Ez a weboldal süti-ket használ annak biztosítására, hogy Önnek a lehető

legjobb élményt nyújtsa weboldalunkon. Tudj meg többet

Értem

Hirdetések Megrendelés Apróhirdetés Impresszum Kapcsolat Kereső

Toggle navigation

A kicsapongó erdélyi fejedelem meggyilkolása

2023. március 23., csütörtök, Történelmünk

A tizenkilenc éves Báthori Gábort az erdélyi országgyűlés 1608. március 7-

én választotta fejedelemmé. Kezdeti jó hírnevét hamarosan beárnyékolta
erkölcstelen magánélete és erőszakos kormányzása. Két év elteltével Kendi
István kancellár összeesküvést szított ellene az elégedetlen urak egy
csoportjával, de a merénylet kudarcot vallott. Báthori szigorú megtorlással
válaszolt, és nem okult a figyelmeztető jelből.
 

Báthori Gábor a Batthyáneum Könyvtár fejedelmi portrésorozatában –

ismeretlen festő műve a 17. századból

Az öt és fél évig uralkodó Báthori Gábor ma is úgy él a köztudatban, mint akit

irritáló magatartása miatt öltek meg felháborodott bizalmasai 1613 őszén. Az
első, 1610-ben megkísérelt Kendi-féle összeesküvésről és merényletről Deák
Farkas akadémikus részletes tanulmányt írt a Századokban (1876), helyreigazítva
néhány korábbi, Báthorival kapcsolatos állítást. (Azóta az ő megállapításainak egy
része is változtatásra szorult, és e tárgyban vannak még megválaszolásra váró
kérdések.)
A Kendi István és Kornis Boldizsár nevéhez köthető sikertelen széki merénylet
egyik indítéka feltehetően az volt, hogy a fiatal fejedelem (a kortársak szerint jó
megjelenésű, daliás férfi) szemet vetett Kornis feleségére. A környezetében
felbukkanó szép hölgyeket állítólag gyakran megkörnyékezte, s olykor nem
minden eredmény nélkül. Kornis Boldizsár egyike volt Báthori kedvenc
főembereinek, ami abból is kiviláglik, hogy a hozzá írt levelekben Kornis
testvérének nevezte magát. 1608 őszén megismerkedett a férjéhez hű
asszonnyal, aki erősen megmozgatta a fantáziáját. Amikor 1610 elején Kornis
várában, Radnóton vendégeskedett, már nem tudta türtőztetni magát. Pontosan
nem lehet tudni, mi történt, de Kornis ettől kezdve teljesen megváltozott, és
legfőbb motorjává vált a pár hét múlva bekövetkező eseményeknek.
A Báthorival szembeni elégedetlenségnek és gyűlöletnek csak részben lehetett
kiváltó oka az, hogy a fejedelem tönkretette több udvari emberének családi
életét. Ennél nagyobb szerepet játszott a katolikusokkal szembeni elnyomás,
illetve Imrefi Jánosnak, a fejedelem legbizalmasabb hívének (Kendi után szintén
kancellárnak) túlságosan nagy befolyása. Ezt sokak szerint a Báthorira ugyancsak
nagy hatással való szép feleségének köszönhette.
Kendi István kancellár pálfordulásának okát egyes történészek abban látták, hogy
ő maga szeretett volna a fejedelmi trónra ülni, de erre nézvést nincsenek biztos
támpontok. Az tény, hogy nem sokkal a merénylet előtt Szamosújvárt megkapta
fejedelmi adományként, ám ez a gesztus nem állította Báthori mellé. 1610 elején
Felső-Magyarországra utazott, ahol Habsburg-párti katolikus főurakkal tárgyalt, s
ennek során biztatást kaphatott Báthori megbuktatására. Kendi és Kornis
mindenesetre teljes egyetértésben törekedett Báthori Gábor végleges
félreállítására.

