Csordás Erősáramú Tervezés És Szerelés Kézikönyve

CSORDÁS LÁSZLÓ
ERŐSÁRAMÚ TERVEZÉS
ES SZERELÉS KÉZIKÖNYVE
CSORDÁS LÁSZLÓ
ERŐSÁRAMÜ TERVEZÉS
ÉS SZERELÉS KÉZIKÖNYVE
2. ÁTDOLGOZOTT KIADÁS
MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 1966

Lektorálta és az átdolgozást szakmailag ellenőrizte:
DR. K ÖVE Sí F E R E N C
oki. gépészmérnök
és
DR. TA K Y FERENC
oki. gépészmérnök
Copr.: Csordás László, 1956
ETO: 621,31/.32(021); 628.9(021); 621.3.01; 621.355; 621.36 749— i— 6669
Felelős vezető: Solt Sándor igazgató

Felelős szerkesztő: Guller Jánosné villamosmérnök
Műszaki vezető: Tamás László
Műszaki szerkesztő: Kaszala József
A könyv formátuma: AJ5 — Ívterjedelme: 60,5 (A/5)
Ábrák száma: 851 — Példányszám: 4350
Papír minősége: 50 g biblianyomó — Betficsalád és méret: Extended, pt/pt
Azonossági szám: 40 789 — Mü: 749—i—6669
Készült az MSZ 5601— 59 és 5602— 55 szerint
66.61668 Akadémiai Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bemát György
TARTALOMJEGYZÉK
E lőszó.................................................................................................................. 15
I. fejezet
Általános rész
1. Mértékek és mértékegységek ........................................... 17

2. Mechanika és szilárdságtan ............................................... 20
3. Anyagismeret............................................................................................... 24
4. Felületek és köb tartalm ak............... 30
5. Trigonometria ....................................................... 34
6. Számolás komplex számokkal ................................................................. 43
II. fejezet
Általános elektrotechnika
1. Elektrotechnikai egységek és jelölések.................................................... 51

2. Egyenáramú áramkörök ........................................................................... 53
3. Váltakozóáramú áram körök................................................................... 60
4. Háromfázisú áramok és áram körök....................................... 73
5. A szimmetrikus összetevők módszere....................... 82
6. Feszültségek és periódusszámok ................. 85
7. Átszámítási táblázatok ............................................................................. 87
III. fejezet
Zárlati áramok
1. Zárlati jelenségek lefolyása............................................... 96

2. A zárlatok fa jtá i......................................................................................... 99
3. A zárlati energiapálya részimpedanciái.................................................. 101
4. A zárlati áramok számítása..................................................................... 110
5. Merev feszültségű hálózatok zárlativiszonyai ...................................... 120
6. A zárlati áramok csökkentése............................. 124
8 TARTALOMJEGYZÉK
G) Fénycsövek.................................................................. 413
D) Neoncsövek . . . . . . . . 1................ ........... .......... ........................... 421
3. Világítótestek............................................................................................... 423
A) Fénytechnikai an ya gok ................................................................ 423
B) Világítótest-típusok......................................................................... 425
G) Tervezési irányelvek...................................................................... 428
4. Világítástechnikai méretezés .................................................................... 434
A ) A megvilágítás ............................................................................... 434
B ) Méretezés zárt térben ................................................................. 447
- G) Szabadtéri világítás méretezése.................................................... 466
D) Útvonalak világítása vonalszerű fényforrásokkal ................... 471
V II. fejezet
Ipari terhelések
1. Motorok . . . ............................ 477
A) Hajtó- és terhelőnyomaték.......................................................... 477
B) Egyenáramú motorok ................................................................... 489
a) Sönt- (párhuzamos) gerjesztésű motorok ........................ 489
b) Soros gerjesztésű m o to ro k ................................................. 490
c) Vegyes gerjesztésű vagy kompaund motorok .................. 490
d) Fordulatszámszabályozás .................................................... 491
e) Indítás ........................... 493
G) Váltakozóáramú aszinkron motorok ........................................ 496
a) Üzemi tulajdonságok........................................................... 496
b) Indítás ............................................. *................................... 496
c) Fordulatszámszabályozás .................................................... 500
D) Egyfázisú indukciós m otorok....................................................... 514
E) Szinkron motorok ......................................................................... 516
a) Üzemi tulajdonságok............................................................ 516
b) Szinkron motorok indítása.................................................. 518
F) A motorok melegedése ................................................................. 519
G) Motorvédelem ................................................................................. 523
H) K apcsolók......................................................................................... 533
a) Érintkezők............................................................................. 533
b) Ivoltás ................................................................................... 534
c) Működtetés ........................................................................... 534
d) Szerkezet ............................................................................... 536
I ) Motorok védettsége ....................................................................... 550
K) Motor típusok .................................................................................. 552
TARTALOMJEGYZÉK 9
2. Termikus terhelések......................................... ........... ............................ 557

A ) Alapismeretek ........................................... .................. ................. 557
B) Ellenállásanyagok............... ............................. ......... v . . . .......... 558
C) Hőtechnikai szigetelőanyagok .................................................... 560
D) Fűtési rendszerek ............................................... ........................... 560
a) Ellenállásfűtés....................................................................... 560
b) Elektródfűtés ..................................................................... 565
c) ívfűtés ................................................................................... 565
d) Indukciós fű tés..................................................................... 565
e) Hegesztés............................................................................... 565
3. Aszimmetrikus terhelések ......................................... .............................. 565
V III. fejezet
Egyidejűség
1. Ipartelepek egyidejűségi tényezője .......................................................... 569
2. Nem ipari jellegű épületek egyidejűségi tényezője ............................ 575
IX . fejezet
Télj esítménytényezo
1. Alapfogalmak.................................................................................. 578
A ) Hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény.............................. 578
B) A teljesítménytényező hatása ..................................................... 579
C) A rossz teljesítménytényező okai ............................................... 581
2. A teljesítménytényező javítása ............................................................... 583
A ) A teljesítménytényező javítása a meddő teljesítmény-igény
csökkentésével................................................................................. 583
B) A szükséges kapacitív meddő teljesítmény számítása ............ 584
C) Meddő termelése sztatikus kondenzátorokkal................. 587
a) Rezonanciajelenségek....................................... 589
b) Kondenzátor bekapcsolása.................................................. 591
c) Kondenzátor kikapcsolása .................................................. 591
d) Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása .......................... 591
e) Kondenzátorok kisütése..................................................... 591
f) Kondenzátor zárlati áram körben...................................... 593
g) Kondenzátorok védelm e..................................................... 593
D) Meddő termelése forgógépekkel ................................................. 593
E) A fázisjavítás rendszerei ............................................................. 594
a) Központos kompenzáció............. 594
b) Csoportos kompenzáció....................................... 596
c) Egyedi kompenzáció ........................................................... 598
F) Fázisjavító berendezések önműködő szabályozása.................... 602
10 TARTALOMJEGYZÉK
3. Kondenzátorok telepítése, szerelése és üzeme ...................................... 604

A ) Egyedi tervezésű kondenzátorberendezések .............................. 605
B) Előregyártott kondenzátorberendezések...................................... 607
C) Szab vány előír á s o k ........................................................................... 610
4. A fázisjavító berendezések üzem e........................................................... 612
X. fejezet
Transzformátorok
1. Transzformátoradatok ............................................................................... 614
A) Az MSZ előírásai ........................................................................... 614
B) A transzformátorok műszaki adatai........................................... 615
a) Hatásfok ............................................................................... 615
b) Feszültségváltó zás induktívterheléskor ............................ 617
c) Melegedés............................................................................... 617
d) Zárlatbiztonság..................................................................... 617
e) Túlterhelés............................................................................. 618
C) Transzformátorok hűtése............................................................... 619
D) A transzformátorok szerelvényei................................................. 625
2. Különleges transzformátorok ................................................................... 626
3. Transzformátorok ü zem e........................................................................... 626
A ) Transzformátorok párhuzamos üzeme ........................................ 626
B) Transzformátorvédelem ................................................................. 627
4. Transzformátorok méretei és helyszükséglete....................................... 631
A ) Transzformátorok m éretei............................................................. 631
B) Transzformátorkamrák................................................................... 631
C) Városi kábelhálózati transzformátorállomások .......................... 638
D) Szabadtéri transzformátorok......................................................... 641
E) Oszloptranszformátorok ............................................................... 643
5. Transzformátorok üzemi földelése........................................................... 651
X I. fejezet
Kapcsolóberendezések
1. Gyűjtősínrendszerek................................................................................. 652
A ) Egyes gyűjtősínek ......................................................................... 652
B) Segédsínes berendezés ................................................................... 653
C) Kettős gyűjtősínek......................................................................... 657
TARTALOMJEGYZÉK 11
2. Nagyfeszültségű megszakítók ......................... 657

A) Nagyolajterű megszakítók.............................................................. 657
B) Olajszegény megszakítók............................................................... 659
C) Légnyomásos megszakítók ....................... 664
D) Expanziós megszakítók ............................................................... 667
E) Kisolajterű megszakítók ............................................................... 668
F) Terhelésszakaszolók......................................................................... 672
3. Megszakítók m űködtetése............................................... 673
A) Kézi működtetés............................................................................. 673
B) Erőtárolós működtetés............... 674
G) Mágneses működtetés..................................................................... 678
D) Motoros működtetés....................................................................... 679
E) Sűrítettlevegős működtetés (présléghajtás) ................................ 682
4. Kapcsolóberendezések segédenergiaforrásai ............................................ 686
A ) Akkumulátortelep ......................................................................... 686
a) A szükséges akkumulátorkapacitás megállapítása ........ 687
b) Az akkumulátorok tö lté s e .................................................. 688
B) Légsűrítő berendezések ................................................................. 691
a) A szükséges levegőmennyiség megállapítása .................. 691
b) Légtartányok, kompresszorok és csővezetékek méretezése 692
c) Kompresszortelepek............................................................. 693
d) Kompresszortelepek kapcsolása.......................................... 695
5. Kioldok és relék ....................................................................................... 696
A ) K io ld o k ............................................................................................. 696
B) R e lé k ............................................................................................., . 698
6. Reteszelés ............................................................. 703
A ) A reteszelés módjai ....................................................................... 703
B) Villamos reteszelés kapcsolása...................................................... 705
7. Kisfeszültségű megszakítók....................................................................... 706
A) MK III. s. középteljesítményű száraz megszakító .................. 706
B) MN III. s. nagyteljesítményű száraz megszakító .................. 708
C) MG III. nagyteljesítményű száraz megszakító.......................... 712
D) ST III/200 típusú kisteljesítményű száraz m egszakító............ 712
E) MP III. kisteljesítményű száraz megszakító.............................. 713
8. Nagyfeszültségű elosztóberendezések ...................................................... 714
A ) Cellás elosztóberendezés................... 715
a) Cellák anyaga és építése ............. 715
b) Egy-gyűjtősínes, egyszintes elrendezés ............................ 720
c) Egy*gyűjtősínes, kétszintes elrendezés............................. 725
12 TARTALOMJEGYZÉK
d) Két-gyűjtősínes, egyszintes elrendezés ............................ 725

e) Két-gyűjtősínes, kétszintes elrendezés .......................... 726
B) Tokozott elosztóberendezések....................................................... 731
9* Kisfeszültségű kapcsolóberendezések....................................................... 738
A ) Kisfeszültségű cellás kapcsolóberendezések .............................. 738
a) Vasbetoncellás kapcsolóberendezés —................................ 740
b) Lemezszekrényes kapcsolóberendezések............................ 745
B) Tokozott elosztóberendezések....................................................... 758
10. Zárttéri nagyfeszültségű kapcsolóberendezések védőföldelése ............ 775
11. Mérés, jelzés, működtetés és reteszelés ................................................. 779
A) T ervek ............................................................................................... 779
a) Egyvonalas kapcsolási rajz ............................................... 779
b) Működési kapcsolási r a j z ................................................... 779
c) Szerelési vezetékrajz ........................................................... 781
d) Áramútrajz ........................................................................... 781
B) Vezénylőtáblák, asztalok és szerelvényeik ................................ 782
a) Jelrajzok és kialakításuk ................................................... 782
b) A jelrajzzal kapcsolatos készülékek.................................. 783
c) Vezénylőtáblák..................................................................... 786
d) Irányelvek a vezénylőterek építészeti kialakításához .. 788
X II. fejezet
Akkumulátorok
1. Az akkumulátorok villamos tulajdonságai ........................................... 789
A ) Osztályozás....................................................................................... 789
a) Ólom akkumulátor ........................................................... 789
b) Lúgos akkumulátorok........................................................ 789
c) Ezüst akkumulátor ............................................................ 790
B) Alapfogalmak................................................................................... 790
C) Akkumulátorok töltése és kisütése.............................................. 792
a) Ólom akkumulátorok ................................................. i . . . 792
b) Lúgos akkumulátorok......................................................... 794
c) Az akkumulátorok Összehasonlítása.................................. 795
2. Akkumulátortípusok......................................................... 795
3. Akkumulátortöltő berendezések............................................................... 800
a) Egyutas kapcsolás ......................................................... 804
b) Graetz-kapcsolás................................................................... 805
c) Ellenütemű kapcsolás ......................................................... 805
4. Akkumulátorhelyiségek ............................................................................. 814
TARTALOMJEGYZÉK 13
X I I I . fejezet
Mérések és mérőműszerek
1. Feszültségmérés........................................................................................... 821
A ) Műszerfajták ................................................................................... 821
B) Előírások és szerkezeti formák .................................................... 825
2. Áramerősség mérése ................................................................................. 827
A ) Műszerfajták ................................................................................... 827
B) Előírások és szerkezeti formák .................................................... 827
3. Galvanométerek........................................................................................... 829
4. Ellenállásmérés ........................................................................................... 830
5. Teljesítménymérés....................................................................................... 841
A ) Teljesítménymérő műszerek ......................................................... 841
B) Mérési kapcsolások ....................................................................... 842
6. Villamos munka mérése ........................................................................... 844
A ) Egyfázisú indukciós fogyasztásmérők.......................................... 845
B) Háromfázisú indukciós fogyasztásmérők.................................... 849
C) Fogyasztásmérők elhelyezése ........................................................ 853
7. Teljesítménytényező mérése ..................................................................... 855
8. Frekvenciamérés ......................................................................................... 857
9. Fázissorrend je lz ő ......................................................................................... 858
X I V . fejezet
Mérőtranszformátorok
1. Áramváltók ................................................................................................. 859
A ) Áramváltó típ u so k ......................................................................... 862
B) Áramváltók kiválasztása................................................................ 870
2. Feszültségváltók ......................................................................................... 871
A ) Feszültségváltó típusok ................................................................ 872
B) Feszültségváltók kapcsolása.......................................................... 875
X V . fejezet
Erintésvédelem
1. A villamos áram élettani hatásai .......................................................... 877

2. Érintési feszültség....................................................................................... 879
3. Földelések..................................................................................................... 885
4. Érintésvédelmi módszerek......................................................................... 890
14 TARTALOMJEGYZÉK
AJ Elszigetelés...................................................................................... 890
B) Törpefeszültség ............................................................................... 891
C) Védőelválasztás ............................................................................... 895
D) Védőföldelés..................................................................................... 896
a) Védőföldelés közvetlenül földelt hálózatokon ................ 896
b) Védőföldelés földeletlen, ill. közvetve földelt csillagpontú
hálózatokon........................................................................... 905
E) Nullázás ........................................................................................... 907
F) Védőkapcsolások ............................................................................ 919
5. Földelések egyesítése ................................................................................ 923
XVI. fejezet
Túlfeszültség- és villámvédelem
A ) Villamos hálózatok ésberendezések túlfeszültségvédelme . . . . 925

B) Épületek villámvédelme ............................................................... 937
Terv jelek ............................................................................................................ 945
Irodalom ............................................................................................................. 957
Tárgymutató ..................................................................................................... 959

ELŐSZÓ
E könyv az erősáramú villamos berendezéseket tervező, kivitelező és üzemel

tető vállalatok igényeit kívánja kielégíteni. A z erősáramú berendezések fogalom
körébe sorolja mindazokat a 35 kV feszültséghatár alá eső világítási, erőátviteli
és hálózati berendezéseket, amelyek ipartelepeket, lakó- és irodaépületeket látnak
el energiával, ill. azok biztonságos üzemét szolgálják.
Célom az volt, hogy az erősáramú berendezésekkel foglalkozó tervezők,
kivitelező és üzemi dolgozók részére a villamos anyagokra, szerelvényekre és
készülékekre vonatkozó fontosabb adatokat összefoglaljam. Gyakran előfordul
u i h o g y az ezekre vonatkozó adatokat csak hosszas keresgélés után lehet gyári
katalógusokban, könyvekben vagy szabványokban megtalálni. Ezt a munkát
kívántam megkönnyíteni azzal, hogy egy műbe gyűjtöttem össze a leggyakrabban
szükséges adatokat és a legfontosabb előírásokat. Természetesen előfordulhat,
hogy időközben bizonyos adatok, előírások és készülékek megváltoztak, de ezek
a változások legtöbb esetben nem olyan mérvűek, hogy a könyvben szereplő ada
tok legalább tájékoztatásként ne volnának használhatók.
A könyvnek nincs pedagógiai célja : a képletek, levezetések, számítási
eljárások ismertetése elsősorban emlékeztető. Elméleti kérdések bővebb tárgyalása
helyett elsősorban a gyakorlati kérdésekre igyekeztem gondot fordítani, ideértve
a példákat is.
Nyilvánvaló, hogy az a cél, amelyet könyvem írásakor, ill. átdolgozásakor
kitűztem, az anyag nagy terjedelme miatt csak részben valósulhatott meg; de ha
ezt csak megközelítenem sikerült is, már akkor is hasznos segédeszköz lehet az
erősáramú berendezésekkel foglalkozók kezében.
Célszerűségi okokból ez a kiadás egy kötetbe összevonva jelenik meg, anélkül
azonban, hogy az első kiadás két kötetében megjelent anyag tartalmilag csökkenne.
Fel kívánom hívni az Olvasó figyelmét arra, hogy bár mindenben igyekeztem
a legújabb szabványok előírásait figyelembe venni, az M S Z 92 00/2-nek a három
fázisú hálózat fázisainak kötelező R S T jelölését nem tartottam be, hanem
megtartottam az első kiadás A B C jelé t; így a régi ábraanyag nagy részét
felhasználhattam. Az ábraanyagnak az új jelölések szerinti átdolgozása egyébként
is csak a szabvány ,,szellemében” volt lehetséges, mivel a szabvány a kézirat
megmunkálásának lezárásakor még nem teljes.
Köszönetem fejezem ki D r. K ö v e s s i F e r e n c n e k és D r. T a k y
F e r e n c nek a lektorálás fárasztó munkájáért és a számos jó tanácsért, ame
lyekkel támogattak munkámban.
CSORDÁS LÁSZLÓ
ok i. gépévszmérnök
I. F E J E Z E T
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. M ÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEGYSEGEK
A mérésügyről szóló 50/1960. sz. Korm. rendelet a mértékekre, ül.

a mértékegységekre a következőképpen intézkedik.
Hossz-, terület- és térfogatmértékek. A hosszúság mértékegysége a méter
(m). A méter a 86-os tömegszámú kripton atom 2p l0 és 2p. energiaszintjei
közötti átmenetnek megfelelő sugárzás vákuumban mért hullámhosszú
ságának 1 650 763,73-szorosa. A Magyar Népköztársaságban a hosszúság
alapmértéke az Országos Mé-
résügyi Hivatal által őrzött L
platina—iridium méterrúd. Hosszmértékek
A hosszegység négyzete
a felületegység, köbe a tér Megnevezés Jel m cm mm
fogategység. A méterrendsze :
ren alapuló hossz-, felület- és Méter m 1 102 103
térfogategységeket az 1.—3. Deciméter dm 1 0 "1 10 102
táblázat tünteti fel. Centiméter cm 1 0"2 1 1 10
Milliméter mm 1 0 "5 1 1 0 -1 1
Gyakran előfordulnak Mikrométer* fim io -• 1 0 -4 1 0 "3
hüvelykben (coliban) vagy Nanométer nm 1 0 "9 1 0 -7 10- 6
lábban megadott hosszmér Kilométer km 10® 105 10«
tékek, és ezért a 4. táblázat
néhány adat átszámítását
♦Mikrométer elnevezés és a gm jel helyett a mikron elnevezés,
tartalmazza hüvelykből, ill. ill. a ¡i jel is használható. Irodalomban előfordul még: milli-
lábból mm-re. A láb- és hü mikron: 1 m fi — 10-2 p,; mikromikron: lfifj, = nano-
velyk-mértékrendszerben a mikron: 1 n fx = 10~ V ; pikomikron: 1 p ¡x = 1 0 "12 f i ; áng-
váitószám 12, tehát 1 láb = ström: 1 Á = 10"4 ja.
= 12 hüvelyk. 1 hüvelyk (el
fogadott kerekítéssel) = 25,4
mm, és így 1 láb = 304,8 mm. 2. táblázat
Felületmértékek
A tömeg mértékegysége
a kilogramm (kg). Alapmér m2 dm8 cm8
Megnevezés Jel
téke a Magyar Népköztár
saság területén annak a pla 1 10* 104
Négyzetméter m2
tina—iridium hengernek a N égy zetdeciméter 1 dm2 io -2 1 102
tömege, amelyet az Országos N égy zetmilliméter mm* io -• 104 io -2
Ár* a 108 — —
Mérésügyi Hivatal Őriz; ez — —
Hektár* 1 ha 104
a nemzetközi tömegalapmér- N égyzetkilométer ¡ km2 10«
téknek a 16. számú mása. A
tömegmértékeket az 5. táb
lázat tartalmazza. ♦Csak földterület meghatározására használható.
2 Csordás: Erősáramú kézikönyv

18 ÁLTALÁNOS RÉSZ
3. táblázat
Térfogatmértékek
Megnevezés Jel ms dm3= l cm* mm3
Köbméter m3 1 103 10* 10*

Köbdeciméter
( = liter) d m *= l io -3 1 103 10*
Köbcentiméter cm3 10" « 10 3 1 103
Köbmilliméter mm3 10- * 10-• 1 0 -3 1
Hektoliter hl io -1 10* 105 108
Deciliter dl 10” 4 1 0 -1 10* 105
Centiliter i cl 1 0 '6 1 0 -8 10 104
Milliliter ml 10-* 1 0 -3 1 103
1
4. táblázat
Hüvelyk-milliméter átszámítás*
Hüvelyk 1/16 1/8 3/16 1/4 3/8 1/2 5/8 3/4

mm 1,587 3,175 4,762 6,350 9,525 12,700 1 15,875 19,050
Hüvelyk 7/8 1 2 3 4 5 6 7
mm 22,225 25,400 50,799 76,199 101,60 127,00 1152,400 177,80
Hüvelyk 8 9 10 11 12 = 1 láb !
mm 203,20 228,60 254,00 279,39 304,79
i1
♦Részletes átszámítási táblázatot tartalmaz az MSZ 158.
5. táblázaf
T ö m egm ér tékek
Mérőszám
Megnevezés Jel Főbb átszámítások g-ban
Mikrogramm y 1 y = 0,001 mg io -6
Milligramm mg 1 mg = 1000 y io -*
Centigramm cg 1 cg = 10 mg 1 0 "8
Decigramm dg 1 dg = 10 cg; 100 mg IO“ 1
Gramm g 1 g = 10 dg; 100 cg; 1000 mg 10°
Dekagramm dkg 1 dkg = 10 g 101
Kilogramm kg 1 kg = 1000 g 10*
Métermázsa q 1 q = 100 kg 10*
Tonna t 1 t = 10 q = 1000 kg 10*
Az idő egysége a másodperc. Jelzése s. Használatos mértékek még az óra

(h) és a perc (min). A másodperc és óra között az összefüggést a 6. táblázat
tünteti fel.
Az erő mértékegysége a newton, jele N. 1 N erő 1 kg tömeget 1 s alatt
1 m s-1 sebességre gyorsít fel.
Gyakorlatban az erőkilogramm-egység használatos, jele kp. 1 kp
súlyú az 1 kg nyugvó tömegű test, ha g = 9,81 m s-2. Ha félreértést nem
okoz, használható a kg jel is. 1 kp = 9,81 N. IN = 0,102 kp.
MÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 19
6. táblázat 7. táblázat
Időegységek Energia- és teljesítményegységek
1 h 1 nap 1 ér 1W 0,239 kcals

1 kW 1,36 LE 102 mkps- 1
8 3600 86 400 3156 •107 1 Wh 0,860 kcal 367 mkp
min 60 1440 526 000 1 kWh 860 kcal 367 000 mkp
h 1 24 8 766 1 Ws 0,239 kcal 1 joule
1 LE 736 W 75 mkps“ 1
1 mkps-1 9,81 W
1 mkp 0,002392 kcal
1 kcal 4,18 joule
1 kcal 4,27 mkp
A munka, energia, hőmennyiség mértékegysége a joule, jele: J. 1 J munkát

végez 1 N erő saját hatásvonalába eső 1 m úton. 1 J = 1 Nm = 0,102 mkp =
= 1 Ws, 1 W h = 3600 J.
Kizárólag hőmennyiség mérésére használatos mértékegység a kalória,
jele: cal. 1 cal = 4,1868 J, 1 J = 0,2341 cal, 103 cal = 1 kcal (1. a 7. táblá
zatot).
A teljesítmény mértékegysége a watt, jele: W . 1 W a teljesítménye az
1 s alatt elvégzett 1 J munkának. 1 W = 1 J s _1. A gyakorlatban előforduló
többszörösei; 103 W = 1 kW, 106 W = 1 MW, 109 W = 1 GW. Kisebb
teljesítményt mW-ban mérünk, 1 m W = 10~3 W . További teljesítmény -
egység a lóerő, jele: LE. 1 LE = 736 W = 75 mkps” 1 (1. a 8. táblázatot).
A nyomás mértékegysége: N m -2. 105N m -2= l bar, 1 mbar = 102 N m ~2=
= 10 ~3 bar. Gyakorlatban a kpcm -2 egység használatos, 1 kp cm -2 =
8. táblázat
kW átszámítása LE-re
1 kW = 1,36 LE 1 LE = 0,736 kW
1,00 1,36 1,90 2,58 2,80 3,81 4,4 5,98 6,2 8,43 8,0 10,9
1,05 1,43 1,95 2,65 2,85 3,88 4,5 6,12 6,3 8,57 8,1 11,0
1,10 1,50 2,00 2,72 2,90 3,94 4,6 6,26 6,4 8,70 8,2 11,1
1,15 1,56 2,05 2,79 2,95 4,01 4,7 6,39 6,5 8,84 8,3 11,3
1,20 1,63 2,10 2,86 3,00 4,08 4,8 6,53 6,6 8,98 8,4 11,4
1,25 1,70 2,15 2,92 3,1 4,22 4,9 6,66 6,7 9,11 8,5 11,6
1,30 1,77 2,20 2,99 3,2 4,35 5,0 6,80 6,8 9,25 8,6 11,7
1,35 1,84 2,25 3,06 3,3 4,49 5,1 6,94 6,9 9,38 8,7 11,8
1,40 1,90 2,30 3,13 3,4 4,62 5,2 7,07 7,0 9,52 8,8 12,0
1,45 1,97 2,35 3,20 3,5 4,67 5,3 9,66 7,1 9,66 8,9 12,1
1,50 2,04 2,40 3,26 3,6 4,90 5,4 7,34 7,2 9,79 9,0 12,24
1,55 2,11 2,45 3,33 3,7 5,03 5,5 7,48 7,3 9,93 9,1 12,38
1,60 2,18 2,50 3,40 3,8 5,17 5,6 7,62 7,4 10,1 9,2 12,51
1,65 2,24 2,55 3,47 3,9 5,30 5,7 7,75 7,5 10,2 9,3 12,65
1,70 2,31 2,60 3,54 4,0 5,44 5,8 7,89 7,6 10,3 9,4 12,78
1,75 2,38 2,65 3,60 4,1 5,58 5,9 8,02 7,7 10,5 9,5 12,92
1,80 2,45 2,70 3,67 4,2 5,71 6,0 8,16 7,8 10,6 9,6 13,06
1,85 2,52 2,75 3,74 4,3 5,85 6,1 8,30 7,9 10,7 9,7 13,19
9,8 13,33
9,9 13,46
10,0 13,60
2*
5|
1 at = 98066,5 N m ~2=0,981 bar. A normális légköri nyomás: 101 325 N /m ” 2,
ezt fizikai atoszférának is nevezik, jele atm. 1 atm = 760 torr.
A hőmérséklet mértékegysége Kelvin-fok, jele K °. 1 K ° a víz hármas
pontja termodinamikai hőmérsékletének 273,16-od része. További hőmér
sékletegység a C°. 0 C° = 273,15 K °. A hőmérsékletkülönbség mérőszáma
K °-ban és C°-ban azonos. Az átszámítást a régebben használt Reaumur-
és Fahrenheit-skálákra a 9. táblázat közli.
Az egységek többszörösének és részei-
9. táblai nek jelzése:
Fontosabb hőmérsékleti értékek átszámítása Tera (T) = 1012 = 1 000 000 000 000
Giga (G ) = 109 = 1 000 000 000
Celsius Reaumur Fahrenheit M ega (M ) = 10« = 1 000 000
kilo (k) = 108 — 1 000
hektó (h) = 102 = 100
-2 7 3 ° -2 1 8 ,4 ° -4 5 9 ,4 ° deka (dk ) = 101 = 10
- 17,8° -1 4 ,2 2 ° ±0° deci (d) = 1 0 "1 = 0,1
-4-0° 4-0° ±32° cen ti = 1 0 "2 = 0,01
(c)
+ 1° + 0 ,8 ° + 33,8° m illi (m ) = 1 0 -3 = 0,001
+20° + 16° + 68° m ikro = 10"* =
(fi) 0,000 001
-flOO0 + 80° + 212° nano (n) = 1 0 "9 = 0,000 000 001
p ik o (P) = 1 0 "12 = 0,000 000 000 001
2. MECHANIKA ÉS SZILÁRDSÁGTAN
a) Mechanika
Jelek:
A m unka, m kp Q a szabadesés gyorsulása = 9,81 ms~
O súly, kp rn töm eg, kg (in = G/g)
M n yom aték , m kp n fordulat, 1/m in
N teljesítm ény m kp/s r rádiusz, m
AkW teljesítm ény, kW s út, m
A le teljesítm ény, L E t idő, s
P erő, kp V sebesség, m /s
Z centrifugális erő, k p OJ szögsebesség, rad/s
A leggyakrabban előforduló összefüggéseket az alábbi képletek fejezik ki:

m
A = Ps = v2 = Nt mkp;
¿4
Mn
^kW = "974 kW;
Mn
Atle = 716 LE;
N = = — = Pv mkp/s;
t t
974JVkw 16ATLE
M = Pv = mkp;
n n
s c , ,, 2nrn
v — ; íorgomozgas eseten: v = —^r— m/s;
t oO
ATkw 102 N LE75 _ ,
P — Üli-----------—----- ; Z = mcab = — kp;
v V r
MECHANIKA ÉS SZILÁRDSÁGTAN 21
b) Szilárdságtan
Ha valamely F cm2 keresztmetszetű rudat P kp erővel húzásra vagy
nyomásra veszünk igénybe, akkor a rúdban keletkező g feszültség P = Fa
összefüggés alapján:
ff = - y kp/cm2 .
Ha a húzásra igénybe vett l hosszúságú rúd hosszváltozása A, akkor

nyúlása € = Afi. A nyúlás az arányossági határon belül egyenesen arányos
a o feszültséggel. A feszültség és a nyúlás hányadosa — az arányossági hatá
ron belül — egyenlő az E rugalmassági tényezővel, amelynek mértékegysége
kp/cm2. Tájékoztató értékei:
Rugalmassági
tényező Acél Réz Alumínium
1 1
E (kp/cm 2) 2 100 000 1 200 000 700 000
A kajlításra igénybe vett anyagban keletkező feszültség
G= kp/cm2 ,
ahol M a nyomaték, kpcm; K a keresztmetszeti tényező, cm3.

A K keresztmetszeti tényező számítása: valamely idomnak egy bizo
nyos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyoma téka (I cm 4) egyenlő egy
szorzattal, amelynek egyik tényezője a területelemek területe, a másik
tényező a terület elemek súlypontjai és a tengely közötti távolságnak a négy
zete. Ha a tehetetlenségi nyomatékot osztjuk a szélső szál távolságával,
akkor megkapjuk a keresztmetszeti tényezőt (K cm3). Tehát pl. b X h
cm méretű téglalap tehetetlenségi nyomatéka a b éllel párhuzamos x szimmet
riatengelyre = b •A3/12, és ha ezt osztjuk a szélső szál távolságával (h/2),
akkor a keresztmetszeti tényezőt kapjuk, azaz K x — b • k2/6 (cm3). Kör
keresztmetszetre kiszámítva:
TTf],4 TV 4
I = - A - = —r - «=< (0,0491 0,05)d4 ^ 0,7854H cm 4;
64 4
K = ~ (0,0982 0,1 )d3 ** 0,7854r3 cm3.

ÓZ 4:
Számítsuk ki ugyanígy körgyűrűre (pl. csőkeresztmetszetre). Ha D és d,

ill. R és r a körgyűrű külső, ill. belső átmérője, ill. rádiusza:
I = -A (D 4- d4)— ~ (R 1- r4) ~ 0,05(Z)4 - á 4) cm

o4 4
_ ti D 4 — d 4 ti R 4 — r4
cm 3 .
K ~ "32 D 4 R
10. táblázat
Tartók terhelése
Reakcióerő Keresztmetszeti
Terhelési módok Lehajlás
és nyomaték tényező és terhelés
Pl*
48E J
5 P l*
384 E J
P a * 6*
3 ÉJI
MECHANIKA ÉS SZILÁRDSÁGTAN 23
Befogott és kéttámaszú tartók leggyakrabban előforduló terhelési

eseteit a fellépő legnagyobb nyomatékokat, a szükséges legkisebb kereszt
metszeti tényezőket, valamint a tartók behajlását a 10. táblázat tünteti fel.
Tengelyirányban terhelt vékony rudak a terhelés bizonyos mértékén
túl kihajtanak és összeroppannak. Ezért ezeket terhelhetőség, ill. a kereszt-
metszet szükséges tehetetlenségi nyomatéka szempontjából ellenőrizni kell.
Az Euler-féle képletet használva, négy esetet különböztetünk meg (1. ábra).
I. ábra. K ihajlás
a j A rúd egyik vége befogott, a másik vége szabad:
P - pelkp.
4sPl2
x max — An in — T ÖE~ cm
b) A rúd mindkét vége tengelyirányban megtámasztott:
P - kp. r SPl2
x max — £¿2 i ’ I m i n ~ 10 Cm
c) A rúd egyik vége befogott, a másik vége tengelyirányban megtá

masztott:
P r SPl2
-
í max — SV^
kp.
* ’ min - cm
20E
d) A rúd mindkét végén befogott:
_ 40E l SPl2
x max — 0/2 F ’ An in cm 1.
Sl2 40 E
A fenti képletekben: E a rugalmassági tényező (kp/mm2); I a tehetetlen

ségi nyomaték (cm 4); P a megengedhető terhelés tengelyirányban (kp); l a
rúd hossza (cm); S a biztonsági tényező.
3. ANYAGISMERET
Az elektrotechnikában a leggyakrabban háromféle fém adataira van

szükségünk: acél, réz és alumínium, ill. annak ötvözeteire.
Acél. Minőségi szabvány MSZ 112. Hengerelt laposacél MSZ 4342;
Egyenlőszárú L-szelvény: MSZ 328; U-szelvény: MSZ 326.
11. táblázat
Ötvözetlen szerkezeti acélok szilárdsági adatai
Teljes nyúlás Hajlítóvizsgálat (a a próba

Szakító min test vastagsága)
Jel szilárdság
a haj li töskeátmérő,
al3 tas mm
kp/mm2 szöge
% fok a < 20 a>2 0
A 00.12 max. 50 90 4a
A 34.12 34... 42 30 25 180 0 0,5a
A 37.12 37...46 25 20 180 a 1,5a
A 42.12 42 .52 24 19 180 a 2a
A 44.12 44... 54 22 18 180 2a 3a
Az elektrotechnikában általános célokra (felerősítésre stb.) használt

ötvözetlen szerkezeti acélok szilárdsági adatait a 11. táblázat, szabványos
méreteit a 12 — 15. táblázatok tüntetik fel.
12 táblázat
Szögacélok mérete és adatai
N
¿3
b V r e F G
II
II
Méret
cm cm2 kp/m cm4 cm 3
i
20 x 20 x 3 20 3 3,5 2 0,60 1,12 0,88 0,39 0,28
X4 20 ! 4 3,5 2 0,64 1,45 1,14 0,48 0,35
25x25x3 25 3 3,5 2 0,73 1,42 1,12 0,79 0,45
x 4 25 4 3,5 2 0,76 1,85 1,45 1,01 0.58
X5 25 5 3,5 2 0,80 2,26 1,77 1,18 0,60
50 x 30 x 3 30 3 5 2,5 0,84 1,74 1,36 1,41 0,65
X 4 30 4 5 2,5 0,89 2,27 1,78 1,81 0,86
X5 30 5 5 2,0 0,92 2,78 2,18 2,16 1,04
55 x 3d X 4 35 4 5 2,5 1,00 2,67 2,10 2,96 1,18
x5 35 5 5 2,5 1,05 3,25 2,55 3,64 1,48
40 x 40 x 4 40 4 6 3 1,12 3,08 2,42 4,48 1,56
X5 40 5 6 3 1,16 3,79 2,97 5,43 1,91
X6 40 6 6 3 1,20 4,48 3,52 6,33 2,20
45 x 45 x 5 45 5 7 3,o 1,28 4,30 5,38 7,83 2,43
X7 45 7 7 3,5 1,36 5,86 4,60 10,4 3,31
ANYAGISMERET 25
12. táblázat folytatása
b?
II
b V r e F Q
II
Méret
cm cm2 kp/m cm4 cm3
i
50 x 50 x 5 50 5 7 3,5 1,40 4,80 ¡ 3,77 11,0 3,05
x 6 50 6 7 3,5 1,45 5,69 4,47 12,8 3,61
X 9 50 9 7 3,5 1,56 8,24 ' 6,47 17,9 5,20
55 x 55 X 6 55 6 8 4 1,56 6,31 1 4,95 17,3 4,40
X 8 55 8 8 4 1,64 8,23 j 6,46 22,1 5,72
xlO 55 10 8 4 1,72 10,1 7,90 26,3 6,97
60 x 60 X 6 60 6 8 4 1,69 6,91 5,42 22,8 5,29
X 8 60 8 8 4 1,77 9,03 1 7,09 29,1 6,88
x 10 60 10 8 4 1,85 n ,i 8,69 34,9 8,41
65 X 65 X 7 65 7 9 4,5 1,85 8,7 6,83 33,4 7,18
X 9 65 9 9 4,5 1,93 11,0 8,62 41,3 9,04
X ll 65 11 9 4,5 2,00 13,2 ! 10,3 48,8 10,8
70x 70x 7 70 7 9 4,5 1,97 9,4 7,38 42,4 8,43
x 9 70 9 9 4,5 2,05 11,9 8,34 52,6 10,6
x ll 70 11 9 4,5 2,13 14,3 11,2 61,8 12,7
75 x 75 x 7 75 7 10 5 2,09 10,1 7,94 52,4 9,67
x 8 75 8 10 5 2,13 11,5 9,05 58,9 11,0
x 10 75 10 10 5 2,21 14,1 11,1 71,4 13,5
X 12 75 12 10 5 2,29 16,7 13,1 82,4 15,8
80 X 80 x 8 80 8 10 5 2,26 12,3 9,66 72,3 12,6
XlO 80 10 10 5 2,34 15,1 11,9 87,5 15,5
x 12 80 12 10 5 2,41 17,9 14,1 102 18,2
X 14 80 14 10 5 2,48 20,6 16,1 115 20,8
90 x 90 x 9 90 9 11 5,5 2,54 15,5 12,2 116 18,0
x ll 90 11 11 5,5 2,62 18,7 14,7 138 21,6
x 13 90 13 11 5,5 2,70 21,8 17,1 158 15,1
X 16 90 16 11 5,5 2,81 26,4 20,7 186 30,1
100 X100 x 10 100 10 12 6 2,82 19,2 15,1 177 24,7
X 12 100 12 12 6 2,90 22,7 17,8 207 29,2
X 14 100 14 12 6 2,98 26,2 20,6 235 33,5
X 20 100 20 12 6 3,20 36,2 28,4 311 45,8
120x120x11 120 11 13 6,5 3,36 25,4 19,9 341 39,5
X13 120 13 13 6,5 3,44 29,7 23,3 394 46,0
X15 120 15 13 6,5 3,51 33,9 26,6 446 52,5
140x140x13 140 13 15 7,5 3,92 35,0 27,5 638 63,3
X15 140 15 15 7,5 4,00 40,0 31,4 723 72,3
x 17 140 17 15 7,5 4,08 45,0 35,3 805 81,2
160x160x15 160 15 17 8,5 4,49 46,1 36,2 1100 95,6
X 17 160 17 17 8,5 4,57 51,8 ! 40,7 1230 108
X 19 160 19 17 8,5 4,65 57,5 45,1 1350 118
180x180x16 180 16 18 9 5,02 55,4 43,5 1680 130
X 18 180 18 18 9 5,10 61,9 48,6 1870 145
X 20 180 20 18 9 5,18 68,1 i 53,7 2040 160
200x200x16 200 16 18 9 5,52 61,8 48,5 2340 162
x 18 200 18 18 9 5,60 69,1 54,3 2600 181
X 20 200 20 18 9 5,68 76,4 59,9 2850 199
w m n
y ^ *"• 13. táblázat
U idomok méretei és adatai
h b V t = r 1 € z F G Ix Kx I* Ky
í k
mm cm cm2 kp/m cm4 cm* cm 4 cm*
i
50 38 5 7 20,8 3,5 1,37 7,12 5,59 26,4 10,6 9,12 3,75
65 42 5,5 7,5 33,7 4 1,42 — 9,03 7,09 57,5 17,7 11,1 5,07
80 45 6 8 46,6 4 1,45 6,65 11,0 8,64 106 26,5 19,4 6,36
100 50 6 8,5 64,3 4,5 1,55 8,42 13,5 10,6 206 41,2 29,3 8,49
120 55 7 9 82,1 4,5 1,60 10,0 17,0 13,4 364 60,7 43,2 11,1
140 60 7 10 97,8 5 1,75 11,8 20,4 16,0 605 86,4 62,7 14,8
160 65 7,5 10,5 115,5 i 5,5 1,84 13,3 24,0 18,8 925 1 116 85,3 18,3
180 70 8 11 133,4 5,5 1,92 15,1 28,0 22.0 1350 150 114 22,4
200 75 8,5 11,5 151,1 6 2,01 16,8 32,2 25,3 1910 191 148 27,0
220 80 9 12,5 167,0 6,5 2,14 18,5 37,1 29,4 2690 245 197 33,6
240 85 9,5 13 184,7 6,5 2,23 20,1 42,3 33,2 3600 300 248 39,6
260 90 10 14 200,5 7 2,36 21,8 48,3 37,9 4820 371 317 47,7
280 95 10 15 216,2 7,5 2,53 23,6 53,3 41,8 6280 448 399 57,2
300 100 10 16 232,0 8 2,70 125,4 58,8 46.2 8030 535 495 67,8
lé . táblázat
Rúdacélok adatai
D 0 G K D0 G / K
i 7
mm kp/m cm 4 cm 3 mm kp/m cm4 cm*
5 0,154 0,00306 0,01227 20 2,466 0,7854 0,7854

6 0,222 0,00636 0,02121 22 2,984 1,1499 1,045
7 0,302 0,01179 0,03367 25 3,853 1,9575 1,357
8 0,392 0,02011 0,05027 28 4,834 3,0172 2,155
10 0,617 0,0491 0,0982 30 5,549 3,9765 2,651
12 0,888 0,1018 0,1696 32 6,313 5,1472 3,217
14 1,208 0,1886 0,2694 35 7,550 7,3662 4,209
16 1,578 0,3217 0,4021 38 8,903 10,2354 5,387
18 1,998 0,5153 0,5726 40 9,865 12,5664 6,283
A lemezek gyártható mérethatárait a 16. és 17. táblázatok, a bordás

lemezek méreteit és súlyát a 18. táblázat tartalmazza.
A nem általános, hanem különleges elektrotechnikai célokra használt
acél vezetékhuzalokra és sodronyokra az MSZ 273 vonatkozik. Tűzben hor
ganyzott acél vezetékhuzal főbb adatait a 19. táblázat tartalmazza.
ANYAGISMERET 27
Hengerelt laposacél súlya, kp/m 15. táblázol

(MSZ 4323)
3 4 5 6 8 10 12 15 20
Szélesség
mm Vastagság, mm
10 0,314 0,393 0,471 _ _ _ ___
12 ___ 0,377 0,471 0,565 0,754 0,942 — — —

15 0,353 0,471 0,589 0,707 0,942 1,18 — — —
18 ___ 0,565 0,707 0,848 1,13 1,41 1,70 — —
20 0,471 0,628 0,785 0,942 1,26 1,57 1,88 2,36 —
22 ___ 0,691 0,864 1,04 1,38 1,73 2,07 2,59 —
25 0,589 0,785 0,981 1,18 1,57 1,96 2,36 2,94 —
28 _ 0,83 ___ 1,32 1,76 2,20 2,64 3,30 —
30 0,707 0,942 1,18 1,41 1,88 2,36 2,83 3,53 4,71

32 ___ ___ 1,26 1,51 2,01 2,51 3,01 3,77 5,02
35 _ 1,10 1,37 1,65 2,30 2,75 3,30 4,12 5,50
38 ___ ___ 1,49 1,79 2,39 2,98 3,58 4,47 5,97
40 0,942 1,26 1,57 1,88 2,51 3,14 3,77 4,71 6,28
45 ___ 1,41 1,77 2,12 2,83 3,53 4,24 5,39 7,07
50 1,18 1,57 1,96 2,36 3,14 3,93 4,71 5,89 7,85
55 ___ ___ 2,16 2,59 3,45 4,32 5,18 6,48 8,64
60 1,41 1,88 2,36 2,83 1 3,77 4,71 5,65 7,07 9,42
65 _ ___ ___ 4,08 5,1 6,12 — —
70 ___ 2,20 2,75 3,30 4,40 5,50 6,59 8,24 11,0

75 ___ ___ ___
___ j
4,71 5,89 7,06 — —
80 ___ 2,51 3,14 3 77 5,02 6,28 7,54 9,42 12,6

90 ___ 2,83 3,53 4,24 5,65 7,07 8,48 10,6 14,1
100 ___ 3,14 3,93 4,71 6,28 7,85 9,42 11,8 15,7
110 _ ___ 4,32 5,18 6,91 8,64 10,4 13,0 17,3
120 — — 4,71 5,65 7,54 9,42 11,3 14,1 18,9
Finomlemezek gyártható mérethatárai 0,2 .2,75 mm vastagság között 16. táblázat

v vastagság, m m ; b szélesség, mm; l hossz, mm
V b l V b l V b
0,20 530 760 1,00 1300 2750 2,00 1500 3000

0,25 550 800 1250 3000 1400 3250
0,30 750 1500 1200 3225 1350 3500
0,35 750 1500 1100 3500 1300 3750
0,40 900 1800 1000 3750 1200 4000
0,45 1000 2000 900 4000 1100 4500
900 2250 1,25 1350 3000 1000 5000
800 2500 1300 3250 2,25 1500 3000
0,50 1100 2250 1250 3500 1400 3250
1000 3000 1200 3750 1350 3500
900 3250 1100 4000 1300 3750
0,5o 1100 2000 1,50 1500 3000 1200 4000
1000 3200 1400 3000 1100 4500
900 3200 1350 3250 1000 5000
0,60 1100 3000 1300 3500 2,50 1500 3250
1000 3250 1250 3750 1400 3500
900 3500 1100 4000 1300 4000
0,75 1250 2500 1000 4250 1200 4500
1200 3000 1,75 1500 3000 1100 4750
1100 3250 1400 3250 1000 5200
1000 3500 1350 3500 2,75 1500 3000
900 3750 1300 3750 1400 3500
1200 4000 1300 4000
1100 4500 1200 4500
1000 5000 1100 4750
1000 5200
17. táblázat
Középlemezek gyártási hossza, m
V b szélesség, m
Szilárd vastag
ság ság, ; j 1
1,00
r—
©
o
mm alatt 1,05 1,10 í 1,15 I 1,20 ¡ 1,25 1,30 1,35 1,40 j 1,45 - 1,50
i
1 1
3,0 6,00 5,75 5,50 5,00 4j ( D 1 4,50 4,25 4,00 I 3,50 3,40 3,30 3,20
-H> 3,5 6,00 5,75 5,50 5,00 4,75 4,50 i 4,25 4,00 3,50 3,40 3,30 3,20
Cw 4,0 6,00 5,75 5,75 5,50 5,25 5,00 i 4,75 4,50 i 4,25 4,00 3,75 3,50
03 4,5 6,50 5,75 5,75 5,50 5,25 i 5,00 4 75 4,50 4,25 4,00 3,75 3,50
a 5,0 6,50 6,50 6,25 6,00 5,75 5,50 1 5,25 5,00 4,75 4,50 4,25 4,00
a 5,5 6,50 6,50 6,25 6,00 5,75 5,50 ' 5,25 5,00 4,75 4,50 4,25 4,00
5 6,0 6,50 6,40 6,10 5,80 5,60 5,30 5,10 4,90 4,70 4,60 4,40 4,25
o 6,5 6,00 6,00 5,60 5,40 5,10 4,90 ;1 4,70 4,50 4,40 S 4,20 4,10 4,00
7,0 5,50 5,50 5,20 5,00 4,80 4,60 4,40 4,20 4,10 1 3,90 3,80 3,60
7,5 5,10 5,10 4,90 4,60 4,40 ! 4,20 1 4,10 3,90 ¡ 3,80 3,70 3,50 3,40
1 I I
1
3,0 4,50 i 4,25 4,00 I 3,80 3,60 3,40 3,20 3,00 2,80 2,70 2,60 2,50
03 3,5 4,50 4,25 4,00 I 3,80 3 60 3,40 3,20 3,00 2,80 I 2,70 ' 2,60 2,50
rí 4,0 4,75 4,50 4,30 4,10 í 3,90 3,70 3,50 3,30 3,10 j 3,00 2,90 2,80
»-■m
4,5 4,75 4,50 4,30 1 4,10 ¡1 3,90 3,70 3,50 3,30 3,10 1 3,00 2,90 2,80
5,0 5,00 4,75 4,50 4,30 I 4,10 3,90 3,70 3,50 3,40 ; 3,30 3,20 3,10
3 5,5 5,00 4,75 4,50 1 4,30 4,10 3,90 3,70 3,50 3,40 3,30 3,20 3,10
6,0 5,25 5,00 4,80 ■ 4,60 4,40 4,20 4,00 3,80 3,70 3,60 i 3,50 3,40
-.¿
1*“V
3 6,5 5,25 5,00 4,80 4,60 1 4,40 4,20 4,00 3,80 3,70 3,60 j 3,50 3,40
7,0 5,00 4,80 4,60 ! 4,40 4,20 4,00 i 3,80 3,70 3,50 3,40 3,30 3,20
7,5 4,80 4,50 4,20 1 4,10 3,90 3,70 3,60 3,50 3,30 3,20 1 3,10 3,00
1
18. táblázat
Bordáslemezek legnagyobb gyártási hossza, m és hozzávetőleges súlya, kp/ma
V
b szélesség, m
vastagság G
(bordával) 1 ! kp/m2
0,5 0,6 0,7 0,9 1,0 1,3 1,5
co
mm i 1,1 1,2 1,4

o
1
j
1 1
1
4 6 6 6 1 6 ! 6 ! 6 5 5 ¡ 4 29
■
5 i 1
; 1 36
¡
■
i
6 i
1
43
7í j 7 1 ß
7 i 7/ !] i t D 6 Ü 1
1
7 i 6 1 1 j 50
8
i 1 ! i 57
1
10 6 6 6 ! 6 6 5
1 5 1 5 5 76
6 í
12 5 5 5 5 5 ¡ 5 4 4 1 4 4 ! 4 92
i
l 1
ANYAGISMERET 29
19. táblázat
Tűzben horganyzott acél vezetékhuzal
Szakító Fajlagos
Megnevezés Jel szilárdság ellenállás
kp/mm2 Q m/mm2
Acélhuzal I AC I 40... 55 0,160

Acélhuzal II AG II 70... 85 0,200
Acélhuzal III AO III 120... 140 0,240
Acélhuzal IV AC1V 170 .190 0,240
Rugalmassági tényező:
¿huzal = "20 000 kp/m m 2
¿sodron y = 18 000 kp/mm2
Hőfcágulási együttható (számításhoz): 11 • 10~# cm cm-1 C°_1
Az ellenállás hőmérsékleti tényezője: 0,001 Q/C°
Megjegyezzük, hogy az MSz 273 adatai villamos áram vezetésére, földe

lésre, ill. villámhárító berendezésekhez használt huzalokra és sodronyokra
vonatkoznak.
Vörösréz. Vezetékhuzalokra az MSZ 141 vonatkozik.
A vezetékanyagok fajsúlya 8,89 kp/dm 3; lineáris hőtágulási együtt
hatója 20... 100 C° között 15,9 * 10-6 cm/cm C°. A szilárdsági adatokat
a 20. táblázat, az ellenállásokat a 21. táblázat tartalmazza.
20. táblázat
Vörösréz vezetékhuzalok szilárdsági adatai
Kemény
Jellemzők ¿á g y Félkemény 6 mm 0 - i g 1 6 mm 0
i 1 felett
1 !
Szakítószilárdság kp/mm2 26 28... 34 40 36

Rugalmassági tényező kp/mm3 11 000 12 000 13 000 13 000
21. táblázat
Vörösréz vezetékhuzalok fajlagos ellenállásai
(hőmérsékleti tényező 0,000068 Q/C°)
Fajlagos ellen
Huzalfajta állás
Q/m/mm2
Kilágyított ónozott huzal 1/57 = 0,01754

28 kp/mm*-nél nagyobb szilárdságú, 1 mm vagy ennél nagyobb átmérőjű ónozatlan
huzal 1/56 = 0,01786
Ua., 1 mm-nél kisebb átmérővel 1/55 = 0,01818
Kilágyított 0,3 mm vagy ennél nagyobb átmérőjű ónozott huzal 1/56,5 = 0,01770
Kilágyított 0,1...0,29 mm átmérőjű ónozott huzal 1/55,5 = 0,01802
Alumínium. Az alumínium vezetékanyagok minőségére vonatkozólag

az MSZ 142 intézkedik. Az előírások a következők:
A vezetékanyagok fajsúlya 2,7 kp/dm 3, lineáris hőtágulási együtthatója
20... 100 C° között 23 • 10~6 cm/cm C°. A rugalmassági tényező (keményre
húzott minőségre) E = 5000 kp/m m 2. Fajlagos ellenállás 20 C°-on: 0,0285
íl/m /m m 2 ( = 1/35). Az ellenállás hőmérsékleti tényezője 20 ... 100 C° között
0,004 Q/C°. A szilárdsági adatokat a 22. táblázat tartalmazza.
22. táblázat
Aluminium vezetékhuzal szilárdsági adatai
Szilárdság Szilárdság
Minőség (módosított)
kp/mm2
kp/mm2
Lágy (kiizzított) minőség 6,5...9 i

Keményre húzott minőségben:
0...2,99 m m 0 -i g legalább 18 17
3...4,00 m m 0 - i g legalább 17 16
4... 5,99 mm 0 - i g legalább 15 14
6 mm és nagyobb 0 esetében legalább 14 13
* A módosítás szerint a fajlagos ellenállás legfeljebb 0,0298 Q = 1/35,5 fí.
4. FELÜLETEK ÉS KÖBTARTALMAK
23. táblázat
Síkidomok területe, kerülete és súlypontja
FELÜLETEK ÉS KÖBTARTALMAK 31
k = kerület, e = súlyponti
Síkidom Terület távolság
24. táblázat
Felszín és köbtartalom
Test Felszín Köbtartalom

FELÜLETEK ÉS KÖBTABTALMAK 33

Felszín és köbtartalom
Test Felszín Köbtartalom
F =3R *n V =
F = 7i ÍR* 4- r*) + no (R + r)
V = ^ (R* + r* + R r)
o =Vh* + (R — r)*
Gömbszelet F = nh (4R - h) F = A í - (3fí - Ä)
Gömbréteg F = n (2Rh + a* + b*) F = — 7ih (3a* + 3b* + A*)
Gömbcikk F- <Ä+ •) V = — R* nh
ó
F = 2R* t i+ 2R nh V = R* nh
Henger
Egyenlő
oldalú F = 6R* ti V = 2R* tz
henger
— -p. i| F = 2n {R* - r*) +

Üreges V = 7ih {R* - r*)
henger \ W ____ \\ X * + 2nh (R — r)
L *
3 Csordás: E rősáram ú k ézik ön yv

5. TRIGONOMETRIA
Szögfüggvények (2. ábra):
a b a b
sin a = — ; cos a = — ; tg a — — ; ctg a = — .
C O O Cl
Szögfüggvények előjelei a 3. ábrából, ill.

a 27. táblázatból olvashatók ki.
összefüggések azonos szögek függvényei között :

sin a cos a 1
cos* a + sin2 a = 1; tg a = ctg a = —;----- =
cosa sin a tg a ’
1 1
sec a = -------- ; cosec a = ——
cos a sin a
1 4- ctg2a = — = cosec2 a; 1 + tg2 a = ---- \— = sec2 a

1 ö sin2a 6 cos2a
tg a 1
sin a = Y1 — cos2a =
H + tg2 a n + ctg2a ’
1 ctg a
cos a = Yl — sin2 a
n + tg2 a n + ctg2 a
összefüggés két szög szögfüggvényei között :

sin (a ± ß) = sin a cos ß ± cos a sin ß ;
cos (a ± /?) = cos a cos ß =F sin a sin
tg a ± tg
tg (a ± ß)=
1 T tg a tg ß ’
, , .o, ctg a ctg T 1
ctg¿? ± c t g g •
sin a + sin ß = 2 s in ---- c o s -----------

cos -—
2
TRIGONOMETRIA 35
• • o o a + /? . a — ß
si n a — sin p = 2 eos — sin — ■
a+ ß a — /#
eos a + cos ß 2 eos — 2— cos — 5
a + . a — /?
eos a — cos ß
~ 2 s in — 2— Sm — 2— 5
sin (a ± ß) Q sin (ß ± a)
tg cl ± tg ß ; ctg a ± ctg ß =
cos a cos /? ’ ö ~ e r sin a sin /? ’
sin2 a — sin2 ß cos2 ß — cos2 a = sin (a + ß) sin (a — ß);
cos2 a — sin 2 ß = cos2 /? — sin2 a = cos (a + ß) cos (a — ß) ;
sin a sin = -i- [cos (a — ß) — cos (a + /?)];
cos a cos ß — — [cos (a — ß) + cos (a + ß ) ] ;
sin a cos ß ~ ~ [sin (a -f- ß) + sin (a — ß) ] ;
tg a tg /? = ■ tg ffi + tg ß - ; ctg g ctg ß — c*g « + c t g ^

ctg a + ctg g g tg a + tg ß
Kettős és félszögek szögfüggvényei:
~a!s 2a = 2 sin a cos a;

cos 2a = cos2 a — sin2 a = 1 — 2 sin2 a = 2 cos2 a — 1
2 tg a 2
tg 2a =
1 — tg2 a ctg a — tg a
_ ctg2 a — 1 1 , ,
ctg2a = 2 ctga = T (ctg“ ~ tga);
sin = y - i - (1 — cos a) = ( / l + sin a — Í l — sin a) í
a
cos — = ■— (1 + COS a) = - i - (j/l -f sin a -f- }/l — sin a) ;
sin a 1 — cos a cosa

1 -f- cos a sin a 1 + cos a
3*
sin a _ 1 + cos a f i + cos a

1 — cos a sin a 1 — cos a ’
a
2 sin cos T = B m a '
Szinusz és koszinusz függvények hatványainak összefüggései:
2 sin2 a = 1 —•cos 2a; 2 sin2 ~ = 1 — cos a; 4 sin3 a = 3 sin a — sin 3a;

jU
a
2 cos2a = 1 + cos 2a; 2 cos2 — = 1 + cosa; 4 cos3 a = 3 cos a + cos 3a;
L
Háromszögek számítása:
Derékszögű háromszöqek. a és b befogók, c átfogó, a, ß és y a szemben
fekvő szögek y = 90°.
A dott Keresett Megoldás
a tg a = -J- ; a == 90° — ß
ß = ß — 90° — a
Cb
a, b
c c = fa 2 Ő2 ; c = —r—— = — - —
sin a cos a
ab
F =
2
a
sin a =
o
O
o
a - ß
8
II
c 9
a
ß cos ß = ß = 90° — a
c 9
a, c
b b = f c 2 — a2 = Y(c -j- a) (c — a) =
= c cos a = c sin ß
F F = Y V(c + o) (c — a) = -1 a c sin
b b = a cotg a
a
c
a, a sin a
2
TRIGONOMETRIA 37
a a =
c c =
6, a cos a
b2 *
F J? = T tg
a a =
b 6 =
c, a
F i?7 = sin 2a
Általános háromszögek, a, i
szögek.
c c —
a sin y a sin y
a sin a = * tg a =
c 6 — a cos y
a, 6, y b sin y b sin y
ß sin ß = tg £ =
c ; a — b cos y
ab sin y
F F =
2
a sin ß a sin ß
b 6 =
sin a sin 180 — (ß + y)
a, A y
a sin y a sin y
vagy c c =
sin a sin (ß + y)
a, a, y
a2 sin ß sin y a2
F F =
2 sin a 2 (ctg ß + ctg y)
H a a > 6, akkor ß heg;
&sin a
■\ sin ß =
a
y y =
y = 180° - (a + ß)
a sin y
a, &, a c — a cos ß + b cos a =
c =
sin a
ab sin y be sin a
í7 =
“38 ÁLTALÁNOS RÉSZ
Ha 6 > a, akkor két megoldás lehetséges; ß ^ 90°

b sin a
ß sin ß = cos £ = ± / l — sin* ß
a
y y = 180° ~ { * + ß ) * ß
C c — b cos a ± / a 2 — 62sin2a
a, 6, a
a6 sin y 6c sin a
F J? =
2 2
a -f* 6 -J- c
H , ■)
62 + c2 + a2 a 1/ s(s - a)
a cos a =
— 26^— ; cosT = r 6c
. a (* — 6 )(s — c) . 2F
sm T = ---------—------- -; sin a = —
6c oc
a2 + c2 + 62 s(s — 6)
ß cos ß =
2ac 008 T = ac
a, 6, c . /? (s — a) (s — c) 2.F
si n y = sin /? =
ac ac
62 + a2 + c2 y 1/ s(s — c)
cos y =
2a6 COS ~2^ = » Ö6
• 4r-
y = (s — a) (s — 6) 2i^
sm sin y =
2 ab a6
F F = — a) (5 — 6) (5 — c)
Szinusz és koszinusz függvények ábrázolása (4. ábra). Rajzoljunk az r = 1

sugarú körbe egy vektort, amely a kör középpontjából indul ki és a körkerü
letet P pontban metszi. Ez esetben a P pont koordinátái: PC = x {) és P B —
— y 0. Legyen az abszcissza pozitív irányú és a vektor által bezárt szög (p.
A (p szög úgy keletkezik, hogy az egységvektor az abszcissza pozitív irányától
kiindulva, az óramutató járásával ellenkező értelemben elfordul. Az OP
egységvektor e forgásirányát nevezzük pozitívnak.
Az OOP és O B P háromszögek derékszögűek, és minthogy az átfogójuk
D P = 1,
BP PC
sin <P = -Q p = B P = y„; cos (p = = PC = x 0 ,
OP
TRIGONOMETRIA 39
teh át szavakb an : szinusz az egységvektor o rd in átájával (y 0), koszinusz

pedig az egységvektor abszcisszájával (x0) egyenlő. Egy derékszögű koor
dináta-rendszerben az abszcisszára felmérjük a (p különböző értékeinek meg
felelő ívhosszakat és az ordinátára szinusz függvény esetében a megfelelő
y o, koszinusz függvény esetében pedig az x 0 értékeket.
Ha <p = 0, akkor A és P pont egybeesik, tehát y 0 = sin cp = 0 és x 0 =
— cos (p — 1. H a (p = ( = 90°), akkor x 0 = 0 és y 0 = 1, ennek megfelelően
¿i
cos (p — cos = 0 és sin — = 1. H a (p = n, akkor x 0 = — 1 és y tJ= 0, tehát
z z
sin (p — 0 és cos (p — — 1. Hasonlóképpen, ha <p = — akkor sin (p — — 1 és
U
4. ábra. Szinusz- és koszinuszfüggvény
cos (p = 0. Teljes körfordulás után, tehát ha cp = 2 n, a szinusz és a koszinusz

értékéi ugyanazok lesznek, mint (p = 0 esetben. A szinusz és koszinusz
függvények e tulajdonságát általánosítva, az alábbi kifejezést kapjuk:
sin (2nn + <p) = sin cp;
cos (2nn + (p) = cos (p (ha n = 1, 2, 3. . .).
A szinusz és koszinusz függvényeket — minthogy értékük az abszcisszán

mért 2 jt szakaszonként ismétlődik — periodikus függvényeknek nevezzük.
Ezért a fenti összefüggésekben n bármely egész szám lehet.
A 25. szög függvény táblázatból nemcsak a fokok függvényértékei olvas
hatók le, hanem interpoláció segítségével a fokok és e percek függvényértékei
is megállapíthatók. Határozzuk meg pl. ctg 30°22' értékét:
22
30°22' = 30 — fok.
‘ bü
A táblázat szerint ctg 30° = 1,732 és ctg 31° = 1,664; a különbség

tehát —0,068. Ennek az értéknek 22/60*ad részét hozzá kell adni ctg 30°
értékéhez:
22
—0,068 — ~ —0,025 ,
bü
és így
ctg 30°22' = 1,732—0,025 = 1,707 .
ÁLTALÁNOS HÉSZ
Szögi iiggvények
sin tg — ' Fok sin tg
0,000 0,000 90 45 0,707 1,000 45
0,017 0,017 89 46 0,719 1,036 44

0,035 0,035 88 47 0,731 1,072 43
0,052 0,052 87 48 0,743 1,111 42
0,070 0,070 86 49 0,755 1,150 41
0,087 0,087 85 50 0,766 1,192 40
0,105 0,105 84 51 0,777 1,235 39
0,122 0,123 83 52 0,788 1,280 38
0,139 0,141 82 53 0,799 1,327 37
0,156 0,158 81 54 0,809 1,376 36
0,174 0,176 80 55 0,819 1,428 35
0,191 0,194 79 56 0,829 1,483 34

0,208 0,213 78 57 0,839 1,540 33
0,225 0,231 77 58 0,848 1,600 32
0,242 0,249 76 59 0,857 1,664 31
0,259 0,268 75 60 0,866 1,732 30
0,276 0,287 ¡ 74 61 0,875 1,804 29
0,292 0,306 73 62 0,883 1,881 28
0,309 0,325 72 63 0,891 1,963 27
0,326 0,344 71 64 0,899 2,050 26
0,342 0,364 70 65 0,906 2,145 25
0,358 0,384 69 66 0,913 2,246 24

0,375 0,404 68 67 0,920 2,356 23
0,391 0,424 67 68 0,927 0,457 22
0,407 0,445 66 69 0,934 2,605 21
0,423 0,466 65 70 0,940 2,747 20
0,438 0,488 64 71 0,946 2,904 19
0,454 0,510 63 72 0,951 3,078 18
0,469 0,532 62 73 0,956 3,271 17
0,485 0,554 61 74 0,961 3,487 16
0,500 0,577 60 75 0,966 3,732 15
0,515 0,601 59 76 0,970 4,011 14

0,530 0,625 58 77 0,974 4,331 13
0,545 0,649 57 78 0,978 4,705 12
0,559 0,675 56 79 0,982 5,145 11
0,574 0,700 55 80 0,985 5,671 10
0,588 0,727 54 81 0,988 6,341 9
0,602 0,754 53 82 0,990 7,115 8
0,616 0,781 52 83 0,992 8,144 7
0,629 0,810 51 84 0,995 9,514 6
0,643 0,839 50 85 0,996 11,43 5
0,656 0,869 49 86 0,998 14,30 4

0,669 0,900 48 87 0,999 19,08 3
0,682 0,933 47 88 0,999 28,64 2
0,695 0,966 46 89 1,000 57,29 1
0,707 1,000 45 90 1,000 OO
cos ctg fok — cos ctg

j
TRIGONOMETRIA 41
Hasonlóképpen kell eljárnunk akkor, ha pl. sin a = 0,536 értékből

a szöget akarjuk kiszámítani. A táblázatból 0,530 = sin 32° és 0,545 =
= sin 33°, a különbség tehát 0,015. sin 32° és sin a között a különbség
0,006. Í g y :
0,006
a = 32° + = 32,4°
0,015
és egyszerű átszám ítással:
4,60
a = 32° + = 32°24' .
10
26. táblázat
Szögfüggvények értékei a legfontosabb x-érlékek re
a
O
0° 90°
o
360° 30° 45°

r
oo
O
<M
O
60°
H
sin a 0 +1 . 0 -1 0 ~ = 0,800 4* Í2 = 0,707 YTS = 0,866
cos a +1 0 -1 0 +1 i VS = 0,866 Y > 2 = 0,707 i = 0,500
tg a 0 ± 00 0 ± °° 0 \Í3 = 0,577 1 yi = 1,732
ctg a rt00 0 ± 00 0 ± 00 Iß = 1,732 1 i - yä = 0,577
71 3n n
arc a 0 n 2n 1 = 0,524 ------ - 0,785
2~ ~~2~ 4 ¥ = 1>047
27. táblázat
Szögfüggvények előjelei
Ha 9>e
0°...90° 90°.. .180° 180°. ..270° 270°...360°
+a 90° + a 180° + a 2 7 0 °+ a
k ö z ö tt van
!
s in cp + + — - + sin a + cos a T sin a
1
COS + - + ’ - ± tg a T ctg a ± tg a T ctg a
I
c t g ip + + - ± ctg a T tg a ± ctg a -=F-tg*
t
28. táblázat
A gyakrabban előforduló, n -t tartalmazó kifejezések számárfékei
Kifejezés Számérték Kifejezés Számérték Kifejezés Számérték
1
n 3,14159265 0,616850 0,318310
- T s n' 71
16
4,44288 71* 31,006277 5,092958
71
i 64
1,570796 JT* 97,409091 20,371833
~2 * 7t
i 180
1,047198 JT5 306,019685 57,295780
T “ 71
1 1
0,785398 *• 961,389194 0,101321
T n 71*
i 1
0,523599 y jt 1,772454 0,032252
T “ V
1 1
0,261799 2y#c 3,544908 3t4 0,010266
~Í2 n
1 1
0,196350 y2jr 2,506628 I? 0,003268
16 71
1 1
32 *
0,098175
Ki* 1,253314 3I4 0,001040
1
0,049087 5,568328 0,564190
~6Í n
t
1
~9Ö" n .
0,034907 y ti 1,464592
n 0,797885
1
180 n
0,017453 V2 ti 1,845261
fi 0,977205
n
2,221442 y «7 * 1,162447 5,353372
Í2
n* 9,869604 fa 2,145029
n 0,682784
s
4ar> 39,478418 «y » 4,601151
i ‘n 0,860254
T **
2,467401 sryjr* 6,738808
n 0,984745
log n 0,49715 log JT2 0,9943029 log JT* 1,491450

SZÁMOLÁS KOMPLEX SZÁMOKKAL 4a
29. táblázat
Törtek négyzet- és köbgyöke
n yñ Tn n yñ y« n yñ y« 71 Tn yñ
1 1 1 4
0,58 0,69 0,38 0,52 0,35 0,50 0,67 0,76
2 7 8 T
2 2 3 5
0,82 0,87 0,53 0,66 0,61 0,72 0,74 0,82
T T ! T. T i )
:
1 3 5 7
0,50 0,63 0,65 0,75 0,79 0,85 0,88 0,92
4 7 8 T
3 4 7 i
0,87 0,91 0,76 0,83 0,94 0,97 0,29 0,44
4 T T *Í2~
1 5 1 5
0,41 0,55 0,85 0,89 0,33 0,48 0,65 0,75
6 T 9 12
1
!
5 6 2 7
0,91 0,94 0,93 0,95 0,47 0,61 0,76 0,84
6 T T "Í2~
6. SZÁMOLÁS KOMPLEX SZÁM OKKAL
A számfogalom bővítése során (pozitív egész számok, racionális tört-

számok, irracionális számok, transzcendens számok) a negatív számokból
vont páros fokszámú gyökvonás művelete tette szükségessé a képzetes^
szám bevezetését. A képzetes szám egysége: Y— l = d b /.
A komplex számok valós és képzetes részből álló összetett számok. Pl.t
z = a -\ -jb = 2 -\ -2j. A Gauss-féle számsíkon az 5. ábra szerint ábrázol
hatok.
— i
A
JJ
2+p
J2
j-
4 3 d2 - r ;? Jr 4
/ j *■
! -ríj k
1 -H3 -il J jIL
5. ábra. K om p lex szám ok ábrázolása 6. ábra. A v ek tor abszolút értéke.
Mint ismeretes, a komplex számsík valamely pontja mint bármely

sík valamely pontja, síkvektorokkal is jellemezhető, mivel a vektormennyiség
nagyságát számpárral: a két egymásra merőleges tengelyre vett vetületűk
hosszával (rendezők) jellemezhetjük (6. ábra).
A vektorok és a komplex számok közötti formai analógia lehetővé

teszi, hogy az elektrotechnikában a vektorokkal mint komplex számokkal
számoljunk. A komplex számok körében a valós számokkal végezhető
műveletek értelmezhetők.
A képzetes (im aginárius) szám okkal v a ló számolás szabályai a k övetk ezők :
K é t képzetes szám összege v a g y különbsége ism ét képzetes szám ot ad:
2j + 7j = 2 y ~ T - f 7 y ^ T = (2 4 -7 ) y ^ I = 9 = 9j ;
7j - 4; = 7y = i _ 4 y n f = (7 - 4) = 3 V ^ l = 3j.
V alós és képzetes szám szorzata képzetes szám , p l.:
15 • 2 j = 15 •2 y = í = 30; .
A szám síkon e g y kom plex szám szorzása ;-v e l p ozitív

irányban v a ló 90°-os elforgatást jelen t. (7. ábra); pl. m iv e l
33 = j* = — 1 :
;( 4 4- S j) = 4 ; 4- 3 ;1 = 4 ; - 3.
U gyan így, ha ;M e l szorzunk, a v ek tort 180°-kal el kell

7. ábra. Szorzás az imaginárius forgatnunk. M iv e l;“2 = — 1, tehát:
egységgel
- 1 ( 4 4- 3i ) = - 4 - 3 j.
A fentiek alapján tehát felállíthatjuk az alábbi tá b lá za tot:
Szorzó Forgatás
; 4 - 90°
j* = - 1 4- 180°
j> = - y ^ T = - j + 270°
j‘ — +1 + 360°
M in th ogy az osztás a szorzás ford ított m űvelete, tehát egy vek tor /-v e i va ló osztása a v ek tor
90°-kal v a ló elforgatását jelen ti negatív irányban . M ivel
1 L l. —i (= i*>
3 j f
és
j t ----- 1 =
és
— = + 1 (= stb.
0*
Minden Z = a jb komplex számnak vektor felel meg, amelynek kez

dőpontja a számsík 0 pontja, csúcspontja pedig az a és jb koordináták által
meghatározott P pont. A vektor hossza a vektor abszolút értéke. A vektor
és a pozitív valós tengely által bezárt <p szög a vektor fázisszöge.
Tehát trigonometriai összefüggések alapján:
tg (p = —•, ill. (p — arc tg

CL a
SZÁMOLÁS KOMPLEX SZÁMOKKAL 45
A vektor abszolút értékét a Pythagoras-tétellel számíthatjuk ki, tehát

Z vektor abszolút értéke:
\Z\= / o 2 + = Z .
A 6 . ábra alapján:
b
~~rf~ =■ sin <p; b — Z sin (p .
— = cos (p; a = Z cos 9?.

Z
Tehát az o -f- komplex vektor kifejezhető, mint
Z —a jb = Z (cos (p + j sin tp) .
A vektor a -f- jb alakját algebrai, a Z(cos (p j sin (p) alakját pedig

trigonometrikus alaknak nevezzük.
Á llapítsuk m eg p l. Z = 3 - f 4 ; k om plex v e k to r fázisát, abszolút értékét és trigonom etrikus
a la k já t.
tg q>
tg = VS* + 4« = 5; sin q> =
V 1 + tg* = tehát <p = 53° és íg y
Z = 5 (cos 53° + j sin 53°).

Az a + jb vektor a 8 . ábrán látható nomogram segítségével számítható
át trigonometrikus alakra.
A komplex vektorok összeadása és kivonása:
Z = Z, + Z 2 = (a+ jb) ± (c + jd ) = (a ± c) + j(b -fc d) .
Összeadáskor tehát a valós és képzetes tagokat külön-külön összeadjuk,

kivonáskor pedig egymástól kivonjuk. A művelet grafikus elvégzését a 9.
ábra mutatja.
Z* — a — jb a Z = a + jb vektor ún. konjugált komplexe. E szám által
meghatározott vektor a Z = a + jb vektor tükrözése a valós tengelyre
( 1 0 . ábra).
K ét konjugált komplex szám összege,
(a + jb) + (a — jb) = 2 a
mindig valós szám, míg különbségük:
(a + jb) — (a— jb) j 2b,
mindig imaginárius szám.

4 5 10 15 20 30 *OSD 60 70 75 SO 85 97 $6
so*
2 3 * 5 10 15 30 45 W
8. ábra. a + jb vek tor átszám ítása trigonom etrikus alakra
K ét komplex szám szorzata mindig komplex szám, csak a konjugált

komplex számok kivételek, amelyeknek szorzata valós szám.
Legyen pl. Z x — a -f- jb és Z 2 = c + jd , akkor
z iz i = (a+ jb) (c + jd)

viszont
(a + jb)(a — jb) +
K ét komplex szám hányadosát úgy kapjuk meg, hogy mind a számlálót,

mind a nevezőt megszorozzuk a nevező konjugált komplexével:
a + jb _ (a + jb) (c — jd) _ ac + bd + j(bc — ad)

c + jd ~~ (c + jd) (c — jd) ~~ c2 + d2
9. ábra. K om p lex szám ok összeadása 10, ábra. K on ju g á lt kom plex szám képzése
A komplex vektorok trigonometrikus alakban is kifejezhetŐk az Euler-

féle egyenlettel:
el* — cos a + j sin a

tehát:
Z — Z (cos a + j sin a ) ,
ill. exponenciális alakban:

Z = zl* .
Trigonometrikus vagy exponenciális alakban írt komplex számok szor

zása:
Z x = Z x [cos a + j sin a];
Z 2 = Z j [cos ß+ sj in /?];
Z ,Z , = Z jZ , [cos (a + /?) 4- i sin (a + /?)];

Ul.
ZiZ.. = Z SZ„ eâ
e*ß = e^“ +í .
Kom plex számok szorzásakor tehát az abszolút értékeket összeszoroz

zuk, a fázisszögeket pedig összeadjuk. Hasonlóképpen járunk el osztáskor:
7jv(cosa + j sin a)
cos (a — ß) + y sin (a — ß) .
Z 2 (crs ß -f- j s n ß)
Exponenciális alakban:
__ ei(a-ß)
Z2 Z2
Az előzők alapján a komplex számok szorzata geometriai értelemben

egy olyan komplex szám, amelynek abszolút értéke a két komplex szám
abszolút értékének a szorzata, fázisszöge pedig egyenlő a két komplex szám
fázisszögének az összegével. Z t vektornak Z 2 vektorral való szorzása tehát
Zj vektor hosszabbítását vagy rövidítését, továbbá ß szöggel való pozitív
irányú elforgatását jelenti (aszerint, hogy Z 2 ^ 1). Hasonlóképpen Z t
vektornak Z 2 vektorral való osztása a vektor rövidítését, ill. hosszabbítását
és ß szöggel negatív irányban való elforgatását jelenti (a rövidülés, ill.
hosszabbodás attól függ, hogy Z 2 ^ 1).
Kom plex számok hatványozása:
a + jb = Z(cos a -f- j sin a) = Ze*a

kifejezés négyzete:
Z 2 = (a -f- jb)2 = a 2 — b2 + j • 2a6 ,
Z 2 = Z 2 (cos 2a + j sin 2a);
Z 2 = Z 2 ej2a .
K om plex számot tehát úgy hatványozunk, hogy az abszolút értékét

hatványozzuk, fázisszögét pedig a hatványkitevővel szorozzuk. Általános
ságban
Z n = Z n (cos na + j sin na) = Zn e^na .
A vektort trigonometrikus alakban úgy emeljük négyzetre, hogy a vek

tor abszolút értékét négyzetre emeljük, és fázisszögét pozitív irányba
elfordítjuk.
A komplex számokból való gyökvonás az előzők alapján már elvégez
hető, ui.:
Yz = z \
tehát:
i. i. 1 1
Z n = Z n ^cos ~ a + i s^n ~ a j = Z 11 n •
3
Valamely szám n-edik gyökének n értéke van, }¡~Z számnak pl. három
értéke:
1 . 1 1 <x + 2 ji 1 . a-f-4n
Z3 eJ
" ;
V izsgáljunk oly a n k om p lex kifejezéseket, am elyek v á ltozó abszolút értékű és v á ltozó fázis-
szögű vek torok a t írnak le.
P l. állandó fázisú, v á ltozó abszolút értékű Z v ek tor:
Z = Ze+dt
Ze^t a <5 v a lós időparam étertől fü ggő érték (legyen pl. <5 =* 2, t akkor Zeöt — Z y. ha pedig t = 1
akkor Z e öi = Ze2 = 7,39Z .)
A fenti egyenlet felírható még
Z = Zedt + **
alakban is.
30. táblázat
Időben változó vektorok tulajdonságainak ábrázolása az időparamétcrtől függően
4 Csordás • Erősáram ú kézikönyv

A z oly a n v ek torok , am elyeknek abszolút értéke állandó (tehát ő — 0), de fázisuk időben v á l
tozó, a k övetk ező alakban fejezh etők k i:
Z = Ze*m ,
ahol <ot az a> állandó szögsebességgel vá ltozó fázisszöget jelen ti. Trigonom etrikus form ában tehát:
Ze*m = Z [ cos (a>t) - f j sin (coí)l.
T ehát ±<3 valós időparam éter a v ek to r abszolút értékének változását, <ot im aginárius időpara
m éter p ed ig a v ek tor forgását jelenti.
V alam ely a> szögsebességgel forgó vek tort, am ely t — 0 időpon tban a p o zitív valós tengelyhez
képest m ár a szöggel elfordu lt, a követk ező kifejezés jellem zi:
Z = Ze1*t+Cí — Ze1m el*.
A z előzők et általánosítva:
Z = Z era ,
ahol y időparam éter valós, im aginárius v a g y k om p lex lehet. A z időparam étertől függően az időben
v á lto z ó vek torok tulajdonságai:
y — + <5 (p o z itív valós) n öv ek v ő abszolút érték, állandó irány:

y = — i5 (n egatív valós) csökkenő abszolút érték, állandó irány;
y = + (p o z itív képzetes) p o zitív irányú forgás, állandó abszolút érték;
y = — j(o (n egatív képzetes) negatív irányú forgás, állandó abszolút érték;
y = + <5+ ja > (k om p lex ) n övek vő abszolút érték, p o zitív irányú forgás;
y — -j- <5—j(o (k om p lex) n övek vő abszolút érték, negatív irányú forgás;
y = — <5 -f- jiv (k om p lex) csökkenő abszolút érték, p ozitív irányú forgás;
y = —Ö—jto (k om p lex ) csökken ő abszolút érték, n egatív irányú forgás.
A fentiek et szem léltetően m u ta tja a 30. táblázat.
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELEKTROTECHNIKA
1. ELEKTROTECHNIKAI EGYSÉGEK ÉS JELÖLÉSEK
A volt (V ) a feszültség egysége. 1 V az a feszültség, amely 1 Q ellen

állású vezetőben 1 A áramerősséget hoz létre.
Az amper (A) az áramerősség egysége. 1 A az az áramerősség, amely
ezüstnitrát (A gN 0 3) oldatból 1 s alatt 0,001 118 g ezüstöt választ ki. Ez any-
nyit jelent, hogy a vezetőn 1 s alatt 6 • 1018 elektron áramlik át.
Az ohm (Q) az ellenállás egysége. 1 O ellenállása van az olvadó jég hőmér
sékletén levő 106,3 cm hosszú, 1 mm2 keresztmetszetű, tehát 14,4521 g
tömegű higanyszálnak.
Az U feszültség (V) az / , áramerősség (A) és az R ellenállás (Q) közötti
összefüggést az Ohm-törvény fejezi ki;
U = Rí V.
Számításainkban az ellenállás (B ) helyett gyakran előnyösen használ

ható annak reciprok értéke, a vezetőképesség (G). E gysége a siemens (S)
Valamely anyag 1 m hosszú és 1 mm2 kerresztmetszetű darabjának

ellenállását az anyag fajlagos ellenállásának ( g) nevezzük. Ennek reciprok
értéke a fajlagos vezetőképesség (x).
Ha valamely anyag fajlagos ellenállása q O m -1 mm2, akkor l m hosszú
ságú, q mm2 keresztmetszetű vezeték ellenállása:
l
B = Q— £.
q
Az anyagok fajlagos ellenállása függ a hőmérséklettől. Ha valamely
anyag fajlagos ellenállása t0 C° hőmérsékleten q0, akkor C° hőmérsékleten
Qt — e u[ l + ao (<i — * .) ] ,
ahol a0 a hőmérsékleti tényező £0 kezdeti hőmérsékletre vonatkoztatva.

cc0 értéke a fenti egyenletből számítva:
52 ÁLTALÁNOS ELEKTROTECHNIKA
31. táblázat
Megnevezés Betűjel Egység Rövidí Megjegyzés

tés
Feszültség U volt V 1 kilovolt = 1 kV = 1000 V

U feszültség általában
J7f fázisfeszültség
Uy vonali feszültség
e feszültségesés általában
Áramerősség / amper A 1 kiloamper = 1 kA = 1000 A
1 milliamper = 1 mA = 1/1000 A
i áramsűrűség = Ijq = A/mm*
Ellenállás Ä, r ohm n 1 megohm = 1 M il = 10« Í1
Vezetőképesség G siemens (mho) s G = 1/R
Fajlagos ellenállás e — — Q — Q mm- * m ~1
Fajlagos vezetőképesség X — — x = 1I q
Látszólagos ellenállás Z ohm Q impedancia
Meddő ellenállás X ohm Q reaktancia
Frekvencia f hertz Hz
Induktivitás L henry H 1 H = 10» cm
l m H = 1/1000 H
Kapacitás C farad F 1 F = 9 •1011 cm
1 fxF = 10“ 6 F
Teljesítmény P watt W 1 kW = 1000 W ; 1 MW = 1000 kW
Látszólagos teljesítmény s voltamper VA 1 MVA = 1000 kVA
Meddő teljesítmény Q voltamper
reaktív VAr
Telj esítménytényező cos <p cos (p — P¡ 3
Hatásfok V
Villamos töltés Q coulomb C IC = 1 As
a fajlagos ellenállás változása 1 C° hőmérsékleti különbség hatására, akkor
Aq
cl.
Qo
A hőmérsékleti tényező értéke t hőmérséklettől függ, ennélfogva:
Aq
CL,
a 0 és ott fenti értékeit a í?f=É?0[ l 4 “ ao(¿i — ¿o)] képletbe helyettesítve,

megkapjuk a t 1 hőmérséklethez tartozó ott hőmérsékleti tényező értékét a £0
hőmérséklethez tartozó a0 hőmérsékleti tényezőkhöz viszonyítva:
(¿i t0) .
Az erősáramú elektrotechnikában használt szabványos anyagok ellen

állásadatait a 32. táblázat tartalmazza.
A henry (H) az induktivitás egysége. 1 H induktivitása van annak az
áramkörnek, amelyben az áramerősség másodpercenkénti 1 A-rel való vál
tozása 1 V feszültséget indukál.
EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK 53
32. táblázat
V ezeték an ya gok vezetőképességének je lle m z ő i
Anyag e X a MSZ szám
Réz vezeték 0,01754 57 0,004 145

Réz sín 0,01887 53 0,004 899
Alnmfninm vezeték 0,0298 33,5 0,004 142
Alumínium sín 0,0298 33,5 0,004 899
Acél vezetékhuzal 0,160... 0,240 6,2...4,2 0,001 273
A coulomb (C) az elektromos töltés egysége. 1 C töltés 1 s alatt folyik

át a vezető keresztmetszetén, ha az áramerősség 1 A.
A farad (F) a kapacitás egysége. 1 F kapacitása van annak a konden
zátornak, amelyet 1 C töltés 1 V feszültségre tölt fel.
A watt (W ) a villamos teljesítmény egysége. 1 W teljesítmény 1 A
áramerősség és 1 V feszültségesés esetén keletkezik. A teljesítmény az alábbi
összefüggésből számítható:
P =U I W
Mivel U = IR , a teljesítmény a következőképpen is kifejezhető:
P = P R vagy P = - ^ - W .
K
2. EGYENÁRAMÚ Á R A M K Ö R Ö K
U feszültségű egyenáramú áramforrás sarkaira kapcsolt áramkörben

I áramerősség folyik, amelynek nagysága az Ohm-törvény értelmében az
áramkör ellenállásától függ. Az áramkörben minden ellenállás — akár a
vezeték, akár a rákapcsolt fogyasztó ellenállása — feszültségesést okoz.
Kössünk egy Rf ellenállású fogyasztót R 2 és R x ellenállású vezetékkel
U feszültségű áramforrásra (11. ábra).
11. ábra
A fogyasztóberendezés kapcsain megjelenő feszültség, ha az áram
erősség I :
u f = u - i r 2 - i r x.
A fogyasztó ellenállása Í?f, tehát Uf = IR¿ ennélfogva:
U = I R X+ I R 2 + I R f = I {R 1 + R z + R f) .
Ha R = R t + R2+ R f, akkor
U = IR .
Ez annyit is jelent, hogy sorbakapcsolt ellenállásokat egy olyan eredő ellen

állással helyettesíthetünk, amely a sorbakapcsolt ellenállások összegével
egyenlő.
Az áramkörök vizsgálatához szükségünk van még a két Kirchhoff-
törvén y ismeretére.
Az első Kirchhoff-tör vény kimondja,
hogy a vezetékek elágazási vagy csomópont
jaiban, ha a csomópont felé folyó áram jele
+ , az elmenő áramé pedig —, az áramerős
ségek összege nulla, azaz:
£ [ ( + /) + (-/)] = 0 ,
ami annyit jelent, hogy a csomópont fele

folyó áramok erőssége egyenlő az onnan
elfolyó áramok erősségével.
A második Kirchhoff-tör vény az Ohm
törvény általánosítása zárt áramkörökre.
Eszerint:
ZUb+ B ÍR = 0 ,
azaz zárt áramkörben a belső feszültségek

és a feszültségesések algebrai összege zérus.
A Kirchhoff-törvény ismeretében vizsgáljunk párhuzamosan kapcsolt
ellenállásokat (12. ábra). Az A és B pont között a feszültségesés e, tehát a B
pontban a feszültségesés értéke:
6 — i\R\ — ^2^2 — ^*3-^3 •
Ebből a párhuzamosan kapcsolt ellenállásokban az áramerősségek:
Mivel az első Kirchhoff-törvény szerint i = -f- i2 -f- ia ,
ebből az eredő ellenállás:
1 = _L= J_ , + J_
e R Rí Ra R$
EGYENÁRAMÚ" ÁRAMKÖRÖK 55
Általánosítva n párhuzamosan kapcsolt ellenállásra:
4R = 4i?!- +* R t +1 •••4*
' Rn
Tehát két, ill. három párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredője:
R\Rz •« r » _ R\RtR$
R = , ill. R =
R l 4- #2 ^ 2 ^ 3 4* ^ 1 ^ 3 4- R\Ri
Ha vezetőképességgel számolunk:
G = Qx 4- G2 + G3 + . . . + Gn .
Tékát a sorbakapcsolt ellenállások eredője egyenlő

az ellenállások összegével, párhuzamosan kapcsolt
ellenállások esetében pedig az eredő vezetőképesség
egyenlő az egyes ellenállások vezetőképességének
összegével.
Számításainkban gyakran célszerű vagy
szükséges háromszög alakú hálózatképet csil
laggá vagy csillag alakút háromszöggé át
alakítani.
Legyen egy háromszög oldalainak ellen 13. ábra. H ároirszögkapcsolás á t
alakítása csillagkapcsolássá
állása Rhu R h2 és Rnz. Alakítsuk át a három
szöget ugyanolyan eredő ellenállású csillaggá,
amelynek ágai Rcl, R c2 és Ra ellenállásúak (13. ábra). A háromszöget helyet
tesítő csillag alakzat ellenállásai:
P _ ^h2^h3
“ “ -Pfti + Rh3 ’
TD _ ^ hi ^ hz
* i?A1 + Rhi + Rh3 ’
p _ _____ Tjnl^h* _____

CZ Rh\ 4- R t* + Rh*
Ha csillagkapcsolást alakítunk át egyenlő eredő ellenállású három

szöggé, akkor
RC^RC* -j- R c\Rc3~\~ R c2^C3 .
R h l = ---------------- ,
cl
R CIR C2 ^Cl^C3 4- ^C2^C3 ,.

Rhl = ---------------- ^
^CÍ^C2 4" ^Ci^C3 4* ^CZ^CZ

Â3 — R C3
Csillag alakú vezetékképnek háromszöggé átalakításakor egy csomópont

eltűnik. Ha nemcsak azonos eredő ellenállású háromszöget akarunk kiala
kítani, hanem az áram megoszlását is vizsgáljuk, és a csomópont is terhelve
van, akkor elsősorban a csomópontot kell tehermentesíteni a terhelés áthe-
helyezésével.
Legyen adott egy csillag alakú hálózatkép (14. ábra), amelynek mind
három csúcsán (A, B és C) a betáplálás; a csúcsokon és a csillagpontban pedig
¿5 , ic és i 0 terhelések vannak. Ha a csillagpontot tehermentesíteni akarjuk,
akkor a következőképpen kell eljárnunk. A csil
lag három ágának ellenállása R A, R B és Rc ,
tehát az eredő ellenállás:
J _ = J _ , J_ , _L
rk
Az i Q csillagponti terhelés összetevői pedig:
_ Rk : • _ Rk •
H A ------- ü *o > l oB — lo >
ra Rb
. _ Rk •
'l oC — *
14. ábra
Az összetevőket a megfelelő csúcsponti terhelé

sekhez hozzáadva, megkapjuk a csillagpontban tehermentesített csillagot;
az egyes ágak terhelése:
i'A — ¿a + Ha >
Í’b = rB + ioB 9
i'c = i c + i oC •
Minthogy i= iA+ iB + ic +
* = *a + í 'b+
Az előzőkben elmondottak alkalmasak összetett hálózatképek vizsgá

latára az árameloszlás, a feszültség és a feszültségesés szempontjából.
A lkalm azásukat a legcélszerűbb példával bem u tatn i. A 15a, b, c, d ábrán látható hálózatkép
három szögből és csillagból van összetéve, három tá p p on tja ( I , I I és I I I ) van, és a feszültség m in d
három tá pp on tba n egyenlő. A z összes terhelés:
i = i\ *h tg -j- ¿8 -}- ¿o = 100 -f* 50 -j- 60 -f- 30 = 240 A .
A három szög oldalainak és a csillag ágainak ellenállásai az ábra szerint adottak. Vizsgáljuk m eg a tá p
p on tok terhelését.
E lsősorban a K csom óp on tot kell teherm entesíteni. A z itt összefutó három ellenállás eredője:
0,6 •0,4 • 0,8 0,192

Rk = = 0,1846 2 .
0,4 •0,8 + 0,6 • 0,8 + 0,6 • 0,4 1,04
A K csom óp on t terhelésének összetevői teh á t:
0,1846
loA = 30 = 9,22 A ;
0,6
0,1846
IqB = 0,4
30 = 13,85 A ;
0,1846
lo€ = 0,8
30 = 6,92 A .
29,99 A as 30 A "
15. ábra. Összetett hálózat szám ítása: a ) összetett hálózatkép; b) a K csom óp on tban teherm entesített
csillag alakú hálózatkép átalakítása három szöggé; c) három szög alakú hálózat visszaalakítása csillaggá;
d) a K csom óp on t felé fo ly ó áram
E zek et az összetevőket a csú csp on tok ba h elyezve:
i\ = h + ioA = 109,22 A;
¿I = U+ ioB = 63,85 A;
¿3 — ig -f- ioC — 66,92 A.
239,99 A « 240 A.
A K csom óp on tba n teherm entesített csillagot átalakítjuk három szöggé. A z íg y k ap ott három szög
oldalainak ellenállása:
0,8 • 0,6 + 0,8 • 0,4 -+ 0,6 • 0,4
R'a b =
0,8
stb. összefüggés alapján:
1,04
R ’a b =
0,8
1,04
r
ll
0,6
1,04
R ac =
0,4
A h álózati kép a 15b ábrán láth ató. A csillagból k apott és az eredetileg m eglevő három szög oldalai
párhuzam os ellenállások; ezeket egy három szöggé egyesítjü k, am elynek ellenállásai
R a b R'a b 1 • 1,3
R*a B = = 0,565 Cl ;
R a b 4- R'a b 1 + 1,3
R b c R'xc 0,6 • 1,733

= 0,150 Cl ;
R bc + R ’bo 0,6 + 1,733
R a c R'a c 0,9 • 2,6

Rac = = 0,668 £1.
R ao + R'a c 0 , 9 + 2,6
A három szöget (ezekkel az oldalellenállásokkal) m ost visszaalakítjuk csillaggá:
R'Áb R a c 0,377
Rak = = 0,224 Ü ;
R a b + R b c + R'a c ““ 1,678
R'a b Rb c 0,251
R'b k = = 0,150 Cl ;
R a b + R ßo R'a c " 1,678
R b c R ac 0,297
R ¿k = = 0,177 a ;
R a b + R ú o + R"a o 1,678
A z új h álózatképet a 15c ábra m u tatja. A terheléseket m ost a tá p p on tba kell eltoln i.

í *(R a+ R í) = í \R'a K összefüggés alapján:
**= ** = 39,24 A:
R'juK
ll = ** &U
---T ñ-
K+ KlI
= 10,09 A;
R kc
11 = 1 = 15,19 A .
3 Rc k + R i i i
A K csom óp on tra eső áram összetevők í k á R'a K + -Rí) = i'xRi stb. összefüggés alapján :
0,4
%K1 = l
1 u m = 70’07 A:
0.8
is' = Ö^5Ö = 53’76 A:
0,6
tffs = l 8 0,777 = 51,66 A.
A csom óp on tot terhelő áramerősség tehát 70,07 -f- 53,76 - f 51,66 = 175,49 A . H a ehhez h ozzáadju k
i l + i ; + i\ = 64,52 A -t, akkor
i = 175,49 + 64,52 ^ 240 A ,
am i m egfelel az eredeti terhelésnek.

A csom óp on t felé fo ly ó áram a csillag ágai k ö zö tt az ágak ellenállásával fo rd íto tt arányban
oszlik m eg (15d ábra). A z 1 —K ág ellenállása 0,224 + 0,4 = 0,624 O, a 1 1 — K ágé 0,950 Q, a 1 1 7 - K
ágé pedig 0,777 Q, Tehát:
0 694
i- = 175’49W = 46-83A;
= 175,49 = 71,25 A;
0 777
í ’k* = 175,49 = 57>74 A *
A tá p p on tok at terhelő áram :

il = H + Í k i = 85,57 A ;
in = i2+ í ' kt = 81,34 A ;
¿ / / / = iá + = 72,93 A.
239,84 A « 240 A .
Az előzőkben kifejtett meggondolások alapján összetett hálózat

alakzatokat felbonthatunk és átalakíthatunk abból a célból, hogy a számí
tásokat elvégezhessük.
A gyakorlatban kétféle egyenáramú hálózat használatos: a két- és a
háromvezetős rendszer.
A kétvezetős rendszerben az áramkör valamely egyenáramú áram
forrás (dinamó, akkumulátor stb.) két sarkához csatlakozik. Az általában
használatos feszültség 24,
48, 110 és 220 V. K ülön
böző technológiai folya
matokhoz azonban gyak
ran szükséges ezektől el
térő feszültség is.
A háromvezetős rend
szert a hálózati fe
szültség emelésében rejlő
előny hívta életre. K ap
csolását a 16. ábra szem
lélteti. Eszerint az áram
forrás két sorbakapcsolt
egységből áll, a három ve
zeték pedig a két szélső —
pozitív és negatív —, valamint a két áramforrást összekötő kapocsról ágazik

le. Ez utóbbi a kiegyenlítő vagy nulla vezető. Az ábrából látható, hogy az
egyik fővezető és a nullavezető közé kapcsolt fogyasztó U feszültséget, míg
a két fő vezető közé kapcsolt fogyasztó 2 U feszültséget kap. A kiegyenlítő
vagy nullavezetőben szimmetrikus terhelés esetében nem folyik áram;
terhelése az aszimmetriától függ. Szélső esetben — tehát amikor csak az
egyik fővezeték és a nulla vezeték közé van fogyasztó kapcsolva — a terhelés
egyenlő a fővezeték terhelésével. A nullavezető terhelése minden más esetben
egyenlő a két fővezeték terhelésének különbségével. A két- és a három-
vezetékes rendszer közötti méretezési szempontból
fennálló különbséget a későbbiekben részletesen
Rí tárgyaljuk.
^ M eg kell em líteni, h o g y a három vezetős rendszerben a nulla

vezetőt nem szabad biztosítan i (17. ábra), ui. a nullavezető b izto
sítéki ának k iolvadása esetén a fővezeték ek és a nullavezeték közé
17. ábra. H árom vezetős egyen- k apcsolt fo g y a sz tó k sorbakapcsolt ellenállásokként szerepelnek, és
áramú rendszer biztosítása kapcsaikon a feszültség az ellenállásuk arányában oszlik meg. L e
gy en p l. egy három vezetékes, 2 X 110 V-os h álózatra egy 100 és egy
60 W -os izzólám p a kapcsolva, o ly m ódon, h o g y az egyik a p o zitív
és a nulla-, a m ásik a n eg a tív és a nullavezeték közé va n k ö tv e , tehát m in d k ettőn ek a névleges
feszültsége 110 V. A 100 W -os izzólám pa ellenállása:
no2
Rí = El
W 100
— 121 n,
a 60 W -os izzólám páé p ed ig:
no2 = 201 Cl.
60
H a a vezeték ellenállását elhan yagolju k, akkor a lám pák feszültsége a nullavezető biztosítóján ak
k iolvadása esetén
121
Uj = 220 = 82,6 V ;
121 + 201
201
üt = 220 137,3 V.
121 + 201
A k ét szélső vezeték k özött lev ő 220 V feszültség tehát a két lám pa k özött 8 2 ,6 :1 3 7 ,3 arányban fog
m egoszlam , am i a nn yit jelen t, h o g y a kisebb teljesítm ényű, tehát n ag yob b ellenállású lám pa tú l
feszültséget kap.
3. VÁLTAKOZÓÁRAM Ű ÁR A M K Ö R Ö K
A váltakozóáramok és a váltakozófeszültségek olyan áramok, ill.

feszültségek, amelyeknek nagysága és iránya az idő függvényében változik.
A műszaki gyakorlatban használatos váltakozó áramok periodikus
jelenségek, azaz megfelelő értékeik meghatározott időközökben (T periódus
idő) ismétlődnek.
A váltakozóáram előállítása a következőkön alapszik. Ha homogén
mágnestérben zárt vezetőt úgy mozgatunk, hogy az a mágneses erővonalakat
metszi, akkor a vezetőben feszültség indukálódik, amely arányos a vezető
által az időegység alatt metszett erővonalak számával.
Vizsgáljuk meg, mi történik, ha egy mágneses póluspár között zárt
vezetőt forgatunk (18. ábra). Nyilvánvaló, hogy a zárt vezető a vízszintes
VÁLTAKOZÓÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK 61
helyzeten való áthaladásakor nem metszi az erővonalakat, így tehát nem

indukálódik a feszültség, míg a legtöbb erővonalat a függőleges helyzeten
való áthaladáskor metszi, tehát a feszültség ebben az esetben lesz a leg
nagyobb. A feszültség tehát a vezető egy körülfordulása közben 0 ... 90° közt
pozitív irányban nő, 90... 180° között nulláig csökken, 180°... 270° negatív
irányba nő, majd 270°-on eléri a negatív
maximumot, és 360°-on ismét zérus lesz.
Ha a leírt jelenséget olyan koordi
náta-rendszerben rajzoljuk fel (19. ábra),
amelynek abszcisszájára a szögelfordulást,
ordinátájára pedig az indukált feszültsé
get mérjük fel, akkor szinuszgörbét ka
punk.
Ha a forgó vezető szögsebessége co és
másodpercenkénti fordulatszáma / (frek
vencia), akkor co = 2 zif. Váltakozóáramok
esetén co a körfrekvencia. A vezető elfor
dulásának szöge cp — coty ahol t az idő.
Ha ismerjük £7max értékét, akkor valamely
adott időpontban U pillan atn yi értéke:
18. ábra
u = ^max sin
Az áramerősség a forgó vezetőben ugyancsak szinuszosan változik, ennél
fogva a pillanatnyi érték:
* = Anax s in 0 )i ■
Ha t — 0 időpontban a feszültségnek vagy az áramnak már bizonyos u =

— áz Umax s*n ül- * = db f max sin.p értéke van, akkor a vizsgált időpont
ban
u = Umax sin i™1 ± P), m * i = Jmax sin (cot ± (p).
A szinuszgörbe tetszőleges egész számú periódusának középértéke nulla,

mert a pozitív és a negatív félhullámok területe egyenlő. A szinuszgörbe
félhullámainak azonban kiszámíthatjuk számtani középértékét, ill. a négyzetes
középértékét vagy effektiv értékét. E gy félhullám számtani középértéke :

ji/2
2 f 2
Ik = — J Jmax sin <p d<p=
0
A legfontosabb azonban a négyzetes középérték vagy effektiv érték

(20. ábra):
I 2 = /max sin2 ötf =
---- 2 *Jmax (1 — cos 2cü¿) .
Ez egy olyan kétszeres frekvenciájú

szinuszgörbe, amelynek ordinátái min
V .L '' dig pozitívak és amely szimmetrikus a
20. ábra
(l/2)/m ax középértékre. Az így kapott
görbe középértékéből vont négyzetgyök a
négyzetes középérték vagy effektiv érték:
T
•2
max
es
L « = - 7 - Jmax = 0 ,7 0 7 1 max •
/2
A műszaki gyakorlatban az áram és feszültség adatai mindig az effektiv

értékre vonatkoznak.
A Joule-törvény szerint i áram d¿ idő alatt valamely R ellenállásban
i2R dt meleget fejleszt, tehát a másodpercenként fejlesztett meleg:
~ [ i2R dí = I 2R ,
o
tehát a váltakozóáram éppen annyi meleget fejleszt, mint amennyit a válta

kozóáram effektiv áramerősségével egyenlő áramerősségű egyenáram fej
lesztene.
E gy áramkörben a feszültség és áram pillanatnyi összetartozó értéke
u és i, tehát a pillanatnyi teljesítmény w = ui. Ha az áram cp szöggel késik
a feszültség mögött, akkor:
u = U m ax s í«
* = 1max sin — <P)

a teljesítmény pedig:
w = Umax sin sin ( — .
Umax ®s ^max helyett U és I behelyettesítésével:

w — 2U I sin cot sin(coí — <p) .
sin a sin ß = - j [cos (a — — cos (a + ß)] trigonometriai összefüggés alap

ján a szögfüggvények szorzatát átala
kítva: W
u
w = U I [cos <p — cos (2 cot — 9?)] .
Ez az egyenlet, amely a váltakozó -

áram teljesítm ényének pillanatnyi értéke,
kétszeres periódusszámú színuszhullám,
amelynek szimmetriatengelye U I cos cp.
Ha 0 < cp < 90°, akkor a teljesítmény
periódusonként kétszer negatív értékű
(21. ábra). H a a ^ = 0, akkor a feszült
ség és az áram fázisban van.
2 1 . á b ra
w =^= U I (1 — cos 2 caí)
ilyenkor negatív teljesítmény nincsen, Ha cp = 90°, akkor
w — U I sin 2 cot ,
tehát a teljesítmény szinuszgörbéje az abszcisszatengelyre szimmetrikus,

pozitív és negatív területei egyenlők, a teljesítmény pedig zérus.
A w — U I [cos cp — cos (2 cot — 7?)] egyenletben a cos ( 2 cot — cp) kife
jezés egy olyan koszinuszgörbe, amelynek pozitív és negatív területei
egyenlők, tehát a területszámításban figyelmen kívül hagyhatók. A váltakozó-
áram teljesítménye tehát:
w — U I cos cp .
Ha cos cp = 1, tehát a feszültség és áram fázisban van, akkor w =¿=UI.
Általában U I ¿= S .
Ez a kifejezés a látszólagos teljesítmény (S).
A látszólagos teljesítmény két összetevője (22. ábra):
P = U I cos cp = hatásos teljesítmény;
Q = U I sin cp = meddő teljesítmény .
Az ábrából látható, hogy
__________ p
s = y p 2 4 - Q2 és cos cp = — .
A 22. ábrához hasonlóan mind az I áram-, mind az U feszültség vektor

felbontható, tehát
Ib — I cos (p = hatásos áram, amely a feszültséggel fázisban van;
I m = I sin (p = meddő áram, amely a hatásos áramra merőleges.
A teljesítményt komplex számítással megkapjuk, ha a komplex áram
erősséget a komplex feszültség konjugáltjával megszorozzuk:
S = V * I = Ue~iwt = Ü I pP = ü l cos sin <p .
Ebben a kifejezésben a valós rész a wattos teljesítményt, a képzetes rész

pedig a meddő teljesítményt jelenti.
Olyan váltakozóáramú körben, amely csak ohmos ellenállást (R) tartal
maz, az áram és a feszültség mind pillanatnyi, mind effektiv értékeire érvé
nyes az Ohm-törvény, tehát
u , r ü
1 R6
8
Az u = iR összefüggésből látható, hogy a feszültségnek és az áramnak

azonos co körfrekvenciája van, s a feszültség és az áram között fáziskülönb
ség nincsen.
Ha valamely U feszültségű, váltakozóáramú áramkörben csak L induk-
tivitású ellenállás van, akkor az áram pillanatnyi i értékének változása:
u = U sin out — L
dt
feszültséget indukál.
E bből az áram pillanatnyi értéke:
]/% u ]/2 U
sin cot át = sin I sin
L cjoL
tehát
U
I =
cúL
Az induktív ellenállás, amit meddő ellenállásnak, ill. induktív reaktan-

eiának is nevezünk:
X L = coL = 27t fL.
Az egyenletből az is megállapítható, hogy tisztán induktív ellenállás

esetén az áram 90°-kal késik a feszültség mögött.
Szimbolikus írásmóddal:
Uel« _ L w f > .
át
Valamely, idővel változó mennyiséget idő szerint differenciálni annyit

jelent, mint a saját időparaméterével megszorozni, tehát pl.:
Ueimt = jcoLIeia l.
VÁLTAKOZÓÁRAMŰ ÁRAMKÖRÖK 65
H a az U feszültségű áramkörben C kapacitás van, akkor azon töltőáram

folyik át. A töltés áq növekedéséhez a feszültségnek G du értékkel kell növe
kednie, tehát
i = ^di. ==C ^d¿- = C Í 2 U á t^d£
— =
= coC J^2 U cos cot = coC U sin ^cot -j- == / 2 / sin ^cot -\—
és ebből
I = coCU .
U
Ez a kifejezés írható I alakban és így
X r =
coC 2 71 f C *
X c a kapacitív ellenállás, amelyet ugyancsak meddő ellenállásnak, ill.
kapacitív reaktanciának nevezünk. Ha az áramkörben az ellenállás kapacitív,
akkor az áram 90°-kai siet a feszültséghez képest.
Szimbolikus számítással:
Iá t .
- ¿ j
Valamely időben változó mennyiség idő szerinti integrálása annyit jelent,
mint azt az időparaméterrel osztani, tehát
u é ml= Á [ l pjml dt le 1
-A t *c
C J
U= I .
jcoG
A fázisszög egyenlete: 23. ábra
e.j<Pu = ~ e jt i
J
. TC
és mivel 1¡j = e , tehát <p = <pu — ~ .
A
Vizsgáljunk meg egy soros kapcsolású ohmos, induktív és kapacitív
ellenállásból álló áramkört.
A 23. ábrán U feszültségű hálózatra sorbakapcsolt ohmos (R) induktív
(L) és kapacitív (G) ellenállások láthatók. Ha az áram pillanatnyi értéke i ,
akkor az egyes ellenállásokra eső kapocsfeszültség:
Uft — iR',
L d ’ uL = A
L -;
Ur =
G
5 Csordás: Erősáram ú kézikönyv

A kapocsfeszültség egyenlő a feszültségesések összegével, tehát:
U = iR + L
6max sin cot, tehát

(7 J
f C
= ---- — cos
a><7
,
továbbá L — coLimax cos tehát

Qí
u - ÍRmax sin cu< +
+ ( “>£ — *max cos •
A kifejezés első része az ohmos, a második

a meddő ellenállások okozta feszültségesés.
H a az effektiv értékekre térünk át, a
vektorábrából (24. ábra) látható, hogy
U cos (p — IR és U sin <p = I ^coL-----j ,
tehát:
U2 (cos2 cp + sin2 cp) = I 2R 2 -f- I 2 ---- 9

amiből:
V - l I R2 +
(“ L ~ S } ' Í ■
A fázisszög a feszültség és áram között:
tg <P = R
Vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor
coL —
coG
Ebben az esetben U = IR és tg (p = 0. Az áramkör ügy viselkedik, mintha

csak ohmos ellenállása lenne. Ez a helyzet adott L és G értékek esetén
bizonyos frekvencián, a rezonanciafrekvencián következik be, amelynek
értéke:
1 1
co„ = és /„ -
í w 2 71y L C
VÁLTAKOZÓÁRAMŰ ÁRAMKÖRÖK 67
Ekkor az induktív és kapacitív ellenállások feszültsége igen nagy lehet:
r r _ 1_ ü L_
Io}° oR ~C '
mert
G 1 , , U
es I =
iLG co0G R ‘
L
Ez a feszültség csak a és R viszonyától függ.
0
Példa. Legyen egy áramkörben R = 5 Q, L = 0,5 H, / = 50 Hz frekvencián rezonancia lép fel;
ekkor:
C = = 2 •10“«F.
(o2L (100 n)2 0,5 L = 0,1 H
Ha I = 10 A, akkor U = 50 V, míg
U-220V
/
l(o 0L = 10(100 tt) 0,5 = 1570 V.
(O0C
25. ábra
Végezzük el egy soros kapcsolású áramkör számítását szimbolikus

módszerrel. Az előzőkből nyilvánvaló, hogy:
U = UR+ TJL + Uc = I R + joiLI= ' J t _
A zárójelben levő kifejezés a komplex impedancia (Z), ennélfogva:

U = IZ ;
Z = R + jX .
Exponenciális alakban:
Z = eif.
Z
<ppozitív, ha coL > — , az áram késik a feszültség mögött (induktív terhe
lés), (p negatív: ha coL < —— , az áram siet a feszültséghez képest (ka-

coC
pacitív terhelés).
Példa. 220 V feszültségű, váltakozóáramü ( / = 50} áramkörben sorba van k a p c s o lv a L = 0 ,1 H
induktív és R = 10 fí-os ellenállás (25. ábra). Megállapítandó: a látszólagos ellenállás, a fázisszög, és
az áramerősség:
Z = R - f jcoL = 10 + 2 n 50 0,1; = 10 + 31,4;. a
Az abszolút érték:
\Z\ = ]/l0 2 + 31,4* = 33 Q.
A fázisszög:
31 4
V = arc tg = 7 2 °2 0 ',
tehát exponenciális alakban:
Z = 33^7*°10 Q.
5*
Az áramerősség:
220
I = 33 ¿/ 72° 20
- = 6,66 e~in 20' A
Tehát az áramerősség 6,66 A, és <p — 72°20'-cel késik a feszültség mögött. A vektoriális képet a 26.
ábra mutatja.
Vizsgáljunk meg egy olyan áramkört, amelyben

párhuzamos kapcsolású ohmos, induktív és kapa-
citív ellenállások vannak (27. ábra). A párhuzamos
ágakban levő ellenállások és áramok
u
R ellenállás lR R ’
1
L induktivitás iL — — J u át ;
áu
C kapacitás ic = C
~áf
20 R Effektiv értékekre:
J _ u
J r--R
h =
u
I coL ;
u: X,
í r = COCU ,
t J tehát az eredő áram:
27. ábra i . m + a c - r L). , u ] l ^ + ( « c - ± - ) \
Az admittancia (látszólagos vezetőképesség: Y) bevezetésével
I = UY ,
s minthogy
G — — (konduktancia);
R
B q = (ú C (kapacitancia);
1
Bf = (szuszceptancia);
(oL
Y = iG* + (B c +
a fázisszög
Be — B l
tg?> =
O
Párhuzamosan kapcsolt ellenállásokat tartalmazó áramkörök számítása

szimbolikus módszerrel:
1 = IR + I L + IC >
azaz
• - JW - T S + i“ß v - v { T t - T S C + i“ü h
- « ' [ ■ w - ’ - i ) ] -
Az analitikus megoldásból látható, hogy:
I = UY ;
Y = x + i ( <uC_
Ha B = Bc — B l , akkor
Y = G + jB .
Az admittancia abszolút értéke:
Y = Ya*'+ B 2 •
Exponenciális alakja:
Y = Yei* . 28. ábra
Ha cdC , akkor q pozitív, és az áram siet a feszültséghez képest.

coL
1
Ha coC < — y ~ , akkor w negatív, és az áram késik a feszültség mögött.
coB
Példa. Egy áramkörben, amelynek feszültsége ü = 220 V ( / = 50), = 4 fi és L = 0,019 H
induktivitású, tehát X , = L o = 0,019 •314 = 6 O ellenállással párhuzamosan van kapcsolva
C = 30 [iF kapacitás, valamint fí¡ = 8 ü hatásos ellenállás (28. ábra). Kiszámítandó az eredő ellen
állás, az áramerősségek, a fázisszögek és a hatásos teljesítmény.
a) Eredő ellenállá«:
Z r = flj + ¿X t = 4 - Í6 = 7,14 •e >6«020' Cl;

. 1 _ . 10«
- ¿106,17 = - 106,17 e~f*°°Cl;
3 coC ~ 3 314 ■30
Z 3 = 8 + ¿0 — 8e^°° ü.
_ Z XZ 2Z , ________7,14gft<0,°' • ( - 106,17e-?90 ) - 8d°3_______________

z “ Z tZ a~+ z zz\ + Z XZ 2 “ ( — 1 0 6 j7 c - í» 0° )8 c ^ ° + 8e*>° • 7,14c/6«020' + 7 ,1 4 ^ ° 2° '( — 106,17e“ ^ >
6064.4<H33°':0'
~ (0 —¿106.17)8 + 8(4 + ¿6) + (4 + j6) • (-¿106,17)
6064,4e->33° 40' 6064,4 e - ' a3oi0'

0 —¿849,36 + 32 + ¿48 + 637 - ¿424,68 ~ 669 - ¿1226,04
6064,4e-7'33° 40'
= 4,28f*2' c 46 == 3,55 + ¿2,01 O.
1415c—781° 26'
b) Áramerősségek:
£l 220 r = 30,81e _ / 6o2°' = 17,07 - ¿25,63 A;

zx 7,14f/68° ao
h El _ | i _ = 2>07eí..- = 0 + i2,07 A;
z.
u 220
íz = 27,5 + ¿0 A;
~z¡ 8ei°°
220
I = 51,4^“ ” ° a ' = 44,48 — ¿23,9 A.
4,281/27° *»'
Ellenőrzés. 44,48 - ¿23,9 ^ 44,57 - ¿23,56 A.
Az áramok vektorábráját a 29. ábra mu
tatja.
c) Fázistényezők:
17,07
cos <pt = = 0,554;
30,81
0
COS q>2 — = 0;
2,07
27.5
COS <Ps
27.5 1 ;
44,57
COS <P = 0,867.
51,40
d) Hatásos teljesítmény (terhelés):
Px= 220 ♦30,81 •0,554 = 3755,12W

P2= 220 • 2,07 -0 = 0
Ps = 220 •27,5 •1 = 6050,12 W
összesen: 9805,24 W
Ellenőrzés. 220 •51,4 •0,865 = 9804,04 ~ 9805,24 W.
Példa. Egy vezetékre két motor van kapcsolva, közülük az egyik áramfelvétele 100 A, fázis
tényezője cp = 0,7, a másiké 80 A, ill. cos cp = 0,8. A vezeték hatásos ellenállása 0,15 ítykm, meddő
ellenállása pedig X — 0,3 ü/km (30. ábra). Kiszámítandók a feszültség- és az áramadatok. Kiindulási
feltétel: a vezeték végén a feszültség ne legyen kevesebb 200 V-nál. Á vezeték két .egyenként 200 m
hosszú szakaszból áll.
A második vezetékszakasz adatai:
ü t = 200 V R2 = 0,15 • 0,2 = 0,03 Cl
cos <Pt = 0,8 X2 = 0,3 • 0,2 = 0,06 Q
<pt = 36° 52' I2 = 80 A
sin <pt = 0,6
Az első motor kapocsfeszültségének analitikus megállapításához célszerű a vektorábrát fel
rajzolni (31. ábra). I 2 áram <p2 szöggel késik Ut feszültség mögött. Ut feszültséghez hozzáadandók
ijil* és I 2X 2 feszültségesések. Az eredő lesz az Ui feszültség, tehát, mint a vektorábrából leolvasható:
üx = y (U 2 cos cpt + I 2R2y 4- ( üt sin q>t + IzX2y =
= Y(200 •0,8 + 80 •0,03)* + (200 •0,6 + 80 •0,06)* = 204,8 V.

Az Ui feszültség és I %áramvektor által bezárt szög:
ü t cos <pt -f ItR t

cos <p3 — = 0,793 ;
üx
üt sin <pt ~h I%X3
sin (pt = = 0,609;
üt
tehát <p3 — 37°30 >
A vektorábrából leolvasva:
It = 7(1, cos <pt + It cos g>t)* -f- (It sin <p, + It sin <pxy =
= 7(80 •0,793 + 100 •0,7)* + (80 •0,609 + 100 •0,713)* = 179,6 A.
Az ü t feszültség és I t áram fázisszöge:
/ , COS (p t + It COS (Pt

COS = = 0,713;
11
sin * = h SÍ° * + h SÍ° * = 0,668;
tehát <pt = 42°.
o----► 200 m 200tn

U* I h
_ SOA
cos <pf0;7 os
30. ábra
A szükséges tápponti feszültség:
ü t = y<Ut cos (pi + ItRt)* ■+■( ü x sin <pt + =
= 7 (204.8 •0,743 + 179,6 •0,03)* +
+ 7(204,8 •0,668 + 179,6 •0,06)2 = 216 V.

A tápponti fázistényező:
ü t cos <p4-f 7tRi
COS <pt — 0,729.
üt
A példa megoldása szimbolikus módszerrel :
Zt = Z t ~ (0,15 + ¿0,3) 0,2 = 0,03 + ¿0,06 Cl.
A második vezetékszakasz árama

I 2 = 80(0,8 - ¿0,6) = 64 - ¿48 A.
Feszültségesés a második vezetékszakaszban:
I %Zt = (64 - ¿48) (0,03 + ¿0,06) = 4,8 + ¿2,4.

Az első motor kapocsfeszültsége tehát:

i= + h Z 2 = 204,8 + ¿2,4.
Ux ahszolút értéke:
17X= y 204,8* + 2,4* ^ 204,8 V.
Ui késése I7t-hez képest:
2,4
arc tg <5X= - = 31' .
204,8
Az első motor fázistényezője cos q>x = 0,7 és az ennek megfelelő szög 45°30', azaz
<Pi ~ őt » 45°,
Ezzel a szöggel késik az első motor I x árama Ux feszültséghez képest; tehát:

/, = 100(0,707 -f ¿0,707) = 70,7 -¿7 0 ,7 .
Az első szakasz árama:
j t = j 3 4- i x = 134,7 - ¿118,7
abszolút értéke pedig:
I t = yi34,72 + 118,7* = 179,6 A .
A feszültségesés az első vezetékszakaszban:

ItZ x = (134,7 - ¿118,7) (0,03 + ¿0,06) = 11,163 -f ¿10,683.
A tápponti feszültség:
Ut = 215,963 + ¿10,683.
Abszolút értéke:
üt = 7215,963* + 10,683* = 216 V.
A párhuzamosan kapcsolt ellenállások számítása a hálózattervezésben

is fontos. Legyen ui. két párhuzamosan kapcsolt vezető látszólagos ellen
állása
Zi = Ri jcoLx es Z 2 = R 2 “h ,
tehát ha az ágakban folyó áram és / 2, akkor
= / 2Z 2
/ j és I 2 általában fázisban
eltér az elágazás előtti I áramtól,
mert coL/R = tg qp érték az ágak
ban különböző. A részáramok arit-
metikus összege nagyobb, mint az
összáram és így nagyobb veszteség
lép fel (32. ábra). Az ábrából lát
ható, hogy a közös feszültséghez
képest erősebben késő áram kisebb,
mint a feszültséghez képest kevés
bé késő áram. Általában
/, = /
Z i + Z2
es
Zi
/. = /
32. ábra Zi + z .
HÁROMFÁZISÚ ÁRAMOK 73
Minthogy
z i = Äj(l + j tg fi) és z 2 = -Rs(l + tg f ,) ;
Z 1+ Z2 = C®I + ^ 2) (1 + j tg f ) '
A relatív veszteségek a két ágban:
n 1 + tg 2 f 2
mi = 7*- = 1 + tg 2 f
es
n 1 + tg 2 f i
*1 = 7T = 1 + tg 2 f •
A relatív ossz veszteség:
R £,
w ni Ä , + + ” 2 i?, + •
Példa. Tételezzük fel, h ogy egy kábelt párhuzam osan k ap csolt szabadvezetékkel akarunk
teherm entesíteni. A két vezeték egyenlő hosszú és azonos keresztm etszetű, tehát ellenállásuk egyen lő.
M ivel a szabadvezeték indu k tivitása kb. ötször o lya n n ag y, m in t a kábelé, a szabadvezetékre:
wLi 2
Rí 1
a kábelre:
<oL% 0,4
= tg <p2
Rz 1
és
L\ + L t 1,2
- = tg tp .
Rx + Rt 1
A relatív veszteségek:
- - w - °’476; * - w - 2>05:
n = - i - (0,476 + 2 ,0 5 ) = 1,264.
Tehát a kábelnek kb. kétszeres, a szabadvezetéknek félakkora vesztesége lesz, m in t a legk edvezőb b
áram elosztás esetén. A veszteség 2 6 ,4 % -kai növekszik.
Ilyen esetben akkor járunk el helyesen, ha a kábel elé in d u k tív ellenállást kapcsolunk, és így
a szabadvezetékhez képest az indu ktivitást kiegyen lítjü k .
4. HÁROMFÁZISÚ Á R A M O K ÉS Á R A M K Ö R Ö K
Ha homogén mágneses mezőben három, egymással 120°-ot bezáró

zárt vezetőt forgatunk, akkor az egyes vezetőkben indukált feszültség
pillanatnyi értéke (ha a vezetőket 1, I I és III-m a i jelezzük):
Uj = U sin cot;
U jj = U sin {(ü t — 120);
U jjj — H sin (cot — 240) .

4*
-4
ÁLTALÁNOS ELEKTROTECHNIKA
33. táblázat
33. táblázat folytatása HÁROMFÁZISÚ ÁRAMOK
<1
33. táblázat folytatása •A
O)
ÁLTALÁNOS ELELTROTBGHNIKA
A gyakorlatban leginkább elterjedt háromfázisú rendszert véve figye

lembe:
A kifejezés trigonometriai kifejtése

után:
3
V w = Ö,
1
azaz a szimmetrikus háromfázisú

rendszer fázisaiban indukált fe
szültségek pillanatnyi értékének
összege zérus.
A többfázisú rendszerekben
két kapcsolási csoportot különböz
tetünk meg (33. ábra): a csillagkap
csolást és a háromszögkapcsolást.
Csillagkapcsolásban a fázisokat
úgy kapcsoljuk össze, hogy a fá
zisok egyik végét egy pontban, az
úii. csillagpontban fogjuk össze. 33. ábra. H árom fázisú rendszerek kapcsolásai:
Ez esetben a csillagpont és vala a ) csillagkapcsolás; b) három szögkapcsolás
melyik fázis szabad vége közötti
feszültség a fázisfeszültség Uf. K ét szabad fázis vég közötti feszültség a
vonal- (láncolt) feszültség: £7 V.
A fázis- és vonalfeszültség pillanatnyi értéke között az összefüggés
a következő.
Ha valamely n fázisú rendszerben két szomszédos fázis x és x + 1, akkor
u. = Uf sin — (a; — 1 ) j;
uv t/f sin
x és x + 1 fázisok között a vonalfeszültség ux — ux_j, azaz
Uv = U* 2 sin .
n
Háromfázisú rendszerben:
U v = Ut 2 s in ^ - = V'3C7f .
Háromszögkapcsolásban a fázisokat úgy kötjük össze, hogy mindegyik

fázist a másik fázis végéhez kapcsoljuk, tehát a fázisok zárt sokszöget
alkotnak. Az egyes fázisokban folyó áramok a fázisáramok, a sokszög
szögpontjaiban folyó áramok pedig a kapcsolt vagy vonaláramok. Ha az

előző levezetésben u és U helyébe i-t és I -1 helyettesítünk be, akkor:
7v = 7f 2 s i n - A ;
háromfázisú rendszerben:
7V = ^3 7{ .
A levezetett összefüggések természetesen az effektiv értékekre érvé
nyesek.
a)
34. ábra. Feszültségek és áram ok három szögkapcsolásban
Csillagkapcsolásban a három fázis teljesítménye egyenlő az egyes fázisok

teljesítményének összegével. Egy fázis teljesítménye:
P = U¡If cos (p ,
tehát ha a három fázis egyenlően terhelt, akkor a teljesítmény:
P = 3Z7f/f cos (p .
Minthogy csillagkapcsolásban:
u f = j f és 7V = 7 f ;
P = y 3 UVI V cos <p

Háromszögkapcsolás:
U, = L'„ és = L
/3
P — ÍZ U ylv COS (P .
H a a háromszögkapcsolásban (34. ábra) mindhárom fázis terhelése

egyenlő, akkor a fázisáramok egymással 1 2 0 °*ot zárnak be és i ac = i ab =
= i bc . E vektorok végpontjait összekötve, megkapjuk a vonaláramokat:

I A = I B z= Jc . Ha a vezetőknek csak R ellenállása van, akkor bennük a fe
szültségesés u v — ub = uc = I AR — I BR — I qR> E z esetben az egyes
vezetőkben fellépő vonali feszültségesesek vektorai párhuzamosak a fázis-
áramok vektoraival.
Fáziseltolásos terhelés esetén, ha a fázisok terhelése egyenlő, a három
szögkapcsolás vektorábráját a következőképpen szerkesztjük meg (35. ábra).
Legyen a rendszer tápfeszült
sége UT, fogyasztói feszült
sége Up, a fázistényezők
cos (pT, ill. cos (fp, az áram
erősség I . Megszerkesztjük
minden fázisra (egyenlő fázis
terhelés esetén elegendő egy
re) a 35a ábra szerinti vektor
képet. Ebbe a vektorképbe
berajzolhatok az eredő fe
szültségek, azaz a fogyasztói
és tápponti vonali és fázis-
feszültségek (355 ábra).
Ha a terhelés aszimmet 35. ábra. Terhelés vek torábrája cos cp > 0: a ) egyfázis-
rikus, pl. legyen az A fázis ra; b) m indhárom fázisra, a fogyasztói és tápponti
von ali, ill. fázisfeszültségek feltüntetésével
terheletlen —, akkor a vektor
ábra a 36. ábra szerint alakul.
A , B és G fázisok terhelése I B — I q és I A — 0. Egyszerűség kedvéért
tételezzük fel, hogy a vezető ellenállások ohmosak és R = 1. Ebben az
esetben az egyes vezetőkben fellépő feszültségesések nagyságra és irányra
megegyeznek a vonali áramok vektoraival, vagyis v a = v b és Uen — /3 ua.
Nyilvánvaló tehát, hogy háromszögkapcsolásban a feszültségesés szélső
terhelési aszimmetria esetében sem lehet nagyobb, mint egyenlően terhelt
három fázis esetiben.
A háromfázisú rendszerek feszültség-, ill. árameloszlását komplex
számítással is elemezhetjük. Vizsgáljunk meg egy kivezetett nullapont
nélküli csillagkapcsolású rendszert. Ha a terhelés aszimmetrikus, UA a valós
36. ábra. Aszim m etrikus 37. ábra. Feszültségek és áram ok csillagkapcsolásban, k iv ezetett
terhelés vektorábrája nullapont nélkül
tengely pozitív irányába esik, és a fázisfeszültség abszolút értéke U ; ekkor

a 37. ábra jelöléseit használva:
VA = U;
UB =. —0,5 U — ¿0,866*7;
Uc = —0,5*7 + ¿0,866*7 .
Az ábra alapján
UA = UA + U0; tehát U’A = UA — 170;

II
V'b + V „ VB = - Uu;
l/c = U'c + „ Vc = Uc - .
A fázisok impedanciái, ill. admittanciái:
ZA = 1 ; ZR= 1 ; Zr = 1 ;
L* ’ ß ’ c Vc ’
tehát:
V a Ya = Ja ,Vb YB = V CYC = Jc ;
azaz:
UAYa - U0Y a =
t/ß Fß - U 0Fß = / ß ;
*
l/c Fc - 170FC =
mivel
JA + Jß + Jc 0 »
a nullapont eltolódása:
VAY A+ V b Y b +
U
Y a+ Y b + Fc
Példa. Legyen a 38. ábra szerinti

elrendezésű kivezetett nullapont nélküli,
380/220 V -os h álózat oh m os terhelése
Z A = 150 q , Z B = 100 O és Z c = 100 Ü.
Szám ítsuk ki a fázisfeszültségeket:
UA = 220 V ;
V s = - 0 , 5 • 220 - j0,866 • 220 V ;

0
38. ábra Uc = — 0,5 • 220 + ¿0,866 * 220 V.
E Á E O M FiZI& Ü ÁBAAIOK 81
A csillagpont eltolódása:
220 ♦ 150 + ( —0,5 • 220 — ¿0,866 • 220) 100 + (0,5 • 220 + ¿0,866 • 220) 100
Un = = - 69 V.
150
1 100
1
100
A csillagpont eltolódásának valós értéke U j irányába esik, azaz UA — 220 - f 69 = 289 V.

G eom etriai összefüggések alapján:
0 0” - 0,5 •220 - 69 = 41 Y;
yö
A O ” = CO” = 220 = f 3 • 110;
Ub = CJe = Í 4 1 2 * 1102 = 194 V.
B
39. ábra. H árom szögbe kapcsolt terhelés
H a a csillagkapcsolású rendszerben a terhelések csillagpon tját összekötjük az áram fejlesztő csillag

p on tjával, akkor n égyvezetős három fázisú rendszert kapunk. E bb en az esetben aszim m etrikus terhe
lés esetén a fázisáram ck eredője zérustól k ü lön b öző lehet, tehát:
Ja + J b + Ic = J o
A z előző példa adataival a fázisáram ok:
_ 220
1,46 A ;
A ~ 150
220
Is = Ic = TÖÖ = 2,2 A ;
tehát:
I B = 2 ,2 (—0,5 - ¿0,866) = - 1,1 - ¿1,9 A ;
Ic — 2 ,2 (—0,5 H- ¿0,866) = - 1,1 - f ¿1,9 A.
A nullavezetőben fo ly ó áram tehát:
J0 = 1,46 — 1,1 + ¿1,9 — 1,1 - ¿1,9 = - 0 , 7 4 A.
Háromszögkapcsolásban a terhelések a láncolt feszültségre vannak

kapcsolva (39. ábra). A fázisáramok tehát:
u AB
I AB 1 ’
**A B
u BC
l BC
£ jBC
U ac
*A C
Z AC
6 C sordás: E rősáram ú k ézik ön yv

A vonaláramok
+ I AC ~ J AB = I B + *AB ~ l BC = ?C + JBC — *AC = °í
ebből:
*A = * A ß — ÂC> *B = *ßC — ^ A ß i *C — *AC ” JBC>
*A + IB + IC = 0 .
Példa. L egyen ek az ohm os terhelések: = 150 Q, Z ÄC- = 100 Q és = 100 Q. A fá -

zisáramok:
380 380
= 2,53 A ; I bc = I ac = = 3,8 A .
150 100
A fázisáramok vektorai párhuzamosak a feszültségvektorokkal, tehát:
I a b = 2 ,5 3 (—0,866 - ¿0,5) = - 2,19 - ¿1,265 A ;
I bo = ¿3,8 A ;
I a c = 2,53(0,866 - ¿0,5) = 2,19 -¿ 1 ,2 6 5 A ;
IA = — 2,19 - ¿1,265 — 2,19 + ¿1,265 = — 4,38 A ;
1b = ¿3,8 - 2,19 + ¿1,265 = - 2,19 + ¿5,065 A ;
Ic = - 2 , 1 9 - ¿1,265 - ¿3,8 = 2,19 - ¿5,065 A.
A von a lá ra m ok teh á t:
I A = 4,38 A ;
I B = 1C = 72,19* + 5,065* = 5,5 A.

A fázisteljesítm ények:
P Á = 380 • 4,38 = 1664 W ;
p B = = p 0 = 380 • 5,5 = 2090 W .
5. A SZIMMETRIKUS ÖSSZETEVŐK MÓDSZERE
Minden aszimmetrikus háromfázisú rendszer felbontható két szim

metrikus rendszerre, amelyeknek fázissorrendje ellentétes (40. ábra). Az a lf
b l9 c l vektorokból álló rendszert pozitív, az a2, ö 2, c2 vektorokból állót
pedig negatív rendszereknek nevezzük. A felbontás szerkesztéssel vagy
analitikai úton végezhető el.
Szerkesztéssel a szimmetrikus összetevőket a következőképpen hatá
rozzuk meg (4L ábra). Felrajzoljuk az aszimmetrikus háromfázisú rendszer
láncolt feszültségeinek vektorháromszögét. A pozitív sorrendű összetevők
meghatározása céljából a vektorháromszög oldalaira a csúcsokból 30°-os
szögben egyeneseket húzunk. Így hatszöget kapunk, amelynek csúcsait
az ábrán látható módon összekötve, megszerkesztjük a pozitív sorrendű
összetevőket. A negatív sorrendű összetevők megállapítása céljából hasonló
módon járunk el, azonban a 30°-os szögeket befelé mérjük fel.
SZIMMETRIKUS ÖSSZETEVŐK 83
Analitikai úton való felbontás (42. ábra) céljából tételezzük fel, hogy
valamely négyvezetős háromfázisú rendszerben a fázisáramok nagysága
I Ai Iß és I q, a nulla vezetőben folyó áram pedig / 0. Ez utóbbi, amelyet zérus
rendű összetevőnek nevezünk, csak akkor van jelen, ha I AIBIC vektor-
40. ábra. Aszim m etrikus három fázisú rendszer szimmetrikus összetevői
háromszög nem záródik, tehát I A + I B + I q 0. Minden vektor tehát

három összetevőből áll:
I A — *A i + *A z + Â oí
Iß — *Bi + *B2 + Iß oí
I c — I Cl + I Cz + *C o •
41. ábra. Aszim m etrikus három fázisú rendszer felbontása szerkesztéssel
A vektoralgebrában használatos j operátorhoz hasonlóan vezessük be

az a operátort, amely j - tői annyiban különbözik, hogy a vektornak a-val
való szorzása 1 2 0 °-os forgatást jelent, a vektor abszolút értékét azonban nem
változtatja meg. A 42. ábrán látható aszimmetrikus rendszer összetevői
1a = ' a iU + j0 ) = U A1;
h = â i ( - 0 , 5 - ¿0,866) = a*IAl;
IC = + ¿0,866) = uI a i •
6*
A negatív összetevők:
I ’M = Iß = a Iß2> k = a ^C2 •
A két szimmetrikus rendszer mindegyikének vektorösszege zérus, tehát:

X + a + a2 = i + ( _ 0,5 - ¿0,866) + ( - 0 , 5 + ¿0,866) = 0;
tehát:
Â = k i + I A2 +
I B = a 2I Al + a I A2 + I ao>
Ic = a I Al + a 2I A2 + I A o .
42. ábra
Szorozzuk meg I A = I Al + 2 + Âo egyenletet a2-tel Ic = a IA1 a2! ^ +

+ / Ao egyenletet a-yal és a három egyenletet adjuk össze:
a2I A = « 2Jai + a 2jrA2 + a2Âo»
IB = a 2I A1 + a /^ 2 + *4o;
a lc = a 2I Al + a 3/ ^ + a / Ao ,
továbbá
a2I A + Iß + aJc = 3a 2I A1 + a 2 + a3) + ^ 40(1 + a + a2);
mivel a 3 = 1 és 1 + ft + a 2 = 0 •
rM = - ¿ f («2L + + a /c ) •
Az egyenlet jobb oldalának nevezőjét és számlálóját a-val szorozva:
I m = y ( U + « 'a + « 2í c );
FESZÜLTSÉGEK ÉS PERIÓDUSSZÁMOK 85
minthogy
I bi = a2IA
i és =
I Bi = -£-( I A + a I B + **IC
*Cl = "3" (*A + a *B + í,2j*c) •
A negatív rendszerrel hasonlóan járunk el, ennélfogva:
fA 2 — •3" (IA + a2Iß + a Ic)>
i Bt y (L + a2H + * * c ) i
=
l a = ~ö~ (Ja H~ « 2* b + a í c);
a zérusrendű összetevő pedig:
i« = y ( G + / s + / c ) •
6. FESZÜLTSÉGEK ÉS PERIÓDUSSZÁMOK
Hálózatok, áramfejlesztők, transzformátorok és fogyasztóberendezések

feszültségeit és periódusszámát az MSZ 1 határozza meg. A szabványban
fel vannak sorolva kivételek (zárt, különleges célú áramkörök, híradástech
nikai, próbatermi és vasúti berendezések stb.) is.
34. táblázat
A 100 V-nál kisebb névleges feszültségek szabványos értékei
Tűrés: ± 5 % , átmenetileg + 5 ... — 10%
Egyen- Háromfázisú Egyfázisú

feszültség (vonali) feszültség
feszültség
6 —
12 12
24 42 24
— — 42
48 —
35. táblázat
100 és 550 V közötti feszültségek szabványos értékei, V
Tűrés ± 5 % , átmenetileg + 5 . . . — 10%
Hálózatok és fogyasztóbe
rendezések Generátorok Transzformátorok
háromfázisú három háromfázisú vonali egyfázisú

egy egyen-
egyen- fázisú fázisú
vonali fázis- primer szekunder primer szekunder
feszültsége
j1 ! I
no 115
— 190 110 115 — 200 190 200 110 115
220 — — — 230 — i — — — —
— 380 220 230 — 400 j 380 400 220 230

400 — — — 460 — — — _ _
550 — — — 575 550 575 — —
Megjegyzés: Lehetőleg a vastagon szedett feszültségeket kell választani.
36. tábláza i
1000 V-os és annál nagyobb szabványos vonalfeszültségek, kV
Tűrés: + 1 5 . . . - 1 0 % , 35 kV-on ± 1 0 %
Hálózatok, készülékek Generátorok Transzformátorok névleges feszültsége

és kapcsolóberendezések névleges
névleges feszültsége feszültsége a b e d
1
1 1,03 0,90 0,95 1,00 1,05
3 3,15 2,85 3,00 3,15 3+0
Földeletlen vagy 5 5+ 5 4,75 5,00 5,25 5,50
közvetve földelt 6 6,30 5,70 6,00 6,30 6,60
csillagpontú 10 10,50 9,50 10,00 10,50 11,00
20 _ 19,00 20,00 21,00 22,00
rendszerekben 30 — 28,50 30,00 31,50 33,00
35 — 33,25 35,00 36,75 38,50
60 — 57,00 6G,00 63,10 66,00
Közvetlenül földelt 66 _ 52,70 66,00 i 69,30 72,60

csillagpontú 100 — 95,00 100,00 ! 105,00 110,00
120 114,00 1 120,C0 126,00 132,00
rendszerekben
Megjegyzés: Ha a transzformátornak legalább az egyik tekercse a táblázatban megadott feszültségre

és megcsal ‘olásokkal készült, a megcsapolások az a, 5, c, és d oszlopok adatainak feleljenek meg, de
legfeljebb három, egymás melletti oszlop ért keit elégítsék ki.
A 35 kV-os berendezésekhez a 30 kV névleges feszültségű készülékek és szigetelők használhatók.
A szabvány a váltakozóáramú rendszerek periódusszámát 50 Hz-ben

állapítja meg.
ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZATOK 87
7. ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZATOK
37. táblázat
Hatásos teljesítmény az áramerősség függvényében, kW
Egyfázisú váltakozóáram
Egyenáram és egyfázisú váltakozóáram (cos <p = 1) (cos <p = 0,8)
í7 /co s <p
p = VI
1000 1000
A Feszültség, V
24 48 110 220 24 110 220
1 0,024 0,048 0,11 0,22 0,019 0,088 0,176

10 0,240 0,480 1,10 2,20 0,192 0,880 1,760
11 0,264 0,528 1,21 2,42 0,211 0,968 1,936

12 0,288 0,576 1,32 2,64 0,230 1,056 2,112
13 0,312 0,624 1,43 2,86 0,250 1,144 2,288
14 0,336 0,672 1,54 3,08 0,269 1,232 2,464
15 0,360 0,720 1,65 3,30 0,288 1,320 2,640
16 0,384 0,768 1,76 3,52 0,307 1,408 2,816
17 0,408 0,816 1,87 3,74 0,326 1,496 2,992
18 0,432 0,864 1,98 3,96 0,346 1,584 3,168
19 0,456 0,912 2,09 4,18 0,365 1,672 3,344
20 0,480 0,960 2,20 4,40 0,384 1,760 3,520
21 0,504 1,008 2,31 4,62 0,403 1,848 3,696

22 0,528 1,056 2,48 4,84 0,422 1,936 3,872
23 0,552 1,104 2,53 5,06 0,442 2,024 4,048
24 0,576 1,152 2,64 5,28 0,461 2,112 4,224
25 0,600 1,200 2,75 5,50 0,480 2,200 4,400
26 0,624 1,248 2,86 5,72 0,499 2,288 4,576
27 0,648 1,296 2,97 5,94 0,518 2,376 4,752
28 0,672 1,344 3,08 6,16 0,538 2,464 4,928
29 0,696 1,392 3,19 6,38 0,557 2,552 5,104
30 0,720 1,440 3,30 6,60 0,576 2,640 5,280
31 0,744 1,488 3,41 6,82 0,595 2,729 5,456

32 0,768 1,536 3,52 7,04 0,614 2,816 5,632
33 0,792 1,584 3,65 7,26 0,634 2,904 5,808
34 0,816 1,632 3,74 7,48 0,653 2,992 5,984
35 0,840 1,680 3,85 7,70 0,672 3,080 6,160
36 0,864 1,728 3,96 7,92 0,691 3,168 6,336
37 0,888 1,776 4,07 8,14 0,710 3,256 6,512
38 0,912 1,824 4,18 8,36 0,730 3,344 6,688
39 0,936 1,872 4,29 8,58 0,749 3,432 6,864
40 0,960 1,920 4,40 8,80 0,768 3,520 7,040
41 0,984 1,968 4,51 9,02 0,787 3,608 7,216

42 1,008 2,016 4,62 9,24 0,806 3,696 7,392
43 1,032 2,064 4,78 9,46 0,826 3,784 7,568
44 1,056 2,112 4,84 9,68 0,845 3, ->72 7,744
45 1,080 2,160 4,95 9,90 0,864 3,960 7,920
46 1,104 2,208 5,06 10,12 0,883 4,048 8,096
47 1,128 2,256 5,17 10,34 0,902 4,136 8,272
48 1,152 2,304 5,28 10,56 0,922 4,224 8,448
1,176 2,352 5,39 10,78 0,941 4,312 8,624
1,200 2,400 5,50 11,00 0,960 4,400 8,800
1,224 2,448 5,61 11,22 0,979 4,488 8,976

1,248 2,496 5,72 11,44 0,998 4,576 9,152
Egyenáram és egyfázisú váltakozóáram (cos <p = 1)
(cos (p = 0,8)
r rom
A Ä -
p —
VI V I cos (p
íel-
1000 1000
vétel,
A Feszültség, V
24 48 110 220 24 110 220
53 1,272 2,544 5,83 11,66 1,018 4,664 9,328

54 1,296 2,592 5,94 11,88 1,037 4,752 9,504
55 1,320 2,640 6,05 12,10 1,056 4,840 9,680
56 1,344 2,688 6,16 12,32 1,075 4,928 9,856
57 1,368 2,736 6,27 12,54 1,094 5,016 10,032
58 1,392 2,784 6,38 12,76 1,114 5,104 10,208
59 1,416 2,832 6,49 12,98 1,133 5,129 10,384
60 1,440 2,880 6,60 13,20 1,152 5,280 10,560
61 1,464 2,928 6,71 13,42 1,171 5,368 10,736
62 1,488 2,976 6,82 13,64 1,190 5,456 10,912
63 1,512 3,024 6,93 13,86 1,210 5,544 11,088
64 1,536 3,072 7,04 14,08 1,229 5,623 11,264
65 1,560 3,120 7,15 14,30 1,248 5,720 11,440
66 1,584 3,168 7,26 14,52 1,267 5,808 11,616
67 ; 1,608 3,216 7,37 14,74 1,286 5,896 11,792
68 1,632 3,264 7,48 14,96 1,306 5,984 11,968
69 1,656 3,312 7,59 15,18 1,325 6,072 12,144
70 1,680 3,360 7,70 15,40 1,344 6,160 12,320
71 1,704 3,408 7,81 15,62 1,363 6,248 12,496
72 1,728 3,456 7,92 15,84 1,382 6,336 12,672
73 1,752 3,504 8,03 16,06 1,402 6,424 12,848
74 1,776 3,552 8,14 16,28 1,421 6,512 13,024
75 1,800 3,600 8,25 16,50 1,440 6,600 13,200
76 1,824 3,648 8,36 16,72 1,459 6,688 13,376
77 1,848 3,696 8,47 16,94 1,478 6,776 13,552
78 1.872 3,744 8,58 17,16 1,498 6,864 13,728
79 •1,896 3,792 8,69 17,38 1,517 6,952 13,904
80 1,920 3,840 8,80 17,60 1,536 7,040 14,080
81 1,944 3,888 8,91 17,82 1,555 7,128 14,256

82 1,968 3,936 9,02 18,04 1,574 7,216 14,432
83 1,992 3,984 9,13 18,26 1,594 7,304 14,608
84 2,016 4,032 9,24 18,48 1,613 7,392 14,784
85 2,040 4,080 9,35 18,70 1,632 7,480 14,960
86 2,064 4,128 9,46 18,92 1,651 7,568 15,136
87 2,088 4,176 9,57 1 19,14 1,670 7,656 15,312
88 2,112 4,224 9,68 i 19,36 1,690 7,744 15,488
89 2,136 4,272 9,79 19,58 1,709 7,832 15,664
90 2,160 4,320 9,90 19,80 1,728 7,920 15,840
91 2,184 4,368 10,01 20,02 1,747 8,008 16,016

92 2,208 4,416 10,12 20,24 1,766 8,096 16,192
93 2,232 4,464 10,23 20,46 1,786 8,184 16,368
94 2,256 4,512 10,34 20,68 1,805 8,272 16,544
95 2,280 4,560 10,45 20,90 1,824 8,360 16,720
96 2,304 4,608 10,56 21,12 1,843 8,448 16,896
97 2,328 4,656 10,67 21,34 1,862 8,536 17,072
98 2,352 4,704 10,78 21,56 1,882 8,624 17,248
99 2,376 4,752 10,89 21,78 1,901 8,712 17,424
100 2,400 4,800 11,00 22,00 1,920 8,800 17,600
ÁTSZÁMÍTÁSI táblázatok: &9
38. táblázat
Háromfázisú rendszer teljesítménye az áramerősség függyényében, kW
Vonali feszültség, V
Áram- ¡ 1
42 190 ■ 380
fel- 1
vétel, cos <p

A
1 0,8 1 0,8 0,7 1 0,8 0,7
1 0,073 0,058 0,329 0,263 I 0,230 0,657 0,526 0,460

10 0,727 0,581 3,287 2,630 2,301 6,574 5,259 4,602
11 0,799 0,639 3,616 2,893 2,531 7,231 5,785 5,062

12 0,872 0,694 3,944 3,155 1 2,761 7,889 6,311 5,552
13 0,945 0,756 4,273 3,418 2,991 8,546 6,837 5,982
14 1,017 0,814 4,602 3,682 3,221 9,204 7,363 6,442
15 1,090 0,872 4,931 3,945 3,452 9,861 6,889 6,902
16 1,163 0,930 5,259 4,207 3,681 10,518 8,414 7,363
17 1,235 0,988 5,588 4,470 3,912 11,176 8,941 7,823
18 1,308 1,046 5,917 4,734 4,142 11,833 9,466 8,283
19 1,381 1,104 6,245 4,996 4,372 12,491 9,993 8,744
20 1,453 1,163 6,574 5,259 4,602 13,148 10,518 9,204
21 1,526 1,221 6,903 5.522 4,832 13,805 11.044 9,664

22 1,599 1,279 7,231 5,885 5,062 14,463 11,570 10,124
23 1,671 1,337 7,560 6,048 5,292 15,120 12,096 10,584
24 1,744 1,395 7,889 6,311 5,522 15,778 12,622 11,045
25 1,817 1,454 8,218 6,574 5,753 16,435 13,148 11,505
26 1,890 1,512 8,546 6,837 5,982 17,092 13,674 11,964
27 1,962 1,570 8,875 7,100 6,213 17,750 14,200 I 12,425
28 2,035 1,627 9,204 7,363 6,443 18,407 14,726 12,885
29 2,108 1,686 9,532 7,626 6,672 19,065 15,252 13,346
30 2,180 1,744 9,861 7,889 6,903 19,722 15,778 13,805
31 2,253 1,802 10,190 8,152 7,133 20,379 16,303 14,265

32 2,326 1,861 10,518 8,414 7,363 21,037 16,830 14,726
33 2,398 1,918 i 10,847 8,678 7,593 21,694 17,355 15,186
34 2,470 1,976 11,176 8,941 7,823 22,352 17,882 15,646
35 2,543 2,034 11,505 9,204 8,054 23,009 18,407 16,106
36 2,616 2,093 11,833 9,466 8,283 23,666 18,933 1 16,566
37 2,689 2,151 12,162 ; 9,730 8,513 23,324 19,459 17,027
38 2,761 2,209 12,491 9,993 8,744 24,981 19,985 17,487
39 2,834 2,267 ¡ 12,819 10,255 8,973 25,639 20,511 17,947
40 2,906 2,325 13,148 10,518 9,204 26,296 21,037 18,407
41 2,979 2,383 13,477 10,782 9,434 26,953 21,562 18,867

42 3,052 2,442 i 13,805 11,044 9,664 27,610 22,088 19,327
43 3,124 2,499 ; 14,134 11,307 9,894 28,268 22,614 19,788
44 3,197 2,558 14,463 j 11,570 10,124 28,926 23,141 20,248
45 3,270 2,616 i 14,792 11,834 10,354 29,583 23,666 20,708
46 3,342 2,674 15,120 ' 12,096 10,584 30,240 24,192 21,168
47 3,415 2,732 15,449 12,359 10,814 30,898 24,718 21,629
48 3,488 2,790 15,778 12,622 11,045 31,556 25,244 22,089
49 3,560 2,848 16,106 12,885 11,274 32,213 25,770 22,549
50 3,633 2,906 16,435 13,148 11,505 32,870 26,296 23,009
1
51 3,706 2,965 16,764 13,387 11,735 33,527 26,822 23,469
52 3,778 3,022 17,092 13,674 11,964 34,185 27,348 23,930
53 3,851 3,081 17,421 13,927 12,195 34,842 27,874 24,389
54 3,924 3,139 17,750 14,200 12,425 35,500 28,400 24,850
55 3,996 3,197 18,079 14,463 12,655 36,157 28,926 25,310
1
Vonali feszültség, V
Áram i
fel- 42 190 380
vétel, COS <P
AA
1 0,8 1 0,8 1 0,7 1 0,8 0,7
56 4,069 3,255 18,407 14,726 12,885 36,814 29,451 25,770

57 4,142 3,314 18,736 14,989 13,115 37,472 29,978 26,230
58 4,214 3,371 19,065 15,252 13,346 38,129 30,503 26,691
59 4,287 3,430 19,393 15,514 13,575 38,787 31,030 27,151
60 4,360 3,488 19,722 15,778 13,805 39,444 31,555 27,611
61 4,432 3,546 20,051 16,041 14,036 40,101 32,081 28,071

62 4,505 3,604 20,379 16,303 14,265 40,759 32,607 28,531
63 4,578 3,662 20,708 16,566 ! 14,496 41,416 33,133 28,992
64 4,650 3,720 21,037 16,830 14,726 42,074 33,659 29,452
65 4,723 3,778 21,366 17,093 14,956 42,731 34,185 29,912
66 4,796 3,837 21,694 17,355 15,186 43,388 34,710 30,372
67 4,868 3,894 22,023 17,618 15,416 44,046 35,237 30,832
68 4,941 3,953 32,352 17,882 15,646 44,704 35,763 31,293
69 5,014 4,011 22,680 18,144 15,876 45,361 36,289 31,753
70 5,086 4,069 23,009 18,407 16,106 46,018 36,714 32,213
71 5,159 4,127 23,338 18,670 16,337 46,676 37,341 32,673

72 5,232 4,186 23,666 18,933 16,566 47,333 37,866 33,133
73 5,304 4,243 23,995 19,196 16,797 47,991 38,393 33,594
74 5,377 4,302 24,324 19,459 17,027 48,648 38,918 34,054
75 5,450 4,360 24,653 19,722 17,257 49,305 39,444 34,514
76 5,522 4,418 24,981 19,985 ; 17,487 49,963 39,970 34,974
77 5,595 4,476 25,310 20,248 17,717 50,620 40,496 35,434
78 5,668 4,534 25,639 20,511 17,947 51,278 41,022 35,895
79 5,740 4,592 25,967 20,774 18,177 51,935 41,548 36,355
80 5,813 4,650 26,296 21,037 ¡ 18,407 52,592 42,074 36,815
1
81 5,885 4,708 26,625 21,300 1 18,638 53,250 42,199 37,275
82 5,958 4,766 26,953 21,562 18,867 53,907 43,126 37,735
83 6,031 4,825 27,282 21,826 19,097 54,565 43,652 38,196
84 6,103 4,882 27,611 22,089 j 19,328 55,222 44,178 38,655
85 6,176 4,941 27,940 22,352 : 19,558 55,879 44,703 39,115
86 6,249 4,999 28,268 22,614 19,788 56,537 45,230 39,576
87 6,321 5,057 28,597 22,878 20,018 57,194 45,755 40,030
88 6,394 5,115 28,926 23,141 : 20,248 57,852 46,282 40,491
89 6,467 5,174 29,254 23,403 i 20,478 58,509 46,807 40,951
90 6,539 5,231 29,583 23,666 : 20,708 59,166 47,333 41,411
91 6,612 5,290 29,912 23,930 I 20,938 59,824 47,859 41,876

92 6,685 5,348 30,240 24,192 21,168 60,481 48,385 42,337
93 6,757 5,406 30,569 24,455 21,398 61,139 48,911 42,797
94 6,830 5,464 30,898 24,718 21,629 61,796 49,437 43,257
95 6,903 5,522 31,227 24,982 21,859 62,453 49,962 43,717
96 6,975 5,580 31,555 25,244 22,089 63,111 50,489 44,178
97 7,048 5,638 31,884 25,506 22,319 63,768 51,014 44,638
98 7,121 5,697 32,213 25,770 22,549 64,426 51,541 45,098
99 7,193 5,754 32,541 26,033 22,779 65,083 52,066 45,558
100 7,266 5,813 32,870 26,296 22,009 65,740 52,592 46,018
Megjegyzés: Ha a táblázatban csak az áramerősség-értékek tízszerese vagy tizede található, akkor az

áramerősség tizedének, ill. tízszeresének megfelelő kV-értéket kell kikeresni és ennek tízszeresét vagy tizedét
kell venni.
39. táblázat
Áramfelyétel a hatásos teljesítmény függvényében, A
Egyenáram és egyfázisú váltakozóáram (cos q> = 1) (cos <p ~ 0,8)
Telje-
T ___
1000 P T 1000P
sít- á
U ü cos <p
mény,
kW Feszültség, Y
24 48 110 220 24 110 j 220
0,1 4,2 2,1 0,909 0,455 5,2 1,136 0,568

1,0 41,7 20,9 9,1 4,6 52,1 11,4 5,7
1,1 45,9 22,6 10,0 5,0 57,3 12,5 6,3
1,2 50,0 25,0 10,9 5,5 62,5 13,7 6,9
1,3 54,2 27,1 11,8 5,9 67,7 14,8 7,4
1,4 58,4 29,2 12,7 6,4 72,9 16,0 8,0
1,5 62,5 31,3 13,6 6,8 78,1 17,1 8,6
1,6 66,7 33,4 14,6 7,3 83,4 18,2 9,1
1,7 70,9 35,5 15,5 7,8 88,6 19,4 9,7
1,8 75,0 37,5 16,4 8,2 93,8 20,5 10,3
1,9 79,2 39,6 17,3 8,7 99,0 21,6 10,8
2,0 83,3 41,7 18,2 9,1 104,2 22,7 11,4

2,1 87,5 43,8 19,1 9,6 109,4 23,8 11,9
2,2 91,6 45,8 20,0 10,0 114,6 25,0 21,5
2,3 95,8 47,9 20,9 10,5 119,8 26,1 13,1
2,4 100,0 50,0 21,8 10,9 125,0 27,3 13,7
2,5 104,1 52,1 22,7 11,4 130,2 28,4 ' 14,2
2,6 108,3 54,2 23,7 11,9 135,5 29,5 I 14,8
2,7 112,5 56,3 24,6 12,3 140,7 30,7 15,4
2,8 116,6 58,3 25,5 12,8 145,9 31,8 15,9
2,9 120,8 60,4 26,4 13,2 151,1 32,9 16,5
3,0 125,0 62,5 27,3 13,6 156,3 34,1 17,1

3,1 129,2 64,6 28,2 14,1 161,5 35,2 17,6
3,2 133,3 66,7 29,1 14,6 166,7 36,4 18,2
3,3 137,5 68,8 30,0 15,0 171,9 37,5 18,8
3,4 141,7 70,9 30,9 15,5 177,1 38,7 19,4
3,5 145,8 72,9 31,8 15,9 182,3 39,8 19,9
3,6 150,0 75,0 32,8 16,4 187,6 40,9 20,5
3,7 154,2 77,1 33,7 16,9 192,8 42,1 21,1
3,8 158,3 79,2 34,6 17,3 198,0 43,2 21,6
3,9 162,5 81,3 35,5 17,8 203,2 44,3 22,2
4,0 166,7 83,4 36,4 18,2 208,3 45,4 22,7

4,1 17J,9 85,5 37,3 18,7 213,5 46,5 23,3
4,2 175,0 87,5 38,2 19,1 218,7 47,7 23,9
4,3 179,2 89,6 39,1 19,6 223,9 48,8 24,4
4,4 183,4 91,7 40,0 20,0 229,1 50,0 25,0
4,5 187,5 93,8 40,9 20,5 234,3 51,1 25,6
4,6 191,7 95,9 41,9 21,0 239,6 52,2 26,1
4,7 195,9 98,0 42,8 21,4 244,8 53,4 26,7
4,8 200,0 100,0 43,7 21,9 250,0 54,5 27,3
4,9 204,2 102,1 44,6 22,3 255,2 55,6 27,8
5,0 208,3 104,2 45,5 22,7 260,4 56,8 28,4

5,1 212,5 106,3 46,4 23,2 265,6 57,9 29,0
5,2 216,6 108,3 47,3 23,7 270,8 59,1 29,6
5,8 220,8 110,4 48,2 24,1 276,0 60,2 30,1
5,4 225,0 112,5 49,1 24,6 281,2 61,4 30,7
5,5 229,1 114,6 50,0 25,0 286,4 62,5 31,3
5,6 233,3 116,7 51,0 25.4 291,7 63,6 31,8
Egyenáram és egyfázisú váltakozóáram (cos (p = 1) (cos (p = 0,8)
Telje
r 1000 P 1000 P
sít
U U cos <p
mény,
kW Feszültség, V
24 48 110 220 24 110 220
5,7 237,5 118,8 51,9 26,0 296,9 64,8 32,4

5,8 241,6 120,8 52,8 26,4 302,1 65,9 33,0
5,9 245,8 122,9 53,7 26,9 307,3 67,0 33,5
6,0 250,0 125,0 54,5 27,3 312,5 68,2 34,1

6,1 254,2 127,1 55,4 27,7 317,7 69,3 34,7
6,2 258,3 129,2 56,3 28,2 322,9 70,5 35,3
6,3 262,5 131,3 57,2 28,6 328,1 71.6 35,8
6,4 266,7 133,4 58,1 29,1 333,3 72,8 36,4
6,5 270,8 135,4 59,0 29,5 338,5 73,9 37,0
6,6 275,0 137,5 60,0 30,0 343,8 75,0 37,5
6,7 279,2 139,6 60,9 30,5 349,0 76,2 38,1
6,8 283,3 141,7 61,8 30,9 354,2 77,3 38,7
6,9 287,5 143,8 62,7 31,4 359,4 78,4 39,2
7,0 291,7 145,9 63,6 31,8 364,6 79,5 39,8

7,1 295,9 148,0 64,5 32,3 369,8 80,6 40,3
7,2 300,0 150,0 65,4 32,7 375,0 81,8 40,9
7,3 304,2 152,1 66,3 33,2 380,2 82,9 41,5
7,4 308,4 154,2 67,2 33,6 385,4 84,1 42,1
7,5 312,5 156,3 68,1 34,1 390,6 85,2 42,6
7,6 316,7 158,4 69,1 34,6 395,9 86,3 43,2
7,7 320,9 160,5 70,0 35,0 401,1 87,5 43,8
7,8 325,0 162,1 70,9 35,5 406,3 88,6 44,3
7,9 329,2 164,6 71,8 35,9 411,5 89,7 44,9
8,0 333,3 166,7 72,7 36,4 416,7 90,9 45,5

8,1 337,5 168,8 73,6 36,8 421,9 92,0 46,0
8,2 341,6 170,8 74,5 37,3 427,1 93,2 46,6
8,3 345,8 172,9 75,4 37,7 432,3 94,3 47,2
8,4 350,0 175,0 76,3 38,2 437,5 95,5 47,8
8,5 354,1 177,1 77,2 38,6 442,7 96,6 48,3
8,6 358,3 179,2 78,2 39,1 448,0 97,7 48,9
8,7 362,5 181,3 79,1 39,6 453,2 98,9 49,5
8,8 366,6 183,3 80,0 40,0 458,4 100,0 50,0
8,9 370,8 185,4 80,9 40,5 463,6 101,1 50,6
9,0 375,0 187,5 81,8 40,9 468,8 102,3 51,2

9,1 379,2 189,6 82,7 41,4 474,0 103,4 51,7
9,2 383,3 191,7 83,6 41,8 479,2 104,6 52,3
9,3 387,5 193,8 84,5 42,3 484,4 105,7 52,9
9,4 391,7 195,9 85,4 42,7 489,6 106,9 53,5
9,5 395,8 197,9 86,3 43,2 494,8 108,0 54,0
9,6 400,0 200,0 87,3 43,7 500,1 109,1 54,6
9,7 404,2 202,1 88,2 44,1 505,3 110,3 55,2
9,8 408,3 204,2 89,1 44,6 510,5 111,4 55,7
9,9 412,5 206,3 90,0 45,0 515,7 112,5 56,3
10,0 416,7 208,4 90,9 45,5 520,8 113,7 56,9

i i
Megjegyzés : Ha a teljesítmény kisebb 1 kW-nál vagy nagyobb 10 kW-nál, akkor először a tízszeresét,
ill. a tizedére vonatkozó áramerősség-értéket kell megkeresni és az eredményt tízzel osztani, ill. szorozni.
40. táblázat
Áramfelvétel a hatásos teljesítmény függvényében, A
1000 P
Háromfázisú váltakozóáram I =
1,73 U cos <p
Teljesítmény, Feszültség, V
kW 42 190 380
COS (p
0,8 1 0,8 1 0,8

1
0,1 1,376 1,097 0,304 0,243 0,152 0,122

1,0 13,8 11,0 3,0 2,4 1,5 1,2
1.1 15,2 12,2 3,3 2,6 1,7 1,3
1,2 16,6 13,3 3,6 2,9 1,8 1,4
1,3 17,9 14,4 3,9 3,1 2,0 1,6
1,4 19,3 15,4 4,2 3,4 2,1 1,7
1,5 20,7 16,6 4,5 3,6 2,3 1,8
1,6 22,1 17,7 4,8 3,8 2,4 1,9
1,7 23,4 18,7 5,2 4,2 2,6 2,1
1,8 24,8 19,8 5,5 4,4 2,7 2,2
1,9 26,1 20,9 5,8 4,6 2,9 2,3
2,0 27,5 22,0 6,1 4,9 S,0 2,4

2,1 28,9 23,1 6,4 5,1 3,2 2,5
2,2 30,3 24,2 6,7 5,4 3,3 2,6
2,3 31,6 25,3 7,0 5,6 3,5 2,8
2,4 33,0 26,4 7,3 5,8 3,6 2,9
2,5 34,4 27,5 7,6 6,1 3,8 3,0
2,6 35,8 28,6 7,9 6,3 3,9 3,1
2,7 37,1 29,7 8,2 6,6 4,1 3,3
2,8 38,5 30,8 8,5 6,8 4,2 3,4
2,9 39,9 31,9 8,8 7,0 4,4 3,5
3,0 41,3 33,0 9,1 7,3 4,6 3,7

3,1 42,7 34,2 9,4 7,5 4,7 3,8
3,2 44,1 35,3 9,7 7,8 4,9 3,9
3,3 45,4 36,3 10,0 8,0 5,0 4,0
3,4 46,8 37,4 10,3 8,2 5,2 4,1
3,5 48,2 38,6 10,6 8,5 5,3 4,2
3,6 49,6 39,7 10,9 8,7 5,5 4,4
3,7 50,9 40,7 11,2 9,0 5,6 4,5
3,8 52,3 41,8 11,6 9,3 5,8 4,6
3,9 53,7 43,0 11,9 9,5 5,9 4,7
4,0 55,0 44,0 12,2 9,8 6,1 4,9

4,1 56,4 45,1 12,5 10,0 6,3 5,0
4,2 57,8 46,2 12,8 10,2 6,4 5,1
4,3 59,1 47,3 13,1 10,5 6,6 5,3
4,4 60,5 48,4 13,4 10,7 6,7 5,4
4,5 61,9 49,5 13,7 11,0 6,9 5,5
4,6 63,3 50,6 14,0 11,2 7,0 5,6
4,7 64,6 51,7 14,3 11,4 7,2 5,7
4,8 66,0 52,8 14,6 11,7 7,3 5,8
4,9 67,4 53,9 14,9 11,9 7,5 6,0
5,0 68,8 55,0 15,2 12,2 7,6 6,1

5,1 70,2 56,2 15,5 12,4 7,8 6,2
5,2 71,6 57,3 15,8 12,6 7,9 6,3
5,3 72,9 58,3 16,1 12,9 8,1 6,5
5,4 74,3 59,4 16,4 13,1 8,2 6,6
1000 P
Háromfázisú váltakozó QT»anr* T -—
1,73 U cos q>
Teljesítmény, Feszültség, V
kW 42 190 380
cos <p
1 0,8 1 0,8 1 0,8
5,5 75,7 60,6 16,7 13,4 8,4 7,6

5,6 77,1 61,7 17,0 13.6 8,5 6,8
5,7 78,4 62,7 17,3 13,8 8,7 6,9
5,8 79,8 63,8 17,6 14.1 8,8 7,0
5,9 81,2 65,0 17,9 14,3 9,0 7,2
6,0 82,6 66,1 18,3 14,6 9,1 7,3

6,1 84,0 67,2 18,6 14,9 9,3 7,4
6,2 85,4 68,3 18,9 15,1 9,5 7,6
6,3 86,7 69,4 19,2 15,4 9,6 7,7
6,4 88,1 70,5 19,5 15,6 9,8 7,8
6,5 89,5 71,6 19,8 15,8 9,9 7,9
6,6 90,9 72,7 20,1 16,1 10,1 8,1
6,7 92,2 73,8 20,4 16,3 10,2 8,2
6,8 93,6 74,9 20,7 16,6 10,4 8,3
6,9 94,9 75,9 21,0 16,8 10,5 8,4
7,0 96,3 77,0 21,3 17,0 10,6 8,5

7,1 97,7 78,2 21,6 17,3 10,8 8,6
7,2 99,1 79,3 21,9 17,5 11,0 8,8
7,3 100,4 80,3 22,2 17,8 11,1 8,9
7,4 101,8 81,4 22,5 18,0 11,3 9,0
7,5 103,2 82,6 22,8 18,2 11,4 9,1
7,6 104,6 84,7 23,1 18,5 11,6 9,3
7,7 105,9 84,7 23,4 18,7 11,7 9,4
7,8 107,3 85,7 23,7 19,0 11,9 9,5
7,9 108,7 87,0 24,0 19,2 12,0 9,6
8,0 110,1 88,1 24,3 19,4 12,2 9,7

8,1 111,5 89,2 24,6 19,7 12,3 9,8
8,2 112,9 90,3 24,9 19,9 12,5 10,0
8,3 114,2 91,4 25,2 20,2 12,6 10,1
8,4 115,6 92,5 25,5 20,4 12,8 10,2
8,5 117,0 93,6 25,8 20,6 12,9 10,3
8,6 118,4 94,7 26,1 20,9 13,1 10,5
8,7 119,7 95,8 26,4 21,1 13,2 10,6
8,8 121,1 96,9 26,7 21,4 13,4 10,7
8,9 122,5 98,0 27,1 21,7 13,6 10,9
9,0 123,8 99,0 27,4 21,9 13,7 11,0

9,1 125,2 100,2 27,7 22,2 13,9 11,1
9,2 126,6 101,3 28,0 22,4 14,0 11,2
9,3 127,9 102,3 28,3 22,6 14,2 11,3
9,4 129,3 103,4 28,6 22,9 14,3 11,4
9,5 130,7 104,6 29,9 23,1 14,5 11,6
9,6 132,1 105,7 29,2 23,4 14,6 11,7
9,7 133,4 106,7 29,5 23,6 14,8 11,8
9,8 134,8 107,8 29,8 23,8 14,9 11,9
9,9 136,2 109,0 30,1 24,1 15,1 12,1
10,0 137,6 110,1 30,4 24,3 15,2 12,2
ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZATOK
ál
Áramfelvétel a látszólagos teljesítmény függvényében, A
Y 1000 3000 5000 6000 10 000 20 000

380
kVA
1,5 0,58 0,19 0,12 0,1 0,06 0,029

1 0,12 0,058
2 3,0 1,16 0,39 0,23 0,19
4,6 1,74 0,58 0,35 0,29 0,17 0,087
3
6,1 2,31 0,77 0,46 0,39 0,23 0,116
4
7,6 2,89 0,96 0,58 0,48 0,29 0,144
6
9,1 3,47 1,15 0,69 0,58 0,35 0,173
6 0,202
10,6 4,04 1,35 0,81 0,67 0,40
7
12,2 4,62 1,54 0,93 0,77 0,46 0,231
8 0,260
13,7 5,2 1,73 1,04 0,87 0,52
9
15,2 5,8 1,9 1,16 0,96 0,58 0,289
10
30,4 11,6 3,85 2,31 1,93 1,16 0,580
20
45,6 17,4 5,78 3,47 2,89 1,74 0,870
30
76,0 28,9 9,6 5,78 4,8 2,89 1,44
50
114,1 43,3 14,4 8,67 7,2 4,33 2,16
75
152,1 57,7 19,2 11,6 9,6 5,77 2,89
100
190,1 72,3 24,1 14,5 12,0 7,23 3,61
125
243,2 92,4 30,8 18,5 15,4 9,24 ' 4,62
160
304,2 115,6 38,5 23,1 19,3 11,56 5,80
200 7,22
380,3 144,5 48,2 28,9 24,1 14,45
250
486,8 184,9 61,6 37,0 30,8 18,49 9,25
320
608,5 231,2 77,1 46,2 38,6 23,12 11,56

400
760,0 289,0 96,5 57,8 48,2 28,90 14,43
500
973,5 369,8 123,2 74,0 61,6 36,98 18,50
640 46,24 23,12
800 1217 462,4 154,1 92,5 77,0
1521 577,0 193 115,6 96,0 57,70 28,90
1000
1901 723,0 241 144,5 120,4 72,30 36,17
1250
2434 924,4 308 184,9 154,1 92,44 46,24
1600
3042 1156 385 231,2 192,7 115,60 57,80
2000
.
I l l FEJEZET
ZÁRLATI ÁRAMOK
1. ZÁRLATI JELENSÉGEK LEFOLYÁSA
A zárlati áramok számítása lényegében az Ohm-törvény alkalmazásán

alapszik. Valamely áramkörben ui. az áramerősség I = U/Z, ahol Z az
áramkör impedanciája. A kérdést a legegyszerűbben a 43. ábrán látható pél
dával világíthatjuk meg.
G egyfázisú generátorra
Xv *1
M m otort (vagy tetszőle
ges fogyasztót) kapcso
lunk. A generátor belső
reaktanciája X q , ohmos
ellenállása B G; ugyanezek
az értékek a motorra X M
és Z?M, a vezetékre pedig
X v és B y. Az áramkör
ohmos ellenállása tehát
B ~ B q -j- B y -f- reak
tanciája pedig X — X G + X y + X M. Az áramkör impedanciája tehát:
( X q + x v + X m)2 .
Z = / ( f i c T + Ä v + -Rm )2 +
Normál üzemviszonyok mellett az áramkörben folyó áram:
U
I =
Z
Ha az ábrán jelölt helyen — tételezzük fel, hogy ez a hely a generátor
kapcsa — zárlat következik be, akkor a zárlati energiapálya ellenállása
csak X q és B q, tehát a zárlati energiapálya impedanciája:
Zz = Yrj+ X h
és a zárlati áramerősség:
v
-Tz =
Minthogy Z L < Z , következik, hogy I z > I.

