Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Óvó – és Tanítóképző

Tanszék, Komárom

INTÉZMÉNYVEZETÉS
DMŠ 3 tantárgy jegyzete

Kidolgozta: PaedDr. Szabó Edit, PhD.

1
1 A VEZETÉSTUDOMÁNY KIALAKULÁSA

TERMELŐSZERVEZETEK
GAZDASÁGOS MŰKÖDÉS
PROFIT
ÜZEMSZERVEZÉS
KÉPVISELŐK: XX. sz. elején Taylor, Fayor, Mayo, Wiener

Technikai összetevők:
A tevékenység fejlesztése
A tevékenység összehangolása
Az ésszerűsítés
A hatékonyság

Társadalmi összetevők:
Az emberi együttműködés
A szervezeten belüli légkör
A különbözőségek biztosítása
Egymásrautaltság

Az intézményvezető feladatai Mezei Gyula szerint:

Tervezés
Szervezés
Ellenőrzés
Értékelés
Döntés

2 VEZETÉSI STÍLUSOK

A szakirodalomban többféle megközelítéssel találkozunk. A vezetési stílus egyrészt a

vezető és beosztottak közötti viszonyként is értelmezhető, másrészt felfogható a vezető
személyiségén alapuló viselkedésnek, reagálásnak, az emberekkel való bánásmódnak.
Értelmezésünk szerint a vezetési stílus a hatalomgyakorlás módját jelenti és magába
foglalja mindazoknak az eszközöknek és módszereknek az együttesét, amelyekkel a
vezetők hatást gyakorolnak munkatársaikra. A vezetői magatartás pedig az
alkalmazott stíluson keresztül érvényesül.
Következésképpen a vezetési stílus egyéniséget tükröző magatartás, amely a vezető
személyiségéből fakad, többnyire kevésbé tudatos, ezért nehezen szabályozható.
Ugyanakkor döntő tényező a munkahelyi közérzet, a csoportmunka kialakításában.
A vezetési stílust számos tényező befolyásolja, ezek közül talán a legfontosabb maga a
vezető személyisége.
A vezető személyiségtől függően két jól elkülönülő stílust határozhatunk meg. Az
egyik az úgynevezett autokratikus, mely egyszemélyi vezetést jelent. Ez esetben a
vezető maga hozza a döntéseket, határozott utasításokat ad ki, ellenőriz, büntet és

2
jutalmaz. Ezzel szemben a demokratikus vezetési stílus a szervezet tagjainak minél
szélesebb körű bevonását jelenti a döntésekbe és magába a vezetési folyamatba is.

A szakképzettség a vezetési stílust az alábbiak szerint befolyásolja. Minél magasabb a

beosztottak szakképzettsége, annál inkább elmozdulhatunk a demokratikusabb stílus
irányába. Minél kvalifikálatlanabbak, minél alacsonyabb szakképzettségűek a
beosztottak, annál inkább az autokratikusabb vezetési stílus lehet eredményesebb. A
szituáció a szervezet működése és eredményessége szempontjából lehet kedvező,
illetve kedvezőtlen.
Kedvezőbb helyzetben a vezetési stílus a demokratikusabb irányba mozdulhat el, míg
kedvezőtlen szituációban, válság – vész – vagy csődhelyzetben indokoltabb az
autokrácia irányába való elmozdulás.

táblázat 1: Vezetési stílusok

Lewin Likert Tannenbaum-Schmidt

 Autokratikus  Keménykezű parancsoló  Főnökközpontú
 Demokratikus  Jóakaratú parancsoló  Beosztott központú
 Laissez faire  Konzultatív
 Részvételi csoport

Kurt Lewin és munkatársai három vezetési stílust különítenek el:

 Tekintélyelvű (autokratikus) vezetési stílus
Alapja:
 A vezető és a vezetettek szigorú alá-fölérendeltségi viszonya.
 A beosztással járó hatalom és a következetesen érvényesített egyszemélyi
felelősség.

