Körmöci Katalin

Hová bújt a matematika?

Vázlat:
1. A cím keletkezése
2. Hol található a matematika az óvodai nevelésben?
3. Mi motiválta a szakembereket arra, hogy az óvodai nevelés matematikai tapasztalatai
szerzésének módszertani elveit a jelenlegi módon fogalmazzák meg?
4. Mi a feladata az óvodapedagógusnak a matematikai tapasztalatok szerzésével
kapcsolatosan?

1. A cím keletkezése:
„A gyermek érdeke mindenekfelett áll!”

A célom abból az elkötelezettségből táplálkozott, hogy az óvodai élet mindennapjaiban a

gyermekek érdekét mindenek felett fontosnak tartsam. Ebbe a gondolatba természetes
módon beletartozik az is, hogy a gyermeki tevékenységek is a gyermekek érdekeit
szolgálják, - ezek között szerepel a matematikai tapasztalatszerzés, mint tevékenység is –
tehát az is a gyermek érdekeit kell, hogy szolgálja. Ehhez szeretnék hozzájárulni az
előadásommal, és a belőle készült cikkel is.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 1 megjelenésével, sajnos egyfajta

bizonytalanság erősödött fel e témában. A régi módon értelmezett matematikai
foglalkozások eltűntek a rendelet sorai között, helyette matematikai tapasztalatokat
említett. Továbbá a matematikai tapasztalatok elvesztették önálló megjelenésüket, csak
más tevékenységbe ágyazva vált értelmezhetővé. Ez a tény, értelmezési és alkalmazási
bizonytalanságot szült a gyakorló óvodapedagógusok körében. Megoldására az
alapprogram tág lehetőséget biztosított, élt a pedagógiai szabadság megfelelő tág
értelmezésével.
Ezért úgy éreztem, hogy a fenti változás következtében keletkezett dilemmák tettenérésére
és kezelésére egy akkreditált tanfolyam keretében választ és segítséget tudok adni.
Mindezt úgy kívántam megvalósítani, hogy az óvodapedagógus kollégákkal együtt
gondolkozzunk a tanfolyam alatt, ezáltal megérthetem feszültségeiket, és együtt
kereshetjük a megoldásra adható válaszokat.
Ennek a matematika tanfolyamnak adtam ezt a címet: Hová bújt a matematika? A cím,
és a tanfolyam sikeresnek bizonyult. Közel 300 - 400 kolléga vett részt már ezen a
tanfolyamon. A tanfolyam egyértelműen gyakorlati jellegű, amelyhez a hozzá tartozó
szakmai elmélet - pedagógia, matematika, módszertan – áttekintése ad megfelelő szakmai
tudatosságot. A tanfolyami elvek mélyebb összefüggéseinek feltárására, néhány
kérdésének megválaszolására itt, e konferencia keretei között is szeretnék kitérni. Mindezt
azért teszem, mert ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása továbbra is a dilemmákból
adódó feszültségek oszlatására szolgálhatnak.

1
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Magyar Közlöny 2012. 171.
1
 2. Hol található a matematikai tapasztalatszerzés az óvodai nevelésben?

A választ három oldalról közelítem meg:

a. Mit ír elő az Óvodai Nevelés országos alapprogramja?
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a Külső világ tevékeny megismerése
megnevezésű tevékenységforma keretébe sorolja a matematikai tapasztalatok
szerzését. Ez az elgondolás egy fontos szakmai érv következménye. Ez a szakmai
érv az óvodás gyermek kíváncsiskodó, nyitott, aktív, tevékeny sajátosságaiból
táplálkozik, amellyel arra érez állandó késztetést, hogy környezetét felfedezze,
megismerje, hatást gyakoroljon reá. Ebbéli tevékenysége során alkalma van / lehet
arra is, hogy megszerezze matematikai jellegű tapasztalatait is.
(E gondolat részletesebb kifejtése később történik, miután az óvodás gyermek
sajátosságainak elemzése összefügg az előadásom 3. kérdésének
megválaszolásával is.)
b. Mi a mai gyakorlat az óvodai nevelésben?
Egy, az óvodapedagógusok körében végzett vizsgálat adatait szeretném bemutatni,
amelyek alapján kívánom levonni a következtetést arról, hogy milyen
bizonytalanságok mutatkoznak a jelenlegi óvodai gyakorlat matematikával
kapcsolatos értelmezése során.
A matematikai tartalom megjeleníthetőségét a vizsgálatban résztvevők a
tevékenységfajták széles skáláján jelenítették meg. Az alábbi táblázat ezeket a
különböző lehetőségeket mutatja be. A táblázatban arra törekedtem, hogy a
választás gyakoriságát is kimutassam. Ezt úgy értem el, hogy a lehetőségeket
sorrendbe tettem 1-5-ig.
Az alábbi sorrend alakult ki:

Tartalom megjelenítése Kisközségek Nagyközségi Városi

Játékként értelmezve
Játékba ágyazva - 1. helyen 1. helyen
Fejlesztő játékként 5. helyen
Matematikai játékként - - -
Játékosan - 5. helyen 3. helyen
Játékosan, de kötötten 5. helyen - -
Játékidőben - - -
Játék közben 3. helyen - -
Játékban kihasználva az - - -
adódó lehetőségeket
Játék közben amúgy is - - -
szerez spontán
matematikai tapasztalatot
Játékból indítva 4. helyen - -
Tevékenységben 2. helyen 2. helyen 2. helyen
Élethelyzetekben 5. helyen - -
Beszélgető-kör során - - -
Problémában megjelenítve 5. helyen - -
A helyzet adja a kihasználást 4. helyen 4. helyen -

Kecskemét: Hivatás és mesterség címmel Óvodapedagógiai Konferencia előadása, és cikké formált változata

2
 Környezet tevékenység alatt tartok 1. helyen 3. helyen 4. helyen
matematikát
Környezet tevékenységben, de kötötten - - -
Rendszeresen tiszta típusú matematika 3. helyen - -
foglalkozást tart
Komplexen - 3. helyen -
Szabadidőben - - -
Feladatlapon - - -
Felméréssel - - -
Délutános óvónő vagyok, ezért 4. helyen - -
egyáltalán nem tartok
Forgó rendszerben 5. helyen - -
Gyermekekhez igazodva 5. helyen - -
Nem válaszolt - - 5. helyen
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a nagyközségi és a városi óvodák leginkább a játékban,
míg a kisközségi óvodák a környezeti tevékenységben – hivatalosan a külső világ tevékeny
megismerése tevékenységben – jelenítik meg leginkább a matematikai tartalmat. A
játéktevékenységben való matematikai tapasztalatszerzés helyesnek mondható mindaddig,
amíg a játéktevékenységbe helyezett matematikai tartalommegtapasztalása nem töri meg a
résztvevők játéktevékenységének intimitását.
A táblázat adatai közötti egyéb érdekes összefüggés szakmai értékelésétől ebben a cikkben
eltekintek. Az viszont látható, milyen szélsőséges a gyakorlati megvalósulás.
Milyen választ adunk mi oktatók –a matematikai, óvodapedagógiai és fejlődés-lélektani
tudományok alapján?
A válasz megadásához ajánlom, hogy vizsgáljunk meg egy-egy tevékenységet –
nevezetesen hármat: játékot, rajz-kézimunkát és mozgást -, és keressük meg azt, hogy
valóban „belebújt-e a matematika?” Mert, ha igen, tetten érhető benne, akkor tudatosan és
tervszerűen mi is belebújtathatjuk az óvodai élet mindennapjainak tevékenységei
folyamatába.
Tevékeny- A tevékenység során kihasználható
ségek: matematikai tartalmak
Szabályjáté Szánkóval lecsúszás, kerüléssel, szlalomozással. Egyenes-, görbe vonalak,
k hullámvonalak … stb. Hosszabbak, rövidebbek, ugyanolyan hosszúak. Hány
akadályt tudott kikerülni? Ki lett a győztes? Miért?
Több, kevesebb, ugyanannyi, első, második …stb.
Tolás – húzás szánkón, megadott szabályok szerint. Könnyebb-nehezebb;
gyorsabb-lassabb; hosszabb-rövidebb … stb.
Rajz- Hókristály készítése papírból: Négy csúcs. Szemben lévő két csúcs. Kisebb lett,
kézimunka fele akkora. Szimmetria, négyszög, háromszög. Hányszor hajtottuk meg?
Számlálás, tő- és sorszámnevek.
Karcolás a hóban: egyenes, görbe, rövid, hosszú vonal. Kié a leghosszabb?
Készítsünk házikót hat vonalból! Nyomhagyás a hóban: lépést, nyúl-lépést,
szökdelést, traktornyomot páros lábbal.
Kié lehet ez a nyom? Megoldás keresése minta, méret, mélység, talpforma vagy
oldaliság alapján.
Mozgás: Hógolyózás – célba dobó verseny. Hógolyók gyúrása a hógolyózáshoz. Kinek
dobások hány darab van? Kié a legtöbb? Hányat gyúrjak még, hogy annyi legyen, mint
célba neked? Most mindenkinek ugyanannyi van? Kié a legnagyobb? Számosság,
célpont: fa, számosság szerinti összehasonlítás, összemérés, nagyság szerinti összemérés.
szikla, vagy Ki lett az első? Kinek hány találata van? Miért? Hogyan alakul a további
rajzolt kör sorrend? Tő- és sorszámnevek.
3
A fenti példák tükrében egyértelműen megállapítható, hogy mindhárom tevékenységben
találtunk matematikai tartalmakat, vagyis alkalmas matematikai tapasztalatok szerzésére. Ez
azt jelenti, hogy más tevékenységekben is benne rejlenek olyan matematikai tartalmak,
amelyeket ki lehet használni; és alkalmas időpontban, ha az óvónő észreveszi ezt a kedvező
pillanatot, kihasználhatja azokat. Ezt úgy teheti jól, ha az egyes témákhoz igazodik a
problémafelvetése. Néhány példa erre:

