You are on page 1of 2

Egy öreg, lepusztult panzió bemutatásával kezdődik a történet.

Férfiak és nők számára egyaránt


kibérelhető a panzió, mely az özvegy Vauquerné tulajdona. Sylvia, a szakácsnő itt dolgozik és minden
reggel korán neki is lát munkájának.goriot

A panzió lakói: Sylvia, Michonneau kisasszony, Poiret úr – volt hivatalnok, Goriot apó – volt metélttészta,
makaróni és keményítőgyáros, Eugene de Rastignac – joghallgató, Victorine Taillefer – Taillefer lánya,
Vautrin

Goriot apót mindenki gazdag tésztagyárosként ismeri a panzióban. Már több, mint hatvan éves,
Vauquerné mégis jó partynak tartja. Meg is próbált mindent, hogy az öreg közelébe férkőzzön, de mindig
visszautasítja. Innentől kezdve csak gyűlölettel gondol az idősödő lakosra. Mérgét csak jobban
fellobbantja, amikor fiatal, csinos hölgyek teszik nála látogatásukat. Később kiderül, hogy ők csak a lányai,
de Vauquerné ezt nem hiszi el. Az egyre szegényedő férfi így lassan minden tekintélyét elveszti a házban.
Az egész panzió kíváncsi szokatlan viselkedésére. Az öreg úr még ezüst étkészletét is eladta kis rudacskák
formájában, pedig nagyon ragaszkodott hozzá.

Egyik este kifigyelte őt Eugene de Rastignac, a diák, amikor Goriot apó épp egyik lányától csókkal
búcsúzik. Persze a dolog nem maradt titokban, ám kiderült az igazság és Eugene rájött, hogy talán
mégsem annyira elítélendő az öreg úr. Minden vagyonát eladta, hogy lányait kiházasítsa és jó férjet
találjon nekik. Amikor mindezt elérte, csak annyit várt cserébe, hogy valamelyik lánya befogadja. Lányai
azonban ezt megtagadták és kitúrták a vagyonból. Eugenet bántotta is a lelkiismeret, hogy ennyire
félreismert egy embert. A múltkor ellátogatott a szépséges Anastasie de Restaud grófnőhöz, aki Goriot
egyik lánya. Amint kiejtette a száján, hogy ő egy asztalnál ült édesapjával, kitessékelték a házból.

A történtek miatt az ifjú Eugene elhatározta, hogy felkarolja Goriot apó ügyét. Ehhez azonban pénzre és
társadalmi háttérre volt szüksége. Levelet írt hát anyjának és két húgának, hogy pénzt kérjen tőlük.
Alapos kutakodásba kezdett, hogy minél többet megtudjon Goriotról. Az öreg kiváló tésztagyári munkás
volt egykor, s mikor meghalt a bolt gazdája, sok évi megtakarításából ő vette meg a boltot. 1789 utáni
időszakban mindenki a pékségeket ostromolta kenyérért. Ő kihasználta ezt és meggazdagodott. Felesége
7 évnyi házasság után halt meg, ami nagyon mélyen érintette. Ettől kezdve minden vagyonát lányaira
költötte. Hagyta, hogy válasszanak maguknak férjet is. Anastasie Restaud grófot, Delphine pedig
Nucingen bárót. Goriot egyedül élt tovább és megmaradt tésztagyárosnak.

Eugene megkapta anyja és húgai minden pénzét. Közben Vautrin alkut ajánl Eugene számára és megígéri,
hogy gazdaggá teszi és segít neki. Azt javasolja minél hamarabb nősüljön meg ,de csak szegény nőt
vegyen el. Victorine kisasszony, Taillefer lánya az áldozat. Apja egy vállalat tagja, de mindent fiára akar
hagyni, kizárva ezzel lányát az örökségből. Eugene a családjától kapott pénzt a külsejére költi, hogy
sikeres legyen a leánykérés. Összeismerkedik unokanővérével, aki nagyon tehetős asszony. Színházba
mennek, ahol megpillantja Goriot egyik lányát, Delphinét és szerelmes lesz belé. Meglátogatja
páholyába, ahol megegyeznek, hogy hamarosan újra találkoznak egyik közeli bálon. Eugene mindenről
beszámolt az előadás után Goriotnak. Ő másnap elment Delphinéhez, s egy levelet hozott tőle Eugene
számára. Egy meghíás szerepelt benne a szombati előadásra, a grófnő páholyába. Amikor találkoztak
Delphine rossz kedvű volt. Végül eghy játékteremben kötöttek ki. Eugene minden egyes talákozásról
beszámolt Goriotnak. Minden nap elmentek a játékterembe, ahol Eugene hatalmas összegeket nyert.

Közben Vautrin ádáz cselt szövögetett, ki akarta hívni párbajra Taillefer úr fiát, hogy a vagyon lányára
szálljon. Őt pedig Eugene akarta elvenni. Delphine és Goriot közben egy lakást vásárolt a diáknak és
bebútorozták neki. Amikor Eugene megtudta Vautrin szándékát, minden erővel meg akarta akadályozni a
párbajt.

A rendőrség közben egy szélhámos után kezdett nyomozni, akit Vasfejűnek hívtak. A jelek szerint ő
Vautrin volt – gazdagok pénzét lopja el és törvénytelen üzleteket bonyolít le. Vacsora közben Vautrin
nagylelkűen felajánlott 8 üveg bort a lakóknak, Goriot és Eugene italába pedig altatót kevert. Leitatta az
egész panziót, majd Vauquerné társaságában elhagyta a panziót.

Másnap mindenki sokáig aludt. Michonneau kisasszonyt, Poiret úrat a rendőrség beavatta, ezért most ők
tettek altató Vautrin italába, hogy megnézhessék a vállán lévő fegyencszámot. A csel sikerült, így elkapták
a Vasfejűt. Taillefer úr letörten újságolta, hogy fia párbaj közben súlyosan megsérült. Eugenet mélyen
megrázták az események. Goriot két lánya továbbra is sokat mentek apjukhoz, de mindig csak pénzért.
Teljesen kizsigerelték az idős urat, meg is betegedett. Közben nagy bálra készültek lányai, és azzal voltak
elfoglalva, mit vegyenek fel, miközben apjuk haldoklott. Eugene és barátja azonban nem hagyta el az
öreget. A bálraEugene is elment, de rögtön utána sietett vissza Goriothoz. A lányokat férjeik
akadályozták, hogy elmenjenek apjukhoz, ezzel teljesítve egy haldokló leghőbb vágyát. Goriot meghalt és
még temetési költségeit sem állták a grófok (a lányok férjei). Eugene és barátja gondoskodtak az
anyagiakról. :”Itt nyugszik Goriot, Restaud grófné és Nucingen báróné apja, eltemetve két diák
költségén.”

You might also like