Jellemzői:
 Hatalmi eszközökkel és módszerekkel vezet, alapvető módszere a parancs,
utasítás. Nem tűr megalkuvást.
 Döntéseit a beosztottak megkérdezése és egyetértése nélkül hozza.
 Nincs tekintettel a csoport tagjainak a véleményére.
 Aprólékosan meghatározza a feladatot, megfosztja a beosztottakat a
kezdeményezési lehetőségtől.
Előnye:
 Világos feladatokkal jár és megbízhatóságot kölcsönöz a vezetésnek.
Hátránya: hogy alig nyújt lehetőséget az önmegvalósításra.
Eredményeként kedvezőtlen a munkamotiváció. Csökkenti a beosztottak
felelősségét, kötelességérzetét. Gátolja a jó munkahelyi légkör kialakulását.
Következményei:
 A felső vezetés nem lesz okosabb azzal, ha minden információ rendelkezésre
áll. Továbbra is érvényes az a tétel, hogy a „vezetők azok, akik mind több
dologról mind kevesebbet tudnak”.
 A mellőzött munkatársak, különösen a magasabb szintű képességekkel
rendelkezők, hamarosan otthagyják a vállalatot és a versenytársakhoz mennek.

3
  A vállalat vezetői ahelyett, hogy az új eljárások révén nyert többletidőt alkotó
munkára fordítanák, olyan másodrendű feladatokkal foglalkoznak, amelyeket az
alsóbb szintek szakemberei náluk jobban el tudnak végezni.

 A demokratikus vezetési stílus

Alapja:
 A vezető és beosztottak társadalmi egyenjogúságának elismerése.
 A munkatársak tudásának, tapasztalatainak értékelése.
 Az együttműködési készségek iránti bizalom.
Jellemzői:
 A beosztottak (dolgozók) meghallgatásával alakítja ki állásfoglalását.
 Az intézkedések előtt igyekszik megszerezni a beosztottak támogató
egyetértését.
 Folyamatosan tájékoztatja a beosztottakat az őket érintő kérdésekről.
 Ösztönzi a csoportot a vélemények, javaslatok kifejtésére és törekszik azok
megvalósítására (jutalmazás, stb.).
 Lehetőséget ad a beosztottak „önmegvalósítási” törekvéseinek.
 Elősegíti a bírálatot és azt mérlegeli.
Eredménye:
 A vezetőt a beosztottak maguk közül valónak (primus inter pares) érzik.
Legfőbb eszköze a feladatok egyértelmű meghatározása és a meggyőzést, az
utasítást, felelősségre vonást szükség esetén nem hagyhatja el. Fegyelmezett
légkört biztosít, amelyben a beosztottak pontosan ismerik és teljesítik
feladataikat.

 A liberális (laissez faire) vezetési stílus (Szabad kezet adó)

Alapja a be nem avatkozás elve. A beosztottak irányítása minimális. Lényegében a
vezetés tagadását jelenti.
Jellemzői:
 Az ügynek szabad folyást enged (laissez faire).
 Irányító, koordináló tevékenysége minimális.
 Nagyvonalúan fogalmaz, nem jelöli meg a tennivalókat.
Alkalmazása csak nagyon fejlett beosztottakkal és addig indokolt, amíg az
önállóság nem eredményez tervszerűtlenséget, fegyelmezetlenséget, zavart, stb.
Lewin összességében arra a következtetésre jutott, hogy a csoporttagok a
demokratikus, de még a laissez faire típusú vezetőt is vonzóbbnak találták, mint az
autokratát, független attól, hogy ki személyesítette meg az adott szerepet.

Likert modellje.
Likert a vezetési stílusok leírására négyfokozatú tipológiát – négy rendszert – alkotott.
A négy rendszertípus megkülönböztetésének valójában egyetlen tényezője a beosztott
részvételének mértéke a vezetési folyamatban. A két szélső típus lényegében megfelel
a Lewin jellemezte autokratikus, illetve demokratikus stílusnak, ezeket azonban Likert
keménykezű parancsolónak illetve részvételi csoport rendszereknek nevezi. Likert a

