Minden kérdés után igazolás kell idézettel, válaszolva a MIÉRT? kérdésre!

1. A mű keletkezési körülményei
Ki írta? Mit tudsz a szerzőről? Mikor élt, melyik évszázad kiemelkedő alkotója? Milyen irodalmi korszakban
alkotott? Mikor írta? Hol írta? Mikor jelent meg (ha ez eltér a keletkezési időtől)? Hol, miben jelent meg (folyóirat,
könyvalakban)?

2. A cím értelmezése
Hány szóból áll? Milyen szófajú szó/szavak? Mondatrészi szerepük? Mit jelentenek a szövegtől függetlenül = mit
várunk, mikor először olvassuk? Pl. nevek esetén, mit jelent eredetileg a név? Miben módosult a cím értelmezése a
szöveg elolvasása után? Milyen viszony van a cím és a szöveg között? Mire utalhat a cím?

3. A téma kibontása, tehát nem a cselekmény elmondása, hanem a mű tartalmának kérdésköre, a mondanivaló
kifejtése
Mi ihlette a művet (utazás, valós esemény, politika, társadalmi változás, szerelem, csalódás, lelkiválság stb.)?
Van-e címzettje, megszólítottja? Miről is szól röviden a mű/ mi a témája?

4. Az elbeszélői nézőpont
Ki az elbeszélő (a főszereplő; külső nézőpontú; egy szereplő)? Milyen viszonya van az elmondottakkal=milyen az
elbeszélői nézőpont (mindentudó=omnipotens: előre jelez eseményeket, véleményez, kommentál; annyit tud, mint a
szereplők; együttérző; tárgyilagos=objektív)? Milyen szám, milyen személyben, milyen időben szólal meg? (Ha váltás
van, azt a szerkezetnél kell jelezni!) Változik e az elbeszélő személye a történet során? Változik e az elbeszélői
nézőpont? Mi az, amit részletesen elmond, mi az, amit elhallgat? Hogyan támasztja alá a narráció módja a mű
üzenetét?
Milyen arányban vannak a párbeszédek, leíró és elbeszélő részek?

5. Műfaj, műfaji sajátosságok

Megfelel e a klasszikus novella követelményeinek? Milyen konkrét műfaji jellemzőket találsz a műben? Mivel tudod
igazolni az állításaidat a mű alapján (idézetek)?
- Rövid terjedelmű a novella= milyen hosszú (2-3 oldal)?
- Egy helyszínen játszódik= konkrétan hol? Mutasd be őket!
- Rövid idő alatt játszódik a cselekmény= konkrétan hány óra/nap?
- Kevés szereplőt ismerünk meg= konkrétan nézd meg, kik azok, és vagy itt mutasd be őket minden módon,
vagy egy új bekezdésben egészítsd ki a rövid változatot! Rövid változat: név, kor, szerepe a műben.
- Lineárisan, kitérők nélkül halad előre a cselekmény.
- Csattanóval, fordulattal zárul.

6. A mű szerkezeti felépítése
In medias res kezdéssel indt? (A legtöbb novella a tömörsége miatt a dolgok középbe vág, nincs előzménye.) Hány fő
részből áll a mű (oldal; bekezdések; szakaszok)? Mi alapján különítjük el a további részeket (téma, szám., személy
váltás; helyszín; idő; téma stb. változik)? Milyen viszony van az adott részek között (ellentét, folytatódik a gondolat)?
Miről szólnak az egyes részek? Hol következik be a fordulópont és a tetőpont? Egybeesik-e a kettő? Kronológiai
sorrendben állnak az események? Van-e előre utalás, késleltetés? Folyamatosan, egyenletesen halad előre a történet?
Vannak-e kihagyások? Mi a szerepük?
Vannak-e ellentétpárok, értékpárok a műben (élet-halál; látszat-valóság; égi világ-földi világ; gyerekkor-felnőttkor;
hazugság-igazság)?
Keretes szerkezetű-e az elbeszélés?

7. Tér-idő szerepe
Mikor játszódik a történet? Mennyi időt ölel fel? Milyen évszakban, napszakban vagyunk? Milyen az időjárás? Van-e
ennek metaforikus jelentése?
Melyek a tér jellegzetességei (valóságos/fantasztikus; zárt/nyitott; civilizációs/természeti)? Milyen térelemeket emel
ki az elbeszélő? Miért ezeket?
Mi a tér és az idő szerepe (csak háttérhangulatot teremt; az események kiváltója; metaforikus jelentésű)?
Hogyan befolyásolja a tér és idő a szereplőket? Segít-e magyarázni tetteik okát?

8. Jellemek, jellemábrázolás, rendszerek, módszerek

Ki a főszereplő/legfontosabb szereplő? Ki áll szemben vele? Kik a mellékszereplők? Mi a szerepük a történetben?
Mutasd be részletesen a szereplőket (külső, belső tulajdonságok; a többi szereplőhöz való viszonyuk)! Hogy hívják a
szereplőket? Mit jelent a nevük? Ha nincs nevük, akkor miért nincs? Változik e jelleme valamelyik szereplőnek? Ha
igen, milyen irányban? Mik a szereplők céljai? Sikerül elérniük? Milyen áron? Milyen lélektani folyamatok zajlanak
bennük? Úgy cselekednek-e, ahogyan elvárjuk tőlük?

