Kábító fájdalomcsillapító adása enterálisan

Kábító fájdalomcsillapítók azok a vegyületek, amelyek az öntudat megtartása mellett emelik a

fájdalom ingerküszöbét, vagy megváltoztatják a fájdalom élményjellegét.
A fájdalom szövetkárosodás, sérülés, vagy szöveti hypoxia miatt lép fel.

1. Fájdalom receptorok érzékenységének csökkentése: nem szteroid és szteroid

gyulladáscsökkentőkkel

Nem szteroid:

- Előnye: Ezek a gyógyszerek úgy hatnak, hogy gátolják a szervezetben a fájdalomgeneráló

vegyületek, az ím. prosztaglandinok termelődését. A „kártékony” prosztaglandinok termelését a
ciklo-oxigenáz nevű enzim gátlásával akadályozzák meg

- Hátránya: Sajnos azonban a ciklo-oxigenáz gátlásán kívül a hagyományos nem szteroid

gyulladásgátlók a COX-1 enzimet is gátolják, amely pedig a „hasznos” prosztaglandin termelésében
vesz részt. Ez a fajta prosztaglandin a nyálkahártya regenerálásával védi az emésztőrendszert az
állandóan jelen lévő savas és maró emésztőnedvek károsító hatása ellen. A vényre kapható, nagy
hatású nem szteroid gyulladásgátlók tehát nagyobb valószínűséggel okoznak panaszokat, mint a
vény nélkül kaphatók

Szteroid:

- Előnye: Szintetikus szteroidokkal pótolhatjuk ezen hormonok hiányát, valamint nagyobb

mennyiségben alkalmazva számos gyulladásos jellegű betegség orvosolható velük.

- Hátránya: A szintetikus készítmények egy része az aldoszteron hatásait is utánozza, ez

mellékhatások kialakulásához vezethet. Szintetikus kortikoszteroidokat alkalmazva a kortizon
szerteágazó élettani hatásai felerősödhetnek, és mellékhatás formájában jelentkezhetnek, különösen
nagy dózisban és/vagy a hosszú távon alkalmazva.

2. Az ingerület kialakulásának gátlása a receptorokon: helyi érzéstelenítőkkel

- Előnyei:
 Kíméletes
 Teljes fájdalommentességet biztosít
 Jól ellazítja az érzéstelenített terület izomzatát
 Csak egyféle gyógyszer alkalmazását igényli, így kisebb az esetleges gyógyszer-kölcsönhatások
esélye
 Kivitelezése nem igényel bonyolult eszközparkot
 Közvetlenül a műtét után a beteg ehet-ihat, ha a műtét jellege ezt megengedi
 Utána nincs az általános érzéstelenítésre (narcosis) jellemző kábultság

- Hátrányai:

 Hatása viszonylag lassan áll be, ezért sürgős beavatkozáshoz nem alkalmas
 Hatástartama miatt nem előnyös rövid, ambuláns beavatkozásokhoz

3. Az ingerület terjedésének gátlása: regionális idegblokáddal

- Előnyei:

• Kisebb anesztetikum/opioid igény

• Gyorsabb−kellemesebb ébredés

• Posztoperatív: a mély sóhajtásra, köhögésre, mozgásra jelentkező dinamikus fájdalmat csak

Folyamatos neuraxiális vagy perifériás idegblokád képes megfelelően csillapítani

• Dinamikus fájdalom nélkül kevesebb a szövődmény

- Hátrányai:

• A szúráshoz, valamint az érzéstelenség beállásához idő kell

• A megfelelő sikeresség gyakorlatot igényel

• Neurológiai szövődménytől való félelem

4. A fájdalom megszüntetése centrálisan ható ópioid fájdalomcsillapítókkal, vagy általános

érzéstelenítéssel (Narkózis)

1. Ópioid fájdalomcsillapítók: legerősebb analgetikumok.

- Előnyei: Nagyon hatékonyak a fájdalom enyhítésében

- Hátrányai: Sok a mellékhatásuk, és a használat során idővel egyre nagyobb adagokra van
szüksége a betegnek

2. Általános érzéstelenítés:

- Előnyei:

• A beteg nincs tudatánál, nem emlékszik vissza a beavatkozásra

• Fokozatosan mélyül a narkózis szintje, kialakul a fájdalmatlanság, csökken a reflexaktivitás és

fokozódik az izomellazulás

- Hátrányai:

• Számos mellékhatással rendelkezik

• A fájdalmon kívül a hőérzés, helyzetérzés, mozgásérzés, tapintásérzés is megszűnik és ennek

hatása az egész szervezetre kiterjed

5. A fájdalom érzet módosítása anxiolytikum, antidepresszánsok segítségével

- Előnye: A betegeknél jelentős javulást értek el, azokkal szemben, akik placebot kaptak

- Hátránya: Agykárosodást, mellrákot, korai halált okoznak

Kábító fájdalomcsillapítók: Az opioid (kábító) fájdalomcsillapítók a legerősebb analgetikumok.

A fájdalom ellenes terápia alapkövét képezik súlyos, akut fájdalom és daganat vagy egyéb súlyos
betegség okozta krónikus fájdalom esetén.

Különösen azért részesítik előnyben ezt a gyógyszercsoportot, mert igen hatékonyan csökkenti a
fájdalmat.

Alkalmazásuk a nem daganatos eredetű krónikus fájdalom kezelésére, bár az utóbbi időben egyre
inkább elfogadottá válik, még mindig nem mondható bevett gyakorlatnak.

Opioidokat nem lehet mindenkinek adni.

Mindegyik opioid vegyület a mákból nyerhető természetes anyaggal, a morfinnal mutat szerkezeti
hasonlóságot, bár néhányat más növényekből vonnak ki, többet laboratóriumokban állítanak elő.

A morfinszármazékoknak számos mellékhatásuk van.

Az akut fájdalom kezelésére adott opioidok gyakran okoznak kábultságot.

A legtöbb kábító fájdalomcsillapítót tartósan szedő beteg megszokja ezt a hatást, és nem lesz kábult
a szertől.

Azoknak, akiknél ez a megszokás nem alakul ki, adható esetleg stimuláns szer, például metilfenidát,
melytől éberek lesznek és figyelmük is javul.

Az opioidok okozhatnak zavartságot, kiváltképp idős betegekben.

Gyakori mellékhatás a székrekedés és a vizeletretenció, melyek főleg idős emberekben fordulnak

elő.

Az opiátok az akut fájdalom kezelésében lényeges szerepet játszanak.

Műtét után gyakran adják ezeket a szereket.

A fájdalom átmeneti súlyosbodása esetén, gyógytorna során, és a kötéscsere idejére az opiát dózisát
megemelhetik, vagy a kezelést kiegészíthetik egyéb (pl. nem-szteroid gyulladásgátló) szerrel is.
Ahogy a fájdalom alábbhagy, az orvos csökkenti az opioiddózist, majd áttér egyéb -nem opiát-
szerre.

Enterális bejuttatás: Tápcsatornába való bejuttatás.

 szájon át (per os)

Hatás kialakulása függ:

- fájdalom nagysága

- gyomor állapota

- életkor

Hatás kialakulása:
- felnőttnél átlag 30 – 45 perc

- gyereknél átlag 20 – 25 perc

 végbélen át (per rectum)

Hatás kialakulása: 10 – 15 perc

Specialitása, hogy a hatóanyag a máj megkerülésével jut el a kötődési helyre.