na­ adás
gyobb sikereket. A déliek (diksik) és az északiak [yenkik], akik kö­ fanatikus - megszállottan szen­
vedélyes, féktelen, valamilyen
zött akadtak afrikai néger harcosok is, egyaránt elszántan harcol­
mozgalomhoz tartozó vagy el­
tak. Az északiakat Ulysses Grant tábornok vezette, míg a déli had­
vet képviselő vakbuzgó személy
sereg élén Róbert Lee (ejtsd: lí) tábornok állt.
 FONTOS D Á T U M O K
1860 Ábrahám Lincoln az USA
elnöke
1861 az Észak és Dél közötti pol­
gárháború kezdete
1863 a gettysburgi ütközet
1865 Észak győzelme, a pol­
gárháború vége, és a
rabszolgák felszabadítása
1865 Ábrahám Lincoln meggyil­
kolása
K É R D É S E K ÉS FELADATOK
1. Miért vonzották az Amerikai
Egyesült Államok a XIX. század­
ban az új európai telepeseket?
2 • Mi a Monroe-féle doktrína lé­
nyege?
3 . Sorold fel az Észak és Dél kö­
zötti polgárháború okait!
4t Mi volt Észak előnye Déllel
szemben?
Idővel a katonailag erősebb, műszakilag jobban felszerelt,
gazdagabb és népesebb Észak átvette a vezető szerepet. A penn­
sylvaniai Gettysburgnál 1 8 6 3 júliusában nagy győzelmet vívott ki
a bátran harcoló, ám gyengébben felszerelt déliek felett. Az óriási
áldozatokkal járó gettysburgi ütközet a polgárháborúban forduló­
pontot jelentett. A tizenegy elszakadt déli állam konföderációja
letette a fegyvert. Lincoln elnök, a háború nagy győztese, ünnepé­
lyesen kikiáltotta Dél és Észak újbóli egyesülését.
Második elnöki mandátumának első évében, miután beje­
lentette az ország felépülését szolgáló nagy reformokat, Lincoln
merénylet áldozata lett. Egy bérgyilkos, aki fanatikusan támogat­
ta a konföderációt, egy washingtoni színházban halálosan meg­
sebezte ( 1 8 6 5 ) . Az amerikaiak szívesen emlékeznek rá, mint az
egyik legsikeresebb elnökükre, reformátorukra, az állami egység
újbóli létrehozójára, és a rabszolgák felszabadítójára.
Az óriási erőszakkal, pusztításokkal és háborús bűnök el­
követésével járó polgárháborúban megközelítőleg egymillió em­
ber veszítette életét (az Amerikai Egyesült Államok lakosságának
3%-a). A háború után az USA egységes állam lett. Bár a rabszolga­
ság megszüntetésével javult az afrikai négerek helyzete, mégsem
voltak egyenjogúak a fehérekkel. A gazdaság megreformálásának
köszönhetően, az ipar fellendülésével az Amerikai Egyesült Álla­
mok 1900-ban, százmillió lakossal, világhatalom lett.
10. A NAGYHATALMAK ÉS A KELETI KÉRDÉS

Melyik szultán idejében volt az Oszmán Birodalom a legerősebb?

A nagyhatalmak

A nagyhatalmak a modern korban jöttek létre. A vesztfáliai

béke ( 1 6 4 8 ) után nagyhatalomnak tartották azt az államot, amely
jelentősen befolyásolta a politikai nézeteltéréseket, katonailag
erős, diplomáciai szempontból széleskörűen tevékeny volt, és gaz­
daságilag is megállta a helyét. A napóleoni háborúk után öt olyan
államot nevezhetünk nagyhatalomnak, amelyek a bécsi kongresz-
szuson Európában új határokat húztak (Nagy-Britannia, Oroszor­
szág, Ausztria, Poroszország és Franciaország). Ezek a hatalmak
az első világháború kirobbanásáig (1914) döntő szerepet játszot­
tak különböző kérdések megoldásában, úgy Európában, mint a vi­
lágban. Többek között hatáskörükbe tartozott az ún. keleti kérdés
megoldása is.

• A keresztények az osz­
mán-törökök elleni csatában,
A keleti kérdés Görögország, 1821

A keleti kérdés azokra a problémákra vonatkozott, amelyek az Oszmán Birodalom gyengülése követ­
keztében jelentkeztek a XVIII. században, és a szétesése utáni új területfelosztásra is kiterjedtek. A
keleti kérdés először is az Oszmán Birodalom európai részeivel volt kapcsolatos. A Balkánon ugyanis a
görögök és a szerbek, de a románok, bolgárok és az albánok is, nemzeti felszabadulásukért harcoltak.
A válságban lévő Oszmán Birodalom területei iránt, a leigázott keresztény Balkánon, a nagyhatalmak
közül évszázadokon át a cári Oroszország és a Habsburg Monarchia voltak a legérdekeltebbek.

A Balkán területe a középkor végétől két többnemzetiségű

állam - az Oszmán Birodalom és a Habsburg Monarchia - között
volt felosztva. A XVIII. század folyamán e két császárság soroza­
tos háborúinak színhelye a szerb föld volt. A keleti kérdés azon­
ban csak az orosz-török háborúk után vált fontossá. Oroszország
ugyanis, az első világháború végéig, a legérdekeltebb felet képez­
te a keleti kérdés megoldásában. A cári Oroszország katonai cél­
kitűzése az volt, hogy uralja a Fekete-tenger térségét, s zökke­
nőmentesen kijusson a Földközi-tengerre. Politikai célkitűzése a
• Petar Lubarda: Vucjido
bizánci örökség, Konstantinápoly (Isztambul) megszerzése volt.
Arra vágyott, hogy visszaállítsa a keresztet a legnagyobb ortodox
imaházra, a Szent Zsófia-templomra, amelyet a törökök, miután
elfoglalták a várost, dzsámivá alakítottak át. Az 1774-es (kücsük-
kajnardzsi) béke értelmében Oroszország a török uralom alatt
levő ortodox keresztények védelmezőjeként lépett fel, akinek csak
a Konstantinápoly és a tengerszorosok (Boszporusz, Dardanellák)
feletti ellenőrzés biztosíthatta a Fekete-tengerből a Földközi-ten­
gerbe vezető utat. Kezdetben céljainak megvalósításában a Balká­
non Oroszország szövetségese az Osztrák Császárság volt, később
pedig legfőbb vetélytársává vált.
Az Oszmán Birodalom fennmaradásáért legjobban Nagy-
Britannia és Franciaország küzdött, mert ez megfelelt gazdasági
érdekeiknek a Boszporuszon. Különösen az angolok féltek Orosz­
ország terjeszkedésétől a török területeken, mert ezáltal könnyen
Európa vezető nagyhatalmává válhatott.
A katonai sikertelenségek miatt legyengült, a keresztények
lázadásaitól (a szerb és a görög forradalom) alapjában megingott
Oszmán Császárság a XIX. század elején reformokkal próbálkozott.
II. Mahmud ( 1 8 0 8 - 1 8 3 9 ) , a felvilágosult szultán nyugati szellem­
ben korszerűsítette az államvezetést és a hadsereget, csakhogy
megmentse hanyatló birodalmát. Az elmaradott boszniai és albán
muzulmán nemesség elégedetlensége, valamint az egyiptomi fel­
kelés ellenére a reformok koronáját a gülhanai hattiserif (1839) ké­
pezte. Ez a rendelet a keresztényeknek többek között törvény előt­
ti egyenjogúságot, személyi biztonságot és a magántulajdonra való
jogot szavatolta. A szultáni rendeleteket a gyakorlatban többnyire
nem alkalmazták, így a nép helyzete nem javult. A gülhanai hatti­
serif az Oszmán Birodalom államapparátusának megreformálását
ún. tanzimátus (átalakulás) formájában kezdeményezte. Ez a folya­
mat 1839-ben kezdődött és 1876-ig tartott.

A krími háború

A krími háború ( 1 8 5 3 - 1 8 5 6 ) a keleti kérdés megoldásának

új fázisát jelentette. A háború formális okát a palesztinai szent
helyek (a zarándokok által legjobban látogatott, Krisztus szüle­
tésével és halálával kapcsolatos helyek) orosz védelme képezte.
Amikor III. Napóleon megkérdőjelezte Oroszország ezen szerepét,
Nagy-Britannia és Franciaország beléptek a háborúba. A fegyveres
összetűzés fő célja azonban abban rejlett, hogy eltávolítsák az Osz­
mán Birodalmat fenyegető orosz veszélyt. Ausztria semleges ma­
radt. Nagy-Britannia, Franciaország, Piemont, valamint az Oszmán
 A NAGYHATALMAK ÉS A KELETI KÉRDÉS 121

Császárság közös erői sorozatos vereséget

mértek az orosz cári seregekre. A hadakozá­
sok központja a fekete-tengeri Krím-félsziget
volt. Innen a háború neve.
A párizsi békével ( 1 8 5 6 ) lezárt csatá­
rozásokban Oroszország elveszítette a török
politikába való beleszólási jogát, és háttérbe
szorult a keleti kérdés megoldásában. Többé
nem léphetett fel az Oszmán Birodalomban
élő szlávok és más ortodox keresztények vé­
delmezőjeként sem. Ugyanakkor három bal­
káni fejedelemség - Szerbia, Havasalföld és
Moldávia -, amelyek önkormányzatát Orosz­
ország szavatolta, a párizsi békével a hat
nagyhatalom (Nagy-Britannia, Franciaország,
Ausztria, Poroszország, Piemont-Szardínia és
Oroszország) védelme alá került. Ez volt az
első olyan nemzetközi szerződés, amelyben
Szerbiát is megemlítették és érdekeit védték,
és amellyel első ízben került be egy közös eu­
• A krími háború - az oroszok
rópai szervezetbe, az ún. Duna Bizottságba.
és a britek csatája

A balkáni forradalmak (1804-1878)

A keleti kérdés megoldásába a XIX. században bekapcsolód­

tak a balkáni népek is. Az első nemzeti forradalom Szerbiában rob­
bant ki. Az első szerb felkelés ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 ) , Karadorde vezetésével,
szükségszerűen a törökökkel a Dunánál harcoló Oroszországhoz A balkáni dinasztiák. Szerbia
igazodott. A szerbek ugyanis, mint szlávok és mint ortodox keresz­ és Montenegró (Crna Gora) ki­
tények a cári Oroszország védelme alatt álltak. A nagyhatalmak vételével, amelyek élén szerb
azonban, különösen Ausztria és Franciaország, a szerb felkelők si­ uralkodóházak álltak, a többi
kereiben az orosz hatás terjedését látták a Balkánon. balkáni államban a XIX. szá­
zadban idegenek, főleg néme­
Az 1813-ban megbukott szerb forradalommal ellentétben tek voltak hatalmon. Ennek
a görög forradalom (1821) kimenetele másként alakult. Létezett köszönhetően a nagyhatalmak
ugyanis Európában egy mozgalom, amely az antik görög kultú­ még jobban ellenőrizhették és
ra tisztelőit tömörítette. A modern Európa bölcsőjének tekin­ befolyásolhatták a balkáni or­
szágok bel- és külpolitikáját.
tett hellén korra való visszatekintés felébresztette az európai
közvéleményt.
122 A NAGYHATALMAK ÉS A KELETI KÉRDÉS

• Viktória brit királynő és

indiai császárnő • A párizsi kongresszus 1856-ban

A francia Eugéne Delacroix festménye a görögök khioszi le­

mészárlásáról, valamint Byron, az angol költő csatlakozása a görög
felkelőkhöz, az európai politika számára fontossá tette a görög kér­
dést. A nagyhatalmak közös erővel segítették a görögöket államuk
felújításában. A Navarino melletti tengeri ütközetben (1827) le­
győzték az oszmán hajóhadat. Az oroszok 1828-ban háborút üzen­
tek az oszmán-törököknek, s eredményeiket a drinápolyi békével
(1829) erősítették meg. Görögország önálló lett, királlyal az élén.
A román felszabadító és egyesülési mozgalom kevésbé volt
olyan drámai, mint a szerb vagy a görög. Az utóbbiak ugyanis fegy­
verrel és nagy áldozatokkal küzdöttek szabadságukért. A két ro­
mán fejedelemség, Havasalföld és Moldávia, formálisan az Oszmán
Birodalomhoz tartozott, de török adminisztráció nélkül. Élükön
olyan családokból származó fejedelmek álltak, amelyek évszáza­
dokon át hűségesen szolgálták a Portát. E két dunai fejedelemség
egyesítésére 1862-ben került sor, s létrejött az autonóm Románia.
A bolgárok is, mint szlávok és ortodox keresztények, orosz
és szerb támogatást élveztek. A törökök felett aratott győzelmek
során, az 1870-es évek folyamán, Oroszország felszabadította Bul­
gáriát és önkormányzatot adományozott neki.
Az albánok vallási szempontból muzulmánokra és keresz­
tényekre oszlottak. Nemzeti mozgalmuk emiatt jóval később bon­
takozott ki, mint a többi balkáni népeké. A többségben lévő mu­
zulmán albánok, a boszniai muzulmánokkal együtt, a nagy keleti
 A NAGYHATALMAK ÉS A KELEŠTI KÉRDÉS 123

válságig ( 1 8 7 5 - 1 8 7 8 ) a Balkánon az oszmán rendszer védőbástyái

voltak. Csak ezt követően, a felvilágosult hazafiaknak köszönhe­
tően, kezdődött meg a nemzeti felszabadításért és egyesülésért fo­
lyó küzdelem.

A nagy keleti válság (1875-1878) SZOTAR

arbiter - döntőbíró, a vitás kér­
A keleti kérdés 1875-ben ismét az európai politika közép­ dések megoldásának leg­
pontjába került. Ekkor robbant ki a hercegovinai szerb parasztok befolyásosabb személye
lázadása, mely gyorsan terjedt Bosznia irányába. A két szerb feje­
delemség, Szerbia és Montenegró a felkelők megsegítésére sietett,
így a helyi jellegű balkáni háború hamarosan elsőrendű európai
kérdéssé - illetve keleti válsággá - alakult. A törökök kegyetlen­
kedései Bulgáriában arra serkentették a nagyhatalmakat, hogy
a keleti válság megoldására minél előbb sor kerüljön. Az európai
közvélemény először reagált viharosan a polgári és nemzeti sza­
badságjogokért küzdő keresztények üldöztetései és szerencsétlen­
sége miatt.
Szerbia és Montenegró háborút kezdeményezett az osz­ Az Oszmán Birodalom felosztá­
mán-törökök ellen. Szerbia az első háborúban ( 1 8 7 6 - 1 8 7 7 ) nem sában II. Katalin orosz cárnő és
II. József osztrák császár még a
szerzett új területeket, Montenegró sikeresebb volt, mert felszaba­
XVIII. század végén megegyez­
dított néhány jelentős várost, és kiszélesítette határait. Csak a tö­ tek. I. Miklós orosz cár az Osz­
rökök ellen szintén háborúban lévő oroszok kérésére indított má­ mán Birodalmat „a Boszporusz
sodik háborúban ( 1 8 7 7 - 1 8 7 8 ) sikerült Szerbiának felszabadítania beteg emberének" nevezte. Bár
a niši szandzsákot, illetve a mai Szerbia déli vidékeit. a törököket a keresztények fel­
keléseikkel és forradalmaikkal
A győztes Oroszország 1 8 7 8 márciusában elfogadtatta az
lassan kiszorították, a Balkán
oszmán-törökökkel a San Stefanó-i békét. Ennek értelmében létrejött nagyobb részén továbbra is ga­
volna Nagy-Bulgária, amelyen keresztül az oroszok ellenőrizték vol­ rázdálkodhattak, egészen 1878-
na a Balkánt. A nagyhatalmak azonban ezt a békét nem fogadták el. ig. Az ún. európai Törökország­
Összehívták a berlini kongresszust, melyen Ottó von Bis­ ból az Oszmán Birodalmat csak
a független balkáni államok
marck herceg, az európai politika fő döntőbírója (arbiter) és az
szövetsége által elindított Bal­
egyesült Németország vaskancellárja elnökölt. A nagyhatalmak kán-háborúk alatt (1912-1913)
átengedték az Osztrák-Magyar Monarchiának Bosznia és Herce­ szorították ki. A keleti kérdést
govina megszállási jogát. Bulgária területét csökkentették, és az 1923-ban zárták le, amikor az
Oszmán Birodalmon belül két autonóm tartományra (a Bolgár Fe­ Oszmán Birodalom romjain
jedelemségre és Kelet-Ruméliára) osztották. A berlini kongresszus megalakult a jóval kisebb Török
1878. július 13-án kimondta Szerbia, Montenegró és Románia füg­ Köztársaság.
getlenségét. Ezzel a nagy keleti válság véget ért, ám a keleti kérdés
végső megoldására - a balkáni háborúkig ( 1 9 1 2 - 1 9 1 3 ) - még né­
hány évtizedet várni kellett.
 124 A NAGYHATALMAK ÉS A KELETI KÉRDÉS

Szentpétervár
jj t [Í905]
izlandiak tl.k
NORVÉGIA / Stockhol
(DÁNIA) 0 Oslo
SVEDORSZÁG^Ó-'
észtek

8 Jr% Északi- yj ( rQ
tenger DÁNIA \ J

írek EGYESÜLT Ktípenhága

OROSZ BIRODALOM
KIRÁLYSÁG

v_ Berlin
London HOLLABDIA
„ c > r . , „ » v
H á g a
N É M E T CSÁSZÁRSÁG lengyelek
BELGIUM íjNtószel

LUXEMBURG csehe/í r
szlovákok
Párizs Elzász- Lotaringiit--, ~~ \ *~

Atlanti-óceán lf ,> Budapest

j§j Bécs
FRANCIAORSZÁG OSZÍ RÁK-MAGYAR

/ Jszöí MONARCHIA, 1

/ / 118671
(tiprvátok ' '
baszkoK )LASZORSZAG
szerbek Belgráq
.SZERBIASzófia
JJJÍ B RI
S Konstantinápoly
PORTUGÁLIA flsztajnbíil)
* Madrid MONTENEGRO, §I§ 1
1 9 C B

töíiíjco,
Lisszabon-' SPANYOLORSZÁG
o f OSZMÁN

RÖGORSZÁG <>W BIRODALOM

qgérögöl
(3

A független Szerbia 1 8 7 8 - b a n 1 , a függetlenség elnyerésének vagy az

© főváros egyesülésnek az éve 1815 után '////} más nemzetek

• Európa államai a bécsi kongresszustól (1815) az első világháborúig (1914)

)ATUMÍ
K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1821 a görög felkelés
1. Melyik állam tekinthető
1827 a Navarino melletti ütközet nagyhatalomnak?
1828-1829 az orosz-török háború
2 . Miért voltak a britek és a
1829 a drinápolyi béke
franciák a törökök szövetsé­
1853-1856 a krími háború gesei a krími háborúban?
1875 a hercegovinai felkelés, a nagy keleti válság kezdete
3 . Sorold fel a berlini kongresz-
1875-1878 a nagy keleti válság
szus legfontosabb határoza­
1878 a San Stefanó-i béke, a berlini kongresszus
tait!
A MODERN SZERBIA
ÉS MONTENEGRÓ

Stevan Todorovic; Hajdúk Veljko az ágyún

 A cincár Janko Popovic
Pop Luka Lazarevic
Aleksa Nenadović

Petar Jokić
• Janićiie Đurić
Uzun Mirko Apostolovic

Az első szerb felkelés népképviselői és vajdái

 1. AZ ELSŐ SZERB FELKELÉS (1804-1813)
Mikor kezdett gyengülni az Oszmán Birodalom?

A szerb forradalom. A nagy német történész, Leopold von Ranke az első

szerb felkelést szerb forradalomnak nevezte. Ma a szerb forradalom alatt a
szerb nemzeti történelem fontos periódusát értjük 1804-től 1835-ig, amely­
ben a szerb nép Karadorde Petrovié és Miloš Obrenović vezetésével kiharcolta
nemzeti államának felújítását és a feudalizmus megszűnését. A forradalom
1804-ben kezdődött, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 15.),
és 1835-ben, ugyanezen a napon kapott először Szerbia alkotmányt (Gyer­
tyaszentelő napi alkotmány vagy Sretenjski ustav). Ezért február 15. Szerbia
államiságának ünnepe.

A belgrádi pasalik

A szerb nép a XIX. század küszöbén nem élt saját államában,

hanem szétszórtan két nagy császárság, az Oszmán Birodalom és
a Habsburg Monarchia területén.
Az első szerb felkelés, mint a szerb forradalom első fázisa,
nem véletlenül robbant ki a belgrádi pasalik területén. A smedere-
vói (szendrői) szandzsák, illetve a belgrádi pasalik ugyanis Ausztriá­
val volt határos, s a Száva meg a Duna mentén, mindkét oldalon,
Freikor, szerb önkéntes az
szerbek éltek. A szomszédos területek szerb lakossága mindennapi
osztrák hadseregben
élete során, a kultúra terén élénk kapcsolatot teremtett egymással,
amely a kölcsönös segélynyújtáson alapult, és lehetővé tette az au­
tonómiával és a szabadságjogokkal kapcsolatos eszmék terjedését. A szerbek helyzete a felkelés
A belgrádi pasalikban a tizenkét náhije területén a XIX. szá­ előtt (1804): „Nemcsak akkor
köteles a rája talpra ugrani,
zad kezdetén mintegy 4 0 0 0 0 0 lakos, főleg ortodox szerb, kevés
amikor valamilyen török elöljá­
hazai muzulmán („török"), vlach, zsidó és roma élt. A pasalik szerb ró megy az utcán, hanem a leg­
lakosságának egy része jelentős katonai tapasztalatokat szerzett rosszabb török előtt is le kell tér­
az osztrákok oldalán önkéntes szabadcsapatokban (Freikorokban) nie az útról, még ha térdig érő
harcolva a törökök ellen a legutóbbi osztrák-török háborúban sárba is lép... Ha valamilyen jól
( 1 7 8 8 - 1 7 9 1 ) . Köztük volt a topolai Đorđe Petrović Karađorđe is, öltözött török a városban vagy
másutt lóra ül, odahívja az első
a jövendőbeli vezér (vožd). E háború alatt robbant ki Koča Anđel-
szerbet, akit észrevesz, hogy
ković vezér felkelése [Kočina krajina vagy Koča krajinájá), amely vezesse lovát; így parancsolják
arról tanúskodik, mennyire óhajtották a szerbek a török uralom meg a török urak a szerbeknek
alóli felszabadulásukat. Koča Anđelković felkelői felszabadították különböző munkák végzését,
Šumadija és a Morava melléke egy részét, bevonultak Kruševacba, mint a kávéfőzés, a vízhordás, a
favágás..." (Vuk Karadzic)
Lazar fejedelem fővárosába, s ott rövid időre kikiáltották a felújí­
tott szerb államot.
128 AZ ELSŐ SZERB FELKELÉS ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 )
Karadorde zászlajának
elülső oldala
Karadorde zászlajának másik
oldala, Stefan Prvovencani
szent király képével
Szerb zászló 1811-ből
Koca krajinájának kudarca után, a szvistovi béke értelmé­
ben, a szerbek amnesztiát kaptak (1791). Ekkor azonban a belgrádi
pasalik közigazgatása a központi hatalomtól elszakadt janicsárok
kezébe került. A nép az erőszak (zulum) elől a szomszédos Auszt­
riába menekült. Hogy megakadályozza a török hatalom további
gyengülését, III. Szelim szultán kiűzte a janicsárokat a belgrádi
pasalik területéről, a szerbeknek pedig bizonyos autonómiát: ke­
reskedelmi szabadságot és ún. knezsinai önkormányzatot adott. A
faluközösségek (knezsinák) élén helybeli, tekintélyes parasztcsa­
ládból származó kenézek álltak. Az Ausztriával folyó szabad keres­
kedelemnek köszönhetően a pasalik gazdaságilag megerősödött.
A nagy megrázkódtatások a négy janicsárvezér - dáhi (Fo-
csics Mehmed aga, Aganlin, Mula Juszuf és Kücsük Ali) - vissza­
térésével sem fejeződtek be. Belgrádban rosszabbodott a helyzet.
A lakosság jó része Ausztriában talált menedéket vagy hajdúkká
vált. A dáhik 1801-ben meggyilkolták Hadzsi Musztafa pasát és a
pasalikban felosztották egymás között a hatalmat. Minden náhi-
jéban elviselhetetlen rémuralmat vezettek be. A fellendült szerb
kereskedelmet nagy terhekkel sújtották, a szpáhik birtokait csit-
lukokká alakították, a faluközösségek önkormányzatát pedig tel­
jesen elfojtották közvetlen ellenőrzésükkel.
A dáhik elleni lázadás
A nép feletti kegyetlenkedések arra késztették a szerb elöl­
járókat, hogy felkelést készítsenek elő. A dáhik tudomást szereztek
a készülődésekről, és elrendelték a kenézek lemészárlását (seca
knezova). 1 8 0 4 februárjának elején több tekintélyes szerb kenézt
fejeztek le, közöttük Ilija Bircanint és Aleksa Nenadovicot is.
A kenézek lemészárlása még hevesebb felkeléshez vezetett. A
vezérek Orasacban, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (Sretenje)
fővezérükké Karadorde Petrovicot, valamikori Freikor-harcost és te­
kintélyes topolai kereskedőt választották. A felkelés gyorsan terjedt, s
a dáhik a belgrádi várban találtak menedéket. A szultán a dáhik elleni
lázadást a szerbek önkormányzatért folytatott harcának minősítette.
A boszniai pasa intervenciója után a dáhik a Duna mentén próbáltak
elszökni. Milenko Stojkovic vajda utolérte őket és megölte.
 AZ ELSŐ SZERB FELKELÉS ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 ) 129

A felkelők már nem elégedhettek meg a III. Szelim reform­

jaival bevezetett önkormányzat visszaállításával: a belgrádi pasa­
likban önálló közigazgatást követeltek, az autonómiát pedig csak a
keresztény nagyhatalmak, Oroszország és Ausztria szavatolásával
fogadták volna el. A szerb követelések visszautasításával megkez­
dődött a háború. Hafiz pasa 5 0 0 0 0 főből álló serege élén óriási
vereséget szenvedett Ivankovacnál Karadorde felkelőitől ( 1 8 0 5 ) . A
szerbek ezután legyőzték az oszmán bégek erőit a felkelés legna­
Karadorde pecsétje
gyobb csatájában, a Sabac melletti Misaron ( 1 8 0 6 ) . Ezzel egy idő­
ben a deligradi csatában is győzedelmeskedtek a Nis felől érkező
törökök felett. Ilyen körülmények közepette a Porta békét ajánlott.
A szerbek dáhiellenes lázadása felszabadító háborúvá fejlő­
dött. A felújított Szerbia fővárosa a hosszú ostrom után, 1 8 0 7 janu­
árjában felszabadult Belgrád lett. Az orosz cárhoz intézett levélben
a sikereken felbátorodott felkelők azt állították, hogy „a szerbek
Szerbiából, Boszniából, Hercegovinából, Montenegróból, Dalmáciá­
ból és Albániából (Ószerbia) örömmel összefognának és rövid időn
belül kétszázezer katonából álló új hadsereget alapítanának". • A Kormányzótanács
(Praviteljstvujušči sovjet)
pecsétje

Dositej Obradovic,
Vers a szerb fölkelésre (1804)

Harc a független államért ...Ébredj már, Szerbia!

Álmod régóta tart,
Sötét ború takart.
A békéről és az önkormányzatról folytatott tárgya­
De most már ébredezz,
lásokat a Portával a felkelők nevében Petar Icko vezette. Föl népet fegyverezz!...
1807 kezdetén Szerbia számára az Oszmán Birodalmon be­ Ébredj már, Szerbia! Drága édesanyánk!
lüli széles körű autonómiában állapodtak meg. Ám amikor Legyünk azok ismét, akik régen valánk.
Oroszország hadba lépett az oszmán-törökök ellen, majd Szűdhöz fohászkodnak sok szerb magzataid,
megjelent a Dunánál, s felszólította a szerbeket, hogy csat­ Kik bátran vívják most éretted harcaik.
lakozzanak hozzá, a felkelők visszautasították az Icko-féle ...Bosznia, a húgod, most reád tekint...
békét. Oroszország azonban nemsokára fegyverszünetet Hercegovina meg Crna Gora bérce,
Messzi országunk ér tenger szigetére,
kötött az ellenséggel, majd küldötteket intézett Belgrádba,
Mindkettő kívánja: ég álljon pártodon,
akik az orosz kormány nevében a felkelőknek katonai és Minden jótét lélek örömödben rokon,
pénzbeli támogatást ígértek. És együtt kiáltja:
1809-ben Karadorde felújította a törökellenes har­ Ébredj már, Szerbia!
cokat. Azt tervezte, hogy csapatai Sandzakon keresztül Álmod régóta tart,
egyesülnek Montenegró erőivel. Ezért Sjenica irányába in­ Sötét ború takart.
dult. A szerb erők a déli fronton, Cegarnál (1809) veresé­ De most már ébredezz,
Föl népet fegyverezz!
get szenvedtek. A törökök előtt megnyílott a Belgrád felé
130 AZ ELSŐ SZERB FELKELÉS ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 )
• Stevan Sindelic resavai vajda,
a cegari üt özet ose
A misari ütközet (1806). „Karadorde már a
kora hajnali órákban talpon van. Megtekinti a
sáncokat, s ellenőrzi, mindenki a helyén van-e.
Figyelmesen mindent ellenőriz... Suttogás hallat­
szik: »Miénk a győzelem, mert Karadorde velünk
van.« A vezér megparancsolta, addig ne lőjenek,
míg nem hallják meg az ő puskáját... Csőre töl­
tött fegyvere a török zászlóvivőt vette célba. Az
eldördült fegyver tűzparancsot jelentett a szer­
beknek. A török zászló lehullott. Karadorde elé­
gedettenjegyezte meg: »Te többé zászlót a kezed­
ben nem tartasz.« A szerb céllövészek a törökök
soraiban bomlást keltettek. Ahogy múlott a nap,
a csata mind erőteljesebbé vált. Karadorde csak
dél körül adott jelet a szerb lovasságnak. Kétezer
lovas felemelt kardokkal csak úgy özönlött a tö­
rökjobbszárnyfelé..."
vezető út. A vozd Montenegró felé vonult vissza, hogy megállítsa a
törökök további előrenyomulását. Később orosz támogatással még
néhány nagyobb győzelmet aratott az oszmán erők felett.
A nagyhatalmak közötti viszonyok, a szerb elvárásokkal el­
lentétben, nem engedélyezték Oroszországnak, hogy még jobban
megerősödjön a Balkánon. Napóleon Oroszország elleni támadása
rákényszerítette a cári birodalmat, hogy Bukarestben békét kössön
(1812) a Török Birodalommal. A béke nyolcadik pontja Szerbiára
vonatkozott: általános amnesztia mindenkinek, ha a pasalik terü­
letén a szerbek leteszik a fegyvert és a városokba visszaengedik
a török katonákat, autonómiát vagyis belső ügyekre kiterjedő ön­
kormányzatot kapnak mérsékelt adókkal.
A felkelő vezetőség visszautasította a bukaresti béke ha­
tározatait. Ezért 1 8 1 3 nyarán a Török Birodalom minden erejével
több irányból Szerbiára támadt. A felkelők jól megszervezték a
védelmet, de nem tudták legyőzni a hatalmas török sereget. Kü­
lönösen a bátor Hajdúk Veljko Petrovic tűnt ki a Negotin melletti
csatározásokban. A felkelés bukása után Karadorde több vezetővel
együtt elhagyta az országot, s az osztrák Szerémségben talált me­
nedéket. Megközelítőleg 110 0 0 0 szerb szintén Ausztriába mene­
kült a török megtorlás elől. A török bosszú kegyetlen volt: Belgrád
e l e s t e u i m b u l i piactereken még sokáig lehetett szerb
t á n a z s z t a
rabszolgát vásárolni.
 AZ ELSŐ SZERB FELKELÉS ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 ) 131

A koponyatorony (Cele-kula). A cegari ütközetben,

Stevan Sindelic resavai vajda hősiessége ellenére, a
szerb erők vereséget szenvedtek. A kilátástalan hely­
zetben Stevan Sindelic belelőtt a lőszerkészletbe, és
levegőbe röpítette a támadókat a saját embereivel
együtt. A szerb felkelők koponyáiból az oszmán­
törökök Nis mellett, elrettentésül, koponyatornyot
(Cele-kula) emeltek.

A felkelők államának intézményei

A felkelők élén, Karadorde mellett, nagyhatalmú népi elöl­

járók, vajdák és kenézek álltak. Az új hatalom megszervezése
és Karadorde teljhatalmának korlátozása érdekében 1805-ben
megalakult a legjelesebb népi elöljárókból álló Kormányzótanács
(Praviteljstvujusci sovjet). Kezdetben Smederevóban (Szendrő), az
utolsó középkori szerb állam fővárosában székelt. Négy évszázad
után a valamikori despotaság helyén újjászületett a szerb állam.
A Kormányzótanács elnöke, Mateja Nenadovic esperes Dusán cár
képe alatt ült.
Ez a tanács azonban minden fontosabb ügyben csak Ka­
radorde beleegyezésével dönthetett. A városokban és a falvakban
is megszervezte a hatalmat, bíróságokat állított fel, iskolákat léte­
sített, adóbegyűjtéssel foglalkozott, gondoskodott a katonaság el­
Szerb katona zászlóval
látásáról stb. Az első szerb felkelés idején Karadorde és a vajdák
között elkeseredett harc dúlt a hatalomért. Ezért Karadorde át­
szervezte a Kormányzótanácsot (1811), és erős központi hatalmat
létesített.
Karadordét vezérnek (vrhovni vozd) nevezték ki. A fel­
kelő Szerbia a Kormányzótanács mellett hat minisztériumot

Szerbia függetlenségének felújítását mindenütt úgy fogadták, mint a szerbek közös államba való egyesítésé­
nek előjátékát. A nagy szerb állam felújítása eszméjének fő hordozói az egyházi főurak, valamint az Ausztriá­
ban tanuló szerbek voltak, mint Stevan Stratimirovic karlócai metropolita, vagy Sava Tekelija, a nagy szerb
jótevő Budáról. A felkelés kirobbanásától számos önkéntes érkezett a szerblakta területekről és a szomszé­
dos országokból a forrongó Szerbiába: szerb határőrök a katonai határőrvidékről, Dél-Magyarországról és
Dalmáciából, Hercegovinából, Boszniából és Montenegróból. Délről kosovói, macedón, észak-görögországi,
illetve keletről bolgár önkéntesek jöttek. A lőszert az Ausztriában élő szerbektől szerezték be. A Balkánon
mindenütt Karadordéról mint hős felszabadítóról és számos csata győztes vezéréről énekeltek. Még a szom­
szédos keresztény népek is sokat vártak a szerbiai eseményektől. A szerb forradalom a Balkán-félszigeten
felébresztette a szabadság szellemét.
132 AZ ELSŐ SZERB FELKELÉS ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 )

Dorde Petrovic Karadorde (1762-1817). Sumadijai

születésű, önkéntes az osztrák szabadcsapatokban
(Freikorokban), hajdúk és topolai kereskedő. Ka­
radorde határozottságával, bátorságával és katonai
tehetségével tűnt ki a szerb elöljárók közül. Indu-
latossága és szükség szerinti kegyetlensége gyakran
kifejezésre jutott, nemcsak a túlerőben levő törökök-
^eaps kel folytatott harcokban, hanem a szerb főurakkal
^^^^^H szemben is. Nevének hallatára a törökökön félelem
lett úrrá, még ellenfelei is mély tisztelettel emlegették.
Kiváló szervező, tehetséges hadvezér, Karadorde a
nehéz helyzetekben is bátorította katonáit, s ügyesen
elkerülte a vereséget. 1804-től hadvezérként és a nép
vezetőjeként jeleskedett, 1808-tól Szerbia öröklődő
hatalommal rendelkező uralkodója, majd 1811-ben
fővezér (vrhovni vozd) lett. A felkelés elfojtása után
1813-ban Oroszországban talált menedéket, ahol
gyakran felügyelet alatt volt, vagy fogságban tartot­
ták. Titokban visszatért Szerbiába, egy újabb felkelés
megindításán tevékenykedett (1817), amikor Milos fe­
jedelem utasítására meggyilkolták. Levágott fejét el­
küldték a szultánnak Isztambulba. A megújított szerb
állam függetlensége megalapozójának e szégyenteljes
meggyilkolásával elkezdődött az Obrenovicok és a
Karadordevicok közötti, egy évszázadra kiterjedő ellenségeskedés. Karadorde egész Európa emlékezetében
hősként, dicsőséges hadvezérként, Szerbia megújítójaként, számos balkáni forradalom megihletőjeként ma­
radt meg.

Karadorde kardja

Mateja Nenadovic esperes (1777-1854). Pap, Aleksa Nenadovic kenéz

fia, és Ljubomir Nenadovic író apja. Karadorde sikeres oroszországi kül­
dötte, a Kormányzótanács elnöke és a boszniai határ melletti felkelők
vajdája volt. A felkelés bukása után bejárta Európa udvarait. A bécsi
kongresszuson (1815) megkísérelte megnyerni az európai minisztereket,
hogy támogassák Szerbiát. A szerb autonóm fejedelemségben az Állam­
tanács tagja. Mateja Nenadovic esperes, a szerb irodalom egyik legjele­
sebb képviselőjeként, emlékirataiban felbecsülhetetlenül fontos adatokat
hagyott az utókorra a szerb forradalomról.
(popečiteljstvo) is kapott: igazságügy-, bel- és
külügy-, pénzügy-, hadügy- és oktatásügyi mi­
nisztériumot. A felkelés válsága és bukása mi­
att 1812-ben, illetve 1813-ban nem került sor
az orosz és az osztrák törvények lefordítására.
A kormányzórendszer kiépítésével pár­
huzamosan különös figyelmet fordítottak
az oktatásügyre. Dositej Obradović, a „szerb
Voltaire", Karađorđe meghívására Szerbiába
érkezett, hogy megalapozza az ország műve­
lődésének és oktatásügyének rendszerét. Dositej volt a felújított Belgrád felszabadítása

Szerbia első oktatásügyi minisztere. Az általános iskolák mellett,

Ivan Jugović felügyelete alatt, megalakult a belgrádi líceum (Veli­
ka škola, 1808), amely háromosztályos középiskolaként kezdett
működni. Az első tanulói között volt Vuk Karadžić is. 1813-ig
más nagyobb városban is iskolák nyíltak. A tanítók többsége Dél-
Magyarországról és a katonai határőrvidékről érkezett.

SZÓTÁR

amnesztia - közkegyelem, megbocsátás valamilyen törvényellenes dolog miatt

csitluk - örökölhető feudális birtok, amely a Török Birodalom hanyatlásának
idején jelent meg
barjak - zászló
insurrectio- latin eredetű szó, felkelést, lázadást jelent
Praviteljstvujušči sovjet - Kormányzótanács, az első szerb felkelés legfelső
hatalmi szerve
• Hajduk Veljko Petrović

FONTOS DÁTUMOK
K É R D É S E K ES F E L A D A T O K
1788-1791 az utolsó osztrák-török háború
1. Miért ünnepeljük Gyertya­
1801 a dáhik megölték a belgrádi vezírt
szentelő Boldogasszony napján
1804 a felkelés kezdete Gyertyaszentelő Boldogasszony
(Sretenje) Szerbia államiságát?
napján (Sretenje)
1805 a szultán seregének ivankovaci veresége, a 2. Melyek az első szerb felkelés
Praviteljstvujusci sovjet létrejötte okai?
1806 a felkelők misari és deligradi győzelme
3 . Miért utasították vissza a fel­
1807 Belgrád felszabadítása kelők az Icko-féle
1809 a felkelők cegari veresége békét?
1811 Dositej Obradovic halála
4 . Sorold fel és a térképen mu­
1812 a bukaresti béke
tasd meg az első szerb felkelés
1813 a felkelés bukása
legfontosabb csatáit!
134 AZ ELSŐ SZERB FELKELÉS ( 1 8 0 4 - 1 8 1 3 )

• A lázadó Szerbia

18Ü4 1813 1815 1830 1835

az első szerb a felkelés a m á s o d i k szerb felkelés hattiserif az Gyertyaszentelő

felkelés bukása önkormányzatról napi alkotmány
S Z E R B F O R R A D A L O M |p
Dositej S z e r b i á b a n a Kormányzótanács adrinápolyi ahatnáhije a feudalizmus
A líceum megreformálása V u k Szerb szótára D e k e visszacsatolása megszüntetése
A A A A A Á
1808 1811 1818 1829 1833 1835
 2. A MÁSODIK SZERB FELKELÉS ES AZ
ÖNKORMÁNYZATÉRT FOLYÓ KÜZDELEM
Mit kaptak a szerbek a bukaresti békével?

