Betegmegfigyelés

Szakirodalom
 Dr. Bokor Nándor- Általános ápolástan és
gondozástan, Medicina Kiadó
 Dr. Oláh András-
Betegmegfigyelés/monitorozás Eti, Bp.
Megfigyelés lényege
 A betegen észrevehető és vizsgálható szakszerű
észlelést és értékelést értjük.
 A betegmegfigyelés az ápolást végző team tagjainak
alapvető, önálló feladata!!!!!!
 Kiemelt fontosságú:
 Csecsemőknél, kisgyermekeknél
 Tudatzavar estén
 Időskorúaknál
 Dokumentálni kell: - lázlapon - ápolási lapon
 Betegmegfigyelés történhet: otthon, intézményben
 A megfigyelés legyen:
 Szakszerű

 Pontos

 Rendszeres

 Aktuális (akkor és ott)

 Az észlelést követően azonnal és pontosan

dokumentált
 Dönteni kell arról, hogy mi a további teendő –
azonnali beavatkozás, orvos értesítése
 A megfigyelés során: az ún. tüneteket észleljük
( szimptóma )
A szervezetet ért külső v. belső károsító
hatások megnyilvánulásai
 Lehet: - Objektív tünet: látható, érzékelhető
tünetek→nem mindig okoz panaszt pl.:cyanosis
 - Szubjektív tünet: olyan, amelyet csak a beteg észlel,
szemmel nem láthatók pl. fájdalom
 Alapvető – kardinális tünetek (Vitális tünetek):
 Pulzus, vérnyomás, légzés, testhőmérséklet
Tünetcsoport – szindróma:
bizonyos betegségekre jellemző tünetek összessége pl.
tonsillitis
 A kórképek jelentkezhetnek:

I. Atípusos tünetekkel: ha a betegség nem a

megszokott tünetekkel, hanem azoktól részben v.
egészében eltérő módon jelentkezik pl. idősek
II. Tünetszegényen: a betegnek nem okoz
jellemző szubjektív v. objektív tüneteket
III. Tünetmentes: pl.: a néma kövek,
gyomorfekély
A beteg általános megtekintése
 A beteg megfigyelése, érkezése pillanatában
kezdődik, már az első benyomások alapján gyorsan
tájékozódunk az általános állapotáról.
Rengeteg információt rejt számunkra a beteg:
Járása v. fekvése  -állapotáról
- Mozdulatai -gondozottságáról
- Arckifejezése -személyiségéről
- Bőre
- Egész külleme
- Beszéde, magatartása
 I. Járás: bizonytalan járás: idegrendszeri
megbetegedés, középfül betegsége
 claudicatio intermittens→ időszakos sántítás alsó
végtag ereinek szűkülése miatt
 Lúdtalp: csámpás Sántítás

 II. Fekvés: általában aktív oldal v. háton fekvés

 Magatehetetlen, súlyos beteg→passzív hátfekvés
 Hasi görcsök: oldalán,felhúzott térdekkel azt
átkulcsolva
 Agyhártyagyulladás: vadászkutyafekvés
 Combnyaktörés: a végtag hullaállása
III. Beszéd:
 Nehézlélegzés: kényszerszünetek
 Motoros aphasia: idegrendszeri megbetegedés pl.
stroke
IV. Arc, arckifejezés: Nagyon sokat elárul!
- Lázas beteg: kipirult arc, csillogó bágyadt szem,
száraz berepedezett, cserepes ajak, lepedékes
bevont nyelv
-Diabetes mellitus:piros, vérbő
Hypertonia: piros, arc, nyak
- Hyperthyerosis: pajzsmirigy túlműködés
riadt, nyugtalan tekintet
csillogó, kidülledt szem= exophtalmus
- Súlyos beteg: sápadt, mimika szegény, szeme fénytelen,
szenvedő ill. beesett arc, orra megnyúlt,
álla kihegyezett→Hippokrateszi arc

- Cachexiás beteg: arca beesett,

a pofacsontok erősen kiállnak,
a bőr ráfeszül a csontra
-Kóros sápadtság: - átmeneti: izgalom, ijedtség,
hányinger,
- tartós: anaemia-vérszegénység
- Hypothyreosis (myxoedema): - kerek, szárazbőrű,
kifejezéstelen tekintet, száraz-barázdált, ráncos bőr
- Chusing–kór: (mellékvesekéreg-túlműködése)
- holdvilágarc, babaarc
 IV. Szem:
- Sclera sárga→hepatitis, májtumor