Háromfázisú hálózatban természetesen
U U
I = és I z =
Yiz fi
Ha a zárlat a generátor kapcsain lép fel, akkor általában B2 X 2,
és ezért az ohmos ellenállás elhanyagolható.
ZÁRLATI JELENSÉGEK LEFOLYÁSA 97
Valamely hálózaton a zárlati jelenség időbeni lefolyását elsősorban

a generátor jellemző adatai határozzák meg. A generátor kapcsain bekövet
kezett zárlat esetében ui. a zárlati áram :
U
íz
V%Xq 9
ahol X q az ún. szinkron reaktancia; I z pedig az állandósult zárlati áram.
Ez az állapot azonban csak a zárlat létrejöttétől számított néhány másodperc
múlva következik be. X G ui. két részből áll: a szóródási mezőből származó
X s-ből és az armatúrareakcióból származó X a-ból, tehát
X q = X s -f- X a .
Az armatúrareakció azonban csak fokozatosan fejlődik ki, ezért az első

pillanatban a zárlati áramlökés effektiv értéke 7zi > I z:
U
I zl > i.
ñ x s
A zárlati áram nagysága attól függ, hogy a feszültséghullám a zárlat
bekövetkeztének pillanatában milyen értékű. Figyelembe kell azonban venni,
hogy a generátorkapcsokon bekövetkezett zárlat esetében — a generátor
ohmos ellenállását elhanyagoljuk — a zárlati áram 90°-kai késik a feszültség
mögött. Tehát, ha a feszültség éppen a csúcsértéken halad át (44. ábra),
akkor a 90°-kal késő zárlati áram mindaddig növekszik, amíg a feszültség
hullám a nulla értéket el nem éri. A csúcsérték (Jcs) ekkor az effektiv érték
/ 2 -szerese:
U
ysxs •
Más a helyzet, ha a zárlat pillanatában a feszültség értéke zérus (45.

ábra). Míg az előző esetben az áram T /4 periódusig növekedett, most T/ 2
periódusig fog növekedni. A zárlat pillanatában a feszültség nulla, tehát
az áramnak
U
7 C sordás: Erősáram ú k ézik ön yv

98 ZÁRLATI ÁRAMOK
értéken kell lennie. Minthogy az áram csak nulla értékről indulhat,
u
i z = + Y*
fix ,
értékre csak akkor emelkedhet, ha

V
L s = 2 /2
ñ x s •
A csúcsérték eléréséig azonban eltelik bizonyos idő, és ezalatt érvényesülni

kezd X a hatása, ezért a 2 szorzó tényező helyett csak 1,8 szorzótényezővel
számolunk. A generátor kapcsain bekövetkező zárlat esetében tehát
y - '
1
i
___ i
_ n , --------------------------y ----------------------- V
, c é _____ U - ___-
47. ábra. A fázisszög változása a zárlati

energiapálya m entén
U
/ cs = 1,8 / 2
m s ’
és minthogy
u
Yixs ’
I cs = 1,8/2 72l = 2,55 .
A szorzótényező — nevezzük &-nak — az ábrából láthatóan csak abban

az esetben 2 (ill. a helyesbítést figyelembe véve: 1,8), ha az áram 90°-kal
késik a feszültség mögött, tehát ha a zárlati energiapályának tisztán induk
tív jellege van. Ha az energiapályának hatásos ellenállása is van, azaz R > 0,
akkor a zárlati áram késése kisebb, mint 90°, aminek következtében k tényező
értéke is csökkenni fog. Ez nyilvánvaló a 46. ábrából, mert minél nagyobb
az R az X-hez képest, annál kisebb (p fázisszög. Ennek megfelelően változik
(p fázisszög a zárlati energiapályán. íg y pl. (47. ábra), ha az energiapálya
a kábelszakaszból, b szabadvezetékből és c induktív ellenállásból (pl. fo jtó
tekercsből) áll, akkor a fázisszög a zárlat helyétől kiindulva az R/X viszony
nak megfelelően változik. A k tényező változását az R/X viszony függ
vényében a 42. táblázat és a 48. ábra tünteti fel.
A ZÁRLATOK FAJTÁI 99
42. táblázat
k tényező értéke R/X fiiggrényében
R ¡X 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2
k 1,8 1,56 1,44 j 1,34 1,25 1,19 1,15 1,!2 1,10 1,07 1,06 1,05 1,04
Mint a 45. ábrán látható, a zárlati áram hullámgörbéje nem az időten

gelyre szimmetrikus, hanem egy — az ábrán pontozott vonallal jelölt —,
az időtengelyhez simuló görbére. Aszimmetrikus lefolyású zárlat esetében
tehát az áram pillanatnyi értéke egy váltakozóáramú és egy egyenáramú
részre bontható (az ábrán a és b). Az átmeneti jellegű egyenáram eltűnése
után az aszimmetrikus zárlati áram szimmetrikussá válik.
2. A ZÁR LA TO K FAJTÁI
A zárlatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy azok milyen

körülmények között következtek be.
Háromfázisú zárlat (49. ábra). Ha az egyes vezetők ellenállása és
X v, tehát az impedancia Z v = Yfíy ~b > & pedig a láncolt feszültség,
akkor az állandósult zárlati áram effektiv értéke:
' /3 + X'i, f i Zv '

1*
100 ZÁRLATI ÁRAMOK
Kétfázisú zárlat (50. ábra). Az egyes vezetők ellenállása R y és X y , tehát

a zárlati energiapályát képező vezetőhurok impedanciája:
2Zy = 2 ]í R y -{- X y .
4
/v 2f I
2*
■c
777777777r77777777777777777777777777~'f m77Z77777KV7777777777777777777777777T7777}r
49. ábra. H árom fázisú zárlat 50. ábra. K étfázisú zárlat
Ha U a láncolt feszültség, akkor az állandósult zárlati áram effektiv értéke:
/ — g ______ = J L .
2 2 2ZV
A két- és háromfázisú zárlatok árama tehát úgy aránylik egymáshoz,
mint |^3 : 2, vagyis a kétfázisú zárlat árama 13,4%-kal kisebb, mint a három
fázisú zárlaté. Megjegyzendő, hogy a feszültséget merevnek tételeztük fel,
ellenkező esetben az armatúrareakció a viszonyokat eltorzítja.
, ' ,
(• 1 Hr, 1
1
R'
_ _
\ >
7—
----mmm--------7-----------------—
1
F 177?
’777777777777777 y777777T7^77777T7Tr77T771
51. ábra. K étsarkú föld-rövidzárlat 52. ábra. K ettős földzárlat
Két- és háromsarkú föld-rövidzárlat (51. ábra). A pontos számítás körül

ményes, mert az átmeneti ellenállás a vezető és a föld között nagyon külön
böző lehet; általában 10 és 200 Q között változik. Ha a hiba helyén az összes
átmeneti ellenállás i?f, akkor a kétsarkú föld-rövidzárlatnál az állandósult
zárlati áram effektiv értéke:
f(2 Ä V + Äf)2 + (2 X v)->

Háromsarkú föld-rövidzárlat esetén pedig:
ü
Y 3/(Bv + R t? + X V
AZ ENERGIAPÁLYA RÉSZIMPEDANCIÁI 101
Kettős földzárlat (52. ábra). A zárlati energiapálya két részből tevődik

össze: az egyik l, amelynek impedanciája Z , a másik V, ennek impedanciája
pedig Z '. A zárlati áramerősség tehát:
j _____
z Z+
Az Z szakasz impedanciája:
2 = f ( 2 jßv )12*+ (2 X V)2 = 2 Jftify + ,

az V szakasz impedanciája pedig:
Z' = i{R y + R , + 2A*á)2 + ,

ahol -Ry a fázisvezető ellenállása a két hibahely között; Rf a föld ellenállása
a két hibahely között1; R á a vezető és a
föld között átmeneti ellenállás; X 0 a
fázisvezető és a föld által alkotott hurok
reaktanciája .2
Egyfázisú föld-rövidzárlat (53. ábra).
Közvetlenül földelt csillagpontú hálóza
tokban fordul elő az egyik fázis föld-
zárlata következtében. A zárlati energia
pálya impedanciája:
53. ábra. E gyfázisú rövidzárlat
Z = K(i?v + i í á + W + XI .
Az állandósult zárlati áram effektiv értéke tehát:
fi z '
3. A ZÁRLATI ENERGIAPÁLYA RÉSZIMPEDANCIÁI
G en erá tor. A háromfázisú generátor névleges áramerőssége:
ahol P a névleges teljesítmény kVA-ben és U a névleges vonali feszültség

kV-ban.
Mint említettük, a zárlat első pillanatában a zárlati áramkörnek a gene
rátorra eső részében csak a szóródási mező reaktanciája (X s) érvényesül.
1 N em hom ogén talaj esetében B f ~ 0.

2 A vezető és a föld által a lk otott hurok induktivitása M a y r szerint, ha / = 50 H z:
L = [ 2 ( In 1,25 * 10°- ) - 0,654J 10” ' H /k m ,
ahol r a vezető sugara, cm .

Ennek értékét a gyártó vállalatok általában százalékban adják meg (es% ).

Ebből a reaktancia értéke, ohmokban kifejezve:
£7 £§ U2es
S V 3 I n 100 p * 10° '
Az armatúrareakciót az állandósult zárlati áram és a névleges áram

m viszonyából állapíthatjuk meg. Ez az arány 1 általában 0,5...0,7, kivéte
lesen azonban 1,3-ig növekedhet.
Legyen = m, akkor az armatúrareakció:
X a = Xn - = —
u - Xs •
l¿m l„
A zárlati áram értékének ismeretére később van szükségünk. Ismernünk

kell azonban az áram értékét a megszakítás időpontjában is, a megszakító
megszakítási teljesítményének megállapításához. A megszakítás időpont
jában az áramerősség
-^m = fii* •
fi értékét az ~ ~ viszony függvényében az 54. ábra tünteti fel. A fenti kifeje-

1 n
zésben I z a zárlat helyén az állandósult zárlati áram effektiv értéke. Ha a zár
lat helyére I& értékét már kiszámítottuk, akkor
1 Kyser: Elektrische K raftübertragung. 1953.

AZ ENERGIAPÁLYA RÉSZ IMPEDANCIÁI 103
Számításainkban U értékét, ha a zárlat a generátorból következik,

1,05... 1,10 szorzóval kell figyelembe venni.
Transzformátorok. A zárlati energiapályában levő transzformátor ellen
állási viszonyait az ún. rövidzárási és a névleges feszültségnek a viszonya
jellemzi. A rövidzárási feszültség az a feszültség, amely a rövidrezárt transz
formátorban a névleges áramerősséget idézi elő. Ezt az eT — - z viszony-
Un
számot százalékban adjuk meg (d rop ); általában 100fiT = (3 .. 10)%.
A rövidzárási feszültségnek hatásos és meddő összetevője van. Az első a
tekercs veszteség (er), a második a szóródási veszteség (£s), tehát:
2 .
fT = M? + e8 i
ohmokban kifejezve:
Srü 2
RTt —
100P
esU2
Ts 100P
eT és es között a különbség a legtöbbször olyan kicsi, hogy tájékoztató számí

tások esetében elegendő az értéket figyelembe venni. A transzformátor
összes impedanciája:
Z*y = YTtT - f" A tb .
A különböző e és P értékekhez tartozó transzformátor-ellenállások ezred

ohmokban megadott értékét a 43. táblázat tartalmazza.
Ha X ' (vagy R') értékére a táblázatban nem szereplő e' százalékos
értéknél van szükség, akkor azt a táblázatban megkeresett e százalékos
értékhez tartozó X ' segítségével a következő összefüggés alapján számít
hatjuk ki:
X' = X — .
€
Ugyanúgy, 400 V-tól eltérő U' feszültség esetén az átszámítás képlete a

következő:
Ha a transzformátor primer oldalán jelentkező impedanciákat a kis

feszültségű oldalon fojtóhatás szempontjából figyelembe akarjuk venni,
akkor azokat / szorzótényezővel kell megszorozni.
ahol Uv a primer oldali, Us pedig a szekunder oldali feszültség.

43. táblázat
T ran szform á torok ellenállás értékei, 1 0 ~ 3 Q
U = 400 V
Teljesítmény, kVA
c /o
100 125 160 200 250 1 320 I 400 500 640 ; 800 1000 1250
1,5 24,0 19,2 15,0 12,0 9,6 7,5 6,0 4.8 3,75 3,0 2,40 1,92
1,6 25,6 20,5 16,0 12,8 10,2 8,0 6,4 5,1 4,00 3,2 2,56 2,05
1,7 27,2 21,8 17,0 13,6 10,9 8,5 6,8 5,4 4,25 3,4 2,72 2,18
1,8 28,8 23,0 18,0 14,4 11,5 9,0 7,2 5,8 4,50 3,6 2,88 2,30
1,9 30,4 24,3 19,0 15,2 12,2 9,5 7,6 6,1 4,75 3,8 3,04 2,43
2,0 32,0 25,6 20,0 16,0 12,8 10,0 8,0 6,4 5,00 4,0 3,20 2,56
2,1 33,6 26,9 21,0 16,8 13,4 10,5 8,4 6,7 5,25 4,2 3,36 2,69
2,2 35,2 28,2 22,0 17,6 14,1 11,0 8,8 7,0 5,50 4,4 3,52 2,82
2,3 36,8 29,4 23,0 18,4 14,7 11,5 9,2 7,4 5,75 4,6 3,68 2,94
2,4 38,4 30,7 24,0 19,2 15,4 12,0 9,6 7,7 6,00 4,8 3,84 3,07
2,5 40,0 32,0 25,0 20,0 16,0 12,5 10,0 8,0 6,25 5,0 4,00 3,20
2,6 41,6 33,3 26,0 20,8 16,6 13,0 10,4 8,3 6,50 5,2 4,16 3,33
2,7 43,2 34,6 27,0 21,6 17,3 13.5 10,8 8,6 ! 6,75 5,4 4,32 3,46
2,8 44,8 35,8 28,0 22,4 17,9 14,0 11,2 9,0 7,00 5,6 4,48 3,58
2,9 46,4 37,1 29,0 23,2 18,6 14,5 11,6 9,3 7,25 5,8 4,64 3,71
3,0 48,0 38,4 30,0 24,0 19,2 15,0 12,0 9,6 ; 7,50 6,0 4,80 3,84
4,0 64,0 51,2 40,0 32,0 25,6 20,0 16,0 12,8 ! 10,00 8,0 6,40 5,12
4,1 65,6 52,5 41,0 32,8 26,2 20,5 16,4 13,1 10,25 8,2 6,56 5,25
4,2 67,2 53,8 42,0 33,6 26,9 21,0 16,8 13,4 10,50 8,4 6,72 5,38
4,3 68,8 55,0 43,0 34,4 27,5 21,5 17,2 13,8 10,75 8,6 6,88 5,50
4,4 70,4 56,3 44,0 35,2 28,2 22,0 17,6 14,1 11,00 8,8 7,04 5,63
4,5 72,0 57,6 45,0 36,0 28,8 22,5 18,0 14,4 11,25 9,0 7,20 5,76
4,6 73,6 58,9 46,0 36,8 29,4 23,0 18,4 14,7 11,50 9,2 7,36 5,89
4,7 75,2 60,2 47,0 37,6 30,1 23,5 18,8 15,0 11,75 9,4 7,52 6,02
4,8 76,8 61,4 48,0 38,4 30,7 24,0 19,2 15,4 ; 12,00 9,6 7,68 6,14
4,9 78,4 62,7 49,0 39,2 31,4 24,5 19,6 15,7 12,25 9,8 7,84 6,27
5,0 80,0 64,0 50,0 40,0 32,0 25,0 20,0 16,0 1 12,50 10,0 8,00 6,40
5,1 81,6 65,3 51,0 40,8 32,6 25,5 20,4 16,3 i 12,75 10,2 8,16 6,53
5,2 83,2 66,6 52,0 41,6 33,3 26,0 20,8 16,6 1 13,00 10,4 8,32 6,66
5,3 84,8 67,8 53,0 42,4 33,9 26,5 21,2 17,0 í 13,25 10,6 8,48 6,78
5,4 86,4 69,1 54,0 43,2 34,6 27,0 21,6 17,3 ! 13,50 10,8 8,64 6,91
5,5 88,0 70,4 55,0 44,0 35,2 27,5 22,0 17,6 13,75 11,0 8,80 7,04
5,6 89,6 71,7 56,0 44,8 35,8 28,0 22,4 17,9 14,00 11,2 8,96 7,17
5,7 91,2 73,0 57,0 45,6 36,5 28,5 22,8 18,2 14,25 11,4 9,12 7,30
5,8 92,8 74,2 58,0 46,4 37,1 29,0 23,2 18,6 14,50 11,6 9,28 7,42
5,9 94,4 75,5 59,0 47,2 37,8 29,5 23,6 18,9 14,75 11,8 9,44 7,55
6,0 96,0 76,8 60,0 48,0 38,4 30,0 24,0 19,2 ! 15,00 12,0 9,60 7,68
Különféle nagyfeszültségek esetén a 0,4 kV-ra vonatkozó átszámítási té

nyezőket a 44. táblázat tartalmazza.
44. táblázat
/ tén yező 0 ,4 k V -ra v on a tk ozó értékei
kV 3 5 6 10 20 35
/ 0,0177 0,0064 0,0044 0,0016 0,0004 0,00013

AZ ENERGIAPA l YA RÉSZIMPEDANCIÁI itö
Szabadvezetékek. Célszerű mind a nagy-, mind a kisfeszültségű szabad

vezetékek zárlati áramokra gyakorolt fojtó hatását figyelembe venni.
Tájékoztató számítás esetében 0,4 f)/km reaktancia vehető figyelembe.
Ha pontosabb számítást akarunk végezni, akkor a hatásos és meddő ellen
állást a 45. ás a 46. táblázatokból olvashatjuk ki.
45. táblázat
Vezetéksodronyok hatásos ellenállása, QJkm
Névleges Nemesített Névleges

keresztm. Réz Alumínium alumínium keresztm. Acal
mm2 mm2
10 1,812 2,903 3,350

16 1,141 1,825 2,105 16 1,91
25 0,748 1,200 1,385 25 1,17
35 0,533 0,856 0,988 35 0,85
50 0,372 0,595 0,687 50 0,59
70 0,277 0,445 0,514 70 0,435
95 0,194 0,311 0,361 80 0,370

120 0,156 0,251 0,289 95 0,309
150 0,125 0,201 0,231 110 0,260
185 0,100 0,160 0,184 120 0,239
240 0,077 0,123 0,142 150 0,190
300 0,061 0,099 0,113 200 0,150
250 0,117
300 0,100
Megjegyzés : Az adatokat az MSZ 149 „Erősáramú acélalumínium sodrony” és az MSZ 1738 „E rős
áramú csupasz vezeték sodrony” szabványok alapján állítottuk össze. Ahol a szabvány kétféle sodronyszer
kezetet ad meg, ott átlagértékeket vettünk figyelembe.
46. táblázat
Szabadvezetékek reaktanciája 10~3 Q/km
/ = 50 Hz
N évleges A vezető Fázistávolság d, cm

keresztm. sugara,
mm2 cm 50 100 150 200 250 300
6 0,1375 385,9 429,6 455,0 473,2 487,0 498,6

10 0,1775 369,9 413,5 439,0 456,9 471,0 482,6
16 0,225 355,1 398,5 424,2 437,2 456,2 467,5
10 0,205 360,8 404,4 429,9 448,1 461,9 473,5

16 0,255 347,3 390,6 416,1 434,3 448,1 459,7
25 0,315 333,8 377,4 402,9 421,2 434,9 446,5
35 0,375 323,4 366,4 391,9 410,1 424,2 435,6
50 0,450 311,5 355,1 380,6 398,4 412,6 424,2
70 0,525 301,8 345,8 370,8 389,0 401,9 414,5

95 0,625 290,7 334,4 359,8 378,1 391,9 403,5
120 0,700 283,9 327,2 352,9 370,8 384,9 396,2
150 0,790 276,3 319,6 350,6 363,3 377,4 388,7
185 0,875 269,7 313,4 338,3 356,7 370,8 382,5
240 1,000 261,2 284,9 330,3 348,5 362,2 374,0
300 1,125 254,0 297,7 323,1 341,0 355,1 366,4
Kábelek. A kábelek fojtó hatását úgy vesszük figyelembe, mint a sza

badvezetékekét. A hatásos ellenállás a 45. táblázatból olvasható ki, a meddő
ellenállást viszont a 47. táblázat tartalmazza . 1
47. táblázat
Háromeres övszigetelésű kábelek reaktanciája, QTcm
Keresztmetszet, mm*
Feszültség, kv
10 16 25 35 50 70
1...3 0,093 0,087 0,083 0,080 0,078 0,075

6 0,106 0,098 0,092 0,088 0,083 0,080
10 0,122 0,112 0,104 0,097 0,092 0,087
20 — — 0,122 0,114 0,107 0,101
35 — — 0,135 0,125 0,118
95 120 150 185 240 300
1...3 0,072 0,071 0,070 0,069 0,068 0,067

6 0,077 0,075 0,074 0,073 0,071 0,070
10 0,083 0,080 0,078 0,076 0,075 0,074
20 0,096 0,093 0,090 0,087 0,084 0,082
35 0,111 0,107 0,103 0,098 0,096
~
A számítások alapját képező fajlagos ellenállások értékei Q/mm 2/m-ben:

réz 0,01786;
alumínium 0,0286;
nemesített alumínium 0,0330.
Az induktivitást
L — ( 2 In — + 0 ,öj 10 - 4 H/km
képlet alapján számítottuk. A képletben d egyfázisú rendszer esetében

a vezetők távolsága, háromfázisú rendszerben a három vezető távolságának
8 _______
mértani középarányosa: d = ]/d^dtd^ ; r a vezeték sugara cm-ben.
Három egyerű kábel reaktanciája az alábbi képlet alapján számítható ki:
X = 0,145 lg ^1,62 - Á j Q/km ,
ahol d a kábelek egymástól való távolsága; r pedig a vezető sugara.

Sínek. Hosszabb sínrendszerek reaktanciáját célszerű figyelembe venni,
ohmos ellenállásuk azonban általában figyelmen kívül hagyható.
1Dr. V a jta M .: A váltakozóáramú villamosenergia-átvitel feszültsége és vesztesége.

AZ ENERGIAPÁLYA RÉSZIMPEDANCIÁI
A sínek fázisonkinti induktivitását az alábbi képlettel számítjuk:
L " 21 (ln + °'03) I0' ' H ’

ahol l a sín egyszeres hossza, m; D a sínek középvonalának távolsága, cm;
b a sínek vastagsága, cm; h a sínek magassága, cm.
55. ábra. K tényező a sínkeresztm etszet és a síntávolság függvén yében
A reaktancia 2nfL. Ha 2nL értéket K tényezővel helyettesítjük1, am ely

nek értékei az 55. ábrán látható görbeseregből leolvashatók, akkor az fK
szorzat adja a reaktanciát Q-ban.
Szerelvények. A dott esetben, főleg a határhelyzetekben figyelembe
vehetjük a sín- és szerel vény csatlakozások hatásos és meddő ellenállását is.
Ezeknek megállapítására a Villamosítási Kutatási Bizottság (VKB) végzett
kísérleteket** amelyeknek eredményeit a 56. — 62. ábrák tüntetik fel .2
1 B B C H andbuch fü r Schaltanlagen. 1951.

2 Szepesi E . : Ipartelepi hálózatok.
56. ábra. Á tla p oló sín-

kötések ellenállása
57. ábra. Hevederes sínkőtések ellenállása

AZ ENERGIAPÁLYA R ÉSZIMP E DANCIÁI 109
58. ábra. N agyteljesítm ényű

biztosítók ellenállása
59. ábra. Á ram

váltók
belső ellenállása
0 1000 2000 ' 1000 4000

60. ábra. Szakaszolók ellenállása
Névleges áram, A
61. ábra. Szekunder megszakítók

ellenállása
62. ábra. Készülékcsatlakozók

ellenállása
4. A ZÁRLATI ÁRAMOK SZÁMÍTÁSA
Generátorok kapocs- vagy sinzárlata. A generátor Sz zárlati teljesítménye

£s% szóródási reaktancia esetében:
100 MVA .
A reaktancia:
ü2
x s= yp-ü .
L z
A két képlet összevonásából:

£ ü2 es U
*s = n.
P • 100 / 3 I „ ■ 100
A szimmetrikus háromfázisú zárlati áram effektiv értéke:

U ♦ 10 3
A;
n x s
A ZÁRLATI ÁRAMOK SZÁMÍTÁSA 111
kétfázisú zárlat esetén:

U • 103
h = A .
2X1
Az aszimmetrikus zárlati áram effektiv értéke háromfázisú zárlat esetén:
U • 103
iz= k A ;
ñ x .s
iz= k
u 103
A .
2X C
A k tényező értékei a 42. táblázatból olvashatók le. Ha a zárlat a generátor-

kapcsokon vagy a gyűjtősínen van, akkor turbógenerátor esetében Aj = 1 , 8 ,
csillapítás nélküli kiképzett pólusú gép esetén pedig k — 1,3.
Ha dinamikus igénybevételre méretezünk, a zárlati áramnak nem az
effektiv, hanem a csúcsértékére van szükségünk. Ez a csúcsérték aszimmet
rikus zárlat esetében:
U • 103
7CS = 1 ,8 /2 = 2,55 7Z.
"W x T
Az állandósult zárlati áramban az X a armatúrareakció is érvényesül,
tehát az X q = X s + X á a szinkron reaktancia háromfázisú állandósult
zárlati áram ( / zá) effektiv értéke:
U
Vzá A ;
/3 X 0
U
Vzá A .
Az állandósult zárlati áram számításához elsősorban az armatúrá

reakciót kell ismerni. Ezt a generátorokhoz megadott vá Ü viszonyszam
it
segítségével számíthatjuk ki, ahol 7 á0 az állandósult üresjárási zárlati áram,
I u pedig a névleges áram. Ez a viszonyszám általában 0,5 0,8, de kivéte
lesen elérheti az 1,3 értéket is. Az üres járási rövidzárlati viszony:
100
I n £g
és ebből ea = — es. Háromfázisú zárlat esetén az állandósult zárlati
áram effektiv értéke üresjárás esetén:
U
•Váo
Yzx,
Xr, és értékeit az ismert

x _ e U • 103
• 100
összefüggés alapján számítjuk ki.

Az állandósult zárlati áram nagysága függ a v relatív gerjesztési viszony
tól is. v = Ign/IgQ. Ha a zárlat pillanatában a generátor terhelve van, akkor
az állandósult zárlati áram effektiv értéke háromfázisú zárlat esetén:
ü
l * = K t = K 3, I á o
ftx Q
v értékeit a zárlat előtti fázistényező függvényében a 48. táblázat, K 2 és K 1

értékeit viszont v függvényében a 49. táblázat tartalmazza.
48. táblázat
v relatív gerjesztési viszony a zárlat előtti terhelés fázistényezőjének függvényében
COS 93 0,0 0 ,5 0,6 0 ,7 0,8 0 ,9 1,0
Turbógenerátor 3 ,2 3 ,0 2 ,9 2,8 2,6 2 ,3 5 1,7

Kiálló pólusú generátor 2,8 2 ,6 5 2,6 2 ,5 2 ,3 2,1 1,6
49. táblázat
Relatív gerjesztési viszony
V < 1 1 1 ,5 2 ,0 2 ,5 3 ,0 3 ,5
a 3 0 ,9 5 5 1 ,0 3 2 ,0 7 2 ,5 8 3 ,0 9 3 ,5
1 ,5 5
a 2 0 ,9 8 5 1 ,0 6 2 ,0 8 2 ,5 5 3 ,0 2 3 ,4 9
1 ,5 8
ionw
© Példa. Az előzők figyelembevételével vizsgáljuk meg egy 10 MVA név
leges teljesítményű, 5 kV névleges feszültségű turbógenerátor zárlati viszonyait.
A névleges áramerősség i n = 1156 A, a szóródási reaktancia százalékos értéke
5 kV e8 = 12%. Zfc/Zn = 0,6 (63. ábra).
£s *12% A szóródási reaktancia értéke:
£
63. ábra
12 •52
10 • 100
= 0,3 fí.
A szimmetrikus zárlati áram effek tiv értéke:
K. io»
I z = — ---------- = 9633 A .
V3 ■ 0,3
A generátor zárlati teljesítm énye:
Sz = 100 = 83,3 M V A .
A zárlati áram a zárlati teljesítm ényből szám ítva:
83,3
= 9633 A .
V3 • 5
A zárlati áram csúcsértéke: I C8 = 1,8 ]/2 • 9633 = 24 564 A .
A z állandósult zárlati áram kiszám ításához az 1- viszon yb ól m egállapítjuk a szinkron reak-

*n
tánc iát:
«G = = 1,66 ;
íáo 0,6
ín
1,66 • 5 • 103
^g= = 4,15 Ü.
V3 • 1156
A z állandósult zárlati áram üres járás esetén:
5 -1 0 8
ho = 696 A .
• 4,15
H a a zárlatot m egelőző időpon tban a terhelés fázistényezője cos tp = 0,8, akkor a 41. tá bláza t
b ól v = 2,6 és a 42. táblázatból K , = 2,68, tehát az állandósult zárlati áram = 2,68 • 696 =
= 1865 A , am elyhez még a V D E előírása szerint feszültségem elkedés m iatt 5 % -o t hozzáadunk. A z
állandósult zárlati áram tehát iá = 1958 A .
Két párhuzamos üzemű, közvetlenül közös gyűjtősínre dolgozó generátor

kapocs- vagy sínzárlata esetében a zárlati áramok számításának menete
a következő.
Két különböző teljesítményű, azonos százalékos szóródási reaktanciájú
generátor névleges teljesítménye S x és S2, szóródási reaktanciájuk es. A zár
lati teljesítmény:
10 MVA s , . 15MVA S - 25 MVA

P A ± A io o . ts-12,5% e,~ 12,S%
es
Példa (64. ábra):
= 10 M V A
S* = 15 M V A
e8 = 12,5%
= 12,5% L _____ L
=sx+ S t = 25 M V A £g = 12,5% 64. ábra
A két generátor tehát helyettesíthető egy 25 M V A névleges teljesítm ényű , 1 2,5 % szóródási reaktan
ciájú generátorral, am elynek zárlati teljesítm énye:
Sz = —_ 10 0 = 200 M V A .
L
Csordás: Erősáram ú kézikönyv

K ét párhuzamos üzemű, különböző névleges teljesítményű és különböző

százalékos szóródási reaktanciájú generátor esetében a zárlati teljesítményt
a következőképpen számítjuk.
Ha a generátorok Sn névleges teljesítménye és e szóródási reaktanciája
különböző, akkor valamelyik generátor teljesítményét át kell számítani
olyan e értékre, amellyel a zárlati teljesítmény ugyanakkora, mint az eredeti
e értékkel számolva lenne:
S'i = vagy &z = —■

£sl
£ S1 £S
e s22
© j 1
f 7 \ S r
Sí
10M VA %
$ $
«
©ssr S m2 Ü M V A
1 A
—
65. ábra
Ezt kiszámítva, a két párhuzamos üzemű generátor zárlati teljesítménye:
_ Sí + 100 _
SÍ
Példa (65. ábra):

S x = 10 M V A «« = 12%
S 2 = 15 M V A Cá2 — 1 5%
12
srt = 15 — - = 12 M VA.
15
S\ és St névleges teljesítm ényű generátorok zárlati teljesítm énye ugyanaz, m ert
100 = ~ 100 = M V A .
ÍZ lo
S x = 10 M V A «8! = 12%
S\ = 120 M V A eíU= 12%
S = S x + STt = 22 M VA «8 = 12%
és így a zárlati teljesítm énye:
22
Sz = — 100 = 183,3 M V A .
ÍZ
H a valam ely ok m iatt a reaktanriáknak nem százalékos, hanem O -ban k ifejezett értékével
akarunk szám olni, akkor — a példa adataival — a számítás menete a k övetk ező (5 kV generátor-
feszültséget felvéve):
10 • 100
X»,= ~ ! 2„ = 0,3 a :
5* • 15
Ágj -- = 0,25 Q .
15 • 100
A két párhuzam os reaktanciából az eredő reaktancia:
0,3 • 0,25
= 0,136 Q .
0 ,3 + 0 ,2 5
E llenőrzésképpen tov á b b szám olva, a k ét generátor egy 10 -+ 15 = 25 M V A névleges teljesít

m ényű generátorral helyettesíthető, am elynek százalékos szóródási reak tan ciája:
e>= 2 5 ^ 1 0 0 =1S>6%)
en n élfogva zárlati teljesítm énye:

O K
Sz = 100 = 183,3 MVA .
Azonos névleges teljesítményű, de különböző százalékos reaktanciájú

sorbakapcsolt generátor és transzformátor zárlati teljesítményét a következő
képpen számítjuk:
A generátor névleges teljesítménye S q, százalékos reaktanciája es,
a transzformátor névleges teljesítménye S j — S q , rövidzárási feszültsége
£ j% . Az energiapálya összes teljesítménye P T és összes százalékos reaktan
ciája e = es + £j. A zárlati teljesítmény:
Sz A 0 -.- 100 .
€s + £T
Példa (66. á bra):

S q = 10 M V A eG = 1 2 %
S T — 10 M V A eT = 8%
S* = T2T ¥ 100 = 50 MVA’

tehát a sorbakapcsolt generátor és transzform átor egy generátorral helyettesíthető, am elynek te l
jesítm énye 10 M VA, szóródási reaktanriája pedig 2 0 % .
H a a reaktanciák fi-b a n kifejezett értékével
akarunk szám olni, a kkcr a szám ítás menete:
L egyen a generátor feszültsége 5 kV, a tran szfor
m átor feszültségáttétele pedig 5/0,4 kV.
52 • 12
As = = 0 ,3 ß ;
10 • 100
8
XT = - = 0,2 Ü .
10 • 100
A k ét rea k tan cia sorba va n k apcsolva, tehát

X = 0,3 +- 0,2 = 0,5 n . A generátor és a tran szfor
m átor egy 10 M VA-es generátorral helyettesíthető,
am elynek százalékos reak tan ciája:
10 • 0,5 • 100
£= = 20 % .
5*
A szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke az 5 kV-os oldalon:

50
íz = — ------= 5,78 kA ,
V3 • 5
8*
a 0,4 kV -os oldalon p ed ig:

I2 = ----- = 72,2 kA
V3-0,
Term észetesen ugyanezt az eredm ényt kapjuk, h a a prim er feszültséggel szám ított 0,5 O reaktan ciát
a 44. tá bláza tból vett / = 0,0064 tén yezővel m egszorozva átszám ítjuk 0,4 kV -ra: 0,0064 • 0,5 =
= 0,0032 és így
0 4
l z = _ _ J --------- = 72,2 k A .
• V3 • 0,0032
Különböző névleges teljesítményű és százalékos reaktanciájú, sorbakap-

csolt generátor és transzformátor esetében a transzformátor adatait át kell
számítani a generátor teljesítményére. Ha a generátor teljesítménye S q,
szóródási reaktanciája £s% , a transzformátor teljesítménye pedig S j és rövid
zárási feszültsége (Ql szóródási reaktanciája) eT, akkor, ha ST = S q ,
és a zárlati teljesítmény:
S q
s ,= £z + £f
Példa (67. ábra):
SG = 10 M V A *8 = 12%
ST = 2 M VA *x = 8%
A generátor feszültsége 5 kV, a transzform átor feszültségáttétele 5/0,4 kV.
A z S y — S q = 10 M V A transzform átor százalékos reaktan ciája:
£T = 12 - A - = 6 0 % .
A zárlati teljesítm ény tehát:
10
Sz 100 = 13,9 M V A .
1 2 + 60
H a a reaktanciák Q -ban kifejezett értékével

szám olunk, akkor az előző példából X e — 0,3 Q és
^ _ 5= • 60
1 ,5 n .
T 10 • 100
A zárlati energiapálya reaktanciája tehát 0,3 + 1,5 =

= 1,8 Q; 0,4 kV-ra átszám ítva 0,0064 ♦ 1,8 =
— 0,01152 ü , en n élfogva a kisfeszültségű oldalon a szim m etrikus zárlati áram effek tiv értéke:
0 4
lz = --------- ’ --------- = 20,1 kA .
V3 • 0,01152
A zárlati teljesítm ény Sz = | 3 • 0,4 • 20,1 = 13,9 M V A .

Sorbakapcsolt generátor és transzformátor zárlati teljesítményét a közöt

tük levő szabadvezeték figyelembevételével a következőképpen számítjuk.
A szabadvezetéket legcélszerűbb azonos zárlati teljesítményű transz
formátorral helyettesíteni. Ha a szabadvezeték feszültsége U kV, reaktan-
ciája Xyj Q, akkor a zárlati teljesítménye:
o _ W
^zV —
Ay ’
a reaktanciák százalékos értéke pedig:
S qX v
£y 100 .
t/ 2
Példa (68. ábra):

Sa = 10 M V A *G = *a = 12%
ST = 1,6 M V A eT = 5%
A szabadvezeték hossza 10 km , reaktaneiája 0,4 fi/k m . A gen erátor és íg y a szabadvezeték

feszültsége U = 5 kV, a transzform átor feszültségáttétele 5/0,4 kV. A szabadvezeték zárlati teljesít
m énye ezekből az a d a tok b ól szám ítva:
5*
Szy = — - = 6,25 M V A ;
4
százalékos reaktaneiája:
^ = T k 100 = m % :
vagy
1 0 .4
ey = - — 100 = 1 6 0 % .
5
A transzform átort át kell szám ítan ilO M VA teljesítm ényre. A z átszá

m ított transzform átor reaktaneiája:
tT = 5 T J = S1’25%-
A zárlati energiapálya összes reaktaneiája e = 12 - f 160 + 31,25 = 203,25% és a zárlati teljesít
m én y:
10
100 = 4,9 M V A .
203,25
A reaktaneia fi-b a n k ifejezett értékével szám olva: a generátor-reaktaneia az előző példák alap
ján 0,3 fi, a szabadvezetéké 4 fi, összesen 4,3 fi. 0,4 kV-os feszültségre átszám ítva, 0,0064 • 4,3 4*
- f 0,02752 fi. A transzform átor reaktaneiája a 43. táblázat alapján 0.005 fi, tehát a zárlati energia-
p álya összes reaktaneiája 0,03252 fi. A szim m etrikus zárlati áram effek tiv értéke:
____ 4 0 0 _____
íz = 7109 A,
y 3 • 0,03252
a zárlat teljesítm énye p edig:
= W ’ 0,4 • 7,1 = 4,9 M V A .

Kisfeszültségű hálózaton fellépő zárlat jellemzőit az előzők összefoglalása

ként a következőképpen számítjuk (69. ábra).
SQl = 10 MVA «Gi = 12%
SG2 = 10 MVA «02 = 12%
L\ = 5 kV;
STl = 10 MVA «T i = 8%
ST2 = 10 MVA «T2 = 8%
Ui
= - 2 Ö-kV ^
STz = 0,64 MVA «73 = 5%
S T4 = 0,64 MVA «T4 = 5 %
*7, 20
kV.
U.
E lső lépésben a két egységkapcsolású generátort és transzform átort egy-egy 10 M V A névleges
teljesítm ényű és 12 + 8 = 2 0 % reaktanciájú egységgé von ju k Össze. Az így k apott két párhuzam os
egységet egy 20 M VA teljesítm ényű egységgé v on ju k össze, am elynek reak tan ciája 2 0 % . A 20 kV-os
szabadvezeték reak tan ciája 5 • 0,4 = 2 Cl, zárlati teljesítm énye tehát:
20 *
•Szv = - — = 200 M V A :
a százalékos reaktancia:
20
ey 100 = 10%.
200
A két párhuzam os üzemű fogyasztói transzform átort egy 1,28 M VA teljesítm ényű, 5 % reaktan-
ciáju egységgé von ju k össze és ezt 20 M V A teljesítm ényre szám ítjuk át:
e* = 5 T ¿ r = 78’1%-
A 0,4 kV -os sínen a zárlati teljesítm ény:
20 • 100
S. = 20 + 10 -f- 78,1
= 18,5 M V A .
E n nek a zárlati teljesítm énynek 0,4 kV-os feszültségen
U* 400*
X = = 0,00864 Cl
Sz 18,5 • 10*
reak tan cia felel m eg.
A 0,1 km hosszú kisfeszültségű szabadvezeték adatai: R => 0,445 Q /km és Z 0,4 = 0,3 Q /km .
A teljes zárlati energiapálya im pedan ciája:
Z = V(Ö700864 + 0,03)* + (0,0445)* = 0,059 Cl.
A szim m etrikus zárlati áram effek tiv értéke a zárlat helyén:
400
í z — ----~ = 3900 A.
y s • 0,059
U gyanez 0,4 kV -os sínen:
18,5 • 10*
= 26 740 A.
3 400
H a a 0,4 kV -os szabadvezetékbe épített A jelű m egszakító S A m egszakítási teljesítm ényét

vizsgáljuk, azt látjuk, h ogy ezen a helyen SzfS = 18,5/20 « 1, tehát n = 1, és íg y a m egszakítási
teljesítm ény egyenlő a szim m etrikus zárlati teljesítm énnyel.
A 20 kV -os sínen a szabadvezeték után a zárlati teljesítm ény:
*‘ = -2Ö ?W -100 == 66-6 MVA-
A B jelű m egszakító m egszakítási teljesít

m énye, m in th ogy Sz/S = 66,6/20 = 3,3,
t* = 0,8, en nélfogva:
Sb = 0,8 •66,6 = 53,3 MVA.
A z I jelű zárlati helyen a zárlati áram

csűesértékét a követk ezők éppen határozzuk
m eg. Itt R/X = 0,0445/0,0386 = 1,1, tehát
k = 1,05:
I oa = 1,05 • V2 • 3900 = 5577 A .
G yakran nem ismerjük részletesen a

prim er h álózat viszonyait. Tételezzük fel, h ogy
az eiőző péloában csak a B jelű helyen beé
pített 20 kV -os m egszakító névleges m egsza
kítási teljesítm ényét ism erjük (200 M VA).
E bb en az esetben a következő tájékoztató szá-
mítáxt végezh etjü k el.
Í7 = 20 kV és Sz = 200 M V A a d a tok
b ól a hálózati reaktancia:
20000 * ¡ O
Xh=
200 • 10*
0,4 kV-ra átszám ítva:
X y = 0,0004 • 2 = 0,0008 0 .
5
SrJ-0,6AhVA SjÔfi^NVA
E g y transzform átor reak tan ciája (43. £T3 = 5% eT^5%
tá blázat) 0,0125 Q, a két párhuzam os transz
form á toré tehát 0,0125/2 = 0.0062 Q :íg y az
energiapálya rea k ta n d á ja 0,008 -f- 0,0062 =
= 0,007 ü . A 0,4 kV -os sínen a szim m etrikus
zárlati áram effe k tiv értéke: UÔfikV
I z = — - -------------= 33 056 A.
V3 • 0,007 A
OJkm
Ezzel a k özelítő számítással tehát m in tegy
2 4 % -kai n a g yob b értéket kapunk, m intha a 3 x 702AI
szám ítást a hálózatkép p on tos ismeretében
végeztük voln a el.
A 69. ábra szerinti példát kom plex
szám ítási mód alkalm azásával a k övetk ező
képpen oldh atju k meg. 69. ábra
Az energiapálya minden elemének reaktanciáját és ellenállását 0,4 kV-ra átszámítjuk. A gene

rátörök reaktanciája:
12 •5*
00192 Cl,
100 •10
a transzformátorok reaktanciája pedig:
Egy-egy sorbakapcsolt generátor és transzformátor eredő reaktanciája:

j X G + jX^. = j0,0032 a
A két párhuzamosan kapcsolt generátor—transzformátor-egység eredő reaktanciája:

20 •52 / 0,4 y
jX '= j = j0,0016 Cl.
100 •10 V 5 )
A 20 kV-os szabadvezeték ellenállását elhanyagoljuk, és csak a reaktanciát vesszük figyelembe:
jX y = j2 = ¿0,0008
a két fogyasztói transzformátort egy 1,28 MVA-es egységgé összevonva:
= Ä00025 a
A kisfeszültségű szabadvezeték impedanciája:
Z y = 0,0445 + j0,03 Cl.
Az eredő impedancia a hibahelyig:
Z = + j X $ + jX 't + Z y = 0,0445 + ;(0,0016 + 0,0008 + 0,00625 + 0,003) =
= 0,0445 + j 0,03863.
A szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke:
0,4 ‘ 0,231(0,0445 - jO,03865)
h = 2,96 - j2,57 = 3,9e-^°.
V3(0,0445 4- j0 , 03865) 0,00347
A szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke, ha az R ellenállást a kisfeszültségű sínig elhanyagoltuk:
I z — — ;26,7 kA = 26,7e-ô° kA.
5. MEREV FESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK ZÁRLATI VISZONYAI
Ha valamely hálózaton az erőmű teljesítménye olyan nagy, hogy

a hálózat egy pontján fellépő zárlat nem okoz feszültségesést, és az armatúra -
reakció nem fejlődik ki, akkor a hálózatnak azokat a részeit, amelyek e felté
telnek megfelelnek, m e r e v f e s z ü l t s é g ű h á ló z a t n a k nevezzük.
Ha a hálózat merev feszültségű, a megszakítási teljesítmény a szimmet
rikus zárlati teljesítménnyel egyenlő. A legcélszerűbb ezt egy példával
közelebbről megvilágítani.
Valamely 5 MVA névleges teljesítményű, 5/0,4 kV feszültségáttételű,
£ t — 8% rövidzárási feszültségű transzformátor egy 10 MVA névleges
teljesítményű, 5 kV feszültségű eG = 24% szinkron reaktanciájú generátorra
csatlakozik (70. ábra). Kérdés, hogy a 0,4 kV-os sínen bekövetkezett zárlat
milyen feszültségesést okoz a generátor kapcsain. Megjegyzendő, hogy a
MEREV FESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK 121
számítás csak tájékoztató, és nem veszi figyelembe a generátorban feszült

ségszabályozás és egyéb okok következtében előálló jelenségeket.
A generátor névleges áramerőssége:
T S 10 • 103
I n = -7=---- = — --------= 1156 A.
/3 U /3 • 5
A generátorreaktancia ohmokban:
£G C/2 24 • 52
x 0 = = 0 ,6 a .
s ■ 100 10 • 103 • 100
A generátor belső feszültségesése a névleges áram

erősségen:
u = I nX ö = 1156 • 0,6 = 694 Y .
A transzformátor százalékos reaktanciája, 10 MVA teljesítményre átszá

mítva :
£t = £T ^ = 8 i r = 16% •
Az energiapálya zárlati teljesítménye tehát:
S 10
sz= . , 100 = 100 = 25 MVA .
£G + £T 24 + 16
Sj, 25 • IQ3
íz = 2890 A .
W u /3 • 5
A generátor belső feszültségesése zárlatkor:
uz = I ZX G = 2890 • 0,6 = 1734V .
Ez annyit jelent, hogy a generátor feszültsége zárlatkor 1734 — 694 =
= 1040V-tal, tehát a névleges feszültség 21% -ával csökken.
Ha az 5 MVA teljesítményű transzformátor helyébe egy 1 MVA-es
transzformátort helyezünk, amelynek rövidzárási feszültsége £7 = 6 % ,
akkor a fenti számítás a következőképpen módosul:
£T = 6— = 60% ;
S 10
= 100 = 100 = 11,9 M V A ;
£G + £T 24+60
11,9 • ÍO3
= 1375 A ;
Y3 • 5
U, = 1375 • 0,6 = 825 V .
A kapocsfeszültség csökkenése tehát 825 — 694 = 131 V, azaz mindössze

2 ,0 %.
A kérdést általánosítva az alábbi eredményre jutunk (feltételezve, hogy
a generátor szinkron reaktanciája £q = 24% ):
- Jn> = 0,05 C7
£q = 2 4 % behelyettesítéssel:
(L — D 24C7 = 5Sa —5
és ebből
íz = 1,36I„ ,
ami annyit jelent, hogy merev feszültségű hálózat esetén a hálózaton fellépő
szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke nem lehet nagyobb, mint a gene
rátor névleges áramerősségének 1,36-szorosa. H a ^ - = 1,36, akkor y — 1,
-*■n
ennélfogva merev feszültségű hálózaton a lekapcsolási teljesítmény megálla
pításakor a szimmetrikus zárlati teljesítmény szorzótényezője mindig 1.
Minthogy
I z = --------------------- 100 = 1,36 I n ,

1T
ebből £q = 24% -ot behelyettesítve:
IG 8q
£T = £t = 50
L ST
S y £y
~Sq ~ ~ ~5Ö '
Valamely hálózat £q — 24% jeltételezésével merev feszültségűnek tekint

hető, ha különböző £y értékeknél a transzformátorteljesítmény a generátor
teljesítménynek legfeljebb az 50. táblázatban feltüntetett százaléka.
50. táblázat
Merev feszültség feltétele
¡
*T % 3 4 5 6 8 10
I
i 1
!
!
‘í r 100% 6 8 12 16 20
i!
MEREV FESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK 123
H a ismerjük a transzformátor primer oldalán ténylegesen fellépő

legnagyobb zárlati teljesítményt, akkor abból megállapítható, hogy fennáll-e
a merev feszültség feltétele. Hangsúlyozni kell, hogy a tényleges fellépő
zárlati teljesítményt és nem a megszakító megszakítási teljesítményét kell
ismerni, mert ez utóbbi sokkal nagyobb lehet a tényleges zárlati teljesít
ménynél, ennélfogva hamis képet adna. Ha a ténylegesen fellépő zárlati
teljesítmény, pl. Sz — 150 MVA, akkor eG = 24% feltételezése esetén
a hálózati névleges teljesítmény:
sG= 2lJ„(r - = 36MVA•

Ti
S/lOkV 10/0,4 W
0,4kV
SW<3D-sa!K S — F
S2 K80 MVA
er,~6%
S„*5MVA
a)
°*kV _ T" OMV

© © ----------------( $ > !
$ t>* 19,2 MVA S T» = 19,2 MVA
€r,-4 S ,3 %
b) c)
71. ábra
Ha tehát a fenti névleges és zárlati teljesítményű hálózatra eT = 5%

reaktanciájú transzformátor van kapcsolva, akkor az 50. táblázat szerint
az a legnagyobb transzformátorteljesítmény, amelynek szekunder sínére
vonatkoztatva a hálózat merev feszültségű: 36 • 0,10 = 3,6 MVA.
Összetett hálózatkép esetén a merev feszültség feltételét a következő
példával bemutatott módon kell megállapítani (71a, b és c ábra).
A T 1 transzformátor primer csatlakozásán ismerjük a tényleges leg
nagyobb zárlati teljesítményt, amely Sz = 80 MVA. Megvizsgálandó, hogy
a T2 transzformátor szekunder sínére vonatkoztatva, a hálózat merev feszült
ségűnek tekinthető-e. A vezetékhálózat névleges teljesítménye eG = 24%
feltételezésével a T 1 transzformátor és a generátor közötti impedanciák
figyelembevétele nélkül:
Äv = = 10>2 m T A ■
A T 1 transzformátor primer csatlakozása és a 0,4 kV-os sín között levő

hálózatot egy — a névleges hálózati teljesítménnyel egyenlő teljesítményű —
transzformátorral helyettesítjük.
19 2
T 1 transzformátor helyett T{ e'Tl = 6 — ^— = 23,04% ;
5
19 2
T2 transzformátor helyett T'z eT2 = 5 — ^— = 48,00% .
¿i
A T 1 és T 2 transzformátorok között levő 0,8 Q reaktanciájú 10 kV-os veze

tékszakasz százalékos reaktanciája 19,2 MVA névleges teljesítmény mellett:
19,2 • 106 * 0,8 • 100
£v = = 15,36% .
10 0002
A szóban forgó hálózatrész tehát S t = 19,2 MVA névleges teljesít

ményű, e'i = 23,04 + 48,00 -f- 15,36 = 86,4% reaktanciájú transzformá
torral helyettesíthető. Az egyszerűsített képet a 716 ábra mutatja.
86,4% transz for mátorreaktancia és 19,2 MVA hálózati (generátor-) tel
jesítmény mellett a merev feszültség feltételének megfelelő legnagyobb
névleges transzformátorteljesítmény
S = 19,2 = 33 MVA > 19,2 MVA ,

50
a hálózat tehát a szekunder sínre vonatkoztatva, merev feszültségű. Ha azon

ban a hálózatot a T2 transzformátor 10 kV-os sínétől vizsgáljuk, akkor
a merev feszültség feltétele nincsen kielégítve. Az egyszerűsített kép (71c
ábra) szerint ui. a transzformátor és a 10 kV-os vezetékszakasz összevoná
sából kapott T " transzformátor reaktanciája
£t = 23,04 + 15,36 = 38,4%,
a merev feszültség feltételét kielégítő legnagyobb transzformátorteljesít

mény tehát:
004.
S = 19,2 = 14,7 MVA .
ou
A fentiekből látható, hogy a generátortól távolodva mindinkább nő
annak a valószínűsége, hogy a hálózat zárlat szempontjából merev feszült
ségű.
6. A ZÁRLATI ÁRAMOK CSÖKKENTÉSE
A zárlati áramokat, termikus és dinamikus hatások miatt gyakran korlá

tozni kell. A zárlati áramok csökkentésére bizonyos határok között a leg
egyszerűbb mód minél nagyobb rövidzárási feszültségű transzformátort
alkalmazni. Ez azonban a legkevésbé járható út, minthogy a transzformátor-
típusok adottak.
H a valamely transzformátor névleges áramerőssége 7n, rövidzárási
feszültsége pedig £T, akkor a szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke:
1, = — 1 0 0 .
«T
A ZÁRLATI ÁRAMOK CSÖKKENTÉSE 125
Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb e, a rövidzárási feszültség, annál kisebb

a zárlati áram. íg y pl. egy 1000 kVA teljesítményű, 0,4 kV szekunder
feszültségű transzformátor zárlati árama, ha eT = 4% , I z = 100— - — =
= 37 500 A, sT = 6% mellett pedig I z = 100 - — = 25 000 A.

A zárlati áramok korlátozása miatt kerülni kell a transzformátorok
párhuzamos üzemét is. Így pl. két, 500 kVA teljesítményű, párhuzamos
üzemű transzformátor rövidzárlati áramerőssége a gyűjtősínen ugyanotyan
nagy, mint egy, azonos rövidzárási feszült
ségű, 1000 kVA-os transzformátoré.
A zárlati áramokat vasmag nélküli
fojtótekercsekkel korlátozzák. Beépíté
sükkel a zárlati energiapálya reaktanciá-
ját növeljük, és így a zárlati áramot
csökkentjük. A fojtótekercsek ellenállása
figyelmen kívül hagyható, reaktanciáját
pedig — akárcsak a transzformátorokét
— százalékban szokás megadni. Arra kell
törekedni, hogy a fojtótekercs üzemi vesz
tesége és a kapcsain keletkező feszültségesés kicsi legyen.
A háromfázisú fojtótekercsben üzem közben fellépő veszteség:
W = 3In B ,
ahol 7n a névleges terhelőáram; R pedig egy fázis ellenállása. A veszteség

következtében a keletkező meleg elvezetéséről, ill. a fojtótekercs helyiségének
szellőzéséről éppen úgy gondoskodni kell, mint transzformátorok esetén.
A feszültségesés a következőképpen számítható ki (72. ábra). Valamely
Z impedanciájú áramkörbe £p százalékos reaktanciájú fojtótekercs van beé
pítve. A fojtótekercsben fellépő feszültségesés:
e = U2 - Ux .
Ha az áramkör fázistényezője cos (p, akkor a vektorábrából megállapítható,

hogy (megközelítően)
e = £p / l — cos2 (p — ep sin rp .
Ha tehát az áramkör fázistényezője cos q> = 0,8, akkor sin <p = 0,6 és ha
eF — 3% , akkor a feszültségesés a fojtótekercsben:
e = 3 • 0,6 = 1,8% .
A számítás cos <p — 0,7 értékig kielégítően pontos. A fojtótekercsben fellépő

százalékos feszültségesést eF és cos <p függvényében a 73. ábra tünteti fel.
Tájékoztatásul szolgáljon, hogy a fojtótekercsben fellépő veszteség az átmenő
teljesítménynek 0,5...0,l% -a.
Valamely hálózaton a zárlati áram korlátozásához szükséges fojtótekercs-

reaktanciát a következőképpen számítjuk ki.
S j névleges teljesítményű eT% rövidzárási feszültségű transzformátor
szekunder oldalán az Sz zárlati teljesítmény (a primer csatlakozás fojtó
hatásának elhanyagolásával):
<S' 100 MVA .
eT
A dott helyzet következtében S z zárlati tel

jesítmény fojtótekercs beépítésével S z-re
csökkentendő. Ha a keresett százalékos fo jtó -
tekercs-reaktancia eF% , akkor
Si
S', = 100 kVA ,
+ £F
és ebből
ÍF = 100 -g£- -£t% .
A fojtótekercs névleges üzemi árama:
Sn
= 1 n A.
^3 U
CűStp
ep U „
73. ábra. Százalékos feszültségesés a U = ------ — V .
fojtótekercsbén 100 ^3
A fojtótekercs látszólagos teljesítménye fázisonként:
S= ■ 1 0 -3 kVA;
összesen pedig:
sF - s '- ¡ s r tV A -
Példa. E g y S t = 1250 kV A és e? = 5 % adatokkal jellem zett transzform átor 0,4 kV-os szeku n
der sínén a névleges áram erősség:
y 1250 • 103
I n — ------------------- = 1800 A.
1^3 • 400
A szim m etrikus zárlati áram effek tiv értéke (a prim er oldali fo jtá s elhanyagolásával)
_ 1800
— ---------- 100 = 36 000 A .
5
A készülékek zárlati szilárdsága m iatt ezt a zárlati áram ot 20 000 A -re akarjuk csökkenteni.
K érdés, m ilyen százalékos reaktanciájú fojtótekercset kell beépíteni:
1800
ep = 100 — 5 — 4 % .
20 000
A fojtótek ercs egy fázisán a feszültségesés:
4 400
9,24 V.
100
ej d) fi)
74. ábra. Transzform átor és fojtótek ercs kapcsolása
A látszólagos teljesítm ény fázisonként:
1800 • 9,24 • 1 0 - 8 = 16,36 k V A ; összesen : 1250 —~ = 50 k V A .
H a Tcét transzformátort párhuzamosan szándékozunk üzem ben tartan i (74. ábra), és a sínen fellépő
zárlati áram ot fojtótek ercs közbeiktatásával akarjuk csökkenteni, akkor a k övetk ező szám ítást kell
elvégezni:
L egyen a két transzform átor teljesítm énye S t = S , = 500 k V A , rövidzárási feszültsége
= e2 = 5 % . A szekunder feszültség U = 0,4 kV, tehát l n = 750 A . A z egyes transzform átorok
által a sínre táplált zárlati áram :
I 2l = JZ1 = -Í5_ 100 = 100 = 15 000 A ,
tehát az összes zárlati áramerősség 2 x 15 000 = 30 000 A . Tételezzük fel, h ogy a sínen fellépő zárlati
áram erősséget 20 000 A -re kell csökkenteni. E z esetben kétféleképpen járhatunk el.
1. M indkét transzform átor leágazásába fojtótek ercset iktatu n k (74ö ábra). í g y egy-egy
tran szform átor zárlati áram át 10 000 A-re kell csökkenteni, tehát
I zl = Jzs = ----- —— 100 = 10 000 A,

ep -f- 5
és eb ből
ep = 2,5% .
2. Csak az egyik transzform átor leágazásába építünk be fojtótek ercset (74c ábra). E z az e l
rendezés azonban hátrányos, m ert az eredm ény ugyanaz, m intha két k ü lön böző rövidzárási feszü lt
ségű transzformátort kapcsolnánk párhuzamosan. Ez esetben az egyik transzformátor zárlati áram
erősségét 5000 A -re kell csökken ten i. Tehát:
Tzx = — --------100 = 5000 A ,

5 + ep
SF = 10%.
Az előzők alapján a sínen fellépő zárlati áram :
l'zi + I z 2 = 5000 + 15 000 = 20 000 A .
A z íg y előálló zárlati viszon yok at h elyettesítő kapcsolásokkal áttekinthetően ábrázolhatjuk.

A T 1 transzform átort és a fojtótek ercset egy S[ = 500 kVA névleges teljesítm ényű, e[ = 1 5% röv id
zárási feszültséggel transzform átorrá von ju k össze (74d ábra). A két transzform átort azonos röv id -
zárási feszültségre ( 5 % ) szám ítju k át:
500 = 166,6 kV A .
A két transzform átort egy 666,6 kV A teljesítm ényű, £t = 5 % rövidzárási feszültségű tran szfor
m átorrá v on ju k össze (74c ábra). E nnek a névleges áramerőssége I n — 1000 A . A zárlati áram effek tiv
értéke:
Iz = 100 = 20 000 A .
A fojtótekercs százalékos rövidzárási feszültségét az alábbi összefüggés

alapján is számíthatjuk:
100In (Jzi - hz) 0/

/o >
h l -^z2
ahol I n a névleges áramerősség; I zl a zárlati áramerősség fojtótekercs nélkül,

A ; Jz2 a zárlati áramerősség a fojtótekercs beépítése után, A.
Nem érdektelen megemlíteni egy további meg
oldást1, amely a fojtótekercs okozta feszültségesés
csökkentését célozza (75. ábra). A transzformátor
a fojtótekercs közepéhez csatlakozik. A fo jtó
tekercset a csatlakozás két oldalán ellentétes irány
ban tekercselik. Ha tehát A és B sínek egyenlően
terheltek, akkor a fojtótekercs úgy viselkedik,
Fojtótekercs ß mintha bifilárisan lenne tekercselve, tehát induktív
feszültségesés nem lép fel. Ha azonban A vagy B
írni Éi sínen zárlat keletkezik, akkor a zárlatos oldalon
levő főj tótekercs-félben a zárlati áram folyik, ennél
75. ábra. F ojtótek ercs közép fogva az induktív ellenállás is érvényesül.
csatlakozással A fojtótekercsek beépítésével kapcsolatban az
alábbi szempontokra kell ügyelni:
1. Gondoskodni kell a fojtótekercs-helyiség megfelelő szellőzéséről.
2. A fojtótekercs közelében levő szóródási mágneses terek a közelben
levő vas alkatrészekben tömegáramokat gerjesztenek, ami melegedést
és többlet veszteséget okoz, ezért semmiféle vas alkatrész ne legyen a tekercs
széléhez közelebb, mint a tekercs külső átmérőjének a fele. Az egyes fo jtó
1 B ew ag berlini hálózaton használt m egoldás.

tekercsek egymástól mért távolsága legalább a fojtótekercs átmérőjével

legyen egyenlő.
A fojtótekercset úgy kell elhelyezni, hogy a zárlati áram hatására kelet
kező mágneses tér következtében a fojtótekercsre ne repülhessenek tekercs
zárlatot okozó vastárgyak.1
A fojtótekercsek zárlati szilárdságára vonatkozólag — egyéb előírás
hiányában — a VDE előírás2 vehető figyelembe. Eszerint a megengedhető
legnagyobb lökőáram:
/ A= 20 • 1,8 • I n cm 50 7 n .
A VDE szerint a fojtótekercsnek a hússzoros névleges áramerősséget 0 s-ig

kell bírnia.
A fojtótekercsre vonatkozó képletek :

Meddő teljesítmény oszloponként :
Q= 100
kVAr
ahol az átmenő teljesítmény, kVA;

a fázisonkénti feszültségesés:
eF U
e 100 J^3
a százalékos feszültségesés:
efí/3
100 % ;
Ep 100 UÚ
az induktív’ ellenállás fázisonként:
e _ eF U
fí .
In ~ 100 / 3 / n
A rendeléskor közlendő adatok:

1 . a fojtótekercs üzemi árama, 7n;
2. fázisonként az induktív reaktancia,
3. a v onali feszültség pontos értéke, U ;
vagy
1. az átmenő teljesítmény, ST;
2. a fojtótekercs százalékos feszültségesése, eF;
3. a v onali feszültség pontos értéke, U.
A szabv ánysorozatú fojtótekercsek villamos adatait az 51. táblázat
tartalmazza.
1 V D E 0532 § 35.
3 V D E 0532 § 68. és 54.
9 Csordás: Erősáram ú k ézik ön yv

51. táblázat
Fojtótekercsek villamos adatai
Q hr e X hl W G
Típus
kVAr A V Q A kW kp ,
I
ACBT 3 x 1 0 10 50 200 4 1190 3,2 820 .

1
ACB 3 x 10 10 100 100 1 1 820 4,2 820
125 80 0,64 2 050 4,4
160 62,5 0,391 2 970 4
200 50 0,25 3 620 3,9
250 40 0,16 5 280 3,4
320 31,25 0,098 5 940 4
400 25 0,0625 7 240 3,9 ,
500 20 0,04 10 560 3,4
ACBT 3 X 20 20 50 400 8 1010 ! 5,6 950

1
ACB 3x20 20 100 200 ; 2 1 810 6,4 950
125 160 1,28 2 040 6,8 j
160 125 0,782 2 780 6,3
200 100 0,5 3 580 5,8
250 80 0,32 5 250 5,1
320 62,5 0,195 5 560 6,3
400 50 0,125 7 160 5,8
500 40 0,08 10 500 5,1
640 31,25 0,049 11 120 6,3
ACBT 3 x 30 30 50 600 12 1000 7,2 1050

1
ACB 3 x 30 30 100 300 3 1 670 8,5 1050
125 240 1,92 2 040 8,6
160 187,5 1,172 2 950 7,5
200 150 0,75 4 040 6,8
250 120 0,48 5 220 6,1
320 93,75 í 0,293 5 900 i 7,5
- 400 75 0,1875 8 080 ; 6,8
500 60 0,12 10 440 ¡ 6,1
640 46,88 0,0732 11 800 7,5
ACBT 3 x 50 50 50 1000 20 1 360 6,6 1360 •
ACB 3 X 50 50 100 500 5 1 800 10,5 1360

125 400 3,2 2 040 11,4
160 312,5 1,935 2 940 10,1
200 250 1,25 3 730 9,6
250 200 0,8 4 960 8,9
320 156,25 0,488 5 880 10,1
400 125 0,3125 7 460 9,6
500 100 0,2 9 920 8,9
640 78,125 0,122 11 760 10,1
800 62,5 0,781 14 920 9,6
1000 50 0,05 19 840 8,9
i
ACBT 3 x 75 75 50 1500 30 1480 8 1600 ‘
ACB 3x75 75 100 750 7,5 ' 2 030 12 1600

125 600 4,8 2 020 15,2
160 468 2,93 2 930 13
200 375 1,873 4 000 11,5
250 300 1,2 5 120 11,4
320 234 0,732 5 860 13
400 187,5 0,469 8 000 11,5
Q In e X lu W 0
Típus
kVAr V Q A kW kp
A
1
500 150 0,5 10 240 11,4
640 117 0,183 11 720 13
800 93,75 0,117 16 000 11,9
1000 75 0,075 20 480 11,4
AOB S x 100 100 100 1000 10 2 340 12,3 1840
1 125 800 6,4 2 020 17,7
160 625 3,91 2 930 16,1
200 500 2,5 3 830 14,4
250 400 1,6 5 370 12,9
320 312,5 0,976 5 860 16,1
400 250 0,625 7 660 14,4
500 200 0,4 10 740 12,9
640 156,25 0,244 11 720 16,1
800 125 0,156 15 320 14,4
1000 100 0,1 21 480 12,9
AOB 3 x1 2 5 125 100 1250 12,5 1 970 16,5 2100
125 1000 8 1 970 21,1
160 782 4,88 1 2 930 18
200 625 3,125 4 200 16
250 500 2 ! 5 260 15
320 391 1,22 5 860 18
400 212,5 0,781 8 400 16
500 250 0,5 10 520 15
640 195,5 0,305 11 720 18
800 156,25 0,1953 18 600 16
1000 125 0,125 21040 15
ACB 3 x 1 6 0 160 125 1280 10,25 2 750 17,4 2400
160 1000 6,25 2 920 20,5
200 800 4 4180 17,7
250 640 2,56 5 320 17,1
320 500 1,56 5 840 20,5
400 400 1 8 360 17,7
500 320 0,64 10 640 17,1
640 250 0,391 11 680 20,3
800 200 0,25 16 720 17,7
1000 160 0,16 21 280 17,1
ACB 3x200 200 125 1600 12,8 2 630 19,1 3000
160 1250 7,81 3 560 18,4
200 1000 5 3 810 22,6
250 800 3,2 5 380 19,9
320 625 1,95 7120 18,4
400 500 1,25 7 620 22,6
500 400 0,8 10 760 19,9
640 312,5 0,488 14 240 18,4
800 250 0,3125 15 240 22,6
1000 200 0,2 21 520 19,9
AOB 3 X 250 250 160 1562 9,76 3 670 20,4 3600
200 1250 6,25 3 810 23,7
250 1000 4 5 460 21,8
320 781 2,44 7 340 20,4
400 625 1,563 7 620 20,7
500 500 1 10 920 21,8
640 390,5 0,61 14 680 20,4
800 312,5 0,391 15 240 25,7
1000 250 0,25 21 840 21,8
9*
ö l . táblázat folytatása.
Q In e X 1 W G
Típus
kVar A V Q A kp
kW !
ACB 3 x 320 320 160 2000 12,5 3 510 25 4300

200 1600 8 4 060 28.7
250 1280 5.12 5 080 27,3
320 1000 3,125 7 020 25
400 800 2 8 120 28,7
500 640 1,28 10160 ¿\n o
i ¿ 'V
640 500 0.7813 14 040 25
800 400 0,5 16 240 i 28,7
1000 320 0,32 20 320 1 27,3
i i
ACB 3 x40 0 400 160 2500 15,63 3 450 I 29,7 4600
200 2000 10 4 870 1 27,4
250 1600 6.4 6 430 1 25,2
320 1250 3,006 6 900
400 1000 2.5 9 740 ! 27,4
500 800 1,6 12 860 i 25.9
640 625 0,9766 1 13 800 29,7
800 500 0,625 19 480 27,4
■ 1000 400 0.4 25 720 t 25.2
J
t
A betűjelzésben A alumíniumtekercset, CB be>-

tonvázat jelent. A betűjelzés után következő szá
mok a fázisonkénti meddő teljesítményt, ill. a feszült
ségsorozatot adják meg. T különleges kivitelt jelent;
Q a fázisonkénti meddő teljesítmény kVA-ban; 7n a
névleges áramerősség, A ; e a fázisonkénti feszült
ségesés névleges terhelésen; X reaktancia, Q; / t- a ter
mikus határáram 5 s-ra. A W a wattveszteség alumíni
um tekercsek esetén (osszveszteség), kW ; G a fojtóte
kercs összsúlya, kp.
A szabványos fojtótekercsek méreteit a 7(>. ábra
és az 52. táblázat mutatja.
A zárlati áramok korlátozását elérhetjük más —
nálunk eddig még nem használatos — módon is. Ennek
alapja az a körülmény, hogy a zárlati energiapályába
az impedancia növelésére induktív reaktancia helyett
ellenállást is beépíthetünk. Ez a mód főleg kisterhelésű
és kisfeszültségű leágazások védelmére alkalmas.
S V A névleges teljesítményű és £% rövidzárási
feszültségű U V feszültségre kapcsolt transzformátor
reaktaneiája:
fit/2
íl .
8 * 100
u X 76. ábra. F ojtótek ercs fő méretei

52. táblázat
Fojtótekercsek fő méretei
ö.j, mm «2 = b 0
/a ,
Típus
10 kV 20 kV 30 kV mm mm
A
ACBT 3 x 1 0 50 2660 2810 2960 — 930
A CB 3 x 10 100 2682 2832 3012 900

125 2571 2721 2901 — 900
160, 320 2643 2793 2973 — 900
200, 400 2643 2793 2973 — 910
250, 500 2640 2970 2970 — 880
ACBT 3 x 20 50 2784 2934 3114 ' - 1000
ACB 3 x 20 100 2868 3018 3198 _ 1040

125 2945 3018 3198' — 950
160, 320, 640 2964 3114 3294 — 960
200, 400 2973 2943 3123 — 960
250, 500 2790 2940 3120 — 950
ACBT 3 x 30 50 2940 1 3090 3210 10 kV 1050
ACB 3 x 30 100 2658 3018 3198 440 mm 1040

125 2658 3018 3198 20...30 kV 1040
160, 320, 640 2964 3116 3294 + 50 ill. 990
200, 400, 800 2964 3114 3294 -j-140 mm 990
j 250, 500, 1000 2715 2865 3045 990
¡
ACBT 3 x 50 50 3006 3156 3336 10 kV 1140
!
A 0B 3x50 100 3114 3264 3444 440 mm 1140
125 3114 3264 3444 20 .30 kV 1120
160, 320, 640 3024 3174 3354 + 50 mm 1120
j 200, 400, 800 3024 3174 3354 + 110 mm 1110
1 250, 500, 1000 3120 3270 3450 1080
ACBT 3 x 7 5 50 3336 3486 3666 10 kV 1200
ACB 3 x 75 100 3300 3450 3630 440 mm 1190

125 3300 3450 3630 20...30 kV 1200
160, 320, 640 3024 3174 3354 + 50 m m 1200
i 200, 400, S00 3024 3174 3354 + 110 mm 1200
1 250, 500, 1000 3120 I 3270 3450 1180
í
ACB 3 x1 0 0 100 3300 i 3450 3630 10 kV 1270
125 3300 1 3450 3630 440 mm 1280
; 160, 320, 640 3420 3570 3750 20. .30 kV 1250
: 200, 400, 800 3120 3270 3450 + 50 mm 1200
: 250, 500, 1000 3120 3270 3450 + 110 mm 1230
ACB 3 x 125 100 3432 3582 3762 10 kV 440 mm 1300

125 3426 3576 3756 20 kV 50 mm 1300
1 160, 320, 640 3420 3570 3750 30 kV 110 mm 1300
200, 400, 800 4320 3570 3750 1280
250, 500, 1000 3225 3375 3555 1200
ACB 3 x 160 125 3420 3570 3756 10 kV 440 mm 1350

160, 320, 640 3420 3570 3756 20 kV 50 mm 1300
200, 400, 800 3420 3570 3756 30 kV 110 mm 1350
250, 500, 1000 3225 3375 3555 1350
(Zp mm at = ax + ... b0
S
Típus
10 kV 20 kV 30 kV mm mm
AOB 3 x 200 125 3420 3570 3750 10 kV 440 mm 1370

160, 320, 640 3420 3570 3750 20 kV 50 mm 1350
200, 400, 800 3540 3690 3870 30 kV 110 mm 1350
250, 500, 1000 3540 3690 3870 1 1350
1
ACB 3x250 160, 320, 640 3600 3750 3930 10 kV 440 mm 1380
200, 400, 800 3771 3921 4101 20 kV 50 mm 1420
250, 500, 1000 3636 3786 3966 30 kV 110 mm 1390
ACB 3x320 160, 320, 640 3771 3921 4101 10 kV 440 mm 1475
200, 400, 800 4095 4245 4425 20 kV 50 mm 1475
250, 500, 1000 3774 3924 4104 30 kV 110 mm 1480
ACB 3x400 160, 320, 640 4065 4215 4395 10 kV 440 mm 1525
200, 400, 800 4197 4347 4527 20 kV 50 mm 1510
250, 500, 1000 4197 4347 4527 30 kV 110 mm 1505
és a szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke:
U
A .
/3 Z
H a a leágazásba R ellenállást építünk be (77. ábra), akkor a zárlati áram
U
Iz ^3 • yX* + í!2 A
értékre csökken.
Az R ellenállás megválasztásában két szempont mérték
adó: az egyik az ellenálláson fellépő feszültségesés, a másik
az ellenállás fojtó hatása. Az ellenállás anyagául vasat hasz
nálnak, mert a vas ellenállása a hőmérséklettel közel lineári
san nő.
A z ellenállást a következő módon számítjuk. Felvesszük
a vasellenállás üzemi hőmérsékletét (kb. 40 60 C°) és a meg
szakítás pillanatában uralkodó hőmérsékletet (500... 600 C°).
H a az ellenállásban a megengedett feszültségesés e, V, a
leágazás névleges terhelése pedig / z, A , akkor a szükséges
ellenállás üzemi hőmérsékleten:
c i.
/3 J „
H a a vas fajlagos ellenállása 20 C°-on q20 [Q m “ 1 mm2],
77. ábra. Zárlati akkor t2 hőmérsékleten:
áram csökkentése
ellenállással Qtz = £2o [1 + 0,006 (¿2 — 20)] Cl m -1 mm2 .
H a ft — t2 — 2 0 C ° (túlmelegedés), akkor a ft túlmelegedésig szükséges idő:
ftq2 C
T s 7
~ ir
ahol q a vasellenállás keresztmetszete, mm2; I z a szimmetrikus zárlati áram

kezdeti értéke, A ; c állandó, amelyet a vasra a következőképpen számítunk ki:
J L _ cl
C T
Az összefüggésben qt a fajlagos ellenállás t hőmérsékleten, D m _1 mm2;

T a fajhő, cal/g C°
T = 0,115 cal/g C° = 4,187 -^ | -W s /C 0 cm3 = 3,78 W s/C ° cm3 ,

ü, lzo
ennélfogva
3,78
c — ■ •
Qt
o állandót, ill. az egyes melegedési intervallumokban érvényes ck közép

értéket az 53. táblálat tartalmazza q20 = 0,14 Q m -1 mm2 fajlagos ellen
állás figyelembevételével.
53. táblázat
C és Cfc értékei
c° 60 80 100 150 200 300 400 500 600

i
0C° 0 20 ; 40 90 140 240 340 440 540
0,173 0,190 0,207 0,249 0,291 0,391 0,459 0,543 0,627
c 21,8 19,8 ! 18,8 15,2 12,9 10,0 8,25 6,95 6,05
1
1
Ck 20,8 19,3 17,0 14,05 j 11,45 9,12 7,60
A táblázat segítségével kiszámíthatjuk R közepes értékeit a felvett

melegedési intervallumokban és így Z impedancia értékeit is. Ezek birtoká
ban I z közepes értékei is kiszámíthatók. A zárlati áram lefolyását az idő
függvényében megkapjuk, ha sorra kiszámítjuk T idő értékeit az ismert
ftq2 c
T =
~TT
összefüggés alapján.
A vasellenállás hatását a 78. ábra mutatja, amely 35 mm2-es alumínium
kábel melegedési görbéjét tünteti fel az idő függvényében, vasellenállással
79. ábra. q ~ 60 m m 2 keresztm etszetű

vasellenállás zárlati áram ot csökkentő
hatása I n — 60 A terhelésű leágazás
ban, ha ST = 1000 kV A és eT = 5 % .
A ZÁRLATI ÁRAMOK CSÖKKENTÉBE 137
és anélkül, ha a kábel S j = 1000 kVA névleges teljesítményű és — 5%

rövidzárási feszültségű transzformátor leágazása. A zárlati áram csökkenését
(merev feszültségű hálózat mellett) a 79. ábra mutatja.
A vasellenállás 200 A névleges terhelésig és 3 kV feszültségig hasz
nálható. A melegedési görbe bizonyos határok között változtatható a vas
fajlagos ellenállásának és az ellenállás hőmérsékleti tényezőjének megvá
lasztása által.
A vasellenállást üzemi terhelésen stacioner melegedésre is ellenőrizni
kell. A számítás menete a következő:
a rnelegveszteségi tényező:
a6 = «C + aS»
ahol
ac - 2,2 / h — h .
i 1
a sugárzó melegmennyiség:
a sugárzási tényező:
M,
as
u -t, •
5 4 . tá b la ¿ a t
A zárlati áramnak 5 kA-re korlátozásához szükséges vezetőhosszak, m
Transzformátorteljesítmény kVA
K eresztmets/.et. 200 250 1 320 400 500 640 1 800 1000 j 1250
mm2
1 Zárlati áram, kA
I
5,8 7,3 9,2
oc
11,5 1
Ci
14,4 1 23,1 ! 28,9 36,2 4

1
1.5 ! 1,2 1,8 2,0 99 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4

2,0 2,0 2,9 3,3 3,6 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0
4 3,2 4,7 5,2 5,8 6,1 6,2 6,3 6.4 6,4
6 4,8 7,0 7,8 8,7 9,1 9,3 9,4 9,5 9,6
10 7,7 11 13 14 15 15 15 15 16
16 12 18 20 22 23 24 24 24 25
*25 19 27 31 34 36 ! 37 37 37 38
35 28 39 43 48 51 52 52 j 53 53
50 38 56 63 69 72 74 75 76 i 77
70 51 75 83 93 97 1 99 101 102 102
95 72 106 118 131 137 ; 141 143 144 145
120 90 133 148 164 171 176 178 I 180 ! 181
150 114 167 186 206 216 222 224 226 228
185 140 206 230 256 266 273 277 280 282
240 182 268 298 330 345 354 358 ¡ 362 i 364
1
A vasellenállás által leadott melegmennyiség: ,j
M ö = aö fr cal/h/m2 ,
ahol & az ellenállás és a környezet hőmérséklete közötti különbség. Az ellen

állás által termelt meleg P R és állandósult állapotban:
M-
= 0,86 P R cal/h ,
amiből a meleg leadásához szükséges ellenállásfelület (F ) kiszámítható-

A zárlati áram értékét a zárlati energiapálya impedanciája határozza
meg. Ennek következtében természetesen a zárlati áram erőssége a vezetékek
mentén csökken. Számítsuk ki, hogy különböző teljesítményű transzformá
torok gyűjtősíneiről leágazó, különböző keresztmetszetű vezetők milyen
távolságban csökkentik le a zárlati áramot valamely adott értékre. Ezt a
következőképpen számíthatjuk ki. A zárlati áram effektiv értéke:
u
?3 Z '
Számítsuk ki, hogy adott transzformátorteljesítmény, valamint adott rövid-

zárási feszültség, továbbá adott primer oldali zárlati teljesítmény esetén
a különböző vezetők milyen távolságban csökkentik le a zárlati áram effektiv
értékét 5 kA-re. Az előző képlet alapján, 400/231 V feszültségre:
231
5000 = ‘ és ebből f X 2 + A 2 = 0,046 O .
/ X 2 + A'2
Ebből ki lehet számítani a szükséges vezetékhosszakat különböző

vezetékkeresztmetszetek esetére. Az 54. táblázat különböző transzformátor
teljesítmény, £t = 5% rövidzárási feszültség, 200 MVA zárlati teljesítmény
és 10 kV primer feszültség mellett a különböző keresztmetszetű alumínium
vezetők szükséges hosszát tartalmazza, abból a feltételből kiindulva, hogy
a zárlati áram a kábel végén 5 kA-re csökkenjen. A táblázatban ST a transz
formátor névleges teljesítménye, I z pedig a gyűjtősínen fellépő zárlati áram
effektiv értéke.
IV. FEJEZET
VEZETÉKEK
1. A VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE
A vezetékeket hat szempont figyelembevételével lehet méretezni.

Ezek a szempontok a következők: A melegedésre; B zárlati melegedésre;
G feszültségesósre; D veszteségre; E egyéb szempontok szerint; F gazdasá
gosság szempontjából.
AJ Méretezés melegedésre
I A terhelésű, R Q ellenállású vezetőben P R W meleg fejlődik. Mint
hogy 1 W = 0,24 cal/s, 1 cm2 keresztmetszetre
0,24P R
melegmennyiség jut. Ha a környezet 1 C° hőmérsékletkülönbség esetén

d cm átmérőjű huzal 1 cm2 felületéről A kalóriát vesz át és a huzal túlmele-
gedése # C°, akkor:
° ’24J2J? - M c f a ;
a
ebből a túlmelegedés:
0,24J2 Rd
0 =
4 Aq*
A 0,24/4-et a-val jelölve:
R íIV
0
A különféle vezetékanyagokra
16a R
G
n2A
tényezőt megállapítva
P
&= C
d8 ’
és ebből egy bizonyos ű túlmelegedésre
/ =
140 VEZETÉKEK
A melegedés elméleti levezetése azonban csak vastag vezetőkre ad

kielégítő eredményt. Teichmüller szerint az
J2 = # (Cxd2 + CU3)
képlet minden vastagságra kielégítő eredményt ad. Kísérletek szerint csupasz,
szabadon vezetett réz vezetőkre
12 = #(3,Id2 + 1,2d3) ,
ill.
I 2 = #(3,95 q + l,72^r3/2)
összefüggés ad megfelelő eredményt. Más, o fajlagos ellenállású vezetőanya
gokra a kapott eredményt
k_ _£C«_
Q
tényezővel kell megszorozni.
A terhelés és túlmelegedés közötti összefüggés szabadon vezetett
réz erű gumiszigetelésű vezetékre vonatkozólag:
= #(10 q+ 2,1 q*h-) .
Csupasz sodronyok közepes hőleadása 1 C° hőmérsékleti különbség

hatására 12 .15 W /m 2. Az első érték figyelembevételével a megengedett
terhelés:
ahol # a túlmelegedés, C°; o a fajlagos ellenállás, Q/km/mm2; q a vezető

keresztmetszete, mm2.
A vezetékek melegedését általában nem számítjuk, a terhelhetőségre
vonatkozólag a Biztonsági Szabályzat (MSZ 1600) és az egyes vezetőfaj
tákra a megfelelő szabványok tartalmaznak előírásokat.
B ) Méretezés zárlati melegedésre

A vezetők a zárlat rövid ideje alatt igen magas hőmérsékletet érhetnek
el, ami alatt a környezetnek átadott melegmennyiség elhanyagolhatóan kicsi.
Ha az állandósult zárlati áram (merev feszültségű hálózatokon a szim
metrikus zárlati áram) effektiv értéke / a, a lekapcsolási idő pedig t> akkor
valamelv vezető melegedése:
í)
- *(ír * •
ahol k tényező a vezető anyagának fajhője Ws-ban kifejezve emsénként;
1 C° melegedésnél (1 Ws = 0,24 kai), k értékei:
vörösrézre - ~ - = 0,00636 ;
15 /
alumíniumra — — — 0,013
A VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE 141
Az előző képlet nem tartalmazza a zárlati lökőáram hatását, holott

a melegedést okozó áramerősség ennyivel nagyobb, mint az állandósult
zárlati áram. Ennek hatását úgy vesszük figyelembe, hogy t lekapcsolási
időt At idővel meghosszabbítjuk, tehát:
t' = t -f- At ,
vagyis a túlmelegedés:
At értékét a következőképpen számítjuk ki:
0,3
At 1+
a2
Ebben a kifejezésben a az ún. zárlati távolság, tehát a zárlati energiapálya

és a generátor szóródási reaktanciájának a viszonya. Eszerint generátor
kapocs-zárlatnál a — 1, minden más esetben a > 1. A második zárójelben
levő kifejezés kapocszárlatkor 0,4 s; értéke a zárlat távolodásával 0,1 s-ig
csökken.
& megengedett értékeire az egyes vezetőfajták tárgyalásakor térünk rá.
C) Méretezés feszültségesésre
a) Kétvezetős rendszer
Egyenáram és egyfázisú váltakozóáram (cos cp — 1).
a) Egyik végéről táplált nyitott vezeték, terhelés a végpontban (80a ábra).
Ha I terhelés a végpontban, A ; I a vezeték egyszeres hossza, m; q a vezető
keresztmetszete, mm2; o a vezető fajlagos ellenállása, Q/km/mm2; U* a feszült
ség a táppontban, V ; U feszültség a fogyasztónál, V; e feszültségesés, V ; P t
betáplált teljesítmény, W ; akkor
Ut - U
100
Ut
százalékos feszültségesés U^-re vonatkoztatva.
A feszültségesés:
l V.
<1
A dott feszültségeséshez tartozó q keresztmetszet:
mm2.
Ha a terhelés W-ban, a feszültségesés százalékban adott,
2?
q = Pl m m 2.
£ U2
142 VEZETÉKEK
ß) Egyik végéről táplált nyitott vezeték, több ponton terhelve (806 ábra).
¿i, ¿2, •••, ¿n az egyes pontok terhelése, A ;

ZA, Z2, ..., ln az egyes pontok közötti vezetékhossz, m;
g1} 725—5 <1n a vezetőkeresztmetszet az egyes szakaszokban, m m 2;
r L> r2, ..., rn a vezetőellenállás az egyes szakaszokban, Q;
/ 1, / 2, a vezetékszakasz terhelése, A ;
L x, L2, ... y L n a terhelés távolsága a tápponttól, m;
R ly R2f... y RnL távolságoknak megfelelő ellenállások, Cl;
el9 e2, . ., e n feszültségesés a vezetékszakaszokban, V.
0 1 2 3 n- 1 n
80. ábra. Egyik végéről táplált újított vezeték a) egy ponton; b) több ponton terhelve
A vezeték x pontjáig ex feszültségesés:

x x / 7
ex = 2 V L r „ = 2 o V - ” ,
X — X X “ * r
A vezeték végéig az összes feszültségesés:

n T 1 «
Ut * 2 2 0 V en = 2 e ± \ ^ = 2 > ; i x Rx .
i <lx 1
10 A 20 A
20 m 30 m 40 m U
50 m Ha a vezető keresztmetszete állan
í- ---------------------------------
90m dó (qx = q2 = ... — qn = q), akkor
81. ábra
Példa. Számítsuk ki a 81. ábra szerint terhelt vezeték keresztmetszetét, ha a tápfeszültség

22° V, a megengedett feszültségesés 2% , azaz 4,4 V. A vezetők anyaga alumínium ( q = 0,0285
Q/m/mm2). Az előző egyenletekből
0.0285 , „
9= 2 ± " (4° * 20 + 35 •30 + 15 •40) = 33 mm2,
va gy
„ 0.0285
Q= 2 4 4 (10 •20 + 20 •50 + 15 • 90) = 33 mm2.
y ) K ét végéről táplált, több ponton terhelt vezeték. A táppontok feszült

sége egyenlő (82. ábra).
Az ábra szerinti, két oldalról táplált vezetékrendszer / j és / ¡ j áram
táplálja. A vezetékre n fogyasztó van kapcsolva, amelyeknek áramfelvétele
\
tj, i 2, . . . , i n . Az egyes szakaszok ellenállása rx, r2 ... rnM. Nyilvánvaló,

hogy a fogyasztók között van egy, amelyet mindkét táppont táplál, és a
feszültségesés ezen a ponton a legnagyobb. Ha ez a fogyasztó a k pontban
van és terhelése ?’A., akkor az előtte és utána levő szakaszáramok 1 k_ x és
jT*+1, amelyek közül I k_¡ az I, I k 1 pedig a I I táppontból kap táplálást.
Az ik fogyasztói terhelés az I táppontból jövő i'k és a 11 jelű táppontból jövő
i'k áramösszetevőkre bontható fel, azaz
ik — Ik + Iki i = 7k + ik •
Ha a vezetéket k pontban felvágva képzeljük, akkor két nyitott vezeték-
rendszert kapunk, amelyeknek végpontjában a feszültségesés egyenlő,
ennélfogva
2ix Rlx + 2ikR\k = 2ixRiix + %ik Rak •
i k+1
h 12 h h h-i Ik itk+1 In In+1
n II
U t2 'J tk+1 ln
Ja
82. ábra. K é t végéről táplált vezeték
Ha a két táppont között levő vezeték ellenállása R, akkor:

îix = R — R\x .
Ennek behelvettesítésével:
t/
ix Rlx
^ i\ Rik H” (i'k “t“ ik) R\k — fik + ^ ix ) R •
1 k+1 \ k+1 )
n
A bal oldal nyilvánvalóan egyenlő 2J ix Rix értékkel, a jobb oldal pedig
i
IllR, úgyhogy
ix R\x ~ l\i R
i
és ebből
T ^
1 n
= ~jy ~ ix RIx y
1 nT
^11 = -ß w iX Ä „ x .
Ha a vezetékkeresztmetszet állandó, akkor — mivel az ellenállások

a hosszakkal arányosak — a tápponti áramok
1 flf .
I\ = ~l ~ ^xLux ’
1 n / #\
^TI = i x L lx = j — /j.
144 VEZETÉKEK
Az előző számítások eredményeként megkaptuk a táppontokon befolyó

áramokat, és így megállapíthatjuk a fogyasztóhelyet, amely mindkét vég
pontról kap áramot. A szakaszáramok az I táppontból kiindulva:
A = Ili
i, = A -
I 3 — I 2 — i2 stb.
83. ábra
10 A 12A 4,4A 1Qt6A 20A 40A

84. ábra
Ezt a számolást mindaddig folytatjuk, amíg negatív értéket nem

kapunk. Ekkor jutottunk ahhoz a fogyasztóhoz, amely mindkét táppontból
kap áramot és itt képzeljük a vezetéket felvágva. Ezen a ponton a feszültség
esés:
k
e = 2 j x rx .
i
Példa. Méretezzük a 83. ábra szerinti, két oldalról táplált ( Uj — V jO< vezetéket feszültség-
esésre. A tápfeszültség 220 V , a m egengedett feszültségesés 2 %*
Az I jelű táppon ton b efoly ó áramerősség:
ll = ^ (100 • 10 + 70 • 12 - f 55 • 15 + 35 • 20 + 40 • 30) = 32,6 A,

tehát
i n = 97 — 32,6 = 64,4 A.
A szakaszáram ok:
I, = h = 32,6 A :
i 2 = i i — ¿! = 22,6 A ;
/ 3 = / 2 — U = 10,6 A ;
11 — 1 3 — ¿3 — — 4,4 A.
Tehát a 3. fogyasztóh ely az 1 jelű tápp on tot 10,6, a I I jelűt 4,4 A -rel terheli. E zen a helyen a vezetéket
felvágva képzeljük (84. ábra). A bból a feltételből kiindulva, h ogy a 3. fogyaszt/.helyen a feszültségedén
4,4 V legyen, a vezeték keresztm etszete:
2 • 0,0285
n- (40 •10 4- 70 •12 -4 85 • 10.6) = 50,1 mm2;
4,4
2 * 0.0285
q = (30 • 40 + 35 • 20 + 55 • 4,4) = 50,1 m m 2.
4,4
Ha a példa szerinti fogyasztórendszert csak az 1 jelű táppontról látjuk el.

akkor 2% feszültségesésnél q — 118 mm2, ha a 11 jelű táppontról, akkor
q = 50 mm2 alumíniumvezető szükséges. Éppen ebben áll a két oldal
ról táplált rendszer jelentősége.
Ő) Két végéről táplált, több ponton terhelt vezeték. A táppontok feszültsége
különböző.
Az I jelű táppont feszültsége £7j, a 11 jelűé pedig TJ^ és U\ A1 Un,
a vezeték bármely pontján azonban ugyanazt az U feszültséget kell kapnunk,
akár az / , akár a 11 táppontból kiindulva számoltunk. Tehát:
£/{ — 1 — Uj, — I ur2 ,

>bből
lj ] — Tj j j _ - / 1 ( r j — v o) — í r 2 == 1 1 I t — ir,
A táppontokat terhelő áram tehát:
L j — Un . ra
R T R ’
U U II
I! + i
R R
azaz Ui 7^ U\i esetben a tápponti áramok két részből állnak. Az egyik rész
akkor is fennáll, ha nincsen terhelés (i = 0). Ennek a résznek az összetevői:
U i~ U u
i <> II« R = I <)>
azaz
11 — 1 o Jr l í és 1\\ — 7 0 -f / n .
A vezeték feszültségesésre méretezése ebben az esetben bizonyos

nehézséggel jár, mert az üresjárási áram kiszámításához ismerni kell a veze
ték ellenállását. A kiindulási feltétel ebben az esetben U j = C/|j.
Példa. Vizsgáljuk meg a y pontban közölt példát.arra az esetre, am ikor Ui — t7n = 8 V és a
megengedett legn agyobb feszültségesés 5% , tehát 11 V. A tá pp on ti feszültségek különbsége a vezeték
mentén az egyes fogyasztóp on tok ban a távolság arányától függően változik, tehát a 2. fogyasztó-
helyen a tápp on ti feszültségkülönbség következtében előálló feszültségesés:
700
8 Tin = 4 '
a 3. fogya sztóh elyen :
S - 4.85 V
10 Csordás: Erősáraim! kézikönyv

146 VEZETÉKEK
A m egengedett feszültségesés 11 V, a terhelés o k o zta feszültségesés tehát 11 — 4,85 = 6,15 V lehetf*.

A z ennek m egfelelő vezető keresztmetszet:
q = (40 • 10 + 70 • 12 + 85 • 10,6) = 19,8 m m 2.
A legk özelebbi szabványos keresztm etszet 252, am elynek ellenállása:
140
R = 2 • 0,0285 = 0,319 a
25
és az üresjárási áram :
10 0,319 25
A.
E z t az üresjárási áram ot a terhelés eloszlásában figyelem be kell venni, teh át:
I , = / l == 32,6 -}■- 2o = 57,6 A ;

u = h -- ú = 47,6 A ;
h = h ~ “ ¿2 = 35,6 A;
14 = h ~ ~ — 20,6 A:
= h - - i t = 0,6 A:
1 6 = h - ~ H = - 3 9 ,4 A.
Az előjel a 6. szakaszban változik, vagyis az 5. fogyasztó kap két oldalról áram ot. A legn agyobb
feszültségesés az 5. fogyasztón ál lép fel:
e = 2 ■<i 'l)285 (57,6 • 40 + 47,6 • 30 + 35,6 • 15 -f- 20,6 • 20 + 5 ♦ 0,6) = 10,65 V,

25
a feszültségesés tehát a m egengedett érték alatt m arad.
b) Háromvezetős egyenáramú rendszer

K ét szélső esetet különböztetünk meg (85. ábra). Az egyik esetben
a két áramkör terhelése egvenlő, tehát a null vezetőben nem folyik áram.
Ekkor:
U 1 — U z és ex = e2 = I E .
A másik szélső esetben az egyik áramkör terheletlen, tehát:
1 1 — 0 es I Q— 12f
*i ei = ü - U x = - d 0R 0;
Ü X= U + L R ,;
u 2 = U - I 2( R + R 0) ;
85. ábra. H árom vezetős egyenáram ú
rendszer e2 = U —U z — d 2( R + R <>)•
Ebben az esetben tehát az 1 áramkörben a feszültség nagyobb, a 2-ben

pedig kisebb a tápfeszültségnél. Általában
ßl = U - U x = I XR - I „ R 0;
e2 —■0 ZJ2 — d 2 d^> d tyR y *
A vezetőket a fenti Összefüggések alapján méretezzük. Minthogy

a háromvezetős rendszer üzemi viszonyai miatt törekedni kell a két áramkör
szimmetrikus terhelésére, a fővezetéket általában úgy méretezik, mint vala
i mely 2 U feszültségű, kétvezetékes rendszert. Az elkerülhetetlen aszimmetria
miatt azonban célszerű a megengedett feszültségesésnek csak 75% -át
figyelembe venni.
összefoglalás. K é p le te k e g y e n á ra m ú és e g y fá z is ú (cos <p — 1) v á lta k o z ó á r a m ú kétveze té kes h á ló
z a to k fe s z ü lts é g e s é s é n e k és a veze tő ke re s z tm e ts ze té n e k s z á m ítá s á r a
Ism ert: Feszültségesés: Keresztmetszet:

27/ m
1, 1 V; m m 2;
kq q = IcT
21P
fete
P , 1 V; mm*;
II
Q~ k e l7
k értékei vörösrézre 56, alumíniumra 35.
c) Kétvezetős váltakozóáramú rendszer

a) Egyik végéről táplált, nyitott vezeték (83. ábra).
Ha e a százalékos feszültségesés, akkor
rr * 7 2 gl j
= 1 7 ,- ü * = " m L = T ic o s ? ’
minthogy
P
I cos (p —
~ü;
IP 8 6 . á b ra . Feszültséges:
U = 2p V
100 ' qü cos <p < 1
A fázistényező a feszültségesést befolyásolja (86. ábra). A gyakorlatot

kielégítő pontossággal:
e = I E cos ( f f ,
ahol cos (ff a fogyasztó fázistényezője. A feszültségesés százalékos értéke:
.0/ =
£7n _ I R cos Vf 100 .
Ut
A tápteljesítmény:
P t = Ut I cos <pt ,
a fogyasztói terhelés:
P f — Uf I cos t p f .
A veszteség:
v = Pt — Pf = PR .
Százalékban kifejezve:
a% = - f r 100 = ;
P t O t I cos
10*
148 VEZETÉKEK
a és e értékeit összevetve, mivel cos cos (pt = cos2 <p:
—- = cos- (f .
a
P éld a . V alam ely egyfázisú hálózatot három fogyasztó terhel: P , = 1000 W , cos <px — 0,8,
P 2 — 2000 W , cos q>2 — 0,7 és P 3 — 3000 W, cos q>3 = 0,6 (87. ábra). Méretezzük a vezetéket £ = 3%
feszültségesésre, ha U = 220 V.
A vezetékben fellépő veszteség:

v = 2 /jr , 2 /| r2 + 2 / 2r3.
A terhelőáram ok:
Pi
i, — u. = P2 ,
ía — Pz
Ux cos <p. Í7a cos cpa TJ3 cos
M ivel a vezető-keresztm etszeteket nem

ism erjük, a fogyasztóhelyeken sem ism erjük a
e l1 t 2 és <p3 szögeknek m egfelelő
40 50 70 tg <pu tg <p2 és tg <p3 értékeket, és ezzel a fogyasztói
90 áram ok hatásos (w attcs) összetevője i w = e/U\
m eddő összetevője i m — iw tg ! = 0,75; tg qp2 — 1,02; tg <ps = 1,33;
• _ 1000 1 A AA , *
2000
îW — 'm a -T ~ 4,6 l2w — 9,2 A ; = 13,8 A ;
216,7 ~iW 216,7 21b, (
i im = 4,6 •0,75 = 3,45 A ; i 2m = 9,2 • 1,02 = 9,38 A;
i 3m = 13,8 ' 1,33 = 18,35 A.

A szakaszáram ok:
/ 1W = 27,6 A ; / 2W = 23,0 A; / 3W = 13,8 A:
I lm = 31,18 A ; / sni = 27,73 A : l 3m = 18,35 A ;

ebből:
I L = y ‘2 7,62 + 3 1,182 = 41,7 A ;
I, = y2B,02+ 27,732 = 36,0 A;

/ , = y i3 ,8 * - f 1 8 ,352 = 29,4 A .
A szakaszok fázistényezői:
, 27,6 , 23,0
cos = í v T = ° ’66: cos = “36^r = °-64:
13,8
cos = °’4‘ •
A keresett keresztm etszet:
= 2 ‘ 0 ^ 2 8 5^ (4 6 # 40 + g 2 . 90 + 13 8 . 160) = 27,8 m m 2.
6,6
fi) Két végéről táplált vezeték (88. ábra).

A terhelőáramot felbontjuk hatásos (wattos) és meddő összetevőkre,
és kiszámítjuk a tápáramok hatásos (wattos) és meddő összetevőit:
1 ", . 1 "
II
~jjT Aw *H x , / Hw —
-R 4 11 :
I n 1 .
II
K 2 Am ; A im — Am ^ Ix >
3
A = j//f w + I\ m ;
A l — ÎIw + Aim •
h k h
. ,3- ,
’ ‘ JA r1 La 1 F
COSipi COSlpz COSIfij
>1
n ir ,
—
-N
50 ___J 80
1k ------- 24-0 -------- H
89. ábra
A szakaszáramokat hasonló módon számítjuk ki:

Aw Aw '1W» Am — Am Am >
/
^2 = i n , + J\m; cos = --p -.
-I 2
Az adott e feszültségeséshez tartozó q keresztmetszet:
2p 2x
h w •
V 1
Példa. Szám ítsuk ki a 85. ábra szerinti példát, h a a vezetéket két oldalról tápláljuk (89. ábra).
A terhelőáram ok összetevői:
¿iw + Uw + tw = 4,6 + 9,2 + 13,8 = 27,6 A;

íim + hm + hm = 3,45 + 9,38 + 18,35 = 31,18 A.
A tápáram ok
7 iw = — l— (4,6 • 200 + 9,2 * 150 + 13,8 • 80) = 14,18 A ;
240
7Im = — (3, 45 • 200 4- 9,38 • 150 + 18,35 • 80) = 14,85 A ;

240
7iiw = 27,6 — 14,18 = 13,42 A :
hím = 31,18 - 14,85 = 16,33 A.
150 VEZETÉKEK
A szakaszáram ok összetevői:
Iiw — Iiw — 14,18 A ;

72W = 14,18 — 4 ,6 = 9,58 A ;
J ,w = 9,58 - 9,2 = 0,38 A;
74W = 0,38 — 13,8 = — 13,42 A (= 7 n w > ;
I un = Ürn ~~ 14,8o A*
72m = 14,85 - 3,45 = 11,4 A ;
7 ,m = 11,4 — 9,38 = 2,02 A ;
I 4m = 2,02 — 18,35 = — 16,33 A ( = 7 nm).
A szakaszáram ok előjele a 3. fogyasztón ál fordu l m eg, tehát itt lép fel a legn ag yobb feszültség
esés. H a ez 3 % , az az 6,6 V, akkor:
q= 2 ' ° ’°28-- (40 •14,18 + 50 •0,58) = 9 mm".

0 ,0
H a a tápfeszültségek nem egyenlők, akkor a vezetékben üresjárási áram is folyik . M ivel a,vezeték
ellenállása tiszta ohm os, az ürrsjárási áram ot a terhelőáram hatásos kom ponenséhez ke 11 hozzáadni.
Összefoglalás. Képletek egrjázisú váltakozóárarnú hálózatok (cos <p < 1) Jeszültségesésének és
vezetékkeresztmetszetének számításához :
Ism ert: Feszültségesés: K eresztm etszet:

2.11 cos (p 27/ cos <p
e= V; mm2;
kq Q~ ke
2 IP 2 IP
P, l V; mm*.
kqU keü
d) Háromfázisú vezeték méretezése

oí) cos (p = 1.
A vonali feszültségben fellépő feszültségesés, ha I a szakaszáram és i
a leágazásokban a terhelés, r és l a szakaszellenállások, ill. a szakaszhosszak,
E és L a tápponttól számított ellenállás, ill. hossz:
e= Ut — Uf= f t ír = fÜ ¿ ÍR = — =
1 I 1 1 ?
Ha a vezetők keresztmetszete állandó, akkor:
= £ n = Y^
s 0 \ ;íl ,
<2 i 0 i
ebből:
i
ahol az átlagos feszültségesés. Ha a terhelések W-ban adottak, akkor
fá m ’
ahol U\ a feszültség átlagos értéke a vezetők mentén:
Az előzőket behelyettesítve:
_Q _ \’ P L
<7 1'pA = mm2.
eÜk
Í7Í
100
Lns
»4*
C*’
u 4
>
50 30 100
O r 380 V A r
£ -5 % [Híj b ©
e~wv 15LE 1LUE 30 LE •
coupÔß a}su>=0,75 cos ifi *0,85
7, ‘ M3 l 2*0,8 y^ 0 ,8 5
Pö. ó¿>ra
/?) cos < 1.
A vonali feszültségben fellépő feszültségesés:
e = fö lp l- cos( V .
9
H a a terhelés W-ban van megadva:
l P
e= sj u -
A keresztmetszetet kifejezve:
glP
q =
U2
100
Frida (90. áhraV M éretezendő valam ely három m otorral terhelt fővezeték 380 V tápp on t f
feszültség és 5 % frszfiltségrsés figyelem bevételével.
A fővezetékben a feszültségrsés közepes értéke:
27fe = 380 - = 370.5 V.

Lé
152 VEZETÉKEK
A m otorok terhelése:
736 • 15
Pi = 0,83 ”
= 13 301 W :
= 9 200 W :
736 • 30
Pa 0,85
= 25 976 W :
összesen: 48 477 W .
tg F, = 0,75: tg <j?2 = 0,88: tg <j?3 = 0,62.
A terhelőáram ok összetevői:
13 301
hw 1,"73r 3 7Ö J
20.75 A : í ij]j — 0, i o - 20, (5 -—1 ,ob A:
ö
9200
14,35 A : ¿2m = 0,88 • 14,35 = 12,63 A :
1.73 • 37Ö5
25 976
?3W m 40,52 A: í\,m = 0,62 • 40,52 = 25,12 A.
1,73 - 3 7 0 5
A szakaszáram ok:
7 lw = 75,62 A : / 2W = 54,87 A: Jaw — 40,52 A :
7 ira = 53,31 A : 12m —
— 3 1, A, / « a = 25,12 A ;
A vezeték-keresztm etszet:
o 0285
q — I' 3 — (40.52 • 100 + 54,87 • 30 + 75,62 • 50) — 24,5 mm'2.
A tá p p on ti teljesítm énytényező:
/ = 75,62* + 53,312 = 92,5 A :
75,62
COS (p — = 0,817.
92,5
Ha a veszteség az e — a cos2 <p összefüggés alapján
5
7 ,49 %
ÖM7
akkor a betáplált teljesítm ény: P ~ 48 477 + 0,0749. 48 477 = 52 108 W = 52,108 kW .
Összefoglalás. K épletek háromjázisú, váltakozóáramú hálózatok feszültségesésének és vezeték-
keresztmetszetének számításához.
Ism ert: Feszültségesés: Keresztm etszet:
1.73 11 cos cf 1,73 1 1 cos q>

/, l V; m m 2;
kq q = ke
IP
P, l V; m m 2.
kqü
D ) Méretezés vezetékveszteségre
A megengedett legnagyobb veszteség általában 5 10%, mértékét

a gazdaságosság határozza meg. Minél erősebben használunk ki egy vezeté
ket, annál kisebb veszteséget engedhetünk meg. A vezeték kihasználásán
azt a ,,kihasználási óraszámot” értjük, amelyet úgy kapunk, hogy vezetéken
bizonyos idő (egy év) alatt átvitt kWh-számot osztjuk a vezeték legnagyobb
kW-terhelésével. Ha az így kapott óraszámot megszorozzuk a kW -ban mért
veszteséggel és a kW h-egységárral, megkapjuk a pénzben kifejezett vesz
teséget. Ezt kell összehasonlítani a befektetési költségekkel, hogy a meg
engedhető veszteség mértékét elbírálhassuk.
a) Kétvezet ős, egyenáramú és egyfázisú védiakozóáramú (cos <p = 1)

rendszer.
a .) Egyik végéről táplált nyitott vezeték (84. ábra).
Ha a szakaszok ellenállása sorra rl9 r2 . . . rn, akkor a vezetékben kelet
kező veszteség:
«* = + ‘í r J l + . . . + 2 .
= 2 o——I* 4- 2o — /| + . . . + 2 2?- J* = 2 ■
' <1\ ~ '<
k 7„ " i 7.v ’
Ha a vezeték keresztmetszete állandó, akkor
2,o «
r — v í* /s -
7 1
vagy a százalékos veszteség:
100 • 2o »
a
l e ” T 1
Két végéről táplált vezeték

A veszteség megállapításához a feszültségesés számításakor alkalmazott
eljárást kell mindaddig folytatni, amíg a vezetéket felvágva képzelhetjük.
Ezután a veszteség számítása mindkét félre külön-külön elvégezhető.
összefoglalás. K épletek az egyenáramú, ill. egyfázisú, ¡áziseltolás nélkül*, rálta közémram ú

vezetékek mértékadó veszteségre való méretezéséhez :
H a 1 szakaszáram ok és l szakaszhosszak ism ertek, akkor a veszteség W -b a n :
2P l
v=
kq •
Százalékban
100,
k q l72
ahol l a P terhelésű fogyasztási pontok távolsága a táppon ttól, k értéke rézre 56, alumíniumra 35.
154 VEZETÉKEK
b) Háromvezetős egyenáramú rendszer

A hálózat vezetékeit éppen úgy méretezzük veszteségre, mint valamely
2 £7 feszültségű kétvezetős rendszer vezetőit. Tekintettel az esetleg fellépő
terhelési aszimmetriára, a megengedett veszteségnek csak 75 % -át vesszük
figyelembe.
c) Kétvezetős, egyfázisú váltakozóáramú rendszer (cos cp < 1).

Egyik végéről táplált, nyitott vezetékben fellépő veszteség, ha annak száza
lékos értéke a, a fogyasztói terhelés Pf, a tápponti terhelés pedig P t,
* + w p ‘ = - i w (pf + 7 iÄ ) = /2i?-
2_2ÍL — 1 ^ -í-?-— közelítéssel a vezeték-keresztmetszet:

a a
2 ol Pt
? = mm2 .
a U\ cos2 cp
100
A veszteség százalékos értéke tehát:
200 gl Pf
a =
q U\ cos2 cp
d) Háromfázisú vezeték
a) cos cp = 1
Háromfázisú hálózatban fáziseltolás nélküli terhelés esetén a veszteség:
v = 3 \ jP r W,
tehát az egy vezetőben fellépő veszteség háromszorosa. Az ellenállást a fa j

lagos ellenállással és a vezető-keresztmetszettel kifejezve:
2o n
v = v m .
<2 i
ß) cos (p < 1
A vezetékben fellépő összes veszteség:
’ “ TW
I =
J^3 ü cos (p
Á VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE 155
Behelyettesítéssel adott a% veszteség esetén a szükséges keresztmetszet:
QlP
q = ----------------------- mm¿ .
U2 cos2 ©
100 *
A dott keresztmetszet esetén a százalékos veszteség:
QlP
100 .
q U z cos2 cp
Bizonyos távolságon belül nem a feszültségesés vagy a veszteség a mér

tékadó, hanem a melegedés. Azt a kritikus távolságot, amelyen belül csak
a vezető melegedését kell figyelembe venni, a következő képlettel számítjuk
ki (egyfázisú rendszer és fáziseltolás nélküli terhelés esetében):
qkR 1 q ek ,
~2 T 21
ahol I/q — ő a vezető fajlagos áramsűrűsége; Zkr a kritikus távolság, tehát

a feszültségesés és ő fajlagos áramsűrűség esetén:
ke
m .
26
Az 55. táblázat a réz és alumínium vezetők kritikus hosszát tünteti fel

a Biztonsági Szabályzat által megengedett legnagyobb terhelések és 2%
feszü 1tségesés figyelembevételével.
Háromfázisú rendszerben, fáziseltolás nélküli terhelés esetében, a kritikus
hossz:
_ ke
lkr = 1,73<5' m -
190 és 380 V névleges feszültségű vezetékek kritikus távolságát az 56. táblá

zat tartalmazza.
55. táblázat
V ezetők kritikus h ossza, h a a feszültségesés 2 %
Fe
szült
q, mm8 1,5 2,5 4 6 10 16 25 35 50 70 95 120
ség,
V
¿k Ah m 8,9 11,3 14,0 16,0 20,2 23,3 26,4 30,8 35,0 38,5 42,7 45,3
220 11,5 14,6 18,4 21,2 25,6 30,8 35,2 39,7 44,0 — ~
lk Cm m
ti A ¿k'Al m 4,4 5,6 7,0 8,0 10,1 11,6 13,2 15,4 17,5 19,2 21,3 22,6
110 5,7 7,2 9,2 10,6 12,8 15,4 17,6 19,8 22,0 _
¿k>Cu» m
156 VEZETÉEEE
56. táblázat
Kritikus távolságok háromfázisú rendszerben
Fe
szült
ség, q, mm2 2,'> 4 6 10 16 25 1 35 50 70 90 120
V
! i
i
380 h , au m 17,8 22,5 28.0 33,6 40.9 ! 46,6 00,4 61,8 70,0 76,S 85,8 91,7
íja Cin m 23,0 29,3 36,7 42,5 51,2 61,6 70,9 75,1 88,6 i *“ .
—i
190 h í Al m 8.9 1! 11.2 14.0 16,8 20,5 20,3 27,7 30,9 - 35,0 ! 38,4 42,9 45,8
11,5 .j 14,6 1 18,3 21,2 25,6 30,8 35,4 1 37,5 44.3 1 ]
h , cu i»
i ' 1 i
:
E ) A méretezés egyéb szempontjai

Hosszú vezetékek (távvezetékek, elosztóhálózatok hosszú fővezetékei
stb.) méretezésekor nagyon fontos a leggazdaságosabb keresztmetszet kiszá
mítása. Ezzel a számítással igen sok szerző foglalkozott; itt csak Thomson,
ill. K app gondolatmenetét ismertetjük.
Thomson és Kapp szerint valamely vezeték akkor a leggazdságosabb,
ha az évi watt veszteség költsége egyenlő a beruházás évi terhével, tehát
a leírás, a kamat és a karbantartás évi költségével.
Ha T a beruházási költség, amelynek az évi törlesztése a kamat és a
fenntartás p % -á t teszi ki, akkor az évi költség arányos a v e z e t ő k e r e s z t
metszetével. Ha az arányossági tényező a, akkor az évi költség
h P ocg .
100
Legyen a vezeték teihelésének évi középértéke Tk. A veszteség ennek négy
zetével arányos, ha tehát az arányossági tényező ß, amely magában foglalja
az áramegységárat, akkor az évi veszteség költsége
A Kapp-féle szabály szerint gazdaságos keresztmetszet esetében b — vt

ennélfogva:
P o U
100 a'y ^ q’
azaz,
'/ = / k
a V
100
A képletben a és ß tényezők ismeretlenek, tehát ismert értékekkel kell
kifejezni őket.
a = ay ,
ahol a a vezeték fm-ára (szerelvényekkel együtt), y pedig a vezető anyagának

a fajsúlya (kp/dm3). Hasonlóképpen
i8 = bg ,
ahol q a vezető fajlagos ellenállása, b pedig az áramdíj kW h-ként. Ha ezeket
az értékeket behelyettesítjük az előző képletbe, és a dimenziók különböző
ségéből adódó c tényezőt a gyökjel alól kiemeljük, akkor
j ] o b
q — c l k -------------
\ y pci
a gazdaságosság követelményét kielégítő vezető-keresztmetszet.

Az előző számítással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy elvégzése
csak nagy energiaátvitel esetében indokolt.
Színes fém-gazdálkodás szempontjából meg kell említeni a vezeték
legkisebb vezetéksúlyra való méretezését. Ha e a megengedett feszültségesés
és s a vezeték súlya, akkor a két alábbi egyenlet állítható fel:
* = ( 2 y lr f , + 2 yhq2 + . . . + 2y l nqn) 1 0 - *
fi = 2 o - k j -I- 2 o - k I , + + 2o i " /
' 7i ' ‘ '7«
Az első egyenlet rendezett alakban:
103 = ií = + ^ 2 + • • • ln(in *
2y
A második egyenlet mindkét oldalát egyelőre ismeretlen / tényezővel szo
rozva:
e } __ T _u T < j_ j
2ö ?2 9n
A két egyenletet tagonként összeadva;
A = (¿iíi + ^ 7i) + (?2?2 + 7* ) + " ■+ (*"ín + ¿ /b) “ A" í r *

Parciálisán differenciálva <7 X, </2, . . ., qn szerint,
bK 1
— = íj - x A r l x = 0, ebből = q¡ ;
ó/é /
—L— X I., = 0, ebből A/o = g|, stb.
Tehát:
 YTn ,
158 VEZETÉKEK
és bármely keresztmetszet:
qx = / I YT^ mm2.
qx fenti értékét a feszültségesés képletébe behelyettesítve,
y
e T
így kapott értékével a vezeték veszteség:
a vezetéksúly pedig:
s = 2 yq klx = 2V n Z [ / , ] 1 0 -3 kp ,
A vezeték-keresztmetszet tehát a tápponttól szakaszonként csökken.

Minden esetben külön mérlegelni kell, hogy a legkisebb vezetéksúlyra való
méretezés által elért színesfém megtakarítás üzemi, szerelési és gazdaságos-
sági szempontból indokolt-e.
További szempont az ún. leJcapcsolhatóság. Ezen azt értjük, hogy a veze
ték legnagyobb és legkisebb terhelésekor fellépő feszültségesések közötti
különbség ne okozzon bizonyos határokat túllépő feszültségingadozást.
Ha Ux a tápponti feszültség és IR — e a feszültségesés, akkor a fogyasz
tói feszültség
U{ = Ut - e .
Ha a terhelés I/n értékre csökken, akkor
e
Uf = Uf -
n
Természetesen Uf < Up. A feszültségingadozás
AU: =
n V MJ
és ebből n (lekapcsolhatóság)
n = ~i'
e
A feszültségingadozás (/JUf) megengedhető legnagyobb értéke motoros

terhelésnél + 6% , világítási terhelés esetén ¿ 3 % .
Példa. 50 m hosszú, 10 m m 2-es alum ínium vezeték végpon tjában 10 A világítási terhelés van,
azonkívül a végpontra egy m otor van rákapcsolva, am elynek üzemi áram felvétele 5 A. A rendszer
egyfázisú és a tápfeszültség 220 V. A m otor indítási áram felvétele hatszoros üzemi áramerősség. M eg
vizsgálandó a feszültségingadozás, különös tekintettel a m otorindításra.
SZIGETELT VEZETÉKEK 159
Csak világítási terhelésnél a feszültségesés:
e — 5(! „ 1- - = 2,8 V , azaz 1 ,5 % .

1 <5
In dításkor a terhelés összesen 40 A, tehát a feszültségesés:
50 • 40 0/
e= — — — = 11,4 V , azaz 5 ,1 % .
JLé o
A feszültségingadozás 11.4—2,8 = 8,6 V , tehát tö b b , m int a tápfeszültség 3 % -a, am i a n n yit jelen t

h ogy a m otorindítást a világításon észreveszik.
2. SZIGETELT VEZETÉKEK
Mielőtt a szigetelt vezetékek és szerelésük ismertetésére rátérnénk

röviden Összefoglaljuk azokat a meghatározásokat, melyek a különböző
szigetelt vezetékek szerelési helyére vonatkoznak.
Száraz az a helyiség, amelyben rendeltetésszerű használat esetén’ ned
vességlecsapódás nincsen. Ilyenek pl. a lakó- és irodahelyiségek. Ezekben
a helyiségekben minden szabványos szerelési anyag használható, tehát
MMfal- vagy védőcsőbe húzott vezetékek. Ha mechanikai sérülésnek van
kitéve, akkor a védelemről falba süllyesztéssel vagy más módon kell gon
doskodni.
Ha a helyiség száraz, de poros és szennyezett, — bár a por és levegőelegye
nem gyúlékony és nem robbanásveszélyes —, akkor szabadon szerelt veze
téket nem szabad alkalmazni, kivéve a kábelszerű szigetelt vezetéket és
érintésvédelmet szolgáló sínt. Ilyen helyiségek pl. a különböző ásványokat
feldolgozó üzemek, cementgyárak stb. Használható falba fektetett MMfal
vezeték tömített kivitelben. A falon kívül vezetett kábelszerű vezetékeket
(kiskábeleket) és védőcsöveket a faltól 1 cm távolságra kell szerelni.
Az MMfal vezeték tömítettnek tekinthető, ha tömített fedelű, süllyesz
tett dobozba csatlakozik. Falon szerelt dobozba vagy szerelvénybe tömí-
tetten úgy csatlakoztatjuk a vezetéket, hogy védőcsődarabot iktatunk közbe,
amelynek egyik vége az MMfal vezetékkel együtt el van vakolva, másik
vége pedig tömítetten csatlakozik a dobozhoz vagy szerelvényhez.
Időszakosan nedves, párás, gőzös az a helyiség, amely pára- vagy gőz-
mentes időszakban ismét szárazzá válik. A szerelési módok megfelelnek
a száraz helyiségekre vonatkozó előírásoknak. Időszakosan nedves helyiség
nek tekintendők pl. a lakások fürdőszobái és konyhái. Kapcsolók és kézi
működtetésű készülékek — ha nem védettek — tőidéit tárggyal (pl. cső
vezetékkel) egyszerre ne legyenek érinthetők. A távolság háztartási helyi
ségben (konyhában, fürdőszobában) legalább 0,6 m, egyéb helyiségben
1,2 m legyen. A kapcsolók szerelési magassága legalább 1,5 m. Ilyen helyi
ségben a legalább 1,7 m szerelési magasságú dugaszolóaljzat védőérintkezővel
legyen ellátva és fedlapja szigetelőanyagból készüljön, lehetőleg süllyesz
tetten szerelve. Villamos borotválkozó készülékhez megengedett védőérint
kező nélküli dugaszolóaljzat szerelése, de ennek fedlapján nem eltávolítható
módon ,,csak borotválkozó készülékhez” felirat helyezendő el. Biztosítókat
ilyen helyiségben lehetőleg ne szereljünk.
Nedves, nyirkos, párás, gőzös az a helyiség, amelyben a levegő állandó
nedvessége miatt a falak, padlózat stb. nedvességgel vannak átitatva.
160 VEZETÉKEK
Ilyenek pl. a fürdők, hűtőházak, húsfeldolgozó üzemek, tejüzemek, bőr

gyárak, festődék stb. Ilyen helyen süllyesztetten szerelt MMfal vezeték vagy
műanyag köpenyű kiskábel, továbbá műanyag esőbe húzott, műanyag
szigetelésű vezeték szerelhető. Falon kívül szerelt vezetékek a faltól 1 cm
távolságra legyenek. Ha csigákra szereljük a vezetéket, akkor köpeny csigá
kat használjunk. A szerelés és szerelvények tömítettek legyenek. Kétsarkú
kapcsolókat szereljünk.
Meleg az az egyébként száraz helyiség, amelynek hőmérséklete — nem
tekintve a közvetlen hősugárzásnak kitett helyeket — a 30 C°-ot meghaladja.
Ilyenek pl. a kazánházak, öntödék, meleghengerművek, stb. A vezetékeket
a helyiség egyéb jellege szerint kell megválasztani, azonban a nagyobb
környezeti mérsékletet figyelembe kell venni. A falátvezetést szigetelő-
csővel kell készíteni, a kapcsolók az áramkört minden fázisban szakítsák
meg, egyfázisú csatlakozásnál a nullavezető is megszakítandó.
Marópárás az a helyiség, amelyben az üzemszerűen fejlődő marópárák
a száraz helyiségre előírt berendezéseket megtámadják. A helyiség bejára
tánál, kívülről, tartós feliratot kell elhelyezni, mely a villamos berendezés
érintésének veszélyére figyelmeztet. A bejárat közelében külön kapcsolót
kell elhelyezni, amellyel a fogyasztóberendezés minden fázisa megszakít
ható. Csak vegyi hatásnak ellenálló műanyag köpenyű kábelszerű vezetéket
vagy kábelt szabad használni. Ha olyan marópárák vannak, amelyeknek
ellenálló szigetelés nincsen, akkor csupasz vezetéket kell szerelni — vegyi
hatásnak ellenálló mázolással. A csupasz vezetéket úgy kell elhelyezni,
hogy segédeszköz nélkül ne legyenek érinthetők. Ez alól kivételt képez
nek a savas akkumulátorok helyiségei.
Tűz- és robbanásveszélyes helyiségeket a következő fokozatokba soroljuk.
A osztályú, azaz fokozottan tűz- és robbanásveszélyes az a helyiség
vagy létesítmény, amelyben olyan anyagokat, gázokat vagy folyadékokat
gyártanak, vagy raktároznak, amelyek gyulladása vagy robbanása a levegő
vagy oxidáló anyagok hatására vagy ütés folytán következik be: a robbanó
elegy alsó robbanási határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10% vagy
annál kisebb vagy ha az anyag gőzének lobbanáspontja 20 C° vagy annál
alacsonyabb.
A osztályba sorolják pl. a benzinraktárakat, benzin-extraháló üzemeket,
különféle vegyiüzemeket, mint amilyenek a fémnátriumot és káliumot fel
dolgozó v agy alkalmazó üzemek, a műanyagszálat szulfidáló és előkészítő,
műgumi-magpolimerizáló, hidrogén- és acetilén telepeket, gyúlékony gáz
palack-raktárt stb.
Az ide sorolt helyiségekben villamos berendezés létesítését lehetőleg
kerülni kell. Ha a villamos berendezés létesítése elkerülhetetlen, akkor tömí-
tetten acélcsőbe húzott, szigetelt vezetéket, páncélozott kábelt vagy robba-
násbiztos tokozású sínrendszert kell használni. A kábelvégelzárók robbanás
biztos kivitelűek legyenek. Kábelkarmantyút szerelni nem szabad. A páncé
lozott kábelt lehetőleg kábelcsatornában kell vezetni és mechanikai sérülés
ellen járulékos védelemmel ellátni. Érintésvédelmi vezetéket nem szabad
szabadon vezetni, kivéve a hegesztett és megfelelően méretezett acél vezetőt.
A kábelek páncélzatáról a jutaburkolatot el kell távolítani és nem éghető
mázolással védeni.
A villamos berendezéshez az épületen kívül főkapcsolót kell felszerelni.
A tömített csőszerelést 1,5 at nyomáspróbának kell alávetni. Az épület
fémszerkezeteit össze kell kötni az épületen belüli védőföldeléssel.
Az épület biztonsági világítását a főkapcsoló előtt kell leágaztatni,

külön kapcsolóval, amely minden fázist megszakít és az épületen kívülről
működtethető. Dugaszoló aljzatokat, biztosítókat szerelni nem szabad, és az
ilyen helyiségben villamos világítási berendezést sem szabad létesíteni.
B osztályú tűz- és robbanásveszélyes helyiségek szerelésére az A osztályo
záséi helyiségekre vonatkozó előírások érvényesek. B besorolású helyiségek
és épületek pl.: a szénport vagy falisztet készítő és szállító üzemek, malmok
zúzóüzemi részei, műgumi feldolgozó és porcukorkészítő üzemek, kátrány-
desztillálók és szurokfőzők stb.
Dugaszolóaljzatok csak robbanásbiztos (kényszerkapcsolású) kivitel
ben szerelhetők. Biztosítókat — ha feltétlenül szükségesek a helyiségben —
robbanásbiztos tokozásban kell elhelyezni. Csak robbanásbiztos lámpa
testek szerelhetők; amelyek minden vezetékszálon lekapesolhatók.
C osztályú tűzveszélyes az a helyiség, amelynek térhatároló szerkezetei
éghető anyagból készültek, vagy a helyiségben éghető anyagot gyártanak
vagy tárolnak, és a termelt anyag nyílttéri lobbanáspontja 50 C° felett
van. Ilyen helyiségek pl.: áruházak, ahol éghető anyagokat tárolnak, fafel
dolgozó és textilüzemek, malmok és elevátorok magtisztító üzemrészei,
szénraktárak, szénszállító alagutak, villamos állomások, amelyekben szer
kezeti egységenként 60 kp-nál több olajat tartalmazó készülékek vannak stb.
Olyan vezetéket, amely nem a helyiségben levő villamos berendezéshez
tartozik, nem szabad a helyiségen átvezetni. Szállóporos, szennyezett leve
gőjű helyiségben tömített szerelést kell készíteni. Széna vagy szalma táro
lására használatos helyiségben csak ap. csövet vagy alumínium köpenyű
és műanyag burkolatú kiskábelt szabad felszerelni.
D mérsékelten tűzveszélyes és
E nem tűzveszélyes helyiségekben minden szabványos szerelési anyag
használható.
Az egyes különleges rendeltetésű helyiségek besorolása a következő:
Istállók, állattenyésztési épületek a C tűzveszélyességi osztályba vannak
sorolva, ezen kívül a nedves, poros marópárás helyiségekre vonatkozó elő
írásokat is figyelembe kell venni. Olyan vezetéket, amely nem az istállóban
levő fogyasztói berendezéshez tartozik, az istállón átvezetni nem szabad.
Helyhez kötött szereléshez műanyag vagy alumínium köpenyű és műanyag
burkolatú kiskábelt kell használni. Dugós csatlakozók használat át kerülni kell,
legfeljebb 24 V-os csatlakozások engedhetők meg. Kivétel a 750 W-nál
nagyobb gépek csatlakozása.
Mezőgazdasági fészerek színek, szénapajták szalmaraktárak a C osztályba
tartoznak, de egyidejűleg a nedves és poros helyiségekre vonatkozó előírá
sokat is figyelembe kell venni.
A villamos kezelőhelyiségeket tűz veszélyesség szempontjából D osztályba
sorolják. A világítási áramkörök függetlenek legyenek a gépi berendezés
áramköreitől.
Az elzárt villamos kezelóhélyiség tűzveszélyességi osztálya C vagy D,
attól függően, hogy mennyi olajat tartalmaznak az ott elhelyezett készülékek.
Olyan helyiségben, amelyben nem tartózkodik állandó kezelőszemélyzet,
nem szükséges vészvilágítást vagy szükségvilágítást létesíteni, hanem ele
gendő az ajtó mellett egy akkumulátoros vagyr gyertyrás lámpát készenlétben
tartani.
Villamos laboratóriumok, mérőhelyek, próbatermek a C vagy D osztályba
tartoznak.
11 Csordás: Erősáram ú kézikön yv

162 VEZETÉKEK
Gépkocsiszínek B és C osztályúak, úgyhogy a padlószinttől számított

1,5 m magasságig a B besorolás, azon felül a C besorolás érvényes. Töltő-
berendezést nem szabad létesíteni, azonban legfeljebb három kocsit magában
foglaló garázsban 1,5 m magasság felett, kis töltőberendezés szerelése meg
engedett. A mosóhelyiségre a nedves, nyirkos, párás és gőzös helyiségekre
vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.
A hangárokra ugyanazok az előírások érvényesek, mint a gépkocsi
színekre, csupán a B szerinti besorolás terjed 1,5 m magasságig.
A ) A vezetékek terhelhetősége
E fejezetben a rögzített szerelésre alkalmas szigetelt vezetékeket tár
gyaljuk, amelyeket csőbe húzva, szigetelőkön (porcelán csigákon) vagy
közvetlenül a falon, ill. a vakolat alatt helyeznek el. Szerkezet és szigetelés
szempontjából három csoportot különböztet meg a Biztonsági Szabályzat,
és mindhárom csoport terhelhetőségét külön állapítja meg. A három csoport
a következő:
a j Csőbe húzott gumiszigetelésű vezetékek, valamint a csőhuzalok.
b) Kábelszerű vezetékek, továbbá levegőben elhelyezett többerű
vezetékek közös burkolatban, valamint többerű csatlakozó vezetékek hor
dozható készülékek részére.
c) Egyerű gumiszigetelásű vezetékek szabadon szerelve, feltéve, hogy
több vezeték esetében az egymástól való távolság legalább a vezeték külső
átmérőjével egyenlő; továbbá egyerű vezetékek hordozható készülékek
számára.
A szabvány (MSZ 1600) által engedélyezett terhelhetőséget, valamint
az egyes keresztmetszetekhez tartozó biztosítók áramát az 57. táblázat
tartalmazza. A táblázatba foglalt előírások, ill. értékek 25 C° környezeti
hőmérsékletre és 30 C° túlmelegedésre vonatkoznak. Ha a környezeti
hőmérséklet eltér a 25 C°-tól, akkor az 58. táblázatban foglalt tényezőkkel
kell átszámítani. Az átszámítási tényezőket magába foglaló táblázat három
féle terhelési állapotot különböztet meg, mégpedig:
Fokozott terhelés: a vezetéket korlátlan ideig terheli az 57. táblázat
szerinti névleges áramerősség.
Általános terhelés : az 57. táblázat szerinti legnagyobb terhelés 10 h
hosszat tart, további 14 h-n át pedig a legnagyobb megengedett terhelésnek
legfeljebb 70%-ával terheljük a vezetéket.
Szakaszos terhelés : a be- és kikapcsolt állapot együttes időtartama
legfeljebb 10 min és ebből a bekapcsolt állapot legfeljebb 8 min.
Motoros terheléshez, ha hosszú indítási idővel és gyakori kapcsolással
vagy terheléslökéssel kell számolni, a vezetéket terhelő áramerősséget
a négyzetes középérték módszerével kell meghatározni. Ha az így kapott
középérték ideje nem haladja meg az 59. táblázatban található időértéket,
akkor a vezetéket az üzemáramra kell méretezni, ellenkező esetben a négy
zetes középértékkel számított áramerősségre.
Pflda. Egy motor üzemi árama (teljes terhelésen) Jn = 15 A, az indításkor fellépő áram erős
ség I\ — 90 A, az indítás időtartama 10 s, az indítás gyakorisága 5 min. Az áramerősségek négyzetes
középértéke:
15* • 290 + 90* • 10
Ink = 300
= 20,5 A.
57. tábláza
Erősáramú vezetékek terhelhetősége és biztosítói
:
A csoport B csoport 0 csoport
. --------------- —_________________
Réz Aluminium Réz Alumínium Réz Alumínium
Névleges kereszt- Meg Meg Meg Meg Meg- Meg
metszet, enge enge enge enge enge- ■
mm2 enge
dett Biz dett Biz- dett Bizto dett Bizto dett Bizto dett Bizto
áram tosító áram sító, áram sító, áram sító, áram sító, áram sító,
erős A erős- A erős A erős A erős A erős A
ség, ség, ség, ség, ség, ség,
A A A A
A 1 A
13 6 16 10
0,75 — — — — 16 10 — — .
20 10
1 12 6 — — 20 15 17 10 25 15 22 16
1,5 15 10 14 10 27 20 22 15 34 20 28 20
2,5 21 15 17 10 36 25 28 20 45 25 38 25
4 28 20 22 15 47 35 38 25 57 35 53 35
6 3o 25 28 20 65 50 53 35 78 60 72 50
10 48 35 38 25 87 60 70 50 104 80 78 60
16 67 50 53 35 115 80 87 60 137 100 104 80
25 89 60 70 50 143 100 110 80 168 125 130 100
3o 112 80 88 60 178 125 140 100 210 160 162 125
50 140 100 110 80 220 160 178 125 260 200 205 160
70 177 125 140 100 265 200 220 160 310 250 260 200
95 215 160 170 125 310 250 265 200 345 300 310 250
120 260 200 205 160 355 300 310 250 315 300 340 300
150 300 250 260 200 405 300 340 300 375 400 410 300
185 340 300 270 250 480 400 410 300 560 • 500 455 400
240 400 300 ; 320 300 555 500 455 400 645
9AA 500 530 400
ouu — — — — —
AÍ\AJ
C\ — 770 600 605 500
44
690 600
500 — — - — — — — — — —
58. táblázat
Átszámítási tényezők
Fokozott terhelés Általános terhelés Szakaszos terhelés
Környezeti Egy csőbe húzott Sza- Egy csőbe húzott 1 Sza- Egy csőbe húzott Sza
hőmérséklet, vezetők, ill. egy : badon vezetők, ill. egy j badon vezetők, ill. egy badon
C° tömlőben levő e- j sze- tömlőben levő e- sze tömlőben levő e- sze
rek száma í relt rek száma relt rek száma relt
í veze- veze veze
1...3 1 4...6 í ték ! 4...6 6 ték 1...3 4...6 6 ték
i 6 i-a
20 0,92 0,85 0,75 j 0,92 i,i 1,0 0,92 1,1 1,53 1,4 1,27 1,53
25 0,85 0,7 0,70 0,85 1,0 0,9 0,85 1,0 1,4 1,23 1,2 1,4
30 0,75 0,68 0,65 0,75 0,9 0,8 0,75 0,9 1,25 1,1 1,05 1,25
35 0,7 0,6 í 0,53 0,65 0,85 0,7 0,65 0,75 1,2 1,0 0,9 1,05
40 0,65 0,45 ! 0,42 0,50 0,75 0,55 0,50 0,6 1,05 0,7 0,7 0,8
45 0,53 0,42 0,65 0,5 0,9 0,7
50 0,45 0,32 0,53 1 0,4 0,7 0,55
55- 0,32 ! 0,25 0,38 0,3 0,58 0,4
i • 1
íi*
164 VEZETÉKEK
Csőbe h ú zott gum iszigetelésű alumínium vezetéket használunk; 15 A üzemi áram erősségre az
57. táblázat szerint 2,5 m m 2 keresztm etszetű vezeték lenne szükséges. M ivel azon ban a bekapcsolási
idő hosszabb, m int 4 s, az 59. táblázat értelm ében a vezetéket a négyzetes középértékkel m egálla
p íto tt áram erősségre kell m éretezni és így 4 mm* keresztm etszetű alumínium vezeték felel meg.
H a a példa szerinti m otor indítási idejét valam i m ódon 5 s-ra
és az áram lökést négyszeresre csökken tjü k, akkor i nk = 16,7 A, azaz
59. táblázat dacára annak, h ogy az indítási idő hosszabb 4 s-nál, a 2,5 mm* kereszt
metszetű vezeték megfelel.
Lökése« terhelés idötar-
tama A nulla vezető mérete a várható kiegyenlítő áram
tól függ, azonban nullázás esetében az érintés
Kereszt- Bekap védelem követelményét is figyelembe kell venni.
metszet csolási A nulla vezető legkisebb méreteit a 60. táblázat
mm2 idő, s
tartalmazza. A Biztonsági Szabályzat előírása szerint
a szigetelt nullavezető vagy egyenáram esetében a
6-ig 4
10... 25 8 közép vezető a fázisvezetőtől minden esetben eltérő
35... 50 15 színű legyen. Az előírt színek: a fázisvezető fekete, a
70... 150 30 nullavezető világosszürke vagy világoskék, a nullázó,
185-től 60
földelő vagy más védővezető pedig vörös legyen. Az
előírás kétvezetős rendszerekre is vonatkozik, tehát
arra az esetre is, amikor a két vezető közül az egyik
a fázisvezető, a másik pedig a nulla.
A vezetékeket túláram ellen védeni kell. Túlterhelést csak a vezetékre
kapcsolt fogyasztókészülék okozhat, minden más esetben zárlatról van szó.
A zárlat elleni védelem lehet biztosító vagy gyorskioldó val ellátott kapcsoló.
E z utóbbi esetben feltétel az, hogy a zárlat elleni védelem gyorsabban működ
jék, mint a túlterhelés elleni védelem. Gondoskodni kell arról, hogy a bizto
sító vagy gyorskioldóval ellátott megszakító a fellépő zárlati áramot elbírja.
Háztartási villamos berendezésekben fellépő zárlati áram általában nem
haladja meg az 1200 A-t, mégis, ha a fogyasztó kábelhálózatra van kapcsolva
és közel esik a transzfor
mátorállomáshoz, a zár 60. táblázat
lati áramot meg kell hatá Nullavezetök méretei, mm2
rozni. Ha önműködő kis
megszakító van felszerel Világítási és háztartási
fogyasztás esetén Vegyes fogyasztás esetén
ve, és a zárlati áram meg
haladja az 1200 A-t, ak
Fázis
kor a kismegszakítóval Fázis Nullavezetök, mm* biztosító Nullavezető
biztosítót kell sorbakap- vezeték, névleges (réz)
csolni. A kismegsza mm2 áramerős mm2
réz alumínium sége, A
kítók előtétbiztosítóinak
névleges áramerősségét
2,5 2,5 2,5 35 2,5
a 61. táblázat tartal 4 4 4 50 4
mazza. 6 6 6 80 6
Kétféle biztosító van: 10 6 (10)* 10 125 30
16 10 10 (16)* 160 16
késleltetett (lomha-) kiol- 25 16 16 200 25
dású és gyorskioldású. 35 25 25 — . —
Késleltetett kioldású biz 50 25 25 — —
70 35 35 — —
tosítót akkor használunk, 95 50 50 — —
amikor bekapcsoláskor
(indításkor) vagy üzem-
1^11 terheléslökesekkel *A zárójelben levő számok a világítási és a nagy háztartási készü
kéi! Számolni. lékeket vegyesen tápláló fővezetékre vonatkoznak.
Különböző vezeték-keresztmetszetekhez a Bizonsági Szabályzatban

előírt biztosítók nagyságát az 57. táblázat tünteti fel. A táblázat értékeitől
adott esetben két irányban lehet eltérés. Az egyik, amikor a vezetéket alá
biztosítjuk, tehát az előírtnál kisebb biztosítót alkalmazunk. Ez főleg
akkor fordul elő, ha a vezeték-keresztmetszetet nem a terhelés alapján választ
juk meg, hanem pl. a
feszültségesés nagyobb ke 61. táblázat
resztmetszetet tesz szük Kismegszakítók előtétbiztosítói
ségessé.
Bizonyos esetekben Névleges áramerősség, A
túlbiztosítás is lehetséges,
2 4 6 10 15 20 25 30
pl. ha a fogyasztó jellege
vagy védelme következ
Gyorskioldó biztosító
tében a vezeték túlter névleges áramerős
helése nem következhet sége min, A 10 15 20 25 35 50 50 60
be. A Biztonsági Szabály Lomha kioldású bizto
zat szerint ilyen védelem sító áramerőssége
nek tekinthető az állandó min, A 6 10 15 20 25 35 50 50
szakszerű felügyelet is, ha Megengedett legna
túlterhelést jelző beren gyobb olvadó bizto
sító névleges áram
dezés van. Túlbiztosítás erőssége, A 60 60 60 60 60 60 60 60
ként két fokozattal na
gyobb biztosító választ
ható. Túlbiztosítás megen
gedhető, ha a biztosított áramkörben legalább 15-szörös zárlati áramerősség
fejlődhet ki, ill. ha az áramkört a biztosító névleges áramerősségével terhelve,
a feszültségesés legfeljebb 3,5%. Feltétel az is, hogy a túlbiztosított áram
körben zárlat esetén a biztosító kiolvadása előzze meg a túláramvédő készü
lék működését.
Gőz- és forró víztermelő berendezések jelző és működtető vezetékeit
nem szabad túlterhelés elleni védelemmel (biztosítóval) ellátni. Ha a jelző
vagy működtető berendezés ui. nem működik (a biztosítója kiolvadt),
robbanásveszély következhet be.
Biztosítót mindig ott szerelünk, ahol kisebb vezeték-keresztmetszetre
térünk át. Kivétel, ha a nagyobb keresztmetszetű vezeték a kisebb vezeték
keresztmetszetének megfelelően van biztosítva. Ilyenkor megfelelő figyel
meztető táblát kell elhelyezni, amely előírja a megengedett legnagyobb
biztosító értékét.
A fővezetéknél kisebb keresztmetszetű leágazást nem kell külön
biztosítani, ha a leágazás hossza legfeljebb 4 m és a leágazásra kapcsolt
berendezések egyidejű legnagyobb terhelésére van méretezve. Ilyenkor
a külön nem biztosított leágazást tűzbiztosán kell szerelni, tehát az ap.
esőben, vagy vakolat alatt kell elhelyezni.
Többfázisú és többvezetős rendszer nulla-, ill. középvezetőjébe bizto
sítót vagy önműködő megszakítót beépíteni nem szabad. Ez vonatkozik
az ilyen rendszerekről leágazó kétvezetős rendszerre is. Kivételt képeznek
a kétvezetős rendszerek, ha a vezetékekre a vonatkozó színelőírás még nincsen
teljesítve (régi berendezések).
Biztosítóval ellátott nullavezetót nullázásra használni nem szabad.
Kétvezetős rendszerbe iktatott mérőkészülékek csatlakozó vezetékeinek
nulla vezetőjébe akkor szabad biztosítót szerelni, ha a biztosító utáni nulla-
166 VEZETÉKEK
vezetőt nullázásra nem használják, továbbá ha a nullavezető a fázisvezetőbe

iktatott védelemhez képest szelektív, és ha a védelmi szervek illetéktelenek
beavatkozása ellen le vannak zárva.
Világítási berendezések áramköreit a Biztonsági Szabályzat korlátozza
oly módon, hogy az egyes áramkörökben a biztosítók nagyságát 110 V
feszültségű hálózaton 10 A-ben, 220 V-os hálózaton 6 A-ben állapítja meg.
Olyan áramkörökben, amelyekben kizárólag nagyteljesítményű (300 W-nál
nagyobb) világítótestek, ill. csak E 40 foglalatok vannak, a megengedett
legnagyobb biztosító 25 A-es. Párhuzamosan kapcsolt vezetékeket minden
ágban külön vagy a közös táppontban biztosíthatunk.
Szilárdsági és biztonsági szempontból a legkisebb megengedett vezető-
keresztmetszetek a 62. táblázatban vannak feltüntetve.
62. táblázat
Legkisebb megengedett vezető-keresztmetszetek, mm2
Alkalmazási terület Böz Alumínium
o
i-
o
Lámpatestek, és ezekbe szerelt vezeték 0,5
Függőzsinórok, könnyűszerkezetű gumitömlők, hordozható készü !
lékek mindkét oldalon oldható csatlakozó vezetékei 0,75 1,5
i
Csőbe szerelt szigetelt és kábelszerű szigetelt vezetékek :
nedves, tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben 1.5 \ 2,5
*
egyéb helyiségekben 1 1 1,5
110 V-os háztartási dugós csatlakozók vezetékein 1 2,5
csőbe szerelt csupasz vezeték 1,5 2,5
S z ig e te lő kre szerelt szigetelt vezeték ; ¡
a felerősítés távolsága 1 m-nél nem nagyobb ! 1 1,5
a felerősítés távolsága több, mint 1 m, de kisebb mint 2 m 2,5 4
a felerősítés távolsága 2 és 20 m között van 4 6
csupasz vezetékek 20 m fesztávolságig 4 6
1
B ) A szigetelt vezetékek fajtái

Gumiszigetelésű vezetékek
A G— 750 vezeték réz vagy alumínium erű, kétrétegű gumiszigetelésű,
impregnált textilbeszövéssel. Rögzített elhelyezésre alkalmas, száraz helyi
ségben vakolat alatt elhelyezett védőcsőbe húzva, a vakolat felett porcelán
csigákra szerelhető. Közvetlenül a vakolatra fektetni nem szabad. Nedves
helyiségekben csigákra, ill. szigetelőkre szerelve vezetendő. Fekete vagy
színes kivitelben készül. Méreteit a 63. táblázat tartalmazza. A G — 750
vezetékek azbeszt beszövéssel is készülnek, nagy hőmérsékletű környezetben
végzett szerelésre. Az 1, 1,5, 2,5 és 6 mm2 keresztmetszetű tömör, a 10, 16,
25 és 50 mm2 keresztmetszetű vezeték sodrott réz érrel készül.
GVS jelzéssel vihar- és saválló vezeték készül (duranit vezeték). K ét
rétegű gumi szigetelése és felette olaj jel szigetelt papirszigetelése van.
A textilbeszövés míniummal vagy más oxiddal van itatva. Rögzített el
helyezésre alkalmas nedves helyiségben vagy szabadban, porceláncsigákra
szerelve, esetleg védőcsőbe húzva. A méretek megfelelnek a 63. táblázatban
foglaltaknak, csupán a külső átmérő néhány tized mm-rel nagyobb.
G H — 750 jelzéssel 63. táblázat

G—750 vezetékek
hajlékony, sodrott vezető
vel, kétrétegű, gumi szige
teléssel, impregnált textil Külső átmérő, mm Külső átmérő, mm
Kereszt- Kereszt-
beszövéssel. Rögzített el metszet metszet,
helyezésre, védőcsőbe húz mm2 réz alumí mm2 réz alumí
va, száraz helyiségben nium nium
alkalmazható. Lakkozott
és színes kivitelben is 1,5 4 4 50 13,7 13,7
2,5 4,4 4,4 70 15,2 15,2
készül. Adatait a 64. táb 4 5,3 5,3 95 18,2 18,2
lázat tartalmazza. 6 5,8 5,8 120 19,7 19,7
G kH — 750 jelű veze 10 7,5 7,5 150 21,9 21,9
10* 8 8 185 24 24
ték olyan, mint a GH 16 8,4 8,4 240 27,2 27,2
jelű, de különlegesen h aj 16* 9 9 300 29,8 29,8
lékony kivitelben, átmé 25* 10,6 10,6 400 33,8 33,8
rőjét a 65. táblázat tar 35* 11,8 11,8
talmazza.
A G HT— 750 jelű két-
* Kábelszer kezetfí
erű réz vezeték külön
ónozott tartósodronnyal
húzó igénybevétel esetén 6 4 . tá b lá za t
alkalmazható, ott, ahol a GH— 750 vezetékek
G vezeték megfelel. 1, 1,5
és 2,5 mm2 keresztmet Külső átmérő, mm Kereszt- Külső átmérő, mm
Kereszt-
szettel készül, 11,3x4,5, metszet, metszet,
12,2x4,8 és 13,4x5,2 mm2 alumí mm2 alumí
réz nium réz nium
mm külső mérettel.
A GT— 250 gumitöm 1 70 18 15,5
3,9
lővezeték, hajlékony, két- 1,5 4,2 — 95 20,2 18,7
vagy háromerű sodrott réz 2,5 4,6 — 120 22,1 19,9
4 5,6 — 150 24,1 22,1
vezetővel, közös gumi — ■ 28 24,1
6 6,2 185
burkolattal. Háztartási 10 8,5 — . I 240 30,4 27,1
és kisebb fogyasztókészü- 16 9,9 9,3 300 33,3 29,3
25 12 10,8 400 37,7 —
lékek csatlakozására al 12,3
35 13
kalmas. Fém tömlőbe vagy 60 15,1 13,8
védőcsőbe húzni nem sza
bad, legfeljebb bőr-, gumi
vagy műanyag csőbe.
Adatait a 66. táblázat
tartalmazza. 65. táblázat
A GT— 380 vezeték GKH— 750 vezetékek
ua., m in taG T — 250 veze
ték, de nagyobb készü Kereszt- Külső Kereszt- Külső Kereszt- Külső
metszet, átmérő, metszet, átmérő, metszet, átmérő,
lékek csatlakozásához. mm2 mm mm2 mm mm2 mm
Egyerűtől haterű kivitel
ben készül. Adatait a 1 4,5 16 10,2 120 22,2
67. táblázatban tüntet 15 .4,9 25 11,8 150 24,8
tük fel. 25 5,4 35 13,4 185 26,9
4 6,2 50 16,2 240 31
A G T —380 vezeték ■•6 7,2 70 ; 17,9 300 33,8
ből a kéterű 2 x 16 mm2, 10 8,9 95 . ’ 20,8
a háromerű 3 x 1 6 mm2, i \
168 VEZETÉKEK
66. táblázat
GT— 250 vezetékek
Külső méret, mm
Keresztmetszet, háromerű
mm2 kéterű vezetek vezeték
lapos kerek kerek
0,5 2,9 x 4,6 4,6 4,9

0,75 3 ,1 x 5 5 5,5
1 3,3 x 5,4 5,4 5,7
67. táblázat
G T -38 9 vezetékek
Kereszt- Külső átmérő, mm

metszet,
mm* kéterű háromerű négyerű öterű
1 8 8,5 9,3 10
1,5 8,8 9,3 10,3 11
2,5 8,8 11,9 13,1 13,6
4 12,8 13,6 15,6 16,2
6 15,2 16,2 17,8 19,2
10 18,8 20,6 22,7 24,4
16 22 23,4 26,5 27,7
a négyerű 4 x 2 5 mm2, az öterű 5 x 16 mm2 és a haterű 6 x 6 mm2 méretig

készül.
A GT— 750 vezetékek nagy, hordozható készülékek és motorok részére
valók. Kettős gumitömlő burkolata van. Egyerűtől tizenkét erű kivitelig
készül. Az egytől öterű vezetékek külső átmérőjét a 68. táblázat tartalmazza.
68. táblázat
GT— 750 vezetékek
Kereszt- Külső átmérő, mm

metszet,
mm* egyerű kéterű háromerű négyerű őterü
1,5 6,45 13,3 13,9 15 15,7

2,5 7,6 14,3 15,3 17,6 18,1
4 8,4 15,9 18,1 19,5 20,1
6 9,3 19,1 20,1 21,7 22,4
10 11,5 22,7 23,9 26,1 27,7
16 13,2 25,3 26,7 30,9 32
26 15,2 28,1 31,9 34,7 36,9
35 17,0 33,3 35,3 40,1 41,7
50 19,4 36,9 40,6 44,5 47,1
70 21,5 42,7 45,3 49,5 52,4
95 24,8 48,5 51,6 58,2 60,9
A 68. táblázatban felsoroltakon kívül gyártanak még 1 X 120 mm2,

3 x 1 5 0 mm2, valamint:
6 X 1,5 7X1,5 8x1,5 10x2,5
6x2,5 7X2,5 9x1,5 10x4
6X4 7X4 9X2,5 12X2,5
6x6 7X6
6 x 10
mm2 méretű gumitömlővezetékeket. Gyártanak az előzőkben felsoroltakon
kívül ún. kombinált vezetékeket is, a következő méretekben (mm2):
2 x 6 + 9x2,5 3x16 + 1x10 3x35 + 3x16 3x95 + 1x70

2 x 6 + 12x2, 5 3X16 + 3X4 3x50 + 1x25 4 x 6 + 2x2,5
3 x 4 + 1x2,5 3x25 + 1x16 3x50 + 3x35 4 x 6 + 9x2,5
3x6 + 1x4 3x35 + 1x25 3 x 70 + 1 x 35 4X16 + 3 x 4
3x10+1x6 3x35 + 3x10 3 X 70 + 1 X 50 4 x 50 + 1 X 35
3x95 + 1x50 6X0,75 + 2 X 1
6x 1 6 + 1x10
A földelő keresztmetszet esetleg két érre is felbontható.