- Ki lett az első? Miért így alakult a sorrend?

- Kié lehet ez a nyom?
- Ki lett a győztes a lecsúszásban? Miért?

vagy más területek esetében is néhány példa:

- Miért dől össze mindig a homokváram? Segítsetek! Mit tegyek, hogy ne dőljön össze?
- Hogyan helyezzük el az akadálypályát?
- Miből készítsük a gesztenyebáb lábát? Hogyan érdemes felszerelni a zsiráf lábait?

Érdemes megismerkedni azzal, hogy milyen módszertani előnyei vannak annak, hogy a
tevékenységek folyamatában használjuk ki a benne rejlő matematikai tartalmak
tapasztalatszerzési lehetőségeit.

Előnyök:
- A tevékenység során ott van a matematikai tartalom, tapasztalható formában, szemlélteti
magát, magában hordozza,
- Nem kell művi megjelenítés, nem kell művi kezdeményezés, kitaláció; nem kell elvonni a
gyermeket más tevékenységből, hiszen abban a tevékenységben van, amiben
megtapasztalható a matematikai tartalom;
- Igény szerinti időintervallumban történhet a tapasztalatszerzés, amíg a gyermekek,
mindazok, akiket érdekel, szívesen részt vesznek benne.

Milyen probléma adódhat az ilyenfajta tapasztalatszerzése során, amelyeknek hátrányos

következményekkel járhatnak?
Ha az óvodapedagógus a mindenáron való matematikai tapasztalat megszerzésére
törekszik, megtörheti a résztvevők elmélyült tevékenységének intimitását. Ilyenkor
ránehezedik a gyermekek tevékenységére, befolyásolja, vagy eltereli, más mederbe
kényszeríti azt azért, hogy a matematikai tapasztalatot az ott lévő gyermekek mindegyike
megszerezze. Ez helytelen. Az ezt elszenvedő gyermekek feszültté válhatnak, mert nem
folytathatják megkezdett, örömteli tevékenységüket, és az ennek következtében a
felgyülemlett kellemetlen érzéseiket ellenállással mutatják ki.

