6.

Az oktatás és képzés ellenőrzése és értékelése

A következő fő kérdésekről szeretnék szólni:

1. Az ellenőrzés és értékelés szükségességéről
2. A teljesítmény mérésének alapvető követelményeiről
3. Az osztályozás funkcióiról és bizonytalansági tényezőiről
4. A mérés és értékelés adekvátabbá tételének lehetőségeiről



1. Először az ellenőrzés-értékelés szükségességéről néhány gondolatot

 Régóta ismert az a pedagógiai elv, hogy a tananyagban nem lehet sikeresen

továbbmenni addig, amíg a diákjaink nem tudják biztonságosan azokat az
előismereteket, amelyekre az új épül.
A tanítás-tanulás folyamatában ezért a teljesítmény rendszeres ellenőrzést és
értékelést igényel.

 Jelentősége elsősorban abban van, hogy:

 Megerősíti a tanult ismereteket, segíti a rögzítést.
 Megmutatja a siker fokát. A pozitív visszajelzés pedig emeli a
teljesítményt, növeli a tanuló önbizalmát.
 Feltárja az esetleges hiányosságokat is, a lemaradás mértékét. Ezáltal segít
a hibák kijavításában.

2. A teljesítmény mérésének vannak alapvető követelményei.

Ezek a következők:

 Mindig a személyiség fejlesztése érdekében kell alkalmazni, soha nem lehet

megtorló jellegű.
 Az oktatási folyamat szerves része legyen.
 Tervszerűnek és rendszeresnek kell lenni.

 A mérés és értékelés formái a tanár és tanuló kapcsolatában elemezhető.

 Döntő tényező a tanár egész személyisége és számonkérési stílusa
- Az érdeklődő típusú tanár: segítőkész, bátorít és oldja a feszültséget
- A türelmetlen tanár: bénítólag hat, indokolatlan szorongást okoz
- A közömbös tanár: bizonytalanná teszi a felelő diákot
  A tanulók különböző személyisége is befolyásoló tényező
1. Az extorvertált diák a szóbeli feleltetést preferálja
- Személyisége nyitottabb, könnyebben teremt kapcsolatot, fellépése
magabiztosabb
- Jobb a kifejező- és kommunikációs készsége
- Az élő kapcsolat, a tanár azonnali szóbeli és nonverbális visszajelzése
(pl.: gesztusa, tekintete) előnyös lehet a diák teljesítményére
2. Az introvertált tanuló az írásbeli feleltetést részesíti előnyben
- Gátlásosabb, szorongóbb típus, ezért az ellenőrzés személytelenebb
formáit jobban szereti.
- Az azonnali tanári visszajelzés viszont hiányzik, így hibázás esetén
nincs meg a korrekció lehetősége

3. Az osztályozás funkcióit és bizonytalansági tényezőit is fontos ismernünk.

 Az osztályozás az értékelés egyik formája, amelynek 2 fontos funkciója van.

 Az egyik a didaktikai funkció
- Az osztályozás a teljesítmény konkrét értékmérője
- A tantervi követelmény és a tanulói teljesítmény egymáshoz való
viszonyát fejezi ki érdemjegyek formájában
- Pontos visszajelzést ad a siker fokáról és a lemaradás mértékérő

- Van formatív és szummatív értékelés

=A formatív: a tanulási folyamat közbeni segítését tűzi ki célul. Nem
minősít, hanem a sikert megerősíti, és a tanulási hibákat tárja fel.
=A szummatív: összegzést és záró-értékelést jelent. Ebben az esetben a
tanulók konkrét teljesítményét minősítjük.
 Az osztályozás másik funkciója: nevelési célzatú.
- Hatást gyakorol a tanuló személyiségére, érzelmére, akaratára
- Segít a reális önértékelésben, önbizalmat ad, esetleg önvizsgálatra késztet.
- A tanulók egymás jobb megismerésében is fontos szerepe van.

 Az igazságos osztályozást több bizonytalansági tényező nehezíti. Ilyenek:

 Objektív hibaforrások: a követelmény hiánya, a tantárgyak eltérő jellege
 Szubjektív hibaforrások: a tanár személyiségéből erednek
 (pl. rokon-vagy ellenszenv, kategorizálás stb.)
4. A mérés és értékelés adekvátabbá tételének azonban több lehetősége is
van, amelyek a következők:

 Mindenekelőtt a tantárgyi követelményrendszer pontos meghatározása

 Az ellenőrzés tervszerű előkészítése és a teljesítmény szakszerű értékelése
 Az ellenőrzési formák arányos váltogatása (írásbeli, szóbeli)
 Minél több objektív mérési lehetőség beiktatása (pl. tesztek, feladatlapok)
 A diákok teljesítményének rendszeres elemzése (a tipikus hibák feltárása,
önvizsgálat, stb.)

Ha ezeket az elveket a tanár figyelembe veszi és alkalmazza, akkor nagyobb a

valószínűsége, hogy értékelése objektív és igazságos lesz.