4
két típus közötti átmenet két fokozatát különbözteti meg: a jóakaratú parancsolót és a
konzultatívot.
1. A keménykezű parancsoló autokratikus vezető beosztottjai iránt csekély bizalmat
tanúsít, rendszerint fenyegetéssel, büntetéssel, ritkábban jutalmazással él, a lefelé
irányuló kommunikációs csatornák uralkodók, a döntéshozatal és az ellenőrzés
erősen központosított.
2. A jóakaratú parancsoló már némi bizalommal van a beosztottak iránt, rendszerint
jutalmazással, ritkábban fenyegetéssel, büntetéssel motivál, valamelyest működteti
a felfelé irányuló kommunikációs csatornákat is, esetenként igényli beosztottai
véleményét, ötleteit, a döntések bizonyos körét alárendeltjei hatáskörébe utalja, de
szorosan ellenőrzi őket.
3. A konzultatív stílusú vezető alapvetően – még ha nem is maradéktalanul – bízik
beosztottjaiban, véleményüket, ötleteiket konstruktívan felhasználja, a motiválás
módja némi részvétel mellett a jutalmazás és az igen ritkán alkalmazott büntetés, a
kommunikációs folyamat felfelé és lefelé irányuló csatornái is működnek, az
átfogó döntések esetében a testületi elv érvényesül, míg a speciális döntések
lehetősége széleskörűen eloszlik a szervezetben, a szervezetet sokszínű
konzultációs gyakorlat jellemzi.
4. A részvételi csoportnak nevezett rendszerben minden tekintetben teljes a bizalom a
beosztottak iránt, a vezető állandóan igényli véleményüket, ötleteiket és azokat
konstruktívan felhasználja, a motiválás módja az anyagi jellegű elismerés mellett
főleg a csoport tagjainak bekapcsolódása, például a cél kitűzésébe vagy a
teljesítmény értékelésébe.

Tannenbaum és Schmidt (1966) igen árnyaltan, hétfokozatú skálán írták le és

értelmezték a beosztottaknak a hatalomban való részvételét, cselekvési szabadságának
mértékét. A két szélsőséges típus a főnökközpontú, illetve a beosztottközpontú
vezetési stílus. A döntéshozatal kapcsán azt vizsgálják, ki fogalmazza meg a
problémát, ki javasol megoldási alternatívát, ki véleményezi a javaslatokat, ki
határozza meg a döntéshozatal szabályait és végső soron ki dönt.

3 MOTIVÁCIÓ

Eredmények elérése mások által

A legjobb kihozása az emberekből
Szükséglet kielégítés

Motiváció típusok McClelland szerint:

Teljesítmény orientált
Fontos neki, hogy:
A megállapodott mércét elérje, vagy túlszárnyalja
Egyedi, kizárólagos eredménnyel gazdagítsa a világot
Sikeresen versenyezzék másokkal
Megvalósítsa személyes céljait

5
 Hatalom orientált
Fontos neki:
Kölcsönös megállapodás az ambíciónak megfelelő és mérhető értékekről,
teljesítményről
A teljesítmény rendszeres megbeszélése
Figyeljünk az eredményeire és hozzájárulására
Figyeljünk a személyes fejlődésére és fejlesztésére
Módszeresen, előre megtervezetten dolgozzunk vele

Kapcsolat orientált

Fontos neki
Kézben tartsa a helyzet irányítását
Képes legyen a helyzetnek és körülményeknek köszönhetően befolyásolni másokat
Elismerjék státuszban és pozícióban
Nagyobb felelősség
Hírnév kiépítése

Biztonság orientált
Fontos neki
Kérje ki a véleményét, javaslatait
Engedje, hogy ő prezentálja a javaslatokat, ötleteket
Tegye szemmel láthatóvá, hogy mennyire és miben befolyásolja a helyzetet
Adjon neki egy feladatkört, és segítse abban, hogy a többiek ezt elismerjék
Állandóan informálja a lényegi változásokról

Elégedetlenség (higiénés tényezők)

Munkakörülmény
Személyközi kapcsolatok
Pénz-státusz-biztonság
Vezetés

Elégedettség (motiváló tényezők)

Eredményesség
Felelősség
Elismerés
Előrejutás
Maga a munka
Egyéni kiteljesedés

4 ÉRTEKEZLETEK

Fajtái: pedagógiai értekezlet, munkaértekezlet, módszertani csoport értekezlete, szülői

értekezlet, iskolatanács (óvodaszék) értekezlete, szülői szövetség vezetőségének
értekezlete.

