7.

A középkori magyar iskolaügy (az alsó szintig az egyetemjárásig, a hazai egyetemalapítások)

• Hamar kialakult a hazai iskolázás, főleg a püspöki székhelyeken indul meg a papképzés (fontos dokumentuma ennek, hogy az
Szent István király uralkodása alatt Bonipert pécsi püspök egy francia főpaptól, Fulbert chartres-i püspöktől egy latin nyelvtan-
könyvet kér). A különböző egyházrendi fokozatokat felvevő diákok mellett hamar megjelent a világi tanuló is. A hazai iskolázás
előkészített a külföldi egyetemrejárásra.
• Négyféle iskolatípus (káptalani iskolák püspöki és társasegyházi székhelyeken, a káptalanokról bővebben l. Az egyházi társa-
dalom a középkori Magyarországon témakört; az olvasókanonok felel az oktatásért, a éneklőkanonok az énektanításért; ko-
lostori iskolák, egyesek egyenesen egyetemi színvonalúak, mint a domonkos szerzetesek budai intézménye; az alapfokú plé-
bániai iskolák és a magasabb színtű városi, mezővárosi iskolák).
• Tantárgyak: latin nyelv (a kultúra hordozója, későantik nyelvtankönyvekből – Donatus, Priscianus munkái – tanítják, a latinul
tudó ember a „deák”); fogalmazási ismeretek (dictamen), ezek kellenek a hazai írásbeliséghez és jogélethez, formuláskönyvek
alapján történhetett az elsajátításuk; alapfokú filozófiai oktatás (logika és fizika); matematikai ismeretek (computus), pl. szük-
séges ismeret volt a mozgó egyházi ünnep, a húsvét kiszámítása; csillagászat és asztrológia; valamint zene (musica), de más
ismeretekről is tudunk.
• A hazai oktatás színvonalának bizonyítékai az iskoláskönyvek: fennmaradt egy esztergomi ~ a 12. századból (tartalmaz egy pár
szavas királyjegyzéket is!) és egy a 15. század elejéről, de a legismertebb az ún. Szalkai-kódex. Szalkai László egy mezővárosi
varga fia volt, egyházi pályát futott be, esztergomi érsek lett, 1526-ban a mohácsi csatában halt meg, humanista műveltségű
ember volt, de nem járt egyetemre. Diákkori iskoláskönyve 1489–1490-ben keletkezhetett, a sárospataki plébániai iskolába
járt. Zeneelméleti tananyag is van benne, csillagászati ismeretek, matematikai anyag, egészségügyi tudnivalók, költészet- és
szónoklattan. Szalkai – sokszor magyar nyelvű – jegyzeteit (glosszáit) is tartalmazza. Szinte egyetemi szintű tananyagnak tekint-
hető.
• Az egyetemek 1200 körül kialakult autonóm oktatási és tudományos intézmények, lényegében az ún. 12. századi kulturális
fellendüléshez van közük, amely újra felfedezi a görög filozófiát, a római jogot, az arab orvoslást. Az egyetemek lényege a
testületiség (a latin universitas szó is ezt fejezi ki), pápai és királyi alapításúak, ill. kiváltságolásúak lehetnek, írásban rögzített
privilégiumaik és statútumaik (rendszabályaik) voltak.
• Az első egyetemek Párizsban, Bolognában, Oxfordban, Cambridge-ben jönnek létre, a 14. század közepén Közép-Európa is
felzárkózik. 1378-ban 28 egyetem létezik, 1500 körül pedig már 63.
• Több egyetemi modell van: a párizsi egyetem a tanárok és diákok közös testülete, a bolognai pedig a diákok testülete szerződ-
tett tanárokkal. Karokra (fakultásokra) oszlanak, az alapképzést a artes-fakultás (a bölcsészettudományi karok őse) folytatott,
egy egyetemnek lehetett még jogi (római és egyházjogi), orvosi és teológiai kara. A négykarú egyetem volt a teljesség, a hittu-
dományi kar alapítását mindig az egyház kezdeményezte, ellenőrizte.
• Az egyetemek kancellárjai általában főpapok, tisztségviselői már ekkor a rektor (az egyetem vezetője) és a dékánok (a karok
vezetői). Az egyetem már a középkorban fokozatokat ad ki (baccalaureatus, licentiatus, magister, doctor), a legmagasabb foko-
zat már ekkor is a doktori. A teljes egyetemi tanulmányok 14 éven át is tarthattak. Az egyetemet végzett emberek taníthattak
is az egyetemeken. A hallgatók nemzetekbe (natiókba) tömörültek, a magyar mindig valamely nagyobb nemzet részét alkotta.
• Az oktatás felolvasásból és a felolvasottak kommentálásából állt. A hallgatók mindezt lejegyzték. A tanárok „tankönyveket” is
írtak, ezek voltak a quaestiones. A vizsgák nyilvános viták voltak, a hittudományi karokon pedig prédikációk. A collegiumok a
bentlakás, de az oktatás színterei is voltak, és létrejöhettek nem egyetemi központokban is éppen az egyetemi tanulmányok
előkészítése céljából (Magyarországon az esztergomi Collegium Christi).
• A magyarországi diákok a 12. századtól látogatják a külföldi egyetemeket, először Párizst (Lukács, a híres 12. századi esztergomi
érsek és a rejtélyes Anonymus, a Gesta Hungarorum szerzője) látogatják, de Orléans is szóba kerülhet, a 13. századtól Bologna
és Padova zárkózik fel (jogtudományok), a 14. századtól a közép-európai egyetemek (Bécs, Krakkó, és a huszita eretnekség
 2