A széki merényletkísérlet
Március elején Kendi felkereste a fejedelmet nagyszebeni udvarában, és
vendégségbe hívta Szamosújvárra. Imrefi gyanúsnak találta az invitálást, és a
Besztercére készülődő Báthorit lebeszélte a szamosújvári látogatásról. Báthori
Kolozsvárról indult Beszterce felé, ahova országgyűlést hívott össze. Kendi és
Kornis vele tartott. Útjuk Széken át vezetett, ezért Báthori a kísérőivel ott foglalt
szállást. Kendi előresietett a fejedelmi szállás előkészítésére, de gondja volt rá,
hogy a merénylethez megfelelő körülményeket teremtsen. Leszedette az ajtók
zárait, a sövényeket levágatta, és egy puskaporos hordót is el akart rejteni a
fejedelem szállásán, de erre már nem maradt ideje. Március 20-án Báthori és
szerény kísérete Szék városába érkezett és elfoglalta az előkészített szálláshelyet.
Kendi már előtte küldöncöt menesztett Szamosújvárra, hogy lovas és gyalogos
fegyveresei éjjel Szék közelében legyenek.
A szamosújvári tisztek nem voltak beavatva a tervbe, így fogalmuk sem volt arról,
hogy az akció a hajdúk körében népszerű fejedelem ellen irányul. Mivel valamit
mégiscsak kellett mondani a megnyugtatásukra, a lovasoknak azt mondták, hogy
Báthori vadászni akar, de több ember kell a hajtáshoz. A gyalogosok hadnagyával
bizalmasan közölték, hogy Imrefi Jánost és a fiát akarják eltenni láb alól, míg a
vidéki nemeseket arról tájékoztatták, hogy a katolikusok ügyét kell megvédel-
mezni.
Kendi István, Kornis Boldizsár, öccse, György, Szilvássi Péter, Gyerő István és
Dobokai János a fejedelmi szállástól távolabb szálltak meg, és az éjszakát ébren
töltötték. A szamosújvári fegyveresek megérkeztek és elfoglalták helyüket. Éjfél
körül Kendi hívatta Török Jánost, a főlovászát, akit beavattak a merénylet
tervébe. Kornis közölte vele, hogy ő maga végez a fejedelemmel, de szüksége van
Török segítségére is. Cserébe huszonöt telkes jobbágyot ígért neki. Töröknek azt
a feladatot adták, hogy közelítse meg a fejedelem szállását, és derítse ki, hogy
elindultak-e Báthori darabontjai (ezek előreküldését Kendi javasolta a
fejedelemnek). Arról nem tudtak, hogy Kendi embereinek őrtüzeire felfigyelt
Báthori egyik szolgája, aki az őröktől megkérdezte, hogy kit őriznek. A gyanútlan
őrök elmondták, hogy Kendi kancellár parancsára virrasztanak, és itt van a
szamosújvári csapat. A szolga visszatért, és azonnal jelentette urának a
hallottakat.
Ezután a fejedelmi szálláshoz lopódzó Török Jánost az éber szolgák
könnyűszerrel elfogták és a fejedelem elé vitték. A főlovász töredelmesen
bevallotta, mire utasították, és Báthori bocsánatáért esedezett, aki nagylelkűen
megbocsátott. Kendi és Kornis hiába várta Törököt, ezért újabb kémet küldtek
utána. Mivel az sem érkezett vissza, kiküldtek egy harmadikat is, de már sejtették,
hogy baj van. Hajnalban Kornis Boldizsár elérkezettnek látta az időt, hogy az
összegyűlt fegyveresekkel megossza a merénylet tervét. A bejelentés nem aratott
osztatlan sikert, és sokan zúgolódni kezdtek. Ekkor megjelent Báthori
komornyikja, aki felszólította az urakat, hogy siessenek a fejedelemhez, mert
hamarosan továbbindulnak. Kendiék megnyugtatták, hogy máris mennek, de
pontosan tudták, hogy ezt nem fogják megtenni. „Bizony mind levágat
bennünket, ha oda megyünk” – mondták, és gyorsan menekülőre fogták a
dolgot.
Az egész csapat rendetlen összevisszaságban futott. Báthori katonái üldözőbe
vették a menekülőket, többeket megöltek, de sokan kereket oldottak. Kendi
István, Sennyei Pongrác, Kornis Zsigmond és mások elfutottak. Kornis
