1.

A szociális képességek felmérésének formális és informális technikái

A szociális képességek az éppen aktuális helyzetekhez és szociális interakciókhoz való
alkalmazkodási képességet jelentik.
 A szociális és érzelmi üzenetek megértésének // az utánzásnak // a játéknak // a mások
szempontjainak megértésére való képesség viszonylagos károsodása hatással van a
társakkal folytatott interakciókra.

FELMÉRÉSEK
Célja általában nem a diagnosztizálás, hanem a személy meglévő és kialakulóban lévő
készségeinek // képességeinek // viselkedésének // tanulási stílusának // erősségeinek //
gyengeségeinek feltérképezéseegyéni fejlesztési/támogatási tervek és célok
kialakításához.
 Formális standard, normához mér, és előírt protokollal rendelkezik.
 Informális az egyénhez adaptálhatóak, és a személy teljesítményét önmagához
méri a kialakulóban lévő készségek azonosítását helyezve a középpontba.

INFORMÁLIS TECHNIKÁK
Miért kellenek az informális felmérések?
 Nincs kidolgozott mérőeszköz minden területre.
 Valamilyen okból nem elérhető a standard mérőeszköz.
 Formális felmérésekben esetleg többet/kevesebbet mutat, mint amit tudna.
A felmérés technikái:
 Kérdőívek és fejlődéslélektani checklistek
 Strukturált vagy félig strukturált interjúk // kikérdezés
 Dokumentumelemzés
 Megfigyelésstrukturálatlan // strukturált
 TEACCH informális felmérések

NOTTINGHAM SOUTHERLAND HOUSE SCHOOL CHECKLIST

 Nem standard felmérés.

 Életkori sáv 6 hónap-6 év
 Először a gyermek intézménybe kerülésekor érdemes kitölteni utána évente
ajánlott átfogó kép a meglévő és kialakulóban lévő készségekről fejlesztési
célok.
 Pedagógus tölti ki gyermek megfigyelése természetes és mesterséges helyzetekben.
 Közel 800 itemet tartalmaz, melyek az alább készségek felmérésére terjednek ki:
o Motoros fejlődés finom- és nagymozgás // testi tudatosság.
o Nyelvi fejlődés receptív és expresszív nyelv.
o Intellektuális fejlődés észlelési és akadémikus készségek // szimbolika.
o Szociális viselkedés
o Önkiszolgálási készségek WC // étkezés // mosakodás // öltözés.
o Háztartási és önállósággal kapcsolatos készségek

AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK SZOCIÁLIS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS

KÉSZSÉGEINEK FELMÉRÉSE-ASCS (Quill,2000)
  Formalizált, de nem standard.
 A felmérés használatának leírása elérhető magyar nyelven.
 Átfogó funkcionális szociális és kommunikációs készségeket mér fel.
 Változatos életkorban és értelmi képességek mellett is használható.
 Kikérdezés + természetes megfigyelés // mintavétel (presszek // videóelemzés).
 4 szubteszt (felvehető egyenként, vagy kombinálva)
o Szociális és kommunikációs készségek „leltára” általános információk //
kommunikációs viselkedés // felfedező viselkedés // motivációs bázis.
o Alapvető készségek „leltára” nonverbális szociális interakciós készségek //
utánzás // szervezés.
o Szociális készségek „leltára” játék // csoportos készségek.
o Kommunikációs készségek „leltára” kommunikáció funkciói // társas-
érzelmi készségek // beszélgetési készségek.
 A képességek felmérése alapján elkészíthető az egyéni fejlesztési terv.
 Előnyök:
o Sok olyan készséget vizsgál, amely autizmusban problémás.
o Megteremthetőek azok a feltételek, ahol a gyermek a leginteraktívabb.
o Több informátor // tevékenység // helyzet.
o Nem akadály a problémás viselkedés.
o Mérés közvetlenül összeköthető a céllal.
 Hátrányok:
o Az adatok függnek az informátorok objektivitásán // értékelő megfigyelésén.
o Nem kapunk normatív adatokat // a készségek nincsenek hierarchiában
ESDM FELMÉRŐ RENDSZERE