 Pupillák kitágulása: -glaucoma-zöldhályog

 gyógyszer (atropin),
 kivérzés
 Pupillák szűkülése: - morfium

 Pupillák
differenciáltak: koponyaűri agy
nyomásfokozódás
Nyak:
- pajzsmirigy megnagyobbodás
pl. struma
- nyirokcsomó duzzanat
Mellkas:
- fejlődési rendellenességek:
tyúkmellkas ( pectus carinatum)
cipészmellkas ( p. excavatum)
- légzőmozgások
- emlők
Gerincoszlop:
- elváltozásai:
- kyphosis: a háti és keresztcsonti domborulat

- lordosis: a nyaki- ágyéki homorulat

- scoliosis: a gerinc oldalirányú

görbülete, gerincferdülés
Has:
- obesitas: a has előre domborodik
- cachexia: a has beesik
- ascites: a szabad hasűri
folyadék felszaporodása, a
has előredomborodó, feszes
- meteorizmus: puffadt, meg-
nagyobbodott
Testalkat:
- normális – atlétikus
- obesitas – adipositas-elhízott
- sovány – cachexiás
Hippokratész szerint:vérmérséklet alapján
Szangvinikus-sanguis-vér/szalmaláng típus
Kolerikus-chole-sárga epe/keserű
Melankolikus-melaina chole/fekete epe
Flegmatikus-phlegma/nyálka
Bőr:
tiszta - ápolt vagy elhanyagolt
Megfigyelhető: színe, szerkezete, vastagsága,
turgora-rugalmassága, hőmérséklete,
nedvességtartalma
Színe: veleszületett tulajdonság
- egészséges ember: rózsaszínű, barnás-kreol,
- sápadt, a beteg bőrerei beszűkülésre hajlamosak
Kóros:
Kivérzett állapot v. súlyos anaemia:
- nagyon halvány, viaszszerű,
- fülcimpák fehérek
Cachexiás, daganatos beteg: fakó, színtelen
Mellékvesekéreg – elégtelenség: bronzos, szem alatt
barnás- nem összekeverendő a fáradtsággal

Sárgaság – icterus: máj és epeút betegség

- először a sclerákon
Szederjesség – cyanosis: a bőr és látható nyálkahártyák
kékes-lilás elszíneződése, amely a vér oxigénhiányos
állapotára utal (redukált haemoglobin 5%↑ )
Lokalizált: végtagthrombosis
Sápadt cyanosis: Súlyos állapot!

Acut keringési elégtelenség:

halvány kékes-szürke arc, sápadt ajkak,
hűvös bőr, verejtékezés
Megbarnulhat:
napfény hatására
bőrvérzések maradványaként
Addison - kórban, helyenként foltosan
Festékhiány:
- albinizmus-teljes
- vitiligo-foltos
Elszíneződését okozhatja a vérbe jutott festék:
- bilirubin, magas karotintartalmú ételek
A bőr tapintata:
Száraz: érdes, néha kisebb-nagyobb pikkelyekben
hámlik, pl. diabetes m.
Nedves: a bőr verejtékezés következménye
- meleg, izzadt pl. láz,
- hűvös, verejtékes, pl. shock
A bőr hőmérséklete: kézhát (megközelítőleg csak)
 Szükség esetén: bőrhőmérő
Lehet:
meleg tapintatú: gyulladás, láz
hideg tapintatú: a bőr keringési zavara
Bőrelváltozások:
kialakulhatnak valamilyen betegség vagy külső
behatás következtében pl.:
Acne-pattanás: Hirsutizmus:

Anyajegyek- naevusok : Bőrkiütések :

Carcinoma: Vakarási nyomok:

- vakarási nyomok: vonalszerűen helyezkednek el

véreznek vagy pörk fedi őket pl. élősdiek: tetű,
rühatka, különböző kórképek: - diabetes mellitus, -
uraemia, - icterus, -allergiás beteg,
- Hegek
- Haematomák (vérömleny)
Kiütések:
- lehet fertőző betegség jele is pl.:
Bárányhimlő: Skarlát:

Allergia = urticaria: éles határú, a bőrből kiemelkedő

halvány rózsaszínű néha összefolyó, középen
halvány, erős viszketés
 Vizenyő – oedema:
- a bőr rétegeiben és a bőr alatti kötőszövetekben
felhalmozódott folyadék
- oedemas terület duzzadt, a bőr fényes, feszes, az ujj
benyomatot megtartja, kelttészta tapintatú, a bőr
elvékonyodik, sérülékennyé válik
- Elhelyezkedése:
- Fekvő betegnél: keresztcsonti terület
- Fennjáró beteg: alsó végtag