Boldizsárnak és Györgynek nem volt ilyen szerencséje. Őket utolérték. Györgyöt
megölték, a bátran védekező Boldizsárt pedig megsebesítették, majd elfogták.
Báthori ezután nem mert Besztercére menni, hanem futárt küldött ott
tartózkodó főemberéhez, Bethlen Gáborhoz, akit értesített a Széken történtekről.
Bethlen nyomban elfogatta Kálnoki János fő- és Mikó György alkirálybírót, majd
üzent Báthorinak, hogy a rendek hűségesek hozzá. Báthori ezután megjelent
Besztercén, és az országgyűlés megkezdte munkáját. Az összeesküvés azonnal
napirendre került, és hamarosan törvénybe iktatták a legfőbb résztvevők fej- és
jószágvesztését.
A vádiratot Kolozsvári János főügyész szerkesztette, de vele kapcsolatban alapos
gyanú merült fel, miszerint tudott a merénylet tervéről, sőt, vállalta Kendi és
Kornis védelmét, ha a szükség megkívánja. Erre akkor derült fény, amikor az
elfogott Kornis Boldizsárt, Török Jánost és Bornemisza Tamást kihallgatták
(Kornis tanúskodott Kolozsvári ellen). A fejedelem rögtön elfogatta a gyanútlan
főügyészt, és mindenféle peres eljárás nélkül felakasztatta a besztercei kapu
előtt. Kendi István egyik emberét szintén elfogták, és Szamosújváron ágyú elé
kötözve lőtték darabokra. Ezek az esetek nagy felháborodást keltettek.
Kornis Boldizsárt Kővárban elzárták, és hiába írt kegyelemért könyörgő leveleket
Báthorinak, július 4-én Kolozsváron lefejezték. Erre a fejedelmet állítólag Imrefi
János vette rá, aki hamarosan a megüresedett kancellári székbe ülhetett.
Zavaros idők
Az év végén Báthori Gábor megszállta Nagyszebent, a következő évben, 1611-
ben pedig főként hadakozással, valamint II. (Habsburg) Mátyás, az új magyar
király és a török Porta közötti hintapolitikával foglalatoskodott. Hadaival bevonult
Havasalföldre, ahonnan Radu Şerban vajda Moldvába menekült. Báthori
visszatért, és bebocsátást kért Brassóba, de ezt a város megtagadta. Ezután báró
Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány a királyi sereggel elindult
Kassáról és betört Erdélybe.
Az események sűrűn követték egymást. Báthori hajdúi Nagy András
hajdúgenerálissal az élen átálltak, és csatlakoztak Forgách seregéhez. Radu
Şerban is sereggel támadta Báthorit, akit 1611. július 8-án Brassó mellett
legyőzött. Ezután Forgách és a vajda elfoglalták Kolozsvárt, majd Nagyszebent
fogták ostrom alá. Augusztusban a hajdúk ismét Báthorinak fogadtak hűséget, és
visszafoglalták Kolozsvárt. A törökök is Báthori segítségére siettek, mire Forgách
és Radu Şerban átvonult Havasalföldre. A fejedelem hatalmas sarcot vetett ki a
szászokra, amiért ellenségeihez csatlakoztak. Megbízottját, Ghyczy (Géczi)
Andrást a Portára küldte, hogy ott beszámoljon a hadisikerekről. Ghyczy
Brassóba érkezve az ott egybegyűlt ellenzéki urakkal tárgyalt, akikkel
megállapodott, hogy szembefordul Báthorival, és az ellenzék jelöltjeként tárgyal
a törökökkel. A fejedelem értesült Ghyczy pálfordulásáról, ezért 1612
márciusában seregével megszállta a Barcaság nagy részét.
Hamarosan szultáni parancs utasította a rendeket, hogy Báthori helyett Ghyczy
Andrást ismerjék el Erdély fejedelmének. Ghyczy júniusban 2000 fős havasalföldi
sereggel bevonult Brassóba. A gyulafehérvári országgyűlésen a fejedelem
kezdeményezte a törökökkel való szakítást, de Bethlen Gábor javaslatára a
rendek ezt elutasították. Nagy András hajdúgenerális megint fordított egyet a
köpönyegén, és levélben felajánlotta Ghyczynek, hogy megöleti Báthorit. A
fejedelem értesült az árulásról, és négy nappal később, augusztus 12-én
Gyulafehérváron lefejeztette Nagy Andrást.