„Ne erőszakkal oktasd a gyermeket a tanulmányokra, drága barátom, hanem

játszva tanuljanak; már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, mire van
hajlama.”(Platon)

Továbbá, meg kell tanulnia az óvodapedagógusnak igazodnia az egyes gyermekekhez is, és a

tevékenységben résztvevő minden gyermekhez is. Ez azért fontos, mert csak így tud kellően
idomulni a gyermekek igényeihez és aktuális állapotához, érdeklődéséhez is. Ellenkező
esetben nem veszi észre az adódó lehetőségeket, vagy nem tud megfelelő tapintattal
viszonyulni hozzájuk. Nevelőmunkája így nem lehet eredményes. A tapintat, az empátia, a
gyermekismeret az óvodapedagógus egyik legalapvetőbb tulajdonságának kell lennie, amely
ebben a helyzetben is vezérli nevelőmunkáját.

4
 2. Mi motiválta a szakembereket az óvodai nevelés matematikai tapasztalatok
szerzésének módszertani elvei megfogalmazásában?

Fontosnak tartom az e kérdésre való válaszadást, mivel ha ezeket az elveket

megértjük, lényegüket látjuk, akkor vagyunk képesek azokat elfogadni, magunkévá
tenni. A megértés, mint kiindulási alap, visz el ahhoz, hogy majdan tudatosan is, azzal
egyet értve dolgozzunk, vagyis a reánk bízott gyermekek fejlődését elősegítsük.

Válaszok a fenti kérdésre:

a. A matematika tudományának belső sajátosságából adódó szakmai érvek
között kell megemlíteni a matematikai tartalmak elvontságát. Ezt az elvont
matematikai tartalmat a gyermek számára az ő személyes, természetes
környezetében így lehet jól megtapasztalható állapotba hozni. Például: a kisfiúk
számára a nagyobb-kisebb a kedvenc autójuk összehasonlításával; vagy a
kislányok esetében a királylány fátyla kedvező összehasonlítási lehetőséget
teremt a hosszabb-rövidebb megtapasztalására. Tehát az elvont matematikai
tartalmak – a nagyobb-kisebb; a hosszabb-rövidebb fogalmak, - a gyermekek
tevékenységei során használt eszközökkel, tárgyakkal történő foglalatoskodással
kerül a gyermek számára megtapasztalható állapotba.

Az óvodás gyermek életkori pszichés sajátosságaiból adódó szakmai érvek

„A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában,
ha nem csak törvényeket talál ki,
hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.” (Ancsel Éva)

Az ide tartozó érvek közül néhányat szeretnék kiemelni.

 Az óvodás gyermek gondolkodása szemléletes, cselekvéshez kötött,
jórészt nem elvont, csak elemi absztrakcióra képes, a lényeget ezek
mentén érzékeli, és majd csak később tudja verbálisan is megfogalmazni.
Ezért – mint már hivatkoztam erre -, az óvodai matematikai
tapasztalatokat a gyermeknek szemléletes, tárgyi, cselekvő helyzetekben,
tevékenységek vonatkozásban, az őt körülvevő közelebbi és távolabbi
környezetből lehet csak eredményesen megszereznie. Ezért
eredményesebb az átélt helyzet, a cselekvő, aktív tevékenység. Ezért
eredményesebb, ha például kint a hóban hógolyókat készítenek (többet-
kevesebbet, valahány darabot, gömbölyűt, nagyobbat-kisebbet), célba
dobnak (számlálják a találatokat, győztes-vesztes függvénye a több-
kevesebb találat), távolba dobnak (távolságot becsülnek meg, és
megbizonyosodnak méréssel arról, hogy ki dobott távolabb vagy
közelebb, vagy legtávolabb).

 Érdeklődése és nagyfokú kíváncsisága is arra a környezet felé irányul,

amelyben él, amelyben jól érzi magát, ezért:

„A kisgyermek tankönyve maga az élet legyen!”

(Comenius)

Például: a kézmosás során a víz folyékonysága; a megkent kenyerek során a darabszám és a

több-kevesebb; a fésülködés során a tükörben látott tükörkép; a babák öltöztetése során a
hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb; stb. Tehát a gyermek a környezetében előforduló

5
 tevékenységek során szerezheti meg matematikai tapasztalatait, mert számára az a fontos, az
ismerős, a vonzó.