megjelenéséig Prága), a 15. században az induló humanizmussal egyidőben újból itáliai egyetemek is (pl. Ferrara, Janus Pan-
nonius, a híres pécsi püspök-költő).
• A magyarországi diákok többsége csak néhány félévet végzett el (pl. Werbőczy István, a 16. század elejének neves jogtudós-
politikusa), az egyetemi tanulmányokra a nem alacsony színvonalú hazai (plébániai, kolostori, káptalani, városi) iskolák készí-
tették elő őket. Több egyetemet is látogathattak egymás után. A hazai egyetemjárók (évi 60–70 fő) azért döntően egyházi
személyek voltak, általában már valamilyen javadalom birtokában volt anyagi hátterük a külföldi iskolázáshoz (kanonokok,
gazdagabb plébánosok). Ők általában egyházjogot tanultak, az egyházi bíráskodásban tevékenykedtek, a hazai jogi élet nem
igényelte igazán a külföldi iskolázást. Feltűnően kevés az orvos, de a teológus is a magyarországi egyetemjártak között. Szár-
mazásilag vegyesek, módos középnemestől városi, mezővárosi polgári származásúig minden társadalmi réteg képviselve volt.
• Paradoxon, hogy közép-, közép-kelet-európai térség legjelentősebb középkori államában, a Magyar Királyságban nincs tartósan
működő egyetem. Ennek számos oka lehet, pl. szűk az értelmiségi felvevőpiac, nincs szükség egyetemi végzettségre a hazai
szokásjog (ld. kodifikációját Werbőczynél) ismeretében dolgozó bíróságokon stb. A közelmúltban kimutatták, hogy az egyházi
középréteg (kanonokok, ld. Az egyházi társadalom a középkori Mo-on témakört) sem voltak oly mértékben tanultak, egyetem-
végzettek, miként az a korábbi történeti kutatás (pl. a nagynevű Mályusz Elemér) képviselte.
• A Veszprémben 1276-ban az egyik főúri csoportosulás által elpusztított (teológiai) főiskola nem egyetem, miként azt az ottani
lokálpatrióta kutatók (Gutheil Jenő) hirdették. Jogi ismereteket közlő, színvonalas káptalani iskola lehetett a nagymúltú püspöki
székhelyen.
• Egyetem viszont az 1367-ben Pécsett létrejött univerzitás. Beleillik a korszak egyetemalapítási hullámába (Prága, Bécs, Krakkó).
Pápai megerősítést is nyert V. Orbán pápától. Nagy Lajos király szerepe formális, az egyetemet Koppenbachi Vilmos és Alsáni
Bálint bíboros, a két egymást követő, formátumos pécsi püspök hozta létre, ők lehettek a kancellárjai. Bizonyosan volt bölcsé-
szeti és jogi kara, teológiai alapítását nem engedélyezték. A pécsi püspökvárban feltárt épületek egyikéről feltételezik, hogy az
egyetem céljaira szolgált. Nagyon keveset tudunk róla (négy tanár, hét hallgató neve ismeretes). 1395-re, Óbuda egyetemének
alapításakor megszűnt. Tehát nem jogfolytonos a mai pécsi tudományegyetemmel.
• Óbudai egyetem: IX. Bonifác pápa 1395-ben négykaros (bölcsészet, jog, teológia, orvostudomány) univerzitás alapítására adott
engedélyt, az egyetem kancellárja Órévi Lukács budai prépost és csanádi püspök lett. Szoros kapcsolatban állt a bécsi egye-
temmel (tanárok, diákok cseréje). 1403-ban, az országos eseményekkel (király elleni lázadás) összefüggésben megszűnt, 1410-
ben XXII. János pápa újjáalapította. Az 1414. évi konstanzi zsinaton még képviseltette magát. 1418 táján szűnhetett meg.
• Pozsonyi egyetem, latinul Universitas (és nem: Academia) Istropolitana. Hunyadi Mátyás korában, 1465-ben alapított, 1467-
ben megnyíló, négy karral működő egyetem. Fő szorgalmazója Zrednai János (korábban Vitéz Jánosként tartották számon)
esztergomi érsek, a király egykori nevelője, az egyik fő- és titkos kancellár volt. Zrednai összeesküvésével, halálával az egyetem
is lehanyatlott (1470-es évek eleje). Leghíresebb tanára Regiomontanus (Johannes Müller von Königsberg) csillagász volt. Zred-
nai és unokaöccse, Janus Pannonius Mátyás ellen fordulása után „jégkorszak” van a hazai művelődésben, visszaesik a külföldi
egyetemek látogatottsága is, tehát érthető a pozsonyi intézmény megszűnése.
• Mátyás uralkodása végén a domonkos szerzetesrend budai főiskoláját szerette volna egyetemnek néhány híradás alapján. Ez
magas színvonalú intézmény volt, de csak bölcsészeti és teológiai képzést adott, egyetemmé szervezésére végül nem került
sor. Magyarországon 1635-ben, Nagyszombaton jött létre egyetem (Pázmány Péter), amely a mai ELTE és (hittudományi kara
révén) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elődje.

Thoroczkay Gábor