Irányadó tényállás:

Az I. rendű alperesi cég családi vállalkozás, jegyzett tőkéje 500.000 forint, a társaságnak az alapítástól
2014. május 8-ig a felperes és a II. rendű alperes 50-50 %-os üzletrész-hányaddal volt tagja.

Az I. rendű alperesi Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője a felperes volt az alapításától
2015. május 15. napjáig. Azóta a II. rendű alperes az önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezető.

Az I. rendű alperes 2014. május 8. napján taggyűlést tartott, ahol a 2/2014. (05.08.) számú
határozattal a felperes és II. rendű alperes tagok döntöttek a II. rendű alperes 250.000,- forint
névértékű üzletrészének 100.000,- forint és 150.000,- forint névértékű üzletrészre történő
felosztásáról és a 150.000,- forint névértékű üzletrész III. rendű alperes részére történő
értékesítéséről.

A 4/2013. (05.08.) számú határozattal a társaság tagjai 5 éves határozott időtartamra, 2014. május 8.
napjától 2019. május 8. napjáig a felperest ismét ügyvezetővé választották. Az 5/2014. (05.08.) számú
határozattal döntöttek a társasági szerződés fentiek szerinti módosításáról.

A fenti határozatok alapján az I. rendű alperes a meghatalmazott jogi képviselője útján

változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, ehhez csatolta a 2014. május 8-ai taggyűlési jegyzőkönyv,
a tagjegyzék, a felperesnek az ügyvezető tisztséget elfogadó nyilatkozatát, a módosításokkal egységes
szerkezetbe foglalt társasági szerződést, a felperes által aláírt ügyvédi meghatalmazást. A Pécsi
Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékben a változásokat átvezette.

Az I. rendű alperes 2015. május 15-ére szabályszerűen összehívott taggyűlésén a felperest ügyvezetői
tisztségéből visszahívták, új ügyvezető megválasztására nem került sor. Emiatt törvényességi
felügyeleti eljárás indult az I. rendű alperes ellen.

A felperes 2015. június 4-én feljelentést tett az a II. rendű alperes, a perben nem álló édesapja, a III.
rendű alperes, és az I. rendű alperes jogi képviseletét a változásbejegyzési eljárásban ellátó dr. T.A.
ügyvéd ellen arra hivatkozva, hogy a tudta és beleegyezése nélkül új társasági szerződést készítettek,
mely az üzletrészek 50-50 %-os tulajdoni arányát módosította.

Az I. rendű alperes a 1/2015.(09.04.) számú taggyűlési határozattal a társaság ügyvezetőjévé 2015.

szeptember 4. napjától határozatlan időtartamra a II. rendű alperest választotta meg. A taggyűlési
határozat szerinti változás a cégjegyzéken átvezetésre került.

A felperes a bírósághoz 2015. szeptember 24-én érkezett kereseti kérelmében egyrészről annak
megállapítását kérte, hogy a 2014. május 8. napján kelt, a cégjegyzéki változásbejegyzési kérelem
alapjául előterjesztett valamennyi okiraton, ekként a taggyűlési jegyzőkönyvön, a tagjegyzéken, a
felperesi elfogadó nyilatkozaton, a felperesi aláírásmintán, az egységes szerkezetbe foglalt társasági
szerződésen és a felperes által dr. T.A. ügyvéd részére adott meghatalmazáson a névaláírás nem a
tőle származik, erre tekintettel álláspontja szerint hiányzik az ügyleti akarat, így a szerződéses akarat,
ekként az okiratok létre sem jöttek, nem létezők, az okiratban foglalt üzletrész sem került
felosztásra, a II., III. rendű alperesek közötti üzletrész adásvételi szerződésben a felek egy olyan -
felosztás után keletkezett - üzletrészről rendelkeztek, amely nem is létezik, így ezen üzletrész
adásvételi szerződés is semmis, mert lehetetlen szolgáltatásra irányul. Hivatkozott e körben
másodlagosan arra, hogy az üzletrész adásvételi szerződés tárgya jogszabálysértéssel jött létre,
ugyanis hiányzik a taggyűlés, a felperes mint tag hozzájárulása az üzletrész felosztásához.
Jogkövetkezményként az eredeti állapot helyreállítását kérte akként, hogy a bíróság keresse meg a
Cégbíróságot a Ctv. 76. §-ában írtakra figyelemmel, hogy törvényességi eljárás keretében írja elő a
2014. május 8. előtti állapot helyreállítását.

A fentieken túl kérte hatályon kívül helyezni az I. rendű alperes 1/2015. (09.04.) számú taggyűlési
határozatát arra figyelemmel, hogy amennyiben a bíróság az első kereseti kérelme vonatkozásában
kimondja a semmisséget, úgy III. rendű alperes nem minősül a társaság tagjának, így nem
választhatta meg érvényesen ügyvezetőnek a II. rendű alperest.

Az alperesek a kereseti kérelem elutasítását, felperes perköltségben történő marasztalását kérték. Az

ellenkérelmükben arra hivatkoztak, hogy 2014. május 8-án az I. rendű alperes szabályszerű taggyűlést
tartott, a hivatkozott okiratok nem bűncselekmény útján jöttek létre. A felperes valamennyi
hivatkozott okiratot aláírta.

A II., III. rendű alperesek jogi képviselője hivatkozott arra is, hogy a 2014. május 8-ai taggyűlési
határozatok vonatkozásában a jogvesztő határidő 2014. május 8-án letelt.

A felperes második kereseti kérelmének elutasítását is kérték az alperesek figyelemmel arra, hogy azt
kizárólag a 2014. május 8-ai változásbejegyzési okiratok semmisségének megállapítására irányuló
kereseti kérelmére alapozta a felperes, egyéb körülményre nem hivatkozott, így az is alaptalan.

Feladat:

Fejtse ki véleményét a jogeset által felvetett kérdésekben!

Ha álláspontja szerint jelentősége van annak a ténynek, hogy a hivatkozott okiratokat a felperes írta-e
alá, úgy adjon megoldási javaslatot arra az esete, ha a felperes bizonyítja, hogy az okiratokon lévő
aláírás nem tőle származik, és arra az esetre is, ha nem bizonyítja ezt a tényt.

1. problémafelvetés
2. problémamegoldás
3. jogszabályi hivatkozások megjelölése
4. jogalap megadása

Határidő: 2022.január 9.
Times New Roman, 12, szimpla sorköz, 2 oldal