Bethlen ellene fordul

Báthori egyik legfőbb támogatója, Bethlen Gábor is a fejedelem ellen fordult.
Ennek politikai és személyes okai voltak. Bethlen ellenezte, hogy Erdély
szembeforduljon a törökkel, azonkívül nagyon rossz néven vette, hogy Báthori
részegen az ő feleségét molesztálta. Bethlen levélben figyelmeztette a temesvári
pasát Báthori terveiről. Ajánlotta neki, hogy 1500 fegyveressel nyomuljon
Erdélybe, mert akkor a székelyek és a szászok csatlakoznak hozzá. A levél Báthori
kezébe jutott, aki borozgatás közben felmutatta Bethlennek, és árulónak nevezte
őt. Ezután kirántotta a kardját, hogy végezzen Bethlennel, de Kapi András és
Rhédey Pál közbelépett, majd kimenekítették a palotából. Bethlen Gábor a
megtorlás elől hamarosan török földre menekült.
Báthori ezután a földvári csatában legyőzte Weiss Mihály brassói főbíró seregét –
a főbíró életét veszítette –, és újabb megtorlásokkal büntette a Barcaságot. A
szebeni országgyűlés novemberben megszavazta a Portától való elszakadást,
Ghyczy Andrást és Bethlen Gábort pedig fej- és jószágvesztésre ítélte. I. Ahmed
szultán 1613 februárjában fogadta Bethlent, aki kérte, hogy támogassa őt az
erdélyi trón elnyerésére irányuló törekvésében.
A február 24-én kezdődött pozsonyi országgyűlésen megjelentek Báthori követei,
akik a jelen lévő II. Mátyással megállapodtak arról, hogy kölcsönösen tiszteletben
tartják, és ha kell, fegyverrel segítik egymást, kivéve a törökök ellen. Báthori
kötelezte magát, hogy semmit nem idegenít el a magyar királyságtól, Mátyás
pedig vállalta: elismeri Erdély szabad fejedelemválasztási jogát és a
fejedelemséget megvédi ellenségeivel szemben. A megállapodásnak azonban
volt egy titkos pontja, amelyben Báthori ennél is többet vállalt. Eszerint a törökök
ellen is haddal segíti Mátyást, megkegyelmez a király híveinek, különösen a
jezsuitáknak, továbbá garantálja Erdélyben a katolikus vallás szabad gyakorlását.
Ghyczy András nem akart két szék között a földre esni, ezért kegyelmet kért a
fejedelemtől, aki nemcsak megbocsátott neki, hanem vissza is fogadta. 1613
augusztusában Bethlen Gábor török csapatokkal megindult Erdély felé.
Támogatására szeptemberben a havasalföldi és a moldvai vajda is betört
Erdélybe, majd megérkezett egy 15 ezer fős tatár sereg is, amely kegyetlenül
pusztította a falvakat. Szkender pasa Bethlen Gáborral a Vaskapu-hágó felől
nyomult Gyulafehérvár, majd Kolozsvár felé. A városok megnyitották kapuikat.
Október közepén Báthori Gábor fejedelem Váradra ment embereivel, akik akkor
már néhány száz főre apadtak. Vele volt Ghyczy András, Kamuthy Farkas,
Wesselényi Pál és más urak. Váradon folytatta megszokott kicsapongásait.
Táncos mulatságokkal, török nőkkel töltötte idejét, miközben arra várt, hogy
Forgách Zsigmond segítséget küld neki. Abaffy Miklós tokaji kapitány vezetésével
meg is érkezett kétezer fegyveres, de ezeket a fejedelem nem engedte be a
várba, hanem saját gyalogosaival együtt a falakon kívül helyeztette el őket.
Október 23-án a kolozsvári országgyűlés leváltotta Báthorit és fejedelemmé
választotta Bethlen Gábort.