A HG— 250, ill. a hajlékony H G h—250 jelű vezetékeket egyen- vagy
váltakozóáramú hegesztőgépek csatlakoztatására használják. Ere sodrott,
kettős gumiszigeteléssel. Adataikat a 69. táblázat tartalmazza.
HG— 250 és HGh— 250 vezetékek FV— 380 és FVGT— 380 vezetékek
Kereszt- Külső átmérő, mm Az erek Külső átmérő, mm

metszet, száma
mm2 HG— 250 HGh— 250 FV FVGT
25 12,4 12,7 6 16 17
35 13,4 14,3 8 20,5 21,5
50 15 15,8 13 26,5 27,5
70 17,8 18,2 16 31,5 32,5
95 20 20,7 19 26,5 27,5
120 21,8 22,1 24 30,5 33,5
(150) 24,7 25
(185) 25,9 26,7
(240) 29 30,5
Az FV— 380 és FVGT— 380 jelű veze
Megjegyzés : A zárójeles keresztmetszeteket t^kek felvonókhoz készülnek. Többerű
csak különleges esetekben alkalmazzuk i rézvezető van benne, amelyek aeélmagra
vannak sodorva. Az FV szálas anyagú
beszövéssel készül, az FVGT külső rétege
gumitömlő. A vezetékek belső térben vagy szabadban, nedves helyen
használhatók. Adataikat a 70. táblázat tünteti fel. Az erek keresztmet
szete 1 mm2.
A Cs—-250 jelű ún. csillárhuzal egyszerű vezeték, egyrétegű gumiszige
teléssel és impregnált textilbeszövéssel. Lámpatestekben vagy lámpa
testeken rögzített elhelyezésre való. Adatait a 71. táblázat tünteti fel.
170 VEZETÉKEK
A Z s K — 750 vezeték gumiszigetelésű

71. miázoi
Cs-250 csiQárhuzai külső csatlakozó vezeték, kétrétegű gumiszigete-
átmérője, mm
______________________________ léssel és texti lbeszö véssél, réz érrel hordoz-
Pamut ható állólámpák csatlakozására. Két- és
Kereszt-
metszet, vágy- Műselyem háromerű kivitelben gyártják, a követ
mm2 impregnált beszövés kező keresztmetszetekkel(mm2):
textil
2 x 0 ,7 5 3x0,75
0,5 Cu 2,4
*.* 2x1 3x1
0,75 Cu 2,8
1 Cu 2.9
2X1, 5 3X1, 5
1 A1 2.9 2*7 2x2,5 3x2,5
2x4 3x4
2x6 3x6
TI jelzéssel egyerű és TIK jelzéssel kéterű műszerzsinórt gyártanak réz
érrel, egyerű kivitelben 0,5 ... 4 mm2, kéterű kivitelben 0,75 .. 4 mm2 ér
keresztmetszettel.
Különösen meleg helyre azbesztzsinór készül, réz érrel, egyerű és kéterű
kivitelben, a következő keresztmetszetben (mm2):
1 6
2 x 0 ,5
1,5 10
2 x 0 ,7 5
2,5 2x116
4 25
2 x 1 ,5
2 X 2,ü
A D—1000 daruvezeték réz erű. Három réteg gumiszigeteléssel és acél
huzal beszövéssel van ellátva. Használható falra vagy gépre szerelve, de
vakolat alatt nem. A réz vezetőjű daruvezetékek adatait a 72. táblázat
tartalmazza.
72. táblázat
D-1000 daruvezelékek külső átmérője, mm
Kereszt-
metszet, Egyerű Kéterű Háromerű Négy erű
mm8
1,5 6,5 11,4 12,2 13,5

2,5 6,9 12,2 13 14,4
4 7,4 13,2 14,1 15,6
6 7,9 14,2 15,2 16,9
6* 8,3 15 16 17,8
10 8,7 15,8 16,9 18.8
10* 9,2 16,8 18 20
16 9,6 17,6 18,8 i 21
16* 10,2 18,8 20,1 22.4
25 12,4 23,2 24,8 27,8
35 13,6 25,6 27,4 29,6
50 15,1 28,6 30,7 34,3
70 16,6 31,6 33,9 37,8
95 19,4 37,2 39.9 44,7
120 20,9 39,2 43,1 48,3
150 22,7 42,8 47 52,7
!
185 24,4 46,2 50,6
240 28 1
\ 1
1 1
♦Sodrott vezető
SZIGETELT;VEZETÉKEK 171
A táblázatban felsoroltakon kívül még a következő érszámú tömör réz

vezetőjű daruvezetókek vannak (mm2):
5x1,5 6x1,5 7X1,5 1 0 x 2 ,5 15x2,5
5X2,5 6x2,5 7x2,5 1 2 x 1 ,5 19 x 2,5
Az R jelű reklám vezeték 6 kV-os neonberendezéshez használható.
Egyerű sodrott réz vezeték, többrétegű gumiszigeteléssel és textilbeszövéssel.
Összekötő vezeték a fényreklám és a transzformátor között. Száraz helyen
ap. csőben vakolat alatt és vakolat fölött szerelhető. Az RHB rendeltetése
ugyanaz, de hornyolt fémköpenye van, alatta földelő vezetékkel. Nedves
helyen és szabadban szerelhető. Mindkét típus 1,5 mm2 keresztmetszetű
érrel és 9,2, ill. 11,7 ... 12,7 mm átmérővel készül.
GN jelzéssel 2, 3, 6 és 10 kV-os vezetékek készülnek. Többrétegű gumi
szigetelése és textilbeszövése van. Az erek anyaga réz. Rögzített elhelyezésre
alkalmas; a 2 kV-os vezeték száraz helyiségben közvetlenül a vakolatra fel
tehető, nedves helyiségben csigákra kell szerelni. A 2 kV-os 1,5 ... 240 mm2,
a 3 és 6 kV-os 2,5. .240 mm2 és a 10 kV-os 4 240 mm2 keresztmetszettel
készül. A 2 kV-os kivitelt 10 ... 70 mm2 érkeresztmetszettel két-, három- és
négyem kivitelben is gyártják.
GNh jelzéssel a GN jelűhöz hasonló kivitelű, hajlékony kábel is készül,
a GN-nek megfelelő érkeresztmetszettel. A 2 kV-os kivitelben két-, három-,
négy-, öt-, hét-, tizenkét és tizenkilenc erű is van, 1,5 .6 mm2 érkereszt
metszettel. A GNXh jelzésű 2, 3, 6 és 10 kV-os, csak egyerű kivitelben készülő
vezeték különösen hajlékony. A 2 és 3 kV-os vezeték legnagyobb érkereszt
metszete 340 mm2, a 6 és 10 kV-osnál 185 mm2.
A kiskábelek két, három és négy vezetővel készülnek 500 V névleges
feszültségre. Gumi érszigeteléssel és közös köpennyel látják el. A kiskábeleket
falra szerelik; nedves, savas, marópárás helyiségben földbe vagy vakolat alá
helyezni nem szabad. A szabványos
BO (ólom köpenyes), BGV (ólom kö
peny felett vasszalag-tekercseléssel) ? 73 tá b lá za t
és a BH fémköpenyes réz vagy
BB kiskábelek külső átmérője, mm
alumínium erű kiskábelek helyett
a BB jelű gumiköpenyes alumínium Legkisebb Legnagyobb
Erek száma kereszt-
vezetőjű típust használjuk. A gumi metszet, mm2
köpenyt a káros vegyi hatások ellen átmérő
itatott papírszalag és védőanyag
gal itatott textil-, ill. rostanyag 2 X 1,5 12 14,5
2 x 2,5 13 15,5
burkolja. Készül csupasz műanyag 2X 4 15 18
köpennyel MBA— 750 és itatott 2x 6 16 19
pamutbeszövéssel MBAi— 750 jel 2x10 19 22
zéssel. Ha mechanikai sérülés ellen 3 x 1,5 12,5 15
járulékos védelemmel van ellátva, 3 x 2,5 14 16,5
robbanásveszélyes helyen is alkal 3x 4 16 19
3x 6 17 20
mazható. A 73. táblázat szerinti 3x10 '21 24
méretekben két-, három- és négyerű
kivitelben készül. 4 x 1,5 13,5 16
Műanyag szigetelésű kábel ké 4 x 2,5 15 17,5
4x 4 17 20
szül JM jelzéssel réz érrel, JAM jel 4X 6 18,5 21,5
zésű, alumínium érrel. A különböző 4x10 23 27
burkolatok a következő jelzésűek:
172 VEZETÉKEK
JM vagy JAM csupasz műanyag köpennyel;

JMV vagy JAMV acélszalag páncéllal, de bitumenréteg nélkül;
JMVB vagy JAMVB acélszalag páncéllal és külső bitumenes védőréteggel;
JMLd laposacélhuzal-páncéllal;
JMLdB laposacélhuzal-páncéllal és külső bitumenes védőréteggel.
A kábelek 1000 V feszül tsé-
74. táblázat
gűek. Egy- vagy többerű kivitel
ben készülnek. Védőcső nélkül
JM és JAM kábelek külső átmérője* vagy védőcsőbe húzva szerel
hetők, földbe is fektethetők- Az
Erek A vezető keresztmetszete, mm8 erek színezése: egy erű: fekete;
szám a
1 ,0 1 ,5 2 ,5 4 ,0 6 ,0
két erű: vörös—fekete; háromerű:
szürke—vörös—fekete; négyerű:
2 1 1 ,9 1 2 ,4 1 3 ,2 1 4 ,2 1 5 ,6
szürke —vörös — fekete — sárga;
3 1 2 ,9 1 3 ,4 1 4 ,3 1 5 ,4 1 6 ,4 többerű: mint a négyerű, és a
4 1 3 ,8 1 4 ,4 1 5 ,3 1 6 ,5 1 7 ,7 többi ér fekete. A megengedett
5 1 4 ,8 1 5 ,8 1 6 ,5 1 7 ,9 1 9 ,2
terhelés azonos a gumiszigetelé-
sűekkel, ezért nemcsak jelző- és
* Az átmérő növekedése vb páncélozás esetében 10,6 mm működtető vezetékként használ
ják, hanem világítási és erőátvi
75. táblázat teli vezetékként is. A JM jelű
MMfal-750 vezeték kábel 1 és 1,5 mm2 keresztmet
szettel 91 érszámig, 2,5 és 4 mm2
keresztmetszettel 61, ill. 48 ér
számig készül. A JAM jelű ká
bel 2,5 és 4 mm2 ér keresztmet
Kereszt- szettel 48 érszámig, 6 mm2 ke
metszet,
mm2 resztmetszettel 37 érszámig ké
szül. A kábelek különböző ér
keresztmetszet -kombinációkban
m M Aj is szabványosítva vannak. A
*1
JM és JAM típusok külső, név
1 X 1 ,5 5,1 5,1 _ _ leges átmérőjét öt érszámig a
1 x 2 ,5 5,5 5 ,5 — — 74. táblázat tartalmazza.
1x4 6 ,9 6 ,9 — — Az MA— 730 jelű műanyag
1x6 7 ,4 7 ,4 — —
szigetelésű, egyszerű alumínium
2 x 1 ,5 13 ,7 5,1 2,5 — vezeték a G-vezetéket pótolja.
2 x 2 ,5 15 5,5 3 ,0 — Rögzítetten kell elhelyezni,
2x4 1 8 ,3 6,9 3,5 —
száraz helyiségben falba s ü l
3 x 1 .5 1 9 ,6 5,1 2 ,5 0 ,8 lyesztett védőcsőbe húzva. K öz
3 x 2 ,5 ! 21 ,8 5,5 3,0 1 ,2 vetlenül falba vagy falra fek
3X4 i 2 7 ,0 6 ,9 3 ,5 1,6
1 tetni nem szabad. Nedves helyi
ségben falon kívül csigákra
vagy tÖmített ap. csőbe húzva
szerelhető. Egy- és kéterű kivitelben, fekete, piros vagy szürke színben
készül. A keresztmetszetek (mm2) a következők:
1X1,5 1X6 1X35 2x1,5

1X2, 5 1x10 1X50 2x2,5
1x4 1X25 1X70 2x4
1X95 2x6
MMfal— 750 jelű vezeték kettős műanyag szigetelésű, külön érszigetelés

sel és közös műanyag köpennyel. Közvetlenül a vakolatba fektethető.
Alumínium (külön engedéllyel réz) érrel készül, egy-, két- és háromerű
kivitelben. Az érszigetelés fekete, világoskék vagy világosszürke, és piros
színezéssel készül. Fekete a fázisvezető, világoskék vagy szürke a nulla-
vezető, piros az érintésvédelmi vezető. A vakolat vastagsága legalább 8 mm,
a rávakolás legalább 3 mm legyen. Vezetékkötések részére külön doboz
készül (1. 186. o.), a horony legalább 10 mm-rel legyen szélesebb, mint a
vezeték szélessége. Háromnál több vezetős áramköröket két- és háromerű
vezeték kombinációjával lehet létesíteni. A vezeték adatait a 75. táblázat
tartalmazza. Az MMfal vezeték + 5 C° hőmérséklet alatt nem szerelhető.
M L— 750 és ML —750 A1 vihar- és saválló kivitelben is készül, GVS — 750
típus helyett használható.
Az MT— 250 és MT— 380 két- vagy háromerű hajlékony vezeték m ű
anyag szigeteléssel, közös műanyag tömlőbe húzva, G T—250 és G T— 380
helyett szerelhető.
Az M B— 750 és MB— 750 Al műanyag kábelszerű vezeték két- vagy
többerű műanyag szigetelésű vezeték közös műanyag köpennyel, esetleg
impregnált textilbeszövéssel készül. Védőcső nélkül akár belső, akár szabad
ban való szerelésre alkalmas. Vakolat alá és vakolat fölé is szerelhető. Nem
éghető anyagból készült födémbe és padlóba is helyezhető. Tömítetten
szerelve C osztályú tűzveszélyes helyiségben is megfelel. Földbe nem
fektethető.
M H — 750 és M H — 750 A1 fémköpenyes műanyag kábelszerű vezeték
csak belső térben, száraz helyen szerelhető. C besorolású tűzveszélyes helyen
és poros helyiségben tömítetten kell elhelyezni.
Az M H M — 750 és M H M — 750 A1 íémburkolatú műanyag köpenyes
kábelszerű vezetékek, rögzített szerelésre, védőcső nélkül külső és belső
szerelésre alkalmasak. Vakolatban és vakolatra, rövidebb szakaszon földbe
fektetve alkalmazható. B osztályozású tűz- és robbanásveszélyes helyiségek
ben tömítetten szerelhető.
G) A vezetékek szerelése
Szerelés szigetelőkön
Szigetelőkön elhelyezett szigetelt vezetékeket általában nedves, sav-
gőzös, alárendelt jelentőségű vagy ideiglenes jellegű épületekben szerelnek.
A faltól való legkisebb távolság szabadban 2 cm, épületen belül 1 cm.
Száraz helyiségben a 91. ábra szerinti csigákat szereljük, amelyeknek
méreteit a 76. táblázat tünteti fel. Nedves helyiségben csak köpenycsigák
felelnek meg (92. ábra), amelyeknek méreteit a 77. táblázat tartalmazza.
A csigák felerősíthetők faékekre (93. ábra), az 1, 2 és 3 csigák 5, 6, ill.
10 cm -es csavarral. A faékek lefelé szélesedé'en, luc-, vagy jegenyefenyőből
készült ékek, amelyeket 10 mm-rel nagyobb vésett lyukakba helyezünk
és gipszelünk be (1 kg gipszhez 0,35 1 vizet kell adni), nedves helyen vagy
beton falban gipsz helyett cementet kell használni.
A csavarékek (94. ábra) rugalmas vaslemezből készült ékek, amelyeknek
elhelyezéséhez gipszelésre nincsen szükség. Cső-, vagy csigafúróval a falat
megfúrjuk, és az éket a lyukba helyezzük. A csigát az ékre a hozzávaló
csavarral erősítjük fel; a csavar meghúzása közben az ék a lyukba bele
feszül.
174 VEZETÉKEK
A 95. ábra szerinti acél ékek elhelyezéséhez az ék átmérőjénél kisebb

lyukat fúrunk a falba, és az éket beverjük, vigyázva, hogy a menetet meg
ne sértsük. A csigát az ékre azonnal erősítsük fel.
Spiráléket (96. ábra) úgy készítünk, hogy a csavart huzallal többször
körül csavarjuk, majd az előre elkészített lyukba begipszeljük (becementez
zük). Megkötés után a csavart kicsavarjuk, és ugyanezzel felerősítjük a
csigát vagy egyéb tárgyat.
76. táblázat
Csigák adatai
A vezető
max. Min.
Jel D ¿i d h a kereszt- törőerő,
metszete, kp
mm2
Os 1 25 21 18 6 25 17 4
Cs 2 40 38 28 12 40 23 70 150
Cs 3 60 54 42 14 60 40 185 300
77. táblázat
Köpenycsigák adatai
A vezető
max Min
Jel D ¿>2 D3 a b d di h kereszt- törőerő,
¡ metszete, kp
mm*
K Cs 1 45 18 24 25 37,5 20 6 10 45 4
K Cs 2 64 25 30 32 44,5 25 7 12 56 25 85
K Cs 3 72 28 38 40 55 32 12 17 72 70 150
78. táblázat
Csatlakozóvezetékek legkisebb keresztmetszetei, mm2
Legkisebb keresztmetszet, Legnagyobb megengedett

mm2
Vezetékanyag
közutak húzóerő, feszítőköz,
általában keresztezé kp/mm2
sén m
i
Réz huzal, félkemény vagy kemény 4 12 20
6 6 12 25
Nemesített alumínium sodrony 10 10 11 30
* 4 _ 1 10
Gumiszigetelésű réz huzal vagy sodrony 6 — 12 20
10 10 12 30
Gumiszigetelésű nemesített alumínium sodrony 10 10 11 30
Gumiszigetelésű alumínium sodrony 10 16 7 15

91. ábra. Porcelán 92. ábra. K öp en ycsiga 93. ábra. Csiga felszere 94. ábra. 95. ábra Acélék
csiga, száraz helyisé lése faékre Csavarék
gekben szerelhető
SZIGETELT V EZETÉK EK
96. ábra. Spirálék

^4
CJT
176 VEZETÉKEK
Ha több csigát kell egymás mellé szerelni, akkor célszerű a 97. ábra
szerint laposacélból tartót készíteni. A vezetéket a csigákra 1 mm átmérőjű
kötöző huzallal erősítjük fel (98. ábra). A szigetelés védelmére a felkötözés
helyén a vezetéket szigetelő szalaggal burkoljuk.
79. táblázat
Vezetők egymástól mért legkisebb távolsága, cm
A legkisebb vezeték távolság,

Vezetékanyag a megengedett oszlopköz, a cm
-f 20, de legalább 30, falun leg-

Réz
alább 50
Nemesített alumínium -j- 30, falun legalább 50
Szigetelt, ötvözött -Ck- + 30, falun legalább 60

alumínium sodrony
Az épületek szabadvezetékes csatlakozását szigetelőkre szerelt csupasz

vezetékkel létesítjük. Csak kivételes esetben, mint pl. gyengeáramú vezeték
keresztezése, fák megközelítése stb. használunk GVS vihar- és saválló szige
telésű vezetéket. A csatlakozó vezeték legkisebb méreteit a 78. táblázat,
a vezetők egymástól mért legkisebb távolságát pedig a 79. táblázat tartal
mazza.
80. táblázat
Pipabevezetők méretei, mm
Jel M A b c
* 0
PB 11 45 16 14 11 15 30
PB 13,5 53 18,5 16,5 13,5 15 38
PB 16 60 21,5 19,5 16 15 45
PB 21 68 26,5 24,5 21 15 53
PB 23 78 29 26 23 18 60
PB 29 93 35 32 29 18 75
PB 36 103 42,5 39,5 36 23 80
Az épület falára csatlakozó vezetéket a falon elhelyezett tartókra erősí

tett szigetelőkre szereljük (méreteket 1. a szabadvezetékeknél). A bevezetés
nél pipabevezetőt helyezünk el (99. ábra és 80. táblázat). Ha az épület
túlságosan alacsony, vagy más ok miatt nem lehet az épület falára csatla
kozni, akkor tetőtartót kell felszerelni. A tetőtartó a 100. ábrán látható,
méreteit a 81. és 82. táblázatok tüntetik fel.
81. táblázat
Tetőtartók adatai
A vezetékek Tetőtartó
keresztmetszete Max forrcsőből gázcsőből
csúcshúzás,
száma kp külső 0 , kikötő külső kikötő
réz aludur mm sodrony, 0 , ang. sodrony, 0
0 mm hüv mm
5
4 — 70 22 5
T 5
5
6 10 130 41.5 5
T 5
10 16 190 60 5 2 5
O i. 25 300 83 5
4 5
ni
25 35 420 89 8 5
3 2
35 50 600 70 12,4
4 8
50 70 840 — —
4 12,4
5
4 - 130 54 5
T 5
6 10 240 70 5
4 5
i 10 16 380 83 7 3 5
4 16 25 600 89 2x7
4 7
25 35 840 60 2x12,4
4 12,4
35 50 1200 63,5 2x15,7 3 2 x 12,4
50 70 1200 — — 3— 2 x 15,7
2
12 Csordás: Erősáram ú kézikönyv

178 VEZETÉKEK
99. ábra. Pipabevezető
100. ábra. Tetőtartó
A tetőtartó használata 1
L
Nem járható és nem tűzveszélyes tetőn, két vezetékkel 2600 1000

Nem járható és nem tűzveszélyes tetőn, három és négy vezetékkel 3100 1000
Járható vagy tűzveszélyes tetőn, két vezetékkel 3600 2000
Járható vagy tűzveszélyestütőnél, három vagy négy vezetékkel 4100 2000
A csatlakozó vezetékek föld feletti legkisebb magassága:

ha alatta csak gyalogosok közlekednek...................... 3m
közterületen, gyalogjáró fe le tt...................................... 4,5 mm
ha alatta jármű is közlekedik ...................................... 5m
közterületen, úttest fe le tt.............................................. 6 mm
Szerelés védőcsőben
A csövek falba süllyesztve vagy falon kívül (kivéve a reformcsövet)
szerelhetők. A csövet a vakolat alá kell süllyeszteni és a hornyot úgy kell
kivésni, hogy a cső a külső téglával színeljen. Ügyelni kell arra, hogy a védő
cső íve falsaroknál is a vakolat alatt maradjon. Irányváltozás esetén a csöve
ket szakszerűen kell hajlítani, vagy könyök-, ill. ívdarabokat kell használni.
Kötést csak dobozban vagy leágazó szekrényben szabad készíteni. A csöveket
a dobozok felé méterenként mintegy 0,5... 1 cm lejtéssel kell fektetni, hogy
a páralecsapódásból származó víz a csőben ne gyűlhessen össze. A dobozok
tehát a védőcsövek legalacsonyabb pontját képezzék, vagy ha ez nem lehet
séges, akkor a védőcsövezés legalacsonyabb pontját meg kell fúrni, hogy a
víz eltávozhasson. A szabad csővégeket egyenes vagy pipabevezetővel kell
ellátni.
SZIGETELT VEZETÉKEK m
Ha a védőcsöveket vakolat felett szereljük, akkor a csöveket csőszorítok

kal rögzítjük a falra (101. ábra). A csőszorítókat 80 cm-es közökben szerel
jük, de az idomdarabok, dobozok, kapcsolók előtt, ill. után 8 ... 10 cm-rel
mindig el kell helyezni egy-egy darab csőszorítót. A vezetékeket a védő
csőbe 10 vagy 20 m-es acélszalaggal húzzuk be. A behúzás időpontjában
a vakolat már teljesen száraz legyen.
Minden áramkört külön védőcsőbe kell húzni. Az átfutó dobozok közö
sek lehetnek, ha az egyes áramkörök tűzálló és nedvességet nem szívó
válaszfalakkal el vannak különítve. A kötést csak legalább 65 mm átmérőjű
vagy 65 X 65 mm méretű dobozban, ill. leágazószekrényben szabad készí
teni. Kábelszerű vezetőket 6 mm2-ig, huzalokat 10 mm2-ig szabad hajlított
szemmel készülékhez csatlakoztatni. Sodrott vezeték ereit a szem hajlítása
előtt Össze kell forrasztani. Kötésnél vagy leágazásnál a vezetéket az eredeti
szigeteléssel egyenértékű szigeteléssel kell ellátni. Szigetelésre általában
10, 15 vagy 20 mm szélességű szigetelőszalagot használunk, ez mindkét
oldalán gumi alapanyagú szigetelőmasszával bevont pamutvászon szalag.
A csövekbe húzható veze
tékek számát a 83. táblázat
tartalmazza.
A védőcsövek közül a követ
kező típusokat használjuk:
1. Kátrányszurok itatású, kívül
sima szurokréteggel védett
papírcsövek (reformcsövek).
2. Acélszalag burkolatú, impreg
nált papírcsövek, külső lakk-
réteggel védve.
3. Ólmozott, acélszalag burkola
tú, impregnált papír cső vek.
4. Alumínium burkolatú, im
pregnált papírcsövek.
5. Acélpáncél védőcsövek imp-
regn ált papir csőbéléssel vagy
anélkül.
6. Műanyag védőcsövek.
7. Gázcsövek.
8. Azbesztcement csövek.
A papírcső (reformcső) csak vakolat alá süllyesztve szerelhető, meleg
helyen — pl. kémény közelében — azonban nem ajánlatos, mert az impreg
náló anyag megolvad és átüt a vakolaton. Méreteit a 84. táblázat tartal
mazza.
A fémszalag burkolatú papír cső vek vakolat alá süllyesztve, vagy ha
nincsenek kitéve mechanikai sérülésnek, csőszorítókkal falon kívül is szerel
hetők. A reformcsövekhez az ívdarabokat szintén fémszalag burkolattal
készítik. A csövek méretei a 85. táblázatban vannak feltüntetve. A fém
burkolatú papírcsöveket hajlítókéssel kell hajlítani. A hajlítás adatait a 86.
táblázat tartalmazza.
A papírcsÖvekhez és fémburkolatú csövekhez ólmozott csőszorító,
ólmozott karmantyú, porcelán egyenes- és pipabevezető tartozik. K öté
sekhez és leágazásokhoz ólmozott dobozokat használunk kerek és négy-
12*
00
O
5—1 1—* M »-» l_l)_)
o i f c o o - H l i—1 cn tííO ^ cn W K H M OlMSMOWlOMH
O O O i O O W O i f t O O ) ^ JÄJ-* M OOWOO Ot OO í Of f l J-1^ 0 0 0'00 0'0»C50C5rf^fcOMM
mm2
kereszt-
üt üt ' b« ' o' 'O' O'
metszete,
Egy vezeték
Ólmozott v.
I I I I I W W IO tO bO H H H H WWWMMMHMMHHMMM
16
23
29
23
1
36
I l i i 1 1 1 1 1 OJOS<OtDW05®WW OSOíffltOMWOSObWMMMHH
23*
* -w -o, "O' reformcső
1 1 1 1 1 «W tO bO l-O H t-iH H WMMMbíMHMHMHMMM
21
béléssel
16
36
29
1 I M I 1 1 1 1 1 aO ltC tO H O S Q W W 0505«OOHH0505WHHHHH
21*
29*
* o' m O' >
*o
I I I 1 W W M W töM M H M H W bélés 8
21
21
O'
29
16
1 1 1 1 1 «a tc H M O íW M H H
36
I M I 05W05bvbObOtiHHHHHMHM
(OÍOHMÔÍ MMKHMHH tel
16*
o * Sn O' nélkül
et- “o'"o' vl
£
ci*
05 co W bO Ul M H H H M esi i t k WMMMH H MM í
* s * »sWsWsWsHvH \M\HvMM %t—
,*n$4'^4n{ísÍ*'^Í4'Í‘'^*vÍ*sÍí
as uN & nNn'' Ni' hí’' Gázcső
* * * * * Cü> ' ' * í 1 » ' » *4* 444444444 1 r
♦ K K
Három vezeték
M <1
i i i ^M tO W M tó » H M P H WWMMtOtOMMHHHHHM tel
21
21
Műanyag cső
16
48
1
29
29
48
36
II II 1 1 1 OO O 05 Oí ÍO «D H 05 05 W W aOSbŰbCHHOSOSW I cs
O' O'
<O
*' PHHHH tel
i
S
00 05 O' I 1 1 Azbeszt H
100
100
g g g s s i II II
80
O O O 1 l 1 1 1 1 1 1 II 1 II II 1 11 II 1 II 1
100*
80*
* * * * * * cementcső ö
W
I
1 1 1 1 1 | W W k O f c O U ) l - J t-‘ M
1
1111
1W05W
05M
05MM
«OCDbOlOMMHH
WW05W WH Ólmozott v.
1 1 1 1 I I 1 1 1 1 1 1 1 1 ( » 0 5 « D ® W 05 05 05
i 1 1 £ £ £
* * * 'cjt'o' reformcső
I
5
I I I I I I M W IO M IÍM M H 1
11 1 taWWMtótóMMMMM
11 OíO)fflffl!DffiHO)MWH I
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 £ £ £ 1 1 1 1 1 1 0505©»H 050505 * * * O'O' béléssel
* £
•
m I I I I 1 W W tO tO lO W H W M 1 I WWbibSMWMHMHM bélés 8
1 1 1 1 1 1 1 1 ! 1 1 £££ 1 1 1 1 1 0 5 ! 0 0 © » 0 5 05WM 1111 ffiOKDttHH C5_Oi►—
15—
1h-1
# nélkül o» g
s. * * O' O' * O' £
$ ^W bO bO M tóM M H H M
<
M M 5-* biMWHMHHLjjj
« 4 « § 'sMsUs« £
<e_
1 I l i i 1 II 11 1 * g tv^t'5~' tv' t.a'' .K'' iK"-i*'' #►'' Gázcső
' < » ' ' » » » * ' b 44 4 4 4 4 44444
Négy vezetek
i i I i Műanyag cső Oo
1 1 1 1 1 1 ¡1 1 1 1 1 1 1 1 00000505<DtOH050505 1 0000050505000H 05^5MM
O'O'
8 8 0 0 0 0 I M I I M !
0
0C0050O'0O'0O' Azbeszt
* * * cementcső 1
Hét vezeték N yolc vezeték
E gy Ap. cső Ap. cső
v. reformcső
v. reformcső
,
vezeték
Műanyag cső
Műanyag cső
kereszt-
Ólmozott
ólm ozott
metszete,
béléssel
nélkül
1 béléssel
nélkül
Gázcső
Gázcső
mm®
bélés
bélés
1 23 21 21* V * 21 23 21 21* V * 21
1,5 23 21 21 1' 21 23 21 21 r 21
2,5 23 21 21 1" 21 23 21 21 1" 21
Kilenc vezeték Tíz vezeték
1 23 21 21 1" * 21 23 21 21* 1" * 21*

1,5 23 21 21 V 21 23 21 21 r 21
2,5 29* 29* 21 r 21 29* 29* 21 i' 21
Tizenegy vezeték Tizenkét vezeték
1 29* 29* 29* i 29* 29* 29* 29* iy 4' * 29*

1.5 29* 29* 29* iy4'* 29* 29* 29* 29* i y 4' 29*
2,5 29* 29* 29* i ys 29* 29* 29* 29* i y 4' 29*
* Ha a vezetékszakasz 6 m-nél rövidebb, egy mérettel vékonyabb cső is megfelel!
szögletes (,,óradoboz” ) kivitelben. A dobozok méreteit a 87. táblázat tar

talmazza.
Az acélpáncélcsó (ap. cső) acélszalagból villamos hegesztéssel készül,
kátrányos impregnálású papírbéléssel vagy anélkül. Mechanikai igénybe
vétel elleni védelmül használatos, főleg falon kívül helyezik el, csőszorítók-
kal rögzítve. Falba, mennyezetbe süllyesztve csak akkor helyezhetők el,
Papírcsövek és karmantyúk méretei, mm Fémburkol; tú papírcsövek méretei, mm
Papírcső Karmantyú Fémburkolatú papírcső Fémkarmantyú
névleges belső külső belső külső névleges belső külső belső fal-
hossza vastag hossza
átmérője átmérője sága
11 11 15,0 15,2 18,6 60 11 11 15,2 15,8 0,15 56

13,5 13,5 17,6 17,8 21,0 60 13,5 13,5 17,8 18,6 0,15 56
16 16 20,4 20,6 23,8 60 16 16 20,7 21,9 0,15 56
23 23 27,7 28,1 31,7 65 23 23 28,0 29,0 0,15 56
29 29 33,6 34,0 37,6 70 29 29 34,0 35,0 0,15 56
36 36 41,5 41,9 45,5 70 36 36 41,8 43,5 0,15 56
182 VEZETÉKEK
86. táblázat
Fémburkolatú papíros övék haj lilába
Papírcső A hajlítókés A cső

névleges görbületi A rovát A rovátkák középvona
átmérője, sugara, kák távolsága, lának
mm mm száma mm görbületi
sugara, mm
11 9,2 20 5,5 90
13,5 10,6 20 7 105
16 11,9 25 8 125
23 15 30 9 154
29 22 30 10 200
36 28 30 11 250
ha beépítés közben mechanikai igénybevételnek vannak kitéve, pl. döngölés.

Papírbélésű csövet főleg akkor használnak, ha sok hajlás van, ui. a papír
bélés a vezeték behúzását megkönnyíti. Nedves helyen a csöveket a faitól
legalább 1 cm távolságban, bilincsekkel vagy vasbakokra, tömítetten kell
szerelni. Rozsdásodás ellen védeni kell, mégpedig a papírbélés nélküli
csövet kívül-belül. A csövek méreteit a 88. táblázat tünteti fel. A bélés
nélküli cső vezetékbehúzás szempontjából figyelembe veendő átmérője
az ap. cső belső átmérője. Az ap. csövek tartozékai (102 — 107. ábra):
csőszorító, fedeles kis könyök (89. táblázat és 102. ábra),

karmantyú, fedeles T-darab (89. táblázat és 103. ábra),
porcelán bevezető, fedeles T-szekrény (90. táblázat és 106. ábra),
pipabevezető, fedeles sarokszekrény (90. táblázat és 107. ábra),
fedeles átmeneti szekrény (90. táblázat és 105.
ábra),
négyszögletes doboz (90. táblázat és 1045 ábra).
A hajlított acéipáncéicsövek legkisebb görbületi sugara a következő:
Névleges átmérő, m m : 11, 13,5 16, 21, 29, 36

Görbületi sugár, m m : 110, 140, 190, 210, 250, 300
87. táblázat
Ólmozott elágazódobozok méretei, mm
Kerek fémdoboz Négyszögletes fémdoboz
névleges külső belső

mélysége
j névleges külső J belső
mélysége
átmérője mérete
!
55 64.4 62,8 36,5 100x100 109 x 109 1 103 x 103 63
65 72.5 70,8 40 150x150 152x152 ! 146x146 63
!
SZIGETELT VEZETÉKEK: 183
Acélpáncélcsövek méretei, mm Acélpáncélcső kiskönyök és T-darabok méretei, mm
A cső A bélés Az ap. cső Az ap. cső

belső belső külső Ap. cső Kiskönyökök T-darabok
névleges
névleges
átmérője
átmérője L e L k e
1
11 11 16,1 18,4 11 51,3 22 49 76 22
13,5 13,5 18,1 20,4 13,5 54,3 23,8 51,8 79 23,8
16 16 20,1 22,5 16 57,3 26 65 84 26
21 21 25,6 28,3 21 64,1 31,6 61,6 91,6 31,6
29 29 34,3 37,0 29 73,5 40 71 102 40
36 36 43.8 47,0 36 85,5 51 83 115 51
Ahol nagy szilárdsági követelmények lépnek fel, ott ap. cső helyett
gázcsövet szerelnek. Készül fekete, horganyzott és védőmázas kivitelben.
A csövekre nem ap. menetet, hanem az MSZ 202 szerinti csőmenetet kell
vágni. A gázcsövek méreteit a 91. táblázat tartalmazza.
103. ábra. Fedeles T-darab
90. táblázat
Ontott idomok méretei
Acélpán- Kerek doboz j Négyszögletes Átmeneti T-szekrény 1Sarokszekrény

célcső, doboz szekrény
névleges 1
átmérő m b e ¡ h m í b e h m k e h m ; k e h m e h
1 i
i 1
11 89 65 34 41 ! 104 79 52 41 80 32 25 127,5 90 25 25 27,5 63 25 27,5
13,5 89 65 34 41 104 79 52 41 140 38 33 i 36,5 119 33 33 36,5 85 33 36,5
16 89 65 34 41 104 79 52 41 140 38 33 i 36,5 119 33 33 36,5 85 33 36,5
21 — — — — 130 98,5 75 51,5 160 48 39 49 — — — — 118 39 45
29 — — — — 139 110 64 56,5 190 51 51 51 — — — — 142 51 51
36 ' — — — 182 ¡148 64 80,5 220 65 60 68 — — — — 150 60 68
184 VEZETÉKEK
104. ábra. ö n tv é n y d o b o z : a ) kerek; b) szögletes
105. ábra. Á tm eneti szekrény
107. ábra. Sarokszekrény

A műanyag csövek általában ap. csövek helyett használhatók, azzal

a korlátozással, hogy robbanásveszélyes, es különösen robbanásveszélyes
helyiségekben, továbbá ha a hőmérséklet — 15 C° alatt vasrv 40 C° felett
van, akkor nem szerelhető.
Sugárzó hőnek nem szabad ki 91. táblázat
tenni, szabadban nem szerelhető. Gázcsőméretek
Száraz és időlegesen nedves (MSZ 120)
helyiségek kivételével a csöve A karmantyú
A eső
zést tömítetten kell szerelni. A
műanyag csövek a papír- és az Idom-
Átmérő, darabok külső fal- külső
ap. csövekhez hasonlóan 3 m angol átmérője,! átmé vas átmé hossza,
gyártási hosszal készülnek. Mé hüvelyk mm rője, tagság, rője, mm
reteiket a 92. táblázat tünte mm mm mm
ti fel.
A csövek melegen (max. 130 y4 8 13,25 2,25 18 25
C°) hajlíthatok. Hajlítás előtt a 3/a 10 16,75 2,25 22 30
csövet homokkal kell tölteni és a y2 15 21,25 2,75 26 35
% 20 26,75 2,75 33 40
végén bedugaszolni. A csövet i 25 33,50 3,25 41 45
benzinlámpával vagy villamos iy4 32 42,25 3,25 50 50
úton melegítjük. Készülnek i 2/3 40 48,25 3,50 57 55
2 50 60,00 3,75 69 60
előregyártott csőívek is sima 2V2 65 75,50 3,75 82 65
csővéggel. 3 80 88,25 4,00 104 75
A műanyag csöveket az 4 1 0 0 * 113,5 4,25 129 90
5 125 139,0 4,50 156 100
acélpáncélcsőhöz hasonlóan sze 6 150 150,0 4,50 182 110
reljük; falon kívül a felerősítési
távolság 0,5-0,85 m. A csöveket
háromféleképpen köthetjük ösz- 92. táblázat
sze: gumigyűrűs karmantyúval,
feltágítással és menetes kármán - Műanyag csövek méretei, mm
tvúval.
A karmantyúba vezetendő Névle Tényleges átmérő
ges^
csővéget kúposra kell megmun Jele
belső
kálni. A két cső vég a karman átmérő belső külső
tyúban nem érhet össze, szoba-
hőmérsékleten a távolság 8 ... 10 Mü 11 11 14,8 18,4
mm, ha 0 C°-on szerelünk, 18 20 Mü 13,5 13,5 16,8 20,4
Mü 16 16 18,5 22,5
mm legyen (a műanyag cső tágu Mü 21 21 24,3 28,3
lása C°-onként és méterenként Mü 29 29 33 37
0,08 mm). Mü 36 36 41,8 47
Mü 4S 48 48,8 54
A második esetben az egyik
cső belülről, a másik kívülről
kúpos; a két cső véget egy
másba kell tolni. Ha nem ragasztjuk a csővégeket, akkor a kötés oldható
és nem tömített. Ragasztás esetében a cső oldhatatlan, de tömített. Ebben
az esetben — a nagy hőtágulás miatt — 12 m-enként legalább egy
gumigyűrűs karmantyút kell elhelyezni. Csatlakozhatunk sima karman
tyúval vagy ragasztással.
Műanyag csövekre ap. menet vágható, és ez esetben ap. karmantyú
is használható. A műanyag csöveket az acélpáncélcsövekhez használatos
bilincsekkel erősítik fel, de 13,5 ... 21 mm-es méretekhez gyártanak műanyag
rugós cső tartókat is.
186 VEZETÉKEK
Dobozokat egyenes szakaszon 12 m-enként, egy iránytörés esetén 9 m-en

ként, két iránytörés esetén 6 m-enként kell elhelyezni.
Egyes esetekben nagy átmérőjű csöveket: azbesztcement ( eternit) csöveket
szerelünk. A lefolyó típusú (tehát nem nyomó-) csöveket 0,5; 1,0; 3,0 és 4,0 m
hosszban gyártják. Védőcsőként leginkább az 50, 60, 80, 100, 125, 150 és
200 mm átmérőjű csöveket használják. Falvastagságuk 6 ... 10 mm. 90°-os
93. táblázat
Bilincstávolságok, cm
A szigetelés feleti átmérő

Jel
18 mm-nél j 18 mm-nél
kisebb | nagyobb
BO 30 40
BOV 40 50
BH 50 80
és 45°-os ívdarabok kaphatók. Cél

szerű a csöveket kétszer bitumen máz
zal bekenni.
Gépek csatlakozásánál a vezeték
mechanikai védelmére hajlékony fém
védőtöm lőt (gégecsövet) használha
tunk, legfeljebb 1 m hosszban. A fém
védőtöm lőt mindkét végén szilárdan
kell megerősíteni és érintésvédelmi
célból gondoskodni kell a csatlakozás
helyén a fémes kapcsolatról. A tömlők
horganyzott acél szalagból készülnek
6 . . . 50 mm belső átmérővel. 108. ábra. E lágazódoboz M M -fal vezetékekhez
Nem védő-, hanem mint szigetelő
csőként használják a varniscsöveket.
Lakkal itatott textilanyagból készült csövek; az átütő feszültség kb. 2000 V
effektiv. Főleg gyengeáramú berendezésekben használatosak. Gyártási
hosszuk kb. 1 m és 1 . 25 mm belső átmérővel készülnek.
Kiskábeleket nedves, savgőzös, marópárás helyiségekben használunk,
falon kívül szerelve. A felerősítő bilincsek távolságát a 93. táblázat tartal
mazza. A szerelvények és tömszelenee előtt, ill. után 8 ... 10 cm-re bilincset
kell elhelyezni. A kiskábelek hajlítási sugara a külső átmérő 8 ... 10-szerese.
A kiskábelek szerelvényei azonosak az ap. cső szerelvényekkel, azonban
ezeket tömszelencékkel kell ellátni. A kiskábelek összekötésére és a leága
zásokhoz sajtolt műanyag dobozok (antigron dobozok) készülnek egy, kettő,
három és négy leágazással, amelyeket tömszelencével is ellátnak. A d obo
zokban a kötések létesítésére fémszorítók vannak.
Az MM-fal vezetékek részére külön elágazódobozok készülnek (108.
ábra).
KÁBELEK 187
3. KÁBELEK
AJ A kábelek szerkezete
Erőátviteli kábelek egy-, két-, három- és négy erű kivitelben, alumínium
-és réz érrel készülnek 0,75, 1, 3, 6, 10, 20 és 35 kV feszültségre:
1. Ólom köpenyű kábelek, telített papírszigeteléssel, 1...30 kV névleges
feszültségre.
2. Alumínium csőbe húzott kábelek, telített papírszigeteléssel, 1... 10
kV névleges feszültségre.
3. Hidegen hegesztett alumínium köpenyű kábel, telített papírszige
teléssel, 1...3 kV névleges feszültségre.
4. Tömített köpeny szerkezetű kábel (alumínium fóliákból, alumínium
huzalból, bitumen és gumiszigeteléssel), 1... 3 kV névleges feszültségre.
5. Műanyag köpenyű kábel telített papírszigeteléssel, 1... 10 kV névleges
feszültségre.
6. Műanyag szigetelésű és műanyag köpenyű kábel, 1...6 kV névleges
feszültségre.
A kábelek tényleges üzemi feszültsége 15% -kai haladhatja meg a név
leges feszültséget; pl. 20 kV-os kábel 21 kV hálózati feszültségen még hasz
nálható.
A kábelek betűjelzésének értelmezése a következő. A réz erű kábel jele
SZK. E két betű között elhelyezkedő betűk jelentése a következő:
A alum ínium v ezető;
G gum ikeverék szigetelés;
M m ű a n yag szigetelés;
H ün. H öch stadter-kábel;
E külön köpennyel bezárt erek (érköpen yes kábel).
A K betű után következő betűk a köpeny anyagára és a páncélozásra

vonatkoznak:
A fo ly to n o s alum ínium k öpen y;
Ah hidegen hegesztett alumínium k öp en y ;
M m ű an yag k öpen y;
T töm ített köpenyszerkezet;
V kettős acélszalag-páncélozás;
Kd körszelvényű acélhuzal-páncélozás;
Ld laposacélhuzal-páncélozÁs;
La lapos alum ínium huzal-páneélozás;
Zd Z szelvényű acélhuzal-páncélozás;
B k orróziógátló burkolat (külső réteg).
Felesleges a szükségesnél nagyobb névleges feszültségű kábelt válasz

tani, ui. a hibák 80... 9 0 % -a a szerelvényeknél következik be, még a szabad-
vezetékekről való leágazások helyein is. Ólom köpenyű és réz erű kábelek
csak külön engedély alapján rendelhetők. Engedélyt csak megalapozott
műszaki indokok alapján lehet kapni, mint pl. sújtólégveszélyes bányákhoz,
20 kV-nál nagyobb feszültség esetén, akna- és folyamkábelek részére.
1. Az ólom köpenyű kábelek anyaggazdálkodási szempontok miatt
kivételesen, külön engedéllyel alkalmazhatók. Gyakran megfigyelhető,
hogy az üzemeltetők ragaszkodnak az ólom köpenyű kábelhez, holott
szilárdsági szempontból az alumínium kábel előnyösebb, jobban ellenáll
a mechanikus rezgések okozta igénybevételnek. Az ólom kábel használata
20 kV-on felül indokolt.
188 VEZETÉKEK
Az ólom, alumínium és műanyag összehasonlítását fizikai szempontból

és agresszív közegek hatásának szempontjából a 94. táblázatban láthatjuk.
A terhelhetőséget, átmérőt és a legkisebb hajlítási sugarat a 95. és 96.
táblázatok tartalmazzák.
94. táblázat
20 kV-on és azon felül
SZAH EK V jelű, három
Ólom, alumínium és műanyag összehasonlítása
alumínium erű érköpe
nyes Höchstadter-kábelt
99,97%-os PVC-
Jellemzők Ólom aluminium keverék
használunk. A kábel ada
tait a 96. táblázat tartal
mazza. Az ólom köpeny
Fajsúly, kp/dm 3 11,34 2,70 1,38
Szakítószilárdság,
névleges falvastagságát a
kp/mma 1 ,3..1,8 4,0...5,0 1 ,6..1,8 97. táblázatból olvashat
Nyúlás, % 30... 40 40... 45 180...280 juk ki.
5% sósav F N T
50% sósav N N T
2. A telített papír -
5% salétromsav K K E szigetelésű, alumínium
50% salétromsav N N E csőbe húzott kábel híg
5% kénsav T M T savak és lúgok hatására
50% kénsav T N T
5% folysav N M E erősen korrodál, ezért a
50% ecetsav K N E páncélozás alatt és felett
Klór K K E korrózióálló burkolattal
Lúgok M N —
Ammóniák E N van ellátva. Ha a kábel
nem páncélozott, akkor
Megjegyzés N nem állékony;
folytonos PVC köpeny
E eléggé állékony;
M mérsékelten állékony; T teljesen állékony. borítja. Ez esetben a
K közepesen állékony; kábel minden további v é
dőréteg nélkül a földbe
vagy csatornába fektethető, A SZAKAM kábel alumínium köpenye ne-
gyedik érként használható, nullavezetőként. Figyelembe kell azonban
venni, hogy a kábelszerelvények nyilvánvalóan nullázva vannak, és ez a
körülmény ajánlatossá teszi az egész rendszer nullázását. A kábelek adatait
a 98. táblázat tartalmazza.
3. A telített papírszigetelésű hidegen hegesztett alumínium köpenyű
kábelek ún. „száraz kábelek” , hogy gyártáskor a kifolyó olaj a hegesztést
ne akadályozza. Az alumínium burkolaton korróziógátló burkolat van, erre
páncélozás, majd a páncélozásra ismét korróziógátló burkolat kerül. Az olaj-
szegény kivitel miatt csak 1 kV-os kivitelben készül. A kábel adatai a 99.
táblázatban vannak Összefoglalva.
4. A tömített köpenyszerkezetű kábelek csak alumínium érrel, övszi
geteléssel és páncélozott kivitelben készülnek. A T-kábelek használatával
kapcsolatban azonban bizonyos megszorításokat kell alkalmazni; vízben,
35 C° feletti környezeti hőmérsékleten nem alkalmazható, nem használható
6% -nál nagyobb lejtésű terepen, ill. ügyelni kell arra, hogy két pont szint-
különbsége ne legyen nagyobb 15 m-nél; + 6 C° alatti hőmérsékleten fek
tetni nem szabad. A kábelek adatait a 100. táblázat tartalmazza.
5. A műanyag köpenyű telített papírszigetelésű, alumínium erű kábelek
1... 10 kV feszültségre készülnek. A 6 és 10 kV-os 3 X 185 mm2, valamint
a 3 X 240 mm2 keresztmetszetű kábelek érszigeteléssel készülnek. Ha a terep
lejtése 6% -nál nagyobb, ügyelni kell arra, hogy a kábelvonal két pontja
között a szintkülönbség 1 ...3 kV-os kábelek esetében 25 m, 6 ... 10 kV-osnál
15 m lehet. A kábelek adatait a 101. táblázat tartalmazza.
KÁBELEK 189
95. táblázat
SZK , SZKV, SZKVB, SZAK, SZAKV, SZAKVB kábelek adatai
1 kV 1 kV
Vezető HajH- Terhelhetőség, Vezetők Hajlí Terhelhetőség,

kereszt- Átmérő, tási kereszt- Átmérő, tási A
metszete, mm sugár, metszete, mm sugár,
mm8 mm mm2 mm
Cu A1 Cu A1
1X4 18 60 60 50 3 x 1 ,5 19,5 70 25 _
6 18,5 60 75 60 2,5 20 80 30 —
10 19,0 70 105 80 4 21 90 40 30
16 20,0 80 145 115 6 22 100 55 45
25 21,5 90 185 150 10 24 110 75 60
35 22,5 100 230 185 16 24 110 105 85
50 24,5 120 285 250 25 27 130 130 105
70 26 130 350 280 35 29,5 150 160 130
95 28 140 420 335 50 32 170 195 155
120 30 160 490 395 70 36 200 235 190
150 31,5 170 560 450 95 38 220 285 230
185 33,5 180 630 505 120 41,5 240 . ,.-330^
240 36,5 200 735 585 150 44,5 270 375 300
300 39 220 835 670 185 50 300 430 345
400 42,7 250 995 795 240 52 320 500 400
500 46,5 280 1130 905 300 62 390 560 450
625 50 310 1300 1035 400 77 500 670 540
800 55 340 1400 1220
1000 61 380 1740 1400
4 x 1 ,5 20,5 80 25 — 3x6 25,5 120 50 40
2,5 21,5 90 30 — 10 27,5 140 70 55
4 23 100 40 30 16 27,5 140 90 75
6 24 110 55 45 25 31 160 115 95
10 25,5 120 75 60 35 32 ,5 180 145 115
16 25,5 120 105 85 50 35 200 180 145
3 x26/16 29,5 150 130 105 70 39 220 220 175
35/16 33 180 160 130 95 41 240 265 210
50/25 34,5 190 195 155 120 44,5 270 300 240
70/35 38 220 235 190 150 47,5 290 340 275
95/50 40 230 285 230 185 52,5 330 390 315
120/70 45,5 270 330 265 240 54,5 340 455 365
150/70 47,5 290 375 300
185/95 54 340 430 j 345
240/120 56,5 350 500 1
í
400
300/150 64,5 410 560 450
6 kV 10 kV
3x6 33 200 50 40
10 34,5 200 65 50 3x10 36,5 200 60 45
16 33 200 85 70 16 39,5 230 80 60
25 37 200 110 90 25 42,5 250 105 80
35 38 220 140 110 35 46 270 130 105
50 42,5 250 170 135 50 45 270 160 125
70 49,5 250 210 170 70 49 300 195 155
95 46,5 280 250 200 95 51 300 230 180
120 49 300 2S5 230 129 54 330 265 210
150 53 320 325 260 150 57 350 305 240
185 56 340 370 295 185 63 400 350 280
240 59,5 370 435 350 240 66 400 410 325
300 64 400 495 395 300 72 450 465 370
400 70 450 575 460
190 VEZETÉKEK
96. táblázat
SZAHEKV kábelek adatai
20/11,6 kV 30/17,3 kV
Vezetők Hajlí- Vezetők Hajlí

kereszt- Átmérő, tási Terhelhetőség, kereszt- Átmérő, tási Terhelhetőség,
metszete, mm sugár, A metszete mm sugár, A
mma mm mm* mm
3x25 61 280 90 3x35 76,5 360 90

35 65 300 105 3x35 76,5 360 90
50 69 320 125 50 80 380 120
70 73,5 340 155 75 84 400 145
95 77,5 370 185 95 88 430 175
120 80,5 390 215 120 91,5 450 205
150 84,5 410 245 160 97,5 470 230
185 88,5 430 265 150 99,5 490 260
240 94 470 325 185
6. Műanyag szigetelésű és műanyag köpenyű kábeleket (MM-típus)

1 ...6 kV névleges feszültségre a következő kivitelben gyártják:
SZAMKM jelű páncélozatlan, csupasz műanyag köpennyel;
SZAMKMVB jelű kettős acélszalag-páncélzattal;
SZAMKLaM jelű a külső műanyag köpeny alatt alumíniumhuzal-
páncélozással (az alumíniumhuzal-páncélozás nullvezetőként is használható).
97. táblázat
ólomköpeny névleges falvastagsága, mm
Egyerü kábel Többerű kábel

Átmérő az
ólomköpeny
*alatt, Egyen Válta Érköpe ÖVSZÍ£'etelésü
mm áram kozó nyes
áram 6 kV-ig 10 kV-ig
1
1 .. 12 1,00 1,10 1,20 1,00 1,00
12.... 16 1,10 1,20 1,30 1,10 1,10
16.... 20 1,20 1,30 1,40 1,20 1,20
20.... 23 1,20 1,40 1,50 1,20 1,30
23. .. 29 1,30 i 1,50 1,60 1,30 1,40
29.... 32 1,40 1,60 1,70 1,40 1,50
32.... 35 1,40 1,70 1,80 1,40 1,60
35.... 38 1.50 1,80 1,90 1,50 1,70
38.. . 44 1,50 ! 1,90 2,00 1,60 1,80
44.... 47 1,70 2,00 1 2,10 1,70 1,90
47.... 53 1,80 1 2,10 I 2,20 1 1,80 2,00
53.... 56 1,80 2.20 2.30 1,90 2,10
56. .. 59 1,90 2,30 2,40 1,90 2,20
59.... 62 — i ° 2,00 2,30
62. .. 65 — 2,00 1 2,40
65. .. 71 — — — 2,10 2,50
71 .. 74 — — 2,20 2,60
74. .. 75 — — _ 2,80 2,70
75. .. 82 — — 2,40 2,90
82. .. 90 — _ 2.60 3,10
90. ..100 i1 ‘ - : 2,80 3,20
i■ i i
KÁBELEK 191
SZAKAVB és SZAKAM kábelek adatai .¡táblázat

< 5
1 kV 1 kV
1
Vezetők Átmérő Átmérő Hajlí Vezetők Átmérő Átmérő Hajlí
M. kö Terhel kereszt- páncél M. tási Terhel
kereszt- páncél tási
felett, peny sugár, hetőség, metszete, felett, köpeny sugár, hetőség,
metszete,
mm felett, mm A mm3 mm felett, mm A
mm2
mm mm
1 x18 5 35,5 27,7 530 550 3 x 50 35,5 27,7 550 160

240 39 31,3 580 640 70 38,5 31 580 195
300 41,5 33,8 620 730 95 41 33,5 620 235
400 45 37,2 670 865 120 43,5 36,2 650 270
500 48 40,8 720 985 150 47 39,6 700 310
625 52,5 45,3 790 1140 185 51 43,5 770 355
800 57,5 51 860 1310 240 55 47,6 820 410
1000 68,5 — 950 1500 300 63 — 940 470
1 kV 3 kV
4x50 38 30,4 570 160 3x35 36 27,9 540 ! 130

70 41 33,3 620 195 50 38,5 31 580 160
95 44 36,3 660 I 235 70 41,5 34 620 195
120 47,5 40,4 710 270 95 44,5 37,1 670 ! 230
150 51 43,9 770 310 120 47 39,8 700 ! 270
185 55 47,7 820 355 150 50 42,8 750 305
240 63,5 — 950 410 185 53 46,1 800 350
300 66,5 — 1000 470 240 57,5 50,9 860 405
300 63,5 — 950 450
6 kV 10 kV
3x25 38,5 41,1 570 105 3x10 39 31,5 580 60

35 41 33,4 610 130 16 42,5 34,9 630 70
50 43,5 36,1 640 155 25 45 37,7 670 90
70 47 39,5 700 190 35 48 40,7 720 110
95 50,5 43 750 225 50 47 39,7 700 130
120 53 45,7 790 260 70 50,5 43,0 750 160
150 55,5 48,3 830 295 95 53,5 46,3 800 190
185 58,5 52,1 870 335 120 56 49,1 840 225
240 64,5 _ 950 390 150 59 52,1 880 255
185 63,5 950 290
1 kV-os SZAKAhVB kábelek adatai 99. táblázat

{l
Veze
tők Átmérő Terhelhető Vezetők Átmérő Hajlítási Terhelhető
Hajlítási
kereszt- páncél sugár, ség, kereszt- páncél sugár, ség,
met felett, mm A metszete, felett, mm A
szete, mm mm2 mm
mm*
3x25 30,5 450 110 3x25+16 32,5 480 110

35 32,5 480 130 35+16 35,5 530 130
50 33,4 500 160 50+25 • 38 570 160
70 38 700 195 70 + 35 40 600 195
95 40 600 235
!
4x16 30,5 450 90
\
25 32,5 480 llu \'
35 35,5 530 130
50 38 570 160
70 42 630 195
S Z A K T V B kábelek adatai 100. táblázat
Vezetők Átmérő Vezetők Átömérő Átmérő

kereszt- páncél Hajlítási Terhel- kereszt- páncél Hajlítási Terhel Vezetők páncél Hajlítási Terhelhető
metszete, felett, sugár, hetőség, metszete, felett, sugár, hetőség, keresztmetszete, felett, sugár, ség,
mm2 mm mm A mm* mm mm A mm2 mm mm A
1x16 225 280 100 3x4 23,5 290 25 4x4 26 320 25

25 24 300 135 6 24,5 300 40 6 27,5 350 40
35 25 810 165 10 26,5 330 55 16 28 350 55
50 27 340 205 16 26,5 330 75 16 29,5 370 75
70 28,5 360 255 25 29,5 370 95 3 x 25 + 16 32 400 95
95 30,5 380 305 35 32 400 116 35 + 16 35,5 450 115
120 32 400 365 50 34,5 430 140 50 + 25 37 450 140
150 34 420 420. 70 38 470 175 70 + 35 40 500 175
185 35,5 440 475 95 40 500 215 95 + 50 42,5 530 215
240 38,5 480 555 120 43,5 540 250 120 + 70 47,5 600 250
300 41 510 640 150 46,5 580 285 150 + 70 1 49,5 620 285
185 51,5 640 325 185 + 95 55,5 700 325
240 53,5 670 380 240+120 58,2 730 380
300 63 780 430 300+150 66 830 430
1 kV-os SZAKLMVB kábelek adatai 101. táblázat

V EZETÉK EK
Vezető Vezetők i
kereszt- Átmérő, Hajlítási Terhel kereszt- Átmérő, Hajlítási Terhel Vezetők Hajlítási Terhel
Átmérő,
metszete, mm sugár, hetőség, metszete, mm sugár, hetőség, keresztmetszete, mm sugár, hetőség,
mm" mm A mm* mm A mm* mm A
1
1x16 26,5 330 105 3x4 27,5 350 25 4x6 26 330 4°
25 28 350 140 6 28,5 350 40 10 28 350 55
35 29,5 370 175 10 30,5 380 55 16 33,5 420 80
50 31 390 215 16 30,5 380 80 3 x 2 6 + 16 36 450 100
70 33 410 260 25 34 420 100 35 + 16 40 500 120
95 34,5 430 320 35 36,5 460 120 50 + 25 41,5 500 145
120 36,5 460 370 50 39 500 145 70 + 35 45 550 180
150 38,5 480 425 70 42,5 550 180 95 + 50 47 600 220
185 40 600 480 95 45 550 210 120 + 70 52,5 650 250
240 43 550 655 120 48,5 600 250 150 + 70 54,5 700 285
300 45,5 560 635 156 61,5 650 285 185 + 95 62 800 380
400 49,5 600 755 185 56,5 700 325 240 + 120 65,5 800 380
240 60 750 380 300 + 150 73 900 425
P'"''"
102. táblázat
MM kábelek adatai
1 kV 1 kV
Vezetők Átmérő, mm Vezetők Átmérő, mm

kereszt- Hajlítási Terhelhető Hajlítási Terhelhető
kereszt-
metszete, sugár, ség, metszete, sugár, ség,
mm2 SZAMK SZAMK SZAMK mm2 A mm2 SZAMK SZAMK SZAMK mm A
M MVB LaM M MVB LaM
1 3 Csordás: Erősáram ú k ézik ön yv

8x10 18 27,5 20,5 130 64 4x10 19,5 29 21,5 150 64
16 18 27,5 20,5 130 88 16 21,5 31 23,5 160 88
25 22,5 32 24,5 170 110 25 26 35,3 28 190 110
35 24,5 34 26,5 180 130 35 28,5 38 31 210 130
50 27,5 37 30 210 160 50 31,5 41 33,5 240 160
70 32 41,5 34 240 195 70 36 45,5 39 270 196
95 34,5 44 36,5 260 235 95 41,5 51 43,5 310 235
120 38 47,5 40,5 280 270 120 46 56 — 340 270
K Á B E LE K
150 42 51,5 44 310 310 160 48,5 58 — 360 310

185 48,5 58 — 360 355
240 61,5 62,5 — 380 410
1 kV 6 kV
3 x 2 5 + 16 24 33,5 26 180 110 3x10 27,5 37 200 60

35 + 16 27 36,5 29 200 130 16 31,5 41 230 80
50+25 30 39,5 32 220 160 25 35,5 43 260 105
70+ 35 34,5 44 36,5 260 195 35 33,5 43 250 130
95 + 50 37,5 48 39,5 280 235 50 36 43,5 270 155
120+70 43 52,5 — 320 270 70 39,5 49 290 190
150+70 45 54,5 — 340 310 95 42,5 52 320 225
185 + 70 53,5 64 400 355 120 44,5 56 330 260
CO
oo
194 VEZETÉKEK
Az ólom kábeleket jól helyettesíti. A műanyag szigetelés miatt óvni kell

a túlmelegedéstŐl. Adatait a 102. táblázat tartalmazza.
A felsorolt típusokon kívül vannak még különleges célra készülő és ennek
következtében különleges kivitelű kábelek. Ilyenek pl. a következők:
Akna- vagy bányakábelek. Nagy húzóerőt kell felvenniök, ezért idom
vagy kerekhuzal-fegyverzettel készülnek. Leginkább csak 1 kV-ra készülnek,
nagy keresztmetszettel.
Nyúlókábelek. A vezetősodronyok rugalmas jutamag köré vannak csa
varva, ami ± ő % hosszváltozást tesz lehetővé. Olyan helyen fektetik, ahol
talajmozgásra kell számítani.
Folyami vagy meder kábelek. Z alakú horganyozott acélhuzallal páncé
lozva és külső korroziógátló burkolattal készülnek. Vashidakon, ill. minden
hol, ahol a kábelek rezgésnek vannak kitéve, ólom- vagy alumínium köpenyű
kábeleket kell fektetni. Az ólom burkolat kemény ólomból készüljön, ebből
a célból az ólomhoz 0,5 ... 1,0% antimont adagolunk.
Kéterű kábeleket általában nem gyártanak. Ha mégis szükség van
rájuk, akkor célszerű négy erű kábelt fektetni, és két-két eret párhuzamosan
kötni.
A kábelek gyártási hossza a 103. táblázatból olvasható ki.
103. táblázat
Kábelek gyártási hossza, m
Egy-
Keresztmetszet, eríí Kéterű Háromerű Négy erű
mm2
1 1 kV 1 kV 3 kV 1 kV 3 kV 6 kV 10 kV 1 kV 6 kV
1 — 500 — — — — — — —
1,5 500
2,5 — 500 — — — — — — —
4 500 500 500 500 500 — — 500 —
6 500 500 500 500 500 — — 500 —
1 0 -1 6 -2 5 500 600 500 500 500 500 500 500 500

35 500 500 500 500 500 500 400 500 450
50 500 500 500 500 500 500 325 500 400
70 500 500 500 500 475 400 300 475 325
95 500 500 350 450 375 325 250 350 150
120 500 500 325 350 315 300 200 300 —
150 500 425 275 300 275 250 200 250 —
185 500 375 250 250 250 225 200 200 —
240 400 225 225 200 200 200 200

“
B ) A kábelek méretezése
A kábelek egy vezetőjének megengedhető terhelése :
T ________________ Wa
I = A,
nR (1 + dr)S 2nR(l + ar)
ahol n a vezetők száma; R az 1 cm hosszú vezető ellenállása 20 C°-on, Q;

T a túlmeleged és, azaz Tmax — 20 C°; a a vezető ellenállásának hőmérsékleti
;■ i
KÁBELEK 195
tényezője, Wa a szigetelőkben fellépő dielektromos veszteség; S a kábel

és a környezet eredő hőellenállása, hőohm (a hőohm akkora ellenállás, ame
lyen 1 W = 1 J/s energiaátáramlás 1 C° különbséget okoz). A szabványokban
feltüntetett terhelhetőséget 0,7 m árokmélységre a talaj 70 hőohm fajlagos
hőellenállásának és egy kábel fektetésének figyelembevételével állapították
meg. Ha valamely egyvezetős kábel terhelhetőségét az előző képlet alapján
megállapítottuk (/j), akkor a többvezetős kábelek egy erének terhelhetősége :
koncentrikus kábel I = 0,72/ x;

sodrott háromerű kábel I = 0,62/^
sodrott négyeru kábel I === 0,5 7/j .
A kábelek terhelhetőségét a 104. táblázatban szereplő korrekciós

tényezők figyelembevételével kell megállapítani.
104. táblázat
Szorzótényezők a gyárilag adott feltételektől eltérő esetekben
Környezeti Kábelek száma

A fektetés módja hőmérséklet
max. 0° 1 1 2 4 6
Homokágyban téglával vagy burkolókővel ta

karva 25 1,0 0,9 0,8 0,75
Fektetés csövekben vagy fedett csatornában föld
alatt 25 0,85 0,8 0,7 0,65
N yitott fektetés tartószerkezeten falon vagy meny-
nyezeten 25 0,75 0,7 0,7 0,65
30 0,7 0,6 0,6 0,55
35 0,55 0,5 0,5 0,45
40 0,45 0,4 0,4 0,35
Kábelcsatornában, fedőlappal 25 0,7 0,65 0,65 0,6

30 0,65 0,6 0,6 0,55
35 0,55 0,5 0,5 0,45
40 0,45 0,4 0,4 0,3
A kábel időlegesen túlterhelhető. A túlterhelési áramerősség:
-t/ T
1 — m2e
lm — /tartós A,
-t/ T
1—e
ahol T az időállandó; m — -yk zdő , ¿kezdő a kábel előző terhelése, A ; /tartó

* tartós
a megengedhető tartós terhelés, A.
/ t ui túláram hatására fellépő véghőmérséklet:
n tul
Tvég — Tmeg j C°,
1 tartós
ahol rmeg a kábelér megengedhető hőmérséklete, C°.
13*
196 VEZETÉKEK
Valamely adott időtartamra megengedhető túlterhelés:

-t(T
(1 + armeg) — m2(l + arkezd) e
Jtul -- Xtartós A.
(1 + Ttui ) ( l -
Szabvány szerint 1 kV-os kábel megengedett tartós hőmérséklete:

+ 70 C°, 3...6 kV-osé: + 6 0 C°, 10 kV-osé: 55 C° és 20...35 kV-osé: 50 C°.
I, A terheléssel a kábelek melegedése:
1 kV-os kábel:
3 .6 kV-os kábel:
• - “ t i ) ! *
10 kV-os kábel
00
20 ... 35 kV-os kábel II
o
•
alakuló teljesítmény:
P = nP R (1 + ar) W,
ahol n a kábelerek száma; 1 a terhelés, A ; R egy vezető ellenállása 20 C°-on
0 / cm; T = rmax — 20 a túlmelegedés, C°.
A rövidzárlati túlmelegedés legfeljebb 150 C° lehet.
A kábelkeresztmetszetet zárlati melegedésre is ellenőrizni kell (109a és b
ábra). A szükséges'legkisebb keresztmetszet:
_
?A1 = 100 W ■
1^ az állandósult zárlati áram, merev feszültségű hálózaton azonos a szimmet

rikus zárlati áram effektiv értékével ( / á = / z). Generátor közelében / á =
= /i l z, fi tényező a 110. ábrából olvasható le; t f a megszakítási idő, s.
Példa. Eery *St = 5 M VA névleges teljesítm ényű, 5/0,4 kV feszültségáttételű, £t = 8 % röv id -

zárási feszültségű transzform átor egy S q = 10 M VA névleges teljesítm ényű, 5 kV feszültségű, e<j =
= 1 5 % szinkron reaistanciájú generátorra csatlakozik. A generátor névleges áram erőssége:
1 0 = 1156 A .
V3 S
A transzform átor százalékos rea k tan ciá ja 10 M V A teljesítm ényre átszám ítva:
KÁBELEK 197
Az energiapálya zárlati teljesítménye tehát:
s 10
fi* = 100 = 100 = 31,2 M V A .
CG + «r 16 + 16
.a;
109a ábra. R éz erű kábelek termikus zárlati szilárdsága
S, 31,2 • 103
= 3606 A ;
I z = 3606 = t
]/3 U •5 l n ~ 1156 ■
a 110. ábra szerint tehát p = 0,55.

198 VEZETÉKEK
A 0,4 kV-os sínen a szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke:

31,2 «10®
I, = = 45 500 A.
V3 •0,4
A tartós zárlati áram tehát 0,55 •45 500 = 25 025 A.
0,1 0,2 0,3 0,5 2 3 4 5 u 10 16

tz zárlati idSf s
b)
109b ábra. Alumínium erű kábelek termikus zárlati szilárdsága
Ha a generátorra S t = 0,8 MVA-es transzformátor van rákapcsolva = 4% rővidzárási

feszültséggel. Átszámítva 10 MVA-re:
«* = 4 4 ? - = 50% .
0,8
Az energiapálya zárlati teljesítménye:
10
100 = 15,1 MVA.
50 -f- 16
KÁBELEK 199
15,1 • 103 1745

íz = 1745 A , A = 1 ,5 ,
Y3 • 5 In 1156
tehát n — 0,88.
A 0,4 kV-os sínen a szimmetrikus zárlati áram effek tiv értéke:
I , - . - 15-1 - 10* = 21 820 A ,

>'3 • 0,4
a tartós zárlati áram 0,88 • 21 820 = 19,2 kA .
A V megszakítási idő két rész

ből tevődik össze: t' — t + At, ahol t
a tényleges lekapcsolási idő. A mele
gedést okozó áramerősség nagyobb,
mint a tartós zárlati áram, ezt a körül
ményt At idővel vesszük figyelembe:
At
- f t ) * -
ahol T a generátorok időállandója;
háromsarkú rövidzárlatra 0,1 ...0,3 s,
ketsarkúra 0 , 2 . . . 0 , 6 s. 110. ábra. n tén yező TJIn függvén yében ge
nerátor közelében m erev feszültségű hálózaton
A példánkban szereplő adatokkal az 5 MVA-
es tran szform átorról leágaztatható legkisebb
keresztm etszetű kábel, h a a generátor állandója 0,2 s, a lekapcsolási idő 0,5 s, teh át:
45 500 \9
("2 5 *0 2 5 *) 0,2 = 0 ,5 + 0 ,6 3 = 1,13 s,
akkor az alumínium erű kábel legkisebb keresztm etszete:
25 025
Qa\= 100
Y M 3 = 250,25 • 1,06 = 265 mm* .
A 0,8 MTVA-es transzform átor leágazására a számítás a k övetk ező:
' 21 820 \*
V — 0,5 -|-
19 201 ) 0,2 = 0,5 + 1,24 * ° ’ 2 = 0 ,7 5 :
19 201
QAl = y0 ,7 5 = 192 • 0,87 = 167 mm*.
100
H a a kábelt b iztosítóv a l v éd jü k és a b iztosító kioldási idejét 0,01 s-ra vesszük, akl>< r
21 820 \*
(-102017 0,2 = 0,01 + 1,24 * 0,2 = 0,26 8-
A legkisebb keresztm etszet p edig:
19 201
QAi = 100
] ^ 2 6 = 192 • 0,51 = 98 mm*.
200 VEZETÉKEK
A számítás a következő:
A n
<2 yy
ahol rézre c = 3,5 Ws/cm8 C°, 0,094 kal/g C° fajhővel, alumíniumra e= 2,38 Ws/cm3 C°, 0,21 kal/g C‘
fajh őv el a fa jla g os ellenállás ecu = -=4- és gai = .

57 d5
Ezekkel az adatokkal
A 13,5 • 45 • 160 157
3Cu y<
és
h _ y2,88 •27,6 • 150 JLOO^
~yr ~~ yr
Az ellenállás változását 10 C °-onként 4 % -kai vettü k figyelem be.
A kábelekkel kapcsolatban még a következőket kell megemlíteni:

1 és 3 kV-os kábelek szigetelési ellenállása 20 C°-on km-enként 50 MQ, fi kV
és annál nagyobb feszültségűeké 100 MO. Erköpenyes és H kábelnek szoba -
hőmérsékleten sérülés nélkül kell kibírnia 20 min-ig Up = 2,5 U 0 + 1 kV
próbafeszültséget, övszigetelésű többerű kábelnek pedig 10 min-ig C7p = 20 +
+ 1 kV próbafeszültséget.
A szigetelésben fellépő veszteségnek két összetevője van: a szivár
gási veszteség és a dielektromos veszteség. A szivárgási veszteség a feszültség
négyzetével egyenesen, a szigetelési ellenállással fordítottan
arányos, tehát
^sz ■ W /km .
A szigetelési veszteség megállapítása számítás útján

bizonytalan, ezért általában mérésekkel határozzuk meg.
Háromfázisú kábelekben a dielektromos veszteség:
— o CU2 tg <5 • 10 ~6 W /km ,
ahol G a fáziskapacitás, gF/km ; 6 az ún. veszteségi szög.

‘A váltakozófeszültség a kábelszigetelésben ún. eltolási
111. ábra. E ltolási áramot létesít, amelyet <5 veszteségi szöggel fejezünk ki (111.
áram és vesztesé- ábra). Hasson X tengely irányában k feszültség. Tökéletes
gi szög dielektrikum esetében a feszültségre merőleges irányban
7 0 áram folyik. Nem tökéletes dielektrikumban I 0 áram irá
nyával a szöget bezáró I x áram is keletkezik. I {) és I x eredője I 2, amely fel
bontható / 3 meddő és J4 hatásos összetevőkre. Ezekből
h = tg á .
Io+ h
Minthogy 6igen kis szög, tg 8~ cos <5 és így <5 szög
teljesítménytényezőjével. Általában ha < 1 0 kV, akkor tg 8 legnagyobb
KÁBELEK 201
értéke: 0,017. A növekedés 0,8Í7... 1,5£7 feszültséghatárók között ne legyen

nagyobb 0,0004-nél.
A tömegáram és átmágnesezési veszteségeknek főleg egyvezetŐs kábe
leknél van jelentősége. A burkolatban keletkező áram hatása olyan, mintha
a kábelvezető E ellenállása E' értékre emelkedett volna:
B' = r(l + ),
ahol Xfr a burkolat reaktanciája; E h a burkolat hatásos ellenállása.

Háromkábeles háromfázisú átvitel járulékos vesztesége, ha a három
kábel háromszögben fekszik és egymást érinti, a rész veszteségnek kb. 5%-a,
Ha a három kábel egy síkban fekszik, akkor a veszteség 20 ... 30% , de nem
mindegyik kábelben egyenlő. Ezen úgy segítünk, hogy a kábeleket egy har
mad hosszanként átcseréljük.
További burkolatveszteséget okoz a burkolatban keletkező tömegáram
és a páncélzat átmágnesezése által okozott hiszterézisveszteség. Számítá
sukat megnyugtató módon még nem tisztázták, ezért adott esetben mért
eredményekre kell támaszkodni. Páncélozott ólomkábelek ellenállás-növeke
dése háromfázisú rendszerben nagyságrendileg néhány század Q/km.
K ör keresztmetszetű két-, három-, és négyerű sodrott kivitelű kábel
induktivitása a következő képlet alapján számítható:
L = (2 In — + 0,5)10- í H /k m ,
T
ahol r a vezető sugara, cm; d a vezetők egymástól mért távolsága, cm. A kábe
lek induktivitását a 42. táblázat tünteti fel. Koaxiális kábelekre a táblázat
nem használható ! Többvezetős kábelek induktivitása mindössze néhány mH,
ezért feszültségesés szempontjából elhanyagolható. Ha a feszültségesést
mégis az induktivitás figyelembevételével akarjuk számítani, akkor a feszült
ségesés :
e = coLI V/km .
A háromvezetős háromfázisú kábelek egy fázisának kapacitása a következő:
fiE/km ,
(E2 - a2)2
E «— a2
ahol e értéke itatott papírra 3,6 ... 3,8; r a vezető rádiusza; E a kábel rádiusza
és a a három vezetőn át húzott kör rádiusza.
Háromfázisú Övszigetelésű kábel egyes vezetőinek a kapacitása a föld
höz képest:
C0 = Á c f nF/km;
a vezetők egymás közötti kapacitása:
= Á
202 VBZBTÉKBK
a háromfázisú kábel töltőárama fázisonként:
I q = coCf 10-6 A/km .
Földzárlati áramon a zárlat helyén keletkező áramot értjük. Ennek

értéke
ifQ
i k = - y coCfU • 10~6 A/km ,
vagy a P e te r s e n által megadott empirikus képlet szerint:
j _ ü l
fz 10 000 100 c ’
ahol l a kábelhossz, km; c egy 50... 100
értékű tényező.
A háromvezetős Övszigetelésű
kábelek földzárlati áramát a feszültség
és a kábelkeresztrnetszet függvényében
a 112. ábra tartalmazza.
G) Kábelszerelvények és kábelszerelés
A karmantyúk a kábeleket össze
kötő, ill. elágaztató szerelvények.
Anyaguk szürke vasöntvény. Egyveze-
tős váltakozóáramú kábelek karman
tyúit nem mágnesezhető anyagból kell
112. ábra. H árom vezetős övszigetelésű kábelek készíteni. A szürkeöntvényből készült
földzárlati áram a
karmantyúkat meleg állapotban asz
faltozni kell.
A karmantyúház alsó része töm ítő horonnyal, a felső része tömítŐ
éllel készül. A karmantyúval együtt szállítandó tartozékok a következők: ,
1. T öm ítő zsinór. K észülhet vulkanizált gum iból v a g y bitum enes m asszával ita to tt rosta n ya g
b ól (ju ta , kender). A zsinór átm érője 4, 5, 6, 7, ill. 8 m m : ezek a m éretek m egegyeznek a töm ítő
h oron y alsó szélességével és m élységével. A h oron y felső szélessége 2 m in-rel n a g y o b b , m int a zsinór
átm érője.
2. Földelődugó és áthidaló sodrony. A földelődu gó sárgarézből készült, m enetes (M 10, 14, 16
v a g y 22) csavar, am ely ten gelyirányban át van fúrva. A 1'uldelődugó a káfcelkópenyek, valam int
a szerelvény közötti foldelőeodronyokat vezeti ki (kiöntés közben a légtelenítő nyílás szerepét tö lti be).
3. Földelőkengyel. H a a névleges feszültség kisebb 6 kV-nál, akkor a kábelek fém kópenyeit
réz szalagból készült, végbilincsekkel ellátott kengyelekkel kell összekötni, am elyeket a karm antyú
fém testéhez is hozzá kell csavarozni.
4. A karm antyúkban a kábelerek közé m ű anyagból készült távolságtartó csillagot kell helyezni
(113. ábra). Ezek méreteit a 105. táblázat tünteti fel. Tekercselt kötésekhez tá volsá gta rtó csillagra
nincs szükség.
Az összekötő karmantyúk (114. ábra) a 106. táblázatban feltüntetett

méretekkel készülnek. A különböző méretű karmantyúkhoz a 107. táblázat
ban található érkeresztmetszetek tartoznak.
6 kV-nál nagyobb feszültségű, fontos vonalak szereléséhez a fokozott
védelem céljából belső ólom karmantyú használható. Ez három részből áll:
KÁBELEK 203
105. táblázat
Távolságtartó csillagok méretei*, mm
Érkereszt
Jel metszet, a b
A di e r V — c
mm*
TT 3 -4 /6 4 ..6 10 30 10 4 10
TT 3 -1 0 /1 2 0 10... 120 14 70 7 15 4 6 10
TT 3-1 50 /3 00 150... 300 22 88 20 28 4 13 10
TT 4 - 6 /1 0 6 ... 10 22 50 15 23 4 6 4
TT 4 -1 6 /9 5 1 6..95 27 78 15 23 4 8 4
TT 4 -1 2 0 /3 0 0 120... 300 33 106 20 28 4 12 4
* Lásd a 113. ábrátl
115. á b ra . Távolságtartó csillag 1 1 4 . á b r a . Összekötő karmantyú
106. táblázat
ÖK összekötő karmantyúk méretei*
Tömi tó
l b h zsinór Földelő Bilincs
Jel átmé dugó csavar Fedélcsavar
rője,
mm mm
ÖK 220 220 85 4 FD 14/5 M 8 x 30 M 8x20

ÖK 320 320 110 4 FD 14/5 M 10x4 0 M 8 x 20
ÖK 420 420 135 6 FD 14/5 M 1 0 x4 0 M 8x20
ÖK 520 520 170 6 FD 14/5 M 1 2 x5 0 M 1 0x2 5
ÖK 620 620 260 200 6 FD 14/6,5 M 1 2x5 0 M 10x25
ÖK 720 720 280 220 0 FD 14/6,5 M 1 6 x6 0 M 10x25
ÖK 820 820 300 245 8 FD 14/6,5 M 1 6 x6 0 M 10x25
ÖK 940 940 350 285 8 FD 14/6,5 M 2 0x7 0 M 12x30
ÖK 1200 1200 410 350 8. FD 16/8,5 M 2 0x7 0 M 12x30
ÖK 1400 1400 490 410 10 FD 16/8,5 M 2 0x7 0 M 1 2x3 0
ÖK 1700 1700 336 280 10 FD 16/8,5 M 2 0 x7 0 M 12x30
Megjegyzés ; Tekercselt kötésekhez egy fokozattal nagyobb karmantyút kell használni!

♦Lásd a 114. ábrát!
204 VEZETÉKEK
107. táblázat
ÖK összekötő karmantyúk típusa és az érkeresztmetszetek, mm2
Egyerü
Karmantyú kábel Kéterű kábel Négyerű kábel
jele
1 1 3 1 6 kV
ÖK 220 1...4
ÖK 320 6..10 4 ...6
ÖK 420 16..25 10... 16 4 .6
ÖK 520 35..95 25... 50 6 .1 6 10...15
ÖK 620 120... 240 70...95 25...50 25..50 10... 16
ÖK 720 300..625 120... 150 70... 95 70... 95 25...50
ÖK 820 800... 1000 185... 240 120... 150 120... 150 70... 95
ÖK 940 300... 400 185...240 185... 240 120... 150
ÖK 1200 300... 400 300... 400 185... 240
Háromerű kábel
Karmantyú jele
1 3 6 10 15 25 30 kV
ÖK 320 4...6
ÖK 420 10...16
ÖK 520 25...50 6...16
ÖK 620 70... 95 25..50 6..1 6
ÖK 720 120...150 70... 95 25...50 10... 16
ÖK 820 185... 240 120... 150 70... 95 25... 50
ÖK 940 300...400 185...240 120... 150 70... 95 25... 50
ÖK 1200 300... 400 185...240 120... 150 70... 95
ÖK 1400 300... 400 185... 240 120... 150 95...120 95... 120
ÖK 1700 300... 400 185... 240 95... 120 95...120
alsó és felső részből, valamint fedélből. Ezt a három részt szerelés után az
illesztési helyeken és a kábel ólom köpenyével össze kell forasztani.
Az ÖK típusú karmantyúkban a következő
szorítókat használják:
Fedeles szorító. Egyerü, réz vezetőjű kábelhez, 750 V feszült
ségig, 1 6 . . . 1000 mm* érkeresztmetszetig használható. Anyaga
sárgaréz öntvény.
Bilincses szárító. Többerű, réz vezetőjű kábelek részére,
750 V feszültségre és 4 . . . 400 mm2 érkeresztmetszetre használható.
Anyaga sárgaréz öntvény. A és B alakban készül, amelyekből egy
kötés szükséglete:
kéterű kábelhez 2 db A :
háromerű kábelhez 2 db A + 1 db B ;
négyerü kábelhez 2 db A + 2 db B.
Csószorító. Egy-, vagy többerö, réz vezetőjű kör vagy

szektor szelvényű kábelhez. 16.. .400 mm2 keresztmetszetig és 30kV
feszültségig használható. Anyaga ötvözött vagy ötvözetlen réz
ből húzott eső.
Kétrészes rugós szorító. Réz vezetőjű erek alumínium erekkel
való összekötéséhez, 750 V feszültségig 1 6 ...4 0 0 mm* réz és
2 5 .. .625 mm* alumínium keresztmetszetig használható* Anyaga
115. ábra. Elágazó karmantyú réz és alumínium.
KÁBELEK 205
Elágazó karmantyúk (115. ábra). Elágazó karmantyúk a 108. táblázat

szerinti típusokban és a 109. táblázatba foglalt méretekkel készülnek.
Az elágazó karmantyúk kivitele megegyezik az összekötő karmantyú
kéval. 6 kV-ig rézből készült földelő karmantyú alkalmazandó.
108. táblázat
E K elágazó karmantyúk típusai és az érkeresztmetszetek, mm2
egyerű kéterű háromerű négyerű

Jel
1 kV 1 kV 3 kV 1 kV 3 kV 6 kV 1 kV 6 kV
EK 220 2 .5 .. 4 2,5. .4 2.5.. .4

EK 320 6.. .10 6..1 0 6 . . 10 2.5.. .4 2 .5 .. 4
EK 420 1 6 .. 25 1 6 .. 25 1 6 .. 25 6 .. .10 6.. .10 2.5.. .4
EK 520 35.. .95 35.. . 50 6...16 3 5 .. 50 1 6 .. 25 6..1 0 16.. .25 6 . . 10
EK 620 120.. .240 70.. .95 25.. . 50 70.. . 95 35.. . 50 1 6 .. 25 35.. . 50 1 6 .. 25
EK 720 300.. .625120.. .150 70.. . 951 2 0 .. 150 70.. . 95 35.. .50 70.. . 95 35.. . 50
EK 820 800.. 185..
. 1000 . 240120.. . 150185.. . 240 120.. .150 70.. .95 120.. .150 70.. . 95
EK 940 185.. . 240 185.. . 240120... 150 185.. . 240120... 150
109. táblázat
EK elágazó karmantyúk méretei*, mm
PöldelŐ-
Jel h h e h dugó Kötőcsavar Fedélcsavar
EK 220 220 154 85 FD 14x5 M 8x 3 0 M 8x20

EK 320 320 214 110 FD 14x5 M 10x40 M 8 x 20
EK 420 420 278 135 FD 14x5 M 10x40 M 8x20
EK 520 520 345 170 FD 14x5 M 12x50 M 10x25
EK 620 620 440 130 200 FD 14x6,5 M 12x50 M 10x25
EK 720 720 525 140 220 FD 14x6,5 M 16x60 M 10x25
EK 820 820 565 150 245 FD 14x6,5 M 16x60 M 10x25
EK 840 940 645 175 285 FD 14x6,5 M 20x70 M 12x30
♦Lásd a 115. ábrát l
A töm ítő zsinór, a földelőkengyel és a földelődugó a karmantyúval

együtt szállítandó.
Elágazó 8zorítók a következő típusokban készülnek:
ForraszLóhütelyes elágazó szorító nem átmenő, 16.. .400 mm* keresztmetszetű réz vagy alu
mínium kábelek részére 750 V feszültségig.
Fedeles elágazó szorító sárgaréz öntvényből 1 6 .. .1000 mm* keresztmetszetű réz vezetőjű
kábelhez, átmenő kábelről való leágazás részére.
Bilinrse8 elágazó szorító 750 V feszültségig, kör vagy szektor szelvényű réz vagy alumínium erű
kábel részére. 6. . .400 mm* keresztmetszetig, nem átmenő kábelhez használható. A és B típusban
készül. Egy elágazás szükséglete: háromvezetős kábelhez db 2 A - f 1 db B ; négyvezetős kábel
hez 2 db A + 2 db B.
Körmös elágazó szorító 6 k V feszültségig kör vagy szektor szelvényű, 6 ...2 5 mm* kereszt
metszetű átmenő kábelhez. Sárgarézből készül réz vagy alumínium érhez. Ugyanez készül 3 5 .. .240
mm* réz és alumínium vezető részére is.
Kettős körm<*8 elágazó szorító 750 V feszültségig, réz vagy alumínium erű átmenő kábelek részére
6 . . .400 mm* keresztmetszetig. Bal (A ) és jobb (B ) kivitelben készülnek.
206 VEZETÉKEK
110. tábláza t
K K keresztkarmantyúk típusai és az érkeresztmetszetek, mm2
Jel Egyerű kábel Kéterű kábel Háromerű kábel Négy erű kábel
KK 220 6.. 25 2,5..4 2,5... 4

KK 380 6.. 25 6..16 6..16
KK 480 35.. 95 25... 50 25... 50 6..16
KK 580 120.. 240 70... 95 70..95 25 ..50
KK 680 300.. 625 120... 150 120...150 70 ..95
KK 780 800... 1000 18 5... 140 184... 240 120... 150
i
1
111. táblázat
K K keresztkarmantyük méretei, mm
Bilincs- Fedél
Jel l h Földelődugó csavar csavar
t
KK 220 220 81 FD 14x5 M 8x30 M 8x20

KK 380 380 110 FD 14x5 M 10x40 M 8x20
KK 480 480 135 FD 14x5 M 10x40 M 8x20
KK 580 580 170 FD 14x5 M 12x50 M 10x25
KK 680 680 200 FD 14x6,5 M 12x50 M 10x20
KK 780 780 220 FD 14x6,5 M 16x60 M 10x20
Keresztkarmantyú (116. ábra) 1 kV feszültségre a 110. és 111. tábláza

tokban felsorolt típusban és méretben készül.
A keresztkarmantyük kivitele meg
egyezik az összekötő karmantyú kivi
telével. A keresztkarmantyúkhoz réz
földelőkengyel, és sárgarézből készült
keresztszorító szükséges, nem átmenő,
10... 400 mm2 keresztmetszetű kábelek
hez, 750 V feszültségig.
Végkarmantyúk. A kábelvégeket a
nedvesség elleni ideiglenes védelmid vég-
karmantyúkkal zárják le (117. ábra).
Méreteiket a 112. táblázat tünteti fel.
A belsőtéri kábelvégelzárók jellem
zőit a 113. táblázat foglalja össze. Az
első két oszlopban találjuk azokat az áb
ra- és táblázatszámokat, amelyek a ke
resett típusú végelzáró körvonalrajzát,
méreteit vagy alkalmazási területét tar
talmazzák.
116. á b ra . Keresztkarmantyú
VK végkarmantyúk méretei, mm 112. táblázat
rfi
e : Jel a b c Kötőcsavarok
/
M
•. i 1 i VK 180 180 90 50 M 8x35
H- VK 190 190 100 65 M 10x40
?T Ttyr 1 A v / A A
cj VK 210 210 . 115- - . 80 JxL 1UX
VK 220 220 125 95 M 12x45
VK 235 135 140 100 M 12x45
VK 250 250 150 115 M 12x45
É L i 277. á&ra. Végkarmantyú
F
jp
r~
yy Belsőtéri kábelvégelzárók 113. táblázat
Ábra Fe A kábel érszáma és

szám Táblázatszám Típus szültség legnagyobb érkereszt Érkivezetés Megjegyzés
kV metszete
1 1 1000
118 114, 115, 116 KV 6 többerű 400 Közvetlen, réz és alumínium érhez Csak állva szerelhető!
3
LOV I 3 Szorítás vagy csúcsos, csak réz erű

119 117, 118 (lapos, osztott 6 4 300 kábelekhez
házzal)
KÁBELEK
Csak állva szerelhető!

LOV II 10 Közvetlen, réz és alumínium erű ká
120 119 lapos, osztott 20 3 240 belekhez, szigetelt v. központosító
házzal) sapkás megoldásban
Szorítás, csak réz erű kábelekhez;

LOV III Közvetlen, réz és alumínium erű ká
121 120 (lapos, osztott 1 4 95 belekhez, központosító sapkás v.
házzal) szigetelt kivitelben
6 1 400
LZV 10 Zárósapkás réz vezetőjű kábelhez
122 121 (zárt) 15 3 185 Központosító sapkás, réz és alumínium
20 150 vezetőjű kábelhez
Zárósapkás, csak réz vezetői ű kábel Anyaga bronz; a kábelhez

10 hez forrasztott ólom hüvellyel
123 122 EV 20 1 240 Központosító sapkás, réz és alumínium csatlakozik
80 erű kábelekhez
208 VEZETÉKEK
114. táblázat
KV típusú végelzárók (1 kV)
Érkereszt- Egyerű kivitel

metezet,
mm2 végelzáró fedél porcelán
10 KV 210 FEKV 210 A 22 PKV 8

16 25 KV 210 FEKV 210 A 27 PKV 12
35... 50 KV 210 FEKV 210 A 34 PKV 16
95 KV 210 FEKV 210 A 34 PKV 20
120 KV 250 FEKV 250 A 34 PKV 20
150..185 KV 250 FEKV 250 A 45 PKV 24
240 KV 300 FEKV 300 A 45 PKV 28
300 ..400 KV 300 FEKV 300 A 55 PKV 32
500...625 KV 350 FEKV 350 A 68 PKV 40
800 KV 350 FEKV 350 A 80 PKV 50
1000 KV 400 FEKV 400 A 80 PKV 60
Kéterű kábel
10 KV 210 FEKV 210 B 22 PKV 8

16 KV 210 FEKV 210 B 22 PKV 8
25 KV 250 FEKV 250 B 27 PKV 12
35 KV 250 FEKV 250 B 27 PKV 12
50 KV 250 FEKV 250 B 27 PKV 12
70 KV 250 FEKV 250 B 34 PKV 16
95 KV 350 FEKV 300 B 34 PKV 16
120...150 KV 300 FEKV 300 B 34 PKV 20
185 KV 350 FEKV 350 B 45 PKV 24
240 KV 350 FEKV 350 B 45 PKV 24
300 KV 400 FEKV 400 B 45 PKV 28
400 KV 400 FEKV 400 B 55 PKV 32
Háromerü kábel
10 KV 210 FEKV 210 C 22 PKV 8

16 KV 210 FEKV 210 C 22 PKV 8
25 KV 250 FEKV 250 C 27 PKV 12
35 KV 250 FEKV 250 C 27 PKV 12
50 KV 250 FEKV 250 C 27 PKV 12
70 KV 300 FEKV 300 C 34 PKV 16
90 KV 300 FEKV 300 C 34 PKV 16
120...150 KV 350 FEKV 350 C 34 PKV 20
185 KV 350 FEKV 350 0 45 PKV 24
240 KV 400 FEKV 400 0 45 PKV 24
300 KV 400 FEKV 400 C 45 PKV 28
400 KV 450 FEKV 450 C 55 PKV 32
Négyerű kábel
10 KV 250 FEKV 250 D 10 PKV 8

16 KV 250 FEKV 250 D 22 PKV 8
25..35 KV 300 FEKV 300 D 27 PKV 12
50 KV 300 FEKV 300 D 27 PKV 12
70 ..95 KV 300 FEKV 300 D 34 PKV 16
120 .150 KV 350 FEKV 350 D 34 PKV 20
Megjegyzés : A jelekben az A betű az egyerű, B betű a kéterfi, C betű a háromerű és

D betű a négyerű kivitelt jelenti. A betűjel után következő szám a
porcelán bevezető furatának átmérőjét jelzi.
KÁBELEK 209
115. táblázat
Háromerű KV típusú végelzárók (3 és 6 kV)
Érkereszt 3 kV 6 kV
metszet,
mm* végelzáró fedél porcelán végelzáró fedél porcelán
10 KV 250 FEKV 250 C 22 PKV 8 KV 250 FEKV 250 0 27 PKV 12

16 KV 250 FEKV 250 C 27 PKV 12 KV 250 FEKV 250 C 27 PKV 12
116. táblázat
KV típusú végelzáró méretei*, mm
Bilincs
Jel h d 1 e 9 / k csavar
KV 210 210 114 90 65 70 60 M 10x35

KV 250 250 134 115 75 80 70 M 10x40
KV 300 300 160 140 90 98 80 M 12 x 50
KV 350 350 180 155 100 113 100 M 12x50
KV 400 400 196 180 112 130 100 M 16 x 60
KV 450 450 220 200 125 140 120 M 20x70
117. táblázat
LOV típusú lapos végelzáró
Érkeresztmetszet,
mm* 1 kV 3 kV 6 kV
3x 4 LOV 1 -1 3 5
3 x 6 ...3 x 1 6 LOV 1 -2 1 0 LOV 1 -2 8 5 LOV 1 -3 2 0
3x25 ...3 x 5 0 LOV 1 -2 8 5 LOV 1 -3 2 0 LOV 1 -3 7 0
8x70 ...3 x 9 5 LOV 1 -3 2 0 LOV 1 -3 7 0 LOV 1 -4 1 0
3x120...3x150 LOV 1 -3 7 0 LOV 1 -4 1 0 LOV 1 -4 4 0
3x185...3x240 LOV 1 -4 1 0 LOV 1 -4 4 0
3x300 LOV 1 -4 4 0
4x 4 LOV 1 -1 5 0
4 x 6 ...4 x 1 6 LOV 1 -2 4 5
4 x 2 5 ...4 x 5 0 LOV 1 -3 0 5
4 x 7 0 ...4 x 9 5 LOV I - 340
4x120...4x150 LOV 1 -4 4 0

210 VEZETÉKEK
118. táblázat
LOV I típusú kábelvégelzáró méretei*, mm
Jel a b c é / 9 k l m
LOV 1-135/3 125 134 34 75 31 60 80... 142 50

LOV 1-210/3 200 210 42 90 46 85 115 90... 142 75
LOV 1-285/3 260 285 48 115 48 125 145 80... 145 110
LOV 1-320/3 295 320 55 140 65 155 170 90... 152 110
LOV 1-370/3 335 370 70 155 82 216 134 90... 152 135
LOV 1 -410/3 375 410 82 180 85 255 166 100... 162 140
LOV 1-440/3 395 435 82 180 85 285 166 110 .172 155
LOV 1 -1 5 0 /4 160 150 34 75 36 80 80 80 65
LOV 1-245/4 240 245 50 115 54 150 110 80 70
LOV I - 305/4 310 305 75 140 65 200 130 85 75
LOV 1-340/4 350 340 75 140 70 220 140 90 80
LOV 1 -4 4 0 /4 425 445 80 155 85 300 170 100 110
♦Lásd a 119. ábrát 1
118. ábra. Kúpos végelzáró 119. ábra. Belsőtéri, lapos végelzáró osztott házzal,
LOV I típus
119. táblázat
LOV II típusú kábelvégelzáró méretei*, mm
Jel kV a b c / 9i m Szigetelő
i 1
I i
LOV I I - 320 10 450 420 100 125 320 200 i 245 1 210 PLOV I I - 10
LOV 11-480 20 540 480 100 160 360 200 j 285 250 PLOV 11-20

JÍÁBELEK 211
120. táblázat
LOV in típusú kábelvégelzáró méretei, mm
Keresztmetszet,
Jel mm8 a 6 c / 9 h
. LOV I I I - 250 4 x 6. .4x16 274 260 60 65 48 220

LOV I I I - 300 4 x 2 5 ...4 x 5 0 286 300 70 75 80 245
LOV I I I - 325 4 x 7 0 ..4 x 9 5 337 325 75 80 80 285
120. ábra. Belsőtéri, lapos végelzáró, osztott 121. ábra. Belsőtéri, lapos végelzáró, osztott
házzal, LOY I I típus házzal, LOV II I típus
122. ábra. Belsőtéri, lapos, zárt végelzáró LZV típus
14*
212 VEZETÉKEK.
121. táblázat
LZV kábelvégelzáró méretei*, mm
Keresztmetszet,
Jel kV mm2 a b 9 e / P m
1 203 210
LZV 240 150 240 330 110 85 125 150 90
3 238 240
1 238 250
185...400
3 273 27Ö
LZV 280 280 360 120 90 135 185 90
6
150 299 280
10*
6
LZV 330 185...300 330 314 400 132 105 150 215 95 300
~TÖ
6
400 334 330
10
LZV 390 390 455 146 115 170 260 95
15 185
373
350
336
20 150

122. táblázat
EV típusú kábelvégelzáró méretei*, mm
Kereszt-
Jel kV metszet, a b c / e l j
mm2
EV 200 10 10... 240 160 200 110 80 50 88..132 136

EV 235 20 25... 240 180 235 120 90 50 88..132 196
EV 325 30 50... 240 230 325 125 115 65 105...132 290
Elágazó tartóöntvény (124. ábra). Ott használják, ahol háromerű kábel

egyerű kábelekre bontandó. Alkalmazható 6, 10, 15, 20 és 30 kV feszültségen.
Adatait a 123., méreteit a 124. táblázat tartalmazza.
Belsőtéri ólom végelzáró (125. ábra). Sajtolással készült ólom hüvely.
Az ovális keresztmetszetű szárhüvelyeket szereléskor alakítják az érkereszt
metszethez. 1, 3, 6 és 10 kV feszültségre készül. Alkalmas két-, három- és
négy erű réz vagy alumínium kábelhez. Minden helyzetben szerelhető.
Alkalmazását és méreteit a 125. táblázat tünteti fel. Az ólom hüvelyt felte
kercselt lakkszalaggal tömítik, ezért általában tekercselt végelzárónak nevezik.
Ha a várható zárlati áram kisebb 25 kA-nél, a kábelereket nem szükséges
az ólom végelzárók hüvelyén kívül rögzíteni. 25.. .50 kA zárlati áram között
merevítő léc, 50 kA felett pedig merevítő ív (126. ábra) szükséges. A merevítő
léc 5 0 0 ... 700 mm hosszú, 60 X 15 mm szabványméretű bakelit léc. A mere-
KÁBELEK 213
123. ábra. Belsőtéri, egyerű végelzáró,

EV típus
125. ábra. Belsőtéri ólom végelzáró (teker

cselt végelzáró)
A beépítési hossz max. 670 mm
124. ábra. Elágazó tartóöntvény
126. ábra. Merevítő ív

214 VEZETÉKEK
123. táblázat
ET tartóöntvény adatai
Érkeresztmetszet, mm2
Jel
6 kV 10 kV 15 kV 20 kV 30 kV
ET 200 3 x 50
ET 250 3x150 3x5 0
ET 300 3x240 3x150 3x95 3 x 95
ET 416 3x240 3x150 3x150
ET 445 3x240 3x240 3x150
124. táblázat
ET tartóöntvény méretei*, mm
!
Jel «1 a2 b c e f 9 m
i
ET 200 160 160 200 45 140 40 130 50
ET 250 180 180 250 60 155 50 145 55
ET 300 200 200 300 65 180 60 180 65
ET 415 300 290 415 85 200 75 260 95
ET 445 300 290 445 80 220 70 270 95
125. táblázat
OV típusú ólom végelzáró méretei*, mm
Érkeresztmetszet, mm2 ;
Jel l a d
1 kV 3 kV 6 kV 10 kV
f
i
OV 2 -1 4 0 25...35 10... 16 140 80 31
OV 2 -1 5 5 50... 70 25...70 155 90 42
OV 2 -1 8 0 95... 120 95... 120 180 110 50
OV 2 -2 0 5 150 ..185 150 205 130 54
OV 2 -2 2 0 240 185... 240 220 140 85
OV 2 -2 3 5 300 300 • 235' 150 65
OV 3 -1 4 0 10... 35 10... 25 10...16 140 80 38
OV 3 - 155 50... 70 35...50 25... 35 25 155 90 48
OV 3 -1 8 0 95 .120 70... 95 50... 70 35... 50 180 110 54
OV 3—205 150 .185 120... 150 95...120 70... 95 205 130 68
OV 3 -2 2 0 240 185... 240 150...185 120... 185 220 140 73
OV 3 -2 3 5 300 300 240 240 235 150 87
OV 4 -1 3 0 10...16 130 80 38
OV 4 -1 4 5 16... 35 10 ..25 10...16 145 90 46
OV 4 -1 7 0 50... 70 35... 50 25...35 25 170 110 54
OV 4 -1 9 0 95...120 70...95 50... 70 35... 50 190 130 65
OV 4 -1 9 5 150 120 95 70 195 130 68
OV 4 -2 1 5 185 150 120 95 215 150 80
OV 4 -2 2 0 240 185... 240 150 120 220 150 80
OV 4 -2 3 5 300 240 185 150 235 160 96
OV 4 -2 5 0 400 300 240 185 250 170 110

KÁBELEK 215
vitó ív acélból készül, amelyre a kábelereket 60 X 50 mm méretű kétrészes,

paraffinban főzött, gőzölt bükkfa szorítógyűrűvel kell felerősíteni.
A szorítógyűrűk furatának méreteit a 126. táblázat tartalmazza.
A szorítógyűrűket acélból vagy horganymentes bronzból készült ken
gyellel erősítik fel.
126. táblázat
Bükkfa szorítógyürűk furata, mm

(OV végelzárókhoz)
Vezető 1 3 6 10 15 20 25 30
kereszt-
metszet,
mm8 kV
•10... 16 13 15 16 17 i
25... 35 19 19 22 22 24 26 28 30
50... 70 21 21 26 28 ! 30 30 30 32
95...120 25 27 30 30 30 32 32 34
150... 185 31 32 34 34 34 36 38 42
240 34 34 41 48
300 38 38
400 42
127. ábra. Sarok-végelzáró
Belsőtéri sarok-kábelvégelzáró (127. ábra) 6'és 10 kV-ra készül háromerű

kábelhez, 240 mm2 ér keresztmetszetig. Csak fekve szerelhető ! Méreteit a 127.
táblázat adja meg.
Szabadtéri, gomba alakú kábelvégelzáró (128. ábra). 1 és 3 kV feszültségre
készül, mégpedig 1 kV-ig két-, három- és négyerű kábel részére 2x 2 4 0 ,
3 x 2 4 0 és 4 x 1 5 0 mm2 keresztmetszetig, 3 kV-ig 2 x 1 5 0 és 3 x 1 5 0 mm2
keresztmetszetig. Réz kábelhez szorítás vagy érkivezetéses, alumínium
kábelhez csak érkivezetéses szerkezet alkalmazható. Méreteit a 128. táblázat
tünteti fel.
Szabadtéri, lapos kábelvégelzáró ernyős kivezetéssel (129. ábra) 6, 10, 15
és 20 kV-os háromerű ^kábelek részére készül, 150 mm2 érkeresztmetszetig.
Csak állva szerelhető. Ólom kábelnél bilincses bevezetőn kívül még forrasztós
bevezető is alkalmazandó. Méretek a 129. táblázatban találhatók.
Szabadtéri kábelvégelzáró lámpaoszlopokhoz (130. ábra). 1 kV feszültségig
három- és négyem réz, valamint alumínium kábelek részére készül, 3 x 4 ,
127. táblázat
SV típusú kábelvégelzáró méretei, mm
Kereszt-
Jel kV metszet, a t>i c / m l 9
mm8
SV 1 6 240 345 50 440 110 90 90 180 360

SV 2 10 240 440 50 520 140 130 120 235 460
216 VEZETÉKEK
3 x 6 és 4 X 10 mm2 keresztmetszetekre. Csapos kivezetője van, amelyhez

alumínium erű kábel esetében rugós alátét szükséges. Méreteit a 130. táblázat
tünteti fel.
128. táblázat
SzGV típusú kábelvégelzárók méretei*, mm
Beépítési kombinációk (keresztmetszet mm'-ben)

Jel a b C /
1 kV 3 kV
SzGV 2 -2 2 7 2 x 6 ...2 x 1 6 227 140 70 120

SzGV 2 -2 7 3 2x2 5 ...2 x 5 0 2 x 6 ...2 x 1 6 273 165 75 135
SzGV 2 -3 0 0 2 x 7 0 ...2x95 2x25 ...2X 50 300 205 90 160
SzGV 2 -3 3 6 2x120...2x150 2x70 ...2 x 9 5 336 240 105 190
SzGV 2 -4 2 8 2x185...2x240 2 x 120... 2 x 150 428 300 135 250
SzGV 3 /4 -1 5 0 3x4 150 100 50 100
SzGV 3/4-228 3 x 6 ...3 x 1 6 4x4 228 132 70 155
SzGV 3/4-2 6 2 3x2 5 ...3 x 5 0 4 x 6 ...4 x 1 6 3 x 6 ...3 x 1 6 262 150 80 155
SzGV 3 /4 -2 88 3x7 0 ...3 x 9 5 4x25 ...4 x 5 0 3x25 ...3 x 5 0 288 180 95 185
SzGV 3 /4 -3 25 3 x 1 2 0 .3 x 1 5 0 4 x 70 ...4 x 95 3x70 ...3 x 9 5 325 210 105 220
SzGV 3 /4 -4 25 3x185...3x240 4x120. ..4x150 3x120...3x150 425 270 145 280
129. táblázat
SzLV típusú kábelvégelzárók méretei*, min
Keresztmetszet,
Jel kV mm2 a b c h 9 m
SzLV 295 6 3 x 6 0 ..3 x 1 5 0 510 520 90 100 180 255

SzLV 410 10 3 x 1 0 .3 x 1 5 0 610 356 100 114 200 305
SzLV 492 15... 20 3 x 5 0 ..3 x 1 5 0 730 410 122 134 200 365
130. táblázat
SzTV típusú kábelvégelzárók méretei*, mm
Kereszt
Jel metszet, a b c / k 9
mm2
SzTV 124 3x4 150 124 24 94 72 56

SzTV 135 3x10 150 135 25 104 72 56
SzTV 152 3x10 160 152 29 113 76 58

KÁBELEK 217
A kábelszerelvények belső terének kitöltésére kiöntőanyagot használunk.

Ennek az a rendeltetése, hogy a kábelt tengely irány ban tömítse, és a ned-
vességnek mind a kábelbe, mind a
szerelvénybe hatolását megakadályoz
za, s ezáltal elejét vegye a szigetelési
érték csökkenésének és a korróziónak.
Ötféle szabványos kiöntőanyag van,
ezek a következők:
A jelű; erősáramú és hírközlő föld alatti
kábelszerelvényekhez.
B jelű: erősáramú és hírközlő föld feletti
kábelszerelvényekhez.
C jelű; mind föld alatt, mind föld felett
elhelyezett hírközlő kábelszerelvényekhez.
128. ábra. Szabadtéri végelzáró, SzGV típu 3 2 29. ábra. Szabadtéri lapos végelzáró, SzLV típus
D jelű: nem impregnált papír-, vagy textilszigetelésű gyengeáramú kábelekhez. (Ezzel kell
leönteni az esetleg felbontott kábelvéget, hogy a nem impregnált kábelvég ne vegyen fel nedves
séget).
E jelű; 10 kV és ennél nagyobb feszültségű, a kábel ólom köpenyével összeforrasztott kábel-
szerelvények kiöntéséhez.
Az erősáramú szerelvényekhez a következő kiöntőanyagok használ

hatók:
A B E
Összekötő karmantyú (Ö K ); Belsőtéri végelzárók Kábelvégelzárók
Elágazó karmantyú (E K ); (K V, LOV, I,. II és III.); (LZV forrasztós beveze
Keresztkarmantyú (K K ): LZV bilinrses bevezető tővel, EV, OV, SzLV,
Végkarmantyú (V K ); esetében, ED föld fek tt, SzTV).
Elágazó tartóöntvény SV, SzGV, SzCsV, SzLV
(E D ) föld alatt; bilinrses vezetőnél SzTV;
Szabadtéri végelzáró Kábelszekrények (HSz,
SzLV és SzEV); HHSz, KFSz, KTSz).
Elosztószekrény
(KESz 4 és 6).
218 VEZETÉKEK
A kiöntőanyag feldolgozási hőmérséklete:

A 150 C° D 120 C°
B 190 C° E 110 C°
C 135 C°
Készülnek műgyanta kábelszerelvények is. A megfelelően előkészített
kábelvéget PVC öntőmintába helyezik, azután öntő gyantával az öntő-
mintát kiöntik.
1 kg öntőgyanta összetétele 450 g M-29 poliészter műgyanta, 50 g
Kiről monomer, 7,5 g HCP (ciklohexanon hidro-peroxid), 500 g 0000
jelű kvarcliszt és 5 cm 3 kobalt-naftenát oldat.
130. ábra. Szabadtéri végelzáró, SzTV típus
Az öntőminták 0,3.. .0,4 mm vastag PVC lemezből készülnek. Ha belül

ről paraffin olajjal vagy méhviasszal lekenjük, akkor kiöntés után a m eg
dermedt kiöntőgyantáról könnyen levehető és újra használható.
Végelzáró kétféle van: legyező alakú (LV) és körszelvényű kúpforma
(KV). Egyenes összekötő egyféle van, a K típus. Mind a végelzáró, mind
az összekötő mindegyik kábelmérethez elkészíthető. 1 kV feszültségszintre
poliészter műgyanta használatos, 6 kV és annál nagyobb feszültségszinten
epoxigyantát használnak, azonban ez utóbbi még eléggé költséges.
D ) Kábelek fektetése
A kábelek méretezése és a kábeltervek elkészítése után kiválasztjuk
a kábeltípust. A kiválasztás irányelvei a következők:
10 kV feszültségig övszigetelésű kábelt használunk;
KÁBELEK 219
131. ábra. Kábelcsatornák
1 0 .. .30 kV-ra H (Höchstädter-) kábel ajánlatos;

3 0 .. .35 kV-ra ólom köpenyes E kábel célszerű.
A kábelterv elkészítése és a típus kiválasztása után ki kell tűzni a fekte
tési nyomvonalat. A gazdaságosság és célszerűség szem előtt tartásával
kitűzzük a legrövidebb útvonalat. A fektetési mélység ott, ahol nincsen
járműforgalom, általában 70 cm, 35 cm széles árkot kell ásni kötött talajban
függőleges falakkal; laza talajban az árok keresztmetszete trapéz alakú
legyen. Mélyebb árkot beomlás ellen dúcolással kell biztosítani I., II. és III.
osztályú talajban 1,2 m, a IV., V. és V I. osztályú talajban 1,5 m mélységtől.
Több kábel fektetése esetében az árok olyan széles legyen, hogy a kábelek
közötti távolság a hűlés biztosítása céljából lehetőleg 40, de legalább 7 cm
legyen.
Ha feltételezhető, hogy a talaj agresszivitása a normálisnál nagyobb
(pl. ipartelepeken), akkor az agresszivitás mértékének megállapítására talaj-
vizsgálatot kell végeztetni. Ha az agresszivitás gyenge vagy normális,
akkor az egyszerű B jelű, korróziógátló burkolatú kábel használható.
Salakos vagy fokozottan agresszív talajban B fokozott védelemmel jelű
kábel használandó. Erősen fertőzött talajban mintegy 1 x 1 m szelvényű
árkot kell ásni, ebben kb. 20 ... 25 cm vastagságú vályúszerű ágyazást készí
tünk nem fertőzött földből, 10 cm-es rétegekben döngölve.
Ebbe az ágyazásba fektetjük homokágyazással a kábelt, és az árkot
feltöltjük nem fertőzött földdel. Ha ez az eljárás sem látszik célravezetőnek,
akkor a kábel mellett kétoldalt élére állított téglasort helyezünk el, és az így
keletkező vályút kiöntjük bitumennel úgy, hogy a bitumen réteg teljesen
körülvegye a kábelt.
131. táblázat
Kábelcsatornák tájékoztató méretei, mm
Elrendezés
131a ábra 1316 ábra 131c ábra
Kábelek d h Kábelek a h Kábelek a h

száma száma száma
2 200 200 6 450 450 8 600 400

4 400 200 10 550 650 12 700 550
6 600 200 14 650 850 16 750 700
18 700 1050 20 800 850
220 VEZETÉKEK
D
132. ábra. Kábelfüggesztő szerkezetek
Ha a kábelek fokozott védelme szükséges, vagy pedig lehetővé akarjuk

tenni a kábelcserét az útburkolat felbontása nélkül, a kábelt csőbe kell
húzni, ill. fektetni. A cső lehet egy- vagy kétrészes beton cső, amelynek
belvilága legalább 40 mm-rel nagyobb legyen a kábel átmérőjénél. Létesít
mények (út, vasút, csa
132. táblázat
torna, csővezetékek, hír
közlő kábelek stb.) ke
Függőlegesen vezetett ká belek legnagyobb hossza, m resztezését lehetőleg ke
rülni kell. Úttestet min
Megenge den esetben a tengelyre
u dett
Kivitel szintkü merőleges irányban kell
kV
lönbség, keresztezni, mégpedig cső
m be húzott kábellel. Ebben
az esetben a fektetési
1... 3 Kettős acélszalagpáncéllal 25 mélység 1,2 m.
Huzalpáncéllal 100
6...10 Kettős acélszalagpáncéllal 15
Épületen belül vagy
Huzalpáncéllal 100 ott, ahol nagyszámú ká
10... 30 Kettős acélszalagpáncéllal 12 belt kell lefektetni, cél
Huzalpáncéllal 25
30... 35 Kettős acélszalagpáncéllal 5
szerű kábelcsatornát épí
Huzalpáncéllal 25 teni. A csatorna (131.
ábra) tájékoztató mére
teit a 131. táblázat tartal
133. táblázat
mazza.
Ha a kábelcsatorná
Felfüggesztő szerkezetek méretei, mm nak nincsen levehető fed-
lapja, akkor 15 m-enként
Kábel Szalag- Súly, kiemelhető fedlapú aknát
átmérő,
mm hossz szélesség
kp kell készíteni. Abban az
esetben, ha a kábeleket
20 95 20 0,021
nem a csatorna fenekére
40 155 40 0,026 fektetjük, polcokat kell
60 220 60 0,031 készíteni, vagy a kábele
80 280 80 0,036
ket bilincsekkel kell az
oldalfalakra erősített szer
kezetre rögzíteni. A bilin
csek szélessége a kábelátmérővel egyenlő, de legalább 40 mm legyen. Lapos
idomacélból készült horgok használatát kerülni kell. A felfüggesztési távol
ságot úgy kell megválasztani, hogy a kábel a saját súlyától ne hajoljon be,
de a távolság legfeljebb 1 m legyen. Épületek falán a kábelek ugyanúgy
vezethetők, mint a csatorna oldalán. Az ily módon elhelyezett kábelek
egymástól való távolsága a kábelátmérővel egyenlő, de legalább 2,5 cm
legyen. Ha polcokat szerelünk, akkor azok távolsága egymástól: karmantyú
magasság + 5 cm, de legalább 20 cm legyen.
KÁBELEK 221
A függőlegesen vezethető legnagyobb kábelhosszakat a 132. táblázat

mutatja. A bilincseket legalább 2 m-enként kell elhelyezni és azok szélessége
a kábelátmérő másfélszerese, de legalább 6 cm legyen.
A légkábelként szerelt kábelt a tartószerkezetre erősített sodrony-
kötélen kell vezetni. A felfüggesztési távolság 0,4 ..0,7 m. A szabvány által
ajánlott felfüggesztő szer
kezetet a 132. ábra, mére
134. táblázat
teit a 133. táblázat tün Fogószerkezelek méretei*, mm
teti fel. Önhordó kábelhez
a tartó- és végoszlopokon Súly, Súly,
fogószerkezetet alkalma a b c kp a b c kp
zunk (133. ábra), ennek i
méreteit pedig a 134. 150 55 20 2 200 55 85 3
táblázat tartalmazza. 180 75 30 3,5 250 65 105 6
Keresztezések. Víziút 200 80 40 6 270 70 115 9
keresztezésére a 194. olda
lon ismertetett folyami ♦Lásd a 133. ábrát!
kábel használható.
A kábelt a partokon
aknában elhelyezett fogó
szerkezettel kell elmozdu
lás ellen biztosítani. Cél
szerű a mederben 0,2 .0,5
m mély árkot készíteni
a kábel részére. H ajóz
ható vizeken a partokon a
kábelbefogástól számított
50 m-re mindkét irány
ban, éjjel megvilágított,
horgonyzást tiltó táblát
kell elhelyezni. Ha lehet
séges, a kábelt inkább
hídon kell átvezetni. Ha
a hídon a kábelt zárt
csatornában helyezzük el,
akkor 15 ... 20 m-enként a
behúzás megkönnyítésére aknát kell készíteni. Hanincsen zárt csatorna, akkor
a kábelt zorés vas vályúba célszerű fektetni. Ez esetben figyelembe kell venni,
hogy a vasnak és a kábel ólomköpenyének különböző hőtágulási együtthatója
következtében a melegedés és hűlés miatt a kábel „vándorolni” kezd a part
felé. A vándorlás hatását úgy küszöböljük ki, hogy a partokon aknákat
készítünk, és a kábelt a hídon hullámosán helyezzük el. A kábelt időnként
vissza kell húzni az aknából.
A fektetési nyomvonal kitűzésekor még az alábbiakat kell figyelembe
venni:
Erősáramú kábel keresztezését lehetőleg kerülni kell, ha ez nem lehet
séges, akkor a két kábel közötti függőleges távolság legalább 50 cm legyen.
A nagyobb feszültségű kábel feküdjön lehetőleg alul, ha azonban az egyik
kábel egyenáramú, akkor azt kell felül vezetni. A kábelek közé, a kereszte
zéstől számított 50 ... 50 cm hosszban téglasort kell rakni vagy beton csövet
elhelyezni. Hírközlő kábel keresztezésekor az erősáramú kábelt 1 m hossz-
222 VEZETÉKEK
Kábeldobok
A dob jele 80 100 110 120
Fadobok
Peremátmérő, mm 800 1000 1100 1200
Magátmérő, mm 400 500 550 600
Belső szélesség, mm 400 500 550 610
önsúly, kp 30 55 65 95
A dobra tekercselhető legnagyobb kábelát-
mérő, mm 20 25 27,5 30
A dobra férő hossz ólomból, m 240 350 — 400
Hullámos acéllemezdobok
Peremátmérő, mm 800 1000 1200 1500
Magátmérő, mm 400 500 600 750
önsúly, kp 32 48,4 105 160
Dobra tekercselhető legnagyobb átmérő, mm
ólomkábel 20 25 30 37
alukábel 25
A dobra férő hossz, mm
ólomkábelből 240 350 400 500
alukábelből 500
Könny ített kivitel :
Magátmérő, mm 500 600 750 1200
önsúly, kp — 71 _ 172
ólomkábel dobra tekercselhető átmérője, mm 25 30 37 60
Dobra tekercselhető kábelhossz, m 376 465 546 220
ban beton esőbe kell fektetni. A két kábel közötti távolság legalább 30... 50 cm
legyen. Ha a hírközlő kábel tömbcsatornában fekszik, akkor az erősáramú
kábelt nem kell csőbe fektetni, de a tömbcsatornától való távolsága leg
alább 20 cm legyen. Ha az erősáramú és hírközlő kábel nem keresztezi
egymást, akkor az erősáramú kábelt ott, ahol a megközelítés távolsága
kisebb, mint 1 m, csőbe kell húzni.
Vasút, ill. villamos vasút keresztezésével kapcsolatban az alábbiakat
kell szem előtt tartani:
A vágányokat keresztező kábelt úgy kell csőbe helyezni, hogy a kábel a pályatest felbontása
nélkül cserélhető legyen. A cső vagy kábelcsatorna legfelső pontja legalább 1 m mélységre kerüljön
a talpfa felső síkjától számítva. A kábelek és a vasúti műtárgyak közötti legkisebb távolság 80 cm.
Ez a távolság adott esetben 25 cm-re csökkenthető. A pályatesten elhelyezett, de azt nem keresztező
kábel fektetési mélysége legalább 50 cm és a vágányok tengelyvonalától való legkisebb távolsága
2 m. A kábel a kavicságyon kívül feküdjön. Ipar-, gazdasági és bányavasutak keresztezésére az ille
tékes hatóságok könnyítéseket engedélyezhetnek.
Egyéb vezetékek (csatorna, különféle csővezetékek, melegvíz, gőz stb.)
keresztezése, ill. megközelítése:
Az erősáramú kábelek legkisebb vízszintes távolsága a csatornától, hidegvíz-, olaj-, gázvezeték
től 1 m. Keresztezésben a kábeleket legalább 1 m hosszban csövezéssel, csatornába helyezéssel
védjük. Melegvíz- vagy gőzvezeték megközelítése, ill. keresztezése helyén meg kell állapítani azt a
legkisebb távolságot, ahol a melegvíz- vagy gőzvezeték környezetében a kábelfektetési mélységben
a talajhőmérséklet nem haladja meg a 25 C°-ot. Erősáramú kábelt csak ezen a távolságon kívül
szabad fektetni. Ha ez nem lehetséges, akkor védőintézkedésekre van szükség.
Melegvízvezeték keresztezésénél a csővezetéket 2 m hosszban hőszigetelt beton csőbe vagy
csatornába kell helyezni, és gondoskodni kell a szigetelő burkolat természetes szellőzéséről. A kábelt
a keresztezés helyén 2 m hosszban, kiemelhető fedelű csatornába kell fektetni. A melegvízcsatorna
KÁBELEK 223
135. táblázat
jellemző adatai
130 150 160 180 200 220 250
1300 1500 1600 1800 2000 2200 2500

650 750 800 1100 1300 1350 1500
660 760 800 900 900 900 1000
110 185 200 270 120 520 650
32,5 37,5 40 60 65 72,5

— 500 — 220 250 250 280
1800 2000 2200 2500 _ _
1200 1300 1450 1600 — — —
900 900 900 1000 — — —
217 310 554 685 — — —
60 65 72 80 _ _ _ _
35 40 45 50 — — —
220 250 250 280 _ _

500 600 500 600 — — —
1300 1450 _ _ _
900 900 — — — — —
65 72 _ — _ _ _
262 256 —
felső és a kábelcsatorna alsó síkja között a távolság lehetőleg 1 m, de legalább 0,5 m legyen. A meleg
vízvezeték kábellel való megközelítésénél — tengelytől tengelyig mérve — a legkisebb távolság 80 cm
lehet. H a ez a távolság 1 . . .5 m között van, akkor a melegvízvezetéket kiemelhető fedelű és hő
szigetelt csatornába kell helyezni. Ha a megközelítés 0 ,8 .. .1 m, akkor a kábelt homokkal töltött
betoncsatornába kell fektetni.
Gőzvezeték keresztezésénél a gőzvezetéket 3 m hosszá hőszigetelt és szellőzött csatornába kell
helyezni, a kábelt pedig ugyancsak 3 m hosszú homokkal töltött csatornába kell fektetni. A kábel-
csatorna alsó és a gőzvezetékcsatorna felső szintje között a távolság 1, de legalább 0,5 m legyen. A két
csatorna közötti teret 2 m hosszban hőszigetelő anyaggal kell kitölteni.
Gőzvezeték és kábel között a megközelítés legkisebb távolsága 1 m. H a a távolság kisebb
10 m-nél, akkor a csővezeték kiemelhető fedéllel és hőszigeteléssel ellátott csatornába helyezhető, ha
a megközelítés távolsága 1 . . .2 m, akkor a kábelt homokkal töltött csatornába kell fektetni.
A kábelek épületbe való bevezetési helyén a legfontosabb a víz elleni szige

telés. A szabványok által javasolt módokat a 134. ábra szemlélteti.
Városokban és városias településeken a következő sorrendet ajánlatos
betartani :
A kábelek részére az épületek falától számított 1 .. .2 m-es sávot fenn kell tartani. A többi köz-
használatú berendezést (hírközlő kábel, csatorna, víz, gáz stb.) ezen a sávon túl kell telepíteni. Az
épülethez legközelebb (0,3. . .0.8 m) kerülnek a kisfeszültségű kábelek, azután következnek a jelző,
mérő, üzemi távbeszélő kábelek, majd téglával elválasztva a nagyfeszültségű, végül az egyenáramú
kábelek.
A kábelek szállítása. A kábeleket kábeldobon szállítják a fektetés szín

helyére. Nagy keresztmetszetű kábeleket 15 m-ig, kis keresztmetszetű
kábeleket (max 4 x 1 6 mm2) 30 m-ig dob nélkül is lehet szállítani.
A kábeldobok az MSZ 4825 szerint készülnek a 135. táblázatban feltün
tetett fő méretek és adatok szerint.
224 VEZETÉKEK
A dobra feltekercselt kábel átmérője ne legyen nagyobb, mint a dob

magátmérőjének 1/ 20-a, csupasz sodrony, vagy huzal esetében pedig V16-a.
A dob hasznos térfogatán (kábel F k; sodrony F s) azt a dm 3-ben kifejezett
térfogatot értjük, amelyen az adott hosszúságú kábel vagy sodrony elfér.
Az egyes dobra feltekercselhető kábel vagy sodrony hossza:
1000Fk 1000FS
L = — W ~ l’ lL i =
ahol K a kábel, S a sodrony átmérője mm-ben.

A kábel és a dob együttes súlyára a 136. táblázat közöl tájékoz
tató adatokat.
0,05 m Példa. Milyen dob szükséges 250 fm

1 kV-os, 3 x 7 0 mm2 méretű ólom
kábel szállításához? A kábel átmérője
Védő , 39 mm, a szükséges magátmérő tehát
téglafal 39 X 2 0 = 7 8 0 mm. Ennek felel meg a 135.
táblázat szerint a 160 jelű dob. A kábel
súlya 4,9 kp/fm, az összes súly tehát
250 • 4,9 = 1225 kp.
136. táblázat
Bitumenkitt Két rétegei ragasztott szigetelés
Kábelek és dobok
a) együttes súlya, kp
A kábel
külső átmérője, Súly
Hegesztett bordók mm
25-ig 1200
30 1800
40 2700
Leemelhető, szigete 60 4000
lést leszorító lemez 70 4500
90 5000
Négyrétegű, ragasztottbitumenes szigetelés
A kábel befogadásához szükséges térfogat:

134. ábra. K ábelek bevezetése épületbe
250 • 392
Kk = 1000
= 380 dm8.
A 160 jelű dob hasznos térfogata a táblázat szerint 905 dm3, tehát a választott típus ebből
a szempontból is megfelel.
A dobot lehetőleg daruval vagy más alkalmas emelőszerkezettel emelik.

A dobot a járműről ledobni tilos! A dobokat nem szabad csupasz földön állni
hagyni, hanem a peremtárcsák alá téglát, telített deszkadarabot stb. kell
helyezni. A gördítéssel való mozgatáskor ügyelni kell arra, hogy a kábel
kődaraboktól vagy más akadályoktól meg ne sérüljön. Ha a talaj nem eléggé
teherbíró, akkor a gördítéshez a peremtárcsák alá pallókat kell helyezni.
Gördítéskor a dob forgásiránya egyezzék a kábel felcsévélési irányával.
KÁBELEK 225
Irányváltoztatáskor az ütközőfát nem szabad a dobcsavar elé tenni, hanem

a tengelynek kell támasztani.
A dobot lehetőleg különleges dobszállító kocsival (pótkocsival) kell
szállítani. Más jármű használata esetén különös gondot kell fordítani a dob
járműn való rögzítésére. A le- és felrakáshoz gondoskodni kell elegendő
munkaerőről, és ha darunk nincsen, akkor a lerakáshoz rámpát kell készíteni
(135. ábra). A fektetéshez szükséges anyagokat (homok, tégla stb.) a gazda
ságosság és a helyes munkaszervezés figyelembevételével kell a fektetési
nyomvonal mentén elhelyezni.
Fektetés. A kábel általában kétféle módon fektethető. Az egyik eljárás
szerint a kábelt a megfelelő módon feltámasztott dobról lassan lecsévéljük
és a rendelkezésre álló munkaerővel továbbítjuk. Ez végezhető oly módon,
hogy a munkások a kábelt
vállra véve, az árok men
tén vagy az árokban ha
ladnak. Ha elegendő szá
mú görgőnk van, akkor
ezeket elhelyezzük az árok
ban, és a kábelt a görgő
kön húzzuk. A másik mód
szerint a dobszállító kocsi
val az árok mentén halad
va csévéljük le a kábelt.
Ez esetben a fektetési se
besség kb. 20 m/min. A ká
belt a talajon húzni tilos !
Fektetéskor a kábel ne csavarodjék meg és ne legyen kitéve a megen
gedett hajlítási sugárnál kisebb hajlításnak. A megfelelő felügyelet miatt
célszerű minden 25 fős létszámhoz egy-egy szakképzett munkavezetőt
beosztani. Ügyelni kell a közlekedésbiztonsági rendszabályok betartására
(megfelelő átkelési helyek, éjjeli biztonsági világítás stb.).
Ólom kábelt -|-4 C°-nál hidegebb időben nem szabad fektetni, ill. haj
lítani vagy dobról lecsévélni. Ha a hőmérséklet + 4 C° alatt van, de nem éri
el a fagypontot, akkor a kábelt legalább 24 óráig fűtött helyiségben kell
tárolni és utána rövid időn belül le kell fektetni. A kábel csökkentett feszült
séggel is melegíthető (1 A/mm2 áramsűrűséggel). Fagypont alatt a kábel nem
fektethető. Ólom köpeny nélküli (R, T, M típusok) kábeleket + 4 C ° hőmér
séklet alatt fektetni, hajlítani, csévélni nem szabad.
A kábelt árokba terített homokágyazásba fektetjük és védő, ill. elvá
lasztó téglázással látjuk el. A kábeltéglák méretei: az A típusé 330 X 124 X
X38 mm, a B típusé 3 0 0 x 2 1 5 x 3 8 mm (136. ábra). Minden kábelt fedő
téglával kell borítani, választó téglázást azonban csak nagyfeszültségű
kábelek, ill. nagyfeszültségű és egyéb kábelek között kell alkalmazni;
ugyanez vonatkozik az egyenáramú kábelekre is. A választó téglázást két
sor, élére rakott téglából kell készíteni úgy, hogy az illesztési helyek a két
sorban egymáshoz képest fél téglahosszal el legyenek tolva.
A földbe fektetett kábelek legyenek védőburkolattal (kompaund)
ellátva. Csupasz ólom kábelt nem szabad földbe fektetni. Csatornákban vagy
szabadon vezetett kábelekről a jutaburkolatot a tűzveszély miatt el kell
távolítani. Ebben az esetben a páncélzatot korróziógátló festéssel kell
ellátni.

226 VEZETÉKEK
A fektetési munkák, téglázás stb. után a kiásott földet 10 cm-es réte

genként vissza kell döngölni úgy, hogy a visszadöngölt föld relatív tömörségi
foka 2/ 3 legyen.
Csőbe általában kézi erővel húzzuk be a kábelt, úgyhogy a kábelre
2... 2,5 m kötélharisnyát húzunk és erre erősítjük a behúzókötelet. A kötél
harisnya azért fontos, mert a húzóerőt nagyobb felületen elosztva adja át
a kábelnek. Ha a behúzáshoz csigasort vagy csörlőt használnánk, akkor
közdarabként olyan kötelet kell használni, amelynek szakítószilárdsága
b)
Be/méret 140*140
vogy 140*200mm
136. ábra. Kábel téglák és betoncsövek
mintegy 2 0 % -kai kisebb a kábelre veszélyes húzóerőnél. Behúzáskor a m un

káscsoportot két részre osztjuk; az egyik a behúzó kötél mentén, a másik
pedig a cső ellenkező végén foglal helyet. Vezényszóra ez utóbbi csoport
felemeli a kábelt a görgőkről, és amikor a kötelet kezelő csoport a kábelt
meghúzza, a húzás irányába mozdítja (tolja) a kábelt.
A kábelt lefektetés után, az árok betemetése előtt, azonosító jellel
kell ellátni. Ez a jel célszerűen egy 20... 25 mm széles és 1,5 mm vastag mű
anyag lemez, amelybe belelyukasztjuk a kábel számát, azonossági jelét,
a fektetés idejét és üzemfeszültségét. A jelek távolsága a viszonyoktól
függően 1...20 m, karmantyúk mellett azonban 10, ill. a csövek végétől
50 cm-re kell jelet elhelyezni. . . ■,
KÁBELEK 227
Kábelek átfektetésekor, áthelyezésekor a következőkre kell ügyelni:
Kábelt csak feszültségmentes állapotban szabad átfektetni. A kábelt ki kell sütni, az ereket
rövidre kell zárni és leföldelni. A szerelvények áthelyezésére fokozott gondot kell fordítani, nagy
feszültségű kábelek szerelvényét üzembe helyezés előtt minden esetben át kell szerelni.
Átfektetés, kábelek elvágása előtt a feszültségmentességről megsztírással győződünk meg. Ez
a művelet kisfeszültségű kábel esetében elhagyható, ha az azonosság és a feszültségmentességre vonat
kozó utasítások végrehajtása minden kétséget kizáró módon ellenőrizhető. Mf gszűráskcr az azono
sított kábelbe szigetelt nyelű szürószerszámot verünk be, mégpedig háromerű kábelbe egyszer, négy-
erűbe kétszer, és meggyőződünk arról, hogy a szúrószerszám két különböző érrel érintkezett-e.
A szúrószerszámot le kell földelni, és megszúráskor a munkát végző személyen kívül más nem tartóz
kodhat a közelben.
A kábeleket fektetés után feszültségpróbának vetjük alá. A különböző

kábelekre előírt próbákat a 137. táblázat tartalmazza.
Fektetési rajz. A kábelfektetéssel egyidejűleg fektetési rajzot kell
készíteni. A rajz olyan legyen, hogy abból a kábelnyomvonalat meg lehessen
állapítani. A kábelnyomvonal távolságát (töréspontokat, szerelvényeket
csöveket, más létesítmények keresztezési helyét) maradandó létesítmények
jellegzetes pontjaihoz (pl. épületek sarkaihoz stb.) viszonyítva méretezni
kell. Fontos, hogy a rajzból a kábel hosszát is meg lehessen állapítani.
Ilyen rajz látható a 137. ábrán. A rajzot (felmérést) legcélszerűbb a kábel-
fektetéssel egyidejűleg, az árok betemetése előtt elkészíteni. A rajzon később
minden javítást, változást fel kell jegyezni.
137. táblázat
Kábelek üzemi feszültségpróbája
V. á. eff. E. á. Idő,
Érszám Kapcsolás feszültség, feszültség, min
V V
1 ér és ólom köpeny között 2f70 4270 60

1
2 1 — 2 ér között 1,5 27 327 30
1 4- 2 ér és ólom köpeny között 1,5 27 327 30
1 Ossz. 60
3 1 -f 2 és 3 + ólom köpeny között 1,5 U 327 20

1 + 3 és 2 + ólom köpeny között 1,527 327 20
2 4- 3 és 1 4* ólom köpeny között 1,5 27 327 20
Ossz. 60
_ 1 -f 2 -f- 3 és ólom köpeny között 1,527 30

1 - 2 - 3 között 1,527 3 fáz 30
Ossz. 60
4 1 4- 2 és 3 4- 4 között 1,527 327 30

1• 1 4- 3 és 3 4- 4 között 1,627 327 30
l 4 2 4 3 4 4 é s ólom köpeny között 1,527 3V 20
! Ossz. 80
Megjegyzés : 270 fázisfeszültséget, 27 vonali feszültséget jelent.
15*
228 VEZETÉKEK
A kábelhálózat üzemét megkönnyíti, ha pontos fektetési rajzon kívül

Jcdbelleltárunk van, amely a következőket tartalmazza:
1. a kábel számát (azonossági jelét) és szab vány jelét;

2. a névleges feszültséget;
8. keresztmetszetét és anyagát;
4. teljes hosszát;
5. a fektetés időpontját;
6. a szerelvények számát, típusát és a szerelés időpontját.
137. ábra. Kábelfektetési rajz
A rajzokhoz hasonlóan a kábelleltárban is minden változást, javítást

gondosan fel kell jegyezni (lásd 138. táblázatot).
138. táblázat
Sor Feszült Keresztmetszet, Hossz, Fektetési Karmantyúk

szám ség, mm* m időpont száma
kV
1 10 3x95* A1 400 1950 X . 1

2 0,4 3 x120a + 96a A1 300 1951 V.
3 0,4 3 x 240a + 150a Al 600 1952 IX .
KÁBELEK 220
E ) A hibahely meghatározása
A kábelek üzemével kapcsolatban általában kétféle hiba szokott elő

fordulni: érszakadás és zárlat két vagy több ér között. Kábelhiba esetén
első feladat a hibahely megkeresése. A hibahelyet mérésekkel határozhatjuk
meg. , .
Egy vagy több ér földzárlata (138. ábra). A kábel A végét rövidre zárjuk,
B végére pedig mérőhidat kapcsolunk. Ha a mérőhíd 100-as osztású, akkor
a : 100 = x : 21,
a
x = 21
IÖÖ ’
A hibahelyet tehát a húrokhosszúság százalékában kapjuk meg.
138. ábra. Földzárlati hely meghatározása 139. ábra. Zárlati hely meghatározása
Graf-féle eljárással
Pontosabb eredményt ad a Graf-féle eljárás. A 139. ábra szerinti kapcso

lásban három mérést végzünk a K kapcsoló 2, 2 és 3 állásában. A mérŐ-
hídon leolvasott alf a2 és a3 értékekkel
_ a9 ctjt
x = l — ------- —.
a3 al
Ha a négyvezetős kábel minden ere földzárlatos, akkor a mérést a 140.