 12 hónapos kortól
 Kikérdezés + közvetlen megfigyelés félig strukturált játékhelyzetben.
 4 készségszint 12-18 hó // 18-24 hó // 24-36 hó // 36-48 hó.
 Kiemelt területek utánzás // megosztott figyelem // szociális készségek (főként
érzelmek megosztása) // játék.
 Eredmények kialakulóban lévő képességek.
DOKUMENTUMELEMZÉS

 Eszközei zárójelentések // diagnosztikus vizsgálatok eredményei // pedagógiai

jellemzések // szakértői vélemények // fotók // videófelvételek.
 Hátránya gyakran hiányoznak vagy hiányosak.

MEGFIGYELÉS
 Irányított észlelés, amely alapján valamilyen megállapításra jutunk.
 A jó megfigyeléscéltudatos // tervszerű // szisztematikusan felépített // objektív.
 Strukturált megfigyelés előre meghatározott folyamat, mely során új feladatokat
adunk a személynek, hogy megállapítsuk, készen áll-e, illetve mennyire áll készen a
célzott feladat tanulására, illetve megfigyeljük hogyan alkalmazza meglévő tudását a
különböző kontextusokban.

TEACCH INFORMÁLIS FELMÉRÉSEK

TEACCH „Társas Szabadidő” informális felmérés:

  A felmérés célja annak megfigyelése és értékelése, hogy a személy milyen
szociális készségek birtokában, milyen mértékben, mely eszközökkel és módon
vonható be két, vagy többszemélyes játékhelyzetbe.

 A felmérés módja asztalnál, vagy játékszőnyegen elhelyezünk különféle

eszközöket. Egy felnőtt és kortárs helyet foglalnak a területen a megfigyelt gyermektől
nem túl távol. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermek játszik-e, milyen játékkal
játszik, és mennyire; illetve milyen módon vonja bele a felnőttet vagy kortársát a
játékába, hogyan fogad el kezdeményezést, beavatkozást, megszakítást, kooperál-e,
tart-e szabályokat.
 A megfigyelés szempontjai időtartam // kedvelt tevékenységek // mások
közelségének elfogadása // párhuzamos tevékenykedés // kooperáció // bevonhatóság //
kezdeményezés // kölcsönösség // várakozás, sorra kerülés // osztozás // szerepcsere //
versengés // változásokhoz való alkalmazkodás.

 Mit tervezhetünk a felmérésből?

o Bővíthetjük a társas szabadidős repertoárt.
o Szükség esetén az eszközöket átalakíthatjuk, vizuális jelzésekkel láthatjuk
el.
o A társas szabadidő eltöltésének szociális aspektusai.

TEACCH „Önálló szabadidő” informális felmérés:

 Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermek játszik-e, milyen játékkal játszik, és milyen
módon.
 A felmérés módja felkínálunk kb. 10 egyedül használható, életkornak és mentális
állapotnak megfelelő szabadidős eszköz.
 A megfigyelés szempontjai érzelmi és szenzoros reakciók // érdeklődés //
játéktevékenység (tartalma, színvonala, ideje, funkcionalitása) // segítségkérés //
elutasítás módja // megszakítással kapcsolatos reakciók // problémás viselkedése.