Előkészületek:
időpont, helyszín, időtartam (megfelelőség vizsgálat)

6
 résztvevők (indokoltság)
a cél meghatározása
előzetes anyagok elkészítése
napirendenkénti dokumentáció, felelős, idő

Levezetés:
alaphangulat megteremtése
mederben tartás (idő, téma)
levezetői vélemény
összegzés, megállapodások

Utómunkálatok:
jegyzőkönyv, emlékeztetők
hatékonyság vizsgálat

Értekezleti célok:
döntéshozatal
információ csere
tájékoztatás
javaslatok gyűjtése
problémamegoldás

5 INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS/ÖNÉRTÉKELÉS

Albert (2006) szerint az önértékelés (belső értékelés) lényege a következő:

feltérképezhető az óvoda/iskola állapota. A következetes objektív önértékelés segít
az óvodánakiskolának abban, hogy javítsa a teljesítményét, fejlessze minőségét.

„elszámol” a partnereinek, a fenntartójának. Bizonyságot tesz arról, hogy

meghallgatja a partnereit, és figyelembe veszi a szükségleteiket, kívánságaikat,
elvárásaikat.
Mennyire vagyunk jók?
Hogyan lehetnénk még jobbak?
A rendszeres önértékelés (pl. évente) lehetővé teszi, hogy az iskola megállapítsa
fejlődése dinamikáját,

,, Általa megítélhető az iskola saját teljesítőképessége és feltárhatók az iskola szakmai

tevékenységében levő kritikus pontok, vagyis feltérképezhető az iskola állapota. Az
önértékeléssel elkészíthető az iskola szakmai tevékenységének térképe.
A következetes objektív önértékelés segít az iskolának abban, hogy javítsa a
teljesítményét, fejlessze az iskola minőségét.

Módszerei:
kérdőíves felmérés és az interjú (zárt, nyitott ill. kombinált tételek)
megfigyelés
brainstorming (ötletbörze)
benchmarking (összehasonlító szintfelmérés)
SWOT analízis a strength (erősség), weakness (gyengeség), opportunity (lehetőség)
és threat (veszély) angol szavak kezdőbetűiből jött létre

7
6 DOKUMENTÁCIÓ:

A 245/2008 Közoktatási Törvény pontosan felsorolja.....

Pedagógiai – és egyéb dokumentáció

DOKUMENTUMOK: Olyan írásos anyagok összessége, amelyek szabályozzák a nevelő-

oktató folyamatot az óvodában/egyéb nevelési intézményekben, illetve rögzítik az
óvodalátogatás/egyéb nevelési intézmények látogatásának jellemzőit.
(dokumentumnak nevezünk minden olyan indormációhordozót, amely az adatokat rögzítve
tartalmazza, ismerethordozó, indormációhordozó. A nem rögzített információkkal szemben a
dokumentum sajátsága és előnye, hogy megőrizhető és szükség esetén visszakereshető.)
A más, mint államnyelvű intézményekben kétnyelvű (államnyelv és az intézmény
tanítási nyelvén). Úgy szükséges vezetni, hogy ne lehessen megváltoztatni. Ha esetlegesen
hibázik az a pedagógus, aki vezeti, akkor lehetséges a javítás úgy, hogy aláírja az aki
javított benne és odaírja a javítás dátumát. A hivatalosan kiadott dokumentumon (pl.az
óvoda befejezéséről szóló tanúsítvány) nem lehet javítani.
A 245/2008 Közoktatási Törvény 11 § értelmében a pedagógiai dokumentáció

• írásos dokumentumok összessége, amelyek alapján valósul meg a nevelő – oktató

tevékenység
• írásos dokumentumok, amelyek alapján határozatok kiadására kerül sor.

8
7 A PEDAGÓGIAI ALKALMAZOTTAK SZAKMAI (professzionális)
FEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI (a pedagógiai alkalmazottak szakmai –
professzionális fejlődése - profesijný rozvoj pedagogických zamestnancov-
a továbbiakban szakmai fejlődés) - FONTOS! – államvizsga tétel

A 138/2019- es pedagógusokról és szakszolgálatot ellátó alkalmazottakról szóló törvény,

amely módosítása után a legújabb tartalommal 2022. 01. 01- jétől érvényes (Zákon
138/2019 o pedagogických zamestnancoch a odborných zamestnancoch a o zmene a
doplnení niektorých zákonov účinný od 01.01.2022 Zákon o pedagogických
zamestnancoch a odborných zamestnancoch 138/2019 - Zákony.Judikáty.info (judikaty.info)
v https://www.slov lex.sk/static/pdf/2019/138/ZZ_2019_138.pdf)

