A KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSAI

AZ ELSŐ SZEMPONT

1. A felek közötti kapcsolat szerint beszélhetünk közvetlen és közvetett

kommunikációról.
2. A közvetlen forma azt jelenti, hogy a résztvevők ugyanabban a térben vannak, a
közvetett pedig azt, hogy valamilyen közvetítőeszközt (médiumot) használnak. A
közvetítőeszköz lehet egyezményes jelrendszer (mint a füstjel vagy a
zászlójelzések), levél, telefon vagy internetes alkalmazás. Mindkét formában
használhatunk hangot, írást vagy képet, esetleg mindhármat egyszerre.
A MÁSODIK SZEMPONT

1. A résztvevők száma szerint négyféle kommunikációt

különböztethetünk meg. Az egyszemélyes kommunikáció nem
feltételez közösséget.
2. A két ember közötti érintkezés több módon létrejöhet, egyaránt lehet
például közvetlen és közvetett.
3. Csoportos kommunikációról beszélünk, ha két embernél többen
vesznek részt benne. Ezek az érintkezések létrejöhetnek a nyilvános
térben vagy a nyilvánosság kizárásával. A tömegkommunikáció
valamilyen tömegmédium használatával valósulhat meg, akár
földrészeket is átfoghat
4. az előbbihez sorolják a nyomtatott sajtót, a rádiót és a televíziót, az
utóbbihoz az internetes kommunikációt. Az internet közvetítő közege
virtuális, azaz nem valós tér.
A HARMADIK SZEMPONT

1. A nyilvánosság tereinek használatának szempontjából beszélünk nyilvános és

magánkommunikációról. Ennek lényege, hogy a résztvevők egyes közléseiket a
nyilvánosságnak szánják, másokat pedig nem.
A NEGYEDIK SZEMPONT

1. Az alkalmazott jelrendszer szerint megkülönböztetjük a verbális és a nem-verbális

kommunikációt. A verbális érintkezés nyelvi eszközökkel zajlik, lehet írásbeli és
szóbeli. A nem-verbális kommunikáció az arcjáték és a testbeszéd
kifejezéskészletét veszi igénybe, de vannak írott elemei is, mint például az emojik.
AZ ÖTÖDIK SZEMPONT

1. A visszacsatolás megléte vagy hiánya szerint van egyirányú-egyoldalú és

kölcsönös kommunikáció. Egyirányú közlés a kommunikáció korszerű
értelmezése szerint nagyon korlátozottan létezik. Az internet hálózati
kommunikációt tesz lehetővé, amelyben a résztvevők bonyolult kapcsolatokban
állnak egymással.
ÖSSZEFOGLALÁS

Ókori szerzőnk azt fogalmazta meg a szállóigévé vált megszólalásában, hogy hajózni szükségszerű,
azaz a vízi kereskedelem és személyszállítás nélkül nem működik a társadalom. A szállóige mai
változata ez lehetne: kommunikálni muszáj, a közösség tagjaival való kapcsolattartás társadalmi létünk
alapja. Láthattuk, hogy a kommunikáció egymással összefonódó típusai közül több mozgóképet
használ