A szerb forradalom folytatása

Az első szerb felkelés létrehozta a szabad parasztok feudális

kötelezettségek nélküli társadalmát. A felkelés egyik legfontosabb
következménye a török feudalizmus megszüntetése. Ezért a felke­
lés bukása után, 1813-ban, az oszmán rendszer újbóli felállítása
nagy ellenállásba ütközött. 1814 őszén a szerb nép ismét felkelést
indított Hadži Prodan vezetésével, ám jelentősebb eredmények
nélkül. A lázadás kegyetlen elfojtása meggyorsította a második
szerb felkelés előkészítését. A népi elöljárók és az egyházi vezetők
Takovóban, 1 8 1 5 tavaszán, virágvasárnap, úgy döntöttek, folytat­
ják a szerb forradalmat. A második szerb felkelés élén Miloš Ob-
renović valamikori kereskedő állt, aki az első szerb felkelés után
is Szerbiában maradt. „Itt vagyok én, itt vagytok ti, itt a háború a
törökkel" - így szólt Miloš Obrenović a harcokra és az áldozatokra
kész takovói gyülekezethez. Hadži Prodan Gligorijević
Az oszmán-törökökkel folytatott sikeres hadakozások után
(a ljubici, paleži és dubljei ütközet), orosz támogatás nélkül, Miloš
fegyverszünetet kötött, és szóbelileg megegyezett ellenfeleivel. A
Marasli Ali pasa belgrádi vezírrel folytatott tárgyalások eredmé­
nyeként a szerbek a pasalikban bizonyos önkormányzati jogokat
kaptak, és mérsékelt adófizetésre kötelezték magukat. Az adókat A ljubici csata
saját elöljáróik gyűjthettek be.
Belgrádban tizenkét náhije kené­
zéből álló Népi Kancelláriát ala­
pítottak. E szóbeli megegyezés
az Icko-féle béke határozatainak
( 1 8 0 7 ) és a bukaresti béke nyol­
cadik pontjának (1812) sajátos
összefonódásából eredt. Bár a tö­
rök feudalizmus ezzel még nem
szűnt meg, teljes visszaállítása
többé nem volt lehetséges.

A takovói felkelés kezdete,
1815 virágvasárnapján
Tanasko Rajié (?-1815). Az első
és a második szerb felkelés hőse.
Karadorde zászlósa volt. Hősi
halált halt a ljubici ütközetben,
Cacak közelében, amikor a fel­
kelők ágyúinak török kézre kerü­
lését próbálta megakadályozni.
Bátorságát népdalok örökítették
meg.
A szerb önkormány­
zat tárgyalások útján való
létrehozása összhangban
volt a bécsi kongresszus
és a Napóleon bukása után
kialakult európai legiti­
mizmussal, amit még az
oszmán-törökök is elfogad­
tak. Miloš fejedelem kül­
dötteket menesztett Orosz­
országba, hogy az auto­
nómiának orosz védelmet
biztosítson. A Portával né­
hány küldöttség tárgyalt
az önkormányzat formájáról, az adóbegyűjtés módjáról, valamint
annak a hat náhijénak a visszaszerzéséről, amelyek 1813-ig Ka­
radorde államához tartoztak. Míg az első szerb felkelés vezére
kizárólag forradalommal próbálta megoldani a vitás kérdéseket,
addig Miloš Obrenović tárgyalások útján, valamint a pénzéhes
szerbiai és isztambuli pasák megvesztegetésével igyekezett kiutat
találni a válságos helyzetből. Ez a politika idővel eredményekhez
vezetett.
Az oroszokkal kötött megegyezésben ( 1 8 2 6 ) az Oszmán Bi­
rodalom arra kötelezte magát, hogy Szerbiának a bukaresti békével
összhangban önkormányzatot ad. A szerb nép ezentúl a belgrádi
pasalikban a következő kiváltságokat élvezhette: vallásszabad­
ságot, önálló kormányzatot, független hivatalnoki rendszert és
bíróságot, szabad kereskedelmet, templomok, iskolák, kórházak,
nyomdák alapítási jogát, a hat náhije visszacsatolását, amelyeket
még az első szerb felkelés során szabadítottak fel, az oszmán-tö­
rököknek járó évi adó egy összegben történő megfizetésének le­
hetőségét, ugyanakkor a törökök Szerbiába való betelepítésének,
illetve onnan való kitelepítésének jogát.
A felsorolt kiváltságokat az orosz-török háború után, a dri-
nápolyi békével összhangban ( 1 8 2 9 ) , Szerbia az 1829-es, 1830-as,
valamint 1833-as hattisehffel erősíttette meg. Ezekkel a szultán
aláírásával ellátott okmányokkal megalapozták az autonóm szerb
fejedelemséget az Oszmán Birodalmon belül. Az önkormányzatról
szóló császári hattiserif (1830) ünnepélyes felolvasására decem­
ber 12-én, Szent András napján került sor Belgrádban. Előzőleg
 A MÁSODIK SZERB FELKELÉS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATÉRT FOLYÓ KÜZDELEM 137

Isztambulban a szultán külön beróttál megerősítette Miloš Obre-

novićot az öröklődő fejedelmi tisztségben.
Bár a Szerb Fejedelemség ezek után is az Oszmán Birodalom­
tól függött, mégis jelentős önkormányzati jogokat élvezett Orosz­
ország védnöksége alatt. Csupán az ún. szultáni városokban (Šabac,
Belgrád, Smederevo, Kladovo, Soko és Uzice) jelen levő oszmán-tö­
rök katonai alakulatok utaltak az idegen hatalomra. A Karađorđe
államához tartozó hat náhije Szerbiához való visszacsatolása
1833-ban fejeződött be. Ezzel a fejedelemség területe korábbi te­
rületének egy harmadával növekedett. Két évvel később ( 1 8 3 5 )
Miloš fejedelem bejelentette, hogy megszűntek a szerb parasztok
• Joakim Vujić (1772-1847), az
feudális terhei, vagyis nincs többé feudalizmus. első szerb színház megalapítója
A szerb forradalom, amely Karađorđe idejében nemzeti fel­ Kragujevacon 1834-ben
szabadító jelleget öltött, három évtized múlva, a szabad parasztok
autonóm fejedelemségének felállításával fejeződött be a valamiko­
ri szerb despotaság területén.

A Miloš fejedelem önkényuralma elleni harc „1. Az említett népnek teljes val­
lásszabadság biztosíttatik temp­
Miloš fejedelem, Karađorđeval ellentétben, az állami ér­ lomaiban.
2. Milos Obrenovic fejedelem a
dekeket mindig alárendelte saját érdekeinek. Az államkincstárt
császári oklevél alapján s juta­
is személyes kincstárának tekintette. A kereskedelemben élve­ lomképpen a Fényes Portámhoz
zett monopóliumnak köszönhetően gyorsan meggazdagodott. való hűségéért megerősíttetik a
Inkább önkényeskedő török pasára emlékeztetett, mint felvilá­ szerb nép fejedelmi méltóságá­
gosult keresztény fejedelemre. Felszámolt mindenféle ellenzéki ban, és e méltóságát családbeli
szervezkedést, letartóztatta és kivégeztette politikai ellenfeleit. A utódjai öröklik. [...]
6. Fényes Portám rangos és ke­
kényszermunka (robot, szerbül kuluk) bevezetése és az általános
vésbé rangos tisztviselői nem
politikai szabadságjogok semmibevétele miatt kirobbant népfel­ avatkozhatnak be Szerbia bel­
keléseketkegyetlenül elfojtotta. Több parasztlázadás ( 1 8 2 5 - 1 8 3 5 ) ügyeibe, és a megszabott adón
azért robbant ki, hogy Miloš abszolutizmusának véget vessen, és az kívül semmiféle más jövedéket
állam törvényes keretek közepette működjön. Az apró kihágáso­ nem szedhetnek. [...]
kért kimondott kegyetlen testi büntetések, valamint a szabadság 15. A muzulmánoknak, akik
nem tartoznak a városi hely­
teljes hiánya kiváltotta a fiatal szerb értelmiségiek (Vuk Stefano-
őrségekhez, megtiltatik, hogy
vié Karadzic, Sima Milutinovic Sarajlija, Stefan Živković Telemak) Szerbiában éljenek. (Az 1830-as
elégedetlenségét. hattiserif, részlet)
Az 1832-ben Miloš fejedelemhez küldött levelében Vuk Ka­
radzic azt ajánlotta, hogy hagyja abba zsarnoki uralkodását, és a
fejlett európai országok mintájára létesítsen alkotmányos, demok­
ratikus államot. Az alkotmány Vuk szerint „minden ember számára
•
138 A MÁSODIK SZERB FELKELÉS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATÉRT FOLYÓ KÜZDELEM

biztosítaná az életet, javainak tulajdonjogát és becsületét, hogy

Dimitrije Davidović (1789-
1838). Zimonyban született. A
Bécsben megjelenő N o v i n e S r b s k e
újságszerkesztője (1813-1821) volt.
Miloš fejedelem titkáraként, majd
rövid ideig oktatásügyi miniszter­
ként, és a Szerb Fejedelemségben
kiadott első lap (a kragujevaci N o ­
v i n e serbske, 1834-ben) szerkesz­
tőjeként dolgozott. Egy rövid szerb
történelem, valamint az 1835-ös
Gyertyaszentelő napi alkotmány
(Sretenjski ustav) megfogalmazá­
sa is az ő nevéhez fűződik.
mindenki saját akarata szerint dolgozzon (...), s a hivatalnokot se
lehessen kizárni a hivatalából, se alacsonyabb rangba kényszeríte­
ni valódi ok és bírósági határozat nélkül."
Vuk Karadzic követelte a kényszermunka (kuluk) megszün­
tetését, a szólás- és gyülekezési szabadságot, valamint a szabad
gondolkodást:
„Ezt a jogot és törvényt nem szabad a népnek csak meg­
ígérni, hanem nyilvánosan be kell jelenteni és megerősíteni, hogy
bárki, aki azt megszegi, legyen az bárkinek is kedves, a nemzet és
a haza ellensége, és aszerint lesz ítélkezve felette. (...) Ha minden
ember biztonságban, tiszteletben él és megfelelő javakkal rendel­
kezik, csak akkor lesztek ti is biztonságban, elégedettek tulajdo­
notokkal és a nektek járó tisztelettel. És nem csak ti, hanem az
elkövetkező nemzedékek is. Amíg jogotok van ok nélkül bárkit
megölni, mindenét vagy bármit elvenni tőle és megszégyeníteni,
addig a népnek is jogában áll, lehetősége szerint, azt tenni veletek
és gyermekeitekkel, amit kíván. (A nép) nem saját akaratából, ha­
nem kényszer hatására választott titeket."
A fejedelem önkényuralma ellen kirobbant nagy lázadás
(Miieta lázadása, 1 8 3 5 ) résztvevői a személyi és vagyoni bizton­
ságért, az adók csökkentéséért, a kényszermunka eltörléséért és a

Vuk Stefanović Karadzic (1787-1864). A szerb nyelv és

helyesírás nagy reformátora, egy szerb nyelvtan szerzője,
valamint népdalgyűjtő. Tršićben született. A belgrádi Líce­
um (Velika škola) tanulója volt, majd a Kormányzótanács
(Praviteljstvujušči sovjet) írnoka. Az első szerb felkelés bu­
kása után Bécsben élt. A szlovén Jernej Kopitar hatására
megkezdte a szerb nyelv és írás megreformálását. Bevezet­
te az egyházi szláv nyelv helyett a népit, egyszerűsítette, de
ugyanakkor néhány újabb betűvel (h, h, n>, w) gazdagította
a szerb ábécét. Több régi, bizonyos hangok jelölésére alkal­
mas írásjelet pedig felújított (u,j, x). Tekintélyes orosz, oszt­
rák és német tudósok, valamint írók társaságában forgott
(Grimm testvérek, Goethe, Leopold von Ranke történész).
II. Petar Petrović Njegoš montenegrói püspökkel baráti kap­
csolatban volt. Népdalgyűjtéssel és azok megjelentetésével is
foglalkozott (Filip Višnjić, Tesan Podrugović, az idős Milija
guzlicások éneklését jegyezte le). Neki köszönhetően látott napvilágot a szerb nyelv első szótára. Az
Újszövetséget is ő fordította szerbre. Főbb művei: Pismenica serbskoga jezika, Srpski rječnik, Srpske
narodne pripovjetke, Srpske narodne pjesme, Narodne srpske poslovice. A szerb nyelvre vonatkozó
reformját csak 1868 után fogadták el.
 A MÁSODIK SZERB FELKELÉS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATÉRT FOLYÓ KÜZDELEM 139

szabad kereskedelemért szálltak síkra. A felkelő parasztok mögött SZOTAR

a népi elöljárók és a magas állami hivatalnokok álltak (Toma Vučić
virágvasárnap - Krisztus Jeru­
Perišić, Avram Petronijević, Miieta Radojkovié, Stojan és Aleksa
zsálembe való bevonulásának
Simić, Milutin Garašanin...). Ők a hatalom megosztása és a kornak
ünnepe, melyet az ortodox
megfelelő alkotmány meghozatala mellett foglaltak állást. E moz­ vallásúak vasárnap, hét nappal
galom képviselőit alkotmányvédőknek nevezzük). húsvét előtt tartanak
legitimizmus - az uralkodó törvé­
A Gyertyaszentelő napi alkotmány (Sretenjski ustav) nyes jogai tiszteletben tartásá­
nak rendje
hattiserif - a szultán díszes
Dimitrije Davidović, a fejedelem titkára, a francia alkotmá­
oklevele
nyos rendszer mintájára 1835-ben megírta a Gyertyaszentelő napi
monopólium - valamilyen áru
alkotmányt [Sretenjski ustav), a modern Szerbia első alkotmányát,
forgalomba hozásának kizáró­
amelyet a Kragujevacon összehívott nemzetgyűlésen hirdettek ki.
lagos joga
Az alkotmány értelmében a fejedelem megosztotta a törvényho­
zó és a végrehajtó hatalmat az államtanáccsal. Ezt az alkotmányt
azonban rövidesen megszüntették, mert a Porta és Oroszország
ellenezték. Mégis jelentősnek mondható, hiszen tükrözte Szerbia

Miloš Obrenović (1780-1860). Milán Obrenovićnak, Ka­

rađorđe egyik vajdájának a féltestvére volt. Az ifjú Miloš
1804-ben csatlakozott a felkelőkhöz, 1807-ben vajda lett,
1809-ben pedig a rudniki náhije parancsnoka. Egyike azon
ritka elöljáróknak, akik 1813-ban a nép mellett maradtak,
s nem hagyták el az országot. A belgrádi vezírrel, Marasli
Ali pasával 1815-ben kötött megegyezés után az új politikai
irányelvet azzal is megerősítette, hogy nem vette fel a vezér
(vozd) címet, hanem neve alá a következőt írja: „verhovni
Serbiji knjaz", hogy megkülönböztessék a náhijék élén álló
kenézektől. Önkényesen, szigorúan, gyakran kegyetlenül
uralkodott. A ravasz és öntelt Miloš ügyesen kihasználta az
állandó pénzhiányt és a pasák megvesztegethetőségét. Ha­
talmának megőrzése érdekében komáját és védnökét, Ka-
rađorđet 1817-ben meggyilkoltatta. írástudatlansága ellenére találékonyan, saját érdekeivel összhang­
ban alakította a tárgyalásokat. Támogatta a szomszédos szerb tartományok templomait és kolostora­
it, de nem részesítette támogatásban a tanult embereket, s nem foglalkozott Szerbia felvilágosításával.
Megakadályozta a birtokos arisztokrácia létrejöttét, inkább a paraszti kisbirtokot védte. A kereske­
delemben 1837-ig monopóliumot élvezett. Ennek köszönhetően nagy vagyonra tett szert. Elkerülte a
törvények meghozatalát, mindent önkényuralmának rendelve alá, ami miatt éles összetűzésbe került
a főurakkal és a néppel. Amikor lemondott (1839), a Balkán leggazdagabb kenézének számított. Az
elkövetkező húsz évet száműzetésben élte le külföldön, főleg Bécsben vagy hatalmas havasalföldi bir­
tokain. Diadalmasan tért vissza a hatalomra (1858-1860), mint a szerb érdekek védelmezője. Szerbia
államiságának megújítójaként emlegetik, bár tény, hogy Karađorđe tettei nélkül ez nem következett
volna be.
140 A MÁSODIK SZERB FELKELÉS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATÉRT FOLYÓ KÜZDELEM

népének az alkotmányos és politikai szabadságjogok utáni vágyát.

Ezért küzdenek majd évtizedeken át.
xiiiiiKxrrjjn Az új, hattiserif formájában kiadott „török" alkotmány
CEPBME. Oroszország és a Porta 1838-as megegyezésének eredménye. A
hattiserif oly módon korlátozta a fejedelem hatalmát, hogy élet-
fogytiglanig megválasztott tizenhét tagú államtanácsot rendelt
mellé, amelynek tagjait, a legtekintélyesebb elöljárókat, Miloš a
Porta beleegyezése nélkül nem válthatta le. Miloš fejedelem azon­
ban minden hatalmat kezében akart tartani. Ezért nem fogadta el
a török alkotmány rendelkezéseit, lemondott utódai javára, és el­
A Gyertyaszentelő napi alkot­ hagyta Szerbiát [ 1 8 3 9 ) .
mány: „... 111. Minden szerb Miloš legidősebb fia, a halálosan beteg Milán fejedelem
egyenlő a törvény előtt, úgy a alig háromhetes uralkodás után meghalt, ezért tizenhét éves öcs-
védekezésben, mint a büntetés­ cse, Mihailo Obrenović vette át a hatalmat. A fiatal kenéz 1842-ig
ben, minden törvényszéken, a
uralkodott. Az alkotmányvédőkkel, különösen azok legbefolyáso­
legalacsonyabbtól a legmaga-
sabbakig. (...) 118. Ha rabszol­ sabb képviselőivel (Toma Vučić Perišić és Avram Petronijević) tör­
gát hoznak Szerbiába, vagy az tént összetűzései miatt maga is elhagyta Szerbiát, és csatlakozott
szerb földre menekül, tüstént száműzetésben élő apjához, Milošhoz. Szerbia új fejedelme ekkor
szabaddá válik. (...) 119. Min­ Aleksandar Karađorđević ( 1 8 4 2 - 1 8 5 8 ) lett, az első szerb felkelés
den szerb birtoka sérthetetlen. vezérének a fia. A hatalom azonban valójában az alkotmányvédők
Azt, aki másnak a vagyonára
kezében volt.
mer támadni, elsajátítja vagy
megcsonkítja, az össznépi biz­
tonság megszegőjének tekintik,
bárki legyen és bárhonnan is
származzék."

SDÁTU MOK

1812 a bukaresti béke

K É R D É S E K ES F E L A D A T O K 1813 az első szerb felkelés bukása
1814 Hadži Prodan lázadása
1. Sorold fel a második szerb
felkelés legnagyobb csatáit!
1815 a második szerb felkelés (a ljubici, paleži, dubljei csaták)
1829 a drinápolyi béke
1830 az autonómia és Miloš fejedelem öröklődő hatalmának kikiáltása
2 . Melyik nagyhatalom segítet­
te Szerbiát az önkormányza­ 1833 a hat náhije Szerbiához csatolása
tért folyó küzdelmében? 1835 a Gyertyaszentelő napi alkotmány és a feudalizmus megszüntetése
1838 a török alkotmány
3 . Milyen jogokat szereztek a
1839 Miloš fejedelem bukása
szerbek az 1830-as hattise-
1842 Mihailo fejedelem bukása
riffel?
4 . Mit kifogásolt levelében
Vuk Karadžić Miloš fejede­
lemnél?
 3. AZ ALKOTMÁNYVEDOK URALMA
(1842-1858)
Milyen jogokat biztosított az 1804-ből származó francia Polgári törvénykönyv (Code Napóleon)?
Kik az alkotmányvédők?

Az alkotmányvédők uralma alatt Szerbia olyan intézményeket kapott, amelyek a modern államokra
jellemzőek. Először az államapparátus alakult meg, majd fontos törvényeket hoztak, és országos jelen­
tőségű intézményeket létesítettek az oktatás és a művelődés terén. Az alkotmányvédők Szerbia fejlődé­
sének három alappillérét szorgalmazták: 1. a törvények tiszteletben tartását, 2. a szabad kereskedelmet
valamint 3. a rendszeres oktatást és a nép felvilágosítását.

Az állami és oktatási intézmények megalakulása

Az alkotmányvédők legjelentősebb vívmámya a szerb Polgári

törvénykönyv meghozatala volt 1844-ben. Az osztrák igazságszol­
gáltatás mintájára a Polgári törvénykönyv Szerbiában szavatolta
a magánvagyon sérthetetlenségét, valamint a polgárok alapjogait,
megteremtve azokat a feltételeket, amelyek az állam és intézményei
zökkenőmentes fejlődéséhez szükségesek. Az 1838-as alkotmány­
nyal megalapozott bírósági rendszert új intézményekkel és korsze­
rű törvényekkel bővítették ki az európai országok mintájára.
A hivatalnokok új, rendkívül befolyásos és kiváltságos tár­
sadalmi réteget képeztek. Az államapparátus foglalkoztatottjai­
• Jovan Hadžić (1799-1869),
nak nagy része a Száva és a Duna másik oldaláról érkezett (ún. a szerb Polgári törvénykönyv
„precani"). Ezek a bevándorlók iskolázott szerb bürokraták voltak megalkotója
a szomszédos Ausztriából. A nép a szégyenteljes „nemackari" né­
ven emlegette őket. Ugyanakkor kialakulóban volt az a szerbiai
előkelő réteg, amelyet a külföldön tanult ifjúság alkotott. Az isko­ • A Szerb irodaiami Társaság
lázott hivatalnokok száma azonban így is alacsony volt. Emiatt az (1842)
alkotmányvédők kénytelenek voltak állami ösztöndíja­
kat (blagodejanija) adni a jó tanulók külföldön, főleg a
jogi és a közgazdasági egyetemeken való kiképzésére.
Az ösztöndíjazottak java része Franciaországban tanult.
Őket „párizsiaknak" („parizlije") nevezték. A „párizsi­
ak", valamint az állami hivatalokban szolgáló „nemac-
karok" Szerbiában az európai hatások hordozói lettek a
művelődés és a társadalmi szokások terén.
142 AZ ALKOTMÁNYVÉDŐK URALMA ( 1 8 4 2 - 1 8 5 8 )

Jelentős esemény volt a Szerb Irodalmi Társaság (Društvo

srpske slovesnosti) megalakulása 1842-ben. A Szerb Tudományos
Akadémia elődeként azt a célt szolgálta, hogy elősegítse a Szerbia
múltjáról és kultúrájáról szóló tudományos ismeretek terjesztését.
Megalapítója és első elnöke Jovan Sterija Popović, az ismert drá­
maíró és költő volt. Később a Srpsko učeno društvo nevet vette fel
(1864).
Az állami intézmények java része Miloš fejedelem főváro­
sából, Kragujevacból Belgrádba költözött, amely 1841-ben lett
Jovan Sterija Popović (1806- Szerbia új székhelye. Az 1 8 3 8 - b a n alapított kragujevaci Líceum
1856). Versed születésű. A 1841-ben került Belgrádba. Három évvel később két karra oszlott:
XIX. század legkiválóbb szerb
a jogira és a bölcsészettudományira. A jogi tudományoknak vezető
komédiaírója és szatirikusa,
a „szerb Moliére". Történelmi szerepük volt a főiskolai képzésben, hiszen biztos munkát szava­
drámák és tragédiák (Smrt Ste- toltak. A belgrádi Líceum 1 8 6 3 - b a n bölcsészettudományi, jogi és
fana Dečanskog, San kraljevića műszaki egyetemmé alakult (Velika škola).
Marka), komédiák és szatírák
Az 1837-ben létrejött katonai iskola 1850-ben Katonai Aka­
(Pokondirena tikva, Laža i
paralaža, Kir Janja, Rodoljup- démiává fejlődött, s Szerbia hadászatának megerősítését szolgálta.
ci); jelentős versek (Davorje) és A Nemzeti Múzeum 1 8 4 4 - b e n létesült Múzeum serbski néven, hogy
regény (Roman bez romana) az ország múltjáról és művészeti örökségéről tanúskodjon.
szerzője. Az oktatásügyi mi­
nisztérium élén állt, megrefor­ Az alkotmányvédők uralmának időszakában Kragujevacon
málta az iskolarendszert, majd megalakult színház is Belgrádba került. A színházi előadásokat
megalapította a Szerb Irodalmi alkalmi helyeken mutatták be, vámházakban (dumrukane), sörfőz­
Társaságot (Društvo srpske slo- dékben, nagyobb hotelekben és kávéházakban. A Nemzeti Színház
vesnosti), a Nemzeti Színházat,
létrehozását szolgáló társaság 1851-ben jött létre abból a célból,
valamint a Nemzeti Múzeumot.
hogy támogassa egy külön színházi épület kiépítését.

Aleksandar Karaáoráevic (1806-1885). Szerb fejedelem

(1842-1858). Az első szerb felkelés vezérének, Karadordé-
nak a fia és I. Péter király apja. A felkelés bukása után
1939-ig száműzetésben élt, majd visszatért Szerbiába,
ahol Mihailo Obrenovic, az ifjú fejedelem szárnysegédje
lett. Mihailo leváltása után, 1842-ben, az alkotmányvé­
dők kikiáltották Szerbia fejedelmévé. Felesége, Persida
Nenadovic, Mateja Nenadovic esperes rokona volt. Ural­
kodása alatt megkezdődtek a Szerbia modernizálását
szolgáló reformok, amelyekben neki különösebb szerep
nem jutott. Az utókor gyenge, politikailag tehetetlen ural­
kodóként emlegeti. A Szent András-napi országgyűlés
1858-ban leváltotta. Haláláig száműzetésben élt.
 AZ ALKOTMÁNYVÉDŐK URALMA ( 1 8 4 2 - 1 8 5 8 ) 143

Jelentősek voltak az olvasókörök is (Belgrádban, Kragujeva-

con, Smederevón, Pozarevacon, Sabacon, Negotinban, Uzicén), ahol
hazai és külföldi újságokat és könyveket olvastak. Az olvasókörök
a szélesebb közönség számára lehetővé tették, hogy előadásokon
és vitákon keresztül megismerkedjen a korszerű politikai és kul­
turális kérdésekkel.

Szerbia külpolitikája

Az alkotmányvédők két csoportját különböztethetjük meg:

az idősebbek oszmán-török hatás alatt voltak (Toma Vučić Perišić,
Katarina Ivanovié (1817-1882).
Avram Petronijević, Aleksa Simić), az ifjabb alkotmányvédők pedig
Székesfehérvári születésű szerb
európai eszméket képviseltek, mint Ilija Garašanin, a legismertebb festőnő. Bécsi egyetemen tanult,
közöttük. A XIX. század derekán, amikor Garašanin miniszter volt Münchenben továbbképezte
az alkotmányvédők kormányában, Belgrád a délszláv népek műve­ magát. Jelentős kompozíciók,
lődési és politikai központjává vált. A lengyelek és a csehek mellett arcképek és csendéletek szerző­
a horvátok és a bolgárok számos képviselője érkezett ide, szerbiai je. Festményeit a belgrádi Nem­
zeti Múzeumnak ajándékozta.
támogatásra számítva nemzeti céljaik elérésében. Az alkotmány­
Remekművei közé tartoznak
védők az önálló szerb külpolitika folytatásáért küzdöttek. Szerbia önarcképei, valamint Persida
jövőjét különösen az Ilija Garašanin tollából származó külpolitikai Karađorđević fejedelemasszony
program befolyásolta, a Načertanije (tervezet) 1844-ből. és Sima Milutinovic Sarajli­
A Načertanije egészen az első világháborúig Szerbia külpo­ ja arcképe. Az első történelmi
kompozíció - Karađorđe beve­
litikájának kiindulópontját képezte. A tervezet azonban nem volt
szi Belgrádot - is az ő alkotá­
sa. Az első nő volt, aki a Szerb
Tanult Társaság (Srpsko učeno
društvo) tagja lett (1876).
Mina Karadzic-Vukomanovic (1828-1894).
Vuk Karadzic lánya, festőnő, a művelődési élet
jeles képviselője, aki apja hatalmas hagyatéká­
ról gondoskodott. Több portrét készített: meg­
festette apja, Branko Radicevic, valamint Sima
Milutinovic Sarajlija stb. arcképét, s ismert ön­
arcképe is. Versírással és szerb népdalok német
nyelvre fordításával is foglalkozott, útleírásokat
jelentetett meg. Branko Radicevic róla énekelt
a „Kad si zvezda, sele moja..." című versében.
Valójában Wilchelmina volt a neve, rövidített
változata, a Mina név általa honosodott meg a
szerbek között.
144 AZ A L K O T M Á N Y V É D Ő K URALMA ( 1 8 4 2 - 1 8 5 8 )
SZOTAR
bürokrata - állami hivatalnok
emigráns - hazáját főként politi­
kai okokból elhagyó személy
kivándorló
ferencesek - Assisi Szent Fe­
renc által alapított katolikus
szerzetesrend
Rothschild - ismert finánctőkés
család, amely a napóleoni há­
borúk alatt gazdagodott meg,
s a gazdagság szinonimája lett
eredeti munka. A balkáni emigrációban élő lengyelek a XIX. szá­
zad derekán, a francia és az angol diplomácia védelme alatt, azt
ajánlották, hogy Szerbia legyen egy nagy délszláv állam központja,
amely kiszorítaná a Balkánról Oroszországot és a Habsburg Mo­
narchiát. Garasanin azonban fontosabbnak tartotta, hogy ezt a
tervet, a szerb lehetőségekkel és szükségletekkel összhangban, a
szerbek elsődleges céljához, az egyesüléshez igazítsák. Azért szállt
síkra, hogy Szerbia kiterjessze határait azokra a szomszédos terü­
letekre is, ahol szerbek éltek. Garasanin szerint a szerb egyesülés
első fázisában Szerbiának az Oszmán Birodalom szerblakta terü­
leteivel (Bosznia, Hercegovina valamint Ószerbia) kellene egyesül­
nie. Az egyesülés előkészítése és egy általános keresztény felkelés
beindítása céljából Garasanin Boszniában és Hercegovinában kü­
lön ügynököket nevezett ki, s titkos kapcsolatot teremtett a bosz­
niai katolikusokkal (ferencesekkel).
Az 1 8 4 8 - a s magyar forradalom és szabadságharc idején
Szerbia, bár még mindig nem volt független, önálló politikát foly­
tatott. Stevan Knicanin vajda vezetésével a Szerb Vajdaság terü­
letére önkéntesek érkeztek, hogy megvédjék a magyarok által
Ilija Garasanin (1812-1874). Görög iskolába járt Zi-
monyban. Lengyel emigránsok segítségével összeál­
lította Szerbia külpolitikai és nemzeti programját
(Nacertanije). A független külpolitikai irányelv mellett
foglalt állást. Véleménye szerint Szerbiának nemcsak a
szerb államigazgatásba gyakran beavatkozó Oroszor­
szágra kell támaszkodnia, hanem Franciaországra és
Nagy-Britanniára is. Az ország belügyminisztereként
(1843-1852) a fejedelemség közigazgatási és rendőrségi
gépezetének megszervezője lett. A szomszédos szerb­
lakta területeken a bizalmasok egész hálózatát építette
ki egy általános felkelés kirobbantása céljából. Párizs­
ban tárgyalásokat folytatott III. Napóleonnal a szerb
kérdésről. Mivel a francia eszmék szószólója volt, orosz
közbenjárásra leváltották a kormányelnöki posztról
(1853). Külpolitikai állásfoglalása is nyugati hatáso­
kat tükrözött. Mihailo Obrenovic fejedelem második
uralma alatt kormányelnök, majd külügyminiszter
lett (1861-1867), s a Balkán-szövetség fő megszerve­
zője. Garasanin a XIX. században az első nagy szerb
államférfi.
 AZ ALKOTMÁNYVÉDŐK URALMA ( 1 8 4 2 - 1 8 5 8 ] 145

veszélyeztetett szerb jogokat. A krími háború alatt ( 1 8 5 3 - 1 8 5 6 )

A Karađorđevićok (XIX. század)
Szerbia független maradt. Ezért a párizsi béke értelmében ( 1 8 5 6 )
Karađorđe (Đorđe Petrović)
hat nagyhatalom védelme alá került, s a Dunai Bizottság tagja lett.
vezér (1804-1813)

Aleksandar Karađorđević
Aleksandar fejedelem bukása fejedelem (1842-1858)

A belpolitika terén az alkotmányvédők a merev bürokrati­ Az Obrenovićok (XIX. század)

kus rendszer hívei voltak, és elkerülték az országgyűlés rendsze­
Miloš Obrenović
res összehívását. Amikor 1 8 5 8 végén összeült a Szent András-napi fejedelem (1815-1839,1858-1860)
országgyűlés, fejedelemváltásra került sor. A Szerbia különböző Milan Obrenović
vidékeiről érkező, 3 7 0 küldöttből álló országgyűlés elnöke Miša fejedelem (1839)
Anastasijević kapitány volt, Miloš fejedelem barátja és ( ü z l e t ­ Mihailo Obrenović
társa. A minden rosszért felelősnek tartott, gyenge Aleksandar fejedelem (1839-1842,1860-1868)
Karađorđević fejedelmet, aki közel állt az osztrákokhoz és a törö­ Milan Obrenović
kökhöz, megfosztották hatalmától. A Szent András-napi ország­ fejedelem (1868-1882)
gyűlés a fejedelmi székbe Miloš Obrenovićot ültette vissza. király (1882-1889)

Aleksandar Obrenović
király (1889-1903)

Miša Anastasijević kapitány (1803-1885). Nagy szerb jótevő, jelentős

vagyonra tett szert mint Miloš fejedelem (üzlet)társa a vezető sókeres-
kedelemben. Miloš 1833-ban dunai kapitánnyá nevezte ki. Miša kapi­
tány hetvenhárom hajóval és hatalmas vagyonnal rendelkezett, ezért
joggal nevezhető „szerb Rothschild''-nek. 1858-ban a Szent András-napi
országgyűlésen elnökölt. Hazájának ajándékozta 1863-ban a Líceum,
illetve a Velika škola (ma a belgrádi rektorátus) épületét, amelyet róla
neveztek el Kapetan-Mišino zdanje néven.

FONTOS D Á T U M O K
1838 a török alkotmány
1839 Miloš fejedelem bukása KÉRDÉSEK ES FELADATOK
1842 a Szerb Irodalmi Társaság (Društvo srpske slo- Miért jelentős a Polgári törvény­
1
vesnosti) megalakítása könyv?
1842 Mihailo fejedelem bukása és Aleksandar
Karađorđević fejedelem megválasztása 2 Magyarázd meg a „nemackarok" és
1844 a Polgári törvénykönyv a „párizsiak" szerepét Szerbia mű­
1844 megalakult a Nemzeti Múzeum velődési és társadalmi életében!
1844 Garašanin Načertanije nevű tervezete 3 . Mik voltak Szerbia külpolitikai cél­
1856 a párizsi béke jai az alkotmányvédők idejében?
1858 a Szent András-napi országgyűlés, Miloš
Obrenović visszatérése a trónra
 4. MILOŠ ÉS MIHAILO OBRENOVIĆ
MÁSODIK URALMA (1858-1868)
Milyen körülmények közepette hagyta el Miloš fejedelem Szerbiát 1839-ben?
• Mihailo fejedelem
édesanyjával,
Ljubica fejedelemasszonnyal
• Júlia fejedelemasszony
A bel- és külpolitikai helyzet - a függetlenség előfeltételeinek
megteremtése
Az idős Miloš fejedelem korlátlanul uralkodott egészen
1 8 6 0 szeptemberében bekövetkezett haláláig. Legnagyobb ellen­
felét, Toma Vučić Perišićet börtönbe vetette, s az ott lelte halálát.
Miloš fejedelemnek sikerült visszaállítania Szerbia megingott te­
kintélyét. A Portától megkövetelte, hogy: 1. a muzulmán lakosság
költözzön ki Szerbiából, 2. változtassa meg a török alkotmányt,
amelynek köszönhetően beleszólhatott a szerb belpolitikába, 3.
helyezze nagyobb védelem alá az Oszmán Birodalmon belül, el­
sősorban pedig Boszniában, Hercegovinában és Ószerbiában élő
szerbeket. Ugyanakkor megkövetelte, hogy családja ismét öröklő­
dő fejedelmi címet viseljen.
Utóda, Mihailo fejedelem ( 1 8 6 0 - 1 8 6 8 ) patriarchális felfogá­
sú ifjúként hagyta el Szerbiát 1842-ben, s európai szellemben fel­
világosult uralkodóként tért vissza feleségével, a magyar Hunyadi
Júlia grófnővel, aki Szerbia első külföldi származású fejedelemasz-
szonya volt. Mihailo fejedelem azon fáradozott, hogy elmaradott
országában felvilágosult reformokat vezessen be, s megteremtse a
függetlenséghez szükséges előfeltételeket. Különös figyelmet szen­
telt a külpolitikának, amelynek sikerességét a belső egységben lát­
ta. Ezért nagyon szigorú, központosított rendszert épített ki.
Amikor a török katonák megsebesítettek egy szerb kisfiút a
Cukur-kútnál (1862), Belgrádban utcai harcokra került sor. Ezt kö­
vetően a törökök a belgrádi várból bombázták a várost. A feszült
légkört kihasználva Szerbia ismét követelte a Portától a muzulmá­
nok távozását, valamint a török katonai alakulatok felszámolását.
Ennek kapcsán a hat nagyhatalom nemzetközi értekezletet hívott
össze. Oroszország és Franciaország a szerb érdekeket, míg Auszt­
ria és Nagy-Britannia az oszmán érdekeket támogatták. A tanács­
kozás kompromisszumos megoldást hozott: a török polgároknak
négy városból (Belgrád, Šabac, Kladovo és Smederevo) kellett ki­
költözniük, Uzice és Soko várát pedig le kellett rombolniuk. E tár­
gyalások folyamán tűnt ki először a fiatal szerb diplomata, Jovan
 MILOS ÉS MIHAILO OBRENOVIC MÁSODIK URALMA ( 1 8 5 8 - 1 8 6 8 ) 147

Ristic, s már ekkor látszott, hogy a későbbiekben jeles szerb állam­

férfivé válik.
Mihailo fejedelemnek csak 1867-ben sikerült elérnie, hogy
a török katonák távozzanak Szerbiából. A szultán különmegbízott-
ja, ünnepélyes körülmények közepette, 1867. április 18-án, a Kale-
megdanon adta át Mihailo fejedelemnek „megőrzésre" Belgrád és
más városok kulcsát. Ezzel Szerbia nagy lépést tett a Portától való
függetlenség elnyerésében. A szerbiai oszmán fennhatóságot csak
a belgrádi várban a szerb zászló mellett lengedező szultáni zászló
jelezte.

Az első Balkán-szövetség

Külpolitikájában Mihailo fejedelem teljes egészében Ilija

Garasanin kormányelnökre és külügyminiszterre ( 1 8 6 1 - 1 8 6 7 ) tá­
maszkodott. Legfontosabb céljuknak Szerbia egyesítését tűzték ki
Bosznia és Hercegovinával. • A Mihailo fejedelem
emlékére emelt szobor

Mihailo Obrenovic (1823-1868). Milos fejede­

lem második fia, Szerbia fejedelme (1839-1868). A
Vucic-féle felkelés és az alkotmányvédőkkel történt
összetűzés után száműzték. Bécsben élt, s beutaz­
ta az európai fővárosokat, amelyekben bővítette
politikai és kulturális ismereteit. Második uralma
alatt (1860-1868) arra törekedett, hogy „a törvény
legyen Szerbiában a legmagasabb akarat". Mihailo
fejedelem érdeme sok hasznos törvény meghozata­
la, például a hadsereg megreformálásáról (1861-
ben megalapította a népi hadsereget) és az állam­
közigazgatásról. Az alkotmányosság terén tett refor­
mokkal pedig szinte hatályon kívül helyezte a török
alkotmányt. Központosította az államapparátust,
aktív külpolitikát folytatott (első Balkán-szövetség),
s számos kulturális intézményt támogatott. Legna­
gyobb sikerének a városok átadása számított 1867-
ben. Gyermektelen házasságában boldogtalan volt, ezért elvált feleségétől, Júlia fejedelemasszonytól.
A válás után közeli rokonát, Katarina Konstantinovicot akarta feleségül venni, ami miatt a szerb
közvélemény, különösen Ilija Garasanin kormányelnök, elítélte, amiért a fejedelem leváltotta. Mihailo
fejedelem a Karadordevic-pártiak által szervezett kosutnjaki merénylet áldozata lett. A Nemzeti Szín­
ház első előadása, amelynek új épületét a fejedelem emeltette, a Posmrtna slava kneza Mihaila címet
viselte (1869). Az ő nevéhez fűzik a Sto se bore misli moje című dal szövegének megírását is. Belgrád­
ban a Nemzeti Színház előtt áll gyönyörű lovas szobra a hat visszaszerzett város nevével.
148 MILOŠ ÉS MIHAILO OBRENOVIĆ MÁSODIK URALMA ( 1 8 5 8 - 1 8 6 8 )

„Felséges Uram (Mihailo Obre-

novic fejedelem), Önnek és az
egész szerb népnek tiszta szívből
gratulálok a montenegróiakkal
együtt a sikerekhez. Népünk
megújhodásának ez a legfénye­
sebb napja, s én országommal
együtt csatlakozok a szerbség
örömteljes ünnepéhez." (Nikola
Petrovic montenegrói fejedelem
távirata Mihailo fejedelemhez a
városok visszaszerzése alkalmá­
ból, 1867 áprilisában) A városok kulcsainak átadása Belgrádban, 1867 áprilisában

Ilija Garasanin jelentős diplomáciai megbeszéléseket foly­

tatott, hogy megszervezze a balkáni népek török uralom elle­
SZOTAR ni harcát. Erőfeszítéseit bizonyos siker koronázta, mert Szerbia
szövetségre lépett Görögországgal, Montenegróval, Romániával,
kompromisszum - kölcsönös en­
gedményekkel járó megegye­ valamint Josip Juraj Strossmayer horvát püspökkel és a bolgár
zés, megalkuvás hazafiakkal. így Szerbia széles körű támogatást nyert céljainak
megvalósításához. Az első, együttműködésről szóló megegyezést
a testvéri Montenegróval kötötték meg ( 1 8 6 6 ) , s ez képezte a szö­
vetség alapját. A fiatal Nikola Petrovic Njegos fejedelem, a két szerb
állam egyesülése esetén, készen állt lemondani hatalmáról Mihailo
fejedelem javára, s az uralkodócsalád hercegeként visszavonulni.
Az elkövetkező két évben létrejöttek a bolgár emigrációval, vala­
mint az észak-albán elöljárókkal kötött szerződések is, amelyeket
a Görögországgal ( 1 8 6 7 ) és a Romániával ( 1 8 6 8 ) megfogalmazott
szövetség koronázott. Ám Garasanin leváltása ( 1 8 6 7 ) , majd Miha­
ilo fejedelem meggyilkolása ( 1 8 6 8 ) megakadályozták az első Bal­
kán-szövetség és a közös törökellenes harc megvalósítását.