ábra szerinti kapcsolásban végezhetjük el. Két érre (az ábrán B és C) egyen
áramú áramforrást, a másik két ér végére (Q1 és G2) egyenlő érzékenységű
galvanométert kapcsolunk. Ha azonos műszer kitérés esetében a mérőhídon
leolvasott értékek ax és a2, akkor
Az árszakadás helyét a Gráf-féle egyenáramú méréssel (141. ábra)

lehet megállapítani. Ebben az eljárásban a x és 21 — x hosszúságú kábel-
szakaszokat a K kapcsoló 1 állásában feltöltjük és 2 állásában kisütjük.
A mérőhídon az osztást úgy állítjuk be, hogy töltéskor és kisütéskor a gal-
230 VEZETÉKEK
vanométer ne térjen ki. Ha C1 az x szakasz, 0 2 pedig a 21 — x szakasz kapa

citása, akkor 100-as osztású mérőhíd esetén
a : (100 — a) = C2 : Gx .
Minthogy a két kábelszakasz kapacitásviszonyai azonosak, a kapacitás
helyébe a szakaszhosszakat helyettesítjük be
a : (100 — a) = (21 — x) : x
100- a
x = 2l
100
140. ábra. Hibahely meghatározása több 141. ábra. Érszakadás helyének megha
ér földzárlata esetén tározása Graf-eljárással
142. ábra. Érszakadás és föld 143. ábra. Hibahely meghatározása válta

zárlat helyének meghatározása kozó árammal
Ha nemcsak érszakadás van, hanem egyidejűleg föld zárlat is, akkor

az előző eljárást a 142. ábra szerinti kapcsolással alkalmazzuk. Itt a galvano
méter csak kisütéskor kap lökést, az átkapcsolást tehát gyorsan kell végezni.
Váltakozóárammal is mérhetünk, főleg rövidebb kábeleknél (143. ábra).
Áramforrás: telep és vibrátor. Ha F hallgatóban a zúgás a legkisebb, akkor
100-as mérőhídosztás esetében, minthogy C1 arányos a;-szel és C2 arányos
21 — #-szel:
a : (100 — a) — (21 — x) : x
100 — a
100
SZABADVEZETÉKEK 231
Ha az összes ér szakadt, akkor a kábel mindkét végétől kapacitást

mérünk, és így
x : (l — x) =3 Gx : C2
x = l Ci
Cx + C2 '
4. SZABADVEZETÉKEK
A ) Szabadvezetékek méretezése villamos szempontból
a) Melegedés
A szabadvezetékek melegedését három szempontból vizsgáljuk: állandó
terhelés, időszakos terhelés (túlterhelhetőség) és zárlati melegedés szempont
jából.
Állandó terheléskor a 139. táblázatban feltüntetett legnagyobb terhelé
seket (MSZ 151) ajánlatos alapul venni. A táblázat adatait 40 C° környezeti
hőmérsékletre állapították meg. Réz, kadmiumbronz és bronzvezetékek
max 70 C°-ig, alumínium, nemesített alumínium és aoélalumínium vezetékek
max 80 C°-ig melegszenek fel a táblázatban megadott áramértékek esetében.
A zúzmaraolvasztáskor megengedhető legnagyobb terheléseket a 140. táblázat-
tartalmazza.
139. táblázat
Szabadvezetékek terhelhetősége állandó üzemben I^x, A
Keresztmetszet. Kadmium- Nemesített Acél

Réz bronz Bronz Alnmfnmm alumínium alumínium
mm* /
t /
». ■
6 34
Kazal 10 57 — /■’ — — — • —
16 79 — — — — —
10 60 52 48 41 40
16 81 71 66 75 . 70 82
25 110 97 88 101 95 111
35 138 122 111 127 118 —
40 — — — — — 156
50 176 155 141 161 151 —
55 — — — — — 187
70 222 195 178 203 190 —
80 — — — — — 237
95 27-1 241 219 249 227 —
110 — — — — — 300
Sodrony 120 319 281 255 293 273 —
150 ¡ 372 327 298 341 319 370
185 1 431 379 345 392 369 —
200 — — — — — 438
240 513 452 411 468 438 —
250 — — — . — — 505
300 597 527 478 546 510 577
232 VEZETÉKEK
140. táblázat
Szabadvezetékek terhelhetősége zuzmaraolvasztáskor
Irnaxi A
A sodrony névleges Kadmium Nemesített Acél-

keresztmetszete, Réz Bronz Alnmfmnm alumínium alumínium
bronz
mm*
10 91 80 73 76 71 _
16 124 109 100 105 99 115
25 168 148 134 142 134 156
35 211 186 169 179 168 —
40 — — — — — 220
50 279 237 •216 228 213 —
55 .. — .— — — — 265
70 340 299 272 287 269 —
80 — — — — — 334
96 418 368 334 352 319 —
110 — — — — — 425
120 488 429 390 415 387 —
150 568 500 454 482 451 523

185 658 580 526 555 521 —
200 — — — — — 621
240 785 €91 628 662 620 —
250 — — — — — 714
300 911 802 729 771 720 816
A szakaszos túlterhelhet őség mértékét a következő módon számítjuk:

Legyen m a melegedési szakasz, P egy melegedés! + hűlési szakasz ideje,
akkor T időállandó:
rp _ M SG{ kp J/kp C° _ J
1 ~ A~ cF
Xm 2 W /cm 2 C° ~ W 9’
ahol M a hőfelvevő képesség J/C°; A a hőátadási képesség W /C °; S a mele
gedő sodrony vagy huzal súlya, kp; Cx 4174 J/kp C° fajhő; F hűtőfelület,
cm2; A a fajlagos hőátadás tényezője, W /cm 2 C°, közelítő értéke 0,001... 0,002.
Ha a a túlterhelés és az állandó terhelés viszonyszáma:
m _________________ \_______________
"p~ ~~ T i - \ *
1 ---- — In la — eT (a — 1) I
Az egyenlet a-ra megoldott alakját a 144. ábrán látható görbesereg tünteti

fel.
Számítsuk ki pl. valamely 50 mm* keresztmetszetű alumínium sodrony túlterhelhetőségét, ha
a melegedés! és hűtési idő 3 0 -3 0 min. 1 m sodrony súlya0,138 kp, 't = 0.22 kcal/kp C°, 1 m sodrony-
felülete 283 cm2 és a hőátadási tényező X — 0,0015 W/cm* C°. Az időállandó:
= 0.138 • 4184 - j m =
min.
283 •0,0015
p ss 30 + 30 =s 60 min, így m/P — 0,5 és m /T = 0,1. A 144. ábrából leolvasva tehát a túlterhel-
hetőség a — 2, azaz kétszeres.
SZABADVEZETÉKIEK 233:
A szabadvezeték terhelhetősége a V K B hálózatvédelmi irányelvei szerint:
i = 0( 1 + « , ) ’
ah°l I a vezetőt terhelő áramerősség, A ; ő — tv — t\9 a vezető és a levegő
hőmérsékleti különbsége, C°; ől = tw — 10 C°; g a vezető fajlagos ellen-
0 0,1 0,2 0,1 Oft 0,5 0,6 0,7 0,8 m/p 1

144. ábra. Szakaszos túlterhelés
állása, Q/km/mm2; A a vezetőre jellemző hőátadási tényező (141. táblázat).

tv, ő, g és a értékeit a 142. táblázat tartalmazza.
A szabadvezetékeket általában két esetre méretezzük. Az a terhelési
eset a gyakori, amikor a terhelési tényező 0,5, ami 4380 csúcskihasználási
órára, kb. napi 2 h csúcsterhelésre vonatkozik. A b terhelési eset főleg nehéz
ipari vezetékekre vonatkozik. Ekkor a terhelési tényező 0,7, ami 6140
csúcskihasználási órának felel meg, a napi csúcsterhelés kb. 16 h.
Ha valamely vezető anyagára g fajlagos ellenállástól eltérő £v fajlagos !
ellenállás jellemző, akkor a kiszámított I értéket
tényezővel meg kell szorozni. Ugyanúgy, ha a levegő hőmérséklete tl = 10 C°,

akkor az I áramerősséget
C2 =
234 VEZETÉKEK
Ax A hőátadási tényező értékei, V /cm * C° 141. táblázat
Névleges Névleges
keresztmetszet Szerkezet A keresztmetszet Szerkezet A
mm* mm*
Huzalok
6 1 X 2,75 44,9 120 37x2
10 1 x 3,55 62,7 120 1 9 x 2 ,8 328
16 1 X 4 ,5 0 85,2 150 3 7 x 2 ,2 5
Sodronyok 150 61 X 1,75 381
10 7 x 1 ,3 5 65,6 150 49 X 1,95 394
16 7 X 1 ,7 88,5 185 37 X 2,5
25 : 7 x 2 ,6 116,5 185 6 1 x 1 ,9 5 437
35 7 x 2 ,5 185 49 X 2,20 454
35 1 9 x 1 ,5 146 240 3 7 x 2 ,8 5
70 1 9 x 2 ,1 240 6 1 x 2 ,2 5 515
70 3 7 x 1 ,6 224,5 240 49 x 2,5 544
95 1 9 x 2 ,5 300 6 1 x 2 ,5 605
95 37 X 1,8 285 300 49 X 2,8 627
Acélalumínium sodronyok
16 6 x 1 ,8 5 91,5 110 28 x 2,35 329

25 6 X 2 ,3 5 125,5 150 26 x 2,75 405
40 6 x 2 ,9 165 200 2 6 x 3 ,1 471
40 7 x 2 ,7 5 172,5 250 26 x 3,45 542
55 2 8 x 1 ,6 209 300 26 X 3,8 616
80 28 X 1,9 262
t0, <3, Q és a értékei 142. táblázat
Terhelési eset
A vezető anyaga a b Q a
* tv ö ő
tv
Bronz 90 80 90 80 27,8 0,00245

Kadmiumréz 90 80 90 80 23 0,003
Acélaludur (1 : 6) 86 76 85 75 33 0,0035
Aludur 86 76 65 55 33 0,0035
Réz 80 70 65 55 17,86 0,0038
Ac. al. ( 1 : 6 ) 71 61 58 48 28,6 0,004
Alnmfninm 45 35 38 28 28,6 0,004
^értékkel meg kell szorozni. C2 értékeit a 143. táblázat tünteti fel. A különféle
anyagú vezetők terhelhetőségét a és 6 terhelési esetekre a 144. táblázat
sorolja fel.
C2 tényező értékei 143. táblázat
t\ levegőhőmérséklet, C°
Anyag
— 10 —5 0 5 10 15 20 25 30
Bronz, kadmiumréz, acélaludur 1,11 1,08 1,05 1,03 1 0,97 0,94 0,91 0,88
Aludur, réz, acélaludur 1,15 1,11 1,08 1,04 1 0,96 0,92 0,97 0,82
Alumínium 1,21 1,16 1,11 1,06 1 0,94 0,87 0,80 0,73
SZABADY EZETÉ KEK 235
Különféle anyagú vezetők terhelhetősége 144. táblázat
Terhelhetőség, A Terhelhető
A vezeték anyaga Szerkezet q, Szerkezet ség, A
mm2 mm2
a b a b
16 6x 1,85 125,2 124,4 110 26 x 2,35 450 447

25 6 x 2 ,3 5 172 171 150 2 6 x 2 ,7 5 554 551
Acélaludur sodrony 40 6 X 2 ,9 226 224,3 200 26 X 3,1 644 640
40 7 x 2 ,7 5 236 234 250 26 x 2,45 741 736
55 2 8 x 1 ,6 286 284 300 26 x 3,8 843 837
80 2 8 x 1 ,9 358 356 — — — —
16 6 x 1 ,8 5 121,8 111 110 26 x 2,35 437 397
25 6 x 2 ,3 5 167 151 150 2 6 x 2 ,7 5 538 488
Acal sodrony 40 6 x 2 ,9 219 189 200 26x1 626 566
40 7 X 2,75 229 208 250 26 x 2,45 720 655
55 2 8 x 1 ,6 278 208 300 26 x 3,8 880 748
80 2 8 x 1 ,9 340,3 316
120 37 x 2,9 346 314

huzal 6 1 x 2 ,7 5 47,3 42,9 120 1 9 x 2 ,8 346 314
10 1 x 3 ,5 5 66 60 150 3 7 x 2 ,2 5 402 365
16 1 X 4 ,5 89,7 81,5 150 61 X 1,75 402 365
150 4 9 x 1 ,9 5 415 377

Alumínium 10 7 x 1 ,3 5 69,2 62,7 185 S 3 7 x 2 ,5 460 418
16 7 x 1 ,7 93,2 84,7 185 7 1 x 1 ,9 5 460 418
i 25 7 x 2 ,1 122,8 111,4 185 ! 49 x 2,20 478 434
35 7 x 2 ,5 153,8 140 240 3 7 x 2 ,8 5 542 493
sodrony 35 1 9 x 1 ,5 153,8 140 240 6 1 x 2 ,2 5 542 493
70 1 9 x 2 ,1 236 214,5 240 49 x 2,5 573 520
70 3 7 x 1 ,5 236 214,5 300 6 1 x 2 ,5 637 578
95 1 9 x 2 ,5 309 273 300 4 9 x 2 ,8 660 600
95 3 7 x 1 ,8 300 273
120 3 7 x 2 ,0 443 394

6 1 x 2 ,7 5 61,4 53,9 120 1 9 x 2 ,8 448 394
huzal 10 1 x 3 ,5 85,7 75,3 150 3 7 x 2 ,2 5 521 457
16 1 X 4,50 116,5 102,2 150 6 1 x 1 ,7 5 521 í 457
150 4 9 X 1 ,9 5 .538 472

10 7 x 1 ,3 5 89,8 78,8 185 37 X 2,5 598 524
16 7 x 1 ,7 122 106,2 185 6 1 x 1 ,9 5 598 524
25 7 x 2 ,1 159,8 139,8 185 49 x 2,2 621 532,5
Aludur sodrony 35 7 x 2 ,5 200 175 240 3 7 x 2 ,8 6 705 618
35 1 9 x 1 ,5 200 175 240 6 1 x 2 ,2 5 705 618
70 1 9 X 2 ,1 306 268,5 240 4 9 X 2 ,5 744 652
70 3 7 x 1 ,5 306 268,5 300 6 1 x 2 ,5 827,5 726
95 1 9 x 2 ,5 390 342 300 4 9 x 2 ,8 858 752
95 3 7 x 1 ,8 390 342
.
120 37 x 0,8 585 538
Réz huzal 6 1 X 2 ,7 5 80 73,7 120 1 9 X 2 ,8 585 538
10 1 X 3,55 112 103 150 3 7 x 2 ,2 5 698 I 625
16 1 x 4 ,5 0 152 139,8 150 6 1 x 1 ,7 5 703 646
150 4 9 x 1 ,9 5 703 646
10 7 x 1 ,3 5 117 307,5 185 37 X 2.5 780 716
16 7 x 1 ,7 158 145 185 6 1 x 1 ,9 5 780 716
25 7 x 2 ,1 208 190 185 4 9 X 2 ,2 0 810 744
sodrony 35 7 x 2 ,5 260 239 240 37 X 2,85 920 845
35 19 x 1,5 260 239 240 6 1 X 2,25 920 845
70 1 9 x 2 ,1 400 368 240 4 9 x 2 ,5 972 892
70 3 7 x 1 ,5 400 368 300 6 1 X 2,5 1080 992
95 1 9 x 2 ,5 508 467,5 300 4 9 x 2 ,8 1120 1030
95 37 x 1,8 508 467,5
236 VEZETÉKEK
Zárlatok esetén az egyes vezetékanyagok megengedett legnagyobb

hőmérséklete:
vörösréz, kadmiumbronz, b r o n z ............................................ 170 C°
alumínium és acélalumínium ................................................ 130 C®
nemesített alumínium ............................................................. 155 C°
a c é l ................................................................................................ 300 C°
A megengedett legnagyobb vezetőhőmérséklet és a zárlat idejének

ismeretében mégállapíthat juk a megengedhető legnagyobb zárlati áramot.
Ha Q a vezetéket felmelegítő zárlati energia, akkor
Q — 4,184(t2 — r x) yc W s/mm 2 ,
ahol r x a kezdeti, r 2 a véghőmérséklet, C°; y az anyag fajsúlya, c pedig a fajhő.
Az s áramsűrűség, amellyel t idő alatt a vezeték t2 hőmérsékletre melegszik:
s — ——— A/mm 2 ,
ahol £>k a fajlagos ellenállás közepes értéke r 2 és r 2 hőmérsékleti határok

között, Q/m/mm 2 .
Példa. Kis ipartelep 95 mm8 keresztmetszetű alumínium szabadvezetéken kapja az energiát.
Téli estéken magasabb csiics jelentkezik. Mennyi lehet a megengedhető terhelés? A levegő hőmérsék
lete 0 C°. A 142. táblázat alapján b esetre megengedhető terhelés 273 A, és a 143. táblázat alapján
C, = 1,11, tehát a szabadvezeték 303 A-rel terhelhető.
Számítsuk ki, hogy ugyanezen vezetéket milyen áramsűrűség melegíti fel 2 s alatt a meg
engedett 130 C°-ra.
A vezetékanyag fajlagos ellenállása + 2 0 C°-on 0.0278 ű/ra/m m 1. Az ellenállás hőmérsékleti
tényezője 0,004, tehát r , hőmérsékleten a fajlagos ellenállás:
Qt = 0,0278 (1 + 0,004 • 110) = 0,04 Q/m/mm8.
A közepes ellenállás:
Ck = 0,5 (0,0278 + 0,04) — 0,0339 Q/m/mm8.
A fajsúly y = 2,7 kp/dm 8, a fajhő « = 0,22 kp/kcal/kp C°, tehát:
A = 4,184 (1 3 0 -2 0 ) 2,7 •0,22 = 273 Ws/ram2.
Az áramsűrűség:
273
8= — = 04 A /m m 2.
33,9 • 2 • 1 0 "8
A 95 mm* keresztmetszetű alumínium vezetéknél a 95 • 64 = 608 A-nak felel meg.
Zárlati melegedésre tájékoztató képlet:
q — A lä Yt,
ahol A tényező rézre 7,8; alumíniumra 12, nemesített alumíniumra 13, acél
alumíniumra 16, acélra 17,8; / á az állandósult zárlati áram, A (Országos
hálózatról leágazó rendszerben az állandósult zárlati áram azonosnak
vehető a szimmetrikus zárlati áram effektiv értékével); t a zárlati áram idő
tartama, tehát a védelem működési ideje és a megszakító önideje, s. A veze
ték zárlati melegedésre megfelel, ha az előző képlet alapján számított kereszt-
metszet kisebb, mint a választott keresztmetszet.
b) Feszült ségesés
30 kV-nál kisebb feszültségen csak az ohmos és az induktív feszültség
esést vesszük figyelembe. A kapacitás hatását 100 km távolságon belül
elhan yago lhat j uk.
Az átlagos induktivitás, ha vezetékek egyenlő oldalú háromszög csúcsá
ban vannak elhelyezve és távolságuk d, valamint a vezetékeket a távolság
egyharmad hosszán átcserélik, vezetőnként:
l= (2 In í - + 0,87^ 10 -* H/
Ha a három vezeték egy síkban van, és a távolság egyharmad hosszában

cserélve vannak, akkor az átlagos induktivitás:
l = Í2 In y + 0,96) IO“ 4 H/km .
A fajlagos reaktancia x = 2 nfl — col, Q/km, ahol / a frekvencia, co a kör-

frekvencia, ha / = 50, akkor co = 314. A vezeték fajlagos reaktanciája:
az induktivitás és a vezetékhossz szorzata.
Háromfázisú hálózat egy vezetőjének üzemi kapacitása szimmetrikus
elrendezés és fáziscserélés esetében:
u,F/km ,
1 8 1 n Í-? £
r D
ahol
3 ___________ 3____
d — / d 12d 13d23 cm, és m — j/abc cm ,
m a föld feletti átlagos magasság; a, b és c az egyes vezetők magassága, és
D = YcP + 4m2 .
A fajlagos kapacitív töltőáram:
ic = cocU0 • 10 ~6 A /km ,
ahol c az üzemi kapacitás gF/km; U 0 a fázisfeszültség, kV.
A földzárlati áram:
if = 0,54cf U * 10~3 A/km ,
ahol a cc a földhöz viszonyított kapacitás:
____ 1____
cf
18 In ~ (xF/km .
rdz
Tájékoztató számításhoz
U H .
238 VEZETÉKEK
képlet ajánlható, amelyben U a vonali feszültség, kV; H a vezetékhossz,

km; k tényező szabadvezetékre földvezető nélkül 2,5; földvezetővel 3,0.
A feszültségesés szokásos értékei:
Nagyfeszültségű távvezeték en .................................................. 6 . . .10%
Nagyfeszültségű elosztóvezetéken .......................................... 4 . . . 6%
Kisfeszültségű világítási h á ló z a to n .......................................... 2 . . . 3%
Kisfeszültségű erőátviteli h á ló z a to n ........................................ 5 . . . 10% .
A feszültségesés hatása ± 5 % -on belül megközelítően a következő:

minden százalék feszültségcsökkenés az izzólámpák teljesítményét 3,5%-kal,
a fénycsövekét mintegy 2 % -kai csökkenti; a feszültségemelkedés hatása:
minden százalék feszültségnövekedés az izzólámpa élettartamát 10 % -kai,
a motorok billenő nyomatékét 2 % -kai csökkenti 5% feszültségesés esetében.
A feszültségesés vektorábráját, mely a számítás m e
netét igazolja, a 145. ábra mutatja. Az ábrán levő
jelzések:
AB —vonali feszültség a vezeték elején:
AD =vonali feszültség a vezeték fogyasztói végén;
I áramerősség;
 — r sin rp)i = az ún. keresztirányú
feszültségesés;
Ae korrekciós tag, amely általában elhanyagolható.
145. ábra. Feszültség
esés A megengedett legnagyobb feszültségesést általá
ban a fogyasztói igény határozza meg. Nagyfeszültsé
gen általában nagyobb feszültségesést engedünk meg,
mert amikor áttérünk a fogyasztói feszültségre, a transzformátormegcsa
polás átkapcsolásával vagy feszültségszabályozó transzformátorral segíteni
lehet.
A szabadvezetéken fellépő feszültségesés hatásos komponense:
Pr
eo = = V/km ,
U cos <p
százalékban kifejezve:
Pr
£n — % /km .
0 10 £72 cos <p
Az induktív összetevő:
Px
e¡ = )^3 í x = V/km ,
U cos (p
Px
e0 — % /km .
10U2 cos (p
A feszültségeséseket vektorosan összeadva:
e = e 0 cos (p + e¡ sin (p V/km ;
e = e0 cos (p -f- £j sin (p % /km ,

e = — (r + íc tg 9?) V/km ;
p
e = T ö ü 2' (r + 37 tg % /km •
Ha pontosabb e értékre van szükség, akkor a fenti képlet alapján

kapott fi értéket korrekciós taggal egészítjük ki, amelynek értéke 1
(fij cos (p — e 0 sin <p)2

Ae — >
2ÖÖ
tehát
E e = e - f Ae .
A feszültségesést az összes százalékos feszültségesésből vektoriálisan számítva ,

a következő módon járunk el: A vezeték végén a feszültség Uw — U —
— / • ( / ? + jX ) . Az áramerősség vektora / = /(c o s cp — j sin (p) . A feszült
ségesés tehát u = /(c o s (p — j sin (p) (B -f- jX ). Az egyenletekben U a feszült
ség, kV; P a teljesítmény, kW; r egy fázisvezető ellenállása, Q/km; x egy
fázisvezető induktív ellenállása, Q/km; / áramerősség, A.
A vezetékek hatásos ellenállását a 45., az induktív ellenállást a 46. táb
lázatokból lehet leolvasni. Az áramerősséget a hatásos teljesítmény függ
vényében kisfeszültségen a 39. táblázat, nagyfeszültségen a 145. táblázat
tartalmazza.
Példa. 20 kW teljesítményt 380/220 V feszültségen 0,3 km távolságra kell átvinni: cos <p = 0,9
és a megengedett feszültségesés e = 5% . A vezetékanyag szabványos alumínium sodrony. Az áram
erősség:
1000 - 20
1,73 •380 • 0,9
145. táblázat
Háromfázisú vezetéken átfolyó áramerősség, A
(cos fp = 1)
Teljesít Feszültség, kV
mény,
kW 3 5 10 15 20 30 35
100 19,25 11,6 5,77 3,85 2,9 1,925 1,65

200 38,5 23,2 11,54 7,7 5,78 3,85 3,3
300 57,6 34,8 17,31 11,55 8,66 5,775 4,95
400 . 76,8 46,4 23,08 15,40 11,55 7,7 6,6
500 96,3 58 28,85 19,25 14,44 9,63 8,25
600 115,5 69,6 34,62 23,1 17,33 11,55 9,9
700 134,4 81,2 40,39 26,95 20,22 13,48 12,25
800 153,6 92,8 46,16 30,8 231 15,4 13,2
900 172,8 104,5 51,93 34,65 26,00 17,33 14,85
1000 . 192,5 116,0 57,7 38,5 28,88 19,25 16,5
1500 289 174 86,55 58 43,5 29 24,75
1750 337 202 100,97 67,5 51 34 28,87
1Siemens Zeitschrift. 1937. 377. old.

240 VEZETÉKEK
146. táblázat
Tényezők az induktív feszültségesés számításához
(a felső értékek réz, az alsók alumínium vezetőkre vonatkoznak)
COS <p — 0,9 cos (p — 0,8 cos y = 0,7

Keresztmetszet,
mm2 Eázistávolság, cm
50 75 100 150 50 75 100 150 50 75 100 150
10 1,10 1,11 1,11 1,12 1,15 1,16 1,17 1,18 1,20 1,22 1,23 1,26
16 1,15 1,16 1,17 1,18 1,23 1,25 1,36 1,28 1,32 1,34 1,35 1,38
1,09 1,10 1,11 1,12 1,15 1,16 1,16 1,17 1,20 1,21 1,22 1,24
25 1,22 1,23 1,25 1,26 1,34 1,36 1,38 1,41 1,46 1,49 1,52 1,56
1,14 1,15 1,15 1,17 ! , 21 1,23 1,24 1,26 1,29 1,31 1,32 1,35
35 1,29 1,32 1,33 1,36 I! 1,46 1,50 1,52 1,56 1,62 1,67 1,70 1,75
1,18 1,20 1,21 1,22 i 1,29 1,31 1,32 1,35 1,39 1,42 1,44 1,47
50 1,42 1,45 1,48 1,51 1,65 1,70 1,74 1,80 1,88 1,95 2,00 2,08
1,26 1,28 1,30 1,32 1,40 1,44 1,46 1.50 1,55 1,60 1,63 1,67
70 1,54 1,59 1,62 1,66 1,84 1,91 1,96 2,03 2,14 2,24 2,31 2,40
1,34 1,37 1,39 1,42 1,52 1,56 1,60 1,65 1,71 1,77 1,82 1,88
95 1,74 1,80 1,85 1,91 2,15 2,25 2,32 2,41 2,56 2,70 2,79 2,92
1,46 1,50 1,53 1,57 1,72 1,78 1,83 1,88 1,97 2,06 2,12 2,21
120 1,92 2,00 2,05 2,13 1 2,42 2,54 2,63 2,76 2,93 3,09 3,22 3,40
1,57 1,62 1,67 1,71 1,89 1,96 2,02 2,10 2,21 2,31 2,38 2,50
150 2,10 2,21 2,28 2,38 2,70 2,87 2,98 3,16 3,31 3,35 3,69 3,93
1,69 1,76 1,80 1,87 2,07 2,18 2,24 2,35 2,45 2,60 2,69 2,83
A 139. táblázat szerint melegedés szempontjából 10 m m 2 keresztmetszetű alumínium sodrony

felelne meg, azonban a feszültségesés miatt válasszunk 35 mm 2 keresztmetszetű sodronyt. A sodrony
ellenállása 0,988 Cfykm és reaktanciája 0,323 Q/km, sin q> = 0,43. A feszültségesés tehát:
e = V 3 • 34(0,988 •0,9 + 0,323 \ 0,43)0,3 = 18,3 V.
Az induktív feszültségesés figyelembevételét megkönnyíti a 146. táb

lázat. Ha a táblázatban feltüntetett tényezőkkel megszorozzuk a hatásos
ellenállással kapott feszültségesést, megkapjuk a teljes feszültségesóst.
Ha keresztmetszetet számítunk, és csak a hatásos ellenállást vettük figye
lembe, akkor az így számított keresztmetszetet a megfelelő tényezővel
megszorozva vehetjük figyelembe a látszólagos ellenállást is.
Bár az előző számítás általában a gyakorlat számára kielégítő pontos
ságú eredményt ad, a szükség szerinti pontosabb számításhoz az alábbi
képlet használható 1
e = 100& (r cos tp x sin tp) + 50[fc(r cos (p + x sin <p)]2 + 50&2(r2 -f- x2) ,
1 Bulletin des SEV. 1952. N° 23.

ahol <p a fázisszög a vezeték fogyasztói végén, k tényező pedig:
HP
k =
U2 cos 9o 9
amelyben H a vezeték hossza, km; P a fogyasztó terhelése, W ; U a feszültség

a tápponton, V.
Az előző példában felvett adatokkal kiszámítva a százalékos feszültségesést:
0 ,3 ^ 2 2 1 = 6
380* •0,9
e = 100 •0,046(0,988 •0,9 + 0,323 • 0.43) + 50[0,046(0,988 • 0,9 - f 0,323 •0,43)2 + 50 X
X 0,046* (0,988* - f 0,323*)] = 4,73 + 0,13 + 0,106 = 4 , 9 6 6 % , azaz 380 •0,04966 = 18,87 V.
A példa megoldható a 144. táblázat alapján is. A feszültségesés hatásos komponense, ha a vezető
fajlagos vezetőképessége 0,988 fí/¿m értékből visszaszámolva x = 29, akkor
300 •20
V.
29 • 35 • 380 — 35,5
50 cm vezetőtávolság és cos <p = 0,9 fázistényező esetén a táblázatból kiválasztott szorzótényező

1,18, tehát:
g = 15,5 •1,18 = 18,29 V.
c) Energiaveszteség
Háromfázisú áramkörben fellépő teljesítmény veszteség:
v = 3 /V 1 0 - 3 kW ,
— Pr 0/
a 10 U2 cos 2 9o /o
Az előző példában a veszteség tehát:
20 • 0,988 • 03
a~ 10 •0,1444 • 0,81
Ebből az e = a cos 2 90 alapján visszaszámítva a feszültségesés hatásos össze

tevője:
e 0 = 5,l -0,81 = 4 ,1 % ,
azaz
e0 = 380 •0,041 = 15,58 V .
A veszteséget a teljes feszültségesésből is kiszámíthatjuk:
4 ,83
5, 1%.

242 VEZETÉKEK
A feszültségesés ui. az előző számítások szerint 18,3 • 100/380 = 4,83%.:

A képlet, amelynek alapján a számítást végeztük:
a=
A szabadvezetéken átvihető teljesítmény gyors megállapítására alkal

mas a 147. táblázat, amely a veze
147. táblázat tékhossz (H , km) és a teljesítmény
(P, kW) szorzatát adja meg külön
Vezetékhossz és -teljesítmény szorzata e — 5% böző sodronykeresztmetszetekhez
és U = 380 V esetén, mkW
és fázistényezőkhöz. A számítást a
(a vezetékanyag alumínium, a fázistávolság 50 cm)
1
Keresztmet COS (p HP= 1 L
szet, r + x tg 99
mm* 1 0,9 0,8 0,7
10 2,48 képlet alapján végeztük el, 5% fe

2,34 2,26 2,19
16 3,96 szültségesésre. A táblázat adatait
3,62 3,47 3,31
25 6,01 könnyen át lehet számítani e% fe
5,30 4,98 4,68
35 8,43 7,14 6,56 6,11
50 12,13 szültségesésre, ha a táblázatból ka
9,69 8,72 7,91
70 16,22 pott értéket e/5 tényezővel meg
12,21 10,76 9,60
95 23,21 szorozzuk. U feszültségre való át
16,00 13,67 11,91
120 28,76 18,60 15,56 13,37
számításkor a táblázat adatait
£/2/3802 tényezővel kell megszo
rozni.
Szorzótényezők különböző e% feszültségesésre:
e% = 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
k = 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 2
B ) Méretezés szilárdság és belógás szempontjából
a) A legnagyobb megengedett igénybevételek
Az egyes vezetékanyagokra megengedett legnagyobb igénybevételeket

a 148. táblázat tünteti fel.
A szabvány a megengedett legnagyobb igénybevételekkel kapcsolat
ban az alábbi megállapításokat tartalmazza:
1. A megengedett legnagyobb igénybevétel a vezető felfüggesztési
pontjában keletkező statikus húzóigénybevételre vonatkozik. A normál
körülmények között fellépő rezgési igénybevételt az adatokban már figye
lembe vették.
2. Ha a belógás kisebb, mint az oszlopköz 5 % -a és a felfüggesztési
pontok közötti magasságkülönbség kisebb az oszlopköz 10 %-ánál, akkor
feltételezhető, hogy a legnagyobb igénybevétel a legnagyobb belógás helyén
lép fel.
148. táblázat
Vezetéksodronyok jellemzői
(MSZ 141— 142 szerint)
Szakító Tartós Rugalmas

szil árd,- szilárd sági té Hőtágulási Súly, y Ellenállás,
A sodrony neme ság, ság, nyező, együttható kp/km/mm* Q/km/mm*
kp/mm* kp/mm2 E kp/mm2 a •10—•
Kemény réz 36 27 10,500 15,9 9,2 18,2

Kadmiumb ronz 52 40 10,500 15,9 9,2 23,4
Bronz 54 42 10,500 15,9 9,2 28,4
Alumínium 16 i 10 5,600 23 2,8 29,2
Nemesített alumínium 25,2 21 6,000 23 2,8 33,7
Acélalumínium 29 20 7,500 18,6 3,55 29,3
Acél I. 40 32 18,500 11 8,1 163
Acél II. 62 50 18,500 11 8,1 204
Acél III. 108 82 18,500 11 8,1 244
Acél IV. 153 110 18,500 11 8,1 244
i
3. A szerelés közben a húzóerő a hőmérséklet figyelembevételével ne

okozzon nagyobb igénybevételt, mint amely
— 5 C°-on pótteherrel, szélnyomás nélkül;
— 5 C°-on szélnyomással, pótteher nélkül;
— 20 C°-on pótteher és szélnyomás nélkül keletkezne.
4. Nem szabványos vezetőanyagok esetén a következőket kell betar
tani:
A vezető sodronyszerkezetű legyen, kivéve a rozsda ellen védett acélvezetőt, amely kisfeszült
ségen huzalként is alkalmazható (lfgkisebb keresztmetszet 16 mm*).
Tartós szilárdsága a szakítószilárdságnak legalább 7 0 % -a legyen.
10 m-nél hosszabb előnyújtott daraben mérve, a szakítóerőnél fellépő egyenletes nyúlás leg
alább 2 % legyen.
A sodronyból kivágott huzal legalább nyolcszor álljon ki törés nélkül a huzalátmérő ötszörösével
mint sugárral végzett hajlít ást (az első 90°-os hajlítást is figyelembe kell venni):
Látható repedés nélkül három menetben szorosan fel lehessen csavarni olyan hengerre, am ely
nek átmérője a huzalátmérő háromszorosa.
A legnagyobb megengedhető igénybevétel a tartós szilárdságnak legfeljebb 4 0 % -a lehet.
A sodrony q keresztmetszete legalább akkora legyen, hogy om'\ = 250 kp, ill. fokozott bizton
sággal amq = 400 kp legyen. A megengedett legkisebb keresztmetszet 16 mm*.
6. A szabványos vezetékanyagok legkisebb keresztmetszetét a 149.

táblázat tünteti fel.
Az acélalumínium sodrony adatait a 150. táblázat tartalmazza.
Az acélalumínium sodrony eredő hőtágulási együtthatóját a követ
kezőképpen számítjuk ki:
Legyen a az eredő hő tágulási együttható; aac az acélhuzal vagy sodrony
hőtágulási együtthatója; aAj az alumínium sodrony hőtágulási együtthatója;
E az eredő rugalmassági tényező; E A] az alumínium sodrony rugalmassági
tényezője; E ac az acélhuzal vagy sodrony rugalmassági tényezője; k az
alumínium- és az acélkeresztmetszet viszonya. A fenti jelzésekkel:
a ac -âc Âl ^ Âl

E ac + k E M
16*
244 VEZETÉKEK
149. táblázat
Vezetoanyagok q0 legkisebb megengedett keresztmetszete, mm2
és oe legnagyobb megengedett igénybevétele, kp/mm2
Kisfeszült N agy feszültségen

ségen
normál fokozott különleges
Anyag
biztonság esetében
Ve
Ve Ve Ge Ve o*
Félkemény réz huzal 6 12

Félkemény réz sodrony 10 12
Kemény réz huzal 6 12
Kemény réz sodrony 10 18 10 18 10 18 25 13,5
Kadmiumbronz és bronz
huzal 10 15 10* 15* 10* 15*
Kadmiumbronz és bronz
sodrony 10 22 10 22 10 22 16 16,5
Alumínium sodrony 16 7 25 7 35 7 70 5,25
Nemesített alumínium sod
rony 10 11 16 11 25 11 35 8,25
Acélalumínium sodrony 16 9** 25 9** 25 9** 50*** 6,75
Acélsodrony Ac I. 16 16
Ac II. 16 30 16 30 16 30
Ac III. 16 40 16 40 16 40 16 30
Ac IV. 16 50 16 50 16 50 16 37,5
♦Csak üzemi távbeszélőhöz.

**50 mm2-nél nagyobb keresztmetszetű acélalumínium sodrony és 300 m-nél kisebb oszlopköz esetén,
rezgéscsi llapító szerkezet alkalmazásával az igénybevétel 11 kp/mm2-re, különleges biztonság esetén legfeljebb
8,25 kp/mm2-re emelhető.
***Csak sodronyszerkezetö kivitelben használható!
150. táblázat
Acélalumínium sodrony adatai
Keresztmetszet, Alumínium
mm2 Külső és acélke Közepes Hőtágulási Szakítóerő, Ellenállás
átmérő, reszt Súly, együttható, kp + 20 0°
mm metszet kp/km 100 C°-on Q/km
névleges tényleges viszonya
16 15,23 5,4 6 62 0,00185 274 1,91

25 24,93 6,9 6 101 0,00185 448 1,17
35 34,35 8,1 6 140 0,00185 619 0,85
50 48,25 9,6 6 196 0,00185 868 0,59
50 49,50 9,9 6,15 260 0,00188 868 0,59
70 67,35 11,6 5,94 275 0,00187 1220 0,435
80 79,39 12,7 5,73 329 0,00186 1490 0,370
95 94,40 14,0 6,21 381 0,00188 1640 0,309
110 112,77 15,1 5,68 470 0,00186 2140 0,260
120 122,56 15,8 5,58 514 0,00185 2350 0,239
150 154,43 17,6 5,80 638 0,00185 2870 0,190
200 196,24 19,9 5,71 814 0,00186 3720 0,150
250 250,15 22,4 5,89 1034 0,00187 4650 0,117
300 294,87 24,2 5,96 1209 0,00187 5300 0,100
Az eredő rugalmassági tényező a következőképpen számítható ki:
E ac -}- k E ai . , _
E = —^r—j—=—— kp/mm 2 .
1 -f* «
b) Terhelések
A szilárdsági számításokban a következő terheléseket kell figyelembe
venni:
1 . a vezető önsúlyát;
2 . pótterheket;
3. a biztonsági pótterhet;
4. a szélnyomást.
A vezető függőlegesen ható önsúlya:
S = sl = yqllO~s kp ,
ahol S az Összsúly, kp; s a folyómétersúly, kp/fm; l a hosszúság (felfüggesz

tési távolság), m; y a fajsúly, kp/cm 3 = kp/kmm/mm2); q keresztmet
szet, mm2.
Póttehernek a vezetőre tapadó zúzmarát, havat vagy jégkérget tekint
jük. Ez általában 0 C° és 5 C° között keletkezik. A szabvány előírása szerint
a számításban figyelembe veendő legkisebb z pótteher:
z = 25d + 325 g/m, ill. kp/km ,
ahol d a vezető átmérője mm. Állószigetelőre nem kell pótterhet számítani,

függőszigetelők 1 m hosszára a pótteher D 2/40, ahol D a szigetelőtányér
átmérője cm-ben.
A pótterhen kívül ún. biztonsági pótterhet is kell számítani, amely a szá
mított pótteher n-szerese. Az n tényező értékei:
általában n = 3:
országos fontosságú szabadvezetéken n — 4;
kivételes biztonság szükségességéhez]] n = 5.
Olyan vidékeken, ahol különlegesen erős zúzmaraképződéssel kell

számolni, ún. kivételes pótterhet kell figyelembe venni. Ennek megfelelően
általánosságban kivételes pótteherrel számolunk. Országos viszonylatban
fontos szabadvezetéknél a kivételes pótteher 4/ 3-át, különleges biztonság
esetében pedig az 5/ 3‘&t vesszük figyelembe.
A szél hatásának a megállapításakor a következő szempontokat kell
figyelembe vennünk:
a) a szél irányát;
b) a szél sebességét;
c) a felület nagyságát;
d) a felület alakját.
A szél irányát általában vízszintesnek kell tekinteni. Lejtős terepen,
főleg ha az oszlopközök nagyok, a talajszinttel párhuzamos szélirány hatását
246 VEZETÉKEK
151. táblázat
A szélerősség Beaufort-fokozatai
Sebesség, v, Nyomás
Fok A szél elnevezése Hatása m/s 0,1 v2, kp/m*
0 Szélcsend A füst egyenesen száll fel 0... 0,5 0... 0,025

1 Fuvallat A füst kissé elhajlik 0,6... 1,7 0,036... 0,289
2 Szelíd A fák könnyű leveleit mozgatja 1,8... 3,3 0,324... 1,089
3 Gyenge szél A fák leveleit erősen mozgatja 3,4... 5,2 1,156... 2,704
4 Mérsékelt szél A fák gyenge gallyait mozgatja 5,3... 7,4 2,809... 5,476
5 Élénk szél A fák erős gallyait is mozgatja 7,5... 9,8 5,685... 9,604
6 Erős szél Az ágakat mozgatja. A járást megnehezíti 9,9...12,4 9,801..15,376
7 Igen erős szél A gyengébb fatörzseket meghajlítja 12,5...15,2 15,625...23,104
8 Viharos szél Az erősebb fatörzseket meghajlítja 15,3...18,2 23,409...33,124
9 Vihar A gyengébb fákat eltöri, a tetőcserepeket
széthordja 18,3...21,5 33,489... 46,225
10 Erős vihar A nagy fákat eltöri, az épületeket megron
1 gálja 21,6...25,1 46,656...63,001
11 ! Szélvész Erdőket letarol, tetőt, kéményt ledönt 25,2...29 63,504... 84,1
12 Orkán Pusztít, embert földhöz vág 29,1... 84,681...
is meg kell vizsgálni. A szélsebességet Beaufort-féle fokokban mérjük

(151. táblázat).
A felületekre ható szélerőt a következő képlettel számítjuk:
P = cF p kp ,
F az érintett felület szélirányra merőleges vetülete, m2; p a Newton-féle faj
lagos torlónyomás, c a szélnyomás tényezője.
A szélnyomás c tényezője, ha a vezető átmérője:
d e 12 mm, akkor c = 0,9;

d = 1 2 ... 16 mm c — 0 ,8;
d > 16 mm, c = 0,75 .
A fajlagos torlónyomás:
kp/m 2
p értékei h oszlopmagasság esetén:
h < 15 m, p — 60 kp/m*;
h — 15... 40 m, p = 70 kp/m 2;
h = 40.. .100 m, V — 90 kp/m 2;
h = 100...150 m. p = 115 kp/m2;
h = 150.. .200 m, p = 130 kp/m2.
Ha adott esetben nagyobb szélsebességgel kell számolni, akkor a Meteo

rológiai Intézet véleményét kell kérni. ví véleményezett szélsebességnél p t
torlónyomás, h < 40 m oszlopmagasságnál:
Pl = 70 ( s f t - ) 2 kp/m 2 ;
SZABADYE ZETÉ KE K 247
nagyobb oszlopmagasság esetén a szabványban előírt értékeket Px/70 ténye

zővel kell megszorozni.
A szabvány közelítő értékekkel való számítást is megenged. íg y a tor ló -
nyomás hx és h? magasságok között, ha 6 < hx — h2 < 40 m:
p —— -f- 56 kp/m 2 .
p = 70 kp/m 2 torlónyomás esetén a vezetőt folyóméterenként terhelő

szélnyomás:
d
d < 12 mm V ~ 16 kp ;
d
d = 12 ... 16 mm V = 17 kp ;
d
d > 16 mm V = kp.
19
Zúzmarás vezetőkre ható szélnyomást az előírt torlónyomás 1/ 3-ával

kell számításba venni, a m egnagyobbodott vezető-keresztmetszet számítá
sához a zúzmara fajsúlyát 0, 8 -nak kell felvenni.
c) Belógás
A vezető belógását, ha az kisebb az oszlopköz 7%-ánál, azzal a felté
telezéssel számítjuk, hogy a belógás alakja parabola. Ha a belógás nagyobb,
mint 7% , akkor a legnagyobb belógás, valamint a talajtól és a műtárgyaktól
való legkisebb távolság meg
határozásához a vezető alakja
láncgörbének tekintendő.
A parabola általános egyen
lete (146. ábra) :
2/o = k + 2k
A legnagyobb belógás:
ax
,2
b=
8k
tehát a vezető adataival:
a2y
b= cm ,
80cr
ui.
___££_ a
= — 103 m
qylO -3
248 vezeték ek :
A parabola ívhossza:
Az ívhossz, jó közelítéssel:
l = k [ w ^ l l + { Í ] +ln(■
&■
)+F + )} 1 ( i k
m .
' " “ [ > + } ( ! ) ' 10- ]
Példa. Számítsuk ki 35 m m 2 keresztmetszetű nemesített alumínium vezető belógását és

ívhosszát, 100 m oszlopköz és n = 3 pótteher-többszörös esetén, ha ae = 9,8 kp/mm* és
0( = 21 kp/m m 2:
.
b = - ——
100* •2,8 = 37 cm.
80 • 9,8
Az ívhossz:
8 /3 7
l = 100 [ l + | g y 10-< j= 100,00365 m,
tehát ez esetben a parabola ívhossza gyakorlatilag egyenlő az oszlopközzel.

Az előzőkből következik, hogy ha a vezetőt kissé megeresztjük, akkor a belógás nagymérték
ben növekedik. Eresszük meg a vezetéket a példában felvett adatokkal jellemzett oszlopközben
X — 20 cm-rel; akkor a b e l ó g á s : _______________
b' = J/ 6 2 + -|- aX 1 0 * cm,
ahol l + X £*; 1 és megeresztés után a belógás ö’ és a példa adataival:
b' = 372 • 100 •0,2 • 10* = 276 cm.

8
Tekintettel arra, hogy a vezető csak tengelyirányú e r ő t vehet fel,

a legkisebb húzóerő a legnagyobb belógás helyén, a le g n a g y o b b erő pedig
a felfüggesztési pontokon lép fel. A
felfüggesztés helyén fellépő P erő és a
vízszintes H komponens között az
összefüggés a következő:
H
P =
COS (p
ill.
H - M ^ r -
147. ábra. Belógási parabola, ha a felfüggesztési

pontok közt magasságkülönbség van = 1 +
( 40 y
100 ) *
A képletből megállapítható, hogy ha a két felfüggesztési pont között

nincsen nagy magasságkülönbség, akkor P erő csak elhanyagolhatóan kis
értékkel nagyobb a H vízszintes komponensnél.
Ha a két felfüggesztési pont között m magasságkülönbség van (147.
ábra), akkor a belógás kiszámításához ismernünk kell az A felfüggesztési
ponttal egymagasságban levő A 1 pont ax távolságát. Az A G A X parabola

G AX felének statikus egyensúlya:
rrr í ^
ugyanígy:
a,
^bB = H{bA - m ) = s [ a - ^
H bA = H m + s \ ! j -
ebbő
ma
ax = a + 2000
ay
ma
bx = a — k = a — 2000
ay
tehát
bA = cm;
80er
fi - ^ cm;
80cr
bx negatív is lehet, ha h > a.
Példa. Legyen az előző példában A és B felfüggesztési pontok között a magasságkülönbség

m = 5 m. Ebben az esetben
a, = 100 + 2000 -A 1? = 450 m;
bx = 100 — 450 = —350 m;
t 450* •2,8
bA = 8 0 -9 ,8 = 723 Cm:
bA = bB = 100 m = 10
ög = —223 cm.
A parabola csúcspontja tehát az A felfüggesztési pontnál 723 cm-rel, a B felfüggesztési pont

nál 223 cm-rel van mélyebben (148. ábra). A százalékos belógás A pontra vonatkoztatva:
A— W “ 1-6* -
Az erő függőleges és vízszintes összetevői:
F_
H
250 vezeték ek :
A vezetőre ható húzóerő tehát 9,8 •1,03 = 10,09 kp/mm*, vagyis 85 mm* keresztmetszetű vezető
esetén 35 •10,09 = 353 kp.
A függőleges összetevő
H_ 1
= 0,97 = cos rp
F TjÖ3
rp = 14° és sin rp = 0,24,
F sin rp =s 353 •0,24 = 84,7 kp.
A belógással kapcsolatos eddigi vizsgálatok állandó igénybevételre

vonatkoznak. A valóságban azonban a vezető hőmérséklete változik, és vele
változik az igénybevétel is. A feladat tehát, hogy megállapítsuk az össze
függést egy kezdeti, ill. számított t0 és egy későbbi — esetleg szerelési —
t hőmérsékleten fellépő igénybevétel és belógás között.
Változzon valamely £0 hőmérsékletű, l0 hosszúságú vezető hőmérséklete

t-re. Ha t > ¿0, akkor a hőtágulás:
Al -- ô) * (a)
A vezető a0 igénybevétele azonban tr-ra csökken és ennek következtében

a rugalmas megrövidülés:
100
- A l = l0 (a0 — a ) .
E
Az összes hosszváltozás tehát:

100
l l0 — ô) JjT (<*o &)
A parabola ívhossza:
8
l = a il +
\
és
Legyen l0 ~ a, akkor:
1- h 8
l0 3 1
SZABADVEZETÉ KE K 251
Az (a) egyenletbe helyettesítve:

267 100
tn =
behelyettesítve:
ay
a=
80/3 ’
267
1~ K _ a • 10«
267 v
A = —r^r és B = 1,25 ~"jjr behelyettesítéssel általánosítva:
alO 6
t - t „ = A (ß * + (2 - -
+)lß -1 ).
A és B értékeit különféle anyagú vezetőkre a 152. táblázat tartalmazza.

Ha a fenti egyenletekben t0 és
ß u adott, akkor valamely felvett t 152. táblázat
hőmérsékletre ß értékét vagy a fel A és B értékei
vett ß értékhez tartozó t hőmér
sékletet kiszámíthatjuk. A ß — f(t)
értékpárra görbesereg rajzolható A vezető anyaga A B
fel, amelynek alapján különböző
oszlopközökre a belógás és hőmér Kemény réz sodrony 16 0,688
séklet közötti összefüggés állapít Kadmiumbronz sodrony 16 0,688
Bronz sodrony 16 0,688
ható meg. A szabvány szerint a Alumínium sodrony 11,6 0,272
vezetéket két esetre vizsgáljuk Nemesített alumínium sodrony 11,6 0,252
meg: —20 C° hőmérséklet mellett, Acélalumínium sodrony 14,3 0,318
Acél sodrony 24,3 0,498
zúzmarateher nélkül és —5 C°
hőmérséklet mellett, zúzmarate-
herrel. Ekkor két kritikus hőfokot
különböztetünk meg, az ún. alsó kritikus hőmérsékletet, amelyen a vezető
igénybevétele zúzmara nélkül ugyanannyi, mint —5 C° hőmérsékleten
zúzmarával. A felső kritikus hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyen a
vezető belógása zúzmara nélkül ugyanannyi, mint —5 C°-on zúzmarával.
A zúzmarás vezeték fajsúlya1:
s+ z
7z -
ahol s a vezető folyómétersúlya; z a szabványos pótteher súlya, q a vezető

keresztmetszete. Az alsó kritikus hőmérséklet meghatározásához
* - <0 = (P - R ) + b 25 T T K - O)
1 Az ún. zúzmarás fajsúly lényegében fiktív érték, mert a vezető és a zúzmara súlyát a vezető
keresztmetszetére vonatkoztatja.
252 VEZETÉKEK
egyenletből indulunk ki. Mivel az alsó kritikus hőmérsékleten a o = or

az egyenlet:
267
— 5 — £akr =
a • 106
Minthogy ßz — és ß,t =
80<r, 80ffe ’
a2
¿akr — 0,417 <yl - rí) 5 C° =
g\ a • 10 «
- ( í í m s í h -
(7 tényező értékei:
A sodrony anyaga O
Kem ény r é z ................................ 0,222
Kadm iumbronz ......................... 0,222
B r o n z ............................................ 0,222
Alum ínium.................................... 0,0142
Nemesített a lu m ín iu m ............. 0,0142
A célalum ínium ........................... 0,0283
A cé l................................................ 0,249
A felső kritikus hőmérséklet meghatározásához a

267
£0 — a 106
egyenletből indulunk ki.
Minthogy
ßz — ßo — ß »
1,25 a
—5 í fkr = Yz) •
aE ßz (yo -
ay2
Minthogy ßz
80 ae 9
D tényező értékei:
A sodrony anyaga D
Kem ény r é z .................................. 5.99
Kadm iumbronz ............................ 5,99
B ron z............................................. 5,99
Alum ínium ...................................... 7,76
Nemesített a lu m ín iu m ............... 7,25
A célalum ínium .............................. 7,17
A cél................................................... 4,91
Az előzőkből megállapítható, hogy az alsó kritikus hőmérséklet a leg

nagyobb igénybevételt, a felső kritikus hőmérséklet a legnagyobb belógást
határozza meg.
A két kritikus hőmérsékleten kívül még egy harmadik jellemző érték is
van, az ún. kritikus oszlopköz (akr). Ezen azt az oszlopközt értjük, amelyben
a vezeték igénybevétele — 20 C° hőmérsékleten pótteher nélkül ugyanannyi,
mint —5 C° hőmérsékleten zúzmarával. Legyenek a jellemző adatok — 20 C°-
ra vonatkoztatva 0 indexszel, —5 C°-ra vonatkoztatva z indexszel ellátva,
akkor:
9 fí7
2 0 - 6 —
minthogy
^kr Vz és ß 0 = ^krô .
80tf¿ 80ae 9
267 air
15 =
a • 10ö 6400o\ (y'z - y í ) ,
és ebből
Sa • 10
a kr — 1 8 ,9 5 a e >
Vo
azaz
akr = Eoe m .
E tényező értékei:
A sodrony anyaga E
Kemény r é z ....................... 8,22
B r o n z .................................... 8,22
Alum ínium ........................... 32,5
Nemesített alumínium . . . 32,5
A célalu m ín ium ................... 23,0
A cél........................................ 7,76
Ha a valóságos oszlopköz a > akr, akkor a legnagyobb igénybevétel

zúzmaráé állapotban — 5 C° hőmérsékleten, ha a c akr, akkor csupaszon
- 2 0 C°-on lép fel.
Példa
Oszlopköz ................................. a — 100 m
Vezető: nemesített alumínium
sodrony
Névleges keresztmetszet ___ <?n = ?0 mm*
Tényleges keresztmetszet . . . . 65,8 m m 2
Átmérő ...................................... d = 10,5 mm
Megengedett igénybevétel . . . a* = 11 kp/m m 2
Súly ............................................ 184 kp/km
Fajsúly ..................................... y, = 2,8 kp/dm*
Zúzmara-pótteher ................... 587,5 p/fm
254 VEZETÉKEK
Zúzmarás fajsúly:
184 + 587,5
Vz = 65,8
= 11,7 kp/dm 8.
A fajsúlyok aránya:
Yz_ 11,7 = 4,17 és — =
2,8
= 0,239.
Yo 2,8 Yz 11,7
A kritikus oszlopköz:
Qkr — 32,3 88,2 < 100 .
Az alsó kritikus hőmérséklet (C = 0,0142):
íkt = 0,0142 ( 4 r - ) 2 (1 - - 5 = - 24,2 C° .

C°
Minthogy a kritikus oszlopköz a*r < a, továbbá a kritikus hőmér
séklet —20 C° alatt van, a legnagyobb igénybevétel —5 C°-on
zúzmara-póttehernél lép fel, A felső kritikus hőmérséklet ( D = 7,25):
¿fkr = 7,25 • 11 (1 — 0,239) - 5 = + 55,7 C° .
A felső kritikus hőmérséklet tehát + 40 C° felett van, ennélfogva a

legnagyobb belógás is —5 C°-on és zúzmaratehernél lép fel,
A legnagyobb igénybevétel: ae = a2 — 11 kp/mm* és a
legnagyobb belógás:
ß z= - ■? ' W = 1 ,3 3 % ; = 100 • 1,33 = 133 cm.
A belógás az alsó kritikus hőmérsékleten:
ß .- ^ = 0 ,3 1 8 % ; 6 . = 100 •0,318 = 3 1,8c m .
A csupasz vezeték állapotegyenlete:
t0 = íakr = - 24,2 C° és ßa = 0,318 % ,

minthogy
149. ábra. Belógás és a hő t + 2 4 ,2 = 11,6 (0* - 0,318l) + 0,252 • 100 (_ L -

mérséklet összefüggése V 0,318
25 2
t = 11,6 /3*------- + - + 52,64 .
Ennek alapján a felvett belógási értékekre kiszámíthatjuk a hőmérsékletet, amelyeket a 153.

táblázatban, ill. a 149. ábrán tüntetünk fel. Ezek alapján 100 in oszlop közre és a tényleges hőmérsék
letre megállapíthatjuk a belógásokat. Ugyanezt a számítást természetesen bármely oszlopközre
elvégezhetjük.
153. táblázat
ß,% 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3
[
A c° - 6,5 +6,2 +16 + 23,5 + 29,8 + 35,2 +40,3 +45,1 +49,5 + 53,9
Ha a szereléskor dinamométerünk van, akkor a H húzóerő és a belógás

között a következő összefüggés alapján számolhatunk:
_ay_
H = qa = q
SOß *
A szabvány megenged negyedórás csúcsterhelést, amely a vezető hőmér
sékletét 60 C° fölé emeli. Ez esetben a környezet (levegő) hőmérséklete
a következő átlagértékekkel számítható:
Hónap i. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX . X. XI. XII.

O
O
5 5 10 20 25 30 30 30 25 20 10 8
HatároszloptávolságnaJc nevezzük azt az oszlopközt, amelyben adott

vezetőkeresztmetszet esetén a vezeték igénybevétele — 5 C° zúzmarateherrel
nem haladja meg a megengedett értékeket. A határoszloptávolságokat
154. táblázat
Sodronyok megengedett legnagyobb oszlopközei (liatároszloptávolság), m
Réz Nemesített alumínium Acélalumínium

Névleges
keresztmetszet, oe == 18 o t = 28 <*e == 11 at = 21 = 9 = 20
at •
mm8
n = 3 n = 4 n —5 n —3 n —4 n= 5 71— 3 1 71 = 4 n = 5
10 38 26 20 42 28 21
16 57 39 30 65 42 32 77 44 36
25 74 55 43 93 60 44 124 69 49
35 109 73 57 125 80 61 170 88 64
50 156 98 75 172 107 81 248 119 85
70 190 117 93 235 134 100 375 157 109
80 — — — — — — 520 180 124
95 264 168 127 298 176 132 626 206 140
110 — — ! — — — — — 247 177
120 343 190 140 317 211 155 — 272 184
150 443 204 166 449 240 183 — 348 213
185 618 270 194 545 294 213 — 448 271
240 _ 348 209 717 360 258 — - — —
250 — ___ ___ — ___ — — 542 313

300 — 457 287 1184 434 304 ■— 1010 379
<re a megengedett legnagyobb igénybevétel, kp/mm*;

art a tartós szilárdság, kp/mm*;
n a pótteher többszöröse.
Az oszlopközök lehetőleg ne térjenek el egymástól. Nagyfeszültségű

szabadvezetékek, ha az oszlopközök egymástól egy feszítőközön belül 20 %-
nál nagyobb mértékben eltérnek, csak függőszigetelőkre szerelhetők, ill.
állószigetelőkre (faoszlopokon vagy előfeszített betonoszlopokon). Ha a füg
gőszigetelőkre szerelt szabadvezeték legnagyobb oszlopköze több, mint 1,1-
256 VEZETÉKEK
szerese a legkisebbnek, akkor a számításban figyelembe vett közepes oszlop -

köz:
Za3
ak
Za*
ahol a számlálóban szereplő a érték a feszítőköz egyes oszlopközeit, az <zf

nevező pedig az egy feszítőközön belüli oszlopközök összegét jelenti.
A vezetők tartószerkezeten való elhelyezésekor a megengedett leg
kisebb távolság a talajtól, épülettől, földelt tárgytól 0,7t7 + 200 cm. A szél
által okozott lengés következtében a vezetők ne kerülhessenek sem egymás
hoz, sem a tartóoszlophoz vagy más tárgyhoz veszélyes közelségbe.
A vezető kilengésének szögét a következő módon
h számíthatjuk ki (150. ábra).
A legnagyobb vezetékkitérítési szögnél a vízszin
X tes szélerő és a függőlegesen ható vezetéksúly ill. veze-
¡ y f tóksúly + pótteher tart egyensúlyt. A kilengés szöge,
ha p a szélnyomás és s a folyóméterenkénti önsúly:
/
t
/l tgA=^-.
1/ S+Z
150. ábra. Vezetők kilen
gése A zúzmarás vezeték kilengési szöge, ha p z a
zúzmarás vezetőre ható szélnyomás, s + 2 pedig a
zúzmarás vezető folyóméterenkénti súlya:
Pi
tg K = — 5 + Z
A vezeték összelengése a legcélszerűbben grafikusan ellenőrizhető. A szer

kesztés menete a következő:
Léptékhelyesen felrajzoltuk (151.
ábra) a két vizsgált vezetőt, amelyeknek
belógása (a már elvégzett számítások
alapján) b, ill. b\ és nyugalmi állapotban
távolságuk / , kilengési szögük pedig az
előzők alapján számított A és A' szög.
b és b' belógással, mint sugárral
megrajzoljuk BC és B'O' köríveket. Mi
vel a lengés időben a színusztörvényt kö
veti, a segédkörrel az íven kijelöljük azo
kat a pontokat, amelyeket a kilengés
egyenlő időközökben elér. E pontok körül
a legkisebb a megközelítési távolsággal
mint sugárral, köröket rajzolunk. Az
egyes körükön belül levő osztáspontok
sorszámának különbsége legalább 4 le
gyen, ha ennél kevesebb, akkor fennáll
az összelengés veszélye. A 151. ábrán
látható egye8 körökön belül a különbség
4, s így az összelengés veszélye nem áll
fenn. Ellenkező esetben vagy az / távol
ságot kell növelni, vagy a belógás hosszán
kell változtatni. A két vezető belógása
általában nem egyenlő (az egyik zúzma-
rás, a másik nem; egyenlőtlen feszítés stb. következtében), ennélfogva lengésidejük sem egyenlő, a
különbség azonban elhanyagolható.
Ugyanabban a függőleges síkban, faoszlopokon 80. ..8 5 m, acél vagy acélbeton oszlopokon
pedig 4 0 ...4 5 m oszloptávolságig szabad vezetőket elhelyezni. Ennél nagyobb oszloptávolságnál
a vezetők egym ástól való távolságának vízszintes vetülete legalább 0,7 Í7 20 cm legyen. E ttől
a vízszintes távolságtól eltekinthetünk, ha a póttehertől való hirtelen szabadulás esetén bekövet
kező felcaapódást számítjuk. A felcsapódás grafikusan a 152. ábra szerint határozható meg.
A felcsapódás mértéke ßt = A'/3Z, ahol A' értékét az A B egyenes és az ábrán látható görbe távol
sága adja. Az A B egyenes A és y tengelyen mért értéke:
A= 2 — - 1 és y = ÁA ,
Vz
ahol A értéke:
3 a yz • IO "1
“ 32 ß l E • 10- • *
A 253. oldalon levő példa adataival a felcsapódást a következő m ódon számíthatjuk ki. A példában
felvett, ill. kiszámított adatok:
152. ábra. Vezetők felcsapódása
a = 100 m; y„ = 2,8 kp/dm3; yz = 11,7 kp/dm8;

E = 0,56 • 106 kp/cm2;
ßz = 1 ,3 3 % ; tehát
3 100 • 11,7 • 10“ 1 __ 0 #

A “ 32 1,33* • 0,56 “ 2’ 7 ’
; = 2W - 1 = - ° ’522:
V = - 0,522 •2,77 = 1,45.
a = —0,522 és y = —1,45 pontokon át húzott egyenes és a görbe metszéspontján A' értéke —0,3,
tehát:
ßt = - 0 , 3 - 1 , 3 3 = - 0 , 4 % ,
azaz a felcsapódás kb. 40 cm lesz.
A vezetők tartószerkezettől való legkisebb távolsága nyugalmi vagy

kilengett állapotban 0,1U + 10 cm, de legalább 20 cm legyen.
A szabvány által előírt / fázistávolságok 1000 V-nál nagyobb feszült
ségen és réz, bronz, kadmiumbronz, acél vezetékek esetében:
/ > 0,26 + 65 + 0,7 U cm;
alumínium, acélalumínium és nemesített alumínium vezetékek esetében:

/ > 0,36 + 65 + 0,777 cm,

258 VEZETÉKEK
ahol b a legnagyobb belógás + 4 0 C°-on, cm és U a névleges feszültség, kV.

Vízszintes alapú háromszög elrendezésben a távolság 15% -kai csökkenthető.
Függőszigetelőkre szerelt vezetékek fázistávolságát az összelengés megszer-
2 T
kesztésével állapítjuk meg -y^- — fáziskülönbség esetén. A szerkesztést há
romféle állapotra végezzük el:
1 . A vezetékek hőmérséklete + 4 0 C° és a szélnyomás szabványos.
2. A vezetékeken szabványos pótteher van, a szélnyomás a szabvá
nyosnak 1/ 3-a, a zúzmarával megnövelt átmérőre vonatkoztatva. A hőmér
séklet — 5 C°, a zúzmara fajsúlya 0,8 kp/dm 3.
3. A magasabb vezetéken van zúzmara, az alacsonyabban nincsen,
különben, mint 2 . alatt.
Kisfeszültségű szabadvezetékre réz, bronz, kadmiumbronz és acél
vezeték esetében, ha
b <¡ 70 cm, akkor / = - cm ;
b > 70 cm, akkor / = 0,26 + 30 cm ;

alumínium, acélalumínium és nemesített alumínium vezetékek esetében:
/ = 0,3b + 30 cm .
A vezetők legkisebb föld feletti magasságát a legnagyobb belógás figye
lembevételével a 155. táblázat tünteti fel.
Gyümölcsösök keresztezésénél a nagyfeszültségű vezetéknek a fák koro
nájától számított legkisebb távolsága 3,0 m, a kisfeszültségű vezetéké pedig
1,25 m.
Az épületektől való legkisebb távolság 0,7 £7 + 200 cm, az épületek
személyi tartózkodásra szolgáló külső részétől (pl. erkélytől) 0,7 U + 300 cm.
155. táblázat
A vezetők legkisebb föld feletti magassága, m
Kis- Nagy-
A terület jellege
feszültség esetén
Szabad területen í
i
ha a vezeték alatt csak gyalogjárók közlekedhetnek 4,5 5,0
ha járművek is közlekedhetnek 5,0 6,0
Körülkerített területen fekvő transzformátorhoz, kapcsolóállomáshoz csatla
kozó vezeték alatt, ha ott járművel nem közlekedhetnek 3,5 4,5
Lakott területek (városok, községek) belterületén 5,5 7,0
Udvar felett, tanyák területén 6,0 7,0
Szőlőben, kertben 5,0 6,0
Járművek által használt közutak mentén, ha a kilengett vezeték távolsága
2 m-nél kisebb; az úttest szélétől, valamint keresztezésüknél 6,0 7,0
Járművek által használt mezei, dűlő- és magánutak mentén és kereszte
zésén 5,0 6,0
Töltés, meredek hegyoldal, part megközelítésén, a vezetőknek a szél által ki
lengetett helyzetétől a talajig mért távolság, ha a megközelítési helyen
csak gyalogjárók közlekedhetnek; 4,5 5,0
járművek is közlekedhetnek 5,0 6,0
Kisfeszültségű szabadvezetékek legkisebb távolsága az épületektől víz

szintes irányban 120 cm, függőleges irányban 200 cm. Nem éghető anyaggal
fedett épület keresztezésénél a legkisebb távolság nagyfeszültségű vezetékre
0,7 U -f- 300 cm, kisfeszültségűre 0,717 + 200 cm. Éghető anyaggal fedett
épületet csak kivételesen szabad keresztezni, a legkisebb távolság nagy
feszültség esetén 10 m, kisfeszültség esetén 4 m. Az ilyen épülettől mért
legkisebb oszloptávolság ugyancsak 10 , ill. 4 m.
C) Oszlopok méretezése és szerkezete

a) A z oszlopok fajtái
Rendeltetésüknek megfelelően a következő oszlopfajtákat különböz
tetjük meg:
Tartóoszlopok (csak a vezetékek felfüggesztésére, ill. tartására);
Sarokoszlopok (a vezeték iránytörési pontjain fellépő erők felvételére)
Feszítő (sarokfeszítő) oszlopok (a vezetékhúzás egy részének felvételére).
Szereléskor ezek veszik fel a feszítést, vezetékszakadás esetében pedig
a zavart két feszítőoszlop közé eső, ún. feszítőközre korlátozzák;
Végoszlopok (a teljes vezetékhúzás felvételére);
Elágazó oszlopok (többnyire vezetékelágazásnál a vezetőhúzás eredő
jének felvételére);
Keresztező oszlopok (utak, vasútak stb. keresztezésén a fokozott biz
tonság követelményeinek kielégítésére).
b) A z oszlopok terhelése
Az oszlopok méretezésekor figyelembe veendő terhelések két csoportra
oszthatók:
Állandó terhek. Ide tartoznak:
az oszlop és az alap súlya;
az oszlopot terhelő állandó súlyok (a tartók, szigetelők, szerelvények
és vezetők súlya);
az alapra ható terheletlen föld súlya;
az alapozás és a talaj közötti súrlódás;
felhajtó erő (talajvízben).
Esetleges terhek. Ide tartoznak:
az oszlopra ható vízszintes vezetékhúzás eredője.
R = Eaq, ahol a a vezetőkben fellépő legnagyobb feszültség, kp/mm2,
q pedig a vezeték keresztmetszete, mm2;
a vezetékhúzás függőleges komponense;
pótteher;
szélnyomás;
egy ember és szerszámainak a vezetékkarokra ható súlya (100 kp).
Az esetleges terhek közül a vezetékhúzás függőleges komponensét
akkor kell figyelembe venni, ha a magasságkülönbség nagyobb, mint az
oszlopköz 10 % -a. Ha a vezető felfüggesztési pontjai között h m magasság-
különbség van, és a felfüggesztési pontokban a vezetékhúzás vízszintes
összetevője P h = a q kp, akkor
h + 46
F v = oq y
a
17*
260 VEZETÉKEK
156. táblázat
Szabványos esetleges terhek (MSZ 151)
Terhe Pót-
Oszlop lési Vezetékhúzás Szélnyomás teher Megjegyzés
osztály
la vezetékirányra
— merőleges — —
15 vezetékirányban a vezetőkre ható szél

— — nyomást nem kell
figyelembe venni
Tartó oszlop 2 a max. megeng. vezeték- szabvá egyidejűleg minden

húzások 5%-a egyol- — nyos felfüggesztési ponton
dalon
3 egy vezető max. megeng. szabvá a legnagyobb igény-

húzásának 50%-a — nyos bevételt okozó veze
tőt kell figyelembe
venni
la max. megeng. vezeték szögfelező irányában

húzások eredője — —
15 mint la szögfelezőre merőle

gesen — —
Saroktartó
oszlop 2 max. megeng. vezeték szabvá egyidejűleg minden
húzások eredőjének — nyos felfüggesztési ponton
egy oldalon 100, másik
oldalon 95%-a
3 egyik oldalon a max. meg- szabvá mint tartó oszlop, 3.

.eng. vezetékhúzás 50%-a — nyos terhelési osztály
1 mindkét oldalon max. szögfelező irányában

vezetékhúzás - —
2a egyik oldalon teljes, a szögfelezőre merőle

mások oldalon % max. gesen —
vezetékhúzás
Feszítő- és 25 egyik oldalon teljes, a szögfelező irányában szabvá

sarokfeszítő másikon 1/# max. veze csupasz vezetőre nyos
oszlop tékhúzás számított szabv.
szélnyomás 1/3-a
3 egyik oldalon teljes, a szabvá azon a felerősítési

másikon eggyel keve nyos ponton kell a vezeték
sebb max. vezeték — húzást elhagyni, ahol
húzás ennek következtében
a legnagyobb igénybe
vétel ébred
1 teljes vezetékirányra merő

leges — —
Végoszlop 2 teljes vezetők irányában
3 egy vezető húzása elma szabvá mint, feszítőoszlop 3.

rad — nyos terh. osztály
ahol a az oszlopköz. A pozitív előjel a magasabban, a negatív a mélyebben

fekvő felfüggesztési pontra vonatkozik. A szabály által előírt esetleges ter
heket oszlopfajtánként a 156. táblázat tartalmazza.
c) Méretezési irányelvek
Az oszlopra ható eredő igénybevétel az egyes terhelési esetekből adódó
részigénybevételek és biztonsági tényezők szorzatának az összege. A bizton
sági tényezőkre az MSZ 151 a következő előírásokat tartalmazza:
állandó teher = 1,1 vagy 0,9;
pótteher nv — 1,4:
szélnyomás nB= 1,0 vagy 1,1.
A nagyobb tényezővel csak akkor számolunk, ha a szélnyomással

egyidejűleg csak állandó terhelés lép fel.
Vezetékhúzásra nv = 1,1 vagy 0,9. A kisebbik tényezővel egyoldali
vezetékhúzás (csavarónyomaték) vagy különbözeti húzás esetén számolunk.
Kereszttartóra, továbbá ha a csúcsra vezeték van erősítve, az oszlop
nak a csúcs és a kereszttartó közötti részére:
np = 1,7;
ns = 1,1 vagy 1 ,2 ;
nv = 1,25 vagy csavarásra 1,0.
A stabilitásra vonatkozólag
l,5 X f = X ,
ahol X f a lehetséges legkedvezőtlenebb felborító nyomatékok, ill. elcsúsz

tató erők összege. X az előző erőket gátló nyomaték, ill. erő. A hatásokat
biztonsági tényező nélkül kell figyelembe venni.
d) Faoszlopok
A szabadvezetékek faoszlopaira a következő szabványok intézkednek:
MSZ 151. Erősáramú szabadvezeték.
MSZ 1597. Szabadvezetéki telítetlen faoszlopok mérete és minősége.
a) A faoszlopok anyaga. Szabadvezetéki faoszlopok céljára lombos
vagy tűlevelű fák alkalmasak. A telítés nélkül alkalmazható lombos fák:
akác (Robinia pseudoaeaeia);
kocsányos tölgy (Quercus robur vagy pedunculata);
kocsány talan tölgy (Quercus petraea vagy sessiflora);
vörös tölgy (Quercus rubra vagy borealis);
szelíd gesztenye (Castanea vesca).
A fejátmérő legalább 12 cm legyen. Síkgörbeség megengedhető olyan

mértékben, hogy az alsó és felső bütü széle között kifeszített zsinór az osz
loptól sehol sem lehet távolabb, mint az oszlop átmérőjének a fele ugyan
azon a helyen. Átmeneti szabvány szerint ez a távolság 9 m-nél nem hosszabb
oszlop esetében elérheti az oszlop átmérőjének a méretét, ha az oszlop
felső része 1,5 m hosszúságon olyan egyenes, hogy az oszlop felülete a kife
szített zsinórtól sehol sincsen távolabb 1,5 cm-nél.
262 VEZETÉKEK
A fenyőfajták, amelyeket általában telítenek, a következők:

erdei fenyő (Pinus silvestris);
feketefenyő (Pinus nigra);
lucfenyő (Picea excelsis);
jegenyefenyő (Abies alba):
vörösfenyő (Larix europea).
A fa romlását akadályozó telítési eljárások közül a legelterjedtebbek:
Áztatás. Fertőtlenítő oldatban, pl. szublimátoldatban való áztatás (Kyan-eljárás, kianizálás).
Boucheri-féle eljárás. Főleg frissen döntött fáknál használatos. A törzsön hosszirányban réz
szulfát oldatot (1,5% -os CuSOj) sajtolnak át, és ezáltal a fa nedvei helyébe réz-szulfát oldat kerül.
S zív ó -n y o m ó eljárás. A fatörzset kazánban felváltva vákuum, ill. nyomás alá helyezik és ily
módon telítőanyaggal telítik. Többféle ilyen eljárást ismerünk (Bethel-, Keraspin-, Dénesy-, Rüping-
8tb.). Telítőanyagul általában kőszén- és bamaszén-kátrányolajakat használnak.
Kuntz-eljárás. Az oszlop a talajszint alatt erősebben, felette kevésbé erősen telítődik. Az oszlo
pot függőlegesen, fejjel lefelé kazánba helyezik, és a különböző fokú telítést azáltal érik el, hogy a
a kazánban felül, tehát az oszlop földbe kerülő részén a telítőoldat sűrűsége a magasabb hőmérséklet
következtében kisebb, mint az oszlopfejnél.
Ozmózis nyomás juttatja a fertőtlenítő oldatot a törzsbe: dinitro-fenol-, fluór-, arzén- stb.
tartalmú vegyületeket pépes alakban a lehántolt törzsre kenik, ahonnan a vegyületek idővel beha
tolnak a fába.
Cóbra-eljárás. A fertőtlenítő oldatot a törzsbe ütött lyukon keresztül fecskendezik be a fába.
Statisztikai adatok szerint a nem telített fenyőfa átlagos élettartama

2... 3 év, a keményfáé 6 10 év, míg a telített fenyőoszlop élettartama
...
a telítési eljárástól függően 15 ... 25 év.

A tűlevelű fákból készült oszlopokat fejátmérő szerint három vastag
sági csoportba soroljuk (157. táblázat). Közülük a II. csoport a szokásos
méretű.
A faoszlop megengedhető legkisebb fejátmérői:
nagyfeszültségű egyes tartóoszlopok .. 15 cm
nagyfeszültségű bak-és ikeroszlopok .. 13 cm
kisfeszültségű egyes tartóoszlopok . . . . 13 cm
kisfeszültségű bak-és ikeroszlopok . . . . 13 cm
támfák .................................................... 12 cm.
157. táblázat
Tűlevelű fákból készült oszlopok vastagsági

csoportjai
Vastagsági csoport
Oszlop-
hossz, I II III
m
Fej átmérő, cm
6 13 .. .16 12 17 .. .19
6,5 13 .. .16 12 17 .. .19
7 13 .. .16 12 17 .. .19
8 14 .. .16 13 17 .. .19
9 14 .. .16 13 17 .. .19
10 15 .. .17 14 18 .. .20
11 16 .. .18 15 19 .. .21
12 16 .. .19 15 20.. .22
13 17 .. .21 l 5...16 22 .. .24
14 17 .. .21 1 5 . 16 22 .. .24 153. ábra. Faoszlopok szilárdsága
a nedvességtartalom függvényében
SZABADVEZETÉ KE K 263
b- 00 A különböző fejátmérőjű oszlopok

i co co
megengedhető tőátmérőit a 158. táblá
05 co H
co co zat tünteti fel.
oó A fák szilárdsági tulajdonságai a
co t>
COCO
CO
CM nedvességtartalommal változnak. A szi
05 co'
COCO lárdság átlagos változását a nedvesség-
VO50
tartalom függvényében a 153. ábra
co eo co tünteti fel. A nyers fenyőfa átlagos zsugo
05
05
Ö J—i 05'
co eo eo rodási mértéke a következő:
05 eo -hí uo Nedvesség, %
co co co eo
pH
05 20 15 10
35 05 Ö i-i
05 05 eo co sugárirányban, kb. % .............. 1,7 2,7 3,9
az évgyűrűk mentén, kb. % .. 3,0 5,0 7,1
O rH 05 05 T*
eo co co eo eo
O
05 A faanyagok jellemző adatait lég
b- CO00 05 O
05 05 05 05 CO
száraz (15% nedvességtartalmú) állapotra
lO 50 (C N 00 05 O H 05 05
05.......................................
05 05 05 05 05 CO COCOCO vonatkoztatva a 159. és 160. táblázat
05 j
pH
COCO l Ó \Ó l ó t ó tó COCi
tünteti fel.
a A táblázatban foglalt értékekre a k ö
o
* ! TCIÍ5LOONOOOOHC5 vetkező módosító tényezőket kell figyelembe
1 05...................................
05 O5O5 05O5O5COC0CO
venni:
18
a 05 05’ CO* -H líO C D CD b~ OO

05 05 05 05 05 05 05 05 05 05 1. Ha nyomó igénybe vételnél a n yo
Faoszlopok t«átmérői
iü,
o móerő a rostok irányával szöget zár be,
PH «T jfT fliO tD bO O roO H
05 05 C505 05 C5 05 05COCO akkor az alábbi csökkentő tényezővel
pH
i—i i—i05 eo eo Tjí io »a c o b-
05 05 05 05 05 05 05 05 05 05 számolunk:
05eoeO T j(io< oN Q O »o
050505050505050505CO
<0 h .6/ 5/ •
rH
© i-Hr-i 05 05 CO H t d CO c sm /a a + cos /2 a
05 05 05 05 05 05 05 05 05 05
i-HO5C5eO'^*iAeot>a0C5
05 05 05 05 05 05 05 05 05 05 Q csökkentő tényező értékeit a szög és c
pH
05 © ©’ i—irH 05 COCOH lO
függvényében a 161. táblázat tünteti fel.
H0505C5 05 05 05 05 C505 2. Ha a fa nedvességtartalma ponto
O pH pHpHCC san meghatározható, akkor a következő
O* O* <n O*
szorzótényezőkkel számolhatunk:
14
OO a i O Í o O ró
H HH N N N
Nedvesség- Nyomás és Húzás és
C5 © © f-i 05 tartalom, % hajlítás nyírás
co ! T—105 05 05 05
pH I 15 1 ,2 0 1,10
co’ co’ a i a i
i pH pHpH pHpH 18 1,15 1,05
1
1 23 1 ,10 1 ,0 2
00 O Ca 30 1,00 1,00
pH pHpH
^ ! CO t>-
rH pHpH A megengedett csúcshúzás és az
oszlopméretek közötti összefüggés a 154.
ábrán látható.
ß ) Faoszlop-szerkezetek. Általában a
uO
következő szerkezeteket különböztetjük
P,
jO
a » » ’ b> ® C5 © r-I05COt}<
H rl pH rl H
meg:
’S
te Egyes oszlopok. Csak tartóoszlopok
O ként vehetők figyelembe.
Az oszlop hajlításra van igénybe véve.
Az oszlopra ható erők (1. a terhelési
264 VEZETÉKEK
159. táblázat
Faanyagok jellemző adatai
Rost Tűlevelű puhafák Lombos keményfák

Megnevezés hoz
képest Átlagértékek
Fajsúly, p/dm3 — 400... 490 720... 900
1 112,50... 100,00 137,90...125,00

Rugalmassági tényező 103, kp/cm3
2 4,95 12,70
1 920... 730 1177... 920

Húzószilárdság, kp/cm2
2 25 44
1 438... 330 563... 400

Nyomószilárdság, kp/cm2
2 63 110
Hajlítószilárdság, kp/cm2 — 705... 550 997...620
1 68...65 117... 75
Nyírószilárdság, kp/cm2
2 258 310
1 398 777
Keménység, kp/cm2
2 170 553
Megjegyzés. 1 a rostokkal párhuzamosan; 2 a rostokra merőlegesen.
160. táblázat
Telített faoszlopok határfeszültségei, kp/cm2
A terhelés módja Puhafa Keményfa
Hajlítás és külpontos nyomás, rosttal párhuzamos 175 210

Húzás és külpontos húzás, rosttal párhuzamos 115 140
Központos nyomás, rosttal párhuzamos 160 195
Nyomás, rostra merőleges 30 50
Nyomás, rostra merőleges, ha kisebb benyomódás megengedhető 40 70
Palástnyomás, rosttal párhuzamos, (tömör betétek, zárt gyűrűk) 120 200
Palástnyomás, rosttal párhuzamos nyitott gyűrűk 70 120
Nyírás tömör elemeknél, rosttal párhuzamos 25 40
Nyírás, rosttal párhuzamos (beeresztések, betétek) 12 18
Nyírás, hossztengelyen átmenő síkban és rostra merőlegesen 8 12
Nyírás a rostra merőleges síkban 50 70
Nyírás nyitott gyűrűknél, a rosttal párhuzamos 9 13
Q csökkentő tényező értékei 161. táblázat
c1 —>a° 0 10 20 30 40 45 50 60 70 80 90
Puhafa c = 4 1,0 1,0 0,88 0,71 0,54 0,47 0,42 0,34 0,29 0,26 0,25
Kemény- és puhafa,
ha kisebb benyo-
módás megenged
hető, c = 2,86 1,0 1,0 0,95 0,82 0,68 0,61 0,56 0,45 0,39 0,37 0,35
Keményfa, ha kisebb
benyomódás meg
engedhető és beté
tes kötésnél, c = 2 1,0 1,0 0,96 0,93 0,85 0,79 0,74 0,63 0,65 0,52 0,50
eset) a vezetékre merőlege

sen ható, valamint az oszlop
szabad hosszára eső szélnyomás
mint megoszló terhelés. A veze
tékre ható szélnyomást a két
szomszédos oszlopköz fél-fél ve
zetékhosszára számítjuk, és azt
nevezzük hasznos csúcshúzás
nak (P). Maga az oszlop befo
gott tartónak tekintendő, tehát
a csúcshúzás:
ahol l a befogott rúd hossza,

m; crh a megengedett hajlító
igénybevétel, kp/cm2; W a ke
resztmetszeti tényező a befogás
helyén, kör keresztmetszetre:
H a teljes, f i a főid feletti hossz, n
•7T//3
154. ábra. Csúcshúzás és oszlopméretek közötti összefüggés P F = ~ - 0 ,ld 3 cm 3 .
oZ
A rúd l hossza valamivel nagyobb, mint az oszlop föld feletti magassága,
mert a veszélyes keresztmetszet kevéssel a föld felszíne alatt fekszik. A fa
oszlopokat teljes hosszuk 1/ 6-áig szokás a földbe ásni, a nyomaték számítá
sakor figyelembe veendő l hosszúság pedig a föld feletti magasságnak és a
beásott t hosszúság 1/ 6, ill. x/3 részének az Összege aszerint, hogy a talaj
kötött vagy laza. A figyelembe veendő különböző hosszúságokat a 162.
A tartóoszlopra ható szélnyomás mint megoszló terhelés:
P 0 = cFp kp ,
ahol c a szélnyomás tényezője, (kör és ellipszis alakú keresztmetszetre
c = 0,8); F a felület szélirányra merőleges vetülete, m2; p a fajlagos torló-
nyomás, kp/m2.
•266 VEZETÉKEK
162. táblázat
Oszlopok figyelembe veendő hosszúsága, m
Teljes oszlophossz H 9 10 11 12 13 14 15
Beásott hossz t 1,5 1,67 1,81 2,0 2,17 2,34 2,5
Eöld feletti hossz M 7,5 8,33 9,16 10,0 10,83 11,66 12,5
Kötött talajban 7,75 8,61 9,47 10,33 11,19 12,05 12,91
Kötött talaj ban nyomaték
szempontjából
Laza talajban figyelembe l 8,0 8,88 9,77 10,66 11,55 12,44 13,33
veendő hossz
Az oszlopra ható szélnyomás eredője az oszlop súlypontjában hat,

ezért ezt át kell számítani az oszlop csúcsában ható erőre. Az oszlop szél
nyomásra merőleges vetülete olyan trapéznak tekinthető, amelynek párhu
zamos oldalai a tő-, ill. fejátmérővel, magassága pedig az oszlop föld feletti
szabad magasságával egyenlők (155. ábra). A súlypont magassága a föld
felszíne fölött:
M_ d0 + 2M
Ms
3 cÍq -j—df 2
Az oszlopcsúcsra átszámított szélnyomás tehát;
p — p s k p .
r öcs — r 0 ]ß
M
Minthogy M s ~
2 >
¿’ öcs ~ kp .
A vezetékre ható szélnyomást — az

oszlopra ható szélnyomáshoz hasonlóan —
az oszlopcsúcsra kell átszámítani. Ha pl.
három vezetőre ható szélnyomás egyenlő,
akkor
= P A + P B + ?C •
A vezetékek magasságának középértéke:
A, _ m a + m b +
Az oszlopcsúcsra a számított vezetékhúzás;

155. ábra. Oszlopra ható szélnyomás
számítása
kp .
A tartóoszlopra ható összes csúcshúzás P vcs + P ocs , tehát a nyomaték

a veszélyes keresztmetszetre:
C^vcs + ôcs)100¿ = 0,1 d|<7h .
A megengedhető hasznos csúcshúzás tehát:
T> __ dl 75
vcs” 1000Z ocs’
Ha az oszlopra ható torlónyomás 70 kp/m 2, a szélnyomás tényezője
c = 0 , 8, az oszlop közepes átmérője dk, mm, akkor egy fm-re ható szél
nyomás dk/18 kp: az oszlopcsúcsra átszámítva M s, mivel M s ~
18
értékkel számolunk, dk M = 0,277 dkikf, vagyis a hasznos csúcshúzás1
oO
p « 3 = - ä S - _ 0,277 dkM kp •
A gyakorlat számára kielégítő eredményt kapunk, ha l hossz helyett
M- e t vesszük figyelembe, s így a képlet a következőképpen alakul:
Pvcs = - kp .
Az érvényben levő szabvány szerint számított megengedett legnagyobb

csúcshúzást a 163. táblázat tartalmazza.
Példa. Ellenőrzendő a 156. ábrán látható tartóoszlop csúcshűzásra. Az adatok a következők:
oszloptávolság ............................................................... a 35 m;
teljes oszlophossz ...................................................... H 9 m;
beásott h o s s z ............................................................... t 1.5 m,
föld feletti hossz ........................................................ M 7.5 m;
nyomaték szempontjából figyelembe veendő hossz l 7,75 m;
hajlító szilárdság........................................................ 0^ 130 kp/cm 2;
fej á tm é rő ....................................................................... df 13 cm.
163. táblázat
Megengedett legnagyobb csúcshúzás
M, Oszlopfej-átmérő, cm
m m
13 14 15 J 16 17 18 19 20 21 22
j
9 7,50 77 90 108 129 151 175 202 233 266 301
10 8,33 65 82 99 118 138 162 188 215 234 278
11 9,16 62 76 93 110 130 147 177 202 231 261
12 10,00 58 73 87 103 123 143 167 191 218 247
13 10,83 54 68 82 98 116 136 157 " .181 206 234
14 11,66 51 63 75 91 108 127 147 169 194 219
15 12,50 48 58 73 87 104 123 142 164 186 212
1 Az MSZ 440 a p = d^ 13 kp/m2 szélnyomásból kiindulva a hasznos csúcshúzást az alábbi

képlettel fejezi ki:
M3
Pvcs = -3“ - 38,5Z7(2k • IO- 3 t.
268 VEZETÉKEK
A karcsúsodás 0,7 cm /m , tehát a közepes oszlopátmérő:
dk = dt + 0,7 = 13 + 0,7 • 3,75 = 15,6 cm .

Lá
Az átmérő a veszélyes keresztmetszetben:
de = dt + 0,7 • 1 = 13 + 0,7 • 7,75 = 18,4 c m .
A vezetők anyaga nemesített alumínium, mérete 3 x 35 mm 2+ 1x 25 mm2.

A vezetők átmérője da&= 0,75 cm és dis = 0,63 cm. A megengedhető
Süt. hasznos csúcshúzás:
18,4 130
in vcs - 0,277 • 15,6 • 7,5 = 72 kp .
-(■ 10 7,75
Vo
75 63
CD' A szélnyomás a fázisvezetőkre 0,4 kp/fm , a nullavezetőkre pedig ~ =
Í v 1*7
2 35
= 0,33 kp/fm , azaz = 35 m hosszat figyelem be véve, fázisvezetőnként
14 kp a nullavezetőre pedig 11,55 kp. A három fázisvezető közepes magas
sága a veszélyes keresztmetszet felett 6,55 m, a nullavezető magassága
te pedig 7,75 m. Az oszlopcsúcsra átszámított összes vezetékhúzás:
n
5: 00
lo P vcs — 42 6’55
7,55
+ 11,55 441
7,55
-= 47,02 k p .
A ténylegesen fellépő hasznos csúcshúzás tehát kisebb a megenge

dettnél.
Adott esetben szükségessé válhat az oszlop kihor-

gonyzása (kikötése) is. A kihorgonyzást a szabvány
értelmében lehetőleg kerülni kell, azonban ha mégis
elkerülhetetlen, akkor a következő előírásokat kell szem
előtt tartani.
k
A kihorgonyzás a közlekedést ne akadályozza. Gyalogos forgalom
Esetében 2 m magasságig falécekkel kell burkolni. Legelőn kihorgonyzást
156. ábra nem szabad alkalmazni. A kihorgonyzó szerkezet anyaga 10 mm acélrúd
vagy legalább 25 mm2 keresztmetszetű szabványos acélsodrony legyen.
A kikötés távolsága a legalsó szigetelő alatt legalább 30 cm, a vezetőtől
pedig 0 ,7 U + 100 cm legyen. A kikötésbe feszítőcsavart kell beiktatni. Kisfeszültségű szabadveze
téknél a föld felett legalább 3 m magasságban a kihorgonyzásba annak tartós szilárdságát meg
haladó törőerejű szigetelőt kell elhelyezni, nagyfeszültségű szabadvezetéknél szigetelő helyett
földelést kell készíteni.
A kikötést a következő módon méretezzük (157. ábra). Az oszlop alul

befogottnak tekinthető és így, ha nem lenne kihorgonyzás, a P erő okozta
kihajlás M x magasságban:
P
MM\ -
2E Í
lenne. A kihorgonyzás következtében azonban az oszlop M x magasságban

nem hajolhat ki, azaz a kihorgonyzásban fellépő erő vízszintes H összetevője
által okozott fH kihajlásnak egyenlőnek kell lennie fP kihajlással. A H erő
által okozott kihajlás
_ H M\
ÍH ~ E l
tehát
P H M\
MM\ —
2E l ^ ) El 3 *
M = M y+ behelyettesítéssel:
3 M 2\
H = P
2 m J*
A kihorgonyzás irányában ható húzóerő:
= qa ,
sin a
ahol q a kihorgonyzósodrony keresztmetszete,
mm2; o pedig a megengedett igénybevétele,
kp/mm2.
Az oszlop legnagyobb igénybevétele a B
pontban lép fel. Ez az igénybevétel a P erő
ha jlítónyom atékából:
PM 2
WB ’
ahol W B az oszlop keresztmetszeti tényezője a

B pontban. Az P erő függőleges összetevője
okozta nyomás:
A BC oszlopdarab önsúlya, valamint a szerelvények stb. súlya által okozott

nyom ás:
jS
' •
q
ahol S az összes súly, kp.
Az eredő igénybevétel tehát:
a"y= + 7 (z+
Is +
p 4 sr)ctg “] kp/cm 2 •
d2
Ha d az oszlop átmérője B pontban, akkor W B = 0 ,ld 3 és q — - ; ennek
1,27
megfelelően:
10PM 1,27
ffny = [ Ä + P |Z + c tg a j kp/em2
d3 d2
Az oszlop tengely irányában ható S + P u -f- ^ \c er^ az osz^°*

pot A B szakaszon kihajlásra veszi igénybe. Beásott oszlop esetében a kihaj-
270 VEZETÉKEK
lási hossz l — M 1 + ~ cm, az oszlop tehetetlenségi nyomatéka I = 0,05d4

z
JL 7Z
cm 4 és a tehetetlenségi sugár i — cm; kör keresztmetszet esetében
F 2
a karcsúság A = 4%
- , n a kihajlás elleni biztonság. Az egyik végén befogott
oszlopra n — 2 és a megengedett hajlító
igénybevétel. tfh-ra a karcsúságtól függően
az alábbi csökkentő tényező érvényes:
(p = 2*
0,9 +
(p értékeit A függvényében a 164. táblázat

tartalmazza.
A z oszlopot kihajlásra ellenőrizzük.
A = i összefüggésből megállapítjuk az osz-
%
lop karcsúságát és ennek segítségével a csök
kentő tényezőt, amelynek birtokában ismer
jük a legnagyobb megengedhető igénybevé
telt. A megengedhető legnagyobb tengely-
irányú terhelés P ' = (po^F. Ha P a tén y
legesen fellépő tengelyirányú terhelés, akkor
szükséges, hogy P ' <¡ P legyen.
1 5 8 . á b ra . K i t á m a s z t ó i t o s z lo p
A kitámasztást (158. ábra) úgy kell el
helyezni, hogy a csúcshúzás eredője az osz
lopon és a kitámasztáson átfektetett síkba essen. Az oszlop kitámasz-
tási helyén a vízszintes nyomóerő:
H = P 1+
2 M 1) ’
164. táblázat
q csökkentő tényező a karcsúság függvényében
X <P X <P X <P X <P X <P
0 1,000 50 676 105 273 155 141 205 084

5 0,997 55 623 110 253 160 132 210 080
L0 991 60 570 115 235 165 125 215 077
15 975 65 526 120 219 170 118 220 073
. 20 953 70 483 125 205 175 112 225 070
25 923 75 443 130 192 180 107 230 068
30 881 80 406 135 179 185 102 235 065
35 835 85 373 140 168 190 097 240 062
40 786 90 344 145 158 195 092 245 060
45 732 100 295 150 149 200 088 250 058
tehát a kitámasztást tengelyirányban terhelő nyomóerő:
sin a
A kitámasztó rudat kihajlásra kell méretezni. A számítás menete megegyezik
a kihorgonyzott oszlopra ismertetettel, azzal a különbséggel, hogy a figye
lembe veendő hossz a kitámasztó rúd teljes hossza.
Hangsúlyozni kell, hogy az oszlop A B szakasza
húzásra igénybe vett.
Kettős vagy ikeroszlopok (159. ábra). Olyan y
helyeken építik, ahol egyszerű tartóoszlopok már
nem felelnek meg, de bakoszlopokra még nincs
szükség.
Az ikeroszlopok kivitel szempontjából két- 159‘ Ikeroszl°P
félék: a) a két oszlop méretezés szempontjából úgy
tekintendő, mint két egyszerű tartóoszlop; b) a két oszlop méretezés szem
pontjából egy oszlopnak tekintendő.
Az első eset főleg akkor fordul elő, ha a külső erő a két oszlop tengelyén
át fektetett síkra merőlegesen hat (x irány), a másik eset pedig akkor, ha a
külső erő ebben a síkban hat (y irány). Ez utóbbi esetben a két oszlopot
több helyen össze kell ácsolni, ill. csavarokkal összekötni. Az ikeroszlopok
méretezése hasonló az egyes oszlopokéhoz, azonban ha egy oszlop másod
rendű nyomatéka J2, ill. I y, akkor az ikeroszlopé 3 /x, ill. 2I y .
160. ábra. Oszlop beásási mély 161. ábra. Oszlopok rögzítése

sége rézsűben
A fa tartó-, ill. ikeroszlopokat általában külön alapozás nélkül állítják.

A beásás mélysége közepes minőségű talajban a teljes oszlophossz 1/ c-a,
de legalább 1,60 m. Ha az oszlopot lejtőben (rézsűben) kell felállítani, akkor
a beásás mélységét tg (p értékkel kell növelni (160. ábra).
Ha a talaj teherbíró képessége nem elegendő, akkor az oszlopot kőkoszo
rúkkal vagy keresztgerendákkal kell rögzíteni (161. ábra). Faoszlopot be
betonozni nem szabad, mert a fa idő előtt elkorhad.
Az egyszerű beásáson kívül az oszlop alapozása betonlábakkal (beton
gyám ; Ritter-láb) is (162. ábra) megoldható. Ez esetben, ha a teljes föld
feletti hossz Z, a számításba veendő kihajlító hossz:
h
272 VEZETÉKEK
Sarok- és feszítőoszlop céljára általában bakoszlopot használnak

(163. ábra).
Ha a szél a bakoszlop síkjára merőlegesen fú, akkor a szélnyomás
nyilvánvalóan kétszerese lesz az egyszerű tartóoszlopra ható szélnyomásnak,
azaz
P ocs = 2 • 0,277 dk M = 0,554 dkM kp .
162. ábra. Oszlopok alapozása betonlábakkal
Ha a szélirány a bakoszlop síkjába esik, akkor a szélárnyékba eső

oszlopra ható szélnyomást csak fél értékkel vesszük figyelembe, s így az
oszlopcsúcsra átszámított szélnyomás:
jPocs = 1,5 • 0,277 dk M = 0,4155 dkM kp .
A bakoszlopot úgy kell felállítani, hogy a terhelő erők eredője az oszlop
síkjába essen. A bakoszlop csúcsát terhelő P erő az oszlop AC szárát nyomásra,
A B szárát pedig húzásra veszi igénybe. Ez a két rúderő egyenlő1:
Q ny= <5h = k p '
Bakoszlop l kihajlási hossza a csap közepétől a beásási mélység feléig

számít. A nyom ott rudat a tartóoszlopoknál ismertetett módon ellenőriz
zük kihajlásra.
1 Az MSZ 440 a bakoszlopokra megengedett legnagyobb csúcshúzást az oszlop síkjában a
következő képlettel határozza meg:
P - 0,57dk ( - K ) * ( l + tí
ahol H az oszlop szabad hossza, m ; t a beásott hossz, m ; dk az oszlop közepes átmérője, m. Az oszlop
merőleges irányban megengedett hasznos csúcshúzása:
P = 2anydl - 77Hdk ■10“ 3 t.
A csapokat nyírásra és felületi nyomásra kell ellenőrizni. A csap

magassága:
Pl
m = T d ^ cm ’
ahol T a megengedett nyíró igénybevétel. A csap vastagsága:
v — - 2 ^ ny cm
do\H p
ahol oHp a megengedett palástnyomás. A fa éket rögzítő csavar mérete
legalább M 20 legyen.
163. ábra. Bakoszlop

e) Acéloszlopok
Az acéloszlopok tervezése nem elektrotechnikai feladat, és ezért csak
azokra az előírásokra és szabványokra térünk ki, amelyeket a statikus tervező
rendelkezésére kell bocsátani. Természetesen meg kell adni a fellépő erőket
nagyság és irány szerint, továbbá a szélnyomás tényezőjét, amely különböző
szerkezetekre a következő:
Egysíkú rácsos szerkezetre a tényleges felületet kell figyelembe venni és
ekkor
ha a szerkezet idom acélból k é s z ü l_____ c = 1,4;
ha a szerkezet csövekből készül................. c = 1,1.
Négyszög keresztmetszetű rácsos oszlopok esetében csak az elülső sík
tényleges keresztmetszetét kell figyelembe venni és így
idom acél-szerkezetre.................................... c = 2,6;
csőszerk ezetre................................................ e = 2.

274 VEZETÉKEK
165. táblázat Az MSZ 151 értelmé

Acéloszlopok anyagai ben acélszerkezetekhez
(MSZ 151 alapján) csak a 165. táblázatban
feltüntetett anyagokat
szabad használni.
Anyag Minőség Szabvány
Hegesztett szerkezetekhez
Hengerelt acél A.37.12. F (22) MSZ 112 az A. 37.12 F. (22), A. 37. 21. F.
A.36.24.12 MSZ 112 (22) és A. 33.24.21. minőségű
A.37.12 MSZ 112 acélokat csak a hegeszthetőséget
A.00 MSZ 112 jelző S minőségben szabad hasz
A.37.21. F. (22) MSZ 21 nálni. Az elektródok E 50 MSZ
A.36.24.21 MSZ 21 6281 minőségűek legyenek.
A.37.21 MSZ 21
Szegecsacélok A.35.23.13 MSZ 113
A.24.13. MSZ 113 A rácsos tartókra és
Csavaracélok 4 A és 4 D MSZ 229
Kovácsolt acél A.50.11. F ésC.45 MSZ 61
oszlopokra vonatkozó ha
tárfeszültséget a 166.tá b
lázat tünteti fel.
Az oszlop karcsúsági
166. táblázat
tényezője X = ~ , ahoí
Rácsos tartókra és oszlopokra vonatkozó határfeszültségek, kp/cm 'b
a kihajlási hullámhosszú
Húzás, nyomás* Palást
ság, i pedig az inercia-
Anyag haj lit ás** Nyírás nyomás sugár. A sarokrudak ki-
hajlási hossza a 164a ábra
Szerkezeti anyag: A.37.12 F szerinti rácsozásnál lk =
(22) és a 36.24.12 1850 1300 3700 = 1,05Z, a 1646 ábra sze
Szegecsek: A.34.13 és rinti rácsozásnál pedig
A. 35.23.13 — 1300 3700
Illesztett, esztergált csava
lk = 0,9Z. A kihaj lási ha
rok: 4 D húzásra, 1150 1150 3200 tárfeszültség :
Nyers csavarok: 4 A és 4 D húzásra, 950 950 2650
Kovácsolt acélok:
A. 50.11 F 2200 1500 4400 °Kh =
0 45 2800 1900 5600
! u — Vv* — 118 000 A2
Ö^02l2
Megjegyzés : *kihajlás nélküli nyomás; **magkeresztmetszetre
sz4mítTa- ahol
= 16 000 + 2,7 3 a2.
A sudarasodás aján
lott mértéke 2 x 3 0 mm/m, feszítő oszlopokra 2 x 5 0 mm/m. 15 m-nél
alacsonyabb oszlopokra a sarok szögacélok legkisebb szárszélessége 50 mm,
egyéb terhelt szerkezeti részekre pedig 25 X 25 X 4 mm. Az alkalmazható
legkisebb szegecs- és csavarátmérő 12 mm, de legfeljebb a kapcsolt elem
szár szélességének 2/ 3-a. A rácsrudakat lehetőleg csomólemez nélkül kap
csoljuk.
Az oszlopok alapozása lehet befogott vagy súly alap. Az acélszerkezetű
oszlopok föld alá kerülő részét az erősáramú szabadvezeték-szabvány elő
írása szerint betonba kell ágyazni.
Az alapozáshoz a beton legalább B 140 minőségű, azaz 140 kp/cm2
kockaszilárdságú és a cement 500, 400 vagy 280-as jelű legyen. A megfelelő
szilárdság elérhető 160 kp/m 3 cement, 80... 100 1/m3 víz adagolásával, ha az
adalékanyag homoktartalma legfeljebb 50% . Befogott alapú oszlop állé-
konyságát a talajba való befogás biztosítja. A befogott alap mélysége

legalább 2 m.
A statikai egyensúly feltétele alapján az elbillenés forgáspontja (165.
ábra) 2/ 3 t mélységben van, ahol t = t ' — 25 cm, mert a 25 cm vastag felső
réteg a lazasága miatt figyelmen kívül hagyható.
K özpontos terhelés esetén a határfeszültség:
exH = c2 cra, de m a x ö’h = 3cra •
a adatait a 167. táblázat tartalmazza.
P
164. ábra. Sarokrudak kihajlási hossza
A tényezők értékei a következők:

Jelöljük az alaptest kisebbik részét &-vel, az alapozási mélységet pedig í-vel, akkor, ha 2 m <
< £ + & < 4 m, Cj = & > 2 m esetben cx = és ha t + b > 4 m, akkor ct = * - -- . Az
2 4
előzők feltétele, hogy az alapsík feletti talajréteg térfogatsúlya megközelítően egyezzék a terhelt
réteg térfogatsúlyával. Ha ez nem áll fenn, akkor t értéket át kell számítani a terhelt talaj térfogat-
súlyának megfelelő elméleti mélységre. H a b < 2 m és 2b mélységben nem a vagy e jelű talajminőség
fordul elő, akkor cx — -— - . H a az alaptest méretei: b x l, akkor, ha 4 - < —~ , akkor c2 = 1, ha
4 L 2,5
pedig — = 1, akor c2 — 1,25 .
I
A fellépő talajfeszültség számítása a következő:
ffi = 4 c, — kp/cm* .
18*
276 VEZETÉKEK
1 6 7 . táblázat
Ca értékei, kp/cm2
Az altalaj <*a
száraz v. nedves v. talajvíz

Jele megnevezése állapota nyirkos igen szintje
nedves alatt
laza 5,2 5,2 1 2,6

a Durva és finom kavics
tömör 7,8 7,8 6,5
laza 3,9 3,9 2,6

Homokos, de iszapmentes kavics, vegyes
b
szemnagysággal tömör 7,8 7,8 5,2
laza 3,2 3,2 1,9

c Durva és közepes szemnagyságú homok,
egyenletes szemnagysággal tömör 6,5 5,2 3,9
laza 1,9 1,9 0,8

d Vegyes szemnagyságú iszapos homok
tömör 3,9 3,8 1,9
laza 2,6 2,6 1,3

0
P Finom homok, egyenletes szemnagys.,
iszapmentes tömör 3,9 3,9 2,6
laza 1,3 1,3 0,6

f Finom homok, iszapos, vegyes szemnagy
ságú tömör 2,6 2,6 1,3
laza 1,3 0,8 0,6

rí Homokliszt, egyenletes szemelosztású
y
tömör 2,6 1,9 1,3
j laza 1,3 0,9 0,3

h Homokliszt, iszapos
tömör 1,9 1,3 0,8
M eg je g y z és : Iszapmentesnek számít az a talaj, amelyben a térfogat szerinti iszaptartalom rendsze^

rint 10%
Az alapsík mélységében cr2 = 3<Tj. A képletben M a forgáspontra ható

nyomaték, kp/cm ; t a 25 cm-rel csökkentett alapozási mélység, cm; b az alap
test szélessége, (cm); ax és <x2a talaj feszült
i g táblázat ség vízszintes összetevői; c3 tényező a 168.
táblázat szerint.
C3 tényező értékei A függőleges felületen ható nyomás
esetében a talaj határfeszültsége:
C3
b,
cm körhenger tfh = \ v h ' tg2 (45° + -§-) +
sík felületen felületen
15... 25 2,00 2,5

+ c - t g ( 4 5 ° + |-J kp/cm 2 ,
25... 35 1,67 2,10
35... 45 1,50 1,88 ahol y a talaj térfogatsúlya, t/m 3 (169.
45... 65 1,35 1,69
65... 100 1,28 1,60
táblázat); h a vizsgált pont mélysége,
100... 150 1,20 1,50 cm; c a talaj kohéziója, kp/cm2 (170.
150.20 0 1,10 1,37 táblázat); tp a talaj súrlódási szöge (169.
200-tól 1,00 1,25
táblázat).
A talaj y fajsúlya és (p súrlódási szöge 169. táblázat
Az altalaj Száraz vagy Nedves vagy Víz alatti

nyirkos igen nedves talaj
jele megnevezése állapota Y> t/m3 1 y, t/m8 <P° y, t/m8
laza 1,8 35 1,9 35 0,9 35

a Durva kavics
b Apró kavics tömör 2,0 40 2,2 40 1,2 40
laza 1,8 32 1,9 32 0,9 32

b Homokos, de iszapmentes kavics, ve-
gyes szemnagyságú tömör 2,0 38 2,2 38 1,2 38
laza 1,7 32 1,8 32 0,8 32

Durva és közepes, egyenletes szem-
nagyságú homok tömör 2,0 35 2,0 35 1,0 35
laza 1,6 28 1,8 26 0,8 26

d Vegyes szemnagyságú, iszapos homok
tömör 2,0 32 2,0 30 1,0 30
laza 1,6 30 1,8 30 0,8 30
0
&
Finom, iszapmentes homok, egyenletes
szemnagyságú tömör 2,0 34 2,0 34 1,0 34
laza 1,6 25 1,7 22 0,7 22

Finom, iszapmentes homok, vegyes
/ szemnagyságú tömör 1,9 28 2,0 25 1,0 25
laza 1.6 25 1,7 22 0,7 22

9 Homokliszt, egyenletes szemeloszlású
tömör 1,9 27 2,0 25 1,0 25
laza 1,6 23 1,7 20 0,7 20

h
»• Homokliszt, iszapos
tömör 1,9 26 2,0 23 1,0 23
kemény 1,9 30 2,0 20 — _
i Iszap és sovány agyag sodorható 1,9 20 2,0 15 — -
puha 1,9 15 2,0 10 — —
kemény 2,2 30 1,9 20 —
k Kövér agyag sodorható 2,1 20 1,9 10 —
i puha 2,1 15 1,9 5 — —
A talaj kohéziója 170. táblázat

y
c,
Az agyagtalaj állapota kp/cm*
uA.
Nagyon lágy talaj 0,12

Lágy talaj 0,12 .0,25 4 ^ -
Közepes talaj 0,25 . 0,5
Kemény, merev talaj 0,5. 1,0 a
Nagyon merev talaj 1,0 2,0
Rendkívül merev talaj 2,0 166. ábra. Súly alap külpon
tossápra
171. táblázat
k tényező értékei
278
— *
€v i a 0,32 0,30 0,28 0,26 0,24 0,22 0,20 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,00
b \
0,32 4,991 4,697 4,425 4,170 3,931 3,704
0,30 5,434 5,092 4,779 4,492 4,227 3,982 3,753 3,538 3,333
0,28 5,660 5,282 4,940 4,629 4,345 4,084 3,843 3,620 3,412 3,216 3,090
0,26 5,573 5,189 4,842 4,528 4,243 3,983 3,743 3,523 3,318 3,128 2,948 2,778
0,24 5,145 4,789 4,470 4,180 3,917 3,676 3,455 3,252 3,063 2,887 2,721 2,564
0,22 5,573 5,145 4,773 4,446 4,147 3,880 3,636 3,413 3,202 3,019 2,844 2,681 2,527 2,381
0,20 5,660 5,189 4,788 4,444 4,137 3,863 3,615 3,389 3,183 2,993 2,818 2,655 2,502 2,359 2,222
0,18 5,282 4,842 4,470 4,147 3,863 3,608 3,378 3,169 2,979 2,803 2,640 2,488 2,346 2,211 2,083
0,16 5,434 4,940 4,528 4,180 3,880 3,615 3,378 3,165 2,972 2,795 2,632 2,481 2,340 2,207 2,082
VEZETÉKEK
0,14 5,092 4,629 4,243 3,917 3,636 3,389 3,169 2.972 2,793 2,629 2,478 2,337 2,206 2,081
0,12 4,779 4,345 3,983 3,676 3,413 3,183 2,979 2,795 2,629 2,447 2,336 2,205 2,080
0,10 4,991 4,492 4,084 3,743 3,455 3,202 2,993 2,803 2,632 2,478 2,336 2,204 2,080
0,08 4,697 4,227 3,843 3,523 3,252 3,019 2,818 2,640 2,481 2,337 2,205 2,080
0,06 4,425 3,982 3,620 3,318 3,063 2,844 2,655 2,488 2,340 2,206 2,080
0,04 4,170 3,753 3,412 3,128 2,887 2,681 2,502 2,346 2,207 2,081
0,02 3,931 2,538 3,216 2,948 2,721 2,527 2,359 2,211 2,082
0,00 3,704 3,333 3,030 2,778 2,564 2,381 2,222 2,083

SZABADYE ZETÉ KE K 279
A súly alap az oszlop állékonyságát önmagában is biztosítja. Az alapot

külpontos terhelés figyelembevételével méretezzük. A külpontosság mértéke,
M
ha M a z alapra ható nyomaték, N pedig a függőleges terhelés: d = - — .
Az ex és ey koordinátáknak a és b méretekhez való viszonyaitól, ill. az —
és -^-(166. ábra) által a megadott k tényezőktől megköveteljük, hogy a 171.

táblázatban megadott értékek közé essenek. Ezekkel az adatokkal az élfe
szültség:
* - k —
a‘ - k a b '
f) Vasbeton és feszítettbeton oszlopok

A használható betonacélok az alábbiak
50.30 B, 50.35 B, 36.24 B és 30.35 B. ö. jelű betonacél;
csavartacél 36.22 B jelű acélból;
előregyártott elemekhez a 75,55 K B jelű betonacél is használható.
Elő- vagy utófeszített szerkezetekhez csak az MSZ 5720 szerinti minő
ségű, húzott és hőkezelt, 2,5 5 mm 0 - jű acélhuzal felel meg. Ezeket hegesz
teni vagy más módon 300 C°-ot meghaladó hőmérsékletnek kitenni nem
szabad.
Előfeszített szerkezethez legalább B 400, utófeszített szerkezethez pedig
legalább B 280 minőségű beton szükséges. Előregyártott elemek szállítása
kor és felállításakor fellépő erők számításához az önsúlyra vonatkoztatott
1,8 dinamikus tényező alkalmazható. Kihajlási hosszként a beásás köze-
172. táblázat
Acélbetét határfeszültségei
Betonacél 0 , mm ov, kp/mm* Megjegyzés
36.22 B 2,5 ...40 2000 5,5 mm átmérőn felül csak külön engedéllyel használható
36.24 B
50.30 B 22...40 2500
50.35 B 7...20 2800
Csavart acél 7...28 B 200-nál gyengébb minőségű beton alkalmazásakor, ha

2800 az átmérő nagyobb, mint 20 mm, arv = 2500 kp/cm*. Az
50.25 Bő csak külön engedéllyel használható.
50.25 Bő 7...40
75.55 KB 5,5...12 440 Előregyártott szerkezetekhez, legalább B 400-as betonban.

B 280-as betonban crv = 3800 kp/cm2. B 280-nál gyen
gébb betonban nem használható
280 VEZETÉKEK
173. táblázat
A beton határfeszültségei, kp/cm2
Betonminőség
Igénybevételi mód
B 200 B 280 B 400
Bármely igénybevételből származó

nyomásra 100 130 170
(115) (150) (190)
Hajlításból és csavarásból származó

ferde húzásra:
a) vasbetétek számításbavétele
nélkül 9 11 13
(10) (12,5) (15)
b) ha a kengyelek és a felgörbített
vasbetétek a huzalerőt felve
szik, a felső határ 22,5 27,5 32,5
(25) (31) (37,5)
Megjegyzés: A zárójelben levő értékek folyamatos gyári üzem

ben előregyártott szerkezetekre vonatkoznak.
pétől mérjük az oszlop hosszát, betonba ágyazott oszlop esetén a befo

gástól számított hossz kétszeresét kell felvenni. Az acélbetét számításba
vehető határfeszültségeit a 172. táblázat tünteti fel. A beton határfeszült-
ségeit a 173. táblázat tartalmazza a 28 napos kockaszilárdság függvényében.
A feszítettbeton szerkezetek teherbírását az MSZ 15026 szerint kell
vizsgálni. A repedésmentesség vizsgálatakor számításba vett csökkentett
üzemi terhek:
, l
Vcs = Vz+ - 3- n é!t .
ahol y a az állandó súly, y t az esetleges teher, ne az esetleges teher bizton

sági tényezője. A feszítettbeton szerkezetekre vonatkozó határ feszültségeket
a 174. és a 175. táblázat tünteti fel.
174. táblázat
Szabványos acélhuzalok határfeszültsége, kp/cm 2
Acélminőség
Jellemzők
180 • 150 170 •140 160 •135 150 •130
KB KB KB KB
Átmérő, mm 2,5 3 4 5
Előfeszített szerkezet 12 750 12 000 11 500 11000
TJtófeszített szerkezet 11 750 11000 10 500 10 000

SZABADVE ZETÉ KE K 281
175. táblázat
Beton határfeszültsége feszített szerkezetben, kp/cm2
Betonminőség
Igénybevétel
B 280 B 400 B 560
Hajlításból, központos, ill. külpontos erőből származó nyomásra, gyári úton

előállított szerkezet esetében 190 240
Helyszínen készült, utófeszített szerkezet esetében 180 170 210
Hajlításból származó húzásra, vasalás nélkül húzó főfeszültségre és a beton

tapadására (alsó határérték), gyári úton előállított szerkezet esetében 15 18,5
Helyszínen készült, utófeszített szerkezet esetében 11 13 16
Vasalás esetében húzó főfeszültségre (felső határérték) gyári úton előállí

tott szerkezet esetében 37,5 46
Helyszínen készült, utófeszített szerkezet esetében 27,5 32,5 40
D ) Szigetelők
a) Tartó és feszítő szigetelők 1 kV-ig

Kisfeszültségű hálózaton az MSZ 1594 által előírt szigetelőtípusok
használhatók. Ezeket mechanikai szilárdság szempontjából úgy kell kivá
lasztani, hogy törőszilárdságuk 2,5-szer nagyobb legyen a legkedvezőtlenebb
terhelési állapot okozta igénybevételnél.
A kisfeszültségű hálózatokon használható K T és K F típusú szigetelők
méreteit a 167. és 168. ábrák, valamint a 176. és 177. táblázat tartalmazza.
b) Tartó és feszítő szigetelők 35 kV-ig
N agy feszültségű szigetelők mechanikai szilárdság szemonptjából való
kiválasztásakor ugyanazok a szempontok érvényesülnek, mint a kisfeszült
ségű szigetelők esetében.
176. táblázat
KT szigetelők, méretei, mm
Min.
Megjelölés D »i M d 41 m m1 r törőerő,
kp
.
KT 35 80 42 85 19 21 31 38 7,5 1200
KT 150 95 50 95 22 24 38 41 12,5 1500
282 VEZETÉKEK
177. táblázat
KF szigetelő méretei, mm
í
Megjelölés j a b c d, d2 d3 d4 d6 d< e h
Min. törőerő,
kp
'
KF 150 63 26 39 115 80 72 65 32 38 38 115 8 4 1600
Villamos szempontból feltétel, hogy a nedves átívelő feszültség ne legyen

kisebb, mint 1,05 (2U -j- 10) kV. Erős szennyeződésnek kitett helyen aján
latos állószigetelőkből egy feszültségfokozattal, függőszigetelőkből egy taggal
nagyobbat választani. Fa- és vasbeton oszlopokra, valamint földelt szige
telőtartókra szerelt állószigetelőket kb. 5 kV-al nagyobbra kell választani,
a függőszigetelők névleges átívelő feszültsége pedig 15 % -kai legyen nagyobb,
167. ábra. KT szigetelő 168. ábra. K F szigetelő
178. táblázat
R és ER állószigetelők méretei, mm
Min.
Névleges törő
Megjelölés feszültség, D Dx I>2 M a c d e r
erő,
kV t
R 6 6 120 65 95 130 70 60 28 31 50 9 1,3

R 10 10 135 70 110 145 82 68 28 31 55 9 1,5
R 15 15 150 70 120 165 95 83 28 31 60 9 1,7
R 20 20 175 85 145 205 125 113 28 32 65 10 2,0
R 25 25 205 90 165 240 150 130 32 36 80 10 2,3
R 30 30 230 100 185 280 180 158 38 43 90 10 2,5
R 35 35 260 105 210 320 210 185 40 45 100 12 2,7
ER 10 10 135 70 110 130 82 32 28 31 55 9 0,8

ER 15 15 150 70 120 150 95 36 28 31 60 9 0,9
ER 20 20 175 85 145 185 125 57 28 32 65 10 1,0
ER 25 25 205 90 165 215 153 70 32 36 75 10 1,1
ER 30 30 230 100 185 250 180 85 38 43 90 10 1,2
ER 35 35 260 107 210 290 210 110 40 45 100 12 1,3
179. táblásat
Függőszigetelők méretei*, mm
a) Egysapkás szigetelők
Egy tag Nedves átívelő Min.

Megjelölés névleges M D d B feszültség, törőerő,
feszültsége, kV t
kV
ES 2 6 100 280 16 135 35 5,0

ES 3 13 120 280 16 170 50 7,0
ES 5 13 140 280 20 190 50 10,0
♦Lásd a 171. ábrát I
b) Kétsapkás szigetelők
Egy tag Nedves Min.

Megjelölés névleges M d B átívelő törőerő,
Dl ¿>2
feszültsége, feszültség, t
kV kV
KS 4 30 240 250 70 16 325 85 5,4

KS 5 35 270 280 75 16 360 95 6,2
KS 6 35 270 280 85 20 375 95 8,0
♦Lásd a 172. ábrát
mint földeletlen faoszlopokra szerelt szigetelők feszültsége, ill. átívelő

feszültsége.
Az R és E R típusú álló szigetelők méreteit a 178. táblázat, valamint
a 169. és 170. ábra tünteti fel.
A függőszigetelők ES (egysapkás) és KS (kétsapkás) kivitelben készül

nek. A méreteket a 171. és 172. ábra, továbbá a 179. táblázat tartalmazza.
A szigetelők nedves átívelési feszültségét a 180. táblázat mutatja.
284 VEZETÉKEK
Szigetelő láncok nedves átívelés! feszültsége, kV 180. táblázat
A lánctagok száma
1 2 3 4 5 6 7 ' 8 10 12 14
ES 2 35 75 115 150 185 220 255 290 360 425 495

ES 3 és ES 5 50 95 140 180 220 255 295 330 410 485 565
KS 4 85 170 245 320 390 460 — — — — —
KS 5 és KS 6 96 185 270 350 430 505 580 650 — — —
A rúdszigetelők — általában a szabadvezeték csatlakozási helyein —

a vezetők feszítésére alkalmasak. H R és B R típusban készülnek (173. ábra
és a 181. táblázat).
172. ábra. KS szigetelő 173. ábra. H R és B R rúdszigetelők
Rúdszigetelők méretei, mm* 181. táblázol
Névleges A Nedves J Min.

Meg feszült bordák a b c d2 dz e átívelő törőerő,
jelölés /
ség, száma feszült t
kV ség, kV
HR 20 20 5 405 320 45 120 60 16 65 75 63 4,2

HR 30 30 7 525 440 45 120 60 16 75 95 84 4,2
HR 45 45 6 670 585 75 150 75 16 90 120 116 i 6,2
BR 20 20 11 376 286 25,6 87 60 16 60 — 63 1 2,0
BR 30 30 13 440 340 255 92 70 16 67 — 84 2,0

E ) Szigetelotartók
A porcelán szigetelőket az oszlopokra, ill. kereszttartókra 4D minőségű

acélból készült (szakítószilárdság: 37 kp/mm2, nyúlás: min 25% ) szigetelő-
tartókkal erősítik fel. A szigetelőket különféle módon erősíthetjük fel a tar
tókra: kisfeszültségű hálózatokon, különösen ott, ahol nem lép fel nagyobb
igénybevétel, a felerősítés míniumos kóccal, esetleg begipszeléssel; nagy
feszültség és nagyobb igénybevétel esetén célszerű a felerősítéshez öt rész
ólomzseléből és egy rész glicerinből álló keveréket használni.
K ét főtípust különböztetünk meg: hajlított és egyenes szigetelőtartót.
Mindkét típus többféle kivitelben készül.
286 VEZETÉKEK
182. táblázat
Hajlított szigetelőtartók adatai*
Megengedett Megfelelő
Jel b c d dí h r terhelés, kp szigetelő
h h / *i
jele
P Q
KT 3 5 - H 100 75 55 13 16 13 110 30 70 60 KT 35
KT 1 5 0 - H 110 95 75 18 19 15 — 110 — 35 110 90 KT 150
KT 3 5 - HP 100 100 — 13 16 — 32 110 ___ 30 70 60 KT 35
KT 1 5 0 - HF 110 130 — 18 19 — 38 110 — 35 110 90 KT 150
R 6—H 310 — — 10 22 17 — 150 95 45 110 50 R 6
R 6—15—H 310 — — 11 25 20 — 210 140 60 115 75 R 6, 10, 15
R 2 0 -H 310 — — 14 25 20 ___ 250 155 80 100 75 R 20
R 2 0 - Hh 410 — — 14 25 20 — 250 180 80 100 58 R 20
R 25—H 350 — — 18 26 21 — 285 180 80 100 75 R 25
ER 10—15—H 310 — — 30 25 20 — 150 140 57 125 75 ER 10, 15
ER 15—H 310 — — 30 25 20 — 170 140 60 115 75 ER 15
ER 2 0 - H 310 — — 35 25 20 — 200 155 80 100 75 ER 20
ER 25—H 350 —■ — 40 26 21 — 230 180 80 95 75 ER 25
♦Lásd a 174 ábrát!
Hajlított szigetelőtartók. Fába csavarásra és befalazásra készülnek.

Méreteiket és adataikat a 174a, b, c és d ábrák, valamint a 182. táblázat tar
talmazzák.
A z egyenes tartók. A (egyenes szárú), B (kúpos szárú), C és D (erősített
kúpos szárú) kivitelben készülnek. Méreteiket és adataikat a 175. ábra és a
183. táblázat tartalmazza.
A szigetelő tartót vagy közvetlenül a faoszlopba csavarják (hajlított
szigetelő tartó) vagy az oszlopra szerelt kereszttartóra erősítik. A szigetelő-
tartó faoszlopba csavarása a legolcsóbb megoldás és ezért — különösen
a kisfeszültségű hálózatokon — igen elterjedt. Hátránya, hogy az oszlopot
175. ábra. Egyenes szigetelőfcartók

E gyenes szig etelő tartó k adatai 1 8 3 . táblázat
Megengedett Szigetelő
Jel Alak h h h h b c 1) d áj d2 d3 K h2 terhelés, jele
kp
KT 35 EA A 185 85 100 50 13 28 16 M16 9 3 90 KT 35

KT 35 EB B 195 100 95 30 50 13 40 16 16 24 M20 9,5 4 300 KT 35
KT 150 EA A 185 85 100 — 50 17 40 20 — __ M20 3
9 145 KT 150
KT 150 EB B 205 105 100 40 65 17 45 20 21 30 M24 10 5 600 KT 150
11 6 —EA A 255 105 150 __ __
65 10 40 22 M22 13 4 130 R 6
R 6—EB B 255 105 150 50 65 10 45 22 — 29 M22 13 5 300 R 6
R 6 -E O C 285 135 150 50 75 10 55 22 25 36 M27 26 6 600 R 6
R 6 -1 0 EA A 280 105 175 - 65 10 40 22 - — M22 13 4 100 R 6, 10
R 6—20—EA A 355 105 250 __ 65 12 __ _
40 24 M24 12 4 110 R 6, 10
R 6—20—EB B 385 135 250 65 75 12 55 24 — 33 M24 17 6 300 R 15, 20
R 6 -2 0 -E C C 420 170 250 65 80 12 60 24 27 44 M36 14 6 600
R 2 5 - EA A 420 135 285 __ _
75 18 ' 45 27 M27 14 5 125 R 25
R 25—EB B 420 135 285 80 75 18 60 28 — 37 M27 18 6 300 R 25
R 25—EO C 455 170 285 80 80 18 65 28 30 46 M36 10 6 600 R 25
R 3 0 - EA A 460 __ _
135 325 75 25 50 30 M30 15 5 150 R 30
R 30—EB B 460 135 325 90 75 25 55 32 — 39 M30 14 6 300 R 30
R 3 0 - EC C 495
SZABADVEZETÉKEK
170 325 90 80 25 65 32 34 48 M36 16 7 600 R 30

R 3 0 - ED D 495 170 325 90 80 25 80 33 35 55 M42 21 8 900 R 30
ER 3 0 - EA A 505 150 355 __ _ . _
75 20 55 36 M36 16 6 240
R 3 5 - EB B 505 150 355 95 75 20 70 36 50 M36 17 7 600 R 35
R 3 5 - EO C 525 170 355 95 80 20 90 36 38 63 M48 23 9 1120
__ _ _
ER 1 0 -1 5 EA A 275 105 170 65 40 40 24 M24 12 4 145 ER 10 és
ER 1 0 -1 5 EB B 310 140 170 57 75 40 50 25 — 34 M24 13 5 300 ER 15
ER 1 0 -1 5 EC C 335 165 170 57 85 40 60 25 32 40 M30 16 6 500
ER 2 0 - EA A 310 _ _
105 205 65 43 45 24 M24 15 4 120
ER 2 0 - EB B 345 140 205 62 75 43 60 25 — 38 M24 17 6 365 ER 20
ER 2 0 - EC C 370 165 205 62 85 43 75 25 35 45 M30 23 8 600
M30 15 5 170
ER 3 0 - EA A 405 125 280 — 65 50 50 30 — ___
ER 3 0 - EB B 425 145 280 85 75 50 70 32 — 44 M30 20 7 420 ER 30

ER 3 0 - EC G 450 170 280 85 90 50 90 32 38 50 M30 30 10 600
8
288 VEZETÉKEK
megrepesztheti, és így lehetővé teszi, hogy nedvesség hatoljon be az oszlopba.

Szereléskor ügyelni kell, hogy a vezetékhúzás ne csavarja el a hajlított tartót
vízszintes szára körül. Ennek elkerülése céljából a tartót és szigetelőt úgy
választjuk ki, hogy a szigetelő hornya és a hajlított tartó szára egy víz
szintes síkba essék. Alkalmazási lehetőségüket korlátozza az a körülmény,
hogy kinyúlásuk, ennélfogva a vezetőknek az oszloptól való távolsága arány
lag kicsi. A vezetők egy függőleges síkban való szerelésének szükségessége
a felcsapódás miatt az oszlopközöket korlátozza.
A kereszttartók elrendezését és
ff bizonyos mértékben az anyagát a ter-
F
■t j vezési, üzemi és gazdaságossági szem
ei? ^ pontból választott oszlopkép dönti el.
x Faoszlopokon fából vagy vasból ké-
szült kereszttartók alkalmazhatók.
A kereszttartókat vagy közvetlenül az
oszlopra csavarjuk fel, vagy kengye
lekkel erősítjük fel őket. Acél oszlopok
nál — bár külföldön folytak kísérletek
fa kereszttartókkal — általában idom
acélból készült kereszttartókat alkal
maznak. Acélbeton oszlopokra vasból
vagy betonból szerelhetők kereszt-
tartók. A vas kereszttartók alkal
mazása szerelési szempontból előnyös,
azonban — a betonoszloppal ellentétben — ellenőrzést és karbantartást
(pl. mázolást) igényel. A beton kereszttartó szerelése nehézkes, és az esetleg
megsérült tartó javítása és cseréje nehéz.
A kere«zttartóra G függőleges és F vízszintes erő hat (176. ábra). A felerősítés helyére gyakorolt
nyom aték, ha a kinyúlás k, cm:
M q = Gk cm kp.
H a a felerősítés helyén a kereszttartó keresztmetszeti tényezője W x cm 3, akkor a G erő okozta hajlító

igénybe vétel:
a jj =
Mg
—
.kp/cm
. 8.a
W3
Az F erő hasonló meggondolások alapján:
Mf
a" = kp/cm a
W„
hajlító igénybevételt okoz a felerősítés helyén, ahol a keresztmetszeti tényező y tengelyre W y cm 3.

Állószigetelők esetében a kereszttartót még Fa cm kp csavarónyomaték veszi igénybe, amelynek
F erő síkjában:
=5
B- - kp
erőpár felel meg. Ennek nyomatéka a befogás helyén:
Fck
Mb = cm kp;
b
és a hajlító igén y b ev étel:
Mb
aV = kp/cm .
Wx
Az eredő hajlító igénybevétel tehát:
<%= ah + críí + °h '•
F ) Vezetők felerősítése a szigetelőkre
A vezető egyszerű vagy megerősített keresztkötéssel és kengyeles

kötéssel az állószigetelő hornyába erősíthető fel. A vezetőt felerősítő sodrony
vagy kengyel anyaga a vezető anyagával azonos vagy ahhoz hasonló legyen.
Alumínium vagy nemesített alumínium vezető esetében ajánlatos a vezetőt
/ Munkamenet
.KötÖzohuzat (lágy)
Hosszú huzolvéí Rövidhuzalvág
TTIllTn
Tekercselöszalog (lágy) Betéthuzal
Ülünk ámenéi Kötohüzaíjágg 2. Munkamenet
Tekercselőszolag, Hosszú huzalvég
/ ügy 10menet rövid huza/veggel
Jobb huzatvég rim á k é i^ . Bal hozatván

hozatvég egyenlő^
hosszú Rövidhuzolveg
2 Munkamenet Járom menet 3. Munkamenet
Hosszú huzalvéggel,
4 menet a szigetelő nyokhomyára
2 menet a kötél felett
2 menet a kötél a/ott
Bo/huzotvég-J/ \Jobbhuzatvég
3. Munkamenet
. ... , . w Hárommenet
JhObhuzoheg\
4 Munkamenet menet
Hosszú huzalvég Rövidhuzalvég
5 csavorulot Betét huzalt áthajtani

20csavaru!at és lecsípni
Tizenöt csavargat
177. ábra. Egyszerű keresztkötés 178. ábra. Megerősített keresztkötés
a felerősítés helyén lágy alumínium szalaggal (10 X 1 mm) burkolni. A kötő

huzal legyen lágy, átmérője a vezető keresztmetszetétől függően 1,5... 4 mm.
Egyszerű keresztkötés (177. ábra) csak kisebb jelentőségű hálózatokon,
kis oszlopközben alkalmazható. 50 mm2 vezető keresztmetszetig, helyi
hálózatokon 60 ..80 m oszlopközig a megerősített keresztkötést lehet készíteni
(178. ábra). A szigetelő felső hornyát csak a kettős felfüggesztés pótszála
részére szabad igénybe venni.
Kengyeles kötésnél (omegakötés) a kengyel a vezető anyagával azonos
anyagból készüljön, és keresztmetszete legyen azonos a vezető kereszt-
metszetével. 120 mm2 vezető keresztmetszetig egy, azon felül két kengyel
szükséges. A kötőhuzal mérete kemény (réz, bronz, acél) vezetőkből 1,5...3

290 VEZETÉKEK
mm alumínium és nemesített alumíniumból, valamint aeélalumíniumból

1,7...4 mm.
A vezető vályús, esetleg lengő szorítóval erősíthető fel a függőszigetelőre.
Ez utóbbinak az az előnye, hogy nem merev és így a vezetőrezgés káros
179. ábra. Pólyás végkötés 180. ábra. Vezető felerősítése

sarokoszlopra
hatását csökkenti. A vezetőszakadás következtében előálló egyoldali vezető-

húzás kiküszöbölésére alkalmasak az ún. kioldó szorítók, amelyek, ha a szige
telőlánc a függőleges irányból 30°-kal kitér, a vezetőt elengedik, és az szaba
don csúszhat a vályúban.
Egyoldali vezetékhúzásnál (pl. végoszlopon)
ún. végkötést kell alkalmazni. Ez készülhet pó-
lyázott kivitelben (179. ábra) vsgy különféle
szorítókkal. A vezetők szigetelőre erősítésekor
a következőket kell még szem előtt tartani.
Sarokoszlopon vagy általában iránytörésben a vezetőt

úgy kell szerelni, hogy a húzóerő azt a szigetelőre szorítsa
(ISO. ábra). Ha egy szigetelő nem elegendő, vagy pedig az
iránytörés kisebb 120°-nál, két szigetelőt kell felszerelni úgy,
hogy a vezető egy szigetelő törése esetén se kerüljön a meg
engedettnél közelebb a tartószerkezethez (181. ábra).
181. ábra. Vezető felerősítése

iránytörésben
A vezető a következő módokon köthető össze.

Pályás kñtis (182. ábra). A kötőhuzal átmérője kemény vezetőnél a vezető átmérőjének V*-«»
lágy vezetőnél l/t-a legyen. A felcsavarás iránya egyezzen a sodronyok menetirányával.
Hüvelyes kelések. Készülnek szegecselt, csavaros és rovátkolt kivitelben. A kötés lényegében
lapos, egy vagy két darabból készült hüvely. A vezetők behelyezése után azokat kúpos tüskével a hul
lámos öblösödésbe szorítják, utána összecsavarozzák vagy összeszegecselik (183. ábra). A rovátkolt
összekötő lapos hüvelyt erre a célra készült szerszámmal a vezetők behelyezése után úgy rovátkol
ják, hogy a sodronyok hullámos alakot vesznek fel, és így a kicsúszást megakadályozzák.
185. ábra. Biztonsági átkötés
186. ábra. Felerősítés két szigetelőn
19*
292 VEZETÉKEK
A felsorolt összekötési m ódok hátránya, hogy a vezetők nem központosán csatlakoznak. Kúpos
összekötőket is készítenek, amelyek ezt a járulékos igénybevétel által okozott hátrányt kiküszöbölik.
Az eddig leírt összekötők mechanikai és villamos kapcsolatot létesítenek. Ezeken kívül csak villamos
csatlakozást biztosító csatlakozók és leágazók is vannak. Közfilűk a legjobban elterjedtek a bilincses,
karmos (184. ábra) idompofás és csavaros csatlakozók. Ezeknek a leágazó szerelvényeknek a szerelése
nagy gondosságot igényel, mert a vezetőrezgés és hőmérsékletváltozás következtében hamar meg
lazulnak. Célszerű a csavarokat lazulás ellen biztosítani.
A szabadvezeték-szabvány (MSZ 151) bizonyos esetekben a vezetékszerelésre fokozott bizton
ságot ír elő. Kisfeszültségű szabadvezetéknél a normális biztonság egyben fokozott biztonságot
jelent. Nagyfeszültségű vezetéknél a kötés fokozott biztonságára a következő megoldások vannak.
a ) állószigetelőn kengyeles vagy végkötéses felfüggesztés, de a szigetelő 5 kV-tal legyen nagyobb
mint a többi vezetékszakaszon;
b) biztonsági átkötés alkalmazása (185. ábra);
c) két szigetelőn való felerősítés (186. ábra);
d) függő szigetelőkön való egyszerű felfüggesztés (a nedves átívelő feszültség 20% -kai n ö
velen dő):
e) kettős függőszigetelő alkalmazása, a névleges feszültségnek m egfelelően.
O) Megközelítések és keresztezések
Utak megközelítése. Nagyfeszültségű szabadvezetéket, ha az forgalmas

út mentén az úttól az oszlop dőlési távolságánál kisebb távolságra van,
fokozott biztonsággal kell szerelni. Kisforgalmú útnál elegendő biztonsági
kengyel felszerelése.
Utak keresztezése. Az egyik oszlop az út közelében legyen. A keresztező
oszlopközben a vezetőt toldani nem szabad. Kisforgalmú út keresztezésére
ugyanazok az előírások érvényesek, mint a megközelítésnél.
E r ő s á r a m ú sza bad vezeték m eg k ö z elíté s e . Ha a külön oszlopsoron haladó
két vezetékrendszer a dőléstávolságon belül van, akkor a magasabban haladó
szabadvezeték-rendszert fokozott biztonsággal kell szerelni. Közös oszlop
soron haladó kis- és nagyfeszültségű rendszerek közül a nagyfeszültségű
rendszert felül kell vezetni és fokozott biztonsággal szerelni.
Erősáramú szabadvezeték keresztezése. K ét szabadvezeték oszlopközben
keresztezze egymást, és a nagyobb feszültségű haladjon magasabban. A két
rendszer tartószerkezeteinek legkisebb távolsága 0,7 £7 + 200 cm. A felül
haladó rendszert fokozott biztonsággal kell megépíteni. A keresztezés
oszlopközében toldókötést készíteni nem szabad. Ha a felül keresztező
vezeték függőszigetelőkre van szerelve, akkor a két vezető közötti legkisebb
távolság — feltételezve, hogy a felül haladó vezető zúzmarás, az alsó pedig
póttehermentes — 0,7Í7 100 cm. A védővezető fázisvezetőnek tekin
tendő.
Közlekedési és hírközlő berendezések megközelítése és keresztezése. Minden
kor be kell tartani az illetékes hatóságok különleges előírásait. A vezető
legkisebb keresztmetszetére és a megengedhető legnagyobb igénybevételre
nézve a vonatkozó táblázat előírásai mérvadók. A keresztező és megközelítő
oszlopközök nem lehetnek nagyobbak, mint a biztonsági pótteherrel számí
tott határoszlopközök. Megközelítő vagy keresztező feszítő oszlopközben
vezető nem toldható, azonban háromnál több tartóoszlop esetében vezetőn
ként egy toldás megengedhető (de nem a keresztező vagy azzal szomszédos
oszlopközben).
A szigetelők nagyságára a fokozott biztonsági előírások mérvadók.
Keresztező közben állószigetelőkből kettőt-kettőt kell szerelni, és a tartó
oszlopokra a pótszál hossza legalább 1 m legyen. Függőszigetelők esetében

a feszítőoszlopokon kettős feszítőláncot kell szerelni, közbenső tartóoszlo
pokon egyszerű tartólánc is megfelel. A kettős vagy többszörös feszítő
láncokat úgy kell megválasztani, hogy egy lánc szakadása esetében a meg
maradó láncok törőereje legalább olyan nagy legyen, mint a vezető tartós
igénybevételével számított húzóerő. A védő vezetéket a keresztező feszítő -
köz két végén le kell feszíteni, kettős felfüggesztés azonban nem szükséges*
Keresztező feszítőközbe acél vagy acélbeton oszlopból legfeljebb öt,
faoszlopból legfeljebb kettő építhető be. Az oszlopmagasságokat úgy kell
választani, hogy az előírt vezetőmagasság ne csökkenjen 1 m-nél többre, ha:
egy szigetelőlánc szakad;
egyenlőtlen zúzmaraterhelés lép fel a függőszigetelőkön;
a vezető toldás elszakad.
Keresztező oszlopközben faszerkezetet csak akkor szabad beépíteni,
ha a vonal többi szakaszát is faoszlopokra szerelték.
Vasút keresztezésénél a vezető távolsága a sínkorona felett a legked
vezőtlenebb esetben sem lehet kisebb 7 m-nél. Az oszlopok, beton alapok
vízszintes távolsága a vágánytengelytől legalább 5 m, egyéb vasúti létesít
ményektől legalább 2 m legyen. Keresztezések feszítőoszlopai faoszlopok
esetében bakoszlopok, 10°-nál nagyobb irány törésnél gúlaoszlopok legyenek.
Villamos vasutak felső vezetékei és a keresztező szabadvezeték közötti
távolság a legkedvezőtlenebb esetben sem lehet kisebb, mint 3 m. Ez a távol
ság az említett esetekben (szigetelőlánc-szakadás stb.) legfeljebb 1 m-rel
csökkenhet. Keresztező közbe faoszlop nem, a feszítőközbe két, legfeljebb
három acél vagy acélbeton oszlop építhető be. Kisfeszültségű szabadvezeték
kel villamosított vasútat nem szabad keresztezni.
Villamos vasútak vagy trolibuszok megközelítésére faoszlopok esetén
ugyanazok az előírások érvényesek, mint keresztezésre. Acél vagy acélbeton
oszlopok esetén végkötés nélkül kettős felfüggesztés is elegendő. A szabad-
vezeték a pálya menti erősáramú vezetők felett legalább 2 m, a munka-
vezeték felett pedig legalább 3 m magasan legyen. A távolságcsökkenés
az említett különleges esetekben ugyancsak legfeljebb 1 m lehet. A tartó-
szerkezetek legkisebb távolsága a vágány tengelytől legalább 4 m, egyéb
vasúti létesítménytől pedig legalább 2 m legyen.
Iparvasútak keresztezésére, ha azokat személyszállításra nem, vagy csak
korlátolt mértékben használják, könnyítések engedélyezhetek. Keskeny-
vágányú gőz-, villamos- vagy motorüzemi ipar vasútra faoszlopos szabad-
vezeték esetén ugyanazok az előírások érvényesek, mint nagyvasútakra.
Ha a keresztezésben acél, acélbeton oszlopokat állítanak fel, akkor elegendő
a keresztező oszlopközt fokozott biztonsággal és kettős felfüggesztéssel meg
építeni. Iparvasútaknál a tartószerkezetek legkisebb távolsága a vágány
tengelytől 3 m, az egyéb vasúti létesítményektől 2 m. A szabadvezeték
távolsága az űrszelvénytől a legkedvezőtlenebb esetben is legalább 2,4 m
legyen. Ha a keresztező szabadvezeték kisfeszültségű, akkor a faoszlop
legkisebb fejátmérője 16 cm legyen, és az oszlopok betonlábakra kerüljenek.
Ebben az esetben a vezető legkisebb távolsága az űrszelvénytől, ill. a munka
vezetőtől 2 m. Ha az iparvasút sem személyszállításra, sem gépvontatásra
nincsen berendezve, mellette nem halad hírközlőberendezés, akkor a keresz
tezésre a forgalmas utakra vonatkozó előírások érvényesek.
Hírközlő vonalakat nagyfeszültségű szabadvezetékkel felül kell keresz
tezni. A szabadvezeték egyetlen része sem lehet közelebb a hírközlő bérén-
294 VEZETÉKEK
dezéshez 2 m-nél, ez a távolság szigetelőtörés esetében 0,5 m-re, egyenlőtlen

zúzmaraterheléskor vagy vezetőszakadáskor 1,0 m-rel csökkenhet.
A keresztező feszítőközöket ötszörös biztonsággal kell számítani, ha
azonban a vonal keresztezéshez csatlakozó részei 16 vagy 25 mm2-es neme
sített alumínium sodronyból készülnek, és a keresztező oszlopköz legfeljebb
30 m, akkor az utóbbiban 25 mm2 keresztmetszetű nemesített alumínium
sodrony is alkalmazható, legfeljebb 9 kp/mm2 igénybevétellel. Kisfeszültségű
szabadvezeték hírközlő berendezéstől való legkisebb távolsága függőleges
irányban 1,5 m, vízszintes irányban 2,0 m. A keresztezésben a vezetőt nem
szabad toldani; a faoszlopokat beton lábakra kell szerelni.
Hírközlő berendezések alulkeresztezése csak kivételesen engedhető meg.
Erre az MSZ 151 tartalmaz előírásokat.
Hírközlő berendezések megközelítése és keresztezése szempontjából
a következőket keik figyelembe venni:
Ha az erősáramú szabadvezeték bizonyos távolságon jobban megközelíti
a hírközlő hálózatot, abban zavarást okozhat. Ezeket a hatásokat — ha a
szabadvezeték, 1 kV-nál nagyobb feszültségű — a következő esetekben kell
megvizsgálni: .
a ) Az erősáramú szabadvezeték a távközlő vonalat megközelíti (hala
dás hatósávban).
A normál üzemviszonyok mellett a zavarásra vonatkozó számításokat
el kell végezni, ha a távközlő berendezések a szabadvezetéktől kisebb távol
ságra vannak* mint az
«3 — YU <5 m
képlettel meghatározott sávszélesség. A képletben U az erősáramú szabad-

vezetékek feszültsége, V; ö pedig egymástól való távolságuk mértani közép
értéke, m. A keresztezést nem kell figyelembe venni. Földelt csillagpontú
hálózat zárlatát nem kell külön számítani, szigetelt csillagpontú hálózaton
azonban föld zárlatra is el kell végezni a zavarásra vonatkozó számítást,
ha a sávszélesség kisebb, mint
a2 = 2YU m .
Keresztezésre nem kell külön számítást végezni. A veszélyeztetésre vonat

kozó számítást akkor kell elvégezni, ha a sávszélesség kisebb, mint
ai — \ Yü m .
Ha a hírközlő berendezés a szabadvezeték hatósávjában ferdén halad,

akkor a sávszélességnek (a megközelítés távolságának) a legkisebb és leg
nagyobb távolság mértani közepét, a megközelítés hosszának pedig az erős
áramú szabadvezeték távközlő vonalra vonatkoztatott vetületét kell tekin
teni.
b) Keresztezést a hírközlő berendezéstől számított 10— 10 m távol
ságon belül nem kell figyelembe venni csak akkor, ha ezen a távolságon
belül töréspont van. 10 m távolságtól, ül. a törésponttól kezdve a keresz
tezést hatósávban való haladásnak kell tekinteni.
1. Az erősáramú szabadvezeték szigetelt vagy oltótekercsen át földelt csillagpontú. Ebben a&

esetben a távközlő légvonalon a veszélyeztetés esetén az f v tényező kiszámításával állapítjuk meg:
w U be
fv — z ~\~ 2
ahol v —
400 a8 + b2 - f c8
= var,
ahol U a szabadvezeték feszültsége, V ; a a két vonal egymáshoz való távolsága, m ; b az erősáramú
szabadvezeték vezetőinek átlagos föld feletti magassága, m; c a távbeszélővonal vezetőinek átlagos
föld feletti magassága, m; Z a megközelítés hossza, km; z a megközelített hírközlő berendezés vezetői
nek száma; pqr az árnyékoló hatás miatt szükséges csökkentő tényezők, mégpedig:
V = 0,75, ha az erősáramú szabadvezeték védővezetővel van ellátva;
q = 0,7 ha az erősáramú szabadvezeték közelében (3 m-en belül) meg nem
szakított fasor van; ;
r = 0,7 ha a távbeszélővonal közelében (3 m-en belül) meg nem szakított
fasor van.
Tájékoztató számításban, ha az erősáramú szabadvezeték oszloptávolsága nagyobb 120 m-nél
b — 12 m, ha kisebb, b = 8 m. Távbeszélővonalakra c = 6 m-re vehető fel.
H a / V = 50, akkor a távbeszélővonal veszélyeztetett. H a nagyfeszültségű hálózaton be- és ki
kapcsoláskor áram- és feszültséglökés nem jöhet létre, akkor f v = 100 lehet.
Zavaró hatás földzárlat esetében akkor következik be, ha az indukált feszültség meghaladja az
5 mV-ot. Ezt az alábbi t tényező kiszámításával állapítjuk meg: j .
' «*+ 6*+ <P ,, ; ;

ahol 1c a feszültség alaki tényezője, mérés hiányában k = 0,02; a többi jelölés megfelel az előzőknek
t tényező megengedett értékei: .
t
háromfázisú szabadvezetékre t = 0,3; ■ !
egyfázisú szabadvezetékre t ~ 0,4. : }
Normál üzemben zavarás akkor következik be, ha s > 4, ahol
küől
8 ~ a8 + b2 + c8 * *
Ebben a képletben <5 a szabadvezeték vezetői közötti távolság mértani középértéke. H a a k ét

vezetékrendszer távolsága több, mint 100 m, és a szabadvezeték vezetői egy vízszintes síkban vannak,
akkor három fázis esetében:
2,9 abküől
(a8 + c8)1 *
egy fázis esetében:
__1,8 a b k ü ő l_
(a2+ ö8+ c8)* *
2. Földelt csillagponté hálózaton a veszélyeztetés földzárlat esetén léphet fel (földeletlen vagy
hosszú földelésű hálózaton kétfázisú földzárlat esetében). Ekkor a távközlő berendezésben indukált
feszültség (e ) kisebb legyen 300 Y-nál1;
e = 2 7fM U z ,
ahol l z a legkedvezőtlenebb esetben fellépő zárlati áram 7 0 % -a, kA ; f az indukáló áram frekvenciája;
l a hatósáv hossza, km: M a kölcsönös indukció tényezője, gH /km (187. ábra).
Ha a két vonal viszonya kizárja a veszélyeztetést, akkor normális

üzemben általában zavarás nincs. Mindenesetre kívánatos, hogy zérus sor
rendű áram gyakorlatilag ne lépjen fel. Az elmondottak általában kétveze
tékes távíróvonalakra is érvényesek. Egyvezetékes távíróvonal zavartnak
tekintendő, ha az indukált áramerősség, az eddigi jelölésekkel:
4,5 bel
cü U q IO“ 12
2+2 a2 + b2 + c2
1 Normál üzemben kisebb, mint 300 V, távíróra 150. V .
296 VEZETÉKEK
a szög alatti keresztezésben:

be
v _ °>75 co U • 10- 12 A .
2+2 sin a
Ez a képlet 30 m szabadvezeték-távolságig érvényes. A veszélyeztetés,
ill. zavarás üzemi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető. Ilyen
intézkedés pl. a zárlati áram korlátozása, a megszakítási idő csökkentése
187. átrra. Kölcsönös indukciótényező (a a talaj fajlagos vezetőképessége, 10-11 flm)
a feszültség- és áramhullám szimmetriájának biztosítása, az alap- és felhar

monikusok fázisonkénti egyenlőségének biztosítása, a felharmonikusok
amplitúdójának csökkentése stb.
A szabadvezeték védőföldelésére az MSZ 172 előírásai érvényesek.
H ) Földelés
Kétféle földelést különböztetünk meg: üzemi földelést, és védő- (biz

tonsági vagy érintésvédelmi) földelést.
a ) Üzemi földelésnek nevezzük a kivezetett csillagponttal kialakított
szabadvezeték-rendszer nulla vezetőjének földelését. 35 kV-ig csak a kis
feszültségű hálózatok készülnek kivezetett nullaponttal. A kisfeszültségű
szabadvezeték nulla vezetőjét legalább 500 m-enként és a végpontokon
földelni kell.
b) A védőföldelés két célt szolgálhat: villámvédelmet vagy érintés-
védelmet. A villámvédelem céljából az oszlopokon egy vagy két vezetőt
(védővezetőt, villám vezetőt) vezetnek. Anyaguk kisebb oszlopközökben
70 kg/mm2 szilárdságú, 35 mm2 keresztmetszetű horganyozott huzalból
készült acélkötél. Nagyobb oszlopköz esetén célszerű 120 kg/mm2 szilárd

ságú, 50 ... 70 mm2 keresztmetszetű, acélsodrony kötelet használni. A védő
vezetőt vagy védővezetőket úgy kell elhelyezni, hogy a fázisvezetők a védő-
szögön (30 .35°) belül essenek. A védővezetők földelővezetékét faoszlopon
úgy kell elhelyezni, hogy a fázisvezetők magasságában az oszlopra ne feküd
jön fel (188. ábra). Ha az oszlopon kapcsoló van, akkor ezen az oszlopon
a védővezetőt nem szabad földelni. A védővezetők védőhatásának körzete
a 189. ábrán látható módon megszerkeszthető (Verebély).
188. ábra. Védővezető földelő 189. ábra. Védővezetők védőkörzete

vezetékének elhelyezése
A védővezető szerepe a következő:

Az oszlopok földelését párhuzamosan kapcsolja, ezáltal a földelések ellenállását csökkenti.
Ezen kívül kiegyenlíti a földelések ellenállását, és lehetővé teszi, hogy ne kelljen minden oszlopot
földelni.
A védővezető további előnye, hogy a szabadvezeték kapacitását a földhöz képest megnöveli,
ennélfogva a zivatarfelhők által gerjesztett elektrosztatikus töltést csökkenti. A vezetőben fellépő
túlfeszültséghullámokat csillapítja.
Vezetékszakadáskor felfogja az egyoldalú húzást (nagy szilárdsága erre alkalmassá teszi) és
ezáltal kedvezően befolyásolja az oszlop állékonyságát.
I ) Szabadvezetékek tervezése és kitűzése

Az eddig elmondottak figyelembevételével, továbbá a nyomvonal
jellegzetességének ismeretében a szabadvezeték megtervezhető. Általában
ismert a feszültség, a továbbítandó energia és a távolság. Dönteni kell tehát
arról, milyen legyen a vezető és az oszlopok anyaga, mekkora legyen a vezető
fajlagos igénybevétele, meg kell továbbá határozni a terep adottságainak
és a gazdaságosságnak a figyelembevételével az oszlopközök nagyságát.
Dönteni kell a védővezetők alkalmazásával kápcsolatban is. Meg kell
állapítani a szigetelő típusát és a vezetékelrendezést.
Ezeknek a tervezési feladatoknak a tisztázása után következik a nyom
vonal kitűzése. Ennél elsősorban a vezetők üzembiztonsága a mérvadó.
Ügyelni kell arra, hogy a vonal mindenkor lehetőleg jól megközelíthető,
ennélfogva a karbantartás és javítás könnyen elvégezhető legyen. A külön
böző létesítmények megközelítését és keresztezését lehetőleg kerülni kell,
mert ezek általában jelentős költségtöbbletet okoznak. Hasonlóképpen —
alapozási nehézségek miatt — kerülendők a mocsaras és árterületek is.
A vezeték irányvonalának kitűzésekor figyelembe kell venni, hogy a sarok
oszlopok költségesek, viszont adott esetben egyesíthetők a keresztezés!
298 VEZETÉKEK
oszlopokkal. A nyomvonal kijelölése, kitűzése és karókkal való kijelölése

után következik a szintezés. A felvett adatokkal elkészítjük a nyomvonal
hossz-szelvényét, mégpedig célszerűen úgy, hogy a magassági lépték a hossz
lépték többszöröse, esetleg 20 ... 50-szerese legyen.
A nyomvonal hossz-szelvényének birtokában elvégezzük a pontos
oszlopkitűzést. Az oszlopokat berajzoljuk a hossz-szelvénybe, és a számított
belógási görbék segítségével megállapítjuk az oszlopmagasságokat. Ezek
után a részletes térképbe felhordjuk a vezetéktervet, gondosan ügyelve
arra, hogy ott, ahol e nyomvonalat egyenesre terveztük, az valóban egye
nes is legyen, és az irány törések feleljenek meg a tervezett irány töré
seknek.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nyomvonal bejárásakor, ill.
az egyes oszlopok kijelölésekor a nyomvonal minden jellegzetességét (utak,
vasutak, kerítések, épületek stb. megközelítését és keresztezését, erdőkön,
gyümölcsösökön való áthatolást, az oszlopok állítási helyének talajviszo
nyait, stb.) pontosan feljegyezzük. Célszerű egyidejűleg részletesen tájéko
zódni az anyagszállítási és tárolási lehetőségekről is.
J ) Szabadvezetékek építése
A vezeték építésében két szakaszt különböztetünk meg: oszlopállítást
valamint vezetékfeszítést és szerelést.
a) Oszlopállitás
Faoszlopok állításához a gödröt ásással, fúrással és robbantással készít
hetjük. Az ásott gödröt a 190. ábra mutatja. Laza talajban a gödröt fúrással
is készíthetjük. A fúrást három, különböző hosszúságú földfúróval végzik,
amelyeknek segítségével két ember 30 .35 cm átmérőjű lyukat gyorsan
ki tud fúrni. Sziklás vagy vizes talajban a gödröt
robbantással készítjük oly módon, hogy 0,4... 1,3
m mély, 3... 4 cm átmérőjű lyukat fúrunk, és
ebben helyezzük el a biztonsági töltetet. Talaj -
vizes területen a robbanás a robbantott gödör
falait tömöríti, ezáltal rövid időre vízzáróvá
teszi. Ilyenkor az oszlopot azonnal fel kell állí
tani. Az oszlopot egy vagy több ollófával cél
szerű felállítani; csáklyák kevésbé biztonságo
sak. A földet rétegenként döngölve kell vissza-
tölteni, és ülepedés után kb. fél év múlva,
utána kell döngölni. Beton alapozás készítésé
hez a gödör kiásása után elsősorban vízszintes
alaplemezt kell készíteni, erre állítják — meg
kötés után — az oszlopot. Nehezebb oszlopokat
190. ábra. Oszlopállitás ásott állítóbak és csörlő segítségével emelünk be. Az
gödörbei oszlop pontos beállítása és ilyen helyzetben
való rögzítése után készítjük el a beton alapot.
Megjegyzendő, hogy az alapozás tervezésekor az alaplemez csak akkor vehető
figyelembe, ha acél betéttel (tüskékkel) biztosítjuk az alappal való kötését,
111. együttdolgozását.
b) Vezetők feszítése és szerelése

Kisfeszültségű szabadvezeték szigetelőtartóit általában a már felállított
oszlopba csavarjuk be. Sérülés veszélye miatt ugyancsak a már felállított
oszlopra szerelik a függőszigetelőket is. A nagyfeszültségű állószigetelőket
a kereszttartóval együtt általában állítás előtt szokták felszerelni. A vezető
ket a gyárak kisebb mennyiségnél (kb. 20 kg-ig) kötegben, nagyobb mennyi
ségben fadobokon szállítják. A szállításnál és a raktározásnál ügyelni kell
arra, hogy a vezető ne szennyeződjön és ne sérüljön meg. A szabadban való

tárolást kerülni kell.
A feszítést feszítőköz önkin t végezzük el (191. ábra). Szennyeződés
és sérülés elkerülése végett nem szabad a vezetőt sem a földön, sem a szige-
192. ábra. Belógás mérése beirányítással
telőn vagy kereszttartón húzni. Húzáskor legcélszerűbb a kereszttartókra

felfüggesztett fabetétes görgőket vagy csigákat használni. A vezetőt a dobról
csévéljük le. A túlfutás elkerülése végett a dobot fékezni kell, ami legegy
szerűbb módon úgy oldható meg, hogy a dob pereme alá deszkát feszítünk.
Akadályozás esetén (pl. kerítésnél) a vezetőt görgős állvánnyal kell alá
támasztani. Kisebb oszlopközben, ha a vezető kis keresztmetszetű, álló
dobról is kihúzható. Nagyobb oszlopközben és mintegy 70 mm2 kereszt-
metszetig kézi vontatású dobról, azonfelül ló-, vagy gépvontatású dobról
húzzuk ki a vezetőt.
A vezető békával vagy vezetŐszorítÓval fogható meg. Alumínium
vezetőt csak alumínium vagy fabélésű vezetŐszorítÓval szabad megfogni.
Több sodratból készült vezetőre kisodrást gátló, súllyal terhelt csuklós
kart kell akasztani.
300 VEZETÉKEK
Az új sodrony az első feszítés után kissé megnyúlik, ezért célszerű

oly módon előfeszíteni, hogy a megengedett igénybevétel 60%-ával előze
tesen megterheljük. Ha dinamométerünk nincsen, akkor az első feszítés
alkalmával a sodronyt mintegy 1 0 % -kai kisebb belógásra állítjuk be, és a
pontos belógási értékre másnap szabályozzuk be.
Ha védővezetőt is szerelünk, akkor célszerű az oszlopok nagyobb állé
konyságának biztosítása céljából először azokat felszerelni. A vezető szigete
lőre erősítésekor ügyelni kell, hogy az előírt belógást betartsák. A különféle
hőmérsékletekre számított belógásokat táblázatban vagy grafikonban
a vonalszerelők rendelkezésére kell bocsátani. A belógás legegyszerűbb
módon beirányítással mérhető be (192. ábra). Az oszlopokra a vezető fel
erősítési helyétől lefelé felmérjük a megfelelő belógást, és a vezetőt úgy szabá
lyozzuk be, hogy az oszlopokra felerősített jelek és a vezető legmélyebb
belógási pontja egy egyenesbe essék.
5. SÍNEK
Nagy áramerősség átvitelére gyakran használnak csupasz síneket, így

pl. kis- és nagyfeszültségű kapcsoló berendezésekben, valamint tokozott
kivitelben energiaelosztás céljára is. A sínek anyaga lehet alumínium,
ötvözött alumínium, esetleg acél. Szelvényük legtöbbnyire lapos téglalap,
de lehet U- vagy L-idom, kör keresztmetszetű rúd vagy cső.
A sínanyagok mechanikai és villamos jellemzői a következők:
Ellenállás 20 C° hőmérsékleten 1 mm2 keresztmetszetre és 1 m hosszra, ha a sín anyaga
99,5% tisztaságú alumínium .................... 0,0298 Q
ötvözött alumínium ...................................... 0,035 Q
elektrolitréz .................................................... 0,01887 Q
Vezetőképesség 20 C° hőmérsékleten, 1 mm2 keresztmetszetre és 1 m hosszra, ha a sín anyaga

tiszta alu m ín iu m ............................................ 33,5 S
ötvözött alumínium ...................................... 28,5 S
elektrolitréz .................................................... 53 S
Hőmérsékleti tényező 2 0 .. . 100 C° között, ha a sín anyaga

tiszta alumínium ........................................... 0,004
ötvözött alumínium ............................... 0,004
elektrolitréz .................................................... 0,0038
JSzakítási szilárdság
alufnínium, fé lk e m é n y ...................... .......... 9 kpm m -2
alumínium, sajtolt .................................. 6 kpmm-2
alumínium, lágy ............................................ 7 kpm m -2
Megjegyzés: A megengedhető feszültség 3 kpm m -8, félkemény nem hegesztett

síneknél 5 kpm m -2.
ötvözött alumínium sín, lá gy ..................... 11 kpm m -8
A megengedhető feszültség 6 kpm m -2, nem hegesztett síneknél 8 kpmm-2.
elektrolitréz sín, sajtolt .................... ......... 2 0 ...2 4 kpm m -2

elektrolitréz sín, húzott félkemény .......... 2 4 . . . 28 kpmm-2
A megengedhető feszültség félkemény minőségre 15 kpmm-2, sajtolt minőségre

8 kpm m -2 .
SÍNEK 301
BrineU-keménység (terhelő erő P — 57)2)

Alumínium sín. félkemény
kör és négyzet keresztmetszet ................. 2 6 .. .3 5 .kpmm-2
lapos szelvény 5 mm v a sta g sá g ig ............ 30.. .33 kpmm-2
5 . . . 10 mm vastagság k ö z ö t t ..................... 2 6 .. .22 kpmm-2
alumínium sín, s a j t o l t .................................. 1 6 .. .22 kpmm-2
alumínium sín, lágy .................................... 1 8 .. .24 kpmm-2
ötvözött alumínium sín, s a jt o lt ................. 4 0 .. .50 kpmm-2
lágy .......................................................... 3 0 .. .40 kpmm-2
Rugalmassági tényező, ha a sín anyaga
alum ínium ......................................................... 6 . 5 . . . 7,106 kpcm -2
ötvözött alumínium ...................................... 6 .5 .. .7,5 • 10* kpcm -2
elektrolitréz .................................................... 1 .2 .. .1,3 - 106 kpcm -2
0 ,2 % nyúláshoz tartozó feszültség (cr0,a)
félkemény alumínium sín ........................... 7 kpmm-2
sajtolt alumínium s í n .................................... 3 . . .6 kpmm-2
lágy alumínium sín ...................................... 4 kpm m -2
ötvözött alumínium sín, s a jt o lt ................. 9 .. .10,5 kpmm-8
ötvözött alumínium sín, l á g y ..................... 5 . . .7 kpm m -2
Fajsúly
alum ínium ........................................
ötvözött alumínium .....................
elektrolitréz ....................................
Fajhő
alum ínium ........................................ ...............0,215 kcal kg-1 C°-1
ötvözött alumínium ..................... ...............0,23 kcal kg-1 C°-1
elektrolitréz .................................... ............... 0,093 kcal kg-1 C °-1
Olvadáspont
alum ínium ........................................ ............... 6 5 0 ...6 6 0 C°
ötvözött alumínium ..................... ............... 5 5 0 ...6 5 0 C°
elektrolitréz .................................. ............... 1083 C°
Olvadási hő
alum ínium ........................................
ötvözött alumínium .....................
elektrolitréz ....................................
Fajlagos hőfelvevő képesség
alumínium sín ............................. ............... 2.45 J cm -8 C°-1
ötvözött alumínium s í n ............... ................. 2,60 J cm -8 C°-1
elektrolitréz sín ............................. ............... 3,46 J cm -8 C°-1
IIótágulási együttható
alumínium sín ............................... ...............24 • 10-* cm cm -1 C0-1
ötvözött alumínium s í n ............... ...............23,5 • 10~® cm cm -1 C°-
elektrolitréz s í n ............................. ............... 17 • 10- 6 cm cm -1 C 0-1
A ) Sínek méretezése
A síneket a következő szempontok szerint kell méretezni, ill. ellen

őrizni:
a) melegedésre;
b) zárlati melegedésre;
c) mechanikai igénybevételre;
d ) dinamikus igénybevételre.
302 VEZETÉKEK
a) Méretezés melegedésre
A síneket általában nem szoktuk melegedésre méretezni, hanem az MSZ
899-ben megengedett terhelhetőséget vesszük figyelembe. Lapos alumínium
sínek állandó terhelhetőségét 35 C° környezeti hőmérséklet és 45 C° túl
meleged és mellett a 184. és 185. táblázatok tartalmazzak. A táblázatokban
foglalt adatok álló elrendezésű (élére állított) sínekre vonatkoznak. Kettős
sínezés esetében a két sín közötti távolság legalább a sínvastagsággal legyen
egyenlő; négyes sínezés esetén pedig a középső két sín között legalább. 50 mm
távolság legyen.
Lapos sínek méretezésére Nelson és Booth az alábbi képletet adja a megengedett áramerősségre
^1.25 A,
1 = 27 0,86
(1 + cl) T q
ahol u a sín kerülete, cm ;

q a sin keresztmetszete, cm 2;
T a túlmelegedés, C°;
« az ellenállás hőmérsékleti tényezője;
Q az ellenállás, Qm /cm 2
Példa. A Nelson- és Booth-képlettel számolva a 8 0 x 1 0 alumínium sín terhelhetősége 80 C°
túlmelegedés esetén 896 A, mely érték jó l egyezik a táblázatból vett adattal, figyelembe véve a kisebb
túlmelegedést.
184. táblázat
99,5% -os lapos alumínium sín állandó terhelhetősége egyenárammal, A
Kereszt- 1 sín 2 sín 3 sín 4 sín

Méret, Súly,
metszet, kp/m
mm8 csupasz festett csupasz festett csupasz festett csupasz festett
mm8
24 0,065 95 120 175 220 _ _ — —

12,2
7
15,2 30 0,081 115 150 210 265 — — — —
45 0,122 140 185 260 325 — — —
15,3 —
20,2 40 0,108 150 200 270 350 — — — —

20,3 60 0,162 180 240 330 420 — — — '*
20,5 100 0,270 240 320 440 550 — — — —
25,3 75 0,202 220 300 405 510 — — — —

25,5 125 0,338 280 380 525 650 — — — — '
200 0,540 360 460 680 825 — — — — •

25,8
25,10 250 0,675 390 500 730 885 — —
30,3 90 0,243 250 320 460 580 — — —

—
30,5 150 0,405 330 440 610 760 — — —

—
30,8 240 0,650 450 570 850 1050 — ! ' — —* “
30,10 300 0,810 500 630 935 1170 — — — *—
40,3 120 0,324 340 450 625 785 — — — —
40,5
7
200 0,540 430 560 790 1000 — — — —■
—
40,8 320 0,865 580 740 1080 1350 — — —
40,10 400 1,08 640 820 1200 1500 1700 2100 — “
50,5 250 0,675 540 700 1000 1250 1450 1800 — —

7
50,10 500 1,35 800 1050 1500 1850 2150 2600 — * —
300 0,810 630 850 1200 1450 1700 2000 2200 2620
60,5
600 1,62 900 1200 1700 2100 2400 2950 3120 3780
60,10
400 1,08 850 1100 1550 1950 2200 2700 2870 3240
80,5
500 1,35 1000 1350 1850 2350 2650 3200 3480 4100
80,10
800 2,16 1200 1570 2200 2800 3200 4000 4180 5060
100,5
1000 2,70 1450 1950 2700 3400 3900 4700 4880 5800
100,10
100,12 1200 3,24 1600 2080 3000 3750 — — — f -----
120,12 1440 3,90 1800 2300 3400 4250

SÍNEK 303
185. táblázd t
99,5% -os lapos alumínium sín állandó terhelhetősége 50 Hz váltakozóárammal, A
Kereszt 1 sín 2 sín 3 sín 4 sín

Méret, Súly,
min metszet, kp/m
mma csupasz festett csupasz festett csupasz festett csupasz festett
12,2 24 0,065 95 120 170 215 _ _ _ —

15,2 30 0,081 115 155 205 260 — — — —
15,3 45 0,122 140 185 255 320 — — — —
20,2 40 0,108 150 200 265 345 — — — —
20,3 60 0,162 180 240 325 410 — — — —
20,5 100 0,270 240 320 430 540 — — — —
25,3 75 0,202 220 300 400 500 — — — —
25,5 125 0,338 280 380 515 635 — — — —
25,8 200 0,540 360 460 670 810 — — —
25,10 250 0,675 390 500 720 870 — — — —
30,3 90 0,243 250 320 450 570 — — — —
30,5 150 0,405 330 440 600 745 — — — —
30,8 240 0,650 440 560 810 1000 — — — —
30,10 300 0,810 490 620 900 1130 — — — —
40,3 120 0,324 340 450 610 770 — — — —
40,5 200 0,540 430 560 775 1000 — — — —
40,8 320 0,865 560 720 1030 1290 — — — —
40,10 400 1,08 630 810 1160 1450 1650 2000 2250 2800
50,5 250 0,675 540 715 975 1220 1370 1730 1850 2300
50,10 500 1,35 785 1020 1435 1780 2010 2430 2800 3400
60,5 300 0,810 615 810 1150 1410 1630 1900 2250 2700
60,10 600 1,62 880 1160 1620 2000 2200 2750 3100 3700
80,5 400 1,08 800 1060 1400 1800 2000 2400 2600 3200
80,10 800 2,16 1165 1525 2050 2600 2850 3600 3850 4500
100,5 500 1,35 950 1250 1700 2100 2450 2900 3100 3700
100,10 1000 2,70 1350 1800 2400 3000 3220 3920 4600 5300
100,12 1200 3,24 1540 2000 2630 3280 — — — —
120,12 1440 3,90 1640 2180 2880 3450
Jó közelítő értéket kapunk 45 C° túlmelegedésre:

I = 120 (uq) A
képlettel. Pl. 50 x 5 mm alumínium sínre 500 A-t kapunk a képlettel, szemben a táblázatban szereplő
540 A-rel.
A 184. és 185. táblázatokban megadott terhelhetőségek 35 C° környezeti

és 45 C° túl melegedésre vonatkoznak. Ha alumínium ötvözetet választunk,
akkor a táblázatban foglalt adatokat 6 % -kai csökkenteni kell. A tábláza
tokban foglalt és 45 C° túlmelegedésre vonatkozó terhelhetőséget kell figye
lembe venni évi 5000 h-t meg nem he ladó csúcskihasználásig, e fölött
37 C° túlmelegedéssel kell ^számolni. Ha a sín csatornában fekszik, akkor
30 C° túlmelegedést kell figyelembe venni.
Ha a túlmelegedés eltér a táblázatban megadott 45 C°-tól, akkor a 193.
ábrából leolvasható szorzótényezőkkel kell számolni.
Ha a sínelrendezés fekvő, a táblázat adatait egy sín esetére 0,9-del,
két sín esetén 0,85-dal, három sín esetén 0,8-del, négy sín esetén 0,75-dal
kell szorozni, vagy a túlmelegedést 10 C°-kal alacsonyabb értékre kell fel
venni.
A laposan fekvő sínek terhelhetőségének csökkenését a DIN a 186. táb
lázatban foglaltak szerint írja elő.
304 VEZETÉKEK
186. táblázat
Fekvő sínek terhelhetőségének csökkenése
(DIN előírás)
Sínek Terhelés csökke

nése, %
szélessége, vastagsága, csupasz festett

száma mm mm sín sín
1 15 10
50... 200
2 20 15
50... 80 5..10 20 15
100... 120 25 20
03
160 30 25
200 36 30
SÍNEK 305
194. ábra Szorzótényező 45 C° túl melegedéstől eltérő esetekre, áramló levegőben
Áramló levegőben a terhelhetőségre a 194. ábrából leolvasható szorzó

tényezők alkalmazhatók. A gyűjtősín és készülék között levő csatlakozó
síndarabot 30 C° túlmelegedésre méretezzük. Megjegyzendő, hogy többszörös
sínekben az árameloszlás nem egyenletes, így pl. az árameloszlás négy sín
esetében:
sín 1 2 3 4
terhelés, % 26,7 23,3 23,3 26,7
A festett sínek azért terhelhetők jobban, mert az alumínium- és réz

oxidok rossz hővezetők, tehát ha az oxidtól megtisztított sínt lakk- vagy
festékréteggel védjük az oxidálódás ellen, akkor a sínek hőleadása, tehát
hűlése is kedvezőbb lesz.
Bár elektrolitréz síneket jelenleg már nem, ill. igen ritkán használunk, a 187. és 188. táblázatok
feltüntetik a réz sínek terhelhetőségét 45 C° túlmelegedésre. A táblázatok adatait a D IN 43 671
30 C° túlmelegedésre előírt adatainak átszámításával kaptuk 45 C° túlmelegedésre.