A PEDAGÓGUS BESOROLÁSA - KATEGÓRIÁI, PÁLYAFOKAI (karrierfokozatai)

ÉS KARRIERPOZÍCIÓI:

pedagógusok (pedagógiai alkalmazottak) kategorizálása:

• tanító (itt további alkategóriák vannak: pl. óvodapedagógus, alsó
tagozatos tanító, ...)
• mester
• nevelő
• edző
• pedagógiai asszisztens
• külföldi lektor
• iskolai speciális pedagógus
• szakmai fejlődést biztosító tanító
Ami Önöket érinti: pedagógus alkalmazott- alkategória tanító – azon belül:
óvodapedagógus (pedagogický zamestnanec: učiteľ-učiteľ materskej školy) és
a nevelő – vychovávateľ

szakszolgálatot ellátó alkalmazottak (szakdolgozók) kategorizálása

• pszichológus, iskolai pszichológus
• speciális pedagógus, iskolapi speciális pedagógus
• karriertanácsadó
• logopédus, iskolai logopédus
• gyógypedagógus
• szociálpedagógus

Pedagógus pályamodell:

A. függőleges haladás: pályafokok - karrierfokozatok. Ezek a

következők:
1. kezdő pedagógus (začínajúci pedagogický zamestnanec)
2. önálló pedagógus (samostatný pedagogický zamestnanec)
3. első atesztációval rendelkező pedagógus (pedagogický
zamestnanec s prvou atestáciou)

9
 4. második atesztációval rendelkező pedagógus (pedagogický
zamestnanec s druhou atestáciou)

B. vízszintes mozgás: karrierpozíciók

1. specializált tevékenységek:
• felvezető pedagógus
• osztályfőnök
• felelős nevelő
• tantárgybizottság vezető
• művelődési területvezető
• módszertani csoportvezető
• szakirányultság vezető
• érdeklődési területvezető
• nevelési tanácsadó
• karriertanácsadó
• iskolai nevelő-oktató koordinátor

Ami Önöket érinti:erős betűvel jelölve

1. irányítói, vezetői tevékenységek

 igazgató
 igazgatóhelyettes
 vezető mester (főmester)
 vezető nevelő (főnevelő)

A PEDAGÓGIAI ALKALMAZOTTAK SZAKMAI FEJLŐDÉSE A

MINISZTÉRIUMM ÁLTAL KÖZZÉTETT, A MUNKAKÖR ELLÁTÁSÁHOZ
SZÜKSÉGES PROFESSZIONÁLIS STANDARDOKBÓL KIINDULVA (profesijné
štandardy) VALÓSUL MEG AZ AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS, SZAKMAI ÉS
TÁRSADALMI KÖVETELMÉNYEKKEL ÖSSZHANGBAN.
AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖTELES ELKÉSZÍTENI A SZAKMAI (professzionális)
FEJLŐDÉS TERVÉT ÉS AZ INTÉZMÉNY ETIKAI KÓDEXÉT

A SZAKMAI FEJLŐDÉS OLYAN FOLYAMAT, AMELY A KÖVETKEZŐ

TERÜLETEKRE IRÁNYUL:
• szakmai kompetenciák továbbfejlesztése
• szakmai kompetenciák megszerzése a specializált és vezetői
tevékenységek végzéséhez
• szakmai kompetenciák megszerzése a magasabb karrierfokozat
eléréséhez
• szakmai kompetenciák hitelesítése – visszaellenőrzése a magasabb
karrierfokozat eléréséhez
• a szakmai kompetenciák alkalmazása, értékelése

A SZAKMAI FEJLŐDÉS FORMÁI:

1. KÉPZÉSEK (szervezett – fajtái lejjebb)

10
 2. A MUNKAKÖRREL KAPCSOLATOS ALKOTÓI TEVÉKENYSÉGEK,
AMELYEKE LEHETNEK TUDOMÁNYOS, KUTATÓI, PUBLIKÁCIÓS ÉS
MŰVÉSZETI JELLEGŰEK
3. ÖNKÉPZÉS
4. SZAKMAI SZTÁZS ABSZOLVÁLÁSA - A SZAKMAI KOMPETENCIÁK
INNOVÁLÁSA CÉLJÁBÓL.