 A fenti példák alkalmat adtak arra is, hogy kimutassam a tevékenységek

megválasztásának fontosságát – mint szakmai érvet.
A pedagógus számára az élményszerű tevékenységek megtervezése ad esélyt arra, hogy a
megtapasztalható matematikai tartalom a gyermek számára vonzó állapotban kerüljön
választása elé.
Tehát, amennyiben vonzó, gyermekközeli a tevékenység, a gyermek szívesen választja azt,
miközben „kénytelen megtapasztalni”, észrevétlenül megtapasztalja a benne rejlő, kibontható
matematikai tartalmakat. A gyermek számára vonzó tevékenységek:
- a játéktevékenység, mivel ez a tevékenység az, amely minden igényét, vágyát,
szükségletét képes kielégíteni;
- a mozgásos tevékenységek, hiszen életkori jellemző sajátosságai között egyik
domináns igényének a mozgásigény kielégítése jelentkezik;
- valamint a bármilyen tevékenység, ha abban azaktív tevékenykedés lehetősége
biztosított. Hiszen, amilyen tevékenységben a gyermek aktívan vesz részt, abban
tapasztalatot is szerez, így akár matematikai tapasztalatot is.
Megjegyzendő, hogy ami a gyermek számára nem vonzó, abban nem vesz részt aktívan,
vagy nem is vesz részt benne, - s ezáltal valószínűleg nem is szerzi meg a kívánt
matematikai tapasztalatot.
 Az óvodáskorú gyermekek a tevékenykedés során, a tapasztalás folyamatában
fejlődnek képességei. Ezek a képességek hosszú távú értékeket építenek be azzal, hogy az
iskolai munka eredményességét is befolyásolni tudó képességek fejlődését segítik elő.
A következőkben megrajzolt ábra összefüggései azt kívánják szemléltetni, hogy milyen nagy
jelentősége van a gyermeki tevékenységeknek.

Az óvodás gyermek a tevékenységben fejlődik leginkább

 Tevékenységek során a gyermek azt a cselekvést végzi, azt választja, amelyik
találkozik belső késztetésével
 A gyermek képességei tevékenységek folyamatában fejlődnek
 A tevékenységek folyamatában tapasztalatokat szerez
 Tényeket, összefüggéseket fedez fel, a tapasztalatok szerzése során, amelyek
tudatosodnak benne
 A tapasztalatok és tudatosításuk során az egyén megváltozik, tanulási folyamat jön
létre
 Az előzőből következik, hogy ha a gyermek tevékenykedik, motivált, aktív állapotban van,
természetes fejlődésének eredménye lesznek azok a sajátosságok, amelyek az Óvodai nevelés
országos alapprogramjának A fejlődési jellemzői az óvodáskor végére című fejezetében
leírást nyertek; - ezért arra támaszkodunk, ami a gyermeket érdekli, olyan érdekességekkel
vesszük körül, amiben szívesen elmerül, szívesen aktivizálja a benne rejlő képességeit. Ezek
mentén, vagyis a jóízű, érdekes tevékenységek segítségével jó esélyünk van arra is, hogy:

„A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény! (József Attila)

6
 1. Milyen feladatai vannak az óvodapedagógusnak az óvodai matematikai
tapasztalatok szerzésével kapcsolatosan?

Az óvodapedagógus ismerje a pedagógiai célokat, és abból képes legyen megfogalmaznia saját

