A chartisták egy brit radikális munkáspárt voltak, akik az 1830-as évek végén és az 1840-es

évek elején alakultak meg. Politikai követeléseik közé tartozott:

1. Az egyetemes választójog bevezetése: A chartisták szorgalmazták, hogy minden

felnőtt férfi polgár részesüljön választójogban, függetlenül vagyoni helyzetüktől vagy
társadalmi státuszuktól.
2. Titkos szavazás: Azt követelték, hogy a választásokon a szavazás legyen titkos és ne
legyen kényszerítve a választók nyilvános szavazására, ami gyakran nyomást
gyakorolt rájuk.
3. Az éves parlamenti választások: A chartisták azt szerették volna, hogy évente
legyenek parlamenti választások, hogy a polgárok nagyobb befolyást
gyakorolhassanak a politikára.
4. Az eltávolítandó vagyonkorlátozások: A munkáspárt azt követelte, hogy a
vagyonkorlátozásokat töröljék el a parlamenti képviselők választásakor, így a
munkásosztály képviselői is részt vehessenek a politikai folyamatokban.

A fenti kép létrejöttét egy új technikai találmánynak, a dagerrotípiának köszönhetjük. A

dagerrotípia a 19. században kifejlesztett fotográfiai eljárás volt, amely lehetővé tette a tartós
fényképek készítését. Ez az eljárás alapvetően hozzájárult a korabeli események
dokumentálásához és megörökítéséhez.

A híres korabeli magyar költő, akiről készült dagerrotípiás felvétel, Ady Endre volt. Ady
Endre a 19. és 20. század fordulóján élt magyar költő, aki jelentős hatást gyakorolt a magyar
irodalomra és kultúrára. A dagerrotípia segítségével rögzített fénykép hozzájárult Ady Endre
képének megörökítéséhez, és lehetővé tette a korabeli közönség számára, hogy közelebbről
megismerjék a költőt.

A forradalmi hullám 1848-ban - Vázlat:

I. A forradalom céljai és okai: A. Számos megoldatlan probléma Európa államaiban a 19.

század közepére. B. Liberális politikai követelések a szűkített választójog és az
alkotmányosság hiányában. C. Nemzeti egységtörekvések az olasz és német területeken. D.
Gazdasági nehézségek és társadalmi feszültségek.

II. A forradalmi hullám kitörése: A. A párizsi forradalom és a királyság elűzése. B.

Forradalmak Európában, Németországban és az Habsburg Birodalomban. C. Chartista
mozgalom Nagy-Britanniában.

III. Chartisták: A. Munkásosztály képviseletét hivatottak biztosítani. B. Politikai követeléseik:

szélesebb választójog, titkos szavazás, képviselők fizetése, választási kerületek újraosztása. C.
A forradalmi kép létrejötte az új technikai találmánynak, a dagerrotípiának köszönhető. D.
Nem található információ arról, hogy melyik híres korabeli magyar költőről készült
dagerrotípiás felvétel.

IV. Az 1848-as forradalmak eszméi és társadalmi kérdések: A. Hatások és eszmék: liberális

polgárság, alkotmányosság, nemzeti egységtörekvések, munkásság és szociális követelések.
B. Nyugat- és Közép
a, 12 pont ismertetése?

1. Általános választójog: Azonnali bevezetésre került volna az egyenlő választójog

minden felnőtt férfi számára, függetlenül az anyagi helyzetüktől vagy vagyonuktól.
2. Titkos szavazás: A választásokat titkos szavazással kellett volna lebonyolítani annak
érdekében, hogy a munkásosztály ne legyen nyomás alatt a szavazás során.
3. Képviselők fizetése: A képviselőknek megfelelő fizetést kellett volna kapniuk, hogy a
munkájukat a munkásosztály számára is megfelelően elláthassák.
4. Év választási kerületek: Évente kellett volna újraosztani a választási kerületeket, hogy
azok tükrözzék a népesség változásait és arányait.
5. Egyenlő választási jog a nőknek: Az egyenlő választójogot a nők számára is ki kellett
volna terjeszteni.
6. Azonnali törvényhozási reform: Azonnali intézkedéseket kellett volna hozni a
törvényhozás reformjára, hogy a munkásosztály érdekeit jobban képviselje.
7. Azonnali adóreform: Az adórendszert igazságossá kellett volna tenni, hogy az
gazdagok ne terheljék túlzottan a szegényeket.
8. Azonnali szegénység elleni intézkedések: Azonnali intézkedéseket kellett volna hozni
a szegénység és a munkanélküliség ellen, például közvetlen állami segítségnyújtás
formájában.
9. Azonnali oktatási reform: Az iskolai oktatást ingyenessé és mindenki számára
hozzáférhetővé kellett volna tenni, hogy a munkásosztály gyermekei is megkapják a
megfelelő képzést.
10. Azonnali börtönreform: Azonnali intézkedéseket kellett volna hozni a börtönökben a
humánusabb és rehabilitációs célokat szolgáló eljárások bevezetése érdekében.
11. Azonnali földreform: Azonnali intézk

12.Azonnali bérszabályozás: Azonnali intézkedéseket kellett volna hozni a munkások

bérei és munkakörülményei javítása érdekében, hogy igazságosabb és
méltóságteljesebb életet élhessenek.

b, Kik voltak a A Batthyány-kormány tagjai?

A Batthyány-kormány Magyarországon az 1848-as forradalom idején alakult, és az első

felelős magyar kormányként tartják számon. Az alábbiakban felsorolom a Batthyány-
kormány tagjait:

1. Batthyány Lajos: A kormányfő, az első felelős magyar miniszterelnök.

2. Eötvös József: Oktatási és Közoktatási Miniszter.
3. Deák Ferenc: Igazságügyi Miniszter.
4. Szemere Bertalan: Belügyi Miniszter.
5. Kossuth Lajos: Pénzügyminiszter.
6. Károlyi Sándor: Városi és Vagyonügyi Miniszter.
7. Klauzál Gábor: Közlekedési és Közmunkaügyi Miniszter.
8. Áldásy Antal: Honvédelmi Miniszter.
9. Mészáros Lázár: Kereskedelemügyi Miniszter.
10. Csányi Sándor: Földművelésügyi Miniszter.
11. Lónyay Menyhért: Vallás- és Közoktatási Miniszter.
 12. Széchenyi István: Közlekedési és Közmunkaügyi Miniszter.

Ezek a személyek azok, akik a Batthyány-kormányban miniszteri pozíciókat töltötték be, és a

forradalom és szabadságharc idején fontos szerepet játszottak a magyar politikában és a
reformok végrehajtásában.