Az Egyesült Szerb Ifjúság

Az ifjú szerb szabadelvű értelmiség elégedetlen volt azzal,

• Đura Jakšić (1832-1878)
költő és festőművész
hogy az Oszmán Birodalom elleni szervezkedést folyton elhalaszt­
ják. Sürgős katonai akciót követelt. A szerb ifjúság a Giuseppe Maz-
zini vezette Ifjú Olaszország mintájára, az Újvidéken megtartott
értekezleten megalapította az Egyesült Szerb Ifjúság (Ujedinjena
 MILOŠ ÉS MIHAILO OBRENOVIĆ MÁSODIK URALMA ( 1 8 5 8 - 1 8 6 8 ) 149

omladina srpska, 1 8 6 6 ) nevű nemzeti jellegű, liberális célokat

hirdető szervezetet. A „szerb Athénban", ahogyan akkor Újvidéket
nevezték, a fiatalok a „szerb Spártáért" - Montenegróért - rajong­
tak, amely állandóan harcolt a törökökkel Hercegovina határán, és
folyamatosan segítette az ott élő szerbek felkeléseit ( 1 8 5 2 - 1 8 6 2 ) .
A forradalmi hangulat terjedéséhez nagyban hozzájárult
Svetozar Miletić, az első magyarországi szerb párt jövendőbeli
vezére, valamint Vladimir Jovanović, Szerbia vezető szabadelvű
gondolkodója. Az Egyesült Szerb Ifjúságnak nemcsak Szerbiában,
hanem Boszniában, Montenegróban, a katonai határőrvidéken,
valamint Dél-Magyarországon is voltak tagjai és támogatói. Veze­
tői azt hangoztatták, Mihailo fejedelemmel ellentétben, hogy csak
a belső (demokrácia) és a külső szabadság (függetlenség) egybe-
Vladimír Jovanovic (1833-
fonódásával válhat Szerbia a szerb egyesülés központjává.
1922). A szabadelvűek vezére
Svetozar Miletić, az Egyesült Szerb Ifjúság első embere, ha­ Szerbiában, az Egyesült Szerb
laszthatatlan közös akciót követelt Szerbiától és Montenegrótól Ifjúság megalapítója, politikus,
az Oszmán Birodalom ellen. 1871-ben Cetinje városában még egy közgazdász, a szerb kormány
titkos szervezet létesült A Szerbség Felszabadításának és Egyesü­ pénzügyminisztere. Korának
egyik legképzettebb egyénisége,
lésének Társulata néven. Az óhajtott általános felkelés azonban
a Szent András-napi országgyű­
elmaradt. Oroszország is azt ajánlotta Szerbiának, mondjon le a lés titkára. Londonban jelentet­
forradalmi tervekről. Az Egyesült Szerb Ifjúságot Magyarorszá­ te meg A szerb nép és A keleti
gon 1871-ben betiltották. Mégis, a szerbség felszabadításának és kérdés (Srpski narod i Istocno
egyesülési mozgalmának alapgondolatai a jövő hazafiainak ihletet pitanje) című könyvét. Szemé­
adtak. lyesen is ismerte Mazzinit,
Gladstone angol kormányfőt és

hhhhíb f o n t o s dátum<
számos tekintélyes francia ál­
lamférfit. Többször kényszerült
1858 a Szent András-napi országgyűlés, Miloš fejedelem visszatérése a emigrációba, Svájcban és Dél-
hatalomra Magyarországon élt. Itt szüle­
1860 Miloš fejedelem halála tett meg fia, Slobodan, az első
1862 a Cukur-kút ilyen nevű szerb, ismert jogász
és történész - Slobodan Jovano­
1866 megalakult az Egyesült Szerb Ifjúság
vic (1869-1858).
1867 a törökök átadták Mihailo fejedelemnek a szerb városokat
1868 Mihailo fejedelem meggyilkolása
1869 a Nemzeti Színház első előadása Belgrádban
1871 az Egyesült Szerb Ifjúság munkájának betiltása

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1 . Mi Mihailo fejedelem külpolitikájának legnagyobb sikere?
2 . Sorold fel az első Balkán-szövetség tagállamait!
3 . Milyen célokért szállt síkra az Egyesült Szerb Ifjúság, és miért támadta Mihailo fejedelmet?
 5. SZERBIA A FÜGGETLENSÉG UTJÁN
(1868-1878)
Melyik alkotmány volt hatályban Mihailo fejedelem uralkodása alatt?

Elevenítsd fel tudásodat! Ml tudsz a nagy keleti válságról (1875-1878)?

A helytartósági rendszer (1868-1872)

A közkedvelt Mihailo fejedelem meggyilkolásával bekö­

vetkezett válságnak hamarosan véget vetett az új uralkodó ki­
nevezése. A hadsereg egy kiáltvánnyal a tizennégy éves Milán
Obrenovicot, Mihailo távolabbi rokonát (Milos Jevrem nevű testvé­
rének unokáját) nevezte ki Szerbia fejedelmének. Nevében 1872-ig,
nagykorúságának eléréséig, az államot háromtagú helytartóság
(Milivoje Petrovic Blaznavac, Jovan Ristic és Jovan Gavrilovic) irá­
nyította. A helytartóság külpolitikájában gyorsan alkalmazkodott
a Balkánon megváltozott helyzethez, amely nem volt alkalmas egy
általános törökellenes felkelés elindításához.
A belpolitikában a helytartóság jelentős reformokat való­
sított meg, ezek közül legfontosabb az új alkotmány meghozatala
volt (1869). Az ún. helytartósági alkotmány Oroszország és az Oszt­
rák-Magyar Monarchia támogatásával lépett életbe, hogy megaka­
Milan Obrenovic fejedelem
dályozzák a Porta beavatkozását. Az alkotmány a parlamentáris
demokrácia megteremtésének fontos lépését képezte. Az áll ben­
ne, hogy a törvényhozói hatalmat az országgyűlés és a fejedelem
osztják meg egymás között. A képviselők három negyedét szinte ál­
talános szavazati joggal választották meg. Választói joggal rendel­
kezett minden nagykorú adófizető férfi. A képviselők egy negyedét
a fejedelem nevezte ki, mert fontosnak tartották, hogy a parasztok
és a kereskedők mellett tanult emberek is bekerüljenek az ország­
gyűlésbe. A helytartósági alkotmány, a török alkotmányhoz képest,
fontos előrehaladást jelentett a politikai szabadságjogok terén.
A helytartóság nem mondott le a Boszniával kapcsolatos
nemzeti tervről sem. Belgrádban különbizottság működött, amely­
ben a legaktívabbak a hercegovinai felkelők vezetői, Nicifor Ducic
és Mico Ljubibratic voltak. Ők voltak azok, akik magukra vállalták
a titkos szerb támaszpontok irányítását Banjalukán, Bihacban, Sza­
rajevóban, Bosanski Brodban, Dubrovnikban és Újvidéken. Elkészí­
tették a felkelés tervét is, amely Hercegovinában indult volna, innen
Natalija Obrenovic
pedig kiterjedt volna Boszniára. A helytartóság 1 8 7 0 folyamán si-
 SZERBIA A FÜGGETLENSÉG ÚTJÁN ( 1 8 6 8 - 1 8 7 8 ) 151

/ / / / osztrák hatás
• / / / / osztrák megszállás

területi terjeszkedés orosz hatás

(1878-1885)

az Oszmán B i r o d a l o m h a t á r a i a San Stefanó-i Bulgária

1 8 7 0 előtt határai

• A Balkán államai (1878 után)

152 SZERBIA A FÜGGETLENSÉG ÚTJÁN ( 1 8 6 8 - 1 8 7 8 )

kérteién tárgyalásokat folytatott a Portával Bosznia és Hercegovina

„Kedves népemhez,
kormányzásával kapcsolatban, amelyet Szerbia vett volna át.
Lassan egy éve, hogy testvéreink
Boszniában és Hercegovinában
fegyvert ragadtak, a féktelen Szerbia a nagy keleti válságban (1875-1878)
önkényeskedés és a hallatlan
zsarnokság ellen. Szenvedéseik A fiatal Milán fejedelem a hatalom átvétele után is tapasztalt
mindig visszhangra találtak a tanácsadóinak, főleg Jovan Ristićnek a hatása alatt uralkodott, aki
mi testvéri szívünkben. Amikor
különösen az ország külpolitikai irányvonalát befolyásolta. A nagy
pedig tavaly jajveszékelésüket
újból hallani véltük, jelentet­ keleti válság kirobbanásakor (1875) Milán fejedelem éppen a ro­
tem országgyűlésünkben, hogy mán nemesi családból származó Kesko Natáliával kötendő házas­
megteszek mindent, ami csak sága előkészületeivel volt elfoglalva. Az Osztrák-Magyar Monarchia
tőlem telik, azoknak a vidékek­ és Oroszország a szerb fejedelemnek semlegességet tanácsoltak.
nek a megnyugtatására, ame­ Oroszország szlávbarát bizottságai, az orosz kormánnyal ellentét­
lyek iránt nem lehetünk közöm­ ben, a szláv összetartás nevében, háborúba szólították Szerbiát. A
bösek. Kijelentettem, hogy a szerbiai közvélemény is a háborút támogatta, illetve a hercegovinai
közvetlen szomszédságban lévő
és a boszniai felkelők megsegítését. Szerbiából önkéntesek érkeztek
Szerbia többet tűr, mint bárki
Boszniába, a montenegróiak pedig a hercegovinai lázadóknak nyúj­
más, úgy erkölcsi, mint gazda­
sági szempontból, a szomszé­ tottak segélyt. Tömegesen érkeztek orosz önkéntesek a Balkánra.
dok időnkénti lázadásai miatt. A szerb katonaság élén Csernyajev orosz tábornok állt. 1876 júni­
Ezért érdekelt, hogy ennek a usában Szerbia és Montenegró szövetségre léptek, és katonai meg­
helyzetnek mindörökre véget egyezést kötöttek, majd a következő hónapban háborút üzentek a
vessen." (Idézet Milán fejedelem törököknek. A montenegróiak szétverték az ellenséges hadsereget
kiáltványából az Oszmán Biro­ Vučji Dónál és Fundinánál (1876), míg Szerbia négy irányban is pró­
dalomhoz intézett hadüzenet bálkozott a harcokra gyengén felkészült erőivel. Nem Bosznia felé,
kapcsán, 1876júliusában)
hanem dél irányába indítottak hadjáratokat.
A Dunisnál elszenvedett vereség után, 1 8 7 7 márciusában,
Szerbia békét kötött a törökökkel, míg Montenegró folytatta a ha­
dakozásokat. Amikor 1 8 7 7 decemberében Oroszország is belépett
a háborúba, Szerbia ismét hadműveletekbe kezdett. Néhány hónap
leforgása alatt a szerb hadseregnek sikerült felszabadítani Dél-Szer­
bia nagyobb részét Niš, Leskovac, Vranje, Pirot, Prokuplje, Kuršum-
lija városokkal, és eljutni egészen a kosovói Gracanicáig, ahol a szerb
harcosok megemlékeztek a rigómezei hősökről. Ám az orosz-török
fegyverszünet miatt, amely minden háborús felet érintett, a szerb
erőknek vissza kellett vonulniuk Kosovóból.

A függetlenség (1878)

A fegyverszünet megkötése után, 1 8 7 8 márciusában, Orosz­

ország a San Stefanó-i békével a törököknek súlyos feltételeket
szabott. Megalakult a nagy bolgár állam, amely lehetővé tette az
M. G. Csernyajev tábornok
oroszoknak, hogy kijáratot kapjanak a Földközi-tengerre. Az euró-
 SZERBIA A FÜGGETLENSÉG ÚTJÁN ( 1 8 6 8 - 1 8 7 8 ) 153

Jovan Ristic (1831-1899). Államférfi, politikus, történész. Németország­

ban történelmet tanult, ahol a híres Leopold von Ranke történész tanít­
ványa volt. Később a fejedelem nagykövete (kaputyehája) lett Isztam­
bulban, ahol 1867-ben a városok visszaszerzésén tevékenykedett. Milán
fejedelem kiskorúsága alatt (1868-1872), a helytartótanács tagjaként,
nagyban hozzájárult az 1869-es alkotmány meghozatalához. Hivatalosan
nem vehetett részt a berlini kongresszuson, de sikerült felkelteni az euró­
pai képviselők figyelmét a szerb kérdés iránt. Több ízben megválasztották
miniszterelnöknek, Milán fia, az ifjú Aleksandar Obrenovic király ide­
jében pedig régens volt. A liberálisok vezetőjeként két évtizeden át Szerbia
politikai életének kulcsfontosságú személyisége volt. Koráról több törté­
nelmi művet írt. Ilija Garasanin után az első európai mércékkel mérhető
államférfi.

pai nagyhatalmaknak azonban nem felelt meg, hogy Oroszország

megerősödjön a Balkánon, ezért 1 8 7 8 júniusában összehívták a
„Ami az ember számára a sza­
berlini kongresszust. Oroszországon és Törökországon kívül ezen badság, az az állam számára a
az összejövetelen jelen volt Németország, az Osztrák-Magyar Mo­ függetlenség... Alkalmam volt
narchia, Nagy-Britannia és Franciaország. Ottó von Bismarck el­ Berlinben megismerni a híres
nökletével a berlini kongresszus több fontos határozatot hozott, Ranke történészt, aki megírta a
amelyek hatályon kívül helyezték a San Stefanó-i béke határoza­ szerb felszabadulás történetét.
tait. A balkáni államok képviselői nem kaptak jogot a kongresszuson Amikor meglátott, gratulált a
való részvételre. szerb függetlenség eléréséhez,
ami a legnagyobb kincs orszá­
A berlini kongresszus döntései a következők: nagy Bulgária gunk számára. Azon megjegy­
helyett két kisebb, a szultán felsőbbrendű hatalmát elismerő auto­ zésemre, hogy nálunk megosz­
nóm tartomány (a Bolgár Fejedelemség és Kelet-Rumélia) jött lét­ lanak a vélemények, és egyesek
re. Szerbia, Montenegró és Románia elnyerték függetlenségüket. nagyobb hangsúlyt fektetnek a
A nagyhatalmak elismerték Szerbia terjeszkedését dél felé (a nisi, terület nagyságára, ez az ismert
a piroti, a vranjei és a toplicei kerület területén), míg Montenegró ember azt válaszolta, hogy a te­
megszerezte Podgorica, Niksic és Bar városát. Kosovo és Metohija, rület megnövelésének is vannak
hasznos következményei, de a
valamint a Vardari Macedónia az Oszmán Birodalomban marad­
függetlenség az az alap, amely­
tak. A berlini kongresszus legnagyobb nyertese az Osztrák-Ma­
re az államok építik jövőjüket,
gyar Monarchia volt, mert megszerezte Bosznia és Hercegovina mint ahogyan azt Poroszország
megszállásának jogát. Ezek a területek csak formálisan maradtak történelme is bizonyítja. Mind­
a törökök hatalma alatt. ezt csak azért említettem meg,
A Szerb Fejedelemség, hét évtizeddel a szerb forradalom ki­ hogy rámutassak, mennyire
robbanása után, végre elnyerte függetlenségét. Abban az időben értékelik a világban a mi füg­
getlenségünket." (Idézet Jovan
Európában csak kb. húsz nemzetközileg elismert állam létezett.
Risticnek a berlini kongresszus
Bár a függetlenség kivívása óriási politikai és katonai sikernek határozataival kapcsolatban
számított, a szerb külpolitika fő célja nem valósult meg. Szerbia elhangzott beszédéből az or­
egyesülése Boszniával, Hercegovinával és Oszerbiával az ország szággyűlés titkos összejövetelén,
katonai felkészületlensége és a nagyhatalmak támogatásának el­ Kragujevacon, 1878 júliusában)
maradása miatt nem következett be.
154 SZERBIA A FÜGGETLENSÉG ÚTJÁN ( 1 8 6 8 - 1 8 7 8 )
•
• Uroš Knežević:
A fehérruhás lány
Szerbia városai. Egy francia
utazó 1833-ban Belgrád lakos­
ságának számát 18 000-re be­
csülte, ebből 10 000-re a szer­
bekét, a törökökét (muzulmá­
nokét) kb. 6000-re, a zsidókét
1500-ra, a görögökét 1000-re,
valamennyi vlachhal és bolgár­
ral együtt. Az első szerb nép­
számlálási adatok szerint (1834)
Belgrádban 7033 szerb élt. Öt
év múlva (1839) a városban 20
000 szerb élt, és mindössze 3000
muzulmán. 1834-ben a nagyobb
városok közé tartozott Sabac
(13 000), Uzice (12 000), Sme-
derevo (4000), valamint Kra-
gujevac, Milos fejedelem szék­
helye is 2500 lakosával.
A Szerb Fejedelemség - területe, lakossága, gazdasága
Mihailo és Milos fejedelmek alatt, valamint az alkotmány­
védők idejében Szerbia vonzotta a különböző vidékekről érkező
telepeseket. A fejedelemségben biztos tulajdont képezett a szabad
paraszti birtok, s alacsonyabbak voltak az adók is, mint a szom­
szédos török tartományokban, ahol a keresztények súlyos elnyo­
matásban éltek. Szerbiában, minden paraszt ura volt saját kezűleg
művelt birtokának, és szabadon rendelkezett vele: eladhatta, örö­
kölhette vagy elcserélhette, illetve azzal vetette be, amivel akar­
ta, semmiféle korlátozások nem léteztek. Az adót az államnak, a
Szerb Fejedelemségnek fizette, amely annak egy részét, a füg­
getlenség elnyeréséig, állami adó formájában a Portának adta át
Isztambulban.
A Szerb Fejedelemség összterületének nagysága 1833-ban
2
37 8 4 1 k m , ami nem változott az elkövetkező negyvenöt évben,
tehát a függetlenség elnyeréséig 1878-ban. Bár területe élesen kö­
rülhatárolt volt, az állandó bevándorlásoknak köszönhetően nőtt
a lakosság száma. Négy évtized alatt ( 1 8 3 4 - 1 8 7 4 ) megkétszere­
ződött: 6 7 8 192-ről (az 1834-ből származó első népszámlálási
adatok szerint) 1 3 5 3 8 9 0 - r e (az 1874-es összeírás szerint) nőtt.
Különösen megnőtt a bevándorlások száma a kelet-boszniai és dél­
szerbiai sikertelen szerb felkelések után, valamint a sorozatos her-
cegovinai lázadásokat ( 1 8 5 2 - 1 8 6 2 ) követően.
Szerbia még fel nem szabadított vidékei, amelyek a fejede­
lemség határaitól délebbre estek, Ószerbia néven ismertek. E terü­
let alatt tulajdonképpen a középkori Szerbiát értjük, vagyis a mai
Dél-Szerbiát, Raskát (novopazari szandzsák), Kosovót és Metohiját
Prizrenig, Szkopjét, Veleszt és Tetovót. Ószerbia nagyobb része al­
bán pasák kezében volt, akik állandóan sanyargatták az ott élő, fő­
leg szerb keresztény lakosságot. A török és az albán erőszak ellen
nagy csoportokban menekülő szerbség a Szerb Fejedelemségben
talált menedéket.
A XIX. század közepén Szerbia összlakosságának 9 0 % -
át parasztok alkották. A megművelhető földek nagyobb része
( 8 2 % ) tíz hektárnál kisebb paraszti birtokokból állt. A parasztok
két harmada kukoricát, egy harmada pedig búzát termesztett.
Főleg az állatállománnyal kereskedtek az osztrák piacon. A kis­
számú kereskedő a lakosságnak csak 2%-át tette ki. Az államhi­
vatalnokok száma folyamatosan növekedett: tíz év alatt 169-ről
(1830-ban) 672-re nőtt a számuk, ezekből 2 0 0 rendőr volt. A hiva-
 SZERBIA A FÜGGETLENSÉG ÚTJÁN ( 1 8 6 8 - 1 8 7 8 ] 155

talnokokhoz t a r t o z t a k a bírók, a titkárok, a tanítók és a fejedelmi SZOTAR

udvarban szolgáló hivatalnokok is.
archimandrita - a görögkeleti
Habár főleg mezőgazdasági országnak számított, Szerbia
egyház kolostorfőnöke
gazdasága fokozatosan fejlődött. A fejedelemség kedvező földrajzi
szlavofil - szlávbarát
fekvése, az osztrák határ és a bécsi, valamint a pesti piac közelsége
számos üzleti lehetőséget nyújtott.

A családi zadruga (családi/házközösség). A kisbirtokos paraszti társada­

lomban az 1860-as évekig a faluközösség alapját a családi zadruga alkotta.
A kereskedők és a kézműve­
A több generációhoz tartozó, legtöbbször 20, de néha 100 tagot is számláló,
sek. Belgrádban, ahol a keres­
egy tető alatt élő közösséget a házigazda (családfő), annak fiai családjuk­
kedelem 80%-a összpontosult,
kal, valamint testvéreinek a fiai alkották. Jellegzetességük: a közös vagyon,
a kereskedők java részét görö­
illetve a közös földbirtok és állatállomány. A zadruga élén nem a legidő­
gök, zsidók és cincárok (elgörö­
sebb, hanem a legtehetségesebb egyén állt, míg a zadruga női részét a gazd­
gösödött vlachok) alkották. A
asszony felügyelte. A munkát általában annak alapján osztották el, hogy
muzulmánok távozása után a
kinek mihez volt tehetsége.
kézművesek legtömegesebb cso­
portját a szerbek alkották, főleg
szabók, cipészek és papucskészí­
tők. Új kézműves foglalkozások
csak az Ausztriából érkező szer­
beknek, németeknek, zsidóknak
és a kisszámú olasznak köszön­
hetően honosodtak meg (órás-,
aranyműves mesterek, nyomdá­
szok, könyvkötők...). 1825-ben
Belgrádban négyszáz kézművest
számláltak, 1835-ben már leg­
alább kétszer annyit.

Mina Karadzic: Belgrád

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K FONTOS D Á T U M O K

1. Miért jelentős a helytartósági alkotmány? 1868 Mihailo fejedelem meggyilkolása

1869 a helytartósági alkotmány
2 . Magyarázd meg, miért nem valósította meg Szerbia
1872 Milán fejedelem nagykorúsága
a berlini kongresszus után külpolitikája legfonto­
1875 felkelés Hercegovinában, a nagy keleti
sabb célját?
válság kezdete
3 Melyik az a négy déli kerület, amelyet a berlini 1876 Szerbia és Montenegró háborút üzen­
kongresszus után Szerbiához csatoltak? tek az Oszmán Birodalomnak
1878 a berlini kongresszus, a nagy keleti vál­
4. Miért vonzotta a Szerb Fejedelemség a beván-dor-
lókat? ság vége
 6. MONTENEGRÓ (CRNA GORA) A XIX. SZÁZADBAN
(a függetlenség elnyeréséig, 1878)
Mikor került Montenegró területe török fennhatóság alá?

Területe, lakossága és az államrendszer kiépítésének kezdetei

A magas hegyláncokkal védett és körülhatárolt Monteneg­

ró (Crna Gora) lassan alakult át törzsszövetségi közösségből ren­
dezett állami közösséggé. A XIX. század elején a harminchat törzs
kb. 1 2 0 0 0 0 montenegróit számlált. Az érseki székhely, Cetinje vá­
rosa körül szétszórtan éltek megközelítőleg kétszáznegyven falu­
ban. A törzseknek, illetve a nemzetségek közösségeinek megvolt
a saját területük. A törzsek nemzetségekre, ezek pedig családok­
ra oszlottak. A főbb, egymással gyakran összetűzésbe kerülő tör­
zsek a Vasojevicek, a Kucik, a Bjelopavlovicok, a Cucik, a Piperék, a
Drobnjakok, a Pivljanok, a Bratonozicok stb. voltak. A törzsek kö­
zötti viszályok, a vérbosszú és az általános elmaradottság gátolták
Montenegrót a balkáni zárt, patriarchális, hegyi közösségből az
Danilo érsek-püspök
(1695-1735) európai intézményekkel rendelkező, modern társadalommá való
átalakulásában.
Montenegró élén 1696-tól a Petrovic Njegos családból szár­
mazó cetinjei érsekek álltak. A metropolitákat kezdetben az ipeki
(peci) pátriárkák, később pedig a karlócai érsekek iktatták be. A
tehetségesebb és erélyesebb metropoliták idővel kezükben össz­
pontosították az egyházi és a világi hatalmat. 1851-ig e kettős
hatalom nagybácsiról unokaöccsre szállt. A püspökség mellett
Montenegróban a másik jelentős intézmény a kormányzóság volt,
amely legtöbbször a velencei érdekeket védelmezte, s arra töreke­
dett, hogy teljesen átvegye a világi hatalmat.

I. Péter érsek-püspök 1816-ban arra kérte Milos fejedelmet, hogy fogadja be

Szerbiába a Drobnjak törzs bevándorlóit: „Tudom, hogy milyen nehéz hely­
zetben vagy, de vannak elnéptelenedett vidékeid, ahová az én szegényeim
letelepedhetnének. Valóságos farkasokká válnak, ha a törökökkel kell szem­
I. Péter érsek-püspök
benézni." Erre Milos fejedelem a következőt válaszolta: „Mi egy nép vagyunk.
(1784-1830) Csak jöjjenek, s mi befogadjuk őket mint testvéreinket."
 MONTENEGRÓ (CRNA GORA) A XIX. SZÁZADBAN 157

Danilo érsek-püspök idejében ( 1 6 9 7 - 1 7 3 5 ) Montenegró szo­

ros kapcsolatot teremtett az orosz császári udvarral. Sikerült ki­
harcolnia Oroszországtól az állandó évi támogatást a püspökség,
a törzsfők és a cetinjei kolostor számára. Oroszország védnöksége
döntően befolyásolta Montenegró jövőjét.
Az Oroszország iránt táplált bizalomnak, amely oly erős
volt a balkáni népek között, külön jelentősége volt Montenegró­
ban. Emiatt történhetett meg, hogy egy kalandor III. Péter orosz
cárnak adta ki magát, és Montenegró élére került. A történelembe
mint Scepan Mali ( 1 7 6 7 - 1 7 7 3 ) vonult be, aki igyekezett rendet te­
remteni a harcias törzsek között és megszüntetni a vérbosszút. A
szkadari pasa parancsára megmérgezték.

Szerb ábécéskönyv (bukvar)

Montenegróban
I. Péter (Petar Petrović Njegoš, 1784-1830)

A törzsek kibékítését I. Péter püspök folytatta. A törökökkel

vívott háborújában sikeresen egyesítette a montenegrói és a hegy­
vidéki törzseket. A szkadari pasát Martiniéinál és Krusinál (1796)
legyőzte. E nagy szerb sikerek a Bjelopavlovićok, valamint a Pipe­
rék területének Montenegróhoz való csatolását eredményezték. r O P C K I H IMKII A 111»

Az imáiról, parancsairól és szemrehányásairól ismert I. Péter több

fontos dokumentumot és törvényt hozott a rend érdekében. Az Ál­ m-Tomiiriio cutuTic

talános montenegrói és hegyvidéki törvénykönyvet (1798) a törzsek

közötti viszályok és a vérbosszú letörése érdekében fogalmazta
meg. Ugyanabban az évben, ugyanabból a célból megalakult a leg­ C B P H I K T K y XVII B I K K A .

felsőbb bírói szerv is (Montenegró és a Hegyvidék Bírósága).

a ILH.
I. Péter szoros kapcsolatot teremtett Karađorđeval, a BJLUMKK UPHOrOCKOrA
szerb felkelő erőkkel közös akciókra számított. A monteneg­
róiak a szerb vezérrel Sjenicában találkoztak 1809-ben. A két szerb
uralkodó közötti levelezés azonban utána sem szűnt meg. I. Péter
orosz védelem alatt háborút folytatott Boka Kotorskában és Dub­
rovnik környékén, területszerzésben reménykedve. Azt tervezte i • <»
1807-ben, hogy létrehoz egy szláv-szerb császárságot dubrovni­
ki székhellyel. Ehhez az államhoz tartozott volna Montenegrón
kívül Hercegovina, Boka Kotorska és Dalmácia. Terveit azonban l A hegyek koszorúja,
meghiúsították a bécsi kongresszus 1815-ben hozott határozatai, Njegoš költeménye
Karađorđe vezérről
amelyek értelmében Boka Kotorska a Habsburg Birodalomé lett.
 Közvetlenül halála után I. Pétert szentté avatták.
A szerb naptárban Cetinjei Szent Péter néven sze­
repel. Földi maradványait a cetinjei kolostorban
helyezték örök nyugalomra.

II. Péter (Petar Petrovic Njegos, 1830-1851)

A nép körében Rade püspök néven ismert

• II. Péter (Petar Petrović Njegoš)
„Hogy mennyire hátrányosak a
szerb dolgok korunkban, azt az is
bizonyítja, hogy mennyire belefá­
radtam a már két évtizede tartó
véres és viharos uralkodásomba...
Nem létezik egyetlenegy szerb sem
Önön kívül, aki a szerbséget job­
ban szeretné és tisztelné, de nem lé­
tezik egyetlenegy szerb sem rajtam
kívül, aki Önt jobban szeretné és
tisztelné nálam." (II. Péter Ilija Ga-
rasaninhoz írt leveléből, Cetinje,
1850)
II. Péter I. Péter unokaöccse és örököse volt. Az ál­
lamvezetésben eszközölt reformokkal nem ért fel
elődjéhez. A történelembe elsősorban nagy szerb
költőként vonult be. A Gorski vijenac (Hegyek ko­
szorúja, 1 8 4 7 ) és a Luce Mikrokozme ( 1 8 4 5 ) című
műveivel megerősítette a kosovói kultuszt, mint
a szerbség egyesülésének fontos mozgatóere­
jét. Míg Ilija Garasanin a politikai egység alapjait
fektette le, addig II. Péter a szerb felszabadulás
szellemi erejét alapozta meg. Kitartóan dolgo­
zott a bírói és a politikai hatalom megszervezésén. Megszüntette a
kormányzóságot. 1831-ben megalapította a szenátust (Praviteljst-
vujuscí senat crnogorski i brdski), melynek tagja volt a tizenkét
legtekintélyesebb vezető, majd a gvardiát (rendőrséget) is, amely
a szenátus parancsára békítette az összetűzésben lévő törzseket.
Megalakult a tollas gárda (testőrök, perjanikok) is, amely tekinté­
lyes családokból származó ifjakat tömörített.
II. Péter jó viszonyt épített ki a szerbiai alkotmányvédőkkel,
elsősorban Ilija Garasaninnal, kinek előrelátását nagyon értékelte,
valamint Aleksandar Karadordevic fejedelemmel is. Jól ismerte

A modern szerb dinasztiák (uralkodóházak) eredetéről. A montenegróiak tömegesen telepedtek le a

XVIII. század folyamán Szerbia gazdag, ám teljesen elnéptelenedett, erdőssé vált központi vidékeire,
amelyet Sumadijának neveztek el. Az első és a második szerb felkelés számos vezére és harcosa, aki
erről a tájról származott, montenegrói törzsek leszármazottá volt. Maga Karađorđe Petrović, a Ka-
radordevic-ház uralmának megalapozója is a Vasojević törzsből származott. Miloš fejedelem, az Obre-
novićok őse a Bratonožićoktol eredt, míg a Petrović Njegoš család a szerb Hercegovinából érkezett.
 MONTENEGRÓ (CRNA GORA) A XIX. SZÁZADBAN 159

Garasanin tervét egy általános felkelés elindításáról a szerb földek

egyesítése végett. A Karadordevicok uralma alatt egyesült szerb
államban saját magát a peci szerb pátriárka szerepében látta.

Danilo fejedelem (1851-1860)

II. Péter utóda unokaöccse, Danilo volt, a Petrovic Njegos

család első olyan képviselője, akit nem avattak püspökké. Danilo,
orosz beleegyezéssel, Montenegró és a Hegyvidék fejedelme lett,
élesen elválasztva ily módon a világi hatalmat az egyházitól. Le­
törte a törzsi szeparatizmust, megerősítette a hivatalnoki kart, és
átszervezte a katonaságot. Az új, 1855-ös törvénykönyv (I. Danilo
törvénykönyve) a modern állami intézmények kiépítését szolgálta.
Danilo fejedelem tevékeny külpolitikát folytatott. 1852-ben
segítséget nyújtott a szerb felkelőknek a szomszédos Hercegovi­ „Bár ebben az országban a szer­
nában. Montenegró csak a nagyhatalmak közbenjárására kerülte ben kívül más nemzetiség nem
el a súlyos vereséget Omer Latas pasa török erőitől ( 1 8 5 3 ) . Mirko él, és a keleti pravoszlávság az
egyetlen vallás, mégis minden
Petrovic Njegos vajda a hercegovinai lázadókkal győzelmet ara­
idegen fajú és máshitű ember
tott a törökök felett Grahovónál 1 8 5 8 májusában. Ezt követően egy itt szabadon élhet, és azt a sza­
nemzetközi bizottság meghúzta a határt Montenegró és az Osz­ badságot, valamint azt az igaz­
mán Birodalom között. Indulatosságával és önkényeskedésével a ságosságunkat élvezheti, ame­
fejedelem számos ellenfelet szerzett magának. 1 8 6 0 - b a n merény­ lyet élvez minden montenegrói
és hegyvidéki lakosunk." (I. Da­
let áldozata lett Rotorban, melyet személyes ellensége követett el.
nilo törvénykönyve, 1855)

Nikola Petrović Njegoš - a függetlenség elnyerése

Danilót szintén unokaöccse, Miklós (Nikola Petrovic) kö­

vette, aki előbb Montenegró fejedelme ( 1 8 6 0 - 1 9 1 0 ) , majd királya
( 1 9 1 0 - 1 9 1 8 ) lett. A grahovói győztes, Mirko vajda fia volt. Ez a
szerb uralkodó a leghosszabb ideig, ötvennyolc évig állt az állam
élén. Tehetséges költő, a belpolitikában önkényeskedő, a külpoli­
tikában a szerbség egyesítéséért kitaróan küzdő államférfi volt.
Trónra lépésének kezdetén, a törökökkel folytatott első háború­
jában, 1862-ben, az erősebb szultáni csapatok vereséget mértek
a montenegróiakra. Csak Oroszország közbelépése mentette meg
őket a teljes sikertelenségtől. Nikola szorosan együttműködött Mi-
I. Nikola címere
hailo fejedelemmel az első Balkán-szövetség létrehozásában. Az
160 MONTENEGRÓ (CRNA GORA) A XIX. SZÁZADBAN

volt az álma, hogy Montenegró egyesüljön Szerbiával, s jelentős

segélyt nyújtott a hercegovinai felkelőknek 1875-ben. A törökök­
kel folytatott háborúban ( 1 8 7 6 - 1 8 7 8 ) kiszélesítette Montenegró
határait, s kijáratot biztosított a tengerre. Szerbiával együtt Mon­
tenegró is a berlini kongresszuson nyerte el függetlenségét ( 1 8 7 8 .
július 13-án).
Az első jelentős győzelmeket a törökök felett Montenegró
az 1 8 7 6 és 1 8 7 8 között vívott csatákban, Vučji Dónál és Fundiná-
nál (1876) érte el. A berlini kongresszuson szinte minden újonnan
szerzett területét elismerték Nikšić, Podgorica, Kolašin és Žab-
ljak városokkal, valamint a tengermellék egy részét Bárral. Ulcinjt
utólag nyerte el Plav és Gusinje fejében, ahol a felfegyverkezett al­
bánok megakadályozták a Montenegróhoz való csatolást. A Mon­
tenegrói Fejedelemség területe a határok végleges meghúzásával
2
1878-ban 9 0 0 0 k m - t tett ki, kb. 1 6 0 0 0 0 lakossal. A berlini kong­
resszus után Nikola fejedelem nagyobb hangsúlyt fektetett az ál­
lamapparátus és a kultúrintézmények kiépítésére.

A Petrović Njegoš
dinasztia
I. Danilo
(püspök 1697-1735)
Sava
(püspök 1735-1781)
Vasilije
(püspök 1750-1766)
I. Péter
(püspök 1784-1830)
II. Péter
(püspök 1830-1851)
I. Danilo
(fejedelem 1851-1860)
I. Nikola
(fejedelem 1860-1910,
király 1910-1918)
 MONTENEGRÓ (CRNA GORA) A XIX. SZÁZADBAN 161

„Montenegróban a legfőbb méltóság a metropolita (érsek), akit általá­

ban vladikának (püspöknek) neveznek. Amikor a montenegróiak vele
beszélnek, akkor „szent püspökünkének szólítják, de amikor maguk kö­
zött említik, gyakran uruknak is nevezik. A teljes címe „montenegrói és
hegyvidéki püspök", de néha használja a kormányzó címet is... A vladika
mellett minden náhije élén szerdár, minden törzs élén pedig vajda, feje­
delem és zászlós áll. Minden cím egyes családokon belül örökölhető. Az
említettek mellett minden törzsben vannak olyan tekintélyes személyek,
akiket főnöknek neveznek... Ám ezek a szépen hangzó nevek csak egysze­
rű címek. Egyiket sem illet semmilyen jövedelem, s hatalmat sem bizto­
sít senki felett. Itt olyan nagy egyenlőség uralkodik, mint amilyen sehol
máshol a világon. Még a legnyomorultabb is mondhatja: „Te nem vagy
különb nálam!" (Vuk Karadzic, Montenegró és a montenegróiak)
 Marko Miljanov
Popović (1833-
1901), a Kuča
törzs vajdája, a
modem szerb tör­
ténelem egyik leg­
nagyobb hőse. Ka­
tonai hírnevét a
törökökkel folyta­
tott nehéz csaták­
rt ban szerezte (1862,
1876, 1878 folya­
mán). Túl nagy
népszerűsége miatt
Nikola fejedelem
üldözni kezdte,
de minden meg­
próbáltatást elviselt. Idős korában tanult meg olvasni
és írni. Nevéhez fűződik az egyik legnagyszerűbb mű
a montenegróiak szokásairól, amely számos erkölcsi
tanulságot tartalmaz (Primjeri čojstva i junaštva).

1796 csaták Martiniéinál és Krusinál

1798 az Általános montenegrói és
hegyvidéki törvénykönyv elfo­
gadása, valamint a Monteneg­
ró és a Hegyvidék Bíróságának
megalakulása
1847 megjelent a Hegyek koszorúja
1858 a grahovói csata
1876 háború Törökországgal-győzel­
mek Vucji Dónál és Fundinánál
1878 Montenegró függetlensége
protektorátus - valamely államnak egy gyengébb ál­
lam felett gyakorolt „védnöksége", fennhatósága
Brda (Hegyvidék) - Kelet-Hercegovina szerb törzsek
által lakott területe, amely Montenegró megalaku­
lásakor annak részévé vált
szeparatizmus - különválásra, elszakadásra irányuló
törekvés

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K
1. Mi gátolta a modern államintézmények kiépítését Montenegróban?

2 . Ki volt Montenegró első világi uralkodója?

3 . Sorold fel azokat a városokat, amelyek a berlini kongresszus után kerültek Montenegróhoz!
 A SZERB NÉP IDEGEN
URALOM ALATT A XVIII.
SZÁZAD VÉGÉTŐL A XIX.
SZÁZAD HETVENES ÉVEIIG

Pavle Simic: A Szerb Vajdaság kikiáltása

 1. A SZERBEK
A HABSBURG MONARCHIÁBAN
Elevenítsd fel tudásodat! Milyen kiváltságokat élveztek a szerbek a Habsburg Monarchiában az
1690-es nagy szerb vándorlás után?

Hogyan végződött az 1848/49-es forradalom Magyarországon?

