A koppányi aga testamentuma (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A koppányi aga testamentuma Fekete István első regénye.
1937-ben az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság A koppányi aga
regénypályázatán I. díjat nyert a regény. testamentuma
Szerző Fekete István
Ország Magyarország
Tartalomjegyzék Nyelv magyar
Tartalma Téma magyar történelem
Főbb szereplők Műfaj történelmi regény
Feldolgozások
Díjak Országos Gárdonyi
Jegyzetek Géza Irodalmi Társaság
Források regénypályázatának I.
További információk helyezettje

Kiadás

Tartalma Kiadó Móra Ferenc Ifjúsági

Könyvkiadó, Magvető
Könyvkiadó,
Alább a cselekmény részletei következnek!
Szépirodalmi
Könyvkiadó
Fekete István első regénye a török hódoltság idején játszódik
Kiadás 1937 (első), 1960 és
Somogyban. Főhőse Babocsai László, egy végvári vitéz,
akinek édesapját a koppányi aga, Oglu párviadalban legyőzte dátuma 2010 között 14 kiadás
és megölte. László fogadalmat tesz arra, hogy ő viszont a Illusztrátor Kolozsvári Sándor
koppányi agát öli meg egy újabb párviadalban. Fekete István (1937), Würtz Ádám
regényének cselekménye e párviadalra való készülődéssel
(1964), Csergezán Pál
kezdődik 1586-ban a fonyódi (a regényben követett korabeli
(1972), Győrfi András
írásmód szerint fonódi) végvárban. Csomay Ferenc
várkapitány hozzájárul ahhoz, hogy László megütközzön az (2003-2008)
agával, pedig megfogadta Babocsainénak, hogy megóvja a Média könyv
párviadaloktól Lászlót. A párbaj Babocsai László típusa
győzelmével végződik. Oglu halálos kimerültségében
Babocsai Lászlóra hagyja vagyonát, és kéri azt is, hogy Oldalak 176 (2010)
leányát, a magyar anyától született és keresztényként száma
nevelkedett Zsuzskát vigye el az édesanyjához. Babocsai ISBN ISBN 9789631187106
Gáspárné kezdetben ellenségesen fogadja, de igen hamar (2010)
megszereti a lányt.
Sablon • Wikidata • Segítség
Időközben azonban a szomszédos végvárban, a Bolondvárban (a mai balatonszemesi Bagolyvár helyén
állt) az ott várkapitány császári zsoldos, Kales Rudolf értesül az örökségről és csapdát állít Babocsai
Lászlónak. Párviadalra hívja, de előtte tőrt vet neki és elrabolja. A börtönben László az új koppányi agának,
Szinánnak a fiával, Szahinnal kerül egy tömlöcbe.

Mindkettőjüket kiszabadítja Bogics Markó horvát vitéz, aki cselhez folyamodik. A fonyódi várat fölmérő
császári építésznek, az olasz Dellini mesternek elkéri néhány műszerét, és mint várfundáló mester sétál be
Bolondvárra. Kales éppen a váltságdíjért indulna Szinán agához, amikor Bogics Markó Bolondvárra
érkezik. Alig pakol ki a fonyódi csapat – és fog hozzá a vár fölméréséhez –, Kales elkéredzkedik Dellinitől.
Kales tőrbe csalná Szinánt is, de a török aga kikerüli a csapdát. Időközben Bogics Markó társaival együtt
fölfedezi László és Szahin börtönét, kiszabadítja őket és délnek fordul, hogy elkerülje Kales csapatát. Ők
találkoznak Szinán csapatával, a beteg Lászlót Koppányba viszik, Bogics Markó pedig estére tér meg
Fonyódra. Kales kapitány bosszúból föl akarja perzselni a Bézsenyben lévő Babocsai-birtokot, de a
jobbágyok, ifjabb Máté vitéz segítségével lenyilazzák Kalest és néhány emberét. A regény végén a
bézsenyi és a koppányi fiatalok között szerelem szövődik, és kettős házasságkötéssel ér véget a romantikus
történet.

A tájleírás nagymestere gazdagon jellemzi ebben a korai regényében a középkori Magyarország délnyugati
végvidékét, a várak között elterülő balatoni lápvilágot.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Főbb szereplők
Babocsai László, végvári vitéz
Oglu, a koppányi aga a történet kezdeti szakaszában
Zsuzsanna (Dusmáta), Oglu lánya
özvegy Babocsai Gáspárné, László anyja
Csomay Ferenc, a fonódi végvár kapitánya
Bogics Markó, horvát vitéz
Kales Rudolf, császári zsoldos, a szemesi Bolondvár vallon nemzetiségű kapitánya
Rimbás, Kales bizalmasa
Dellini, császári szolgálatban álló olasz építész
Szinán, török aga, Oglu utódja annak halálát követően
Szahin, Szinán fia
Aisa, Szinán lánya
Máté vitéz, jobbágyfiú

Feldolgozások
1967-ben azonos címmel film készült a regényből, amelyben a főszerepet Bessenyei Ferenc (Csomai
kapitány) és Benkő Péter (Babocsai László) játszotta.[1] A bolondvári jelenetek többségét Sümegen, kisebb
részben Nagyvázsonyban forgatták, az egyéb jeleneteket pedig többek között Nemesvámoson.

Jegyzetek
1. A koppányi aga testamentuma adatlapja
a PORT.hu oldalán (http://www.port.hu/a_
koppanyi_aga_testamentuma/pls/fi/films.f
ilm_page?i_film_id=1404)

Források
Fekete István: A koppányi aga testamentuma, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1971
A regény adatlapja (http://moly.hu/konyvek/fekete-istvan-a-koppanyi-aga-testamentuma)
Moly.hu
Legeza Ilona könyvismertetője (https://web.archive.org/web/20110720224701/http://cgi.axel
ero.hu/ilegeza/sendpage.cgi?rec=li0552)
Fekete István: A koppányi aga testamentuma - Olvasónapló (http://olvasonaplopo.eu/fekete-i
stvan-a-koppanyi-aga-testamentuma-olvasonaplo/)

További információk
A könyv egyik elérhetősége (https://www.libri.hu/konyv/fekete_istvan_163856.a-koppanyi-ag
a-testamentuma--5.html) libri.hu
A koppányi aga testamentuma szövege (https://terebess.hu/keletkultinfo/kopp.pdf)
terebess.hu

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?

title=A_koppányi_aga_testamentuma_(regény)&oldid=26157847”

A lap utolsó módosítása: 2023. május 31., 16:28

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.