Váradon megölték
Mindössze négy nap telt el a választás óta, amikor – hatezer fő kivételével –
kivonultak az országból a törökök, a tatárok, a havasalföldi és a moldvai seregek,
de ez a nap nem csak ezért lett nevezetes. Ezen a napon, október 27-én ölték
meg Váradon a huszonnégy éves Báthori Gábort. A gyilkosság értelmi szerzője
Ghyczy András volt. Látta, hogy a fejedelem szerencsecsillaga hanyatlóban van,
ezért titokban tárgyalt Abaffy Miklóssal, miként lehetne végleg megszabadulni
tőle. Abaffy partnersége arra utal, hogy II. Mátyás sem bízott Báthoriban, és nem
állt szándékában megakadályozni a félreállítását.
Október 26-án, a fejedelmi palotában akarták végrehajtani a merényletet.
Bejutottak Báthorihoz, de a gyilkosságra nem kínálkozott megfelelő alkalom.
Másnap elhelyezték felbérelt embereiket annak az útnak a közelében, amelyen
Báthori tízlovas, aranyozott hintójával a táborba szokott látogatni. Ezen a napon
azonban a fejedelem nem mozdult a várból. Ghyczy kieszelt egy ügyes trükköt,
amellyel kicsalogathatja. Ebéd után bement a fejedelemhez. Szepsi Laczkó Máté
református lelkész feljegyzéseiben így örökítette meg Ghyczy szavait: „Fölséges
uram, a hadban oda ki oly hír vagyon, hogy fölséged féltében Ecsed várába ment
és a felföldi hadak mind haza akarnak menni, immár mind felültenek, csak induló
félben vannak. Mely dolog, ha úgy leszen, igen nagy kára következik belőle
fölségednek, mert semmi had mellettünk nem lészen és félő, hogy a török
eljövén, a várat ránk ne szállja. Hanem ha tetszenék fölségednek, én igen
javallanám, hogy fölséged menne ki a várból a hintón, hadd látnák a hadak
fölségedet, hogy sehova nem ment fölséged, és ha látnának, inkább
megmaraszthatnánk őket.”
Báthori elfogadta Ghyczy javaslatát és kora délután kihajtatott a várból. Ghyczy
emberei a hidat nyomban felvonták mögötte, amit ő nem vett észre. Kiértek a
mezőre, de Báthori kis idő múlva visszafordíttatta a hintót. A várhoz vezető
utcának a sorompóját addig leeresztették és leláncolták. Mintegy hatvan lovas
vette üldözőbe a fejedelmi hintót, amelyet a Pece vize mellett csakhamar
beszorítottak. Szilassy János és Nadányi Gergely hajdúkapitányok, Basa János
zászlótartó, Zámbó Balázs, valamint Abaffy Miklós más emberei lövésekkel
megsebesítették Báthorit, aki még így is ki tudott szökni a hintójából. Egy közeli
fűzfánál a hátát megvetve, két hűséges szolgájával, Lónyay Farkassal és
Komáromi Endrével szembeszállt a túlerővel, de tizenhárom sebből vérezve
hamarosan kilehelte lelkét. Lónyay néhány nap múlva belehalt sérüléseibe, míg
Komáromi felgyógyult ugyan, de élete végéig szenvedett a súlyos sebektől. A
merénylők megfosztották ruháitól a halott fejedelmet, majd testét a Pece vizébe
lökték. A hajdúk tábora fellázadt a hír hallatán. Nagy Balázs, Báthori
gyalogosainak kapitánya a fejedelem testét szekéren Ecsedre vitte, ahol
tisztességgel eltemették.