Kiváltságok, terület, műveltség A két császárságban élő szerb

A Habsburg Monarchiában élő szerbek a XIX. század első
lakosság. A XIX. század kö­
felében a szigorúan központosított császári kormány élén álló zepén a Habsburg Birodalom­
Metternich herceg irányítása alatt álltak, s nem rendelkeztek sem­ ban megközelítőleg félmillió gö­
miféle nemzeti jogokkal. Még a nemzeti-egyházi nemzetgyűléseik rögkeleti vallású szerb élt, Szer­
megtartását sem engedélyezték (bár ez volt az egyik alapkiváltsá­ biában pedig kb. 956 000. Még
néhány százezer élt Ószerbia
guk), két eset kivételével, amikor új karlócai érseket választottak.
és Montenegró területén, míg
A szerbek kiszolgáltatott helyzetére panaszkodott Josif Rajacic Boszniában és Hercegovinában
metropolita a magyar nemzetgyűlés ülésén 1834-ben: „Minden a 400 000 szerb az ott lévő la­
tisztség, minden fizetett hivatalnoki állás a római katolikusok kosságnak legalább a felét ké­
és a protestánsok kezében van; a görögkeleti (pravoszláv) vallá- pezte.
súaknak nem marad más hátra, minthogy szerencsét próbáljanak
a [katonai] táborokban és a kolostorokban."
A dél-magyarországi szerbek a XIX. század első felében
a szerb nép legfelvilágosultabb és leggazdagabb rétegét képez­
ték. Az iskolázott szerbek száma a Habsburg Birodalomban
többszörösen felülmúlta az önkormányzattal rendelkező fejede­
lemségekben vagy a török uralom alatt lévő területeken élő isko­
lázott szerbek számát. A Duna mellékéről érkező tanult szerbek
jelentős része a hivatalnokok, tanítók és gazdasági szakemberek
hiányában szenvedő Szerb Fejedelemség szolgálatába lépett. Szer­
biában „nemackaroknak" nevezték őket, mert Ausztriából érkez­
tek, Ausztriát pedig a szerbiaiak Németországnak hívták. Ezek
a szerbek voltak a modern Szerbia intézményei kiépítésének fő
támaszai.
A XIX. századi szerb kultúra központjai északról dél felé
haladva Bécs, Pest, Újvidék és Belgrád voltak. Különösen Újvidék
volt fontos a szerb művelődés fejlődésében. Ezért is nevezték szerb
Athénnak. Vuk Karadzic joggal nevezte ezt a várost a világ legna­
• Sava Tekelija gróf
gyobb szerb városának. A Monarchiában élő szerbek nagy része a
 166 A SZERBEK A HABSBURG MONARCHIÁBAN

Szerbiával való egyesülést óhajtotta, kivéve az egyházi főurakat, a

kisszámú arisztokráciát, a kereskedőket és a határőrvidéki tiszti
kart, akik hűségesek maradtak a Habsburgokhoz.

A szerbek részvétele az 1848/1849. évi forradalomban

Az 1 8 4 8 - a s bécsi forradalom hírére, amely megbuktat­

ta a gyűlölt Metternich herceg kormányát, Magyarország is
forrongani kezdett, jelentős szabadelvű és demokratikus követe­
lésekkel. 1 8 4 8 márciusában és áprilisában a szerbek az egyházi-
iskolái önkormányzattal, valamint a szerb nyelv mint hivatalos
Az 1848/49. évi forradalom nagy nyelv használatával kapcsolatos követeléseiket óvatosan a ma­
fordulópontot jelentett a magyar­
gyar országgyűlés elé terjesztették. A magyar vezetőség azonban
országi szerbek történelmében.
Szerbia és Montenegró mellett visszautasított minden szerb próbálkozást, abból kiindulva, hogy
ekkor létrejött még egy gócpont, a Magyar Királyság területén (ahol a magyarok már kisebbséget
ahol a szerbek nemzeti felszaba­ alkottak) a politikai jogok csak őket illetik. A szerb követeléseket
dulásukért küzdöttek: a Szerb veszélyesnek nyilvánították a forradalomban megszülető magyar
Vajdaság (Vojvodstvo Srbsko államra és a nem magyar népekkel szembeni elmagyarosító poli­
vagy Srpska Vojvodovina).
tikára nézve. A magyarok Kossuth következő szavaival utasították
el a szerb követeléseket: „Akkor döntsön inkább köztünk a kard."
A nagy karlócai májusi nemzetgyűlésen 1 8 4 8 - b a n a szerb
társadalom szinte minden rétegének képviselői jelen voltak. A kö­
vetelések között elhangzott a Szerb Vajdaság létrejöttének szük­
ségessége, amelyhez Bánát, Bácska, Szerémség és Baranya tarto­
zott volna. Szerb vajdának Stefan Supljikac határőrezredest vá­
lasztották meg, míg Josif Rajacic karlócai metropolita lett a pátri­
árka. A szerb főbizottság mint ideiglenes hatalmi szerv élén Dorde
Stratimirovic tiszt állt, aki tüstént hozzáfogott Vajdaság katonai
védelmének megszervezéséhez. A Habsburg Monarchia fennma­
Milica Stojadinovic Srpkinja radásának kérdését senki sem fejtegette, hiszen azt hangoztatták,
(1830-1878), szerémségi szüle­ hogy „a szerb nép politikailag szabad és független, Ausztria hatá­
tésű szerb írónő. Az érzelgőssé- rain belül és a magyar korona alatt".
géről és hazafiasságáról ismert
költőnő közkedvelt volt szinte A horvát szábor Zágrábban elfogadta a májusi nemzetgyű­
minden szerblakta területen. lés határozatait és a Szerb Vajdaság által felkínált szövetséget. Az
Fő műve a háromkötetes napló­ együttműködés kezdeményezői az illír mozgalom képviselői vol­
szerű próza, amelynek címe tak, akik a közös délszláv állam eszméjét hirdették. Az össz-szláv
A Fruska gorán. kongresszuson Prágában hangsúlyozták az együttműködés és a
közös szerb-horvát harc szükségességét a nemzeti jogok megvaló­
sítása végett.
 A SZERBEK A HABSBURG MONARCHIÁBAN 167

A májusi nemzetgyűlés ha­

tározatai: „...A szerb nép (...)
kihirdeti: Szerémség a határ­
őrvidékkel, Baranya, Bácska
a becsei kiváltságos kerülettel
és a sajkászászlóalj területével
és Bánát a határőrvidékkel és
a kikindai kiváltságos kerület­
tel Vajdasággá kiáltassék ki..."
(1848. május 13-16., részlet)

• A karlócai májusi
nemzetgyűlés 1848-ban

A májusi határozatokat az osztrákok is és a magyarok is el­

vetették. A magyar erők rögtön megkezdték a hadműveleteket a
Szerb Vajdaság védelmezői ellen. Szerbia 8 0 0 0 fegyveres önkéntes
küldésével támogatta a dél-magyarországi szerbek mozgalmát. Az
önkénteseket Stevan Knicanin vezette. Közösen több győzelmet
arattak a magyarok felett, a legfontosabbat Szenttamásnál érték
el, amelyet ekkor neveztek el Srbobrannak.
Ferenc József, az új császár, a magyarokkal való szakítás után
megerősítette Josif Rajacic szerb pátriárkává, és Stevan Supljikac „a
szerb nép vajdájává" való kinevezését. A nép tehát egyházi és poli­
tikai vezetőséget kapott, területi önkormányzat nélkül. Bécs és Isz­
tambul nyomására Szerbia visszavonta önkénteseit. A magyarok
gyorsan visszaszerezték mindazt, amit elveszítettek, Péterváradról
lebombázták és teljesen megsemmisítették Újvidéket.
Az olasz és a cseh forradalmi mozgalom bukása után meg­
kezdődött Bécs leszámolása a magyarokkal. Csak az Olaszország­
ban és a Magyarországon folytatott harcokban kb. 30 0 0 0 szerb
határőr veszítette életét, s még megközelítőleg 100 0 0 0 vajdasági I Stevan Knicanin, a szerbiai
szerb esett el a magyarok elleni hadakozásokban. Mivel veszélyez­ önkéntesek parancsnoka
tetve érezték magukat a magyaroktól, a szerbek Bécs felé fordultak.
 168 A SZERBEK A HABSBURG MONARCHIÁBAN
• Stevan Šupljikac, az első
szerb vajda (1848)
Jakov Ignjatović (1822-1899),
szentendrei születésű író és poli­
tikus. Az 1848-as májusi nem­
zetgyűlés résztvevőjeként a Pesttel
való együttműködés szószólója, s
a szerb társadalom magyarbarát
köreinek képviselője volt. Újvidé­
ken a Srpski letopist szerkesztet­
te, történelmi (Durađ Branković)
és szociális tematikájú regényeket
(Trpen spasen) írt. Különösen je­
lentősek emlékiratai (Rapsodije iz
srpskog života).
Az önkormányzatért folyó harc folytatása
1849 novemberében az osztrák császár létrehozta a Szerb
Vajdaság és Temesi Bánság koronatartományt. Ezt azért tette, hogy
azt a látszatot keltse, teljesíti a májusi nemzetgyűlésen elhangzott
főbb szerb követeléseket, de azért is, hogy még jobban megtörje a
magyarokat. Az új vajdasághoz tartoztak Bácska és Bánát egyes
részei, olyan vidékekkel, ahol a szerbek kisebbséget alkottak. Szék­
helye Temesváron volt, élén osztrák kormányzó állt, a vajda címet
Ferenc József császár vette fel. A tartomány hivatalos nyelve nem
a szerb, hanem a német lett. A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
1860-ban megszűnt létezni, területét Magyarországhoz csatolták.
Hogy valamennyire kiengesztelje a szerbeket, a császár
megengedte nekik, hogy megtartsák Gyümölcsoltó Boldogasszony­
napi nemzetgyűlésüket (Blagovestanski sabor) 1861-ben. A szerbek
ekkor ismét területi autonómiát követeltek Szerb Vajdaság néven,
amelyhez Szerémség, Bácska egy része és Bánát tartozna a kato­
nai határőrvidékkel. Élére vajdát választottak volna, kinek kine­
vezésében a határőrvidéki és a dalmáciai szerbek is részt vettek
volna. A kongresszus követeléseit Bécs elvetette, mert szerinte
„egy nagy szerb állam" létrejöttét segítették, s a szerbeket úgy a
törökök, mint az osztrákok ellen uszították volna.
Míg a szerb politikai követeléseket Bécs és Pest kitartóan
visszautasította, a Habsburg Monarchiában élő szerbek kultúrája
jelentős fejlődésnek indult. Művelődésük központja a felvilágosult
szerb jótevők által Pesten, 1 8 2 6 - b a n megalapított Szerb Matica
(Matica srpska) volt. Az intézmény alapvető célja a szerb kultúra
és a nyelv ápolása, valamint irodalmi és tudományos művek meg­
jelentetése. Az 1 8 6 4 - b e n Újvidékre költöztetett Szerb Matica fő
közlönye a Letopis volt, amely legrégibb irodalmi és tudományos
lapként, kisebb megszakításokkal, a mai napig megjelenik Letopis
Matice srpske néven.
A Thökölianum (Tekelijanum) 1838-ban létesült Pesten, a
szerb diákok és egyetemisták megsegítésére. Nevét megalapítójá­
ról, Sava Tekelija grófról, a szerbek jótevőjéről és a Szerb Matica
életfogytiglani elnökéről kapta.
A szerbek új politikai szervezkedésére akkor került sor, ami­
kor az Egyesült Szerb Ifjúságnak nem sikerült a szerb egyesülési
mozgalom élére kerülnie. Az Ifjúság vezetője, a vajdasági Svetozar
Miletic 1869-ben, Nagybecskereken megalapította a Szerb Nemzeti
Szabadelvű (liberális) Pártot. Ez a párt népi mozgalomra emlékez-
 A SZERBEK A HABSBURG MONARCHIÁBAN 169

C E P 6 C K E

i l - B T O n W C H
3A T 0 4 . • « » !

DtrOt 1ACTBQA,

rEOPriEM MArAPAlUEBHllEM.
nro» y n i u u . v m IKIIKK

U..~.-. t W M I C T U i n i M A RAJT-
MHjU , U

> i.j.uwy

I • 3 I.

• A Srpski letopis ma a
Letopis Matice srpske
néven jelenik meg

Karlóca
tető széles körű tevékenységet fejtett ki, s liberális felfogásait az
igen olvasott Zastava című lapján keresztül terjesztette a szerb­
lakta országokban.

1790 a temesvári nemzetgyűlés sajkászászlóalj - olyan fo­

1848 a magyar szabadságharc és forradalom, lyamőrség (határőrség),
a májusi nemzetgyűlés - a Szerb Vajda­ amely nevét a sajkáról
ság kikiáltása
(csónakról) kapta, amely-
1849 a forradalom vége, létrejött a Szerb Vaj­
lyel a határőrök régen a
daság és Temesi Bánság
folyami flottillában szol­
1860 a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság meg­
szűnt létezni gálatot teljesítettek
1861 Gyümölcsoltó Boldogasszony-napi nem­
zetgyűlés (Blagovestanski sabor)
1867 az osztrák-magyar kiegyezés megkötése

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K

1. Sorold fel a májusi nemzetgyűlés határozatait!

2 i Miért voltak elégedetlenek a szerbek a Szerb Vajdaság és Temesi

Bánság létrehozásával 1849-ben?

3 • Mi a Matica srpska jelentősége? Svetozar Miletic

170 A SZERBEK A HABSBURG MONARCHIÁBAN

németek horvátok szlovákok

magyarok lengyelek szlovének

olaszok r u s z i n o k (rutének, csehek

ukránok)

románok szerbek az O s z t r á k - M a g y a r
M o n a r c h i a fővárosai

l Az Osztrák-Magyar Monarchia népei 1878 után

mm — — t

Az osztrák-magyar kiegyezés: a Habsburg Monarchia 1867-ben megváltoztatta államrendszerét.

Többé nem csak Bécsből irányították a birodalmat. Kettős monarchia jött létre, két hatalmi központ­
tal: az osztrák rész Bécsnek, a magyar rész Pestnek volt alárendelve. Az új államberendezés élén a
közös császár állt, s néhány minisztérium is közös volt. A magyarországi (Bánát, Bácska, Baranya),
szlavóniai, szerémségi és a horvátországi szerbek magyar fennhatóság alatt maradtak, míg a dalmá­
ciai szerbek és a katonai határőrvidéken (1881-es felszámolásáig) élők osztrák fennhatóság alá kerültek.
 2. A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN

Elevenítsd fel tudásodat! Mikor került sor reformkísérletekre az Oszmán Birodalomban?

Mely területek alkották Ószerbiát?

A Boszniában, Hercegovinában, Ószerbiában és a szomszédos területeken élő szerbek nemzeti felsza­

badulásukért és a Szerbiával, valamint Montenegróval való egyesülésükért küzdöttek. A nagy szerb
állam iránti vágyukat legjobban a XIX. századbeli lázadásaik és felkeléseik juttatták kifejezésre.

A szerbek helyzete Boszniában és Hercegovinában

A Boszniában és Hercegovinában élő szerbek, különösen a

gazdag kereskedők és kézművesek, állandó kapcsolatot tartottak
fenn Szerbiával. Boszniából 1804-ben igen nagy számban érkeztek
Szerbiába önkéntesek. A misari ütközetben a boszniai muzulmánok
erői felett aratott győzelmével Karadorde reményt keltett a Bosz­
niában és Hercegovinában élő szerbek körében. Egy prijedori szerb
pap a következőket jegyezte le: „Türelmesen elviseltem a török igát,
éppen úgy, mint más pravoszláv vallású, abban reménykedve, hogy
Karadorde bennünket is felszabadít és védelme alá vesz."
Az első szerb lázadás 1807-ben robbant ki a Drina mentén,
amikor a szerbiai felkelő erők átkeltek Boszniába. Az oszmán-törö­
kök hamarosan vérbe fojtották. A második, sokáig tervezett felke­ Omer Latas pasa
lés 1809-ben Bosanska Krajinában indult. Vezéréről, a szarajevói
Jovan Jancic puskaművesről Jancic-féle lázadásnak nevezték el.
Szervezetlensége miatt azonban ezt is gyorsan elfojtották, vezérét
pedig elfogták, és meggyilkolták. A boszniai szerbek nem tudtak
jelentősebb eredményt elérni, mert a Szerbiából remélt pénzbeli és
katonai segítség minden alkalommal elmaradt.
A keresztény szerbek felkeléseivel párhuzamosan a muzul­
mán nemesek is elégedetlenkedtek. A legnagyobb felkelés élére
Husein Gradascevic pasa, „Bosznia sárkánya" ( 1 8 3 1 - 1 8 3 2 ) került.
A boszniai bégek ugyanis ellenezték a szultán haladó reformjait, és
azon próbálkozását, hogy a keresztényeket kiegyenlítse jogaikban
a muzulmán lakosokkal. A bégek és az agák így elveszítették volna
kiváltságaik jelentős részét. A fennálló helyzet csak tovább mélyí­
tette a szerbek és a muzulmánok közötti ellenségeskedést.
Mind nagyobb méreteket öltött a bosnyák hűbérurak erő­
Luka Vukalović
szakoskodása a szerb lakosság felett. A szerbek nem fogadhatták
 172 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
Bosznia és Hercegovina lakos­
sága (1850): a megközelítőleg
egymillió lakosból kb. 400 000
pravoszláv szerb, kb. 328 000
muzulmán, 178 000 katolikus,
valamint 2000 zsidó, főleg Sza­
rajevóban összpontosulva. A vá­
rosokban a lakosság nagyobb
része muzulmán vallású volt,
a falvakban keresztény. A váro­
sokban a különböző vallásúak
külön negyedekben éltek, s egy­
mással nem keveredtek.
Zitomislić-kolostor
el, hogy örökké a rája sorsában maradjanak, jobbágyok legyenek,
hiszen szerbiai honfitársaik már szabad parasztokká, saját földbir­
tokaiknak tulajdonosaivá váltak. Az európai Oszmán Birodalom fel­
világosult reformjai a keresztényekkel szemben kegyetlen boszniai
hűbéruraknak, valamint az albán és a kosovói bégek maradi erői­
nek egyöntetű ellenállásába ütköztek. A boszniai bégek ellenállá­
sát Omer Latas pasának, a szerb származású, likai török vezírnek
(Mihailo Mico Latas) sikerült letörnie. A pasa kitűnő kormányzónak
és tehetséges hadvezérnek bizonyult. Több mint ezer agát, béget
a mozgalom leverése után ( 1 8 5 0 - 1 8 5 1 ) vasra verve Isztambulba
küldött.
A krími háború után, 1 8 5 6 - b a n a nagyhatalmak rákény­
szerítették a Portát, hogy meghozza a hattihumajúnt. Ezzel a leg­
magasabb rendelettel a török kormány alattvalóinak biztosította a •
törvény előtti egyenlőséget, a személyi és vagyoni biztonságot, va­
lamint a vallásszabadságot. A keresztények helyzete azonban ez­
zel sem javult jelentősebben. A rendeletet a gyakorlatban nemigen
t a r t o t t á k be, a keresztények feletti erőszak és az üldözések pedig
újabb ellenálláshoz és elégedetlenséghez vezettek. A bosnyák job­
bágyok kb. nyolcvan százalékát szerbek alkották. Az általuk szer­
vezett felkelések gócpontjai idővel Bosanska Krajinából az állan­
dóan lázongó Hercegovinába tevődtek át. A Montenegróra támasz­
kodó Hercegovinában 10 év alatt ( 1 8 5 2 - 1 8 6 2 ) több kisebb-na­
gyobb felkelés lángolt fel.
A hercegovinai szerbek fővezére Luka Vukalovic volt. 1857-
ben nagy felkelést kezdeményezett. Az 1861-es lázadás után az eu­
rópai sajtóban a bátorságáról és hazafiasságáról híres Vukalovicot
már Garibaldival hasonlították össze. Mivel azonban Montenegró
igen súlyos helyzetbe került Omer Latas pasa támadása miatt, nem
tudott segítséget küldeni a hercegovinaiaknak, így Vukalovicnak
később, Szerbián keresztül, Oroszországba kellett menekülnie.
A nagy keleti válságot (1875) kiváltó hercegovinai felkelés
Nevesinjében robbant ki (nevesinjei puska). A 8 0 0 0 felkelők élén Mico
Ljubibratic, Luka Vukalovic legközelebbi bajtársa állt. A jogfosz­
tottak elégedetlensége egész Boszniára kiterjedt. Milán Obrenovic
fejedelem megbízottja, Miieta Despotovic ezredes a felkelők kéré­
sére „az egész szerb-boszniai mozgalom" élére állt. Boszniában fel­
bukkant Petar Mrkonjic is, aki önálló fegyveres alakulatot hozott
létre. Petar Mrkonjic valójában Petar Karadordevic fejedelemnek,
Karadorde vezér unokájának és Szerbia jövendőbeli királyának ál­
neve volt.
 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN 173

A felkelés célja a szerbek

egyesítése volt az Oszmán Biro­
dalmon belül. Szerbia és Monte­
negró katonai támogatása és a
nép nagy erőfeszítései ellenére
sem sikerült ezt a célt megvalósí­
tani. Az Osztrák-Magyar Monar­
chia Oroszország beleegyezésével,
megszerezte Bosznia és Hercego­
vina megszállásának jogát. A ber­
lini kongresszus után 1878-ban
hatalmát erőszakkal biztosította,
megtörve a boszniai szerbek és a
boszniai muzulmánok ellenállását.
A Novi Pazar-i szandzsák északi
részén az Osztrák-Magyar Mo­
narchia saját katonai alakulatait "™~"™
helyezte el. Tervet dolgozott ki, miszerint a Hercegovinái karaván
jövőben a Balkánon - Ószerbián át - törté­
nő terjeszkedését a Vardar völgye felé irá­
nyítja, egészen a szaloniki öbölig.
A hazai muzulmánok megnye­
résének kísérlete (1876): Miéo
Adeline Pauline Irby (ejtsd: edelin pólín örbi 1833- Ljubibratić, a hercegovinál fel­
ijg^fv 1911), „Miss Irby", angol jótevő és útleíró. Barátnő- kelők vezére a törökök elleni
tjrfp jével, Georgina Muir Mackenzie-vel bejárta az Osz­ harcra szólította fel a „muzul­
mán Birodalom európai részeit: Szerbiát, Boszniát, mán vallású szerbeket is, teljes
Hercegovinát, Montenegrót, Ószerbiát és Macedóni­ vallási és polgári egyenjogúsá­
át. Utazásaikról 1866-ban Angliában megjelentették got biztosítva számukra". A mu­
az Utazások az európai Törökország szláv földjein zulmán földbirtokosokkal foly­
című híres leírásaikat. Ennek köszönhetően a török­ tatott tárgyalások során hang­
párti európaiak megismerhették a Balkánon élő ke­ súlyozták, hogy „a szerb fejede­
resztények nehéz helyzetét. 1866-ban Szarajevóban a lemnek meg kell erősíteni őket
leánygyerekek számára iskolát nyitottak. Mackenzie kiváltságaikban, vallásszabad­
halála után (1874) Miss Irby maga vezette az iskolát. A nagy keleti válság ságot kell biztosítani számukra
alatt Londonban bizottságot hozott létre a felkelők megsegítésére, és a szerb (...), ők pedig kötelesek lázadást
menekültek élelemmel való ellátására. Otthonába fogadta az első szerb bosz­ indítani a török uralom ellen, a
niai tanítónőt, Hadzi Staka Skenderovát (1828-1891), akinek szarajevói is­ szerb fejedelmet elismerni ural­
kolája 1858 és 1878 között működött. Az osztrák hatalmi szervek állandó kodójuknak, s küldöttséget in­
gáncsoskodása ellenére Miss Irby tovább fáradozott az iskolák megnyitásá­ tézni hozzá azzal a kérelemmel,
nak ügyében. Iskoláinak minden tantermében Szent Száva képét akasztotta hogy vegye át Bosznia és Herce­
a falra. Óriási a szerb oktatás fejlődésében való érdeme, különösen a lányok govina kormányzását".
iskoláztatása terén Boszniában, Krajinában és Dalmáciában. Hatalmas va­
gyonát a Szerb Nők Oktatásügyi és Jótékonysági Szövetkezete (Prosvetna i
dobrotvorna zadruga Srpkinja, a későbbi Kolo srpskih sestara) örökölte.
 174 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN

Ószerbia

Ószerbiában a görögkeleti vallású szerbek a hazai muzul­

mánok és albánok mellett éltek. Területét néhány szandzsák­
ra osztották, amelyek közül a legjelentősebbek a Novi Pazar-i, a
nisi és a prizreni voltak. A szerbek szinte mindenütt, Metohija és
Kosovo peremvidékeinek kivételével, többséget alkottak. Metohija
és Kosovo peremvidékén a többséget a muzulmán vallású albánok
alkották, akik főleg 1 6 9 0 után költöztek ide Albániából.
A szerbek nemzeti tevékenységének központjai a kolos­
Sima Andrejevic Igumanov torok (Sopocani, Visoki Decani, peci patriarkátus, Gracanica) és
(1804-1882). Kereskedő és jóte­ a nagyobb városok (Novi Pazar, Prijepolje, Bijelo Polje, Pristina,
vő. Apja, Andrija, aki prizreni Gnjilane, Prizren, Szkopje] voltak.
kereskedő volt, lőszerrel lát­
ta el a szerb felkelőket (1804- Ószerbia központi részén, elsősorban Kosovóban és
1813). Sima 1850-ben Orosz­ Metohijában, 1804-től 1875-ig anarchikus állapotok uralkodtak.
országba utazott. Itt óriási va­ A kosovói szerbek részt vettek az első szerb felkelésben, ezért
gyonra tett szert. Az 1860-as később, az 1820-as évek folyamán a központi hatalomtól elsza­
évektől az Ószerbiából szárma­
kadt albán pasák kegyetlen módszerekkel kitelepítették őket.
zó tehetséges szerb tanulókat
iskoláztatja a Szerb Fejedelem­ Az elűzöttek helyébe Metohija és Kosovo termékeny síkságai­
ségben. Prizrenben papneveldét ra Észak-Albánia vidékeiről érkeztek telepesek. A prizreni szerb
nyitott (1870). Egész vagyonát metropoliták is gyakran ki voltak téve az albánok támadásainak
Belgrádban az S. A. Igumanov és zsarolásainak. Ugyanakkor az állandó fosztogatásoknak kitett
Alapítvány létehozására for­
szerb kolostorok, hogy megkíméljék őket, nagy összegeket fizettek
dította, amely majdnem olyan
jelentős volt, mint a svéd Nobel­ a helybeli albán garázdálkodóknak. Serafim Ristic, a Decani kolos­
alapítvány. Ebből az alapítvány­ tor főnöke a Zimonyban 1 8 6 4 - b e n kinyomtatott Ószerbia könnyei
ból pénzelték Szerbia széles körű (Piac Stare Srbije) című művében leírta az elpártolt albánok zsar­
oktatási és nemzeti jellegű tevé­ nokságait Metohijában.
kenységét az európai Törökor­
szágban. Ennek az alapítvány­ A XIX. század derekán az albánok gyakran lázadtak a ha­
nak a támogatásával építették talom képviselői és a szultán reformjai miatt. A lázadások során
fel Belgrádban a Terazijén lévő nemegyszer a szerb kereskedők lettek áldozatok Pristinában,
palotáját is. Kosovska Mitrovicán és más városokban, ahol kifosztották őket,
üzleteiket pedig bezárták. Egyedüli kivételt a prizreni Sima
Andrejevic Igumanov képezett, aki kereskedelmi kapcsolatainak
köszönhetően nagyon meggazdagodott Oroszországban. Közben­
járására, az orosz konzul támogatásával, Prizrenben megnyílt a
papnevelde. Itt szereztek tudást az európai Törökország különböző
vidékeiről érkezett szerb diákok, akikből papok vagy tanítók let­
tek. Alapítványából évtizedeken át óriási pénzösszegeket fordítot­
tak a prizreni papnevelde működtetésére, beleértve az ott dolgozó
tanítók és papok fizetését is.
 A SZERBEK HELYZETE AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN 175

Az ószerbiai szerbek felszabadulásukat a

nagy keleti válságtól remélték. A szerb előhadak,
Radomir Putnik őrnagy parancsnoksága alatt,
1 8 7 8 elején a Gracanicához értek, ahol ünnepé­
lyesen megemlékeztek a kosovói csata hőseiről.
Az orosz-török fegyverszünet miatt azonban
ezeknek az erőknek el kellett hagyniuk Kosovót.
A felszabadult Dél-Szerbiából Kosovóba toplicei
és jablanicai albánok érkeztek. Az albánok az el­
veszett birtokaikért a kosovói szerbeken álltak
bosszút. Ezért került sor arra, hogy a határ menti
vidékeken a szerbek otthagyva mindenüket, nagy
számban vonultak át a Szerb Fejedelemségbe. A
prizreni Albán Liga (ún. Prizreni Liga, 1 8 7 8 - 1 8 8 1 )
arra törekedett, hogy Ószerbia, Albánia és Ma­
cedónia területét úgy tüntesse fel, mint az albá­
nok érinthetetlen területét. Ószerbia tehát olyan
vidék volt, ahonnan az albán nyomás alatt lévő
szerb nép állandóan kivándorlásra kényszerült.

A szerb erők a Gracanica előtt (1878)

FONTOS DÁTUMOK

1807 a Jancic-féle lázadás

1831--1832 a boszniai bégek lázadása (Husein Gradascevic pasa)
1851--1852 Omer Latas pasa megtöri a lázadó bégeket
1852--1862 a hercegovinál felkelések
1856 a hattihumajún meghozatala
1870 a prizreni papnevelde megalapítása
1875 a nevesinjei puska néven ismert hercegovinál és boszniai felkelés
1878--1881 az Albán Liga

K É R D É S E K ÉS F E L A D A T O K

1. Miért lázadtak a boszniai bégek a szultán reformjai ellen?

2 . Milyen határozatot hoztak a nagyhatalmak a berlini kongresszuson Boszniával és Hercegovinával

kapcsolatban?

3 . Ml volt az Albán Liga fő célja?

 A MAGYAR NEMZET
ÉS MAGYARORSZÁG
TÖRTÉNETE MOHÁCSTÓL
AZ OSZTRÁK-MAGYAR
KIEGYEZÉSIG
í (1526-1867)
 1. A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG
A XV. század második felében Hunyadi Mátyás király korában Magyarország európai nagyhata­
lomnak számított. Az erős király délen vissza tudta tartani a törököket, míg nyugaton váltakozó sikerrel
hadakozott a Habsburgokkal. Mivel fiú utód nélkül hunyt el, halála után megindult az országban a
hatalmi harc. A nemesség mind nagyobb hatalomra tett szert, és azon munkálkodott, hogy az ország
élére gyenge király kerüljön, aki majd nem szól bele dolgaiba. így Mátyás után a lengyel Jagellók kerültek
az ország élére, akik valóban nem szálltak szembe a magyar nemesség törekvéseivel. Ez azonban nagy
kárt okozott. Az ország egyre inkább gyengült, gyakoriak a parasztlázadások és a nemesek egymás közti
villongásai. Történt ez éppen akkor, amikor az egységre a legnagyobb szükség lett volna az országban,
hiszen nyugatról a Habsburgok, délről pedig a törökök veszélyeztették. 1526-ban a vesztes mohácsi csa­
tával beteljesedett az ország korábban megindult hanyatlási folyamata. Előbb két, majd a XVI. század
közepétől három részre szakadt Magyarország. Több mint másfél évszázadnak kellett elmúlnia ahhoz,
hogy új körülmények és hatalmi viszonyok között újra helyreálljon az ország egysége. A magyar törté­
netírás szerint a mohácsi csata éve (1526) jelenti Magyarországon, de az egész Középkelet-Európában is
az újkor kezdetét.

A mohácsi csatavesztés következményei

A mohácsi csatavesztés ( 1 5 2 6 . augusztus 2 9 . ) után a magyar

I. Habsburg Ferdinánd magyar
király arcképe
Szapolyai János király arcképe
nemesség két pártra szakadt: a főurakból álló úgynevezett udvari párt­
ra és az ország keleti részének - akkor már a reformáció hatása alá eső
- nemeseiből álló pártra. Az udvari párt Habsburg-házi királyt akart a
magyar trónra ültetni, mert abban bízott, hogy így megszerezheti az eu­
rópai hatalmak támogatását a török ellen. A horvát nemesség is ehhez a
párthoz tartozott. Ez a párt Habsburg Ferdinánd főherceget választotta
meg magyar királynak ( 1 5 2 6 - 1 5 6 4 ) . A másik párt tagjai, az ország ke­
leti részéből származó főnemesek és nemesek (akik többségben voltak)
úgy vélték, hogy csak a nemzet soraiból származó király képes eredmé­
nyesen harcolni a törökök ellen. Ezt egyébként így látta elő egy 1505-ös
országgyűlési határozat, mely szerint idegenek nem kerülhetnek a
magyar trónra. A másik párt Szapolyai (Zápolya) János erdélyi vajdát
választotta meg Magyarország királyának ( 1 5 2 6 - 1 5 4 0 ) , aki elsőként ko­
ronáztatta magát királlyá.
A török elleni összefogás helyett a két király egymás ellen fordult.
I. Ferdinánd a Habsburg-házra és szövetségeseire, míg Szapolyai a fran­
ciákra támaszkodott. A franciák segítsége elmaradt, ezért János király
a török szultántól kért segítséget. I. (Nagy, illetve Fenséges) Szulejmán
szultán sietett, hogy meghódítsa Magyarországot. 1 5 4 1 - b e n csellel el­
foglalta Buda várát ( 1 5 2 9 - b e n a Habsurg-párti várőrség már beengedte
a törököt Buda várába, de nem tartósan), majd Bécset ostromolta, siker­
telenül, mert V. (Habsburg) Károly német-római császár és spanyol király
csapataival ellene fordult.
 A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG 179

Ferdinánd és János király belátták, hogy nem bírnak egymással,

és Váradon (Nagyvárad) titokban békét kötöttek ( 1 5 3 8 ) . így Magyar­
ország keleti része János uralma, nyugati része, Horvátországgal és Szla­
vóniával, Ferdinánd uralma alá került. Az ország ezáltal először két, de a
török fokozatos behatolása által három részre szakadt.

János király halála ( 1 5 4 0 ) után Ferdinánd magának követelte az

ország keleti részét is. György barát (Martinuzzi Fráter György) nagyvá­
radi püspök, akire János Zsigmond (Szapolyai János király fia) nevelte­
tését bízták, a gyermek trónörököst kineveztette királynak ( 1 5 4 0 - 1 5 5 1 ) .
• I. (Fenséges)
Válaszul Ferdinánd ostrom alá vette Budát. György barát Szulejmán se­
Szulejmán szultán
gítségét kérte abban a hitben, hogy a szultán megtartja Magyarországot (császár) arcképe
a gyermek királynak. A török azonban elfoglalta Budát, és a hódoltsági
terület központjává tette. Ezzel Magyarország három részre szakadt. A
nyugati országrész fővárosa Pozsony, a keleti részé, azaz a jövendőbeli
Erdélyi Fejedelemségé pedig Gyulafehérvár lett. A három részre szakadt
ország térképe

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT • Várai. &méa J*VM» *

ORSZÁG TÉRKÉPE ffl Mr*l tÜtmtM MvMO
• mumanm vttrat
Buda

Gyula &«nd/Mlr i/tttwty*

• V* vtriu»t*fy

HAVASALFÖLDI rJO.
A három részre szakadt ország közigazgatási rendszere

Ferdinánd király szerette volna központosítani a hatalma alatt

maradt ún. királyi Magyarországot. Az állami életre és létre vonatko­
zó legfontosabb politikai, pénzügyi, katonai és egyéb döntéseket Bécsben
hozták meg. A Pozsonyban felállított helytartóság, élén általában főpa­
pokkal, szinte csak bíráskodással foglalkozhatott. A korábban létrehozott
királyi tanács Ferdinánd idejében is megmaradt, de csak ritkán szólha­
tott bele az ország ügyeibe. Törekvései ellenére Ferdinándnak azért bizo­
nyos mértékben tiszteletben kellett tartania az ország egyes jogait: példá­
ul a mindenkori országgyűlés összehívását, az országgyűlésnek adandó
esküt, valamint az adóval és a katonasággal kapcsolatos ajánlatát. Fontos
volt, hogy az országgyűlés törvényeit a nemesi vármegye hajtotta vég­
re saját belátása szerint. Mivel az uralkodó székhelye külföldön, Bécsben
volt, így az ország és a király, ül. udvara között a nádorok közvetítettek,
akik sok esetben mérsékelni tudták a központi kormányszékek és a király
Magyarországgal szembeni túlkapásait.
A törökök a megszállt területen teljesen újfajta közigazgatást ve­
zettek be. A hódoltság területén létrehozták a budai, majd később a te­
mesvári vilajetet, élükön a pasákkal. A vilajetet szandzsákokra osztot­
ták, amelyek élén a bégek álltak. Ezeket felosztották kisebb kerületekre,
náhikra. A hódoltsági területek népe kettős adóteher alatt nyögött. Az
adókat behajtották egyrészt a törökök, másrészt az ország nyugati és ke­
leti részére menekült egykori földesurak, illetve az egyház, sőt az állam
is. Az adóbehajtók és a rablók elől az emberek a mocsarakba, nádasokba,
erdőkbe menekültek, vagy az egyre népesedő mezővárosokba, mert ott
nagyobb biztonságban érezték magukat. Közben a falvak elnéptelened­
tek, pusztává váltak. A szultáni kincstár tette rá kezét a legértékesebb te­
rületekre. Ezek többnyire a gazdagodó és fejlődő mezővárosok voltak
(mint pl. Kecskemét) és a szultántól bizonyos kedvezményeket kaptak,
ami biztosította további fejlődésüket. A többi területet szolgálati birtok­
ként a különféle tisztségviselők használták.
Erdély három nagyobb létszámú népnek, a magyarnak, román­
nak és a németnek (szásznak) adott otthont, akik mellett más, kisebb
létszámú népek is éltek. Ezzel Európa egyik sajátos államává vált. A ma­
gyar nép még a történelmi fejlődésből kifolyólag két csoportra oszlott:
magyarra és székelyre. A magyarok, a székelyek és a szászok megőrizték
még a középkorból származó kiváltságaikat, pl. ők részt vehettek az erdé­
lyi országgyűlésen, míg a románok nem. Erdély ügyeit János Zsigmond
kiskorúsága alatt György barát, Erdély helytartója igazgatta. Erdélyt a
nemzeti tarkaság mellett vallási sokszínűség is jellemezte (katolikus, re­
formátus, evangélikus, ortodox, görögkatolikus, izraelita stb.). Az Erdélyi
 A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG 181

Fejedelemséget a tordai országgyűlésen, 1544-ben alapították meg.

A tiszántúli részek és Erdély nemesei azonban sohasem mondtak le az or­
szág újraegyesítéséről, Mátyás király országának visszaállításáról. György
barát időközben átengedte a Habsburgoknak az országot, mert úgy gon­
dolta, segítségükkel könnyebben kiűzik a törököt. Izabella királyné és fia,
János Zsigmond külföldre menekültek. A törökök emiatt újabb haderővel
támadtak Magyarországra, s kezdték elfoglalni a várakat. Az erdélyi és a
tiszántúli (Partium, ejtsd: parcium] rendek visszahívták János Zsigmon­
dot, aki felvette az Erdély fejedelme címet, és uralma alatt kijelölték
Erdély határait. Kezdetét vette a Habsburgok elleni küzdelem. Erdély az
elkövetkezőkben a népek és vallások közötti együttélés mintáját mutatta
fel. A történelmileg rövid életű fejedelemség a korszerű törvényekkel sza­ János Zsigmond, az első erdélyi
bályozott korabeli európai államok sorához tartozott. fejedelem

A végvárak láncolata és a végvári vitézi élet

A török előretörését a végvárak sokaságával igye­

keztek megállítani. Ezekben a várakban többnyire ma­
gyar, kisebb mértékben horvát és szerb katonák teljesí­
tettek szolgálatot. Ezek a végvári vitézek kevés zsoldot
kaptak (pénzben és természetben, pl. az egyenruhához
szükséges anyagban, posztóban]. Juttatásaikat késve
kapták meg, s akkoriban kezdett elterjedni az a mondás,
hogy: „Se pénz, se posztó." Néhány várban azonban job­
ban fizetett n é m e t zsoldosok szolgáltak.
A végvári vitézek gyakran beportyázták a hó­
doltsági területeket. Örökös harcban álltak a törökkel
és a martalócokkal, de gyakran a német zsoldosokkal
is. Ilyen állapotok uralkodtak Magyarországon mintegy Kőszeg - ez a kis vár állította meg Szulejmán szultán
1 5 0 éven át. A Nagyalföld szinte teljesen elnéptelenedett. Bécs ostromára készülődő seregét 1532-ben
A törökök Bécset szerették volna elfoglalni, hogy
megnyíljon előttük az út Európa nyugati részébe. A
Habsburg-házból származó magyar királyok pedig
arra törekedtek, hogy Magyarország területén állít­
sák meg a törököket, hogy azok ne pusztíthassák az
osztrák örökös tartományokat, és ne tudják elfoglal­
ni Bécset. A Német-római Birodalmat is Magyarország
területén védték a törökkel szemben.
A törökök mindjobban az ország belsejébe hatol­
tak, ezért a XVI. század negyvenes éveiben fokozatosan át
kellett szervezni a korábbi végvári rendszert is. A vég­
várak láncolatát most m á r a hódoltsági terület peremén Szolnok vára
182 A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG

A legismertebb végvárak
építették ki Kanizsától (Nagykanizsa) Váradig (Nagyvárad). E láncolat
kialakítását a királyi udvarból irányították. A Habsburg uralkodó a kato­
Kőszeg
nák zsoldját kevésbé tartotta fontosnak, a várrendszer létrehozására sok
Temesvár pénzt költött. A várak között voltak jelentősen megerősített erődök, de ki­
Drégely sebb földsánccal körülvett erődítmények is. A törökök többször is ostro­
molták őket, de sikertelenül. 1 5 3 2 - b e n például Nagy Szulejmán seregével
Eger Bécsnek indult, s Kőszeg váránál, amelynek parancsnoka Jurisics Miklós
Szigetvár volt, mintegy 7 0 0 emberével megállította a törökök előőrsét.
A végvárakra a XVI. század közepén újabb nagy megpró­
báltatás várt, mivel a törökök újból nagy hadjáratot indítottak
megsemmisítésükre. A török támadás több irányból is folyt pl.
keleten, északon és nyugaton. 1 5 5 2 - b e n sikerült elfoglaniuk Er­
dély kapuját, Temesvárt, annak ellenére, hogy a vár parancsno­
ka, Losonczy István öt héten át állta embereivel az ostromot.
Ekkor került török kézre Lippa és Szolnok is, valamint északon
a kicsiny Drégely vára, amelyet Szondi György kapitány védett
1 5 0 emberével. E sikerek után a török sereg Eger vára alá vonult.
Könnyű prédára számított, de vereséget szenvedett (1552). Az
egri győzelem egyik titka, hogy Dobó István kapitány embe­
reivel m á r évekkel előbb nekifogott a vár megerősítéséhez. Az
egri vár azon kevés erődítményhez tartozott, amelyben ügyesen
megoldották az utánpótlást, pl. maga a vár lakossága állította elő
yfif a szükséges lőport. Dobó István megszervezte az élelmiszer-el­
látást, sőt megnövelte a várőrség létszámát is. A várkapitány, az
egri védők, a férfiak és a nők fél évszázadra megállították a
törökök további előretörését, elsősorban észak és kelet irá­
nyába. Ennek a fényes győzelemnek állított örök emléket Gárdo­
nyi Géza az Egri csillagok c. regényével, Székely Bertalan pedig
Székely Bertalan: Egri nők gyönyörű festménnyel adózott az egri nők hősiességének.
 A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG 183

Ez a török hadjárat is be­

bizonyította, hogy Ferdinánd nem
tudta megvédeni az országot a
törökkel szemben. Ezért az or­
szág keleti részének nemessége
visszahívta János Zsigmondot, és
az Erdélyi Fejedelemség trónjára
emelte ( 1 5 5 6 ) . Sokáig az Erdélyi
Fejedelemség tartotta életben a re­
ményt, hogy az ország és népe ön­
erőből szabadulhat fel a török ura­
lom alól, és a némettől is megsza­
badíthatja az országot. Ezt a hitet
csak tovább erősítette a szigetvári
példa is. 1 5 6 6 - b a n a török ugyan­
is újra Bécsnek vette az irányt, de
akkor egy várrendszer, Szigetvár
állította meg. Parancsnoka Zrínyi
Miklós horvát bán, a nyugati részek főkapitánya volt. , . B d P e t e r K r a f t : Z r í n y i kiro h a n á s a (olajfestmény 1825-ből)
Zrínyi és a várvédők mind odavesztek az ostromban,
pedig tőlük nem messze nagy, erős és jól ellátott királyi hadsereg tábo­
rozott. A Habsburgok azonban többnyire csak az örökös tartományaikra
gondoltak. A szigeti várvédők megtépázták a török sereget (Nagy Szulej-
mán járványban meghalt), s így Bécs immár másodszor menekült meg a
török veszélytől.
Két évvel később a török Porta és a bécsi udvar megkötötte a dri-
nápolyi békét (1568), amely rögzítette az addig kialakult helyzetet. A
töröknek akkor nem volt ahhoz ereje, hogy továbbra is Bécset veszélyez­
tesse, de ahhoz igen, hogy fosztogassa a még el nem foglalt magyar terü­
letek peremvidékét és a hódoltsági területeket.
Balassi Bálint, a legnagyobb XVI. századi magyar lírikus Búcsú
hazájától c. versében így írt 1 5 8 9 - b e n Magyarországról és az egriek
vitézségéről:

Ó én édes hazám, te jó Magyarország,

Ki kereszténységnek viseled pajzsát,
Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát:
Vitézlő oskola! immár Isten hozzád!

