1. Az ellenőrzés és értékelés szükségességéről 2. A teljesítmény mérésének alapvető követelményeiről 3. Az osztályozás funkcióiról és bizonytalansági tényezőiről 4. A mérés és értékelés adekvátabbá tételének lehetőségeiről
1. Először az ellenőrzés-értékelés szükségességéről néhány gondolatot
Régóta ismert az a pedagógiai elv, hogy a tananyagban nem lehet sikeresen
továbbmenni addig, amíg a diákjaink nem tudják biztonságosan azokat az előismereteket, amelyekre az új épül. A tanítás-tanulás folyamatában ezért a teljesítmény rendszeres ellenőrzést és értékelést igényel.
Jelentősége elsősorban abban van, hogy:
Megerősíti a tanult ismereteket, segíti a rögzítést. Megmutatja a siker fokát. A pozitív visszajelzés pedig emeli a teljesítményt, növeli a tanuló önbizalmát. Feltárja az esetleges hiányosságokat is, a lemaradás mértékét. Ezáltal segít a hibák kijavításában.
2. A teljesítmény mérésének vannak alapvető követelményei.
Ezek a következők:
Mindig a személyiség fejlesztése érdekében kell alkalmazni, soha nem lehet
megtorló jellegű. Az oktatási folyamat szerves része legyen. Tervszerűnek és rendszeresnek kell lenni.
A mérés és értékelés formái a tanár és tanuló kapcsolatában elemezhető.
Döntő tényező a tanár egész személyisége és számonkérési stílusa - Az érdeklődő típusú tanár: segítőkész, bátorít és oldja a feszültséget - A türelmetlen tanár: bénítólag hat, indokolatlan szorongást okoz - A közömbös tanár: bizonytalanná teszi a felelő diákot A tanulók különböző személyisége is befolyásoló tényező 1. Az extorvertált diák a szóbeli feleltetést preferálja - Személyisége nyitottabb, könnyebben teremt kapcsolatot, fellépése magabiztosabb - Jobb a kifejező- és kommunikációs készsége - Az élő kapcsolat, a tanár azonnali szóbeli és nonverbális visszajelzése (pl.: gesztusa, tekintete) előnyös lehet a diák teljesítményére 2. Az introvertált tanuló az írásbeli feleltetést részesíti előnyben - Gátlásosabb, szorongóbb típus, ezért az ellenőrzés személytelenebb formáit jobban szereti. - Az azonnali tanári visszajelzés viszont hiányzik, így hibázás esetén nincs meg a korrekció lehetősége
3. Az osztályozás funkcióit és bizonytalansági tényezőit is fontos ismernünk.
Az osztályozás az értékelés egyik formája, amelynek 2 fontos funkciója van.
Az egyik a didaktikai funkció - Az osztályozás a teljesítmény konkrét értékmérője - A tantervi követelmény és a tanulói teljesítmény egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegyek formájában - Pontos visszajelzést ad a siker fokáról és a lemaradás mértékérő
- Van formatív és szummatív értékelés
=A formatív: a tanulási folyamat közbeni segítését tűzi ki célul. Nem minősít, hanem a sikert megerősíti, és a tanulási hibákat tárja fel. =A szummatív: összegzést és záró-értékelést jelent. Ebben az esetben a tanulók konkrét teljesítményét minősítjük. Az osztályozás másik funkciója: nevelési célzatú. - Hatást gyakorol a tanuló személyiségére, érzelmére, akaratára - Segít a reális önértékelésben, önbizalmat ad, esetleg önvizsgálatra késztet. - A tanulók egymás jobb megismerésében is fontos szerepe van.
Az igazságos osztályozást több bizonytalansági tényező nehezíti. Ilyenek:
Objektív hibaforrások: a követelmény hiánya, a tantárgyak eltérő jellege Szubjektív hibaforrások: a tanár személyiségéből erednek (pl. rokon-vagy ellenszenv, kategorizálás stb.) 4. A mérés és értékelés adekvátabbá tételének azonban több lehetősége is van, amelyek a következők:
Mindenekelőtt a tantárgyi követelményrendszer pontos meghatározása
Az ellenőrzés tervszerű előkészítése és a teljesítmény szakszerű értékelése Az ellenőrzési formák arányos váltogatása (írásbeli, szóbeli) Minél több objektív mérési lehetőség beiktatása (pl. tesztek, feladatlapok) A diákok teljesítményének rendszeres elemzése (a tipikus hibák feltárása, önvizsgálat, stb.)
Ha ezeket az elveket a tanár figyelembe veszi és alkalmazza, akkor nagyobb a
valószínűsége, hogy értékelése objektív és igazságos lesz.