Keringési elégtelenség: gravitáció felé=> mélyebben fekvő területen

Trombózis: érintett végtag duzzanata, fájdalma, piros lesz
Vesebetegnél: reggel, a laza kötőszöveti helyeken
Bőr turgora-rugalmassága
 Megfigyelése gyerekeknél és időseknél nagyon fontos
!!!!!!!
 Kiszáradás veszélyére hívja fel a figyelmet
 Kézhát területén megemeljük a bőrt és visszaengedjük,
majd figyeljük, hogy a bőr ráncos-e ill. gyorsan v. lassan
ugrik a helyére
Elemi jelenségek
Végtagok: - hiánya, csonkolhatósága
 Duzzanat ←vénás keringési zavar
 Sorvadása ←idegrendszeri betegség
 Ízületek duzzanata ←gyulladás
 Tremor = remegés ←idegrendszeri betegség, pl.
Parkinson-kór, hypoglycaemia, alkohol, idős beteg
 Őzfej kéztartás ←Tetania mellékpajzsmirigy ,
Ca- hiány
 Körmök: - ápolt
 ápolatlan,

 színe,

 Dobverő ujj, pl. szívbelhártya gyull.

Test – testrészek:
Fej:
- Haj: alopecia: körülírt kopaszság,
( cytostatikum ) gombás betegség

 Ajkak , száj: nyálkahártya, fogak állapota

 Szem
 Orrszárnyilégzés→dyspnoe,
 Rendellenes szőrzet
A beteg tudatállapota
A beteggel való beszélgetés ill. megfigyelés
segítségével tájékozódhatunk róla. Megfigyelése, az
idegrendszeri tünetek változásának időbeni
felismerése életmentő lehet!!
Vizsgáljuk:
- kontaktus teremthető-e (hogyan ? )
- a beszéd, válaszadás körülményei
megfelelőek-e, orientáció megtartott-e?
A beteg tudatállapota
Tiszta tudat: - térben és időben tájékozott
- kérdéseinkre adekvát választ ad
-külvilág ingereire megfelelően reagál
Tudat: a kp. Idegrendszer legmagasabb rendű
szintetikus functiója, melynek révén a külvilágba és
az énben lejátszódó történéseket megéljük
 A beteg tudatállapota
Kóros tudatállapotok:
Kialakulhatnak: fokozatosan - villanásszerűen
Tartama lehet: 1-2 másodperc – órák – napok
Oldódása: gyors – elhúzódó
A kóros folyamatokhoz kapcsolódó tudatzavar
osztályozása:
- Tartalmi zavar: a tudat beszűkülése
- A tudat egységére vonatkozó zavar: a ködös állapot, a
delírium, a stupor
- A tudat éberségére vonatkozó zavar: a somnolentia, a
sopor, a coma
- Egyéb tudatzavarok: apathia, euphoria,
agónia,negativizmus, dezorientáció
Tartalmi zavar:
1. A tudat beszűkülése: - az én és a nem-én világára
vonatkozóan kevés a tudatban az anyag.
Pl.: oligophrenia- ismeretanyag szegénysége

A tudat egységére vonatkozó zavar:

1. Ködös állapot: a fiziológiás alvás-ébrenlét
átmenetéhez hasonlít. A reális és az álomvilág határa
elmosódik, az én tudat bizonytalan, az én és a
külvilág elkülönülése határozatlan. Pl.: epilepsziások
roham utáni ködös állapota
 2. Delírium: a tudat beszűkülését hallucinációk és
illúziók is kísérik. Pl. alkohol megvonás esetén
3. Stupor: a legsúlyosabb forma, a látszólag éber
beteg alig-alig vesz tudomást a külvilágról.
A tudat éberségére vonatkozó zavarok:
1.Apathia: érdektelenség, közöny
2. Somnolentia: beteges álmosság
- a beteg aluszékony, egész napját félálomban
tölti, de felébreszthető pl. láz, mérgezés
3. Sopor: mély kábultság
- a beteg csak erős ingerekkel ébreszthető fel pl:
gyógyszermérgezés
 4. Coma: eszméletlenség
- a beteg külső ingerekre nem reagál, reflexei alig
vagy egyáltalán nem válthatók ki, az élet csupán
vegetatív működések formájában folyik tovább.
Életveszély!!orvosi felügyelet!!
oka lehet: agyi vascularis betegség,
craniocerebralis balesetek, endogén és exogén toxikus
comák, kp.-i idegrendszer gyulladásos betegségei
Egyéb:
1. Euphoria – emelkedett hangulat
2. Negativizmus: minden közeledésre, beavatkozásra
negativan reagál
3. Agónia, haldoklás:
a beteg tudata lehet tiszta, de elveszíti a
kapcsolatát a külvilággal, időnként nyugtalan
lehet és izgatott
4. Dezorientáció- térbeli és időbeli
tájékozatlanság:
a beteg nem tudja a nevét; nem ismeri meg
a hozzátartozóit; nem tudja, hogy hol van; de
jellemző, hogy a régmúlt eseményeire jól
emlékszik.
A beteg magatartása

