A kisgyermeknevelők által vezetett

dokumentáció, mint a szakmai munka

minőségének egyik mutatója.

Gyuriczáné Botka Emőke

Budapest 2017.január 05. 1
A dokumentáció általános jelentése:
bármelyfajta információ „egységes nyelven”
történő gyűjtése és megőrzése, osztályozása és
válogatása, terjesztése és hasznosítása.

2
A dokumentáció vezetését sokan
felesleges tehernek érzik.
Nehéznek, soknak találják.

3
 A szakmai dokumentáció szabályozásának,
módszertani támogatásának történeti áttekintése

 1975. Bölcsődei gyermekegészségügyi törzslap

 1981. Stróbl Mária: A gyermekek fejlődéséről vezetett egyéni
dokumentáció jelentősége a bölcsődében. (Egészségügyi Munka)
 1986. Útmutató a fejlődési táblázat vezetéséhez. (BOMI)
 1992. Hűvös Éva-Stróbl Mária: Napló a naplóhoz
 2005. Kissné Fazekas Ibolya: „A szülői és a gondozónői attitűd
megjelenése az egyéni dokumentációban”
 2009., 2012. A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai
Módszertani levél Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest,

4
 A szakmai dokumentáció funkciója
 Segíti a kisgyermeknevelőt és a szülőt a gyermek megismerésében,
az egyéni bánásmód megtalálásában.
 Tájékoztatja a szülőt a gyermek bölcsődei életéről, a vele
kapcsolatos tevékenységekről.
 Lehetőséget ad a családi és bölcsődei nevelés jobb
összehangolására.
 Közvetve javítja a nevelés-gondozás minőségét.
 Visszatekintésre, a fejlődés követésére ad lehetőséget, általa
felidézhetők a múltbeli események, történések.
 A szülői kompetenciák erősítése azáltal, hogy ismereteket
közvetít a gyermek fejlődési sajátosságairól.

5
 A kisgyermeknevelők által vezetett szakmai
dokumentumok „A bölcsődei nevelés-gondozás
szakmai szabályai” módszertani levél alapján

 Csoportnapló
 Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap
(a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve)
családlátogatásról feljegyzés, percentil tábla
 Üzenőfüzet
beszoktatás folyamata, a nap folyamán új tevékenység, fejlődésbeli
változás, események, köszöntők, stb., gyermek fejlődésének
nyomon követése (fejlődési napló szempontjai alapján)
 Fejlődési napló
gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve

6
 A dokumentáció vezetése a
gyakorlatban
Nem egységesen gondolkodunk a szakmai dokumentáció vezetésével
kapcsolatban.

Az eltérések háttere:
• hiányzik az egyes dokumentumok vezetésének részletes, konkrét

útmutatója,a fejlődési napló vezetésére vonatkozó nehezen elérhető,

• a jelenleg előírt dokumentációban megjelenő átfedések,

• a dokumentáció egyes elemeinek korszerűtlensége,

• a szakma régen foglalkozott a dokumentációval,

• hiányzik a rendszeres ellenőrzés, visszajelzés.

7
A szakmai dokumentáció
átalakításának előzménye Szegeden.
Csoportnapló:
Csak alap információkat tartalmazott,
saját magunk szerkesztettük, fénymásoltuk.
Üzenőfüzet:
A szülő írása a gyermekekéről,
összefoglalás a beszoktatásról a kisgyermeknevelő és gyermek
kapcsolatának alakulása középpontba helyezésével,
havonta konkrét megfigyeléseken alapuló feljegyzések a gyermekről.
Törzslap:
Családlátogatás tapasztalatai,
Összefoglalás a beszoktatásról
A gyermek fejlődésének követése, havonta feljegyzés a különböző
fejlődési területekről.
8
2013-ban, a kormányhivatali ellenőrzéshez kapcsolódóan
kirendelt szakmai szakértő felhívta a figyelmünket a
fejlődési napló vezetésére.

A kisgyermeknevelők, bölcsődevezetők a fejlődési napló

vezetése nélkül is folyamatosan jelezték, hogy soknak
találják a dokumentációt.

