Bodosi Gabriella

A vezetési tevékenység eredményességét (hatékonyságát)

befolyásoló személyiség tényezők és környezeti tényezők
összefüggése.

Milton Friedman Egyetem

Szabad Bölcsészet
Bodosi Gabriella 2023. június 12.
Milton Friedman Egyetem Budapest
Szabad Bölcsészet/ KE4370

A vezetési tevékenység eredményességét (hatékonyságát) befolyásoló

személyiség tényezők és környezeti tényezők összefüggése

Jelen írásomban, Klein Sándor „Vezetés- és szervezet pszichológia” könyve nyomán, illetve a
Milton Friedman egyetemen, Dr. Sár László professzor, vezetési pszichológia óráin elhangzott
ismereteim alapján kutatom a vezetési tevékenység hatékonyságát befolyásoló személyiségi,
illetve környezeti tényezőket, majd abból következtetve fogalmazom meg a szubjektív
következtetésemet a „Vezetésre csakis születni lehet” állítást illetően.

Bevezetés

A vezetési tevékenység eredményessége kulcsfontosságú tényező a vállalat által kitűzött

kollektív cél elérése, sikeressége és hatékonysága szempontjából. A vezetőnek kiemelkedő
szerepe van abban, hogy miként irányítja és motiválja a munkatársait, úgy, hogy azok
megkérdőjelezés nélkül, nem csupán az anyagi jövedelmet véve figyelembe, kövessék őt.
Eredményessége azonban nem kizárólag személyiségi jellemzőitől függ, hanem számos
környezeti tényező is befolyásolja azt. Ez a dolgozat a vezetési tevékenység eredményességét
befolyásoló személyiségi és környezeti tényezők összefüggéseit vizsgálja.

I. Személyiségi tényezők

A. Személyiségjegyek

A pszichológiai jelenségek összessége és azok összefüggése határozzák meg az egyén

személyiségjegyeit. A vezető eredményességét szintén jelentős mértékben befolyásolják annak
személyiségjegyei. Például az önbizalom, határozottság és elkötelezettség egytől-egyig olyan
fontos tulajdonságok, amelyek lehetővé teszik a vezetők számára, hogy hatékonyan
irányíthassák és inspirálják csapatukat. Amennyiben Hans Eysenck személyiség-típusait
vesszük figyelembe, a vezetési befolyás a következők szerint alakulhat:

1
Bodosi Gabriella 2023. június 12.
Milton Friedman Egyetem Budapest
Szabad Bölcsészet/ KE4370

Az extrovertált személyiségtípusú vezetők társaságkedvelőek, nyitottak és könnyedén

megközelíthetőek. Ez a személyiségjegy lehetővé teszi számukra, hogy könnyen építhessenek
kapcsolatokat szervezeten belül és kívül egyaránt, illetve, hogy hatékonyabban
kommunikálhassanak. Az extrovertált vezetők általában könnyebben tudnak motiválni és
inspirálni is, valamint hatékonyan irányítanak és elkötelezik a csapatot nemcsak a kitűzött cél
elérése érdekében, de a csapatszellem irányába is.

Az introvertált vezetők ezzel szemben csendesebbek, visszahúzódóbbak, de egyúttal

figyelmesebbek is. Bár kevésbé társaságkedvelőek, rendelkezhetnek mélyebb gondolkodással
és elemző képességekkel. Az introvertált vezetők hajlamosak alaposabban átgondolni
döntéseiket, ami következtében hatékonyabban vezethetik a csapatot, lehetőséget biztosítva az
alapos munkavégzésre és a problémamegoldásra. Fontos azonban, hogy ne azt az érzetet keltsék
környezetünkben, hogy nem elérhetőek.

Az instabil személyiségjegyre jellemző a magas szintű érzelmi instabilitás és a szorongás, ezért

a neurotikus vezetők hajlamosabbak stresszelni és nehezebben kezelik a nyomást. Ez
befolyásolhatja a döntéshozatalt és a csapaton belüli kommunikációt. Azonban, ha a neurotikus
vezető képes kezelni érzelmi reakcióit, illetve kellő önismerettel és érzelmi intelligenciával
rendelkezik, akkor az érzékenységük lehetőséget teremthet arra, hogy nagyobb empátiával
vezethessék munkatársaikat.

