A „nagy háború” okai

I. A nemzetközi nagyvállalatok = monopóliumok

- óriási vagyonok halmozódnak fel
- befolyásuk volt a világpolitikára is
- egyre több gyarmatot szerettek volna
 a századfordulóra nincs több szabad terület, nem lehet több gyarmatot szerezni
 nagy gyarmatbirodalommal rendelkezik: Anglia, Franciaország
↕
 kevés gyarmata van, többet szeretne: Németország, Olaszország →
 harcra készülnek →
 fegyverkezési verseny megindulása
II. A főbb válsággócok
1.) A Balkán-félszigeten kialakult ellentétek
- területszerzési igények
 OMM
 Oroszország
 Olaszország
 Törökország
- politikai, gazdasági befolyás megszerzése a térség fölött
 Anglia
 Franciaország
2.) Flottaépítési verseny
- Anglia ↔ Németország
3.) A visszavágás (revans) kényszere
- Franciaország ↔ Németország
 a franciák elégtételt akartak a francia-porosz háborúban elszenvedett
vereségükért
 vissza akarták kapni az elvesztett területeket (Elzász, Lotharingia)
III. Háborús szövetségek kialakulása
1.) Központi hatalmak
a) Tagjai:
- Németország Bulgária
- Osztrák-Magyar Monarchia Törökország
- Olaszország
2.) Antant
a) Entente Cordiale (’antant kordiál’) = szívélyes szerződés
- francia-angol egyezmény:
● a vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezik
● az egyezmény célja: közösen tudjanak fellépni Németország gyarmatszerző
igényeivel szemben
b) Tagjai:
- Anglia Szerbia
- Franciaország Románia
- Oroszország USA
A világ gazdasági felosztása
˗ a vezető tőkés országok között kíméletlen harc folyik a piacok megszerzéséért
˗ a monopóliumok kilépnek a saját országuk határain
(olaj, elektronika, autógyártás)
˗ a monopolvállalatok megszerzik maguknak a világ gazdaságának egy-egy ágát
Harc a világ területi újrafelosztásáért
˗ új piacokra, új nyersanyagforrásokra van szükségük → gyarmatosítás
˗ az ipari fejlődésbe később bekapcsolódó országok később jutottak el a
gyarmatosítás szintjére
˗ addigra a legtöbb Európán kívüli terület már valamelyik ország gyarmata volt
˗ követelték a világ gyarmatainak újrafelosztását