feladatait a csoportra és egyes gyermekekre nézve. Ez a szakmai feladat különösen időszerű a
jelen óvodai nevelés során, hiszen eddig nem látható módon megnőtt a szülők nyomása az óvoda
felé a teljesítmény-centrikus iskolára való felkészítés iránt. Ez a szülői nyomás ellentmond az
óvodai nevelés céljának. Ugyanis az óvodai nevelés célja nem lehet más, mint az Óvodai nevelés
országos alapprogramjában megfogalmazottak. Az óvodapedagógus feladatai pedig ennek
lebontásából ölt testet. Segít ebben az óvodapedagógusnak az ugyanitt leírt A fejlődési
jellemzői az óvodáskor végére című fejezete. Szeretném ezt közzé tenni vázlatosan a
hangsúlyok értelmezése miatt.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Testi jellemzők:
 Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb;
 Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika;
 Mozgását, viselkedését, testi szükséglete kielégítését szándékosan irányítani képes.
Pszichés jellemzők:
 Nyitott érdeklődésű
Tanuláshoz szükséges képességei:
- érzékelése, észlelése differenciálódik (téri észlelés, vizuális és akusztikus
differenciáció, téri tájékozottság, téri mozgásfejlettség, testséma kialakulása)
- önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés
és felidézés;
- megnő a megőrzés időtartama;
- a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés;
- megjelenik a szándékos figyelem;
- nő a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebb a megosztása és átvitele;
- kialakulóban az elemi fogalmi gondolkodás.
Beszéd
- érthető, folyamatos, gondolatok, érzelmek kifejezése;
- szófajok használata, mondatszerkezetek,, mondatfajták;
- hangzókat tisztán ejti, végighallgatja, megérti mások beszédét.
 Elemi ismeretei
- önmaga, környezete: neve, lakcíme, szülei foglalkozása;
- napszakok, gyalogos közlekedés szabályai, szűkebb környezete, lakóhelye, növények,
állatok, gondozását, védelmét
- öltözködés-időjárás összefüggése, szokások, magatartásformák, környezete óvásához,
védéséhez
- elemi mennyiségi ismeretei

Szociális érettség jellemzői:

- készen áll az iskolai életre és a tanító elfogadására;
- képes együttműködésre, kapcsolatteremtésre;
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, önállóság, önfegyelem);
- feladattudata kialakulóban (feladatmegértés, feladattartás, kitartás).

7
A fentiekből jól kiolvasható, hogy:
* az óvodában nem elsősorban ismereteket nyújtunk;
* az egyes területek fejlődését képességeik kibontakozása vonatkozásában szemléli;
* követelmények helyett lehetőségeket és jellemzőket mutat ki óvodáskor végére;
*az óvodai nevelés a gyermeki képességek fejlődésének elősegítésére törekszik, nem pedig a
teljesítmények elérésére.
b. Az óvodapedagógus feladatai közé tartozik az olyan pedagógusi módszereket
meghonosítása, amely elősegítik az óvodai matematikai tapasztalatszerzés során a
felfedezésre, a problémamegoldásra késztetést, az önálló próbálgatást, a véleményalkotást, de
akár a tévedés lehetőségét is.
Ilyen módszerek-eljárások közül válogattam a következőket:
tanakodás, kétely ébresztése, hitetlenkedés, probléma szítása, provokálása; vitára,
magyarázatra, vélemény-nyilvánításra késztetés, elismerés, megerősítés, ösztönzés,
buzdítás, elismerésre méltó példaként kiemelése … stb.
Ezekhez a módszerekhez, eljárásokhoz gyakran gondolkodásra késztető kérdések
járulnak. Legyen itt ebből is egy rövid válogatás:

Mi a lényege?; Mi a legfontosabb?; Mit veszel észre, ha összehasonlítod?

Csoportosítsd! Hogyan lehetne csoportosítani?; Ha,….akkor….?
Milyen az, ha……?; Nem értem. Meg tudod magyarázni?; Mit állapíthatunk meg?; Mi mindent
lehetne róla elmondani?; Mire lehet következtetni?;
Miből gondolod?; Mi lenne, ha………?; Mi az oka?; Honnan tudod, hogy………?; Hogyan
bizonyíthatjuk?; Ki tudnád találni?; Hogyan lehetne megoldani?; Hogyan lehetne kijavítani?; Mi
történik, ha………?; Mi történne, ha……? ; Mi történne, ha nem lennének (például: autók)?;
Egyetértesz vele?; Úgy véled?; Biztos vagy benne?; Miért gondolod?; Azt gondolod, hogy……?;
Mi a véleményed?; Melyik tetszik? Miért?; Te hogy gondolod?; Másképp is lehetne?
„A nevelőnek tehát az a dolga, hogy úgy mutassa meg a világot a
gyermekeinek, hogy saját érdeklődésével a gyerekeket közös felfedezésre
csábítsa.” (Gerő Zsuzsa)