FORMÁLIS FELMÉRÉSEK

Diagnosztizáló és adaptációs viselkedéseket mérő skálák:

 ADI-R (Autism Diagnostic Interview – Revised)
o 2 éves kortól felnőtt korig.
o Standardizált, részletes diagnosztikus szülői/gondozói interjú.
 ADOS (Autism Diagnostic Observation Schedule)
o 2 éves kortól felnőtt korig.
o Félig strukturált, press típusú eljárás.
 Vineland Adaptive Behavior Scale (3. kiadás)
Pszichoedukációs mérőeszközök:
 PEP-3
 TTAP
VINELAND ADAPTIVE BEHAVIOR SCALE (3. kiadás)

 Standard (nincs magyar standardja, ezért informális szempontsorként használható)

félig strukturált szülői/gondozói interjú.
 Teljes élettartamon felvehető kiszámolható a szociális kor és szociális kvóciens.
  4 területre fókuszál + a maladaptív viselkedések feltérképezése  kommunikáció /
napi életvitel / szocializáció / motoros készségek.
 Szocializáción belül:
o Személyközi kapcsolatok.
o Utánzás, másokra adott reakciók.
o Érzelmek felismerése és kifejezése.
o Figyelmesség // társalgás // megosztás // együttműködés (csoportos
készségek).
o Játék és szabadidő szabadidős tevékenységben való részvétel.
o Megküzdési stratégiák udvariasság // bocsánatkérés // felelősség // társas
óvatosság // indulatszabályozás // titoktartás.

PEP-3 (PSYCHOEDUCATIONAL PROFILE)

 Standard, formalizált mérőeszköz (nincs magyar standardja, ezért informális

szempontsorként használható) tartalmát tekintve autizmus-specifikus.
 Felvehető nem beszélő // kevéssé bevonható gyermekekkel is 6 hónapos fejlődési
kortól 7évesig.
 Több környezetből nyer információkat (szülői interjú + 1:1 teszthelyzet élvezetes,
strukturált játéktevékenységekkel).
 Szubtesztek kognitív készségek // receptív és expresszív nyelv // finommotoros és
nagymotoros fejlődés // szociális reciprocitás // érzelmek kifejezése // repetitív
viselkedések // utánzás.
o A szociális képességek felméréséhez tartozó tételek a vizsgáló
jelenlétének észlelése // reakció a vizsgáló hangjára // reakció fizikai
kontaktusra // szociális interakciók kezdeményezése a vizsgálóval // a gyermek
reakciója saját tükörképére // szemkontaktus használata // érzelmek //
segítségkérés // félelmi reakciók // együttműködés // megszakítással szembeni
tolerancia // szociális megerősítés // utánzás (bábozás, állathangok utánzása,
tárgyak használatának utánzása) // komplex interaktív játék bábokkal //
szociális bébijátékok.
 Tartalmaz Otthoni Megfigyelési Skálát is, melynek segítségével a szülők értékelhetik
gyermekük fejlődését problémás viselkedések // önállóság // adaptív viselkedés.
 Eredmények megtudhatjuk a fejlődési kort hónapokban, a sérült területekre
vonatkozó információkat, és a kialakulóban lévő képességeket EFT.

TTAP (TEACCH TRANSITION ASSESSMENT PROFILE)

 Standard, formalizált eszköz (nincs magyar standardja, ezért informális

szempontsorként használható).
 14 éves kortól használják az átmenetek tervezéséhez nyújt támpontokat, illetve a
környezet adaptálását célozza meg.
 Használható az általános fejlettségi szint felmérésére, és a fejlődés követésére.
 3 környezetben készít felmérést közvetlen megfigyelési skála +
otthoni/lakóotthoni skála + iskolai/munkahelyi skála.
 A felmérés területei munkakészségek, munkaviselkedés, szabadidő, funkcionális
kommunikáció, személyközi viselkedés, önállóság.
o Személyközi viselkedés pl. elnézést kér nem szándékos hibáiért //
indulatát kontrollálja // ki tudja fejezni elégedetlenségét // megoszt ételt
és más kedvelt dolgokat // udvariassági rutinokat használ //
sportszerűen győz vagy veszít.
 Tervezésnél az eredmények alapján reálisan tervezhető az autizmussal személy által
végezhető tevékenységek időtartama, típusa, körülményei és a szociális-
kommunikációs fejlesztés konkrét céljai.