Egriek! vitézek, végeknek tüköri!

Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
Régi vitézséghez dolgotokat veti: • Balassi Bálint arcképe a XVII.
Istennek ajánlva legyetek immár ti! századból
 184 A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG
• Pázmány Péter (1570-1637)
esztergomi érsek, a magyar ellen­
reformáció legnagyobb alakja, s
egyben a kor egyik nagy hatású
írója is volt
Reformáció és ellenreformáció Magyarországon
A reformáció Európában is, Magyarországon is vallási mozga­
lomként indult, de egyúttal a hűbéri társadalmi rendszer visszássá­
gai ellen is irányult, Magyarországon pedig még a törökök és a Habs­
burgok ellen is.
Németországban Luther (ejtsd: luter) Márton volt a mozgalom el­
indítója, követelte a katolikus egyház megreformálását, innen a reformá­
ció kifejezés. Mivel protestáltak (tiltakoztak] a számos dogma és a pápa
egyeduralma ellen, e mozgalom híveit protestánsoknak is nevezzük.
Svájcban Kálvin János genfi lelkész ért el nagy sikereket. Neki
még Luthernél is több követője volt Magyarországon. A XVI. század végén
Magyarország lakosainak mintegy fele a kálvinista egyházhoz tartozott,
egynegyede a lutheránus vallás híve volt, míg a lakosság többi része kato­
likus vagy más vallást követett. Luther és Kálvin híveit lutheránusoknak
és kálvinistáknak nevezzük.
Magyarországon a mohácsi csata után terjedt el a reformáció,
amihez hozzájárult a magyarországi feudalizmus átmeneti válsága is. Ez
abban is meglátszott, hogy nemes és jobbágy egyaránt fogékony volt az
új hit iránt. Luther hívei megalapították az evangélikus, Kálvin köve­
tői pedig a református vallást és egyházat. Erdélyben az unitárius (a
Szentháromság tanát elvető protestáns felekezet, egyház) vallás is gyö­
keret vert. Itt általánosan elfogadott nézetté vált, hogy vallásáért senkit
sem szabad üldözni.
Válaszként a reformációra a katolikus egyház még a XVI. szá­
zadban elindította az ellenreformációt, amelynek élére az akkor meg­
alakult jezsuita rend állt. Magyarországon Pázmány Péter volt az ellen­
reformáció egyik vezetője. A XVII. században megalapította a mai Eötvös
Loránd budapesti egyetem elődjét Nagyszombatban.
A protestánsok, a reformátusok és az unitáriusok buzdították a
török és a Habsburgok elleni harcot, mert egyformán rossznak tartot­
ták mind a kettőt (a törökök megtűrték a keresztényeket, a Habsburgok
viszont többnyire erőszakosan léptek fel a nem katolikus keresztények
ellen).
A reformáció legszabadabban az Erdélyi Fejedelemség terü­
letén terjedt, mert a fejedelmek, Európában elsőként, a vallási tole­
ranciát (türelmesség) hirdették. Ez a tolerancia a görögkeleti oláhok­
ra (románok) is kiterjedt.
A magyarországi reformáció legnagyobb érdeme, hogy szó­
ban és írásban magyar nyelven hirdette a vallási tanokat és az új tár­
sadalmi nézeteket. Ezáltal erőteljesen fejlődött az anyanyelvű kultúra. A
Bibliát és a többi vallási tárgyú szöveget lefordították magyarra, az újakat
 A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG 185

pedig eleve magyar nyelven írták és adták ki. A XVI. századi Magyaror­
szágon Károli Gáspár volt a leghíresebb bibliafordító (a ma is haszná­
latos magyar nyelvű református bibliafordítását 1 5 9 0 - b e n adta ki, amely
a nyomda székhelyéről Vizsolyról - a vizsolyi Biblia nevet kapta). Ennek
hatására a magyar nyelv egyre jobban felváltotta a latint és a németet a
közéletben, a hivatalokban, az iskolákban és az egész társadalomban. A
magyar nyelvért folyó küzdelemből, az elnémetesítési törekvések­
kel szemben a katolikus egyház is kivette részét.

SZÓTÁR
nemesi vármegye - a n e m e s s é g által i g a z g a t o t t közigazgatási e g y s é g
nádor-a király h e l y e t t e s e , ezt a t i s z t s é g e t a XVI. é s XVII. s z á z a d b a n n e m mindig
t ö l t ö t t é k b e , míg a k é s ő b b i e k b e n ezt a t i s z t s é g e t e g é s z e n 1 8 4 8 - i g a Habsbur­
gok egyik m e l l é k á g á n a k férfi tagjai örökölték é s viselték
martalócok - helyi lakosságból t o b o r z o t t , t ö r ö k szolgálatban álló s z a b a d c s a p a t o k

ONTOS DÁTUMOK
1526 a mohácsi csata
1538 a váradi béke, H a b s b u r g Ferdinánd é s Szapolyai J á n o s
egyezsége
1541 B u d a t ö r ö k kézre k e r ü l é s e
1544 az Erdélyi F e j e d e l e m s é g m e g a l a k í t á s a a t o r d a i o r s z á g g y ű l é s e n
1552 az egri v á r t ö r ö k o s t r o m a
1566 Zrínyi Miklós f e l t a r t ó z t a t t a a t ö r ö k ö k e t Szigetvárnál

KÉRDÉSEK ES FELADATOK

1. Miért s z a k a d t M a g y a r o r s z á g két, m a j d h á r o m r é s z r e ?

2 . Milyen a l a p o n t a r t o t t igényt a t r ó n r a I. F e r d i n á n d é s Szapolyai J á n o s ?

3 . Milyen közigazgatás alakult ki a h á r o m r é s z r e s z a k a d t o r s z á g t e r ü l e t é n ?

4 . Mi a végvár, mi volt a s z e r e p e é s kik voltak a végvári v i t é z e k ? Sorolj fel

n é h á n y j e l e n t ő s e b b v é g v á r a t é s azok kapitányait!

5 . Milyen politikát f o l y t a t t a k a H a b s b u r g o k M a g y a r o r s z á g o n ?

6 . Mikor alakult m e g az Erdélyi F e j e d e l e m s é g é s ki volt az e l s ő f e j e d e l e m ?

7. M a g y a r s z e m p o n t b ó l m i é r t volt j e l e n t ő s E r d é l y ?

8 . Vallási t é r e n mit e r e d m é n y e z e t t a r e f o r m á c i ó ?

9 . Mi a r e f o r m á c i ó l e g n a g y o b b é r d e m e a m ű v e l ő d é s t e r ü l e t é n ?

1 0 . Kutass fel Gárdonyi Géza Egri csillagok c í m ű r e g é n y é h e z h a s o n l ó

műveket - regényeket, verseket, hőskölteményeket - amelyek a magyar

vitézek harcairól szólnak!
 2. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE
ÉS HANYATLÁSA
• Báthory István erdélyi fejedelem
(1571-1586), majd lengyel király
(1576-1586)
Báthory István, Erdély fejedelme
János Zsigmond halála után a r e n d e k B á t h o r y (ejtsd: bátori]
I s t v á n t v á l a s z t o t t á k m e g E r d é l y f e j e d e l m é v é ( 1 5 7 1 - 1 5 8 6 ) . Ezt a vá­
lasztást a törökök is jóváhagyták. Miksa Habsburg uralkodóval szemben
viszont fegyverrel kellett biztosítania önállóságát. Báthorynak hatalmas
birtokai voltak, ezenkívül egyetemi műveltségű, humanista gondolkodá­
sú e m b e r volt, aki katolikus hite ellenére szabad teret adott Erdélyben a
reformáció terjedésének. Fegyverrel is megvédte Erdély függetlenségét.
T e k i n t é l y e n e m z e t k ö z i v é vált, e z é r t a l e n g y e l n e m e s e k L e n g y e l o r ­
szág k i r á l y á v á ( 1 5 7 6 - 1 5 8 6 ) v á l a s z t o t t á k , s egyben egyik legnagyobb
királyukat tisztelték személyében.
Báthory Erdélyben is, Lengyelországban is kiépítette az erős köz­
ponti hatalmat. Azt a politikai nézetet vallotta, hogy Magyarországon sza­
bad királyválasztással kell megszabadulni a Habsburgoktól, majd Erdély­
ből kiindulva kell felszabadítani az egész országot (azaz Magyarországot)
a török uralom alól. Ezt a tervet már öccsének, Kristófnak kellett volna
megvalósítania, aki azonban ötévi uralkodás után meghalt. Utóda, Bátho­
ry Zsigmond viszont szövetséget kötött Habsburg Miksa utódával, Rudolf­
fal a török ellen. Miután a Habsburg-sereg Mezőkeresztesnél vereséget
szenvedett a töröktől, Zsigmond lemondott Rudolf javára ( 1 5 9 7 ) , aki Er­
délyben is, a Magyar Királyság területén is bevezette önkényuralmát, és
üldözte a protestánsokat.
Bocskai István szabadságharca
Báthory Zsigmond fejedelem legjobb hadvezére B o c s k a i I s t v á n
(Kolozsvár, 1 5 5 7 - K a s s a , 1 6 0 6 ) volt. Néhány győztes csatát vívott a török
ellen. H a d v e z é r k é n t h o z z á j á r u l t a t ö r ö k s e r e g D é l v i d é k e n e l s z e n v e ­
d e t t v e r e s é g e i h e z , pl. 1 5 9 3 - b a n és 1 5 9 5 - b e n . Legnagyobb győzelmét Vi­
téz Mihály (Mihail Vitézül) havasalföldi vajdával közösen vívta ki a Duna
mellett. A szomszédos népek szép összefogásának csak azért nem lett na­
gyobb eredménye, mert a Habsburg császári és királyi sereg Mezőkeresz­
tesnél vereséget szenvedett ( 1 5 9 6 ) a töröktől. Pedig ekkor kiváló alkalom
kínálkozott, hogy kiűzzék a törököt az országból, mert a t ö r ö k ö k s ú l y o s
 AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA 187

• Bocskai István a hajdúk között

vereséget szenvedtek az európai hatalmaktól a Lepantónál vívott

tengeri csatában, Ázsiában pedig kimerítő és hosszan tartó háborút vív­
tak a perzsákkal.
Időközben Rudolf és a magyar rendek között a viszony feszültté
vált. Azonkívül, hogy eltörölte az ősi magyar alkotmányt, és bevezette
önkényuralmát, a vallásszabadságot is megszüntette, majd Bocskai bihari
várait is ostrom alá vette. Bocskai ekkor szabadságot és földet adott a haj­
dúknak, azoknak az egykori jobbágyoknak, akik a török elől elmenekül­
tek és bujdosóként, szegénylegényként tengették életüket. Bocskai erős,
jól szervezett hadsereget teremtett belőlük. Bevonult Kassára, majd két
csatában legyőzte a császári sereget, és hatalma alá vonta a Felvidéket.
Ezeknek a sikereknek a hatására a Szerencsen megtartott országgyű­
lés ( 1 6 0 5 ) Magyarország fejedelmévé választotta. Ezután Erdélyből is
kiverte Rudolf zsoldosait, és Erdély is megválasztotta fejedelmévé. Se­
regeivel már Bécset veszélyeztette, amikor Rudolf békét kért, és megkö­
tötték a bécsi békét ( 1 6 0 6 ) . A bécsi béke értelmében Rudolf visszavonta
korábbi rendeleteit. Ismét életbe lépett az Aranybulla azon rendelkezése,
hogy Magyarországon a rendek választják a királyt és ellene is fordulhat­
nak, ha nem tartja tiszteletben az ősi alkotmányt. Az 1 2 2 2 - b e n megho­
zott Aranybulla záradékára egyébként a szerencsi országgyűlésen elő­
ször hivatkoztak a magyar rendek a magyar közjog történetében. Rudolf
elfogadta a vallásszabadságot, és tudomásul vette, hogy Bocskai Erdély
fejedelme.

Bocskai közvetítésével Rudolf és a török szultán megkötötte a zsit-

vatoroki békét ( 1 6 0 6 ) , amely véget vetett a Magyarország területén dúló
ún. tizenöt éves háborúnak ( 1 5 9 1 - 1 6 0 6 ) . E béke biztosította továbbra
is a rendi kiváltságokat, a vallásszabadságot, s egyben Erdély önállóságát
is. Ezzel a magyar nép nemcsak lélegzetvételnyi szünethez jutott, hanem
 188 AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA

megszabadult a császári (német) zsoldosoktól. Csak Győrben és Komá­

romban maradhatott német zsoldos helyőrség. Bocskai mintegy tízezer
hajdúnak földet, nemesi kiváltságokat és adómentességet adományozott.
Csak katonai szolgálatra kötelezte őket.

Bethlen G á b o r és az Erdélyi Fejedelemség fénykora

Bocskai István hirtelen halála után utóda, Báthory Gábor

( 1 6 0 6 - 1 6 1 3 ) nem tudta folytatni sikeres politikáját. A helyzet csak ak­
kor javult, amikor B e t h l e n (ejtsd: betlen) G á b o r lett Erdély fejedelme
(1613-1629).
Abban az időben dúlt Európában a h a r m i n c é v e s v a l l á s h á b o r ú
( 1 6 1 8 - 1 6 4 8 ) a katolikusok és a reformátusok között, s ebből Bethlen
Gábor sem vonhatta ki magát. Ő a v a l l á s i t o l e r a n c i a híve volt, s mivel
II. Mátyás uralkodása alatt ( 1 6 0 8 - 1 6 1 9 ) a Magyar Királyság területén is­
mét üldözni kezdték a protestánsokat, védelmébe vette őket. A csehek­
kel is szövetségre lépett, és hadba vonult a Habsburgok ellen. Felszaba­
dította a Felvidéket, s ekkor Besztercebányán felkínálták neki a magyar

ERDÉLY GAZDASACIA ES KERESKEDELME

A XVII. SZÁZADBAN

!
«••«• 51"»"" jt

• Erdély gazdasága és
kereskedelme a XVII.
században
 AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA 189

Szent Koronát, de ő politikai meggondolásból nem fogadta el. Mivel a cse­

hek vereséget szenvedtek, Bethlen is kénytelen volt békét kötni ( 1 6 2 2 ] .
II. Ferdinánd (II. Mátyás utóda] elismerte a korábban megkötött bé­
csi béke minden rendelkezését. Biztosította az alkotmányosságot és a
vallásszabadságot a Magyar Királyság területén, és elismerte az Erdélyi
Fejedelemség függetlenségét.
Az Erdélyi Fejedelemség Bethlen Gábor uralkodása alatt élte
fénykorát, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális téren egyaránt.
Mindezt elérte annak ellenére, hogy protestáns szövetségesei, így például
a svédek oldalán is, többször részt vett a harmincéves háborúban.
Gazdaságpolitikáját a merkantilizmus jellemezte. Támogatta a
betelepülő és a hazai kézműveseket, a céheknek és általában az iparosok­
nak állami megrendeléseket adott, fejlesztette a bányászatot, és értékálló
pénzt veretett. Nagy gondot fordított a kereskedelem fejlesztésére. Mo­
nopóliumokat hozott létre, hogy eredményesebbé tegye a marha, a méz, a
viasz, a higany stb. kivitelét.
Bethlen Gábor nagy tisztelettel ápolta Mátyás király emlékét. Er­
délyt a középkori Magyarország örökösének tekintette. Művészetszere­
tete és a művelődés iránti fogékonysága csak a nagyhírű királyéhoz volt
mérhető. Szorgalmazta, hogy a külföldön járt és nyelveket beszélő fiata­
lok magyarra fordítsanak mindent, ami Európa kultúrájában fontos.
Habsburg-ellenes külpolitikát folytatott. A Habsburgokban
ugyanis nagyobb veszélyt látott, mint a törökökben. Végső célja mégis
a török kiűzése volt. Mátyás király Magyarországát szerette volna ő is
visszaállítani. Ezt nem valósíthatta meg, mert még ötven évet sem élt, de
a Felvidék keleti részét Kassával tartósan az Erdélyi Fejedelemséghez csa­
tolta, és ezt Béccsel is elfogadtatta.

Bethlen Gábor (Illye,1580-1629, Gyulafehérvár). Bocskai István fővezé­

re, aki Erdély fejedelmeként vált nemzetközileg ismertté. Korának egyik
legnagyobb egyénisége, a harmincéves háború jeles hadvezére volt. A cse­
heket is megsegítette. Amikor már karnyújtásnyira volt a Habsburgok fe­
letti győzelem, a csehek vereséget szenvedtek. Bethlen egyedül nem folytat­
hatta tovább a háborút, de miután felszabadította a Felvidéket, felkínál­
ták neki a magyar koronát. Nem koronáztatta meg magát, nehogy ezzel
még súlyosabb helyzetbe sodorja az országot, még jobban kitegye a török
és a Habsburg támadásoknak. Erdély gazdasági, társadalmi, politikai és
kulturális felemelkedésén fáradozott. Gyulafehérvárt virágzó várossá va­
rázsolta. Olasz építészekkel gyönyörű palotákat építtetett. Felvirágoztatta
Erdélyt, ahol a nép agyakori háborúk ellenére jólétben élt. Főiskolát ala­
pított, külföldről neves tanárokat hívott az országba. Szilárd központi ha­
talmat teremtett országában, de kormányzási ügyekben szívesen kikérte a
tudósok, illetve a tanult emberek véleményét. A hatalmas munkabírású fejedelem kitűnően gazdálkodott.
Az állami bevételekből mindenre tellett, pedig mintegy 50 000 katonát számláló hadsereget tartott, hogy
biztosítsa országa békéjét és sikereket érjen el a hadszíntereken.
190 AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA

A Rákócziak Erdély élén

I. Rákóczi György (Kelet-Magyarország legnagyobb birtokosa)

csak kemény belharcok árán tudta megszilárdítani hatalmát. A svédek és
a franciák oldalán harcolt a Habsburgok ellen, és megvédte a koráb­
ban elért eredményeket. A vallásszabadságot a jobbágyokra is kiter­
jesztette. Eltörölte azt az elvet, amely szerint akié a hatalom (azaz a föld),
azé a vallás. így a földesúr nem befolyásolhatta jobbágya vallását. Azt is
elérte, hogy a király a Magyar Királyság területén 9 0 templomot vissza­
adott a protestánsoknak. Kezdetben elődje, Bethlen gazdaságpolitikáját
követte, később azonban saját jövedelmének növelésére törekedett. Ér­
deme, hogy az 1 6 4 5 - b e n megkötött linzi (olvasd: linci) békében - amely
egyébként a korábbi békéket erősítette meg - először kapott Erdély ál­
lamként nemzetközi elismerést. I. Rákóczi György mint szuverén (önálló)
uralkodó kötött szerződést a francia királlyal és a többi hatalommal, amit
utódaik is emlegettek.
A harmincéves háború alatt a Habsburgok hatalma legyengült Eu­
rópa nyugati részében. Ezt a veszteséget Magyarországon akarták bepó­
I. Rákóczi György erdélyi tolni. Arra törekedtek, hogy a Német-római Birodalom segítségével a hó­
fejedelem doltsági területeket is felszabadítsák a török alól, és Erdélyt is megszerez­
zék, azaz az egész területet az örökös tartományok szintjére süllyesszék
és beolvasszák az egységes Habsburg Birodalomba. Ezzel a törekvéssel
fordult szembe a magyar nemesség nagyobbik része a Magyar Királyság
II. Rákóczi György seregének
és az Erdélyi Fejedelemség te­
átkelése a Visztulán
rületén. Együttes erővel akartak
megszabadulni a törököktől és a
Habsburgoktól.
II. Rákóczi György is en­
nek a politikának volt a híve. Ő
a lengyel trónt is meg akarta
szerezni. Báthory István példája
lebegett a szeme előtt. Míg Bá­
thoryt a lengyel nemesség hívta,
II. Rákóczi György erős hadsereg
élén vonult be Lengyelországba.
Krakkót elfoglalta, de a svédek,
akik addig támogatták, most cser­
benhagyták. A lengyelek részéről
is ellenállásba ütközött. A porta
is rossz szemmel nézte külpoli­
tikai kezdeményezését, és ellene
 AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA 191

Királyfoki:
ERDÉLY OKTATÁSI ES MŰVELŐDÉSI 1
INTÉZMÉNYEI A XVII. SZÁZADBAN Oktatási *. műv
«l,d<» Intíunínjxk; 3. Sxcidahdy w < l

magyar vtímcgycl tcritlnc

a
.t> Szahad királyi vám*
K 1N.I1L,, .
l&?fcfcll&J
I V .ui/l-IlIU- t* k J'NLIKii> fdiiioia
Kclixmítuv ^ anilánat tót 4uU 5.4.

] A uc ftck terfk
l-.i
u&cly
• VátiM.
Reformálni

h.aiipél.kuv
Q k i l iim i .il ii . L . H'.L i il .i
4 Nagyink v é t
-> Mc/^vtros várral
• 1-crcTkCC. korn5[H*kola 7.
|j|
I iMánir. •

f
I
|
É•M
MlnM
V 1 Hiii.t-V
] A híl
I.--/. » .l'jllltlilM
vátn»rnyr Irntklc. incly
I 1*21-1629.4 l M J - I W » k ű w « f c i » W y r í w
O Mc/óviru*
Ortodox pthtpalVf (JJ

£Q
Ml-nntitn jiipliku- nyomda

Ml.in.di n-i.mii nyomda

8.
9.
A. F:
\ N • Fe M t vámKfyc
KchA trchír vatmcfye
B c u a c n x •'.!•• i
0 I ,|... .• . H i.PN'-. L
BE*

1 A1 7 c
(fíim áa ll Hzia
ll £2 Állandó ka* Áikw nyomda h i b varmegye
B.:
| vrlxad ma*od.V. ttxi*.
QQ MT.I'NLF ULLTUF in N • .iNi.LT T.:
| , j ÁUandrionodot nyomda

I • i • k-rilrt' (
lemfc.) tane-vari is » áradt..... I .i l

S ^,,J> 0i»Í5«r-"~*-?0tN0|j; , '-; S Z O L N O j ^ i ^ V I D R K E

V á r f i d i
o

< AKANYO*.
^ \mtrOSá/.£k

«.-»«».0 o 7.-.ÍT Mr<t-<~Z 7>•

í
.A. ' „ .•rsíSnK
"a d"<>>ah
. *7 1

s a I f ö

a j d a s á g
l • Erdély oktatási és művelődési intézményei
192 AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA

fordult. Súlyos vereség lett mindennek a következménye. Az Erdélyi Feje­

delemséget feldúlták, kifosztották a törökök. A tatárok, akik török zsold­
ban álltak, még Gyulafehérvárt is kirabolták.
II. Rákóczi György, aki a hadviselésben sokszor kapkodott, a gaz­
daságpolitikában és a művelődésben folytatta elődei munkáját. Fontos
megjegyezni, hogy éppen az ő uralkodása alatt működött Erdélyben Jan
Amos Komensky (latinosan: Comenius, ejtsd: koméniusz) pedagógus,
aki először alkalmazta a sárospataki kollégiumban az osztály- és tanóra­
rendszer-beosztást. Ugyanabban az időben működött Erdélyben a legna­
gyobb magyar nevelő, Apáczai Csere János is.
II. Rákóczi György elesett, utóda, Kemény János ( 1 6 6 0 - 1 6 6 1 )
fejedelem igyekezett menteni a menthetőt, de ő is vereséget szenvedett
a töröktől, s maga is elesett. Apafi Mihály ( 1 6 6 1 - 1 6 9 0 ) fejedelem, aki
a törökök jóvoltából kormányzott, már semmit sem tehetett, az Erdélyi
Fejedelemségért, amely mint önálló tényező a XVII. század vége felé meg­
szűnt, s újból török vazallussá süllyedt. Ennek a Habsburgok örültek a
legjobban.

merkantilizmus - közgazdasági r e n d s z e r , célja a k ü l k e r e s k e d e l e m é s n e m e s f é m ­

készlet n ö v e l é s e , az á l l a m h á z t a r t á s e g y e n s ú l y a

FONTOS DÁTUMOK
1576 B á t h o r y István erdélyi f e j e d e l m e t lengyel királlyá v á l a s z t o t t á k ,
m e g k e z d ő d t e k Erdély é s L e n g y e l o r s z á g k a p c s o l a t a i
1591-1606 a tizenöt éves háború
1604 Bocskai István f ü g g e t l e n s é g i h a r c á n a k k e z d e t e
1606 a bécsi é s zsitvatoroki békék m e g k ö t é s e
1618-1648 a harmincéves háború
1645 a linzi b é k e m e g k ö t é s e , Erdélyt n e m z e t k ö z i l e g elismerik önálló
államként

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1. Milyen n é z e t e k e t vallott B á t h o r y I s t v á n ?

2 . Ki volt Bocskai István é s mik voltak az é r d e m e i ?

3 . Mi j e l l e m e z t e B e t h l e n G á b o r u r a l k o d á s á t ?

4 . Hogyan é s mikor kerültek a Rákócziak Erdély é l é r e ?

5 • Sorolj fel n é h á n y n e v e s p e d a g ó g u s t , aki Erdélyben o k t a t o t t !

3. KÜZDELEM A HABSBURG-ONKENYURALOM
BEVEZETÉSE ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG
FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL

Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

A XVII. században a magyar rendek ismét meggyőződhettek ar­

ról, hogy a Habsburg-házi uralkodók Magyarországot, Horvátországgal
együtt, be akarják olvasztani saját birodalmukba. Ezáltal akarják pótol­
ni azt a veszteséget, amit a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke
okozott nekik. Az Erdélyi Fejedelemség pusztulása elkeserítette a fő­
nemesek többségét is, nemcsak a közép- és kisnemeseket. Szervez­
kedni kezdtek, hogy a népre támaszkodva önerőből szabadítsák fel az
országot.
A főnemesi összeesküvés egyik vezetője gróf Zrínyi Miklós, a köl­
tő és hadvezér, a szigetvári hős dédunokája volt. Irodalmi munkássága
is a török elleni harcot szolgálta (Török áfium ellen való orvosság), egyút­
tal a Habsburg-politikát is leleplezte (Siralmas panasz), amikor keményen
bírálta Montecuccoli (ejtsd: montekukoli) császári tábornok túl óvatos
hadviselési taktikáját, és azt a nézetét, hogy a törököt nem kell mindaddig
bántani, amíg csak Magyarországot pusztítja. Akkor is ezt a politikát osto­
rozza, amikor dédapjának állít emléket (Szigeti veszedelem), hiszen akkor
is ott tétlenkedett a nagy hadsereg, de nem sietett a vár felmentésére. Né­
zete szerint a török elleni felszabadító háborút csakis a nép, a jobbágyok
segítségével lehet megvívni, mert a paraszt „jobb amaz eltunyult nemes-
nél!" - vallja. De a paraszt csak akkor fog harcolni, ha elviselhetővé teszik
számára a terheket - sugallja.
I. Lipót uralkodása idején (1657-1705) a magyar rendek készek Zrínyi Miklós (1620-1664),
voltak sokat áldozni a török elleni küzdelemre, hiszen jól felfogott anya­ a költő és hadvezér
gi érdekeik is ezt diktálták. Nevezetes volt Zrínyi Miklós téli hadjárata
(1664), amelyet olyan sikerrel hajtott végre, hogy Európa-szerte felfigyel­
tek rá. Nem csoda, hiszen a hadjárat január-februárban, nagy hidegben
folyt, amikor a 26 000 katonából álló sereg (Zrínyi, Eszterházy, Batthyány
és Draskovich 13 000, a Rajnai Szövetség 10 000, a császár és a bajor her­
cegség 3000 katonája) mintegy 250 km-es utat tett meg, hogy Eszéknél
felégesse a törökök kitűnően megépített, hadászati szempontból felbe­
csülhetetlen hídját, abból a célból kifolyólag, hogy elvágja utánpótlásukat.
Ha I. Lipót idejében megadja a kért tüzérséget, még a stratégiai jelentősé­
gű kanizsai várat is elfoglalhatták volna.
194 KÜZDELEM A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM BEVEZETÉSE ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL

Zrínyi abban a hadjáratban is részt vett, amely a keresztények

S z e n t g o t t h á r d n á l kivívott fényes győzelmével ért véget. Ennek ellené­
re Lipót császár Vasváron olyan békét ( 1 6 6 4 ) kötött, mintha vereséget
szenvedett volna. Ezzel felháborította egész Európát, nemcsak a magyar
rendeket.

A Wesselényi-féle összeesküvés

A vasvári béke a Habsburg-párti főurakat is elkeserítette, és lökést

adott a Wesselényi-féle főúri összeesküvés megszervezéséhez. Kezdetben
Zrínyi Miklós volt a mozgalom vezetője, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrí­
nyi Péter (Miklós testvére) és mások vettek részt benne. Zrínyi Miklós
tragikus halála miatt állt a mozgalom élére Wesselényi Ferenc. Zrínyit
egy megsebzett vadkan ölte meg vadászat közben, de egyesek szerint a
bécsi udvarnak volt köze a balesethez.
Az ősi alkotmány ellenére az uralkodó összeesküvésnek
minősítette a főnemesek szervezkedését, elrendelte elfogatásukat
és kivégzésüket ( 1 6 7 1 ) . Időközben Wesselényi is meghalt, ezért csak
Nádasdyt, Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet ítélték halálra és végezték
ki. I. Rákóczi Ferencnek anyja révén sikerült elkerülnie a jogtalan
büntetést.
Ezt követően a magyar nemesség már nem kezdeményezhetett tö­
rökellenes háborút.

Thököly Imre küzdelme a Habsburgok ellen

A nemesi mozgalom elnyomása után I. Lipót Magyarországon is

bevezette önkényuralmát. A Pozsonyban felállított törvényszék nagyon
sok nemest elítélt. Sokakat bebörtönöztek és megfosztottak vagyonuktól,
még többen bujdosóvá lettek. Az ellenreformációt katonai segédlettel ter­
jesztették. A protestánsokat vallásuk miatt üldözték. Lelkészeiket, prédi­
kátoraikat és tanítóikat fogságba vetették, sokakat közülük gályarabságra
ítéltek. Templomaikat elvették, iskoláikat bezárták. A király az alkot­
mányt formailag is felfüggesztette ( 1 6 7 3 ) , nádori teendőkkel, azaz
h e l y t a r t ó k é n t idegent bízott meg. Pozsonyban németekből és udvarhű
emberekből megalakította a kormányzóságot. A magyar végvári katonákat
megbízhatatlanoknak nyilvánította, s nagyrészüket elbocsátotta. Mintegy
tízezer idegen zsoldos dúlta az országot. Törvényellenesen, az ország­
gyűlés és a rendek hozzájárulása nélkül hatalmas adókat vetett ki az
országra, ami miatt még jobban megnövekedett az elégedetlenség.
A Habsburg-abszolutizmus miatt sokan bujdosóvá váltak. Sok volt
közöttük a nemes, még több a végvári katona és a szökött jobbágy. Válaszul
az önkényuralomra, Magyarországon kezdetét vette a kuruc-labanc
 KÜZDELEM A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM BEVEZETÉSE ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL 195

h á b o r ú . A bujdosók, akiket kurucoknak neveztek, Apafi Mihály erdélyi

fejedelem segítségével le-lecsaptak a Magyar Királyság területén állomá­
sozó idegen zsoldosokra meg azokra a magyarokra, akik Habsburg-szol­
gálatban álltak - a labancokra. A kurucok, akik eddig leginkább a török
ellen harcoltak, most a németek ellen hadakoztak.
A b u j d o s ó k u r u c o k é l é r e T h ö k ö l y (ejtsd: tököli) I m r e á l l t
( 1 6 7 8 ) , aki XIV. Lajos francia király és a török szövetségesévé vált a Habs­
burgok elleni küzdelemben. Thököly sorsa nagyon megrázó. Felvidéki
nagybirtokos család sarja volt. Alig múlt 12 éves, amikor a császári se­
regek megostromolták apjának, Árva vármegye főispánjának a várát. így
már kora ifjúságában bujdosóvá vált. Az e m b e r e k rájöttek, hogy nagyon
bátor, jó szervező és kiváló hadvezér. Ő maga pedig arra, hogy milyen ural­
kodó I. Lipót. Ezért vált a bujdosók vezérévé. Seregével h a t a l m a s s i k e r e ­
k e t é r t el a h a d s z í n t e r e k e n . Sorra elfoglalta a felvidéki bányavárosokat,
majd K é s m á r k o t és L ő c s é t , végül K a s s á t , E p e r j e s t , T o k a j t , Ó n o d o t és
F ü l e k e t . Felszabadította az egész Felvidéket a Habsburg-uralom alól. F e ­
l e s é g ü l v e t t e Zrínyi Ilonát, a fiatalon elhunyt I. Rákóczi Ferenc özvegyét,
II. Rákóczi Ferenc édesanyját.
Sikereit látva a t ö r ö k s z u l t á n k i k i á l t o t t a T h ö k ö l y t M a g y a r o r ­
szág királyává. Ő e z t a c í m e t n e m fogadta el, h e l y e t t e felvette a Ma­
gyarország fejedelme címet.
Thököly sikerei arra késztették I. Lipótot, hogy Sopronba összehív­
ja az országgyűlést ( 1 6 8 1 ) . Az országgyűlés E s t e r h á z y (ejtsd: eszterházi)
Pál személyében nádort választott. Lipót pedig megígérte, hogy kivonja
Thököly Imre fejedelem
a német katonaságot az országból, és szabaddá teszi a vallásgyakorlást,
így akarta maga mellé állítani a magyar nemességet. Thököly viszont azt
ajánlotta Lipótnak, hogy egyesítsék erőiket, és közösen harcoljanak a tö­
rökök ellen. Ezt az ajánlatot Lipót nem fogadta el, mert nem illett bele
hosszú távú politikai terveibe. Később a magyar nemességnek és a pro­
testánsoknak tett ígéretét sem tartotta be.

A török kiűzése Magyarországról

Az elutasítás után Thököly folytatta a harcot Lipót ellen. Amikor

K a r a Musztafa hatalmas hadsereggel B é c s e l l e n v o n u l t ( 1 6 8 3 ) , Thö­
köly is csatlakozott hozzá, de a harcokban nem vett részt. S o b i e s k i (ejtsd:
sobjeszki) J á n o s lengyel király és L o t h a r i n g i a i (ejtsd: lotaringiai) K á r o l y
herceg s e r e g e i h a t a l m a s v e r e s é g e t m é r t e k B é c s n é l K a r a Musztafa s e ­
r e g é r e . Ezzel kezdetét vette az a hadjárat, amely 1 6 8 3 - t ó l 1699-ig, a kar­
lócai béke megkötéséig tartott. A török visszaszorítása komoly méreteket
öltött, amikor 1 6 8 4 - b e n megalakult a S z e n t Liga. A pápa által kezdemé­
nyezett szövetségnek tagjai voltak még a Habsburg Birodalom, Lengyel­
ország és a Velencei Köztársaság.
196 KÜZDELEM A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM BEVEZETÉSE ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL

Magyar szempontból ennek a hadjáratnak

Buda felszabadítása 1686-ban
az egyik legfontosabb mozzanata Buda felsza­
badítása volt 1686-ban. Ezt a haditettet mint­
egy 9 0 ezres hadsereg hajtotta végre. Ebben kb.
15 0 0 0 magyar harcolt.
Thököly ekkor nehéz helyzetbe került.
Látszólag a török oldalán állt, de a török is bizal­
matlanná vált vele szemben. Oly nagy mértékben,
hogy Nagyváradon túszul ejtette ( 1 6 8 5 ) . Ekkor
elhagyták legjobb hívei, és I. Lipóthoz csatlakoz­
tak. A császáriak Munkács várát is elfoglalták
( 1 6 8 8 ) , amelyet Thököly felesége, Zrínyi Ilona
három éven át hősiesen védelmezett a császári
tábornokokkal szemben.
Munkács várának bevétele után Caraf-
fa (ejtsd: karaffa) császári tábornok Eperjesen
vésztörvényszéket állított fel, amely Thököly hívei felett ítélkezett nagy
kegyetlenséggel. A protestánsokat gyakran csak vallási meggyőződésük
miatt végeztette ki.

Zrínyi Ilona (1643-1703). Zrínyi Péter lánya, II. Rákóczi Ferenc

anyja. Férje, I. Rákóczi Ferenc halála után fiatalon özvegyen maradt,
és 1681-ben férjhez ment Thököly Imréhez, s aző oldalán részt vett a
Habsburg-ellenes háborúkban. Thököly török fogságba esése után há­
rom évig (1685-1688 között) védte Munkács várát a császári csapa­
toktól. Miután 1688-ban kénytelen volt feladni a várat, gyermekeitől
elszakították, és Bécsbe internálták. 1691-ben férje, miután rövid idő­
re szabadult a török fogságból és újra erőre kapott, kicserélte az idő­
közben fogságba esett Heister (ejtsd: hájszter) tábornokért. Miután
Thököly Imre újra elvesztette a harcot a Habsburgokkal, a törökök
sem kegyelmeztek meg neki. Újra fogságba került. Törökországban
raboskodott, ahova felesége, Zrínyi Ilona is elkísérte, mindketten ott
haltak meg. Mintegy kétszáz évvel haláluk után, 1906-ban kerültek
haza holttesteik az akkori Magyarországra. Thökölyt egykori birto­
kán, Késmárkon temették el, míg Zrínyi Ilona fiával, II. Rákóczi Fe­
renccel együtt a kassai székesegyház kriptájában nyugszik.