Hogyan tegye ezt? Felvetődik tehát a tervezés kérdése. Mire tervezzünk? Hogyan
tervezzük, hogyan biztosítsuk a jóízű, változatos, érdekes tevékenységeket, amelyek
bőséges repertoárt jelentenek az óvodapedagógus számára, és amelyet egész nap folyamán
választhatnak az egyes gyermek, érdeklődésük függvényében, saját egyéni fejlődésük
elősegítésére.

A tervezés történhet több módon is. Például:

- tartalomra vonatkoztatva. Ekkor a tartalomhoz keresünk olyan tevékenységeket,
amelyek alkalmasak arra, hogy bennük a matematikai tartalom megtapasztalható
legyen. Így például: a számosság megtapasztalására tervezhetünk versenyjátékot, ahol
a győztesek kapcsán szembesülhet a számossággal; vagy rendrakást a babakonyhában,
amikor a polcra kerülő edények számát tapasztalják meg … stb.
- képességek fejlődésének elősegítésére vonatkoztatva. Ilyen az alábbi táblázat.
Ebben azt kívántam megláttatni, hogy a fejlesztendő képesség során, milyen tartalmak
megtapasztalása lehetséges, és mellé azt is, hogy milyen tevékenységeket lehet
hozzáválogatni.

Kombinatorika összehasonlítás, azonosítás, Homokozás, a várra

megkülönböztetés, különböző színű zászlók
megfigyelő képesség fejlődik készítése
mind a két tevékenység Lakótelep készítése; minden
végzése során ház másmilyen

8
A példa arra is jó, hogy eljátsszunk azzal a gondolattal, hogy:
egy-egy tartalom sokféle tevékenységgel jeleníthető meg, és bennük képességek egész sora
fejlődik;
egy-egy tartalom megtapasztalása során a képességek egész sora fejlődik;
egy-egy képesség fejlődésének elősegítése során többféle tartalom kihasználható, amelyhez
többféle tevékenységet választhatunk;
 egy-egy képesség fejlődésének elősegítésére többféle tevékenységet választhatunk, amihez a
matematikai tartalmak egész sora kihasználható;
 stb.

A tervezés módja ki-ki számára szabad választási lehetőséget enged.

Mi ajánlható, ami egyszerű, és mégis nagyon eredményes, megfontolás tárgyát képezi? Melyek
eredményesek, amelyekre jelenleg is óvodai nevelési programok is épülnek?

A tevékenységek tervezése.
 nem csak azok a tevékenységformák alkalmasak matematikai tapasztalat
megszerzésére, amelyeket az ONOAP (az Óvodai nevelés országos alapprogramja) megjelöl,
hanem bármely tevékenység is, amely esetleg nem kategorizálható egyik tevékenységformába
sem;
 szinte bármely tevékenység alakítható úgy, hogy abban hangsúlyossá tehető szinte bármely
matematikai tény, összefüggés, amelyeket a gyermek megtapasztalhat – mindez csupán az
óvodapedagógus kreativitásán múlik;
 amennyiben az óvodapedagógusnak széles tevékenységrepertoár áll rendelkezésére,
ezáltal olyan eszköz van a kezében, ami rugalmasan igazítható az egyes gyermekek igényeihez,
érdeklődéséhez, így a benne való aktív részvételük segítségével képességeik fejlődése
előmozdítható;
 a gyermek a jóízű tevékenységekben való aktív részvétele során mintegy
hozadékként jelenik meg a képességek fejlődése. A cselekvéssor végzése során épülnek be,
funkcionálnak az óvodás gyermek gondolkodási műveletei, amelyek gondolkodását fejlesztik, de
ennek mentén kitartása, szabálytudata is fejlődik, egyéb intellektuális, érzelmi-akarati, mozgásos,
szociális és verbális képességei szintén fejlődnek – melynek szinte következménye a tudás iránt
nyitott gyermek, aki majdan érdeklődővé válik az iskolai tanulás iránt is.
Tehát az alábbi táblázat egyrészt összefoglalása az egyes matematikai tartalmak integrált
megjelenítési lehetőségeinek, másrészt kihívás lehet a Kedves Óvodapedagógus olvasó
számára, hogy alkotó módon kihasználhassa az egyes tevékenységeket arra, hogy
megtapasztalhassák a gyermekek a bennük rejlő matematikai tartalmat. Álljon itt egy válogatás,
most a tevékenységformák szerinti elrendezésben. A következőkben, egy táblázatot szeretnék
bemutatni, ami a tevékenységek szerepét hangsúlyozza szokatlan módon.