A képzés fajtái:

1. kvalifikációs képzés (kvalifikačné vzdelávanie) célja: a végzett munkakörrel

kapcsolatos pedagógiai alkalmasság (képesítés) megszerzése

2. vezetőképzés (funkčné vzdelávanie) célja: a vezetői tevékenységek ellátásához

szükséges kompetenciák megszerzése (szükséges az alapmodul elvégzése még a
funkcióba iktatás előtt, a szélesebb körű modullokatt pedig 5 éven belül köteles
abszolválni a funkciója alatt. Amennyiben intézményvezetői, vagy menedzsmenti
végzettséggel rendelkezik a szakirányultságában legalább a felsőoktatás 1.
szintjén, ez esetben nem szükséges a vezetőképzés abszolválása)

3. specializációs képzés (špecializačné vzdelávanie) célja: a specializált pedagógus

tevékenységekhez (pl. osztályfőnök, nevelési tanácsadó, felvezető pedagógus
stb. ...) szükséges kompetenciák megszerzése.

4. adaptációs képzés (adaptačné vzdelávanie) célja az önálló pedagógus pályafok

eléréséhez szükséges szakmai kompetenciák megszerzése – felvezető pedagógus
vezetése alatt folyik az intézményben – adaptációs terv alapján, amelyet a kinevezett
felvezető pedagógus dolgoz ki és az igazgató hagyja jóvá. A felvezető pedagógus 1.
attesztációval kell, hogy rendelkezzen

5. atesztáció előtti képzés – atesztációra való felkészülés (predatestačné vzdelávanie)

célja olyan szakmai kompetenciák megszerzése, amelyek a magasabb pályafokra
való lépésre szükségesek.

6. innovációs képzés (inovačné vzdelávanie) célja: a munkavégzéshez szükséges

szakmai kompetenciák elmélyítése, bővítése , újítása – innoválása.

7. aktualizációs képzés (aktualizačné vzdelávanie) célja: a meglévő szakmai

kompetenciák aktualizálása - -pl. rendeletek, törvények, programok, pedagógiai
dokumentáció, illetve a nevelő-oktató folyamattal kapcsolatos új ismeretek - ezt
az intézmény biztosítja-kötelező!!! Amennyiben kevesebb, mint 10 pedagógusa
van az intézménynek, más intézményekkel karéltve szervezheti meg).

ATESZTÁCIÓ:
a szakmai standardokkal meghatározott, továbbképzéssel, önképzéssel és a pedagógiai
gyakorlat során megszerzett szakmai kompetenciák hitelesítése
első atesztáció: 5 év pedagógiai gyakorlattal rendelkező pedagógusok
végezhetik – szükséges hozzá a portfólió vezetése (középfokú végzettség,
vagy Bc., vagy Mgr. végzettség)

11
 második atesztáció: az első atesztáció megszerzése után még 5 év
pedagógiai gyakorlat szükséges – szintén portfólió (minimum Mgr.
végzettség és első attesztáció)

Portfólió: dokumentumgyűjtemény:
- végzettségről szóló dokumentum,
- képzésekről szóló igazolások,
- alkotói tevékenységet igazoló dokumentumok,
- igazolás az önképzéssel szerzett kompetenciák mivoltjáról stb.
- kompetenciacsoportokban a szakmaiság feltárása.

atesztációs vizsga:
- a bizottság által a portfólió elbírálása (esetleges pótlásra való felszólítás esetében
annak kiegészítése a kérvényező által – 2 bíráló),
- a portfólió megvédése
- atesztációs vizsga meghatározott témakörökben – szakmai beszélgetés

IRODALOM:

 ALBERT, S. 2006. Minőségfejlesztés az iskolában. 1. vyd. Komárom : Selye János

Egyetem, 2006. 131 p. ISBN 80-89234-12-7.
 BARÁTH, T. (eds). MACBEATH, J. – SCHVARTZ,M. –MAURET, D. –
JAKOBSEN, L. 2006. Önértékelés az európai iskolákban. Szeged : KÖVI, 2006, 268
o. ISBN 963 682 571 8.
 BENEDEK, I. 2000. Óvodavezetés másképpen?! Budapest : Okker, 2000, 248 o. ISBN
963 7315 30 6.
 HORVÁTH, A.1999. Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában.
Budapest : M.K, 1999, 141 o. ISBN 963 16 2537 0.
 HORVÁTH, K., NÉMETH, A., STRÉDL, T., SZABÓOVÁ, E., TÓTH BAKOS, A.
2015. Szlovák-magyar pedagógiai terminológiaia kézikönyv. Slovensko-maďarská
pedagogická terminologická príručka. 1. vyd. Komárno : Selye János Egyetem - UJS,
2015, 132 p. ISBN 978-80-8122-160-6.
 HORVÁTHOVÁ, K. 2014. A szlovákiai közoktatás-irányítás. In: Zborník
z medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho -2014. „Vzdelávanie
a veda na začiatku XXI. Storočia“ – sekcie pedagogických vied. Komárno : Univerzita
J. Selyeho, 2014. CD-ROM, p. 104-115. ISBN 978-80-8122-103-3.
 HORVÁTHOVÁ, K. 2015. Oktatásmenedzsment. 1. vyd. Komárno : Univerzita J.
Selyeho, 2015. 200 s. ISBN 978-80-8122-136-1.
 HORVÁTHOVÁ, K. 2015. A szlovákiai oktatáspolitika néhány kiemelt szempontja –
Vybrané aspekty vzdelávacej politiky na Slovensku. In: A jogtudatosság, mint az
egészséges életmód része – Právne vedomie ako súčasť zdravého životného štýlu.
Komárno : Univerzita J. Selyeho, 2015. CD-ROM, p. 7-13. ISBN 978-80-8122-157-6.
 HORVÁTHOVÁ, K. 2016. Kontrola a hodnotenie v školskom manažmente. 1. vyd.
Bratislava : Wolters Kluwer, 2010. 106 s. OSBN 978-80-8078-329-7.

12
 HORVÁTHOVÁ, K. – SZŐKÖL, I. 2016. A pedagógiai kommunikáció.. 1. vyd.
Komárno: Univerzita J. Selyeho, 2016. 137 s. [7,87 AH]. ISBN 978-80-8122-175-0.
 KAŠČAK, O. - PUPALA, B. 2016. Evaulácia v materskej škole. Bratislava: ŠPÚ. 31
s. ISBN 978 – 80 – 8118 – 179-5.
 KONEĆNÁ VEVERKOVÁ, I. 2016. Riadenie školy a školského zariadenia. 2.
aktualizované vyd. Bratislava : Wolters Kluwer. 144. s. ISBN 978-80-8168-487-6.
[online]. Dostupné na internete: Riadenie školy a školského zariadenia - 2.
aktualizované vydanie ... (wolterskluwer.sk).
 SZABÓOVÁ, E. 2015. Óvodából az iskolába – Z materskej školy do základnej školy.
In: A jogtudatosság, mint az egészséges életmód része – Právne vedomie ako súčasť
zdravého životného štýlu. Komárno : Univerzita J. Selyeho, 2015. CD-ROM, p. 41-48.
ISBN 978-80-8122-157-6.
 SZABÓOVÁ, E. 2014. Kurikulárne dokumenty v medzinárodnom kontexte ako
inštitucionálne východiská predprimárnej edukácie. Komárno : Eruditio-Educatio. roč.
9, č. 2, 2014, p. 92-108. ISBN 1336-8893.
 SZŐKÖL, I. 2020. Hatékony pedagógiai kommunikáció. 1. vyd. Bratislava :
Metodicko-pedagogické centrum. 2020. 104 s. ISBN 978-80-565-1450-4.
 VASS, V. 2017. Kompetenciafejlesztés a 21. században (értékteremtés és megújulás).
Komárom : Selye János Egyetem Tanárképző Kara, 2017. 89.p. ISBN 978-80-81-22-
232-0. [online] 2018-03-07_2018.01.23_Vass_Vilmos_Nyomdakesz_Belivek.pdf
(ujs.sk)
 Vyhláška č. 541/2021 Z. z. Vyhláška Ministerstva školstva, vedy, výskumu a športu
Slovenskej republiky o materskej škole | Aktuálne znenie (zakonypreludi.sk)
 Zákon č. 245/2008 Z. z. – Zákon o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene
a doplnení niektorých zákonov. Aktuálne doplnené, novelizované znenie. [online].
Dostupné na internete: 245/2008 Z. z. Školský zákon | Aktuálne znenie (epi.sk).
245/2008 Z.z. - Zákon o výchove a vzdelávaní (škols... - SLOV-LEX
 Zákon č. 138/2019 Z. z. – Zákon o pedagogických zamestnancoch a odborných
zamestnancoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov účinnosťou od 01.01.2022.
[online]. Dostupné na internete: Zákon o pedagogických zamestnancoch a odborných
zamestnancoch 138/2019 - Zákony.Judikáty.info (judikaty.info)
138/2019 Z.z. - Zákon o pedagogických zamestnancoch... - SLOV-LEX

