VÁROSUTÓPIÁK

A reneszánsz utópisztikus város

Az embereket a történelem folyamán mindig is foglalkoztatta, hol és milyen

körülmények között jó élni. A városok kialakulásával együtt az ideális város fogalma
is megteremtődött: az antik korban Platón és Arisztotelész írásai értekeztek róla. A
középkorban Jeruzsálemet tekintették a világ legjobb városának, de a
reneszánszban több aspektusból is vizsgálták a kérdést. Építészeti szempontból
Filarete, Alberti, Sangallo építészek foglalkoztak a kérdéssel, Morus Tamás,
Campanella, Andreae tudósok pedig erkölcsi és közigazgatási szempontból. A
terveik sajnos elméleti síkon maradtak, csak nagyon kis részben valósultak meg. A
leghíresebb talán Palmanova városa. A terveket Morus Tamás Utópia című műve
alapján készítették.

Három híres festmény is közelebb vihet minket hozzá, hogy megértsük, hogyan
gondolkodott a reneszánsz kor embere az ideális városokról. Mindhárom kép
matematikailag pontosan kiszámolt, centrális perspektívában készült. Ezzel az
alkotók az elképzelt, ideális város társadalmi és épített harmóniáját szerették volna
hangsúlyozni.

Luciano Laurana vagy Melozzo da Forli

festménye egy ideális városról

Fra Carnevale festménye – a másik két

képpel szemben ő embereket is elhelyezett a kompozícióban

Valószínűleg Francesco di Giorgio Martini

festménye 1495-ből
Egy ideális város tervei

Milétosz alaprajza (Kr. u. 470)

Milétosz a perzsa-háborúk során megsemmisült, Hippodamosz tervezte újra, akit „a

városépítészet atyjának” is neveznek. Érdemes megfigyelni, hogy a város utcái
szabályos derékszögeket zárnak be, a lakóépületek pedig egyforma méretűek.

Timgad alaprajza (Kr. u. 100 körül)

Timgad egy algériai város volt, jellegzetesen négyzet alapú, fallal körülvett város,
melyet egy nagy sugárút szel ketté.
Palmanova városának terve (1593)

A város Morus Tamás Utópiája (1516) alapján épült a reneszánsz korban, harminc
éven keresztül. A terveket a velencei Vincenzo Scamozzinak köszönhetjük.
Erődváros készült, szabályos 9-szögletű alaprajzát az idők folyamán sem vesztette
el, ma is őrzi.

Palmanova fényképen
Arc-et-Senans ábrázolása (1775)

XV. Lajos 1771-ben kérte fel Claude-Nicolas Ledoux-t, hogy egy új sóbányához
tervezze meg a körülötte lévő települést. Ledoux a munkaszervezésnek megfelelően
készítette el terveit. 1775-ben kezdődték el építeni a kör alaprajzú bányavárost, de
csak az egy része készüét el.

Ebenezer Howard: Kert-Város koncepció (1902)

Az 1900-as évek elején már egy olyan városról álmodoztak az építészek, amelyben
az emberek harmonikusan élnek együtt a természettel. Tervei az amerikai
kertvárosok építészetét formálták.
Walter Burley Griffin: Canberra terve (1902)

Walter Burley Griffin amerikai építész tervezte az új ausztrál főváros, Canberra

alaprajzát. „Olyan várost terveztem, amely nem hasonlít egyik másikra sem a
világon. Nem olyannak terveztem, ahogy bármilyen hivatal vagy kormányzat
elfogadná. Egy ideális várost terveztem – egy várost, amely az én álmom a jövő
városáról.”

Frank Lloyd Wright: Broadacre vagy Living City terve (1935)

1932-ben Frank Lloyd Wright (Guggenheim Múzeum, New York) bemutatta tervét
egy utópisztikus kertvárosról, amelyben az épületek és az azokat körülvevő
természet a legnagyobb harmóniában léteznek. 1959-es haláláig dolgozott tervén,
amely soha nem valósult meg.