A középkori pécsi egyetem

Készítette: Raffay Nóra 8. A

„Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium

generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a
hittudományon kívül, taníttassék…” (részlet V. Orbán pápa alapító okleveléből)
A korai középkorban főként a kolostorok vitték tovább a keresztény tanításokat. A
első ezredforduló táján megszületett az igény arra, hogy a hit kérdéseit tudományos
módszerekkel közelítsék meg. A korabeli gondolkodás nagy kérdése a hit és a tudomány
összeegyeztetése volt. A skolasztikusok megpróbálták összeegyeztetni Arisztotelész tanait a
Szentírással, s magyarázatot kerestek a hit és az értelem (ratio) viszonyára. A skolasztika
legnagyobb gondolkodója Aquinói Szent Tamás (1225-1274) volt. A 13. századra az oktatás
és tudomány művelése egy új városi intézmény, az egyetem (universitas) falai közé tevődött
át. Megmaradtak persze a kolostori és a káptalani iskolák is, így lassan a városok váltak a
kultúra igazi központjaivá.  A városokban egy-egy nagy tanáregyéniség köré diákok tömege
sereglett, így szerveződött meg a független közösség, az egyetem. A 12-13. század
fordulóján jöttek létre Európa legrégibb egyetemei: Oxford, Párizs (Sorbonne – Robert de
Sorbon nevéből) és Bologna.
Az egyetemek a belső önkormányzattal rendelkeztek. Az "egyetemen" a hallgatók és
a tanítómesterek függetlenségét, önrendelkezését értették. Párizsban az egyetem egyházi
intézmény maradt, tanárai mind, hallgatói pedig zömmel papi személyek voltak. Testületük -
egyetemük - a professzori kar által választott rektor ("vezető, igazgató") irányítás alatt állt, aki
a pápát kivéve minden egyházi és világi hatalomtól független volt. A párizsi mintától sokban
eltért a bolognai, ezt leginkább világiak látogatták. Itt az "egyetemet" csak a diákság alkotta,
ők a maguk köréből választottak rektort, a tanárokat pedig munkáltatóként foglalkoztatták.
A legalsó szintű egyetemi végzettséget, a baccalaureus (babérkoszorús) címet
lehetett megszerezni – ilyen fokozattal taníthattak az alsóbb iskolákban. Innen még két-
három év további tanulás kellett a magister (mester) fokozat megszerzéséig, amely jogot
adott előadások tartására a szabad művészetek karán. Ezután következhetett a felső karok,
a teológiai, a jogi és az orvostudományi fakultás valamelyikének látogatása, amelyet már
jóval kevesebben végeztek el. Ennek sikeres befejezése a legmagasabb végzettséget, a
doktori (tanítómester) címet nyújtotta – e tudós mesterek taníthattak az egyetemek felső
karain. 
Az 1367. szeptember 1-én Pécsett alapított alapított egyetem (studium generale)
mindössze néhány évtizedes működést ért meg. Az egyetem alapítása beilleszkedik a 14.
századi kelet-európai egyetemalapítási hullámba: Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365).
Korábban a felsőoktatásba igyekvő magyar diákok Bologna, Padova és Párizs
egyetemein képeztették magukat – utóbbi helyen tanult például Anonymus is –, számuk
azonban Nagy Lajos korára annyira megnőtt, hogy érdemes volt a királyság határain belül is
létrehozni egy hasonló intézményt. 
Vilmos pécsi püspök és királyi kancellár lehetett az, aki az egyetemalapítás és a
székhely kiválasztása ügyében hatni próbált Nagy Lajos királyra. V. Orbán pápa 1367.
szeptember 1-jén adta ki Viterbóban – a csupán másolatban megmaradt – egyetemalapító
oklevelet, amelyben az új egyetem szerkezetét és működési rendjét szabályozta. A pápa
Pécsett – Krakkóhoz és Bécshez hasonló módon – nem adott engedélyt teológiai fakultás
létesítésére. A pécsi egyetem jellegzetesen uralkodói alapítású volt. 
 Egy egyetem felállítása természetesen nem volt olcsó beruházás. A királynak, Vilmos
pécsi püspöknek és a környező – tizedfizető – falvaknak komoly összegeket kellett áldozniuk
az épületek és a kollégiumok felépítésére, és a Magyarországra csábított professzorok
honoráriumára.
Az egyetem történetéről sajnos kevés írásos forrás maradt ránk. Az intézmény
leghíresebb tanára a bolognai származású Galvano Bettini (Galvano di Bologna) volt, aki
Lajos királytól magas fizetést kapott: nyolcszor annyit, mint saját korában a krakkói egyetem
tanárai. Galvano Bettini 700 aranyforint honoráriumot és egy saját házat kapott.
A pécsi studium generale a padovai egyetem felépítését vette át. Élén a mindenkori
püspök állt kancellárként, ő kormányozta az intézményt. A sikeres vizsgát követően a
kancellár adományozta az akadémiai fokozatokat a jelölteknek.
A pécsi egyetem az alapító, Nagy Lajos király halála után válságba került. Ez nem
volt szokatlan, hiszen Bécsben vagy Krakkóban hasonló folyamat játszódott le, de ott a
későbbi uralkodók újraalapítással, újabb adományokkal életre keltették és továbbfejlesztették
tartományuk egyetlen egyetemét. Magyarországon érdekes módon nem ez játszódott le,
hanem a következő uralkodók újabb és újabb városokban kísérleteztek egyetemalapítással.
Az 1380-as évektôl egyre több pécsi diákkal találkozunk Prága és Bécs egyetemein.
A középkori pécsi egyetem működését megkísérelték többen egészen 1543-ig
kiterjeszteni. Valószínű, hogy a Vilmos püspök személyéhez kötődő pécsi studium generale
az alapító halálát követően hanyatlásnak indult. Legtekintélyesebb professzora, Galvano di
Bologna elhagyta Pécset, 1374-től már ismét Itáliában tanított. Alsáni Bálint püspök még
betöltötte a kancellári hivatalt, azonban vélhetőleg püspöksége idején szűnt meg az
intézmény működése, az 1390-es években. Biztosan nem működött már universitas Pécsett
az óbudai egyetem alapítása idején (1395).
Az 1967-ben kezdődött Székesegyház körüli ásatások feltártak egy épületet a várfal
és a Székesegyház között, amely a 11-14. század között a pécsi püspökök palotája volt. Ezt
utoljára a 14. század második felében építették át. Az ásatások során előkerült a püspök
címere, amely megerősítette, hogy az építtető Vilmos pécsi püspök volt.

Felhasznált források:
https://www.kozepkoriegyetem.hu/az-egyetemrol/historia
https://rubicon.hu/kalendarium/1367-szeptember-1-a-pecsi-egyetem-alapitasa
https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/legenda/egyetem/felso1.html
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-
tortenete-476-1492/a-kozepkor-szellemisege/a-kozepkori-egyetemek