Tábornokai túlbuzgóságát I. Lipót politikai meggondolásból leállí­

totta. Összehívta az országgyűlést ( 1 6 8 7 ) , amelyen azt követelte, hogy
a rendek mondjanak le a szabad királyválasztás jogáról, fogadják el a
Habsburgok fiúági örökösödési jogát a magyar trónra és koronára, továb­
bá mondjanak le az Aranybulla azon rendelkezéséről, amely feljogosítja
a nemességet a király elleni felkelésre. A rendek ezt megtették azzal a ki­
kötéssel, hogy az új király köteles záros határidőn belül megkoronáztatni
magát a magyar Szent Koronával, és szavatolnia kell a vallásszabadságot.
 KÜZDELEM A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM BEVEZETÉSE ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL 197

Időközben a császáriak megszállták Er­

délyt. Thökölynek viszont sikerült kiszabadul­
nia a török fogságból és ismét erős hadsereget
toboroznia. Legyőzte Heister tábornok seregét,
magát a tábornokot is fogságba ejtette, Erdélyt
pedig felszabadította. Ezt követően Erdély feje­
delmévé választották. Diadala csak két hónapig
tartott, mert vereséget szenvedett Badeni Lajos
seregétől. Erdély ismét a Habsburgok birtokába
került. Thököly ezzel a merész vállalkozásával
annyit elért, hogy Heister ellenében kiszabadítot­
ta feleségét, Zrínyi Ilonát a fogságból.
Buda visszafoglalása után gyorsan pereg­
tek az események. Badeni Lajos herceg Szalánke-
ménnél (a mai szerémségi Slankamen) vereséget
mért a törökre (1691), majd Savoyai (ejtsd: sza-
vojai) Jenő herceg Zentánál mért 1697-ben döntő fontosságú vereséget
Ahmed szultán seregére. Ezt követően Karlócán (a mai Sremski Karlovci)
1699-ben megkötötték a békét. A karlócai béke után csak a Temes­
köz (Bánság, azaz Bánát) maradt egy ideig török uralom alatt. A török kiűzése Magyarországról
(1683-1699)

Thököly Imre leiedelenisegertk

A török kiűzése határa M M M
A torok tsá ] hatara 1683-ig
A Zrínyi Mrklósáltai vezetett
— szövetséges csapatok 1663 évi ószi A törököktől visszafoglal terület

es1664 évi tét hadjárata " ' 1684-1686

É A ragyvezirálal vezetet: O 1687-1691

1663 M 1 6 6 * (VI hadjárat
- A szövetséges csapatok
(áradásának löeányá (1683-1697)
X Csata a győztes színével s
• Szstnd bátyiét bányaváros
» Egyet) tetépiies várra:
o Egyéb
O W9M6S7
1 A törökök által 1690 uian
O - 1
visszaszerzett terület
16» Békekötés
A Magyar KMlyság hatara
^ B e
a karlócai béke (1699) után

4? MOLDVAI
o FEJEDELEMSÉG

A,
Marosvásárhely /
Hl * Csíkszereda
É G

HAVASALFÖLDI FEJEDELEMSÉG
Zengg L. (török hObéresi

1 5 500 000
• tOuím
198 KÜZDELEM A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM BEVEZETÉSE ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL

A nagy bécsi háború idején, pontosabban 1 6 9 0 - b e n zajlott le a

szerbek nagy, magyarországi bevándorlása is pátriárkájuk, III. Arsenije
Carnojevic vezetésével a mai kosovói és dél-szerbiai területről. Az ezút­
tal betelepülő szerbek számát több tízezerre tehetjük, és annak ellenére,
hogy az uralkodó, I. Lipót meghívására érkeztek és tőle kiváltságokat kap­
tak, a betlepülés hozzájárult az ország soknemzetiségűvé válásához és ez
egyben a későbbi szerb-magyar ellentétek egyik kiváltóokává vált.

I. Lipót önkényuralma

I. Lipót magyar király és német-római császár úgy tekintett

Magyarországra, mint elfoglalt, meghódított területre. Az volt a cél­
ja, hogy az országot beolvassza birodalmába. A magyar rendektől az or­
szággyűléseken egyre több pénzt, természetbeni adót (porció) és katonát
követelt. Nyomásgyakorlásként Kollonich (ejtsd: kolonics) Lipót győri
püspök (később esztergomi érsek) vezetésével németekből és cseriek­
ből egy bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy Magyarorszá­
got beolvassza a Habsburg Birodalomba. Ugyancsak idegenekből álló
bizottságra bízta azt is, hogy állapítsa meg, mely birtokosok, illetve azok
leszármazottai, milyen feltételekkel kaphatják vissza hódoltsági területen
lévő egykori birtokaikat. így a birtokok nagy többsége császárhű, főleg
német emberek tulajdonába jutott, egy részét pedig a kincstár eladta
hadiszállítóknak és másoknak, hogy ily módon töltse fel az államkasszát.
Míg a magyar vér ezekben a hadjáratokban úgyszólván ingyen
folyt, addig a nyugatiak pénzt kaptak a katonáskodésért. Igaz, nem so­
kat, és azt sem rendszeresen, aminek az itteni lakosság látta kárát, m e r t a
zsoldosok igen gyakran raboltak, fosztogattak, megsarcolták a kiszol­
gáltatott lakosságot. Ez történt pl. az újhelyi vásáron is 1697-ben, a
zentai csata évében. A fosztogató katonák kiváltották a nép ellenállá­
sát. Futótűzként terjedt el a hír, hogy a kurucok megkezdték a harcot a
népet nyomorgató császáriak ellen.
A hegyaljai felkelést a császáriak vérbe fojtották, de az elége­
detlenséget nem tudták lecsillapítani. A porció okozta teher nagyságá­
ra jól rávilágít Esterházy nádor Lipót királyhoz küldött feliratának egyik
mondata, amely így szól: „a porció elvivén a lakosság élelmét, oly nagy
éhhalált okoz, hogy a nép gyermekeit, feleségét, fiatal leányait eladja az
idegen katonáknak, amiből végtelen förtelem származik".
Caraffa tábornok még a bécsi kamarát is csodálatba ejtette azzal,
hogy mennyi pénzt tudott kipréselni Debrecen lakosságából, oly módon,
hogy katonái házról házra járták a várost. Ezt már Kollonich érsek is
 KÜZDELEM A HABSBURG-ÖNKÉNYURALOM BEVEZETÉSE ELLEN ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA A TÖRÖK URALOM ALÓL 199

megsokallta. Kérte az uralkodót, hogy mérsékelje a terheket, mert

Magyarország elérte teherviselési képességeinek legfelső határát.
A XVII. század utolsó évtizedében szinte mindennaposak vol­
tak a lázadások a császáriak ellen, akik gyakran fejvesztve menekültek
a népharag elől. A császár elrendelte a várak felrobbantását is, mivel a
török kiűzése után már nem volt szükség a védelmi vonalra. Ezt azért is
tette, hogy a várak ne válhassanak a császári katonaság elleni ellenállás
fészkeivé. A nagy nyomor miatti parasztlázadások bevezették a II. Rákóczi
Ferenc irányította szabadságharcot.

SZÓTÁR

császáriak-a B é c s b e n székelő c s á s z á r p a r a n c s a alatt álló h a d s e r e g , a m e l y M a ­

g y a r o r s z á g r a volt irányítva

FONTOS DÁTUMOK
1664 Zrínyi Miklós téli h a d j á r a t a
1664 a vasvári béke
1671 a Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása
1678 Thököly Imre a k u r u c o k élén
1683-1699 a n a g y bécsi h á b o r ú
1686 Buda felszabadítása
1687 magyar országgyűlés, amelyen a magyar rendek lemondtak
a s z a b a d királyválasztásról
1691 a szalánkeméni csata
1697 a zentai c s a t a
1699 a karlócai b é k e

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1 . Mi volt a Zrínyi v e z e t t e téli h a d j á r a t l e g f o n t o s a b b c é l k i t ű z é s e ?

2 . M i é r t került s o r a W e s s e l é n y i - f é l e ö s s z e s k ü v é s r e ?

3 . M i é r t r a g a s z k o d o t t a m a g y a r n e m e s s é g az ősi a l k o t m á n y h o z ?

4 . Értékeld Thököly Imre s z e r e p é t a m a g y a r t ö r t é n e l e m b e n !

5 . Mi volt a S z e n t Liga?

6 . Hogyan járult hozzá az o r s z á g n é p e a t ö r ö k k i ű z é s é h e z ?

7. M u t a s d m e g a t é r k é p e n a z t a t e r ü l e t e t , a m e l y m é g a karlócai béke u t á n is
t ö r ö k kézen m a r a d t !

8 . M i é r t v e z e t t e b e I. Lipót ö n k é n y u r a l m á t M a g y a r o r s z á g o n ?
 4. II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA

A felkelés kitörésének okai

I. Lipót uralkodásával Magyarországon nagyon kevesen voltak elé­

gedettek. A köznép és az adófizető kisnemesség azért elégedetlenkedett,
mert a török kiűzésével járó költségek nagyobb részét nekik kellett áll­
niuk, helyébe pedig semmit sem kaptak. Az állam jól megadóztatta a
sót és több más közhasználati cikket is. A legnagyobb terhet a zsol­
dos katonaság élelmezése - a porció - jelentette. A birtokos nemesség
is elégedetlen volt, mert nem kapta vissza a hódoltsági területeken levő
birtokait.
II. Rákóczi Ferenc joggal számíthatott arra, hogy az emberek
tömegesen részt vesznek a szabadságharcban. Ezért amikor Esze
Tamás, Kis Albert és Szalontai György felkelővezérek 1 7 0 3 áprilisában
• Kuruc vitézt ábrázoló címer­ felkérték, hogy álljon a felkelés élére, eleget tett kérésüknek. A lengyelor­
kép Esze Tamás nemeslevelén,
szági Brezán várából (ahol éppen emigrációban tartózkodott], zászlót
aki a nemességet Rákóczitól
kapta küldött a felkelőknek a következő latin felirattal: Cum Deo pro patria
et libertate (Istennel a hazáért és szabadságért), majd kiáltvánnyal fordult
mindenkihez, aki szabadságot óhajt és kész áldozatot hozni a szabad­
ságért. Következik egy részlet II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványából:
„Minden igaz magyar hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges sza­
A Rákóczi-szabadságharc első badságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen (nem nemes - a
szakasza szerz. megj.), fegyverviselő és otthonlakó igaz magyarnak... sónkat, kenye­
rünket elvevő, életünkön uralkodó és kegyetlenkedő birodalom ellen édes
• Habsburg-elnyomás Magyar­
országon hazánkért, nemzetünkért, régi szabadságunkért, az szegénységnek, teljes
nyomorúságunknak megváltása... végett... fogjatok fegyvert..." (Részlet
• Rákóczi elfogatása és szökése -
II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványából)
bujdosók tömörülése
• Rákóczi a felkelés élén
• a felkelők seregeinek első győ­ A felkelés kibontakozása
zelmei - a nemzetközi politika
felfigyel a mindjobban erősödő, Rákóczi mindenkit fegyverbe szólított: nemest, jobbágyot, vá­
immár szabadságharccá váló roslakót. Tudta, hogy a szabadságharc csak egyesült erővel vihető győ­
magyarországi felkelésre zelemre. XIV. Lajos francia királlyal m á r korábban felvette a kapcsolatot,
• nemzeti összefogás, gazdasági és az megígérte, hogy pénzzel támogatja a szabadságharcot. Kapóra jött
intézkedések - a kuruc hadsereg neki, hogy Magyarországon frontot nyitottak a Habsburgok ellen, akik­
és állam megszervezése kel hadban állt, de nem volt hajlandó az egyenrangúság alapján szövetsé­
get kötni Rákóczi Ferenccel, mivel Habsburg-alattvalónak tartotta őt. Az
 II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA 201

európai uralkodók közül egyedül Nagy Péter orosz cár kötött Rákó­
czival szerződést ( 1 7 0 7 ) , de nem tudott neki igazán segíteni, mert el volt
foglalva a svédek és a törökök elleni háborúval.
Rákóczi 1703. június 14-én lépett magyar földre Bercsényi
Miklóssal, a szabadságharc későbbi főgenerálisával (vezértábornok­
főparancsnok) együtt. A nép nagy lelkesedéssel fogadta, mert az a hír
járta róla, hogy „a porciót az országból kiűzni, s a sót felszabadítani" jött.
Bécsben kezdetben nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget jövetelé­
nek, mert amikor átkelt a Tiszán, mindössze 2 8 0 0 harcosa volt. Serege
azonban gyorsan gyarapodott, s hamarosan több tízezer főt számlált.
Kezdetben a nemesség nem csatlakozott Rákóczihoz, mert a szegény
nép megrohamozta kúriáikat és kastélyaikat, ezért bizalmatlanok voltak
a felkelőkkel szemben. Rákóczinak sikerült megértetnie a néppel, hogy
most nem a nemesség, hanem a Habsburgok és a németek az ellensége, a
nemeseket viszont arról, hogy csak a néppel együtt szabadulhatnak meg • Gróf Bercsényi Miklós
azoktól, akik az országot be akarják olvaszta­ főgenerális
ni a Habsburg Birodalomba.
A szabadságharc az első három­
négy évben hatalmas sikereket ért el. A
kuruc seregek több várost felszabadítottak.
A nem magyar nemzetiségűek egy részét
is sikerült megnyerni a szabadságharc
ügyének.
A kuruc seregeknek sikerült meg­
oldaniuk a fegyver és felszerelés kérdését,
a katonák és lovak élelmezését. Az életet is
meg tudták szervezni a felszabadított terü­
leteken. A kuruc seregek fő erőssége a köny-
nyűlovasság (a huszárok) volt, amely számos
csatát meg tudott nyerni, de területet tartó­
san nem tudott megtartani. Portyázásaik so­
rán többször is megközelítették Bécset.

Az állam életének megszervezése

Az erdélyi rendek Rákóczit Erdély fejedelmévé választották

1704-ben, habár trónját nem tudta azonnal elfoglalni, mivel előbb fel
kellett a fejedelemséget szabadítani a császáriaktól. Egy évvel később a
Szécsényben megtartott országgyűlés Magyarország vezérlő fejedel­
mévé választotta. Az országgyűlés a fejedelem mellé tanácsot (szená­ I Kuruc katonák a csatában
tus) választott, és meghatározta a felkelés célkitűzéseit. Ezek: az ország (ismeretlen festő műve)

• Trencsén vára, amelyet a kuru­
cok ostromzár alatt tartottak, de
bevenni nem tudták
' JmlU.
teljes szabadságának kivívása, szabad királyválasztás, az ősi alkotmány
és záradékának életben tartása, a vallásszabadság biztosítása. Az élet leg­
fontosabb kérdéseiben az országgyűlés dönt, a többiben a fejedelem és a
tanács.
Rákóczi nagy gondot fordított a nemesek és a köznép közötti fe­
szültség feloldására. Igyekezett elfogadtatni a nemességgel a köztehervi­
selést, hogy ne merüljön ki túl gyorsan a szabadságharc anyagi tartaléka.
A katonáskodó jobbágyok és családtagjaik kérdését úgy akarta megolda­
ni, mint ahogyan azt Bocskai tette. Az ónodi országgyűlésen ( 1 7 0 7 ] ki
is mondta a bűvös szót - közteherviselés (mindenki adózik), a sárospa­
taki országgyűlésen ( 1 7 0 8 ) pedig még tovább lépett a jobbágykérdés
megoldásában.
Nagyon fontosnak tartotta, hogy nyugati mintára szervezett had­
sereget állítsanak fel, olyat, amely komoly hadműveletekre is képes, és
a meghódított területeket meg is tudja tartani. Javaslatára a szenátus
40 000 fős hadsereg felállításáról döntött, amelynek pénzeléséhez a
nemességnek is hozzá kellett járulnia. Javaslatát az ónodi országgyű­
lés szentesítette, s így meg is alakulhatott a hadsereg.
I. Lipót halála után I. József ( 1 7 0 5 - 1 7 1 1 ) került a trónra. A ma­
gyar nemesség többsége az Aranybullára hivatkozva nem ismerte el
mindvégig királynak. Annál is inkább, mert az ónodi országgyűlésen
kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, és ezt tudatták Európával, de
azt is, hogy valamely európai uralkodóház sarját választják meg Magyar­
ország királyának. Ekkor már úgy tűnt, hogy közeledik a szabadságharc
győzedelmes befejezése. A francia seregek közel jártak Bécshez, a
magyar portyázó seregek pedig Bécs alatt jártak. A magyar seregek
sikereiben és ezek előtt a Dunántúl elfog­
lalásában - ahonnan elejét lehetett venni
a császáriak támadásainak és lehetőség
kínálkozott az összefogásra a Habs­
burgok ellen harcoló európai erőkkel
v*H* ..'-'•>
- oroszlánrésze volt Rákóczi egyik legsi­
keresebb és legnépszerűbb tábornoká­
nak, (Vak) Bottyán Jánosnak. A franciák
azonban Bécs közelében súlyos veresé­
get szenvedtek. Ezért nem kerülhetett
sor a francia-magyar erők egyesülésé­
re. Habár jól fel volt szerelve, a magyar
hadsereg súlyos vereséget szenvedett a
felvidéki Trencsénnél ( 1 7 0 8 ) , az ország
tartalékai pedig az évek alatt kimerül­
tek. Ettől kezdve I. József teljes erejével
támadólag léphetett fel a kuruc csapatok
ellen, mert erői felszabadultak a nyugati
harctereken.
 II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA 203

II. Rákóczi Ferenc (1676—1735). I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Mun­
kács várának feladása után, őt és nővérét, Júliát elszakították anyjuktól.
Gyámja Kollonich Lipót érsek lett, és Csehországban a jezsuitáknál nevel­
kedett. A Habsburg-udvar erővel papot szeretett volna faragni belőle, hiszen
fájt a foga a Rákóczi-vagyonra. Rákóczi Ferenc kora leggazdagabb magyar

r főura volt. Birtokai mintegy 2 millió holdat tettek ki (ennyi termőföld van
kb. a mai Vajdaságban). 1694-ben megnősült Sarolta Amália, hesseni (ejtsd:
hesszeni) hercegnővel, s Magyarországon telepedett le. Habár 1697-ben még
elutasította a hegyaljai felkelés vezetését, néhány évvel később már, elsősor­
ban Bercsényi Miklós gróf hatására, és látva a magyarság elnyomását, szer­
vezkedni kezdett. 1700-ban a francia királynak, XIV. Lajosnak írt segélykérő levelet, amely a bécsi udvar
kezébe került. Emiatt bebörtönözték. Egy év múlva megszökött a börtönből, és Lengyelországba menekült.
Itt Brezán várában keresték fel a tiszaháti felkelők, és Rákóczi, immár vállalva a felkelés vezetését, visz-
szatért Magyarországra. Szabadságharca nyolc évig tartott. Időközben, mint elődeit, Erdély fejedelmévé
választották. Az országgyűléssel kimondatta a Habsburgok trónfosztását is. Habár Rákóczi nem akarta
vállalni, sokan a jövendőbeli magyar királyt látták benne. Emellett a lengyel rendek két ízben is tárgyaltak
vele, hogy fogadja el a lengyel koronát. A szatmári béke után rövid ideig Lengyelországban élt, majd 1713
és 1717 között Franciaországban, abban a reményben, hogy a francia királytól támogatást kap egy újabb
Habsburg-ellenes szabadságharc megindítására. Franciaországban írta meg Emlékirata/f is. Mikor látta,
hogy nem remélhet sokat az időközben trónra lépő új francia királytól, XV. Lajostól, elhagyta az országot,
és Törökországba ment. A megváltozott nemzetközi helyzet miatt a törökök sem tudták és akarták támo­
gatni Rákóczi tervét. A török kormány a Konstantinápoly közelében fekvő Rodostót (ma Tekirdag) jelölte
ki neki lakhelyül, ahol néhány menekülttársával haláláig élt.

A Rákóczi-szabadságharc
A szatmári béke megkötése második szakasza

Számos győztes és vesztes csata után jutott el a szabadságharc az

ónodi országgyűlés - a Habs­
1711. évhez. Ekkor már Nagy Péter orosz cár tudott volna segíteni, Ma­ burg-ház trónfosztása
gyarországon viszont nem volt már olyan számottevő erő, amely fel tudta
• szövetség az orosz cárral
volna használni ezt a segítséget. Rákóczi személyesen ment Nagy Péterhez,
(1707)
hogy pontosítsák az együttműködést. Távollétére Károlyi Sándort bízta
meg, hogy időhúzás miatt tárgyaljon a békekötésről. Károlyi azonban, aki • általános adózás
Rákóczitól reálisabban mérte fel a helyzetet, megállapodott Pálffy János a szabadságharc csúcspontjai
császári főparancsnokkal. A megállapodás értelmében a nagymajtényi (1707)
síkon mintegy 12 000 kuruc harcos letette a fegyvert. Ezt követően • az összefogás megbomlása
megkötötték a szatmári békét (1711). (1708-1709)
A szatmári béke biztosította a magyar nemesség politikai jogait, i politikai és gazdasági problé­
rendi önállóságát, a nemesi kiváltságokat, az országgyűlés zavartalan mű­ mák
ködését, aminek ellenében a király korlátlanul rendelkezhetett a magyar
• vereségek
kincstári jövedelmekkel és a német vezénylésű hadsereggel. Magyaror­
szágnak nem lehetett önálló hadserege, és külországokkal sem tartha­ • nagymajtényi fegyverletétel -
tott fenn önálló kapcsolatokat. A szabadságharc résztvevői, ha letették a szatmári béke (1711)
hűségesküt, kegyelmet kaptak. Akik erre nem voltak hajlandók, azoktól
 204 II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA

A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Í J *

A Rákóczi-szabadságharc elkobozták a vagyonukat, és szabadságvesztésre ítélték őket. Nagyon so­

(1703-1711) kan inkább a száműzetést vállalták. Az uralkodó Magyarország királyává
koronáztatta magát.
II. Rákóczi Ferenc nem ismerte el a szatmári békét, és nem volt
hajlandó kegyelmet kérni, még kevésbé letenni a hűségesküt. Ezért Ber­
csényi Miklóssal és több harcostársával inkább a száműzetést és a teljes
vagyonelkobzást választotta.

A szatmári béke utáni helyzet

III. Károly király ( 1 7 1 1 - 1 7 4 0 ) , I. József fia és utóda, összehívta

.... j a É M B B
• Rákóczi lakóháza Rodostóban
az 1 7 1 2 - 1 7 1 5 . évi országgyűlést, amely törvénybe iktatta, hogy a király
1 köteles háromévenként összehívni az országgyűlést, a törökkel folytatott
tárgyalásokba be kell vonni a magyarokat, minden idegen befolyás alól
fel kell szabadítani a magyar kamarát, valamint a pénzügyeket. A török
 II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA 205

hódoltság alól felszabadított területeken a birtokok tulajdonjogát ezután

nem idegenekből, hanem magyar emberekből álló bizottság intézte. A ki­
rály kötelezte magát arra, hogy a Szent Koronát mindig Magyarországon
őrizteti, halála után pedig utódja hat hónapon belül megkoronáztatja ma­
gát az ősi magyar szertartás szerint.
A jobbágyok semmit sem kaptak, annál többet a nemesek. Az eu­
rópai országok közül Magyarországon élt a lakosság számához viszonyít­
va a legtöbb nemes, azaz olyan ember, aki politikai jogokkal bírt. Ezért a
nemességnek az ország ügyeire való politikai befolyása rendkívül nagy
volt, s ezt a Habsburgoknak mindig figyelembe kellett venniük. A nemes­
ség a vármegyék és a szabad királyi városok révén olyan mértékben érvé­
nyesíthette akaratát, hogy a kormányzatra, sőt magára a királyra is olykor
nyomást tudott gyakorolni.

FONTOS DÁTUMOK
1703-1711 a Rákóczi-szabadságharc
1704 Rákóczit Erdély f e j e d e l m é v é v á l a s z t o t t á k
1707 ónodi országgyűlés, a Habsburg-ház trónfosztása
1707 Rákóczi s z ö v e t s é g e t k ö t ö t t Nagy P é t e r r e l
1708 a vesztes trencséni csata, a szabadságharc sorsának megpecsételődése
1711 a kurucok l e t e t t é k a n a g y m a j t é n y i síkon a f e g y v e r t , a s z a t m á r i b é k e

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

I. Sorold fel a z o k a t a m a g y a r t ö r t é n e l m i s z e m é l y e k e t , akik n e m z e t k ö z i ö s s z e f o g á s s a l a k a r t á k legyőzni a

Habsburgokat!

2 . Hogyan k e z d ő d ö t t a II. Rákóczi F e r e n c v e z e t t e s z a b a d s á g h a r c ?

3 . M i é r t v o l t a k e l é g e d e t l e n e k a birtokos n e m e s e k ?

4 . Mi j e l l e m e z t e a kuruc s e r e g e k h a r c m o d o r á t ?

5 . Sorold fel a s z a b a d s á g h a r c legfőbb célkitűzéseit!

6 . Mi m i a t t f o s z t o t t á k m e g a t r ó n t ó l a H a b s b u r g o k a t az ó n o d i o r s z á g g y ű l é s e n ?

7. Sorolj fel n é h á n y hőst a s z a b a d s á g h a r c b ó l !

8 . Keresd m e g a s z a b a d s á g h a r c f o n t o s a b b e s e m é n y e i n e k színhelyét a t é r k é p e n !

9 . Említs olyan r e g é n y t v a g y m á s irodalmi m ű v e t , a m e l y a s z a b a d s á g h a r c r ó l szól!

10 . Milyen külső é s b e l s ő okok m i a t t bukott m e g a s z a b a d s á g h a r c ?

II. Mit j e l e n t e t t M a g y a r o r s z á g n a k a s z a t m á r i b é k e ?
 5. A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS
MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN

A Temesi Bánság megalakulása é s az új határőrvidék kialakítása

A szabadságharc befejezése után ismét előtérbe került a török el­

leni háború kérdése. Savoyai Jenő és Pálffy János hadvezérek sikereket ér­
tek el a törökkel szemben. A Péterváradnál és Nándorfehérvárnál [Belg­
rád] vívott győztes csaták után Požarevacon megkötötték a békét (1718).
A törököket ideiglenesen kiűzték Szerbia északi részéből, a Temes­
köz viszont végérvényesen felszabadult a török uralom alól, de nem
csatolták Magyarországhoz. Temesvár központtal megalapították a
Temesi Bánságot mint koronabirtokot. III. Károly gróf Mercy (ejtsd:
merszi) tábornokot bízta meg kormányzásával. Mercy betelepítésekkel
igyekezett hasznosítani ezt a nagyon gyéren lakott területet. Folyó­
szabályozásokkal, a mocsarak lecsapolásával, utak építésével, iparosok
telepítésével sikeresen fejlesztette az itteni gazdaságot.
A Temesköz felszabadítása után a Tisza-Maros-vidéki katonai
övezetet fel lehetett számolni, de új határőrvidékeket kellett kialakítani
az Al-Duna mentén, hogy megakadályozzák a törökök betöréseit. Pan-
csova, Fehértemplom és Karánsebes központtal három határőrezredet
hoztak létre, amelyek 1872-ig álltak fenn. Ekkor ezeket a területeket is
Magyarországhoz csatolták. Ezt megelőzően a Temesi Bánság területén
újjászerveztek három történelmi vármegyét: Krassó-Szörény, Temes
és Torontál megyét.

A Pragmática Sanctio

III. Károlynak (német-római császárként VI. Károly) nem volt

fiúgyermeke, ezért el kellett fogadtatnia a magyar rendekkel, az örö­
kös tartományok rendjeivel és az európai hatalmakkal a leányági
öröklést. Erre szolgáltak a Pragmática Sanctio (ejtsd: pragmatika
szankció) néven ismert törvények, melyeket III. Károly az osztrák
tartományokra vonatkoztatott. Magyarországon az 1 7 2 3 . évi Prag­
mática Sanctio mondta ki a Habsburg-család nőágának trónöröklé­
Mária Terézia magyaros
si jogát, s egyben elismerte Magyarország rendi különállását, a ren­
díszruhában
di alkotmány és a nemesi privilégiumok fenntartását. A Pragmática
A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN

S a n c t i o elfogadásával a m a g y a r o k l e m o n d t a k a s z a b a d
k i r á l y v á l a s z t á s r ó l . így foglalhatta el később Mária Teré­
zia ( 1 7 4 0 - 1 7 8 0 között uralkodott] a magyar trónt.
A Pragmática Sanctio külső támadás esetére előír­
ta a kölcsönös segítséget is. M á r i a T e r é z i a t r ó n j a védel­
m é b e n h o s s z ú h á b o r ú b a k e v e r e d e t t , amely az o s z t r á k
ö r ö k ö s ö d é s i h á b o r ú ( 1 7 4 0 - 1 7 4 8 ) néven vonult be a tör­
ténelembe. Több szomszédos ország uralkodója támadt
a Habsburg Birodalomra, s egy ideig egyes területeket is
megszálltak. Ez a háború Mária Terézia trónjának és biro­
dalmának megtartásáért folyt. Mária Terézia végveszély­
ben a pozsonyi országgyűlés rendjeihez fordult segítsé­
gért ( 1 7 4 1 ) . Azok fellelkesülten álltak mellé {„Életünket és vérünket..." Az országgyűlés épülete
- kiáltották a nemesek), megmentették birodalmát és őt magát a bukás­ Pozsonyban
tól. Mielőtt ténylegesen megszilárdította volna a hatalmát, Mária Terézia
birodalma részt vett még a h é t é v e s h á b o r ú b a n ( 1 7 5 6 - 1 7 6 3 ) is, amely
viszont a birodalom és a trón megerősítéséért folyt. E háborúban nagy
számban vettek részt magyar huszárok is. Utána az országra békés évtize­
dek köszöntöttek. M á r i a T e r é z i a b i r o d a l m a e g é s z t e r ü l e t é n b e v e z e t t e
a felvilágosodott abszolutizmust.

Gróf Hadik András. A Túróc megyéből származó köznemesi

család sarja 1710-ben született Kőszegen és 1790-ben Futakon halt
meg. A papi pálya vonzotta, de az utolsó pillanatban katonai pályára
szánta el magát, huszár lett. 1738-ban a török elleni háborúban már
kapitányként (százados) harcolt. Hősies huszárbravúrjai nyomán már
abban az időben adomák keringtek róla. Hadik András az osztrák örö­
kösödési és a hétéves háborúban kezdett igazán feljebb jutni a katonai
ranglétrán. Az utóbbi háborúban sikerrel mentette fel Neisse (ejtsd:
nisz) és Frankenstein (ejtsd: frankenstájn) várait, de jeleskedett Ant­
werpen ostrománál is. Haditetteinek közös vonása az volt, hogy kisebb
csapattal (300-400 huszár, azaz egy zászlóalj) megfutamított egész
ezredeket is. Legismertebb haditette, Berlin elfoglalása világhírnevet
hozott számára. Történt ez a hétéves háború idején, 1757. október
16-án, Hadik születésnapján és Mária Terézia nevenapján. Az akkor
altábornagyi rangot viselő Hadik mintegy 4000 huszárjával elfoglalta
a porosz fővárost, több mint 300 000 tallér hadisarcot szedett össze, és magával vitte királynőjének a város
kulcsait is. Tettei elismeréséül a királynő a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntette ki. Hadikot attól
az időtől mind többen a „királynő tábornokaként" emlegették. 1762-ben már a Sziléziában harcoló csá­
szári csapatok főparancsnoka. A következő évben magyar grófságot kapott, amivel együtt jártak afutaki
és csernovici (a mai Ukrajnában) uradalmak. Emellett még a budavári főparancsnoki tisztet is elnyerte.

Gróf Hadik András 1764 és 1768 között Erdély főhadparancsnoka és a Gubernium (polgári kor­
mányzóság) elnöke volt. Nehéz dolga volt, mert Erdély mindjobban hanyatlott. Kormányzóskodása
alatt beutazta a koronatartományt, és 1767-ben egy emlékirattal fordult az Államtanácshoz, amelyben
208 A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN

részletesen kitért az ott tapasztalt állapotokra és azok javításának lehetőségére is. Hadik András nevéhez
fűződik a kisbányai aranybánya újranyittatása. Nem sokkal Erdélyből való távozása után alakultak meg
tevékenysége folytán azok a gazdasági egyesületek, amelyek később a tartomány gazdasági és társadalmi
helyzetének javításán fáradoztak.
1772-ben Oroszország, Poroszország és Ausztria felosztották Lengyelországot. A bevonuló császári
csapatok főparancsnoka Hadik András volt. Tőle várta el Mária Terézia, hogy a birodalom részére meg­
nyerje a lengyeleket. Egy ideig az újonnan megszerzett Galícia kormányzója, akire sikeresen elvégzett
küldetése után újabb előléptetés várt. 1774-ben az uralkodónő tábornaggyá (marsall) léptette elő, és kine­
vezte az udvari haditanács elnökévé (mai szóhasználatban vezérkari főnök), 1778-ig maradt tisztségben.
Ezekben az években Hadik átszervezte az osztrák hadsereget a kor követelményei szerint. E téren tett
érdemeinek elismeréséül II. József császár Hadikot birodalmi gróffá emelte, ami az egész Német-római
Birodalomban a legnagyobb elismerésnek számított.
Még bécsi szolgálati évei alatt Mária Terézia kinevezte Hadik Andrást Bács vármegye főispánjává. A
megye török alóli felszabadításától számítva ő volt az első világi főispán. Akkortól kezdett jobban törődni
futaki birtokával, amelyhez Cséb (a mai Celarevo) is tartozott. Gazdasági beruházásokba kezdett, pl.
komlót telepített, válogatott lovakból ménest hozott létre stb. A gazdaság mellett sokat tett az egyháza­
kért és az oktatásért is. 1774-től 1776-ig felépíttette a Szentháromságnak szentelt futaki templomot (ott
temették el). Ezek után is folytatta az építkezéseket, felépíttette az első futaki iskolaépületet, valamint
a futaki kastélyt. Döntő szerepet játszott 1774-ben a német telepesek által létrehozott Újfutak település
kialakításában is.
1789-ben még egy nagy elismerést kapott. A császár kinevezte az akkor kezdődő, de egyben utolsó
osztrák-török háború császári csapatainak fővezérévé. Lábán kapott sebe és hajlott kora miatt néhány
hónap után le kellett mondania e tisztségről. Nem sokkal ezután 1790. március 12-én, futaki birtokán
érte a halál.
Emlékét szobrok őrzik a nagyvárosokban több helyen is. A legismertebbek közülük a budai Hadik­
szobor és Bécsben, a körúton felállított szoborcsoport, ahol a Mária Teréziát körülvevő tudósok, művé­
szek, politikusok, hadvezérek között, mint pl. Van Swieten (ejtsd: van szviten), Pray (ejtsd: praj), Sonnen-
fels (ejtsd: zonnenfelsz), Gluck (ejtsd: gluk), Haydn (ejtsd: hájdn), Mozart (ejtsd: mócárt), Kaunitz (ejtsd:
kaunic), ott van Berlin elfoglalója, gróf Hadik András is.

A Habsburgok telepítési politikája

Mátyás király korában Magyarország aránylag jól benépesült or­

szág volt. Mintegy négymillió lakost számlált, annyit, mint Anglia. Vizei
rendezettek, a táj az e m b e r számára vonzó, mezőgazdasága, ipara, bányá­
szata a kor színvonalán állt. Később a török uralom alatt lévő területek
egy részét a törökök tudatosan elmocsarasították, hogy könnyebben véd­
hessék a támadó keresztény hadakkal szemben. A földművelés is háttér­
be szorult. Előtérbe került a rideg állattartás. Kialakultak a nagy mező­
városok, eltűntek, pusztává váltak a valamikor virágzó falvak. A lakosság
száma állandóan csökkent. A déli vidékeken egy négyzetkilométernyi
területen még két e m b e r sem élt átlagosan. A mai Vajdaság területén
A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN 209

• Magyarország népsűrűségi térképe

1720-ban alig húsz-harmincezer ember élt. Ezen a helyzeten csak aXV. század végén és 1720-ban
telepítésekkel lehetett aránylag rövid idő alatt javítani.
III. Károly király főleg katolikus svábokat telepített Magyar­
országra. Ezt a politikát folytatta lánya, Mária Terézia és annak fia,
II. József is. így került sok német Bácskába, Szerémségbe és a Temesi
Bánságba. Mária Terézia idejében szerbeket és románokat (oláhokat)
is telepítettek, különösen Bánátba. Magyarokat csak akkor, amikor
Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben a Temesi Bánság terü­
letét is visszacsatolták - kivéve a katonai határőrvidéket - Magyaror­
szághoz, és visszaállították a vármegyéket. Ekkor is csak a földesurak
telepítettek ide magyarokat, az állam nem. A Habsburgok telepítési po­
litikáját a magyar birtokosok azzal igyekeztek ellensúlyozni, hogy
magyarokat, szlovákokat (tótok) és ruszinokat (rutének) telepítettek
saját birtokaikra. így alakult ki Magyarországon és vidékünkön az etni­
kai sokszínűség. Míg Mátyás király korában Magyarország lakosságának
több mint 80%-a magyar volt, addig a XVIII. század vége felé a magyarok a
lakosság felét sem tették ki. A lakosság összlétszáma sokáig a telepítések
ellenére sem érte el a törökdúlás előtti szintet.
Mária Terézia idejében kaptak vidékünk jelentős települései sza­
bad királyi városi rangot, mint pl. Bács megye, a későbbi Bács-Bodrog
vármegye székhelye, Zombor ( 1 7 4 8 ) vagy az akkoriban négynyelvű Új­
vidék ( 1 7 4 9 ) , illetve az abban a korban Mária Terézia nevét viselő Sza­
badka ( 1 7 7 9 ) . E rang elnyerésével az említett városok kiegyenlítődtek a
megyékkel, és szabad kezet kaptak saját ügyeik rendezésében.
 210 A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN
• K
K i s n e m e s s z á n t á s k ö z b e n . Az
eke favázas, csak az ekevas és a
c s o r o s z l y a készült v a s b ó l
Az úrbéri viszonyok rendezése és Mária Terézia gazdaságpolitikája
A paraszt (jobbágy) kilencedet fizetett földesurának a ter­
mésből és a jószág szaporulatából. „Ajándékként" baromfit, tojást, va­
jat stb. vitt a konyhájára. A földesúr a kocsmatartásból, a húseladásból,
a malomhasználatból is jövedelmet valósított meg. Készpénzt is kapott
jobbágyától és egy-két napi robotmunkát hetente majorsági földjeinek
megművelésére. E nagy terhek ellenére az államnak fizetett hadiadó j e ­
lentette a jobbágynak a legnagyobb terhet - ezt pénzben kellett fizetnie.
Az állam olykor ingyenmunkát is végeztetett vele. A katonaságot élelem­
mel kellett ellátni (porció) és szállítani javára (forspont). Katonának is fő­
leg a jobbágy fiát vitték el. A paraszt az egyháznak termése egytizedét
adta (tized).
Mária Terézia azért adta ki az urbáriumot ( 1 7 6 7 ) , hogy a jobbágy
földesurával szembeni kötelezettségeinek pontos meghatározásával biz­
tosítsa az állami adók zavartalan behajtását. Az urbárium szabályozta a
teherviselés módját és nagyságát. A jobbágy jogi helyzetén is változta­
tott. Mérsékelte a földesúri önkényeskedést, a botbüntetést, az úriszékek
ítéleteit pedig a kormányszékek és az udvar ellenőrzése alá helyezte. A
királynő a nemesség országos méretű tiltakozása ellenére érvényt
szerzett az úrbéri rendeletnek.
Az örökös tartományok és Csehország ipara elmaradott volt a
nyugat-európai országok iparához viszonyítva. Mária Terézia merkanti­
lista gazdaságpolitikával akarta ezt a lemaradást behozni. Ezt a politikát
nem terjesztette ki Magyarországra, mert a magyar n e m e s e k nem voltak
hajlandók adót fizetni. Ezért vámrendszert ( 1 7 5 4 ) vezetett be, s ennek
a segítségével az országból megközelítőleg annyi pénzt vitt ki, amennyit
a nemesek fizettek volna az államkasszába. Viszont így Magyarországon
nem fejlődhetett az ipar és a kereskedelem sem kellőképpen, de a mező­
gazdaság is csak lassan.
Főleg gabonát termeltek, de még régi módon. Nem alkalmazták a
vetésforgót, viszont a folyóvizek szabályozásával, a mocsarak lecsapolá­
sával, a legelők feltörésével egyre jobban kiterjesztették a vetésterületet.
A kapásnövények (burgonya, kukorica, dohány stb.) termesztése is teret
hódított.
A rideg állattenyésztést mind jobban kiszorította az istállózó ál­
lattartás, s ez maga után vonta a takarmánynövények termesztését. Ál­
lami méneseket létesítettek (Bábolna, Mezőhegyes), hogy javítsák a lóál-
lományt. A jobb gyapjúhozam végett meghonosították a merinó juhot. A
selyemhernyó tenyésztését is fejlesztették. Nagyobb gondot fordítottak az
erdőgazdálkodásra, ekkor kezdték el az Alföld fásítását. Meghonosították
az akácot és a fűzfát.
A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAI) FOLYAMÁN 211

Csak mezőgazdasági terményeket (gyapjú, gabona, bor, marha,

nyersbőr stb.) és bányakincseket (réz, só stb.) exportáltak, a Habsburg
Birodalom többi részébe.

Mária Terézia uralkodása

M á r i a Terézia
(1740-1780)

t r ó n r e lépése rendeletek:
b i r o d a l m i gazdaságpolitika
háborúk a gazdaság terén
úrbérrendezés
(1740-1748,1756-1763) az oktatás terén
új v á m r e n d s z e r
a m a g y a r o k kiálltak m e l l e t t e az e g é s z s é g ü g y terén

A művelődési élet alakulása

A kultúra helyzete javult, de érezhető volt az a törekvés, hogy az

az elnémetesítést, a n é m e t érdekeket szolgálja. Sokáig megakadályozták,
hogy Széchényi (ejtsd: szécsényi) György esztergomi érsek alapítványa
révén m á r III. Károly idejében Budán megalakuljon a magyar egyetem.
Két diétán (országgyűlésen) is foglalkoztak az oktatás korszerűsíté­
sének a kérdésével és az egyetem felállításával, de Mária Terézia meg­
akadályozta a törvény meghozatalát. Jóval később ( 1 7 7 7 ) kibocsátotta
a Ratio Educationis (ejtsd: ráció edukacionisz) néven ismert rendeletét,
amely szabályozta Magyarországon az alsó- és a középfokú oktatás
rendjét. Gróf Széchényi Ferenc is a nemzetnek ajándékozta hatalmas
könyvtárát és gazdag gyűjteményét, hogy megalakulhasson a Nemzeti
Múzeum és a Könyvtár. A hatalom évtizedeken át nem talált megfelelő
épületet ezeknek az intézményeknek az elhelyezésére. Ezért csak nagy
késéssel alakulhatott meg a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár,
valamint az egyetem.
Mária Terézia magyar nemes ifjakból testőrséget szervezett azzal
a szándékkal, hogy a bécsi udvarhoz szoktassa őket. Az egyik cél az elné-
metesítés volt. A Theresianumot (nevelőintézet a nemesifjak és a későb­
bi katonatisztek számára) is hasonló céllal alapította. A dolgok azonban • Gróf Széchényi Ferenc, a magyar
másként alakultak: a Bécsbe költözött magyar nemesifjak soraiban művelődés pártolója
indult el a magyar nemzeti mozgalom. Itt kezdődött el a nyelvújítási
mozgalom. Itt tették le a magyar reformmozgalom alapköveit.

