A keleti blokk gazdasági jellemzői a kétpólusú világ

korszakában
A má sodik vilá ghá ború lezá rulá sával 1945-ben a két szuperhatalom
(Szovjetunió , Amerikai Egyesü lt Á llamok) á ltal létrejö tt egy kétpó lusú vilá g,
amely egy keleti Szovjet és egy nyugati USA, Brit, Francia blokkbó l á llt. A
megszá llá si zó na mentén két német á llam jö tt létre 1949-ben a nyugati:
NSZK, demokratikus á llam, és a keleti NDK, diktatú rá t megvaló sító szovjet
típusú á llam. A kommunista Kö zép- és Kelet euró pai orszá gok: Bulgá ria,
Lengyelorszá g, Magyarorszá g, Romá nia, Csehszlová kia és a Német
Demokratikus Kö ztá rsasá g. Olyan vá ltozá sokat kényszerítenek a szocialista
blokkra, amitő l egyre inká bb hasonlított a szovjet rendszerére. Példaként, a
Szovjetunió elzá rkó zott az amerikai gazdasá gi Marshall- segélytő l. Még
1946-ban a nyílt szembená llá s kezdetekor Churchill fultonibeszédében
elmondta, hogy szovjetizá lni pró bá ljá k Kelet-Euró pá t és ez ellen fel kell
lépniü k. Szinte mindenben a sztá lini modellt kö vették: kö telező vé tették az
orosz nyelv tanulá sá t, személyi kultusz alakult ki, kollektivizá ltá k a
mező gazdasá got. 1949-ben kö zö s gazdasá gi szö vetséget hoztak létre, majd
1951-ben a Varsó i Szerző dés megkö tésével katonai szö vetségbe kerü ltek. Az
egypá rti diktatú ra kiépítése megmutatkozott má r mikor listá s szavazá sokra
kerü lt sor, majd mikor megalakult az SZKP felszá moltá k a
tö bbpá rtrendszert és á llampá rton belü li tisztogatá sokba kezdtek. 1947-ben
létrehoztá k a Kominformot, ami a kelet- euró pai orszá gokban mű kö dő
kommunista pá rtokat tá jékoztatta. 49-re felszá moltak minden civil kézben
lévő szervezetet (ú jsá gok, színhá zak), ezzel teljessé vá lt a totá lis á llam
kialakítá sa.