Megfigyelhetjük a beteg hogyan reagál a betegségre. A

beteg emberekre jellemző viselkedés a betegség-
magatartás.
Lehet: szorongás, félelem, düh
Irányulhat: környezetre, családra, eü.-i személyzetre,
Lehet: racionális, irracionális, átmeneti
A betegség magatartás szakaszai:
- a tünetek észlelése
- a beteg szerepvállalása
- az eü. ellátás igénybevétele
- függőségi helyzet ( szakember)
- gyógyulás, rehabilitáció
Tünetei:
1. Testi: 2. Pszichés
- fokozott mozgás, járkálás - koncentrálás hiánya
- remegés - nehezen, összefüggés-
telenül beszél
 Az együttműködés alapján a következő
betegtípusokat ismerjük:

1.Együttműködő beteg: - egészségügyi személyzet

utasításait betartja
 A vizsgálatok előkészítésében, kivitelezésében
együttműködik (pl. nem eszik reggel)
 Pontosan betartja a diétát

 Bízik az orvosban, ápolónőben, hisz a

gyógyulásban, segíti az ápoló munkáját a
többi beteggel
2. Ellenkező beteg:
 Nem tartják be az utasításokat
 A vizsgálatokat feleslegesnek, a gyógyszereket
hatástalannak tartják
 Zárkózottak, nem panaszkodnak, nem figyelnek a
másik panaszaira
 Fokozott odafigyelést igényelnek az ápolónő
részéről, meg lehet-, sőt kell- fokozatosan győzni
őket, tapintatosan, következetesen, világosítsuk fel
mindig a vizsgálatokról, azoknak
szükségességéről!
 Oka: Rossz tapasztalat
3. Nyugtalan, szorongó beteg:

 Pszichés szomatikus eredetű

- sokszor, össze- - sokat mozog, nem tud
függéstelenül sokat egy helyben maradni,
beszél indokolatlanul jár-kel,
remeg
 Szorongás oka:
 Jövőtől,
 Vizsgálatoktól
 Kezelésektől
A szorongás megszüntethető:
- beszélgetésekkel,
- felvilágosítással a vizsgálatokról,
szükségességükről, várható kellemetlenségekről =
Mindig az igazat!
4. Bizalmatlan beteg:
 Oka: rossz benyomások, rossz információk, előző
kezelések eredménytelensége
 Nem ellenkezik, de bizalmatlan a
gyógyszerekkel, kezelésekkel szemben
 Elveszíthetjük a beteg gyógyulásba vetett hitét
ápolási munka elmulasztásával, feledékenység
miatt pl. orvos rendel gyógyszert, s nem visszük
be v. elmulasztjuk a szükséges borogatást
 Ha a betegnek megígérünk
valamit és nincsen rá időnk, akkor
mindig közölni kell vele!
5. Képzelt beteg (hipochonder):
 Állandóan önmagát figyeli, mások betegségeit
magára vonatkoztatja. Olvas v. tanul betegségekről
s a tüneteket felismeri magán, feltételezi a
betegséget, s egyúttal a félelem is fokozódik, nehéz
meggyőzni arról, hogy nem beteg, orvostól-
orvoshoz jár, s mondja panaszait
 Betegségbe menekülés – családi, munkahelyi
problémák
Fokozódó betegség tudat
6.Betegségszínlelés: (aggravatio):
a meglévő panaszok felnagyítása (táppénz)
7. Szimulálás:
- a teljesen egészséges ember színlel
betegséget
- teljes biztonsággal meg kell győződni róla

8. Betegségtagadás-disszimulálás:
- súlyos forma, mivel sokáig
rejtve maradhatnak súlyos
kórképek—fokozott figyelem!!
9. Neuraszteniás beteg:
- Neurasztenia: az idegrendszer fokozott
ingerlékenységével és fokozott
fáradékonyságával járó állapot figyelem
felhívás, változatos panaszok
10. Hisztériás beteg:
- fejletlen lelki alkat -kóros
reakciókkal
- valamilyen cél érdekében, mindig
a környezetnek szól
  A betegnek mindig igaza van!