A fejlődés követése esetleges volt, nem jelent meg minden

pszichikus funkcióra vonatkozó, megfigyelés alapú leírás.

9
 A szakmai dokumentáció minőségének javítása
érdekében végzett tevékenységünk
Szeged MJVÖ Bölcsődéiben 2013-2016 évben

1. Céljaink megfogalmazása:
• a kisgyermeknevelők által vezetett szakmai

dokumentumok meghatározása,
• az egységes szakmai nyelvezet és azonos szempontok

használata,
• magasabb szintű szakmai tudás megjelenítése,

• formai egységesség kialakítás,

• a kisgyermeknevelők dokumentációval kapcsolatos

ellenérzésének oldása.

10
2. A dokumentumok tartalmi és formai
követelményeinek kidolgozása és kipróbálásuk.

3. A korszerű fejlődéstani ismeretekre épülő,

részletesebb új szempontrendszer kidolgozása a
fejlődési napló vezetéséhez.

4. A bölcsődevezetők és a csoportvezető
kisgyermeknevelők folyamatos tájékoztatása,
felkészítése megváltozott követelményeknek
megfelelő dokumentáció vezetésére.

11
 Szempontsor a fejlődési napló vezetéséhez
AJÁNLOTT SZEMPONTSOR
a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének dokumentálásához,a fejlődési napló, törzslap vezetéséhez
A családlátogatásról összegzést írunk a törzslapba, szempontoknak megfelelően.A beszoktatásról készült
feljegyzés tartalma az anyától való elválás folyamatának, a gyermek–kisgyermeknevelő kapcsolat
alakulásának leírása. Ezt követően a gyermek egy hetes bölcsődei tartózkodása után írunk először az
aktuális fejlettségi szintről (a személyiség valamennyi területéről).Utána a születésnap tájékán írunk
havonta a csecsemők, negyedévente a kisgyermekek esetében. Az alábbiak segítenek egy-egy terület
bemutatásában, kiemelten figyelve a változások lejegyzését.
I. Testi képességek, mozgás
– Mi jellemző testi adottságaira (súly, hossz, egészségi állapot, stb.) és mozgására?
1. Nagymozgások
a) Mozgáskoordináció, motoros képességek
– Milyen mozgásformákat (helyzet és helyváltoztató) gyakorol, és milyen aktivitással?
– Milyen a mozgás tempója, dinamikája, ritmusa?
– Mi jellemzi a szem–kéz, szem–láb, szem–kéz–láb koordinációt?
b) Téri tájékozódás nagymozgással, cselekvés szintjén
– Képes mozgást, testgyakorlatot irányítással végezni?
– Képes kérésre adott irányba menni?
– Ismeri teste tükörképét? Képes a tükörképnek megfelelő mozgásra?
– Szívesen segít nagymozgást igénylő feladatban? (pl. játékpakolás, terítés).
2. Finommotorikus mozgások
– Szeret játszani finommozgást igénylő játékokkal? (pl. pötyi, mozaik, gyurma, stb.)
– Mennyire önálló, milyen segítséget igényel az eszközhasználatban?
– Hogyan használja az ujjait, hogy fog?
– Milyen a szem–kéz koordinációja a finommozgások terén?
II. Emocionális megnyilvánulások
– Mire irányulnak, mivel kapcsolatosak érzelmei (tárgy, személy, saját tevékenység, stb.)?
– Milyen érzelmeket mutat? (intellektuális, szociális, erkölcsi, esztétikai)
– Hogyan fejezi ki a különböző érzelmeket?
– Hogyan reagál egy–egy tipikus helyzetben (pl. dicséret, szabályállítás, tiltás, stb.)?
– Milyen egy-egy érzelmi megnyilvánulás intenzitása, időbeni lefutása?
– Hogyan reagál a személyes környezet érzelmi megnyilvánulásaira?
III. Értelmi képességek
1. Kognitív képességek
– Mi jellemző a gyermek figyelmére a játék és a gondozás helyzeteiben?
– Hogyan idézi fel a múltbeli eseményeket?
– Milyen mondókát, gyermekdalt ismer? Hogyan idézi fel ezeket? (helyzet, pontosság, stb.)
– Mesél történeteket saját életéből?
– Mi érdekli, mire kérdez rá? Mi tartja fenn érdeklődését?
– Milyen összefüggések érdeklik? Megért egyszerű magyarázatot?
– Milyen szám-, és színfogalmat használ?
– Felismeri az egyformaságot, a változásokat, a különbségeket? Hogyan csoportosít?
– Hogyan old meg egyszerű problémákat?
– Milyen a világképe?
– Milyen helyzetekben beszél? Ki, illetve mi felé irányul a kommunikációja?
