Vörösmarty Mihály: A merengőhöz

1. Szerinted alkalmas-e jegyajándéknak ez a vers? Válaszodat indokold meg saját gondolataiddal!

Szerintem ez a vers semmiképpen nem alkalmas jegyajándékra, annak inkább valamiféle bókoló
versnek kéne lennie, nem olyannak, ahol gyakorlatilag végig kéri, sőt utasítja a Laurát különféle
dolgokra a költő.

2. Miért állíthatjuk, hogy A merengőhöz filozofikus vers?

Mi az, ami embert boldoggá tehetne? = ez egy tipikus filozófiai kérdés, a versnek ez a kulcskérdése,
így ez egy filozofikus vers.

3. A beszélő célja a megszólított menyasszony visszahozatala a hiábavaló ábrándok világából a

realitásba. Milyen retorikai eszközökkel igyekszik elérni célját?

A legjellemzőbb retorikai eszköz a rábeszélés, meggyőzés, talán még az érzelemkifejezést is

idevehetjük.

4. Hogyan értelmezhető a realitás jelentése a vers alapján?

A realitás az, hogy az álmok és ábrándok álmok és ábrándok maradnak, úgyse fognak
megvalósulni.

5. Milyen értékek kapcsolódnak a vers szövegében az álmokhoz? Milyenek a realitáshoz?

álmok értékei: „múlt idők setét virága”, „ijesztő képek réme”, „csalút”, „szórakozva kerget”, „kín”,
„megrontó”, „kancsalúl”, „életszomj”, „gőg, mohó vágy”

realitás értékei: „nem a mi birtokunk”, „kicsin tanyán”, „holt fény s ködvárak”, „szívmagány”, „ne
add el”, „érezz, gondolj és szeress”, „várt üdvöd”

6. Hogyan értelmezed a vers végén a „barátod” megnevezést a vőlegény részéről?

Valószínűleg azért, mert ugyan a szerelme, de egyben barátjának is tartja Laurát a vőlegény.

7. Összességében milyen hangvétel jellemzi a verset?

Elégikus

8. Szerinted milyen érzések jellemezhetik ezt az „ábrándozó” menyasszonyt az adott helyzetben?

Hogyan indokolja (indokolja?) ez a vers gondolatait?

Reménykedés, optimizmus („mi az, mit kétes távolban keres?”), vágyódás valami felé („ne nézz, ne
nézz hát vágyaid távolába”)

9. Hogyan értelmeznéd a vers egyik értelmezőjének azon álítását, hogy „a legábrándosabb magyar
költő hirdet harcot az ábrándok ellen”?

Vörösmarty maga volt a legábrándosabb magyar költő, mégis harcot hirdetett az ábrándok ellen,
szerintem azért, mert „bűntudata” volt az ábrándai miatt, tehát gyakorlatilag saját magának is írta
ezt a verset.

10. Keresd meg azokat a sorokat, amelyek megmagyarázzák a beszélő azon gondolatát, hogy az
ábrándok hiábavalók és ártalmasak!

„Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalúl, festet egekbe néz.”

„A telhetetlen elmerülhet benne, s nem fogja tudni, hogy van szívöröm.”
„A látni vágyó napba nem tekint”
„Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába”
***

11. Tanuld meg a versről szóló elemzést a tankönyv alapján!

12. Az alábbi sorokat memoriterként kell ismerni:

„Hová merült el szép szemed világa? / Mi az, mit kétes távolban keres?”

„Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.”

„Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:/Egész világ nem a mi birtokunk;/Amennyit a szív felfoghat
magába,/Sajátunknak csak annyit mondhatunk.”