A szovjet tömb felbomlása

Az 1980-as évek végére a kapitalizmus, az álszocializmus válságba került. Az álszocialista országok,

köztük Magyarország is, nagy összegű nyugati kölcsönöket vettek fel, melyeknek sokszor a kamatait
sem tudták fizetni. Ez végül az egypárti diktatúrák bukásához vezetett.

Magyarország 1989-ben megnyitotta kapuit a keletnémet menekültek előtt, Csehszlovákiában

rendszerváltás történt, Németországban lebontották a berlini falat és 1990-ben újra létrejött az
egységes Németország, Romániában forradalommal döntötték meg a kommunista rendszert.

Gorbacsov az oroszok vezetője 1989 végén elismerte a közép- és kelet-európai országok teljes
függetlenségét és kivonta csapait ezekből az országokból, köztük Magyarországról is. Megkezdődött a
demokratikus átalakulás.

1993 elején Csehszlovákia két részre bomlott, Csehországra és Szlovákiára.

1991-1995 között délszláv háború tört kis, mert Jugoszlávia tagállamai önállósodni akartak, el akartak
válni Jugoszláviától (Szlovénia, Horvátország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró,
Koszovó). Ezt a szerbek nem akarták hagyni, ezért véres háborút indítottak, aminek közel 300000
áldozata volt. De az önállósodó államok végül elváltak Jugoszláviától. Ezután a megmaradt délszláv
államot Kis-Jugoszláviának nevezték.

A Szovjetunióban is belső hatalmi harcok folytak, itt is megindultak a függetlenégi törekvések. 119-
ben megszűnt a Szovjetunió. Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna nyerte vissza először
önállóságát, majd végül mind a 15 szovjet tagállam függetlenedett.

1991 elején megszűntették a Varsói szerződét és ezzel egyidejűleg a KGST-t is feloszlatták.