306 VEZETÉKEK
187. táblázat
Lapos réz sínek ¿liando terhelhetősége egyenárammal, A
(D IN adatok) A környezet hőn. érzékié te 35 C°, túlmelegedés 45 C°

Méret, Súly,
mm metszet, kp/m
12 X 2 24 0,213 140 155 255 280 _ _ _ _

15 X 2 30 0,267 175 195 310 345 — — — —
15 X 3 45 0,400 210 230 370 410 — — — —
20 X 2 40 0,356 235 260 405 450 — — — _
20 X 3 60 0,54 275 305 485 535 — — — —
20 X 5 100 0,89 370 410 635 705 — — — —
25 x 3 75 0,68 335 375 590 655 — — — —
25 X 5 125 1,112 440 485 760 845 — — — —
30 x 3 90 0,80 400 445 685 775 — — — —
30 x 5 150 1,34 525 580 895 995 — — — —
40 x 3 120 1,069 525 580 910 1010 — — — —
40 x 5 200 1,79 670 745 1145 1275 — — — —
40x10 400 3,58 965 1075 1715 1905 2410 2680 — —
50 x 5 250 2,23 810 900 1400 1560 2070 2300 — —
50x10 500 4,48 1180 1310 2100 2330 2950 3281 — —
60 X 5 300 2,69 960 1070 1670 1860 2360 2630 3040 3380
60 X 5 600 5,38 1380 1530 2480 2750 3440 3830 4340 4830
80x10 400 3,59 1250 1390 2220 2460 3040 3380 3920 4350
100 x 5 500 4,48 1540 1710 2760 3060 3710 4130 4700 5230
100 x 10 1000 8,95 2180 2430 3900 4330 5420 6030 6830 7590
120x10 1200 10,72 2590 2880 4590 5100 6330 7040 8120 9030
188. táblázat
Lapos réz sínek állandó terhelhetősége váltakozóárammal, A
(D IN adatok) A környezet hőmérséklete 35 C°, túlmelegedés 45 C°

Méret, Súly,
mm metszet, kp/m
24 0,213 140 155 245 275 _ _ _ —

12 X 2
15 X 2 30 0,267 180 195 300 330 — — — —
15 x 3 45 0,400 210 230 365 405 — — — —
20 X 2 40 0,356 225 250 390 430 — — — —
20 X 3 60 0,54 270 300 465 520 — — .— ■ —
20 X 5 100 0,89 360 400 605 675 — — — —
25 X 3 75 0,68 330 370 560 625 — — — —
25 x 5 125 1,112 425 475 735 820 — — — —
30 X 3 90 0,80 390 430 665 735 — — — —
30 x 5 150 1,34 495 550 860 955 — — — —
40 x 3 120 1,068 510 570 865 960 — — — —
40 X 5 200 1,79 635 705 1100 1225 — — — —
40x10 400 3,56 920 1025 1655 1840 2270 2530 3110 3450
50 x 5 250 2,23 770 855 1340 1490 1930 2140 2550 2840
50x10 500 4,45 1130 1255 1985 2210 2700 3000 3670 4080
60 x 5 300 2,69 910 1010 1560 1730 2180 2430 2930 3250
60x10 600 5,38 1320 1470 2270 2530 3070 3410 4190 4650
80 x 5 400 3,59 1170 1300 2000 2220 2680 2980 3590 3990
80x10 800 7,18 1700 1890 2880 3200 3800 4230 5070 5640
100 x 5 500 4,48 1450 1610 2410 2680 3240 3800 4140 4600
100 x 10 1000 8,95 2070 2300 3380 3750 4410 4900 5930 6590
' SÍNEK 307
Kisebb terhelésű leágazásoknál lapos acél sínek használata is szóba

jöhet. Terhelhetőségüket a 189. táblázat tartalmazza DIN előírások szerint.
Megjegyzendő, hogy 3 mm-nél vastagabb acél síneket váltakozóáram eseté
ben nem alkalmaznak, mert a veszte
ség, feszültségesés és melegedés túlsá 189. táblázat
gosan nagy.
Nagy áramerősség átvitelére cél Acél sínek terhelhetőségé 30 C° túlmelegedésen, A
szerűek az idomsínek. Ezeket a követ

kező módon méretezzük. Az idomok Egyenáram Váltakozóáram
(50 H z)
mértani arányai a táblázatok ábráin "VlT Áy%Ck4-
látható jelzésekkel az alábbiak: mm csupasz festett csupasz festett

Egyenlőszárú L-idom:
sín esetében
h —b; kerület: u = — 4ri lO x 2 32 36 27 32

12 X 2 38 44 32 38
keresztmetszet : q = 2ah — a2 16 X 2 48 55 40 50
20 X 2 60 70 50 60
25 X 2 70 80 60 1 70
U-idom: 30 X 2 80 95 70 ! 85
40 x 2 105 125 90 105
40 X 2 125 155 110 130
20 x 3 70 85 55 65
25 x 3 85 105 65 80
30 x 3 100 120 75 95
kerület: u — 2h -f- 46 — 2a 40 x 3 130 155 100 120
50 x 3 160 190 120 145
keresztmetszet: q — ah *2ab — 2a2 60 X 3 185 225 135 170
20 X 5 95 110 — —
Két í7-idom: 25 X 5 115 135 — —
30 x 5 135 160 — —
40 X 5 170 205 — —
A = 2& + s = - ^ + s ( h a / í > 100) 50 X 5 205 250 — —
60 x 5 240 295 — —
40x10 250 305 — —
U- és L-idomra: uq — C, és ezzel: 50x10 305 370 — —
60x10 355 430 — —

80x10 450 560 —• —
_ —a2 + I/a4 + 2aC~ 100x10 550 680 — —
q 2
Egyenáram esetében:
86 0/2/?0 860J2/?0(1 + zfee) „ ,
^ = = ...... — p M = ° ;
ahol I az állandó terhelés, A ; ß 0 a 20 C°-on egyenárammal mért fajlagos
vezetőképesség, m D “ 1mm~2; Ao az ellenállás hőmérsékleti tényezője;
Ate túlmelegedés, C°; p At\ értékét te függvényében a 190. táblázat adja meg.
Váltakozóáram esetén az áramerősségtől függően e járulékos veszteség
is fellép, amelynek értékét I függvényében ugyancsak a 190. táblázat
tartalmazza.
ßv — AQ Ate) ,
tehát
860 / 2/?v __ 860 / 2£/ff„(l + A q A te )
uq =
p At5 pAtJj
20*
303 VEZETÉKEK
190. táblázat
Módosító tényezők a 187. és 188. táblázathoz
Idom
és elrendezés A = KM ) = pA l e = /(0
L 1 A ...Í J A 'W « € = 1,3 * 10- */1-5 -f 1

-ar
I íl A = 0,72 á t* * e = 3,85 •10-*/1»32 -f 1 —
i-------- 1
A = 0,6 e = 3,32 •10-«71'3 + 1
«-(sr
A = 0,72 A t+ e — 3,5 •lO-4/ 0'*7 + 1 —
] [ “
191. táblázat
U-idoraú, 99,5% -os alumínium sínek terhelhetősége, 50 Hz váltakozó árammal, A

(környezeti hőmérséklet: 35 C°, túlmelegedés: 45 0°)
Az idom Terhelhetőség, ha az elrendezés
mérete, mm Kereszt-
metszet, Súly, i i : >
jele mm2 kp/m
h b V 8** csupasz festett. csupasz festett
sín sín sín sín
V 5 50 25 4 25 371 1,00 ! 710 920 1620 2 080

U 6 60 30 4 25 451 1,22 850 1100 1740 2 240
U 7 70 32,5 5 25 629 1,70 1090 1400 1990 2 550
U 8 80 35 6 25 837 2,25 1340 1725 2210 2 840
TJ 10 100 37,5 8 25 1284 3,47 1970 2535 3300 4 200
TJ 12 120 45 10 30 1915 5,17 2610 3360 4600 5 900
U 14 140 52,5 11 35 2470 6,66 3200 4120 5600 7 200
U 16 160 60 12 40 3090 8,34 3710 4840 6700 8 600
U 18 180 67,5 13 45 3780 10,20 4520 5810 7900 10 100
U 20 200 75 14 50 4530 12,22 5230 6720 9000 11 600
♦Lásd a 23. táblázatot (26. oldal)

♦♦Lásd a 198. ábrát
SÍNEK 309
192. táblázat
L-idomú, 99,5% -os a lu m í n i u m sínek állandó terhelhetősége 50 Hz váltakozóárammal, A
Az idom I Terhelhetőség, ha
j--------------------------------------------
a környezeti hőmérséklet: { a környezeti hőmérséklet:
mérete * mm kereszt- súlya, 30 0°, és a túlmelegedés: 35 C°, és a túlmelegedés:
jele metszete, kp/m 30 C° 45 0°
mm8
a — b V csupasz sín festett sín csupasz sín festett sín
L 25 25 5 225 0,61 325 425 400 520

L 35 35 5 320 0,84 510 660 560 730
L 45 45 5 425 1,15 620 800 660 860
L 50 50 5 475 1,28 730 950 770 1000
L 60 60 10 1100 2,98 1100 1430 1200 1560
L 80 80 10 1500 4,05 1375 1790 1500 1900
L 100 100 10 1900 5,15 1750 2280 1900 2490
♦Lásd a 12. táblázatot (24. oldal)
Osztott (két idomból álló) sínek esetében egy idomra eső áramerősséggel
és veszteséggel kell számolni.
Az alumínium U-sínek méreteit és terhelhetőségét a 191. az L-sínekét
A teljesség kedvéért 193. táblázatban feltüntetjük az elektrolitréz
U-sínek terhelhetőségét is. A profilok méretei azonosak az alumínium U pro
filokéval. Az adatok a D IN előírások szerint vannak felvéve és 30 C° túl-
melegedésre vonatkoznak.
Példa. Továbbítandó S = 4000 kVA háromfázisú teljesítmény 3 X 380 V feszültségen és 50 Hz
frekvencián. Méretezni kell a két 17-sínből álló sínezést.
Az üzemi áram:
4000 * 1000
1= e*6000 A .
f í T • 380
193. táblázat
Réz U-sínek terhelhetősége, A
Profil Csupasz sín Festett sín

száma
] [ 1 ] [ J
5 850 1 920 940 2 130

6 990 2 300 1100 2 250
7 1290 2 340 1430 2 600
8 1650 2 900 1800 3 200
10 2300 3 900 2500 4 300
12 3100 5 300 3400 5 700
14 3800 6 500 4200 7 300
16 4500 7 900 5000 8 800
18 5400 9 200 6000 10 300
20 6200 10 700 6900 11 900
310 VEZETÉKEK
E gy idomra ebből 3000 A esik. A járulékos veszteség a 190. táblázatból:
e = 3,85 • 1 0 "6 • i i ai + 1 = 1.15.
Legyen a környezet hőmérséklete 35 C°, a túlmelegedés Ate = 45 C°, akkor az egyenáramú túl
melegedési
= Ä = 43 c ° :
fit= 1.15 A - (1 + 0,004 • 43) =

A 190. táblázat szerint:
A = pAtz = 0,72 • 451,s = 216.

A jellegzetes köbtartalom:
860 • 3000a
u Q= = 1 280 000 mm3 .
“ 28 • 216
10 mm idomvastagságot felvéve:
— 102 + YlO4 -p" 2 ‘ 10 • 1 280 000

Q= = 2580 mm* :
12 8 0 000
u — — —— = 496 mm ;
2580
2(496 + 2 • 10)
h = — 147 m m ,
, h 8
mert u — 2h + 4b — 2a, es — = —
o ó
z(u — 2 a)
4b = 1,5 h h =
3 •147
b = - - = 55 mm .
8
Ennek 140 • 52,5-es U-szelvény felel meg (1. 308. old.). A két sín egymástól való távolsága
8 = 140 — 2 • 52 • 5 = 35 mm.
194. táblázi t
Körszelvényű sínek terhelhetősége, A
Váltakozóáram Egyenáram
Á t elektrolit ötvözött elektrolit

alumínium ötvözött alumínium
mé alumínium réz alumínium réz
rő,
mm csu
1 csu- csu csu csu 1 csu-
festett festett festett festett ! pasz festett pasz festett
1 pasz pasz pasz pasz
1
6 60 65 55 60 120 125 60 65 55 60 120 125

8 115 140 105 130 150 160 115 140 105 130 150 160
10 160 200 145 185 210 250 160 200 145 181 210 250
16 285 350 410 480 290 350 410 480
20 410 500 380 460 540 640 420 520 390 460 550 660
30 690 870 640 800 900 1100 720 900 665 830 950 1150
SÍNEK 311
195. táblázat
Cső alakú sínek terhelhetősége, A
Alumínium Ötvözött alumínium Elektrolitréz

Külső Fal-
át Belső vastag Egyen- és Váltakozó Egyen és Váltakozó Egyen és Váltakozó
mérő átmérő ság váltakozó áram váltakozó áram váltakozó áram
B d V áram szabad áram szabad áram szabad
belső téren téren belső téren téren belső téren téren
1
mm csu fes csu fes csu fes csu fes í csu- fes csu fes
pasz tett pasz tett pasz i tett pasz tett ' pasz tett pasz tett
;
20 16 2 230 280 ! 270 350 210 260 250 325 325 360 400 450
30 26 2 350 430 i 420 530 325 400 390 490 500 550 620 680
30 24 3 420 520 ¡ 500 640 390 480 460 590 — — — —
50 40 5 820 1000 990 1300 760 925 920 1200 1200 1400 1500 1700
60 54 3 800 1000 960 1240 740 925 890 1150 — — — —
60 50 5 1000 1275 j 1200 1600 925 1180 1100 1480 *
Lapos- és profilsíneken kívül körszelvényű és csősínek is vannak. Részben

külföldi adatok alapján a 194. táblázat tartalmazza a körszelvényű alumí
nium, ötvözött alumínium és elektrolitréz sínek terhelhetőségét, 30 C°
túlmelegedés figyelembevételével.
Cső alakú sínek terhelhetősé- 196. táblázat
gét a 195. táblázat tartalmazza,
ugyancsak 30 C° túlmelegedést fi Acélrudak és acélcsövek terhelhetősége, A
gyelembe véve. Rúdacél és acél
csövek terhelhetőségét 30 C° túl Egyenáram Váltakozóáram
Méret,
meleged ésre DIN előírások alapján mm Csupasz Festett Csupasz Festett
a 196. táblázat tünteti fel. sín sín sín sín
b) Méretezés zárlati melegedésre 3 15 16 12 15

5 28 32 20 25
A zárlati melegedés és az állan 6 35 40 24 30
dó terheléskor fellépő melegedés 8 50 60 32 40
10 70 80
számítása között az a különbség, 16 130 155
hogy a zárlati melegedéskor a zárlat 20 180 210
időtartamának rövidsége miatt a
hőleadást nem kell figyelembe ven 20x16 115 135
ni. A szabvány szerint a különböző x l4 140 160
X 12 155 180 70 95
anyagú sínek túlmelegedése:
réz 30x26 165 195
X 24 200 240 100 135
A t= 0,0058 I I t C°; X 22 230 270
92
alumínium 50x46 270 325
X 44 325 395
7-2 X42 370 450 160 215
Ar = 0,0135 1 t C°; X 40 410 500
60x56 315 385

ötvözött alumínium X 54 385 470
X 52 440 540 190 250
Ar = 0,021 I\t C° . X 50 485 590
312 VEZETÉKEK
A fenti képletekben I z az állandósult zárlati áram, merev feszültségű

hálózaton a szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke. A zárlati lökőáram
hatását a t' tényleges megszakítási idő At fiktív idővel való meghosszabbí
tásával vesszük figyelembe, tehát
t — V + At s,
ahol At az erőműtől távol eső berendezésekben háromfázisú zárlat esetén

0,1 s kétfázisú zárlatkor 0,2 s. Meg kell jegyezni, hogy ha a zárlatot negyed
perióduson belül (t' < 0,005 s) lekapcsoljuk, tehát pl. biztosítóval védett
szakaszon, általában a fiktív időt nem kell számításba venni.
A sínek megengedett legnagyobb zárlati hőmérséklete alumíniumra1
120 C°, rézre 240 C°. Ha az alumínium sín hőmérséklete 35 C° környezeti
hőmérsékleten és 45 C° üzemi túlmelegedés esetén 80 C°, akkor a megen
gedett zárlati túlmelegedés 40 C°. Ebben az esetben adott zárlati áramhoz
és megszakítási időhöz szükséges legkisebb sínkeresztmetszetek
I
rézből: q =
185
I
alumíniumból: q = h I fi" ,
54^6
I
ötvözött alumíniumból: q =
43,4 h í
A zárlati melegedés számítása a következő.
ahol A t a túlmelegedés, C°; k a fajlagos vezetőképesség, S m/inm2, kb. -TP*—- hőmérsékleten; y a ve-
¿á
zető fajsúlya, kp/cm 2; c¿ = 4184c J/kg/C°; c a vezető fajhője, kcal/kg/C°.
Példa. Számítsuk ki I z — 20 000 A zárlati áramerősségen a szükséges sínkeresztmetszetet, ha

a zárlat ideje t — 1 s és a sín anyaga 99,5% -os alumínium. Tájékoztató számítás alapján a szükséges
keresztmetszet;
q = - ^ r - 20 OOOí = 368 mm2.

0*1,0
H a a fajlagos ellenállási 120—20)/2 = 50 C° átlagos hőmérsékleten o50 = 0,02 78 [1 + 0,004(50— 20)1=

— 0,031 Q m/mm, ill. a fajlagos vezetőképesség 32,2 Sm/mm2; a fajsúly 2,7 kp/dm2; c¿ = 4184 •0 ,2 2 =
= 920 Jkp/C°, a túlmelegedés:
20 000
l 368
Az = 37 C°.
32,2 • 2,7 • 920
1 A külföldi irodalom szerint a megengedett túlmelegedés 180 C°. Meg kell azonban jegyezni,
hogy az alumínium szilárdsága 20 és 150 C° között mintegy 40...50%-kal csökken.
SÍNEK 313
A sín hőmérsékletének változása következtében figyelembe kell venni

a tágulás, ill. összehúzódás okozta igénybevételt is. Legyen l a sín hossza
T szerelési hőmérsékleten, m; Zmax és /m¡n a sín hossza Tmax és Tmjn hőmérsék
leten; Al a sín hossz változása, cm; ß a lineáris hőtágulási együttható,
em/cm/C°, rézre ß — 17 • 10~6 cm/cm/C°, alumíniumra és ötvözött alumí
niumra ß = 24 • 10~6 cm/cm/C°. A hosszváltozás melegedéskor:
Al = ^ ( Tmax T) >
hűléskor:
AI — Iß ( t Tmin) *
Ha valamely l hosszúságú, két végén befogott sín megnyúlása Al, akkor
a befogások helyén támadó erő:
AJ
P = qE — kp,
ahol E a sínanyag rugalmassági tényezője, kp/cm2. Ez az erő lehűléskor

feltétlenül hat, míg melegedéskor csak akkor, ha a sín nem hajolhat ki
valamely irányban. A befogott síndarab kihajlik, ha P erő nagyobb, mint
P t törőerő; tehát a két végén befogott tartóra:
-i-EI
p = P t — (l + ’
ahol I a másodrendű nyomaték, cm 4. A sín kihajlása, ha V — l +
2P /(Z '2 - Z2)

/ = cm
PZ2
Példa. K ét végén befogott, 100 X 10 mm keresztmetszetű, 100 cm hosszű alumínium sín zárlat
következtében 80 C° üzemi hőmérsékletről 120 C°-ra melegszik. Számítsuk ki, hogy a befogás helyén
milyen erő lép fel. Az alumínium hőtágulási együtthatója ß = 0,024 m m /m /C°, a hossznövekedés
tehát:
ál = l •0,024(120— 80) = 0,96 mm.
A fellépő erő (<q ~ 10 cm 2 és E — 700 000 k p/cm 2):
P = 10 • 700 000 = 6720 kp ,

1UO
a sín azonban kihajolhat, ezért a fellépő erő nem lehet nagyobb, mint
pt= 000 000 - 0,833 _ 58^ ^ ^

10Ü
A sín kihajlása:
_ 1 /2 • 700ÖÖ0~t Ö833(100,0962- 1 0 0 2) _
* ~ I' 6720 *10 000 ~ ü,<
A hőmérséklet okozta hosszváltozások kiegyenlítése céljából különösen

a hosszabb sínszakaszokba (30...50 m hosszú) hajlékony lemezkötegeket
kell beépíteni. A lemezkötegek összkeresztmetszete a jobb hűlési viszonyok
miatt a sínkeresztmetszetnél mintegy 20 % -kai kisebb lehet. Az egyes
lemezek vastagsága 0,5... 1 mm. A hajlékony sínkötéseket hegesztéssel
a sínhez csatlakoztatni nem szabad, ui. az összeömlesztési helyen meg nem
314 VEZETÉKEK
197. táblázat
Hajlékony lemezköteg méretei*, mm
Sín Csava
méret B C D E F G H J K rok
60x10 A - 200 85 10 60 30 20 38 8 x 60x1 2xM16

80x10 A - 200 100 10 80 40 23 45 8 x 80x1 2 x M20
80x10 A - 170 85 10 80 40 20 18 40 8x100x1 4xM 20
100 x 10 A - 200 100 10 100 50 25 20 50 8x100x1 4xM 20
120x12 A - 260 130 13 120 60 60 30 60 18x120x0,5 4xM22
engedett melegedés léphet fel. A 195. ábra és a 197. táblázat a hajlékony

lemezköteg méreteit mutatja.
Szereléskor ügyelni kell arra, hogy a támszigetelők szerelvényeiben
a sín ne mozoghasson. A sín és a tartószerelvény közötti súrlódás azonban
így is erősen igénybe veszi a porcelán testet és—különös tekintettel a porcelán
ridegségére — a szigetelők felerősítésekor ajánlatos több-kevesebb rugal
masságot biztosítani. Ugyanez a helyzet a készülék csatlakozásánál is. A
csatlakozási helyek azonban nem mozdulhatnak el, ezért ajánlatos ilyen helye
ken a hőtágulás okozta igénybevételt számítással ellenőrizni.
A hőtágulás okozta igénybevétel különösen zárlatkor idézhet elő kárt,
mert míg üzemi melegedéskor a tágulás, ill. hőmérsékleti változás aránylag
lassú, addig zárlat esetén a
melegedés és ennek következté
B i- L h ben a hőtágulás okozta igénybe
Cf -vétel pillanatokon belül lép fel.
r ---------------- v
c) Méretezés mechanikai
igénybevételre
î
eb A zárlatkor fellépő nagy
1
áramerősségre és a síneket en
nek következtében terhelő nagy
._ i
mechanikai igénybevételre te
kintettel a síneket szilárdságra*l
é - é is méretezni kell. K ét vezető
között fellépő taszító-, ill. von
A
zóerő :
195. ábra. Lemezköteg 2,04íp2 • IO"»
kp/cm ,
d
ahol i x és i2 a két vezetőben folyó áram csúcsértéke, d pedig a két vezető
távolsága cm-ben. Ha a két vezetőben folyó áram erőssége egyenlő, akkor
l hosszúságú vezetőre
P = 2,04Ücs- i l 0 - 8 kp
erő hat. A képletben I zcs a zárlati áram csúcsértékét jelenti. A 196. ábra
a P erő és a vezetők távolsága közötti összefüggést mutatja sín-fm-enként,
SÍNEK 315
különböző 7ZCS értékeknél. A sín befogási helyén P erő lép fel, tehát a tám-
szigetelőket Vagy a készülékek és a sín csatlakozási helyeit erre kell mére
tezni. Magát a sínt a P erő hajlításra veszi igénybe. A hajlítónyomaték:1
Pl 2,04/cs • Z2 • 10-8
kp cm .
12""" “ 12d~
Y--W22Z32M—Y
196. ábra. P erő a zárlati csúcsáram függvényében 197. ábra
Ha trh (kp/cm2) a sín anyagának hajlításra megengedett igénybevétele,

akkor a szükséges keresztmetszeti tényező:
A I másodrendű nyomaték, K keresztmetszeti tényező, valamint i

tehetetlenségi sugár adatait a 197., 198. ábra és a 198., 199. és a 200. táblá
zatok tartalmazzák.
Alumínium és ötvözött alumínium rugalmassági határának nevezzük
azt a terhelést, amely 0,02% maradandó nyúlást okoz; alumíniumra:
cr0J(J9= 3 kp/mm2. A szabvány a megengedhető igénybevételt a rugal
massági határ 1/ 3-ában jelöli meg, ami alumíniumnál 100 kp/cm 2-nek felel
meg.2
1 A nyomatéknak ez a képlete kétoldalon befogott, P megosztó terheléssel terhelt tartónak felel

meg. A külföldi irodalomban M = P//8 (két végén alátámasztott tartó), ill. gyűjtősínre M = P l/ 16
és leágazásokra M = P//10 értékekkel is találkozunk.
2A külföldi irodalomban megadott értékek:
rézre 1000...1200 kp/cm 2;
alumíniumra 400... 600 kp/cm2.
316 VEZETÉKEK
A sínek csavaros kötésénél ügyelni kell arra, hogy az átlapoláson átmenő

áramsűrűség alumínium—alumínium esetében legfeljebb 0,2 A/m m 2, alumí
nium—réz illesztésekor pedig legfeljebb 0,5 A/m m 2 legyen.
A z alumínium sínek csavaros kötésére (199. ábra) vonatkozó előírásokat
A sín a zárlat következtében fellépő erő
hatására behajlik.
Pl
A behajlás mértéke, ha M =
kpcm (két végén befogott tartó) alapján
méretezünk:
1 <Th
/ cm ,
16 E h
Pl
ha M — kp cm (két végén alátámasztott
8
tartó) alapján méretezünk:
5 ah V
/ = 24 E h cm.
198. ábra
A gyakran használatos sínkeresztmet
szetek tehetetlenségi nyomatéka és kereszt
metszeti tényezője (h magasság X b vastagság):
hb3
Álló elrendezés: (egy sín) J = = 0,083 hb* cm 4;
12
hb2
K — = 0,lQ7hb2 cm 3;
~6~
bh3
J = = 0,083bh* cm 4;
Fekvő elrendezés: 12
(egy sín) bh2
K = = Q,lQ7bk2 cm 3;
6
13hb*
J = = 2,17710s cm4
Álló elrendezés: 6
(két sín, .síntávolság b) 13 hb2
K = = 1,4 W cm 8;
9
bh3
J = = 0,167M3 cm 4;
Fekvő elrendezés: 3
(két sín, síntávolság b) bh2
K = = 0,3336Ä2 cm 8;
3
99hb3
J = = 8,2571b3 cm 4,
Álló elrendezés: 12
(három sín, síntávolság b) 99 hb3
K = = 3,3M 2 cm8
30
SÍNEK 317
bh8
= 0,25 bh* cm 4;
Fekvő elrendezés: J - 4
(három sín, síntávolság b) bh2
= 0,56^ cm 8;
A ~ 2
. - "** = 0,05c?4 cm 4;
J 64
K ör keresztmetszet
1 a
= 0,1<?3 cm 8.
*
II
198. táblázat
Lapo« vezetősínek*
Idom Kz, L o Jx, Ky> iy y J y ,
hxb cm3 cm cm4 cm3 cm cm4
12x2 0,048 0,316 0,0238 0,008 0,055 0,0008

15x2 0,075 0,430 0,0562 0,010 0,055 0,001
20x0 0,133 0,576 0,133 0,0133 0,055 0,00133
15 xS 0,112 0,430 0,084 0,022 0,081 0,003
20x3 0,200 0,576 0,200 0,030 0,081 0,004
25x3 0,312 0,720 0,390 0,037 0,081 0,005
30x3 0,450 0,865 0,675 0,045 0,081 0,007
40x3 0,800 1,155 1,600 0,060 0,081 0,009
20x5 0,333 0,576 0,333 0,083 0,145 0,0208
25x5 0,521 0,720 0,651 0,104 0,145 0,026
30x5 0,750 0,865 1,125 0,145 0,145 0,031
4 0x 5 1,333 1,155 2,666 0,166 0,145 0,042
50x5 2,080 1,440 5,200 0,208 0,145 0,052
60x5 3,000 1,730 9,000 0,250 0,145 0,063
80x5 5,333 2,310 21,330 0,333 0,145 0,0833
100x5 8,333 2,891 41,660 0,4161 0,145 0,104
25x8 0,830 0,720 1,040 0,250 0,223 0,106
30x8 1,200 0,865 1,800 0,320 0,233 0,128
40x8 2,100 1,155 4,200 0,428 0,223 0,171
25x10 1,045 0,720 1,305 0,416 0,288 0,208
30x10 1,500 0,865 2,250 0,500 0,288 0,250
40x10 2,666 1,155 5,333 0,666 0,288 0,333
50x10 4,160 1,440 10,400 0,838 0,288 0,4166
60x10 6,000 1,730 18,000 1,000 0,288 0,500
80x10 10,660 2,310 42,600 1,333 0,288 0,666
100x10 16,660 2,891 83,300 1,666 0,288 0,833
100x12 20,000 2,891 100,000 2,330 0,345 1,140
120 x 12 28,800 3,460 173,000 2,880 0,345 1,760
♦Lásd a 197. ábrát !
199. táblázat
L-idomú vezetősínek
(méretek a 192. táblázat szerint)
K x, Jx, K x, ix, Jx,

Idom cm8 cm cm4 í Idom cm8 cm cm4
1
1 i
L 25 0,71 0,73 1,20 60 8,60 1,80 35,46

L 35 1,46 1,47 3,64 80 15,80 2,44 88,98
L 45 2,53 1,38 8,07 100 25,20 3,08 180,00
L 50 3,16 1,54 11,25
318 VEZETÉKEK
200. táblázat
U-alakú vezetősínek (elrendezés a 198. ábra szerint)
&Xi Íxí Ky>I Jyy

Idom cm8 cm cm4 cm3 I cm cm4
! i
u 5 • 5,24 1,88 13,1 1,19 ii 0,75 2,07
tj 6 7,83 2,88 23,5 1,97 0,95 4,14
tj 7 12,40 2,63 43,4 2,56 0,96 5,87
u 8 19,00 3,02 76,0 3,57 1,02 8,80
o u 10 33,40 3,61 167,0 5,39 1,05 14,29
öű U 12 59,40 4,30 357,0 10,50 1,26 30,50
TJ 14 90,30 5,06 632,0 15,50 1,48 54,14
U 16 129,40 .5,77 1035,0 22,00 1,70 89,22
1 TJ 18 180,00 6,53 1620,0. 30,50 - 1,92 138,90
ü 20 241,00 7,27 2410,0 41,00 2,14 207,00.
U 5 25 10,48 1,88 26,2 11,2 2,36 41,5

tj 6 25 15,66 2,28 47,0 17,4 2,86 74,0
tj 7 25 24,80 2,62 86,0 28,2 3,15 125,0
•íj TJ 8 25 38,00 3,02 152,0 48,0 3,70 228,0
to
+=> u 10 25 66;so 3,60 334,0 100,0 4,41 500,0
O TJ 12 30 119,00 4,31 714,0 186,0 5 40 1118,0
U 14 35 180,60 5,06 1264,0 231,0 5,72 1618,0
TJ 16 40 258,80 5,77 2070,0 334,0 6,57 2675,0
u 18 45 360,00 6,52 3240,0 462,0 7,41 4160,0
u 20 50 482,00 7,20 4820,0 618,0 8,25 6182,0
Alumínium sínek csavaros kötései* 201. táblázat
Sínméret, Csavar Átlapolás, Csavar Átlapo Csavar

mm nyomás, 1 mm távolság, Csavarméret lás, távolság, Csavarméret
kp e mm 1 mm e mm
i
12 x2 80 25 14 M 4
15 x2 110 30 16 M 5
20 x2 200 36 18 M 6
15x3 110 30 16 M 5
20x3 200 36 18 M 6
25 x3 310 42 22 M 8
30 x3 450 50 26 M 10
40x3 720 62 32
20x5- 200 36 18 M 6
25x5 310 42 22 M 8
30x5 450 50 26 U 10
40x5 720 62 32 y2 ”
51x5 1050 62 32 y2 ” 50 26 M 10
60x5 1500 75 38 5/s ” 60 32 y2 ”
80 x5 2500 90 45 4 ” 75 40 6/. ”
100x5 4500 — — 90 50 % ”
25 x8 310 42 22 M 8
30x8 450 50 26 M 10
40 x8 720 52 32 M 12
25x10 310 42 22 M 8
30x10 450 50 26 M 10
40x10 720 62 32 y2 ”
50x10 1050 62 32 y2 ” 50 26 M 10
60x10 1500 75 38 V* ” 60 32 y2 ”
80x10 2500 90 45 á ”
s 75 40 #/s ”
100x10 4500 — — 90 50 % ”
100x12 4500 _ _ — 90 50 M 20
100x12 6000 — — — 100 60 M 22

SÍNEK 319
d) M é r e te z é s d i n a m i k u s ig é n y b e v é te lr e ( ö n r e z g é s s z á m )
A sínrendszert dinamikus erőhatásra is méretezni kell. Ez az erőhatás
a statikus igénybevételtől és a sín önrezgésszámától függ. A dinamikus
igénybevétel rezonancia vagy rezonanciaközelség esetén a statikus igénybe
vétel többszörösét is elérheti. A dinamikus és statikus igénybevétel viszo
nyát K tényezővel fejezzük ki; ennek értékét a 200. ábrán látható görbe
tünteti fel.1 Ha a zárlat követ
keztében két sín között fellépő *tJ0
P erőt a sín önrezgésszámának
megfelelő K tényezővel szoroz
zuk, akkor megkapjuk a sín
dinamikus igénybevételét. A sín
ön rezgésszámát úgy kell meg
állapítani, hogy annak értéke ne
essék 40 és 70, ill. 90 és 110
közé. A másodpercenkénti ön
rezgésszám:
JE
n G
GP
ahol J az idom másodrendű
tehetetlenségi nyomatéka, cm 4;
E a rugalmassági tényező, 60 80 100 120 no 160 Hz
kp/cm2; G az I hosszúságú sín
súlya, kp; l a sín hossza két Cu 196 113 97 74 65 59 54 50 47
befogási pont között (fesztávol- , 1---138
l i---
H—(- 98 80
1--- i--- .— ‘ H‘--h
a-aJ
69
*
60 ,1 56 52 49 i
I, ..i--- 1--- I------- 1— J
ság), cm; G tényező, amelynek fb 228'162 ' 102' 86 76 69 63 59 55
az első, a második és a harma ^ 161 m 93 80 72 65 61 57
dik önrezgésszámhoz tartozó ér
tékeit az alábbi a — d esetekre 200. ábra. K tényező értékei
a 202. táblázat adja meg.
A szabvány az alábbi egyszerűsített képletek használatát is meg
engedi:
alumínium és ötvözött alumínium sínre:
n = C • 16 100
réz sínre:
n=
ahol G tényező értékeit a 202. táblázat adja meg; l sín vizsgált hossza, cm ;
i a tehetetlenségi sugár:
. j//T—
i = cm .
\ <1
3 BBC Mitteilungen. 1944. X .

320 VEZETÉKEK
Az egyszerűsített képlet alapján számított önrezgésszámokat külön

böző fesztávolságokra a 203. táblázat adja meg.
A külföldi irodalom a sínek önrezgésének számítására általában az
n = 112
képletet használja. Itt g a sín hosszegységre eső súlya, kp/cm ; l pedig a befo
gási hossz, cm.
A külföldi irodalom a következő egyszerű számítási módokat ismerteti
az alumínium sínekre:
lapos idom (h a lengés síkjába eső méret, cm) n = 520 240 h/F;
rúd (d az átmérő, cm) n = 450 800 d/F;
cső (D a külső, d a belső átmérő, cm) n = 450 800 ^ .
A sínek számított önrezgésszámát számos tényező befolyásolhatja,

pl. szerelési pontatlanság a sín megfogásánál az esetben, ha a leágazás
ténylegesen kisebb, mint maga a gyűjtősín (a gyűjtősín 100x10 mm,
a leágazás pedig 40 X 10 mm méretű). Ilyenkor a leágazó sínnek a leágazás
helyétől az első megfogásig terjedő szakaszának fele súlyát hozzá kell adni
a vizsgált sín súlyához és az így kapott, módosított súllyal kell számolni.
Javasolt új kifejezés a sínek önrezgésszámának meghatározására:1
kifejezést felbontjuk:
202. táblázat
C tényező értékei
önrezgés- Terhelési eset*

szám
a b c d
1 49, B 17,55 111,85 77,05

2 197,2 110,15 308,10 249,80
B 443,7 308,5 605,45 520.00
1
*a) eset. Mindkét végén megtámasztott sín.

b) eset. Az egyik végén befogott, a másik végén szabad sín.
c) eset. Mindkét végén befogott sín.
d) eset. Az egyik végén befogott, a másik végén alátámasztott sín.
1 Elektrotechnika. 1951. IX . (Horváth K .)

SÍNEK 321
203. táblázat
Sínek önrezgésszáma
Fesztávolság, cm
Az idom
mérete 50 80 100 120 150
a rezgés
irányában Eset*
a b a b a b a b a b
2 40 17 15 7
3 58 26 23 10 »< 50
5 104 46 41 18
8 161 70 63 27 40 18 28 12
10 207 91 81 35 52 23 36 16
12 248 109 97 42 62 27 43 19
15 310 135 121 53 77 34 54 24
20 415 181 162 71 104 45 72 32 46 20

1 _____ 1
25 202 89 130 57 90 39 58 25
30 243 106 156 68 108 47 69 30
40 324 142 208 91 144 63 92 40
50 259 114 180 79 115 50
60 311 136 216 95 138 60
80 289 126 185 81
100 »> 1 0 0 361 158 231 101
120 277 121
*a és b terhelési esetek (1. 196. táblázat)!
alakra. Ebben a kifejezésben

E_ = v
y
vagyis a hang terjedési sebessége a sín anyagában, j^ - = i cm, vagyis a tehe

tetlenségi sugár. A képlet tehát a következő alakban írható fel:
v%
n = C
l* *
Gv szorzat értékeit a 204. táblázat tünteti fel.

322 VEZETÉKEK
204. táblázat
Cv • 10a m/s szorzat értékei
Nemesített
Anyag C Béz A lu m ín iu m alumínium
és vas
Két végén befogott sín 3,55 12,8 17,4 18,1

Két végén megtámasztott sín 1,56 0,60 7,7 8,0
Egyik végén befogott, a másik végén szabad
sín 0,56 2,02 2,75 2,86
Egyik végén befogott, a másik végén támasztott
sín 2,45 8,92 12,0 12,5
A hang terjedési sebessége v •103 m/s 3,6 4,9 5,1
B ) A sínek szerelése
A sínek hajlítása. Alumínium és ötvözött alumínium síneket — elte
kintve a kis keresztmetszetűektől, amelyek környezeti hőmérsékleten is
hajlíthatok — melegen, vas alakmás segítségével kell hajlítani. A hajlítási
hőmérséklet kb. 500 C°. A meghajlított sínt csak kihűlés után szabad teher
mentesíteni, nehogy visszagörbüljön. A lapjára hajlított sín legkisebb meg
engedett hajlítási sugara a kétszeres vastagság, élére hajlított síné a magasság
kétszerese. Tekintettel arra, hogy mind az alumínium, mind az ötvözött
alumínium repedésre hajlamos, a hajlítás sugarát az adott viszonyoknak
megfelelően, de lehetőleg nagyra válasszuk.
A sínek összekötése. A sínek hegesztéssel vagy csavaros kötéssel kapcsol
hatók össze. A hegesztés, ha megbízható, szakszerűen készült, jobb a csavaros
kötésnél, mert nem igényel karbantartást és állandó megfigyelést. A hegesz
tést többnyire villamos ívhegesztéssel készítik. Autogénnel körülményes
hegeszteni; ez igen nagy gyakorlatot igényel. Mind a hegesztés, mind az átla
polt csavaros kötés .csak akkor lehet jó, ha az alumínium felületekről előzőleg
gondosan eltávolítóttuk az oxidréteget. Hegesztéskor ez azért fontos, miért
az alumínium-oxid rossz hővezető, olvadáspontja magasabb, mint az alumí
niumé és így előfordulhat, hogy hegesztéskor a sín anyaga belül már olvad,
kívül azonban még kemény. Átlapolt csavaros illesztés helyéről az oxid
réteget az oxid szigetelő hatása miatt kell eltávolítani.
Csavaros kötésben az átlapolási felületen a csavarok által kifejtett
fajlagos nyomás ne haladja meg a 0,5 kp/mm2 értéket. A csavarok alá helye
zendő alátétek külső átmérője 2,5d legyen, ahol d a csavar átmérője. A hőmér
séklet okozta változások kiegyenlítésére a csavarfejek alá rugós alátétet
kell tenni. A rugós alátétek szilárdsága 70 kp/mm2 legyen. Mágnesezhető
anyagból készült alátétek és csavarok esetében a szomszédos alátéttárcsák
közötti legkisebb távolság 4 mm.
Az átlapolás helyét összeerősítés előtt reszelővei vagy drótkefével gon
dosan meg kell tisztítani az oxidrétegtől, és ha a végeket nem azonnal csava
rozzák össze, akkor a megtisztított helyeket savmentes vazelinnel kell
bevonni. A kötést összecsavarozás után sűrű könnyűfém alapozóval úgy
kell befesteni, hogy az illesztési felületek közé ne hatolhasson be nedvesség.
A csavarokat ajánlatos dinamométéres csavarkulccsal meghúzni, nyolc
napi üzemmeleg állapot után pedig újra meg kell húzni őket, és ezt célszerű
néhány hónapig havonta megismételni. A csavar lyukakat fúrni kell, alumí-
SÍNEK 323
nium vagy ötvözött alumínium sínbe azonban nem szabad menetet vágni.
Az alumínium sínek megmunkálásakor csak olyan szerszámok használhatók,
amellyel más fémen, főleg rézen még nem dolgoztak.
A kötéseket, esetleg a csavar fejeket célszerű hőérzékelő zománcfestékkel
bevonni, mely a hőmérséklet emelkedésével a színét megváltoztatja. A külön
féle festékek elszíneződése más és más hőmérsékleten jelentkezik, és így
következtetni lehet a sín melegedésére; a meglazult kötés könnyen felismer
hető. A rossz hővezető oxidréteg keletkezésének megakadályozására és ezáltal
a sín terhelhetőségének növelésére a síneket célszerű befesteni. Az alumínium
festésére alkalmas festékeknek nem szabad az alumíniumot megtámadniok,
vele oxidot képezniük, és száraz állapotban is nagy nyúlásúaknak kell
lenniök, emellett idő- és nedvességállók legyenek. Ha a festék az alumínium
mal oxidot képez, akkor a sínt festés előtt kétszer fémalapozóval kell átfes
teni. Ez utóbbi nem képez oxidot, de nem is időálló.
Festeni csak lecsiszolt, száraz és zsírmentes alumíniumfelületet szabad.
A sínfelületet nem csiszolóvászonnal, hanem drótkefével kell tisztítani.
A lapos alumínium sínek csavaros kötésére vonatkozó adatokat a 201.
a) Szigetelők és síntartó szerelvények

A síntartó porcelánszigetelőkre az MSZ 4820, 9862 és a 9863 szabványok
intézkednek.
A támszigetelők különböző névleges feszültségre és háromféle törő
szilárdságra készülnek: 375 kp (A jelű), 750 kp (B jelű) és 1250 kp (C jelű).
A belsőtéri támszigetelők adatait a 201. ábra és a 205. táblázat tünteti fel.
205. táblázat
Belsőtéri, sínlartó szigetelők méretei*, mm
1 i
Név 1 ¡
leges i i
Jel fesz ült- D ¿i I d2 <*3 h P u
séer, i i
kV j i
!
1
TA 1 1 63 58 75 M 12 M 10 95
TA 3 3 73 58 85 M 12 M 10 135
TA 10 10 88 62 100 M 16 M 10 190
TA 6 6 83 62 95 M 12 M 10 165
TA 20 20 98 74 105 H 16 M 10 260
TA 30 30 108 74 115 M 16 M 10 345
TB 1 1 80 75 92 M 16 M 16 110
TB 3 3 90 75 102 ! M ]6 M 16 150
TB 6 6 100 80 112 M 16 H 16 185
TB 10 10 105 80 118 M 20 M 16 215
TB 20 20 120 93 135 M 20 M 16 285
TB 30 30 135 93 150 M 24 M 16 370
TC 1 1 103 98 M 16 11,5 120 145 115
TG 3 3 115 98 M 16 14 160 165 130
TO 6/10 10 130 98 M 16 14 225 175 140
TG 20 20 145 98 M 16 14 290 190 150
TG 30 30 160 98 M 16 18 380 215 175
21*
324 VEZETÉKEK
A talp és a sapka anyaga vasöntvény. Az A és B jelű támszigetelők talpöntvénye kerek, jele

a szigetelő jele után írt K. Az AC jelű szigetelők talpöntvénye négyszögletes, jele a szigetelő jele után
írt N betű. A sapka jelzése a szigetelő betűjelzése után írt S betű. A TAS jelű sapkák 1/3, 6/10 és 20/30,
a TBS jelűek ugyanilyen és a TCS jelűek 1/3 és 6/30 feszültségsorozatban készülnek.
A szabadtéri nagyfeszültségű szigetelők álló (E) és függő (F ) kivitelűek.
Törőszilárdságuk 375, ill. 750 kp. A sapka- és talpöntvények hasonlók a belső
téri szigetelőkéhez. Jelük a szigetelők betűjele után írt S, ill. K betű.
201. ábra. Belsőtéri síntartó szigetelők 202. ábra. Szabadtéri síntartó szigetelők
A szigetelők fő méreteit a 202. ábrö és a 206. táblázat tünteti fel. A szige

telők sapkájára síntartó szerelvényekkel erősítik fel a síneket. A szerel
vények különböző kivitelben készülnek, fekvő és álló sínelrendezéshez,
valamint különböző sínméretek számára, egy, két és három sín felerősítésére,
A táblázatban foglalt típusú szigetelőkhöz külön talpöntvény készül,
jelzésük pl. TAES 20. Sapkaöntvények a következő típusban készülnek:
TAES 10/20 és TAFS 10/20;
TAES 30 és TAFS 30;
TAES 10/30 és TAFS 10/30.
206. táblázat
Szabadtéri síntartó szigetelők méretei*, mm
Névleges
Jel feszültség, e 2 dx d2 d3 dt h
kV
i
TAE 10 j !
TAF 10 10 170 152 74 118 M 16 M 10 260
TAE 20
TAF 20 20 190 160 74 128 M 16 M 10 345
TAE 30 1
TAF 30 30 210 180 93 150 M 20 M 10 470
TBE 10
TBF 10 10 200 175 93 150 M 20 M 16 ! 265
TBE 20 !
TBF 20 20 220 190 93 165 M 22 M 16 350
TBE 30
TBF 30 30 240 200 93 187 M 22 M 16 470

SÍNEK 325
207. táblázat
SlF síntartó szerelvény méretei*, mm
Jel a b c e hx h% h
StF 80 126 20 94 62 52 10 45
StF 2x80 126 20 94 62 72 30 65
StF 3x80 126 20 94 62 92 50 85
StF 100 146 20 114 82 52 10 45
StF 2x100 146 20 114 82 72 30 65
StF 3x100 146 20 114 82 92 50 85
StF U 6 106 14 74 42 72 30 65
StF U 8 126 20 94 62 77 35 70
StF LT 10 146 20 114 82 79,5 37,5 70
StF U 12 166 20 134 102 87 45 80
StA síntartó szerelvény méretei*, mm St síntartó kettős U-szelvényhez*
Jel a I b Ä3 h Jel b d K K s l*.
StA 2 x 80 77 31 125 75 St 2 U 6 55 24 77,5 23 25 65

StA 2 x 100 77 31 145 75
StA 3 x 80 97 51 125 95 St 2 ü 8 60 24 97,5 25 25 65
StA 3x100 97 51 145 95
StA TJ 6 77 31 105 75 St 2 TJ 10 65 24 127,5 27 25 70
StA TJ 8 82 36 125 80
StA TJ 10 84,5 38,5 145 85 St 2 U 12 65 29 137,5 29 39 70
StA TJ 12 92 46 165 90
♦Lásd a 205. ábrát! ♦Méretek a 206. ábrán!
210. táblázat
Sínszorítók méretei*, mm
Je : ! h \ Jel a b 1 e d d! k
* ! / ! *• ; i Z‘
Sz 2 x80 105 Sz 2 U 6 6 30,4 40 M 12 12.2 20 80 17 97 85

Sz 2x100 125 Sz 2 ü 8 6 35,4 40 M 12 12,2 20 80 17 107 115
Sz 3x8 0 105 Sz 2 U 10 8 37,9 50 M 12 12,2 25 100 21 117 140
Sz 3x100 125 Sz 2 Ü 12 10 45,4 60 M 14 14,2 30 120 26 140 165
♦Lásd a 207. a) ill. b) ábrát!
Álló vagy fekvő lapos vezetősínhez a 203. ábra szerinti StAf típusú
síntartó szerelvényt használhatjuk. Fekvő elrendezésben az lx méret 40 mm,
álló elrendezésben pedig 30 mm-rel több, mint a sín magassága. Rendeléskor
meg kell adni a sín magassági méretét is (pl. StAf 80).
326 VEZETÉKEK
18 10.16
203. ábra. StA f típusú síntartó

szerelvény
204. ábra. StF típusú

síntartó szerelvény
205. ábra. StA típusú síntartó szerelvény
206. ábra. St típusi! sín

tartó szerelvény
SÍNEK 327
Az StF típus (204. ábra) fekvő lapos sínhez vagy U-szelvényhez hasz
nálható. Méreteit a 207. táblázat tartalmazza.
Az StA típus (205. ábra) álló lapos sínhez vagy U-szelvényhez használ
ható. Méreteit a 208. táblázat tünteti fel.
A kettős U-sinekhez tartozó St síntartó a 206. ábrán, adatai a 209.
táblázatban láthatók.
Kettős és hármas vezetősíneket sínszorítólclcal kell összefogni. A sín-
szorítókkal a sínek önrezgésszámát is befolyásolni tudjuk. A kettős és hármas
207. ábra. Ssz típusú sínszorítók
sínszorítók, valamint két U-szelvényhez tartozó sínszorító méreteit a 207.

ábra és a 210. táblázat tünteti fel.
Az átvezető szigetelők belsőtéri és szabadtéri kivitelben készülnek,
beszerelt átvezető csappal. A szabadtériek tájékoztató adatait a 208. ábra
és a 211. táblázat, a belsőtériekét a 212. és 213. táblázat és a 209. ábra
tartalmazza.
211. táblázat
Szabadtéri átvezető szigetelők méretei*, mm
(Törőerő a B csoportban 500 kp, a C csoportban 800 kp)
Jel E i * a b c
i -v \ \
d3
;
*1
ATBE 10 390 150 90 30 55 20 145 65

ATBE 20 j 660 210 120 40 75 • 35 185 140
ATBE 30 855 250 135 50 85 35 280 120 '
ATCE 10 420 • 200 140 70 100 35 145 60
ATCE 20 1 660 250 155 70 110 35 185 140
ATCE 30 ! 875 300 180 70 135 45 280 120
j
212. táblázat
Belsőtéri átvezető szigetelők méretei*, mm
Névle c Talpméretek
ges
Típus feszült D, E A B
ség, Di 200 A 400 A 600 A 1000 A 1500 A 2000 A
1/2” 5/8” 7/8” 1” G- 11/4” Gr 13/4” G u V 9
kV
ATA 1 63 30 200 A-n&l 43 95 115 312 320 110 135 85

ATA 3 73 30 37 400 A-nál 47 135 145 382 390 — — — — 120 145 95
ATA 6 83 34 165 175 442 450 — — — 130 155 105
ATA 10 88 34 200 _ — — — 135 160 110
190 492 500
ATA 20 98 34 260 — — _ — 150 180 120
246 608 616
ATA 30 128 34 350 346 798 806 — — — — 215 260 174
ATB 80 110 _ _____ _ _____ 140 170 110

1 30 1500 A-nál 70 145 365 385
ATB 3 90 30 80 600 A-nál 150 180 — 440 460 — — — 150 185 120
ATB 6 100 30 185 215 _ 510 530 — — — 160 200 130
ATB 10 105 30 215 240 ____ 565 585 — — — 175 215 140
ATB 20 120 40 285 305 700 720 — — - - 205 250 160
ATB 30 135 50 370 390 — 870 890 920 — — 190 240 —
115 _ _ _ 415 415 435 130 160 ____

ATO 1 60 1000, 2000 A-nál 110 145
ATO 3 125 60 150 180 — — — 490 490 510 140 175 —
ATO 10 140 60 225 245 — — — 630 630 650 155 190 —
ATO 20 155 70 290 305 — 755 755 775 175 215

— —
* Lásd a 209. ábrát!

SÍNEK 329
Belsőtéri átvezető szigetelők nagyfuratú kivitelben, átvezető (átdug-

ható) alumínium sínek részére is készülnek. Adataikat a 210. ábra és a 214.
208. ábra. Szabadtéri átvezető szigetelők
213. táblázat
Belsőtéri átvezető szigetelők méretei*, mm
Névleges !
Típus feszültség, A B D Átdugható alumínium sínek méretei
kV
ATD 3 145 87 1 x 60,5 2 x 60,5 3 x 60,5 4 x 60,5 1 x 80,5 2 x 80,5

ATD 10 216 158 180 3x80,5 3x40,10 2x50,10 3x50,10 1x60,10
ATD 20 270 212 2x60,10 3x60,10 1x80,10
ATE 3 145 87 4x80,5 1x100,5 2x100,5 3x100,5 2x80,10

ATE 10 216 158 200 3x80,10 1x100,10 2x100,10
ATE 20 270 212
ATF 3 145 87 4x100,5 4x40,10 4x50,10 4x60,10 4x80,10

ATF 10 216 158 260 3x100,10 4x100,10 1x120,10 2x120,10 3x120,10
ATF 20 270 212 4x120,10

330 VEZETÉKEK
214. táblázat
ATB és ATC típusú belsőtéri átvezető szigetelők méretei
átdugható alumínium sínekhez, mm
Névleges
Jel feszültség, A B D u P Q Átdugható sínek méretei
kV
ATB 1 110 145 80 140 170 110 1x20,5 1x25,5

ATB 3 150 180 90 150 185 120 1x20,5 1x25,5 1x30,5
ATB 10 215 240 105 175 215 140 1x30,5 2x30,5
ATB 20 285 305 120 205 250 160 1x40,5 2x40,5 3x40,5 1x50,5
ATC 1 110 145 115 130 160 — 2x50,5 3x50,5
ATC 3 150 180 125 140 175 — 1x40,10 2x40,10
1 x 50,10
ATC 10 225 245 145 155 190 _ A fentieken kívül még 1x60,5
ATC 20 290 305 155. 175 215 2x60,5 3x60,5 3x40,10 2x50,10
1X60
SÍNEK 331
b)
210. ábra. Belsőtéri átvezető szigetelők átdugható alumínium sínekhez
211. ábra. Nullasín felerősítése
A nullsíneket általában nem szigetelőkkel, hanem a 211. ábrán feltün

tetett bakokkal erősítik fel.
Műanyag szigetelők. 10, 20 és 35 kV-os feszültségszintre készülnek műa
nyag síntartó és átvezető szigetelők is. Előnyük a kisebb méretekben van.
Adataikat a 215. —218. táblázatok és a 212.—215. ábrák tüntetik fel.
332 VEZETÉKEK
214. ábra. Fémszerelvények műanyag szigetelőkhöz
212. ábra. Műanyag tám-

szigetelők: a) TAst 35;
b) T A tt 10; c) TAtt 20
típus
SÍNEK 333
Új típusú támszigetelők jellemzői* 10 és 20 kV-os új típusú átvezető szigetelő méretei*, mm
Típus M* I H,
mm
P,
kp
Típus A B C D E F
TA ttlO M 16 M 20 130 375 AB 10 115 110 90 75 270 135

TB ttlO M 16 M 20 130 750 AD 10 150 145 130 110 220 135
TC ttlO M 16 M 30 130 1500 AE 10 180 175 160 140 270 165
TA tt20 M 16 M 16 220 350 AB 20 120 120 90 75 485 100
TB tt20 M 16 M 20 220 750
TD tt20 M 16 M 30 220 1500
TA st35 M 16 M 16 335 350 ♦Lásd a 213. ábrát!
TB st35 M 16 M 30 335 750
TD st35 M 16 M 30 335 1500 217. táblázat
Fémszerelvények méretei*, mm

Típus H / K L M
AB 10 190 150 130 145 150

AD 10 230 190 170 185 190
AE 10 270 227 206 222 226
AB 20 190 150 130 145 150
218. tábláza
Síntartó műanyag tárcsák méretei,* mm
Szige Sínméret D d s h t V
telő
í
40x10 41
2 x 40 x 10 ! 41
AB 10 80 — 11 10 10
60x10 61
2 x 60 X 10 61
80x10 81
AD 10 2 x 80 x 10 120 — 11 81 10 10
100 x 10 101
120x10 11
2x120x10 11
3x120x10 11
AE 10 155 — 121 10 10
120x12 13
2 x1 2 0 x 1 2 13
3x120x12 13
35/20 0 36
AB 20 35/25 0 80 36 — — — 10
36 0 37
35/25 0 90 36 _ _ _ 10
AB 35 35/20 0 36
36 0 37

334 VEZETÉKEK
b) Tokozott sínek és sínhidak

Ha nagy teljesítményt kell átvinni, adott esetben meggondolás tárgyát
képezheti, hogy kábelek vagy szabadvezetékek helyett nem megfelelőbbek-e
a sínek. A sínrendszer leglényegesebb akadálya, hogy nagy áramerősség
és nagy átviteli távolság esetén az induktív feszültségesés túlságosan nagy
értéket érhet el. A kérdést a következő példa jól megvilágítja.
Példa. 0,4 kV feszültségen 2000 A áramerősséget akarunk 200 m távolságra átvinni. A
zárlati áram csúcsértéke 50 kA. Lapos sínt választunk: a 185. táblázat szerint adódó szükséges sín
méret 100 X 12 mm, Al.
H a a feltámasztási köz 1,50 m, akkor 50 kA zárlati csúcsáram esetében a szükséges síntá
volság számítása:
P = 2,04 112 ™
D • 108 l l
tehát:
IH*
2,04 =
D • 10«
= 12Koh :
ebből a síntávolság:
2,04PZ2
D = cm.
12Koh •108
Behelyettesítve az adatokat:
2,04 • 50 0002 ♦1502
- = 402 cm.
12 • 2,88 • 100 • 106
H a a síneket nem állítva, hanem fektetve szereljük, akkor a szükséges távolság:
2,04 • 50 0002 • 1502

— 40,2 cm.
12 • 2,88 • 100 • 108
Csökkentsük a zárlati áram csúcsértékét 20 kA-re és a feltámasztási közt 1 m-re. Ekkor az élére
állított sínek közötti távolság:
2,04 •20 0003 • 1002 _ „ _

12 2,88
• • 100 • 108 ~ 2 3 , ~ 2 C m ‘
Az induktív feszültségesés:
Ui = y § •2nfal V,
amelyben
nD -}- h
a = 21(hl 2 “í" °»°s) ' 10_ 7 H,
tehát esetünkben:
a = 2 •200 I lu 2 , '12| ' ^ 122 + 0,03 | ■10“ ’ = 412 ■ 10“ ’ H,
és ezzel
Ui = 1/3 •2 • 3,14 • 50 • 2000 • 412 • 10~7 = 44,7 V.
Mint látható, kisfeszültségen ez az út nem járható, mert az induktív feszültségesés 11,7% . H a

ugyanezt a teljesítményt (tehát 1384 kW -ot) 3 kV feszültségen vinnénk át, akkor a feszültségesés
266A/2000 A arányban kisebb, azaz 0,133 • 44,7 = 5,9 V lenne (az átviteli feszültségnek m ind
össze 0,2% -a).
Az induktív feszültségesés csökkentését elérhetjük úgy is, hogy fázisonként egy sín helyett
több sínt alkalmazunk (216. ábra), ill. ha már fázisonként több sín van tervbe véve, akkor elrendezését
a 216ö ábra szerint készítjük.
SÍNEK 335
A sínes rendszerű kisfeszültségű erőátvitel műhelyekben és hasonló

helyeken mind jobban tért hódít mint tokozottsínes elosztórendszer.
A műhelyekben általában aránylag nincs túl nagy terhelés, és a távol
ságok sem túlságosan nagyok, a zárlati szilárdságot pedig a sínalátámasz
tások megfelelő szaporításával, ill. a fázistávolság megfelelő csökkentésével
növelni lehet. A tokozott sínelosztó rendszer nagy előnye, hogy megfelelő
csatlakozó idomok kiképzésével bárhol utólag is leágazást készíthetünk,
ill. a leágazásokat bármikor áthelyezhetjük. Különösen fontos ez olyan
gépműhelyekben, ahol a gépeket a mindenkori gyártmányoknak megfele
lően átcsoportosítják.
A B
A B C A B C A B C A B C
b)
216. á bra . S ín e lr e n d e z é s e k az in d u k t ív fe s z ü lt s é g - 21 7. á bra . T ok ozott

esés c s ö k k e n t é s é r e sín e s e lo s z t ó r e n d s z e r
Vizsgáljuk meg egy példán a feszültségesési viszonyokat. Egy 0,4 kV-

os tokozott sínrendszer 3 db 2 0 x 2 mm-es aluminium sínből áll, a fázistá
volság 4 cm, a 100 m távolságra levő végpontban a terhelés 200 A. A sín
rendszer induktivitása:
L = 2 •100 (in 2 33^ 4 042+ ^ + 0,03 j IO"? = 374 •10"’ H.
Az induktív feszültségesés:
e = f 3 • 2 • 3,14 • 50 • 200 • 374 • 10-? = 4 V ,
tehát a feszültségnek mindössze 1%-a. Az ohmos feszültségesés 7 V, tehát
az összes feszültségesés:
eö = / 7 2 + 42 = 8 V ,
tehát összesen 2% .
Hazai viszonylatban a VILLESZ gyártmányú tokozott sínrendszerünk
van. Három nagyságban készül: 200, 400 és 600 A terhelésre. Kereszt-
metszetét a 217. ábra mutatja. 200 A-es sín mérete 2 5 x 5 mm (Al), és
400 A-esé 25 X 8 mm, a 600 A-es síné pedig 25 X 5 -f- 25 X 8 mm. A tok o
zott sínt összeszerelve a 218. ábra, aT-idom okat, a 219. ábra, az L-idomokat
pedig a 220. ábra mutatja. Leágazó szekrény 3 x 2 5 A-es D biztosítóval
336 VEZETÉKEK
(221. ábra), 3 x 6 0 A-es biztosítóval és 3 db NOL-O biztosítóval készül.

Megfelelő becsatlakozó szekrények is rendelkezésre állnak.
A síneket feszültségesésre a következőképpen méretezzük: a 200 A-es
sínek induktivitása a 217. ábra adataival:
jiD-[- h
L = 21 In 2 f 0,03 10~7H ,
nb 2h
SÍNEK 337
22 C s o r d á s : E r ő s á r a m ú k é z ik ö n y v
338 VEZETÉKEK
a sínezés adataival tehát L — l • 4,0 • 10~7 H és az induktív feszültségesés

ux = II • 2173 • 10_7V. Az ohmos feszültségesés pedig:
Y i u COS (p f ü l l COS (p T
u = ------- kq--------= -------4375------ V*
P é ld a . Á lla p ít s u k m e g 2 0 0 A -e s 8 0 m h o s s z ú t o k o z o t t sín fe s z ö lt s é g e s é s é t , h a a v é g p o n t b a n
1 2 0 A te r h e lé s v a n . A z e lő z ő s z á m ítá s a la p já n a z i n d u k t ív fe s z ü lt s é g e s é s :
ui = 80 • 120 • 2173 • 1 0 “ 7 = 1,99 V ,
a z o h m o s fe s z ü lt s é g e s é s p e d ig c o s <p = 0 ,8 t e lje s ít m é n y t é n y e z ő n é l:
VB • 8 0 • 1 2 0 • 0 ,8 0 _T
Az összes fe s z ü lt s é g e s é s te h á t:
u& = Vi,99* -f 3* = 3,6 V ,
azaz 380 V fe s z ü lt s é g e t fe l t é t e le z v e 1,26 % .

A 400 A -e s típ u s in d u k t i v i t á s a L = l • 3,88 •1 0 " 7 H , a 600 A -e s é L = 1 ’ 3,72 •10~ 7 H , a z i n d u k t ív
fe s z ü lt s é g e s é s p e d ig « j — II •2-07 • 10“ 7 V, ill. a 600 A -e s t íp u s e s e t é b e n « i = II • 2095 • 10“ 7 V .
SÍNEK 339
Háromfázisú rendszerben a középső sín induktivitása eltér a szélső

sínek induktivitásától, ezért — az egyenlőtlen feszültségesés elkerülése cél
jából — fázisforgatást kell alkalmazni, azaz, ha a fázissorrend a sínhossz
első harmadában A — B —(7, akkor a második harmadban A —G—J5, a har
madikban pedig G—A — B legyen.
219. táblázat Külföldön kábelalagútban vagy sza
badban elhelyezett nagyfeszültségű tok o
L-idomú sínek önindukciós tényezői zott sínrendszereket is építenek.
Az MSZ 899 nagy fesztávú rácsos
önindukciós
tényező, sínszerkezeteket is leír, és példával
Az idom mérete, d, ismerteti azok részletes számítását. Ezek
1 0 -7 H/m
mm mm L-idomú és lapos alumínium sínekből
L Lr
60 x 50 40 2,72 0,68
80 x 80 40 2,28 0,57
100 x 100 40 1,40 0,35
Megjegyzés : L három sínből álló csoport

nak, Lr pedig három sínből
álló négyes csoportnak az ön
indukciós tényezője (1. a
223. ábrát!). 223. ábra
álló rácsos szerkezetek (222. ábra). A számítás két részből áll: villa
mos és statikai számításból. Az első megkönnyítése végett a szabvány
három különféle méretű L-idomra közli az induktivitást (219. táblázat
és 223. ábra).
Bár a szabvány példa keretén belül részletesen ismerteti a statikai
számítást is, legcélszerűbb a számítás e részét statikusra bízni. Ha a rácsos
szerkezetet szennyezett levegőjű környezetben szerelik, célszerű burkolattal
ellátni.
22*
V. F E J E Z E T
SZERELVÉNYEK
Ebben a fejezetben ismertetjük a megszakítók kivételével mindazokat

a készülékeket, berendezési tárgyakat, amelyeket azonos feszültségű táppont
és fogyasztói készülék között kapcsolás, csatlakozás vagy védelem céljából
helyeznek el. Ezek a következők:
A ) Biztosítók.
B ) Kapcsolók.
G) Dugós csatlakozások.
A ) Biztosítók
A biztosító lényegében a vezetőkbe iktatott olyan vezetődarab, amely
adott áramerősségen elolvad és az áramkört megszakítja. Ha a biztosító
kiolvadását előidéző áramerősség a vezetőben káros melegedést még nem
idéz elő, akkor a biztosító az áramkör vezetőinek zárlat és — bizonyos mérté
kig — túlterhelés elleni védelmét szolgálja.
A biztosító üzem közbeni viselkedését a biztosító jelleggörbéje, ill.
— mivel az egyes biztosítók jelleggörbéje között elkerülhetetlenül bizonyos
eltérés mutatkozik — jellegsávja határozza meg. Ha l z zárlati áramerősséggel
a kiolvadási idő t z nagyon rövid, gyakorlatilag 0,001 s, akkor a biztosító
jelleggörbéjét az alábbi tényezők határozzák meg (224. ábra):
I 0 ha tár áram, ame
lyen a biztosító csak vég
telen hosszú idő alatt o l
vad ki; I 1 egyórás határ
áram, amelyen a biztosító
egy óra alatt olvad ki; I z
224. ábra. Biztosító jelleggörbéje 225. ábra. Olvaiószál anyagának jellemző szöge
BIZTOSÍTÓK 341
zárlati áram; tz a zárlati áramnak megfelelő kiolvadási idő; T () az olvadóbetét

időállandója; y) az olvadószál anyagának jellemző szöge (l. a 225. ábrát),
ez a szög állandó értékű és az olvadószál anyagának jellemző értéke ( / oa
alsó, I om középső, J 0f felső határérték); ß szög t = oo esetben ß = ~ .
Az N H biztosítóra, ha I n a biztosító névleges áramerőssége, akkor I 0
határáram és / n, valamint I z között az alábbi összefüggés áll fenn:
/ ( = /„(l + ae-w»),
iz = i n (e + , ha tz = 0,001 s .
Svájci normák szerint a fenti képletekben szereplő tényezők értékei:1

a = 0,45 (középérték, a szélső értékek 0,3 és 0,6);
b = 0,002;
TI
c = 30 és 50; ha tz = 0,001 s.
d = 20 és 12
A biztosító névleges áramerőssége a határáramnál valamivel alacsonyabb

érték, amelyen a biztosító csak a kezelhetőség határán belül melegszik.
Minden, a névleges áramerősséget meghaladó áramerősséget túlórámnak
nevezünk. Ezek a jelleggörbe kezdeti szakaszán túlterhelési áramok, később
az ezeket meghaladó zárlati áramok. A biztosító megszakítóképességének
azt a zárlati csúcsáramot nevezzük, amelyet a biztosító még a környezet
veszélyeztetése nélkül meg tud szakítani.
A biztosító működési ideje a határáramot meghaladó áramerősség
kelel kezésének pillanatától a megszakítás befejeztéig eltelt idő. Ez három
részből áll: az előmelegedés, az olvadás idejéből, és a keletkezett ív kialvási
idejéből. A biztosítók üzemi jellegzetesség szempontjából kétfélék aszerint,
hogy miként viselkednek szakaszos üzemi túlterhelés esetén. Vannak hirtelen
(gyors) és késleltetett (lomha) kioldású biztosítók. Szerkezeti szempontból
nálunk általában két rendszert alkalmaznak: a becsavarható és a késes
(fogantyús) típust. Elvétve találni nyitottszálas olvadó betétet is, ennek
azonban komoly hátránya, hogy még 60...70% -os túlterhelést is sokáig
bír és a zárlati áramot későn kapcsolja le, ami lehetővé teszi a zárlati áram
teljes kifejlődését.
a) Becsavarható (D-rendszerű) biztosítók
A D-rendszerű biztosítók részei a következők (226. ábra): aljzat, illesztő

darab, betétfej és olvadó betét.
A gyorskioldású D-biztosítók zárlati szilárdsága az MSZ 9880 — 9889
szerint E 16 és E 27 menetű aljzattal és 0,4 teljesítménytényezőnél 1,5 kA,
E 33 és annál nagyobb menetűé 5 kA. A késleltetett (lomha) kioldású betétek
zárlati szilárdsága 0,3 fázistényező esetén egységesen 10 kA. A biztosító-
1 SEV Publikation. No 182.

342 SZERELVÉNYEK
D-biztosítóaljzatok feloszlása D-biztosítók megszakítás! árama, A
Aljzat Névleges ry , . Névleges

Jel menete áram, Retetek, A áram- Váltakozó Egyen
A erősség, áram cos <pmax áram
A
VD E16 25 2, 4, 6,10,15, 20, 25
DII E27 25 2, 4, 6, 10, 15,20, 25
D ili E33 60 35, 50, 60 2...25 4 000 0,3 1600
DIV c iV 100 80, 100 35... 63 8 000 0,2 4000
DV 0 2* 200 125, 160, 200 10...200 16 000 0,3 8000
aljzatok felosztását a 220. táblázat tartalmazza. A gyári adatokat a 221.

táblázat tünteti fel.
A betétfejek típusait a 222. táblázatban tüntetjük fel. Illesztődarab
háromféle típusú van: illesztőgyűrűk E 16 menethez, illesztőcsavarok E 27
226. ábra. Becsavarható (D rend 227. ábra. Mellső csatlakozású biztosítóaljzat, null-
szerű) biztosító vezeték-szorí tóval
és E 33 menethez és illesztőhüvelyek C l1/ / ' és C2" menetű aljzatokhoz.

Az illesztődarabok típusait és szín jelzéseit a 223. táblázatban találjuk.
Az olvadó betéteket a 224. táblázat sorolja fel.
BIZTOSÍTÓK 343

D-biztosító betétfejek típusai Dlesztődarabok típusai és jelzése
Aljzat Névleges Névleges

Jel menete áram, A Jel Méret áram, Színjelzés
A
vDf E16 25
vDf/b E16 25 vDi 2 2 rózsaszín
D ili E27 25 vDi 4 4 barna
DÍII/b E27 25 vDi 6 E16 6 zöld
D flII E33 63 vDi 10 10 vörös
DflV Cl 1/ 4” 100 vDi 16 15 szürke
DfV C2” 200 vDi 20 20 kék
Di 112 2 rózsaszín
D biztosítóaljzat háromféle Di 114 4 barna
típusban készül: mellső csatla Di II 6 6 zöld
kozású, hátsó csatlakozású és Di 1110 10 vörös
Di 1116 E27 15 szürke
beszerelhető típusban. Di 1120 20 kék
A mellső csatlakozású alj Di 1125 25 sárga
zatok (227. ábra) méretei a 225. Di II2/b 2 rózsaszín
Di II4/b 4 barna
táblázatban találhatók. A Dm, Di II 6/b 6 zöld
D m lI és D m lII típus bakelit
fedéllel és egybeépített null
vezető-szorító val is készül. Di III35 35 fekete
D i III50 E33 50 fehér
A hátsó csatlakozású aljza D i III63 63 rézvörös
tokat a 228. ábra mutatja és
a méreteit a 226. táblázat tartal
mazza. Di IV80 n 11/14/ 80 ezüst
0
Di IV100 100 vörös
A beszerelhető aljzatokat
a 229 ábra mutatja és a mé
reteik a 227. táblázatban vannak Di IV125 125 sárga
feltüntetve. A vDb típus kettős Di VI60 C 2” 160 rézvörös
Di V 200 200 kék
kivitelben is készül (230. ábra).
D bII/R és D bIII/R jelzéssel
nyerges, ill. áramvezető sínre
szerelhető típus is van a 231. ábra és a 227. táblázat szerint.
Bontható nullavezető szorítók vs (25 A), O I I (25 A), O I II (60 A)
O IV (100 A) és O V (200 A) nagyságban készülnek. Méreteiket úgy állapí
tották meg, hogy a szorítók a megfelelő nagyságú biztosítóaljzattal együtt
legyenek szerelhetők. Az O II típus a 232. ábrán látható.
Előregyártott D rendszerű biztosítótáblák többféle típusban készülnek,
ilyenek pl.:
Az ún. ,,falubiztosító” (233. ábra), egy (a) vagy (b) két áramkör részére,
áramkörönként egy darab vDb típusú biztosítóval és egy darab nulla vezető-
szorító val.
Az RcsD-2 típusú biztosítótábla (234. ábra) főként lakásvilágításhoz
alkalmas, két világítási áramkört és egy reduktorcsengőt tartalmaz. Egy
darab vDb kettős biztosítóaljzat, 2 db nulla vezető-szorító és egy csengővel
egybeépített kistranszformátor van benne elhelyezve. Műanyag fedele van.
A reduktorcsengő primer tekercsének kivezetései az egyik áramkör biztosí
tójára és nullbontójára csatlakoznak.
344 SZERELVÉNYEK
A D-rendszerű biztosítók olvadó betétjei 224. táblázat
Névleges áramerősség,
Típus A Menet Jel
4, 6, 10, 15, 20, 25 E 16 vDo 4, 6, 10, 15, 20 vagy 25
4, 6, 10, 15, 20, 25 E 27 Do II 4, 6, 10, 15, 20 vagy 25
Gyors kiolvadású 35, 50, 60 E 33 Do III 35, 50 vagy 60
80, 100 c iys Do IV 80 vagy 100
125, 160, 200 0 2* Do V 125, 160 vagy 200
4, 6, 10, 15, 20, 25 E 16 vDol 4, 6, 10, 15, 20 vagy 25
4, 6, 10, 15, 20, 25 E 27 Dől II 4, 6, 10, 15, 20 vagy 25
Késleltetett 35, 50, 60 E 33 Dől III 35, 50 vagy 60

kiolvadású
80, 100 c in * Dől IV 80 vagy 100
125, 160, 200 C 2* Dől V 125, 160 vagy 200
225. táblázat
Mellső csatlakozású aljzatok méretei*, mm
Jel * a b c d e / 9
vDm 70 40 52 73 25 30
Dm II 75 50 55 85 30 36 42
Dm III 90 60 58 88 33 34 50
Dm IV 140 84 81 105 56 78 70
Dm V 168 110 84 120 72 130 94
*L. 227. ábrát!
226. tábláza
Hátsó csatlakozású aljzatok méretei*, mm
Jel a b c d e / 9
vDh 45 30 50 70 10 10 ! M5
Dh II 53 30 50 76 13 14 M5
Dh III 63 35 51 80 16 18 M6
Dh IV 78 45 71 97 21 21 M8
Dh V 110 55 71 113 27 28 M10
*L. 228. ábrát!

BIZTOSÍTÓK 345
228. ábra. Hátsó csatlakozású

biztosítóaljzat
227. táblázat
Beszerelhető aljzatok méretei*, mm
Jel a b c d e /
vDb/v 35 30 44,5
Db II 33 38 54,5 80 39
Db III 47 47 56 85 48
Db IV 62 62 64 105 42 42
Db V 80 80 66 110 58 58
Db II/R 42 21,5 38 40
Db III/R 50 31,5 38 49,5
*L. 229.-231. ábrát!

346 SZERELVÉNYEK
230. ábra. vDb kettős biztosítóaljzat 231. ábra. Sínre szerelhető biztosítóaljzat
Réz esetén mm. lümm2
232. ábra. Bontható nullvezető-szorító, OH típus

BIZTOSÍTÓK 347
Az E D bII jelű elosztótábla 3 ... 10 egyfázisú áramkör részére készül.

A csatlakozás négy áramkörig egyfázisú, azon felül háromfázisú. Az elosztó
burkolata vaslemez, az ezen belül elhelyezett szigetelőlapon megfelelő
kivágások vannak a biztosítófejek részére. Az aljzatok D b lI jelűek. A bizto
sítótáblát a 235. ábra mutatja, m éreteit. a 228. táblázat tartalmazza.
Az E A b lI jelű táblák hasonlók, azonban a biztosítókat 6 A-es kismeg
szakítók helyettesítik. Adatai a 236. ábrán és a 228. táblázatban találhatók.
Főleg erőátvitelre való a 237. ábra szerinti ID b II jelű háromfázisú
elosztótábla, egy- és kétáramkörös D b lI biztosítóaljzatok vannak besze
relve, v D 0 vagy D 0I I betéttel. Méretei a 228. táblázatban találhatók.
Erőátviteli berendezésekhez alkalmas az IDs III jelű elosztótábla.
Készül 25 A betéttel, IDs I II /3 —IDs III/6 típusokban. Méreteik a 229. táb
lázatban szerepelnek. A 60 A-es biztosítókkal ellátott IDs III-60/2—IDs
III-60/6 típusú táblát a 238. ábra, méreteit a 229. táblázat mutatja.
Egyedi gyártmányú elosztó és biztosítótáblához a D-rendszerű bizto
sítóaljzatok középpontjainak egymástól való legkisebb távolsága:
m enet: E16 E27 E33 Cl * / / C2"

áramerősség: 25 25 60 100 200 A
középpont távolsága 36 46 56 80 100 mm
348 SZERELVÉNYEK
A metszet
1
B
B metszet
234. ábra. Biztosítótábla lakásvilágításhoz
Null ave zetőt csak egyfázisú áramkörben szabad (de nem kell) bizto
sítani !
Szabadvezetékeken Ds típusú D-rendszerű biztosítókat használunk.
A biztosítós szigetelők átmenő, ill. leágazó vezetékek felerősítésére is hasz
nálhatók. Főbb méreteik a 239. ábrán és a 230. táblázatban találhatók.
A kD típusú szabadtéri biztosítót a 240. ábra mutatja, méreteit a 230.
táblázat adja meg. A porcelán test M l6 vagy M20 csavar segítségével vas
tartóra szerelhető.
Bár nem sorolhatók a D-rendszerű biztosítók közé, itt említjük meg
a Ganz-rendszerű falikar-biztosítóaljzatot is. Főleg közvilágítási falikarok,
ill. azok világítótesteinek zárlatvédelmét látja el. Egy- vagy kétsarkú
kivitelben készül aszerint, hogy egy- vagy kétizzós falikarhoz használják.
BIZTOSÍTÓK 349

Biztosítótáblák* IDs III. elosztótáblák méretei*
Áramkörök Méretek Típus C

In , A A B
Típus száma
a
1 6
IDs 111/3 270
EDb II/3 3 253 219 4 320
EDb II/4 4 308 274 25 5 370 310 95
EDb II/5 5 388 354 6 420
EDb II/6 6 443 j 408
2xE D b II/4 2x4 308 ; 274
2 x EDb II/5 2x5 388 354 IDs n/2 306
IDb II I /l 1 216 182 3 378
IDb III/2 2 443 409 60 4 450 400 116
EAb I l i i 1 102 67,5 5 522
EAb II/2 2 137 102,5 6 594
EAb II/3 3 199 165
EAb II/4 4 249 214,5
2 x EAb II/4 2x4 249 214,5
EAb II/5 5 323 289 ♦Lásd a 238. ábrát!
EAb II/6 6 358 324
*L. a 235., a 236. és a 237. ábrát!

350 SZERELVÉNYEK
A nézet
fedélvég nélkül
236. ábra. Biztosítótábla kisauto-

matákkal
A nézet
fedélvég nélkül
100
"* 58 . ,_42
237. ábra. IDb típusú biztosító-

tábla
BIZTOSÍTÓK 351
A nézet fedélvég nélkül

c
238. ábra. IDs típusú biztosítótábla
A biztosító 25 A névleges áramerősségű, 0 5 mm X 30 mm méretű üvegcső

patron. A biztosító öntöttvas alapján C men et furat van a falikarhoz
való csatlakoztatásra. A vezeték bevezetésére két porcelán bevezető hasz
nálatos. Az „E L M Ü ” típusnál a csatlakozó menet C1/ / , és a porcelán beve
zetők száma három. A falikar biztosító a 241. ábrán látható.
352 SZERELVÉNYEK
230. táblázat
Szabadvezetéki biztosítók méretei*, mm
Áram
Típus erősség, Menet a b c
A
vDs 25 E16 100 80 135

Ds II 25 E27 110 80 135
Ds III 60 E33 116 80 135
Ds IV 100 C 1 v 4” 175 130 180
KD 25 25 E27 145 __ 138
KD 60 63 E33 150 — 138
* L. a 239. és a 240. ábrát!
241. ábra. Falikar-biztosító
b) Fogantyús (késes) biztosítók

A biztosító három részből áll, mégpedig: aljzatból, olvadó betétből,
és az olvadó betét kiemelésére alkalmas fogantyúból.
A N O L -N K I jelű biztosítóaljzatok ötféle nagyságban készülnek 60,
100, 200 400 és 600 A névleges áramerősségre, egysarkú kivitelben, 550 V
névleges feszültségre. A 100 A -es típus háromsarkú kivitelben is van. A NOL
és Super-NOL betétek megszakítási teljesítményét a 231. táblázat tartal
mazza. A S-NOL betétek zárlati szilárdsága függetlenül a névleges áram
erősségtől, 100 kA.
Az aljzatok tájékoztató méreteit a 242. ábra és a 232. táblázat tartal
mazza. A N O L/O típus készül három férőhelyes kivitelben is, méreteit
a 243. ábra mutatja. Az olvadó betétek gyors- és késleltetett kioldásúak,
utóbbiak T jelzésuek. Szín jelzésüket a 233. táblázat mutatja.
231. táblázat
NOL-betétek megszakítási teljesítménye, kA
380 Y váltakozóáram és cos g> — 0,3
Névleges Névleges
NOL NOL áramerősség, NOL NOL
£
Oo
áramerősség,
00 I II III
A A
6 . . . 25 24 24 200 42
30 24 24 54 225 39
36... 50 20 24 52 250 37
60 20 20 48 300 34
80 — 20 45 350 — 41
100 — 20 42 400 — 37
125 — — 38 500 — 31
160 — — 34 600 — 31
BIZTOSÍTÓK 353
Az N K I betétek a NO L típusnak megfelelő áramerősségekre, de csak

160 A-ig készülnek. Az N K I betétek háza nem kerámiából készül, hanem
műanyagból, és ellentétben a NO L típussal, hengeres kivitelűek. Az N K I
betétek zárlati szilárdsága 100 A névleges áramerősségig 30 kA, azon felül
20 kA. Meleg helyiségekben és ott, ahol a hűlési viszonyok rosszak (zárt
berendezések), a betétek kiolvadási áramerőssége csökken. Ilyenkor célszerű
egy fokozattal nagyobb betéteket választani.
A késleltetett kioldású NOL betétek kiolvadási idejét az áramerősség
függvényében a 234. táblázat tartalmazza. A betétnek a névleges áram
erősség 1,3-szeresét két órán keresztül ki kell bírnia, l , 6 / n áramnak pedig
két órán belül ki kell olvasztania.
Különleges betéttípus az NOGe, amely germániumdióda túláramvédel-
mére készült. Nem N O L típusú aljzatba szerelhető, hanem a két érintkező
fémrésze furattal van ellátva, és
csavarokkal az áramvezető sínekre 232. táblázat
közvetlenül felerősíthető. Nagyon
gyors kioldásúak. A névleges áram NOL-aljzatok méretei*, mm
erősség 1,3-szorosát 50 A névleges
áramerősségen alul egy órán át, Típus a b c d
ezen felül két órán át kell bírnia.
l , 6 / n áramerősségnek 1, ill. 2 óra
NOL 00 120 100 61
alatt kell kiolvasztania. A kiolva NOL 0 170 150 70 46
dási időt a 235. táblázat tartal NOL I 230 200 91,5 72
mazza. NOL II 230 200 91,5 77
NOL III 240 210 100,5 77
A biztosítók fázistávolsága a
biztos kezelés érdekében lehetőleg
130 mm, de legalább 105 mm le- ♦Lásd a 242. ábrát!

354 SZERELVÉNYEK
243. ábra. NOL/O háromférőhelyes biztosítóaljzat
gyen. Meg kell akadályozni, hogy az esetleg keletkező ív a felerősítéshez

használatos vasszerkezetre vagy a szomszédos biztosítókra átterjedjen,
az aljzatok alá palalemezt kell szerelni és célszerű a biztosítók közé nem
gyúlékony anyagból elválasztó lapokat helyezni. Az alaplemez méretei
233. táblázat
NOL-betétek színjelzése
Névleges Névleges Névleges

áramerősség, Szín áramerősség, Szín áramerősség, Szín
A A A
10 vörös 80 ezüst 250 rózsaszín

25 rózsaszín 100 vörös 300 sárga
30 sárga 125 zöld 350 fekete
40 fekete 160 szürke 400 lüa
50 fehér 200 kék 500 barna
60 rézszínű 220 rózsaszín 600 narancs
BIZTOSÍTÓK 355
234. táblázat
NOL-betétek kioldási ideje, s
Névleges áram 2,5 7n 3 I n 4 If X

erősség,
A min. max. min. max. min. max.
i
10 13 130 5 25 1 5
25 15 135 5 30 1 5
30 18 140 5 32 1 5
40 20 145 7 35 1 7
50 20 150 9 38 1,2 9
60 25 155 11 40 1,5 9,5
80 30 165 12 50 1,8 10
100 35 200 12,5 55 2 11
125 40 250 14 65 2,3 15
160 50 280 15 70 2,5 18
200 60 340 18 85 3 20
225 65 360 19 90 3 21
250 70 380 20 95 3,5 22
300 75 400 21 100 3,8 23
350 78 410 22 110 4 24
400 80 420 22 110 4 24
500 85 420 23 115 4 25
600 90 420 24 120 4,2 26
235. táblázat
NOGe-betétek kiolvadási ideje, nis
Névleges 5 In 8 /n Zárlati Bekapcsolást

áramerősség, áram, idő
A kA
min. max. min. max. min. max.
50 8 15 5 12 0,3 0,7
100 8 15 5 12 0,5 0,7
150 10 16 5 10 30 0,6 0,7
300 10 16 5 10 0,6 0,8
1 3 0 x 2 5 0 x 5 mm, az elválasztó lapoké: 1 7 0 x 2 5 0 x 5 mm. Az aljza

tokat felerősítő csavarok fejeit szigetelőanyaggal kell lefedni, nehogy
az ív a csavarokon át jöjjön létre. Ha a biztosítókat 800 mm-nél ala
csonyabban vagy 1800 mm-nél magasabban szerelik fel, akkor a kezelés
megkönnyítésére célszerű megdöntve (ferdén) felerősíteni.
Fogantyús biztosítók készülnek kapcsolható típusban is (244. ábra).
A biztosítók közös házba vannak szerelve és közös fogantyúval kezelhetők.
Többféle típus készül (pl. VERTESZ).
A NOL-aljzatokkal megegyező méretekkel bontható nulla vezető-szo
rító is készül. A villás érintkezők helyett csavarral rögzíthető fémérintkezői
vannak. A NOL-aljzatoknak megfelelően ötféle nagyságban készül.
A biztosítók nemcsak zárlatvédelemre, hanem bizonyos határok között
túláramvédelemre is alkalmasak. Erre a célra késleltetett kioldású betéteket
használnak olyan helyeken, ahol rövid ideig tartó túlterheléssel kell számolni,
23*
356 SZERELVÉNYEK
mint pl. motorok üzemében. A motorok indításakor fellépő lökésszerű

túlterhelés a vezetéket még nem veszélyezteti, azonban a gyors kiolvadású
betét kiolvadna. A késleltetett kioldású betétek előnye lökésszerű túlter
heléskor abban mutatkozik, hogy a hosszabb kiolvadási idő miatt kisebb
névleges áramerősségű típus választható, mint gyors kiolvadásúból, ennél
fogva a vezeték-keresztmetszet is kisebb lehet. Az indításnak megfelelően
244. ábra. Kapcsolható késes biztosító
kiválasztott olvadó betét azonban ritkán alkalmas túláramvédelemre. íg y

pl. egy 12,5 kW -os m otor üzemi áramfelvétele 26,3 A. A választott olvadó
betét tehát 35 A-es, amely azonban egy óra hosszat 1 ,3 x 3 5 = 45,5 A-rel
terhelhető és csak 1 ,6 x3 5 = 56 A áramerősségnél olvad ki egy órán belül.
Ez annyit jelent, hogy a m otor egy órán keresztül 213% terheléssel működ
hetne.
Hasonló a helyzet a transzformátorvédelemmel (245. ábra). Ha
egy transzformátor terhelhetőségi görbé
10 A ¿? c je A , a transzformátor névleges terhelhe
t,h tőségének megfelelő görbe B, az egy fo
8 kozattal nagyobb biztosító betét kiolvadási
7 görbéje pedig (7, akkor az ábrából megálla
'e pítható, hogy B nagyságú biztosító eseté
5 ben a transzformátor túl védett, tehát a
4 megengedett időleges túlterhelés nem lehet
3 séges, míg a G nagyságú betét a transzformá
T '
tort nagyrészt védelem nélkül hagyná.
2
< v A I)-rendszerű és késes biztosítókon
1
- kívül meg kell említeni a mérő főbiztosí
0
100 150 200 % tókat. Egysarkú és kétsarkú, 10 és 30 A-es
Transzformátorterhelés kivitelben készülnek. A hozzá tartozó olva
dó betét 50 mm tűméretű, nyitott szálas,
245. ábra. Transzformátor terhelése késleltetett kiolvadású betét. Az aljzat ba
kelit alappal és leplombálható bakelit fedéllel
készül. A mérő főbiztosítóhoz használt betéttípusokat szigetelőanyagból
készült fogantyúval látják el.
BIZTOSÍTÓK 357
c) Kismegszakítók
A kismegszakítók vagy kisautomaták kisfeszültségű vezetékek és készü
lékek túláram és zárlat elleni védelmére használatosak. Túlterhelés ellen
termikus késleltetésű kioldó, zárlat ellen mágneses gyorskioldó véd. A gyors
kioldó lekapcsolási sebessége lehetővé teszi az olvadó biztosító helyettesí
tését kismegszakítóval. Szerkezete szerint háromféle használatos (246. ábra):
termikus, elektromágneses és e két megoldás kombinációjából összeállított
szerkezet; közülük ez utóbbi a leggyakoribb. A termikus
késleltetett, az elektromágneses rendszerű pedig gyorskiol-
dású. Kétféle típus használatos, az EB és az S12.
-K Az EB típus kétféle nagyságban készül: 15 és 40 A-es
kivitelben, EB 15 és EB 40 típusjellel. A névleges áram
erősség a két típusnál 0,5... 15 A és 20...35 A. A névleges
feszültség 380 V (váltakozóáram), ill. 250 V (egyenáram).
A zárlati szilárdság a kisebbiknél 1,5 kA (váltakozóáram)
ill. 1 kA (egyenáram), a nagyobbiknál 2 kA, ill. 1,5 kA.
A beköthető vezeték keresztmetszete 1,5...6 és 4...10 mm2.
ÜC
i*
246. ábra. Kismeg

szakítók 247. ábra. EB 15 kisautomata
Az EB kisautomaták négyféle jelleggörbével készülnek, mégpedig

A jelű vezetékvédelemre;
B jelű készülékvédelemre;
C jelű háztartási vezetékvédelemre;
D jelű áramkorlátozásra.
Az egyes jelleggörbéknek megfelelő kioldási értékeket a 236. táblázatok
tartalmazzák.
Az EB kisautomaták a 35 A, ill. 60 A késleltetett biztosítókkal szemben
szelektívek. Kaphatók nullvezetős szorító val és nyitó-záró segédérintkezővel.
Kivitel szempontjából vannak k jelzéssel kapocsfedeles, h jelzéssel hátsó
csatlakozású, 0 jelzéssel nullavezetŐ-szorítós, n jelzéssel nyitóérintkezŐs
és z jelzéssel záróérintkezős EB 15 típusok. A méreteket a 247. ábra mutatja.
Készülnek kétsarkú kivitelben is.
236. táblázat
Kismegszakítók kioldó árama, A
Névleges áramerősség, A
Kioldás! idő
0,5 1 1,5 2 8 4 5 6 10 15 20 25 30 35 Rendeltetés
EB 15 A EB 40 A
0,2 s-on belül 20 30 50 75 100 125 150 175

5 s-on belül — 16 — 24 40 60 80 100 120 140
1 min-on belül — 10 — 15 25 37,5 50 62,5 75 87,5 Vezetékvédő
1 h-n belül — 9 — 2,5 18 25,5 32 38,5 46 52
1 h-n túl — 6 — 10 14 20 25 30 36 40
EB 15 B EB 40 B
0,2 s-on belül 4 8 12 16 24 32 48 80 120 160 200 240 280

2 s-on belül 3 6 9 12 18 24 — 36 60 90 120 150 180 210
1 min-n túl 0,76 1,5 2,25 3 4,5 6 — 9 15 22,5 30 37,5 45 52,5 Készülék
1 h-on belül 0,6 1,2 1,8 2,4 3,6 4,8 — 7,2 12 18 24 30 36 42 védő
SZERELVÉNYEK
2 h-on belül 0,52 1,05 1,58 2,1 3,15 4,2 — 6,3 10,5 15,8 21 26,3 31,5 36,7
— EB 15 0 EB 40 O
0,2 s-on belül 15 25 37,5 60 62,5 75 87,5 Háztartási

1 s és 15 min között — 12 20 30 40 60 60 70 vezeték védő
ED 15 D ED 40 D
0,2 s-on belül 9 15 30 45 60 75 90 105

2 min-on belül 4,5 ___
7,5 — 15 22,5 30 37,5 45 52,5 Áramkor
1 h-on belül 3,6 — 6 — 12 18 24 30 36 42 látozó
BIZTOSÍTÓK 359
Ez lényegében két, egysarkú kivitel összeépítése, ennélfogva tulajdonságuk

és jelleggörbéik az egy sark uval azonosak.
Számos^helyen van felszerelve egy-, ill. három sarkú S12 típusú kis-
automata. Általában tokozással készül - mellső vagy hátsó csatlakozásra.
Vannak bontható null vezető-csatlakozással, továbbá jelzőérintkezővel el
látott típusok. Készültek ö. v. tokozásúak is alul-felül 16-os ap.-csŐ csat
lakozásra. A hőkioldó beállítási értékei 2, 4, 6, 10, 15 és 20 A. 380 V váltako
zóáramú és 250 V egyenáramú feszültségen használhatók. Zárlati szilárd
ságuk cos(p = 1-nél 1,5 kA.
A két- és háromsarkú kisautomaták motorvédelemre is használható
óránként — az indítási viszonyoktól függően — 10... 25 ki- és bekapcsolásra.
A rövidzárlati gyorskioldó a névleges áramerősségnek kb. 15-szőrösénél,
egyenáram esetében kb. 5-szőrösénél old ki azonnal.
(Lásd bővebben V II. 1. H ) 537 o.).
d) Nagyfeszültségű biztosítók
A 3 ... 35 kV-os váltakozóáramú hálózatokon használt zárt- és szabad
téri olvadó biztosítókra vonatkozó szabvány a 237. táblázatban foglalt
jellemzőket írja elő. A biztosítók kiolvadási sávja nincsen szabványosítva,
azonban a kiolvadási idő a névleges áram 130%-ánál, 1 h-nál hosszabb,
200%-ánál 1 h-nál rövidebb legyen.
237. táblázat
Nagyfeszültségű biztosítók (NNG)
Nagy- Közép- Kis-

Feszült Névleges
ség, áram, teljesítményű biztosítók A betét névleges árama, A
kV A névleges megszakítási
árama, kA^fj
3 200 és 400 30 20 8 2, 4, 6, 10, 15, 20, 30, 40, 60, 75,

100, 200, 400
6 200 20 10 4 2, 4, 6, 10, 15, 20, 30, 40, 60, 75,

100, 200
10 75 és 100 25 12 6 2, 4, 6, 10, 15, 20, 30, 40, 60, 75,

100
20 40 6 3 0,6 2, 4, 6, 10, 15, 20, 30, 40
35 40 6,5 3,5 2 2, 4, 6, 10, 15, 20, 30, 40
A betétek színjelzése :
2 A rózsaszín 40 A fekete
4 A barna 60 A réz
6 A zöld 75 A ezüst
10 A vörös 100 A vörös
15 A szürke 200 A kék
20 A kék 400 A lila
30 A sárga
360 SZERELVÉNYEK
Hazai viszonylatban az NNG típusú biztosítók használatosak. Az ezüst

olvadó szál egy hosszirányban bordázott pirolit csőre van csavarmenetesen
feltekercselve. A cső belsejében rugószerű, nagy ellenállású szál van, mely
a biztosító kiolvadása után a jelzőszerkezet dugóját kilöki és így jelzi a kiol
vadást. A dugót olyan erővel löki ki, hogy vele a megszakító szakaszoló
kioldószerkezetét is működésbe lehet hozni. A pirolit csövet kvarchomokkal
telt porcelán csőbe helyezik. Az olvadószál váltakozó keresztmetszetű, hogy
az elolvadás fokozatosan következzék be.
Az NNG biztosítók főbb adatait a 238. táblázat tartalmazza. A 30 kY-os
2... 10 A-es betétek 35 kV feszültségre is használhatók. Kétféle biztosító-
aljzat van: a BAZ típusú
238. táblázat belsőtéri és a BAFSZ ti-
NNG biztosítók adatai pusú szabadtéri aljzatok.
--------- -------- ----- ------------------------------------------------ Méreteiket a 248. és 249.
A betét
H árom fázisú ábrák, ill. 239. és 240.
Feszült Névleges megszakítási táblázatok tartalmazzák.
ség, äräd, A biztosítók egymástól,
kV kA hossza, átm é telje
mm rője, sítmény, kA^ff ül* & feszültség alatt nem
mm MVA álló részektől való távol-
ságai :
3 2..20 236 40 200 35
25...200 236 60 200 35 3 kV-on 165 és 135 mm;
6 kV-on 185 és 155 mm;
6 2 . . . 20 236 40 600 50
25.. .30 236 60 600 50 10 kV-on 210 és 180 m m ;
40 336 60 600 50
60.. .100 436 60 600 50 20 kV-on 265 és 235 mm;
ou KV •un o o u cs öld iiim .
10 2 . . . 20 336 40 900 50
25.. .30 336 60 900 so Fontos tényező a biz-
40.. .60 436 60 900
75 536 1 60 900 50 tosítók szelektivitásának
( kiválasztóképességének )
20 2.. .4 436 40 1000 30 helyes megítélése. Két,
rövid 6.. .15 436 40 600 17 sorbakapcsolt biztosító
20... 30 436 60 600 17 szelektivitásán azt értjük,
hogy a zárlat helyéhez kő
20 2 .4 536 40 1000 só zelebb levő biztosító ívol-
hosszú 6...15 536 40 600
20... 30 536 60 500 14 tása befejezésének pilla
natában a távolabb levő
30 2.. .4 536 40 800 15 biztosító betétje még nem
rövid 6.. .10 536 40 600 12 kezd olvadni. Ennek fel-
15 536 60 500 9*5 tétele, hogy a két bizto
20... 25 536 60 400
sító jelleggörbéje ne mes-
se, ill. ne fedje egymást.
30 4 636 40 800
hosszú
2 . .
6 ..
.
10 636 40 600 12 Az egyes kisfeszültségű

15 636 40 500 9,5 biztosítótípusok ki válasz-
20...25 636 60 400 7>5 tóképességének megítélé-
sehez a következőket kell
35 2. .4 636 40 1000 17 szem előtt tartani.
6 .10 636 40 800
15...20 636 60 600
Jo A D-rendszerű gyors
25 636 60 500 8 kiolvadású biztosítók két
szomszédos fokozata kö-
BIZTOSÍTÓK 361
239. táblázat
BAZ biztosítóaljzat méretei*, mm
Feszült Névleges áram,

ség, A a b c d e / 9 h
kV
3 2 . . . 20 200 430 360 240 380 47 167 198

30... 60 200 430 352 240 380 70 168 210
85... 100 300 530 452 340 480 70 168 210
6 2...20 200 430 360 240 380 47 197 228

30... 40 200 430 352 340 380 70 198 240
60... 75 400 640 552 440 590 70 198 240
100 500 750 652 540 700 70 198 240
10 2 . . . 20 300 530 460 340 480 47 222 253

30...40 300 530 452 340 480 70 223 265
60... 75 500 750 652 540 700 70 223 265
20 2...20 400 640 560 440 590 47 292 323

30... 40 400 640 552 440 590 70 293 335
60 600 830 752 640 780 70 293 335
30 2...20 500 750 660 540 700 47 377 408

30... 40 500 750 652 540 700 70 378 420

362 SZERELVÉNYEK
240. táblázat
BAFSZ biztosítóaljzat méretei*, mm
Feszült Névleges
ség, áram, a b c d e /
kV A
10 2..20 j 530 480 300 460 340 292

30 .40 ' 530 4£0 300 452 340 293
60... 75 750 700 500 652 540 293
20 2..20 640 590 400 560 440 377

30... 40 640 590 400 552 440 378
60 830 780 600 752 640 378
30 2..20 750 700 500 660 540 502

30... 40 750 700 500 652 540 503
zött a kiválasztóképesség nem kielégítő. Ugyancsak bizonytalan a fogan-

tyús biztosítók kiválasztóképessége két szomszédos fokozat között. A D-rend
szerű késleltetett kioldású biztosítók két szomszédos fokozata között 80 A
névleges áramerősségig a kiválasztóképesség kielégítő, 80...200 A névleges
áramerősségen azonban már csak esetleg felel meg.
A nagyfeszültségű biztosítók tájékoztató jelleggörbéit a 250. ábra
mutatja.
kapcsolók; 363
B ) Erősáramú kapcsolók
а) Installációs kapcsolók
Világítási és egyéb installációs áramkörökben a következőkben ismer
tetett kapcsolók használatosak. E kapcsolókat kapcsolás szempontjából
a 251. ábra tünteti fel.
cl) Billenő (tumbler) és billentyűs kapcsoló, 250 V, 6 A. 1, 2 , 5, 6 és 7
kapcsolású, falra szerelhető és süllyesztett kivitelben, barna és krém szín
ben. 2, 2 cs 6 kapcsolású van műanyag tokozású, 16 ap.-menettel.
ß ) Forgócsapos kapcsoló 250 V 10 A. 2, 2, 5, 6 és 7 kapcsolású barna és
krém. 2, <5, 6 és 7 kapcsolású van műanyag tokozású ap.-cső csatlakozásra.
y ) N y o m ó g o m b o s k a p cso ló 250 V 6 A. Süllyesztett, barna és krém
színben, 1, 5 és 6 kapcsolásban.
б) Húzókapcsoló. 250 V 6 A. Süllyesztett, barna és krém színben 2, 2
és 5 kapcsolásban.
e) Billenő készülékkapcsolók 250 V feszültségre készülnek, különféle
típusokban: 6 A-es kétsarkú, hatféle kapcsolásban; a talpkapcsoló 2 A-es
egysarkú (csak váltakozóáramra); a tűzhely kapcsoló 15 A-es kétsarkú és
ugyanez egyen- és vált a kozó áramra.
Ipari billenő kapcsoló 380 V és 10 A-re, háromsarkú, csak váltakozó
áramra; használható max. 0,6 kW-os háromfázisú motorok kapcsolására is.
380 V-os és 16 A-es háromsarkú kivitelben billentyűs kapcsoló is készül.
Csak váltakozóáramra használható, 0,9 kW -os háromfázisú motor kapcsolá
sára is használható.
Fénycsőkapcsoló 380 V-os háromsarkú süllyeszthető és falra szerelhető,
6 és 10 A-es kivitelben készül, 16, ill. 26 db 40 W -os fénycső kapcsolására.
f ) Kamrás rendszerű forgócsapos kapcsoló 380 V feszültségre 10 A-es
készül, egy- és négysarkú kivitelben, 2 kapcsolásban, egy- és kétsarkú 5 és 6
kapcsolásban, egysarkú 7 kapcsolásban és egy- és kétsarkú 8, ill. 9 kapcsolás
ban, kapható fali és süllyesztett, valamint öntöttfémházas kivitelben.
Hasonló kivitelben süllyesztett voltmérő-átkapcsoló is készül 380 V
feszültségre 10 A áramerősségre. Kapható egy- és kétsarkú, két-, három-
és négy állású.
20 A-es kivitelben 2 kapcsolásban egy- és négysarkú, 4 jelű kapcsolásban
négysarkú kapható. Kaphatók süllyesztett, továbbá öntöttfém-tokozású
kivitelben.
y ) Több szintben összeépíthető, k a m rá s ren d szerű k a p cso ló k : P 35 és
P 60 típus. Világítási hálózatok, motorok és működtető hálózatok kapcsolá
sára alkalmas; 380 V feszültségre és 35, ill. 60 A áramerősségre készül.
A kapcsolásukat a 252. ábra tünteti fel. A kapcsolási adatokat a 241. táblázat
tartalmazza.
P 60 típus van egy-, két- és háromsarkú kikapcsoló, egysarkú váltó-
kapcsoló és egysarkú sorozatkapcsoló. Mind a P 35, mind a P 60 típus
4S jelzéssel hátsó szerelésre is készül. A P 35 és P 60 típusú kamrás kapcsolók
beszerelhetők öntöttvas tokozásba is.
A süllyesztett kapcsolók falba kerülő részét megfelelő mélységű, 1 mm
vastag lemezből készült fémdobozba kell helyezni.
Kapcsolók elhelyezése. Ügyelni kell arra, hogy az időszakosan nedves,
párás, gőzös helyiségekben a Biztonsági Szabályzat vonatkozó rendelkezéseit
figyelembe vegyék. Lakások fürdőszobáiban és konyháiban az érinthető
364 SZEBELVÉNYEK
251. á b ra . Installációs kapcsolók

KAPCSOLÓK 365
366 SZERELVÉNYEK
241. táblázat
P jelű kamrás kapcsolók adatai
Megengedett kapcsolási áram, i1

Kapcsolás a 252. ábra
szerint T ípu s V á lta k ozóá ra m E g y en á ra m M egjegyzés
220 V 380 V 550 V 220 V 440 V 550 V
3/1, 6/1, 3/4, 3/6 P 35 35 25 15 35 25 15

P 60 60 35 25 60 35 25
Többsarkú kap-
kapcsolás
2/5, 8/8, 3/11, 2/12 P 35 35 20 12 30 20 12
P 60 60 30 20 60 30 20
1/1, IM , 1/6 P 35 35 20 4 12 30 20 12
P 60 60 30 20 60 30 18
i Egysarkú
í kapcsolás
1/5, 1/8, 1/11, 1/12 P 35 35 15 10 20 12 10 1
P 60 40 25 18 25 18 15
Megengedett motorteljesítmény, W
Többsarkú
3/1, 3/4, 2/8, 3/8 P 35 5,5 7,5 7,5 4 5,5 5,5 : motorkapcsoló
P 60 7,5 9 9 7,5 9 9
földelt tárgy és a nem védett kapcsoló között a távolság legalább 0,6 m,

egyéb helyiségben 1,2 m legyen. A kapcsoló a padozat felett legalább 1,5 m
magasan legyen. Természetesen kivételt képez a húzókapcsoló, amelynek
szerelési magasága 2,5 m.
b) Készülék- és motorkapcsolók
Kisfeszültségű készülékek, motorok, hálózatok stb. Kapcsolására —
ha nincsen szükség védelemre — kézi működtetésű kapcsolókat használunk.
A kapcsolók kiválasztásában több szempont mérvadó: kapcsolási gyakoriságy
kapcsolások száma.
Be- és kikapcsolási áramerősség. Ebből a szempontból megkülönböz
tetünk:
Könnyű üzemet, amelyben a bekapcsolási áramerősség 2 Jn, a kikapcso
lási áramerősség / n. Ilyenek általában az ohmos terhelések.
Normál üzemet, amelyben a bekapcsolási áramerősség 6 / n, a kikapcso
lási áramerősség I n. Ilyen terhelések pl. a normál üzemű rövidrezárt motorok,
izzólámpacsoportok stb.
Nehézüzemet, amelyben a be- és kikapcsolási áramerősség 6 / n. Ilyenek
pl. az irány váltós üzemek, ellenáramú fékezés stb.
A következő típusú kézi működtetésű kapcsolók vannak:
forgóhengeres kapcsolók (K jelű);
forgóbütykös kivitelű kapcsolók (VBK jelű);
görgős kapcsolók (VGK jelű).
Kivitel szempontjából vannak: nyitott (beépíthető), vaslemez tokozású
és öntöttvas tokozású kapcsolók.
KAPCSOLÓK 367
'Rendeltetés szerint vannak: kikapcsolók, irány váltó kapcsolók, csillag

háromszög kapcsolók, átkapcsolók és pólusváltó (Dahlander-) kapcsolók.
A K típusú forgóhengeres kapcsolók háromsarkú 100 A-es kivitelben
készülnek.
A VBK jelű, háromsarkú forgóbütykös kapcsoló 380 V névleges feszült
ségre és 25, ill. 60 A áramerősségre készül. A 25 és 60 A-es típusok nyitott
előlapos és öntöttházas, a 25 A-es típusok lemezházas kivitelben is készülnek.
Pólusváltó (Dahlander-motorhoz) csak 25 A-es van. A bütykös kapcsoló
I. Özemállás //. Inditöót/ás
2 5 3 . á b ra . B ü t y k ö s k a p c s o ló m ű k ö d é s e ; ir á n y y á lt ó k a p c s o ló
elvi működését a 253. ábra mutatja, fő méreteit a 254. ábra és a 242. táblá
zat mutatja.
A VGK típusú görgős kapcsoló háromfázisú hálózaton motorok, kis
transzformátorok, háztartási gépek stb. kapcsolására alkalmas. Kézi m űköd
tetésű, és sem hő-, sem gyorskioldással nincsen ellátva. 220, 380 és 500 V
feszültségre, 10, 25, 40, 100 és 160 A áramerősségre készül. A 100 A-es típus
alkalmas rövidrezárt m otor kapcsolására, a 160 A-es azonban csak csúszó
gyűrűs m otor indítására felel meg.
2 4 2 . táblázat
Bütykös kapcsolók tájékoztató méretei*, mm
N évleges A tá r c s á k s íá m á - '
M éretek áram
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
I
A 25 A 65 81,5 98 111,5 131 164 180,5 197 213,5
60 A $5 108 131 154 177 300 223 246 269 269
B 25 A 93 126 1
60 A H l 187
i
C 25 A 114 1 Í4 •»-. Tl-
60 A 241 241

368 SZERELVÉNYEK
243. táblázat
VGK tokozott kapcsolók méretei*, mm
Max. ele
Típusjel mek száma a b c d e / 9 i
*
VGKŐ—64 3 374 106 210 224 66 120 240 60 Ap36

V G K Ő -64 5 374 106 210 314 66 180 240 60 Ap36
V G K Ő -100 3 374 106 210 224 66 120 240 60 Ap36
V G K Ő -100 5 374 106 210 314 66 180 240 60 Ap36
V G K Ő -160 3 374 106 210 314 66 180 240 60 Ap36
V G K L -25 3 206 52 130 134 45 75 150 37 Ap21
V G K L -25 5 20,6 52 130 171 45 105 150 37 Ap21
V G K L -40 3 206 52 130 134 45 75 150 37 Ap21
V G K L -40 5 206 52 130 171 45 105 150 37 Ap21
V G K L - 64 3 340 97 214 205 66 120 240 57 Ap36
V G K L - 64 5 340 97 214 265 66 180 240 57 Ap36
V G K L - 100 3 340 97 214 205 66 180 240 57 Ap36
V G K L -100 5 340 97 214 265 66 180 240 57 Ap36
V G K L - 160 3 340 97 214 265 66 180 240 57 Ap36
V G K B -10 3 90 110 8 —
Kivitel szempontjából az előlapos kivitelen kívül a 10 A-es kapcsolót

bakelit tokozással, a 25... 160 A-es típusokat lemeztokozással, a 64 ... 160 A-es
típusokat pedig öntvénytokozással is gyártják. Mind az öntöttvas-, mind a
lemeztokozású kapcsolók méreteit a 243. táblázat tartalmazza, a 225a ábra
V G K L típusú, a 2556 ábra VG K B típusú, a 255c ábra pedig öntöttvas
2 5 4 . á bra . B ü t y k ö s k a p c s o ló ; m ű k ö d t e t ő k a p c s o ló
*
24
-e?r
C s o r d á s : E r ő s á r a m ú k é z ik ö n y v
KAPCSOLÓK
255. á b ra . T o k o z o t t V G K k a p c s o ló k : a) V G K L le m e z t o k o z á s ú ; b) V G K B b a k e lit t o k o z á s ú ; c) VGKÖ ö n t ö t t v a s t o k o z á s ú k a p c s o ló k
CjO
a>
co
370 SZERELVÉNYEK
244. táblázat
VKG kapcsolók műszaki adatai
A kapcsoló típusa VKG 10 VKG 25 VKG 40 VKG 64 VKG 100 VKG 160
i
N évleges áram , A 10 25 40 64 100 160

Mért motoráram, A (normál üzem) 8,2 20 30 50 75 130
Max. motorteljesítmény, kW 4 10 15 25 37,5 65 cs. gy.
Csatlakozó vezeték keresztmetszete, max.
mm* 4 10 16 25 50 70
M ax. elem szám tok ozá s nélkü l 10 10 10 6 6 3
Max. elemszám tokozva 4 5 5 5 5 3
tokozású görgőskapcsolót mutat. A kapcsolók műszaki adatait 550 V névleges

szigetelési és 380 V névleges feszültségen a 244. táblázat tartalmazza. (Lásd
még V II. 1. H 544. old.).
Késes (emeltyűs) kapcsolókat 200... 600 A áramerősségre készítenek.

Ha a kapcsolókat fáziselválasztó lapokkal látják el, akkor nem üzemszerűen,
de szükség esetén az üzemi áramot megszakítják. N yitott vagy tokozott
kivitelben készülnek. Tokozott, ill. védőburkolattal ellátott kivitelű kapcso
lókon ne legyen a mellső oldalon a hajtás részére hasíték. A nyitott kivitelűe
ket kapcsolótáblába és cellákba építik be. Céljuk többnyire szakaszolás.
A leginkább használatos típusok a következők:
WM jelű késes kapcsoló. 400 és 600 A-es kivitelben készül. Termikus
szempontból a névleges, dinamikus szempontból a ki- és bekapcsolási áram
erősségre méretezik; zárlati védelem céljából biztosítóval kell sorbakapcsolni.
Méretei a 256. ábrán és a 245. táblázaton láthatók.
KM típusú késes kapcsolók 200, 400 és 600 A áramerősségre készülnek.
Termikus zárlati szilárdságuk kb. 15 kA, és a megengedhető dinamikus
csúcsáram 30 kA. A kapcsolható áramerősség 0,6 fázistényezővel kb. 400...
500 A. Oldalhajtása van. Méreteit a 257. ábra és 246. táblázat tartalmazza.
Tervbe van véve AK M jelű átkapcsoló gyártása is.
KAPCSOLÓK 371
245. táblázat
WM késes kapcsolók tájékoztató méretei*, mm
In a b c d e / 9 h m r
400 379 173 385 322 202 319 279 35 90 50
600 335 225 445 344 249 335 295 40 100 70
SzO jelzéssel készül oldalhajtású terheléskapcsoló 200 és 400 A terhe

lésre. Csak a zárt helyzetű kések függőleges állásában szerelhető ! A kap
csolható áramerősséget a 247. táblázat, méreteit a 258. ábra és 248. táblázat
tünteti fel.
SzH típusú terheléskapcsolóknak ívterelő lemezekkel ellátott oltó
kamrái vannak. Nem alkalmasak a terhelés üzemszerű kapcsolására, a 247.
táblázatban megadott áramerősségek csak szükség esetén kapcsolhatók.
Ebből a szempontból — hasonlóan a többi késes kapcsolóhoz — inkább
szakaszolóknak tekinthetők. 550 V névleges feszültségre és 200, 400 és 600 A
áramerősségre készülnek. U -
rendszerű öntöttvas házban he 246. táblázat
lyezik el őket a 259. ábra és a
KM jelű késes kapcsoló méretei*, mm
249. táblázatban közölt adatok
szerint. 190—/ =
It 160/25 típusú úszókap In A a 6 =2c Kúrát /
csoló tartályokat töltő, ill. ürítő 1
szivattyúk kapcsolására alkal 200 320 69 15 13 160
mas. Háromsarkú, 25 A név 400 320 69 15 13 160
600 330 71 20 17 180
leges áramerősségre készül, pil
lanatműködtetésű, védelem nél
kül. 380 V háromfázisú fe- ♦Lásd a 257. ábrát!
szültség esetén 6,2 kW -os m o 247. táblázat
tort közvetlenül lehet vele SzO és SzH kapcsolók megszakító árama, A
kapcsolni, ha pedig a motor
nagyobb, mágneskapcsolót kell Kapcsolható
közbeiktatni. A 260. ábra sze Névleges Feszültség, áramerősség, A
rinti elrendezésben az úszó az áram, V ha
alsó — legalacsonyabb — fo A
cos <p = 0,7 cos <p = 0,4
lyadékszinten bekapcsol, a fel
ső — legmagasabb — folyadék- 550 200 150
szinten kikapcsol. Elszíváskor a 200 380 350 250
kapcsoló karját 180°-kal el 220 450 350
fordítják, és akkor a működés
fordított, tehát a kapcsoló az 550 400 300
alsó szinten kapcsol ki és a 400 380 550 450
220 600 550
felső folyadékszinten kapcsol
be. A szintkülönbséget az ún. 450
550 600
menesztőtömbökkel állíthatják 600 380 800 700
be. A villás működtető kar 220 800 700
elfordulása mindkét irányban
24*
372 SZEKELVÉNYEK
248. táblázat
SzO-kapcsolók méretei*, mm
Típus a 6 d e /
C
SzO 201- I I I 136 173 20 9 126 146

SzO 401- I I I 150 210 25 9 135 160
258. ábra. SzO terhelés-kapcsoló

KAPCSOLÓK 373
249. táblázat
SzH kapcsolótípusok méretei*, mm
Típusjel kuA a b c d
U l—SzH 201—111/0 200 248 '248 176 240

U2—SzH 201—III/0 315 248 176 240
1
U2—SzH 401—III/O 400 315 248 190 255
XJ4—SzH 401—III/O 315 375 190 255
i
TJ4—SzH 601—III 600 315 375 240 305

TJ4—SzH 601—III/O 315 375 240 305
TJ6—SzH 601—III/O 315 500 240 305
259. ábra. SzH típusú kapcsoló *Lásd a 259. ábrát!
a vízszintestől számított 30° — 30° és az elfordításhoz szükséges erő kb.

1,5 kg. A csatlakozás céljából a kapcsolón 2 db 21-es ap.-menet van.
Hidrofortartályokhoz, kompresszorok légtartányaihoz nyomáskapcsolókat
választunk. Kétféle típus készül: a 8 A-es R 170 n/8 jelű és a 25 A-es
R 170/25 jelű. A 8 A-es öntött fémházas, a 25 A-es pedig öntöttvas alappal
é3 acéllemez fedéllel van ellátva. A kapcsolók nincsenek védelemmel ellátva,
380 V feszültségen a 8 A-es típussal 3 kW -os, a 25 A-es típussal 6,2 kW-os
motort lehet közvetlenül kapcsolni. Nagyobb motorokhoz relékként hasz
nálhatók mágneskapcsolók működtetésére. A legnagyobb terhelésen, tehát
8, ill. 25 A-nél a megengedhető óránkénti kapcsolások száma 60. Az R 170/25
nyomáskapcsoló a 261. ábrán látható. A beállítható nyomáshatárokat a 250.
táblázatban láthatjuk.
Végálláskapcsolót ott hasz
nálnak, ahol valamely gép vagy
berendezés pályájának behatá
rolása szükséges. A végálláskap
csoló vagy a hajtóm otor m űköd
tető áramkörét szakítja meg,
ekkor segédáramkörű végállás-
kapcsolónak, vagy a h ajtó
m otort közvetlenül kapcsolja le,
ekkor pedig a főáramkörű vég
álláskapcsolónak nevezzük. A
végálláskapcsolót általában v a
lamely — a mozgó gépre fel
szerelt — mechanikai szerkezet
működteti, a visszakapcsolást
pedig rugó végzi. A következő
típusok készülnek:
K 2804 segédáramkörű vég
álláskapcsoló nyomócsapos, a
K 2804 g görgős kivitelű. 550
374 SZERELVÉNYEK
250. táblázat
Nyomáskapcsolók beállítási határai, at
Felső, kikapcsoló nyomás Alsó, bekapcsoló nyomás Motor

R 170 n/8 R 170/25 R 170 n/8 R 170/25 Hálózat
1,5 1,5 0,7... 0,6 0,8... 0,5

2,0 2,0 1,2...1,0 1,0...0,8 FőJdelScsovor
2,5 2,6 1,5...1,2 1,2...1,0
3,0 3,0 2,0... 1,5 1,6...1,0
3,5 3,5 2,5...2,0 2,3...1,5 261. ábra. Nyomáskapcsoló
4,0 4,0 3,0... 2,5 2,5...2,0
4,5 4,0 3,4... 2,8 2,3...1,8
5,0 V névleges feszültségre és 6 A
3,0... 2,5
6,0 névleges áramerősségre, órán
4,0. .3,0
7,0 5,0... 4,0
ként m ax. 120 kapcsolásra, egy
7,5 5,5 .4,5
nyitó és egy záró érintkezővel
készül (átszerelhető két nyitó és
két záró érintkezőre). P 33 vé
dettségű, öntöttvas tokozású. A kapcsolódarab megengedett sebessége
0,005 .0,3 m/s, görgős kivitel esetén 0,005 ... 1,0 m /s. A kapcsolási teljesít
mény bekapcsoláskor 100 V A , kikapcsoláskor 175 V A . Egyenáram esetén
a kapcsolási segesség 0,015.. 0,3 m /s, görgős kivitel esetén 0,015... 1,0 m/s,
a kapcsolási teljesítmény 75, ill. 50 W .
Hasonló kivitelű a R-S2-6 és a R-S2-6g nyomócsapos, ill. görgős vég
álláskapcsoló. 6 A-es, P 33 védettségű, egy nyitó és egy záró érintkezővel.
Az óránkénti kapcsolások száma 240. Méreteit a 262. ábra mutatja.
A főáramkörű végálláskapcsolók a motorok közvetlen kapcsolására
alkalmasak, óránként legfeljebb 60 kapcsolásra. Az R 1053 típus nyitott,
10 A-es, egy- és kétsarkú. Az R 162/25 típus 25 A-es, háromsarkú, görgős
működtetésű. A K 3810 típus 100 A névleges áramerősségű. K ét-, három és
négysarkú kivitelben készül, öntöttvas tokozással is. Védettsége ez esetben
P 33. A kétsarkú kapcsolóba 2 db 25 A-es segédérintkező is beépíthető.
Nyomógomb számos kivitelben készül, pl. ZMG típus egy záró vagy nyitó
érintkezővel, bakelit házzal (263. á b ra ).A Z M G N nehézüzemű nyomógomb,
6 A-es. Egy vagy két záró-nyitó érintkezővel, pormentes kivitelben készül.
A V N típus vízmentesen zárt kivitelű, tömszelencés, 6 A-es, egy vagy két
záró vagy nyitó érintkezővel. Ugyanez van két nyomógombbal is.
Működtető nyomógomb egytől ötsarkú kivitelben kapható. Készül
öntöttfém előlapos és öntöttfém tokozású N Y típus. Van BE nyomógomb,
egysarkú, kettős megszakítású és K I nyomógomb kettős megszakítású
nyitó érintkezővel. Állandó terhelhetőségük 3 A , bekapcsolási teljesítmé
nyük 1500 V A , kikapcsolási teljesítményük 500 V A . Főleg motorvédő olaj-
kapcsolók működtetésére használják.
Sújtólégbiztos nyomógomb is kapható Sb-n N y íl jelzéssel egy záró
egy nyitó érintkezővel, 6 A névleges áramerősségre. Méreteit a 264. ábra
mutatja.
c) Szakaszolók
A z MSZ 1582 szerinti meghatározása: szakaszoló az a készülék, amely
gyakorlatilag árammentes állapotban áramköröket jól felismérhetően és az
előírt szigetelési szilárdságnak megfelelően bont. Szakaszolók (jele: S) 1 kV
KAPCSOLÓK 375
262. ábra. Segédáramkörű végálláskapcsoló
263. ábra. ZMG típusú nyomógomb 264. ábra. Sujtólégbiztos nyomógomb

376 SZERELVÉNYEK
251. táblázat
Szakaszolók tájékoztató adatai
Névleges áram, Névleges A szigetelő Termikus Zárlati Max. hajtási Kézi

A feszültség, típusa zárlati áram, csúcsáram, nyomaték, emeltyű,
kV kAeff kAcgúcs mkp típus
1 5 HKG
75
10 TA 10 HK 250
400 TB 20
20 60 12 HK 250
30 40 15 HK 325
1 75 5 HKG
10 TA 75 10 HK 250
600 TB 30
20 60 12 HK 250
30 40 15 HK 325
1 100 10 HK 250
10 120 20 HK 400
1000 TB 60
20 80 23 HK 400
30 55 31 —
1 140 10 HK 250
10 150 20 HK 400
1500 TC 90
20 95 23 HK 400
30 60 31 —
>1 150 20 HK 400
2000 10 TC 120 180 40
20 100 46
1 160 20 HK 400
3000 TO 150
10 190 40 —
és annál nagyobb feszültségre készülnek, rendeltetésüket tekintve pedig

vannak átkapcsoló (jele: SA), sínbontó és földelő (jele: SF) szakaszolók.
Mindegyik típus készül zárttéri és szabadtéri, továbbá egysarkú és három
sarkú kivitelben. A szakaszolók legkisebb névleges áramerőssége 200 A.
A környezeti hőmérséklettől függően, ha az nagyobb, mint 35 C°,
de kisebb, mint 60 C°, a megengedhető üzemi áramot a következő módon
állapítjuk meg:
I 0,9
KAPCSOLÓK 377
252. táblázat
Lapos csatlakozók méretei*, mm
A nyag Névleges
minőség áramerősség, a h d
A
Hengerelt 200 és 400 30 15 _

13
600 40 20 — 17
1000 60 17,5 25 17
1500 80 20 40 17
2000 és 3000 100 25 50 17
Ö ntött 200 és 400 30 15 — 13
600 40 20 — 17
- 1000 60 17,5 25 17
1500 80 20 440 17
2000 és 3000 100 25 50 17

Megjegyzés : Az x méret tetszőleges
ahol t a környezeti hőmérséklet, C°; t x — ¿max — t C°; t2 — ¿max — 35 C°;

/ névl a 35 C° környezeti hőmérsékleten megengedett terhelés, A; I t a t kör
nyezeti hőmérsékleten megengedett terhelés, A. ¿max értékei:
Csupasz és szigetelőanyaggal nem érintkező áramvezető részek ........ 75 C°

Porcelán vagy szigetelőanyaggal érintkező részek ................................ 75 C°
A-osztályú szigetelőanyaggal érintkező részek (telített rostos anyagok)
pabit és hasonló szigetelőanyagok .................................................... 60 C°
Mozdulatlan érintkező csatlakozások ....................................................... 40 C°
Mozgó érintkező csatlakozások:
2000 A alatt .......................................................................................... 40 C°
2000 A és felett .................................................................................... 45 C°.
A szakaszolók adatait a 251.

A szakaszolók lapos csatla
kozásának (alumínium és réz) m é
reteit a 252. táblázat és a 265.
ábra mutatja.
4*4-
265. ábra. Szakaszolók lapos csatlakozóinak

méretei (x méret tetszőleges)
378 SZERELVÉNYEK
A belsőtéri szakaszolók méretei a 266., 267. és 268. ábrákon és a 253.-

255. táblázatokban vannak feltüntetve. Az egysarkú rudazathajtásos szaka
szolók méretei megfelelnek a háromsarkú szakaszolók méreteinek, a talp-
szélesség és tengelyhossz méreteit pedig a 254. táblázat tünteti fel.
A szakaszolók működtetése általában kézi emeltyűs vagy légnyomásos
(1. bővebben 382. oldalon). Az egysarkú szakaszolókat kapcsoló rúddal is lehet
266. ábra. Háromsarkú, belsőtéri, rudazathajtású szakaszoló
267. ábra. Egysarkú, belsőtéri, rudazat 268. ábra. Egysarkú, belsőtéri, kapcsoló
hajtású szakaszoló rúddal működtethető szakaszoló
működtetni. Ezeknek típusjele, névleges feszültsége és hossza: K r 6 (6 kV)

1,0 m, K r 10 (10 kV) 1,5 m, K r 20 (20 kV) 2,0 m, és K r 30 (30 kV) 2,5 m .
Kéziemeltyűs hajtás esetén, ha a szakaszolóhajtás a rudazathsjtás tengelyé
től 160 mm-nél kisebb távolságra van, tengelytoldás nem szükséges,
ha ez a távolság 160 ... 285 mm, akkor a tengelyt 50 mm-rel meg kell rövidíteni
és csatlakozó csőtoldatot készíteni (269. ábra), ha viszont a szóban forgó
távolság több, mint 285 mm, akkor a csőtoldat közvetlenül a tengely végére
erősíthető. H a tengely toldatra van szükség, 1 5 0 x 5 0 x 8 mm-es L-idomból
készült falicsapágyat kell szerelni. H a a rudazat hosszabb, mint 2,5 m,
Háromsarkú belsőtéri szakaszolók tájékoztató méretei, nun (2S6. ábra) 253. táblázat
Névleges Névleges A támsz ige

áram, feszültség, telő Ex E* Es Et B C D G H F K M X*
A kV típusa
1 TA 225 130 430 340 480 95 17 245 205 50 25 110 325 325
TB 225 130 430 365 480 95 17 245 220 50 25 100 325 325
10 TA 275 245 690 390 740 120 21 315 300 50 30 160 400 540
400 TB 275 245 690 415 740 120 21 315 325 50 30 160 400 540
20 TA 350 310 840 450 890 140 21 390 370 50 30 210 470 690
TB 350 310 840 475 890 400 21 390 400 50 30 210 470 690
30 TA 450 390 1000 550 1050 170 24 490 455 50 30 270 550 810
TB 450 390 1000 585 1050 170 24 .490 480 50 30 295 550 840
1 TA 225 130 430 360 480 95 17 245 205 50 25 110 325 325
TB 225 130 430 385 480 95 17 245 220 50 25 100 325 325
10 TA 275 245 690 410 740 120 21 315 300 50 30 160 400 540
600 TB 275 245 690 435 740 120 21 315 325 50 30 160 400 540
20 TA 350 310 840 460 890 140 21 390 370 50 30 210 470 690
TB 350 310 840 495 890 140 21 390 400 50 30 210 470 690
30 TA 450 390 1000 560 1050 170 24 490 455 50 30 270 550 840
TB 450 390 1000 595 1050 170 24 490 480 50 30 295 550 840
KAPCSOLÓK
1 TB 225 210 580 405 620 80 17 245 270 60 30 120 380 380
1000 10 TB 275 245 700 455 740 120 21 315 370 60 30 170 400 540
20 TB 350 310 850 530 890 140 21 390 440 60 30 240 470 690
30 TB 450 390 1060 630 1100 150 24 490 520 60 30 310 840 840
Í.VVV
1000 1 TG 275 210 640 495 680 157 17 390 270 60 30 105 400 400
V-/0
és 10 TO 325 310 860 545 900 170 21 465 380 60 30 185 470 690
1500 20 TO 400 310 880 620 920 205 21 550 445 60 30 230 470 690
30 TO 500 390 1060 720 1100 220 24 660 530 60 30 305 840 840
2000 1 TO 275 210 640 615 680 157 17 390 270 60 30 105 400 400
és 10 TO 325 310 860 665 900 170 21 465 380 60 30 185 690 690
3000 20 TO 400 390 1040 740 1080 205 21 550 445 60 30 230 840 840
1 TO 540 245 755 914 805 238 22 540 255 70 40 280 400 400
4000 10 TO 540 310 885 914 935 238 22 540 360 70 40 280 690 690
380 SZERELVÉNYEK
254. táblázat
Egysarkú belsőtéri rudazathajtású szakaszolók tájékoztató méretei*, mm
Feszültség, kV
Áramerősség,
A 1 10 20 30
B 1 X B B X B X
I X
400...600 220 325 250 450 270 530 270 620
1000...(TB) 200 340 250 450 270 530 320 620
1000... 1500 (TO) 260 380 280 530 300 530 320 720
2000... 8000 240 380 280 630 300 620
4000 315 400 315 760
* Lásd a 267. ábrát.
255. táblázat
Egysarkú, kapcsolórúddal működtethető szakaszoló tájékoztató adatai*, mm
Névleges Névleges
feszültség áram, A szigetelő
típusa B C D E1 G d E E< S
kV A
1
1 400 TA 420 80 11 225 370 25 155 340 6
10 400 TA 515 80 11 275 Í 465 25 245 390 6
20 400 TA 610 80 17 350 ! 560 25 315 450 6
30 400 TA 730 120 17 450 680 25 400 550 6
1 400 TB 420 120 11 225 370 25 165 365 6
1 600 TB 420 120 11 225 370 25 165 385 6
1 1000 TB 420 120 11 225 370 25 185 405 8
10 400 TB 515 120 11 275 465 25 270 415 6
10 600 TB 515 120 11 275 465 25 270 435 6
20 400 TB 610 120 17 350 560 25 340 475 6
20 600 TB 610 120 17 350 560 25 340 495 6
30 400 ' TB 730 120 17 450 680 25 425 585 6
1 1000 TO 520 120 17 275 465 25 240 490 8
1 1500 TO 520 175 17 275 465 25 240 495 10
1 2000 TO 520 175 17 275 465 25 240 615 15
1 3000 TO 520 175 17 275 465 25 240 615 15
10 1000 TO 600 200 21 325 560 25 345 540 8
10 1500 TO 600 200 21 325 560 25 345 545 10
10 2000 TO 600 200 21 325 560 25 345 665 15
10 3000 TO 600 200 21 325 560 25 345 665 15
* Lásd a 268. ábrát.
akkor célszerű könyökemeltyűt közbeiktatni (270. ábra). A rudazatok

3/4"-o s gázcsőből készülnek, egyik vagy mindkét végén állítható módon.
Az állítható rudazatfejet a 271. ábra mutatja. A rudazatot mozgató HKG,
H K és a cellaélre szerelhető HKS jelű kézihajtások képét és méreteit a 272.
ábra mutatja. Egysarkú szakaszolókra a 251. táblázatban megadott hajtási
nyomaték V3-át kell figyelembe venni, s a hajtást eszerint megválasztani.
A szabadtéri szakaszolókat elsősorban szabadvezetéki árbockapcsoló
ként használják. Névleges áramerősségük 200 A, az A K F jelű típus 10 és 20,
az A K jelű 30 kV feszültségsorozatra készül. Szerelési m ódját a 273. ábra
mutatja.
271. ábra. Állítható rudazatok: a) egyik végén állítható; b) két végén állítható; c) két végén állítható különböző rudazatfejekkel
382 SZERELVÉNYEK
273. ábra. Árbockapcsolók

KAPCSOLÓK 383
256. táblázat
Földelő szakaszolók tájékoztató méretei*, mm
Névleges
Névleges áram, feszültség, A szigetelő
típusa a b 9 n 0 z
A kV
1 TA 240 185 193 133 60 80

TB 250 195 218 148 70 90
10 TA 285 210 288 228 60 80
TB 285 210 313 253 60 80
400 20 TA 340 230 358 298 60 80
TB 340 230 383 323 60 80
30 TA 410 260 443 383 60 80
TB 410 260 468 408 60 80
1 TA 240 185 193 133 60 80

TB 250 195 218 148 70 90
10 TA 285 210 288 228 60 80
600 TB 285 210 313 253 60 80
20 TA 340 230 358 323 60 80
TB 340 230 383 323 60 80
30 TA 410 260 443 383 60 80
TB 410 260 468 408 60 80
1 TB 270 185 235 160 75 100

10 TB 300 225 330 255 75 100
1000 410 335 75 100
20 TB 355 245
30 TB 445 255 495 420 75 100
1
1 TC 347 272 260 175 85 110
1000 400 275 355 280 75 100
10 TO
és 20 450 310 420 345 75 100
TC
1500 30 545 325 510 435 75 100
TO
2000 1 TO 347 272 255 170 85 110

és 10 TC 400 275 , 350 275 75 100
3000 20 TO 450 310 445 340 105 100
1 TO 587 323 210 125 85 130

4000 10 587 323 315 230 85 130
TO
A 35 kV-os szabadtéri állomásokon a jégtörő szerkezettel ellátott STF

típust használják.
Sújtólégbiztos nyomásálló tokozású szakaszolót is készítenek Sb-n
1260 I II. 350 típusjelzéssel. Alul és felül nyomásálló, tömszelencével ellátott
kábelvégelzáró van. A max. kábelctatlakozás 3 x 1 2 0 vagy 4 X 9 5 mm2.
A tokozás hossza kábelvégelzárókkal együtt 1182 mm, mélysége 284, és
szélessége 282 mm.
A földelő szakaszoló a feszültségmentesített berendezést földeli. Acél
ból készült földelőkésnek és szakaszolónak oly összeépítéséből áll, hogy
mechanikai reteszelés következtében a földelőkés csak akkor kapcsolható
be, ha a szakaszoló nyitva van, viszont a szakaszoló csak akkor csukható,
384 SZERELVÉNYEK
ha a földelőkés nyitva van. A földelőkés rendszerint a nyitó oldalon van,

de átszerelhető — akár a helyszínen is — a másik oldalra. Képét és méreteit
a 274. ábra és a 256. táblázat mutatja. A szakaszolónak a táblázatban nem
szereplő méretei megegyeznek a háromsarkú szakaszoló már ismertetett
méreteivel.
Sínbontó szakaszolónak nevezzük általában a sínbontás céljára használt
szakaszolókat; vannak a sínekbe épített, saját alap- és támszigetelő nél
küli sínbontó szakaszolók is (275.
ábra).
10 kV-os feszültségsorozatban
200A névleges áramerősségre megsza
kító-szakaszoló is készül (276. ábra).
Szerszámgépekhez való és hasonló
rendeltetésű kapcsolótáblák részére
tábla mögé (táblába süllyeszthető)
274. ábra. Földelőkéses szakaszoló 275. ábra. Támszigetelő nélküli sínbontó szakaszoló
30kV- 1390
276. ábra. Megszakító-szakaszoló
szerelhető szakaszoló is készül max. 120 A üzemi áramerősségre (277.

ábra). Ez a szakaszoló segédérintkezővel van ellátva, mert ha a táblán
feszültségcsökkenés-kioldás van, mint főkapcsoló is használható; ui. a segéd-
érintkező előbb nyit, és működteti a feszültségcsökkenés-kioldást, tehát a
szakaszoló már árammentes áramkört bont. Bekapcsoláskor a szakaszoló
először zárja az árammentes áramkört, a segédérintkező pedig azután
működteti a mágneskapcsolót.
DUGÓS CSATLAKOZÁSOK 385
C) Dugós csatlakozások
A rendeltetés célját tekintve, háromféle dugós csatlakozást különböz
tetünk meg: dugós csatlakozót, készülékcsatlakozót és vezetékcsatlakozót.
A dugós csatlakozó, használati területét illetően lehet belsőtéri vagy szabad
téri, ill. száraz- és nedveshelyi. Készülhet szigetelőanyagból vagy fémből,
az előbbi lehet falra szerelhető vagy süllyesztett. A csatlakozók névleges
feszültsége (csak 6 A áramerősségre) 250 V, azonban 380 és 500 V is lehet.
Áramerősség szempontjából szabványosítva van 6, 10, 15 és 25 A-ra, készül
ezen kívül 60 A-es csatlakozó is.
A szabványos típusok a következők:
1. Kétsarkú dugós csatlakozó 250 V, 6 és 10 A.
2. Mint 1., de vezetékcsatlakozásra.
3. Kétsarkú dugós csatlakozó, 250 V, 10 A, oldalt elhelyezett védőcsat
lakozóval.
4. Kétsarkú dugós csatlakozó 250 V, 10 A, ipari árszabásra.
5. Mint 4., de háztartási árszabásra.
6. Kétsarkú dugós csatlakozó 250 V, 10 A, csapos védőérintkezőve^
7. Háromsarkú dugós csatlakozó, 250 és 380 V, 10 A nulla- és védŐ-
érintkezővel.
8. Dugós csatlakozó, 250 és 380 V, 15 A.
9. Dugós csatlakozó, 250 és 380 Y, 25 A.
10. Erősáramú dugós készülékcsatlakozó.
25 Cső rdás: Erősáramú kézikönyv

386 SZERELVÉNYEK
A kétsarkú dugos csatlakozó (250 V, 6 és 10 A ) falra szerelhető és süllyesz

tett kivitelben készül. A csapok távolsága 19 mm, a csapátmérő a 6 A-es
típusra 4, a 10 A-es típusra 4,8 mm. Az oldalt elhelyezett védőérintkezővel
ellátott kétsarkú csatlakozó (250 V, 10 A,) ugyancsak falra szerelhető és süly-
lyesztett kivitelben készül. A csaptávolság 19 mm, a csapátmérő 4,8 mm.
A z ipari háztartási árszabású csatlakozók csapjának metszetét a 278. ábra
mutatja. Az ipari árszabású csatlakozó egyik, a háztartási árszabású csatla
kozó mindkét csapja az ábra szerinti keresztmetszettel készül. A csapos
védőérintkezővel felszerelt kétsarkú csatlakozót a 279. ábra mutatja.
A nulla- és védőérintkezővel ellátott 250 és 380 V 15 és 25 A-es dugós
csatlakozók elrendezését a 280. ábra szemlélteti.
278. ábra. Csatlakozó dugó csapja
279. ábra. Kétsarkú dugós csatlakozó

csapos védőérintkezővel
A hordozható dugós készülékcsatlakozók (250 V, 10 A ) védőérintkezőve

vagy lapos csapokkal készülnek (281., 282. ábra).
Külföldön külön biztosítóval ellátott aljzatok és dugaszolók is készülnek,
nálunk ez a megoldás nem terjedt el, bár régebben gyártottak ilyeneket is.
A dugós csatlakozókat számos kiviteli alakban gyártják. Közülük
megemlítjük még a vízmentes ö. v. típust (283a és b ábra), amely 25 és 60
A-es nagyságban készül.
DÜGÓS CSATLAKOZÁSOK 387
280. ábra. Dugós csatlakozók: a) 2P; b) 2P 4- f; c) 2P 4- O; d) 3P; e) 2P + O; f) 3P -f f; g) 3P + O

h) 3P + 0 + f
25*
388 szerelvén yek:
281. ábra. Kétsarkú készülék 282. ábra. Kétsarkú készülékcsat

csatlakozó dugó kerek csapokkal lakozó dugó lapos csapokkal
283. ábra. Dugós csatlakozó öntöttvas tokban (III. s + f 25A, 300V): a) aljzat; b) dugó
V I. FEJEZET
VILÁGÍTÁS
1. ALAPFOGALMAK
A fény sugárzó energia, amely látás érzetét kelti. A fénysugárzás elektro
mágneses természetű. A jellemző hullámhosszakat általában m-ben, szükség
esetén km-, cm-, mm-, ill. pt-ban (1 pt. = 10~6 m = 0,001 mm) fejezzük ki.
Használatos még az Á (1 Á = 10~10 m = 0,0001 pt).
Az elektromágneses spektrum beosztását a 284. ábra, a látható spekt
rumét a 285. ábra mutatja.
_
QOOlX— Kozmikus sugárzás
elektromágneses
10~* 0X11X — összetevője
10' * -- 01& —
ftr* 1Á — Röntgensugárzás ■0,2
KT* 10Á ----------- Ultraibolya
10'é 100Á — -0,3
Ultraibolya
io-7 01fi —
10'* 1jl —
Látható sugárzás
Infravörös
Lila <K 0U
10TS - 10y . ------------ TSZ
Hősugárzás Kék
$10-* - 100fi — Q46
Kékeszöld
$10'3 1mm — Legrövidebb 0 5 1 0 5
rádióhullámok Zöld
1 iorl 1cm — -I
1 10'1 10cm —
Ultrarövid
Narancssárga
0 5 6
110° 1 m -------------- rádióhullámok

0J61 ■06
101 10m------------- Vörös

Rövid
10* 100m — rádióhullámok 011 07
103 1km ----------- Hosszú
10 4 10km —
rádióhullámok
0Q
100 km — Igen hosszú
105 elektromágneses
106 —
1000km- hullámok Infravörös
284. ábra. Elektromágneses spektrum 285. ábra. Látható spektrum
Az embernek a látás éreztet keltő sugárzó energiát felfogó szerve a szem, amely 0,38 • 10“ 4—
—0,76*10"4 cm hullámhossz-tartományban a sugárzást érzékeli. A látható és a röntgensugárzás közé
eső tartom ány az ultraibolya (ibolyántúli), a látható és a 10“ 2 cm hullámhossz közötti sugárzás pedig
az infravörös (vörösöninneni) sugárzás.
A szem érzékenysége nem minden hullámhosszon egyenlő. Legnagyobb érzékenysége 5550Á-
nél van, minden más hullámhosszon ugyanakkora „világossági érzet” eléréséhez nagyobb sugár
zási energiára van szükség. Ezt az ún. spektrális érzékenységet a 286. ábra görbéje tünteti fel. Kis meg
világítási erősség esetén a görbe maximuma a kisebb hullámhossz felé tolódik el (Purkinje-effektus)1
1 Purkinje cseh orvos megállapítása (1830).

390 VILÁGÍTÁS
A látás érzetét keltő sugárzást felfogó idegvégződéseket (neuronokat) a szem ideghártyája

(retina) foglalja magába. Kétféle neuron van: csap és pálcika. A csapok érzékenysége kicsi, a pálci
káké nagy. A világosságra adaptált szem (B > 1Ó asb) tulajdonságait a csapok, a sötétre adaptált
szemét (B < 10 asb) a pálcikák határozzák meg (szürkületi látás). A csapok és pálcikák befolyását
a látásra a 257. táblázat tünteti fel.
A szem látómezeje a vízszintestől felfelé kb. 5 0 . . .60°, lefelé kb. 60. . .70°, horizontálisan kb.
2 x 90° = 180°. Az idegvégződéseket magába foglaló ideghártyán három részt különböztetünk meg:
1. a központi részt, foveát, amelyben csak csapok vannak; a látómezőbe eső tárgyak közül azokat
látjuk legélesebben, amelyeknek képe a foveába esik; 2. a foveát körülvevő részt, a parajoveát, amely
ben már pálcikák is előfordulnak; 3. a látómező többi részét, a perifériát, amelyben már főleg pálcikák
vannak. A látómezőben levő képnek a foveán megjelenő része a tárgy, a parafoveán megjelenő része a
a háttér és a periférián megjelenő a
környezet.
A világítástechnikában
a szemnek a következő tulaj -
donságait kell még figyelem
be venni:
Alkalmazkodás ( adaptáció). A
látómezőben levő kép fényerősségé
nek térbeli vagy időbeli változásá
hoz a szemnek alkalmazkodnia kell.
E z a szemnek munkát jelent, ezért
az ilyen változások fárasztók.
Kontrasztérzékenység a szemnek
4000 5000 6000 A 1000 az a tulajdonsága, hogy különböző
fénysűrűségű tárgyakat, alakokat
286. ábra. A szem spektrális érzékenysége másként érzékel. Ez az érzékelés függ
a háttér, valamint a környezet meg
világításától, a szem adaptációs álla
potától és számos egyéb körülménytől, mint pl. a látómezőben levő zavaró fényforrások stb.
Látási élesség. A szem kontrasztérzékenységétől függően tudja megkülönböztetni a látómezőben
levő részleteket. A látási élességnél mértékadó az a szög, mely alatt a tárgyat még meg tudjuk külön
böztetni. Ennek a szögnek reciprok értéke a látási élesség.
Vakítás akkor lép fel, ha hosszabb-rövidebb ideig túlságosan világos fénypontba nézünk, vagy
pedig az egész látómezőt túlságosan nagy fénysűrűségű tárgy tölti be (olvasás napon, hómező stb.)
Neuronok befolyása a látásra 257. táblázat.
Adaptált neuron Csap Csap és pálcika Pálcika
Érzékelés nappal és erős mester szürkületkor és gyenge éjjel

séges világításnál mesterséges világításnál
FénysűrŰséghatárok 100 000... 100 asb 100... 0,01 asb 0,1...0,001 asb
Színérzékelés tarka színek jó csökkent csak fehér és szürke

érzékelése színek érzékelése
Látási élesség igen jó csökkent csekély
Adaptálóképesség kicsi és gyors nagy és lassú nagy és lassú
Spektrális érzékenység max 5550 Á-nél 5550...5510 A között max 5510 Á-nél
ALAPFOGALMAK 391
A fénytan alapfogalmai a következők:

Fényáram a láthatóság alapján meghatározott sugárzott teljesítmény,
annak mértéke, hogy a sugárzott teljesítmény milyen látási érzetet képes
előidézni. Egysége a lumen (lm), az a fényáram, amelyet valamely pontszerű,
minden irányban 1 candela fényerősségű fényforrás 1 steradián térszögbe
kisugároz.1 Jele: O.
Fényerősség (I) pontszerű fényforrásból az egységnyi térszögre eső fény
áram, tehát
A térszög a gömb részfelületének és a sugár négyzetének a viszonya:

F
A félgömb térszöge tehát 2 tt, az egész gömbé 4?r. A fényerősség az egyetlen

fénytani egység, amelyet fizikai módszerekkel állapítottak meg, az összes
többit (lumen, lux, stilb stb.) ebből az egységből vezették le. A fényerősség
egysége a „gyertya” .
Háromféle gyertyaegységet különböztetünk meg. A legrégebbi — m a már ritkán használatos —
az ún. Hefner-gyertya. Ez egy 40 mm magas amilacetát (C7H i40 2) lángnak vízszintes irányban mért
fényerőssége. A nemzetközi egységet eredetileg a Violle-féle platináégységből vezették le (1 nemzetközi
gyertya = 0,05 Violle-egység). Ennek az egységnek a meghatározására ün. „norm ál” szénszálas izzó
lámpát használnak.
Magyarországon jelenleg a törvényes egység a nemzetközi gyertya.