Odafigyelés
Törődés
Segítőkészség
Egyéni bánásmód
Határozott, biztos fellépés
Higgadt, megfontolt viselkedés
Kell a jó együttműködés érdekében!!!!
 Az alvás megfigyelése
Alvás: a szervezet pihenését szolgáló, ritmikusan ismétlődő
élettani állapot, az öntudat kikapcsolódásával, az
életműködések lelassulásával, a külvilági ingerek iránti
csökkent reakciókészség, relatív mozdulatlansággal jár.
Ébrenléti – alvási ciklus:24 órás periodicitas
- befolyásolja:
- fény - hőmérséklet
- szociális - foglalkozási tényezők
 Egészséges felnőtt ember alvási ciklusa:
- Bevezető elalvási szakasz - 10-30 perc
- Felületes alvás
- Mélyülő alvás (90 perc)
- az alvás mélyülése visszafordul
Napi alvás szükséglet:- napi
Újszülött: 18-20 óra Kisded kor: 12-14 óra
1 éves kor: 14-16 óra Iskoláskor: 9-11 óra
Fiatal felnőtt: 6-8,5 óra
Befolyásoló tényező:
- betegség, stressz, depresszió, életvitel, munka és
fáradtság, környezet, táplálkozás, gyógyszerek, alvási
szokások
Alvászavarok:
1. Álmatlanság – insomnia:
- nehezen alszik el( inttialis insomnia )
- alvása gyakran megszakad ( intermittens
insomnia )
- felébredés után alig képes újra elaludni
(terminális insomnia )
- gyógyszer okozta insomnia pl.: sok altató
Sem az alvás mennyisége, sem a minősége nem
megfelelő!
Alvási apnoe syndroma
2. Nacrolepsia: ( tartós alváshiány )
- csökken az alvás mennyisége, romlik az
alvás minősége és tartama
- társul.: idegrendszeri tünet, kézremegés,
csökkent reflexek, megnyújtott reakció idő,
csökkent memória
- fogak csikorgatása ( bruxismus)
- rémálmok, alvajárás
- enuresis nocturna-éjszakai ágybavizelés
 A fájdalom megfigyelése
Sajátos neurofiziológiai jelenség, vészreakció! Jelenléte
betegségre, bajra hívja fel a figyelmet!! (kivéve:
menstruáció, szülés )
Fizikai, érzelmi és magatartási reakciók komplex
keveréke. Szubjektív megítélése egyéni ingerküszöb
függvénye!!!!!!!!

Objektíven is megítélhető, jelzések alapján: pl.:

1. viselkedés, magatartás megváltozása: nyugtalanság
2. testhelyzet, kényszertartás
3. arckifejezés: aggódó, fáradt, elgyötört,
4. vegetatív tünetek: szapora pulzus, tág pupillák
5. hangok, hörgés, nyögés
 Fájdalmat befolyásoló tényezők:
- életkor
- nem
- kulturális háttér
- szorongás
- fáradtság
- figyelem
- korábbi tapasztalatok
- szituáció megélése
- családi háttér
 A felszíni fájdalom jól körülírható,
megjelölhető, jellegében éles.
 A mély fájdalom diffúzabb, nehezebben
körülírható és pontosítható, emotionális és
vegetatív tünetekkel társul.
 A viscerális fájdalom a szervek vonaglása,
torsiója, erős tágulása vagy görcsös
összehúzódása esetleg szöveti gyulladás hozza
létre.
 Jellegzetes fájdalmak:

Fontos ezek ismerete, hogyan könnyen felismerjük

a kórképet és az orvost pontosan tájékoztassuk!
1.Fej- és arctáji fájdalmak:
Fejfájás - cephalgica:
- oka sokféle pl.: hypertonia, stressz,
jelentkezik, néhány perctől –több óráig,
hányinger, hányás kísérheti
kiválthatja étel pl.: csoki, narancs, zsíros étel,
bor,mogyoró
2. Mellkasi fájdalmak:
a, angina pectoris:
- ischaemia okozza
- hirtelen fellépő, heves szorító, markoló , nyomó
jellegű fájdalom, amely a bal vállba a nyak bal
oldalába vagy az egész mellkasba kisugárzik
- halálfélelem
- hideg verejtékes bőr
- sápadt arc, tekintet…
Eleinte spontán vagy koszorúér tágító adására szűnik
(10 -15 perc ), ha nem
b; acut myocardialis infactusra kell gondolni
Szívizom ék alakú elhalása
c; Tüdőembolia – embolia pulmonum:
- a vénás rendszerből az artéria
pulmonálisba jutott vérrög idézi elő:
- hirtelentámadó, igen erős mellkasi
fájdalom, amely légvételre fokozódik
- hüvős, nyirkos bőr
- filiformis pulzus-szapora, könnyen
elnyomható
- felületes légzés
- tág pupilla
- véres köpet
3. Hasi fájdalmak:
a, Gyomorfájdalom:
- kisugárzó a peritoneum érzőidegeinek izgalma
révén keletkezik és tudatosul.
- égő, görcsös, csavaró
- egy ujjal jelzi a helyét
- gyakran kíséri: teltségérzet, hányinger, hányás
- kisugározhat: a háti területre, a lapockák felé, a
vesetájékra
Ulcus ventriculi:
tompa, nyomó, étkezés után jelentkező
fájdalom
 Ulcus duodeni:
jól körülhatárolható, éles, égő jellegű
„éhség” fájdalom, amely étkezésre szűnik
Perforatio:
éles, késszúrásszerű fájdalom
Tenesmus:
egész hasra kiterjedő, görcsös fájdalom pl.:
disentéria-vérhas
b; Epeköves fájdalom:
nagyobb étkezés zsíros ételek fogyasztása után
rohamszerűen ismétlődik
jobb bordaív alatti, jobb vállba, hátba,
epigastrinumba sugárzó erős fájdalom
neurovegetatív jelek: szájszárazság, hányinger,
hányás
láz
nyugtalanság
fájdalomcsillapítóra is csak kis enyhülés
c, Veseköves roham:
vesekő elmozdulás következménye
igen erős, szinte kibírhatatlan fájdalom, amely a
deréktájról indul és a húgyvezeték lefutása mentén
kisugárzik az alhasba, a combok belső felszíne
irányába
vizelési inger kísérheti
d, Féregnyúlvány gyulladás:appendicitis
gyomortáji fájdalommal kezdődő, majd a jobb
alhasba lokalizálodó fájdalom
hányás, láz kísérheti
e, Hashártygyulladás - peitonitis:
kemény, feszes hasfal, izomvédekezés (musculus
defense )
a fájdalom középpontja az epigstriumban van, de
kisugárzik a bordaívek alá, a hátba, a mellkas alsó
felébe
a bélműködés leáll
hypotensio
filiformis pulzus
mély légvételre a fájdalom fokozódik
nyugtalan, zavart
4. Orthopéd –traumatológiai eredetű fájdalmak:
Többnyire a statika megbomlása, egyenlőtlen
terhelés miatt alakulnak ki.
krónikus deréktáji fájdalmak -- ischias
posttraumatikus fájdalmak
5. Rheumás fájdalmak:
mozgásszervi megbetegedésekhez társul, izületek,
csontok, inak, izmok, ínhüvelyek és idegek fájdalmas
folyamata kíséri
mozgáskorlátozottság
izomtónus fokozódása
A fájdalom mérése történhet:

1. verbális leíróskála
2. vizuális analóg skála
3. numerikus skála
4. arcskála-gyerekeknél
Fájdalomcsillapítás
szempontjai
 A fájdalom TÜNET, amelynek az OKÁT kell megtalálni és
azt gyógyítani.
 A fájdalmat elfedni, okának kiderítése előtt tilos!!
 1. Csak orvosi rendelésre
 2. Akkor amikor rendelték
 3. Figyelni a mellékhatást – jelezni!
 4. Hatástalanság esetén csak orvosi utasításra adhatunk
másikat
 5. Nem szabad hagyni, hogy a beteg huzamosabb ideig
szenvedjen
 6. Ellenőrizzük, hogy nem szed-e a beteg más pl: kábító
hatású fájdalomcsillapítót

 GYÓGYSZER!!
Kóros légzéstípusok
Kóros légzés típusok