9
 Gondozási Manuális tevékenységben Élménykörben:
tevékenységben: - szalvéta - Tavasz
- fogmosás hajtogatás - Farsang
- öltözködés - gyurmázás - Állatkertben
- étkezés - rajzolás voltunk
Munka jellegű Kirándulásban Hagyomány-körben:
tevékenységben: - Mogyoróhegyre - Szüret
- terítés - patakhoz - Húsvét
- locsolás - Állatkertbe - Márton napja
- ültetés
Játékban- A MATEMATIKAI Élethelyzetekben:
tevékenységbe: MŰVELTSÉG-TARTALOM - rendrakás
- babafürdetés KIHASZNÁLHATÓSÁGA - cipőpucolás
- építő játék KÜLÖNFÉLE - vásárlás
- váltóverseny TEVÉKENYSÉGEKBEN
Mozgásban: Udvari játékban: Problémában:
- fogójátékok - mászókázás - Miből van a hó?
- mászás, - homokozás - Hová lett a víz
kúszás... - csúszdázás a pohárból?
- mindennapi mozgás - Ki fog győzni?
Dalos játékban: Mesében, versben Eseményben:
- Koszorú… - Három pillangó - parkolás
- Borsót főztem.. - Sün Balázs - levélsöprés
- Elvesztettem - Osztozkodó medvék - hóesés
zsebkendőmet

Ha eljátszunk tovább a fenti táblázat mondanivalójával, tegyük ezt úgy, hogy próbáljuk meg egy,
majd egy másik matematikai tartalmat kibontani a lehető legtöbb ajánlott tevékenységből. Látni
lehet majd, hogy majd mindegyikből kibontható ugyanaz a matematikai tartalom.

A konklúzió adott:
A tevékenység megválasztása az óvónő felelőssége, bármelyiket választhatja, hiszen
bármelyikkel képes lehet a gyermeki igényekhez igazodni azzal a céllal, hogy a fejlődésüket
elősegítse.
A tevékenységekben pedig nemcsak önfeledten jól érzik magukat a gyermekek, hanem egyszerre
garantáltan, hozadékként jelentkeznek a benne résztvevő képességeiknek fejlődése, akár oly
hosszú távú értékként is, amelyek a későbbi alkotó életvitelükhöz megingathatatlan alapul
szolgálnak.
Tudom, hiszen átélem az óvodai gyakorlatban az ilyen tevékenységekbe integrált
tapasztalatszerzések gyermeki örömét, nyugalmát, elmélyülését, az arcukról leolvasható
intellektuális érzelmeket, és ez megerősít engem abban, hogy ezt a szellemet mind
fáradhatatlanabbul hirdessem.
Végezetül, az előadás – és e cikk – játékos, könnyed címe nem a matematikai tapasztalatok
szerzésének nagyvonalú kezelését és értelmezését jelenti az óvodai nevelés során, hanem éppen
azt, hogy merjük a gyermekekhez igazítani a tapasztalat megszerzésének módját, mert ez a
gyermek érdeke, fejlődésének kulcsa.
„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. Amit
az iskolában tanítunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, amelyet egy jó
oktatási rendszer tehetségeseinkre gyakorol, az megmarad.” (Eötvös József)
Budapest, 2003. 08. 10. Körmöci Katalin www.kormocikatalin.hu

10