A nemzetközi gyertya és a Hefner-gyertya viszonyszámát 1,11-ben állapí
tották meg, azonban később kiderült, hogy ez a viszonyszám a színhőmér
séklettől is függ (1. a 260. táblázatot). Az összefüggést a 258. táblázat tartal
mazza.
Az 1937. évi „méterkonvenció” a fényerősség új egységéül az űjgyertyát
(candela, cd) vezette be. A candela az abszolút fekete test fénysűrűsége a
platina dermedés! hőmérsékletén. 1 candela 60-ad része az abszolút fekete
test 1 cm2-re eső fényerejének.
Abszolút fekete test az,
amely az összes ráeső sugárzást 258. táblázat
elnyeli, és sem reflexiója, sem
transzmissziója nincsen. Az ilyen Átszámítási tényezők a nemzetközi és Hefner-gyertya közö tt
test adott hőmérsékleten felü
letegységenként a maximálisan
lehetséges energiasugárzást bo Átszámítási tényező
csátja ki. Abszolút fekete test Színhőmérséklet
től kívánt tulajdonságai a fi K° nemzetközi gyertyá Hefner-gyertyáról
zikai testek egyikének sincse ról Hefner-gyertyára nemzetközi gyertyára
nek, ezért a fekete test sugár
zását üregsugárzással helyette
sítjük. Viszonylagosan kis nyí
lású zárt üreg ui. a nyíláson 2000 1,11 0,901
bejutó sugárzó energia, vala 2360 1,145 0,873
mint a nyíláson át kisugárzott 2600 1,17 0,855
energia tekintetében az abszolút
1 Régebben használatos volt a dekalumen (dim) is. 10 lm = 1 dim. A Q fénymennyiség a fény

áram és az idő szorzata. Egysége a lumenmásodperc (lms) vagy lumenóra (lmh).
392 VILÁGÍTÁS
fekete testet helyettesítheti, mivel az üreg belső felülete által visszavert sugárzásnak csak
elenyésző része éri az üreg nyílását. Ha ezt az üreget nagy hőmérsékletre emeljük, pl. folyékony pla
tinába süllyesztjük, akkor a kis nyíláson át fényt fog sugározni, melynek energiáját a Planck-féle
törvény alapján állapíthatjuk meg.
A Planck-törvény a hullámhossz (vagy frekvencia) függvényében megadja az adott hőmérsékletű
fekete test által kisugárzott fajlagos teljesítmény spektrális eloszlását:
12
ahol Ci = (5953 ± 2) * 1 0 "20 W m 2; C2 = 1,438 • 10"* m K °;

M e a kisugárzott fajlagos teljesítmény, W /m 2.
A Planck-egyenletnek 0-tól «»-ig végzett integrálása
által a Stefan—Boltzrnann-torvényt kapjuk, mely szerint a
fekete test sugárzása az abszolút hőmérséklet negyedik hatvá
nyával arányos:
M e = n oT \
ahol a = 1809 • 10“ 8W /cm 2 (K ° )!.

A candela a fekete test sugárzásán alapszik, a Nemzet
közi Mértékügyi Bizottság 1948-ban rögzítette a fekete test
primer normáliáját (287. ábra), amelynek alapján a candela-
287. ábra. Az abszolút fekete test érték 2042 K “-fokon (olvadó platina) megállapítható1. A
primer normáliája: 1. szilícium szekunder normáliák olyan izzólámpák, amelyek 2042 K °
fedél; 2. szilícium henger; 3. ki színhőmérsékleten izzanak. A fekete testet (üregsugárzót)
izzított tórium; 4. tórium védő- nagyfrekveniával fűtik. A pontosság még fokozható, ha a
tartány; 5. tórium por; 6 tórium sugárzást az iridium olvadási pontján (2716 K °) is meg
töm b; 7 hűtővíz-csatlakozás; 8 állapítják. Ez azért is előnyös, mert a használatos izzólámpák
tórium por; 9. tórium olvasztó- megközelítően ezen a színhőmérsékleten sugároznak.
tégely; 10 180 g platina; 11 hűtő
vízcsatlakozás; 12 sugárzó üreg A fényerősség egységei közötti összefüg
gést a 259. táblázat mutatja,
A színhőmérséklet az abszolút feketetest izzási színességének jellem
zője K °-ban kifejezve. Valamely sugárzó test színességét azzal a színhő
mérséklettel jellemezzük K°-ban, mely hőmérsékleten a fekete test azonos
színt sugároz. A fekete test szobahőmérsékleten fekete, 800 ... 900 K °-on vörös,
3000 K ° körül sárga, 5000 K °-on fehér, 8000 ... 10 000 K ° között halvány
kék, 60 000 100 000 K ° között pedig égszínkék. Összehasonlítás kedvéért
a 260. táblázatban feltüntetjük néhány mesterséges fényforrás, ill. nappali
megvilágítás színhőmérsékletét. Hangsúlyozni kell, hogy a színhőmérséklet
csak a színesség jellemzője, és nem hozható összefüggésbe a sugárzó test
színképi energiaeloszlásával.
259. táblázat.
Összefüggés a fényerősség egységei között
Színhőmérséklet, K°
Egység 2000 2360 2800 2000 2360 2800 2000 2360 2800
1 candela 1 nemzetközi gyertya 1. Hefner-gyertya

í
1 candela 1 1 1 0,981 0,981 0,981 1,107 1,140 1,162
1 nemzetközi I
gyertya 1,019 1,019 1,019 1 1 1 1,128 1,168 1,184
1 Hefner gyertya 0,903 0,877 0,861 0,887 0,861 0,845 1 1 1 1
1 J. Tessien: Bull. Soc. Franc. Electr. Bd. 4. (1954).

ALAPFOGALMAK 393
A szemet érő fény spektrális 260. táblázat

összetétele és a szín között az Színhőmérséklet, K°
összefüggés nagyon komplikált és
annak részletezése meghaladná e
könyv kereteit. A színes látás és Világító felület Színhőmérséklet
a fénytan néhány összefüggésére
azonban rá kell mutatni. Az Izzólámpa 2 000.. . 3 000
egyes színeknek különböző spek F cső 2 800.. . 6 500
trális összetételek felelnek meg, Közvetlen napfény reggel és délután 4 900.. . 5 800
azonban ez fordítva nem áll, Közvetlen napfény napközben 4 540.. . 5 800
mert végtelen sok spektrális Napfény és derült égbolt fénye napközben 6100.. . 6 500
összetétel van, amelyeknek ugyan Napfény és derült égbolt fénye reggel 5 700.. . 6 200
azon szín felel meg. H ogy vala Napfény és kissé fedett égbolt fénye 5 700.. . 5 900
mely tárgyról színhű képet Teljesen fedett égbolt fénye 6 700.. . 6 950
kapjunk, nem elegendő a fény Ködös égbolt fénye 7 500.. . 8 510
megfelelő beállítása, hanem a Derült égbolt fénye 12 000.. .27 000
spektrális energiaeloszlást is szá
mításba kell venni.
A 262. táblázat né
hány fényforrás spektrális energiaeloszlását tünteti fel 4000 és 7200 Á között.
Különböző fényforrásokból származó fények együttes hatásánál a szín
különbségek szubjektív érzékelésére vonatkozó benyomásokat a 261. táblázat
mutatja.
Bouma vizsgálatai szerint kis fénysűrűségű monokromatikus fényben
(pl. nátrium-vagy higanygőzlámpa fényében) a látási élességkét-háromszoros,
mint fehér fényben. A nátriumlámpa fényében ugyanez áll a kontraszt
érzékenységre is. E jelenség oka a kromatikus aberráció hiánya, ezért pl.
a nátriumgőzlámpa előnyösen használható vékony vonalak, huzalok, rácsok
stb. ellenőrzésére és hajszálrepedések felismerésére.
261. táblázat
Különböző fényforrások együttes szubjektív benyomása
Fénycsövek
Higanygőz-
Izzó lámpa ke
Fényforrás lámpa meleg meleg nappali vert fénye
i szín fehér fehér fényű 1 :1
I
Izzólámpa jó jó rossz közepes rossz rossz
i
meleg szín jó jó rossz közepes rossz rossz
I1
i
O) meleg fehér rossz rossz jó közepes rossz rossz
>
'1
Í*í
fehér közepes közepes közepes jó közepes közepes
nappali fényű rossz rossz rossz közepes jó jó
Higanygőzlámpa
kevert fénye 1 :1 rossz rossz rossz közepes jó jó
Zentrale für Lichtwirtschaft in Zürich

394 VILÁGÍTÁS
262. táblázat
Fényforrások százalékos színösszetétele
Hullámhossz, A
Fényforrás 4000 4200 4400 4600 5100 5600 6100 6600 7200
kékes narancs-
viola kék zöld zöld sárga vörös
Nappali fény
(középérték) 0,025 0,26 0,91 11,10 40,80 36,20 10,00 0,70
Izzólámpa 0,005 0,05 0,23 5,30 32,70 42,20 17,70 1,80
Fénycső:
a) nappali fényű 0,015 0,41 0,65 9,60 43,30 37,50 8,20 0,34
b) meleg fehér 0,006 0,27 0,14 2,55 28,80 56,90 11,00 0,34
c) fehér 0,01 0,38 0,33 ‘ 5,10 35,70 49,60 8,80 0,21
N agynyomású
higanygőzlámpa 0,01 0,60 0,67 49,10 49,00 0,61
Nátriumgőzlámpa — 0,40 1,00 1,10 95,50 2,00
A megvilágítás erőssége1 a felületegységre eső fényáram. Jele: E.

0
E =
F •
A megvilágítás erősségének egysége a lux. Jele: lx.
1 lm
1 lx =
1 m2 *
H a a megvilágítás erősségét nem felületen, hanem egy pontban keressük,
akkor
E=Ár lx ,
ahol r a fényforrás és a fény beesésére merőlegesen fekvő sík távolsága.

Ha a sík normálisa a fénysugarak beesési irányához a szöggel hajlik, akkor
a megvilágítás erőssége:
I
E — — cos a, ill. (288. ábra) E — cos3 a .
^ tb
Ezek az összefüggések csak pontszerű fényforrásra vonatkoznak. Azt, hogy
1 Igen nagy megvilágítási erősséget lux helyett photban (ph) mérünk. 1 phot = 1 lm /cm 2 =
= 104 lx. Az angol irodalomban a foot-candle használatos, azaz lumen/négyzetláb. 1 foot-candle =
= 10,76 lux.
ALAPFOGALMAK 395
valamely fényforrás a gyakorlat számára mikor tekinthető pontszerűnek,

V . V. Meskov vizsgálta meg részletesen. Szerinte valamely 2a síkbeli kiter
jedésű fényforrás által megvilágított P pont (289. ábra) E megvilágítási
erősségének számításában elkövetett százalékos hiba (A E % ) abban az eset
ben, ha a fényforrást pontszerűnek tekintjük, a következő:
a/h 1 0,5 0,3 0,2 0,1 0,05 0,01
A E % 100 25 9 4 1 0,25 0,01
A gyakorlatot kielégíti az a szabály, hogy pontszerűnek tekinthető az a fény

forrás, amelynek távolsága a megvilágított
ponttól legalább ötször akkora, mint a fény
forrás legnagyobb mérete, tehát a 6. ábra
adataival h 10a.
Vonalszerű fényforrás esetében (pl. fény
cső) feltételezve, hogy a vonalszerű fényforrás
288. ábra. A megvilágítás erőssége ferdén beeső 289. ábra. Fényforrás pontszerű
fényben ségének feltételen
mentén a felületi világosság egyenlő, bevezetjük a fajlagos fényerő (1 0)

fogalmát. A vonalszerű fényforrás gyakorlatilag kielégíti a pontszerűség
követelményeit, ha a fényerősségmérés helyének távolsága legalább Ötszöröse
a vonalszerű fényforrás hosszának.1 Ha ezen a helyen mért fényerősség I
és a vonalszerű fényforrás hossza Z, akkor
10 = y cd /m .
Feltételezve, hogy a vonalszerű fényforrás a Lam bert-törvénynek megfele

lően sugároz, kiszámítható, hogy a vonalszerű fényforrás tengelyére m erő
leges irányban egységnyi távolságban levő pontban mérhető fényerősség:
T 0 0
Ip==l * ~ T ö '
ahol 0 a vonalszerű fényforrás teljes fényárama. Szakaszosan szerelt vonal
szerű fényforrás esetében Meskov szerint a megvilágítás akkor tekinthető
egyenletesnek, ill. a szakaszos elrendezésű vonalszerű fényforrás akkor tekint
1Philips* Technische Rundschau. 1939. 193. old.

396 VILÁGÍTÁS
hető folytonosnak, ha
l+ Á
^ 0 ,7 ,
h
ahol l a fényforrás hossza; A a két fényforrás közötti távolság; h pedig a fel

függesztési magasság.
A Lambert-törvény szerint: valamely szórt fényt sugárzó felületelem
fénysűrűsége arányos annak a szögnek a koszinuszával, amelyet a felület
normálisa és a sugárzási irány bezár. Szórt fényt sugárzó felületre, valamint
vonalszerű fényforrásra vonatkozó Lambert-törvényt mutat a 290. ábra.
290. ábra. A Lambert-törvény: a) felületelemre, b) vonalszerű fényforrásra
Ha valamely Lambert-törvény szerint sugárzó elemi felületre merőleges

irányban a fényerősség I, akkor valamely P pont irányában sugárzó I P fény
erősség :
Ip — I cos a ,
ahol a az I és I p által bezárt szög. Ha I p vektort I körül mint tengely körül

da szöggel körülforgatjuk, akkor a fényáram
d 0 = 1 cos a 2 ti sin a da = 2 n i sin a da .
Ha ezt a kifejezést a = nj2 és a = 0 határok között integráljuk, megkapjuk

a sugárzó felületelem teljes fényáramát:
0 = n i.
Vonalszerű fényforrás fényerősségét olyan toroiddal lehet ábrázolni, amelyet

I átmérőjű, a fényforrás tengelye körül forgó kör ír le.
vT 7T
Így á 0 = 2 ti cos2 a da, mely k ife je z é st-----— és + -L- határok között
integrálva, megkapjuk az összes fényáramot:
0 = tz2
I .
ALAPFOGALMAK 397
A fény sűrűség vagy felületi világosság {L, B) a felület adott pontját

magába foglaló felületelem által adott irányban kisugárzott fényerősségnek
és e felületelem ez irányra merőleges vetületének hányadosa:
B =
cos d A x dcü!
Egysége a candela/négyzetméter (cd/m2). 1 cd/m2 = 1 nit (nt). Ennek tized-

része a stilb1 (sb) azaz cd/m2. Az irodalom
ban használatos egységek
' = 1 nit,
= 1 0 -4 stilb,
= n apostil b,
1 cd/m 2 = ti 10~4 lambert,
= -»■ 0 footlambert.
Ha valamely felületen a megvilágítás

E lux, és a g reflexió ismeretes, akkor a
fénysűrűség a felületen
B = Eq .
Pontszerű fényforrás esetén a fénysűrűség

és a fényáram között az összefüggés, mivel
I = <Z>/4ti és B — 4:1¡Tid2 ,
0
B ==
712 d2 ’
ahol, ha d m-ben adott, akkor B értékét

cd/m 2-ben azaz nit-ben kapjuk meg, ha d cm,
akkor B-re az eredmény cd/cm2, azaz stilb.
Az MSZ 1587 a káprázás elkerülése végett
a 291. ábrán feltüntetett fénysűrűséget en
gedi meg.
A munkahely-lámpa függőleges tenge 291. ábra. Megengedett fénysű-
lyén mérve, 75 180° között max. 2000 nit rűség különböző lámpatestek fe
lületén
legyen a felületi világosság. Általános vi
lágítás céljára szolgáló világítótesteknél
ugyanúgy mérve, 30... 90° között max. 3000 nit; szabadtéri világításra max.
20 000 nit, de csak 60 90° között. A felületi világosság különböző egységei
között az összefüggést a 263. táblázat tartalmazza. Összehasonlító tábláza
tot készíthetünk (264. táblázat) a fényáram és felület definíciójával, ha
feltételezzük, hogy a fényforrás Lamb ért-törvény szerint sugároz, függet
lenül attól, hogy önmaga világít vagy reflektál.
1 A görög stilbein ( = ragyogni) szóból.

398 VILÁGÍTÁS
263. táblázat A felületi világosság

Fénysűrűség átszámítása
mérésére az MSZ 1588 ad
tájékoztatást. Eszerint a
Nit Stilb Apostilb Lambert
fényforrás (lámpatest) elé
fekete mérőernyőt helye
Nit 1 0,0001 3,14 0,000314
Stilb 10 000 1 31 400 3,14 zünk, amelyen 2 cm2 te
Apostilb 0,318 0,000318 1 0,0001 rületű, kör alakú nyüás
Lambert 0,000314 0,318 10 000 1 van. A mérőeszköz fény-
elemét a kör alaki! nyílás
tól az átmérő tízszeresé
264. táblázat nek megfelelő távolságra
A fénysűrűség egységeinek származtatása helyezzük el. A B fénysű-
(reflexió 100%) rűség, a mért I fényerős
ség és a nyílás F felülete
Megvilágí (m2) között a következő
A fénysörűség Felület, Fényerősség, Fényáram, tási összefüggés van:
egysége cm* cd lm erősség,
lx
1 stilb 1 1 3,14 31 400

Tájékoztatásul meg
1 apostilb 1
1
1 1 jegyezzük, hogy a déli nap
3,14 fény sűrűsége kb. 1,5 • 108
1 nit, a szürke felhőké 1000
1 lambert 1 1 10 000
3,14 nit, az izzólámpáé 2 ... 15 •
• 106 nit, a fénycsöveké
3000 ... 7000 nit.
Példa. Világítsunk meg egy 0,2 x 0,2 m1, q = 70% reflexiójú felületet 5 m távolságról, 1000 cd
fényerővel. A megvilágítás beesési szöge legyen 45°.
A megvilágítás:
E = 1^ ° cos 45° = 40 • 0,7 = 28 Ix.
5*
A felületet érő fényáram:

0 = 0,2 •0,2 • 28 = 1,12 lm.
A felület 1,12 • 0,7 Im-t reflektál, tehát a fénysűrűség a vizsgált felületen:
B = - ^ - E = - ^ 2 8 = 6,2 nit,
n 3,14
apostilbben kifejezve 0,7 • 28 = 19,6 asb.

Példa. Egy 40 W -os fénycső hossza 1200 mm, összes fényárama Q> = 2700 lm. A fénycső fény
erőssége a világítótest közepén, merőlegesen a csőtengelyre:
I = ~ 0,1 • 2 700 cd = 270 cd.
A fajlagos fénykibocsátás:
0 2700 • 104
E = — = = 18 857 Ix;
F 3,14 • 3,8 • 120
fénysűrűség a cső közepén:

18 857
B = — 6000 nit.
3,14
ALAPFOGALMAK 399
Kontrasztérzékenységnek nevezzük a szemnek azt a tulajdonságát, hogy

kontraszt (fénysűrűség-ellentét) fennállása esetében a tárgyakat érzékeli.
Legyen pl. két egymás melletti felület fénysűrűsége B lt ill. B 2 (292. ábra),
akkor ha B 2 < B l9 a kontraszt
C= százalékos értéke G% = 100 .
Ha B 2 — B x — AB a leg &
nagyobb fénysűrűség, a-
mely mellett B 1még m eg
különböztethető, akkor a
293. ábra. összefüggés a fénysűrűség-különbség

és az adaptációs fénysűrűség között
kontrasztérzékenység B fénysűrűség esetén:

Ba B
B t - B z ~~ AB ’
A fénysűrűség-különbség (AB) érzékelése és az adaptációs fénysűrűség
között, tehát azon fénysűrűség között, amelyre a szem be van állítva, össze
függés van, mely összefüggést a 293. ábrán látható, König és Brodhuhn által
felvett görbe ábrázolja. Ez mutatja, hogy a fénysűrűség-különbség érzéke
lése kb. 200 .20 000 asb között állandó.1 A kontraszt néhány értéke:
fekete tus fehér p a p ír o n ................... 1:18
fekete nyomás újságpapíron............ 1:10
2. 8z. ceruzaírás rajzpapíron ............. 1:3
3. 8z. ceruzafrás rajzpapíron ........... 1 :2
gépírás fehér papíron ......................... 1:8
gépírás átütéssel .................................. 1:2
Az előzők százalékos kontrasztja eszerint:

ÍO _ 1
fekete tus fehér papíron: C = — —----- 100 = 94,4% ,
1o
3 _ i
2. sz. ceruzaírás rajzpapíron: C — — - ---- 100 — 66,6% .
O
1 A W eber—Fechner-törvény szerint bizonyos határok között a AB érzékelhető fénysűrűség-
különbség és B, tehát a látómező által érzékelt fénysűrűség között a viszony állandó, azaz B/AB =
= konst.
400 VILÁGÍTÁS
Az árnyékosság a helyes világítás lényeges tényezője. Árnyékmentes

világítást nem tudunk előállítani, de ez nem is kívánatos. Legyen pl. vala
mely helyen a megvilágítás erőssége E, árnyékot vető tárgy elhelyezésével
E$. Az árnyékosság tehát ezen a helyen
/U = TJEvpjj7 - —
% j
- JJjl
—
plv<j 100 .
XV
265. táblázat Ü g y e ln i ke ll arra, hogy a z

árn yéko sság százalékosan
Összefüggés a látási teljesítmény és a megeilágítás (Íz) kőzet. kifejezve sohase h a la d ja
m eg a ö ü % -o t, de ne le-
Részlet Látási c kontraszt gyen kevesebb mint 20 % .
nagysága teljesítmény,
ívpercben V 0 ,1 0 ,2 0,4 j Példa. Legyen valamely
tárgynál az 1, 2 és 3 fényforrások
1 ' 0,98 9900 6300 3800 által szolgáltatott megvilágítás
0,95 — 7500 4300 2050 -Ex = 100 lx, E 2 = 50 lx és
0,90 5400 2900 1200 = 10 lx. Ha az 1 fényforrást
0,80 3100 1500 30 Q kikapcsoljuk, akkor az árnyé
kosság
1 c E - ( E t + E t)
1,5' 0,98 9900 6600 3900 « 0 0 fc -
0,95 8100 4500 2400
0,90 5700 3300 1500
0,80 3300 1650 610 *2? - --^60 70 - 0,56. (56%).
H a a 2 fényforrást kapcsoljuk
0,98 5800 3600 1600 ^ ki, akkor
0,95 4100 2250 780
3' 0,90 2500 1300 320 34 „ E - { E l + Ez)
0,80 1300 5050 130 12 E
160—(100 + 10)
0,98 2900 1600 480 57 “ 160
0,95 1700 700 170
6 ' 0,90 880 260 59 ll]l = 0,31.
0,80 420 120 26 2 Í6
H a a 3 fényforrást kapcsoljuk
ki, aKKor
0 E - {B x + Jff.) 160 - (100 + 50) _ n A„

53= — É -----------= -------------- 1 6 0 ---------- = ° ’° 6-
Weston megfigyelte, hogy látással megoldandó feladatok, a gyorsaság és a pontosság, amit látási
tebesítményvek nevezett, mérhető mennyiség, és annak legnagyobb értéke a legkedvezőbb feltételek
mellett 100% . A látási teljesítmény (p), valamint a munka legkisebb részlete (d), a kontraszt (C)
és a megvilágítás erőssége között összefüggés van, amelyet a 265. táblázat mutat. A táblázat 90% -os
háttérreflexióra vonatkozik; ha a háttér reflexiója kisebb, a megvilágítás erősségét a reflexiók
arányában növelni kell.
2. F É N Y F O R R Á S O K
A ) Izzólámpák
Az izzólámpák hőmérsékleti sugárzók. Légritka vagy gáztöltésű üveg*
burában van elhelyezve a legtöbbnyire wolfrámból készült izzószál, amely
nek izzási hőmérséklete 2100 ... 2500 C°. Az izzószál által kibocsátott sugár
zásnak csak mintegy 4... 8 % -a esik a látható sugárzás tartományába, a többi
vezetés vagy sugárzás által kibocsátott hő.
FÉNYFORRÁSOK 401
Az izzólámpák gaz 266. táblázat

daságosságát általában Az izzólámpák élettartamának csökkenése változó üzemi feszültség
az ún. fény hasznosítással következtében
lm /W jellemezzük. Az
izzólámpák jellegzetes Rendszeres üzemi Azonos értékű állandó Az izzólámpa élet
adatait az üzemi feszült feszültségingadozás, üzemi túlfeszültség, tartamának csökke
0/ nése,
ség függvényében a 294. /o %
%
ábra mutatja. Ha az üze
mi feszültség állandóan 0 0 0
változik (feszültséginga -f 2,5 0,4 5,2
dozás), akkor az izzólám + 2,0 1,5 19
+ 10,0 5,0 50
pa élettartama a 266.
táblázat szerint csökken.
Az izzólámpák háló
zatra való kapcsolására használatos E 14, E 27 és E 40 jelű erősáramú
fejekre (Edison-fejekre) az MSZ 457 szabvány tartalmaz előírásokat (267.
táblázat). A fejeket a 295. ábra mutatja a nálunk rikán használt bajonet-
(Swan) fejjel együtt. Hazánkban a 267. táblázatban feltüntetett izzólámpafej-
típusokat szabványosították. A hazai gyártmányú izzólámpák adatait a
268 — 279. táblázatokban soroljuk fel.
Ahol az izzólámpa rázódásnak van kitéve, ajánlatos ún. reziszta lámpákat
használni. Ezek 25, 40 és 60 W teljesítményre készülnek.
Izzólámpák gazdaságosságára
meg kell említeni a következőket:
a 294. ábrából leolvasható adatok ©...© ©
alapján az első pillanatra úgy lát
szik, hogy az izzólámpákat gazdasá
gos a névlegesnél kisebb feszültsé
gen üzemben tartani. Figyelembe
kell azonban venni, hogy tulajdon
képpen a kisugárzott fénymennyi
séget fizetjük meg, tehát legelőnyö
sebb a névleges feszültség.
Prlda. K apcsoljurk egy 220 V, 100 W -os
izzólámpát, amelynek fényteljesítménye
1325 lm, 220 V-os hálózatra. Az áramdíj legyen
2 ,— Ft/kW h. 1000 h égéstartam alatt — az
izzólámpa beszerzési költségeinek figyelembe
vétele nélkül — 1000 lmh költsége: 1000 h
ä 100 W , egyenlő 100 kWh. Ennek költsége
200,— Ft, tehát 1000 lm h költsége 200:
:1325 = 0,15 Ft. H a 240 V feszültségre való
izzólámpát használunk, akkor az izzólámpa
teljesítményfelvétele 1 3 % -kai, a fényteljesít
mény azonban 3 0 % -kai csökken, a lámpa
élettartama kb. 3000 h lesz. Ez idő alatt a
fogyasztás 87 • 3000 = 261 kWh, amelynek
költsége 522,— Ft, fényteljesítményben
1325 • 0,7 • 3000 = 2 782 500 lmh-át kapunk,
a költség tehát 1000 lmh-ra 522: 27 825 =
0,18 Ft, azaz 2 0 % -kai több, mint a névleges
feszültségnek megfelelő izzólámpa esetében.
Az izzólámpák fejlesztésével 294. ábra. Izzólámpák jellemző adatainak változása

kapcsolatos kutatások eredménye - a feszültség függvényében
26 Csordás -Erősáramú
402 VILÁGÍTÁS
B 22/22 8 22x26/25,5
E 27/25 6 27/30 6 40
295. áöra. Izzólámpafejek főméretei
267. táMíka*
Izzólám pafejek osztályozása
Névleges Névleges Igénybevétel,

A fej jele feszültség, áramerősség, W
V A
E 14^ 250 2 40
E 27/ kapcsolóval 250 2 100
E 27\ kapcsoló 250 4 200

E 40/ nélkül 250, 500, 750 15 3000
FÉNYFORRÁSOK 403
268 . táblázat
Izzólámpák általános világításra
Feszültség, Teljesít Méretek, mm Fényáram, lm

Kivitel V mény, Fej
W 0 hossz 110 V 220 V
Vákuumos 100.. .130 5 36

kivitel 100.. . 240 10 85 70
E 27/27 60 101
I 100.. .260 15 145 130
100... 260 25 260 240
100... 250 40 510 440

60 60 105 850 750
75 1100 975
E 27/27
100 65 115 1 600 1 425
100.. .165 148 2 340 2100
150 í
170.. .250
E 27/30 80 165
100.. .165 3 250 2 950
200
170.. .250
Gáztöltésű 100... 260 300* 110 240 5100 4 850

kivitel
500** 130 275 9 300 7 850
E 40/45
110.. .130
220.. .240 750 150 309 14 900 13 500
100... 260 1000 21 000 19 000
110.. .130
1500 170 344 32 000 30 300
220.. .240 E 40/65x47
100... 260 2000 200 389 42 000 40 000
110.. .130 3000 E 40/110x65 240 400 61 000 59 000

100.. .230
*90x188 mm méretben és
**110 x240 mm méretben is
ként jódtöltésű lámpák gyártása is m egindult. A z izzószálakról elpárolgó w o l

fram 600 C °-nál n a g y ob b hőm érsékleten a jód a to m o k k a l w o lfra m -jod id ot k é
pez. A w olfra m -jod id gáz az izzószál közelében a n a g y o b b hőm érsékleten szét-
bom lik, és a w olfram m olekulák részben visszajutnak az izzószálra. E z a folya-
26 *
404 VILÁGÍTÁS
269. táblázat
Izzólámpák belül festett fehér színű burával
(extra lámpák)
Feszültség, Teljesítmény, Méretek, mm

V W Fej
0 hossz
40
100... 250 60 E 27/27 60 105
75
100 65 115
100...165 150 148

E 27/30
200 165
80 1
170... 250 150 148

200 165
100... 250 300 110 240

E 40/45
500 130 275
270. táblázat
Napfénylámpák

V W Fej
0 hossz
40
60 E 27/27 60 105
100... 260 75
100 70 118
100...165
200 E 27/35x30 80 167
170... 250 j
!
mat csökkenti az izzószál párolgási sebességét, és ezzel növekedik az izzószál

élettartama, ill. azonos élettartamú izzószál nagyobb hőmérsékleten izzít
ható. A leírt folyamathoz azonban mintegy 600 C° szükséges, amely hőmér
sékletet csak kis átmérőjű kvarcburával lehet biztosítani. A körfolyamat
kialakításához az is szükséges, hogy a lámpa tengelye a vízszintes iránytól
4°-nál nagyobb szöggel ne térjen el.
FÉNYFORRÁSOK 405
271. táblázat
Krypton-Iámpák
Feszültség, Teljesítmény, Méretek, mm Fényáram, lm

Kivitel V W Fej
0 hossz 110 V 220 V
Általános világításra 1 0 0 ... 160 15 145 —
25 44 85 295 250
40 E 27/27 545 475
60 50 91 920 800
75 1175 1040
100 55 99 1700 1500
Superbalámpa 25 44 85
(opalizált) j
110... 250 60 E 27/27 50 91 — —
1
1
75 !
j
i
100 55 99
Díszvilágítási lámpa 100... 165 15 40 72

(gömb)*
25 E 14/26x17
45 77
100... 250 40
60 E 14/30x26 i
50 81 !
!
Díszvilágítási lámpa 100...165 15

(gyertya)*
25 E 14/26x17 30 98 — -
100... 250 40 35 105
♦Világos, belül festett fehér, ill. opalizált kivitelben.
Hazánkban 1000 és 10 000 W -os jódlámpák készülnek. Mindkét típus

égési élettartama 2000 h. Az 1000 W -os lámpa fajlagos fónyárama 20.. 25
lm/W , méretei: 10 mm 0 és 195,5 mm hossz. A 10 000 W-os lámpa fajlagos
fényárama 23. .24 lm/W, csőmérete: 25 mm 0 és 800 mm hossz. Előnye,
hogy velük kisebb és jobb hatásfokú lámpatestek képezhetők ki.
Alkalmazási területük főleg fényárvilágítás, nagy szerelőcsarnokok,
repülőterek, sportpályák, rakodók, stb. világítása.
406 VILÁGÍTÁS
272. táblázat
Kisfeszültségű lámpák
(42 V-ig törpefeszültségre)
Feszültség, Teljesít- Méretek, mm

V mény, W Fej
0 hossz
24, 30, 32,

36, 42, 48 15
24, 26, 30, 25
32, 36, 40, 40 E 27/27 60 105
42, 50, 65 60
75
100 65 115
24, 42, 36,

42, 65 150 148
E 27/30
24, 36, 42, 65 200 165
24, 42, 65 300 110 240

E 40/45
24, 65 500 130 275
273. táblázat
Argon-lámpák*

V W Fej Alak
0 hossz
25
45 77 gömb
40
100... 250 E 13/26x17
25
33 100 gyertya
40
♦Világos, belül homályos, ill. belül festett, fehér kivitelben.

FÉNYFORRÁSOK 407
274. táblázat
Reziszta-lámpák
Feszültség, Teljesít Méretek, mm

mény, Fej
Y
W 0 hossz
25 60 101
100... 260 40 E 27/27
60 65 112
275. táblázat
Tunggraflex pontfénylámpa
Feszültség, Teljesítmény, Kisugárzási Méretek, mm

Y W Fej Típus szög
0 hossz
60
110... 240 75 E 27 KSL 22° 95 131
100
SL
o
125 165
«O
©
150
276. táblázat
Tunggraflex szórtfénylámpa
Feszültség, Teljesítmény, Kisugárzási Méretek, mm

Fej Típus szög
Y W 0 hossz
60
75
110... 240 E 27 KBL 50° 95 131
100
150 BL 125 165

408 VILÁGÍTÁS
277. táblázat
Olvasólámpák

Fej
V W hossz
0
14 5 40 72
24, 36, 50, 60 10

E 14 (26x17) 45 75
24, 80, 90, 100, 260 15
Gyertyalámpák
100... 260 15 E 14 (26x17) 35 100
2 7 8 . táblázat
Jelző- és csőlámpák
Feszültség, Teljesítmény, Méret, mm

Típus Fej
V W hossz
0
1
* 110, 220 3 CP
100, 260 15 26 60
Jelzőlámpák
110, 220 3 CP i
i
f\
15
100... 260 I
25 28 72
1
E 14/26x17
25 25 85
vagy
B 15/25x17
Normálcsövek 100... 260 15 28 102
25
Varrógéplámpa 110... 250 25 25 85
15
Hordóvilágítási lámpák 100... 260
25 20 j 117
FÉNYFORRÁSOK 409
2 7 9 . táblázat
Akkumulátor lámpák
Feszültség, Teljesítmény, Méret, mm

Fej
V W 0 hossz
E 14/26x17 66
4 10 85
E 27/30 62
E 14/26x17 66
15
E 27/30 62
6 35
E 14/26x17 66
25
E 27/30 62
E 14/22 50
10 25
E 10/19x13 48
E 14/26x13 66
12 15
E 27/30 62
35
E 14/26x17 66
25
i E 27/30 62
i
B ) Gázkisüléses fényforrások
Ha a gázt vagy fémgőzt tartalmazó üvegedénybe anódot (pozitív)

és katódot (negatív) helyezünk el, és ezekre feszültséget kapcsolunk, akkor
a gázban levő szabad elektronok felgyorsulnak és áramlás közben a gáz-
atomokkal ütköznek. Az ütközés következtében a szabad elektronok vagy
leszakítanak az atom elektronburkából egy elektront, tehát a gázt ion ózzák,
vagy csak az atom elektronjainak egyikét külsőbb energiapályára taszítják,
miközben energiájuk egy részét átadják. Az ionozás fokozódásával a gáz mind
inkább vezetővé válik, és ennek következtében az elektronáramlás lavina
szerűen növekednék, ha nem használnánk „előtétet” . Az ionozás egymagá
ban még nem kelt fényt, azonban a külső pályára taszított elektronok —
eredeti pályájukra visszatérve — a felvett energiát részben látható sugárzás
alakjában kisugározzák. Az a körülmény, hogy az elektronok az ütközés
következtében milyen energiaszintet érnek el, tehát az eredeti pályára való
visszatéréskor mennyi energiát adnak le sugárzás alakjában, határozza meg
a látható sugárzás színét. Mivel az ütközéstől függően az elektronok külön
410 VILÁGÍTÁS
böző energiaszinteket érnek el, a gázkisülés által gerjesztett fény spektruma

vonalas.
Említettük, hogy megfelelő berendezés (előtét) nélkül az ionozás és
ezzel az áramerősség lavinaszerűen fokozódnék. A gázkisüléses lámpáknak
ui. negatív ellenállás-karakterisztikájuk van (296. ábra), vagyis az áram
erősség növekedésével a feszültség csökken, ellentétben az ohmos ellenállások
pozitív karakterisztikájával, ahol a feszültség az áramerősséggel növekszik.
Ahhoz, hogy az áramerősséget stabilizáljuk, a gázkisüléses lámpával pozitív
jelleggörbéjét ellenállást kell sorbakapcsolni. Ennek a legáltalánosabban
használt módjait a 297. ábra mutatja. A 297a ábra
a lámpával sorbakapcsolt fojtótekercset, a 2976 ábra o
a szórótranszformátort, a 297c ábra pedig az ohmos
ellenállásként sorbakapcsolt izzólámpát ábrázolja. űj
3 =
Induktív jellegű előtétek a fázistényezőt ront Fojtótekercs
ják, ezért használatuk esetén kompenzáló konden O—L _yrV Y V Y V - V
zátorokat kell alkalmazni.
O
b)
3=-
Szóró - t r a n s z fo r m á t o r
- r r r ~
— o —
C)
-o
Ohmos ellenállás
F e s z ü lts é g , V
296. ábra. Negatív (a) és pozitív 297. ábra. Gázkisüléses lám

(öi-. &s) ellenállás-jelleggörbék pák kapcsolása
A gázkisüléses lámpák fényerőssége a hálózati periódus kétszeresével

változik, mert a feszültséggörbe nullaponton való átmenetén kialszanak.
A kérdést részletesebben a fénycsövekkel kapcsolatban vizsgáljuk meg.
A gyakorlatban használatos gázkisüléses lámpák a következők:
Nátriumgőz-lámpa (298. ábra). U-alakú cső, melynek mindkét végébe
elektróda van beépítve. A csőben kis mennyiségű nátriumfém van, továbbá
argon- és neongázokból álló keverék, amelynek a rendeltetése, hogy a kisülést
megindítsa és fenntartsa mindaddig, amíg a nátriumfém elpárolog. A nát
riumgőz-lámpa begy újtási ideje 5. 15 min. H ogy a lámpa hőmérsékletét
a kívánt szinten tartsuk, az egész lámpát üveg vákuumedénybe helyezzük.
A nátriumlámpát vízszintes vagy közel vízszintes helyzetben kell használni.
Mivel a lámpa gyújtási feszültsége nagyobb, m inta szokásos 220 vagy 110 V
hálózati feszültség, ezért mint előtétet, szórótranszformátort kell alkal
mazni. A nátriumlámpa monokromatikus sugárzó, ami annyit jelent, hogy
a kibocsátott látható sugarak 9 0 % -a 5890 ... 5896 Á hullámhosszúságúak
(sárga). A szemnek ezen a hullámhosszúságon van a legnagyobb érzékeny
sége: 96% . A fény hasznosítás igen jó, 40...75 1m/W, a lámpa fénysűrűsége
8 ... 10 sb. Igen előnyös ott, ahol nagy élesség és kontrasztérzékenység szűk-
FÉNYFORRÁSOK 411
séges, továbbá útvonalak és rakodók megvilágítására. Nem használható

ott, ahol színérzékelés szükséges.
Higanygőz-lámpák. Nagynyomású, gázkisüléses lámpák, a kisülés kvarc
ból készült kisülőcsőben megy végbe (299. ábra). A kisülőcsőben levő higany
a bekapcsolás után mintegy 3 min alatt elpárolog, és a higanygőz nyomása
több atmoszférára emelkedik. Az ál
landó üzem viszonyok biztosítása cél
jából a kisülőcső üvegburába van b e 2 9 8 . á bra . N á t r iu m g ő z -lá m p a
helyezve. A lámpa látható fénye sár
gászöld. A higanygőz-kisülés jellegze
tes vonalain kívül a folytonos spek r\
trum csak kis intenzitású, ezért a lám n¡>
pa a színeket erősen torzítja. A 400 W-
os higanygőz-lámpa tájékoztató
energiamérlege a következő:
látható sugárzás ............................. 16%
i b o l y á n t ú l i s u g á r z á s ............................... 23%
in fr a v ö r ö s s u g á r z á s ................................. 9%
k o n d u k c ió s v e s z t e s é g .......................... 38%
e le k t r ó d v e s z t e s é g .................................. 14%
A hatásfok, de főleg a színvissza

adás javítása céljából a külső burát
belülről vörösen sugárzó fényporral
vonják be, ezek az ún. szin k orrig á it
lá m p á k . A lámpák fénysűrűsége nagy,
amelyet homályosított burával csak
mintegy 40 sb-re lehet csökkenteni. A
higanygőz-lámpák alkalmazási terü
lete főleg útvilágítás és színkorrigált
kivitelben magas üzemi csarnokok
általános világítása. o
Készülnek kevertfényű lámpák
oly módon, hogy a kvarc csövet magá
o
ban a burában izzószál veszi körül. TT 2 9 9 . á bra . H i g a n y g ő z -l á m p a
Ezeknek a lámpáknak a fényhaszno
sítása 20 Im/W.
Fénysűrűségük 2500 nit, élettartamuk mintegy 2000 h. Előnye, hogy
a stabilizálást az izzószál végzi, így nincs szükség előtétre. Bekapcsoláskor
az izzószál mindjárt világít, a higanygőz pedig mintegy 2 min múlva.
A hazai gyártmányú higanygőz-lámpák adatait a 280. táblázat tünteti
fel. A Hg-jelűek normál, a HgL-jelűek pedig színkorrigált kivitelűek. A lám
pák kapcsolását és üzemi jelleggörbéjét a 300. ábra tünteti fel.
Xenonlámpák. Xenongázban végbemenő nagy áramerősségű kisülés
színe és spektrális eloszlása jól megközelíti a természetes világítást, tehát
színvisszaadása jó. Színhőmérséklete mintegy 5600 K °. Két típus fejlődött
ki: a rövid ívű, nagy fénysűrűségű és a hosszú ívű, kisebb fenysűrűségű
típus. Fényhasznosítása 25.. 35 lm/W . Gyújtásához 20... 100 kV-os lökés
szükséges, ezért gyújtóberendezése bonyolult.
Hazai viszonylatban a 150, 450, 900 és 1600 W -os típusokat irányozták
elő a gyártásra (301. ábra). E típusok adatait a 281. táblázat tartalmazza.
280 . tábláza
Tungsram Hg és HgL higanygőz-lámpák adatai
Í7Ü = 220 V - 10 %
H g 80 H g 125 H g 250 Hg 400

A d a tok H g L 80 H g L 125 H g L 250 H g L 400 H g L 1000
összh o ssz, m m 155 175 225 295 370

B a llon á tm érő, m m 70 75 90 120 165
F ej B 27 E 27 E 40 E 40 40
B úra lá g y ü v eg kem ényüveg kem én yü veg kem ényüveg k em én y ü veg
T eljesítm én y felv étel elő té t n é lk ü l,
W 80 125 250 400 1000
T eljesítm én y felv étel elő té tte l, W 89 135 265 420 1050
Ü zem i áram, A 0,8 1,15 2,0 3,2 8,2
K e z d e ti áram , A 1,25 1,75 3,2 5,5 12
F é n y á ra m 100 h u tá n 2800 4800 1 1 000 19 000 50 000
F én y hasznosítás e lő té tte l, l m /W 32 35 41 45 48
K ö z e p e s életta rta m * 5000 5000 6000 6000 4000
T elje s ítm é n y té n y e ző , co s cp 0,5 0,55 0,6 0,6 0,6
K om p en zá ciós k on d e n z á to r, juF 6,3 10 20 25 0,9265
F o jt ó m éretei:
hosszú ság x szélesség x m a g a s
sá g, m m 120x85x70 120x85x90 160x100x100 160x100x130 130x90x240
F o jt ó sú lya , k p 1,6 2,1 4,0 6,1 9
A z égési h e ly z e t tetszés szerinti.
* A z életta rta m leg a lá b b 5 h -s ü zem i periódusra v on a tk o zik .

FÉNYFORRÁSOK 413
281. táblázat
Xenon-lámpák adatai
T íp u s
A da tok
X H P 150 X H P 450 X H P 900 X H P 1600
T eljesítm én y felv étel, W 150 450 900 1600

F én y á ra m , lm 3200 11 500 30 500 56 000
F énysű rü ség, cd /cm * 25 500 38 000 43 000
G y ú jtófeszü ltség , k V 20 30 33 40
M ax. eltérés a fü g g őleg estől ±15° ±30° ±30° ±30°
M éretek :* L u m m 150 260 325 370
mm 125 210 275 320
a, m m 58 97 125 145
d, m m 20 29 40 52
É letta rta m , h 800 1 500 1 500 1 500
* L . a 301. á b r á t!
b)
300. á b ra H a z a i g y á r t m á n y ú h ig a n y g ő z -lá m p a s z e r k e z e ti e lv e és
je lle g g ö r b é i: H g h ig a n y g ő z c s ő ; R g y ú jt ó e lle n á llá s ; F f o j t ó t e k e r c s ; C
f á z i s ja v ít ó k o n d e n z á t o r
3 0 1 . á b ra . X e n o n -lá m p a
C) Fénycsövek
A gyakorlatban legelterjedtebb gázkisüléses lámpatípus a kisfeszült
ségű fénycső (fluoreszcensz lámpák, F-csövek, fluoreszkáló fénycsövek).
A nemzetközi meghatározás szerint1 a fluoreszkáló fénycső kisnyomású
higanygőz-lámpa, amely a fényt főleg a cső belső felületét burkoló fluoresz
káló anyag által kelti. A fénycsőben kisnyomású nemesgáz és kis mennyiségű
higany van. Kisnyomáson a higanygőz nagy mennyiségű ibolyántúli (2537 A)
1IEC Technical Committee N° 34.

414 VILÁGÍTÁS
nem látható sugarat bocsát ki, amelyet a cső belső felületére kent fluo
reszkáló anyag látható sugárzássá alakít át.
A 40 W -os hidegfehér fénycső energiamérlegét a 302. ábra tünteti fel.
A csőben levő fluoreszkáló anyagtól a következő tulajdonságokat
követelik meg:
1. az ibolyántúli sugarakat el kell nyelnie;
2. a látható sugárzást nem szabad elnyelnie;
3. az ibolyántúli sugarakat a lehető legnagyobb mértékben át kell alakítania látható sugárzássá;
4. az anyagnak némi utánvilágító tulajdonsága legyen;
5. a higanygőz-kisülés iránt érzéketlennek kell lennie.
302. ábra. 40 W -os hidegfehér fénycső energiamérlege
Fluoreszkáló anyagként főleg a következőket használják; mangánnal

aktivált cink-szilikát, magnézium-wolframát, kadmium-borát és halogén-
foszfátok.
A fénycső által kisugárzott fény színe a fluoreszkáló anyagtól függ.
A fénycsöveknek izzó katódjaik vannak, amelyeket az elektronemisszió
megkönnyítése céljából oxidréteggel vonnak be. Az oxidréteg az üzemben
lassan elhasználódik, és így a fénycső élettartamát elsősorban az izzókatód
határozza meg.
Mint az előzőkből láttuk, a fénycsövek üzembe helyezéséhez gyújtók,
előtétek szükségesek. A gyújtási módok a 303. ábra szerint a következő
négy csoportra oszthatók: kézigyújtás (303a ábra); parázsfénylámpa iker-
fém elektródával (3036 ábra); izzószálas gyújtó (303c ábra); mágneses
gyújtó (303d ábre).
FÉNYFORRÁSOK 415
Ha a kézi kapcsolóval (K K ) az áramkört zárjuk, az elektródok izzani

kezdenek. Kikapcsoláskor a fojtótekercs kapcsain feszültségemelkedés jön
létre, és ez a feszültséglökés elegendő a fénycső meggyújtásához.
A parázsjénylámpa (P ) görbe elektródája ikerfémből készül. Bekap
csoláskor az ikerfém elektróda felmelegszik, és a két elektróda érintkezik.
Ennek következtében az
elektródák felületén a kisülés
megszűnik, az ikerfém lehűl,
és a két elektróda szétválik.
0
Ezután az áramkör a fény-
csövön át záródik, és mivel
a gyújtó úgy van szerkesztve,
hogy a fénycső üzemi feszült G E É P
ségén, azaz a fénycső üzembe b)
helyezése után nem indul meg °)
a kisülés, az ikerfém nem
melegszik. Hazai viszonylat
ban ez a rendszer terjedt el
leginkább.
Izzószálas gyújtáskor a 1 5
gyújtó elektródái összeérnek,
bekapcsoláskor a G fűtő-
ellenállás az ikerfém elektró i~ r
dát felmelegíti, mire az elek C) d)
tródák szétválnak és mind
303. ábra. Fénycsövek gyújtási módjai
addig úgy maradnak, míg a
fénycső be van kapcsolva.
Hasonló elven alapszik a mágneses gyújtás is, azonban az érintkezőket
egy áramra vagy feszültségre működő relé (R) nyitja, és tartja nyitva mind-
addig míg a fénycsövet kikapcsoljuk.
Az ismertetett kapcsolási m ódok szerint
néhány másodpercig tart, amíg kapcsolás
után a fénycső felgyullad. Ez elkerülhető az
ún. Steinmetz-karcsolásokkal (304. ábra). A
gyújtás nagyobb feszültséggel megy végbe,
azonban ez csak különleges elektródákkal
ellátott fénycsövek esetében használható.
Legismertebb a rezonanciakapcsolás (304a
ábra). Az L x—C áramkör a hálózati frek
venciával rezonál, az így keletkező nagyobb
feszültség m eggyújtja a fénycsövet és az L2
fojtótekercs a kondenzátor kisülési áramát
korlátozza. Az Lu L 2 és C helyes megválasz
tásával a teljesítménytényező közel 1 lehet.
304. ábra. Steinmetz-kapcsolás Ha a fénycsőnek nincsenek különleges elek
tródái, akkor a Steinmetz-kapcsolásnak a
304ö ábrán látható változata valósítható meg.
Az L t fojtótekercs két ellentétesen gom bolyított tekercsből áll. Bekapcsoláskor a rezonanciafeszült
ség átmegy az elektródán és azt izzásba hozza. Meggyújtás előtt az L 2 két tekercsének indukciója
közömbösíti egymást, meggyújtás után azonban X 2 némi önindukciót mutat.
Nem szükséges külön gyújtószerkezet az Elenbaas- és Holmer-féle megoldáshoz. A csövön belül
félvezetőből készült segédelektróda van, amely a főelektródát annyira megközelíti, hogy gyújtási
feszültségen a kisülés a főelektróda és a segédelektróda között megindul. A stabilizátor a fénycsővel
sorbakapcsolt izzólámpa.
Mivel az induktív előtéttel ellátott fénycsövek fázistényezője rossz (kb.

0,55), ezeknél fázisjavító kondenzátorokat kell használni. Hazai viszony -
416 VILÁGÍTÁS
282. táblázat
Fénycsövekhez használt fázisjavító kondenzátorok, F
Hálózati A fénycső teljesítménye, W

feszültség,
V 15 20 30 40 65 85...100
110 2x3,6 2x3,6 3x3,6 2 x 4,2 + 2 x 3,6

220 3,6 3,6 1x3,6 1, 4,2 1 x 4 ,2 + 1x3,6 i 3 X 4,2+2 X 3,6
latban jelenleg 3,6 és 4,2 gF kapacitású kondenzátoraink vannak; a fény

csövenként szükséges kapacitásokat a 282. táblázat tünteti fel.
Fázistényező-javítást nemcsak fénycsövenként, hanem fénycsőcsoportonként is létesíthetünk.
Ebben az esetben a szükséges kondenzátorkapacitást a következőképpen számíthatjuk ki.
V alam ely áram körre 10 db 40 W -o s fénycső van k apcsolva. A feszültség 220 V , és a fázis
tén yezőt cos cp = 0,55-rŐl cos g> = 0,9-re akarjuk javítan i.
Az áramkör terhelése az előtétek figyelembevételével 490 W, a látszólagos teljesítmény te
hát 490/0,55 = 891 V A . Az ennek megfelelő m eddő teljesítmény pedig ]/8912— 4902 = 744 VAr.
Ha cos <p — 0,9-nél a látszólagos teljesítmény 490/0,9 = 544 V A , a m eddő teljesítmény pedig
f5 4 4 2— 4902 = 236 V A r, a szükséges k on d en zá torteljesítm én y teh át 744— 236 — 508 Y A r. A z
508 V A r-n a k m egfelelő k on den zátorkap acitás |xF-ban:
Q_• 102 508 • 10«

33,4 {xF.
2nfU2 2202 • 2 • 3.14 • 50
A fénycsövek fényhasznosítását (lm/W) a külföldi szabványok általában

100 h égési időtartam alapján határozzák meg. Az első 100 h-ban a fény
áram 10...17% -kal csökken. A fénycsövek különböző üzemi adatai a háló
zati feszültségtől is függnek. Az áramerősség (/), teljesítményigény (P),
fény tel jesítmmény (0 ) változá
sát a hálózati feszültség függvé
nyében a 305. ábra mutatja.
Előfordul, hogy a fénycsö
vek rádiózavarást okoznak, mert
a csőben keletkező nagyfrekven
ciás rezgéseket a hálózatra szu-
perponálják. Ez megszüntethető
a 306. ábrán látható ún. delta
szűrővel, amely a hálózat és az
előtétek között kapcsolandó be.
305. ábra. F én y csöv ek I, P és F értékeinek

változása a feszültség fü ggvén yében 306. ábra. D elta-szűrő
FÉNYFORRÁSOK 417
Az 50 periódusú váltakozóáram feszültsége másodpercenként százszor

nullára csökken, és ilyenkor az elektródák között fennálló ív kialszik. Bár
a feszültségmentes időpontban a fluoreszcensz anyag ’ ’utánvilágít” , ez azon
ban csak csökkenti, de nem szünteti meg a világításban előálló periódusos
hullámzást. Ezt a szem tehetetlensége miatt nem
veszi észre, de fárasztólag hat; mozgó, forgó tárgyak
esetében pedig a fény periódusos hullámzása ún.
stro b o s z k ó p o s hatást okoz: a mozgó, ill. forgó tár
gyat állónak látjuk, ill. a mozgás vagy forgás sebes
ségét nem a valóságnak megfelelően ítéljük meg.
Ennek a hatásnak elkerülése végett a fénycsöveket
célszerű három fázisra kapcsolni, mert ekkor a
fény periódusos hullámzása csökken a három fázis-
feszültség nullaponti átmenetének 120°-kal való
eltolása következtében. Ha nincs háromfázisú fe
szültségünk, akkor az ún. duókapcsolást (ikerkap
csolást) létesítünk (307. ábra). E kapcsolásban az
egyik cső elé kondenzátort kapcsolunk, és ezáltal a 307. ábra. Ikerkapcsolás: E
fázist és ennek következtében a fényáram maximu E x E 2 előtét; K kondenzátor;
Gy gyújtó
mát kb. 90°-kal eltoljuk. A fényáram periódusos
ingadozását százalékban fejezhetjük ki annak meg
adásával, hogy a legkisebb fényáram hány százaléka a legnagyobbnak. Ha
a fényáram pillanatnyi értéke ^ max, ill. 0 m¡n» akkor a villogási tényező:
y _ ^m ax ^min
100 % .
0 max + min
A villogási tényezőket a 283. táblázat tünteti fel.
A hazai gyártmányú fluoreszkáló fénycsövek katalógusadatait a 284.
táblázat tartalmazza. A gyújtó mérete 20 mm 0 X 38 mm. Az előtétek
mérete, ill. súlya a 285. táblázatban van feltüntetve. Kapcsolása a 308.
ábrán látható. Ä fluoreszkáló csövek és az előtétek helyes kapcsolását a 309.
ábrán láthatjuk.
Kapható hazai gyártmányú F-RS jelű ún. rapid-start fénycső is, amely
nek jellegzetessége, hogy 1,5 s-on belül gyújt. Megfelelő előtét alkalmazása
esetén külön gyújtóra nincs szükség. 20, 40 és 65 W -os teljesítménnyel készül.
Akkumulátorról üzemeltethető e g y en á r a m ú fé n y c s ő is készül. Az egyen
áramú üzem jellegzetessége a higanynak a katód felé vándorlása (katód-
forézis). Ennek következ
283. táblázat
tében az anód környezeté
ben a cső elsötétedik.
Fénycsövek villogási tényezője, % Regenerálás céljából a ne
gatív és pozitív pólusokat
időnként fel kell cserélni,
Két fénycső
Fénycsőfajta Egy fénycső ikerkapcsolásban vagy kb. 10 h hosszat
váltakozóárammal üze
meltetni.
240 V, 40 W izzólámpa 19 Az egyenáramú csö
Melegfehér fénycső 25 9
Nappali fényű fénycső 50 16
vek kapcsolását a 310.
Fehérfényű fénycső 33 12 ábra mutatja. K r a háló
zati kapcsoló, K 2 bime-

418 VILÁGÍTÁS
Hazai fénycsövek adatai 284. táblázat
Teljesítmény, W
Adatok
15 20 30 40 65 80
Hossz csapokkal max., mm 452 604 909 1214 1514 1514
Csőátmérő, mm 38 38 38 38 38 38
Fej medium Bi-pin
Üzemi feszültség, V 46 57 81 103 110 102

Üzemi áram, A 0,33 0,37 1 0,40 0,43 0,67 0,87
Előfűtési áram, A 0,55 0,55 0,62 0,65 1,00 1,30
Kezdeti fényáram, lm
E29 800 1070 1900 2750 4370 5090
F3 780 1050 1860 2700 4290 5000
F33 780 1050 1860 2700 4290 5000
P6 730 980 1530 2500 3980 4630
F7 640 860 1520 2200 3500 4070
Fénysűrűség (F3), nit 4600 4600 5700 5800 7300 8600
Teljesítményfelvétel előtéttel, W 20,5 27 38 49 76 92
Színhőmérséklet és a gyár által javasolt megvilágítási erősségek:

F29 melegfehér 2900 K° 100...200 lx
PB természetesfehér 3600 K° 200 lx
P33 fehér 4500 K ° 300 lx
P6 hidegfehér 5500 K° 300 lx
F7 nappali fény 6500 K° 800 lx
táll-kapcsoló és R lf R2 ellenállások egy előtétlámpába vannak beépítve,

amely adott esetben mágneses relével is helyettesíthető. Az egyenáramú
fénycsövek adatait a 286. táblázat tartalmazza.
Külföldön nagy teret hódítanak az ún. de Luxe fénycsövek. Ezeknek
a fénycsöveknek belül kettős bevonatuk van, közülük az egyik magnézium-
arzenát fénypor, ami részben elnyeli a rövid hullámhosszúságú kéket és
ibolyát, viszont fokozza a vörös sugárzás mennyiségét. Ennek az eredménye
kettős: csökkenti a villogást és javítja a színvisszaadást. Fény hasznosítása
mintegy 20...30% -kal kisebb, mint a normál fénycsőé, ennek dacára a jó
színvisszaadás miatt nagymértékben elterjed.
308. ábra. Hazai előtétek kapcsolása

FÉNYFORRÁSOK 419
309. ábra. F-csövek kapcsolása

Fénycső
2 5
I FF Fojtótekercs =r ow v
o 220 V
Fázisjavító
kondenzátor
V
fénycső
2 5
■ O r
Gyújtó
~ T r -------^ L ¿MOV
Piros úzorátronszformátit Feber ___ ^ n??fív
Fázisjavító
b) kondenzátor
Fénycső
o 110 V
Piros FF Sióiét \Fehér
------------- L----------------------------- J---------------- e .-± — 7-0220 V
Fázisjavító
kondenzátor
c)
27*
420 VILÁGÍTÁS
285. táblázat
Hazai előtétek adatai
Legnagyobb méretek, mm
Csőteljesít
Feszültség, mény, Borítás Súly,
Típus anyaga széles magas
V W kp hossz ség ság
8 F E -1 -0 220 40 1,4
8 F E -2 -0 110 40 1,4
8 FB — 3—0 220 30 1,4
8 F E -4 -0 110 30 1,4
8 F E -5 -0 220 20 1,3
8 FE—6—0 110 20 fém 1,3 220 60,5 35,3
8 FE—7—0 220 15 1,1
8 FE—8—0 110 15 1,2
8 F E -1 -0 220 40 1,4
8 FE —3—0 220 30 1,3
8 FE —6—0 110 20 1,3
8 FE—8 —0 110 15 1,2
7 F E -1 -0 220 40 1,1
7 f e —2 - 0 220 30 1,1
7 FE—3—0 110 20 1,1 125 67 55
7 F E -4 -0 110 15 1,1
műanyag
9 F E -5 -0 220 65 2,4 215 67 55
9 FE —6—0 220 85 2,6
4 F E -1 -0 220 40 0,95
4 F E -2 -0 220 30 0,95 i
4 FE—3—0 110 20 0,95 i 125 64 48
4 F E -4 -0 110 15 0,95
nyitott
5 F E -5 -0 220 65 szerelés 2,1
5 FE —6—0 220 85 2,1 215 64 48
286. táblázat
Egyenáramú fénycsövek adatai
Teljesítmény, W
Adatok
15 20
85 .125
©
00
o
Hálózati feszültségt irtomány, V

CO
Névleges hálózati feszültség, V 72 110

Égési feszültség, V 43 56
Üzemi áram, A 0,34 0,34
Teljesítményigény előtéttel, W 24 37
Méretek*:
hossz csapokkal, mm 452 604
átmérő, mm 38 38
♦Fej: medium bi-pin

FÉNYFORRÁSOK 421
Külföldön, a nálunk gyártott normál fénycsöveken kívül gyártanak ref

lektorbevonatú, U-alakú és kör alakú csöveket. A ,,slimline” , kis átmérőjű,
előfutés nélküli hosszú csövek Amerikában terjedtek el. Számos kísérlet
történt a fajlagos teljesítmény emelésére. Ilyen pl. a Rower Groove-megoldás,
amely szerint a csövet szakaszonként leszűkítik.
A fénycsövek leggyakrabban előforduló hibái a következők:
1. A fénycső nem gyújt, ennek oka lehet:
elektródahiba,
repedt cső, a cső levegőt kapott;
a cső kiégett;
a gyújtó ikerfém érintkezője eltörött, a gyújtó érintkezése rossz,
a gyújtó burája repedt, a gyújtó élettartama lejárt;
hibás érintkezés (vezetékszakadás, érintkezési hiba).
2. A cső gyújt, de az állandó világítási folyamat nem jön létre, ennek
oka lehet:
a cső kiégett vagy hibás;
az előtét hibás bekötése;
kondenzátorhiba;
a gyújtó ikerfém érintkezője beragadt;
a hálózati feszültség vagy a hőmérséklet túl kicsi (e hibák legtöbb -
nyire a cső élettartamának a végét jelentik):
3. Üzemi hibák:
elektróda kiégése,
a lámpa pislog, ill. nem adja le a fény teljesítményt,
előtétmelegedés, búgás, csőfeketedés, villanások, átütött a konden
zátor.
D ) Neoncsövek
A hideg elektróddal készült fénycsöveket neoncsöveknek1 nevezik.
Ezeknek a begyújtásához és üzemben tartásához nagyobb feszültség szük
séges, mint az izzók8tódos fénycsövekhez. A feszültség függ a cső hosszú
ságától, ill. a sorbakapcsolt csövek összhosszúságától. Ha l a cső hosszúsága
m-ben, n pedig a sorbakapcsolt csövek száma, akkor az alkalmazandó
transzformátor üresjárási feszültsége (tájékoztató adat):
U = 408Z + 300n .
Hazai viszonylatban a csövek a sokféle színárnyalat mellett hideg- és meleg-

fehér színben is készülnek. A csövek 20... 30 cm hosszúságtól 250... 280 cm
hosszúságig állíthatók elő. Fogyasztásuk 20... 22 W /m , fény teljesítmény ük
23...25 lm/W . A csőátmérő 20. .22 mm.
A neoncsövek üzeméhez használatos transzformátorok adatait a 287.
táblázat tartalmazza. Külföldön a leggyakoribb feszültségek: 3 és 6 kV.
A neoncsövek, különösen a színesfényűek, főleg reklám céljára hasz
nálatosak. A feliratokat, ill. különböző alakzatokat zárt formában állítják
1 A „n eon ” elnevezés hibás, csak a neongázzal töltött, piros színben világító csövekre helytálló.
Mivel kezdetben ilyen csöveket gyártottak, ezt az elnevezést általánosították az összes hidegelektródás
fénycsőre.
422 VILÁGÍTÁS
287. táblázat elő. Elvi kapcsolásukat a 311. ábra

Transzformátorok neon csövekhez tünteti fel. A hidegelektródás fény
csövek fázistényezője 0,5 . .0,6 között
Transzformátor összes van, tehát üzemükhöz fázisjavító kon
feszültség, csőhossz, Megjegyzés denzátorok szükségesek. Kapacitásu
V m kat ugyanúgy kell kiszámítani, mint
az izzókatódos csöveknél.1 A neon
1 x 3500 5 3 db-ból csövekhez használt egy erű gumiszige
1 x 3500 5,5 2 db-ból
2 x 2500 8 4 db-ból
telésű réz sodronyok 2 X 3000 V-ig
2 x 3000 10 4 db-ból 7 mm, ezenfelül 9 mm külső átmérő-
2x4000 12 6 db-ból jűek, amelyeket 13 mm 0 hajlékony
2 X 5000 16 8 db-ból
védőcsőbe helyeznek.
A reklámcélokra használt n eoncsövekből
természetesen bármilyen alakzatot előállíthatunk,
a leggyakrabban azonban betűk (feliratok) fordulnak elő, mégpedig a legkülönfélébb betűtípusokból
(antikva, fraktúr stb.). Közönséges blokkbetűk szélességi és magassági aránya 2:5-től 3:5-ig terjed.
Nem minden betű olvashatósága egyforma, ezért a külföldi neoncsőgyárak a következő számértékek
kel jellemzik az egyes betűk olvashatóságát:
A B C D E F G H I
1,30 0,85 1,07 1,03 1,00 1,04 0,92 0,92 1,41
J K L M N O P Q K
1,21 1,06 1,19 1,13 1,00 1,06 1,04 1,06 0,97
S T U V w X Y z
0,95 1,15 1,07 1,08 1,13 1,08 1,04 1,01
Fénycső
:íi n r
Elektróda-doboz
Fém védőcső
3...6kV
7 h
Transzformátor
Transzformátor- védődoboz
110...22QV
311. ábra. Neoncsövek elvi kapcsolása
Ezeknek az ún. olvashatósági tényezőknek figyelembevételével valamely neoncsőből készült fel

irat olvashatósági távolsága a következő gyakorlati képlettel határozható meg:
l = hkc,
1 A fázisjavításban cos = 0,95...0,98.
VILÁGÍTÓTESTEK 423
ahol h a betűmagasság m -ben; k a legkisebb olvashatósági tényező a feliratban előforduló betűk

között; c állandó (440).
Tehát pl. egy 1 m magas betűkből álló „B E N Z IN ” felirat olvashatósági távolsága, mivel a leg
kisebb olvashatósági tényezője a B betűnek van (0,85)
l = 1 •0,85 • 440 = 374 m.
3. VILÁGÍTÓTESTEK
A ) Fénytechnikai anyagok
A lámpatestek a különböző fényforrások használhatóságát növelik
azzal, hogy a fénysűrűséget a megengedett értékre csökkentik, a fény
eloszlást az adott helyzetnek megfelelően irányítják, és a fényforrást a külső
behatások ellen védik. Anyaguk megválasztásakor természetesen a fény
technikai kívánságok figyelembe veendők.
312. ábra. Tükrözött, szórt és kevert reflexió
A fénytechnikai anyagok tulajdonságainak elbírálásához a következő

ket kell ismernünk.
Reflexió. Valamely felület által visszavert fény a reflektált fény. A ref
lexió foka a reflektált fényáram viszonya az összes beeső fényáramhoz:
_ ^reflektált
^beeső
Megkülönböztetünk tükrözött, szórt és kevert reflexiót.

Tükrözött (irányított) reflexió esetében a fény vissza verés szöge egyenlő
a fénybeesési szöggel. íg y reflektál a csiszolt fém vagy üveg, valamint
a folyadékok felülete. Szórt reflexió esetében a beeső fényt a felület külön
böző irányokban veri vissza. Erre a reflexióra jellemző a Lambert-törvény,
mely szerint a szórt fényt reflektáló felület fénysűrűsége bármely irányból
nézve egyenlő. E bből következik, hogy az ilyen felület fényerőssége arányos
a látásirány és felület normálisa által bezárt szög koszinuszával. A Lambert-
törvény szerint reflektáló anyagok pl. a friss hó, a gipsz vagy fénytelen felü
letű papíros.
A legtöbb anyag keverten reflektál, azaz a beeső fény egy részét vissza
tükrözi, más részét pedig szórtan reflektálja. Az ismertetett háromféle
reflexiót a 312. ábra magyarázza meg.
424 VILÁGÍTÁS
Abszorpció. A fényelnyelés tényezője az a szám (a), amely megmutatja,

hogy a test által elnyelt fényáram ($>a) hányadrésze a ráeső összes fény
áramnak (CPŐ):
Transzmisszió. A fényáteresztő anyagoknál megkülönböztetünk irányí

tott, szórt és vegyes transzmissziót. A transzmisszió foka az áteresztett
fényáram viszonya az összes beeső fényáramhoz:
^ á te re sz te tt
T=
^beesö
A háromféle transzmissziót a 313. ábra mutatja.
313. ábra. Irányított, szórt és vegyes transzmisszió
Az abszorpció, reflexió és transzmisszió tényezőinek összege mindig 1,

azaz
a + Q + T = 1 .
A legfontosabb fény áteresztő anyag az üveg.

A világítástechnikailag fontos üvegek:
Homályos üveg. A savval kezelt üvegfelület szemcsés és szórt fényt ad.
Homokfúvással ugyanez elérhető, azonban a szemcsézés durvább és a szórás
erősebb lesz. Az ilyen üvegek hátránya, hogy homályos oldalukon könnyen
szennyeződnek.
Ornamens- (katedrái-) és prizmaüveg. Az ornamensüveg felülete nagyító
alatt a savval kezelt üveg felületéhez hasonlít. A prizmaüveg hasonló,
azonban a prizma alakú szemcsézés párhuzamosan helyezkedik el, tehát míg
az ornamensüveg szórása rendszertelen, a prizmaüvegé egyirányú. A prizma
üveget e tula jdonságánál fogva használják különböző célú refraktorokhoz,
autófényszórókhoz stb.
Tejüveg. Nem átlátszó, erősen szórt fényt adó fehér üveg, amelyet
úgy készítenek, hogy az alapanyagba idegen anyagot, pl. kriolitot kevernek.
Erős fényelnyelő tulajdonsága van (10 ... 20%).
Opálbevonatú üveg. Tiszta üveg, néhány tized mm vastag tej üveggel
bevonva. Jó fényáteresztő és reflektáló tulajdonságánál fogva egyike a leg
gyakrabban használt fénytechnikai anyagoknak.
Fénváteresztő fénytechnikai anyagok 2 8 8 . táblázat
Transz-
Vastagság, Reflexió, misszió, Abszorpció,
Anyag Szórás
mm % %
%
Tiszta üveg 2.. .4 nincs 6 ..8 90... 92 2...4

Tiszta üveg homályosítva 1,8...3,3 csekély 6...19 77...89 3...11
Omamens üveg 3...4,5 csekély 6...20 70... 91 3...10
Drótüveg 6 nincs 10... 30 53..70 17...20
Tejüveg 1,3...4,0 erős 52...74 10... 38 6...20
Opálbevonatú üveg 1,8..3,1 erős 29..52 36..66 3..12
Márványlap 3...7 erős 48... 70 4...20 18...48
Alabástrom 8..16 erős 45..67 17...36 14... 33
Fehér selyem sűrű erős 28...37 57...71 1...6
Pergament — erős 48 42 10
Színes opálbevonatú üveg
piros 2...3 erős 64... 69 2...4 29... 34
narancs 2 ..3 erős 63...68 6 ..1 0 22...31
sárga 2. . 3 erős 57... 68 12...20 20...23
zöld 2 .3 erős 60..66 3...9 30... 31
kék 3 erős 67 1 32
E. Summerer: Lichttechnische Baustoffe ETZ. 1930.
A fény áteresztő anyagok fénytechnikai tulajdonságait a 288. táblázat

tünteti fel.
Az elterjedten használt plexi transzmisszióját százalékban a 314. ábra
tünteti fel. Az adatok 1/H" , azaz 3,2 mm vastag plexianyagra vonatkoz
nak. A fehér, átlátszó plexi
transzmissziótényezője 92%.
Az adatok az angol „D ia
kon” MG minőségre vonat
koznak.
B ) Világítótest-típusok
A használat helyének és
céljának megfelelően igen
sokféle világítótestet külön
böztetünk meg. A fonto
sabb típuscsoportok a kö
vetkezők:
Reflektorok feladata,
hogy a fény áramot meghatá
rozott térszögbe összegyűjt-
sék, és a fényforrást a tér
szögön kívül fekvő irányok
ra nézve árnyékolják. Ä tükrös reflektorok anyaga többnyire ezüstözött
üveg, csiszolt alumínium vagy krómozott réz. Pontszerű fényforrás (izzó
lámpa) esetében a reflektor alakja többnyire forgási paraboloid, amely
meghatározott térszögű, kúp alakú sugárnyalábot ad. Vonalszerű fény
forrás esetében (fénycső) hengeres vagy hasáb alakú fényterelőkkel kes
keny, szalagszerű sugárnyaláb érhető el.
426 VILÁGÍTÁS
A méretek csökkentése céljából magát a fényforrást is ki lehet alakítani reflektorrá oly módon,
hogy pl. az izzólámpának a fej felé eső részét belülről tükröző bevonattal látják el. Fénycsöveket
is készítenek úgy (Philips), hogy a cső belső felületének egy részét tükrözik.
Ha a fényt nem kis térszögű nyalábbá akarjuk összefogni, akkor a ref

lektor belső felületét szórt fényt adó anyagból, mint zománc, maratott
alumínium stb. készítjük. K ét típust különböztetünk meg, az alacsonyabb
helyiségek részére {h < 6 m) az ún. széles sugárzót, amelynek sugárnyalábja
kb. 2 X (70... 80°) és mélysugárzót magasabb helyiségek részére (h = 6 ... 10m),
amelynek sugárnyalábja kb. 2 X (40... 70°).
Reflektorok készülnek aszimmetrikus fény-
eloszlással is különleges célokra.
Refraktorok. Adott fény eloszlási görbék 60 100%
különféle módon alakított prizmás üvegekkel
is elérhetők. Alkalmazásukat eddig hátráltatta,
a)
315. ábra. Fényrácsok méretei 316. ábra. Fényrácsok hatásfoka
hogy az üvegprizma aránylag drága, újabban azonban átlátszó műanyag

ból is állítanak elő prizmás refraktorokat.
Szórt fényű lámpatestek vagy diffúzorok a fényforrás fénysűrűségét a vilá
gítófelület megnagyobbításával csökkentik. Anyaguk többnyire opálbevonatú
üveg. Az ilyen lámpatest (pl. a gyakran használt opálgömb) fényejoszlási
görbéje hasonló a fényforrás fényeloszlási görbéjéhez. Különböző tény-
áteresztő képességű és szórású üvegek kombinációjával természetesen külön
böző fényeloszlási görbék érhetők el.
Azt, hogy valamely szórtfényű világítótestbe hány olyan fényforrás helyezhető, amelyek
használata esetén a fénysűrűség a lámpatest felületén nem több, mint 0,4 sb, egyszerű szabály alapján
lehet megállapítani. Ha a gömb alakú lámpatest átmérője d cm, akkor a göm bbe helyezhető fény
forrás lumenteljesítménye 'TW v = 4d* lehet. H a a lámpatest nem göm b alakú, és látható felülete
F cm*, akkor 0 max — 5 F.
Vonalszerű fényforrások (fénycsövek) felületi fénysűrűsége kisebb, mint

az izzólámpáké, ezért a fénycsöveket általános világításnál a függőlegestől
számított 2 X 60°-on belül nem kell ernyőzni. Ha azonban valamely helyi

ségben sok fénycső van, vagy pedig a fénycsövek állandóan a látótérbe
esnek, ajánlatos oly ernyőzésről gondoskodni, amely a fénycső fénysűrűségét
0,1 sb-re csökkenti. Erre a célra jól megfelelnek az ún. fényrácsok. Méreteiket,
ill. elrendezésüket a 315. ábra mutatja. A fényrácsok a hatásfokot csökkentik,
aminek mértékét (Benson szerint) a 316. ábra tünteti fel. Az ábrából lát
ható, hogy ha a fényrácsok távolságának és mélységének a viszonya csökken,
akkor csökken a hatásfoka is.
A világítótestek fényeloszlását a fényeloszlási görbével ábrázoljuk.
Tekintettel arra, hogy a világítótestek többnyire tengelyszimmetrikusak,
289. táblázat
Zónaállandók 10°-os zónákra
Zónaál
Zónafok landó
0 .. . 10 0,10
10 . 20 0,28
20.. . 30 0,46
30.. . 40 0,63
40 . . 50 0,77
50.. . 60 0,90
60.. . 70 0,99
70.. . 80 1,06
80.. . 90 1,09
90.. .100 1,09
100.. .110 1,06
110.. .120 0,99
120.. .130 0,90
130.. .140 0,77
140.. .150 0,63
150.. .160 0,46
160.. .170 0,28
170.. .180 0,10
általában elegendő a fényeloszlási görbét síkbeli polárkoordináta-rendszer-

ben felrajzolni. Ilyen görbét tüntet fel a 317. ábra. A görbét 1000 lm fény-
áramú fényforrásra szerkesztjük meg, más fényárammennyiségű fényforrás
esetében a görbe értékeit megszorozzuk a használt fényforrás fényáramának
és 1000 lm-nek a viszonyszámával.
A fényeloszlási gprbe alapján meg lehet állapítani a világítótest hatásfokát is. A számítás
azon alapszik, hogy a világítótest köré egységnyi felületű göm böt képzelünk és ezt 10 vagy 5
központi fokonként zónákra, tehát 86 vagy 18 zónára osztjuk. Az egyes zónákra eső fényárammeny-
nyiség arányos a zóna területével. A viszonyszám 2.n (cos a, — cos *,), és ezt zónaállandónak nevez
zük. Ha a fényeloszlási görbén a zóna központi szögének megfelelő átlagos fényerősség értékeket meg
állapítjuk, és ezt szorozzuk a zónaállandóval, megkapjuk a zónára eső fényárammennyiséget.
A számítást minden zónára elvégezve és az eredményeket összeadva, megkapjuk a világítótestből ki
sugárzó összes fényárammennyiséget. Ha ezt elosztjuk a világítótestbe helyezett fényforrás fény-
áramával, megkapjuk a világítótest hatásfokát. A zónaállandókat 10°-os zónákra a 289. táblázat
tartalmazza.
A fényeloszlási görbéket számos államban szabványosították. Érdekesség

szempontjából megemlítjük az angol osztályozást (BZ-osztályozás), amely
428 VILÁGÍTÁS
az egyes fényeloszlási görbéket trigonometriai függvények alakjában adja

meg, mégpedig a következőképpen:
BZ1 I ~ cos4 (p BZ6 I ~ (1 + 2 cos (p)
BZ2 I ~ cos3 (p BZ7 I ~ (2 + cos (p)
BZ3 I cos2 (p BZ8 I állandó
BZ4 I cos1’5 (p BZ9 / ~ (1 + sin 9)
BZ5 I cos (p BZ10 I ~ sin (p
90c
60‘
30c
90°
75°
60°
45'
bj
318. ábra. Angol szabvány szerinti fényeloszlási görbék (BZ-osztályozás)
A görbéket a 318. ábra mutatja. A görbéket annak feltételezésével szer

kesztették, hogy a 90...0 ° ...90° térbe mindig 1000 lm sugárzik, és a fény
erősség footcandle-ban van megadva. Az angol helyiséghatásfok-módszerek,
mindig ezekre a lámpatestekre készülnek.
ö ) Tervezési irányelvek
Belső helyiségek világításában általában öt világítási m ódot külön
böztetünk meg (319. ábra), ezek:
Közvetlen világítás. A fényforrás a fényátnemeresztő anyagból készült
reflektorral oly módon van ernyőzve, hogy a fény csak a fényponton átmenő
vízszintes sík alatt levő térrészbe jut. A világítótestből kiáramló fényáram
0...10% -a a felső, 90...100%-a az alsó térrészbe jut. A közvetlen világítást
adó lámpatestek legtipikusabb példái a mély- és szélesen sugárzó reflektorok.

Figyelembe kell venni, hogy mély sugárzók esetében a helyiségreflexiók
csak kevéssé érvényesülnek, és ennek következtében adott esetben gondos
kodni kell a vertikális munkafelületek árnyékosságának feloldásáról.
Főleg közvetlen világítás. Az ernyőzés fényáteresztő anyagból készül,
vagy nyílásokkal van ellátva, amelyek a fény 10...40% -át átengedik a felső
Közvetlen | Főleg közvetlen | Szó rt | Főleg közvetett \Közvetett
a>
Közvetlen Főleg közvetlen I Szó rt I Főleg közvetett Közvetett

b,
319. ábra. Világítási módok
térrészbe. Ennek a világításnak a jellemzője, hogy a mennyezetreflexió

is bizonyos mértékben érvényesül, így a vertikális munkafelületek árnyékos
sága és a környezeti kontraszthatás kedvezőbb.
Szórt világítás. A világítótestek az alsó és felső térfélbe kb. egyenlő
mértékben sugároznak fényt. Jellegzetes példája az ilyen világítótestnek
az opálgömb csőinga. A szórt világítást adó világítótesteket főleg az iroda-
és hasonló rendeltetésű helyiségekben alkalmazzák. Jellemző e világítótestekre
kis kontraszthatásuk a háttérhez viszonyítva és aránylag gyenge árnyék
hatásuk. Ügyelni kell arra, hogy a világítótestek fénysűrűsége a megengedett
határon belül maradjon. Nagyméretű, hosszú és nagyszámú lámpatestet
igénylő helyiségben az ilyen világítótestek tömege feltétlenül káprázást
okoz, ezért ilyen helyeken célszerű más megoldáshoz folyamodni.
430 VILÁGÍTÁS
Főleg közvetett világítás. Az ernyő a fény 60... 90 % -át felső térfélbe ju ttat
ja. Jellegzetessége az egyenletesség és a gyenge árnyékképződés. E világítási
rendszer hatásfoka — különösen akkor, ha a mennyezet elhanyagolt —
kicsi. Ipari vonatkozásban leginkább csak rajztermekben és laboratóriu
mokban alkalmazzák.
Közvetett világítás. A világítótest a fény 90... 100% -át juttatja a felső
térrészbe. Jellemzője az egyenletesség és a gyenge árnyékképződés. A fel
sorolt világítási módok között ennek a hatásfoka a legkisebb, ezért — főleg
ipari vonatkozásban — alkalmazása korlátozott.
Különböző rendszerű világítótestek elhelyezésére a következő tájékoz
tató adatok adnak útmutatást.
Közvetlen és főleg közvetlen világítás esetén (320. ábra), ha a világító-
testek távolsága a, a munkasík feletti magasság h, akkor irányított fényt
adó tükrös armatúrák esetében a — 0,7h, szórtabb fényű armatúráknál
a = (1... 1,5) h. Szórt világításnál a ^ 1,5h. Ha a szórt világítást adó lámpák
ingára vannak szerelve, akkor a 2h, és ha b az inga hossza (b = 1... 1,5 m),
akkor a világítótestek távolsága a — 3b.
Főleg közvetett és közvetett világítás esetén, ha b az inga hossza, akkor
a = (3...5ó). Ha a közvetett világítást a falon elhelyezett világítóvályú
adja (321. ábra), akkor a vályúban elhelyezett fényforrásnak a mennyezettől
és egymástól való távolsága közötti viszonya a (3 ..86).
V2a a V2a
i a i
“a r
/"■--- —X A, ,,
<5T
¿jj a=0- a ~ (l..lt5)h
r)
■320. ábra. Lámpatestek elhelyezése: a) tükrös lámpatest; b) szórt fényt adó lámpatest; c) F csövek
elhelyezése
Egyik fontos szabály, hogy a világítótest káprázást ne okozzon. A hazai

előírás (MSZ 1587. Helyiség és épülethez tartozó szabad terület mesterséges
világítása) erre vonatkozólag a következőképpen intézkedik (1. 291. ábra)
A munkahely lámpák felületi világossága a függőleges tengelytől alulról
számított 75°... 180° között ne legyen nagyobb, mint 2000 cd/cm 2, általános
világítást szolgáltató lámpáké 30°...90° között ne legyen nagyobb, mint
3000 cd/cm2. Szabadtéri világítás ese
tén 60°...90° között a felületi világí
tás kisebb legyen, mint 20 000 cd/cm 2.
Az amerikai előírások ennél szigorúbbak.
A megengedett fény sűrűség 4 5 °..6 0 ° között
1400 cd/cm 2, iskolákban 0°...45° között
3500 cd/cm 2, 45°...60° között 1500 cd/cm 2 és 60°...
90° között 750cd/cm2. Irodákban az avsztalok ref
lexiója miatt a fény sűrűséget 0 ° . . .45° között is
igen kis értéken tartják (1500 cd/cm 2).
A tárgyak érzékelhetősége függ
az árnyékosságtól, ezért a világító-
testek elhelyezésekor ügyelni kell arra,
hogy világos és árnyékos felületek
321. ábra. Világítási vályúk elhelyezése
megvilágítási erőssége az 1 : 5 és 4 : 5
arányok közé essék. A világítótestek
nél nemcsak az elhelyezés hanem a világítás minősége (színhőmérséklete)
is fontos. A világítás kellemes fiziológiai benyomása egyrészt a megvilágítás
erősségétől, másrészt pedig a színhőmérséklettől függ. Ezeket az összefüggéseket
a Kruithoff-féle görbék ábrázolják (322. ábra). Eszerint pl. ha 2500 K °
színhőmérsékletű izzólámpa esetében a kívánt megvilágítás 50 lx, akkor
3500 K ° színhőmérsékletű fényforrásnak azonos fiziológiai hatás eléréséhez
kb. 180 lx megvilágítást kell biztosítania. Ezt a tényezőt tervezéskor figyelembe
lx
50000
20000
10000
5000
Bántó
2000
Keqvezó
1000
500
200
100
50
20
10
5
1750 2000 2250 2500 3000 ¿,000 5000 10000
322. ábra. Kraithoff-görbék (a színhőmérséklet és a megvilágítási erősség összefüggése)

432 VILÁGÍTÁS
kell venni. Ahhoz, hogy egy világítófödém megvilágítása egyenletes legyen,

a 323. ábrán látható fényponteloszlás szükséges.
A teljesen közvetett világítást adó fali vályúkban elhelyezett fény
forrásokkal kapcsolatban a 324. ábrán található méreteket kell szem előtt
tartani.
Pontszerű fényforrás (izzólámpa) esetében a fénypont és a helyiség
szélessége között, ha a fénypontnak a mennyezettől való távolsága a, a faltól
való távolsága 6, a helyiség szélessége s, az alábbi összefüggés van:
reflektor nélküli fényforrásnál a = 1/ 3s,
fényforrás ferde sugárzóval a = l/es ,
lámpa parabolareflektorral a — 1/88 •
Az izzólámpák egymástól való távolsága ne legyen nagyobb, mint 1,56.
0,5a t 1,5a , 2a , 2a , 2a 1,5a ,0,5a

___t
Tra n szp a ren s födém
— t
323. ábra. Világító födém
Fénycsövekre az a és b méretek közötti összefüggést a 290. táblázat

tünteti fel.
Műanyag (plexi) világító födém esetében a fénycsöveknek a födémtől
való távolsága és a csövek egymástól való távolsága valamint a megvÜágítás
közötti összefüggést különböző r transzmisszió-tényezőjű anyag esetében
a 325. ábra mutatja. A 326. ábra 40 W -os fénycsövek esetében mutatja a meg
világítást a világító födémen;
a 327. ábra pedig ugyancsak
különböző T transzmisszió-té x^\\\\^\\\\\\V;
nyező esetében a plexi lemez
megvilágítását tünteti fel.
1
290. táblázat
Fénycsövek elhelyezhetősége
I
a és b méretek, cm
Í j I.
!
Méretek a 324. a 50 75 100
ábra szerint
I. elrendezés b 16 20 24
II. elrendezés 9 13 17
1 1
J
v\
324. ábra. Világítótestek elhelyezése
vályúkban
s.
Megvilágítás, 103Ix
325. ábra. összefüggés a csőtávolság és a 326. ábra. összefüggés a csőtávolság

megvilágítás között (S = 10 cm) és a megvilágítás között (S — 20 cm)
327. ábra. összefüggés a cső távolság és a világító felülettől való távolság között

434 VILÁGÍTÁS
4. VILÁGÍTÁSTECHNIKAI MÉRETEZÉS
A ) A megvilágítás
A megvilágítás mennyiségi és minőségi kérdései nemzetközi viszony

latban jelenleg még vizsgálat és vita tárgyai. A különböző államoknak a vilá
gítással kapcsolatos előírásai nagyon eltérők. A szempontokat, amelyeknek
alapján az irányelveket megalkották, négy
főcsoportba lehet sorolni, mégpedig:
1. munkaegészségügyi szempontok;
2. a termelékenységgel összefüggő kérdések;
3. a megvilágítás minőségi szempontjai;
4. gazdaságossági kérdések.
1. Ha a világítás elégtelen, a szemizmok
idő előtt kifáradnak, ami a központi ideg-
rendszer, tehát az agy idő előtti kimerülését
okozza. Nyilvánvalóan ez az ismétlődő folya
mat neurotikus megbetegedésekre vezethet,
ami természetesen szociális szempontból nem
engedhető meg. Az ilyen alapon megállapí
tott megvilágítás a legalacsonyabb értéknek
tekintendő.
2. A megvilágítás és a termelékenység
közötti összefüggés a 328. ábrán látható. Az
ábra szerint a megvilágítás fokozásával emel
kedik a termelékeny ség, csökken a fáradtság, a
selejt és a balesetek száma. Ezen az alapon
megállapított megvilágítás adja a maximális
értékeket.
3. A megvilágítás fokozásával mind
jobban előtérbe kerül a világítás minőségé
nek (nevezetesen a káprázásnak) a kérdése.
Ezen kívül a kontraszthatást és az árnyé
kosságot is figyelembe kell venni, a kon
trasztot a megvilágítás, az árnyékosságot
tOO 200 400 600 800 tx pedig a világítótestek elhelyezése szempont
jából.
328. ábra. összefüggés a megvilágítás
és a termelékenység között
4. A gazdaságossági kérdést hazánkban
— tévesen — általában a beruházási összeg
figyelembevételével és ennek az építési
költségekkel való arányé sí fásával bírálják el. Mint említettük, a megvilágí
tás növelésével a termelékenység emelkedik, és éppen ez a tényező az,
amit elsősorban figyelembe kell venni.
Valamely termelési célokat szolgáló helyiség F lx-szal való megvilá
gításához 0 lm szükséges. A helyiség alapterülete F m2, a világítás összes
hatásfoka rj. A beruházást évente p százalékkal írják le. Egy armatúra
k Ft és 0 a lm-t szolgáltat. Az évi világítási óraszám h és a fogyasztás költ
sége a Ft/lm. A lámpacsere költsége, ha egy lámpa által kibocsátott fény
áram 0\, élettartama Aj, ára pedig b :
MÉRETEZÉS 435
0 h .
0, A,
ezek alapján a világítás évi költsége :
EF _ f c h
K = V + ha -f-
V 0 X h
Legyen a műhelyben dolgozók száma n, akkor egy dolgozóra eső vilá

gítási költség Ft.
n
Mielőtt a gondolatmenetét tovább folytatnánk, dolgozzunk ki egy példát. A műhelycsarnok
alapterülete F — 1000 m!, a dolgozók száma 100. A hatásfok rj = 0,4 és a megvilágítás E = 100 Ix.
A beruházást 10 év alatt írják le. A két 40 w-os fénycsővel ellátott armatúra ára 1000 Ft és az évi
égéstartam ¿ = 2 4 0 0 h. Az áramdíj 1 Ft/kWh. Egy fénycső fényáram a 2750 lm, üzemideje Zu=5000 h.
Egy fénycső ára 50.— Ft. A világítás költsége tehát:
100 •100 / 1000 0,1 1 2400
K= + 2400 + 50
0,4 V ’1 5000 5500 2750 5000 )•
K = 16 950 Ft.
H a a megvilágítás értékét felemeljük E = 400 lx-ra, akkor K = 16 950 • 4 = 67 800 Ft, tehát
16 950
egy dolgozóra esik az első esetben (100 lx megvilágítás esetén): — — = 169,50 Ft/év, illetve 400 lx
megvilágításnál 678. — Ft/év.
Legyen egy dolgozó órabére 100% rezsivel 20 Ft/óra, azaz 2400 órára számolva 48 000 Ft, akkor
a világítási költség a bér százalékában kifejezve 100 lx megvilágításnál 1,4% .
Legyen a megtermelt érték a munkabér tízszerese, azaz fejenként 480 000 Ft. A 328. ábrán
látható görbe szerint, ha a megvilágítást 100 lx-ról 400 lx-ra emeljük, akkor a termelékenység 4 % -kai
emelkedik. Ez annyit jelent, ha fejenként a termelés 4 % -kai, azaz 19 200 Ft-tal emelkedik, a világítási
költség pedig csak a 48 000 Ft 1,15%-ával, azaz csak 552 Ft-tal lesz több, egy főre számítva.
Tájékoztatás céljából a 291. táblázaton feltüntettünk néhány külföldi

irányelvet az általános megvilágítás összehasonlítására.
A munkahely világítására vonatkozólag érdemes figyelembe venni a DIN
5035 irányelveket. Eszerint munkahely világítást ajánlatos létesíteni, ha:
a helyiségben nem dolgoznak állandóan minden munkahelyen;
a munka rendkívüli megvilágítást kíván,
illetve egyes munkahelyeken rendkívüli megvilágítás szükséges;
különleges körülmények következtében (pl. üregek megmunkálása
stb.) a munkahelyet nem éii elegendő általános világítás,
a munkadarab sötét színű és nagyobb reflexiójú munkafelületen van.
Megvilágítási értékek külföldön, lx 291. táblázat
Francia- Szovjet Német

Munka minősége Belgium Anglia ország unió USA ország
Közlekedés 30... 70 100 100... 200 50 200 30...60

Durva munka 30... 70 150 100...150 100 300... 500 60
Finom esztergamunka! 700...1500 700 500... 1000 150...750 5 000 250
Finom precíziós
munka 1500... 3000 2000 1000... 1500 400... 750 10 000 600
Hivatali munka 150... 300 300 200 200 300... 1000 120...250
Műszaki rajz 300... 700 300...450 500... 1000 300 1500... 2000 250...600
Iskola 300... 700 300 200... 500 300 700 120...250
28*
436 VILÁGÍTÁS
292. táblázat A hazai szabványok (MSZ 1587

Közepes megvilágítási erősség lakóhelyiségben, Helyiség és épülethez tartozó szabad
nagy teremben, tartózkodási terület mesterséges világítása, továbbá
helyiségben, lx
(MSZ 1587)
MSZ 1586 Villamos közvilágítási be
rendezések) előírásait a 292—295. táb
lázatok foglalják magukba.
Általános világítás meg
világítási erőssége
A KGST-nek az egészségügyi
A látási igény foka tervezési normák egységesítésére v o
legalább ajánlatos
natkozó szakértői értékezletén elfoga
dott irányelv a látási viszonyokat a
296. táblázatban feltüntetett módon
Kicsi 20 40... 80 jellemzi. A kontraszttal kapcsolatban
Közepes 40 80...150 a következő irányelveket állítja fel:
Nagy 80 150... 300 a háttér vagy a munkadarab felülete
sötét, ha Q <. 0,3, vagy világos, ha
Q > 0,3. A kontraszt kevés, ha kisebb,
mint 0,2; közép, ha 0,2 . .0,5 értékű, és erős, ha nagyobb, mint 0,5. A leg
kisebb megvilágítást a munkafelületen a 297. táblázat tartalmazza. A táblá
zatban szereplő megvilágítási értékeket az I., II., III. és IV. kategóriákban egy
fokozattal emelni kell, ha négy óránál hosszabb ideig megfeszített figyelem
szükséges; ha a munkadarabok mozgó felületen helyezkednek el; ha nincsen
természetes világítás; vagy az 2 3 % -kai alacsonyabb az előírt értéknél.
A IV, V. és VI. kategóriákban egy fokozattal emelni kell a megvilágítást,
ha fokozott balesetveszély vagy különleges egészségügyi követelmények
vannak.
Az egyenlőtlenségre vonatkozólag az irányelvek a következőket írják
elő: az I —IV. kategóriákban a legkisebb érték 0,3; az átlagos érték pedig
0,65; ugyanezen értékek az V. és V I. kategóriákban 0,2 és 0,4.
Nem ipari jellegű helyiségek megvilágítására a 298. táblázatban soroljuk
fel a KGST által javasolt irányelveket. A szabadtéri munkaterületek megvi
lágítását a 299. táblázat, az ipartelepek közlekedési útvonalainak megvilá
gítási értékeit pedig a 300. táblázat tünteti fel.
Tekintettel arra, hogy a hazai szabványelőírások elavultnak tekint
hetők, számos tervezet készült, amelyek korszerűbb megvilágítás-értékeket
javasolnak. Közülük egyet röviden ismertetünk.
293. táblázat
Közepes megvilágítási erősség munkahelyiségekben, lx
(MSZ 1587)
Munkahelyvilágítással kiegészített
Csak általános világítás általános világítás
A munka minősége, ill.
a látási igény foka leg egyen munkahely közepes egyen
alább ajánlatos letesség megvilágítás megvilágí letesség
erőssége tás
Durva 20 40... 80 0,25 50... 100 20 ..80 0,25

Közepes 40 80... 150 0,30 100... 300 30...80 0,25
Finom 75 150 . 300 0,35 300... 1000 40 ...80 0,25
Nagyon finom 150 300... 500 0,40 1000... 5000 50... 100 0,25
Megjegyzés : Egyenletesség a legrosszabbul és legjobban megvilágított belye^ megvilágításának a

viszonya.
Fénycsővilágítás esetén a megadott nagyobb megvilágítási értékek ajánlatosak.
MÉRETEZÉS 437
294. táblázat
Megvilágítási erősség közlekedési utakon és külön területen, Lx
A leggyengébben megvilágí
Közepes érték tott helyen
Megvilágított felület
legkisebb ajánlatos legkisebb ajánlatos
Gyenge ' 1 3 0,2 0,5

Közepes ? forgalmú út és tér 3 8 0,5 2
Erős 1 8 15 2 4
Városi főforgalmú út és tér 15 30 4 8
Gyenge 1 forgalmú átjáró, folyósó, lépcsőház 5 15 2 5
Erős J 10 30 5 10
Gyenge ) forgalmú vasúti berendezés, rendező 0,2 1,5 0,2 0,5
Erős J és tolatóvágányok 2 5 0,5 2
Gyenge 1 forgalmú peron, rakodó, tömegfor- 5 15 2 5
Erős Jf galmú helyek 10 30 5 10
Gyenge ii forgalmú kikötőberendezések, 1 3 0,3 1
Erős J1 rakpart 5 15 2 5
Gyenge li forgalmú gyári udvar 1 3 0,3 1
Erős Jr 5 15 2 5
Szabadban végzett munkák: í földmunka 10 i 15 2 5
i építési munka,
l szerelés 20 40 8 15
Megjegyzés : A táblázatban megadott értékek közül az ajánlatos értéket kell választani, kisebb érték
csak kivételesen indokolt esetben engedhető meg. Gyenge forgalmú időben a megvilágítási érték 1/3-ra csökkent
hető, de nem lehet kisebb, mint 1 lx.
295. táblázat
Közterületek megvilágítási erőssége, be
(MSZ 1586)
Megvilágítás a Közepes
legkedvezőtle megvilágítási
Világí nebbül megvi erősség Egyenletes
tási Az utca és forgalom jellege lágított helyen ség
osztály
leg leg
ajánlott kisebb ajánlott kisebb
I. Rendkívül erős forgalom és reprezentatív

közterület 8 4 30 15 0,40
II. Erős forgalmú főútvonal 6 3 25 12 0,30
III. Gyengébb forgalmú főútvonal 5 2 20 10 0,25
IV. Erősebb forgalmú mellékutca 4 2 15 8 0,25
V Gyengébb forgalmú mellékutca 3 1 10 5 0,20
VI. Erősebb forgalmú külterületi utca 2 0,5 8 3 0,15
VII. Gyengébb forgalmú külterületi utca 0,5 0,1 3 1 0,10
438 VILÁGÍTÁS
296. táblázat
Megvilágítási normák a KGST szerint
Legkisebb megvilágítás
fénycsövek ese izzólámpák ese

A tében tében
munka - Kate Al
A munkajellege osz Kont Háttér
darab gória raszt általá általá
mérete, tály
nos és világí nos és világí
mm
munka,- tás, munka tás,
hely egyedül helyvi egyedül
világítás lágítás
Különleges pon- 0,1 I a kevés sötét 3000 750 1500 300

tosság b kevés világos
közép sötét 3000 750 1000 300
c közép világos
erős sötét 1500 500 750 300
d erős világos 750 500 400 150
Nagypontosságá 0,1...0,3 II a kevés sötét 2000 750 1000 300

b kevés világos 1000 400 500 150
közép Sötét
c közép világos 750 200 400 100
erős sötét
Pontos 0,3...1,0 III a kevés sötét 1000 300 500 150

b kevés világos
közép sötét 750 200 400 100
c közép világos
erős sötét 500 150 300 75
Kern pontos 1 , 0 ... 10 IV a kevés sötét 150 150 50

b kevés világos 150 150 50
közép sötét
c közép világos 100 100 30
d erős világos 100 100 30
Durva 10 V — — 100 100 30

i
Csak a termelési folyamat

megfigyelése YI — — — 75 20
— 1
MÉRETEZÉS 439
297. táblázat
A legkisebb megkülönbözte-
tendő méretek, mm
Munkakate- Méretek
gória
I. <0,1
II. 0,1...0,3
III. 0,3..1,0
IY. 1,0. .10
Y. >10
VI. —
298. táblázat
Nem ipari jellegű helyiségek megvilágítása a KGST szerint
Legkisebb megvilágítás lx
Kategória A helyiség megnevezése Mérési sík
fénycsővel izzólámpával
VIII. Iroda, olvasó stb. 200 100 asztalsík
IX . Konyha, étkezde, buffet 150 75
X. Zuhanyozó, WC, ruhatár 100 50 padlósík
X I. Belső lépcsők és folyósók 75 30
X II. Egyéb lépcsők és folyosók 50 20
299. táblázat
Szabadtéri munkahelyek megvilágítása a KGST szerint
Kategória A munka jellemzése Megvilágítás,

lx
A munkadarab legkisebb mé

VIII. retének és a szemtől való
távolságnak az aránya: 5/1000 50
IX . A fenti arány 5/1000... 15/1000 25
X. A fenti arány 15/100...5/100 10
Gépesített munkák, csak fel

XI. ügyelet van 5
Durva munkák, csak nagy

XII. tárgyak megkülönböztetése
szükséges 2
440 VILÁGÍTÁS
300. táblázat
Ipartelepek szabadtéri világítása
(átlagos egyenlőtlenség 0,25)
Min. meg
Terület jellemzése világítás lx
Sűrű személy- és teherforgalom 3

Kis személy- és teherforgalom 1
Bejáratok és átjárók 0,5
Átjárók, pihenők, lépcsők 3
Biztonsági világítás az egész területen 0,5
Ua. 10 m széles kerítéssávban 2
Vasúti állomásokon 3
Vasutak mentén 5
Vasúti rendezők 2
Vasúti átjáróknál 5
Vasút- és útkereszteződés 10
Kijáratok (kapuk) 5
301. táblázat
Megvilágítási szintek, lx
(hazai tervezet)
Et>ből általános világítás

Megvilá Kont Teljes meg
gítás raszt világítás Hgl vagy Szükség
munkafel ületen Izzó fénycső Hg -f izzó világítás,
min., lx lámpa lámpa lx
csoport F 29 F 33 F7
a 3000 __ 300 300 450

I. b 2000 — 200 200 450 __ 100
c 1500 — 200 200 450 —
a 2000 150 200 200 450

II. b 1500 150 200 200 450 — 100
c 1000 100 150 200 450 —
a 1000 100 150 200 1000

III. b 700 70 150 200 — 700 70
c 450 45 — — — 450
__
a 200 100 __ _
450
IV. b 150 70 — — — 450 30
c 100 45 — — — 450
a _ _ 100
V. b 70 70 — — — 70 20
c 45 45 — — — 45
VI. 20...30 20..30 - — — — 20

MÉRETEZÉS 441
302. táblázat
Német megvilágítási irányelvek
(D I N 5035)
Á lta lá n o s v ilá M u n k a h elyvilá gítá s,

g ít á s , lx lx
M eg v ilá g ítá si ig é n y kedve kedve

kedvező zőtlen kedvező zőtlen
látási v is z o n y o k lá tá si v is z o n y o k
N agyon kevés _ _
30 60
K evés 60 120 — —
M érsék elt 120 250 250 500

N agy 250 500 500 ÍOOO
N agyon nagy 600 1000 1000 2000
R e n d k ív ü li 4000 4 0 0 0 ...8 0 0 0
“
303. táblázat
Sportlétesítmények megvilágítása, Ix
(DIN szerint)
S p ortá g G y a k orlá s M érkőzés
T e n is z 120 2 5 0 ...6 0 0
A s z t a li te n isz 250 600
K é z ila b d a 120 2 5 0 ...6 0 0
K o s á r la b d a 120 2 5 0 ...6 0 0
T orna 120 250
K e ré k p á ro z á s 120 2 5 0 ...6 0 0
B o x : a m a tő r 6 0 0 ... 1000
h iv a tá s o s I 1 000...2000
b a jn o k s á g 2 0 0 0 ...5 000
T e k e p á ly a 60 120
babák 120 250
Jégk oron g 120 2 5 0 ...6 0 0
M ű k orcsoly á zá s 120 2 5 0 ...6 0 0
C é llö v é s : k ilö v ő h e ly 120
lő p á ly a 60
cél 600
Ú szás: fe ls ő v ilá g ítá s 1 2 0 ...2 5 0
v iz a la tti vilá g ítá s e se té n a v íz felszín én 1000 1000
A „Műszaki Előírás helyiségek és épületekhez tartozó szabad területek

mesterséges világítására” című tervezet lényegében a KGST előírásaihoz
alkalmazkodik, főleg ami a kontrasztot és világítási igényeket illeti. A ter
vezetben javasolt megvilágítási szinteket a 301. táblázat tartalmazza. A meg
világítási igényt növelő és csökkentő tényezők egyeznek a KGST irányel
vekben szereplő tényezőkkel.
A szennyeződés miatt a táblázatokban feltüntetett megvilágítási
értékeket a szennyeződés mértékének megfelelő szorzókkal növelik. Ezek
a szorzók a KGST irányelvek szerint erősen szennyeződő helyeken izzó
lámpa-világításra 1,7; fénycső-világításra 2,0. Ugyenezen értékek kevésbé
442 VILÁGÍTÁS
szennyeződő helyen 1,3 és 1,5 szabad területen 1,3 és 1,5. Az ismertetett

tervezet szerint a könnyen elérhető lámpatestekre 1,25, nehezen hozzá
fér hetőkre pedig 1,5 szorzótényező érvényes.
Célszerűnek mutatkozik a német irányelveket is (DIN 5035) ismertetni. Az ajánlott értékeket
a 302. táblázat tartalmazza. A táblázat értékei üzemi állapotra vonatkoznak, ennélfogva tervezéskor
az adatokat 1,25 szorzóval kell figyelembe venni. A német irányelvek szerint sportlétesítményekre
érvényes megvilágítási értékek a 303. táblázatban szerepelnek. A DIN által javasolt csökkentő
tényezőket a 329. ábra tünteti fel.
329. ábra. Elpiszkolódás hatása
A megvilágítás erősségének növelésével szükségszerűen együtt jár,

hogy a káprázás kérdéseire fokozott figyelmet kell fordítani. Hazai viszony
latban csak a már említett Tervezet tartalmaz javaslatot a káprázás elkerü
lésére. Csupasz lámpás vagy diffúz felületű világítótesteken megengedhető
fénysűrűséget a Tervezet szerint a 304. táblázat tartalmaz. Párhuzamos
sorokban szerelt úgy anilyen világítótestek esetén — ha a lámpasorok hossz-
304. táblázat
Megengedhető fénysiirííség, nit
T erem A m érete
2 ff 3 ff 4 ff b ff 6 ff 7 ff 8 H 10 3
2ff 10 000 9 500 9 000 8 000 6 500 6 500 6 500 > 6 000
2 ff 6 500 6 500 6 000 6 000 5 000 4 500 4 000 3 500
4 H 5 000 4 000 3 500 3 500 3 000 3 000 3 000 2 500
5 ff 3 500 3 000 3 000 3 000 2 500 2 500 2 000 1 500
A terem B 6 ff 3 000 3 000 2 500 2 000 2 000 2 000 2 000 1 500
m érete 7 ff 3 000 2 500 2 000 1 500 1 500 1 500 1 500 1 500
8 ff 3 000 2 000 1 500 1 500 1 500 1 500 1 500 1000
10 f f 2 000 1 500 1 500 1 500 1 500 1 000 1 000 750
12 f f 1 500 1 500 1 500 1 000 1 000 1 000 1 000 750
14 f f 1 500 1500 1 000 1000 1 000 750 750 750
M e g jeg y z és: V ízszin tesen szerelt, h osszúkás lám patestekn él A a terem h ossza, B a szélessége. P ontszerű
v a g y fü ggőlegesen szerelt hosszúkás lám patestekn él A a terem szélessége, B a h ossza.
MÉKETEZÉS 443
305. táblázat
Lámpasorok megengedhető fénysűrűsége, nit
A terem A m érete
3 H 13 000 12 500 10 000 9 500 9 000 9 000

4 H 12 500 10 000 9 000 8 000 6 500 6 000
5 H 10 000 9 000 8 000 6 500 6 000 6 000
A terem B
m érete
6 H 9 000 6 500 6 000 5 000 4 500 4 000
7H 8 000 6 000 5 000 4 500 4 500 4 000
8 H 6 500 5 000 4 500 4 500 4 500 4 000
10 H 5 000 4 500 4 500 3 000 3 500 3 000
2 H 3 H 4 H 5 H 6 H 6 E
tengelyével párhuzamos irányba fordulva dolgoznak — a megengedhető

fénysíirűséget a 305. táblázat tünteti fel.
Külföldön a kápráztatás határértékelésére kétféle formula használatos.
Az angol BRS (Building Research Station) formula a következő:
^ L^co0'
- L uP™
ahol G a berendezés káprázási tényezője; L minden egyes fényforrás fény-

sűrűsége; co minden egyes fényforrás térszöge a néző szemszögéből
nézve; L u a látómező közepes fénysűrűsége fényforrás nélkül; p Luc-
kiesh- és Guth-féle helyzettényező.
Egyszerűség kedvéért a káprázási tényezőt számszerűleg 10 lg G
kifejezéssel értékelik. Hopkinson és Petherbridge besorolása szerint:
10 éppen észrevehető;
16 még elfogadható;
19 határérték;
22 kellemetlen;
28 elviselhetetlen.
A helyzettényező abból a felismerésből származik, hogy ha a káprázás
forrása nem esik közvetlenül a látás irányába, akkor a káprázás küszöb
értéke változik. A helyzettényezőket a szem és a fényforrás egymáshoz való
viszonyának függvényében a 330. ábra mutatja.
Az IES ajánlás szerint a káprázási tényező a következő módon definiál
ható
ahol co a fényforrás térszöge; co pedig a fényforrásnak az a térszöge, amelyen

még nem lép fel káprázás. w a következőképpen számítható:
B/P 4)76
co + 1,28)
108E0>44
444 VILÁGÍTÁS
Ha a látómezőben több fényforrás van, akkor a káprázási tényező

az egyes fényforrások káprázási tényezőjének összeadásából vezethető le,
tehát:
G = G1 -f- G2 -|- Gz “1“ •* •^4 •
A 331. ábra mutatja az összefüggést B/P viszony (B footlam bertben!),

eb és a látómező fény sűrűsége között P — 1 esetében, tehát amikor a fény
források a látás irányába esnek.
A z ir o d a lo m m e g a d m ik é n t i v ilá g ít á s i te r h e lé s t is .1 E s z e r in t a z eg y es ip a r á g a k W /m* v ilá g ítá si

terh elése a z a lá b b i s z e r in t b e c s ü lh e t ő fe l. ( A z e ls ő a d a t fé n y c s ő r e , a m á s o d ik iz z ó lá m p á r a v o n a t k o z ik .
Meg kell jegyezni, h og y a fénycsőre v on a tk o z ó adatokkal kapcsolatban bizon yos óvatosság ajánlatos.
1 T örök B é la : E lo s z t ó h á ló z a t o k és sza b a d v e ze té k e k terv ezése.

MÉRETEZÉS 445
331. ábra. összefüggés a fényforrás fénysűrűsége és w között (P = 1)
1. Vasipar és fémmegmunkálás
a) Ö n tö d e :
T i s z t í t á s .......................................................................... 3... 8 W /m 8
N a g y d a r a b fo r m á lá s ............................................ 5 , 5 . . . 14 W /m 8
F in o m d a r a b fo r m á lá s a ...................................... 1 0 . . . 24 W /m 8
M e g m u n k á lá s
b) K o v á c s o l á s , d u r v a h e n g e r l é s ............................... 3... 8 W /m 2
E s z t e r g á lá s , fű ré s z e lé s ......................................... 5 , 5 . . . 14 W /m 8
K i s e b b d a r a b o k m e g m u n k á lá s a s z e r s z á m
g é p e k e n ..................................................................... 10...24 W /m 8
M ű s z e r é s z -, s z e r s z á m g é p m u n k a , c s is z o lá s ,
vésés .......................................................................... 2 3 . . . 46 W /m 8
c) S z e re lé s és l a k a t o s m u n k a .................................. 3...8 W /m 2
D u r v a v a s s z e r k e z e t ................................................. 5 , 5 . . . 14 W y m 2
G é p s z e r e lé s , t e k e r c s e l é s ......................................... 1 0 . . . 2 4 W /m 8
K é s z ü l é k s z e r e l é s ........................................................ 1 0 . . . 2 4 WT/m 2
K i s k é s z ü lé k e k és m ű s z e r e k s z e r e l é s e ............. 2 3 . . . 46 W / m 2
2. B á rg y á rtá s
C serzés ............................................................................. 3... 7 W /m 4
*2
S a jt o lá s , v a s a l á s ........................................................... 5 , 5 . . . 14 W /m 8
C ip ő ü z e m , f e s t é s ........................................................ 1 0 . . .2 4 W /m 8
3. F a ip a r
D u r v a f ű r é s z e l é s ........................................................... 3... 4 W /m 2
G y a lu lá s , m a r á s , fin o m fű r é s z e lé s .................. 5 , 5 . . . 14 W /m 2
E g é s z e n f i n o m m e g m u n k á lá s .......................... 1 0 . . . 2 4 W /m 2
4. M a lo m ip a r
D u r v a ő r l é s .................................................................. 3...8 W /m 2
F in o m ő r l é s .................................................................. 5 , 5 . . . 14 W /m 2
446 VILÁGÍTÁS
5. Papírgyártás
Cellulóz-és faköszörületgyártás ................ 5 ,5 ... 14 W/m*
Gépterem ...................................................... 1 0 ...2 4 W/m*
6. Élelmezési ipar
Pék, vágóhíd.................................................. 5 ,5 .. .14 W/m*
Tej, vaj, sajt osztályozása............................ 1 0 ...2 4 W/m*
7. Nyomdaipar
Gépszedés, nyomás ...................................... 1 0 ...2 4 W/m*
Kéziszedés, nyomdagép, előkészítés, könyv
nyomás ......................................................... 2 3 ... 46 W/m*
8. Egyéb üzemek
Üveghuta, téglagyártás................................ 4 .. .8 W/m*
Üvegesiszolás.................................................. 1 0 ...2 4 W/m*
9. L ak kozás ................................................................. 23. . .46 W/m*
10. Iroda
Irodai m u n k ák ............................................... 1 0 ...2 4 W/m*
ítajzmunkák ................................................... 2 3 ...4 6 W/m*
11. Ipari épületek
Lépcső, folyosó, kapubejárat ...................... 4...8 W/m*
P é ld a . A d ott egy 4 x 6 m* alapterületű, 3 m m agas irodahelyiség. A fen ti adatok szerint

24 • 2 4 ~ 5 0 0 W -os izzólám pa szükséges, am elynek fényáram a (1. 268. táblázat) 7850 lm . A helyiség
tén yező:
0,2 • 6 + 0,8 • 4 ,
am elynek a 307. táblázat szerint szórt világítás és 5 0 % m ennyezet, ill. 3 0 % falreflexió m ellett 1 3 %
hatásfok felel m eg. A m egvilágítás erőssége tehát:
306. táblázat
Weston-féle ideális megvilágítási értékek, lx
M egvilágítási Jelen leg a já n lo tt m eg v ilá g ítá s i

R észlet- érték W eston erősség, Lx
M u n k a jellege n a gysá g K o n tra s zt szerint,
(lá tszóla g) lx általán os m u n k a h ely -
v ilá g ítá s v ilá g ítá s
6' 0,2 5 ...2 0

D u rv a 6' 0,4 6 0 ...1 7 0 1 2 0 ... 250 —
4' 0,8 3 4 ...1 1 0
6' 0,2 2 6 0 ... 700

K özepes 3' 0,4 3 2 0 ... 780 2 5 0 ... 500 —
1 ,5 ' 0,8 3 7 0 ... 750
3' 0,2 1 3 0 0 ...2 2 5 0

F in o m 1 ,5 ' 0,4 1 5 0 0 ... 2400 500 1 000... 2000
V 0,8 1 2 0 0 ... 2050
i
1 ,5 ' 0,2 3 3 00...4500

N a g y o n fin o m V 0,4 2 9 0 0 ...4 3 0 0 500 300 0 ... 5000
MÉRETEZÉS 447
ami — különösen ha figyelembe vesszük a csökkentő tényezőket — kevés. N agyobb helyiségekre

a közölt W /m 1
2 adatok kielégítőbb eredményeket adnak.
Az ideális megvilágítási erősségeket Weston állította össze a kontraszt-

és részletnagyság függvényében. A szemtől 30 cm-re levő részlet látószögét
percben adja meg. A Weston-féle ideális értékeket a 306. táblázat tartal
mazza.
B ) Méretezés zárt térben

Méretezési módok. Háromféle méretezési m ódot ismertetünk: a w att
szabályt, a hatásfok-módszert és a pontról pontra való számítást.
Az ún. watt-szabály csak tájékoztató adatokat ad. Alkalmas pl. világí
tási terhelések előzetes számítására. Az egy lámpatesttel megvilágítható
felület és a teljes megvilágítandó felület viszonyából következtethetünk
az alkalmazandó lámpatestek számára.
Mint számítási eljárás a hatás]ok-módszer terjedt legjobban el. A hatás
fok ( r¡) a munkafelületre eső és a világítótestből kiáramló fényárammennyiség
viszonya. A hatásfokot különböző tényezők befolyásolják: a helyiség méret-
viszonyai, a határoló felületek reflexiótényezője, a megvilágítási mód és a
világítótest típusa.
A helyiség méretviszonyait az ún. helyiségtényezővel fejezzük ki.
Ez H. Zijl szerint1
£ 0,2 •hosszúság + 0,8 •szélesség
hasznos magasság
Hasznos magasságon közvetlen világítás esetében a világítótest és munka-

felület közötti magasságot, közvetett világítórendszer esetében pedig a meny-
nyezet és munkafelület közötti magasságot értjük.
A reflexiótényezők az MSZ 1587 szerint:
fehér falfelület ............................ 6 6 . . . 80%
világos falfelület........................... 46 ..6 5 %
közepes falfelü let......................... 1 6 ...4 5 %
sötétszínű fe lü le t ......................... 5 . . . 15%
H. Zijl által számított hatásfokokat a 307. és a 308. táblázatok tartal

mazzák.2 A táblázat a világítóberendezés normális üzemállapotára vonat
kozik, első bekapcsoláskor a hatásfokok valamivel jobbak. Ha a k tényező
nagyobb, mint 10, akkor 10-re vesszük. A táblázat értékei az ott feltüntetett
világítótest-hatásfokokra vonatkoznak. Ha a felszerelni kívánt világító-
test hatásfoka a megadottól eltér, akkor a leolvasott hatásfokot át kell
számítani. Pl. a táblázatban a világítótest hatásfoka 80%, az alkalmazan-
dóé csak 70%, akkor a hatásfok r¡l helyett
70
* “ 8Ö Vl ■
1 Philips’ Technische Rundschau. 1942. 97 .1 0 3 .

2 A Harrison és Anderson-féle hatásfok-táblázatok empirikus alapon, egy fénypont figyelembe
vételével épültek fel. A ZijI-féle több fénypont figyelembevételével számított táblázat. A táblázatok
ban a csökkentő tényezőket már figyelembe vettük.
448 VILÁGÍTÁS
Helyiség-hatásfokok izzólámpa-világitás esetében 307. táblázat
Mennyezet reflexiója, %
70 50 30
Világítási rendszer
% falak reflexiója %
50 30 10 50 30 10 50 30 10
1,0 0,20 0,17 0,15 0,20 1 0,17 0,15 0,20 0,17 0,14
0 1,2 0,24 0,20 0,17 0,23 0,20 0,17 0,23 0,20 0,17
1,5 0,28 0,24 0,21 0,27 0,24 0,21 0,27 0,24 0,21
2,0 0,33 0,30 0,27 0,33 0,30 0,27 0,32 0,29 0,27
2,5 0,37 0,34 0,31 I 0,37 0,33 0,31 0,36 0,33 0,31
Közvetlen 75 3 0,40 0,37 0,35 0,40 0,37 0,35 0,39 0,37 0,35
4 0,45 0,42 0,40 0,44 0,42 0,40 0,44 0,42 0,40
5 0,48 0,46 0,44 0,47 0,45 0,44 0,47 0,45 0,44
r 6 0,50 0,48 0,46 0,49 0,48 0,46 0,49 0,48 0,46
75 8 0,53 0,51 0,50 0,52 0,51 0,50 0,52 0,51 0,50
10 0,55 0,54 0,53 0,55 0,54 0,53 0,54 0,54 0,53
1,0 0,18 0,15 0,13 0,17 0,14 0,13 0,17 0,14 0,12
17 1,2 0,21 0,18 0,16 0,20 0,17 0,15 0,19 0,16 0,14
>L 1,5 0,25 0,22 0,19 0,24 0,21 0,18 0,22 0,20 0,17
2,0 0,30 0,27 0,24 0,28 0,26 0,23 0,27 0,25 0,22
2,5 0,34 0,31 0,28 0,32 0,29 0,27 0,30 0,28 0,26
Főleg közvetlen 80 3 0,37 0,34 0,31 0,35 0,32 0,30 0,32 0,30 0,29
4 0,40 0,38 0,36 0,39 0,37 0,35 0,37 0,35 0,33
5 0,43 0,41 0,39 0,41 0,39 0,38 0,39 0,38 0,36
«• 6 0,45 0,44 0,42 0,43 0,41 0,40 0,41 0,39 0,39
63 8 0,48 0,47 0,45 0,46 0,45 0,44 0,43 0,42 0,41
10 0,50 0,49 0,48 0,48 0,47 0,46 0,54 0,45 0,44
1,0 0,13 0,10 0,081 0,12 0,09 0,072 ~0,062 0,058 0,055
39 1,2 0,15 0,12 0,10 0,13 0,11 0,091 0,076 0,072 0,069
J
h 1,5 0,19 0,15 0,13 0,16 0,13 0,12 0,10 0,093 0,090
2,0 0,23 0,19 0,17 0,19 0,17 0,14 0,12 0,12 0,12
2,5 0,25 0,22 0,19 0,21 0,19 0,17 0,14 0,14 0,13
Szórt világítás 80 3 0,27 0,24 0,22 0,24 0,21 0,19 0,16 0,16 0,15
4 0,31 0,28 0,25 0,26 0,25 0,22 0,19 0,19 0,18
5 0,33 0,30 0,28 0,29 0,26 0,25 0,21 0,21 0,21
6 0,35 0,32 0,30 0,30 0,28 0,26 0,23 0,23 0,22
41 8 0,37 0,35 0,33 0,33 0,31 0,29 0,25 0,25 0,25
10 0,39 0,37 0,35 0,34 0,33 0,31 0,27 0,27 0,27
1,0 0,12 0,95 0,078 0,096 0,077 0,062 0,045 0,044 0,043
59 1,2 0,14 0,12 0,096 0,11 0,093 0,076 0,056 0,055 0,054
1,5 0,17 0,15 0,12 0,14 0,12 0,096 0,072 0,070 0,068
2,0 0,20 0,18 0,16 0,16 0,14 0,13 0,093 0,092 0,090
2,5 0,23 0,20 0,19 0,19 0,17 0,15 0,11 0,11 0,10
Főleg közvetett 80 3 0,25 0,22 0,20 0,20 0,18 0,17 0,12 0,12 0,12
4 0,28 0,26 0,24 0,22 0,20 0,19 0,14 0,14 0,14
5 0,30 0,28 0,26 0,24 0,22 0,21 0,16 0,16 0,16
6 0,31 0,29 0,28 0,25 0,24 0,22 0,17 0,17 0,17
21 8 0,34 0,32 0,31 0,27 0,26 0,24 0,19 0,19 0,19
10 0,35 0,33 ! 0,32 0,28 0,27 0,26 0,20 0,19 0,19
1 0,11 0,095 0,079 0,081 0,067 0,056 0,050 0,040 0,034
80 1,2 0,13 0,11 0,10 0,097 0,082 0,070 0,057 0,047 0,041
t 1,5 0,16 0,14 0,12 0,11 0,10 0,088 0,067 0,058 0,051
2,0 0,19 0,17 0,16 0,14 0,12 0,11 0,082 0,074 0,067
2,5 0,22 0,20 0,18 0,15 0,14 0,13 0,092 0,084 0,078
Közvetett 80 3 0,24 0,22 0,20 0,17 0,15 0,14 0,10 0,094 0,088
4 0,26 0,25 0,23 0,19 0,18 0,17 0,11 0,10 0,10
1 5 0,28 0,27 0,26 0,20 0,19 0,18 0,12 0,11 0,11
>r 6 0,29 0,28 0,27 0,21 0,20 0,19 0,12 0,12 0,11
0 8 0,31 0,30 0,29 0,22 0,21 0,21 0,13 0,13 0,12
10 0,32 0,31 0,30 1 0,23 0,22 0,22 0,13 0,13 1 0,13
MÉRETEZÉS 449
70 50 40
Világítási rendszer o/ k
/o
falak reflexiója, %
50 30 50 30 10 50 30 10
10 1
1 0,074 0,057 0,045 0,047 0,037 0,030 0,026 0,021 0,017
75 1,2 0,085 0,068 0,057 0,055 0,045 0,038 0,031 0,025 0,022
t 1,5 0,10 0,085 0,073 0,067 0,056 0,048 0,037 0,032 0,027
2,0 0,12 0,092 0,080 0,070 0,062 0,062 0,045 0,040 0,035
1 2,5 0,13 0,12 0,11 0,090 0,081 0,073 0,051 0,045 0,041
Közvetett (lámpák 75 3 0,15 0,13 0,12 0,098 0,089 0,081 0,055 0,050 0,045
fali vályúban) I 4 0,16 0,15 0,13 0,11 0,099 0,091 0,061 0,056 0,051
5 0,17 0,16 0,15 0,11 0,10 0,099 0,065 0,060 0,056
6 0,18 0,17 0,15 0,12 0,11 0,10 0,068 0,064 0,059
0 8 0,19 0,18 0,16 0,12 0,12 0,11 0,071 0,067 0,063
10 0,20 0,18 0,17 0,13 0,12 0,11 0,074 0,070 0,066
1 0,11 0,086 0,070 0,072 0,058 0,048 , 0,041 0,033 0,027
85 1,2 0,12 0,10 0,082 0,082 0,070 0,059 0,048 0,041 0,034
t 1,5 0,14 0,12 0,105 0,097 0,085 0,074 0,057 0,049 0,042
2,0 0,17 0,15 0,13 0,12 0,10 0,093 0,068 0,060 0,053
Közvetett (tükör- ! 2,5 0,20 0,18 0,16 0,13 0,12 0,11 0,076 0,069 0,060
reflektoros 86 3 0,21 0,19 0,17 1 0,14 0,13 0,12 0,083 0,075 0,069
lámpák fali i 4 0,23 0,21 0,20 0,16 0,14 0,13 0,091 0,084 0,078
vályúban) [ 5 0,25 0,23 0,21 0,17 0,15 0,14 0,096 0,090 0,084
6 0,26 0,24 0,22 0,17 0,16 0,15 0,10 0,094 0,089
0 8 0,27 0,26 0,24 0,18 0,17 0,16 0,10 0,10 1 0,096
10 0,28 0,27 0,25 0,19 0,18 0,17 0,11 0,10 0,10
Helyiséghatásfokok fénycső világítás esetében 308. táblázat
v, 70 50 30
Világítási rendszer k
%
falak reflexiója, %
50 30 10 50 30 10 50 30 10
1,0 0,18 0,14 0,11 0,15 0,12 0,10 0,13 0,10 0,16
50 1,2 0,21 0,17 0,14 0,18 0,15 0,12 0,16 0,13 0,10
*L 1,5 0,25 0,21 0,18 0,22 0,18 0,15 0,19 0,16 0,13
2,0 0,30 0,26 0,23 0,26 0,23 0,20 0,22 0,20 0,12
2,5 0,34 0,30 0,26 0,29 0,26 0,23 0,25 0,22 0,20
Csupasz fénycsövek 100 3 0,36 0,33 0,29 0,32 0,28 0,26 0,24 0,22
0,27
a mennyezeten 4 0,41 0,37 0,34 0,36 0,33 0,30 0,31 0,28 0,26
5 0,44 0,40 0,38 0,38 0,36 0,35 0,33 0,31 0,29
r 6 0,46 0,43 0,40 0,40 0,38 0,36 0,35 0,33 0,31
50 8 0,49 0,46 0,44 0,43 0,41 0,39 0,37 0,36 0,34
10 0,51 0,49 0,47 0,46 0,44 0,42 0,40 0,38 0,37
0,18 0,15 0,12 0,18 0,15 0,12 0,17 0,15 0,12
1) 0 0,21 0,18 0,15 0,21 0,18 0,15 0,20 0,18 0,15
1h 1,5 0,25 0,22 0,19 0,25 0,22 0,19 0,24 0,21 0,19
1 2,0 0,30 0,27 0,24 0,30 0,27 0,24 0,29 0,26 0,24
1 2,5 0,34 0,30 0,28 0,33 0,30 0,28 0,33 0,30 0,28
Közvetlen 75 3 0,36 0,33 0,31 0,36 0,33 0,31 0,35 0,33 0,31
II 4 0,41 0,38 0,36 0,40 0,38 0,36 0,40 0,38 0,36
5 0,43 0,41 0,39 0,43 0,41 0,39 0,42 0,41 0,39
Ji 6 0,45 0,43 0,42 0,45 0,43 0,42 0,44 0,43 0,41
75 8 0,48 0,47 0,46 0,48 0,47 0,46 0,48 0,46 0,45
10 0,50 0,49 0,48 0,50 0,49 0,48 0,50 0,49 0,48

450 VILÁGÍTÁS
70 50 30
Világítási rendszer £
/o falak reflexiója, %
50 30 10 50 30 10 50 30 10
1,0 0,15 0,13 0,11 0,14 0,12 0,10 0,13 0,11 0,093
22 1,2 0,18 0,15 0,13 0,16 0,14 0,12 0,15 i 0,13 0,11
1 1,5 0,21 0,19 0,16 0,19 0,17 0,15 0,18 1 0,16 0,14
2,0 0,26 0,23 0,21 0,24 0,21 0,20 0,22 0,20 0,18
2,5 0,29 0,26 0,24 0,27 0,25 0,23 0,24 0,23 0,21
Főleg közvetlen 70 3 0,31 0,29 0,27 0,29 0,27 0,25 0,26 0,25 0,23
4 0,35 0,33 0,31 0,32 0,31 0,29 0,30 0,28 0,27
5 0,37 0,35 0,34 0,34 0,33 0,31 0,31 0,30 0,30
6 0,38 0,37 0,35 0,35 0,34 0,33 0,33 0,32 0,31
48 8 0,41 0,40 0,39 0,38 0,37 0,36 0,35 0,35 0,34
10 0,43 0,42 0,41 0,40 0,39 0,38 0,37 0,36 0,36
1,0 0,13 0,11 0,10 0,12 0,10 0,093 0,11 0,097 0,086
24 1,2 0,15 0,13 0,12 0,14 0,12 0,11 0,12 0,11 0,10
1,5 0,18 0,16 0,14 0,16 0,14 0,13 0,14 0,13 0,12
2,0 0,21 0,19 0,17 0,19 0,17 0,16 0,17 0,16 0,15
2,5 0,23 0,22 0,20 0,21 0,20 0,19 0,19 0,18 0,17
Főleg közvetlen 60 3 0,25 0,24 0,22 0,23 0,22 0,21 0,21 0,20 0,19
(fényráccsal) 4 0,28 0,27 0,25 0,25 0,24 0,23 0,23 0,22 0,21
5 0,30 0,28 0,27 0,27 0,26 0,25 0,24 0,24 0,23
* 6 0,31 0,30 0,29 0,28 0,27 0,27 0,25 0,25 0,24
36 8 0,32 0,32 0,31 0,30 0,29 0,29 0,27 0,26 0,26
10 0,34 0,33 0,33 0,31 0,30 0,30 0,28 0,28 0,27
i 1,0 0,15 0,13 0,11 0,13 0,12 0,10 0,12 0,10 0,088
40 1,2 0,17 0,15 0,14 0,15 0,13 0,12 0,13 0,12 0,11
4 h 1,5 0,20 0,18 0,17 0,18 0,16 0,15 0,16 0,14 0,13
0,16
2,0 0,24 0,22 0,20 0,21 0,19 0,18 0,18 0,17
Közvetlen, közve
tett (fényrácsok
I 2,5 0,27 0,25 0,23 0,24 0,22 0,20 0,20 0,19 0,18
. 75 3 0,29 0,27 0,25 0,26 0,24 0,23 0,22 0,21 0,20
a mennyezetre II 4 0,32 0,31 0,29 0,28 0,27 0,26 0,24 0,23 0,23
szerelve) 5 0,34 0,33 0,32 0,30 0,29 0,28 0,26 0,25 0,24
J 6 0,35 0,34 0,33 0,31 0,30 0,30
0,32
0,27 0,26
0,28
0,26
0,28
35 8 0,37 0,36 0,35 0,33 0,32 0,29
10 0,38 0,38 0,37 0,34 0,34 0,33 0,30 0,29 0,29
1,0 0,16 0,13 0,12 0,14 0,12 0,10 0,12 0,10 0,091
40 1,2 0,18 0,16 0,14 0,16 0,14 0,13 0,14 0,12 0,11
1,5 0,21 0,18 0,17 0,18 0,17 0,15 0,16 0,15 0,13
2,0 0,25 0,23 0,21 0,22 ' 0,20 0,18 0,19 0,18 0,16
Közvetlen, közve 2,5 0,28 0,26 0,24 0,24 0,22 0,21 0,21 0,19 0,18
tett (fényrácsok 75 3 0,30 0,28 0,27 0,26 0,25 0,23 0,23 0,21 0,20
ingákon) 4 0,34 0,32 0,30 0,29 0,28 0,27 0,25 0,24 0,23
5 0,85 0,34 0,33 0,31 0,30 0,29 0,27 0,26 0,25
6 0,37 0,35 0,35 0,32 0,31 0,31 0,28 0,27 0,26
35 8 0,39 0,38 0,37 0,34 0,33 0,33 0,29 0,29 0,28
10 0,40 0,39 0,39 0,35 0,35 0,34 0,30 0,30 0,30
1,0 0,17 0,14 0,12 0,15 i 0,12 0,10 0.13 0,11 0,092
50 1,2 0,20 0,17 0,15 0,17 0,15 0,13 0,15 0,13 0,11
iw 1,5 0,24 0,21 0,18 0,20 0,18 0,16 0,17 0,15 0,14
2,0 0,28 0,25 0,23 0,25 0,22 0,20 0,21 0,19 0,17
Közvetlen, közve I 1 2,5 0,32 0,29 0,26 0,27 0,25 0,23 0,23 0,22
0,24
0,20
0,22
tett (üvegsáv a 90 3 0,34 0,32 0,29 0,30 0,27 0,26 0,25
mennyezeten) I1 4 0,38 0,36 0,34 0,33 0,31 0,29 0,28 0,27 0,25
5 0,41 0,39 0,37 0,35 0,34 0,32 0,30 0,29 0,28
Jr 6 0,42 0,40
0,43
0,39
0,41
0,37
0,39
0,35
0,38
0,34
0,37
0,32
0,34
0,30
0,33
0,29
0,32
40 8 0,44
10 0,46 0,45 0,44 0,41 0,40 0,39 0,35 0,34 0,33
MÉRETEZÉS 451
v k 70 50 30
Világítási rendszer 0/
/o falak reflexiója, %
50 30 10 50 30 10 50 30 10
1,0 0,18 0,15 0,13 0,16 0,13 _ 0,11“' 0,13 0,11 “ 0,096
50 1,2 0,21 0,18 0,15 0,18 0,16 0,14 0,15 0,13 0,12
1,5 0,25 0,22 0,19 0,22 0,19 0,17 0,18 0,16 0,14
Közvetlen, közve 2,0 0,30 0,27 0,24 0,26 0,23 0,21 0,22 0,20 0,18
tett (üvegsáv 2,5 0,34 0,31 0,28 0,29 0,26 0,24 0,24 0,22 0,21
ingákon) 90 3 0,37 0,34 0,31 0,31 0,29 0,27 0,26 0,24 0,23
4 0,41 0,38 0,36 0,35 0,33 0,31 0,29 0,28 0,26
5 0,43 0,41 0,39 0,37 0,36 0,34 0,31 0,30 0,29
1r 6 0,45 0,43 0,41 0,39 0,37 0,36 0,33 0,32 0,30
40 8 0,47 0,46 0,44 0,41 0,40 0,39 0,35 0,34 0,33
10 0,49 0,48 0,47 0,42 0,41 0,41 0,36 0,36 0,35
1,0 0,15 0,13 0,11 0,15 0,13 0,11 0,14 0,13 0,11
0 1,2 0,17 0,15 0,13 0,17 0,15 0,13 0,16 0,15 0,13
1,5 0,19 0,17 0,16 0,19 0,17 0,16 0,19 0,17 0,16
2,0 0,23 0,21 0,19 0,23 0,21 0,19 0,22 0,21 0,19
1 2,5 0,25 0,24 0,22 0,25 0,24 0,22 0,25 0,24 0,22
Közvetlen (fény- 55 3 0,27 0,26 0,24 0,27 0,25 0,24 0,27 0,25 0,24
ráccsal) I1 4 0,30 0,29 0,28 0,30 0,29 0,27 0,30 0,28 0,27
5 0,32 0,31 0,30 0,32 0,31 0,30 0,31 0,30 0,30
\i
55
6
8
0,33
0,35
0,32
0,34
0,31
0,34
0,33
0,35
0,32
0,34
0,31
0,34
0,33
0,35
0,32
0,34
0,31
0,34
10 0,36 0,36 0,35 0,36 0,36 0,35 0,36 0,35 0,35
A világítás hatásfokát a fényforrások avulása, a helyiség határoló

felületeinek beszennyeződése is rontja. Az avulási tényező az egyes világí
tási módok esetén:
Izzólámpa :
K özvetlen v ilá g ítá s........................... 1 ,2 5 ... 1,30
Főleg közvetlen világítás .............. 1 ,3 5 ... 1,40
Szórt világítás ................................... 1 ,4 5 ... 1,60
Főleg közvetett világítás ................ 1 ,5 5 ... 1,60
K özvetett v ilá g ítá s........................... 1 ,5 5 ... 1,65
Fénycsövek :
Csupasz fénycsövek a m ennyezeten.. 1 ,3 5 .. .1,45
K ö z v e t le n .................................................1 ,3 5 ... 1,40
Főleg k ö zv e tle n .................................... 1 ,3 5 ... 1,45
Fény rácsok a mennyezetre szerelve.. 1,40.. .1,45
Fényrácsok in g á k o n .............................. 1 ,3 5 ... 1,45
üvegsáv a mennyezeten ................... 1,45
Üvegsáv in gá k on .................................. 1,35. . .1,45
K özvetlen fényráccsal ....................... 1,45
A kisebb avulási tényezők a kisebb (1), a nagyobb értékek a nagyobb

helyiségtényezőre (10-ig) vonatkoznak.
A nagyméretű helyiségekben az oldalak reflexiója már csak kismértékben
érvényesül, közvetlen világításnál pedig a mennyzetreflexió egyáltalán nem.
29*
452 VILÁGÍTÁS
Példa. E gy műhely alapter filete 80 m x 15 m, magassága 4 m. A kívánatos általános meg

világítás 0,8 m magasan levő munkasíkon 150 lx. A mennyezet reflexiója 5 0 % , az oldalfalaké 3 0 % .
A hálózati feszültség 220 V.
Első megoldás. Közvetlen világítás izzólámpákkal. Szélesen sugárzó armatúrákat választunk
40 cm hosszú ingákon. A hasznos magasság 4 .0 0 -0 ,8 —0.4 = 2,8 m. A világítótestek távolsága
egymástól 1 . . .l,5 h = 2,8. . .4,2 m. Ennek alapján szélességben a világítótestek száma 15/2,8. ..
15/4,2 = 5 ,3 ...3 ,6 db. Hosszirányban a világítótestek száma 3 0 /2 ,8 ...3 0 /4 ,2 m = 1 1 ...7 db.
Válasszunk 5 • 8 = 40 db világítótestet. A helyiségtényező:
0,8 ♦15 + 0,2 • 30

k= = 6,4.
2,8
A 307. táblázat szerint k = 6 és 50% mennyezet-, ill. 30% oldalfalreflexió esetén a hatásfok y = 0,48,
mivel a k tényező 6,4: y = 0,5. A szükséges fényáram:
15 • 30 •150
0= = 135 000 lm .
0,5
Mivel 40 lámpát kívánunk alkalmazni, az egyes lámpákra eső fényáram 13 500/40 = 3400 lm. Tekin
tettel arra, hogy a 200 W -os izzólámpa fényárama (220 V) 2560 lm, az ajánlatos lámpaszám 53 lesz.
Ennek figyelembevételével kell a tervezést elvégezni. Az összes terhelés 53 •200 = 10 600 W.
Második megoldás. Válasszunk szórt fényt adó világítótesteket 100 cm hosszú ingákon. A vilá
gítótestek távolsága ez esetben a — 3, b — 300 cm. A hasznos magasság 4,0—0 ,8—1,0 = 2,2 m,
a k tényező tehát:
7. _ 0 , 8 - 1 5 + 0 , 2 - 3 0 _ 00
* ------------ 2,2 “ 8’2’
a hatásfok a 307. táblázat szerint y = 0,31 és így a szükséges fényáram:
15 •30 • 150
0= = 218 000 lm .
0,31
Ebben az esetben 218 000/2560=85 db 200W -
08 izzólámpa lenne szükséges, amelyeknek
összterhelése 17 000 W .
Ahol a mennyezet vagy a hatá
roló falak reflexiója nem érvénye
sül, ill. a munkahely megvilágítá
sát akarjuk megállapítani, ott a
pontról pontra számítás módszerét
kell alkalmazni.
Valamely fénypontnak a meg
adott P pontban a vízszintes síkra
vonatkoztatott megvilágítási erős
sége (332. ábra):
332. ábra. A megvilágítás pontról pontra való
számítása Ep = - h . cos3 a ,
ahol I a a világítótestnek a szög irányában kisugárzott fényárama, amit

a világítótest fényeloszlási görbéjéből kell megállapítani. A P ponton
átmenő függőleges síkon a megvilágítás erőssége:
7/7 —
I an cos2 a sin a
A számításokhoz szükséges goniometriai adatok a 309. táblázatból olvas

hatók le.
MÉBETEZÉS 453
309. táblázol
Goniometríai adatok
a° sín a cos a cos2a cos3 a tg a sin a cos3a
1 0,017 1,000 1,000 1,000 0,017 0,017

2 0,035 0,999 0,999 0,998 0,035 0,035
3 0,052 0,999 0,997 0,996 0,052 0,052
4 0,070 0,998 0,995 0,993 0,070 0,070
5 0,087 0,996 0,992 0,989 0,087 0,086
6 0,105 0,995 0,989 0,984 0,105 0,104

7 0,122 0,993 0,985 0,978 0,123 0,120
8 0,139 0,990 0,981 0,971 0,141 0,136
9 0,156 0,988 0,976 0,964 0,158 0,156
10 0,174 0,985 0,970 0,955 0,176 0,168
11 0,191 0,982 0,964 0,946 0,194 0,184

12 0,208 0,978 0,957 0,936 0,213 0,199
13 0,225 0,974 0,949 0,925 0,231 0,214
14 0,242 0,970 0,941 0,913 0,249 0,228
15 0,259 0,966 0,933 0,901 0,268 0,242
16 0,276 0,961 0,925 0,888 0,287 0,256

17 0,292 0,956 0,916 0,875 0,306 0,268
18 0,309 0,951 0,905 0,860 0,325 0,280
19 0,326 0,946 0,894 0,845 0,344 0,291
20 0,342 0,940 0,883 0,830 0,364 0,302
21 0.358 0,934 0,871 0,814 0,384 0,312

22 0,375 0,927 0,860 0,797 0,404 0,322
23 0,391 0,921 0,847 0,780 0,424 0,331
24 0,407 0,914 0,834 0,762 0,445 0,330
25 0,423 0,906 0,821 0,744 0,466 0,347
26 0,438 0,899 0,808 0,726 0,488 0,354
27 0,454 0,891 0,794 0,707 0,510 0,360
28 0,469 0,883 0,782 0,688 0,532 0,366
29 0,485 0,875 0,765 0,669 0,554 0,371
30 0,500 0,866 0,750 0,650 0,577 0,375
31 0,515 0,857 0,735 0,630 0,601 0,378
32 0,530 0,848 0,719 0,610 0,625 0,381
33 0,545 0,839 0,703 0,590 0,649 0,386
34 0,559 0,829 0,687 0,570 0,675 0,384
35 0,574 0,819 0,671 0,550 0,700 0,385
36 0,588 0,809 0,655 0,530 0,727 0,385

37 0,602 0,799 0,638 0,509 0,754 0,384
38 0,616 0,788 0,612 0,489 0,781 0,382
39 0,629 0,777 0,604 0,469 0,810 0,380
40 0,643 0,766 0,587 0,450 0,839 0,377
41 0,656 0,755 0,570 0,430 0,869 0,374
42 0,669 0,743 0,552 0,410 0,900 0,369
43 I 0,682 0,731 0,535 0,391 0,933 0,364
44 0,695 0,719 0,517 0,372 0,966 0,359
45 0,707 0,707 0,500 0,354 1,000 0,353
46 0,719 0,695 0,483 0,335 1,04 0,347
47 0,731 0,682 0,465 0,317 1,07 0,340
48 0,743 0,669 0,448 0,300 1,11 0,333
49 0,755 0,656 0,431 0,282 1,15 0,325
50 0,766 0,643 0,413 0,266 1,19 0,318
454 VILÁGÍTÁS
a° sin a cosa cos* a cos3 a tg a sin a cos2a
51 0,777 0,629 0,396 0,249 1,24 0,308

52 0,788 0,616 0,379 0,233 1,28 0,299
53 0,799 0,602 0,362 0,218 1,33 0,290
54 0,809 0,588 0,346 0,203 1,38 0,280
55 0,819 0,574 0,329 0,189 1,43 0,270
56 0,829 0,559 0,313 9,175 1,48 0,260

57 0,839 0,545 0,297 0,162 1,54 0,249
58 0,848 0,530 0,281 0,149 1,60 0,238
59 0,857 0,515 0,265 0,137 1,66 0,227
60 0,866 0,500 0,250 0,125 1,73 0,216
61 0,875 0,485 0,235 0,114 1,80 0,205

62 0,883 0,469 0,220 0,103 1,88 0,194
63 0,891 0,454 0,206 0,094 1,96 0,183
64 0,899 0,438 0,192 0,084 2,05 0,172
65 0,906 0,423 0,179 0,076 2,15 0,162
66 0,914 0,407 0,165 0,067 2,25 0,151

67 0,921 0,391 0,153 0,060 2,36 0,141
68 0,927 0,375 0,140 0,053 2,48 0,130
69 0,934 0,358 0,129 0,046 2,61 0,120
70 0,940 0,342 0,117 0,040 2,75 0,110
71 0,945 0,326 0,106 0,035 2,90 0,100

72 0,951 0,309 0,096 0,030 3,08 0,091
73 0,956 0,292 0,086 0,025 3,27 0,082
74 0,961 0,276 0,076 0,021 3,49 0,073
75 0,966 0,259 0,067 0,017 3,73 0,065
76 0,970 0,242 0,059 0,014 4,01 0,057

77 0,974 0,225 0.051 0,011 4,33 0,050
78 0,978 0,208 0,043 0,0089 4,71 0,042
79 0,982 0,191 0,036 0,0069 5,15 0,035
80 0,985 0,174 0,030 0,0052 5,67 0,030
81 0,988 0,156 0,025 0,0038 6,31 0,025

82 0,990 0,139 0,019 0,0027 7,12 0,020
83 0,993 0,122 0,015 0,0018 8,14 0,015
84 0,995 0,105 0,011 0,0011 9,51 0,011
85 0,996 0,087 0,0076 0,0007 11,4 0,0076
86 0,998 0,070 0,0049 0,0003 14,3 0,0049

87 0,999 0,052 0,0027 0,0001 19,1 0,0027
88 0,999 0,035 0,0012 4,2 x 10-5
6 28,6 0,0012
89 1,000 0,017 0,0003 5,2x10*« 57,3 0,0003
90 1,000 0,000 0,000 0,000 0,000
5 m-nél nagyobb fénypontmagasság esetén belső helyiségekben a víz

szintes sík megvilágításának számításához a helyiség alapterületéből, ill.
az alapterület részletéből is kiindulhatunk. A kiválasztott alapterületet
egy azonos területű körré alakítjuk, és feltételezzük, hogy a kört egy, a közép
pont fölé szerelt világítótest világítja meg. A fénypontmagasság és a kör
sugarának viszonyából megállapítjuk a hatásos a szöget. A zónafényáram-
görbéből a hasznosítható fény árammennyiséget megállapítjuk, és ezt
osztjuk a számításba vett területtel. íg y megkapjuk az 1000 lm-re és egy
MÉRETEZÉS 455
lámpára vonatkoztatott megvilágítási erősséget. Ha ezt szorozzuk a lámpák

számával és az egyes armatúrákból kisugárzó fényárammal, majd osztjuk
1000-rel, az eredmény a terület vízszintes síkjának az átlagos megvilágí
tása lesz.
Példa. 50X 100 m* alapterületű, 12 m belső magasságú helyiségben a világítási mód közvetlen*
mélysugárzó tükrös armatúrákkal. A lámpatestek 1 m hosszú ingákra vannak szerelve. A világító-
testek távolsága 8 m, az izzólámpák 1000 W-osak. Számítsuk ki a helyiség leggyengébben és legerőseb
ben megvilágított pontjainak megvilágítási erősségét a padlószintre vonatkoztatva. A fénypont
magassága a mérési sík fölött 11 m, a vízszintes távolsága pedig P , ponttól 5,65 m, a P x pontra vonat
koztatott kisugárzási szög tehát 27°. Az alkalmazott armatúra fényeloszlási és zónafényáram-görbéjét
a 333. ábra mutatja. Eszerint 27° kisugárzási szög irányában a fényerősség 1000 Im-re vonatkoztatva
180 cd. P x pontban a megvilágítás erőssége a vízszintes síkon:
180
^ 2 ? - = 1,05 lx.
11
Mivel négy lámpatest világítja meg (a távolabb levő armatúrák hatása elhanyagolható), 1000 lm fény
áram esetén 1,05 • 4 = 4,2 lx, ill. mivel az 1000 W -os izzólámpa fényárama 17 300 lin, a P x pont meg
világítási erőssége 4,2 •17,3 = 72,7 lx. Közvetlenül az armatúra alatt a megvilágítási erősség P a
ponthoz hasonló m ódon számítva:
215 • 1.000
Et • 17,3 = 29,4 lx.
ll2
A vizsgált pontot még négy környező világítótest is megvilágítja. Ezeknek fénye 44° alatt éri a Pa.
pontot. 44° alatt a kisugárzott fényerő 170 lx, tehát
170 •0,372
E't = 4 •17,3 = 36,1 lx
ll2
Az összes megvilágítási erősség P 2pontban tehát 65,5 lx. Az egyenlőtlenségi fok 65,5/72,2 = 0,9, tehát
nagyon kedvező.
Az alapjelület átlagos megvilágítását az előző példa adataival a következő módon számítjuk ki.
A helyiség alapterülete 5000 m2, ennek megfelel egy 59,2 m sugarú kör. E segédkor sugarának és a
a fénypontulagasságnak a viszonya 59,2:11 = 5,38. Ennek 79°-os kisugárzási szög felel meg. Az arma
túra zónafényáram-görbéjét a 333. ábra mutatja. Eszerint 79°-nál a kisugárzott fényáram kereken
600 lm, azaz egyetlen 1000 lm-es fényforrás:
600
E = = 0,12 lx
5000
közepes megvilágítást ad. H a 30 db 1000 W-os izzólámpát alkalmazunk, akkor a közepes megvilágítás
0,12 • 17,3 ♦30 = 62 lx.
Célszerű röviden vázolni a zónajényáram-görbe számításának menetét (334. ábra). Gyakran
szükség van adott armatúra által bizonyos térszögbe kisugárzott részfényáram-mennyiség ismeretére.
Tegyük fel, hogy ismerni akarjuk a2—a* térszögbe kisugárzott fényáramot. Elsősorban a fény
eloszlási görbe alapján megállapítjuk az
a 2— ocx
' ~~2 = a
szög alatt kisugárzott 7a fényerősséget. Az ax és as szögek közötti térszög:
co = 2 tt ( c o s a j — COS a , ) .
Ebben a térszögben &ai<xs fényáram:
^ a ia , = 2n i (COS a x — COS a 2) ,
ahol
a , — (Xi . ax + a3
cos ax — cos a2 = s in ------- -— s m -------------
2 2
456 VILÁGÍTÁS
MÉRETEZÉS 457
Tegyük fel, hogy a, — ax állandó, pl. 10°, akkor
aa —
2
*1 = 5 » é s« 1 ^+ —<*3 = a ,
tehát
COS a ! — COS a 2 = 2 S in 5° s íd a
és
<z>a i a j = 4 ti S in 5° l a S in a = l,095Ia s in a = l,l/a s in a-
Ha — és ez a leggyakrabban előforduló eset — 0° és adott szög között kell a fény árammennyiséget

megállapítani, akkor: ^
0 = 1,12 - / a sin a.
A pontról pontra végzett számítás zárt térre, adott esetben azzal a hát
ránnyal jár, hogy csak az elsődleges fénysugárzást veszi figyelembe, a másod
lagost — tehát a határoló felületek reflexióját — nem, ezért ez a számítási
módszer zárt térben mindig valamivel kisebb megvilágítási értékeket ad.
A hatásfok-módszer — mint említettük — nem minden esetben vezet
kielégítő eredményre, így pl. nagy alapterületű és kis reflexiótényezőjű helyi
ségekben. Ahhoz, hogy a mérési sík
átlagos megvilágítási erősségét pontról
pontra végzett számítással állapítsuk
meg, túlságosan hosszú számítások
szükségesek. Ilyen esetben a követke
ző eljárás javasolható.1
A felület átlagos megvilágítási
erőssége:
E m
alakban is kifejezhető. A k tényező

A és B függvényében minden lámpa
test típusra számítással vagy szerkesz
téssel megállapítható.
Az előző képlet alapján ui.:
k = ^ _
h'
A k tényező kiszámítására vonat

kozó eljárás a következő (335. ábra).
Valamely L lámpatest h magas
ságban 0 fény áramot bocsát ki és tet
szőleges, pl. 6 a x 6 ő nagyságú terü
letet világít meg. Tekintettel arra,
hogy a lámpatest e terület középpont
ja felett van, elegendő a k tényezőt a
negyed, tehát 3 a x 3 6 területre meg
állapítani. Bontsuk fel a területet ab
részekre, és számítsuk ki az egyes, te- 335. ábra. Te tényező számítása
1 Részletes levezetést lásd: Épületgépészet 1957. 5...6. sz. Csordás: Űj eljárás csarnokok
mesterséges világításának számítására.
458 VILÁGÍTÁS
hát F 1...F qterületrészek középpontjának megvilágítási erősségét az ismert

E — cos3 a képlettel. Ezek a megvilágítási értékek egyben — jó kö-
h2
zelítéssel — a területrészek átlagos megvilágítását is jelentik.
Az E X...E9 értékek birtokában rendre kiszámíthatók az A 1...A d és
B x...B d koordinátákhoz tartozó k tényezők, mert
<P
Jc1 = / ( ¿ A ) = E xh2 ’
0
^2 -- /(-^2^l) -- E x -j- E 2
h2
0
k9 - - E í +
eq
h2
Ezzel az eljárással ismert fény eloszlási görbéjű lámpatest k tényezőjét

és A és B függvényében egyszer s mindenkorra meg tudjuk állapítani.
A csupasz izzólámpára vonatkozó k tényező értékei a 336. ábrán lát
hatók. A szokványos 2a = 160°-os szélesen és a 2a = 120°-os mélyen sugárzó
lámpatestek k tényezői a 310. táblázatból olvashatók ki.
Ha az L lámpatest nem a vizsgált terület középpontja felett van elhe
lyezve, akkor a területet a 337. ábrán látható módon négy részre osztjuk.
a. CL, h
Az ábrán látható jelzésekkel A x — A 2— és Be, —
h 7 ~ 'z h h h
Ha ismerjük a lámpatest k tényezőjét A és B függvényében, akkor az F x te
rületrészre vonatkozó k tényező kx — f(A 1B 1), az F 2-rek 2 — f(A 2B x), jP3-ra
Jc3 = f(A xB 2), végül az F x-re vonat
kozó kx = f(A 2B2). Az egyes terü
letrészek átlagos megvüágítási erős
sége tehát:
0 0
3 Ei = E*
A
h2 kx h2k2
V 0 0
E3= E, =
2 HFicl
175
1j5
1,25
1,0
0.r
(f,25
MÉRETEZÉS 459
310. táblázat
2a = 160° és 2a = 120°-ban sugárzó lámpatestek k tényezői }
(A felső értékek 2a = 160°-os, az alsók 2a = 120°-os lámpatestekre vonatkoznak) j
\ A i
0,25 0,5 0,75 1,00 1,25 1,50 1,75 2 2,5 3
b \
6,3 6,9 7,8 8,9 10,3 11,7 13,2 14,9 17,9 20,1
0,25
5,3 5,7 6,6 7,6 8,7 9,9 11,2 12,5 15,2 18,7 .
6,9 7,6 8,6 9,9 11,1 12,6 14,3 15,9 19,3 22,5
0,5
5,7 6,4 7,2 8,4 9,5 10,8 12,2 13,6 16,6 19,3
7,8 8,6 9,6 10,9 12,4 14,1 15,7 17,6 21,9 25,1
0,75
6,6 7,2 8,1 9,3 10,6 12,0 13,4 15,1 18,9 21,5
8,9 9,9 10,9 12,3 14,0 15,7 17,4 19,6 23,6 27,2
1
7,6 8,4 9,3 10,5 11,9 13,5 14,9 16,8 20,5 25,2
10,3 11,1 12,4 14,0 16,1 17,8 19,9 22,1 26,6 31,2
1,25
8,7 9,5 10,6 11,9 13,6 15,3 17,1 19,0 22,9 27,1
11,7 12,6 14,1 15,7 17,8 19,6 22,1 24,7 29,6 34,1
1,5
10,8 15,3 19,0 21,2
OS
9,9 12,0 13,5 16,9 25,6
0
0
! 13,2 14,3 15,7 17,4 19,9 22,1 24,6 27,4 32,4 37,2
1,75
11,2 12,2 13,4 14,9 17,1 19,0 21,1 23,5 28,1 33,3
!
14,9 15,9 17,6 19,6 22,1 24,7 27,4 30,3 36,0 42,4
O¿
12,5 13,6 15,1 16,8 19,0 21,2 23,5 26,1 31,3 36,7
17,9 19,3 21,9 23,6 26,6 29,6 32,4 36,0 43,1 50,7
2,5
15,2 16,6 18,9 20,5 22,9 25,6 28,1 32,3 37,4 43,9
20,1 22,5 25,1 27,2 31,2 34,1 37,2 42,4 50,2 58,5
OO
18,7 19,3 21,5 24,2 27,1 30,0 33,3 37,7 43,8 51,0
Az egész terület átlagos megvilágítási erőssége pedig:
E =
Ex + E 2 + E3 4 - E4 0
1
4 4Ä* ( i +
k2 ^4 /
460 VILÁGÍTÁS
Példa. 15 x 7,5 = 112,5 ma területet egy szélesen sugárzó lámpatestben elhelyezett 100 W -os
(220 V, 17 300 lm) izzólámpával világítunk meg. A lámpatest A = 5 m magasan van elhelyezve. A 337,
ábra jelölései szerint; ax = 5 m, aa = 10 m, bx = 2,5 m és b2 = 5 m. Ennek megfelelően A t = 1.
A a — 2, J5, = 0,5 és B2 = 1. A 310. táblázatból kikeressük az F x. . . F 4 területeknek megfelelő kt . , .k4
tényezőket: k x = 9,9, kt = 15,9, kt = 12,3 és k4 = 19,6, A vizsgált terület átlagos megvilágítási
erőssége az előzők alapján tehát:
17 300 / 1 1 1 1 \
E ~ 4 • 25 V 9,9 + 15,9 + + ~ 51 lx *
H a a lámpatestet a terület egyik sarka felett helyeznénk el, akkor a terület átlagos megvilágí
tása, m ivel A — 3 és B = 1,5, tehát k = 34,1:
17 300
E = = 20 lx.
25 • 34,1
A csupasz izzólámpára vonatkozó k tényezőket a

