5.

5 POLITIKA ÉS GAZDASÁG MAGYARORSZÁGON

Politikai konszolidáció megteremtése:

- A békeszerződés aláírása után az ország vezetése ismét az arisztokrácia kezébe került. Horthy Gróf Teleki Pált nevezte ki
miniszterelnökké (1920-1921).

- Intézkedései:

● Nagyatádi Szabó István vezetésével földreformot hajtottak végre (a termőterület 8,5%-át osztották fel):
○ 301 ezer szegényparaszt átlagosan 1-2 kataszteri hold közötti földhöz jutott
○ a Vitézi Rend tagjainak 5-20 kataszteri holdat osztottak
● Kiadták a Numerus clausus ("zárt szám") törvényt, amely faji és nemzetiségi arány szerint szabta meg a
felsőoktatásba felvehetők arányát. A szabályozás elsősorban a zsidóságot sújtotta. A szabályozás oka: elszakított területekről
menekülő értelmiségiek („vagonlakók”) nem jutottak munkához.

1921-ben Teleki az I. királypuccs után lemondásra kényszerült.

- A rendszer belpolitikai konszolidációját Gróf Bethlen István miniszterelnök (1921-31) hajtotta végre. Intézkedései:

● Korlátozta a választójogot és bevezette a nyílt választási rendszert. Célja: erős kormánypárt, ezért
● 1922-ben belépett a kisgazdapártba és létrehozta az Egységes Pártot, ezzel megteremtette a többpártrendszer keretei
között uralkodó kormánypártot.
● Megegyezett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetésével (Bethlen-Peyer paktum):
○ az MSZDP legális pártként részt vehettek a parlamenti munkában,
○ ezért lemondott a postások, vasutasok és a parasztság szervezéséről.
● Az ország nemzetközi elszigeteltségének megszűntetése érdekében:
○ Magyarország kérte felvételét a Népszövetségbe
○ 1927-ben Rómában olasz-magyar külügyi megállapodást írtak alá.

A gazdaság konszolidációja:

- A háború után súlyos gazdasági válság keletkezett, ezért:

● fedezetlen bankjegykibocsátással pótolták a költségvetési hiányt

● felgyorsult az infláció,
● nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal.

- A Teleki-kormány adóemeléssel és vagyonadóval próbált túljutni a válságon, sikertelenül.

- A Bethlen-kormány sikeresen hajtotta végre a gazdasági stabilizálását:

● 1924-ben a Népszövetség segítségével 250 millió aranykorona kölcsönhöz jutott az ország, melynek segítségével:
○ sikerült megállítani az inflációt,
○ 1924-ben létrehozták Magyar Nemzeti Bankot,
○ a korona helyett 1927-től bevezették a pengőt.
● Csökkentették az állami alkalmazottak létszámát (B-listázás), és növelték az adókat.

A gazdasági világválság hatása Magyarországon:

- Az agrárárak jelentősen zuhantak:

● elakadt a tőkeimport,
● szétnyílt az agrárolló,
● a gazdák eladósodtak.

- A kormányzat a gabonatermelőknek a tőzsdei vételár fölött gabonajegyet (bolettát) adott:

● adófizetésre lehetett használni,

● készpénzre átváltani.

- A nemzetközi pénzügyi- és hitelrendszer összeomlása 1931-ben Magyarországot is elérte:

● a nemesfém- és devizakészletek kimerültek,

● a kormány minden külföldre szóló kifizetést megtiltott.

Válság kezelése:

- A válság megoldásához rendezni kellett a pénzügyeket, a mezőgazdaságot piacokhoz kellett juttatni:

● 1932-ben törölték a jóvátételi fizetéseket,

● 1933-ban mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit,
● 1934-től sikerült a világpiacinál magasabb árakon biztos piacokat találni a mezőgazdasági export számára
Németországban, Olaszországban és Ausztriában.

A magyar gazdaság helyzete a 30-as években:

- A mezőgazdaság jelentős változások történtek:

● csökkent a gabona vetésterülete,

● nőtt a takarmányrépáé, kukoricáé, burgonyáé,
● új területeken telepítettek gyümölcsfákat (a kormányzat facsemetéket és magokat osztott szét az országban),
● a konzervgyártás nemzetközi viszonylatban is korszerű ágazattá vált (Globus konzervek),
● a bortermelő európai országok sorában Magyarország a 4. helyet foglalta el.

- Az iparban:

● a villamosítás tempója a válság után lendületesen fejlődött.

● a bauxitbányászat már a húszas években megkezdődött. A harmincas években kiépült a feldolgozóipara is:
○ timföldgyártás
○ alumíniumkohászat (alumíniumot Magyarországon először 1935-ben csapoltak Csepelen).

(A kibányászott magyar bauxit zömét ekkor a német repülőgépgyártás dolgozta fel).

● a közlekedésben:
○ gyorsan nőtt a motorkerékpárok száma
○ megindult a rendszeres légi forgalom (ferihegyi repülőtér kiépítése),
○ villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat.

- Az európai gazdasági viszonyokat tekintve a magyar gazdaság nagyjából megőrizte a századfordulóra kivívott pozícióját.