AKTUÁLIS RENDELETEK, TÖRVÉNYEK, ELŐIRÁSOK, ÚTMUTATÁSOK

13
A tantárgy teljesítésének feltételei:

Csatlakozni a https://bbbtkk.ujs.sk/b/pae-rlo-odv-yyf linken lehet.

A szóbeli/írásbeli témakörei:
1. Milyen technikai összetevőkből áll a vezetés?
2. Milyen társadalmi összetevőkből áll a vezetés?
3. Az intézményvezető feladatai.
4. Vezetési stílusok – egy választott felosztás megjelölve kinek a felosztása–
jellemzés
5. Néhány kötelező és néhány nem kötelező, de ajánlott pedagógiai dokumentum
felsorolása az óvodában és az iskolai és iskolán kívüli létesítményekben
(gyakorlati felhasználás).
6. Mi az intézményi önértékelés és milyen módszerei vannak?
7. Mely törvény szabályozza Szlovákiában a pedagógusok továbbképzési
rendszerét?
8. Milyen alkalmazottak közé tartozik óvodapedagógus és a nevelő?
9. Sorolja fel a pedagógus pályafokait
10. Sorolja fel azokat a specializált tevékenységet, amelyek az óvodában
kivitelezhetők.
11. Sorolja fel azokat a vezetői tevékenységeket, amelyek az óvodában megjelennek.
12. Mi alapján valósul meg a pedagógus szakmai fejlődése és mely területekre
irányul
13. Sorolja fel a pedagógus szakmai fejlődésének formáit/lehetőségeit és jellemezze
azokat.
14. Sorolja fel a szakmai képzések fajtáit és jellemezze azokat (fontos tudni, hogy mi
a célja).
15. Gyakorlati feladat a szemináriumi órákon elhangzottak alapján.

Az értékelés szempontjai:
- Elméleti ismeretek (max. 40 pont)
- Gyakorlati ismeretek (max. 30 pont)
Összesen max. 70 pont

14
Feladat mindenki számára: PREZENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE – szemeszter utolsó
óráira-megbeszéljük:

a) Személyre szabott – saját magukra irányított – szakmai fejlődés terv: hol tartanak,
mik a terveik a jövőt illetően-tanulmányok, képzések stb. és egy olyan
intézménnyel való kommunikáció rögzítése äamely lehet online is, vagy
telefonbeszélgetés, videochat...stb, ahol dolgozni szeretnének a jövőben – ennek a
beszélgetésnek a részletes leírása (kit szólított meg, hogyan, milyen intézményben,
mi iránt érdeklődött, milyen válaszokat kapott….max. 30 pont).
Az értékelés szempontjai:
- formai kivitelezés (max. 5 pont)
- eredetiség (max. 5 pont)
- a terv relevanciája (max. 5 pont)
- a megszerzett ismeretek beiktatása (max. 5 pont)
- a külső környezettel való kommunikáció módja és eszközei (max. 10 pont)

A prezentációt a szemeszter vége fele mutatják be és archiváció céljára kérem elküldeni

a szaboovae@ujs.sk e-mail címre is a prezentálás után, megjelölve a dokumentumot:

Név_csoport_Intézményvezetés_ KPP_PPdb_DMŠ3_15

EZT KÉREM BETARTANI!!!

Jó egészséget, sikeres felkészülést kívánok! 😊

Szabó Edit tanárnő

15