336. ábrán látható görbesereggpl állapíthatjuk meg. A pél
da szerinti adatokkal kx = 19,8; kt = 30,5; k3 — 23,9 és
kt = 36,6. Ezekkel az átlagos megvilágítási erősség:
17 300
E + + 36£
24 lx.
4 •25" t ó 30,5 23,9 + r )-
Az előzőkben leírt eljárás alkalmas arra,
hogy ismert k tényezőjű lámpatestekből
álló csoportok által szolgáltatott megvilágí
tási erősséget — az ún. hatásfokmódszert mel
lőzve — közvetlenül számítsuk. A számítás alapjai a következők (338. ábra).
Világítsunk meg négy lámpatesttel (L) egy 2 a x 2 6 alapterületű helyi
séget. A lámpatestek távolsága egymástól a, ill. ó, a falaktól való távolságuk
pedig a¡2 és b/2. Vizsgáljuk meg egy lámpatestnek a helyiség alapterületére
{mérési síkra) adott megvilágítási erősségét. A helyiséget a 338. ábrán lát
ható módon négy, F x — F 4 területrészre bontjuk. Az egyes területrészek
a és 6-vel kifejezett alapterülete, ill. k tényezője a következő, ha
a
A = és B = - f - .
~h h
1,5 a 1,56
F x = 1,5a X 1,56; kx = ahol A x = Bx =
~ h ~ ~~h~
1,5a
F 2 = 1,5a X 0,56; k2 — f(A xB2); ahol A x —
~~h~ B2 = —
0,5a 1,56
F s = 0,5a X 1,56; k3 = f(A 2B x); ahol A t — — — ; B x
~~h~
0,5a 0,56
F á = 0,5a X 0,56; ká = f(A 2B2); ahol A 2 = B2 =
~h~ h
A z egyes területrészekre eső fényáram, ha egy fényforrás összes fény-
árama 0 lm :
0 0 2,25a6 F2
<Z>i = h2 F i . • fn — 0 0 0,75a6
h h2 ~ h2 key
u
0 ^3 . 0 0,1 Bab ^ 0 F, 0 0,25a6
0 3=
h2 k3 " h2 k ’ 01 = h2 K ~ h2 *4
MÉRETEZÉS 461
Mivel a vizsgált felületre az összes fényáram

¿ (P = 0, + 0+
2 + 04= Ö>£ ;
<J> í2,25
2 , 2. , 0,75 , 0,75 , 0,25
{ kx H-----fc
r . ----- 1—
e T.----- r
A j. K
0 y C j)y
Az átlagos megvilágítási erősség pedig E = alapján:
&ab
2,25 ( 0,75 ( 0,75 , 0,25

F — — ¡L
E 4Ä* Ä-i + —A:, I hr r A;,
A területet négy szimmetrikusan elhelyezett lámpatest világítja meg,

ennélfogva az átlagos megvilágítási erősség négyszeres, azaz:
2,25 , 0,75 , 0,75 , 0,25
ki + —r----
ke 1------r-----
k. r kA
)■
Ha feltételezzük, hogy a lámpacsoportokban minden lámpa fényárama,
továbbá a lámpák távolsága (a és b) egyenlő, továbbá az egyes lámpák
hatását 2a és 2b távolságon túl elhanyagoljuk, akkor különféle lámpa
csoportokra táblázatot készíthetünk, amelynek segítségével a megvilágított
terület átlagos megvilágítási erőssége:
0
E =
h2k
képlet alapján számítható. A képletben 0 egy lámpa fényárama, k pedig a
1
k =
C1 t C2
ki ^ k2 + ••• + #“'rí
összefüggés alapján számítható. A 311. táblázat 2 . 6 sorban elhelyezett
lámpacsoportok k tényezőit tartalmazza 2a = 160° és 2a = 120° fény
kibocsátású lámpatestekre.
Példa a 311. táblázat használatára. A 339. ábrán látható 2 5 x 1 5 m alapterületű csarnokban 12
lámpatest van három sorban, h — 5 m masasságban elhelyezve. A lámpatávolságok a — 6,25 m
és b — 5 m, tehát A = 1,25 és B = 1. A táblázat szerint három sorban elhelyezett 12 lámpatestnél
(2a = 1 6 0 ° ) A = 1,25 és B = 1 esetben k — 3,15. H a a kívánt megvilágítási erősség 50 lx, akkor
a lámpánként szükséges fényáram
0 = Eh*k = 50 •25 • 3,15 = 3937,5 lm.
Az elterjedten használt mennyezetbe süllyesztett világító felületek számí

tására a hatásfokmódszer alkalmas. A helyiségtényezőt az IES által javasolt
következő összefüggéssel számítjuk ki:
ab
K =
h (a -j- b)
462 VILÁGÍTÁS
k tényezők értékei belső helyiségek átlagos
(A felső értékek 2a = 160°-os, az alsók
Sorok száma 2 3
Lámpák száma 4 6 8 10 12 6 9 12 15 18 21
A B
1,64 1,281 1,12 1,07 1,04 1,28 1,00 0,88 0,83 0,80 0,78
0,25 1,40 1,02 0,94 0,90 0,87 1 1,02 0,83 0,75 0,70 0,68 0,66
1,87 1,42 1,30 ~T,2íT 1,19 1,42 1 1,20 1,08 1,02 1,00 0,98
0,50 1,60 1,20 1,08 1,05 1,02 1,20 1,09 0,91 0,85 0,83 0,80
2,20 1,60 1,50 1,40 1,38 1,60 1,41 1,24 ” 1 ,23“ 1,22 1,20
0,75 1,81 1,32 1,23 1,20 1,13 1,32 1,25 1,08 1,05 1,03 1,00
0,25 2,48 1,81 1,72 1,60 1,57 1,81 1,70 1,52 1,48 1,42 1,40
1,00 2,10 1,57 1,45 1,40 1,32 1,57 1,45 1,33 1,25 1,21 1,18
2,85 2,10 1,97 1,85 1,79 2,10 2,00 1,80 1,70 1,64 1,61
1,25 2,40 1,79 1,68 1,60 1,52 1,79 1,68 1,55 1,48 1,43 1,38
3,23 2,40 2,23 2,10” 2,00 2,40 “ 2,32“ 2,10 “ l798” 1,89 1,85
1,50 2,76 2,04 1,93 1,82 1,75 2,04 1,97 1,81 1,71 1,63 1,59
1,87 1,42 1,40 1,39 1,31 ~M 2” 1,25 1,11” 1,06 1,02 1,00
0,25 1,42 1,30 1,18 1,15 1,11 1,30 1,05 0,94 0,90 0,87 0,85
2,18 1,68 1,60 1,55 1,50 1,68 1,44 1,35 1,29 1,22 1,21
0,50 1,85 1,45 1,32 1,30 1,28 1,45 1,28 1,13 1,10 1,08 1,02
2,48 1,85 1,80 1,75 1,71 ” 1,85 1,72 1,60 “ í,50 1,48 1,44
0,75 2,18 1,63 1,52 1,48 1,43 1,63 1,50 1,28
1,35 1,26 1,22
0,50 2,85 _ 2,21 2,14 2,00 1,99 2,21 2,02 1,90 1,78 1,75 1,72
1,00 2,46 1,90 1,80 1,75 1,69 1,90 1,80 1,56 1,50
1,60 1,47
3,23 ~2,5~5” 2,42 2,24 “ 2,24” 1 2,55 “ 2,40” 2,20 2,05 2,00 1,98
1,25 2,81 2,15 2,05 1,97 1,90 2,15 2,10 1,87 1,78 1,76 1,64
“ VCT 2,90 2,80 2,60 “ 2752“ “ ^90“ 2,79 2,55 “ 2,37 2,30 “ 2,26“
1,50 3,17 2,45 2,36 2,24 2,17 2,45 2,41 2,20 2,06 2,01 1,97
2,20 1,77 1,72 1,70 1,66 “ 1,77 1,50 1,38 1,32 1,29 1,27
0,25 1,88 1,50 1,47 1,44 1,40 1,50 1,25 1,17 1,14 1,09 1,07
2,48 2,00 “ 1,92 1,87 ” 2,02” 1,80 ! 1,66 1,60 1,53 1,51
0,50 2,20 1,72 1,65 1,63 1,60 1,72 1,52 1,42 1,36 1,30 1,28
~2,85 2,35 2,27 “ 2,20 2,14 j 2,35 2,10 ! 1,95 1,88 1,80 1,79
0,75 2,50 2,00 1,90 1,85 1,81 2,00 1,80 1,70 1,60 1,56 1,52
0,75 3,23 “ 2,68“ 2,60 2,50 2,46 2,68 2,43 2,31 2,18 2,14 2,11
1,00 2,83 2,30 2,20 2,10 2,07 2,30 2,15 1 1,90 1,86 1,82
; 2,00
3,70“ 3,03 2,95 2,80 2,77 3,03 “ 2 , 84” 2,70 2,50 2,48 2,45
1,25 3,26 2,60 2,51 2,40 2,35 2,60 2,45 2,31 2,20 2,12 2,10
4,20 3,40 ” 3,31 “ 3,18“ 3,11 3,40 3,31 ' 3,15 ~ 2 ,S f 2,81 ” 2,79”
1,50 3,71 2,90 2,85 2,74 2,68 2,90 2,85 ; 2,65 2,53 2,46 2,42
2,48 2,10 2,09 2,08 2,05 2,10 1,80 ! 1,69 1,63 1,60 1,58
0,25 2,13 1,81 1,79 1,78 1,74 1,81 1, 5 0 ; 1,43 1,38 1,36 1,34
2,85 2,40 ~ 2,39 “ 2,38” 2,36 2,40 2,15 j“ 2,00“ 1,98 1,90 1,87
0,50 2,42 ; 2,05 2,03 2,00 1,97 2,05 1,80 1,70 1,61 1,60 1,58
1,00 3,23 2,75 ~ 2,72 2,68 2,63 2,75 2,50 2,35 2,30 2,22 2,20
0,75 2,80 1 2,35 2,32 2,28 2,25 2,35 2,10 2,02 1,90 1,88 1,82
3,70 i“ 3,12“ “ 3,08 3,05 3,02 3,12 “ 2,92“ 2,77 “ ~2,68~ 2,60 “ 2759”
1,00 3,21 ! 2,70 2,68 2,60 2,57 2,70 2,55 2,40 2,23 2,20 2,18
4,20 ; 3,58 “ 3,52 3,42 “ 3,39“ “ 3758“ 3,38 3,20 3,10 3,00 2,98
1,25 3,65 i 3,05 3,00 2,90 2,84 3,05 2,88 2,78 2,58 2,55 2,48
4,80 i 4,00 3,96 “ 3,86 3,80 4,00 “ 3,83“ 3,70 3,54 3,44 3,41
1,50 4,10 1 3,45 3,40 3,30 3,26 3,45 3,30 3,21 2,96 2,90 2,84
MÉRETEZÉS 463
megvilágítási erősségének számításához 311. táblázat
2a = 120°-os lámpatestekre vonatkoznak)
4 5 6 .
8 12 16 20 24 10 15 20 25 12 18 24
1,12 0,88 0,79 0,75 0,72 1,07 0,83 0,75 0,63 1,04 0,80 0,72
0,94 0,75 0,67 0,64 0,61 0,90 0,70 0,64 0,60 0,87 0,68 0,61
1,30 1,08 0,99 0,97 0,90 1,23 1,02 0,97 0,88 1,19 T,ŐÖ~ 0,90
1,08 0,91 0,86 0,83 0,80 1,05 0,85 0,83 0,76 1,02 0,83 0,80
1,50 1,24 1,22 1,20 1,08 1,40 1,23~~ 1,20 1,10 1,38 ~ 1 ,2 2 ~ 1,08
1,23 1,08 1,03 1,01 0,97 1,20 1,05 1,01 0,92 1,13 1,03 0,97
1,72 1,52 1,45 1,41 1,25 1,60 1,48 1,44 1,37 1,57 ~1Ä 7~ 1,25
1,45 1,33 1,27 1,20 1,15 1,40 1,25 1,20 1,17 1,32 1,21 1,15
1,97 1,80 1,71 1,65 1,50 1,85 Í,7Ö” 1,65 1,60 1,79 1,64 1,50
1,68 1,55 1,49 1,45 1,35 1,60 1,48 1,45 1,38 1,51 1,43 1,35
2,23 2,10 2,02 1,90 1,73 2,10 1,98 _ 1,90 ~ — 1,87 2,00 1,89 1,73
1,93 1,81 1,74 1,64 1,58 1,82 1j71 1,64 1,61 1,75 1,63 1,58
1,40 1,11 1,00 0,95 0,92 1,39 1,06 0,95 0,91 1,31 1,02 0,92
1,18 0,94 0,85 0,81 0,79 1,15 0,90 0,81 0,76 1,11 0,87 0,79
1,60 1,35 1,24 1,20 1,11 1,55 1,29 _ 1,20~ 1,15 1,50 1,22 1,11
1,32 1,13 1,05 1,02 1,00 1,30 1,10 1,02 0,91 1,28 1,08 1,00
1,80 1,60 1,48 1,45 1,35 1,75 1,40 1,45 1,40 1,71 1,48 1,35
1,52 1,35 1,28 1,26 1,22 1,48 1,28 1,26 1,12 1,43 1,26 1,22
2,14 1,90 1,78 1,72 _ Í,6(T~ 2,00 1,78 1,72 1,65 1,99 1,75 1,60
1,80 1,60 1,55 1,47 1,42 1,75 1,56 1,47 1,40 1,69 1,50 1,42
“ 2,42’ ” 2,2(T 2,04 ’ 2,00 1,90 2,24 2,05 2,00 1,93 2,24 2,00 1,90
2,05 1,87 1,80 1,71 1,68 1,97 1,78 1,71 1,65 1,90 1,76 1,68
2,80 2,55 2,40 2,30 2,20 2,60 ~2,37~~ 2,30 2,21 2,52 2,30 2,20
2,36 2,20 2,10 1,99 1,94 2,34 2,06 1,99 1,95 2,17 2,01 1,94
1,72 1,38 1,24 1,20 1)17 “ 1,70~ 1,32 1,20 1,12 1,66 1,29 1,17
1,47 1,17 1,05 1,01 0,98 1,44 1,14 1,01 0,94 1,40 1,09 0,98
2,00 1,66 1,51 1,48 1,41 1,92 1,60 1,48 1,40 1,87 1,53 1,41
1,65 1,42 1,30 1,21 1,17 1,63 1,36 1,21 1,18 1,60 1,30 1,17
2,37 1,95 1,81 1,79 1,70 2,20 1,88 1,79 Í,7Í 2,14 1,80“ 1,70
1,90 1,70 1,56 1,50 1,40 1,85 1,60 1,50 1,43 1,81 1,56 1,40
2,60 2,31 “ 2,18 2,10 2,00 2,50 2,18 2,10 2,02 2,46 2,14 2,00
2,20 2,00 1,87 1,74 1,64 2,10 1,90 1,74 1,70 2,07 1,86 1,64
. 2,95 _ 2,70~ 2,51 2,40 2,35 2,80 2,50 2,40 2,37 2,77 2,48 2,35
2,51 2,31 2,20 2,10 2,00 2,40 2,20 2,10 2,02 2,35 2,12 2,00
3,31 3,15 ~2,94~ 2,78 2,73 3,18 2,83 ~ 2,78“ 2,74 3,11 2,81 2,73
2,85 2,65 2,54 2,44 2,37 2,74 2,53 2,44 2,38 2,68 2,46 2,37
2,09 1,69 1,53 1,50 1,45 2,08 1,63 1,50 1,40 1,69~ 1,60 1,45
1,79 1,43 1,27 1,24 1,32 1,78 1,38 1,24 1,17 1,43 1,36 1,22
2,39 2,00 1,88 - 1,80 1,76 2,38 1,98 1,80 1,72 2,00 1,90 1,76
2,03 1,70 1,53 1,49 1,47 2,00 1,61 1,49 1,43 1,70 1,60 1,47
2,72 2,35 2,21 2,15 2,10 2,68 2,30 2,15 2,08 2,35 2,22 2,10
2,32 2,02 1,82 1,79 1,78 2,28 1,90 1,79 1,75 2,02 1,88 1,78
3,Oá ~%iT 2,61 1,53 _ 2,47~ 3,05 2,68 2,53 2,44 2,77 2,60 2,47
2,68 2,40 2,24 2,16 2,13 2,60 2,23 2,16 2,11 2,40 2,20 2,13
3,52 3,20 3,05 2,90 “ 2,85 3,42 3,10 2,90 2,87 3,20 3,00 2,85
3,00 2,78 2,49 2,45 2,43 2,90 2,58 2,45 2,40 2,78 2,55 2,43
3,96 3,70 3,50 3,36 3,30 3,86 ~ 3 ,5 4 ~ 3,36 3,30 3,70 3,44 3,30
3,40 3,21 2,91 2,80 2,74 3,30 2,96 2,80 2,73 3,21 2,90 2,74
464 VILÁGÍTÁS
Sorok száma 2 3
Lámpák száma 4 6 8 10 12 6 9 12 15 18 21
A B
2,35 2,47 2,47 2,47 2,40 2,47 2,06 2,00 1,93 1,90 1,87
0,25 2,50 2,14 2,13 2,12 2,11 2,13 1,80 1,71 1,66 1,64 1,62
3,23 2,82 2,81 2,80 2,76 2,82 2,45 2,30 ~2,28 2,22 2,20
0,50 2,90 2,45 2,42 2,40 2,39 2,45 2,15 2,02 2,00 1,95 1,90
3,70 3,20 3,19 3,18 3,14 3,20 2,83 2,70 ”~2,69~ 2,62 2,60
0,7 5 3,30 2,80 2,78 2,73 2,71 2,80 2,52 2,40 2,34 2,30 2,23
1,25 4,20 3,67 3,64 2,59 3,54 3,67 3,35 3,15 i 3,11 3,08 3,03
1,00 3,65 3,20 3,15 3,10 3,08 3,20 2,94 2,78 I 2,75 2,68 2,62
4,80 4,15 4,10 4,02 3,98 4,15 3,85 3,64 3,60 3,52 3,48
1,25 4,15 3,60 3,55 3,50 3,48 3,60 3,38 3,21 3,10 3,08 3,05
5,40 4,70 4,63 4,55 4,44 4,70 4,50 4,25 4,13 4,05 4,00
1,50 4,70 4,05 4,00 3,95 3,88 4,05 3,89 3,72 3,57 2,53 1 3,46
3,23 2,82 2,81 2,80 ” 2,79” 2,82 2,35 2,25 1 2,20 2,18 2,15
0,25 2,81 2,45 2,44 2,43 2,41 2,45 2,04 1,97 I 1,92 1,90 1,87
3,70 3,20 3,19 3,18 ” 3,16 3,20” 2,80 1,70 2,65 2,60 i ” 2,58”
0,50 3,20 2,82 2,78 2,45 2,32 2,28 2,22 2,20
2,80 2,79 2,80
1,50 4,20” 3,67 ’ 3,66 3,64 3,57 3,67 ~ 3 ¿ T 3,18 i 3,10 3,02 3,00
0,75 3,63 3,20 3,18 3,17 3,14 3,20 2,86 2,72 1 2,68 2,52 2,60
4,74 4,15 4,14 4,13 4,08 4,15 I 3,80 2,70 ; 2,60 ” 2,53“ 3,50
1,00 4,12 3,60 3,59 3,54 3,60 3,37 3,22 ! 3,12 3,08 3,02
3,58
5,40 I ^ O ” 4,68” 4,66 4,59 4,70 ¡ 4,40 4,23 í 4,11 i 4,05 4,03
1,25 4,68 4,15 4,10 4,08 4,00 4,15 1 3,85 3,70 1 3,60 3,52 3,48
” 6,00 5,32 ” 5,28 5,22 5,14 5,32 1 5>10 i 4,86 4,74 ” 4,63” ” 4^6l”
1,50 5,25 4,65 4,60 4,50 4,43 4,65 4,44 I 4,23 4,10 4,05 4,00
ahol a a helyiség hossza, b a szélessége, h a világító felület magassága a mun

kasík felett. A fénycsövek feletti felület reflexiója 75%, a mennyezet refle
xiója 80% . A 312. táblázat a hatásfokot tartalmazza 45% transzmissziójú
homályos üveg vagy műanyag borítás, illetve fényterelő rács esetében.
Példa. A helyiség alapterülete 5 X 6m2 a mun

kasík (asztal felület) feletti magasság h — 2,20 m.
i-------------------- A helyiséget felületi világítóval világítjuk meg.
A kívánt megvilágítás 400 Ix, a falreflexió 30% .
6,25 ‘ A L 6’2S JL e,2s ' }3,125 5 •6
K = = 1,25 .
2,2 (5 + 6)
E
0 J H> ¡c, o o H a homályosított üveget választunk, akkor a
hatásfok a 312. táblázat szerint 0,32. A karban
*r> tartás miatt 0,7 csökkentő tényezővel számolva,
25m
O 400 •30
O 0 = 53571 lm.
0,32 •0,7
3
A szükséges 40 \V-os fénycsövek száma:
339. ábra 53 571
n ^ 20 db .
2750
A fénycsöveket két sorban (2 x 1 0 db) elrendezve, 20 cm csőtávolság mellett kb. 2 ,6 0x 2,00 ra

méretű felületvilágítót kapunk.
MÉRETEZÉS 465
4 5 6
8 12 16 20 24 18 15 20 25 12 18 24
2,47 2,00 1,78 1,73 1,70 2,47 1,93 1,73 1,62 2,00 2,90 1,70
2,13 1,71 1,54 1,50 1,47 2,12 1,66 1,50 1,41 1,71 1,64 1,47
2,81 2,30 2,18 2,10 2,05 2,80 _ 2,28“ 2,10 2,00 2,30 2,22 2,05
2,42 2,02 1,82 1,79 1,76 2,40 2,00 1,79 1,75 2,02 1,95 2,76
3,19 2,70 2,53 2,48 2,42 3,18 2,69 2,48 2,39 2,70 2,62 2,42
2,78 2,40 2,17 2,12 2,10 2,73 2,34 2,12 2,08 2,40 2,30 2,10
3,64 3,15 3,00 2,91 2,85 3,59 3,11 2,91 2,82 3,15 3~Ö8 2,85
3,15 2,78 2,56 2,53 2,47 3,10 2,75 2,53 2,46 2,78 2,68 2,41
~ 4,10 3,64 3,50 “ 3,40 3,34 — 4,oF ~ 3,6<T” 3,40 3,29 3,64 3,52 3,34
3,55 3,21 3,00 2,90 2,85 3,50 3,10 2,90 2,86 3,21 3,08 2,85
4,63 ^4,25” 4,05 4,00 3,90 ~ 4 ,5 5 ~ 4,13 4,00 “ 3,77 4,25 4,05 3,90
4,00 3,72 3,55 3,36 3,30 3,95 3,57 3,36 3,31 3,72 3,53 3,30
2,81 2,25 2,03 —2,0CT í,93 2,80 2,20 2,00 2,86 2,25 2,18 1,95
2,44 1,97 1,77 1,73 1,70 2,43 1,92 1,73 1,63 1,97 1,90 1,70
3,19 2.70 2,48 2,40 2,35 3,18 2,65 2,40 2,30 2,70 2,60 2,35
2,80 2,32 2,15 2,05 2,02 2,79 2,28 2,05 2,00 2,32 2,22 2,02
” 3,66 3,18 2,92 2,87 2,82 3,64 3,10 _ 2,87” “ 2,80 3,18 3,02 2,82
3,18 2,72 2,55 2,45 2,42 3,17 2,68 2,45 2,40 2,72 2,62 2,42
4,14 3,70 3,50 “ 3,38“ 2,86 4,13 “ “ 3~6(T“ 3,38 ~13,33““ 3,70 3,52 3,35
3,59 3,22 3,00 2,94 3,35 3,58 3,12 2,94 2,86 3,22 3,08 2,86
~4,68~ 3,70 4,02 “ 3,9T 3,89 4,66 4,11 3,92 3,87 4,23 4,05 _ 3,89~
4,10 4,23 3,50 3,38 3,34 4,08 3,60 3,38 3,33 3,70 3,52 3,24
5,28 4,86 4,68 4,52 4,50 ” ” 5,22~ 4,74 4,52 4,46 4,86 4,63 4,50
4,60 4,23 4,08 3,96 3,90 4,50 4,10 3,96 3,86 4,23 4,05 5,90
312. táblázat
Felületi világítók hatásfoka
j
1 Falreflexió, %
j
Helyiség-tényező Homályos üveg Fényterelő rács
50 30 10 50 30 10
0,6 0,19 0,15 0,13 0,19 0,16 0,15

0,8 0,25 0,22 0,19 0,23 0,20 0,19
1,0 0,31 0,26 0,23 0,25 0,22 0,21
1,25 0,35 0.32 0,29 0,27 0,25 0,24
1,5 0-40 0,35 0,33 0,30 0,26 0,25
2,0 0,45 0,42 0,38 0,32 0,30 0,29
2,5 0,49 0,46 0,42 0,33 0,31 0,30
3,0 0,52 0,49 0,46 0,34 0,32 0,32
4,0 0,56 0,54 0,52 0,35 0,34 0,33
5,0 0,58 0,57 0,55 0,36 0,35 0,34
Megjegyzés: Jó karbantartás esetében a csökkentő tényező: 0,7.

466 VILÁGÍTÁS
C) Szabadtéri világítás méretezése
A szabadtéri (közvilágítási) berendezések méretezése lényegében azonos

az előző pontban ismertetett pontról pontra való méretezési eljárással.
A vonatkozó szabványelőírásokat a 294. és a 295. táblázat tartalmazza,
amihez még azt kell hozzátenni, hogy forgalmi útvonalakon a két szomszé
dos fénypont távolságának felezési pontjában vertikális síkon 1,5 m magas
ságban a megvilágítási erősségnek legalább a vízszintes megvilágítási
erősség 50%-ának kell lennie.
>
340. ábra. Közvilágítási lámpatestek fónyeloszlási görbéi £
Forgalmi útvonalak világításának tervezésében a következő adatokat

kell elsősorban rögzíteni: fénypontmagasság, fényponttávolság, a fény
pontok elrendezése, lámpatípus, armatúratípus.
A gyakorlat szerint fénytechnikai és gazdaságossági szempontból a nagy
fénypontmagasság kedvező. A fénypontmagasság és távolság közötti össze
függés 1 : 3 . 1 : 5. Külföldi gyakorlat alapján nagyforgalmú útvonalakon
10 ... 12 m, mellékútvonalakon 6 ... 8 m fénypontmagasság a szokásos, egészen
kisforgalmú utakon esetleg 4 m, mely esetben természetesen az úttest meg
felelő megvilágításáról már nem lehet szó. Az MSZ 1586 3, 5, 7 és 9 m
fénypontmagasságot ajánl.
A lámpák elhelyezhetők az útvonal mindkét oldalán egymással szem
ben vagy egymáshoz képest eltolva, továbbá az útvonal egy oldalán fel
állítva. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy bár az egyoldali elrendezés olcsóbb,
forgalmas útvonalon nem lehet egyoldali elrendezéssel megfelelő megvilá
gítást elérni. Meg kell említeni még az ún. útközepes világítást, amely kés-
MÉRETEZÉS 467
kény útvonalakon egyedül, széles útvonalakon egy- vagy kétoldali kandelá

ber-sorral kombinálva létesíthető.
A fényforrások közül nálunk az izzólámpa, higanygőz-lámpa és a fénycső
jön szóba. Használatos még a nátriumlámpa is. Az izzólámpák közül a
75... 1000 W-osak használatosak. A legjobban elterjedt típusokat a 340. ábra
mutatja. Kandeláberek részére mind szabadvezetékes, mind kábeles csatla
kozásra fa, vasbeton és vasoszlop (cső-, ill. idomvas oszlop) egyaránt hasz
nálatos. A szabadvezeték-hálózatokhoz használt ún. faluvillamosítási kart
a 341. ábra mutatja. A kábelcsatlakozásra a VL I, ill. VL II típusú szekré
nyek használatosak. A V L II típust a 342. ábra mutatja. A VL I típus belső
szerelési térsége 1 0 0 x 1 0 0 x 9 2 mm
és hozzá egy kábelvégelzáró csatla
kozik. A VL II típus szerelési térsége
1 3 5 x 1 0 0 x 1 0 0 mm és kettős kábel
végelzáróval látják el.
u 206 120
‘ 0
I ; -s
i / ?
q n n p 3B
342. ábra. VL I I típusú szekrény
Útátfeszítéseket le nem ereszthető világítótestekkel is készítenek!

ez esetben a kezeléshez létra szükséges. Készülnek azonban oldalra vagy
középre leereszthető kivitelben is, ez utóbbi esetben a lámpatest esetleg
vezetékcsatlóval van ellátva. A tartósodronyban fellépő húzóerő:
Gab
v kp ,
f (a + b )
ahol P a húzóerő, kp; G a lámpatest súlya, kp; a és 6 a lámpatest távolsága
a két felfüggesztési ponttól, m ; / a belógás, m.
313. táblázat
TJtfeszítések sodronykötél átmérői
Lámpa súlya, Feszítőköz, Sodrony

kp m átmérő,
mm
2,5... 5 10... 30 5
7,5 10...15 5
7,5 15. .30 7
10 .15 15... 30 7
20 15...30 10
30*
468 VILÁGÍTÁS
Az ajánlatos belógás a fesztávolság 1/ 30-ad része. A sodronykötelek

megengedett húzási igénybevétele 20 kp/mm2, méretezéshez ötszörös bizton
ságot kell felvenni. Az e célra használatos sodronykötelek átmérőit a 313.
Példa. Az útszegélyen felállított 9 m magas kandeláberen a 340a ábrán látható armatúra van
felszerelve 500 W -os izzóval (7850 lm). Számítsuk ki a fényeloszlást, ill. az izolux-görbéket a 12 m
széles útvonalon. A vízszintes megvilágítási erősség (1. 314. táblázatot)
í a cos8 a
------------¥ ------ ,
a vízszintes távolság pedig A tg a. A számítás eredményeit táblázatba összefoglalva:
fa fa
a 1000 lm-re 7850 lm-re cos3 a/A2 Ev A tg a
0 2000 cd 1570 cd 0,0123 19,3 lx 0 m

10 200 1570 0,0118 18,5 1,51
20 192 1507 0,0102 15,4 2,72
30 180 1413 0,0080 11,3 5,19
40 170 1335 0,0055 7,3 7,55
50 160 1256 0,0033 4,1 10,71
60 140 1099 0,0015 1,6 15,57
65 130 1020 0,00093 0,9 19,35
70 80 628 0,00049 0,3 24,75
Az izoluxgörbék megszerkesztését a 343. ábra mutatja. Ha forgalmi útvonalról van szó, akkor
a két kandeláber távolságának felezőjében, 1,5 m magasan a függőleges sík megvilágítási erősségét
is meg kell vizsgálni az
7a sin a cos* a
képlet alapján. Ezen a ponton természetesen a vízszintes megvilágítás kétszeres, mert két kandeláber
fénye éri.
Sportpályák, rakodók és hasonló szab ad területek megvilágítására gyakran ferdén helyezik el
a reflektorokat, amelyeknek tengelye így a függőlegessel bizonyos szöget zár be. Valamely h m magas*
32 m
343. ábra. Fényeloszlási görbék az úttesten

A Tízszintes megvilágítási erősség számítása 314. táblázat
(cos3 a/A* értékei)
a° cos3a Ä = 4m 5m 6m 7 m 8 m 9 m 10 m 12 m 14 m 16 m 18 m
0 1,000 0,0625 0,0400 0,0278 0,0204 0,0156 0,0123 0,0100 0,00695 0,0051 0,0039 0,0031
5 0,989 0,0618 0,0396 0,0274 0,0202 0,0154 0,0122 0,0099 0,00687 0,00505 0,00386 0,00305
10 0,955 0,0600 0,0382 0,0266 0,0195 0,0149 0,0118 0,0096 0,0066 0,0048 0,0037 0,0039
15 0,901 0,0563 0,0360 0,0250 0,0184 0,0141 0,0111 0,0090 0,0062 0,0046 0,0035 0,0028
20 0,885 0,0519 0,0332 0,0230 0,0169 0,0130 0,0083 0,0088 0,0058 0,0042 0,0032 0,0025
25 0,744 0,0465 0,0298 0,0206 0,0152 0,0116 0,0092 0,0074 0,0052 0,0038 0,0029 0,0023
30 0,650 0,0406 0,0260 0,0180 0,0133 0,0102 0,0080 0,0065 0,0045 0,0033 0,0025 0,0020
35 0,550 0,0344 0,0220 0,0153 0,0112 0,0086 0,0068 0,0055 0,0038 0,0028 0,0021 0,0017
40 0,450 0,0282 0,0180 0,0125 0,0092 0,0070 0,0055 0,0045 0,0031 0,0023 0,0017 0,0015
45 0,354 0,0221 0,0142 0,0098 0,0072 0,0055 0,0044 0,0035 0,0025 0,0018 0,0014 0,0011
50 0,266 0,0166 0,0106 0,0074 0,0052 0,0041 0,0033 0,0027 0,0018 0,0014 0,00104 0,00082
55 0,189 0,0118 0,0075 0,0052 0,0038 0,0030 0,0023 0,0019 0,0013 0,00096 0,00074 0,00058
60 0,125 0,0078 0,0050 0,0035 0,0025 0,0020 0,0015 0,0013 0,00087 0,00064 0,00049 0,00039
65 0,076 0,0047 0,0030 0,0021 0,0015 0,0012 0,00093 0,00076 0,00052 0,00038 0,00029 0,00023
70 0,040 0,0025 0,0016 5

1 0,0011 0,00082 0,00063 0,00049 0,00040 0,00028 0,00020 0,00016 0,00012
75 0,0173 0,0011 0,0007 0,00048 0,00035 0,00028 0,00021 0,00017 0,00012 0,000088 0,000068 0,000053
80 0,00524 0,00033 0,00021 0,00015 0,00011 0,000082 0,000065 0,000052 0,000036 0,000027 0,000020 0,000016
85 0,00066 0,000041 0,000026 0,000018 0,000013 0,000010 0,000082 0,0000066 0,0000046 0,0000043 0,0000026 0,0000020
90 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
470 VILÁGÍTÁS
Ságban levő, adott fényeloszlási görbéjű (344. ábra) reflektortengelye ß szöggel hajlik a függőleges
tengelyhez. Ha a fényeloszlási görbe a szöge alatt 1000 lm-re számítva a fényerő / a, akkor a vízszintes,
ill. függőleges síkon a megvilágítás E h, ill. E y, amelyeknek értéke a már ismertetett képletek alapján:
Feltéve, hogy valamely sugár a reflektor-tengelytől y szöggel tér el, az izolux görbéket mind a v íz
szintes, mind a függőleges síkra vonatkoztatva a Hess-eljárás1 szerint szerkeszthetjük. Az eljárásba
344. ábra. Fényvető fényeloszlási görbéje 345. ábra. Hess-féle eljárás az izolux-görbék szerkesztésére
következő2. Legyen h = 30 m, ß = 70°, a reflektorba 1000 W -os (17,300 lm) izzólámpát helyezünk.
Kiszámítjuk a fényerősséget (1) 1000 lm-re vonatkoztatva a vízszintes és függőleges síkra, tehát
E yh2_________ E y 302
COS8 a sin a 1 7 ,3 COS8 a Sin a 1 7 ,3 ’
ill.
Ehk2 Eh 302
cos2a 17,3 COS3 a 17,3
Felrajzoljuk a 345. ábra szerint az elrendezést. A vízszintes megvilágítás izolux görbéjének
megszerkesztése a következő: vegyük pl. a függőlegessel a = 65°-ot bezáró sugarat, és állapítsuk meg
az 1 Ix-ra vonatkozó izolux görbét 1000 lm-re vonatkoztatva.
A képlet szerint (cos8 a = 0,076):
1 302
I 1000 = 692 cd .
COS3 a 17,3
1 K . W . H ess: Das Licht. 1942. június.

2 A számítás azokra a pontokra érvényes, amikor
( ß - V ) S ^ { ß + y ).
MÉRETEZÉS 471
A 844. ábrán látható fényeloszlási görbe szerint 693 cd fényerőnek 12,5° felel meg. A szerkesztés
menete a 345. ábra szerint a következő: felrajzoljuk az elrendezést, és megszerkesztjük a sugárvető
nek a függőlegessel ß — 70°-ot bezáró tengelyének az F 2 ponton át húzott vízszintes egyenessel való
metszéspontját ( F z), valamint az a = 65°-os sugárnak ugyanezen vízszintessel való metszését. Ez
utóbbi metszéspont és az F i pont távolságával mint sugárral, Fi pontból körívet húzunk. Ez a körív
és az Fi pontból 70 + 12,5 = 82,5° alatt húzott sugár metszéspontja a P 6S pont. Az elrendezés víz
szintes vetületén az F t pontból az F 2 és a 65°-os sugárnak a vízszintes tengellyel való metszéspontja
közötti távolság a. Az P 3P 45 távolság b. A vízszintes vetületen P 2 pontból a sugárral, F 3 pontból
b sugárral körívet húzunk, és a két körív metszéspontja adja az 1 lx-nak megfelelő P 65 pont helyét
a vízszintes vetületen. Az eljárást folytatva különböző szögekkel, megkapjuk az 1 lx-ra és 1000 Im-re
vonatkoztatott izolux-görbét. Más megvilágításértékek izolux görbéit hasonló m ódon szerkeszt
hetjük meg.
D ) Útvonalak világítása vonalszerű fényforrásokkal1

A közlekedési útvonalak világítására mind gyakrabban használnak
fénycsöveket. Mivel a fénycsöves világítótestek fény eloszlási görbéje nem
szimmetrikus, az egyes pontok megvilágításának számításához a világítótest
függőleges vetületén és a vizsgált ponton át fektetett síkra vonatkoztatott

fény eloszlási görbe ismerete szükséges. (346. ábra; O és P ponton át fektetett
síkban). Ezeket a fényeloszlási görbéket általában a gyárak nem adják meg.
A következő számítási eljárással ezt a hiányt pótolhatjuk.
Ha a vonalszerű fényforrás az úttest felületével párhuzamos (pl. út-
átfeszítés esetében), akkor a fényforrás tengelyére merőlegesen fekvő P 0
pont megvilágítási erőssége:
E = cos a 0 = -^r cos3 a

rl h?
1 E. K . M üller: Lichttechnik. N° 12 1956, N° 6. 1958.

472 VILÁGÍTÁS
Valamely tetszőleges P pontban a megvilágítás erőssége:
E = —- cos a .
r2
A fényforrás tengelyén átmenő síkokban a fény eloszlási görbe megköze
lítően Lambert-féle kör I 0 átmérővel.
A fényerősség (I) a P pont irányában
tehát:
I — I 0 cos e .
~r—
/ —/] í Érvényesek továbbá a következő trigo -
cos a = cos a0 cos e es cos e = —— .

r
Az előzők alapján a vizsgált P pont
megvilágítási erőssége:
I o cos « 0 ]
azaz
E =
»0 J C O S 4 £ ,
E = E n cos4 e .
Egyszerűsítés céljából fejezzük ki a
40° képletet a, b és h koordinátákkal:
a2 + h2
E = kE0,
347. ábra. Űtközepes fénycsőarmatúra fény a2 + b2 + k
eloszlási görbéje 1000 lm-re , , 7 . , n
ahol k a vizsgált P pontnak a fény
forrás középpontjához viszonyított geo
metriai helyzetét mutatja, k értékeit a gyakorlatban leginkább előfor
duló a, b és h értékekre a 315. táblázat tartalmazza.
MÉRETEZÉS 473
315. táblázat
k értékei a, 6 és h függvényében
a
0 2 4 6 * 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30
b
1
h —6 m
2 0,81 0,83 0,86 0,90 0,92 0,94 ' 0,96 0,97 0,97 0,98 0,98 0,98 0,99 0,99 0,99 0,99
4 0,48 0,51 0,58 0,67 0,74 0,80 0,84 0,87 0,90 0,92 0,93 0,94 0,95 0,96 0,96 0,97
6 0,25 0,28 0,35 0,44 0,54 0,62 0,69 0,75 0,79 0,83 0,85 0,87 0,89 0,91 0,92 0,93
8 0,13 0,15 0,20 0,28 0,37 0,46 0,54 0,61 0,67 0,72 0,76 0,79 0,82 0,84 0,86 0,87
10 0,07 0.08 0,12 0,18 0,25 0,33 0,41 0,49 0,55 0,61 0,66 0,70 0,74 0,77 0,80 0,82
12 0,04 0,05 0,07 0,11 0,17 0,24 0,31 0,38 0,45 i 0,51 0,56 0,61 0,65 0,69 0,72 0,75
14 0,02 0,03 0,04 0,07 0,11 0,17 0,23 0,29 0,36 . 0,42 0,48 0,53 0,57 0,61 0,65 0,68
16 0,01 0,02 0,03 0,05 0,08 0,12 0,17 0,23 0,28 0,34 0,40 0,45 0,50 0,54 0,58 0,62
18 0,01 0,01 0,02 0,03 0,06 0,09 0,13 0,17 0,22 0,28 0,33 0,38 0,43 0,47 0,51 0,55
20 - — 0,01 0,02 0,04 0,06 , 0,09 0,13 0,18 0,22 0,27 ; 0,32 0,37 0,41 0,45 0,49
h= 9 m
2 0,91 0,91 0,92 0,94 0,95 i 0,96 0,97 0,97 0,98 10,98 0,98 0,99 0,99 0,99 0,99 0,99
4 0,70 0,71 0,74 0,78 0,81 ' 0,84 0,87 0,89 0,91 0,93 0,94 0,95 0,95 0,96 0,96 0,97
6 0,48 0,49 0,53 0,58 0,64 0,70 0,74 0,78 0,82 0,84 0,86 0,88 0,90 0,91 0,92 0,93
8 0,31 0,33 0,36 0,42 0,48 0,55 0,61 0,66 0,71 0,75 0,78 0,81 0,83 0,85 0,87 0,88
10 0,20 0,21 0,24 0,29 0,35 0,41 0,48 0,54 0,59 0,64 0,69 0,72 0,75 0,78 0,80 0,82
12 0,13 0,14 0,16 0,20 0,25 0,31 0,37 0,43 0,49 0,54 0,59 0,64 0,67 0,71 0,74 0,76
14 0,09 0,09 0,11 0,14 0,18 0,23 0,29 0,34 0,40 0,45 0,50 0,55 0,59 0,63 0,66 0,70
16 0,06 0,06 0,08 0,10 0,13 0,17 0,22 0,27 0,32 0,38 0,43 0,47 0,52 0,56 0,59 0,63
18 0,04 0,04 0,05 0,07 0,10 0,13 0,17 0,21 0,26 0,31 0,36 0,40 0,45 0,49 0,53 0,57
20 0,03 0,03 0,04 0,05 0,07 i 0,10 10,13 0,17 0,21 10,25 0,30 0,34 0,39 0,43 0,47 0,50
h — 12 m
2 0,95 0,95 0,95 0,96 0,96 0,97 0,97 0,98 10,98 0,98 0,99 0,99 0,99 0,99 0,99 0,99
4 0,81 0,81 0,83 0,84 0,86 0,88 0,90 0,91 0,92 0,93 0,95 0,95 0,96 0,96 0,97 0,97
6 0,64 0,65 0,67 0,69 0,73 0,76 0,79 0,82 0,84 0,86 0,88 0,89 0,91 0,92 0,93 0,94
8 0,48 0,49 0,51 0,54 0,58 0,63 0,67 0,71 0,74 0,77 0,80 0,82 0,84 0,86 0,87 0,89
10 0,35 0,36 0,38 0,41 0,46 0,50 0,55 0,60 0,64 0,68 0,71 0,74 0,77 0,80 0,81 0,83
12 0,25 0,26 0,28 0,31 0,35 0,40 10,44 0,49 0,54 0,58 0,63 0,66 0,69 0,72 0,75 0,77
14 0,18 0,18 0,20 0,23 0,27 0,31 0,35 0,40 0,45 0,50 0,54 0,58 0,62 0,65 0,68 0,71
16 0,13 0,13 0,15 0,17 0,20 0,24 0,28 0,32 0,37 0,42 0,46 0,50 0,54 0,58 0,61 0,65
18 0,09 0,10 0,11 0,13 0,15 0,18 0,22 0,26 0,30 0,35 0,39 0,43 0,47 0,51 0,55 0,58
20 0,07 0,07 0,08 0,09 0,12 0,14 0,17 0,21 0,25 0,29 0,33 0,37 0,41 0,45 0,49 0,52
Példa. 12 m széles útvonalat átfeszítésekre szerelt 3 db 80 W -os fénycsővel világítunk meg

(fényeloszlási görbéje a 347. ábrán látható), amelyeknek összes fényárama 12 000 lm. Az armatúrák
távolsága egymástól 30 m és a felfüggesztési magasság 6 m. Az elrendezés a 348. ábrán látható.
Számítsuk ki az útvonal P 0...P ß pontjainak megvilágítását az ismertetett módszerrel.
Osszuk be a vizsgált útfelületet 1 X 1 m méretű négyzetekre, és a megvilágítás erősségét az
egyes négyzetek sarokpontjaira számítsuk ki. Elsősorban az a = 8 m és b = 0 koordinátájú P 0
pontra vonatkozó E 0 értéket számítsuk ki. Az r 0 távolság = V ö2 + 82 = 10 m és így cos a0 = 6/10 =
= 0,6, aminek a„ = 53° felel meg. A fényeloszlási görbéből 2 0 = 111 cd (1000 lm-re számítva),
ennélfogva:
E„ = cos a 0 = - ^ - 0 , 6 = 0,66 lx ,
azaz 12 000 lm-re átszámítva 8 lx. A P x. . .P 6 pontok megvilágítási erőssége tehát a 314. táblázatból
vett k tényezőkkel (interpolálva):
= 8 • 0,96 = 7,7 lx ; P 2 = 8 •0,92 = 7,4 lx;
E s = 8 •0,81 = 6,5 lx; E t = 8 •0,74 = 6,0 lx;
P # = 8 •0,64 = 5,0 lx.
Más a és b koordinátájú pontok megvilágítása hasonlóan számítható. Több lámpatest esetében a meg.
világítási értékeket a szokásos módon szuperponáljuk.
474 VILÁGÍTÁS
Ha a fényforrás nem párhuzamos az úttesttel, mint pl. az ún. ostor

nyeles kandeláberek esetében, akkor a számítás módosul. Ez esetben cél
szerűbb a fényeloszlási görbéket az armatúra tengelyére merőleges, tehát
az A — A tengelyen átfektetett síkokban vizsgálni. A 346. ábrán feltüntetett
P pontban a megvilágítás erőssége, ha az A — A tengelyen átmenő és a P
pontot magában foglaló sík hajlása a normálishoz <5°, I iránya a P pont felé y °:
E cos3 a ,
h2
ahol
cos a = cos y cos ő
és így cos2 a = cos3 y cos3 Ő>

tehát
E = ~ cos3 y cos3 <5,
h2
a és b koordináták:
a = h —1E3-— és b = h tg <5.
cos 0
Tekintettel arra, hogy a
különböző ó° szög alatt hajló
síkokban a fényeloszlási görbét
nem ismerjük, ezeket ki kell
100 20° 30° 40° 50° 600 70° 80°t 90° számítani, figyelembe véve,
ha á-0° z=d0 hogy a B — B síkban a fény
eloszlási görbe nem tökéletes
349. ábra. F én ycső lám patest ún. „k ő n y v la p ” görbéi Lambert-kör, ezért korrekciós
1000 lm-re tényezőket kell figyelembe ven
ni. A számítás alapjai — figye
lembe véve, hogy az M Q P N síkban y szög alatt kisugárzó I fényerőt
keressük — a következő Összefüggések:
/ = IJe)
( = IJ e .
Megoldandók az a 0 = f(y, ő) és e = f(y, ő) függvények. A trigonometriai

összefüggések:
a
tg a0 = — y a — s tg y és h = s cos <5 ,
tehát
fa „
t g OCq
_ tg V .
C O S 0
Továbbá
b . s
sm € = — ; b = s sin o; r — ---------
r cos y
ennélfogva
sin s — cos y sin ő .
MÉRETEZÉS 475
3 1 6 . táblázat
/ korrekciós tényezők értékei
= 30')
oo
= 10° = 15c <5 = 20° i) ő
II
t <2
y
“o e / «0 e / ao e / ao e / «0 6 /
0 0 10 0,98 0 15 0,96 o 20 0,92 0 30 0,83 0 40 0,70

10 10 10 0,98 10,5 14,5 0,96 10,5 19,5 0,92 11,5 29,5 0,83 13 39 0,71
20 20 9,5 0,98 20,5 14 0,96 21 19 0,93 23 28 0,85 24,5 37 0,74
30 30,5 8,5 0,99 31 13 0,97 31,5 17 0,95 34 25,5 0,88 37 34 0,78
40 40,5 7,5 0,99 41 11,5 0,98 42 15 0,96 44 22,5 0,90 47,5 29,5 0,85
50 50,5 6,5 0,99 51 9,5 0,98 52 12,5 0,97 54 19 0,93 57 24,5 0,89
60 60,5 5 1,00 61 7,5 0,99 61,5 10 0,98 63,5 14,5 0,96 66 19 0,93
70 70,5 3,5 1,00 70,5 5 0,99 71 6,5 0,99 72,5 10 0,98 74,5 12,5 0,97
80 80 1,5 1,00 80,5 2,5 1,00 80,5 3,5 1,00 81,5 5 1,00 82 6,5 0,99
90 90 0 1,00 90 0 1,00 90 0 1,00 90 0 1,00 90 0 1,00
Oo
Qo
o0
<5 = 50° i5 = 60° 90'
co
ő =
II
II
O
A
yl
ao 6 / *0 e / «0 6 / «0 e / ao s /
0 0 50 0,53 60 0,35 0 70 0,18 0 80 0,05 90 90 0,00

10 15,5 49 0,55 0 58,5 i 0,38 27,5 67,5 0,22 45,5 76 0,08 90 80 0,05
: i9,5
20 29,5 46 0,60 36 54,5 1 0,46 i 47 62 0,32 64,5 67,5 0,22 90 70 0,18
30 42 41,5 í 0,67 1 49 48,5 i 0,56 59,5 54,5 0,46 73 58,5 0,38 90 60 0,35
40 52,5 36 i 0,76 ; 59 41,5 0,67 68 46 0,60 78,5 49 0,55 90 50 0,53
50 61,5 29,5 1 0,83 ; 67 34 0,78 74 37 0,74 82 39 0,71 90 40 0,70
60 69,5 22,5 0,90 I 74 25,5 0,88 79 28 0,85 84,5 29,5 0,83 90 30 0,83
70 77 16 1 0,96 ! 79,5 17 0,95 83 19 0,93 86,5 19,5 0,92 90 20 0,92
80 83,5 7,5 0,99 85 8,5 0,99 86,5 9,5 0,98 88 10 0,98 90 10 0,98
90 90 0 1,00 90 0 1,00 90 0 1,00 90 0 1,00 90 0 1,00
A 316. táblázat a különböző hajlású síkokban a szögek közötti össze

függést és az / korrekciós tényezőket tartalmazza.
A 316. táblázat alapján derékszögű koordináta-rendszerben fel lehet
rajzolni különböző hajlású síkokban a fényeloszlási görbéket (349. ábra).
Pl. legyen a sík hajlása a függőlegeshez Ő — 40°. Ha y — 0°, a0 = 0° és / =
= 0,70. Mivel I 0 0° esetében 128 cd, I — 128 • 0,70 = 90 cd. Ha y = 40°,
a0 = 47,5° és / = 0,83, i > 0 = 47,5°-nál 123 cd, tehát I = 123 • 0,83 =
= 102 cd stb.
P é l d a ú t v ilá g ít á s s z á m ít á s á r a ú n . o s t o r n y e le s k a n d e lá b e r e k e s e t é b e n (3 5 0 . á b r a ). A z e lr e n d e z é s t
a 3 5 1 . á b r a m u t a t ja . A z á b r á n lá t h a t ó fé n y e lo s z lá s i g ö r b é jű lá m p a t e s t cp = 1 4 ° s z ö g e t z á r b e a v í z
s z in te s s e l és a fé n y p o n t m a g a s s á g 9 m . A lá m p a t e s t b e n 3 d b 65 W - o s f é n y c s ő v a n e lh e ly e z v e , a m e ly e k
n e k f é n y á r a m a ö s s z e s e n 9 0 0 0 lm . A s z á m ítá s f o l y a m á n ö t ( / . . . 5 ) s ík o t v iz s g á lu n k m e g , m e ly e k a z
ú t t e s t e t a t e n g e lly e l p á r h u z a m o s a n m e t s z ik . A z ö t s ík r a v o n a t k o z ó ő s z ö g é r t é k e i a z á b r á n f e l v a n n a k
t ü n t e t v e , fi g y e le m b e v é v e a z a r m a t ú r á n a k a v íz s z in t e s s ík k a l b e z á r t s z ö g é t is.
V iz s g á lju k m e g a 4 s ík és a z ú tte s t m e t s z é s v o n a lá b a n l e v ő P p o n t m e g v ilá g ít á s i e r ő s s é g é t.
Az
ö s s z e fü g g é s b ő l a = 3 ,3 9 m -n é l y = 2 0 ° . A 316. t á b l á z a t b ó l y — 2 0 ° és <5 = 1 5 ° - o n a 0 = 2 0 ,5 . E n n e k
1o = 121 c d é r t é k fe le l m e g . A c s ö k k e n t ő t é n y e z ő 0 ,9 6 és í g y I = 1 2 1 • 0 ,9 6 = 1 1 6 c d . A P p o n t
m e g v ilá g ít á s i e rő s s é g e t e h á t :
0 9000 116
E = cos8 y cos8 ő = co s8 20° cos3 30° = 7 lx .
1000 A2 1000 81
476 VILÁGÍTÁS
351. ábra. Űttestvilágítás ún.

„ostomyeles” lámpával
V II. FEJEZET
IPARI TERHELÉSEK
1. MOTOROK
A ) Hajtó- és terhelónyomaték
Az erőgép (pl. motor) hajtónyomatéka győzi le a munkagép terhelő-

nyomatékát, stacioner üzemi állapotban e kettő mindig egyenlő. Indításkor
vagy általában fordulatszámváltozáskor a gyorsítandó vagy lassítandó
tömeget is figyelembe kell venni, tehát a motort úgy kell megválasztani,
hogy megfelelő indító-, ill. fékezőnyomaték is rendelkezésre álljon.
A munkagépeket terhelőnyomaték szempontjából jellegzetes csopor
tokra lehet osztani, mint azt a 317. táblázat mutatja. A hajtómotor kiválasz
tásakor a munkagép nyomatékigényét mérlegelni kell.
A másik fontos szempont a motor kiválasztásához a lendítőnyomaték.
A gyakorlatban a GD2 kpm2 lendítőnyomatékkai számolunk, ahol G a forgó
tömeg súlya, kp, D pedig a tehetetlenségi átmérő, m.
A gyorsítónyomaték kifejezésében a hajtás valamennyi forgó elemének tehetetlenségi nyoma-

téka szerepel:
I — mQ2 kpms2.
GD* = 39,241 % 40L
A forgóelemek D értékeit számítással vagy bonyolult esetekben kísérlettel lehet megállapítani.
A lendítőnyomaték a fordulatszám függvénye, ezért, ha valamely gépcsoport (motor és hajtott
gép) hajtóművének a fordulatszáma «h, a motor fordulatszáma « m, akkor
QW = GDI ( 8.
\nm)
Ha a munkagép nem forgó, hanem egyenes vonalú mozgást végez, amelynek sebessége v m/s,
akkor a lendítőnyomaték a motor fordulatszámára vonatkoztatva:
36 hGv*
GD2 =
Az összes lendítőnyomaték forgó és egyenes vonalú mozgást végző munkagépnél, a motor

lendítőnyomatékával együtt, a motor fordulatszámára vonatkoztatva:
365Gv*
ÉGD* = GD2
m + G D zm
Wm
Ha a motor gyorsítónyomatéka Mgy, akkor az indítási idő:
GD2n
375Mgy '
A nyomaték és fordulatszám között az összefüggés, ha P-t LE-ben adjuk meg:
P le
M = 716 mkp.
n
478 IPARI TERHELÉSEK
317. táblázat
Különböző hajtások nyomaték- és teljesítményigénye
M terhelőnyoma P teljesítmény
Z
ték A hajtás
jellege Példák Jelleggörbék
változása az n fordulatszám
emelkedéséhez viszonyítva
I Állandó Egyenes arány Csak súrlódási Állandó üzemű,

ban növekszik munkát végző kis sebességű M
gépek emelőgépek, a P
forgácsolóse
bességgel ará
nyos előtolás
V.
sal dolgozó
szerszámgépek n
II Nulláról indulva A harmadik Levegő- vagy Centrifugál ven

négyzetesen hatvánnyal folyadékellen tillátorok, tur
emelkedik emelkedik állást legyőző binaszivattyúk W
gépek
LZ
0
III Állandó értékről A harmadik hat Súrlódást és Járművek el

indul, és négy ványnál lassab levegő- vagy nem hanyagol M
zetesen emel ban emelkedik folyadékellen ható közeg- P
kedik állást legyőző ellenállással
gépek
Z.
n
IY Nullánál indulva A második hat Állandó gerjesz

egyenes arány vánnyal emel tésű és állandó
ban növekedik kedik terhelésű gene M
rátor
y Hiperbolafügg Állandó Orsózó és hán

vény szerint tológépek
M
a
V -
n «
Megjegyzés: Lomb F . és Lomb P.: Tillamos hajtások c. könyve alapján.

MOTOROK 479
H a a teljesítményt kW-ban adjuk meg, akkor
M = 974 ~ 1000 mkp.

n n
A szerszámgépek energiaszükségletét és szokványos jelzését a 318. táblázat

tünteti fel.1 Előzetes számításokhoz a várható erőátviteli terheléseket a 319.
táblázat tartalmazza2.
318. táblázat
Szerszámgépek energiaszükséglete
1. Rugós kalapács
P" W
2. Légkalapács
1 1
Q
Medve súlya, kp Teljesítményigény, kW Medve súlya, kp Teljesítményigény, kW
40 2 75 7,8
70 3 150 13,0
100 6 400 32,0
150 9 750 57,0
200 12
250 15
3. Frikdós sajtó m ö '

4. Egyoszlopos körhagyó sajtó ^
Nyomóerő, t 1 Teljesítményigény, kW Nyomóerő, t j Teljesítményigény, kW
40 2,1 20 1,5
110 5,8 50 3,0
130 5,9 100 6,0
200 9,5 125 6,0
250 15,0 160 10,0
350 18,5 200 12,0
450 26,0 250 15,0
710 37,0 315 25,0
1000 55,0
1 Kiss —Korbuly—Szendrői: Ipari épülettervezés, gépgyárak c. könyv alapján.

2 Török Béla: Elosztóhálózatok és szabadvezetékek tervezése.
5. Kétoszlopos körhagyó sajtó 6. Hidraulikus sajtó
Nyomóerő, t Teljesítményigény, kW Nyomóerő, t Teljesítményigény, kW
200 25 250 7
315 33 300 7
400 38
500 42
7. Lemezhajlttó 8. Lemezvágógép
és egyengető
Max. lemezvastagság, Max. lemezvastagság,

mm Teljesítményigény, kW mm Teljesítményigény, kW
4 4,5 3,5 4,5

5 6,0 5 5,5
8 8,0
16 16,0
9. Csúcseszterga
Csúcsméretek, mm Teljesítményigény, kW Csúcsméretek, mm Teljesítményigény kW
200x65 0,25 3000 x 300 10,0

500 x 100 0,4 1500x300 16,0
750 x 140 2,0 3000 x 400 16,0
500 x 140 2,5 5000 x 400 16,0
750x200 2,5
1000x200 2,5
1000 x 200 10,0
1000 x 300 10,0
10. Síkeszterga 9 11. Revolvereszterga

o 1
e
Munkadarab Orsófurat
max. 0 , mm Teljesítményigény, kW max. 0 , mm Teljesítményigény, kW
1000 22 36 9
1250 23 47 13
1450 25 60 16
1600 27 80 16
100 22
MOTOROK 481
12. Egyorsós automata 13. Többorsós automata
© 9
I
Orsófurat, Furatok,
0 mm I Teljesítményigény, kW 0 mm Teljesítményigény, kW
12 2,6 25 9
20 2,6 59 14
40 4,0
14. Vízszintes marógép 15. Függőleges marógép
Asztalméret, mm Teljesítményigény, kW Asztalméret, mm Teljesítményigény, kW
1000 x 200 3,0 1000 x 200 3,0

1250 x 250 5,0 1250 x 250 5,0
1600 x 315 6,5 1600 x 315 6,5
2000x425 12,0 2000x425 12,0
16. Egyetemes marógép 17. Keretes fűrész
Munkadab 0 ,
Asztalméret, mm Teljesítményigény, kW mm 1 Teljesítményigény, kW
1000 X 200 3,0 125 1,0

1250 x 250 5,0 200 1,5
1600x315 6,5 250 2,5
2000 x 400 12,0 300 3,5
n a
19. Asztali fúrógép
Fűrészlap 0 , mm Teljesítményigény, kW Furat 0 , mm Teljesítményigény, kW
460 5,0 6 0,5

660 7,0 10 0,5
760 7,5 13 0,5
20 0,8

482 IPARI terh elések;
20. Többorsós asztali fúrógép lÉ É É 21. Oszlopos fúrógép

H
e
Orsók
Furat 0 , mm száma Teljesítményigény, kW Furat 0 , mm Teljesítményigény, kW
10 2 1,3 13 0,4
3 1,7 20 1,8
4 2,2 30 2,3
2 1,3 40 3,0
3 1,7 50 4,0
13 4 2,2
i \
22. Többorsós oszlopos fúrógép 28. 3 ugárfúró
i
* (
• t
•
L_- '
Furat 0 , mm Teljesítményigény, kW Furat, mm 0 Teljesítményigény, kW
6 r 3,0 25 1,5
10 16 orsó l 5,5 40 4,0
60 7,5
24. Finomfúrógép J i, 25. Helyzetfúrómű
Furat 0 , mm Teljesítményigény, kW Asztalméret, mm Teljesítményigény, kW
220 2,3 52x38 1,0

400 2,6 70x60 3.0
110x82,5 3.0
156X102 4.0
n
26. Vízszintes fúró- és marómű 27. Harántgyalu E S
e e
Fúróorsó, 0 , mm Teljesítményigény, kW Lökethossz, mm Teljesítményigény, kW
63 5,0 450 3,0

80 7,0 550 4,0
100 9,0 650 4,0
125 10,0
MOTOROK 483
28. Eosszgyalu 29. Vésőgép
Méret, mm Teljesítményigény, kW Lökethossz, mm Teljesítményigény, kW
1000 x 2000 15 160 1,6

X3000 15 260 3,2
x 4000 15 350 5,0
X 5000 15 600 13,2
X 6000 15 800 18,2
1250x3000 20
X 4000 20
x 5000 20
X 6000 20
30. Űregelőgép 31. Lefejtő fogmaró
t
Húzóerő,
Löket, mm
Teljesítmény
igény, kW Max. modul
Max. osztókor
0 , mm
Teljesítmény
igény, kW
10 1400 6,5 1 40 0,3

15 1400 7,5 6 800 5,0
20 1600 18,8 10 750 5,5
12 1000 11,7
32. Lefejtő fogvéső 33. Csúcsnélküli köszörű
Max. osztókor, Teljesítmény Min. 0 , mm Max. 0 , min Teljesítmény

Max. modul 0 , mm igény, kW igény, kW
mm
4 200 1,6 3 60 8
6 460 2,7 2 125 17
31*
34. Külső körköszörű 35. Lyukkőszörű

A
e Q
Csúestávolság, Teljesítmény Min. 0 , mm Max. 0 Teljesítmény

n/TB
M _iX«
_ /—
Xy w
mm^
mm igény, kW igény, kW
mm
250 400 5,0 4 40 2,8

290 500 5,8 3 80 6,1
750 5,8 12 100 3,6
1000 5,8 40 100 7,0
300 500 10,0 40 200 6,4
800 10,0
1200 10,0
315 750 10,0
1000 10,0
1500 10,0
36. Vízszintes tengelyű 37. Függőleges tengelyű síkköszörű

síkköszörű
e O
Asztalméret, mm Teljesítményigény, kW Asztalméret, mm j Teljesítményigény, kW
200X 600 4,4 300x1000 20

300 x 1000 4,0 300 X 1500 20
300 X 1000 7,0 600x3000 32
38. Egyetemes szerszámélező 39. Csigafúró élező
Asztalméret, mm Teljesítményigény, kW Fúró 0 , mm Teljesítményigény, kW
70 x 260 1,4 0.5 ...13 0,4

140x920 1,0 10...80 3,0
M OTOROK 485
40. Kéthengeres csiszoló 41. Villamos futómacskák

Q
Emelőmotor Macskamozgató
Korong 0 , mm Teljesítményigény, kW Teherbírás, teljesítménye, motor
t Le teljesítménye,
LE
75 0,3 0,5 1,2 0,40

300 0,4 1,0 2,3 0,60
350 0,8 2,0 3,4 1,20
450 2,5 3,0 5,5 1,20
500 4,5 5,0 8,0 1,70
650 5,0
Asztalosipari szerszámgépek
42. Ingafűrész 43. Marógép

teljesítményigény: 5,8 kW teljesítményigény: 4,2 kW
44. Másolómaró 45. Láncmaró

46. Csapológép 47. Hosszlyukfúró

48. Fogazógép 49. Faesztergapad 200 mm csúcsmagasság

50. Szalagcsiszoló 51. Korongcsiszoló

52. Körfűrész I 53. Szalagfűrész
Fűrészlap Q , mm Teljesítményigény, kW Kerék 0 , mm Teljesítményigény, kW
400 2,8 710 2,2

450 3,0 800 3,2
500 4,0 900 4,5
1000 6,0
1200 7,5
54. Egyengetőgyalu
Hengerszélesség,
mm J Teljesítményigény, kW
310 4,0
410 4,5
510 5,0
610 6,0
55. önfelszívó turbinaszivattyú hidegvíz-szállításra (20...30%-kal nagyobb motor szükséges)
Q 1/min 10 16 25 40 60 100 160 250

Típus D 113 D 213 D 214 D 313 D 413 D 414 D 513 D 514
LE (n = 1440) 0,52 0,7 0,77 1,2 2,9 3,2 5,9 6,8
Q l/min 40 60 100 125 160 200

Típus Z 403 Z 404 Z 405 Z 503 Z 504 Z 504
LE (n = 2880) 1,0 1,4 2,3 2,6 3,6 3,8
Q 1/min 60 80 100 80 100 150 150 200

Típus T 11 T 11 T 11 T 12 T 12 T 12 T 13 T 131
LE (n = 2880) lépcsőnként 0,35 0,4 0,5 0,75 0,8 1,0 1,35 2,1
Q 1/min 300 400 350 160 250 500 700 1000

Típus T 132 T 14 T 141 TT 15 TT 151 T 16 T 161 T 162
LE (n = 1440) lépcsőnként 5,7 3,7 2,5 3,6 5,4 7,3 10,5
Q 1/min 160 250 400 600 600 1000 1000 1000

Típus T 23 T 231 T 232 T 26 T 261 T 262 T 262 T 263
LE (n = 1440) lépcsőnként 0,8 1,2 1,5 3,6 4,6 5,2 6,0 6,0
56. Szennyvízátemelő szivattyú (20.. ,30%-kal nagyobb motor szükséges)
Q 1/min 160 250 315 400 600 1000 1400

Típus Sz 506 Sz 506 Sz 506 Sz 520 Sz 810 Sz 1012 Sz 1012
LE (n = 1440) 1,7 2,3 2,8 5,5 4,5 6,0 7,5
Típus Sz 520 Sz 520 Sz 520 Sz 810 — —

f
LE (n = 1440) 3,2 4,0 4,6 3,8
1
Típus Sz 810 Sz 810 — — —
LE (n — 1440) 3,0 3,3
57. Centrifugál ventillátorok:
Tengelyen mért teljesítményigény: P = Vpf7br¡ LE,

ahol V szállított légmennyiség m*/min; p össznyomás, torr; r¡ hatásfok.
A motorteljesítményt 20...25%-kal, füstgáz ventillátor esetén 30...35%-kal nagyobbra kell válasz
tani.
Csavarventillátorok (AV-jelű):
Típus 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80
LE (n = 960) 0,35 0,50 0,55 0,43 0,55 0,60 0,80 1,5 2,0 2,6 3,6
LE (n = 1400) 0,50 0,55 0,60 0,55 0,60 0,80 1,6 2,0 2,5 3,0 4,0
MOTOROK 487

58. Kompresszorok:
Nyomás, at 2 5 6 7 8 9
3 ! 4
Jel: KL 4 -5 /1
Beszívott levegő, m8/h 7,85 7,42 7,00 6,6 6,16 5,75 5,34 4,9
LE (n = 1440) 0,7 0,85 0,9 0,95 0,98 1,0 1,15 1,3
Jel: KL 4 -1 2 /1
Beszívott levegő, m3/h 16,6 15,9 15,2 14,5 13,8 13,0 12,3 11,6
LE (n = 1400) 1,1 1,5 1,8 2,0 2,3 2,5 2,8 3,0
Jel: KV 7 -4 4 /1
Beszívott levegő, m*/h 55,5 13,5 51,5 49,5 47,5 45,5 43,5 41,0
LE (n = 960) 3,5 5,2 6,4 7,1 7,7 8,2 8,5 8,7
Beszívott levegő, m 8/h 69,5 67,0 64,5 61,9 56,3 56,8 54,6 51,7
LE (n = 1200, (szíj-
hajtás) 4,5 6,5 8,0 9,0 10,0 10,0 11,0 11,0
Építőipari gépek
Teljesítmény
59. Építőipari gépek igény, LE
Ganz Vibrosta YK III. 75/200

típus 3
Stabil pofástörő Sz—182 típus 22
Stabil betonkeverő 15
Betonkeverő 6...8
Lapvibrátor 1,3
Pallóvibrátor 2
Vibro asztal 2,8
Betonvas vágó P. 40 típus 9,8
Beton vas vágó B. V. 32 típus 2,5
Habarcskeverő Sz. 104 és 219 4,5
Habarcskeverő Y. R. típus 6
Vakoló berendezés (összesen) 19,8
Szállítószalag: 6 m 1
8 m 1,4
10 m 1,9
15 m 3,5
20 m 4,3
Brunn-daru 7,5
Födémdaru 3,7
Pionírdaru 500 kp-os 3,7
750 kp-os 6,5
Toronydara TK 30 típus 43,5
W 45 típus 52
B 902 típus 45
SzBK-1 típus 39,7
Toronydaru 18.. .22
319a. táblázat
Különféle üzemek teljesítményigénye erőátvitel céljára
(Tájékoztató adatok)
Üzem Teljesítményigény, kW
Szürkevas-öntöde-
anyagtároló: Daru 15 kW
Mérlegkocsi 10 kW
Blokktörő 5 kW
Falak mentén 15 m-enként 2 kW-os ipari dugós csatlakozás.
Homokelőkészítő: Levegőfúvók 80...100 kW

G-örgős keverők darabonként 30... 50 kW
Daruk 10... 20 kW
Villamos kemence 400...800 kW, 1 t ömlesztett anyaghoz 4...6 db 2 kW-os
ipari dugós csatlakozás.
Formázó-öntőtér: Konvejorok 5...10 kW

Daruk 5...10 kW
Ürítőrácsok 20...50 kW
Szárítókemencék 5...30 kW
Tisztító műhely: Daruk stb. 5 ..10 kW

Tisztítógépenként 10...20 kW
Víztisztítóhoz 50...70 kW
Állványos- vagy lengőköszörűhöz 4... 5 kW
Kézi szerszámokhoz 50...80 msenként 2 kW-os ipari dugós csatlakozás.
Lakatosüzem: Két munkahelyenként kézi szerszámok részére 1 kW-os ipari dugós csat
lakozás.
Hőkezelőüzem: 2...4 db 2 kW-os ipari dugós csatlakozás.
Hidegsajtoló üzem: 2...3 pillérenként 2 kW-os ipari dugós csatlakozás.
Hegesztőüzem: Munkahelyenként 10...20 kW
Asztalosüzem: Pillérenként, falon 6 fm-enként 2 kW-os ipari dugós csatlakozás.
Szárítóüzem: Ventillátoronként 1,5...4,0 kW.
Vasszerkezeti üzem: Pillérenként 2...4 db, 2 kW-os ipari dugós csatlakozás.
Szerelőüzem: Pillérenként 2 db 1 kW-os ipari dugós csatlakozás.
Festőüzem: 50... 100 msenként 6 kW-os csatlakozások.

Infravörös-szárítókamra egységenként 18 kW és 2 kW az elszíyóberendezés
részére.
TM K: Pillérenként 2...2 db 2 kW-os ipari dugós csatlakozás.

MOTOROK 489
B ) Egyenáramú motorok 319b. táblázat

Erőátviteli terhelés az üzem alapterületére vonat
Az egyenáramú motorokat koztatva
gerjesztés szempontjából három (Tájékoztató adatok)
csoportra osztjuk: a) sönt- (párhu
zamos) gerjesztésű; b) soros ger Üzem kVA/m2
jesztésű és ej vegyes (kompaund)
gerjesztésű motorok. Az MSZ 4832 Nagy lakatos műhely 0,700. .0,120
a főáramkörű (soros gerjesztésű) és Kis lakatos műhely 0,800. ..0,140
Nagy sajtoló műhely 0,150. .0,200
a vegyes gerjesztésű motorok for- Kis sajtoló műhely 0,150. .0,180
dulatszámait névleges terhelésre, a Műszerész esztergaműhely 0,150. .0,250
mellékáramkörű (söntgerjesztésű) Automata esztergaműhely 0,200. . 0,300
Maróműhely 0,250. .0,340
motorok fordulatszámait pedig üres Csavareszterga-műhely 0,300. .0,420
járásra a következők szerint ajánl Edző műhely 1,000... 1,500
ja: 3000, 2500, 2000, 1750, 1500, Galvanizáló műhely 0,600... 0,800
Korszerű festőműhely 0,400.. .0,540
1250, 1000, 750, 600, 500, 430, 375, Kábel- és szigeteltvezeték gyártó
300, 250, 215, 188, 167, 150, 125, műhely 0,150.. .0,200
108, 94, 84, 75 és 57,5. Nagy üzemi konyha 1,000.. .1,500
Kovácsműhely 0,080.. .0,120
Az egyenáramú gépek szerke Vasszerkezeti műhely 0,03o.. .0,050
zetét az jellemzi, hogy az állórész Kompresszorház 0,600.. .1,000
a pólusrendszer (adott esetben itt Gépszerelde 0,025.. .0,040
Vasöntöde 0,025.. .0,040
van elhelyezve a segédpólus és a Rugóüzem 0,035.. .0,050
kompenzáló tekercselés is), a forgó Cukoripar 0,150.. .0,200
rész pedig a gép armatúrája. Édesipar 0,100.. .0,140
Malomipar 0,120.. .0,170
Fonoda 0,180.. .0,230
a) Sönt- (párhuzamos) gerjesztésű Pamutszövő 0,090.. .0,150
motorok (352. ábra) Gyapjúszövő 0,050.. .0,070
A gerjesztő tekercs szabályozó

ellenállás közbeiktatásával közvet
lenül a hálózatra csatlakozik. Az armatúra áramkörébe pedig indító ellen-
állás van beiktatva. A söntmotor üzemi jellemzői:
Indítónyom aték indító ellenállással: 2 0 0 ...2 5 0 % .
Legnagyobb nyomaték: kb. 200% .
Fordulatszámváltozás: 5 . . . 10% .
Fordulatszámszabályozás: emelés mezőgyöngítéssel
15. . .2 0 % , csökkentés ar
matúrafeszültség csökken
tésével.
352. ábra. Söntgerjesztésű motor 353. ábra. Söntmotor nyom atéke

Alkalmazási területe főleg állandó fordulatszámot kívánó gépekre terjed

ki, pl. centrifugálszivattyúk, ventillátorok, szerszámgépek stb. Az armatúra
feszültség szabályozásával állandó nyomaték mellett a fordulatszámot
az üzem természetének megfelelően lehet változtatni. A söntmotor nyom a
tékviszonyait a fordulatszám függvényében a 353. ábra tünteti fel. Az ábrán
M a motor által kifejtett nyomaték, a hasznos, M wa veszteségi nyomaték
rí a határfordulatszám. A motor üzeme az M és az -f- M v egyenesek
metszéspontjában állandósul (munkapont), ezen a ponton túl a motort
már nem lehet gyorsítani. Az ábrából megállapíthatjuk: ha a motor terhelése
csökken (M ^ kisebb lesz), akkor a fordulatszám az új metszéspontig növe
kedik. A terhelés növekedésével az ellenkező folyamat játszódik le, és a for
dulatszám csökkeni fog.
A m otor forgásirányát vagy az armatúrában vagy a gerjesztőteker
csekben folyó áram irányának megváltoztatásával lehet változtatni. A csat
lakozó vezeték felcserélése a forgásirányt nem változtatja meg, mert ezzel
az armatúrában és a gerjesztőtekercsekben is meg
változik az áram iránya.
b) Soros gerjesztésű motorok

A 354. ábrán látható kapcsolás szerint a ger
jesztő- és forgórésztekercseken át ugyanaz az áram
folyik át. Jellegzetes üzemi tulajdonságai:
Indítónyom aték: 5 0 0 % -ig.
Legnagyobb pillanatnyi nyomaték: 40 0 % -ig.
j Segédpólus
Fordulatszám nagyon változó.
Fordulatszámszabályozás: ellenállással (mezőváltoztatással).
Alkalmazási területe: emelőberendezések és villamos vontatás.
354. ábra. Soros gerjesz Az indítási módja a 352. ábrán látható söntmo-
tésű motor
toréval azonos. Terhelés váltó zással szemben máskép
pen viselkedik, mint a söntmotor. Ha a terhelést csök
kentjük, a motor megszalad, ezért a soros gerjesztésű motort csak terhelés
sel szabad indítani és járatni. Ha a terhelés a negyedére csökken, akkor
a fordulatszám 2,2-szeresére növekszik. Nem
szabad pl. szíjhajtásra használni, mert szíj-
szakadáskor megszalad.
c) Vegyes gerjesztésű vagy kompaund
motorok (355. ábra)
A jelleggörbe a soros és sönttekercsek ará
nya szerint a soros vagy söntmotor jelleggörbéjé
hez hasonlít (355. ábra). Ha a motor soros
gerjesztőtekercse a sönttekerccsel szemben ellen
kező értelemben hat (különbözeti kapcsolás),
akkor a terheléstől független közel állandó
355. ábra. Kompaund motorok fordulatszámot lehet elérni. Üzemi jellegzetes
ségei a következők:
Indítónyom aték a kompaundálástól függően: 450% -ig.
Legnagyobb pillanatnyi nyomat-ék kb. 300% .
Fordulatszámváltozás a kompaundálástól függően: 2 5 ...3 0 % .
Alkalmazási területe nagy indítónyomatékot kívánó váltakozó terhelésen van, mint pl. lend
kerékkel ellátott gépek, dugattyús szivattyúk, sajtolóknál, szállítóberendezéseknél stb.
MOTOROK 491
d) Fordulatszámszábályozás
A motorok fordulatszám egyenlete:
U - (27ar + 2 AU)
n =
C 0
ahol n a motor fordulatszáma; £ I ar a m otor belső feszültségesése; AU a kefe

és a kommutátor közötti feszültségesés; U az armatúra kapocsfeszültsége;
c tényező; 0 a fluxus. Az egyenletből nyilván
való, hogy az armatúra kapocsfeszültségének V Feszültség-
növelésével a fordulatszám növekedését, a P ^ változtatás ^ Mezögyangités
fluxus növelésével a fordulatszám csökkené M
sét lehet elérni. A gyakorlatban inkább a
mezőgyengítés szokásos. A motorokat ui.
általában névleges fordulatszámra (nn) készí P /
M
tik, és ha a fluxust növelnénk, a hatásfok
romlana. Ezért a fordulatszámot a névleges
fordulatszámtól felfelé mezőgyöngítéssel sza
bályozzuk.
Ha a fordulatszámot lefelé akarjuk sza 356. ábra. Forgatónyomaték válto
zása a fordulatszám függvényében
bályozni, akkor inkább a kapocsfeszültséget
csökkentjük. A forgatónyomaték (M ) és
mechanikai teljesítmény (P) változását a fordulatszám függvényében a 356.
ábra mutatja. Azonos armatúraáramerősség és állandó fluxus mellett a
teljesítmény az alapfordulatszám eléréséig a fordulatszámmal arányosan nő.
Az alapfordulattól felfelé a teljesítmény állandó, míg a nyomaték a for
dulatszámmal fordított arányban csökken.
A kapocsfeszültséget két okból nem célszerű előtét ellenállás bekapcso
lásával változtatni. Először is a feszültségesés függ a mindenkori áramerősség
től, tehát a terheléstől, másodszor pedig az I 2B veszteség következtében
nem gazdaságos. Hasonló a helyzet, ha az előző képlet számlálójában szereplő
27/ar tagot az armatúra áramkörébe kapcsolt ellenállással változtatjuk.
Példa. 20 kW-os söntmotor kapocsfeszültsége £7* = 400 V, névleges áramerőssége I n — 50 A,
az üresjárási fordulatszám n Q= 1000/min. A réz veszteség a névleges teljesítményre vonatkoztatva
4 % , tehát
a n n
I¿rb = 0,04É7a7n és ebből n> = 0,04 = 0,32 Cl.
Teljes terheléssel a fordulatszám: n — C^ D' ~ > üresjárásban n 0 = ^k ,

tehát
c * = J M - » 0,4.
1000 ’
Szabályozó ellenállás beiktatásával a fordulatszámot teljes terheléskor 600/min-ra akarjuk

csökkenteni, állapítsuk meg a szükséges r ellenállást:
ft -- Í7k — I n(n>
— + r)
tehát a fenti egyenlettel összevonva:
r = - C-- ° - - rb = 400 ~~ 0,4 ' 600 - 0,32 = 3,2 - 0,32 = 2,88 Cl.
In 50
492 IPARI TERHELÉSBE
Szabályozó ellenállás nélkül teljes terheléskor a fordulatszám:
400 - 50 * 0,32
n= = 960/min.
Ö4
Az ellenálláson hővé alakul:
U • r = 2500 • 2,88 = 7,2 k W ,

tehát a szabályozás hatásfoka:
20 — 7.2
2Q- - - = 0,64 = 64% ,
h a a motorhatásfok 8 8 % , akkor a szabályozás közben a hatásfok 0,88 •0,64 oá 56 % .
A feszültségváltoztatással történő gazdaságos fordulatszámszabályozás

legelterjedtebb módszere a Ward—Leonard-hajt ás (357. ábra).
A külső egyenáramú hálózatról gerjesztett és szabályozandó 1 egyen
áramú m otort 2 háromfázisú indukciós motorral hajtott 3 egyenáramú
generátor táplálja. A generátor feszültségét a 4 szabályozó ellenállással
lehet beállítani. A motor gerjesztőáramkörébe iktatott 5 szabályozó ellen
állással a motor fordulatszámát mezőgyöngítéssel lehet fokozni a legnagyobb
tápfeszültség elérése után is. A W ard—Leonard-hajtás veszteségmentes
szabályozást tesz lehetővé, hátránya azonban a nagyobb beruházási költség.
Meg kell említeni még két — bár ritkán alkalmazott — rendszert. Az egyik a / pótgépes szabályo
zás. A motorral sorba van kapcsolva egy pótmotor, amelyet egyenáramú hálózatról táplált motor
hajt. A pótgéppel a hálózattal azonos vagy ellenkező irányú feszültséget gerjesztünk. Ha a hálózati
feszültség Uh, a pótgép feszültsége pedig Up. akkor a feszültségszabályozási lehetőség Uh + Up.
Pozitív Up esetén a pótgép generátorként, a pótgép hajtóm otorja pedig motorként működik, negatív
Up esetén pedig ellenkezőleg.
A másik szabályozási lehetőség akkor alkalmazható, ha többjeszültségv (pl. 2 x 220 V stb.) háló
zatunk van. Ekkor a motort különböző feszültségekre kapcsolhatjuk, és a fordulatszám kb. a feszült
ségek arányában változik.
A fordulatszámszabályozásnak már említett módja a mezőgyöngítés.

A fluxus gyengítésével ui. a motor fordulatszámának emelkednie kell, hogy
a mindenkori nyomaték fenntartásához szükséges feszültség indukálódjék.
Söntmotorban a mezejét a gerjesztőkörbe iktatott ellenállással csökkentik
{358a ábra). Ez a rendszer veszteségmentes, azonban befolyásolja a motor
MOTOROK 493
nyomatékét. Mezőgyöngítéssel a motor nyomatékacsökken,ha az áramerősség

változatlan, változatlan nyomaték esetén pedig a felvett áram nő.
Soros motorba a mezőgyöngítés eléréséhez a gerjesztéssel párhuzamosan
kapcsolt ellenállást iktatunk be (3586ábra). A fordulatszám akkor a legkisebb,
ha a fluxus a legnagyobb, azaz ha a párhuzamos ellenállást teljesen kiik
tatjuk.
358. ábra. Mezőgyengítés: a) söntmotor; b) soros motor esetében
e) Indítás
Az egyenáramú motorok rövidzárási árama, tehát az indításkor felvett
áramerőssége:
Iz = ~ = (általában) 10 ...30Jn.
Az előbbi példa adataival £7k = 400 V, rb = 0,32 Q és I n = 50 A.

Az indításkor felvett áram erőssége tehát:
iz= irä-= 1250 A ’ azaz 257»•
A fellépő nagy indítási áramerősség nem engedhető meg, mert egyrészt

károsodást okozhat a motorban, másrészt a hálózati feszültséget befolyá
solja.
A villamos hálózatra kapcsolás műszaki feltételei című MSZ 447 elő
írásokat tartalmaz az egyenáramú motorok bekapcsolására. Ezek szerint:
E gy m otor bekapcsolása esetében a motor minden névleges kW -ja után az indítási áramerősség
nem lehet több 10 A-nél, ill. az indítási teljesítmény nem lehet több 2 kW-nál, minden névleges motor
kW után számítva.
Több m otor esetében az energiafelvétel indításkor nem lehet több a 320*

táblázatban megadott értékeknél.
Az előzőkből nyilvánvaló, hogy indításkor ellenállást kell bekapcsolni,
hogy a fellépő legnagyobb áramerősség ne lépje túl a megengedett értéket.
320. táblázat
Egyenáramú motorok megengedett teljesítményfelvétele indításkor, kW
(ha a motor névleges teljesítménye valamennyi motor összes
teljesítményének %-a)
0/
/o 10 20 30 40 50 60 70 80 90
kW 8,2 4,75 3,6 3,3 2,7 2,5 2,3 2,2 2,1
Ha r a bekapcsolt ellenállás, akkor

r _ Uk
1 max - rb + r
359. ábra. Söntmotor indítása 360. ábra. Soros m otor indítása
Az indítóellenállások többfokozatúak. Az indítás lefolyását söntmotor

esetében a 359. ábra mutatja.
Indításkor a megengedhető áramerősség Jmax, az ehhez tartozó ellen
állás r l9 ennek bekapcsolása után az áramerősség / min-ra csökken, ezután
kapcsoljuk az r2 ellenállást (r2 < rj), ekkor az áramerősség ismét I max-ig
növekszik és így tovább mindaddig, amíg az összes ellenállásfokozatot kiik
tattuk. A motor nyomatéka az / max és I mjn értékeknek megfelelő M max
és M min értékek között változik. Ha a motor névleges terheléssel indul, akkor
a közepes gyorsítónyomaték:
AM = Mmax + MJ"ÍÍL _ M n .
A
A soros motor indítását a 360. ábra mutatja. Indukált feszültségük
nem állandó, mert a fluxus / min-hoz tartozó CPmin értékről Jmax-hoz tartozó
CPmax értékre nő. Azaz
Uk Anaxri = cn<&max ^minr o == cn(^m\n •

MOTOROK 495
Mivel
£^k — ^maxr o >
I pi in 0 m Qv ( 0 max
r, = r, —— r
7m ax ^ m in ° ( ' 0 min
A 0 értékeket a mágnesezési görbéből lehet megállapítani. Megjegyzendő,
hogy ^max/^min ~ 1. Ez annyit jelent, hogy a soros motor indítási fokozatait
megközelítően a söntmotornál
alkalmazott eljárással szá
míthatjuk ki.
Az indítóellenállásokkal
kapcsolatban meg kell jegyez
ni a következőket. Az indítá
si folyam at hatásfoka rossz,
ennek azonban csak akkor
van jelentősége, ha gyakori
indításról van szó, mint pl.
járműveknél. Általában az in
361. ábra. Önműködően kikapcsoló indítóhenger
dítóellenállásokat nem mére
tezzük tartós terhelésre, te
hát az egyes fokozatokat nem szabad tartósan bekapcsolva hagyni.1
A fokozatok száma általában:
kW Fokozatok száma
1 5...7
1... 5 7...9
5...20 9 . . .10
20 fölött 10...13
A nagyteljesítményű motorok indítóellenállásának többnyire önműködő

kioldása van. Ennek az a feladata hogy a gerjesztőáram megszűnése esetén
vagy a hálózat feszültségének csökkenésekor a motort kikapcsolja. Ilyen
önműködő kikapcsolással ellátott indítóellenállást mutat a 361. ábra:
az a1 rugóval ellensúlyozott K kart r indítóellenálláson végigvezetjük.
Mihelyt a kar eléri az s csúszósínt, az mx mágnestekercs feszültséget kap és a
kart Be végállásban rögzíti. Ha bármely oknál fogva a gerjesztőáramkör
megszakad, az m1 tartómágnes a kart elengedi és az ax rugó a kart K i állásba
visszarántja.
362. ábra. Indító-kapcsoló henger 363. ábra. Indítás mágneskapcsolókkal
* A sorozatban gyártott indítókészülékek esetén a leghosszabb megengedhető indítási idő:

< « 4 + í T P , ahol P a névleges teljesítmény. Ez az indítási idő általában elegendő, csak különleges
esetekben (pl. centrifugák) van szükség különleges indítóra.
Az indítókapcsoló a motort túlterhelés ellen is védi. A főáramkörbe

kapcsolt mt mágnes az áramnak a megengedett határon túli növekedésekor
legyőzi az a2 rugó ellenállását, söntöli az m1 mágnes tekercsét, amely a K
kart elengedi. Meg kell akadályozni, hogy gyakorlatlan kezelő az indítást
túl gyorsan hajtsa végre, ezért olyan olajfékkel is készülnek indítóellenállások,
amely megakadályozza a túl gyors bekapcsolást.
A folyadékindító — bár beruházási költsége kisebb — gondos kezelést
igényel (folyadéknívó, megfelelő sűrűség), amellett egyenáram esetében
a robbanógázok keletkezésének veszélye is fennáll. Gyakori indításokra kap
csolóhengert (kontroliért) alkalmazunk, amelynek vázlatos elrendezését
a 362. ábra mutatja.
Kapcsolóhenger helyett mágneskapcsolók is megfelelnek (363. ábra),
amelyeket kézzel vagy önműködő folyamattal vezérelhetünk. Az önműködő
kapcsolás függvénye lehet az időnek, a fogyasztó belső feszültségének vagy
a legnagyobb áramnak.
C) Váltakozóáramú aszinkron motorok

a) Üzemi tulajdonságok
A háromfázisú (aszinkron) indukciós motorok egyszerűségüknél és olcsó
ságuknál fogva a legáltalánosabban elterjedtek. Az állórész öntöttvas házba
illesztett lemezeit vastest, amelynek hornyaiban a csillag- vagy háromszög
kapcsolású tekercselés van elhelyezve. A forgórész három- vagy többfázisú
tekercselésű lemezeit vastest. Az állórészre kapcsolt háromfázisú váltakozó
áram a légrésben forgó mágneses teret hozza létre. A tér nsz fordulatszáma
a szinkron fordulatszám, amely / periódusú váltakozóáram és p póluspár
esetén:
60/
A forgórész vezetőinek végpontjai vagy rövidre vannak zárva (rövidrezárt

motor), vagy a tengelyen elhelyezett csúszógyűrűkön át csillagba vagy három
szögbe vannak kapcsolva (csúszógyűrűs motor).
Az állórész mágneses tere a forgórészben feszültséget és ennek követ
keztében többfázisú váltakozóáramot hoz létre. A mágneses tér és az áram
kölcsönhatása következtében keletkező nyomaték forgásba hozza a forgó
részt. Minél jobban megközelíti a forgórész fordulata a szinkron fordulat-
számot, annál kisebb az indukált feszültség, mely a forgórész szinkron fordu
latszámánál teljesen eltűnne; természetesen ekkor nyomaték sem kelet
kezhet. Az aszinkron motor tehát csak a szinkron fordulatszámtól eltérő
fordulatszámon fejt ki nyomatékot, ami annyit jelent, hogy terhelés alatt
n c nsz. Az n fordulatszám eltérését nsz fordulatszámtól szlipnek (s) nevez
zük és a szinkron fordulatszám százalékában fejezzük ki:
n sz n
s 100% .
n sz
A szinkron fordulatszámok 50 Hz váltakozóáramra szabványosítva
vannak (321. táblázat).
A motorok teljesítményét kW -ban kell megadni. A szabványos telje
sítménysorozatot a 322. táblázat tartalmazza.
MOTOROK 497
321. táblázat
Szinkron fordulatszámok 50 Hz esetén
1
2p 'ász 2p nsz 2p n&z 2p
3000 2 500 12 (214 2/7) (28) (107 1/7) (56)

1500 4 (428 4/7) (14) 187 1/2 32 93 3/4 64
1000 6 375 16 (166 2/3) (36) (83 1/3) (72)
750 8 300 20 150 40 75
600 10 250 24 125
Megjegyzés : A zárójelben levő értékek lehetőleg kerülendők.
322. táblázat
Motorok szabványos teljesítménysorozata
W 50 í 70 100
!
kW 0,13! 0,18 0,025 0,35 0,45 0,60 0,75 1 1,3 1,7 2,2
i 2,8 1 3,6 4,5 5,6 7 10 14 20 28 40 55
: 75 100 125 ! 160 200 250 315 400 500 630 —
: 800 1000 1250 ! 1600

i
A szabványos névleges feszültségek:

125... 160 kW között csak 0,38 és 3 kV közötti feszültségre;
200 ... 500 kW között csak 0,38 és 6 kV közötti feszültségre;
630 kW -tól felfelé csak 3 és 6 kV közötti feszültségre készíthetők a
motorok.
Az indukciós motorok nyomatéket, :
M = cp 0 1 2z2 COS ,
ahol c a motorra jellemző állandó; p a póluspárok száma; I 2 a forgórész
árama; z2 a forgórész hatásos meneteinek száma; cos (p2 a forgórész fázis-
tényezője, amely kis szlip mellett közel 1. Ebből a nyomatékből le kell vonni
a súrlódás és a szellőzés miatt előálló veszteségeket, valamint a vasveszte
séget. Ha a forgórészre átvitt teljesítmény, a légrésteljesítmény P¡, a háló
zatból felvett teljesítmény P lf az állórész feszültsége, ill. árama U1 és I l9
akkor
P x = ZXJ1I 1 cos cp1 .
Ha pedig egy fázis ohmos ellenállása és P v a motor vas vesztesége, akkor
a légrésteljesítménv:
P l = P . -3 7 ?
A légrésteljesítmény és a nyomaték között az összefüggés:
kW, ill. M = 0,973 Pi mkp .

1 973 n,
A nyomatékot és teljesítményt a szlip függvényében a 364. ábra mutatja.
Ennek a görbének három jellegzetes szakasza van: ha a fordulatszám a szink
ron és a névleges aszinkron fordulatszám közé (s < 1) esik, akkor a gép
mint motor működik. Ha a forgórészt a forgó mágneses mezővel ellentétes

498 IP A lii TERHELÉSEK
irányban forgatjuk (5 > 1), akkor a gép a hálózatról villamos és a tengelyen

mechanikai energiát vesz fel, tehát mint jék működik. Ha a forgórész fordu
latszámát alkalmas hajtógéppel a szinkron fordulatszám fölé emeljük
(s < 0), akkor a motor mint generátor működik.1 A görbe alapján megálla
pítható: ha indításkor (s = 1) az
indítónyomaték (MJ nagyobb,
mint a terhelőnyomaték, a m o
tor addig gyorsul, amíg el nem
éri a leszálló ágán a terhelő-
nyomatékot (Afb). Állandó
sult üzemállapotban a terhelő-
nyomaték egyenlő a hajtónyo-
matékkal. Ebből következik,
hogy a terhelés növekedésével
a szlip nő (a fordulatszám csök
ken), a terhelés csökkenésével
a szlip is csökken (a fordulat
szám emelkedik).
A motorok üzemviszonyait
jellemző értékeket görbékkel
ábrázoljuk, amelyek azonban
különböző motortípusoknál töb-
364. ábra. M nyomaték és P teljesítmény az s szlip bé-kevésbé eltérnek egymástól.
függvényében
A 365. ábra példaképpen egy
2,2 kW -os négypólusú rövid-
rezárt forgórészű motor üzemi görbéit mutatja.
A 323. táblázatban az indukciós motorok jellegzetes tulajdonságainak
változásait mutatjuk be a feszültség és a periódusszám változásának függ
vényében.
365. ábra. Rövidrezárt forgórészű motor üzemi jelleggörbéi
1 Mivel az indukciós motor generátoros üzeme esetében csak az áram hatásos komponensének
előjele változik, a meddő komponens előjele nem, aszinkron generátorral csak olyan hálózat táplál
ható, amely a szükséges meddő teljesítményt fedezni tudja és a periódusszáma rögzített (pl. szinkron
generátor által).
323. táblázat
Az indukciós motorok jellegzetes tulajdonságainak változásai
Feszültség a névlegesnek %-a Periódusszám a névlegesnek %-a

Tulajdonság
90 110 120 95 105
M[ és M\) -1 9 + 21 + 44 +11 -1 0
nsz szinkron 0 0 -5 +5
s szlip + 23 -3 0 -5 +5
M -sj O
n
+ 1
-1 ,5 + 1,5 csekély változás csekély változás
r¡ 1/8 terhelésen —2 pont + 1/ 2—1 pont kis emelkedés

nem változik nem változik — Va- -2 P°nt csekély csökkenés csekély csökkenés
' /í2 ”,» + 1. . . +2 pont —1... —2 pont — 7... —20 pont
COS (p
*lt terhelésen +1 pont —3 pont — 5... —15 pont csekély csökkenés csekély csökkenés
+ 2... + 3 pont —4... —6 pont — 10... — 30 pont
!í* ” + 4...+ 5 pont — 5... —6 pont — 15... —40 pont
/a **
Ai +11 -7 -1 1 csekély emelkedés csekély csökkenés

A -1 0 ..-1 2 + 10...+12 + 20... + 25 + 5... + 6 -5 ...-6
Melegedés 4/ 4 terhelésen + 1 0 ...+ 1 4 0° - 3 . . - 4 0° — 5... —6 C° csekély emelkedés csekély csökkenés
Max. túlterhelhetőség -1 9 + 21 +44 csekély emelkedés csekély csökkenés

324. táblázat
Kalickás motorok viszonylagos Indítási árama és nyomatéka*
n = 1000... 3000
Névleges teljesítmény, Viszonylagos Viszonylagos

kW indítónyomaték indítási áram
0,125... 1,1 2 6,4... 5,6

1,5 ... 4 1,6 7,2...6,4
5,5 ... 15 1,52 7,2..6,4
22 ... 50 1 8,0... 7,2
64 ...100 1 8,0...7,2
*A viszonylagos indítónyomaték, ill. indítási áramerősség megadja,

hogy indításkor hányszoros névleges nyomaték, ill. üzemi áramerősség
lép fel.
325. táblázat
Háromfázisú motorok megengedett energiafelvctele induláskor

(Feltételezzük, hogy 1 kW névleges teljesítmény megfelel 1,36 kW, ill. kVA üzemi energiafelvételnek)
Az indítandó motor viszonylagos telje- 10 20 30 40 50 60 70 80 90

jesítménye,* %
Megengedett energiafelvétel névleges

kVA-enként, kVA 12 6,8 5 4,1 3,5 3,2 2,9 2,7 2,6
*A motor teljesítményét az egy fogyasztásmérőre kapcsolt valamennyi motor összteljesítményéhez

viszonyítjuk.
b) Indítás
Rövidr ezárt for gorészű motorok indítási árama azonos a rövidzárási áram
mal, mely a fordulatszám növekedésével csökken. Az indítási áramlökést
azonban megszabott határokon belül kell tartani. Itt rá kell mutatni arra,
hogy az indítási áram nagysága független attól, hogy a motor üresen vagy
terhelve indul-e. A szokványos kivitelű kalickás motorok viszonylagos indí
tási áramát a 324. táblázat tartalmazza. Az indításkor megengedett látszó
lagos teljesítményfelvételre szabvány intézkedik, amely szerint 380 V-os
hálózaton egy motor felszerelése esetében az indítási áramerősség nem lehet
több 25 A-nél, vagy kW-onként az indítási energiafelvétel 1,7 kW névleges
teljesítmény alatt 3,5 kVA 1,71... 2,2 kW között, 3,0 kVA 2,21 .3,6 kW
között; 2,7 kVA és 3,6 kW felett 2,5 kVA lehet. Egy fogyasztásmérőre
kapcsolt és egyidejűleg üzemben tartott több motor esetében egy-egy motor
indítási áram-, ill. teljesítményfelvétele az összes motor névleges kW-,
ill. áramfelvételének 1,8-szorosa lehet, levonva ebből a többi motor üzemi
áram-, ill. kVA felvételét. Néhány értéket a 325. táblázat tartalmaz.
Példa . Az egy fogyasztásmérőre kapcsolt motorok összes teljesítménye legyen 75 kW, ami meg
felel 100 kVA-nek. Egy, pl. 14 kW-os (kb. 20 kV A) motor indításakor megengedhető teljesítmény
felvétele:
A m otorok indításakor megengedett összes energiafelvétel 1,8 • 100 = ............. 180 kVA
Az üzemben levő motorok enrrgiafelvétele 103 — 20 — .................................. 80 kVA
A 14 kW-os motor megengedett indítási energiafelvétele teh á t.......................... 100 kVA
MOTOROK 501
A szabvány abból a feltevésből indul ki, hogy a fogyasztásmérők időlegesen a névleges terhelés
1,8-szorosáig túlterhelhetők. Saját erőműves ipartelepeken mind jobban elterjed a rövidrezárt motorok
közvetlen hálózatra kapcsolása. Ennek előnye az egyszerű kapcsolóberendezés, hátránya, hogy a
a hirtelen indítás a hajtott gépet esetleg károsan befolyásolja.
A rövidrezárt motorokat a következő négy legelterjedtebb módszer

szerint indítják:
ct) különleges kalicka vagy

ß) indítótranszformátor alkalmazása;
y) goromba indítás;
ő) csillag—háromszög-indítás.
Lényegük röviden a következő:

a j A csökkentett áramlökéssel való indítást, külön indítóberendezés
nélkül, Dolivo-Dobrovolszkij kétkalickás vagy mélyhornyú rövidrezárt m otor
ral éri el. Az indítási áramlökés ui. a forgórész ellenállásának növelésével csök
ken, ez azonban az egykalickás motor rézvesztesé
gének növekedésével jár. A kétkalickás vagy mély
hornyú motorban két kalickarendszer van, az egyik,
a nagy ellenállású ún. inditókalicka a forgórész
felületéhez közel, az üzemi kalicka pedig mélyen a
forgórészbe van ágvazva. Indításkor a forgórész-
ben gerjesztett 50 Hz periódusú váltakozó áram a
belső nagyobb szórási ellenállású kalicka helyett
inkább a külső indítókalickában folyik. Mivel a
fordulatszám emelkedésével a forgórész áramának
periódusa csökken, az áram vezetésében a kisebb
ohmos ellenállású belső kalicka is részt vesz. Az
áram jellegzetes eloszlását a szlip függvényében
a 366. ábra mutatja. A 367. ábrán láthatók az 366. ábra. Árameloszlás a
külső és belső kalickában
egy- és a kétkalickás motor relatív nyomatéki és
relatív indítási áramának görbéi.
ß) Indítás transzformátorral. Az indítási áramot csökkenteni lehet
a primer feszültség csökkentésével, de természetesen az indítási áram csökken
tésével az indítónyomaték is csökken. A feszültség az állórész áramkörébe
kapcsolt ohmos ellenállással is csökkenthető, de ezt ritkán használják az
ellenállásban fellépő energiaveszteség miatt. Indításkor főleg a nagyobb tel
jesítményű motorok feszültségét indítótranszformátorral csökkentik (368.
ábra). A nyomaték a feszültség csökkenésével négyzetesen csökken, ilyen
indítás alkalmával az indítónyomaték is nagymértékben csökken. Indítás
után a transzformátort kézi vagy önműködő kapcsolással kiiktatják.
y ) Aszinkron motorok goromba indítása. Ha az üzem természete meg
kívánja, hogy az indítónyomaték nagyobb legyen, mint az üzemi nyomaték;
az általános gyakorlat szerint nem az üzemi, hanem az indítónyomaték
alapján választjuk ki a motort, ez azonban nem gazdaságos.
A goromba indítás lényege a következő (369. ábra).
A csillagba vagy háromszögbe kapcsolt motor egyik fázisát Tr egy
fázisú transzformátor feszültségnövelő megcsapolásán át kapcsoljuk a háló
zatra. Ha a transzformátor menetszámáttétele m, akkor a motor szóban levő
fázistekercselésére jutó feszültség mU, ami annyit jelent, hogy a motor

indítónyomatéka is közel műszeres lesz. Az m javasolt legnagyobb értéke 1,3.
Olyan munkagépek, amelyeknek egyes alkatrészei a goromba indítást
nem bírják, a 370. ábrán látható kapcsolás szerint indíthatók. Ebben az eset
ben a goromba indításhoz szükséges egyfázisú transzformátor feszültség
csökkentő megcsapolására kötjük bekapcsoláskor a motort (lágy indítás),

természetesen így a transzformátor menetszámáttételének arányában
csökken az indítónyomaték. Amikor a gép tömegei lassú fordulatra jönnek,
átkapcsolunk goromba indításra, majd üzemre.
Példa. Az indító m otor adatai: P = 14 kW ; U = 380 V ; m = 1,3; I = 2,82 A ; / * / / = 4,5;

kapcsolás Y. Az indítótranszformátor árama:
J tr = 1 ,3 • 4,5 • 28,2 = 165 A .
Alumíniumtekercselésű léghűtéses üzemi transzformátorok megengedett áramsűrűsége t/n= l,6 A /m m a,

indítótranszformátor esetén J = 10 A /m m 8 is megengedhető. U tóbbival a huzal keresztmetszete
q = 16,5 mm*. A normál transzformátor árama így I tt = QJn — 26,4 A, tehát a takaréktranszfor
mátor névleges teljesítménye
Stv = 1 , 3 ~ 1 1,3 • 380 •26,4 = 3 kVA . *

1,5
i
MOTOROK 503
Mivel a rövid indítási idő ( 3 0 . . . 40 s) miatt a transzformátor tekercseiben nagyobb áramsűrűséget

engedünk meg, a feszűltségesés is nagyobb lesz. Em iatt a feszültségáttételt és teljesítményt is vala
mivel nagyobbra kell vennünkl
ő) C s illa g — h á rom szög -in d ítá s.
Ha az állórész tekercsei üzemben
háromszögbe vannak kapcsolva,
viszont indításkor azokat csillagba
kapcsoljuk, akkor ezzel lényegében
indításkor a feszültséget YW-ad ré-
369. ábra. Goromba indítás
szére csökkentjük, emiélfogva az indítási áram ugyanilyen arányban kisebb

lesz, viszont az indítónyomaték 1/ 3-ára csökken. A csillag—háromszög indí
tás kapcsolási vázlatát hengeres kapcsolóval a 371. ábra, az áram- és
nyomaték viszonyokat a 372. ábra m u
tatja. A csillag—háromszög-indítók
lehetnek kézi működtetésűek vagy
önműködők.
A kézi működtetésűekre a 3 71.
ábra, az önműködőkre a 373. ábra
371. ábra. Y/¿-indítás kapcsolóhengerrei

326.. táblázat Ol
Kalickás motorok g
A motor A motor jellegzetes értékei
Ind. lökés M' 11 Max. szlip

Teljesít max. 3c3
§ Jellegzetes nyomaték
ménye, A motor tulajdonságai 8i § t>> A motor alkalmazási köre görbe
jele jellege kW p H Hl
pólusszáma 'O 1...7 7 kW
(2p) kVA C§ VH
»3 kW felett
kW^ d MÖ
M
a általános 1...100 Viszonylag kis szlip, 9,5 100... 80 9 6 Általános ipari célra, ha
hajtásra nagy jó r¡ és cos <p 200 az 1\ nem korlátozott,
pl. körforgó szivattyúk,
munkagépek
IPARI TERHELÉSEK
b csökken 1...100 Viszonylag kis I\ 6,5 75... 100 8 8 Mint a-nál de ahol kisebb
tett / i 4. . 8 mérsékelt i / , kisebb 150 I[ vagy Mi megenged
v] és cos <p, mint hető, pl. szerszámgépek,
o-nál textilipari gépek
V n
$
c nagy M h 1...100 Nagy ü/i, de /y és 7,5 150 . SO 10 Nagy súrlódó ellenállású
közepes 4...8 cos (p kisebb, mint 250 és lendítő tömegű gépek
h a-nál, esetleg ó-nél hajtására, pl. szállító-
berendezésekhez
dugattyús gépekhez
na— n
*%
d nagy J/j, 1...28 Szakaszos üzemre, 10 min. 80 20 Darukhoz, kohászati üze f

időszakos 4...8 nagy szlip, ry és 200 mek segédberendezé 200
üzem
MOTOROK
cos <pkisebb, mint séhez

a, b vagy c-nél 100V
n9 —
n
%
e Nagy szlip 1...100 Állandó, de szakaszos 10 min. 80 min 6 Nagy Mi és rövid felgyor
4...8 terhelésű üzemre, 250 sulási idő esetében, to Sn
200 -
r) és cos cp kisebb, vábbá ahol a lökésszerű
mint a, b és c-nél, terhelést lendkerék
de jobb, mint d-nél veszi fel, pl. centrifugák, 100 -
sajtók, ollók stb.

505
mutat példát. Az önműködő

csillag—háromszög-indító lénye
gében három kapcsolóból és egy
időreléből áll. Az ábrán látható
jelzéssel a motor indításkor a
Cs érintkezőkön át csillagba van
kapcsolva. E x kapcsoló tehát a
m otort csillagba kapcsolva in
dítja, egyben ébreszti az F idő-
relét. Az időrelé lefutása után E x
kikapcsol, és E 2 háromszögkap
csoló bekapcsol. Ezzel egyide
jűleg Gs érintkezőpár bont, így
a motor zJ-ba van átkapcsolva.
A kalickás motorokat az
MSZ 4845 jellegük szerint öt (a,
b, c, d és e) csoportba osztja.
Ezeket a csoportokat a 326.
táblázat ismerteti.
Csúszógyűrűs motorok indí
tási áramlökését a csúszógyűrűk
höz kapcsolt indítóellenállással csökkentjük (374. ábra). Ezek lehetnek
folyamatos (pl. folyadékellenállások) vagy fokozatosan szabályozhatók.
A V D E által szabványo
sított indítóellenállások ada
tait a 327. táblázat tartal
mazza.
A fokozatos indítóellen
állások lehetnek lég- vagy
olajhűtésűek. Kis teljesítmé
nyű motorokhoz (kb. 10 kW-
1 >. <>
u\
Indítóellenállás csúszó
3 7 4 . á b ra .
gyűrűs aszinkron motorhoz
2 2 7 . táblázat
Háromfázisú indítóellenállásokra vonatkozó előírások teljes terheléssel való indításra
(YDE előírása)
A motor P n névleges teljesítménye, kW

Az indítóellenállás adatai
1,5 2,2 3,1 4,4 6,2 8,8 12,5 17,5 25 35 50
Hálózatból felvett max. teljesítmény, Pn,

kW 1,95 2,8 3,9 5,4 7,4 10,5 14,9 20,4 29 40,1 56,2
Feszültségesés a rotorban és hozzávezetés-

ben a rotorfeszültség %-ában 17,6 17,6 17,6 14,8 14,8 11,3 11,3 9,6 9,6 9,04 9,04
Közepes indítási teljesítményfelvétel,

1,3 P n, kW 2,6 3,6 5,2 7,4 10,1 14,2 19,6 27,3 38,4 53 74,1
MOTOROK
Indítási idő, t — 4 -f 2~\[~Pn 8 6 7 7 8 9 10 11 12 14 16 18
Egymást követő indítások max. száma 4 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2

,
t
óránkénti indítások max. száma 10 9 8 7 7 6 3 3 2 2 2
""
Indító fokozatok min. száma 3x2 3x2 3x2 3x3 3x3 3x4 3x4 3x5 3x5 3x6 3x6
Névleges áram 380 V-on, A 4,3 6,1 7,9 10,7 14,5 20,3 28,4 40 55,6 76 1 104
Közepes indítási áram 380 V*on 5 7,2 9,4 12,8 17,4 24,4 34,4 48 67,6 92,5 128
507
0
ig) általában léghűtésű, azon felül olajhűtésű indítóellenállás használatos.

Gyakori indítás esetén a kisebb hőkapacitású léghűtéses típus előnyösebb.
Az indítóellenállásokat ún. nullállás-reteszeléssel kell ellátni, hogy a motor
csak akkor legyen bekapcsolható, ha az ellenállás összes fokozata a motor
áramkörébe be van kapcsolva. Villamos szempontból készül szimmetrikus
0/1
375. ábra. UD típusú indítóellenállás
és aszimmetrikus indítóellenállás. A szimmetrikus elrendezésben mindhárom

fázisba egyidejűleg kapcsoljuk be az ellenállásokat, míg az aszimmetrikusnál
váltakozva, ennélfogva a fokozatok száma csak egyharmada a szimmetrikus
elrendezésnek.
Léghűtéses (UD) típusú indítóellenállást mutat a 375. ábra. A készülék
két részből áll: kormány hengerből és ellenállásokból. A kormányhengerek
méreteit a 328., egyéb adatait a 329. táblázat tartalmazza. Hasonló típus
készül motoros távhajtásra is. Olajhűtésű indító ellenállás (10 és ICO tip.)
látható a 376. ábrán. Az ellenállásrészt olaj alatt helyezték el. A két típus
adatait a 330. táblázat tünteti fel. Készülnek önműködő indítók is, kapcso
lásukat a 377. ábra mutatja. Az ábrán látható megoldás szerint az indítás
három fokozatú, I , I I és I I I kapcsolókkal, és időrelé közbeiktatásával.
A másik elterjedt indítóellenállás-típus a folyadékindító. Ennek előnye,
hogy mechanikailag erős, de hátránya, hogy állandó kezelést kíván (ellen
őrzés, utántöltés stb.). A folyadék általában szódaoldat, amelynek sűrűsé
gével az ellenállást változtatni tudjuk. A különböző sűrűségű szódaoldatok
(Na2C 0 3 + 10 H 20 ) fajlagos ellenállását a 331. táblázat tartalmazza. A folya
dékindító egyik egyszerű formája a 378. ábrán látható.
r -} Go i >
MOTOROK
37 6. á b ra . O la jh ű t é s ű in d ít ó k : a) b e ls ő t é r i; b) IC O t íp u s ; c) 1 0 típ u s
509
328. táblázat
UD típus ú kormányhengerek méretei*, mm
T íp u s A ,0 B c D E F G H
UD II 250 510 615 320 240 90 150 350

UD III 300 731 844 390 285 110 175 420
UD IY 300 1180 1293 400 345 120 225 480
UD Y 300 1515 1629 540 410 155 255 580
!
T íp u s J K, 0 L M N 0 P R T
UD II 160 13 300 380 220 210 55 45

UD III 195 13 370 460 265 270 60 46
UD IY 235 17 410 530 315 290 75 46 1130
UD Y 280 17 510 630 380 360 90 46 1465
* L . a 375. ábrát!
3 2 9 . táblázat
Léghűtéses (U D ) típusú kormányhengerek adatai
N évleges N évleges forgórészáram , A

m o to rte lje sít
m ény, k W in d ítá s Y é g fo k o z a t ál M a x forg órész
T íp u s la n d ó terh elése, feszü ltség,
1/1 1 /1 y2 sza b á ly ozá s A V
[
terh elés terheléssel 1
UD I l/b 40 80 60 60 60 60 475
UD II 70 140 300 600 200 200 475
UD III 140 280 450 900 300 300 500
UD I Y /a 270 540 450 900 300 450 750
UD Y /a 410 820 600 1200 450 600 750
UD Y /b 520 1040 600 1200 300 300 750
UD Y /c 460 920 600 1200 450 450 750
UD Y l/a 510 1020 900 1880 600 900 750
UD Y l/b 650 1300 600 1200 450 450 750
UD Y I /c 580 1160 1300 2600 900 900 750
330. táblázat
Olajhűtésű (10 és ICO típusú) indítóellenállások méretei*
T íp u s kW A B C D E F G H J K L M N 0 P
10 I 7,5 100 188 136 166 208 210 310 230 80 24 7 3

10 II 15 128 232 168 208 252 307 360 331 80 24 7 3
10 III 30 178 292 218 268 322 307 455 417 100 32 10 3
1 0 E II/a 37 178 292 218 268 322 490 638 600 100 32 10 3
IC O IY 70 540 400 393 460 256 150 3/5 174 105 11 215 — 23° 110 42
IC O Y 140 630 640 574 644 378 ; 225 1/2 210 150 11 310 30 20° 135 42
IC O Y I 280 690 740 664 732 425 1 295 1/2 210 150 14 352 36 20° 135 42
» L á s d a 378. ábrát!
MOTOROK 511
vC QQCj O
378. ábra. Folyadék-indító

512 IPAKI TERHELÉSEK
Szódaoldatok fajlagos ellenállása, 10—6Q 331. tábládat
Sűrűség, %
0°
0,0 0,1 0,5 1,0 • 2,9 4,8
1 9' 1
23,0
20 196 88 16 12 4,7 3,6 2,2 1,3

30 162 72 14 10 3,6 2,9 1,8 1,1
40 189 60 12 8,8 3,0 2,5 1,6 0,9
50 123 51 9,8 7,6 2,7 2,1 1,4 0,8
60 110 43 8,4 6,6 2,4 1,8 1,2 0,7
70 100 58 7,2 5,8 2,2 1,6 1,1 0,6
80 90 33 6,3 5,2 2,1 1,5 1,0 0,55
90 83 30 5,6 4,7 2,0 1,4 1,0 0,50
100 76 28 5,1 4,3 1,9 1,3 1,0 0,45
c) Fordulat számszabályozás
Az aszinkron motorok fordulatszámszabályozása meglehetősen körül
ményes. Szokásos módszer a csúszógyűrűs motoroknál a forgórészbe csillagba
kapcsolt ellenállás beiktatása, az indítóellenállással azonos módon. Az ellen
állás növelésével a fordulatszám csökken.
Ez az eljárás nem gazdaságos, amellett a
terhelő F nyomaték kis változásakor nagy
a fordulatszámingadozás (379. ábra). A
fordulatszámszabályozó ellenállásokat —
szemben az indítóellenállásokkal — állan
dó terhelésre kell méretezni. Csak kis
motorokhoz ajánlatos, legfeljebb 1 : 2
arányú fordulatszám változtatására, ha a
fordulatszám csökkentésére csak rövidebb
ideig van szükség.
, , Példa. Az 7ipz = 1500 szinkron fordulatszámú
379. abra. Fordulatszamszabalyozás ellen- m otor fordulatszámút n — 1200-re akarjuk szabá-
állással lyozni. Két csúszógyűrű között az ellenállás r = 0,1 Q.
A szlip 4 % . Milyen nagy szabályozó ellenállást
kell a rotoráramkörbe iktatni?
A kívánt fordulatszámnak 1200:1500 = 0,8 viszonyszám felel meg, ami annyit jelent, hogy
a csökkentett fordulatszám 8 3 % -a a szinkron fordulatszámnak, tehát a szlip 2 0 % , vagyis az eredeti
szlipnek ötszöröse. Állandó nyomatékkai végzett szabályozás esetén az összes rotorellenállás arányos
a szlippel. R szabályozó ellenállásértéken az összellenállás R + r, tehát ötszörös szlipnél R-\- r — 5R,
azaz a bekapcsolandó ellenállás 4r = 0,4 Q.
A kalickás motorok legelterjedtebb fordulatszámszabályozási m ódja

a pólusváltás. E különleges tekercselésű motoroknak két fajtája van. Az egyik
nek pólusszámonként külön tekercselése van. Előnye, hogy pólusszámonként
különböző jellegű (pl. szakaszos és állandó) üzemnek megfelelően lehet
készíteni, továbbá hogy egyszerű kapcsolóberendezése van (pólusonként
háromsarkú kapcsoló). Hátránya, hogy a beépített tekercseknek minden
üzemállapotban csak egy részét használják ki. A másik fajta pólusváltós
m otor tekercselése különböző pólusszámra kapcsolható át. Bár ilyen típus
csúszógyűrűs kivitelben is készülhet, mégis inkább a kalickás kivitelűek
vannak elterjedve, mert a csúszógyűrűs forgórészek rotortekercseit a pólu
sokkal egyidejűleg át kell kapcsolni, ez pedig a csúszógyrűrűk számának
a szaporításával jár.
MOTOKOK 513
Legelterjedtebb az ún. Dahlander-kapcsolás (380a és 3806 ábra). A pólus -

tekercseket két részre osztjuk; 2p pólusszámon a tekercsrészeket sorba-,
a fázistekercseket háromszögbe kötjük, p pólusszámon pedig csillagba kap
csoljuk oly módon, hogy mindegyik fázis két párhuzamos tekercsrészből áll.
Ez a kapcsolás állandó nyomatékot biztosít. Ha azt akarjuk, hogy a nyomaték
a fordulatszámmal csökkenjen, akkor kisebb pólusszámon a tekercseket
párhuzamos csülagba, nagyobb fordulatszámon soros csillagba kapcsoljuk.
Az indukciós motorok fordulatszámszabá-
lyozásának további módjai a különféle kaszkád A B
kapcsolások: ezek azonban a beruházás szempont C
jából költségesek. Többféle változatuk van, közü
lük példának bemutatjuk a 381. ábra szerinti
hajtást. A két motor tengelykapcsolóval mecha
nikusan kapcsolódik, és a csúszógyűrűket az ábrán
látható módon kötjük össze. A hálózati periódus
<*) b)
380. ábra. Dahlander-kapcsolás 381. ábra. Motorok kaszkád kapcsolása
f u az egyik motor forgórészének periódusa, fordulatszáma és pólusszáma/2; n2; p u a m ásiké/3; n p t :

, __ P iW j __ y tn 2 . y tn 3
Jl 60 ’ ■'* 60 Jz 60 *
ahol a szinkron-, n2 és n z pedig a forgórészek fordulatszámai. Az I motor szlipje:
f i — fi »1 — *8
81 “ /. nx
A I I motor szlipje:
8 .¿= fi — fi fz
f i — fi PiOh — «*)
Mivel a két motor mechanikusan kapcsolva van, n = n 2 — n 3. A rotoráramkörökben a periódusszám
t = fi - /* = ni6Q— Pi é s / s = 0.
A második motor p z pólusszán mellett a szinkron fordulatszámúhoz közeli fordulatszámmal forog:
Jf -- J fi Ji — 60 •
azaz:
P in t 60/j
n = ------ ;------- = ------ ;------- .
Pl + Pi Pl + Pi
Ez annyit jelent, hogy a kaszkádnak olyan szinkron fordulatszáma van, mint egy p = Pi Pz pólus
számú motornak. A másik két fordulatszám az I , Ul. I I motor fordulatszáma, tehát a kaszkád összesen
három fordulatszámmal járatható.
A fenti kaszkádon kívül még számos más pl. Krämer-, Scherbius-kaszkád van.

Csúszógyűrűs indukciós motorok
Mi Mh h Szlip,
Pn
kW %
a névleges ért¿k % -a
0,5...400 250 250...300 Rotorellenállástól függ, álta 3.. .5 szabályozással 60.. .90-ig
lában 150...200
A háromfázisú indukciós motorok forgásirányának megváltoztatása

könnyű: egyszerűen a háiom csatlakozó vezeték közül kettőt felcserélünk.
A csúszógyűrűs motorok jellegzetes tulajdonságait és alkalmazási terü
letét a 332. táblázat foglalja össze.
D ) Egyfázisú indukciós motorok

A háromfázisú indukciós m otor egyik fázisvezetőjének kikapcsolása
esetében is üzemben tartható, bár csökkentett terheléssel. A háromfázisú
indukciós motorhoz hasonló felépítésű motor tehát egy fázissal is működik,
de így nem indítható meg. Indításához különleges berendezés szükséges,
382 . ábra. E gyfázisú indukciós m otorok indítása
vagy kézzel kell megpörgetni, ami csak kisebb motoroknál lehetséges.

További hátránya, hogy hatásfoka és teljesítménytényezője rosszabb,
mint a háromfázisú indukciós motoré. Az egyfázisú indukciós motor indítási
árama úgy aránylik a háromfázisú indukciós motoréhoz, mint 2 : 3, tehát
kisebb, mint a háromfázisúé. Az egyfázisú motorhoz segédpólust terveznek,
ez az indításhoz szükséges. Mágnestere fő tekercsére közel merőleges és árama
a fő tekercséhez képest 1/ 4 periódussal el van tolva kondenzátor, fojtótekercs,
esetleg ellenállás beiktatásával (382. ábra). A leginkább elterjedt konden-
zátoros motorban (382a ábra) többnyire egy üzemi és egy indítókondenzátor
van, mely utóbbit a forgórész felgyorsulása önműködően kikapcsolja.
Fojtótekercset általában csak csúszógyűrűs motorhoz használnak. Ohmos
ellenállás esetén a segédfázis tekercsellenállása 4 ... 8-szór nagyobb a főpólus
ellenállásánál, vagy ilyen értékű ellenállást kapcsolnak sorba a segédfázis
MOTOROK 515
332. táblázat
jellegzetes tulajdonságai
cos q> V Alkalmazási kör
Kb. mint a kalickás Kb. mint a kalickás mo Nagy Mi és kis esetén, továbbá mérsékelt és ritkán
motoroké 0,8.. .0,9 toroké. Szabályozás ese szükséges fordulatszámszabályozáshoz, ha így a
tén csökken 0,8.. .0,9 veszteség nem jelentkezik. Gyakran alkalmazzák
emelőgépekhez
tekercsével (3826 ábra). Akárcsak a kondenzátort, a fojtótekercset és az indító

ellenállást is indítás után kikapcsolják. Kisebb háromfázisú motorokat
szükség esetén átmenetileg egyfázisú motorként is lehet járatni (383. ábra).
A harmadik fázist kondenzátoron keresztül a másik két fázis egyikéhez
kapcsolják. DIN előírás szerint 220 V hálózati feszültségen a motor minden
kW teljesítménye után 70 gF kapacitású kondenzátor szükséges.
Az egyfázisú m otorok alkalmazási területe természetesen korlátozott.
Főleg háztartási és mezőgazdasági gépekhez, ill. készülékekhez jöhetnek
számításba. Mezőgazdaságban leginkább azért, mert egyrészt elegendő
két szál vezetékkel egy fázist kivezetni nagyobb távolságra, másrészt
a motor csekély kihasználása miatt a rosszabb hatásfok rendszerint kevésbé
fontos. Házi vízellátó berendezésekhez (légtartályos kisszivattyúkhoz)
leginkább ezt használják, mert a fogyasztóhoz rendszerint csak az egyik
fázis van bevezetve.
Példa. É pítő vállalatnak betonkeverőgép részére egy kb. 2 kW -os motorra van szüksége.
Követelmény, hogy a motor alkalmas legyen: a) 380 V háromfázisú váltakozóáramú és b) £20 V eg y
fázisú váltakozóáramú csatlakozásra. Típusjegyzékből 2,2 kW-os m otort választva: 2,2-70% 150 y.F
kondenzátor bekapcsolásával a motor egyfázisú üzemre is megfelel, ekkor
a teljesítmény kb. 1,9 kW. ... ¿
Tekintettel arra, hogy háztartási és hasonló készülé- ”“t c

kekhez használt aprómotorok többnyire egyfázisúak, rövi
den itt foglalkozunk velük.
Aprómotoroknak nevezhetjük azokat a motorokat, amelyeknek

típusteljesítménye 1500 fordulatra vonatkoztatva kisebb, mint 1 LE.
Ahol van három fázis, háromfázisú aprómotorok használatosak. Elvi fel
építésük szempontjából ugyanolyanok, mint a rendes üzemi indukciós
motorok. Tekintettel arra, hogy a légrés nem csökkenthető a teljesítmény
arányában, az apróm otorok hatásfoka és teljesítménytényezője rosszabb
(333. táblázat). Általában 100 W teljesítmény alatt nem érdemes há
romfázisú motorcsatlakozást készíteni. A háromfázisú aprómotorok a
383. ábra szerinti elvi kapcsolásban működtethetők egy fázissal.
A leginkább elterjedt egyfázisú m otor az előzőkben ismertetett
segédfázisos típusok valamelyike. Közülük a rövidrezárt típusnál
fordulatszámváltoztatás lehetséges, pl. pólusátkapcsolásâl, amikor is a
kisebb fordulatszám tekercselése segédfázissjü van ellátva. A nagyobb
fordulatszámra kapcsoláskor a motor önmagától beugrik a nagyobb
fordulatszámra (pl. fogorvosi motor). Elterjedtek az egyfázisú kommutá-
toros apróm otorok is egyen- és váltakozóáramú (univerzális) táplálásra.
E m otorok főáramkörű jellegűek: üresjárási fordulatszámuk 1 0 0 0 0 .. .20000
is lehet. Célszerűen használhatók pl. porszívógépekhez, mert csökkenő 383. ábra. Három
terhelésen emelkedik a fordulatszám (pl. a beszívott levegőmennyiség fázisú motor egyfázi
csökkenésekor). sú üzemben
33*
516 IPÁÉI TERHELÉSEK
333. táblázat
Háromfázisú rövidrezárt apró indukciós motorok hatásfoka
és teljesítménytényezője
Teljesítmény Hatásfok kb. % Teljesítménytényező kb.
2 4 6 2 4 6
kW LE
pólus esetén pólus esetén
!
0,18 0,245 70 69 67 0,73 0,71 0,66
0,24 0,326 71 71 68 0,74 0,73 0,67
0,33 0,450 72 73 69 0,75 0,73 0,68
0,45 0,612 73 74 70 0,77 0,74 0,69
0,60 0,815 74 74 71 0,79 0,75 0,70
0,75 1,020 74,5 75 72 0,80 0,76 0,71
E ) Szinkron motorok
a) Üzemi tulajdonságok
A szinkron m otor fordulatszáma arányos a táphálózat periódusával:
60/
”0= — •
Am íg azonban az indukciós motorok esetében szlip szükséges ahhoz,
hogy a rotorban áram indukálódjék, a szinkron motorba a rotoráramot külső
áramforrásból vezetjük be, ennélfogva a szlip nulla. A sztátor tekercselése
lényegében azonos az indukciós motorok állórész-tekercselésével. Az egyen-
MOTOROK 517
árammal gerjesztett rotornak páros számú pólusa van, többnyire kiálló

pólusok. A rotornak ezen kívül kalickatekercselése is van, amely hasonlít
a rövidrezárt indukciós m otor forgórészének tekercseléséhez, ill. dobjához.
A forgórésztekercseket (ún. gerjesztőtekercseket) csúszógyűrűk zárják rövidre.
Az ún. aszinkron indításkor — amikor a m otor a szinkron fordulatszám
9 5 % -át megközelíti — a rövidrezáró keféket kikapcsolják, és a csúszógyűrű
kön keresztül egyenáramú gerjesztést adnak a rotorra.
A szinkron motornak, ellentétben az indukciós motorral, egységnyi
vagy siető fázistényezője is lehet. Változatlan terhelés mellett a gerjesztés
növelésével a teljesítménytényező javul.
A terhelés, fázistényező, nyomaték- és ger.
Í4Ö
jesztőáram közötti összefüggés a 384-
% icos p=0J ábrán látható. Változatlan feszültség és
1
1201 gerjesztés mellett a szinkron m otor
meddő teljesítményét a névleges telje
,|cos ¥>=0,8 i sítmény százalékában a 385. ábra m u
tatja. Általában olyan szinkron m oto
rokat használnak, amelyeknél cos -í i !
---------1
40 MX) 100
' -------
\
I
, ! 200 50
01 , I
0 0
% 2/4 3/4 f 4/4 20 40 60 80 100 n%
Terhelés
385. ábra. Szinkron m otor meddő teljesítménye 386. ábra. Szinkron m otor nyomatékgörbéi
a névleges teljesítmény százalékában
és a siető cos (p = 0,8. Tájékoztató értékként mondhatjuk, hogy a siető

cos (p — 0,8 értékre beállított szinkron motorok meddő teljesítménye, min
den kW hasznos teljesítménye alapján számítva, kb. 1,4 kW-os indukciós
m otor meddő teljesítményét fedezi.
A szinkron motorok jellegzetes nyomatékgörbéit a 386. ábra mutatja.
Az I görbék nagy fordulatszámú, a I I görbék kis fordulatszámú (n < 500)
típusok nyomatékára és gerjesztőáramára vonatkoznak. A szinkron motorok
jellegzetes tulajdonságait a 334. táblázat mutatja.
Szinkron m otort főleg akkor használnak, ha a fázistényező javítása, ill.
meddő teljesítmény szolgáltatása elsőrendű kívánság. A szinkron motor
előnyét az indukciós motorral szemben az alábbi példa mutatja.
Példa. Ventillátor hajtásához 100 kW hasznos teljesítményű, n = 1500 fordulatszámú m otor
szükséges. Vizsgáljuk meg siető cos q> = 0,8 és cos <p = 1 fázistényezőjű szinkron m otor és cos y — 0,9
elmaradó fázistényezővel dolgozó indukciós m otor használatának lehetőségeit.
A siető fázistényezőjű szinkron m otor hatásfoka rj = 92,5% , tehát a felvett teljesítmény:
100
= 108 kW,
0,925
334. táblázat
Szinkron motorok üzemi tulajdonságai
P, Mi Mh h Teljesítmény Hatás
Típus kW tényező fok, Alkalmazási köre
a névleges érték %-ában* o/
/o
n>500 25... 3000 125-ig 200-ig 500...700 nagy; ter 92...96 Ventillátor, dinamó haj
heléssel és tására, közlőmüvek,
gerjesztés centri fúgálsz ivat tyúk
sel változik hajtására
n<500 25... 3000 40...125 180...250 200...350 nagy; a ger 92...96 Dugattyús kompresszo
jesztéssel rok, szivattyúk, golyós
változik malmok stb. hajtására.
a felvett látszólagos teljesítmény:
■5' = = 185 kVA*

a m eddő teljesítmény:
Q = y i3 5 a - 108* = 81 kVAr.
Mivel a motornak siető fázistényezője van, a motor 81 kVAr meddő teljesítményt ad a háló
zatra. A cos <p = 1 fázistényezőjü szinkron motor nem ad a hálózatra meddő teljesítményt, de viszont
onnan nem is igényel.
A kaliekás indukciós m otor hatásfoka r¡ = 9 2 % , cos <p — 0,9 elmaradó.
A felvett teljesítmény:
100
= 108 kW ;
0,92
a felvett látszólagos teljesítmény:
100
S = 111 kVA,
0,9
a m eddő teljesítmény:
Q = V ili* - 108* = 26 kVAr.
Az előbbi szinkron m otor alkalmazásával tehát a hálózat 81 + 26 = 107 kVAr m eddő teljesít
m énytől mentesül.
A szinkron motor állórészének és rotorjának mezeje szinkron forog. A terhelőnyomaték változásá
val azonban a két mező között kis szögkülönbség áll elő, amely a gépet lengésbe hozhatja. Ez olyan
értéket vehet fel, amely a motornak a szinkronozásból való kiesésére vezethet. Az indítás miatt azon
ban a m otor kalickákkal is el van látva, a lengéseket ezek igen nagy mértékben csillapítják.
b) Szinkron motorok indítása

Tekintettel arra, hogy a leggyakrabban használt szinkron m otorok rövid -
rezárt motorként indulnak, indításkor ugyanazok a módszerek jöhetnek
tekintetbe, mint az indukciós motorokkal kapcsolatban, tehát kis motorok
közvetlenül a hálózatra kapcsolhatók, nagyobb motorok csillag—háromszög-
kapcsolásban, és egészen nagy motorok indítótranszformátorral indíthatók.
Az egyenáramú gerjesztést a közel szinkron fordulatszám elérése után azonnal
rákapcsolják a forgórészre.
MOTOROK 519
Az ún. behúzónyomaték a motort az aszinkron fordulatszámról a szink

ronozásba gyorsítja. Indítás alatt a forgórész tekercselését közvetlenül vagy
ellenálláson át rövidre kell zárni, különben a tekercsekben veszélyes feszültség
keletkezhet. A rotoráramkörbe iktatott ellenállás értékének emelkedésével
növekedik az indítónyomaték és csökken a behúzónyomaték.
F ) A motorok melegedése
A m otorok üzem közbeni melegedésének három szempontból van jelen

tősége: a m otor élettartama, az alkalmazandó szigetelés értéke és a motor
hőmérsékletének a környezetre való hatása szempontjából. A motor leg
nagyobb hőmérsékletét mindenkor a környezeti hőmérséklet és az üzemi
melegedés együttes értéke okozza. A környezeti hőmérsékletet min dig 35 C°-ra
kell felvenni. Téves lenne azonban az a következtetés, hogy minél hidegebb
a motor, annál jobb, mert ez azt jelenti, hogy a motor nincs jól kihasználva.
A m agyar szabványok a szigetelőanyagokat a megengedhető melegedés szempontjából négy
csoportba osztják:
A osztály. Ide sorolhatók a textil-, papír- és hasonló szerves anyagokból készült szigetelések.
Ezeknek a megengedett legnagyobb hőmérsékleti emelkedése hőmérővel mérve 60 C°, ill. ellenállás
növekedésből számítva 65 C°, tehát a felső hőmérsékleti határ 95, ill. 100 C°.
B osztály. Ebbe az osztályba tartoznak a csillám, azbeszt, üveg stb. szigetelőanyagok. A meg
engedett legnagyobb hőmérséklet 125 C°.
C osztály. A legmagasabb hőmérsékletet a kötőanyag (általában szigetelőlakk) határozza meg,
tehát ebben az osztályban előre meghatározott hőmérséklethatár nincs.
I) osztályba tartoznak a zománchuzallal tekercselt gépek, amelyeknek határhőmérséklete
115 C°.
Valamely m otor egyenletes terheléskor, hideg állapotból indulva, a követ

kező egyenlet szerint ér el r túlmelegedést r 0 környezeti hőmérséklethez
viszonyítva:
Q dt = A ár + B t á t ,
ahol Q kal/s vagy kW a motorveszteségek által az időegység alatt fejlesztett

hő; A a m otor hőkapacitása; B a motor hőleadása időegység alatt.
Az A/B viszonyt T időállandónak nevezzük. Ha 7^^ a m otor meg
engedett túlmelegedése, akkor
max u
T = Tmax T In t¡T — ln
'max 1 T/ Tmax
t/T és r /r max közötti öszefüggést a 387. ábiaés a 335. táblázat mutatja. A tá b

lázat szerint teljes terheléskor, ha t = T, a túlmelegedés 63%, ha t = 2T,
akkor 86% , ha t = 3T, akkor pedig 95% .
Tekintettel arra, hogy a motor nem egy anyagból készült homogén test,
a kiindulási egyenlet csak közelítőnek tekinthető. A melegedési görbe függ
a m otor terhelési állapotától is. Az erre vonatkozó geibeseieget a 388. ábra
mutatja.
A T időállandó csak méréssel állapítható meg, értéke nyitott motorokra
kb. 20 min, zárt m otorckia pedig a típustól függően 30.. 120 min.
Melegedés szempontjából a roim ál üzemállapoton kívül még három
üzemállapotot különböztetünk meg:
a) Rövid ideig tartó üzem esetében a motort hideg állapotból kiindulva,

névleges árammal terhelve vesszük igénybe anélkül, hogy a megengedett
legnagyobb hőmérsékletet túlhaladná. A kikapcsolt állapot ideje elegendő
ahhoz, hogy a motor a környezet hőmérsékletére hűljön le.
387. ábra. összefüggés t¡T és rlrm3kX között; a) melegedési; b) lehűlési görbe
b) Szakaszos üzemben a kikapcsolt állapot ideje nem elegendő a motornak

a környezeti hőmérsékletre való lehűlésére.
335. táblázat
A me!egedésí és lehűlés! görbék ordinátái
Melegedés Lehűlés
x = t¡T 1
r/Tmax = */r max = tr *
0,000 0,0 1,0

0,104 0,1 0,9
0,223 0,2 0,8
0,358 0,3 0,7
0,511 0,4 0,6
0,693 0,5 0,5

0,917 0,6 0,4
1,000 0,632 0,368
1,205 0,7 0,3
1,609 0,8 0,2
2,000 0,865 0,135
2,303 0,9 0,1

2,525 0,92 0,08
2,815 0,94 0,06
3,000 0,95 0,05
3,220 0,96 0,04
3,510 0,97 0,03

3,920 0,98 0,02
4,610 0,99 0,01
5,29 0,995 0,005
6,28 0,998 0,002
MOTOROK 52t
c) Állandó üzem szakaszos terheléssel. A terhelt állapot üresjárási álla

pottal váltakozik, de üresjárási ideje nem elegendő a motornak a környezeti
hőmérsékletre való lehűlésére.
A rövid ideig tartó üzem esetében a bekapcsolási idő ¿b < 3T és a szünet
ideje tsz > 3T. A relatív bekapcsolási idő ó¡ % -ban:
tb 100% .
h
h + hz
A névleges áramerősség I n csak az üzemidő alatt lép fel, tehát fb + tíz idő
alatt a hatásos közepes áramerősség:
h = I„
I k az az áramerősség, amellyel a motor terhelhető anélkül, hogy a melegedés

Tmax értékét túllépné. Ennek értékei hv függvényében:
15% bi /k = 0,3887n;
20% ti lk = 0,445in;
25% ti ]k = 0,5 ln;
40% bi 2k = 0,63 ln;
00% ti lk — 0,775in.
Hazai szabvány szerint a rövid ideig tartó üzemtartamok: /b = 15, 30
és 60 min. A motorokat úgy méretezik, hogy a rövid üzemidő alatt a motor
hőmérséklete megközelítse a megengedett rmax értéket, ami annyit jelent,
hogy a rövid üzemidő alatt a motor túlterhelhető. Ha P T a terhelhetőség
rövid üzemidő alatt, P pedig állardó üzemben a névleges terhelhetőség,
akkor a m otor túlterhelhetősége: P r/P* Ezt az értéket motortípusonként
t/T függvényében szokták megadni, amint a 389. ábrán látható. R övid ideig
tartó üzemben, ha a motort az előzők alapján túl akarjuk terhelni, meg kell
minden esetben vizsgálni azt is, hogy a túlterheléshez elengendő-e a motor
indítónyo matéka.1
1 A kapcsolások szárrára vonatkozó számításokat 1. a motorvédelemnél. Egyébként a szakaszos
üzemű motorok számításával kapcsolatban az MSZ 4842 Könnyű üzemű darumotorok című szabvány
ad felvilágosítást.
Ha a bekapcsolási idők (terhelési szakaszok) különbözők, pl. t l9 t2> t 3. . .

tXi a vizsgált összes idő pedig T , a terhelési szakaszokban a terhelések P lf
P 2, P 8. . .Px, akkor melegedés szempontjából figyelembe veendő közepes
terhelés:
P ih + -^2^2 P xh
h + h + • •• + tx
A hajtott gép felgyorsításához szükséges teljesítménytöbbletet az indí
tási tényezővel vesszük figyelembe. Legyen P ^ a gyorsítási teljesítmény tgy
idő alatt; P¿ pedig az állandósult teljesítmény tÁ idő alatt. A közepes g y o r
sítási teljesítmény:
P g y k*gy + P&ä
■Pgy k =
^gy + h
A terhelési tényező:
y
ahol P a terhelésből adódó teljesítmény.

A felgyorsulási idő:
_ GD2n2
tgy~ 365 000/d P
ahol:
Z ) P = P gy - P t .
Az indítási tényező:
1/ A(a* - 1)
fi = 1,
\ M a - 1)
¿ H” ^2 • • • ~\~ ¿X 100% ,
[- T
ahol A a viszonylagos gyorsítási munka %-ban, a a gyorsítási teljesítmény
és a teljes terhelési teljesítmény viszonya:
_ GD2n2z
A ~ "PTÍ314 • 10« ’
ahol z az indítások száma
A m otor névleges teljesítménye:
p a = p t ft h -
Példa. Számítsuk ki időszakos üzemű mosodai centrifugához szükséges, direkt indítású rővidre-
zárt m otor névleges teljesítményét. A szükséges állandó teljesítmény 4 kW, n = 960, —r r = 2,3,
M
az összes lendítőnyomaték EQD* = 46 kpm. Üzemterv: 3 min üzem és 9 min állás.
A felgyorsítási idő:
f D*n* 46 • 960*
—___________— 22 Q
gy 365 000/dP 365 000 • 5,2
mert
A P = 2,3 • 4 - 4 = 5,2.
MOTORVÉDELEM 523
336. táblázat
Indukciós motorok teljesítménytényezőjének és hatásfokának változása a terheléssel
1/4 1/2 3/4 1 5/4 6/4
cos q> V cos <p n cos <p 1 COS <P V COS (p n cos <p V
*
74 89 87 93 90 94,5 91 95 91 95 90 94,5
72 88 85 92,5 89 93,5 90 94 90 93,5 89 92,5
67 87 82 91,5 87 92,5 89 93 89 92,5 88 91,5
63 86 80 91 86 92 88 92 88 91,5 87 90
60 85 78 90 85 91 87 91 87 90 86 88,5
58 83 77 89 84 90 86 90 87 89 86 87
56 82 74 88 82 89 85 89 86 88 86 86
54 80 72 87 81 88 84 88 85 87 85 85
50 79 70 86 80 87 83 87 84 85,5 84 83
49 77 69 84,5 78 86 82 86 83 84,5 83 82
48 76 68 83,5 77 85 81 85 82 83,5 82 81
47 74,5 67 82,5 76 84 80 84 81 82,5 81 80
46 73 65 81,5 75 83 79 83 80 81,5 80 79
44 71,5 63 80,5 73 82 78 82 80 80 80 77
42 70,5 62 79,5 72 81 77 81 79 79 79 76
40 69 60 78,5 70 80 76 80 78 78 80 75
A közepes terhelés:
4)*22 + 42 • 153
Pk 7200
= 0,77 k W .
A viszonylagos gyorsítási munka:

46 • 906* • 5
A = = 0,04% .
4 • 1314 • 10*
Az indítási tényező:
f — ] [ 0,04(5,29 -- 1).
+ 1 = 1 , 24.
f l ~ I (2,3 - 1) 0, 25
A viszonylagos bekapcsolási időtartam :
. 180
b\ = ---------= 0,25 .
1 720 *
A szükséges névleges m otorteljesítmény:
P n — 4 * 0,77 • 1,24 = 3,8 kW.
H a a centrifuga üzemtervénél az állásidőt 7 min-ra csökkentjük, akkor hasonló számítással P =

= 4,15 kW névleges teljesítményt kapunk.
A motornagyság helyes megválasztása a fáz'stényező és hatásfok miatt

is nagyon fontos. A fázistényező és hatásfok változását a terhelés függvényé
ben a 336. táblázat tünteti fel.
G) Motorvédelem
A motorvédelem feladata, hogy a m otort veszélyeztető tüláramot

lekapcsolja, de az üzemszeiűen fellépő áiamlckéseket (pl. mdítási áiam-
lökést) ne érzékelje.
A védelem kiterjed rövidzárlat, túlterhelés vagy esetleg egy fázis,
kimaradása következtében keletkező túláramok elleni védelemre.
A rövidzárlati védelem a zárlattal előálló nagy áramerősséget olvadó

biztosítóval vagy mágneses relével rövid időn belül lekapcsolja. Az önmű
ködő megszakítók — ha nincsenek külön rövidzárlati védelemmel ellátva —
3 . 6 félhullámra terjedő működési összidejüknél fogva túlságosan lomhák
ahhoz, hogy a rövidzárlati áramot idejekorán lekapcsolják. A védelemnek
általában kettős feladatot kell
megoldania: egyrészt a zárlati
áramot kell minél rövidebb
időn belül megszakítania, más
részt védenie kell a motort a
túlterhelés következtében elő
álló káros melegedéstől. A rö
vidzárlati védelmet csak a zár
lati áram, a túlterhelés elleni
védelmet pedig a motor m e
legedése szólaltatja meg. Ez
utóbbi azt jelenti, hogy elvi
leg a túlterhelés ellen a védő-
berendezés melegedési időállan
dójának ugyanolyannak kelle
ne lennie, mint a védett motor
időállandójának (hőmás). A
gyakorlatban a túláramvédel
met négyféleképpen oldhat
juk meg: olvadó biztosító
val, mágneses és termikus túl-
áramkioídóval, illetve hőmás-
relével.
Az olvadó biztosítók csak
rövidzárlat elleni védelemre
alkalmasak, de nem alkalma
sak a motorok túlterhelés elle
ni védelmére. Szemléltetően
mutatja ezt a 390. ábra. Az
ábrán M görbe egy rövidre-
zárt motor áramfelvétele indí
táskor a névleges áramerősség
hez viszonyítva, az I , I I és
390. ábra. Motorvédelem olvadó biztosítókkal I I I görbék pedig különféle b iz
tosítók kiolvadási jelleggörbéi.
Az I görbe a névleges áram
erősségnek megfelelő gyorskioldású biztosító. Mint az ábrából látható,
ezzel a biztosítóval nem lehetne a motort megindítani, mert a biztosító
kis termikus tehetetlenségénél fogva t¡ indítási idő alatt kiolvadna. A I I
jelleggörbe egy fokozattal nagyobb, ugyancsak gyorskioldású biztosítóé.
Ez a görbe mindenütt erősen fölötte van a motor M görbéjének, ami annyit
jelent, hogy a túlterhelés okozta túláramot nem kapcsolná le. A I I I görbe
egy lomhakioldású biztosító jelleggörbéje. Ez mindenesetre alkalmasabb
a motorvédelemre, azonban ez sem kapcsol le kisebb túlterhelések által
okozott túláramot, amelyek azonban a motorra már károsak lehetnek.
A motorvédelmet tehát olvadó biztosítókra bízni nem lehet. Nagy hátrányuk
MOTORVÉDELEM 525
még ezeknek az is, hogy esetleg csak egy fázisban oldanak ki, és a motor két
túlterhelt fázissal üzemben marad.
E ? y fázis megszakítása esetében a terheléstől függően a m otor a névleges üzem áramnak 1,5...
2,0-szeresét veheti fel (391. ábra). Tekintettel arra, hogy a feszültség vektorábrája egy fázis ki
maradása esetében nem torzul el nagyon, a kétfázisú üzem ellen egyszerű és megbízható védelem még
nincsen.
Bár az olvadó biztosító a motorok túlterhelése ellen nem nyújt védelmet,

fontos szerepet tölt be a rövidzárlat elleni védelemben, mivel rövid kioldási
idejével a zárlati csúcs kifejlődé
sét megakadályozza. Biztosító
helyett — az esetleges egyfázisú
kioldás miatt — elterjedt az ún.
mágneses gyorskioldó.1 Motor -
védelem szempontjából közülük
a késleltetés nélküli típus jön
elsősorban figyelembe. Ez a tí
pus azonnal kiold, ha az áram
erősség a beállított határt túllépi,
függetlenül attól, hogy mennyi
vel, ezért mind túlterheléskor
mind rövidzárlatkor azonnal
megszólal. Működését a 392.
ábra mutatja. A K kar egyik ábra. Túlterhelés egy fázis megszakítása esetében:
vége a megszakító kioldószerke- ía áuórés2 árarafeivétele kétfázisú üzemben;
zetehez csatlakozik, a másik ir forgórész áramfelvétele kétfázisú üzemben;
végét a G csavar által szabá- hxa állórész áramfelvétele háromfázisú üzemben;
lyozható Rrugó tartja megfeszít- forgórész áramfelvétele háromfázisú üzemben
ve, és így névleges áramerőssé
gen ellensúlyozza az M mágnes húzóerejét. Ha a túláram meghaladja a G
csavarral beállított határt, akkor a mágneses meghúz, és K kar működteti
a kapcsoló kioldószervét. Ez a típus tehát közvetlenül hat a kapcsoló ki
oldószerkezetére.
E gy másik megoldást2 mutat a 393. ábra. A kapcsoló szekunder relé
közbeiktatásával villamos úton működtethető. Az M mágnes K karra
ható húzóerejével az R rugó tart egyensúlyt. A rugó felerősítési pontja a B
karral a kívánt áramerősségnek megfelelően állítható. Amikor a mágnes
meghúz, a K kar zárja a J érintkezőket és ébreszti a kapcsolót működtető
relét. A B kar elmozdításával a mágnes és a K kar közötti távolságot növelni
tudjuk, miáltal a K kar behúzásához az M mágnesnek nagyobb áramerősségre
van szüksége.
A m otor túlterhelés elleni védelme helyesen csakis olyan készülékkel
oldható meg, amelynek működése termikus alapelveken épül fel. A biztosító
és mágneses kioldó működése csupán az áramerősségtől függ, ezért leginkább
vezetékvédelemre használhatók. A jó motorvédő időállandójának egyenlő
nek kell lennie a m otor időállandójával, ül. a gyakorlati szempontokat figye
lembe véve, célszerű azt valamivel kisebbre választani. VDE előírások szerint
a termikus védelemnek olyannak kell lennie, hogy az 5% túlterhelés esetén,
tehát l,0 5 /n-nél, 2 órán belül ne oldjon ki. 20% túlterhelés esetén ( l ,2 /n)
1 L. bővebben a X I . fejezetben !
í E A W I. W . Berlin-Treptow.
2 órán belül ki kell oldania, ha pedig a túlterhelés eléri az 50% -ot ( l ,5 / n),
akkor a kioldásnak 2 percen belül kell kioldania.
A kioldóáram bizonyos határok között beállítható. Beállításkor figye
lembe kell venni az esetleges üzemi szempontokat is, mint pl. nehéz indítás,
rövid ideig tartó túlterhelés stb. A kioldási idő nem
választható meg, ez körülbelül négyzetesen függ a 50
túláram és kioldóáram viszonyától. A kioldás jelleg
görbéi a 394. ábrán láthatók. Az ábrán három
jellegzetes szakaszt különböztetünk meg. Az elsőbe
esik a kisebb, üzemszerűen előadódó vagy a háló
zati feszültség csökkenésekor fellépő túlterhelés.
Ebben a szakaszban a beállítási határ 1,05 ... 1,2 I n-
392. ábra. Késleltetés nélküli mágneses 393. ábra. Gyorskioldó szekunder

kioldó relével
tői l,7 3 /n-ig (kétfázisú üzem közepes túlterhelése) terjed. A második a rövid,
de nagyobb, bár üzemszerű túlterhelések szakasza. Ilyen pl. az indítási áram
lökés. Itt a beállítás l,7 3 /n-tői egészen 6 ,.8 /n-ig terjedhet. A harmadik
szakasz a 8 /n-nél nagyobb túláramok tartománya, amelyben a lekapcso
lódnak a legrövidebb időn belül be
kell következnie. Az ábra két jelleg
görbét tüntet fel, a felső hideg, az
alsó üzemmeleg állapotra vonat
kozik.
A hőérzékelő elem, amely álta
lában ikerfém szalag, kétféle lehet:
közvetlen vagy közvetett fűtésű
(395. ábra). A közvetlen fűtésű
iker fémet a rajta mint vezetőn át
folyó áram melegíti fel, a közvetett
fűtésű ikerfémet külön fűtőszál
melegíti. Az ikerfém szalag két kü
lönböző hőtágulási együtthatójú
fémből készül, amelyek melegítve
a kisebb hőtágulási együtthatójú
oldal felé hajlanak el. Ezek töb b
nyire acél—nikkel ötvözetből ké
szülnek, melegedés! hőmérsékleti
határuk 250 . 500 C°. Ezen túl ma
radandó alakváltozást szenvednek,
ezért zárlati védelemre nem alkal
masak; ezt biztosítóra vagy m ág
MOTORVÉDELEM 527
neses gyorskioldóra kell bízni. A 395a ábrán látható közvetlen fűtésű ikerfém
szalag melegedéskor kiegyenesedni igyekszik, ezáltal elbillenti a kioldó
szervre ható K kilincset.
A közvetett fűtésű ikerfém kioldónak hátránya, hogy a fűtőtestnek
nagy hőkapacitása van, és előfordul, hogy a túláram megszűnése után is
melegít. Ilyenkor megtörténhet, hogy pl. motorindítás után, amikor a motor
már felgyorsult és az indítási áramlökés elmúlt, a hőrelé lekapcsol.
A 3956 ábrán hőkiegyenlített közvetett fűtésű ikerfém kioldó látható.
Működése a következő. Az F x ikerfém szalagot egy áramváltó szekunder
1 1,1 1,2 1,3 Ifi- Ifi a
395. ábra. Közvetlen és közvetett fűtésű ikerfém elem 396. ábra. A környezeti hőmérsék
let hatása a határáramra
árama által fűtött R ellenállás melegíti. A hő hatására az ikerfém szalag

jobbra hajlik és kicsúszik a K kilincs alól, mire a 0 rugó a B kart berántja,
és az érintkezők zárnak. Ha a környezeti hőmérséklet változik, az F 2 ikerfém
szalag az egész rendszert a P tengely körül elforgatja úgy, hogy a kikap
csoláshoz az F x szalagnak a K kilincsen ugyanolyan utat kell megtennie,
mint kisebb hőmérsékleten. Ez annyit jelent, hogy a kikapcsolási idő függet
len a környezeti hőmérséklet változásától. A környezeti hőmérsékletnek
a határáramra gyakorolt befolyását — csak tájékoztatásul — a 396. ábra
mutatja. Ha pl. a kioldó beállítása a — 1,4 és a környezeti hőmérséklet
20 C° helyett 50 C°, akkor a határáram csökkenése m = 30 • 0,64 = 19,2%.
A termikus kioldó kiválasztásának fő szempontjai a következők:
1. Az / b beállítási áramerősség, ha a motor állandó üzemi árama és bx
a relatív bekapcsolás, 6¡% = -----—----- , ahol (¿ü az üzem, tSz a szünet ideje):
¿a *sz
2. Az óránkénti kapcsolások számát tájékoztatásul a 397. ábrán látható

görbesereg segítségével vehetjük figyelembe, ha a hőkioldó időállandója
3600
(kb. 60 s). Megállapítjuk zTk/3600 és bx értékeit, ahol z — ---- ------ , és ezeknek
h T h
a birtokában a túlterhelés és állandó terhelés viszonyát, amelyen belül

a hőkioldó még nem működik. A határáram:
Jh = I -|r- és a beállítás I b~ A — A .
Jra l,Io
3. Annak vizsgálatához, hogy valamely hőkioldó alkalmas-e nehéz
indításhoz, mind a motor, mind a hőkioldó jelleggörbéit ismerni kell. Csak
a két jelleggörbe összehason
lításával lehet a szükséges
tájékoztató számításokat el
végezni.
A motorvédelem másik
része feszültségcsökkenésre
működik, ezeket jeszvl'ség-
hiány-kioldóknak is nevezik.
Erre a célra általában a
mágneses kapcsolók behúzó
tekercsei egyedül is meg
felelnek, mert a feszültség
kb. 50 % -os csökkenésével
elengednek, és ezáltal a kap
csoló az áramkört megszakít
ja. Gondoskodni kell arról,
hogy a feszültség visszatéré
sekor a kapcsoló ne kapcsol
3b ábra. bekapcsolások számának figyelembevétele a jon be újból.
hőkioldó beállításában
Túláram-hőkioldóval és
feszültségcsökkenés-kioldóval
ellátott motorvédő vázlatát mutatja a 398. ábra. A kapcsoló működése a kö
vetkező: az N i nyomógomb pillanatnyi benyomásával az M behúzó mágnest
az A és G fázisok közé kötjük. A kapcsoló bekapcsol, és S 1 segédérintkezőn
keresztül a mágnes áramköre önzáró lesz. Az N 2 nyomógomb pillanatnyi
benyomásával megszakítjuk a mágnes áramkörét, és a kapcsoló kikapcsol.
Túláram esetében valamelyik H ikerfém kioldó a K kart balra elmozdítja, és
ezzel megszakítja a mágnes áram körét. Kb. 50%-os feszültségcsökkenéskor a
mágnes elenged, de a feszültség visszatérésekor nem kapcsolhat be önmagától.
Motorvédő kapcsolóként működő irányváltó kapcsolót m utat a 399.
ábra. Az N 1 gomb benyomásával a G fázist a hőkioldó az N 2 nyomógomb
érintkezőin, valamint az S4 segédérintkezőn keresztül az M i mágnesre kap
csoljuk. Az M\ mágnes meghúz, és az E 1 kapcsolót bekapcsolja. Az S 3
segédérintkező nyit, és ezzel megakadályozza, hogy az N 2 kikapcsoló nyom ó
gomb működtetése előtt az N 2 nyomógombbal az E 2 kapcsolót működtessük.
A túláram és feszültségcsökkenés elleni védelem ugyanolyan, mint az egy
szerű védőkapcsolóé.
Csillag—háromszög-kapcsoló összeépítése a túíáramvédelemmel a 400.
ábrán látható. Az N 2 nyomógomb bekapcsolásával A fázist az A j és a túl-
áramvédelem érintkezőin át az mágnesre kapcsoljuk, ez bekapcsolja
az E x érintkezőket és az S x segédérintkezőn át önzáróvá lesz. A motor a Cs
érintkezőkön keresztül csillagba van kapcsolva. Ugyanekkor megindul
az F késleltetett érintkező zárása. Ennek megtörténtével az M 2 mágnes
meghúz, zárja az E 2 érintkezőket és ezzel egyidejűleg nyitja a Gs érintkezőket.
MOTORVÉDELEM 529
A kikapcsolás az N x nyomógombbal megy végbe, amely megszakítja az A

fázisra kötött működtető áramkört. A védelem — mint az ábrán látható —
mind csillag, mind háromszög-kapcsolásban hatékony.
Az első pillanatra úgy látszik, hogy a termikus védelem csillag—háromszög-kapcsoláshoz
minden körülmények között kielégítő. Az indítási áramlckés általában nem több, mint 2i n, tehát
aránylag kicsi, emellett rövid ideig tart. Ez így is van mindaddig, amíg a motor valamely oknál
fogva nem marad csillagba kapcsolva. Ekkor ui. az állórész a hálózatról / U/V ^ áram ot vesz fel, ugyan
akkor az indítási áram csak l,7 ...2 ,5 In, és ezen az aránylag kis értéken a bekapcsolási idő hosszú.
Ez idő alatt a túlterhelt m otor túlmelegedhet. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a tekercshez méretezett
A B C
398. ábra. M otorvédő kapcsoló feszültségcsökkenési és hőkioldóval (MO)
hőelemeket a csillag—háromszög-kapcsoló és a m otor közé építjük be, de háromszögbe való át

kapcsoláskor a hőelemeket is át kell kapcsolni. Ilyen megoldás vázlata látható a 401. ábrán.
Nehéz indításkor — pl. malmokban — előfordul, hogy a hajtott gép a motort annyir a lefékezi,
hogy az indítási áram nagyon nagy, de mégsem eléggé nagy ahhoz, hogy a rövidzárlati védelmet
működésbe hozza. Ilyen esetben a m otor könnyen megsérülhet. Ezen úgy lehet segíteni, hogy két
fázisban normál túláramvédelmet építünk be, a harmadikba pedig egy kétszeres névleges áramerős
ségre beállított gyorskioldót, amely azonban időrelével van kapcsolva és csak a rendes indítási idő
1,2 ..1,3-szeresénélold ki.
Előfordul, hogy a közvetlen indítású rövidrezárt forgórészű motorok normális üzem viszonyok
nak megfelelő túláramvédelmét sehogyan sem lehet az indítási viszonyokba beilleszteni. Ilyenkor
a túláramvédelmet az indítás idejére át szokták hidalni (402. ábra). Megfelelő rövidzárlatvédelemmel
és ha a m otor indítás közben felügyelet alatt van, ez az eljárás kivételesen megengedhető. H a azonban
indítás közben sem akarjuk a m otort túláramvédelem nélkül hagyni, akkor a 403. ábrán látható meg
oldás választható, amelybe egy lomha, az indításnak megfelelő és egy, az üzemi viszonyokhoz illesz
kedő termikus védelem van beépítve. Az utóbbit az indítás ideje alatt áthidaljuk.
Pólusváltós motorokban (Dahlander-kapcsolás) legtöbb esetben célszerű minden fordulatszám-
hoz külön termikus védelmet beépíteni. Ezeket a pólusátkapcsolással együtt kapcsolják át, amint az
a 404. ábrán látható.
A motorvédelem elvileg leghelyesebb módja a homásrelé alkalmazása.
Ennek működése közvetlenül a motortekercs hőmérsékletétől függ, és bár-

IPÁÉI TEKHELÉSEK
399. ábra. Egyesített védő- és irány váltó kapcsoló 400. ábra. Y ¡A átkapcsoló túláram elleni védelemmel
(MCO) (MCO)
MOTORVÉDELEM 531
401. ábra. A hőelem átkapcsolás Y jA átkapcsoló val
n 1 ^ J wJ hL
402. ábra. Indítás idejére áthidalt 403. ábra. Átkapcsolható védelem

túláramvédelem
34*
A B C milyen terhelésen csak akkor

kapcsolja ki a motort, ha a
tekercs hőmérséklete meg
haladja a megengedett ha
tárt. A hőmásrelé egy olyan
kontakthőmérő, amelynek
fűtőtekercsét áramváltóról
tápláljuk. A kontakthőmérő
hideg állapotban a környe
zeti hőmérsékletet mutatja,
üzemben ehhez hozzáadódik
a fűtő tekercs okozta mele
gedés.
A hőmásrelé elvi vázlata
a 405. ábrán látható. Az R és
T fázisba egy-egy áramváltó
van beépítve. Mivel a hőmé
rők fűtőtekercseinek amikor
a motor üzemi árama a leg
nagyobb, pontosan 5 A-t
kell kapniuk, az illesztést
közbenső áramváltó megcsa
polásával oldják meg (pl.
4,75, 4,5, b 4,25 A stb.). A
melegedési állandó külön
böző falvastagságú fómesö-
vecskékkel állítható be (pl.
25, 30, 35, 40 stb. min-ra).
A relé működése a k ö
vetkező. A fűtőtekercs által
melegített hőmérőben a higany emelkedik, és emelkedés közben eléri az
előrejelzést adó érintkezőt, ezáltal R ellenálláson át feszültséget ad a mint
egy 10 mA-es relének, amely meghúz és a kívánt módon (kürt, jelzőlámpa)
405. ábra. H R T I—NTT hőmásrelé

MOTORVÉDELEM 533
jelez. Ha a melegedés tovább tart, a higany szál két R ellenálláson (kb.