II. József reformtörekvései

II. József uralkodása alatt ( 1 7 8 0 - 1 7 9 0 ) teljesen kibontakozott

a felvilágosodott abszolutizmus. Az uralkodó kötelességéről II. József
így vallott: „Mindent a népért, semmit a nép által." Ilyen politikával akarta
212 A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN

megteremteni az egységes Habsburg (német) Birodalmat. Nem koronáz­

tatta meg magát magyar királynak (ezért hívták már a kortársak is kala­
pos királynak), ezzel is kinyilvánítva e szándékát.
Legelőször az egyházpolitikát reformálta meg, hogy Róma érde­
kei fölé helyezze az állam érdekeit. Türelmi rendeletével biztosította a
szabad vallásgyakorlást, és a protestánsok is viselhettek állami hivatalt.
A parasztság érdekeit szolgálta az a rendelete, amely eltörölte a
jobbágy nevet. Lehetővé tette a parasztok szabad költözködését. Fog­
lalkozást is szabadon választhattak, iskolába is járhattak, és meg­
tiltotta, hogy a parasztot törvényes ok nélkül megfosszák telkétől, a job-
bágyterheket azonban nem törölte el.
Az egységes birodalom megteremtését szolgálta nyelvrende­
lete. Egész birodalmában a német nyelvet tette meg hivatalos nyelvvé. Ez
Magyarországon óriási felháborodást váltott ki, hisz az iskolákban csak
németül tudók taníthattak, és az ügyintézés is német nyelven folyt.
II. József magyar testőrségi A közigazgatás átszervezésével csökkentette a megyék jelen­
egyenruhában tőségét és a nemesi ellenállás lehetőségeit. Meg akarta adóztatni a ne­
mesi és az egyházi birtokokat. Ezért elrendelte a kataszter (telekkönyv,
földadó-könyv) elkészítését, a majorságokat is felmérette, és megszer­
vezte a népszámlálást. Ez ellen háborodott fel legjobban a nemesség.
II. József Oroszországgal szövetségben hadat indított Törökor­
szág ellen ( 1 7 8 8 - 1 7 9 1 ) , hogy a Balkánon is szerezzen birtokokat. Ez volt
egyben az utolsó osztrák-török háború. A 2 0 0 0 0 0 - e s sereget csak a
termények erőszakos elvételével tarthatták el. Sok katonát vesztettek, és
a hadjárat is kudarcba fulladt. A nélkülöző parasztok lázongani kezdtek.
Franciaországban közben kitört a polgári forradalom. A nemesi ellenál­
lás fokozódása és a többi baj arra kényszerítette II. Józsefet, hogy halálos
ágyán visszavonja reformjait, kivéve a vallásgyakorlásra vonatkozó türel­
mi rendeletét és a jobbágyságra vonatkozó előírásokat.

uralkodása

• felvilágosult a b s z o l u t i z m u s • a b i r o d a l o m belső nehézségei

• II. J ó z s e f ö s s z b i r o d a l m i t e r v e

- türelmi rendelete
- jobbágyrendelete

- a közigazgatás átszervezése - németesítés

• külső h a t á s o k :
• belső h a t á s o k :
- katonai vereségek
- a m a g y a r n e m e s s é g ellenállása
- francia forradalom

• II. József visszavonja rendeleteinek t ö b b s é g é t

A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN 2 3

A nemesi mozgalom és a magyar jakobinusok

A Habsburg-önkényuralomra a nemesek ellenállással vála­

szoltak. II. József németesítő politikájára a nemzeti érzés elemi erővel
történő kitörésével válaszolt a nemesség. Különösen a műveltebb köz­
nemesek és értelmiségiek kezdték ápolni a nemzeti hagyományo­
kat. Divatba jött a magyar nyelv a közéletben, a magyar ruha viselete,
a magyar táncok a bálakon. Az ellenállás rugója a nemesi kiváltságokon
esett sérelem volt. A nemesség azt hangoztatta, hogy II. József megszegte
a nemzet és az uralkodó közötti szerződést. Utóda, II. Lipót ( 1 7 9 0 - 1 7 9 2 )
csak akkor léphet a magyar trónra, ha új szerződést köt a nemzettel. A
Habsburgok nehéz helyzetbe kerültek: a megyei bandériumok fegy­
verben álltak, Belgiumban is Habsburg-ellenes felkelés tört ki, a török há­
ború is nehézségeket okozott. A francia forradalom radikalizálódott, míg
a porosz hadak felvonultak a sziléziai határon.
Ilyen légkörben ülésezett az országgyűlés (1790-1791). A sok Magyar nemesi divat a XVIII. és a
vitának kompromisszum lett a vége. Törvényben mondták ki, hogy XIX. század fordulóján
Magyarország szabad és független ország, a régi hitlevél szerint koro­
názzák meg II. Lipótot királynak, míg fiát, Józsefet nádorrá választották,

II. Lipót megkoronázása Pozsonyban

hogy Magyarországon a király helyetteseként képviselje az uralkodót. El­

fogadták Mária Terézia és II. József jobbágyrendeleteit, a vallásügyet
pedig a türelmi rendelet értelmében rendezték.
A magyar társadalom jelentős része nem elégedett meg ennyivel.
Különösen a kialakulófélben lévő értelmiség nem, s főleg nem a jakobi­
nusok, a francia forradalom legradikálisabb szárnyának hívei. Ők a
társadalom gyökeres átalakítására törekedtek (elsősorban köztársa-
214 A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZA/.AI) FOLYAMÁN

ságot követeltek). A költő Batsá­

Tanácskoznak a magyar jakobinusok
nyi Jánossal vallották: „Vigyázó
szemetek Párizsra vessétek."
A jakobinus szervez­
kedés élén Martinovics Ignác
állt. Titkos társaságot szerve­
zett, amely függetlenné akarta
tenni az országot, társadalmát
pedig alapjaiban akarta megre­
formálni. A szervezkedést lelep­
lezték (1794). Martinovicsot,
Hajnóczy Józsefet, Lackovics
Jánost, Szentmarjay Ferencet
és Sigray Jakabot az összeeskü­
vés szervezéséért kivégezték. A
vádlottak egy részét, köztük Ka­
zinczy Ferencet, a nyelvújítót,
Szentjóbi Szabó Lászlót, Verse­
ghy Ferencet stb., a magyar ér­
telmiség színe-javát, várfogság­
ra ítélte a törvényszék.

Martinovics Ignác (1755-1795). Pesten született szerb eredetű családban.

Pályáját ferences szerzetesként kezdte 1773-ban. Öt év múlva szerzetes pap lett.
1779-től bölcsészetet és matematikát tanított a budai kolostorban. A szerzetesi
élettel sehogyan sem tudott megbarátkozni, engedély nélkül Csernovicba ment
tábori lelkésznek. Később beutazta Európát. Időközben természettudományi és
matematikai művei magukra vonták Van Swieten, az udvari tanügyi bizottság
elnökének figyelmét, aki 1783-ban a lembergi (a mai Lvov Ukrajnában) akadé­
mián a természettan rendes tanárává és a bölcsészeti kar dékánjává tette meg.
1791-ben II. Lipót udvari vegyésszé és császári-királyi tanácsossá nevezte ki.
A természettudományokat kedvelő uralkodó halála után állását megszüntet­
ték, de az új császár-királytól, I. Ferenctől életjáradékot kapott. A konzervatív
I. Ferenc fellépett minden izgató és forradalmi eszme ellen. Martinovics akko­
riban már olyan műveket is írt, amelyek az új társadalmi rendet és a Habsburg
Birodalom megreformálását hirdették. így három névtelenül írt könyvét is le­
foglalták. Az udvarban akkoriban még csak nem is gyanakodtak rá. Műveit
különösen a szabadkőművesek és a forradalmi eszmék hívei forgatták. Ilyen
volt Gyurkovics Ferenc is, a pesti egyetem politikatanára, aki Martinovicsot
1793-ban beavatta a szervezkedésbe. Ugyanakkor a párizsi jakobinusok klubja is Martinovicsot szemelte
ki arra, hogy megalapítsa a forradalmi eszméket terjesztő titkos társaságot. Martinovics elfogadta a fel­
kérést, toborozni kezdte a tagokat. Két társaságot alapított: a Reformátorok Társaságát az elszegényedett
mágnásokból és nemesekből, valamint a Szabadság, s Egyenlőséget, a polgárság köréből. Az első társaság
a nemesek előjogainak megtartása mellett köztársaságot akart. A másik társaság a néphatalmat hirdette
a francia forradalom szellemében. Martinovics legközelebbi munkatársai e szervezkedésben Laczkovics,
Hajnóczy, Szentmarjay és gróf Sigray voltak, s egyben a társaságok igazgatói is. A főigazgatói tisztet
A FELVILÁGOSODOTT ABSZOLUTIZMUS ÉS MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZAD FOLYAMÁN 215

Martinovics látta el. A szervezkedők nem jártak el kellő óvatossággal, s amikor még csak 75 tagjuk volt,
1794 júliusában egy feljelentés kapcsán tudomást szerzett róluk az osztrák hatalom, és le is tartóztatta
az összeesküvők nagy részét. A többieket néhány héttel később Budán. Több mint ötven ember került így
osztrák kézre. A négy igazgatót és Martinovicsot a bíróság vagyonelkobzásra és halálra ítélte, míg a többi
elfogottat börtönbüntetésre. Az öt halálraítéltet 1795. május 20-án végezték ki a budai Vérmezőn. A tör­
ténészek és írók sokáig vitatkoztak arról, hogy törvénytelen volt-e a Martinovicsok ellen folytatott bírósági
eljárás. A vélemények megoszlottak, de a többség sok kivetnivalót talált az eljárásban. Abban azonban
szinte mindannyian megegyeztek, hogy Martinovics jól mérte fel a politikai helyzetet, s véleményét az
események későbbi folyása sokban igazolta.

1718 a p o z a r e v a c i b é k e , Szerbiát i d e i g l e n e s e n megszállják a H a b s b u r g o k urbárium - Mária Terézia királynő

1723 Pragmática Sanctio r e n d e l e t e a földbirtokosok é s
a
1739 a belgrádi b é k e , a H a b s b u r g o k visszavonultak Szerbiából j o b b á g y o k közötti viszonyok
a d o k r o b o t s t b
1740-48 osztrák örökösödési háború < ' - > rendezéséről
1741 s z o r o n g a t o t t h e l y z e t é b e n Mária Terézia a m a g y a r r e n d e k s e g í t s é g é t radikálisok - a gyökeres változásol
n v e
kéri a pozsonyi o r s z á g g y ű l é s e n ' '
1754 az új v á m r e n d s z e r b e v e z e t é s e
1756-63 a hétéves háború
1767 az ú r b é r i s é g r e n d e z é s e
1777 Ratio E d u c a t i o n i s
1780-1790 II. J ó z s e f u r a l k o d á s a é s r e f o r m k í s é r l e t e i
1794 a m a g y a r jakobinus ö s s z e e s k ü v é s f e l s z á m o l á s a

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1. Hogyan m e n t v é g b e az o r s z á g b e t e l e p í t é s e a t ö r ö k kiűzése u t á n ?

2 . M a g y a r á z d m e g a t é r k é p s e g í t s é g é v e l M a g y a r o r s z á g n é p s ű r ű s é g é t a XV. szá­

zad v é g é n é s a XVIII. század e l e j é n !

3 • Milyen volt a viszony a H a b s b u r g o k é s a m a g y a r r e n d e k k ö z ö t t ?

4 . Milyen k ö r ü l m é n y e k között é l t e k a j o b b á g y o k ? Hogyan r e n d e z t e h e l y z e t ü k e t

Mária T e r é z i a ?

5 . Milyen volt a H a b s b u r g o k gazdaságpolitikája M a g y a r o r s z á g o n ?

6 . Milyen r e f o r m o k a t v e z e t e t t b e II. J ó z s e f ?
7. Hogyan r e a g á l t e z e k r e a m a g y a r n e m e s s é g , é s mik lettek a k ö v e t k e z m é ­
nyek?
8 . Mely r e n d e l e t e i t n e m v o n t a vissza II. J ó z s e f ?

9 . Kik voltak a m a g y a r j a k o b i n u s o k , é s m i é r t k ü z d ö t t e k ?
 6. A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON

A napóleoni háborúk hatása

A jakobinus mozgalom elfojtása után I. Ferenc király ( 1 7 9 2 - 1 8 3 5 )

bevezette az abszolutizmust, de meghagyta a rendi kiváltságokat. Ezért a
nemesség és a papság a napóleoni háborúk idején támogatta őt, annak
ellenére, hogy elutasította az országgyűlésnek azt a követelését, hogy Ma­
gyarország szabadon kereskedhessen a Habsburg Birodalom többi részé­
vel és külfölddel.
A napóleoni háborúk nagy terhet róttak az országra, ugyan­
akkor nagyon kedvezően hatottak a gazdaság felvirágzására. A ter­
ményárak felszöktek. Ezért Magyarországon „tavaszi országos esőt és
csendes háborút kívántak egymásnak, kik jót akartak kívánni...". Ez meg­
hozta a magyar rendek és a bécsi kormányzat közötti érdekazonos­
ságot. Ekkor épültek az új kastélyok és nemesi kúriák. Még a közép- és
köznemesek is fényűzően éltek. Csak a parasztság nem látta nagy hasznát
ennek a gazdasági fellendülésnek.
A háború nagyon sok pénzt felemésztett, ezért a bécsi kormány­
zat egyre több papírpénzt hozott forgalomba, ami inflációhoz veze­
I. Ferenc király képmása tett. A háborúk befejezése után csökkent a termények ára, megcsappant
a kivitel, a termelés kevésbé volt kifizetődő. Az állam, hogy csökkentse
az inflációt, a papírpénzt kivonta a forgalomból. A névérték egytizedé­
ért adtak egy ezüstpénzt. A beváltás terhét elsősorban Magyarországgal
akarták megfizettetni. Ez véget vetett az addigi érdekazonosságnak.
Annál inkább, mert az uralkodó fel akarta számolni az ország és a vár­
megyék belső önállóságát. 1804-ben az örökös tartományokból és a
többi részből létrehozta az Osztrák Császárságot (Ausztria), amelybe
Magyarországot is be akarta olvasztani.
A nagy gazdasági fellendülés idején a nemesség újabb földterüle­
teket vett el a parasztságtól, ami miatt parasztlázadásokra került sor. Itt
a déli végeken is.

Az 1825-ös országgyűlés

Napóleon legyőzése után Ausztria, Poroszország és Ororszország

Bécsben létrehozta a Szent Szövetséget, amelynek az volt a feladata,
hogy Európa-szerte idejében elfojtson minden mozgalmat, amely a hű­
béri társadalmi rendszer ellen irányult. Metternich (ejtsd: metternih)
 A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON 217

osztrák államférfi vált a szentszövetségi Európa politikájának legfőbb

irányítójává, Oroszország pedig a zsandárává vált. Ebben a nemzetközi
helyzetben kellett a magyar rendeknek úgy politizálniuk, hogy megvédjék
saját érdekeiket, de az ország nemzeti érdekeit is a bécsi központosító
törekvésekkel szemben.
A XIX. század első negyedében a parasztlázadások miatt annyira
elmérgesedett a helyzet, hogy a bécsi kormány úgy látta: vagy meg kell
szállnia az országot, vagy össze kell hívni az országgyűlést, attól kieszkö­
zölni az adóbehajtást és az újoncellátást.
A magyar rendek az 1825-ös országgyűlésen követelték azokat a
gazdasági reformokat, amelyek biztosítják a rendi önállóságot és a szabad
áruforgalmat „Magyarország és őfelsége többi tartománya között". Csak a
rendi kiváltságokat, az ország belső önállóságát és az adóhátralékok eltör­
lését sikerült kiharcolniuk. Fontos mozzanat, hogy törvénybe iktatták a
magyar nyelv előtérbe helyezését a latinnal szemben. A jobbágykér­
dés megoldása nem került az országgyűlés elé, pedig az úrbéri viszonyok
gyökeres megváltoztatása lett volna a legfontosabb kérdés.
A jobbágy nem volt érdekelt abban, hogy dolgozzon, többet ter­
meljen, mert a többletet elvitte az adó és a kilenced. A robotban végzett
munka sem volt kifizetődő, mert azt kényszerből végezték a parasztok. A
birtokviszonyok is rosszak voltak. A földterület majd 70%-át a földesurak
és alig 18%-át a jobbágyok használták. A városok is mezőgazdasági jel­
legűek voltak. A városlakók többsége is földművelésből és állattenyész­
tésből élt, nem pedig iparból és kereskedelemből. Ezért alig fejlődött ki a
belső piac. Gyakori jelenségnek számított az éhezés és az éhhalál, a kole­
rajárvány pedig megtizedelte a lakosságot.
Mindez sürgette a reformokat. Ekkor csak azt állapították meg,
hogy egybe kell kapcsolni a nemzeti és a gazdasági követeléseket. A ma­
gyar nyelv védelmét szolgálta gróf Széchenyi István bejelentése, hogy
60 000 forintot ad a Magyar Tudományos Akadémia (akkor Tudós Tár­
saság] alapítására.
218 A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON

Széchenyi István, a reformok elindítója

Széchenyi három nagy művében: a Hitel, a Világ és a Stádium

címűben fektette le a magyarországi reformmozgalom alapjait. A Hi­
telben megállapítja, hogy az ország gazdasági elmaradottságának egyik fő
oka, hogy a birtokos nemesek nem juthatnak hitelhez, a jobbágymunka
eredménytelen, a birtokosok csak hitel útján tudnák pénzelni a belterje-
sebb mezőgazdasági termelést. Széchenyi szerint drágítja a hitelt, hogy
az ősiség miatt a nemesi birtokot nem lehet elzálogosítani és eladni. A
nagybankok még a legnagyobb birtokosoknak sem adnak zálogosítás
nékül hitelt. Széchenyi polgári reformokkal akarta megváltoztatni a föld
birtoklási rendjét, továbbá a jobbágyok gazdasági és jogi helyzetét. Java­
solta az ősiség és a kilenced eltörlését, a közös legelő- és erdőhasználat
felszámolását, hogy szétoszthassák a birtokokat, és a jobbágy is kapjon
ingatlant. Meg kell szüntetni az úriszéket, hogy az úr ne bíráskodhasson a
jobbágy felett, továbbá be kell vezetni a törvény előtti egyenjogúságot és a
közteherviselést, valamint elhárítani minden akadályt az áruforgalom és
a termények értékesítése elől. Szorgalmazta a céhek eltörlését is.

Gróf Széchenyi István (1791, Bécs-1860, Döbling). Nagybirtokos,

a magyar liberális nemesi mozgalom elindítója volt. Apja, Széchényi Fe­
renc a Nemzeti Múzeum és Könyvtár megalapítója volt. 1809-től részt
vett a napóleoni háborúkban mint huszártiszt. Egészen 1826-ig tisztként
szolgált a császári seregben. Bejárta Nyugat-Európát, látta, mennyire el­
maradott hazája. Életére és munkásságára nagy hatással volt báró Wes­
selényi Miklóssal 1821-ben kezdődő barátsága.
Széchenyi István először lótenyésztéssel foglalkozott, 1822-ben már
lóversenyeket rendezett, míg 1825-ben Wesselényivel megalapította a
Lótenyésztő Egyesületet. Részt vett az 1825-1827-es országgyűlésen,
ahol 1825-ben egyévi jövedelmét (60 000 ezüstforintot) ajánlott fel a
Magyar Tudós Társaság létrehozására, amely ma a Magyar Tudományos
Akadémia (MTA) nevet viseli. Az országgyűlés ideje alatt Pozsonyban kaszinót szervezett, amely a pesti
Nemzeti Kaszinó elődje. 1830-ban írta meg a kor legnagyobb hatású könyvét, a Hitelf, amelyben az ősiség
eltörlését és a feudális viszonyok felszámolását hirdette. A XIX. század 30-as éveitől kezdve több gazdasági
vállalkozást szervezett, mint pl. a Duna Gőzhajózási Társaságot (1831), részt vett a Pesti Hengermalom
(1837), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1841) alapításában stb. 1833-tól irányította az Al-Duna
szabályozását (Vaskapu) és 1836-tól a Lánchíd építését. Kossuth kezdettől fogva veszélyesnek tartotta
tevékenységét. Több röpiratában (Kelet Népe) és cikkében támadta politikáját.
1848-ban kétségeit kizárva vállalta a forradalmat, valamint a megalakuló kormányban a közmunka-
és közlekedésügyi miniszteri tárcát. A leendő fegyveres harc mindjobban felőrölte idegrendszerét, s amikor
az megindult és a forradalmi kormány lemondott, 1848 szeptemberétől a döblingi elmegyógyintézetbe
került. Ott élt haláláig.
Az 1850-es évek második felében írta a Bach-rendszerről és a császári abszolutisztikus kormányzatról
szatirikus műveit, cikkeit. A hatalom gyanúja rá terelődött. A rendőri vizsgálatot és fenyegetéseket már
nem tudta elviselni, és öngyilkos lett.
 A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON 219

Gróf Széchenyi István csak azt a munkát tartotta eredményesnek,

Magyarország közigazgatása 1815
amelyet az ember a maga és az övéi hasznára végez. A Stádium c. munkájá­
és 1848 között
ban azt szorgalmazza, hogy a nem nemesek is birtokolhassanak ingatlant,
hogy korszerűsítsék a földesúr és a jobbágy viszonyát. Ha sikerül növelni
a termelést és a belső áruforgalmat, valamint fejleszteni a közlekedést,
kialakul a belső piac, és az ország gazdasága nemcsak a kiviteltől függ.
Széchenyi elsősorban az arisztokratákat akarta megnyerni a refor­
moknak, hogy azokat a bécsi kormány ellenére is véghez lehessen vinni,
de törésre se kerüljön sor a magyar társadalmon belül. Az arisztokraták
többsége azonban nem lelkesedett a reformokért, így a reformeszmék fő
A Lánchíd
hordozója a közép- és köznemesség, főleg az értel­
miség lett.
Az 1830-ban kirobbant párizsi forradalom
és az 1831-es nagy kolerajárvány, valamint a pa­
rasztlázadások arra késztették a birtokos nemessé­
get, a főnemeseket is, hogy jobban odafigyeljenek
a jobbágykérdésre, illetve, hogy egybekapcsolják a
7*
nemzeti függetlenségi harc és a társadalmi feszült­
T- r~"
ségeket okozó ellentétek feloldásához szükséges re­
formok kérdését. E mozgalom egyik élharcosa báró
Wesselényi Miklós volt. Balítéletek c. művében
kipellengérezte a nemesi előítéleteket és az elavult
220 A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON

politikai gondolkodásmódot. Wesselényi és társainak tevékenysé­

A pesti árvíz 1838 márciusában
ge révén kezdett kialakulni a nemzeti tudat, a politikai kérdések
megvitatása mindennapivá vált, és fokozatosan kialakult az or­
szággyűlési ellenzék, amely először az 1832-1836. évi diétán
(országgyűlés) lépett fel erőteljesen, és sürgette a gazdasági és po­
litikai reformokat.
Az 1 8 3 1 - e s parasztlázadás hatására az udvar és a kormány
az urbárium javításával akarta maga mellé állítani a parasztságot.
Arra számított, hogy a parasztság a nemesi birtokosok ellen fordul,
és letöri nemzeti mozgalmukat, a kormány pedig a katonaság se­
gítségével vérbe fojtja a parasztlázadást. Az országgyűlés azonban
okosan reagált. Kölcsey Ferenc adta meg a fordulatot. Szerinte „A
kormány urbárium által urbáriumot akar, nekünk urbárium által
nemzetet kell akarnunk, azaz feladatunk úgy intézni az urbárium
tárgyát, hogy a nép egyszerre tulajdon- és polgári jogot nyerjen".
Ezzel kimondta: el kell törölni a feudalizmust, hogy kiépülhessen
a polgári társadalom.

Báró Wesselényi Miklós 1796-ban Vörösmarty Mihály, a nagy köl­

született Zsibón (Erdély). Liberális politi­ tő a következő szavakkal hálálta meg
kus, a magyar liberalizmus egyik élharco­ Wesselényi Miklósnak, amit a nemze­
sa a XIX. század első felében. Az 1820-as tért tett:
években gróf Széchenyi István egyik leg­
jobb barátja és közeli munkatársa. Abban Az árvízi hajós
az időben együtt dolgoztak Magyarország
megújhodása érdekében. Valamennyi Hol népes ház-sorok
egyletet, szervezetet együtt hoztak létre. Jegyzék az utakat,
Útjaik a 30-as években kezdtek szétvál­ Most vad moraj között
ni, amikor Wesselényi mindjobban haj­ Fut gyilkos áradat.
lott a gyökeres reformok felé. Ekkor már
az egyre ismertebbé váló és népszerűbb
A sajka partot ér,
Kossuth Lajossal, gróf Batthyány Lajossal, gróf Teleki Lászlóval mű­
ködött együtt, akik a polgári Magyarországért szálltak síkra. S a megmentett sereg
1838-ban, amikor Pestet hatalmas árvíz sújtotta, fáradságot nem A bátor férfinak
ismerve a lakosság megmentésén fáradozott. Ekkor kapta az „árvízi Hálás búcsút rebeg
hajós" elnevezést is, amit Vörösmarty Mihály versben is megörökített.
A magyar és az erdélyi országgyűléseken a XIX. század 30-as Nekem nagy útaim
éveiben a főrendi ellenzék vezére volt. Tevékenysége miatt 1839-ben a Vannak még szerteszét:
Habsburg-kormányzat börtönbüntetésre ítélte, de a közvélemény nyo­ Ezreknek élete
mására egy év múlva megkegyelmeztek neki. Ekkortól még szorosab­ Kiált hajót, segélyt.
ban együttműködött Kossuthtal, miközben még a börtönben erősen
megromlott a látása. Egészségi állapotának rohamos romlása ellenére, (Vörösmarty Mihály: Az árví­
1848-ban vállalta a magyar forradalmat, s Közép-Szolnok vármegye zi hajós. A verset 1838. április 27-én
főispánja lett. A szeptemberben megkezdődött harc elől Gráfenberg- szavalta el a pesti Magyar Színházban
be menekült, ahol haláláig publicisztikai tevékenységével támogatta a a magyar nemzet nagy színésznője,
magyarok küzdelmét. 1851-ben halt meg Pesten. Laborfalvi Róza, Jókai Mór író későbbi
felesége.)
 A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON 221

Kossuth Lajos küzdelme a reformokért

Kossuth Lajos az 1832-1836-os országgyűlésen keltett nagy

feltűnést. Azonos nézeteket vallott Wesselényivel és Kölcseyvel. Kimond­
ta: nemesek és nem nemesek egyként legyenek szabadok. Demokratikus
átalakulást és fejlődést sürgetett. Ennek az eszmének akarta megnyer­
ni a közvéleményt. A követek (mai szóhasználatban képviselők) kísére­
tében lévő joghallgatók (jurátusok) segítségével elindította a kézzel írott
és sokszorosított Országgyűlési Tudósítások című lapot. Ebben ismertette
az országgyűlésen elhangzottakat, valamint saját nézeteit a napirenden
szereplő kérdésekről. Az volt a vélemény lapjáról, hogy százan olvassák,
ezren hallgatják, tízezrek adják tovább a hallottakat. Országszerte tudo­
mást szereztek arról, hogy mi történik az országgyűlésen, és ez mozgósí­
totta a közvéleményt. A kormány legszívesebben betiltotta volna a lapot,
de nem tehette, mert ezzel olajat öntött volna a tűzre. Megtűrte hát az
ülésszak végéig. Ekkor azonban Kossuth Pesten megjelentette a Törvény­
hatósági Tudósítások című, szintén kézzel írott és sokszorosított lapot,
ugyanis a nyomdahasználatot a kormány megtiltotta. Ennek a lapnak
az ország szinte mindegyik vármegyéjéből tudósítottak. Sokan olvas­
Kossuth Lajos képmása 1842-ből
ták, ezért a kormány betiltotta, Kossuthot perbe fogta, és néhány évre
bebörtönözte.
Kossuthot a börtön megedzette, és még felkészültebben folytatta
a küzdelmet. Az uralkodó és a kormány törekvése, hogy közjogi vitákkal Politikai döntésfórumok és
elodázza az országgyűlés törvényhozó tevékenységét, hogy az ne tudjon fontos kérdések a reformkorban
reformokat törvényerőre emelni, most visszájára sült el. A sikeres köz­
jogi vita után a kormány kénytelen volt szabadon engedni a politikai
foglyokat - Wesselényit és Kossuthot is. király
az o r s z á g g y ű l é s felsőháza
A kormány most taktikát változtatott. 1 8 4 1 - b e n megengedte, hogy
az o r s z á g g y ű l é s alsóháza
Kossuth legyen a Pesti Hírlap főszerkesztője. Ezzel a liberális, de egyre
megyegyűlés
jobban radikalizálódó reformmozgalom kiváló szócsövet kapott. A Pesti
Hírlap volt az első olyan nyomdában készülő magyar politikai lap,
amelyben a cenzúra ellenére viszonylag szabadon lehetett írni. Szé­ j obbágyfelszabadítás

chenyi attól tartott, hogy ezért Kossuth, akarata ellenére, Bécs malmára közteherviselés
nyelvkérdés
hajtja a vizet azzal, hogy megosztja a nemzetet. Ezért mérsékelni akarta
Kossuth fellépését. Nem volt igaza, mert akkor már csak a határozott
fellépés hozott eredményt.

A nemzeti kultúra kibontakozása

Nemzeti kultúra nem létezhet nemzeti nyelv nélkül. Magyar­

országon pedig egészen 1844-ig a latin volt a közigazgatás nyelve,
Mohácsig még az oktatás és az irodalom nyelve is. A XVI. században
kezd kialakulni a magyar nyelvű vallási és világi irodalom. Sylves­
ter (ejtsd: szilveszter) János elkészítette az első magyar nyelvtant, és
222 A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON

büszkén kijelentette, hogy a magyar nyelv egyenrangú a „szent" nyelvek­

kel: a latinnal, a göröggel és a héberrel. A reformáció és ellenreformáció
hatására egyre több hitvitázó műve jelent meg magyar nyelven. Káro-
li Gáspár a legjobb bibliafordító, Tinódi Lantos Sebestyén pedig lant
pengetése közben mesélte el a török elleni küzdelem eseményeit. Ilosvai
Selymes Péter az Anjou-korban (ejtsd: anzsu) élő Toldi Miklós regényes
hősről énekel. Ennek nyomán született meg Arany János Toldi-trilógiája.
A XVI. század legnagyobb magyar költője, Balassi Bálint egyformán jól
forgatta a tollat és a kardot. A nagy műveltségű, több nyelvet beszélő költő
a csatában szerzett sebesülésébe halt bele. Szerelmi lírája éppolyan érté­
kes, mint a végvári vitézekről szóló versei.
Magyari István, a Bocskay-féle szabadságharc legismertebb író­
ja, politikai kérdésekben is állást foglalt. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
udvarában több Habsburg-ellenes író és költő alkotott, közöttük Szenczi
Molnár Albert volt a legkiválóbb.
Az ellenreformáció legkimagaslóbb alkotói Pázmány Péter,
a jeles hitvitázó, továbbá Káldi György jezsuita szerzetes, katolikus
bibliafordító.
A XVII. század legnagyobb magyar költőjét, Zrínyi Miklóst a törö­
kök és a Habsburgok elleni küzdelem ihlette meg.
A török- és Habsburg-ellenes küzdelem idején a népköltészet is
fellendült. Mindegyik alkotás, amely fennmaradt, korának egy-egy kró­
nikája, egyúttal az életet igenlő, a szabadságot óhajtó megnyilvánulás és
küzdelemre buzdítás.
Apáczai Csere János, a gyulafehérvári, majd a kolozsvári főisko­
la tanára a Magyar Encyclopaedia (ejtsd: enciklopédia) című művében
 A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON 223

elsőként foglalta össze a tudományokat magyar nyelven. Tette ezt a

tanulóifjúságért, mert szerinte a tudományt legkönnyeben anyanyelvén
sajátíthatja el az ember.
A XVII-XVIII. században Erdélyben nagyon divatba jött az emlék­
irat és a történetírás. Bethlen Miklós politikus, író Önéletírás című műve
kordokumentum és irodalmi remekmű, akárcsak II. Rákóczi Ferenc Em­
lékiratai. A XVIII. század legnagyobb prózaírója, Mikes Kelemen a Török­
országi levelekben megírta a kuruc bujdosók életét.
A magyar felvilágosodás a Habsburg-elnyomás elleni tiltakozást
jelentette. Ennek a korszaknak számos kiváló alkotója volt: Bessenyei
György, Dugonics András, Batsányi János és mások. Batsányi a politi­
kus költő Kazinczy Ferenccel indította el a Magyar Múzeum című irodal­
mi folyóiratot, amely a nyelvújítás és a nemzeti ellenállás szolgálatában
állt.
A széppróza első művelője Kármán József volt, aki megindította
az Uránia című folyóiratot. A nemzet csinosodása című írásában a magyar­
országi feudalizmus kori életformát bírálja. Kazinczy Ferenc elindította • Laborfalvi Róza és Lendvay Márton
a nyelvújítási mozgalmat, amely kehetővé tette a tudományos és közélet a korszak ismert színészei, Katona
számára a magyar nyelvű munkásságot. A nyelvújítóknak és a nyelvújítás­ József Bánk bánjának főszerepeiben
kori íróknak, költőknek - Csokonai Vitéz Mihálynak, Kisfaludy Sándor­
nak és Károlynak, Berzsenyi Dánielnek stb., - köszönhetően írhatták
meg műveiket Széchenyi és a többiek, valamint a romantikus irodalom infláció - p é n z r o m l á s , a pénz elér­
olyan nagyjai, mint Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Czuczor Ger­ téktelenedése, a papírpénznek
gely, Bajza József, Katona József, majd a liberalizmus korának nagy al­ nincs m e g a n e m e s f é m f e d e z e t e
kotói: Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór és a többiek, pl. Tompa Szent Szövetség - Oroszország, a
Mihály, báró Eötvös József vagy Szigligeti Ede színműíró. Habsburg B i r o d a l o m é s Porosz­

Az építészet, festészet, szobrászat is fejlődésnek indult. Kimagas­ ország s z ö v e t s é g e a n a p ó l e o n i

háborúkat követő években,
lót alkotott Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari festője, Brocky Ká­
f e l a d a t a a m i n d e n n e m ű változ­
roly, aki már a klasszicista irányzatot is művelte és még sokan mások. A
t a t á s r a , f o r r a d a l o m r a irányuló
magyar nemzet a kultúra, az irodalom és a t u d o m á n y o k területén is
m o z g a l m a k elfojtása
felnőtt az európai nagy nemzetek s z í n v o n a l á r a .
arisztokrata - f ő n e m e s , pl. h e r c e g ,
gróf, b á r ó
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1. Hogyan h a t o t t a k a n a p ó l e o n i h á b o r ú k a m a g y a r n e m e s s é g r e ? FONTOS DÁTUMOK

2 . M i é r t hívta ö s s z e az u r a l k o d ó az o r s z á g g y ű l é s t ? 1804 az Osztrák Császárság m e g ­
alakulása
3 . Hogyan indította el Széchenyi István a r e f o r m m o z g a l m a t , é s kik s e g í t e t t e k
neki? 1825 a Magyar Tudományos
Akadémia megalakítása,
4 . Mely t é m á k r ó l vitáztak főként a r e f o r m k o r b a n ?
a reformkor kezdete
5. Miben tért el Kossuth Lajos elképzelése Széchenyiétől a reformokat 1832-36 reformországgyűlés,
illetőleg?
Kossuth Országgyűlési
6 . Kik é s h o g y a n járultak hozzá a m a g y a r kultúra f e j l ő d é s é h e z ? Tudósítások c. lapjának
megjelenése
7. Kutass fel olyan irodalmi m ű v e k e t , a m e l y e k a reformkorról szólnak!
7. AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ES
SZABADSÁGHARC

A reformeszmék győzelme és a pesti forradalom

Az 1 8 4 3 - 4 4 - e s országgyűlés idején arra számított a bécsi kor­

mány, hogy még jobban kiéleződik az ellentét a magyar társadalmon be­
lül, valamint a magyarok és a nemzetiségek között. Az ellentétek szítására
törekedett, mert politikájának egyik sarka Hatos tétele volt: Oszd meg, és
uralkodj!
Az országgyűlés becikkelyezte ( 1 8 4 4 ) , a király pedig szentesítette
azt a törvényt, amely szerint az országban a felsőoktatás és az államigaz­
gatás nyelve a magyar, ami miatt nagy volt az elégedetlenség a nemze­
tiségek soraiban. A horvát szábor kimondta, hogy Horvátországban és
Szlavóniában a horvát a hivatalos nyelv, amit a király szintén szentesített,
a magyar országgyűlés pedig tudomásul vett.
Kossuth Lajos abban az időben azt javasolta, hogy mindenki csak
magyar árut vásároljon, és a magyar ipar védelmére megalapította a Honi
Iparvédegyletet ( 1 8 4 4 ) , népszerű nevén a Védegyletet, amelynek első
igazgatója lett. A védegyleti mozgalom országos méreteket öltött és
társadalmilag jelentőssé vált. Kossuth szerint önálló vámterület nél­
kül nincs ipar, „műipar nélkül a mezei gazdaság csak egy félkarú óriáshoz
hasonlít".
Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlésen kiéleződött a vi­
szony Kossuth és Széchenyi között. Széchenyi politikailag veszélyesnek
vélte a védegyleti mozgalmat, mert „az ipar garasaiért odadobja a mező­
gazdaság aranyait". Szerinte elsődleges feladat a Kárpát-medencében az
út-, vasút- és vízhálózat kiépítése.
Sor került a politikai erők csoportosulására is. Megalakult a kon­
zervatív párt, amely hallani sem akart a közteherviselésről és az ellenzéki
párt, élén Batthyány (ejtsd: battyáni) Lajossal, Deák Ferenccel és Kossuth
Lajossal, amely programjába foglalta a közteherviselést, a választójog ki­
terjesztését a nem nemesekre is, a kötelező örökváltság életbe léptetését
állami segédlettel, és az ősiség eltörlését.
Az országgyűlés hosszú csatározások után elfogadta Kossuth ja­
vaslatát, mert közben Párizsban kitört a februári forradalom. Ennek hí­
rére Kossuth március 3-án az országgyűlés elé terjesztette azt a felirati
javaslatot, amely nemcsak a királyi leiratban szereplő javaslatokat tar­
talmazta, hanem a nemzeti követelések köréhez tartozókat is. Követelte
továbbá az alkotmányos rend bevezetését a Habsburg-ház minden orszá­
gában - erre egész Európában felfigyeltek.
 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 225

Március 13-án Bécsben kitört a forrada­

lom. Két nappal később a bécsiek óriási lelkese­
déssel fogadták a Batthyány és Kossuth vezette
magyar országgyűlési küldöttséget, amely a ki­
rályhoz vitte a feliratot. Kossuth nevétől voltak
hangosak a bécsi utcák. Metternich kancellárt (mai
szóhasználatban miniszterelnök] elkergették és
V. Ferdinánddal (uralkodott 1 8 3 5 - t ő l 1848-ig) pedig
megígértették az alkotmányt. Rövid huzavona után
megalakulhatott az első felelős (csak a parlament­
től függő) magyar kormány. A király ezek után csak
szentesíthette a törvényeket.
A Pilvax kávéház az 1840-es években
Időközben Magyarországon megerősödött a Fiatal
Magyarország nevű mozgalom Petőfi Sándor, Vasvári Pál,
Irinyi József, Jókai Mór és mások vezetésével. Olyannyira,
hogy politikai tényezővé vált, és márciusban már önállóan
is tudott cselekedni. Azon a napon, amelyen Pozsonyból
fényes küldöttség vitte az országgyűlés feliratát Bécsbe,
tehát március 15-én Pesten is kitört a forradalom. A
Fiatal Magyarország vezetői, a márciusi ifjak előző nap
értesültek a bécsi forradalomról, és megtették az első
lépéseket a pesti forradalom érdekében. Március 15-én
reggel a Pilvax kávéházban gyülekeztek, ahol elfogadták
a 12 pontot, meghallgatták Petőfi erre az alkalomra írt
Nemzeti dalát, majd az egyetemre mentek, ahol a diákok is
csatlakoztak hozzájuk. Onnan a Landerer-féle nyomdába
vonultak, és kinyomtatták a magyar szabad sajtó első két Kossuth és István főherceg nádor bevonulása
termékét: a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Bécsbe 1848. március 15-én

A 12 pont
„1. Kívánjuk a sajtó szabadságot, cenzúra eltörlését
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten
3. Évenkénti országgyűlést Pesten
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben
5. Nemzeti őrsereg
6. Közös teherviselés
7. Úrbéri viszonyok megszűntetése
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján
9. Nemzeti bank
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar kato­
náinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak
12. Unió (Erdéllyel)"
226 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Nagygyűlés 1 8 4 8 . március 15-én a Nemzeti M ú z e u m előtt

• Orlai P e t r i c h S o m a : Petőfi
A nagygyűlést délután tartották meg a Nemzeti Múzeum kertjé­
S á n d o r , o l a j f e s t m é n y az 1 8 4 0 - e s
ben, ahol a havas eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze. A tömeg lelke­
évekből
sen fogadta a 12 pontot és a Nemzeti dalt, majd a városháza elé nyomult.
Ott a pesti tanáccsal is elfogadtatta a 12 pontba foglalt követeléseket és
létrehozta a „közcsendi bizottmány"-t, amely a politikai vezetést vállalta
magára. A városházától az egyre növekvő tömeg Budára vonult. A hely­
tartótanács a kétezer főnyi helyőrséget nem merte mozgósítani, mert a
tömeg akkorra már húszezernyit tett ki, hanem eltörölte a cenzúrát, és
kiszabadította a börtönből Táncsics Mihályt és a többi politikai foglyot.
Győzött a forradalom!