A stabil típusú vezetőkre az érzelmi stabilitás és a stresszkezelés képessége jellemző, ami által
képesek fenntartani a higgadtságukat és megőrizni az objektivitást a nehéz helyzetekben is.
Ezáltal hatékonyan képesek kezelni a változásokat és inspirálják a csapatot a kihívások
leküzdésére.

A vezetés sikere azonban nemcsak a személyiség típusától függ, hanem a vezető képességeitől,
készségeitől és tapasztalataitól vagy stílusától is.

B. Vezetési stílusjegyek

A vezetői stílus merően befolyásolja a hatékonyságot és az eredményességet. Míg az

autokratikus vezetők erős irányítást és kontrollt gyakorolnak a döntések meghozatalában,
amivel feszültséget okozhatnak a szervezeten belül, addig a demokratikus vezetők bevonják
munkatársaikat a döntéshozatali folyamatba, így közvetlenebb környezetet alakítva ki

2
Bodosi Gabriella 2023. június 12.
Milton Friedman Egyetem Budapest
Szabad Bölcsészet/ KE4370

szervezeten belül. A ráhagyó, vagy „lasseiz-faire” vezetői stílus lehetővé teszi a munkatársak
számára, hogy saját döntéseket hozhassanak, ami a munkavégzés magasabb szintjét
eredményezheti, hiszen a munkavállaló úgy érzi, hogy megbíznak döntéseiben, de egyúttal
komoly kommunikációs problémák és a vezető szerepének kétségbe vonásához is vezethet ez
a stílusjegy.

II. Környezeti tényezők

A. Szervezeti kultúra

A szervezeti kultúra az egyik legfontosabb környezeti tényező, amely befolyásolja a vezetői

eredményességet. Ha a szervezet támogató és inspiráló kultúrával rendelkezik, akkor a vezetők
nagyobb valószínűséggel tudják motiválni a munkatársaikat és elérni a kitűzött célokat. Ez a
folyamat kölcsönösen működőképes. A kultúra támogatása a kommunikáció, az elismerés és a
fejlődési lehetőségek biztosításával járul hozzá a vezetői hatékonysághoz.

B. Munkakörnyezet

A munkakörnyezet minősége és jellege szintén jelentős hatással van a vezetési

eredményességre. A vezetőknek meg kell teremteniük a munkatársak számára az optimális
környezetet, ahol kényelmesen és hatékonyan tudnak dolgozni. A megfelelő eszközök és
erőforrások biztosítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vezetők a legjobb eredményeket
érhessenek el a csapatukkal.

III. Személyiség-környezet kölcsönhatása

A vezetési eredményességet nem lehet csupán a személyiségi vagy környezeti tényezők alapján
értelmezni, mivel a kettő között szoros kölcsönhatás van. A vezető személyisége és vezetési
stílusa a szervezeti kultúrát és munkakörnyezetet is alakítja, és fordítva. Például, egy
önbizalommal és empátiával rendelkező vezető hatékonyabban építhet ki pozitív szervezeti

3
Bodosi Gabriella 2023. június 12.
Milton Friedman Egyetem Budapest
Szabad Bölcsészet/ KE4370

kultúrát, míg egy támogató munkakörnyezet segítheti a vezetőt a hatékonyabb irányításban és

motiválásban.

A vezetői képességek bizonyos mértékben öröklődhetnek és vannak olyan személyiségjegyek,

mint az önbizalom, határozottság és kommunikációs készség, amelyek adottságként
jelenhetnek meg egyes emberekben. Néhány embernek kivételes vezetői képességei lehetnek
már fiatal korban, amely azt sugallja, hogy a vezetői hajlamot valamilyen módon
veleszületetten hozzák magukkal. Ugyanakkor a vezetési készségek tanulhatók és fejleszthetők
is, akár olyan fokig is, amíg azok automatizmussá nem válnak. A vezetővé válás folyamata
képzést, tapasztalatot és fejlődést igényel és hatékonysága nem csupán a személyiségtől függ,
hanem a környezeti tényezőktől is, ami azt bizonyítja, hogy a vezetői képességek nem csak
veleszületett adottságokon alapulnak.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy a vezetővé válás egy kombinációja lehet veleszületett

adottságoknak és tanult készségeknek. Bár vannak olyan személyek, akik természetes
hajlammal rendelkeznek a vezetői szerepre, a vezetési képességek fejleszthetők és
tökéletesíthetők azáltal, hogy megszerzik a szükséges tudást és tapasztalatot.

Felhasznált szakirodalom:

Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. (2021) Egde 2000 könyvkiadó