1
Ha nem tanulod meg a jellemzőket, nem fogod tudni felismerni!
 Minden kérdés után igazolás kell idézettel, válaszolva a MIÉRT? kérdésre!

9. Konfliktusok
Milyen viszony van a szereplők között? Kik között van konfliktus? Mi a konfliktus alapja? Nyílt vagy rejtett
konfliktus?

10. A mű nyelvi kifejezőeszközei (hangok, szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás, mondatszerkesztés)

Hogyan fejezi ki a szerző a gondolatait? Milyen hangokat használ feltűnően gyakran (magas=világos=eufónia;
mély=sötét=szomorú; monotónia; mássalhangzótorlódás=kakofónia; kellemes hangok: ’ll, sz, h’; kellemetlen: ’r, k, t’
stb.)? Milyen szavakat használ (hangutánzó, hangulatfestő, többjelentésű (jelentéstan) stb.)? Milyen viszony van a
szavak között (pl. jelzőhalmozás) vagy látszólagos ellentét (oximoron)? Milyen eredetű szavakat használ [régies
(archaikus); új szóalkotás (neologizmus); idegen szavak; tájnyelvi szavak stb.]? Milyen mondattípusokat tartalmaz
(egyszerű; összetett; kérdő (költői kérdés/van válasz rá), kijelentő stb.)? Milyen szavak vannak túlsúlyban (passzív
igék, névszók, főnévi igenevek = nominális stílus/ aktív igék, dinamikus, mozgalmas képek= verbális stílus)? Vannak-
e kulcsszavak a szövegben? Milyen témahálózatokat, jelentéssíkokat tárnak fel? Hogyan függenek össze ezek a síkok?

11. Prózapoétikai eszközök [Stilisztikai formák, eszközök (szóképek, alakzatok)]

Hogyan fejezi a tartalmat, milyen prózapoétikai eszközöket használ? (Értelmezni is kell!) Mi a kapcsolat a metafora
két elme között? Milyen típusú metafora található a műben (teljes; csonka)? Mit hasonlít mihez, mi alapján? Hogyan
kapcsolja össze az össze nem illő elemeket a szinesztézia? Miért lehet metonímiának nevezni? Melyik típusába
tartozik? Miért lehet szinekdoché (rész-egész; faj-nem; egyes szám-többes szám felcserélése)? Milyen élő/emberi
tulajdonsággal ruházta fel az élettelen dolgot/fogalmat? Végigvonul az egész művön a megszemélyesítés, metafora,
hasonlat? Egy-egy szónak milyen szimbolikus jelentése (pl. nagy kezdőbetűs/évszakok, színek) van? Milyen
asszociációt indít el, milyen összefüggéseket tár fel?
Van benne alliteráció, tőismétlés (figura etimologyca), szóismétlés, anafora (sorok elején ismétlés)? Találsz benne
felsorolást, halmozást, fokozást, túlzást, kicsinyítést (becézést), részletezést vagy kihagyást? Körülírást alkalmaz,
esetleg eufémizmust? Van e benne soráthajlás (enjambement)? Mi a szerepe?
Vannak e visszatérő motívumok a műben (toposzok), szimbólumok? Találkoztunk már ismert elemekkel?
Van benne leíró rész (pictura)?
Milyen betűtípus van benne, van benne eltérő (dőlt, félkövérrel kiemelt)?
Vannak-e eltérések a novella műfaji szabályaitól? Vannak-e újítások? Mi a hatásuk?

12. A mű eszmei mondanivalója, eszmeisége

Mi a mű központi kérdése? Milyen problémáról ír? Mit mond a novella a társadalomról, történelemről, az emberi
értékekről? Milyen erkölcsi-filozófiai kérdéseket fejteget?
Születnek-e válaszok a műben a kérdésekre? Milyen üzenetei vannak a műnek a társadalomról, a történelemről, az
emberi lélekről, erkölcsi és filozófiai kérdésekről?

13. A korstílus, a stílusirányzat, illetve ezek jegyei

Milyen TANULT1 korstílus, stílusirányzat jellemzőit ismered fel a műben?

14. A mű helye a szerző munkásságában, az irodalomban

Hogyan kapcsolódik a mű az irodalmi hagyományokhoz a témájával, a formájával, a stílusával? Kapcsolódik-e
szorosabban a novella egy másik íróhoz, költőhöz vagy műalkotáshoz? Mennyiben vitatkozik és mennyiben ért egyet
az író az elődökkel vagy kortársakkal?

15. Regény- és novellatípusokba való besorolás

Írt még hasonló témájú, felépítésű novellát, művet a szerző? Ciklust alkotnak a novellák? Elérte e a célját a művel a
szerző? Sikert aratott a művel?

16. Egyéb szempontok, a saját véleményt kivéve

Az adott műnél látod, hogy miket lehet ide említeni.

1
Ha nem tanulod meg a jellemzőket, nem fogod tudni felismerni!