Az 1848-as törvények meghozatala és a Batthyány-kormány

működése

A pesti forradalom jó hatással volt a bécsi eseményekre meg a

pozsonyi országgyűlés törvényhozó munkájára is. Sem az udvar, sem a
bécsi kormány, sem a konzervatív magyar főurak és egyháznagyok nem
merték korlátozni a munkát, az országgyűlés pedig állandóan ülésezett.
Elsőként a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt hozták meg. Ezzel
eltörölték a kilencedet, a papi tizedet és az úrbéri szolgáltatásokat (robot
stb.]. Nem várták meg a királyi szentesítést, hanem azonnal kihirdették
országszerte.
Az udvar, mihelyt feleszmélt, két leirattal is élét akarta venni a for­
radalmi átalakulásnak. Az első leiratban azt követelte, hogy a felelős kor­
mánynak ne legyen önálló hadügy- és pénzügyminisztériuma, a másikkal
pedig a jobbágyfelszabadítást akarta elodázni. Mindkét leiratot elutasí­
tották. A nagy felháborodás láttán az udvar meghátrált. Batthyány Lajos
elnökletével végre valóban megalakulhatott az első felelős magyar
kormány.
 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 227

Március végére minden fontosabb törvény elkészült.

Ezeket a király április 1 1 - é n szentesítette, s ezért Áprilisi
törvények néven vonultak be a történelembe. A rendi or­
szággyűlés átalakult népképviseleti országgyűléssé, amely
a törvény szerint évente ülésezik Pesten, és jóváhagyja az
ország költségvetését. Törvény szavatolta az ország területi
egységét és az uniót Erdéllyel, továbbá a polgári átalaku­
lást; bevezették a közteherviselést, valamint a törvény előt­
ti egyenlőséget tekintet nélkül a nemzeti és vallási hovatar­
tozásra. Szavatolták a teljes vallásszabadságot, minden
elismert vallás egyenjogúságát.
Az 1848-as törvények nem változtatták meg teljes
egészében a földbirtokviszonyokat, mivel a zsellérek (föld
nélküli parasztok) továbbra sem kaptak földet. Magyar­
ország és Ausztria viszonyának kérdését sem rendezték
törvénnyel, de a magyaroszági nemzetiségi kérdést sem.
Ennek ellenére 1 8 4 8 - b a n korszakalkotó változásokra ke­
rült sor, m e r t a meghozott törvényekkel összefoglalták a
forradalom eredményeit, és lefektették a polgári állam alapjait, amelyben
minden polgár, tekintet nélkül nemzeti, faji, vallási és vagyoni hovatarto­ • Az első felelős magyar kormány:
gróf Batthyány Lajos - miniszter­
zására, a törvény előtt egyenlő.
elnök, Szemere Bertalan - belügy­
A kormány helyzetét nagyon megnehezítette, hogy az országnak miniszter, Esterházy Pál herceg, a
nem volt hadserege és kiépített külkapcsolatai. Anyagi eszközök nélkül király személye körüli miniszter és
kellett működnie, a belpolitikai helyzet pedig továbbra is válságos volt. A egyben külügyminiszter, Klauzál
Batthyány-kormány jó viszonyra törekedett a bécsi udvarral és kormány­ Gábor földművelés-, ipar- és ke­
nyal, az országban pedig arra, hogy feloldja a forradalmi válságot. reskedelemügyi miniszter, Kossuth
A jobbágyterhek eltörlése nagy örömet okozott, de a parasztok Lajos pénzügyminiszter, Mészáros
Lázár ezredes hadügyminiszter,
szerették volna visszakapni a korábban eltulajdonított szántókat, réte­
gróf Széchenyi István közmunka-
ket, legelőket, erdőket. Helyenként földosztó mozgalmakra is sor került.
és közlekedésügyi miniszter, báró
A parasztok mintegy 6 0 % - a ekkor már föld nélküli zsellér volt, tehát csak Eötvös József vallás- és közökta­
4 0 % - u k jutott saját földhöz. Ezek közül is csak kevesen egész, többen tásügyi miniszter, Deák Ferenc
csupán fél, még többen csak negyed telekhez és így tovább. Továbbra is igazságügyminiszter
megmaradt a szőlődézsma, a földesurak vásár-, kocsma- és mészárszéki
előjoga. Az iparban dolgozók is szerettek volna megszabadulni a túlhala­
dott megkötésektől, de a kormány a céheknek csupán megreformálását,
nem pedig eltörlését tűzte ki célul.
Mivel a nemesség lemondott előjogairól, nem volt hajlandó el­
ismerni másfajta előjogokat sem. Nemzetiségi előjogokat sem. Ezért az
országgyűlés ekkor nem hozott nemzetiségi törvényt. Megelége­
dett annyival, hogy kimondta: mindenki magyar állampolgár, s mint
olyannak, egyenlőek a jogai. Nem látta be, hogy a nemzetiségeknek
bizonyos többletjogokat is biztosítani kell ahhoz, hogy egyenjogúak le­
hessenek. Emellett azonban biztosította a szabad nyelvhasználatot és az
anyanyelvű általános iskoláztatást. Horvát- és Szlavónország belső önkor­
mányzatát azonnal elismerte. Jellasics horvát bán ennek ellenére sem volt
 228 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

hajlandó együttműködni a magyar kormánnyal, mert az osztrák körökből

erre biztatást kapott. Ugyanez történt a szerb metropolitával (érsek), a
Karlócán székelő Rajacictyal, aki az osztrákoktól a forradalom után meg­
kapta a pátriárkái (egyházfő) egyházi rangot.
A magyar-szerb viszony főleg azért romlott meg már 1 8 4 8 áp­
rilis-májusában, mert a szerbek azt követelték, hogy ismerjék el őket
nemzetnek, és hogy autonóm tartományt hozhassanak létre. Döntéseiket
nagyban befolyásolták az osztrák kormánykörök és a szerb fejedelemség
területéről érkezett fegyveres önkéntesek. Katonai táborokat szerveztek,
amelyek fő erejét a határőrök és a Szerbiából érkezett fegyveresek alkot­
ták. Tudomásul sem vették a magyar kormány tárgyalási kezdeményezé­
seit. Ilyen körülmények között az osztrák reakció könnyen kiprovokálta
a fegyveres harcot. A sors iróniája, hogy az első falu, amelyet a szerbek
felégettek román, az első város, amelyet megostromoltak a többségében
németlakta Fehértemplom volt.
Jellasics horvát bán nem a horvát nép, hanem a
Habsburgok és az összbirodalom érdekeit szolgálta kez­
dettől fogva. Erre a tényre a magyarok azonnal, a horvát
demokraták viszont csak nagyon későn jöttek rá.
A B a t t h y á n y - k o r m á n y igyekezett t á r g y a l á ­
sos úton r e n d e z n i a n e m z e t i s é g i feszültségeket,
de s i k e r t e l ü l . Ezért arra törekedett, hogy a nemzetőr­
ség és a magyar honvédezredek felállításával fegyveres
ereje is legyen. Mindössze tíz honvédzászlóaljat (egy
zászlóalj kb. 4 0 0 - 5 0 0 katonából állt) sikerült felállítania
az önkéntesekből.
K o s s u t h Lajos látta be elsőként, h o g y „a h a z a
v e s z é l y b e n van", és július 11-én az országgyűlésen meg­
tartott beszédében 2 0 0 0 0 0 újoncot és 4 2 millió forint
hitelt kért, amit ezekkel a szavakkal indokolt meg: „Csak
magunkra számíthatunk! Élni csak azon nemzet fog,
melyben magában van életerő." Majd amikor megszavaz-
• Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása ták az újoncokat és a hitelt, ezt mondta: „Annyi energi-
1848. július 5-én át a kivitelbe, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a
megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem
dönthetik meg!"

A szabadságharc kezdete és az ellenforradalom újabb t á m a d á s a

Mivel a Batthyány-kormány nem tudott megállapodásra jutni sem

Jellasiccsal, sem a szerbekkel, viszont látta az udvar és az osztrák kormány
magatartását, lemondott. Az országgyűlést ekkor már Kossuth vezette, és
elrendelte az újoncozást a honvédzászlóaljakba, a kiadások fedezésére
pedig papírpénzt (az ún. Kossuth-bankó) hozott forgalomba.
 Szeptember l-jén Jellasics 3 5 0 0 0 fős hadsereg élén átkelt a Drá­
ván, majd még 10 0 0 0 katona követte Roth (ejtsd: rót] tábornok vezeté­
sével. Tette ezt azért, hogy katonailag megdöntse a magyar polgári forra­
dalmat és minden addigi vívmányait. Ezzel a 4 5 0 0 0 főből álló sereggel
szemben alig néhány ezer honvéd állhatott szemben. Ezeket is megfenye­
gette a király, hogy árulóvá válnak, ha „a horvát seregnek ellenállnak". Az
udvar törvénytelen módon gróf Lamberg Ferenc altábornagyot nevezte ki
a magyarországi hadak főparancsnokává azzal a feladattal, hogy elfojtsa
a forradalmat. Lamberget a forradalmi pesti nép a hajóhídon felkoncolta.
Ezek után a szakítás elkerülhetetlenné vált, és kezdetét vette a magyar
szabadságharc, amelyben a magyarokon kívül németek, szlovákok, romá­
nok, ruszinok, sőt horvátok és szerbek is szép számban vettek részt.
A lemondott kormány néhány tagjából megalakult az Országos
Honvédelmi Bizottmány (OHB), amelynek élén Kossuth Lajos állt, és
amely forradalmi kormányként szervezte a szabadságharcot és az or­
szág életét.
Jellasics csapatai élén már Székesfehérvárnál járt, és biztos volt
győzelmében, amikor szeptember 29-én Pákozdnál vereséget szenve­
dett a sokkal kisebb létszámú és kiképzetlen honvédségtől. Perczel Mór
és Görgey Artúr honvédseregei Ozoránál kényszerítették megadásra
Roth tábornokot és tízezer katonáját. Jellasics kimenekült az országból.
Közben Kossuth az Alföldet járta, és toborozta a legényeket a seregbe, ha­
talmas sikerrel.
A nemzetközi helyzet azonban nem alakult kedvezően. Nyugaton
a forradalmak, illetve a forradalmárok szeptemberig vagy kiegyeztek az
uralkodó struktúrákkal, vagy elbuktak. Viszont Bécsben október 6-án is­
mét kitört a forradalom. A nép megakadályozta, hogy a hadsereg a magyar
szabadságharc ellen vonuljon. Ekkor az udvar Olmützbe (ejtsd: olmüc]
menekült.
Mivel a Jellasicsot üldöző honvédsereg nem lépte át a határt, a csá­
szári erőknek volt idejük felsorakozni, elfojtani a bécsi felkelést, majd a
késve támadó honvédséget Bécs közelében sikerült legyőzni.
A honvédsereg veresége és a bécsi forradalom elfojtása kedvezőt­
lenül hatott a magyar szabadságharc további menetére, m e r t a Habsbur­
gok bevethették elit hadseregüket a még mindig kis létszámú, kiképzetlen
és gyengén felfegyverzett magyar honvédség ellen.
Az udvari körök lemondatták V. Ferdinándot és a 1 8 éves I. Ferenc
Józsefet ( 1 8 4 8 - t ó l 1 9 1 6 - i g uralkodott) emelték a trónra. Ő azonnal kiad­
ta a parancsot a magyar szabadságharc elleni általános támadásra.
A császári fősereg Windischgrátz (ejtsd: vindisgréc) herceg pa­
rancsnoksága alatt indult Magyarország ellen. A honvédsereg parancsno­
ka ekkor már Görgey Artúr, aki nem kockáztatta meg a biztos vereséget,
hanem Pestet is feladta, hogy időt nyerjen és jól kiképzett, fegyverzetileg
és számbelileg is erős haderővel szálljon szembe a betolakodóval.
230 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Az országgyűlés és a kormány kénytelen volt a fővárost elhagy­

ni, és Debrecenbe költözött. Kossuth itt is megszervezte zavartalan mű­
ködésüket. Közben a fiatalság továbbra is özönlött a seregbe. Jól haladt
a kiképzés, a seregeket élelemmel, fegyverrel, lőporral láttak el. Még az
ágyúöntés kérdését is megoldották. Itt meg kell említenünk Gábor Áron
székely ezermester ágyúöntőt.

A tavaszi hadjárat és a függetlenség kikiáltása

Az első sikereket a honvédség Bem József (népszerűen Bem apó)

lengyel származású tábornok vezetésével vívta ki Erdélyben, ahonnan ki­
űzte a császáriakat. Egy másik honvédsereg Kápolnánál vereséget szenve­
dett. E csata után Windischgrátz ezt jelentette Olmützbe: „A lázadó csor­
dákat... szétvertem, és nagyobb részüket megsemmisítettem. Remélem,
néhány nap alatt hatalmamba kerítem Debrecent, a pártütés fészkét." Erre
a jelentésre alapozva az udvar 1849. március 4-én meghozta az olmützi
alkotmányt, amellyel megsemmisítette Magyarország önállóságát. Ez az
alkotmány szerint Magyarország az „egy és oszthatatlan Ausztriai Csá­
szárság" egyik koronatartománya lett.
A kápolnai csatavesztés nem volt végzetes a magyar szabadság­
harcra nézve. Egy hónap sem telt el, már kezdetét vette a győzedelmes
tavaszi hadjárat, amelyet Görgey, Klapka György, Aulich (ejtsd: aulih)

Damjanich János (1804, a bánsági határőrvidék Stasa (ejtsd: sztása)

nevű községében született-1849, Arad). Damjanich János honvédtábornok
volt a magyar forradalom és szabadságharc egyik leghívebb, legvitézebb kato­
nája. Szerb határőrcsalád leszármazottja volt. A császári hadseregben kezdte
meg katonai pályafutását, ahol fokozatonként a századosi (kapitányi) rangig
emelkedett. Ebben a rangban találta az 1848-as forradalom. Már a szabadság­
harc kezdetén, a kormány közbenjárására, a csakhamar híressé vált 3. szegedi
honvédzászlóalj őrnagyává nevezték ki. Egységét kemény kiképzés után az ala­
kuló honvédsereg egyik legdicsőbb csapatává tette. Külön érdemeket szerzett a
Délvidéken a lázadó szerb szabadcsapatok elleni harcokban, annak ellenére,
hogy nemzetiségére nézve szerb, míg vallására nézve görögkeleti (pravoszláv) volt. Vetter Antal és Kiss
Ernő tábornokokkal együttműködve szétverte a szerb lázadók alibunári és a Bánságban létrehozott tá­
boraikat. 1849 elején már ezredes, s miután átvette a Bánságban működő honvédhadsereg nagyobbik
részének vezetését, 1849-ben a magyar kormány tábornokká (vezérőrnaggyá) léptette elő. A csatákban,
mint egykor Napóleon, saját maga járt a roham élén, és ezért katonái rajongtak érte. A tavaszi hadjárat
idején a Szolnok alatt vívott csatából győztesen került ki. Részt vett még a tápióbicskei, isaszegi, nagysar­
lói stb. csatákban. A komáromi vár felszabadítása után Görgey személyesen vezette Buda ostromát, s ez
idő alatt átadta ideiglenesen a hadügyi (hadügyminiszteri) tárca vezetését Damjanichnak. Debrecenbe
indulva bokáját eltörte, így csatába többet nem mehetett. A magyar kormány a sérült Damjanichot az
aradi vár parancsnokává nevezte ki. Itt érte a vég, amikor a magyar szabadságharc elbukott. Tizenkét
tábornoktársával Aradon végezték ki, utolsó szavai ezek voltak: „Mily furcsa dolog, hogy én, aki az ellen­
séggel szemközt mindig elöl jártam, most mint utolsó zárom be bajtársaim hősi menetét"
 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 231

Lajos, Damjanich (ejtsd: damjanics) János és Kiss Ernő tá­

bornokok irányítottak. A haderő a Tiszánál gyülekezett, majd
először Hatvannál, utána Tápióbicskénél és Isaszegnél fényes
győzelmet aratott az osztrákok felett. Ezután következtek az
újabb győzelmek Vácnál és Nagysallónál, majd felszabadítot­
ták az ostromlott Komáromot. A tavaszi hadjárat haditervét
nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, mert nem tudták
bekeríteni és megsemmisíteni a császári sereget. Egy részé­
nek sikerült kimenekülni az országból. 1 8 4 9 tavaszán a hon­
védség a Délvidéken is számos győztes csatát vívott a szerbek
ellen, mint pl. Szenttamásnál, Óbecsénél, Kishegyesnél vagy a
Bánságban.
T h a n M ó r ( Ó b e c s e ) : Az i s a s z e g i
A tavaszi hadjárat győzelmeit Kossuth a Habsburg-Lotha-
csata (olajfestmény)
ringiai ház trónfosztására használta ki. Tette ezt azzal a céllal is, hogy
megakadályozza a békepártot, hogy egyezkedjen az udvarral, valamint,
hogy visszavágjon a hitszegő udvarnak a katonai támadásért és az ol-
mützi alkotmányért. Legfőképpen azért, hogy biztosítsa Magyarország
teljes szabadságát és függetlenségét. A Függetlenségi Nyilatkozatot
1849. április 14-én Debrecenben, a Nagytemplomban hozta meg az
országgyűlés. A képviselőház ekkor Kossuthot kormányzóelnökké
választotta.
Itt alakult meg a szabadságharc első kormánya Szemere Bertalan
elnökletével. Az OHB megszűnt létezni, bár Kossuth az OHB elnökeként
közvetlenül gyakorolhatta a hatalmat, kormányzóelnökként.

Kiss Ernő (1800, Temesvár-1849, Arad). Ele­

mér (a mai Bánságban) földbirtokosa volt. Már
serdülőkorában katonának állott be. A huszároknál
őrnagyi, míg a dzsidásoknál alezredesi rangig vitte. • A t r ó n f o s z t á s kikiáltása D e b r e c e n ­
Családja az akkori Bánság egyik leggazdagabb bir­ b e n ( e l ő t é r b e n Kossuth L a j o s )
tokosa volt. A katonaság áthatotta életét, izzig-vérig
katona volt, a magyar nemzeti érzelmeiben tánto­
ríthatatlan volt. 1848-ban a hannoveri huszárok A tavaszi hadjárat jelentős csatái
parancsnoka volt, és a Kikinda körüli szerb lázadás
elfojtásában jeleskedett. Ezek után a Nagybecske­
rektől egészen Fehértemplomig húzódó szerb-magyar védvonalat foglalta el Hatvan
és erősítette meg. 1848 szeptemberében bevette a szerbek perlaszi (Perlez) Tápióbicske
táborát, majd a Knicanin vajda csapataival való küzdelem után a magyar Isaszeg
kormány Debrecenbe rendelte 1849 elején tanácsosi minőségben. Helyére Vác
Damjanich János került.
Nagysalló
Mivel a bécsi katonai akadémián együtt tanult Haynauval, a magyar­ Komárom
országi kormányzóval, életét megmenthette volna, de egyenes jelleme nem tud­ Szenttamás (Délvidék)
ta elviselni azt, hogy hazájának kárára megmeneküljön, s fogságba esett tábor­
Óbecse (Délvidék)
noktársaival Aradon végezte be életét. Emlékére 1906-ban Nagybecskerek főte­
Kishegyes (Délvidék)
rén szobrot állítottak neki, amelyet 1918-ban ledöntötték az akkori hatóságok.
Örök nyugvóhelye az eleméri családi kripta.
232 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

• V*

• Vér M i t r * Mm

' . f . ü r DBiiDirtgyu'j

i OJiTrUV oMramgyunj

X Uttónt otrtrati gytvutomtMi

X UlhQi« nwi/etriítjr gTOíelenumst
fjUJ y*jysr«s MÉM <*-w*NV"l«

Magyarország a szabadságharcban
 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 233

A szabadságharc veresége

A kormány és a hadvezetés hibát követett el, hogy a császáriakat

nem üldözte Bécsig, hanem Budát vette ostrom alá. így sok időt vesztett,
amit Ferenc József arra használt ki, hogy segítségül hívja I. Miklós orosz
cárt, aki viszont alig várta, hogy erre a segélykérésre sor kerüljön. Ang­
lia sem kifogásolta az orosz beavatkozást, mert az európai erőegyensúlyt
tartotta a legfontosabbnak, azaz, hogy egyik nagyhatalom se erősödjön
vagy gyengüljön meg túlságosan.
I. Miklós cár Paszkievics herceg vezérlete alatt 1 8 4 9 júniusában
2 0 0 0 0 0 katonát küldött Magyarország ellen. Ugyanakkor 1 6 0 0 0 0 - r e n
támadtak báró Július Haynau (ejtsd: júliusz hajnau) parancsnoksága
alatt. Ezzel a hatalmas erővel szemben csak 1 7 0 0 0 0 honvéd vehette fel
a harcot.

• A világosi fegyverletétel

A forradalom és a szabadságharc megpróbálta jóvátenni

egy korábbi mulasztását. Szegeden meghozta a nemzetiségi tör­
vényt, amelynek ki kellett volna elégítenie a nemzetiségeket, de ek­
kor már késő volt. Temesvárnál egy honvédsereg vereséget szenvedett
az oroszoktól, Segesvárnál Bem serege is megsemmisült, a kormány és
az országgyűlés közben Szegedre, majd Aradra költözött. Görgey, akire
Kossuth teljhatalmat ruházott, úgy látta, hogy a további ellenállás csak
felesleges vérontáshoz vezetne, ezért augusztus 13-án Világosnál letette a
fegyvert az oroszok előtt. Noha egyes várak, pl. Pétervárad (a Délvidéken),
vagy Komárom (a Felvidéken) egészen szeptember-októberig kitartot­
tak, a szabadságharc véget ért. A polgári forradalom vívmányait azon­
ban nem lehetett megváltoztatni, eltörölni. Az osztrákokat, különösen
 234 AZ 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - E S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Haynaut az sértette, hogy Görgey az oroszok előtt, nem pedig előttük tette
le a fegyvert. Olyan bosszút álltak Magyarországon és a magyarokon, hogy
még az orosz cár is mérsékletre intette Ferenc Józsefet.

SZÓTÁR FONTOS DÁTUMOK

felirat - az o r s z á g g y ű l é s j a v a s l a t a a 1844
királyhoz 1844
leirat-a király válasza vagy u t a s í t á s a 1847/48
a t ö r v é n y h o z ó i , illetve közigazga­
1848. március 1 3 .
tási s z e r v e k h e z
1848. március 1 5 .
1 8 4 8 . április 1 1 .
1 8 4 8 . július 1 1 .
1848. szeptember 29.
1849. március 4.
1 8 4 9 március-áprilisa
1 8 4 9 . április 1 4 .
1849. augusztus 1 3 .
a m a g y a r nyelv hivatalossá v á l á s a
a Honi I p a r v é d e g y l e t m e g a l a k í t á s a
az u t o l s ó rendi o r s z á g g y ű l é s
a bécsi f o r r a d a l o m
a pesti f o r r a d a l o m
az uralkodó s z e n t e s í t e t t e a m á r c i u s b a n m e g h o z o t t
törvényeket
Kossuth k e z d e m é n y e z é s é r e az o r s z á g g y ű l é s
megszavazta a 2 0 0 0 0 0 újoncot és a
4 2 millió forint hadikölcsönt a haza v é d e l m é r e
a h o n v é d s e r e g első g y ő z e l m e Pákozdnál
az olmützi a l k o t m á n y
a tavaszi h a d j á r a t
Magyarország függetlenségének kimondása,
a H a b s b u r g - h á z t r ó n f o s z t á s a , Kossuth
kormányzóelnökké választása
a világosi f e g y v e r l e t é t e l

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1. M i é r t alakult m e g a V é d e g y l e t ?

2 . Vonj p á r h u z a m o t Széchenyi é s Kossuth között! M i b e n k ü l ö n b ö z t e k ?

3 . Sorold fel a s z a b a d s a j t ó e l s ő t e r m é k e i t !

4 . Milyen e r ő k n e k s e g í t s é g é v e l g y ő z ö t t a f o r r a d a l o m m á r c i u s 1 5 - é n P e s t e n ?

5 . Mit k ö v e t e l t e k a márciusi ifjak a 1 2 p o n t b a n ?

6 . Miért t á m a d t a meg Bécs a m a g y a r forradalmat?

7. Hasonlítsd ö s s z e az olmützi a l k o t m á n y t é s a F ü g g e t l e n s é g i Nyilatkozatot!

8 . Vonj p á r h u z a m o t az ónodi (1707-es) országgyűlés és a debreceni

t r ó n f o s z t á s között! Mi a közös bennük, é s mik az e l t é r é s e k ?

9 . A t é r k é p a l a p j á n jelöld m e g a l e g f o n t o s a b b ü t k ö z e t e k e t a s z a b a d s á g h a r c
idejéből!

10. Miért verte le az osztrák-orosz haderő a magyar forradalmat és

szabadságharcot?

11. M e l y e k voltak a f o r r a d a l o m t a r t ó s v í v m á n y a i ?
8. A BACH-KORSZAK ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR
KIEGYEZÉS ELŐZMÉNYEI

Az abszolutizmus rendszere Magyarországon

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabad­

ságharc leverése után a bécsi udvar elérkezettnek
látta az időt az egységes Habsburg Birodalom létre­
hozására. Magyarország teljhatalmú ura a tettei által
hírhedtté vált császári tábornok, Haynau báró lett, aki
véres megtorlásokkal akarta visszaállítani a „rendet".
1849. október 6-án Pesten kivégeztette gróf Bat­
thyány Lajost, az első felelős magyar kormány elnö­
két, majd ugyanaznap végzett a hóhér Aradon a sza­
badságharc 13 tábornokával is (Kiss Ernő, Lázár
Vilmos, Schweidel József, Dessewffy Arisztid golyó ál­
tal, Knézich Károly, gróf Leiningen-Westerburg Károly,
Lahner György, Nagy-Sándor József, Aulich Lajos, Pöl-
tenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf és Dam­
janich János bitófán]. Az üldözések elől sokan emigrá­
cióba menekültek, sokan pedig odahaza bujdostak. A külföldre menekült
Az aradi vértanúk
magyarok nagy részét Kossuth Lajos gyűjtötte maga köré azzal a céllal,
hogy alkalmas időben felújítsák a harcot Magyarország függetlenségéért.
Haynau rémuralma 1850 közepéig tartott. Akkor a katonai ural­
mat Magyarországon felváltotta a polgári közigazgatás (1851), amely
közvetlenül Bécs fennhatósága alá tartozott. Az új abszolutisztikus rend­
szer első számú képviselője Alexander Bach birodalmi belügyminiszter
volt (akiről a rendszer a nevét is kapta - Bach abszolutizmusa), aki bár
szakított az előző rendszer módszereivel, az országot mégis a birodalom
részeként kezelte. A könnyebb irányíthatóság érdekében az országot öt
kerületre osztotta, miközben teljesen felszámolta a történelmi hagyo­
mányokat. A közigazgatás hivatalos nyelve a német lett (1854). Meg­
szűntek a vámhatárok (1850) Magyarország és Ausztria között. A hatalom
az abszolutizmus szellemében központosította az igazságszolgáltatást és
az iskolarendszert. Bach belügyminiszter az új rendszert úgy próbálta
általánosan elfogadtatni, hogy hivatalnokait - akik túlnyomórészt ide­
genek (csehek, németek) voltak - magyaros öltözetben járatta. Ezeket a
tisztviselőket nevezte a nép gúnyosan Bach-huszároknak.
Az új kormányzatnak nem sikerült a közreműködésre megnyerni
senkit sem a kor tekintélyes politikusai közül. A hazájában maradt legte- Julius Haynau, Magyaror­
kintélysebb magyar politikus, Deák Ferenc nem volt hajlandó támogatni szág kormányzója
 236 A BACH-KORSZAK ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS ELŐZMÉNYEI

M a g y a r o r s z á g közigaz­ a Bach-rendszert. Magatartásával példát mutatott az egész magyar tár­

gatása 1 8 4 9 - 1 8 5 9 sadalomnak. A magát hazafinak tartó egyén passzív ellenállást ta­
núsított, nem vett részt a közéletben, nem vállalt hivatalt, beosztást, s
amikor csak tehette, félrevezette a hatóságokat. A továbbiakban az ország
lakosságának túlnyomó része nem fizette az adókat, nem hajtotta végre a
kiadott rendeleteket, leleplezte a rendszer be­
súgóit, és kiközösítette azokat, akik elfogadták
a Bach-rendszert.
Az írók és a művészek úgyszintén ki­
álltak a levert szabadságharc mellett, őrizték,
és műveikben megörökítették annak emlékét.
Arany János Ferenc József magyarországi láto­
gatása alkalmával köszöntő vers helyett megírta
A walesi bárdok c. megrázó erejű balladáját. Ma­
darász Viktor és más festők képei legtöbbször
a magyar nemzet történelmi fájdalmát ábrázol­
ták, pl. Madarász Hunyadi László siratása c. fest­
ménye is. Az Erkel Ferenc által megzenésített
Bánk bán, Hunyadi László és más, a nemzeti tör­
ténelmünkből merítő operák és egyéb művek
M a d a r á s z Viktor: H u n y a d i László s i r a t á s a
előadása igazi németellenes tüntetéssé vált.
 A BACH-KORSZAK ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS ELŐZMÉNYEI 237

Deák Ferenc, a „haza bölcse" (1803, Söjtör (Zala

vármegye)-1876, Budapest). Köznemesi származású. Az 1832-
36-os, majd az 1839-40-es országgyűléseken a liberális ellenzék
egyik vezére volt, s ettől kezdve egyben az ellenzék többségi, mér­
sékelt szárnyának a vezetője. Többször is felszólalt az országgyű­
léseken a közteherviselés és a jobbágyok örökváltságának kérdé­
sében. Deák tevékenységének is köszönhető, hogy a poltikai elítél­
teknek, pl. Lovassynak, Wesselényinek, Kossuthnak a kormány
1840-ben megkegyelmezett, és szabadon engedte őket. 1848-ban
a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere lett. Batthyány La­
jossal együtt 1848 augusztusában Bécsben tárgyalt az udvarral
a megegyezésről, de sikertelenül. 1849. január 3-án tagja volt az
országgyűlés küldöttségének, amely Windischgratzcel tárgyalt a
kompromisszumról. E sikertelen tárgyalások után visszavonult
az aktív politikai életből. 1854-től Pesten élt, és a Bach belügyminiszter által megtestesített abszolutizmus
ellenfelévé, illetve a passzív ellenállás politikájának szószólójává vált.
Az Októberi Diploma utáni 1861-es országgyűlésen újból képviselő, majd a Felirati Párt vezetője.
A 48-as eszmék mellett szállt síkra. Az általa vezetett mozgalom rövid időn belül egyfajta párttá szervező­
dött Deák-párt néven. Kiegyezési kísérleteit a Pragmática Sanctio és az 1848-as eszmék alapján 1865-ben
a közismert H ú s v é t i c'úkében tette közzé. A közös ügyek (külügy, pénzügy, hadügy) mellett foglalt állást.
Oroszlánrésze volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés létrehozásában, de ennek megkötése után nem
vállalt hivatalt, habár ezt az uralkodó, I. Ferenc József elvárta tőle. Még a király által adományozott kitün­
tetést is visszautasította. Akkoriban tisztelte meg a magyar nemzet a „haza bölcse" címmel. Szerényen élt
haláláig Budapesten. Még életében utcákat, tereket neveztek el róla. Mondta is egyszer: „Lakom a magam
utcájában, de nem a magam házában. Mert nekem van utcám, terem is. Egyébiránt nem szeretném, ha a
városi hatóság valamiképp megtudná, mert még rám írhatnák, hogy tisztán tartsam teremet és utcámat"

A Bach-rendszer bukása és a kiegyezés előkészítése

Ausztria 1 8 5 9 - b e n háborúba keveredett Franciaországgal és a

Piemonti Királysággal. A háborúból vesztesként került ki, s rá kellett döb­
bennie, hogy nagyhatalmi politikát ezentúl csak úgy folytathat, ha meg­
oldja a magyar kérdést. Emellett gazdasági válság is fenyegetett. Mivel
I. F e r e n c József ( 1 8 4 8 - 1 9 1 6 - i g uralkodott) egy újabb magyarországi
forradalomtól tartott ( 1 8 6 0 - 6 1 - b e n országszerte nagy tüntetésekre ke­
rült sor), menesztette Bach belügyminisztert. Az O k t ó b e r i D i p l o m a
( 1 8 6 0 ) visszaállította Magyarország megyerendszerét és régi alkotmá­
nyát. A F e b r u á r i Pátenssel ( 1 8 6 1 ) az udvar megpróbálta központosíta­
ni Magyarországot. 1 8 6 1 - r e ö s s z e h í v t á k a m a g y a r o r s z á g g y ű l é s t , de
néhány hónapos munka után az uralkodó feloszlatta. Az országgyűlésen
két álláspont kristályosodott ki. Az egyik csoport feliratban (Deák és tár­
sai), a másik határozatban (Teleki László gróf, Tisza Kálmán és a többiek)
 238 A BACH-KORSZAK ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS ELŐZMÉNYEI
• Kossuth Lajos a reformkor és az
1848-49-es forradalom és szabad­
ságharc egyik vezéralakja, valamint
a bukás utáni magyar emigráció ve­
zetője, a dunai és balkáni kis népek
összefogásának szorgalmazója
kívánt az uralkodóhoz fordulni Magyarország sorsának rende­
zése végett. Az ország hivatalos nyelve újra a magyar lett. Ennek
ellenére ezek a próbálkozások nem hozták meg a kiegyezést,
mivel a bécsi uralkodó körök még nem akarták megadni a
magyaroknak a teljes belső önállóságot.
A sikertelen próbálkozások után az udvar ún. provizó­
riumot (ideiglenes hatalom, illetve berendezés) vezetett be az
országban. Ez abszolutisztikus jellege ellenére lehetővé tette a
politikai szervezkedést. Megalakultak az első pártok is: a Deák
Ferenc vezette Felirati Párt (a későbbi Deák-párt) és a gróf Te­
leki László, majd unokaöccse, Tisza Kálmán által vezetett Hatá­
rozati Párt (a későbbi Balközép Párt).
Az ideiglenes közigazgatás sem tudta megszilárdítani a
helyzetet. Az udvar a magyar konzervatívokkal való sikertelen
h próbálkozások után Deák Ferenchez és köréhez fordult egyezke­
dési szándékkal. A 60-as évek közepén Deák is elérkezettnek
látta az időt a kiegyezésre. Elsősorban azért, mert a magyar
birtokos osztály kezdett belefáradni az ellenállásba, s mert a
rendezetlen államjogi helyzet gátolta a gazdaság fejlődését.
A kiegyezési tárgyalások elindítójának Deák Ferenc 1865-ben
megjelent Húsvéti cikkét tekintik, amelyben ezt írta: „Készek leszünk
mindenkor... saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállásának bizton­
ságával összhangzásba hozni...". Deák feltétele a tárgyalások megkezdésé­
hez Magyarország területi egységének visszaállítása és az országgyűlés
összehívása volt. Deákkal szemben Kossuth Lajos, a magyar emigráció
vezetője azt vallotta, hogy nem kell egyezkedni a Habsburgokkal, mivel
birodalmuk nem fogja kiállni az idő próbáját. Ehelyett a dunai kis népek
(magyarok, szerbek, horvátok, románok stb.) összefogását szorgalmaz­
ta. Ezt az elképzelését az 1862-ben megjelent Dunai Államszövetség
(konföderáció) tervezetében fejtette ki.
1865 decemberére az uralkodó összehívta a magyar ország­
gyűlést, ám a tárgyalások felgyorsulását és eredményességét csak az
1866-os újabb osztrák vereség (ezúttal a porosz-osztrák háborúban)
hozta meg. Az eredmény az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés lett,
aminek folytán megalakult a két központú (Bécs és Pest-Buda) Osztrák-
Magyar Monarchia.
Magyarország a szabadságharc leverése után
Haynau rémuralma
október 6. - gyásznap (kivégzések Pesten, Aradon)
Bach-rendszer
beolvasztási kísérlet a birodalomba
passzív ellenállás
 A BACH-KORSZAK ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS ELŐZMÉNYEI 239

FONTOS DÁTUMOK
1 8 4 9 . o k t ó b e r 6. g y á s z n a p , B a t t h y á n y Lajos é s az aradi 1 3 t á b o r n o k
kivégzése
1849-59 Bach abszolutizmusa
1860 Októberi Diploma
1861 Februári P á t e n s
1861 országgyűlés
1862 Kossuth Lajos Dunai Á l l a m s z ö v e t s é g r ő l szóló
tervezetének megjelenése
1865 Deák F e r e n c Húsvéti cikkének m e g j e l e n é s e
1867 az o s z t r á k - m a g y a r kiegyezés m e g k ö t é s e ,
az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a m e g a l a k u l á s a

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1. Mi j e l l e m e z t e a B a c h - r e n d s z e r t , é s m i é r t b u k o t t m e g ?

2 . Mi volt a passzív ellenállás l é n y e g e ?

3 . Mi k é s z t e t t e a k i e g y e z é s r e Ausztriát, é s mi ö s z t ö n ö z t e erre a magyar

politikusokat? Hogyan folytak le a kiegyezési e l ő k é s z ü l e t e k ?

4 . M i b e n k ü l ö n b ö z t e k Deák é s Kossuth e l k é p z e l é s e i ?

5 . M a g y a r á z d m e g , m i é r t volt s z ü k s é g s z e r ű a kiegyezés!
 flyiuaH T. BaTaKOBMh D u š a n T. B a t a k o v i é

MCTOPMJA TÖRTÉNELEM
3a 7. pa3pe« az általános iskolák
OCHOBHe i i i K o n e 7. osztálya s z á m á r a

IlpBO M3«aH,e, 2 0 1 2 . roflMHa E l s ő kiadás, 2 0 1 2

M3gaean Kiadó
3ABOA 3A yiíBEHMKE ZAVOD ZA UDŽBENIKE
Beorpafl, OÖMTmrieB Beiiaij 5 B e o g r a d , Obilićev v e n a c 5
www.zavod.co.rs www.zavod.co.rs

JleKiuop Lektor
Mp,a HeKMh Č e k i ć Ida

KopeKíuop Korrektor
MaprMT X o p B a T X a p a H r o 3 0 Horváth Harangozó Margit

JIUKOBHU ypegHuu,u Képszerkesztő

Bpamic/iaB HJIKOTMIÍ Branislav Nikolić
B w a a H a CaBMh Biljana Savié

rpacfimKU ypegnuvai Műszaki szerkesztő

IpaflMMiip flparauieBMh Gradimir Dragašević
M n p o c n a B PaflMh Miroslav Radić

Kopuufi u gu3aJH Fedőlap és formatervezés

)Ken>Ko XpMeK Željko Hrček

OŐMM: 3 0 u i T a M n a p c K M X T a ó a K a Terjedelem: 3 0 n y o m d a i ív
3>opMaT: 2 0 , 5 x 2 6 , 5 c m Formátum: 20,5 x 26,5 cm
PyKonnc npeflaT y uiTaMny A kézirat n y o m d á b a a d á s a
a B i y c T a 2 0 1 2 . roflHHe 2012. augusztus
LLlTaMnaH>e 3aBpmeHO Megjelent
a B r y c T a 2 0 1 2 . roflMHe 2012 augusztusában

LLlTaMna Nyomda
I17ÍAHETA nPMHT, Beorpafl P L A N E T A PRINT, Beograd

CIP - KaTanorM3amija y ny6;inKaiiMJM

EHŐTiMOTeKa M a T i m e cpncKe, HOBM C a n
37.016:94(075.2)

BATAKOVIC, Dusán T„ 1957-

T ö r t é n e l e m : a z általános iskolák 7 . osztálya s z á m á r a /
D u s á n T. Batakovié ; [a m a g y a r n e m z e t történetével
kiegészítette C s e h á k K á l m á n és Pál T i b o r ; fordította H a r d i
Irsai A n g é l a ] , - 1. kiad. - Beorpafl : 3aBOfl 3 a yuöeHMKe,
2012 ( B e o g r a d : Planéta print). - 239 str.: ilustr.; 2 7
cm

T i r a z 4.000.
ISBN 978-86-17-17094-1
C O B I S S . S R - I D 273349127