Jutalom helyett halál

A gyilkosok vezetői arra számítottak, hogy Bethlen Gábor hálás lesz nekik, amiért
vetélytársát eltakarították az útból. Nagy László történész A rossz hírű Báthoryak
című könyvében (1984) úgy vélte, hogy Bethlen tudott a készülő merényletről.
 Egyik, október 28-án keltezett levelében ugyanis azt írta, hogy Báthorit
„tegnapelőtt” (vagyis október 26-án) meggyilkolták Váradon. Mint tudjuk, az a
kísérlet meghiúsult, de – Nagy László szerint – a levél írásakor Bethlen ezt még
nem tudhatta. Az új fejedelem azonban bölcsebb volt annál, hogy megjutalmazza
elődje gyilkosait és bemocskolja velük a hírnevét.
Szilassy, Nadányi és Zámbó 1614. március 3-án megjelent a medgyesi
országgyűlés előtt és fennhéjázóan viselkedve jutalmat várt. Az országgyűlés úgy
döntött, hogy bíróság előtt kell felelniük tettükért, de erre soha nem került sor.
Amikor a három merénylő távozott a gyűlésről, a katonák üldözőbe vették őket.
Mindhárman bemenekültek a városfalhoz épült római katolikus templom
tornyába, amely egyben védőtorony is volt, de itt sem találtak menedéket. A
katonák elfoglalták a tornyot, őket pedig kilökték az ablakon. Ghyczy András sem
járt jobban. Bethlen Gábor Fogaras várába záratta, majd felakasztatta.
A királypárti tokaji várkapitány, Abaffy Miklós visszatért állomáshelyére és tovább
szolgálta II. Mátyást. 1619-ben, II. Ferdinánd uralkodásának kezdetén viszont már
Bethlen Gábor oldalán harcolt, és december 4-én a Sáros vármegyei
Kisszebennél legyőzte a Habsburg-párti Homonnai Drugeth György erdélyi
trónkövetelőt.
(Részlet a szerző 55 meghökkentő eset a magyar történelemből című, a budapesti
Athenaeum Kiadónál 2011-ben megjelent könyvéből)
Bánó Attila

Hozzászólások

Megosztás: Cikk megjelenési időpontja: 2023-03-23 08:00Cikk megjelenítése: 3881Olvasóink

értékelése: 0.06Szavazatok száma: 33

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket!Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból

tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja
ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki
művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel,
vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál
azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes
kiadását.

E-mail

Név

Telefonszám
Összeg 15 LEJ 25 LEJ 50 LEJ

Támogatom

Please log into this webpage.

Hiba! Nincs megadva fájlnév.

Hiba! Nincs megadva fájlnév.

Szavazás

Ön szerint ki a felelős a közel-keleti konfliktusért?

A Hamász.
Izrael.
Mindkét fél: Izrael és a Hamász.
Amerika.
Oroszország.
Irán.

szavazás

eredmények
szavazatok száma 1684
szavazógép

Előző írásunk
2023-03-23: Sport - :

Rossi ötvenedik mérkőzése a felkészülés jegyében

(Labdarúgás)
Az észtek elleni barátságos mérkőzés lesz Marco Rossi szövetségi kapitány
ötvenedik meccse a magyar labdarúgó-válogatott élén. A találkozó ma 20.30-kor
kezdődik a Puskás Arénában, a játékvezető az osztrák Walter Altmann lesz. A
mérkőzést az M4 Sport élőben közvetíti.

Következő írásunk
2023-03-23: Család - :
Megfejthetőek lesznek a gázszámlák?
A gázszolgáltatók ügyfeleinek jogait bővítő és a gázszámlát leegyszerűsítő
rendeleteket hozott március 16-án – adta hírül az Országos Energiaszabályozó
Hatóság (ANRE). A közlemény szerint az új típusú gázszámlát úgy alakították ki,
hogy az ügyfél könnyen megérthesse, mekkora volt a fogyasztása és mennyit kell
fizetnie érte.

rel="noreferrer"

Főoldal
Hirdetések
Megrendelés
Vendégkönyv
Impresszum
Kapcsolat
Adatvédelem
Kereső
Fotógaléria
Szavazás

Termeni si conditii
Politica cookies
Protectie date
H-Press Srl
CIF 2968837
J14/857/1992
Piata Mihai Viteazul 2
Sfantu Gheorghe, Jud. Covasna, RO
Cod postal: 520008

© 2003-2023 H-PRESS - Minden jog fenntartva - Háromszék, független napilap

Sepsiszentgyörgy. Készítette: laca.ro - RSS - Médiapartnerünk a: HHRF