– Milyen hangokat ad? Hogyan ejti a hangzókat?
– Mi jellemzi szókincsét? Milyen szófajok fordulnak elő beszédében?
– Hogyan ragozza a szavakat?
– Milyen mondatfajtákat, hány szavas, hány tagú mondatokat alkot?
– Mi jellemzi mondatai szórendjét?
– Mi jellemzi a beszéd zenei elemeit? (hangerő, hangszín, ritmus, dallam, hangsúly)
– Milyen a beszéde ritmusa, hangereje?
a) Non-verbális kommunikáció
– Milyen non-verbális jelzések kísérik vagy helyettesítik a beszédét?
3. Játék, manipulációs tevékenységek
– Mi jellemzi a játéktevékenység indulását? (önállóan, saját maga kezdeményez, utánoz, átveszi
mások ötletét, stb.)?
– Vannak önálló ötletei, amit végigvisz a játékban? Kitart egy-egy játék mellett, megvédi játékait?
– Mennyire aktív?
– Mennyire elmélyült a játéka (pl. kitartó, kiegyensúlyozott, kapkodó, agresszív, stb.)?
– Milyen játékeszközökkel játszik? Hogyan használja az eszközöket? Hogyan szimbolizál?
– Milyen játékformák (pl. funkciós, fikciós, befogadó, konstrukciós, stb.) figyelhetőek meg?
– Mi jellemző a játéktevékenység módjára? (pl. elmélyült, kapkodó, romboló, kényszeres, stb.)?
– Hogyan kapcsolódik mások játékához? Kivel, kikkel játszik? Hogyan befolyásolja mások játékát?
– Miben igényel játék közben segítséget?
IV. Szociális készségek
1. Az én alakulása.
– Milyen jelei vannak testtudatnak?
– Hogy nevezi magát? Önmagáról hogyan beszél?
– Felismeri, megnevezi magát fotón, tükörben? Fésülködéskor jó irányokat használ? Térben el
tudja magát helyezni?
– Fotóról felismeri családtagjait?
– Felismeri szükségleteit? Milyen egyéni igényei vannak?
– Ismeri a helyét a gondozási sorban? Képes szükségleteit késleltetni?
– Képes kiválasztani saját tárgyait (ruha, cipő, jel, alkotás) a többi közül?
– Megnevezi, akaratlagosan mozgatja testrészeit gondozás, játékos torna, rajzolás, mondókás játék,
stb. közben?
– Hogyan tartja be a szabályokat?
– Mely cselekedeteiben észlelhető akarat, szándékosság?
– Képes beazonosítani érzelmeit?
– Ragaszkodik saját tulajdonához? (átmeneti tárgy, hely, jel, játék)
2. Szokások, együttműködési képességek
– Hogyan vesz részt a gondozási műveletekben? Mennyire aktív?
– Milyen módon fejezi ki önállósági törekvését, kompetenciakésztetését?
– Miben igényel segítséget és milyen mértékben?
– Milyen szokásokat sajátított el? Milyen egyéni szokása van?
– Hogyan működik szabálytudata? Milyen mértékben épültek be a szabályok, szokások?
– Betartja a csoportban érvényes szabályokat, figyelmezteti erre társait?
3. Társas viselkedés, közösségi szokások, együttműködési képességek
– Hogyan kezdeményez társas kapcsolatot? Milyen eszközökkel tartja fent a kapcsolatot?
– Ki felé irányul leginkább kezdeményezése, kapcsolatteremtési szándéka (gyermek, felnőtt)?
– Hogyan reagál társai felé irányuló kezdeményezésére?
– Hogyan old meg konfliktushelyzeteket? (felnőtt segít, társakkal, önállóan)
–
–
Hogyan befolyásolja társa tevékenységét?
Hogyan viselkedik a tőle fiatalabb, a síró, a nem önálló gyermekkel?
12
– Milyen a helyzete a csoporton belül? (vezér, központi, magányos, agresszív).
– Hogyan fogadja az idegen személy jelenlétét, közeledését?
I. Testi képességek, mozgás
1. Nagymozgások
a) Mozgáskoordináció, motoros képességek
b) Téri tájékozódás nagymozgással, cselekvés szintjén
2. Finommotorikus mozgások
II. Emocionális megnyilvánulások
III. Értelmi képességek
1. Kognitív képességek
2. Kommunikációs képességek
a) Beszédértés
b) Nyelvi kifejezőkészség
c) Non-verbális kommunikáció
3. Játék, manipulációs tevékenységek
IV. Szociális készségek
1. Az én alakulása.
2. Szokások, együttműködési képességek.
3. Társas viselkedés, közösségi szokások, együttműködési képességek
13
III. Értelmi képességek
1. Kognitív képességek
• Mi jellemző a gyermek figyelmére a játék és a gondozás

helyzeteiben?
• Hogyan idézi fel a múltbeli eseményeket?

• Milyen mondókát, gyermekdalt ismer? Hogyan idézi fel ezeket?

(helyzet, pontosság, stb.)

• Mesél történeteket saját életéből?

• Mi érdekli, mire kérdez rá? Mi tartja fenn érdeklődését?

• Milyen összefüggések érdeklik? Megért egyszerű magyarázatot?

• Milyen szám-, és színfogalmat használ?

• Felismeri az egyformaságot, a változásokat, a különbségeket?

Hogyan csoportosít?
• Hogyan old meg egyszerű problémákat?

• Milyen a világképe?

14
Csoportnapló

15
16
17
18
19
Üzenőfüzet

20
Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap

21
 EREDMÉNYEINK

2016-ban 175 kisgyermeknevelő által vezetett 845 egyéni

dokumentációt ellenőriztünk egy előre elkészített értékelő
lap alapján. Kivétel nélkül napra kész volt a dokumentáció
vezetése.
Összesített eredmény a formai és tartalmi megfelelés
minőségét tartalmazza:
Kiváló: 56 fő – 32%
Megfelelő: 101 fő – 58%
Nem megfelelő: 3 fő – ~ 2%
Nem értékelt: 15 fő – ~ 8%

22
 A kisgyermeknevelők dokumentációval kapcsolatos
szemlélete

Szerinted mi a célja a kisgyermekekről vezetett egyéni dokumentációnak?

A kisgyermekek fejlődésének követése,a gyermek pontosabb megismerése, a
szülő pontos tájékoztatása, ismeretadás, saját tudatos nevelői munkám
segítése.

Szerinted miben lettek tudatosabbak a kisgyermeknevelők a megújult

egyéni dokumentáció hatására?
A fejlődési területek pontosabb, részletesebb ismerete, megfigyelése. Többször
olvasnak szakirodalmat, tudásukat felfrissítette. Alaposabb, átfogóbb kép a
gyermekről. Tudatosabb írás. Precízebb, áttekinthetőbb dokumentáció.
A szülőknek nyújtott információban. Nem érzek változást.

A szakmai munka mely területén érzel pozitív változást a fejlődési napló

vezetésének hatására?
Tudatosabban figyelem a kisgyermekek fejlődését. Ösztönöz, hogy szakmailag
tovább képezzem magam. A szülők tájékoztatása pontosabb.
Könnyebb megfogalmazni mondandómat. Többször beszélgetünk a kollégákkal
23
a gyermekek fejlődéséről.
Összegzés, feladatok

Szükség lenne:

 a dokumentáció egységesítésére, korszerűsítésére,

 a dokumentumok tartalmára, vezetésére vonatkozó

részletes útmutatóra,
 az elektronikus formában vezetett szakmai dokumentáció

bevezetésére, hátterének megteremtésére.

24
Köszönöm a figyelmet!

25