1000 ... 2000 Q) keresztül söntöli a VS relé tekercsét, az elenged és megsza
kítja a motorvédőkapcsoló tekercsének áramkörét.
A működtető feszültség jelenlétét a hőmérő érintkezői közé kapcsolt
ködfény lámpa jelzi.
v A hőmásrelé előnyei: kis túlmelegedéseket is érzékel, véd fáziskimaradás
ellen, a megengedettnél nagyobb hőmérsékleten csökkenti, kisebb környezeti
hőmérsékleten növeli a m otor terhelhetőségét (természetesen csak ha a hőmás
relé a motorral közös helyiségben van felszerelve). A relé helyigénye megfelel
egy egyfázisú fogyasztásmérő helyigényének.
H ) K a p c s o ló k
a) Érintkezők
A kapcsolók általában a következő érintkezőkkel készülnek (406a—d
ábra): a) Görd ülőérintkező. Bár nem nagyon hatékonyadé öntisztító, a kopás
mértéke kicsi. Az érintkezési felület vonallá zsugorodik, b) Nyomóérintkező-
---------- 1
V -: r r
d á J U
406. ábra. Érintkezők
vei az érintkezés csúszó vagy gördülő mozgás nélkül jön létre. Az érintkezés
lehet pont- vagy vonalszerű, ill. felületi, c) Csúszóérintkező. Az érintkezés
csúszással jön létre, öntisztító, de nagymértékben kopik, d) Az önrugózó
érintkező. Az érintkező felületen a szükséges nyomást rugó idézi elő, amely
egyben áram vezető is. A többi érintkezőn a szükséges nyomást ugyancsak
rugó idézi elő, de azok nem vezetnek áramot.
b) IvoUás
Különösen egyenáram megszakításánál fontos. Az ívoltó tényezők
közül főképpen az ív kinyújtása hatásos. Az ív kinyújtása elérhető az érint
kezők megfelelő távolságra való széthúzásával vagy az ív útjának mester
séges meghosszabbításával. Ennek egyik módja, hogy az ívet szűk, ún.
lángkamrával vesszük körül, a lángkamrában az ív által felmelegített levegő
erős felfelé áramlása egyrészt az ívet megnyújtja, másrészt pedig a kamrába
áramló levegő az ívet hűti és
az ionizációt csökkenti. A
másik mód mágneses fúvás al
kalmazása. Az ív irányára
merőleges mágnesteret léte
sítünk, mely az ívet kitéríti
és a tér töltést csökkenti (407.
ábra).
A váltakozóáramú ív ki
oltásában fontos a fázisté
nyező. Ha cos q) — 1, akkor
az áram és a feszültség fázis
ban van, és minden félperió
dusban a feszültség és áram
erősség egyidejűleg nulla ér
407. ábra. Mágneses ívfúvás tékű. Ha viszont fáziselté
rés van a feszültség és áram
között, akkor az áramnak a
nulla értéken való áthaladásakor az ív újragyújtásához szükséges feszült
ség esetleg megvan. Mivel pedig rövidzárlatkor a cos <p o=á 0, váltakozó
áramú ív oltása nehéz feladat, arra kell törekedni, hogy az ív újragyul-
ladását valamilyen módon megakadályozzuk.
Az ív kialvása és az újragyújtási feszültség beálltának időpontja között
az áram értéke nulla, az újragyújtási feszültség visszatérése azonban nem
ugrásszerű, mert minden áramkörben van induktív és kapacitív ellenállás,
tehát minden áramkör Thomson-féle rezgőkör, amelyben a feszültség csilla
puló lengések után éri el az áramnak megfelelő értéket, mert először az áram
kör kapacitását kell feltölteni. L induktív és G kapacitív ellenállást tartal
mazó rezgőkör periódusa:1
T = 2 n fL C s.
E periódus l/Arésze alatt a feszültség kisebb, mint a hálózati feszültség csúcs
értéke, t YLG s alatt (visszatérési idő) kell az új rágyújtást megakadályozni.
Ez az idő elosztóhálózatokon kb. 10 1000 s, ívoltás szempontjából tehát
annál kedvezőbb a helyzet, minél nagyobb az LG szorzat.
c) Működtetés
A motorkapcsolók működtetés szempontjából általában kézi vagy
mágneses működtetésűek. Ritkább a motoros hajtás, de ilyennel is talál
kozunk, pl. a távműködtetésű kormány hengereknél.
1 L. Verebély: Villamos erőátvitel IV.

MOTORVÉDELEM 535
■H1
408. ábra. K 917 mágneskapcsoló

A motorkapcsolók lehetnek kézi működtetésűek és önműködők. Az u tób

biak működését a hálózat vagy védendő készülék egy vagy több tényező
jének megváltozása (áramerősség, feszültség stb.) váltja ki. Az előbbiek
a hálózati körülményektől függetlenek, kézi beavatkozásra működnek,
ilyenek pl. a védelem nélküli mágneskapcsolók (távkapcsolók), kormány
hengerek stb.
d) Szerkezet
A motorkapcsolók szerkezetükre nézve két csoportra oszthatók: aszáraz-
és az olaj kapcsolókra. A kapcsolókat az MSZ 4835 élettartam szerint osztá
lyokba sorolja (337. táblázat). A kapcsolókat védelem szempontjából a 338.
táblázat csoportosítja.
337. táblázat
Kapcsolókésziilékek élettartama
Kapcsolások
száma, Példák
max
10» Szakaszoló, megszakító, állomás védő kapcsoló, védőkapcsoló 2000 A felett
10s Kézihajtású motorkapcsoló, motorvédőkapcsoló, nyomáskapcsoló, hengeres kapcsoló,

olajkontaktor 200 A felett, valamint a hozzátartozó vezénylőkapcsoló
10« Levegőkontakt or általában, olaikontaktor 200 A alatt, valamint a hozzátartozó ve

zénylőkapcsoló, szakaszos üzemi vezérlőkapcsoló, szerszámgép-vezérlőkapcsoló ál
talában, szövőszék-kapcsoló
10» Levegőkontrktor és vezénylőkapcsoló nehéz szakaszos üzemre, hengermű segédbe

rendezéshez, különleges szerszámgéphez
Néhány elterjedtebb száraz m otor védő kapcsolót a következőkben

ismertetünk, a fontosabb adatok egyidejű közlésével.
K 917 jelű mágneskapcsóló (408. ábra). Túláramvédelemmel van ellátva,
amely azonban kiiktatható. Mágneses gyorskioldója nincsen, ezért zárlat-
védelemként minden esetben előtétbiztosítóra van szükség. Háromféle
nagyságban készül: K 917-2, K 917-4 és K 917-8. A 2-es nagyság meg
engedett tartós terhelése 15 A, a 4-esé 35 A és a 8-as nagyságúé 100 A.
Két- vagy háromsarkú hőkésleltetésű túláramkioldóval van ellátva (jele a ).1
Az egyes típusok túláramki oldó inak beállítási határait és előtétbiztosí
tóinak nagyságát a 339. táblázat tartalmazza. A kapcsolók tartós vagy
szakaszos üzem esetén 40% relatív bekapcsolási idő és 1 s indítási idő,
valamint 5 ...6-szoros áramlökés mellett óránként 60 kapcsolásra alkalmasak.
A feszültségcsökkenés-kioldó 50% feszültségcsökkenésre működik. A 4-es
és 8-as nagyságnak mágneses ívfúvója van. A mágnestekercsek teljesítmény
igényét a 340. táblázat tartalmazza. A behúzó tekercsek szabványos feszült-
1 Földeletlen csillagpontú háromfázisú áramkörben elég két, nullavezetős hálózaton azonban

célszerű mindhárom fázisba túláramkioldót beépíteni.
MOTORVÉDELEM 537
338. táblázat
Kapcsolók védelmi módjai, késleltetési és beállítási értékek
Beállítási érték a névleges

érték többszörösében
Ható
mennyiség Késleltetés Megjegyzés
beállítási rögzített ér
határok* tékű kioldók
határai
1...2 = teljes túláramvédelem

2...4 = csak függő hőkéslelte-
késleltetés nélkül, 3. .6 öá — tésü kioldókkal v. relék
vagy rövid késlel kel
tetésű
Túláram 8 ...1 6 ~ 8. ,.1 6 ~ főleg motorkapcsolók
zárlati kioldója
áramtól függő vagy 1,2...2^ — ha a túláram a kioldási

független késlelte idő 2/3-án belül lecsök
tésű ken, nem old ki
Visszáram — 0,05...0,15 =
késleltetés nélkül csak egyenáramra
Áramcsökkenés — 0,1 ...0,15 =
késleltetés nélkül — 0,7 ...0,35 = —
Feszültségcsökkenés ha a feszültség a kioldási

független késleltetésű — — idő 2/3-án belül a névl.
függően késleltetett 0,9-szeresére visszatér,
nem old ki
Túlfeszültség késleltetés nélkül — 0,35...0,1 =
* — egyenáram, ~ váltakozóáram.
ségei 110, 220, 380 és 500 V, 50 periódusú váltakozáram esetén. A 2-es

nagyságúnak 1 munkaáramú és 1 nyugalmi áramú, a 4-es és 8-as nagyságúnak
2-2 munka-, ill. nyugalmi áramú segédérintkezője van.
Az S 12 motorvédő kapcsoló ikerfém hőkioldó val és mágneses gyors -
kioldóval van ellátva. 500 V feszültségig és 40 A névleges áramerősségig
készül. Szigetelt kézi emeltyűvel kapcsolható. A megengedhető óránkénti
kapcsolások száma 10, normál indítási viszonyok mellett átmenetileg 25.
Rövidzárási szilárdsága 1,5 kA. A túláramkioldó a beállított áramerősség
1,15-szorosén, a gyorskioldó a névleges kioldó áram kb. 15-szörös értékén
old ki. A feszültségcsökkenés-kioldó akkor működik, ha a feszültség a névle
ges érték 3 5 % -a alá esik. A feszültségkioldó távkikapcsolásra is használható.
A túláramkioldó beállítási határait a 341. táblázat tartalmazza. A kapcsoló
nak gördülő érintkezői vannak és fúvótekerccsel van ellátva. Lemez és
öntöttvas tokozással (409. és 410. ábra) készül.
339. táblázat
K 917 típusú kapcsolók fontosabb adatai
Típus, Ikerfém kioldó beállí Előtétbiztosító

Eő méretek, mm tási határai, (lomha D rendszerű),
A A
0,35...0,5 2
0,5 ...0,65 2
0,65...0,85 2
0,85...1,1 2
1,1 - 1 ,5 4
K 917-2 1,5 ...2,0 4
Hossz: 200 2,0 ...2,6 6
Szélesség: 84 2,6 ...3,5 6
Magasság: 143 3,5 ...4,6 10
4,6 .. .6 10
6 .. .8 15
8 ...11 20
11 ...15 25
2 ... 4 15
K 917-4 4 8 25
Hossz: 250 8 ...15 35
Szélesség: 170 15 25 50
Magasság: 170 25 ...35 80
K 917-8 25 ...40 80
Hossz: 328 40 ...60 80
Szélesség: 310 50 ...80 10
Magasság: 207 65 ...100 125
Ugyancsak kézi működtetésű a bányakivitelű 100 A-es motorvédő kap

csoló. Por és csepegővíz ellen védett, de nem sújtólégbiztos kivitelű (411.
ábra). K ét vagy három fázisba épített ikerfém túláramkioldóval és feszültség-
csökkenés-kioldóval látjuk el, amely akkor működik, ha a feszültség 0,6 Un
alá csökken. A rövidzárlat elleni védelmet biztosítók látják el. A beállítási
határokat és az alkalmazandó biztosítók nagyságát a 342. táblázat tünteti fel.
A kapcsoló öntöttvas vagy lemeztokozású. A tokozás fedelét csak ki
kapcsolt állapotban lehet kinyitni, és ha a fedél nyitva van, akkor nem lehet
340. táblázat
A K 917 típusú kapcsolók tekercseinek
tel j egítmény igénye
Bekapcsoláskor Bekapcsolás után

Típus
VA W VA W
K 917-2 80 50 30 10
K 917-4 170 110 40 18
K 917-8 600 220 120 55

409. ábra. S 12 kapcsoló lemezházban
MOT OítVÉDELEM 539
341. táblázat
S 12 motorvédő kapcsoló ikerfém

kioldójának beállítási határai, A
Névleges Beállítási határ,

áramerősség, A
A
0,5 0,4 ... 0,6

0,7 0,56... 0,84
1,0 0,8 ... 1,2
1,5 1,2 ... 1,8
2,0 1,6 ... 2,4
3,0 2,4 ... 3,6
4,0 3,2 ... 4,8
6 4,8 ... 7,2
8 6,4 ... 9,6
11 8,8 ...13,2
15 12,0 ...18,0
20 16,0 ...25,0
32,5 25,0 ...40,0
410. ábra. S 12 kapcsoló öntöttvas házban
bekapcsolni. Az óránként megengedhető kapcsolások száma 6... 8. A kapcsoló

dugaszolós csatlakozással is készül, amelyet úgy reteszelünk, hogy a duga-
szoló csak a kapcsoló kikapcsolt helyzetében húzható ki, tehát nem lehet a
dugaszolóval az áramkört megszakítani. A feszül tségcsökkenés-kioldó
alkalmassá teszi távkikapcsolásra is.
Különösen gyakori kapcsolásokra, távkapcsoláshoz, csak feszültség-
csökkenés-kioldással ellátott mágneskapcsolók (kontaktorok) használatosak.
A motor védelemről külön kell gondoskodni.
411. ábra. Bányakivitelű kapcsoló

540 IPAKI TERHELÉSEK
342. táblázat
Bányakivitelű motorvédő kapcsoló beállítási határai és előtétbiztosító, A
Beállítási határ D-rendszerű biz

tosító Eogantyús
biztosító
Közvetett Közvetlen
fűtéssel fűtéssel Lomha Gyors
3... 5 35
4... 7 35
6. .1 0 35
9... 15 35
15... 25 35
24... 40 35
36... 60 60
50... 80 60
60... 100 80
100
Kis motorok kapcsolására és védelmére használatos a V K T 2333 motor-

védő kapcsoló. Műanyag tokozása van, nyomógombos működtetésű, de táv
kapcsolásra nem alkalmas. Névleges feszültsége 380 V és max. 10 A névleges
motoráramerősségre felel meg. A hőkioldó beállítási értékei:
0,25...0,45 A 1.6.. .2.8 A

0,35 ..0,6 A 2.6.. .4.5 A
0,55..1,0 A 4.3.. .7.5 A
1,0 ...1,7 A
Rövidzárlat elleni védelem céljára előtétbiztosító szükséges. A csatlako

zás 21 mm 0 ap.-cső részére alkalmas max. 2,5 mm2-es vezetékekkel.
VM típus jelzéssel mág
nes- és motorvédő kapcsolók
10, 25, 64, 100 és 160 A
áramerősségre készülnek.
A VM 10 típus (10 A-
es) készül motorvédelem
nélkül és motorvédelem-
mel is VMT 10 jelzéssel,
lemeztokozással VML 10
jelzéssel. A mágneskap
csolóra megengedett órán
kénti kapcsolások száma
600, motorvédőre órán
ként 15. 220 V üzemfe
szültségen 3,5 kW , 380 V-
on 6 kW teljesítményű
1 != ■ 3
motorok indítására alkal
mas. A tekercsek 24, 110,
190, 220, 380 és 550 V fe
szültségre készülnek. A I_______ c
VM 10 típus tekercsének 412. ábra. VM 25A mágneskapcsoló
MOTORVÉDELEM 541
teljesítményfelvétele 4 W, ill. 9,5 VA. Ha a behúzó tekercsét a főérintke

zőkkel azonos hálózatra kapcsoljuk, akkor mint feszültséghiány-kioldó
is működik.
A VM 25 típusú kapcsoló (412. ábra) készül motorvédelem nélkül is,
lemeztokozással (VML 25). Van irány váltó kapcsoló (VMI 25, illetve VMIL
25) és van csillag—háromszög-kapcsoló (VMC 25ésVM CL 25) is. Ugyanezen
típusok motorvédelemmel is készülnek, T jelzéssel, pl. VMTC 25, ill. VMTCL
25. A névleges áramerősség 25 A. A választható tekercsfeszültségek ugyan
azok, mint a VM 10-nél. A tekercsek teljesítményfelvétele 13 W , ill. 27 VA.
413. ábra. VM 100A mágneskapcsoló
A kapcsolható motorok nagysága 220 V-on 8 kW , 380 V-on 10 kW és 550

V-on 12 kW . Az óránkénti kapcsolások száma ugyanaz, mint a VM 10-esé.
A hőkioldó beállítási határai:
0,45...0,8 A 3.0. .. 5,4 A 1.2.. .2.2 A 9 ..1 6 A
0,7 ...1,3 A 5-,0... 9,0 A 2 ,1 . 3,7 A 15.. 26 A
1,2 .. 2.1 A 8 .4 .. .15 A 3.5.. 6,2 A 2 4 .. .42 A
2,0 . . . 3,6 A 14 ...25 A 5 .4.. .9.5 A
A VM 64, VM 100 és VM 160 kapcsolók és m otorvédők hasonló típusokban

készülnek, mint a VM 25 típus, de 64, 100 és 160 A névleges áramerősségre
(413. ábra).
A kapcsolható motornagyságok:
Típus 220 V 380 V 550 V
VM 64 14 kW [25 kW 30 kW
VM 100 20 kW 40 kW 50 kW
VM 160 32 kW 65 kW 82 kW
A hőkioldók beállítási határait a 343. táblázat tartalmazza. A tekercsek

teljesítményfelvétele:
VM 64 24 w , ill. 49 VA
VM 100 24 w, ill. 49 VA
VM 160 31 w, ill. 70 VA

YM kapcsolók hőkioldójának beállítási értékei, A Tokozott YM kapcsolók méretei, mm*
A kapcsoló típusa Beállítási határok Típus a b e
5... 9 VMTB 10** 215 120 120

VMT 64 és VMTI 64 8.4.. . 15 VMT 25 430 170 120
14.. . 25 VMTI 25 430 300 120
22.. . 40 VMTC 25 430 433 120
36.. . 64 VMT 64 617 264 214
VMTI 64 657 450 218
VMTC 64 657 600 218
14... 25 VMT 100 702 290 214
VMT 100 és VMTI 100 22.. . 40 VMTI 100 703 500 218
36.. . 64 VMTC 100 743 650 218
60.. .100 VMT 160 793 300 218
VMTI 160 793 550 218
22... 40 VMTC 160 793 750 218
VMT 160 és VMTI 160 36.. . 64
60. 100
90.. .160 *L. a 414. ábrát!
** Bakelit tokozással.
A VM kapcsolókhoz ap.-csővel vagy kábelfejjel lehet csatlakozni.

A tokozott motorvódők tájékoztató méreteit a 414. ábra és a 344. táblázat
tartalmazza.
Könnyített kivitelű mágneskapcsolók készülnek 10, 25 és 63 A névleges
áramerősségre VM K 10—25 — 63, ill. bakelit tokozással VM K B 10 — 25 — 63
típusjellel. Az érintkezők vízszintes irányú mozgásúak, két záró és két nyitó,
ill. egy záró és egy nyitó segédérintkezőjük van. A behúzó mágnes m űköd
tető feszültsége 50 Hz váltakozóáram esetében 24, 36, 48, 110, 190, 220,
414. ábra. Tokozott VM kapcsoló

MOTORVÉDELEM 543
380, 500 és 550 V lehet. A teljesítményfelvétel üzemben 63, 22, ill. 51 VA

bekapcsoláskor 63, 220, ill. 510 VA. 380 V üzemfeszültség esetében a kap
csolható max. motorteljesítmény 3,5, 10, ill. 25 kW . A segédérintkezők
csatlakozása max. 2,5 mm2 és terhelhetőségük 220 V-on 6 A.
VS típusú erősáramú segédkapcsolókat kis áramerősségek kapcsolására,
főleg vezénylő, működtető és jelzőberendezések kapcsolására használnak,
2MM
% 5— ó -
77?
415. ábra. Erősáramú segédkapcsoló
ezek 2 és 6 A névleges áramerősség kapcsolására alkalmasak. A tokozás

nélküli típusok csak kapcsolószekrénybe építve használhatók, de készülnek
bakelit tokozással is por és csepegő víz ellen védve. Szabvány szerint terhelés
kapcsolónak tekinthetők. A váltakozóáramú működtető feszültség 24, 36,
48, 110, 190 és 220 V lehet, egyenáramú működtető feszültség előtétellenállás
beiktatásával 24, 36, 48, 110 és 220 V. A működtető tekercsek teljesítmény
felvétele bekapcsoláskor 17 W , ill. 30 VA, üzemben 4 W , ill. 13 VA. A kap
csolható névleges feszültség 220 V. A sarkok száma 2 A-es kivitel esetében
6, 6 A-en 3. Méretrajzát a 415. ábra mutatja.
VES 35 típusjelzésű segédkapcsoló 250 V névleges feszültségre és válta
kozóáram esetében 10 A, egyenáram esetében 2 A névleges áramerősségre
készül. A behúzó tekercs váltakozóáramú működtetési feszültsége 24, 36, 48,

110, 190 és 220 V, egyenáram esetében 24, 36, 48, 110, 220 és 250 V. A behúzó
tekercs teljesítményfelvétele bekapcsoláskor 80 W , ill. 130 VA, üzemben
8 W , ill. 25 VA.
Segédáramkör és hálózatok átkapcsolására alkalmas a SÁV típusú segéd
átkapcsoló 3, 6 és 9 érintkezővel. Az átkapcsoló célja: két terhelésnek fel
váltva egy áramforrásra kapcsolása. A készülék névleges feszültsége 220 V,
az érintkezők legnagyobb árama 2 A, terhelhetősége 200 W . Kizárólag
váltakozóáramú áramkörök kapcsolására használható. A működtető feszült
ség 24, 36, 48, 110 vagy 220 V. A segédkapcsolók működtető feszültségének
-|-10% és 15% közötti változása a kapcsolók meghibásodására vezethet.
A GA 160 típusú 16 ...160 A névleges áramerősségű megszakító (416.
ábra) el van látva hő- és gyorskioldó val, valamint nullafeszültsóg-kioldóval;
négy-négy nyitó és záró érintkezője van. A hajtás rugós, erő tároló és kézi
meghajtása a készülék homlokfalán van elhelyezve. Mechanikus állás-
jelzővel és gyors kézi kikapcsoló gombbal van ellátva. Méreteit is a 416.
ábra mutatja.
A VGK. jelű görgőskapcsolók háromfázisú hálózatban motorok, kis-
transzformátorok, háztartási gépek működtetésére, kapcsolására használ
hatók. A kapcsolók kézi működ tetésűek. Mivel sem hő-, sem gyorskioldó val
nincsenek ellátva, ezért zárlat elleni védelem céljára előtétbiztosítókat kell
beiktatni. A következő típusok kaphatók:
VGK 10 VG K 25 VG K 40 VGK 64 VGK 100 VGK 160
VGKB 10 V G K L 25 V G K L 40 VG K L 64 VG K L 100 VGKL 160
VGKÖ 64 VGKÖ 100 VGKÖ 160
ahol a típusjel után a B bakelit-, L lemez- és ö öntöttvas-tokozást jelent.
(Lásd még az V. B ) fejezetben a 255. ábrát és a 243. táblázatot!)
MOTORVÉDELEM 545
Különböző kapcsolások céljára a következő típusok kaphatók:

III. s. kikapcsoló (előlapos és tokozott, összes típus);
III. s. választó kapcsoló (előlapos és tokozott, Összes típus);
II I. s. átkapcsoló (előlapos és tokozott, összes típus);
csillag—háromszög-kapcsoló (előlapos és tokozott, a VGK 160 típus kivételével az összes típusban)
III. s. irányváltó-kapcsoló (előlapos és tokozott, a VGK 160 típus kivéve az összes típusban);
pólusváltó-kapcsoló kétfordulatszámú Dahlander-motorhoz (előlapos és tokozott, a VGK 10 és
V G K —160 típust kivéve az Összes típusok);
végül ötféle voltmérőátkapesoló (csak V G K 10 előlapos) a következő kapcsolásokra:
O - S O —R O - T O ,
O - J I S —R T - S T ,
O - T S —T R —O - O S - R S ,
U i-O -U v , R T -R O -T O -S O -S T -R S .
A 417. ábra példaként a III. s. átkapcsoló huzalozását tünteti fel.

M otorvédő kapcsolók sújtólégbiztos kivitelben is készülnek, nyomásálló
tokozással, bányákban és általában Sbl és R b l fokozata robbanásveszélyes
helyiségekben. E kapcsolókra vonatkozó előírásokat az MSZ 12 625 tartal
mazza.
A kapcsoló a következő részekből áll: nyomásálló tokozás, biztosító
(esetleg elmaradhat), szakaszoló és motorvédő kapcsoló. A tokozás fedele
csak a kapcsoló kikapcsolt állapotában nyitható ki. A biztosítók a kapcsoló
után vannak elhelyezve, tehát a kapcsoló nyitott állapotában feszültség-
mentesek. A szakaszolónak görgős érintkezői vannak, névleges terhelhetőség
100 A és a motorvédő kapcsolóval úgy van mechanikusan reteszelve, hogy
csak a kapcsoló nyitott állapotában lehet működtetni, tekintettel arra,
hogy a szakaszoló áram megszakítására nem alkalmas. A berendezés elvi
kapcsolását a 418. ábra mutatja. A kapcsoló adatait a 345. táblázat tünteti
fel.3
5
345. táblázat
Robbanásbiztos tokozású kapcsolók adatai
Legnagyobb Méretek, mm (a 419. ábra szerint)

Névle D biztosító
ges Túl áramkioldó Súly,
Típus áram beállítási határai, lomha gyors kp
erősség, A
A kioldású a h C d e
A
KSbn 35 35 2...4 10 15
4...8 20 35 252 480 278 317 1095 120
8...15 35 60
15..25 50 80
KSbn 35B 25..35 80 125 252 560 278 317 1175 140
16...20 50 80
KSbn 100 25...40 80 125 276 596 306 335 1416 220
100 40...60 100 160

50...80 125 200 346 606 380 335 1426 240
KSbn 100B 65...100 160 200
3 5 Csordás: Erősáramú kézikönyv

A KSbn 100 kapcsoló a 419. ábrán látható. A csatlakozó vezetékek a

35 A-es típusra legfeljebb 4 X 16 mm2 páncélos ólom kábelek vagy 4 X 10 mm2
GT 750 jelű gumitömlővezetékek, a 100 A-es típusra legfeljebb
3 X 3 5 + 25 m m 2 ólomkábelek, ill. 4 x 2 5 mm2 GT 750-es gumitömlő-
///. s. átkapcsoló Lefejtési szám

VGK 10 006
VGK 25 306
VÖK 40 606
VGK 6k 906
vG K ro 206
© 2
417. ábra. V G K 3s átkapcsoló
vezetékek. Mind a működtetőáramkör, mind a két reteszelőáramkör csatla

kozásai alul vagy felül helyezhetők el. A működtetővezeték 2,5 v. 4 mm2
réz vezeték. A kapcsolóhoz való, ugyancsak sújtólégbiztos, pillanatérint-
kezős kettős nyomógomb a 264. ábrán látható.
Olajkapcsolónak nevezzük az olyan kapcsolót, ahol az érintkezők és a
behúzó tekercsek (közepes áramerősségen általában csak az érintkezők,
esetleg csak a tekercsek) olaj alatt vannak. Előnye, hogy szennyeződéstől
jól védett, és az olaj jó ívoltó hatását használja ki. Hátránya, hogy az órán
ként megengedhető kapcsolások száma (kevesebb, mint a szárazkapcsolók
nál) legfeljebb 60 lehet. Nálunk a legjobban elterjedt motorvédő olajkap-
MOTORVÉDELEM 547
346. táblázol
MO, MIO, MCO kapcsolók adatai
Névleges Régi Hőkioldó Előtétbiztosítók névleges áramerős

üzemi Üj sége (lomha), A
áramhatásai,
áramerősség, A
A típusjel D-rendszer NKi
15 0,5...1 4
MO 15 MO 25 1...2 6
és és 2.. .4 10
MIO 15 MIO 25 4 .. .8 20
8 .. .15 35
15...25 50
MO 40 MO 60 15...30 50 50
40
MIO 40 MIO 60 30...60 100 100
40... 70 100 100
MO 100 MO 200 70...100 160 160
100 és és
MIO 100 MIO 200 100...150 225
150... 200 250
160...240 350
250 MO 250 MO 350 200... 300 400
240... 360 500
240... 360 500
400 MO 400 MO 600 320...480 600
400... 600 600
1,5..3 10
3,5...7 20
25 MOO 25 MCO 40 7...15 35
15...25 50
25...45 80
25...50 80 80
64 MCO 64 MCO 120 50...100 160 160
70..120 160 160
160 MCO 160 MCO 250 120...170 225
170...250 300
csoló az MO típus, ill. annak csillag—háromszög-kapcsoló (MCO) és irány

váltó kapcsoló (MIO) változata. Kapcsolásuk a 398., 399 és 400. ábrákon
látható. Az MO, MCO és MIO kapcsolók adatait a 346. és 347. táblázatok
tartalmazzák.
A kapcsolók megengedett kapcsolási száma korlátozott. A kapcsoló
nagyságának megválasztása függ a kapcsolások számától. A kapcsoló
nagyságát a 348. táblázatban feltüntetett C tényezők segítségével választjuk
ki. A táblázatból kiolvassuk a terhelés természetének és a kapcsolások számá
nak megfelelő C tényezőt. A G tényezővel osztjuk a motor üzemi áramerős
ségét, és az így kapott névleges áramerősségnek megfelelően választjuk ki
a kapcsolót.
Az MO és MCO kapcsolók különböző névleges áramerősségű típusai meg
jelenési formájukban valamelyest eltérők, a fő méretek a 349. táblázatból
és a 420. ábrából olvashatók le. Az ábra az MO 60 típust ábrázolja.
35*
420. ábra. MO típusú olajkapcsoló

MOTORVÉDELEM 549
347. táblázat
MO-, MIO- és MCO kapcsolók behúzótekercsetnek

teljesítményigénye
Behúzótekercs teljesítményigénye
Névleges
Típusjel áramerősség, bekapcso üzemben
A
láskor,
VA VA W
MO 15 15 180 20 5
MIO 15
MCO 25 25 200 40 10
MO 40
MIO 40 40 500 50 15
MCO 64 64 600 100 30
MO 100
MIO 100 100 1500 150 50
MCO 160 160 2200 300 100
MO 250 250 4000 500 200
MO 400 400 5500 750 300
348. táblázat
C tényező értékei kapcsolók nagyságának kiválasztásához
10 30 60 120
A fogyasztó
jellege óránkénti lekapcsol ás esetén, ha az indítás
direkt YfA direkt YfA direkt YfA direkt YfA
önindukciómentes fo
gyasztó 1,2 1,0 0,6 0,4
Motorok indításakor há

romszoros lökéssel 1,0 0,8 0,5 0,3
Motorok indításakor hat

szoros lökéssel 0,7 1,0 0,6 0,8 0,35 0,3 0,25 0,3
Motorok indításakor tíz

szeres lökéssel 0,5 0,7 0,4 0,6 0,25 0,35 0,15 0,25
550 - IPARI TERHELÉSEK
349. táblázat
MO-, MCO- és MJO-kapcsoIók tájékoztató méretei, mm
Típus a b c d e
MO 25 m ' 52 165 80 160

MO 60 240 82 305 120 218
MO 200 260 120 385 160 265
MO 350-600 590 —■- 730 310 630
MCO 40 j 163 52 235 90 269
MCO 120 246 82 442 160 380

MCO 250 ■ 277 120 445 210 442
MIO 25 163 52 175 80 260
MIO 60 246 82 377 120 380
MIO 250 277 120 385 160 424
L. a 420. ábrát!
I ) Motorok védettsége
A motoroknak külső behatás elleni védelmét (védettségét) az MSZ 806

határozza meg. A csoportosítást a 350. táblázat tartalmazza. A P 33
védelem teljesen zárt motprt jelent, természetes hűtéssel. A P 33 h ugyanaz,
külső szellőzéssel. A P 33 cs 1-nek saját szellőzése, szívó és kifúvó csővezetéke
van. A P 12 cs 2 ugyanaz, de csak szívócsatlakozással. A P 33 cs 3, ugyanaz
mint a P 33 cs 1, de idegen szellőzéssel. P 12 cs 4 idegen szellőzéssel, csak
szívócsatlakozással, végül P 33zkh zárt, körléghűtéssel, ráépített külső
szellőzéssel.
350. táblázat
Motorok védettsége
(MSZ 806 szerint)
Víz elleni Csepegő víz ¡Freccsenő víz Vízsugár Vízmentesen

védelem nélkül ellen védett j ellen védett ellen védett zárt
Érintés és szilárd anya P 00 P 01

gok behatolása el nyitott, csak elzárt
leni védelem nélkül vili. helyiségben
használhat'')
Érintés és nagy ide P 10 P 11 P 12

gen tárgyak beha nyitott, de érintés
tolása ellen védett ellen védett
Kis szilárd tárgyak P 20 P 21 P 22

ellen védett
Durva por ellen P 33 P 31

védett (búvármotorok)
P 31
(fedélzeti mo
torok)
VÉDETTSÉG 551
A sújtólég- és robbanásbiztos gépekkel kapcsolatban a szabvány

négy veszélyességi fokot állapít meg, melyek a következők: Sb, ill. R b l
sújtólég, metán, szénbányászat; R b lI kohógáz, alkohol, olajfesték- és lakk
ipar; R b l I I városigáz-, koksz-, lepárlóipar; R b lV hidrogén, acetilén stb.
A védelem megoldására a következő szabványos lehetőségek vannak*
1. Nyomásálló tokozás : Lényege, hogy a tokozás belsejébe jutott rob
banó elegy meggyulladása esetén a tokozást ne vesse széjjel, és a zárófelü
letek között, valamint tengely átmenetnél a résméretek ne engedjék meg
a robbanás égő gázainak átterjedését a környezetre. A résméreteket szab
ványok írják elő, amelyek a motortengelyek csapágyazására vonatkozó
biztonsági előírásokat is tartalmazzák.
2. Lemezes védőszerkezet. Csak Sb és R b l fokozat esetében használható.
Lényege, hogy a környezetbe torkolló nyílásokba védőlemezek vannak elhe
lyezve a robbanás áthatolásának megakadályozására. Motorokhoz nem alkal
mazható.
3. Túlnyomásos szellőzés. Sb és R b l, R b lI esetekben alkalmazható.
A készülék vagy m otor friss levegővel vagy védőgázzal (pl. nitrogén) úgy van
átszellőzve, hogy indítás előtt a belső részbe esetleg bekerült robbanóelegy
kiöblíthető legyen, ill. üzem alatt ne tudjon behatolni.
351. táblázat
Különböző robbanókeverékek esetén megengedett legnagyobb hőmérséklet
a tokozás külsején, C°
Állandóan 10 8-ig
hőmérséklete
kisebb, mint
Hidegláng
A gázkeverék megengedett
A gázkeverék alkotórészei gyulladási hő
mérséklete határ- melege határ- melege
hőmér dés hőmér dés
séklet séklet
Földgáz, szénmonoxid, etán, propán,

bután, benzol, xilol, toluol, benzin,
ammónia, aceton, etilén, világítógáz 450 felett — 200 165 300 265
Metán 450 felett 200 165 200 165
Hidrogén (vízgáz) 450 felett 520 200 165 300 265
Metilacetát, etilacetát, amilacetát, metil-

alkohol, etilalkohol, amilalkohol, acet-
aldehid, acetilén 300... 450 155 120 220 185
Izoktán 270
Pentán 175...300 277 155 120 220 185
Hexán 255
Heptán 245
Etiléter 175
Széndiszulöd 100... 175 80 45 100 65

4. Olaj alatti védelem. Minden robbanási osztályban alkalmazható

az a megoldás, hogy a készülékek szikrázást és gyújtó hatást előidéző részei
olajba vannak helyezve oly módon, hogy a szikrák stb. az olaj felett esetleg
Összegyűlt gázokat ne gyújthassák meg. A robbanásveszélyes helyiségekben
elhelyezhető készülékek és motorok megengedett legnagyobb hőmérsékletét
a burkolat külső felületén a 351. táblázat tartalmazza.
K ) Motortípusok
Néhány, hazánkban jelenleg gyártott típus tájékoztató adatait a 352.
táblázat és az alábbiak ismertetik:
352. táblázat
M otortípusok és tájék o ztató ad atok
Teljesítmény Feszültség,
Típus Védettség határok, V Pólusszám Forgórész
kW
R3V P ll 5,5...24 110..150 2...8 Rovidrezárt

vagy osúszó-
gyűrűs
R2 P li, P12,
P21, P22 34...200 110.. .550 2...8
OR 2 P33 23,5...170 1 1 0 .. 550 2...12
OR 3 P33 4,2...18,5 110...550 2...8
vz P33 h. 0,6... 7,0 110...600 2...8
FOK : P33 h 10..33 110 . 600 2. ..8
VH P ll 0,6... 7,0 110..600 2...8 Rovidrezárt
MR P ll 10...40 110...600 2...8
MO P ll 8...40 110...600 2...8
EOA 1 P33 h 8,5..33 110... 600 2...8 Csúszógyűrűs
1-------
■---------- 1
R 3. Csepegő víz ellen védett, két oldalon egy-egy szellőzőkerék be-

szívásra, kifúvás a ház középső részén. Kétkalickás forgórésszel is készül
(421. ábra), nagyobb egységek csúszógyűrűs forgórésszel (422. ábra).
R 2. Csepegő és freccsenő víz, valamint vízsugár elleni védettséggel
készül, azonkívül szellőző csőcsatlakozású kivitelben is (VK).
421. ábra. R 3 típusú rovidrezárt forgórészű motor

TÍPUSOK 553
422. ábra. R3 típusú csúszógyűrűs motor
OR 2. Vízsugár elleni védelemmel, külső szellőző kerékkel, hűtőházzal

készül. Teljesen zárt típus (423. ábra).
423. ábra. O R rövidrezárt forgórészű motor
OR 3. Lényegében ugyanaz, mint OR 2, de kisebb teljesítményhatárok

között.
V Z típus. Teljesen zárt, vízsugár elleni védelemmel és külső hűtéssel
készül. Beszívás a hajtással ellenkező oldalon (424. ábra). Készül peremes
(VZP) és peremes függőleges (VZF) szerelésre is.
424. ábra. VZ rövidrezárt forgórészű motor
F O K típus. Zárt kivitelű, vízsugár elleni védelemmel, bordás házban.

Rövidrezárt forgórészű, kétkalickás típus. FO KP jelzéssel peremes szerelésre
is készül.
V H típusú motor. Csepegő víz ellen védett, átszívó Szellőzéssel hűtött
motor. Készül V H P és V H F jelzéssel peremes és peremes függőleges szere^
lésre is.
554 IP ABI TERHELÉSEK
M R típus. Kétkalickás, csepegő víz ellen védett, átszívó szellőzésű,

rövidrezárt forgórészű motor. Az M RP jelzésű peremes szerelésre is alkalmas.
MC típus. Csúszógyűrűs, csepegő víz ellen védett, átszívó szellőzésű
m otor (425. ábra), MCB jellel peremes szerelésre is megrendelhető.
FOA típus (426. ábra) zárt, bordás házzal, vízsugár elleni védelemmel,
burkolat alatti ventillátorral hűtve, csak talpas szerelésre készül.
Igen sokoldalúan használhatók az univerzális aprómotorok (427. ábra),

amelyeknek adatait a 353. táblázat tartalmazza. Háromféle sorozat készül:
427. ábra. ÜT törpemotor
UT jelű zárt, talpas felerősítésre, kapocstáblával, UTP zárt, peremes szere*

lésre és UB nyitott, beépíthető típus. A motorok főáramkörű kapcsolásúak,
fordulatszámuk függ a terheléstől is, ezért nem célszerű a szükségesnél
TÍPUSOK 555
3 53. táblázat
UT, UTP és UB univerzális aprómotorok adatai
n, Á
Tipusszám 220 V 110 V 24 V 1/min W
111 A D G 3000 10
B E H 4500 15
0 F I 6000 20
A D G 3000 : 20
112 B E H 4500 30
0 F I 6000 ; 40
A D G 300Ö~ 30
121 B E H 4500 ' 50
o F I 6000 70
A D G 3000~ 50
122 B e: H 4500 • 70
0 F 1 6000 • 100
A _ D G 3000 ; 70
123 B E H 4500 : 100
0 F I 6000 130
A D G 3000 90
131 B E H 4500 130
0 F I 6000 • 180
A D G 3000 13Ö
132 B E H 4500 : 180
C F I 6000 ; 250
A D G 3000 170
133 B E H 4500 • 250
. O F I . 6000 : 350
nagyobb teljesítményű gépet alkalmazni, mert kisebb terheléseken fordu

latszámúk nagyobb.
Háromfázisú rövidrezárt kismotor-sorozat: is készül 380/220, 220/127
és 190/110 V feszültségekre. Védettségük P 33. A talpas típus jele VT (428.
ábra), a peremesé VTP. Az adatokat a 354. táblázat tartalmazza.
4 2 8 . á b ra . VT kismotor.
A motorok szükséges védettségét a környezettől függően kell meg

állapítani, megjegyezve, hogy a környezet jellemzése a Biztonsági Szabály
zatban foglaltaknak felel meg. A 355. táblázatban megadott védettségek-«*
a legkisebb követelményt jelentik*
354. táblázat
Háromfázisú kismotorok adatai
Típus Sarkszám Teljesítmény, Fordulat Áramerősség

szám 2p W szám, 380 V esetén.
1/min A
111 2 100 2800 0,27

4 50 1400 0,2
112 2 130 2880 0,36

4 70 1400 0,27
113 2 180 2880 0,47

4 100 1400 0,37
114 2 250 2880 0,62

4 130 1400 0,50
121 2 350 2880 0,80

4 180 1400 0,52
122 2 450 2880 1,05

4 250 1400 0,72
123 2 600 2880 1,40

4 350 1400 0,93
124 2 750 2880 1,75

4 450 1400 1,10
3 55 . táblázat
Motorok védettsége különféle környezetben
Védettség
Felállítási hely Védettségi mód jele
Száraz kezelő helyiség, villamos labora

tórium nyitott, védelem nélkül P00
Száraz munkahely, gépterem nyitott, de érintésbiztos P10, PH
Nyirkos és időszakosan nedves hely csepegővíz ellen védett P li, P12
Nedves, párás, gőzös, helyiség, könnyen fröccsenő víz ellen védett P12, P22, P12cs 2
hibásodé víz- és gőzvezeték mellett
Poros és szennyes hely, tűzveszélyes teljesen zárt természetes hűtéssel vagy P33, P33 h
hely, szabadtér felületi szellőzéssel, szellőzve zárt P33 cs 1
vagy ráépített körléghfitővel P33 cs 3
P33 zkh
Marópárás és marógőzös hely szellőzve zárt nyomóventillátorral P33 cs 3
Robbanásveszélyes hely sújtólég-, ill. robbanásbiztoe típus P33 Sb, P33 Rb
Vízsugárnak kitett hely fedélzeti motor fe

TERMIKUS TERHELÉSEK 557
2. TERM IKUS TERHELÉSEK
A villamos fogyasztók nagy csoportja a meglevő villamos energiát

hőfejlesztésre fordítja. Ezek a fogyasztók lehetnek háztartási vagy ipari
fogyasztók. Az előbbiek majdnem kizárólagos ellenállásfűtéssel, az utóbbiak
ezen kívül számos más módon is, pl. villamos ívvel, állítják elő a szükséges
hőmennyiséget. Mielőtt rátérnénk a vülamos fűtési rendszerek tárgyalására,
röviden ismertetjük az ide vonatkozó számításokat és a használatos anya
gokat.
A ) Alapismeretek
A melegmennyiség mértékegysége a kalória. A kilokalória (kcal) az a

melegmennyiség, amely 1 atmoszféra nyomáson 1 kg tömegű víz hőmérsék
letét 14,5 C°-ról 15,5 C°-ra emeli. A villamos és hőenergiaegységek között
az összefüggés:
1 kcal = 4,18 J = 427 m kp;
1 W = 0,239 kcal/s;
lW h = 0,86 kcal = 367 mkp;
1 kWh = 860 kcal = 367 000 mkp;
lW s = 0,239 kral = 1 J;
1 mkg = 0,002 342 kcal.
A Joule-törvény szerint, ha Q a melegmennyiség, kcal; U a feszültség, V;

I az áramerősség, A ; t az idő, s; R az ellenállás, Q; akkor
Q = 0,0002412Rt = 0,00024 ü lt = 0,00024P¿ kcal.
Példa. Mennyi idő alatt tudunk m erítő fcrralóval 7*1 20 C° hőmérsékletű vizet felforralni
ha a forraló 300 W-os. A hatásfok 90% .
Az előzők alapján a felforraláshoz szükséges kalóriamennyiség:
Q= (íx - U)l = (100 - 20)0,5 = 40 kcal ;
1 0,00024P»7 0,00024 - 3 0 0 - 0 ,9 61< 8 *

azaz 10 min és 17 s.
Elvégezhetjük a számítást a következő módszerrel is. 1 Wh = 0,86 kcal, tehát 40 kcal-hoz
40/0,86 = 46,5 Wh szükséges. A forralt 300 W -os, az elméletileg szükséges idő 46,5/300 — 0,155 h,
ill. a hatásfok miatt 0,155/0,9 = 0,172 h, arai rain-ban kifejezve: 3600 •0,172 = 619 s.
Szilárd testek olvasztásához az anyag olvadási hőmérsékletén kívül

ismernünk kell a fajhőt és az olvadási hőt. A zt a hőmennyiséget, amely
valamely anyag 1 atm nyomás alatt levő 1 kg mennyiségének 1 C°-os fel-
melegítéséhez kell, fajhőnek (fajmelegnek) nevezzük és kcal/kg-ban adjuk
meg. Ez minden anyagra más, a legnagyobb (1 kcal) a vízre. Általában az ún.
közepes fajhőt szokták megadni, 0 és 100 C° között. Ha valamely anyag
fajhője cr kcal/kg, akkor G kg anyagnak ty C° hőmérsékletről t2 C° hőmérsék
letre melegítéséhez szükséges hőmennyiség:
Q = CyG(tz — íx) k c a l.
Azt a hőmennyiséget, amely 1 kg olvadási hőmérsékletre melegített

anyagnak szilárd halmazállapotából cseppfolyós halmazállapotba való
átmenethez kell, olvadási hőnek nevezzük és kcal/kg-ban adjuk meg. H a c2
IPARI TERHELÉSEK
valamely anyag olvadási hője, akkor G kg anyag megolvasztásához szük

séges hőmennyiség (t2 C° olvadási ponton):
Q= — t±) + c2G k c a l.
Cseppfolyós anyagok esetében azt a hőmennyiséget, amely a forráspontra
hevített anyag teljes elpárologtatásához szükséges, párolgási hőnek nevezzük.
Példa. Hány kWh szükséges 10 kg ólom megolvasztásához, ha az ólom fajhője 0.031 kcal/kg,
olvadási hője 5.5 kcal/kg és olvadáspontja 327 C°. A kemencébe rakott anyag hőmérséklete 20 C°,
a kemence hatásfoka 70%.
A szükséges hőmennyiség:
Q = 10 • 0,031(327—20) + 10 •5,5 = 150 kcal.
1 kWh = 860 kcal, elméletileg tehát 150/860 = 0,186 kWh szükséges, ill. a kemence hatásfokát
figyelembe véve, az összes felvett villamos energia 0,186/0,7 = 0,265 kWh.
B ) E llen állásan yagok
Ahhoz, hogy lehetőleg rövid idő alatt minél nagyobb villamos teljesít
ményt hővé tudjunk átalakítani, az I 2R kifejezésben R értéket nagyra kell
választani, tehát nagy fajlagos ellenállású anyagot kell a fűtőtest céljára
választani.
Hazánkban a 356. táblázatba foglalt ellenállásanyagok szabványosak.
A kereskedelmi néven cekasnak nevezett ellenállásanyag vasmentes vagy
vastartalmú króm—nikkel, a kantái nevű króm—alumínium, a konstantán
réz—nikkel ötvözet stb.
356. táblázat
Szabványos ellenállásanyagok
Megengedett
Ellenállás Fajsúlv, Hőmérsékleti max. üzemi Olvadáspont,
Megnevezés 20 C°-on, p/cms tényező, hőmérséklet, C°
ű/m/mm2 a C°
1 •' '
Réz—mangán—nikkel ötvözet 0,43 8,44 33 0° alatt 300 960

±0,00001
33 C° felett
-0,00001
Réz—mangán—nikkel ötvözet 0,475 8,86 100 0°-on 500 1240...1275

± 0,00002
Vasszegény króm—nikkel ötvözet 1,12 8,2...8,25 100 C°-on 1050 1370... 1410
+0,00014
Króm—nikkel ötvözet 1,1 8,3...8,4 100 0°-on 900 1390 ..1420

+0,00008
Vasdús króm—nikkel ötvözet 1,045 7,95 100 C°-on

+ 0,0004 1000 1405...1410
----.:--- 1---------
V
Króm—vas—alumínium ötvözet- 1,35 7,25 100 C°-on 1150 1500
+0,00009
Az ellenállásanyagok élettartama nagymértékben függ a használat

hőmérsékletétől, így pl. 80% nikkelből és 20% krómból álló ötvözet élettar
tama 1050 C°-hoz viszonyítva 1150 C°-on csak 1/ 3, 1250 C°-on csak 7x2*
Az ellenálláshuzaloknál az amperterhelésen kívül figyelembe kell venni
az ún. felületi terhelést (W /cm 2). Háztartási készülékek megengedett felületi
terhelése 2 .6 W /cm 2, ipari fűtőtestekre, kemencékre, sugárzó fűtőtestekre
ez az érték 800 C°-ig 2 .3. 900 C°-ig 1,5... 2 és 1000 C°-on l ...l ,5 W /cm 2.
A felületi terhelhetőség figyelembevételével a huzalátmérő:
d= I 0,0405s gP mm2
ahol g a fajlagos ellenállás üzemi hőmérsékleten, Q/mm2 m -1; I az áram

erősség, A ; s a felületi terhelés, W /cm 2. A különböző ellenállásanyagok meg
engedett felületi terhelését az üzemi hőmérséklet függvényében a gyártó
vállalatok meg szokták adni.
P é ld a . S zám ítsu k ki, m ily e n h osszú és m ily e n á tm é rő jű ellen állásh u za l k ell e g y 500 W -o s
220 V feszültségű fűtőtesthez, ha az ellenállás üzemi hőmérséklete 700 C°. q — 1,12 Q/mm*m-1,
a hőmérsékleti tényező a = 0,00014 és a megengedett felületi terhelés 3 W/cm*.
Az üzemi áramerősség 500/220 = 2,27 A. 700 C°-on a fajlagos ellenállás q = eioo + a(í2—100) =
= 1,2 Q/mm* m“ 1. A választandó huzalátmérő:
/ 0,0405.1,2-2,27*
d = 0,346 m m ,
I 3
azaz q = 0,15 mm2. A szükséges Össze3 ellenállás R — 220/2,27 — 97 0. A huzal hossza tehát:
Rq_ 97 •0,15
l= = 12,1 m .
Q 1,2
A 357. táblázat spirálozott huzalból készült fűtőtestek terhelését adja

meg vasmentes és vastartalmú krómnikkel anyagokra. Az adatok szabadon
sugárzó tekercsekre vonatkoznak, beágyazott fűtőtestek hőmérsékleti
emelkedése igen jelentős lehet.
357. táblázat
Spirál fűtőtestek terhelése
Huzal 200 0° 400 C° 600 0° 800 0° 1000 0°

átmérő
mm A V/m A Y/m A V/m A V/m A V/m
0,30 0,48 7,5 0,79 13,1 1,22 21,1 1,77 31,6 2,38 43,7
0,40 0,72 6,35 1,20 11,6 1,83 17,8 2,68 26,8 3,58 37,2
0,45 0,85 4,94 1,41 10,4 2,17 16,7 3,15 25,0 4,24 34,8
0,50 0,97 5,46 1,64 9,8 2,52 15,7 3,64 23,4 4,91 32,5
0,60 1,27 4,98 2,12 8,75 3,26 14,1 4,71 20,9 6,35 29,2
0,70 1,58 4,55 2,62 7,9 4,11 13,0 5,83 19,1 7,85 26,5
0,80 1,91 4,22 3,14 7,3 4,88 11,8 7,01 17,5 9,39 24,3
1,00 2,60 3,66 4,30 6,42 6,70 10,4 9,62 15,5 12,9 21,3
1,20 3,57 3,51 5,98 6,22 9,22 9,96 13,4 15,0 18,4 21,2
1,50 4,93 3,10 8.26 5,46 12,7 8,78 18,5 13,2 25,0 18,4
2,00 7,48 2,65 12,50 4,66 19,2 7,44 28,1 11,3 37,8 15,7
C) Hotechnikai szigetelőanyagok
A villamos fűtőtestek szigetelésére használható szigetelőanyagtól ked

vező villamos és hőálló tulajdonságokat kívánunk meg. A természetes szige
telőanyagok közül első helyen kell említeni a csillámot. A lelőhelyek szerint
mintegy tíz fajta fordul elő, és közülük két fajtát, a muszkovit- és az amberit-
csillámot használja a villamos ipar. A muszkovit-csillám ellenállása kb.
1013 Q cm “ 2, átütési szilárdsága 60 kV m m -1, olvadáspontja 1200 ... 1300
C°. Az amberit-csillám valamivel jobb, mert míg a muszkovit-csillám
600 ... 800 C°-on kalcinálódik (elveszti a kristályvizét), az amberit-csillám
csak 900 . . 1100 C° körül, ezen kívül a fajlagos ellenállása és átütési szilárd
sága is valamivel kedvezőbb.
Mikanit néven csillámdarabokból táblákat állítanak elő úgy, hogy 0,01...
0,03 mm vékonyra hasított csillámlapokat kötőanyaggal ragasztják és lemezzé
sajtolják össze. Meleg állapotban formába is sajtolható ; csöveket, tárcsákat
lehet belőle készíteni.
Az aszbeszt is természetes hőálló szigetelőanyag, de hátránya, hogy
nedvszívó.
A mesterséges szigetelőanyagok között első helyen állnak a kerámia
szigetelőanyagok. Ezek a legkülönbözőbb neveken kerülnek forgalomba.
Különleges feladatokra alkalmasak az ún. beágyazó masszák.
A villamos hőfejlesztő készüléket gazdaságosság szempontjából külső
burkolattal, hőszigeteléssel is el kell látni. Erre a célra azbeszt, üvegfonál,
üveggyapot, salakgyapot, kovaföld (diatomföld, infuzóriaföld) vagy kova-
fÖldből gyártott termalittéglák, ill. parafadara használatos.
D ) Fűtési rendszerek
a) Ellenállásfűtés
E rendszer fűtőszálanyagait az előző pontokban már ismertettük.
Az ellenállásfűtések rendszerint több fokozatban kapcsolhatók. E kapcsolá
sok közül legcélszerűbb egyet példával bemutatni.
Példa. Vizsgáljuk meg egy 220 mm 0 - jű főzőlap kapcsolását, amely 300, 1420 és 1800 W
teljesítményre kapcsolható. A főzőlap 220 V egyfázisú feszültségre készül. A három fokozatnak meg
felelő áramerősségek: 1,36, 6,45, és 8,18 A. A teljesítményértékeknek megfelelő ellenállások R = U/I
összefü ggés a la p já n 161,7; 34,1 és 26,9 Q. H a a 429. á b ra szerin ti elren dezésben R 1 = 34,1 Cl és
I?2 = 161,7 — 34,1 = 127,6 Cl ellenállású fűtőtesteket választunk, akkor 300 W teljesítménynél
R i + R s = 127,6+34,1 = 161,7 ellenállás kapcsolandó be, 1420 W -on csak R^ ~ 34,1 Q és 1800W-
nál jRj és i?2 ellenállásokat párhuzamosan kapcsoljuk, tehát
R =
R*Rt 127,6 • 34,1
- = 26,9 Q .
R x + Rt 127,6 + 34,1
Ha van háromfázisú csatlakozásunk, 1 : 3 arányban csillag—háromszög-

kapcsolással szabályozható a teljesítmény.
A háztartási készülékek majdnem kizárólag ellenállásfűtésűek. A készü
lékek szabványos adatai:
Villamos főzőedény. A szabványos főzőedények űrtartalma: 0,3; 0,5;
1,0; 1,5; 2; 3; 4; 5; 6; 8; 10, 12 1. A szabvány szerinti ajánlott teljesítmény:
0,5 1-hez 500 W, 1,0 1-hez 750 W , 1,5 1-hez 1000 W , 2,0 1-hez 1200 W.
Villamos főzőlap. A háromfokozatos szabályozás (429. ábra) esetén

ajánlott teljesítményt a 358. táblázat mutatja.
A nagykonyhai tűzhelyek teljesítményfelvételét a 359. táblázat tar
talmazza. A villamos sütők adatai a 360. táblázatban találhatók, az ÜS
típus nagykonyhai, a többi háztartási sütő.
A nagykonyhai típusú főzőüstök űrtartalma és Összteljesítménye: 100
1-es 12 kW , 200 1-es 20 kW és 300 1-es 30 kW . Üzemi ételmelegítő asztal
429. ábra. Egyfázisú főzőlap kapcsolása
teljesítményfelvétele 0,8; 2; 3 és 5 kW. A 400 mm 0 - jű villamos főzőzsá

moly teljesítménye 4 kW, a pirítóserpenyők 4 és 13,6 kW-os nagyságban
készülnek.
Villamos forróvíztárolók. Szabványos űrtartalmuk 50; 100; 150; 200;
300 és 500 1. A 10 ... 200 1-es forróvíztárolók ajánlott teljesítményfelvétele
50 1, 700 W ; 100 1, 1400 W ; 150 1, 2000 W ; 200 1, 2800 W .
358. táblázat
Villamos főzőlapok ajánlott teljesítménye, W
A főzőlap át 3 kapcsoló 2 kapcsoló 1 kapcsoló

mérője, állásban állásban állásban
mm
145 800 400 200

180 1200 870 240
220 1800 1420 300
300 3200 1900... 2000 850 .. 950
400 4000 2600... 2700 950...1050

562 IP ABI TEBHELÉSEK
359. táblázd
Nagykonyhai villamos tűzhelyek adatai
Főzőlapok
Méret, Teljes kapcsolási
Típus Forma mm átmérő, felvétel érték, kW
db mm db-onként,
kW
UT 1 kerek 2000 0 4 400 4

3 300 2,5 23,5
UT 2 szögletes 2400x1100 3 400 4

3 300 2,5
3 220 1,8 24,9
UT 3 szögletes 2000x1100 2 400 4

2 300 2,5
2 220 1,8 16,6
UT 4 szögletes 2000x1100 2 400 4

2 300 2,5
2 200 1,8
2 (sütő 6 28,6
Sütők adatai 360. táblázat
Szélesség, Magasság, Mélység, Sütőterek összteljesít

Típus mm mm mm száma mény,
kW
Kisméretű háztartási 300 200 435 1 1,2

Nagyméretű háztartási 330 220 470 1 1,6
ÜS 2 500 300 800 2 12
ÜS 3 500 300 800 2 (kelesztővel) 13,2
ÜS 4 500 300 800 4 24
1. Átfolyó rendszerű, amely állandóan vízzel van feltöltve; a hidegvíz a víztároló alján folyik be,
a melegvíz felül távozik el. Lehet nagynyomású, ha az elzárószelep a melegvíz-kifolyócsőbe van be
építve és így a teljes tároló állandóan a vízvezetéki nyomás alatt van, lehet kisnyomású, amikor az
elzárószekp a hidegvíz-csatlakozásban van elhelyezve és a melegvizet a beáramló hidegvíz szorítja ki.
2. A kiürítő rendszerű szakaszosan használható, nyomásmentes tárolóból töltés közben nem
lehet melegvizet kiengedni.
A gyakrabban használt tárolók főbb méreteit a 430. ábra és a 361. táblázat tünteti fel. Az
50 1-es tárolót alátámasztás nélkül lehet a falra szerelni,
A forróvíztárolók patronszerű fűtőteste alulról kihúzható anélkül, hogy a tárolót leszerelnék.
Minden fűtőtest hőszahályozó kapcsolóval is el van látva, amely a beállításnak megfelelő (kb. 8 5 . . . 90
C°) hőmérsékleten a fűtést kikapcsolja.
A kapcsoló két részből áll. A hőérzékelő rész a forróvíztartályba nyúlik be, és lényegében egy
csőben elhelyezett rúd. E két hosszú alkatrész hőtágulási együtthatója nagymértékben eltér egy
mástól, és így a hő hatására a cső és a rúd viszonylagos elmozdulása — áttételezve — működteti
a kapcsolót, amely többnyire higanykapcsoló. A higanykapcsolók árama:
Teljesítmény, W . . . . 700 1400 2000 2800

Kapcsolóáram , A
110 V-on ............... . . . 10 15 25 25
220 V-on ............... 6 10 10 15
361. táblázat
Forró víztárolók méretei* mm
Űrtartalom, 1 A B C D E F G H I J L
50 450 350 255 350 240 450 140 1150 375 480
100 480 290 270 450 240 900 140 1550 390 510 1100
150 600 270 320 450 250 900 140 1625 485 630 1100
200 650 270 355 450 250 900 140 1800 510 680 1100
A z e g y és k ét p á r h u z a m o sa n k a p c s o lt fű t ő te s t te l e llá to tt tá r o ló k k a p cso lá sá t a 431. ábra

m u t a t ja 110 és 2 20 V -o s cs a tla k o zá s ra .
Villamos kályha. Kétféle rendszert különböztetünk meg: hőtároló és

hősugárzó kályhát. Helyiségfűtés teljesítményét a 362. táblázat szerint
lehet ^számolni.1 A táblázat adatai csak tájékoztató jellegűek. Becsléshez
+ 20 C° belső és 20 C° külső hőmérsékletet feltételezve a következő adatok
vehetőkalapul: 10 50 m3-ig 80 W /m 3; 50 100 m3-
ig 60 W /m 3 és 100 150 m 3-ig 40 W /m 3 szüksé
ges; ha a felfűtési idő kevesebb, mint 2 h vagy
magas és szélnek erősen kitett helyiségekről van
szó, a megadott értékekhez 10...30% -ot kell
hozzáadni.
A felsoroltakon kívül még számos más, leginkább kisebb
teljesítményfelvételű, ellenállásfűtésű háztartási és ipari készülék
van használatban, ilyenek pl. vasaló, ke nyérpirító, trstmele gítő,
tartóshullámosító, páka, enyvféző stb. Ezeknek a teljesítménye
általában nem haladja meg az 500 W -ot, ezért hálózati terhelés
szem pontjából nem lényegesek.
A villamos készülékek csatlakozóvezetékeinek

szabványos méreteit a 363. táblázat tartalmazza.
Higanykapcsolo
110 V* 220 V -
Egy fűtőtesttel Két fűtőtesttel
430. ábra. Forróvíztároló 431. ábra. Forróvíztároló kapcsolása
AEG Hilfsbuch.
36*
564 IPÁÉI TERHELÉSEK
Villamos helyiségfűlés teljesítményszükséglete 362. táblázat

(Tájékoztató adatok)
A helyiség felületeinek Külső és belső hőmérséklet közötti különbség, C°

minősége (a helyiség alatt
és felett zárt térség fel- 10 20 25 30 35 40
tételezésével)
m2 felületenként szükséges teljesítmény, W
1/2 tégla vastagságú fal, vakolva 29 58 74 87 100 115

1 tégla vastagságú fal, vakolva 20 40 50 60 70 79
11/2 tégla vastagságú fal, vakolva 16 31 39 46 55 62
Fapadló és fafödém 14 29 35 43 — —
Üreges téglafödém, vakolva 17 35 44 52 61 70

Belső ajtó, fából 35 70 87 105 — —
K ülső a jtó, fából 52 105 130 157 185 210

Külső ajtó, vasból 75 150 190 225 265 300
Ablak fakerettel, egyszeres üvegezéssel 58 115 145 175 200 230
Ablak fakerettel, kettős üvegezéssel 29 58 73 87 100 115
363. táblázat
Villamos készülékek csatlakozóvezetékeinek méretei, mm
Helyhez kötött készülék

Névleges áram Hordoz
erősség ható
A készülék hajlékony huzal rögzített vezeték
vagy sodrony
1
6 0,75 0,75... 1,0 1,0... 2,5
6 ..1 0 1,0 0,75... 1,5 1,0... 2,5
10...15 1,5 1,0 ... 2,5 1,5... 4,0
15... 20 2,5 1,5 ... 4,0 2,5... 6,0
20...25 4 2,5 ... 6,0 4,0... 10,0
25...35 6 4,0 ...10,0 6,0. .16,0
35...60 10 6,0 ...16,0 10,0... 25,90
Ipari vonatkozásban az ellenállásfűtés főleg hőkezelő üzemekben hasz

nálatos. A gyakrabban alkalmazott ilyen rendszerű lágyító — edző — meg
eresztő kemencék teljesítmény szükségletét a 364. táblázat tartalmazza.
364. táblázat
Villamos ellenállásfűtésű kemencék adatai
Teljesítmény
Típus Belső méret, szükséglet, kW Megjegyzés
KOO 80/50...120 42 Egykamrás

KCO 80Í50...160 54 Egykamrás
KCO 100/65... 200 72 Egykamrás
KCO 120/65 . .280 126 Egykamrás
2KXO 30/20... 55 29 Kétkamrás
SCM 50/50 0 30 Sófürdő
SOM 50/100 0 48 SófürdŐ
ACOL 60/100 30 Légkavarásos
ACOL 86/100 42 Légkavarásos
b) Elektródfűtés
Ebben a fűtési rendszerben a felmelegítendő anyagot bekapcsoljuk
az áramkörbe. Alkalmazási területe: főként edző és hőkezelő sófürdős kemen
cék és — ritkán — villamos fűtésű kazánok. Egyenáramra és 25-nél kisebb
periódusszámú váltakozóáramra ez a rendszer nem alkalmas. A hazai
gyártású elektródfűtésű
villamos sófürdő-kemen 365. táblázat
cék energiaszükségletét a
365. táblázat tartalmazza. Elektródfűtésű sófiirdőkemencék
c) Í v j ütés Típus Belső méret, mm Telj esítményszükséglet,

kW
A villamos ív hőhatá
sát a hegesztésen kívül SEO 35/60 51
vas-, acél és fémolvasztás 50/60 85
100/55/70 200
ra, továbbá a vegyiipar
ban hasznosítják. Az ív-
fűtésű készülékek teljesít
ményigénye nagyon változó, többnyire igen jelentékeny. Tervezéskor nagy
gondot kell fordítani a transzformátor célszerű elhelyezésére. Az ívkemencék
egy- és háromfázisú csatlakozásra készülnek. A csatlakozásnak alkalmasnak
kell lennie aszimmetrikus terhelésre is, ha az egyik ív megszakad. Az üzemi
terheléseket éppen az aszimmetria miatt már a tervezéskor mindig gondosan
meg kell vizsgálni. Az üzemben a hangsúly főleg a szabályozáson van.
d) Indukciós fűtés
A felmelegítő közeget a transzformátor szekunder tekercseként helyez
zük el, és felmelegedését az örvényáram- és a hiszterézisveszteség okozza.
Az indukciós kemencék egy része hálózati periódussal működik, de nagyobb
részük nagyfrekvenciás rendszerű. Az utóbbiakat hálózati terhelés szempont
jából mint forgógépeket vehetjük figyelembe.
e) Hegesztés
Váltakozóáramú ívhegesztésre leggyakrabban egyfázisú hegesztő
transzformátort használnak. A hálózatra kapcsolás feltételei szerint a hegesztő-
transzformátorok a háromfázisú rendszer két fázisa közé kapcsolhatók.
A névleges teljesítményfelvétel legfeljebb 10%-a lehet a háromfázisú
csatlakozási teljesítménynek. Tekintettel arra, hogy a hegesztőtranszfor
mátor fázistényezője kicsi, fázisjavító kondenzátort kell bekapcsolni.
Az üzem közben fellépő legnagyobb áramerősség a névleges áramerősség
nek legfeljebb 1,25-szorosa lehet.
3. ASZIM M ETRIKUS TERHELÉSEK
Az ipartelepi hálózatoknál, különösen ott, ahol motoros és termikus

fogyasztók vannak, a terhelések gyakran okoznak erős hálózati aszimmetriát.
Ezeknek számítását a következőkben kívánjuk gyakorlatban bemutatni.
A számítás alapelvei a II. fejezet 5. pontjában szerepelnek.
Legyen valamely nullavezető nélküli, tehát három vezetékes, háromfázisú h á ló z a t (Í7 = 380 V)
a 432. ábra szerint egy háromszögbe kapcsolt 12 kW-os motorral (cos <p = 0,8) és egy kétfázisra
kapcsolt 10 kW*os (cos <p=0,3) hegesztőtranszformátorral terhelve. Kiszámítandó k a vonali áramok.
A helyetesítő képet a 4326 ábra mutatja.
A m otor árama mindhárom fázisban egyenlő:
___12 000
Im = = 22,8 A.
V3 • 380 • 0,8
Fázisonként az impedancia:
380
Z nx — = 16,7 a
22,8
Mivel cos <pm = 0,8 és sin <pm = 0,6;
R m = 0,8 • 16,7 = 13,36 Ü;
X m = 0,6 • 16,7 = 10,02 a
A hegesztőtranszformátor által fel
3*3S0 V vett áramerősség:
10 000
= 87,7 A.
380 • 0,3
Az impedancia pedig:
4,34 Q.
Mivel cos <pt = 0,3 és sin <pt = 0,9539,
R t = 0,3 •4,31 = 1,3 Q; X t =

= 0,9539 •4,34 = 4,14 fi;
Z t = 1,8 + ¿4,14 = 4,34 Q.
Az A és B fázis között a m otor és

tran zformátor im pedanciái párhu-
zarno an vannak kapcsolva, tehát az
432. ábra. Aszimmetrikus terhelés eredő látszólagos ellenállás:
(13,36 + j 10) (1.3 + ¿4,14)

Zab 14,66 + ¿14,44
1,47 + ¿ 3,23 ü,
z = 3,54 Cl.
Z bc = Z ca = 13,36 4- ¿10 Q,
Z bc = %ca — 16,7 Cl.

A vonali feszültségek:
U ÁB = 380 Y ; U b c = 380 ( - 0 ,5 -¿0 ,8 6 6 ) V;
UCA = 380 ( - 0 , 5 + ¿0,866) V,
azaz
U a b — Ubc — Uca = 380 V.
A fázisáramok:
OŰA
*AB = T 5 T = 107 A’ I áb = 107 A’
380
Íbc 16,7
( - 0 , 5 - ¿ 0 ,8 6 3 ) = - 11,37 - ¿19,7 A, Ibg 22.7 A:
380
* I
tcA 16,7
( - 0 , 5 + ¿0,866) = v- 11 37 + ¿1 9 ,7 A, Ic a 22.7 A.
A vonaláramok a K irchhoff-törvény alapján:
ÍA = I a b - I ca = 107 + 11,37 - ¿19,7 = 118,37 - ¿19,7 A;

1b = I bc - I a b = -1 1 ,3 7 - ¿19,7 - 107 = 118,37 - ¿19.7 A;
l e = I ca - I bc = - 1 1 ,3 7 + ¿19,7 + 11,37 + ¿19,7 = + ¿39,4 A.
A feltétel, amely szerint 1a + I b + l e ~ 0, ki van elégítve. A vonaláramok abszolút értéke:
I A = I B = 120 A és I 0 = 39,4 A.
A vektorábrát a 433. ábra m utatja.

Az egyenlőtlen vonaláramok a csillagpontot eltolják, ennek a mértékét a 434. ábra mutatja.
Négyvezetékes rendszer esetében, amikor a nullavezetőben kiegyenlítő áram folyhat, az aszim
metria számítása nem okoz nehézséget, hiszen csak a fázisáramokat kell összegezni és az I a +
+ 1q — 0 összefüggésből a kiegyenlítő áram kiszámítható. A kérdés egyszerű példával megvilágítható.
433. ábra. Aszimmetrikus terhelés vektorábrája
Négyvezetékes rendszerben (3x38 0 /220 V) az előző példa szerinti m otort (P = 12 kW,

/ n = 22,8 A és cos <p = 0,8) háromfázisra kapcsoljuk, ezenkívül a B fázis és a nullavezető közé
2,2 kW világítást kapesolunk (2y = 10 A, cos <p = 1). Vektoros megoldás esetében a motor három
fázis árama:
I'A = 22,8(0,8 + ¿0.6) = 18,24 + ¿13,68 A;
I ß = 22.8(0,8 + ¿0,6)(—0,5 - ¿0,866) = 2,73 — ¿22,64 A;
l ’G = 22,8(0,8 + ¿0,6)(—0,5 + ¿0,866) = -2 0 ,9 7 + ¿8,96 A.
Tekintettel arra, hogy a világítás a B fázisra van kapcsolva, a B fázist terhelő = 10 A világítási
áramot 120°-kal el kell forgatni, azaz:
I - = 10 ( —0,5 — ¿0,866) = —5 —¿8,66 A.
568 IP ARI TERHELÉSEK
A z ere d ő fá z isá ra m o k te h á t:
I A = I a = 18,24 + ¿13,6;
I B = I'B = l ’B = + 7,73 - ¿31,3;
J<7 = = -2 0 ,9 7 + ¿8,96:
j 0 =* - 5 - ¿8,66 A ; I 0 = 10 A ,
vagyis a nullvezetőben folyó áram 10 A, ami a számítás nélkül is nyilvánvaló volt. A példa vektor
ábráját a 435. ábra mutatja.
Figyelembe kell venni azt is, hogy fázisonként a feszültségesés a terhe

lésnek megfelelő mértékben váltakozik. A négyvezetős, csillagkapcsolású
rendszerben a helyzet más. Ha egy fázis terhelését lekapcsoljuk, akkor a másik
két fázisban a feszültségesés háromszorosra nő, ha pedig két fázist kapcso
lunk le, akkor a terhelten maradó fázisban a feszültségesés kétszeresére nő,
a lekapcsolt fázisokban pedig feszültségemelkedés áll elő a feszültségesésnek
megfelelő mértékben.
V ili. FEJEZET
EGYIDEJŰSÉG
A fogyasztói berendezéseket ellátó transzformátorok nagyságának

megállapításakor és a csatlakozó vezetékek méretezésekor figyelembe kell
venni, hogy a fogyasztó — legyen az ipartelep vagy lakás — nem tartja
egyidejűleg üzemben az Összes villamos energiát igénylő berendezését. Ha
v a la m e ly fo g y a s z tó összes beépített berendezésének névleges teljesítménye
P n kW , a mért legnagyobb teljesítményfelvétel pedig P\ kW, akkor a P\/Pn
viszonyt egyidejűségi tényezőnek nevezzük (ß). Ha tehát valamely fogyasztó
berendezéseinek névleges teljesítményét (P n) ismerjük, akkor a csatlakozási
értéket a transzformátornagyság és vezetékméretezés szempontjából P ¡ =
= ß P n képlet alapján állapítjuk meg, ahol ß egyidejűségi tényezőt általában
tapasztalati adatok alapján vesszük fel.
1. IPARTELEPEK EGYIDEJŰSÉGI TÉNYEZŐJE
Hazai viszonylatban a gépiparra vonatkozólag végzett beható vizs

gálatok eredményét a 436. ábra mutatja. A görbe jó közelítéssel az alábbi
egyenlettel fejezhető ki:
- ír
ß = 0,22 + 2,le Kn,
ahol n a motorok száma. A görbe kis eltérésen (10%) belül jól alkalmazható:
a) csak forgácsoló gépekkel felszerelt üzem
részek;
b) öntödével és forgácsoló gépekkel ellátott
vállalatok;
c) nagy elektromos hegesztőkészülékek és
d) nagy gépi kovácsoló műhelyek esetében.
Az a) esetben, ha az egyes m otorok átlagos
teljesítménye 1 . 2 kW között van, a görbe
szerinti egyidejűségi értékek mintegy 7...12% -
kal kisebbre vehetők.
A b ) esetben, ha a motorok száma több,
mint 130, akkor az egyidejűségi tényező 1... 2% -
kal nő, 50 és 130 között 1 . 5 % -kai esik.
A c) és d) esetekben a görbe jól fedi a mért 436. ábra. Egyidejűségi tényező a
adatokat. gépiparban (Knizsek Ferenc)
570 EGYIDEJŰSÉG
A Szovjetunióban részletesen foglalkoztak a kérdéssel1, és két módszert

dolgoztak ki. Az egyik módszer a motorok tényleges terhelését ábrázoló
jelleggörbén alapszik, a másik pedig D. Sz. Livsic által kidolgozott módszer.
A motorok tényleges terhelésének figyelembevételén alapuló eljárás
a következő.
Valamely munkadarab megmunkálása során legyen az átlagos telje
sítmény :
Pä Vm >
ahol P n a motor névleges teljesítménye, kW ; k az átlagos terhelési tényező

a bekapcsolási idő alatt; e a tényleges üzem és egy műszak időtartamának
a viszonya; a motor hatásfoka az átlagos teljesítményre vonatkoztatva;
r]m a motor hatásfoka teljes terheléssel.
Több — tetszőleges számú m otor esetében — a legnagyobb terhelés
jD __ ír vp __ í r rp
x max ‘z v max á — x v max n >
Vá
ahol K max függ a legnagyobb terhelés időtartamától r¡m és rjytól, valamint

a fogyasztók számától. Vezessük be a hálózaton fellépő legnagyobb áram
erősség meghatározására G¿ és az állomás kisfeszültségű sínén a legnagyobb
kVA-terhelés megállapítására alkalmas Gs tényezőt, ekkor:
^max — n£ P n és P max = G$KnEPn ,
366. táblázat
rjm és cos rp átlagos értékei
r¡m
A fogyasztócsoport megnevezése tömeggyár egyedi

tás gyártás cos <p
Szerszámgépek, fémek melegmegmunkálására 0,22 0,2 0,65

TJa., hidegmegmunkálásra 0,14 0,12 0,5
Szerszámgépek segédberendezései 0,08 0,05 0,45
Hordozható készülékek 0,1 0,1 0,45
Közlőművek 0,6 0,6 0,7...0,8
Ventillátorok, szivattyúk 0,55 0,55 0,7...0,8
Öntödei helyhez kötött szállító- és homokelőkészítő berende
zések 0,35 0,35 0,75
Ugyanilyen hordozható berendezések 0,55 0,55 0,75
Javító-, szerelő- és hasonló műhelyek darui 0,05 0,05 0,5
Öntödei daruk 0,08 0,08 0,5
Martin-művek darui 0,12 ___ 0,5
Hengerművek darui, továbbá rakodó és kokillalehúzó-daruk 0,15 — 0,5
Ellenálláskemencék 0,8 0,7 0,95...1
Egymunkahelyes hegesztőtranszformátorok 0,35 0,35 0,4 .0,6
Egymun kahelves motorgenerátorok 0,35 0,35 0,6
Többmunkahelyes hegesztő transzformátorok 0,7...0,9 0,7 ..0,9 0,5
Többmunkahelyes motorgenerátorok 0,7...0,9 0,7...0,9 0,75
1 Voronov—Lovckij: Erősáramú villamos berendezések tervezése.

367. táblázat
C{ és C s értékei
Fogyasztók száma
Vm 3 5 10 20 30 50 100 200
Ci Cs Ci Cs 0i Cs Ci Cs Ci CS Ci CS Ci Cs Ci cs
0,05 0,75 0,50 0.60 0,40 0,50 0,35 0,45 0,30 0,40 0,25 0,35 0,20 0,30 0,15 0 20 0,15
0,10 1,10 0,70 0,75 0,50 0,65 0,45 0,60 0,40 0,55 0,35 0.50 0,30 0,45 0,30 0,40 0,25
0,15 1,30 0,85 0,90 0,60 0,80 0,55 0,75 0,50 0,70 0,45 0,65 0,40 0,60 0,40 0,55 0,35
0,20 1,35 0,90 1,00 0,65 0,95 0,60 0,85 0,55 0,80 0,55 0,75 0,50 0,70 0,45 0,65 0,40
0,25 1,45 0,95 1,10 0,75 1,00 0,65 0,95 0,60 0,90 0,60 0,85 0,55 0,80 0,50 0,75 0,45
0,30 1,55 1,00 1,20 0,80 1,15 0,75 1,05 0,70 1,00 0,65 0,95 0,60 0,90 0,60 0,85 0,55
0,35 1,65 1,05 1,30 0,85 1,25 0,80 1,15 0,75 1,10 0,70 1,05 0,65 1,00 0,65 1,00 0,60
0,40 1,70 1,10 1,35 0,90 1,30 0,85 1,25 0,80 1,20 0,75 1,15 0,75 1,10 0,75 1,10 0,70
0,45 1,75 3,15 1,45 0.95 1,40 0,90 1,35 0,85 1,30 0,85 1,25 0,80 1,20 0,80 1,20 0,80
0,50 1,80 1,20 1,50 1,00 1,45 0,95 1,40 0,90 1,40 0,90 1,35 0,85 1,35 0,95 1,35 0,85
0,55 1,85 1,20 1,60 1,10 1,55 1,05 1,50 1,00 1,50 1,00 1,45 0,95 1,45 0,95 1,45 0,95
0,60 1,90 1,25 1,70 1,10 1,65 1,10 1,60 1,05 1,60 1,05 1,55 1,00 1,55 1,00 1,55 1,00
0,65 1,95 1,25 1,75 1,15 1,70 1,15 1,70 1,10 1,70 1,10 1,65 1,10 1,65 1,10 1,65 1,05
0,70 2,05 1,30 1,80 1,20 1,75 1,20 1,75 1,15 1,75 1,15 1,75 1,15 1,70 1,15 1,70 1,10
0,75 2,10 1,30 1,95 1,25 1,90 1,25 1,85 1,20 1,85 1,20 1,80 1,20 1,80 1,20 1,80 1,15
IPARTELEPEK EGYIDEJŰSÉGI TÉNYEZŐJE
0,80 2,15 1,40 2,05 1,35 2,00 1,30 1,95 1,25 1,95 1,25 1,90 1,25 1,90 1,25 1,90 1,25
0,90 2,25 1,45 2,20 1,40 2,20 1,40 2,15 1,40 2,15 1,40 2,15 1,40 2,15 1,40 2,15 1,40
1,00 2,40 1,55 2,40 1,55 2,40 1,55 2,40 1,55 2,40 1,55 2,40 1,55 2,40 1,55 2,40 1,55
572 EGYIDEJŰSÉG-
368. táblázat ahol

K n tényező ^ K n 103 T]m K n
Egy fogyasztó /3 !7í?a COS ipa S cos fa
átlag
teljesítménye, r]m és cos (p értékeit az egyes berendezési csopor
kW
tokra a 366. táblázat, G\ és C$ értékeit a 367.
5-ig 1,00 táblázat, K n értékeit pedig a 368. táblázat
5...10 0,95 tartalmazza.
10 50 0,90
50 felett 0,85 Az ismertetett eljárás alkalmazását példával m utatjuk
be. E gy sorozatgyártásra berendezett fémfeldolgozó üzem a
következő névleges teljesítményű részlegekből áll:
a) Készremunkáló műhely:
43 db szerszámgép, összesen 143 k W ;
3 db ellenálláskemence, összesen 90 k W ;
8 db ventillátor, összesen 20 kW.
b) Ellenőrzés, szállítás:
c) Szerszámkiadó:
3 db szerszámgép, összesen 9 kW ;
d) TM K műhely:
e ) Raktár:
f ) Magkészítő műhely:
1 db hom okkeverő 3 kW ;
g) Anyagélőkészítő:
5 db szállító és homokelőkészítő, összesen 25 kW ;
1 db szerszámgép, 4 kW ;
h) Pehéröntöde:
1 db ellenálláskemence 30 kW ;
i ) Csapágygyártás
A felsorolt gyártási részlegben a

67 db szerszámgép összteljesítménye P x = 316 kW
4 db kemence P 2 = 120 kW
6 db szállító és homokelőkészítő P 3 = 28 kW
31 db ventillátor P 4 = 60 kW
108 db fogyasztói egység, összesen P = 524 kW
Az átlagos teljesítmény P* = _5?t . kW .

108 4,85
A kihasználási tényezők a 366. táblázat szerint;
7?mi — 0,14; — 0,8; rjm3 — 0,35; rjm i — 0,55.

IPARTELEPEK EGYIDEJŰSÉG! TÉNYEZŐJE 573
Az átlagos kihasználási tényező:

Pi + P t Vmz P 3 Vma 4* P * Van
VmÁ — UP
316 •0,14 + 120 •0,8 + 28 • 0,35 + 60 •0,55
= 0,35.
524
A Ci tényező értéke r¡ma* = 0,35 és 108 fogyasztó esetében 1,00 és 4,85 kW átlagos teljesítménynél
K u — 1,00, tehát a távvezetékben
/max = CiVm Z P = 1,0 * 1,0 • 524 = 524 A
legnagyobb áramerősségre lehet számítani.

A transzformátorállomás kisfeszültségű gyűjtősínén szükséges kVA-ben mért teljesítmény meg
állapítása hasonló, de az egyes fogyasztócsoportokat külön-külön vesszük, tehát
*7mt — 0,14: PÁi — n 1 ■ ^ 6: tehát Ogi — 0,4

o4
és
K aí = 1,0; cos <pL = 0,5; sin q>i = 0,86.
120
r¡mz = 0,8; P 42 = = 30; tehát CS2 = 1,35
és
K ut = 0,9; cos <pt = 1; sin q>2 — 0.
28
1Jnu = 0,85; = — < 5; tehát Cs, - 0,85
o
és
A'm = 1,0; cos <ps = 0,75; sin <p3 = 0,66.
*7m4 — 0,55; <5; tehát CS4 = 1,0

és
K ni = 1,0; cos (pt = 0,7; sin <pt = 0,71.
A fogyasztócsoportok hatásos és meddő teljesítménye összesen:

UP = 0,4 • 1,0 • 316 •0,5 + 1,35 •0,9 • 120 • 1,0 + 0,85 • 1,0 •28 •0,75 +
+ 1,0 • 1,0 * 1,0 • 60 •0,7 = 268,85 kW,
T3 = 0,4 • 1,0 • 316 • 0,86 + 0 + 0,85 • 1,0 • 28 • 0,66 + 1,0 • 1,0 • 60 • 0,71 = 167 kVAr.
Az összes látszólagos teljesítmény a kisfeszültségű sínen:
S = V268,85* + 1672 = 317 kVA .
D. Sz. Livsic módszere. Azonos jellegű fogyasztócsoportok legnagyobb

terhelése:
■Pmax = cP ni + hPn kW ,
ahol P nl a fogyasztócsoport kijelölt legnagyobb egységeinek együttes telje
sítménye; P n a csoport összes teljesítménye, beleértve P nl-et is; c és b
az üzem jellegétől függő tényezők. A képleteket a különböző jellegű fogyasz
tókra vonatkozólag a 369. táblázat tartalmazza. A táblázatban szereplő
P l, P 2...P5 értékek a csoport egy, kettő, három, négy és öt legnagyobb
fogyasztójának együttes névleges teljesítményét jelentik.
Számítsuk ki Lipsic-módszerrel az előző példát ugyancsak üzemrészlegek szerint.
A szerszámgépek összteljesítménye P x = 316 kW és az öt legnagyobb gép összteljesítménye
50 kW, cos cp = 0,5 és tg <p = 1,73.
P = 0,5 • 50 + 0,14 • 316 = 69,2 kW ;
Q = 69,2 • 1,73 = 119,7 kVAr .
574 EGYIDEJŰSÉG
369. táblázat
■Pmax — cPm -J- 6Pn képlet értékei különböző jellegű üzemekre vonatkoztatva
cos <p
A fogyasztócsoport megnevezése Pm ax — (átlagos)
Szerszámgépek fémek melegmegmunkálására sorozatgyártás esetén 0,5P5 + 0,2GPn 0,65

Ua., hidegmegmunkálásra 0,5P5 + 0,14Pn 0,5
Hidegmegmunkálás és egyedi gyártás esetén 0,4P6 + 0,14Pn 0,5
Ventillátorok, szivattyúk kompresszorok és motorgenerátorok
00
100 kW-ig 0,25P5 + 0,65Pn
o
p
Öntödei helyhez kötött szállító- és homokelőkészítő berendezések 0,4P5 + 0,4Pn 0,75
Ugyanilyen hordozható berendezések 0,2P j + 0,6Pn 0,75
Kazánházak, javító- és szerelőműhelyek darui 0,2P 3 + 0,06Pn 0,5
Öntödei daruk 0,3 P8 + 0,09 Pn 0,5
Martin-művek darui 0,3PS + 0 ,llP n 0,5
Hengerművek darui, továbbá kokillalehúzó- és rakodó daruk 0,3Pa + 0,18Pn 0,5
Ellenálláskemencék folyamatos adagolással 0,3 Ps -|- 0,7Pn 0,95
Ellenálláskemencék időszakos adagolással 0,5P1 + 0,5 Pn 0,95
Laboratóriumi termikus fogyasztók 0,7P n 1,0
Pont- és vonalhegesztők 0,35 Pn 0,6
Tompahegesztők 0,35Pn 0,7
A utomati kus hegesztőtranszformátorok 0,5Pn 0,5
Kézi hegesztőtranszformátorok 0,35Pn 0,4
Egymunkahelyes motorgenerátorok 0,35Pn 0,6
Többmunkabelyes motorgenerátorok (0,7—0,9)Pn 0,75
A kemenceüzem összteljesítménye (4 db) 120 kW, cos — 0,33 .
P = 0,3 • 90 + 0,7 • 120 = 111 kW ,
Q = 111 •0,33 = 36,6 k V A r.
Szállító- és homokelőkészítő berendezés összteljesítménye 28 kW , az öt legnagyobb egység össz

teljesítménye 25 kW, cos <p = 0,75 és tg <p — 0,88 :
P = 0,4 •25 + 0,4 • 28 = 21,2 kW :
Q = 21,2 •0,88 = 18,6 kVAr .
A ventillátorok összteljesítménye 60 kW, az öt legnagyobb egység összteljesítménye pedig 35 kW ,

cos (p — 0,7, tg (p = 1,02 :
P = 0,25 • 35 - f 0,65 •60 = 47,7 kW ;
Q = 47,7 •1,02 = 48,6 kVAr.
Az összes hatásos teljesítmény 69,2 + 11 + 21,2 - f 47,7 = 249,1 kW és az összes meddő

teljesítmény 119,7 + 36,6 - f 18,6 = 223,5 kVAr.
A szükséges transzformátorteljesítraény tehát:
S tr = V 249,l2 + 223,5* = 335 kV A .
Az eltérés az előző számítási módszerrel szemben:
AVtr = 335 ~ 317 100 = 5,3% .
H a a fogy asztók szám a kisebb, m in t a kiem elt n a gyfogy asztók szám a, akkor
a kiem elt n a gyfogy a sztók szám át m egfelelően csök ken tjü k.
IRODAÉPÜLETEK EGYIDEJŰSÉGI TÉNYEZŐJE 575
2. NEM IPARI JELLEGŰ ÉPÜLETE K EGYIDEJŰSÉGI TÉNYEZŐJE
Az ide tartozó épületek két fő csoportra oszthatók: nem lakás céljára

használatos épületekre és lakóépületekre. A nem lakás céljára szolgáló
épületekre vonatkozó, előbecslésre alkalmas külföldi eredetű terhelési
adatok:
Laktanyák, raktárak, kisebb igényű helyiségek ___ 10 W/m*
Üzletek, kórházak, szállodák, éttermek, i r o d á k ........... 20 W /m 1
Áruházak, nagyobb igényű helyiségek, iskolák .......... 30 W/m*.
Az egyidejűségi tényezőket a 370. táblázat tartalmazza.
370. táblázat
Egyidejűségi tényezők világítási terhelések esetében
Az épület megneve Alapterület alapján Egyidejűségi

zése számított terhelés, tényező
kW
Kórház 50-ig 0,4

50 felett 0,2
Szálloda 20-ig 0,5

20... 100 0,4
100-on felül 0,3
Irodaépület 20-ig 1,0

20-on felül 0,7
Iskola 15-ig 1,0

15-ön felül 0,5
Áruház 12,5-ig 1,0

12,5-ön felül 0,5
Az irodaépületek egyidejűségi tényezőjét a terhelés függvényében további

részletességgel a 437. ábra mutatja. Kirakatvüágításhoz, ha a tényleges
terhelés nem ismeretes, fm-enként legalább 300 W -ot kell előirányozni.
437. ábra. Irodaépületek egyidejűségi tényezője
Lakóépületekre a felveendő terheléseket és egyidejűségi tényezőket

a „Villamos hálózatra kapcsolás műszaki feltételei” a következőképpen írja
elő:
576 EGYIDEJŰSÉG
Űj lakóépületekben egy-, ill. másfélszobás lakásokra 900 W ; két-, ill.

két és félszobás lakásra 1000 W, három-, ill. három és félszobás lakásra 1100 W
terhelést, minden további szobit 100 W terheléssel kell figyelembe vermi.
Ezek az értékek magukba foglalják a rádiót és televíziót, valamint a ház
tartási kiskészülékeket (vasaló, mosógép, kávéfőző, kenyérpirító, egylapos
főző stb.). Ha a fővezeték háromnál több lakást táplál, akkor 2/ 3 egyidejű
séget kell figyelembe venni.
Üzletben, áruházban, vendéglátó üzemben, klubban terhelés szempont
jából az installált világítási terhelés névleges értéke a mértékadó. 2/ 3 egyide
jűséggel számolunk irodában, óvodában, kórház
371. táblázat ban, rendelőintézetben, szállodában és üdülőben.
Díszkivilágítás és fény hirdetés esetében a teljes
5 kW -os háztartási tűzhelyek egy- terhelést kell figyelembe venni. Motorok főveze
idejűségi tényezője
tékét az egyidejűleg üzemben levő motorok név
leges üzemi áramerősségének 1,25-szorosára,
Tűzhelyek Egyidejűségi
száma tényező nehéz indítású motorok esetében 1,5-szeresére
kell méretezni. Ugyancsak 1,5-szeres üzemi
áramerősséggel kell számolni, ha a fővezetékre
2 0,75
3 0,66 csak két motor csatlakozik, vagy ha a leg
4 0,57 nagyobb motor névleges teljesítménye meg
5 0,51 haladja az épület csatlakozási értékének 60% -át.
6 0,45
7 0,42 Háztartási sütő- és főzőkészülékek egyidejű
8 0,38 ségét 5 kW névleges teljesítményig a 371. táblá
9 0,36 zat tartalmazza. Ha a tűzhelyek terhelése dara
10 0,33
11...13 0,26...0,23 bonként kevesebb, mint 5 kW, akkor a 371. táblá
18..22 0,23...0,21 zat szerinti egyidejűségeket 20 % -kai emelni kell.
23...30 0,21...0,20 A fővezeték méretezésében a hűtőszekré
31... 50 0,20...0,185
nyeket, kályhákat és hősugárzókat a névleges
hatásos teljesítményfelvételnek megfelelően kell
számításba venni.
Forró víztárolók vezetékeinek méretezésében, — ha tűzhelyet nem hasz
nálnak és a forró víztárolók éjszakai fogyasztók — a 371. táblázatban m eg
adott egyidejűségek 25 % -át kell figyelembe venni. Ha a fogyasztó tűzhelyet
használ, és éjszakai áramot fogyasztó bojlerek vannak, akkor a hőtárolók
teljesítményfelvételéhez a világítás és az esetleges sütő-főzőberendezések
számított terhelésének 2 5 % -át kell hozzáadni. Ha a forró víztárolók nappali
áramot is igényelnek, akkor a teljesítményfelvételeket hozzá kell adni az
egyéb terhelésekhez, azonban az egy fővezetékre kapcsolt forró víztárolókat
2/ 3 egyidejűséggel kell figyelembe venni.
Kisteljesítményű háztartási gépet (hűtőgépet, mosógépet stb.) külön
engedély nélkül csak akkor szabad egy fázisra kapcsolni, ha a motor indítási
áramfelvétele nem haladja meg 220 V feszültségen a 10 A-t, 110 V feszült
ségen a 15 A-t.
Lakóházakban és hasonló jellegű épületekben felszerelt háromfázisú,
kalickás forgórészű felvonómotor közvetlenül rákapcsolható a hálózatra,
ha az indító áramlökés az 50 A -t nem haladja meg, és olyan háromfázisú
fékmágnes van, amelynek látszólagos teljesítménye 2500 VA-nál kisebb.
Egyfázisú fékmágnest az áramszolgáltató nem tartozik a hálózatra kapcsolni.
Ha az épületben több motor van, tehát pl. gyári épületekben, a felvonó-
motor bekapcsolható, ha az indítási áramlökés az 50 A-nek a 324. táblázat
szerinti szorzótényezővel növelt értéket nem haladja meg. Ez esetben azáram-
LAKÓÉPÜLETEK EGYIDEJŰSÉGI TÉNYEZŐJE 577
szolgáltató olyan berendezés alkalmazását írhatja elő, amely az indítási

áramlökést az üzemáram kétszeresére korlátozza, pl. esúszógyűrűs motor,
csillag—háromszög-indítás, Ward — Leonard-haj tás stb. A fékmágnes látszó
lagos teljesítményfelvétele ez esetben sem haladhatja meg az 500 VA-t.
Nem érdektelen a lakóépületekre vonatkozó hazai előírásokat egy külföldi eljárással összehason
lítani. A külföldi előírás szerint a lakóépületek terhelése:
lakószobák .................................. 20 W/m*;

előszobák, fo ly o s ó k ................... 5 W /m 2;
bejáratok, kamrák ................... 2,5 W /m 2.
Villamos háztartási készülékek szánára lakásonként még 1500 W pótterhet kell számítan
Az ily módon számított terhelésekkel egyidejűségi tényező
É p ü le t je lle g e S z á m íto tt terh elés E g y id e jű s é g i t é n y e z ő

Egylakásos családi ház 2,5 kW-ig 1.0
2,5 kW-on felül 0,3
3,0 K W -ig 1,0
Többlakásos lakóépület 3. . .120 kW -között 0.33
120 kW-on felül 0,25
összehasonlítás céljából vizsgáljuk meg egy 50 lakásos épület csatlakozási értékét a hazai és.
külföldi módszerrel. A kétszobás lakások lakóhelyiségeinek alapterülete 25 m2, a mellékhelyiségek
alapterülete pedig 20 m2. A hálózatra kapcsolás műszaki feltételei szerint kétszobás lakáshoz 1000 W
csatlakozási értéket keli figyelembe venni, háromnál több lakás esetében 2/ 3 egyidejűséggel. A hazai
számítási mód szerint tehát a csatlakozási érték 50 • 1000 •2/ a = 33,3 kW. A számítást a külföldi
eljárás szerint végezve
lakószobák: 5 0 - 2 5 - 20 = 25 kW
mellékhelyiségek: 50 • 20 • 5 = 5 kW
háztartási készülékek 50 • 1500 = 75 kW
összesen: 105 kW
Az egyidejűségi tényezők figyelembevételével:
3 kW -ig az egyidejűségi tényező 1, 3 kW

3 . . . 120 kW között az egyidejűségi
tényező 0,33, tehát 102 000 •0,33 33,6 kW
összesen: 36,6 kW
Az egyidejűségi tényezőkkel kapcsolatban — elsősorban a lakóépületekre

— meg kell állapítani, hogy azok tapasztalati adatok, amelyek a tarifa-
politika, a villamos háztartási készülékek ára, és elterjedésük következtében
bármely időpontban lényegesen megváltozhatnak.
Az egyidejűségi tényező gondos megválasztása különösen nagy, és több
évre előirányzott tervezés esetében fontos. A fogyasztói berendezések szapo
rítását ui. meg kell előznie a villamos energiát szolgáltató erőművek fejlesz
tésének, és ha figyelembe vesszük, hogy erőmű létesítése kW-onként mint
egy 8 10 000 Ft-ba kerül, láthatjuk, hogy a tévesen előirányzott egyide
jűségi tényező indokolatlan beruházást vonhatna maga után.
37 Csordás: Erősárairü kézikönyv

IX . FEJEZET
TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ
1. ALAPFOGALMAK
A ) Hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény

Váltakozóáramú körben a teljesítményt a feszültség és áramerősség
pillanatnyi értékének szorzata adja. Tisztán hatásos (ohmos) terhelés eseté
ben a feszültség és az áramerősség között nincsen fáziseltérés, a feszültség
és az áramerősség szorzata mindig pozitív (438 ábra). Ha a terhelés induktív,
az áramerősség a feszültséghez képest késik, tehát a feszültség és az áram-
cos<pt1
438. ábra. Váltakozóáram teljesítménye
erősség szorzata negatív értéket is ad, vagyis a teljesítményt ábrázoló görbe

negatív előjelű területet is határol (438. ábra), ez a meddő teljesítmény.
A pozitív és a negatív előjelű területek összege a látszólagos teljesítmény.
Kapacitív terhelés esetén a helyzet hasonló az induktív terheléshez, de az
áramerősség a feszültséghez képest siet. Ha a terhelés tiszta induktív vagy
tiszta kapacitív, a feszültség és áramerősség között a fáziseltérés 90°, tehát
a teljesítmény tisztán meddő teljesítmény.
Az S látszólagos teljesítményt kVA-ban, a P hatásos (hasznos) teljesít
ményt kW-ban, a Q meddő teljesítményt kVAr-ban (kVA reaktív) fejezzük
ki.
P — S cos <p;
Q = S sin (p;
s = Yp * + ó 2 •
Az előzők alapján az összefüggés derékszögű háromszöggel ábrázol
ható (439. ábra), amelynek két befogója a hatásos, ill. meddő teljesítmény,
átfogója pedig a látszólagos teljesítmény. Ha U-t V-ban, 1-t A-ben helyette
sítjük,
ül U I COS (p U I sin (p
S = kV A ; P = kW ; kVAr .
1000 1000 1000
ALAPFOGALMAK 579
A hatásos, meddő és látszólagos áram közötti összefüggés azonos m ódon

fejezhető ki. A teljesítménytényező:
P
cos (p = .
o
A kérdés gyakorlati megvilágítása céljából vizsgáljuk meg az összefüggést a 440. ábra alapján.
500 kW hasznos teljesítményhez <px = 60°, azaz cos <px = 0,5 teljesítménytényező mellett (tg cpx =
— 1,73) Q' = tg <pxP a = 1,73 • 500 = 865 kVAr meddő teljesítmény tartozik. A látszólagos teljesít
m ény:
S = V p * + Q2 = YöOO* + 865* = 100 0 k V A .
A fáziseltolódást induktív terhelés okozza. Kapcsoljunk a hálózatra Q = 425 kVAr meddő

teljesítményű kapacitív terhelést (kondenzátort), ezután a meddő terhelés Q " = 865—425 = 440 kVAr
lesz. A látszólagos terhelés ekkor:
Si = Y p * + Q"2 = Y5002 + 441* = 666 kVA .
A látszólagos teljesítményszükséglet tehát kereken

3 3 % -kai csökken. Az új teljesítménytényező
500
cos * = w = °-75 •
439. ábra. Hatásos és meddő teljesítmény 440. ábra
B ) A Teljesítménytényező hatása
A teljesítménytényező nagysága és ismerete fontos a vezetékek mére

tezéséhez.
V = P R = [II + r m] R w ,
azaz függ a hasznos és meddő áram nagyságától. Ennek jelentőségét a követ

kező példa mutatja:
E gy ipari fogyasztó terhelése 40 kW, cos cp = 0,5, a feszültség 380 V. A szabadvezetéki csatla
kozás ellenállása 0,2 ß . Az effektiv áramerősség:
40 000
I= = 122 A ,
Y3 • 380 • 0,5
a veszteség a vezetékben v = 122* • 0,2 = 2977 W . H a a teljesítménytényező cos <p — 0,9 lenne, akkor
40 000
I = = 68 A ,
Y3 • 380 • 0,9
37*
580 TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ
a melegveszteség pedig v = 682 • 0,2 = 925 W , azaz kereken 2 kW-tal kevesebb, mint cos cp = 0,5-nél.
H a a vezeték kihasználása évi 1500 h és az áramdíj 0,5 Ft/kW h, akkor a rossz teljesítménytényező
miatt a többletköltség évi 1500 •2 •0,5 = 1500 Ft.
A teljesítménytényező romlásával azonos kW terhelésen az áramerősség növekedik, ennélfogva
a szükséges vezetékkeresztmetszet is, ami a beruházási költségeket emeli. Az előző példa adataival:
122 A átvitelre (a feszültségesés kérdését figyelmen kívü / hagyva) 50 mm2 keresztmetszetű nemesített
alumínium sodrony szükséges a csatlakozóvezeték elkészítéséhez, 68 A átvitelére csak 16 mm2. Ekkor
azonban az ellenállás 50/16 arányban nő, és így a veszteség 682 •0,2 ■50/16 = 2867 W , azaz meg
közelítően annyi lesz, mint rossz teljesítménytényező és nagy keresztmetszet esetében.
A teljesítménytényező befolyá
solja a transzformátor névleges tel
jesítményét is, mert S — P /cos <p.
Sok esetben a terhelés növekedése
miatt szükségessé váló transzformá
torcsere elkerülhető a teljesítmény
tényező megfelelő javításával.
A szóban forgó példa esetében cos cp =
= 0,5-nél 40/05, = 80 kV A; cos <p = 0,9-nél
40/09 = 44 kV A látszólagos teljesítményű
transzformátor szükséges.
A rossz teljesítménytényező a
is kedvezőtlenül b e
fe s z ü lts é g e s é s t
folyásolja. A 441. ábra egy szabad-
vezeték vektorábráját mutatja, ha
441. ábra. Szabadvezeték feszültségesésének a fogyasztói végén cos (p2 < 1 és
vektorábrája
cos cp2 — 1.
A példában az 50 mm-es csatlakozó vezeték ellenállása 0,2 fí, reaktanciája 0,13 Q. A feszültség
esés, ha cos <p = 0,5:
u = y 3 • 122 (0,5 • 0,2 + 0,86 •0,13) = 44 V ;
cos <p = 0,9-nél a feszültségesés u = ^3 • 68 (0,9 • 0,2 - f 0,43 • 0,13) = 27 V .
A rossz teljesítménytényező okozta veszteségtöbblet számítása:

v = PR W,
ahol
I = Ih/cos cp, tehát a veszteség
v= Ih R.
COS2 cp
A vezetékellenállás okozta veszteség:

r>R = lhR -
A többlet veszteség:
1
vm = v — vr = lhR
cos“ <p -i).
és mivel
442. ábra. 3MW-os generátor hatásfoka a
— 1 = tg2 <p ,
cos2 (p teljesítménytényező függvényében
a többlet veszteség a meddő áram m iatt:
t'm = VR tg2 cp .
A meddő teljesítmény népgazdasági szempontból rendkívül fontos.

Érzékelésére a 442. ábra egy 3 MW teljesítményű generátor hatásfokát
mutatja a hasznos terhelés és a teljesítménytényező függvényében.
ALAPFOGALMAK 581
A kérdés országos kihatás szempontjából még a következő módon is

vizsgálható. Egy erőmű létesítése kW-onként (cos go = 0,8-et feltételezve)
kb. 8... 10 000 Ft. Ha a teljesítménytényező csak 0,6, akkor a létesítési
költség 8/6 arányban növekedik, tehát kb. 10... 14000 Ft/kW lesz. Ez a különb
ség egy 100 MW-os erőmű esetében 150 ... 300 millió forintot jelent. Ehhez
a beruházási többlethez hozzá kell még adni a hatásfokromlás következtében
előálló költségtöbbletet is.
C) A rossz teljesítménytényezo okai

A hálózat legnagyobb fogyasztóinak terhelési jellege általában induk
tív. A legnagyobb fogyasztók ui. a motorok, amelyeknek mágneses mezői
meddő teljesítményt vesznek fel.
A motorok mágneses mezejének
keresztmetszete arányos a rotor
felületével, amely viszont egye
nesen arányos az indukciós m oto
rok nyomatékával és fordítva ará
nyos a fordulatszámmal. A kis for
dulatszámú motorok tehát több
meddő teljesítményt igényelnek,
ezért teljesítménytényezőjük rosz-
szabb. A nagy billenőnyomatékú
indukciós motorok az erősebb mág
neses mező következtében ugyan
csak több meddőt fogyasztanak (a
nyomaték függ az áramerősség és
mágneses térerősség szorzatától).
Ebből nyilvánvaló, hogy a teljesít
ménytényező nagymértékben függ
a légréstől. Pl. ha valamely induk
ciós m otor normális légrését másfél-
443. ábra. Aszinkron motor teljesítménytényezője
szeresre növeljük, akkor a motor a terhelés függvényében
meddő fogyasztása mintegy 60 % -
kai nő. Gyengébb minőségű vas
anyag is a teljesítménytényező romlását okozhatja. A motorok teljesítmény
tényezőjét legerősebben a terhelés befolyásolja. A motor ui. üresjárásban is
meddő teljesítményt vesz fel. A meddőteljesítmény-szükséglet a terheléssel
nő, de nem egyenes arányban. A teljesítménytényező és terhelés közötti össze
függést a 443. ábra mutatja. Ebből látható, milyen fontos a munkagépek
hajtómotorjainak helyes megválasztása. Ha a m otor túl van méretezve,
vagy ha a szerszámgépet nem terheljük eléggé (pl. 16 mm 0 - j ű fúrógépen
állandóan 5 mm 0 - j ű lyukakat fúrunk stb.), ez a teljesítménytényező
átlagértékét nagyon lerontja.
A transzformátorok meddőteljesítmény-felvétele kisebb. Teljes terhe
léssel a meddő teljesítmény a névleges teljesítménynek 8 ... 12% -a, üres
járásban pedig 4 8 % -a. Külföldi adatok alapján a teljesítménytényező
és a terhelés közötti összefüggést a 372. táblázat tartalmazza. A különböző
teljesítményű és primerfeszültségű transzformátorok meddőteljesítmény-
igényét üres járásban és teljes terheléssel a 373. táblázat mutatja, ugyancsak
külföldi adatok alapján.
582 TBLJESÍTMÉÍTYTÉNTEZŐ
372. táblázat A szabadvezetékek is med-

(jsszefüggés transzformátorok terhelése és teljesítmény dőt igényelnek. A szabadveze
tényezője között ték induktív ellenállása jó át
lagban 0,4 Q/km, tehát a meddő-
Névleges Teljesítménytényező
teljesítmény
teljesítmény-fogyasztás három
tényező V« 7- 7* 74 fázis esetében
teljes
terhelésnél terhelésnél
0 = 3/2
1000
0,92 0,76 0,89 0,91 0,92
0,91 0,74 0,87 0,90 0,91
z «_ y X
0,90 0,70 0,85 0,89 0,90 [kVAr]
0,89 0,65 0,82 0,87 0,89 U cos (p J 1000
0,88 0,60 0,80 0,86 0,88
0,87 0,58 0,78 0,85 0,87

Ez gyakorlatilag annyit je
0,86 0,85 0,76 0,83 0,87 lent, hogy 1 km szabadvezeték
0,85 0,53 0,74 0,82 0,86 meddőteljesítmény-igénye
0,84 0,52 0,72 0,81 0,85
0,83 0,50 0,70 0,80 0,84 100 A terheléssel Q = 12 kVAr;
200 A terheléssel Q = 48 kVAr:
0,82 0,48 0,69 0,78 0,83 ■ 500 A terheléssel Q = 800 kVAr;
0,81 0,47 0,68 0,77 0,82 1000 A terheléssel Q =1200 kVAr.
0,80 0,46 0,67 0,76 0,81
0,79 0,45 0,65 0,75 0,80
A szabadvezetékek meddő-
0,78 0,43 0,63 0,73 0,80
telj es ítmény-igénye tehát az
0,77 0,42 0,62 0,72 0,79 áramerősséggel négyzetesen nő.
0,76 0,40 0,60 0,70 0,78 Kábelek induktív ellenállása sok
0,75 0,38 0,58 0,69 0,78
kal kisebb, mint a szabadveze
tékeké, általában fázisonként
0,07... 0,10 Q/km.
A szabadvezetékek kapacitív meddő ellenállása:
Xc — = — 1000 • 2 •In — kQ/km ,

c coG co r
373. táblázat
Transzformátorok meddőteljesítmény-igénye
3...6 kV 7...15 kV 16...30 kV

Teljesítmény,
kVA üres teljes veszte üres teljes veszte üres teljes vesz
járás, terhelés, ség, járás, terhelés, ség, járás, terhelés, teség,
kVAr kVAr kVAr kVAr kVAr kVAr kVAr kVAr kVAr
5 0,75 1,0 0,22 0,8 1,1 0,23 1,0 1,3 0,24

10 1,2 1,7 0,4 1,5 2 0,42 1,7 2,2 0,43
20 2 3 0,75 2,4 3,4 0,77 3 4 0,80
30 3,5 5,7 1,5 5 7,5 1,57 6 8,5 1,65
75 5 8 2 6 9 2,1 7,5 11 2,25
100 6 10 2,6 7 11 2,7 8 13 2,8
150 7,5 13,5 3,5 9 15 3,75 10,5 18 3,9
200 10 18 4,5 11 19 4,6 12 22 4,7
250 11,5 22 5,4 12,5 23 5,75 12,5 25 6
300 12 24 6,3 14 26 6,6 15 30 6,9
500 20 40 9,5 22 42 10 23 46 10,5
1000 40 80 16 45 85 17 48 95 18
2000 80 160 26 80 165 28 90 180 30
A TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ JAVÍTÁSA 583
ahol d a vezeték fázistávolsága, cm; r a vezetők sugara, cm. A kapacitív

meddő teljesítmény:
U2
k V A r.
XC
A kapacitív meddő ellenállás tehát a feszültség négyzetével nő. K is
feszültségű szabadvezetékek kapacitív meddő ellenállása és a meddő telje
sítmény (középfeszültségen és általában 35 kV-ig) elhanyagolható, mert pl.
6 kV-ig Q — 0,1 kVAr/km. Kábelek kapacitív meddő teljesítménye nagyobb,
pl. 6 kV-on kb. 4 kVAr/km.
Fénycső-, ill. hidegelektródás neoncsővilágításnál meddőteljesítmény
felvétele nagy (cos (p = 0,55), ezt ilyen berendezések tervezésekor figyelembe
kell venni. A teljesítménytényező leromlását e világítótestek előtétjei
okozzák (fojtótekercs stb.).
2. A TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ JAVÍTÁSA
AJ A teljesítménytényező javítása
a meddőteljesítmény-igény csökkentésével
A teljesítménytényező javításának legtermészetesebb módja, ha min
dent elkövetünk a meddőigény csökkentésére.
Az indukciós motorok teljesítménytényezője a terhelés csökkenésével
rosszabbodik. Kerülni kell tehát a túlméretezett motorok használatát.
Nagymértékben csökkenteni kell a motorok üresjárását. Ha a A kapcsolású
motor gyakran 1/ 2 vagy 1/ 3 terheléssel
van üzemben, kívánatos ez idő alatt
csillagba kapcsolva járatni, mivel a
meddő teljesítmény a feszültség négy
zetével arányos. Ezzel pl. elérhető,
hogy egy motor, amelynek teljesít
m énytényezője teljes terhelésnél 0,86,
/ 2 terhelésen 0,68 és xj z terhelésnél
0,53, csillagkapcsolásban x/ 2terhelésnél
0,85 fázistényezővel jár. A csillag—há
romszög-kapcsolásnál említett takarék
kapcsolás (amikor a háromszögbe kap
csolt m otort a terhelés bizonyos mér
vű — általában 40%-ra — csökkenése
kor csillagba kapcsoljuk) tovább fino
mítható az ún. vegyes kapcsolással.
Ekkor a motortekercsek felét három
szögbe kapcsoljuk, míg a tekercselés
többi részét a háromszög csúcsaihoz. Az
ilyen motornak kilenc kivezetése van.
Ezzel a kapcsolással a m otor 35% ter
helésig csillagkapcsolásban, 35... 55%
terheléssel vegyeskapcsolásban és
444. ábra. Vegyes kapcsolású m otor teljesít
5 5 % -os terhelés felett háromszögkap- ménytényezője
584 TELJESŰTMÉISTYTÉNYEZŐ
csolásban jár. Egy ilyen motor teljesítménytényezőjét a terhelés függvényé

ben a 444. ábra mutatja.
A kalickás motorok teljesítménytényezője jobb, mint a csúszógyűrűs
motoré. Rossz a zárt m otoiok fázistényezője is, ezért a lehetőséghez képest
használatukat kerülni kell. A túlméretezett transzformátorok ugyancsak
lerontják a teljesítménytényező értékét.
B ) A szükséges kapacitív meddő teljesítmény számítása
Az induktív meddő teljesítményt általában a fogyasztóval párhuzamosan

kapcsolt kapacitív meddő teljesítményt szolgáltató kondenzátorok kompen
zálják.
A fázisjavítás annál gazdaságosabb, m'nél kisebb a fogyasztó teljesít
ménytényezője. Hazai viszonylatban általában a javított teljesítmény
tényező felső értéke 0,8 0,9. Természetesen beruházási megtakarítás
céljából még cos q> = 0,95-ra való fázisjavítás is gazdaságos. Sok esetben
előfordult, hogy a fogyasztóberendezések bővítése következtében szükségessé
váló hálózati bővítés fázisjavítással részben vagy egészben elkerülhető volt.
A fázisjavításhoz szükséges kapacitív meddő teljesítményt a Pythagoras-
tétel alapján számolhatjuk (446. ábra). Ha valamely berendezés fázisszöge
P hasznos teljesítmény mel
lett cpj, akkor a meddő telje
sítmény Q' = P tg (p{ . (p2fázis-
szöghöz hasonlóképpen Q" =
= P tg cp2 meddő teljesítmény
tartozik. Tehát ha a fázisszö
get (px-ről -re akarjuk csök
kenteni, akkor Qc = Q' —
— = (tg <p¡ — tg <pt)
kapacitív meddő teljesít
ményt kell szolgáltatnunk.
A 374. táblázat és a 445. ábra
tg <Pi tg (pt = tényező
értékeit tartalmazza, tehát
446. ábra. Kapacitív meddő teljesítmény

megállapítása
3 7 4 . tá b lá za t
/ tényező értékei (tg 9?,— tg <p2)
cos <p COS fl),, (fázisjavítás után)

(fázisjavítás
előtt) 0,70 0,75 0,80 0,85 0,90 0,95 1,00
0,30 2,16 2,30 2,43 2,56 2,70 2,85 3,18

0,32 1,94 2,08 2,21 2,34 2,48 2,63 2,96
0,34 1,74 1,88 2,01 2,14 2,28 2,44 2,77
0,36 1,57 1,71 1,84 1,97 2,11 2,26 2,59
0,38 1,41 1,55 1,68 1,81 1,95 2,10 2,43
0,40 1,27 1,41 1,54 1,67 1,81 1,96 2,29
0,42 1,14 1,28 1,41 1,54 1,68 1,83 2,16
0,44 1,02 1,16 1,29 1,42 1,56 1,71 2,04
0,46 0,91 1,05 1,18 1,31 1,45 1,60 1,95
0,48 0,81 0,94 1,08 1,21 1,34 1,50 1,82
0,50 0,71 0,85 1,00 1,14 1,25 1,40 1,73
0,52 0,62 0,76 0,89 1,02 1,16 1,31 1,64
0,54 0,54 0,68 0,81 0,94 1,07 1,23 1,56
0,56 0,46 0,60 0,73 0,86 0,99 1,15 1,48
0,58 0,38 0,52 0,65 0,78 0,92 1,07 1,40
0,60 0,31 0,45 0,58 0,72 0,85 1,00 1,33

0,62 0,24 0,38 0,52 0,65 0,78 0,94 1,27
0,64 0,18 0,32 0,45 0,59 0,72 0,87 1,20
0,65 0,15 0,29 0,42 0,56 0,68 0,84 1,17
0,66 0,12 0,26 0,39 0,53 0,65 0,81 1,14
0,68 0,06 0,19 0,33 0,47 0,59 0,75 1,08
0,70 0,14 0,27 0,41 0,54 0,69 1,02
0,71 0,11 0,24 0,37 0,51 0,66 0,99
0,72 0,08 0,21 0,35 0,48 0,63 0,96
0,73 0,05 0,18 0,32 0,45 0,60 0,94
0,74 0,03 0,16 0,30 0,42 0,58 0,91
0,75 0,13 0,27 0,39 0,55 0,88
0,76 0,10 0,24 0,37 0,53 0,85
0,77 0,07 0,21 0,34 0,50 0,83
0,78 0,05 0,19 0,32 0,47 0,80
0,79 0,02 0,16 0,29 0,45 0,78

0,80 0,14 0,27 0,42 0,75
0,81 0,11 0,24 0,39 0,72
0,82 0,08 0,21 0,37 0,70
0,83 0,05 0,19 0,34 0,67
0,84 0,03 0,16 0,32 0,65
0,85 0,14 0,29 0,62
0,86 0,11 0,26 0,59
0,88 0,05 0,21 0,54
0,90 0,15 0,48
Qc = P\J összefü gg és a la p já n a k ív á n t fá z isja v ítá s h o z szükséges m e d d ő

te lje s ítm é n y t eg y szerű szorzással k isz á m íth a tju k .
Példa. Valamely eos ^ = 0,5 teljesítménytényező mellett 300 W -ot fogyasztó készülék teljesít
ménytényezőjét cos 93 = 0,95-re akarjuk javítani. A készülék látszólagos teljesítménye 300:0,5 =
= 6°0 VA. Az / tényező értéke a 374. táblázatból 1,4, tehát a szükséges kapacitív meddő telje
sítmény Q = 1,4 • 300 = 420 VAr.
586 A; TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ
cos y
A szükséges kapacitív meddő teljesítményt grafikus úton is megállapíthatjuk (446. ábra). Az

előző példa adataival: derékszögű koordináta-rendszerben felrajzoljuk az ábrán látható módon
a VA-, W - és cos ^-értékeket. Meghúzzuk az A B körívet, m ajd vízszintest húzunk a cos <p = 0,5
értéktől a P z = 300 értékig. Ez a vízszintes a C pontban metszi az A B körívet. Ugyancsak vízszintest
húzunk a cos cp — 0,95 pontból, m ely a körívet a D pontban metszi. Meghúzva az O D sugarat, az E
pontban fogja metszeni a C pontop át húzott vízszintest. Az E C távolság a keresett kapacitív meddő
teljesítmény.
Táblázatok és segédeszközök hiányában a szükséges kapacitív meddő teljesítmény legegy
szerűbben a Pythagoras-tétellel állapítható meg.
Példa. 100 kW hasznos teljesítményünk van cos cp = 0,5 fázistényező mellett és cos cp = 0,9
fázistényezőt akarunk elérni. A látszólagos teljesítmény tehát S = 100/0,5 = 200 kVA. A meddő
teljesítmény Q = V2002 — 1002 173 kVAr. cos <p = 0,9 teljesítménytényezővel a látszólagos
teljesítmény S = 100/0,9 = 111 kV A, a meddő teljesítmény pedig Q = Y lll* — 100* = 48 kVAr.
A fázisjavításhoz szükséges kapacitív m eddő teljesítmény tehát: Qc = 173 — 48 = 125 kVAr.
A 373. táblázat segítségével természetesen ugyanezt az eredményt kapjuk: Q — 1,25 • 100=125 kVAr.
Az összefüggést S , P, Q és cos cp között az ú n .„ c o s <p-kör” m utatja (447. ábra). Az ábrán rajzolt
köröket 10 kVA-enként növekvő sugárral rajzoltuk.
Példa. Adott P = 100 kW és Q — 125 kV A j. Keresendő ^ és cos <p. A keresett S a P = 100 kW

pontból húzott vízszintes és Q = 125 kVAr pontból húzott függőleges A metszéspontjában van, tehát
kereken 160 kVA. Az A ponton átmenő sugáj cos~. A 100 kW pontból húzott vízszintes
és a 140 kVA kör metszéspontjából húzott függőleges a Q tengelyt 98 kVAr-on metszi, a vízszintes és
körív metszéspontján át húzott sugárhoz a cos ==¡ 0,5¿ kéresendő P és Q. Az S — 150 kVA körív és a cos g> = 0,5
sugár metszéspontjából húzott vízszintes a P = 75 kW, és az ugyaninnen húzott függőleges a
Q = 130 kVAr értéket adja.
A dott P = 120 kW és cos = 0,8 sugár metszéspontján az S = 150 kVA körív megy át, a metszéspontból húzott függőleges
a Q = 90 kVAr értéket metszi ki a koordináta-tengelyből.
Ipartelep 100 kW hasznos teljesítményének cos cp = 0,6 teljesítménytényezője cos q> = 0,9-re
javítandó. A 100 kW pontból vízszintest húzunk, ennek a cos tp = 0,9 és cos q> = 0,6 sugarakkal való
metszéspontjai közötti távolság (a meddő teljesítmény tengelyén levő léptékben) adja a szükséges
kapacitív meddő teljesítményt, jelen esetben 85 kVAr-t.
A gyakorlatban meddő teljesítmény, ill. energia két m ódon termel

hető: sztatikus kondenzátorokkal és ‘forgógópekkeL
G) Meddő termelése sztatikus kondenzátorokkal
A hazai gyártmányú fázisjavító kondenzátorok impregnált papír

dielektrikum közé helyezett alumíniumfólia-tekercsek. Egy-egy hengeres
tekercs mérete kb. 14 X 10 cm 0 -jű. Az alumínium fólia 0*006... 0,012mm vas
tag, a dielektrikumot képező cellulózpapír vastagsága pedig 0,06... 0,020 mm.
Az impregnálóanyag ásványolaj, lényegében szigorított előírásoknak
megfelelő transzformátorolaj. A z 1 kV üzemi feszültségű kondenzátorok
felépítését a 448. ábra mutatja. Tekintettel arra, hogy a kondenzátor meddő
teljesítménye és kapacitása között! az összefüggés,
ü* 2nC IO"6
kVAr,
1000
448. ábra. Kondenzátorok felépítése és kapcsolása

ahol C a kapacitás p.F-ban; U a névleges üzemfeszültség, 50 perióduson:

Q = 3,14 • 10-7 JJ2Q kVAr .
Egy-egy hengeres tekercs kapacitása és így meddő teljesítménye is a méretek
miatt korlátozott, ezért a szükséges teljesítményt több tekercs párhuzamos
kapcsolásával érik el.
A párhuzamosan kapcsolt
tekercseket különleges biztosító
val kötjük sorba. Ha egy te
kercs átüt, a biztosító kiolvad,
és az átütött kondenzátorfelület
kikapcsolódik, ennélfogva a ka
pacitás csak csekély mértékben
csökken. A biztosítókat teljesen
zárt porcelán hüvelybe forraszt
ják, hogy kiolvadásuk az olaj-
töltést meg ne gyújtsa.
A háromfázisú kisfeszültsé
gű kondenzátorokat deltába kö
tik. A kapacitás változás okozta
aszimmetria delta-kapcsolásban
nem jelentős.
Egészen kis teljesítményű,
pl. fénycsövekhez használt fázis-
449. ábra. Csillagba kapcsolt 450. ábra. Hazai gyártmányú kondenzátorok

kondenzátorok
javító kondenzátorok — tekintettel teljesítményükre — csak egy tekercsből

készülnek.
A nagyfeszültségű kondenzátorokat (U > 1 kV) általában csillagba kapcsolják és egy ágban
több egységet párhuzamosan kötnek (449. ábra). A rajzon látható feszültségváltókon át kapcsolt jel
fogó jelzést ad vagy lekapcsol, ha valamely ág meghibásodik, tehát a fázisfeszültségben különbség lép
fel. Kivételesen kompenzálhatjuk kisfeszültségű kondenzátorokkal a nagyfeszültségű fogyasztókat is
oly módon, hogy a nagyfeszültségű fogyasztókat ellátó sínről leágazó, kisfeszültségű fogyasztókat
ellátó transzformátor szekunder oldalára építjük be a nagyfeszültségű fogyasztók fázisjavító konden
zátorait. Ilyenkor a transzformátor teljesítménytényezője siető, ezért gondoskodni kell arról, hogy
a nagyfeszültségű fogyasztókkal egyidejűleg a kondenzátorokat is lekapcsolják.
Hazánkban 220 és 380 V üzemfeszültságre 8 kVAr-os, 5 ...600 V üzem

feszültségre pedig 10 kVAr-os egységeket gyártanak. Ezeknek, valamint
A TELJ ESÍTMÉHTTÉNYEZŐ JAVÍTÁSA 589
375. táblázat
Kondenzátorkapacitás a meddő teljesítmény függvényében
(/ = 50 Hz)
Meddő> teljesítmény kVAr

{¿F
100 V 220 V 250 V 315 V 380 V 440 V 500 V
1 3,8 15,2 19,6 31,2 45,3 60,8 78,5

2 7,6 36,4 36,4 62,3 90,5 121,5 157
3 11,4 45,5 58,8 93,4 135,8 182,3 255,3
4 15,2 60,8 68,5 124,6 181 243,2 313,7
5 19 76 98 155,8 226 304,2 392,4
6 22,8 91,1 117,5 187 272 365 470,9

7 26,6 106,3 137,1 218 317 425,5 549,5
8 30,4 121,6 156,8 249,3 362,5 486,5 628
9 34,3 126,9 176,3 280,5 408 547 706,5
10 38 152 196 312 453 608 785
12 46 182 235 374 544 729 941
14 53 212 274 436 635 851 1099
15 57 228 294 467 679 912 1178
16 61 243 314 498 725 973 1255
18 68 273 353 561 815 1094 1412
20 76 304 393 623 905 1215 1570
25 95 380 490 779 1131 1520 1961
30 114 455 580 934 1358 1823 2553
35 133 531 685 1090 1583 2127 2749
40 152 608 784 1246 1810 2432 3137
45 171 684 882 1401 2035 2737 3527
50 190 760 980 1558 2261 3042 3924
55 209 835 1078 1712 2492 3345 4315
60 228 311 1125 1870 2720 3650 4709
65 248 987 1273 2025 2945 3955 5105
70 266 1063 1371 2180 3170 4255 5495
75 285 1139 1470 2337 3400 4555 6890
80 304 1216 1568 2493 3625 4865 6280
85 324 1293 1666 2649 3855 5165 6675
90 343 1369 1763 2805 4080 5470 7065
95 362 1444 1861 2961 4305 5775 7455
100 380 1520 1965 3115 4535 6080 7850
a hat egységből összeállított telepnek (kb. 50 kVAr) a méreteit a 450. ábra

mutatja. A kapacitás (gF) és meddő teljesítmény (VAr) közötti összefüggést
a) Rezonanciajelenségek
Induktív és kapacitív ellenállás párhuzamos kapcsolása esetében
áramrezonancia állhat elő. Ennek feltétele, hogy
H á lózaton áram rezonancia akkor fordu l elő, ha c o s <p = 1 értékre k om p én

zálunk. Ilyenkor üzemi szempontból káros jelenségek nem fordulnak elő.

Az áramkörben az áramerősség:
A,
a kondenzátorban fellépő feszültség pedig:
V .
Feszültségrezonancia esetében túláramjelenségek léphetnek fel:
A,
a kondenzátor sarkain fellépő rezonanciafeszültség pedig:
tehát elvileg jelentős értéket vehet fel, gyakorlatilag azonban kizártnak

tekinthető, mert rezonancia esetében a következő összefüggés áll fenn az Un
névleges feszültség, a feszültségesés, az I n névleges áramerősség és az 7 k
kondenzátor áramerőssége között:
e _ In
un - / k ’
A gyakorlatban előforduló értékeket helyettesítve, azt láthatjuk, hogy a r e z o

nanciaveszély messze túl esik a gyakorlati értékeken.
A felharmonikusok — különösen az ötödik és hetedik felharmonikus — hatására a helyzet más.

A hálózat saját körfrekvenciája:
1
m
V 1k
Ü
O In *
Ez annyit jelent, hogy rezonanciaveszély bekövetkezhet. Pl. legyen 10% az ötödik harmonikus és az
ohmos feszültségesés 0,5% akkor
Jji_ B _&*_ = Qd0 = 20

Ia e 0,005
vagyis rezonancia esetében az áramerősség a névleges áramerősség hússzorosára nőhet.

A gyakorlatban azonban számos olyan csillapító tényező van, amely még .felharmonikusok
esetében is erősen csökkenti a rezonancia lehetőségét.
b) Kondenzátor bekapcsolása
A kondenzátor bekapcsolásakor legkedvezőtlenebb esetben a névleges
feszültség kétszerese és a kondenzátor névleges áramerősségének 2...14-
szerese lép fel. A bekapcsolási áramlökés és az üzemi áram közötti viszony:
ahol I b a bekapcsolási áram, A ; I a kondenzátor üzemi árama, A ; Sz a vizs

gált helyen a zárlati teljesítmény kVA; a kondenzátor névleges meddő
teljesítménye, kVAr; I z a vizsgált helyen a zárlati áramerősség, A.
c) Kondenzátor kikapcsolása
Kikapcsoláskor a kapcsolónak a kondenzátor felé eső érintkezőin
Umax feszültség marad, a másik érintkezőn pedig a hálózati Umax lép fel,
tehát a két érintkező között 2Umax feszültségkülönbség keletkezik. Ha ennek
következtében „visszacsapás” keletkezik, akkor a kondenzátor felé eső
érintkezőn 2Umax feszültség marad, tehát a feszültségkülönbség 3Umax
lesz és így tovább, úgyhogy 4...5U max nagyságú feszültségkülönbség is
keletkezhet. A gyakorlatban általában csak egy „visszacsapás” következik
be, ezért a legnagyobb feszültségkülönbség nem haladja meg a 3Umax-ot.
d) Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása

Ha C1kondenzátorhoz C2kondenzátort párhuzamosan kapcsolunk, akkor
a Cx kondenzátor a C2 kondenzátoron át kisül. A kisülés áramerősségét
a Cl ...C2 áramkör ohmos és induktív ellenállása határozza meg, amely
nagyon kicsi. Ha az áramkörben késes kapcsoló van, ez az áramerősség
a névlegesnek 12-szeresét is elérheti. Ha mágnestekerccsel ellátott teljesít
ménykapcsolót használunk, akkor ez az érték a mágnestekercsek indukti
vitása miatt lényegesen kisebb. .^
e) Kondenzátorok kisütése
A hálózatról lekapcsolt konden
A
zátor fegyverzetein feszültség marad,
amelynek nagysága megfelel a feszült
séggörbe értékének a lekapcsolás pilla
natában. Mivel ez a töltés baleset- G
V
veszélyt rejt magában, a maradék
451. ábra. Kisütő ellenállások kapcsolása
feszültség gyors kisütése szükséges.
Erre a célre ohmos ellenállást haszná
lunk, am ely vagy állandóan be van kapcsolva (ez a gyakoribb eset), vagy
pedig átkapcsoló segítségével iktatják be a kondenzátor kikapcsolása után
(451. ábra). Az állandóan bekapcsolt ellenállás veszteséget okoz, amely
nek értéke U2/R.
Valamely t időpontban a kondenzátor feszültsége
t
U = U ke T ’
ahol £7k a kezdeti feszültség; T pedig a kondenzátor időállandója:
T = RG.
A kisütő ellenállás méretezéséhez elsősorban megállapítjuk a kisütő

ellenállásban fellépő veszteséget:
A kondenzátor meddő teljesítménye:
Q = coCü2 ,
a z ellenállásban fellépő veszteség pedig:
U2
Ha a kisütő ellenállásban 0.001 Q veszteséget (l°/00) engedünk meg, akkor

U2
= 0,001 coCU2 ,
R
amiből T = R C = -2222. = 3,18 s .

Cl)
Ha feltesszük, hogy t — 3T ^ 10 s, akkor a maradékfeszültség:
U — £7maxe ~ s = OjOőf/pHgx.
380 V-on
U = 0,05Heff 1^2 ==26,8 V ,
ami veszélytelen. Az ellenállás az R — T/C összefüggésből számítható ki.

Mivel
____ Q ____ IcoU2

F; R = 103 Ü .
CtíU2 1 0 -3 Q
H a a szokásos T = 22 s, U = 380 és / = 50 periódus értékekkel számolunk, akkor a kisütő

ellenállásra 500 000 O/kVAr értéket kapunk, azaz 8 kV Ar-os egységeknél 63 000 O-t.
Átkapcsolóval kapcsolt kisütő ellenállások méretezéséhez a kiindulás

általában az, hogy a kisütőáram egyenlő a kondenzátor névleges áramerős
ségével. Ez nagyon gyors kisütést eredményez.
Motorok egyedi kompenzációja esetében — ha a kondenzátort a motorral együtt kapcsoljuk le
a hálózatról — kisütő ellenállásra nincsen szükség, mert a motor a hálózati periódustól nem nagyon
különböző frekvencián a tekercselésen át kisül.
Nagyfeszültségű kondenzátorokhoz gyakran fojtótekercset használnak kisütő ellenállásként.
H a a nagyfeszültségű kondenzátorra feszültségváltón át voltmérő van kapcsolva, akkor a kisütő
ellenálás szerepét a feszültségváltó primer tekercse látja el.
f) Kondenzátor zárlati áramkörben

Ha a rövidzárlati áramkörben kondenzátor is van, akkor az a zárlati
helyen át kisül. A kondenzátor energiája kicsi, mindössze E — Q/2co, a kis ülés
árama termikus hatást nem okoz. A kondenzátor okozta zárlati áram
növekedése:
ahol I n a kondenzátor névleges áramerőssége, U a névleges feszültség a kon

denzátor kapcsain, e pedig az induktív feszültségesés a zárlati áramkörben.
Hangsúlyozni kell, hogy a kondenzátor kis energiatartalma és a kisütés
gyors lefolyása miatt a kondenzátor által a zárlati áram szubtranziens részé
ben bekövetkező emelkedés általában figyelmen kívül hagyható.
g) Kondenzátorok védelme
Gondoskodni kell a kondenzátorok túláram- és zárlat elleni védelméről
is. Túláram feszültségemelkedés vagy a feszültséggörbe eltorzulása követ
keztében állhat elő. Káros következmény nélkül rövid ideig a kondenzátor
akár 50-szeres túláramot is elbír, tartósan azonban csak a névleges áram
110 150%-a engedhető meg. A hőkioldóval ellátott motorvédő kapcsolók
a túláramvédelem céljára általában megfelelnek, nagyfeszültségű konden
zátorokhoz pedig az általában szokásos teljesítménykapcsolókat használják.
Rövidzárlati védelmül lomha kioldású biztosítók is használhatók.
D ) Meddő termelése forgógépekkel
Meddő teljesítmény, ill. energia termelésére szinkron gépek és szinkro-

nozott indukciós motorok is alkalmasak.
A szinkron motorok többnyire cos (p — 1 és cos <p = 0,8 (siető) telje
sítménytényezőre készülnek. E motorok hálózatra adott meddő teljesítmé
nyét a 452. ábra mutatja. Az ábra szerint cos (p — 1 teljesítmény tény e-
452. ábra. Szinkron m otorok meddő teljesítménye

594 TELJESÍTMÉNYTÉíTYEZŐ
zőjű szinkron m otor teljes terhelésen nem ad meddő teljesítményt. Túl"

gerjesztéssel a meddő termelést fokozni lehet. A túlgerjesztésnek az az előnye
is megvan, hogy a billenőnyomatékot növeli és így nagyobb terhelési egyen
lőtlenség engedhető meg anélkül, hogy a motor a szinkronozásból kiesne.
Példa. Szükségünk van valamely gép hajtásához 100 kW-os motorra. Vizsgáljuk meg a cos<p -
= 1 és a siető cos <p = 0,8 teljesítmény tényezőjű szinkron motorok, továbbá a kalickás indukciós
m otor viszonyait.
A cos <p = 1 teljesítménytényezőjü szinkron motornak rj = 0,92 hatásfok mellett felvett
teljesítménye:
a gép m eddőt nem termel.
A cos (p = 0,8 siető teljesítménytényezőjű szinkron m otor hatásfoka r\ = 0,92, ennélfogva fel
vett és látszólagos teljesítménye:
100 100
P = = 108 kW, S = = 125 kVA.
0,92 0,8
A kapacitiv meddő teljesítmény:
Q = y i2 5 2 - 108* = 63 kVAr.
A kalickás indukciós m otor hatásfoka r¡ = 0,93 és induktív

teljesítménytényezője cos <p= 0,9, tehát:
Az induktív meddő teljesítmény:
Q = V ili* - 107* = 30 kVAr.

Tehát a cos <p = 0,8 teljesítménytényezőjű szinkron
m otor az aszinkron motorral szemben a hálózatot
111 - f 30 = 141 kVAr meddőteljesítmény-szolgáltatástól
mentesíti.
453. ábra. Szinkronozott aszinkron A szinkrononzott indukciós motorok

m otor meddő teljesítménye csúszógyűrűs forgórészűek, és aszinkron
motorként indulnak. Közel szinkron fordulat -
szám elérésekor a forgórészt egyenárammal gerjesztjük, mire a motor a
szinkron fordulatszámot veszi fel.
Ez a motortípus megfelelő méretezéssel nemcsak a saját meddőigényét
tudja fedezni, hanem túlgerjesztve a hálózatra is tud meddőt szolgáltatni.
A hasznos teljesítmény és kapacitiv meddő teljesítmény közötti összefüggést
a 453. ábra mutatja a) cos cp = 0,1-re; b) siető cos (p = 0,9; c) siető cos (p —
= 0,8 és d) siető cos (p = 0,7 teljesítménytényezőre gerjesztve.
E ) A fázisjavítás rendszerei
a) Központosított kompenzáció
A legegyszerűbb, ezért leginkább elterjedt fázisjavítási rendszer. A kon
denzátortelepet a fogyasztó (általában ipartelep) főgyűjtősínére kapcsoljuk
(454. ábra). A fázisjavításnak ez a módja a legolcsóbb, mert az egész ipar-
A FÁZISJAVÍTÁS RENDSZEREI 595
telep egyidejűségét figyelembe lehet venni. Hátránya, hogy csak a transz

formátort, csatlakozó vezetéket (hálózatot) és az erőművet tehermentesíti,
az ipartelepi elosztóhálózaton kedvező hatása már nem érvényesül. Az
ilyen berendezés létesítésének célja a transzformátor jobb kihasználása és
a büntető tarifa (cos cp — 0,85 alatt) elkerü
lése. A központosított kompenzációk hatá
sát az alábbi példával ismertetjük.
Példa. (455. ábra). Az ipartelep főgyűjtősínéről —
— amelyet egy 500 kV A teljesítményű transzformátor
táplál — négy erőátviteli (I, II, III és IV ] és egy világítási
[V] fővezeték ágazik le. A fővezetékek terhelése és teljesít
ménytényezője :
I. 100 kW , cos cp = 0,5; II. 80 kW, cos cp = 0,8;

n i. 54 kW, cos cp = 0,6; IV. 66 kW, cos cp = 0,6; V.
80 kW, cos cp = 1,0. 454. ábra. Központos kompenzáció
Világítás nélkül a főgyűjtősínen a teljesítménytényező:
100 + 8 0 + 5 4 + 6 6 300
COS <p = — - — 0 , 6,
200 + 100 + 90 + 110 500
világítással együtt:
380
cos cp = = 0,65.
580
A teljesítménytényezőt cos <p = 0,9-re akarjuk javítani, cos cp = 0,6-nél a meddő teljesítmény:
Q = 1/500® — 3002 = 400 kVAr,

cos cp — 0,9-nél:
Q = V333® — 300* = 144 kVAr.
A szükséges kondenzátorteljesítmény tehát 400 — 144 = 256 kVAr. A világítás bekapcsolása után
a teljesítménytényező:
380
cos cp = — = 0,92.
41á
Nézzük meg, mi történik akkor, ha az összes erőátviteli leágazást kikapcsolják, és csak a v ilá
gítást és a kondenzátortelepet hagyják a főgyűjtősínre kapcsolva. Nyilvánvalóan túlkompenzálás
110kVA
c o s y -0,6
455. ábra
38*
következik be, és a gyűjtősínen feszültségemelkedós jön létre. Ennek számszerű értéke:
e o/
/o»
*Str n
ahol e a százalékos feszültségesés-emelkedés; Q a raeddőfceljosítmény-csökkenés, kVAr; e a transzfor
m átor százalékos rövidzárási feszültsége; S a n a transzformátor névleges teljesítménye. A példa
adataival, ha e = 5 % :
256 • 5
e = 2 ,5 % ,
500
389 5
azaz 380 V-on 9,5 V feszültségemelkedést kapunk. A 389,5 V vonali feszültségnek — = 225 V fázis-
V3
feszültség felel meg, ami kereken 2 ,5 % -kai nagyobb a névlegesnél. Abszolút értékben a feszültség-
emelkedés nem sok, de az izzólámpák élettartama 2,5% feszültségemelkedés esetén mintegy 3 0 % -kai
csökken.
A számított 256 kVAr kondenzátorteljesítmény helyett, a hazai viszonyokat figyelembe véve,
5 kondenzátortel« pet alkalmazunk, egyenként 6 x 8 kVAr teljesítménnyel, összesen tehát 240 kVAr
m eddő teljesítménnyel. Ekkor
S = Í300» + (400 — 240)* = 340 kVA,
300
cos * = W = °’88*
A kondenzátorveszteség mintegy 0,5% , tehát 240 *0,005 = 1,2 kW. hzzel szemben csökken
a transzformátorveszteség. H a ß a transzformátor terhelési együtthatója, akkor
P2+ Q8
*S*tr n
A transzformátor rézvesztesége legyen vr = 9 kW , ß1 pedig a fázisjavítás előtti, ßt a fázisjavítás utáni

terhelési együttható, akkor a veszteségcsökkenés:
_____ _ _ „ n _ c Í V 8 0 0 « + 400« ÍSOO« + 160« ,

, _ er(A ß.) - 9 (-------- — ------------------------— --------- f - 2, 88 kW .
b) Csoportos kompenzáció
A leggazdaságosabb fázisjavítási rendszer, mert ezzel az egyes tápkábelek
veszteségeit is csökkenteni tudjuk. Ha valamely kábel meddő árama kom
penzálás előtt J m utána pedig I'mi a kapacitív meddő áram pedig I c , akkor
I'm = lm — I C * A meddő áram okozta veszteség tehát akkor a legkisebb,
ha I'm = I q. Háromfázisú rendszerben t idő alatt a meddő áram okozta
veszteség: t
«m = 3 Ä í (I m - I CY d t .
0
A meddő teljesítmény okozta veszteség középértéke pedig:
Q= í (lm — -^c)2
dí ,
tehát integrálás után:
Q = 3Ä[7m, - (21 mk I c - 7 c ) ] ,
ahol 7mq a meddő áram négyzetes középértéke; Jmk pedig a középértéke.

Ezekből az összefüggésekből nyilvánvaló, hogy a veszteségcsökkenés a táp
vezetékekben:
vm = 3 R ( 2 I mk I c — I ‘c ) .
Tudjuk, hogy párhuzamosan kapcsolt ellenállásokban a legkisebb a vesz

teség, ebből következik, hogy sugaras hálózaton a nem kompenzált meddő
áramot úgy kell elosztani, mintha a tápkábelek párhuzamosam lennének
kapcsolva.
Legyen a kábelekben folyó meddő áramok középértékének összege
kompenzálás előtt / rm, kompenzálás után pedig / ¿ m, az összes kapacitív
meddő áram pedig akkor = / £ m — / £ C. Valamely n-edik táp
kábelben a legkisebb veszteségnek megfelelő meddő áram kompenzálás
után:
Im n — — Ism*( i + + •••+ *n + ••• + *x) •
Mivel 7mn = 7mn — 7Cn, az n-edik tápkábelben a legkisebb veszteség eléré

séhez szükséges kapacitív meddő áram:
1 -Tgm ~ ^ZC
hn
*,_1_
ir B
Meddő áram helyett meddő teljesítményt véve, a vizsgált n-edik tápkábelhez
szükséges kondenzátorteljesítmény:
Qcn
- <?mn - <**” - ■* * - k V A r.
-r
Ez a kifejezés negatív értéket is felvehet, ami annyit jelent, hogy a kérdéses
tápvezeték a többihez képest jó cos <p-jű, ennélfogva kondenzátor telepítése
nem lenne gazdaságos. A tápvezetékben a veszteségcsökkenés
103 x
V — - j j r A -Bn (2«mn Qcn ~ Qtn) ■
Vizsgáljuk meg az előző példát csoportos kompenzálás szempontjából.

A kábeladatok a 455. ábra alapján a világítási leágazás mellőzésével:
Hossz Kereszt- Ellen 1

Jel kW kVAr m cos <p metszet, állás,
mm* n ~R
I. 100 173 120 0,5 3x150 0,024 41,6

II. 80 60 40 0,8 3x50 0,024 41,6
ín . 54 72 80 0,6 3x50 0,048 20,8
IV. 66 88 150 0,6 3x70 0,065 15,4
összesen: 300 393 119,4

Az egyes elosztóknál szükséges kondenzátorteljesítmény:

Q c i = 173 - 41,6 - 8931 ~ 84° = 119,5 kV A r ;
Qcn =6
0 - 41,6 - 8981 ~ 840 = 6,5 k V A r ;
Q cm = 62 - 20,8 — 8 -^ | -4°- = 45,3 k V A r ;
QcXV= 88 - 15,4 898 ~ 240 = 68,3 k V A r ,
összesen: 239,6 ~ 240 k V A r .
Az egyes kábelekben a veszteségcsökkenés:

10* _______ _
n= 380*
= 4,43 kW ;
103
m = 3802
= 0,12 kW ;
103
VXTí = = 2,16 kW ;
3802
108
= 3,31 kW ;
380*
összesen: 10,02 kW ;
A központos kom penzációnál a transzform átor rézveszteség-csökkenése 2,88 k W volt, most

az összes veszteségcsökkenés 2,88 + 10,02 = 12,9 kW , azaz a veszteségcsökkenés 4,5-szörös, a
központos kom penzációval szemben. A z egyes elosztóknál a teljesítm énytényező: cos <pi — 0,88,
cos (pn = 0,38; cos <mi = 0,90 és cos <n\ = 0,73.
T e k in te tte l arra, hogy csak adott teljesítm ényű kondenzátoregységek kaphatók, a szá m íto tt
értékeket természetesen ennek megfelelően fel v ag y le k e ll kerekíteni.
A csoportos kompenzáció beruházás szempontjából nem okoz lénye

gesen több költséget, azonban üzemvitel szempontjából nagyobb körül
tekintést igényel.
c) Egyedi kompenzáció1
A fázisjavításnak ez a legkevésbé elterjedt módja. A kondenzátor ez
esetben egyetlen fogyasztó meddőszükségletét fedezi és általában azzal egy
egyiségként kezelik, ezért részére külön szerelvények (túláramkapcsoló,
biztosító, kisütő ellenállás) nem szükségesek. Elvi elrendezését indukciós
motorral kapcsolatban a 45fí. ábra mutatja. Az egyedi kompenzáció hátránya,
hogy alkalmazási lehetőségét a legkisebb kondenzátoregység határozza meg
(nálunk 8 kVAr). További hátránya, hogy
az egyedi kompenzációnál 100% egyidejű
ségét kell figyelembe venni. Kiterjedtebb
alkalmazását gátolja az is, hogy poros vagy
savgőzös környezetben nem állítható fel kon
denzátor, márpedig az egyedi kompenzáció
lényege az, hogy a kondenzátornak közvetlen
456. ábra. E g y e d i kom penzáció a fogyasztó mellett kell lennie.
1 Csak akkor használjuk, ha a gép évi kihasználási óraszáma meghaladja a 3000 órát.
Motorok egyedi kompenzációja esetében az üzemi viszonyokat gondosan

meg kell vizsgálni. Az egyedi kompenzáció tapasztalat szerint az indítási
áramlökést mintegy 10 % -kai csökkenti. Motorok egyedi kompenzálásakor
a feigerjedés veszélye is fennállhat. Ez akkor következik be, ha a motor
üresjárásban éppen cos (p = 1-re van kompenzálva, vagy esetleg túl van
kompenzálva, és ha a motor és a vele kapcsolt gép kifutási ideje hosszú.
Ilyen esetben kikapcsoláskor túl nagy feszültség gerjedhet. Fokozódik
a veszély akkor, ha a felgerjedt motort a hálózatra visszakapcsolják, mert
ilyenkor a m otor sarkain levő és a hálózati feszültségtől fázisban eltérő
feszültséget kapcsolnak a hálózatra, aminek hatása oly mérvű gyorsításban
vagy lassításban nyilvánul meg, ami mechanikai sérülésekre vezethet.
Olyan motoroknál, ahol kikapcsolás után a teher a m otort a szinkron fordu
latszám fölé gyorsíthatja (emelőgépek, felvonók stb.), az egyedi kompenzá
lástól el kell tekinteni.
A felgerjedés veszélye elkerülhető, ha a kondenzátor meddő árama
kisebb, mint a m otor üres járási meddő áramának 9 0 % -a. E bből következik,
hogy a kondenzátor teljesítmény
y3•0 ,9 /ü í o - 3
u
c^
Q kV A r,
ahol I ü a motor üres járási árama.
Példa. 100 kW-os, kétpólusú, rj — 0,9 hatásfokú és cos cp = 0,9 teljesítménytényezőjű rövidre-
zárt kalickás motort kívánunk kompenzálni ( U — 380 V). Az üresjárási áram iü = 100 A, cos 88 ■380Y3 10“ 3 = 58 kVAr,
azaz lefelé kerekítve a kapható típusoknak megfelelően 48 kVAr. Kompenzálás után:
^ Iü-Ic 96 - 73 ,
tg <PÜ~ ------ 7------ - = ----- 7777----- = 1,15»
l w 20
és
cos <pü = 0,75.
Az üresjárási meddő teljesítmény:
Qü = / ö u YS 10"s = 98 •380 ]/3 • 10~8 = 64,5 kVAr *
Ha mind a túlgerjesztést, mind a mechanikai sérülés lehetőségét ki akar

juk kerülni, legcélszerűbb a 376. táblázatban megadott, egyedi kompenzá
cióhoz megengedhető legnagyobb kondenzátorteljesítményt figyelembe
venni. A m otorvédő kapcsoló beállítását a csökkent áramfelvételnek meg
felelően utána kell állítani.
Csillag—háromszög-átkapcsolás ideje alatt a kondenzátornak kisütési
állásban kell lennie, nehogy a hálózat és a kondenzátorok között jelentős
feszültségkülönbség lépjen fel. Csillag—háromszög-kapcsolás esetében a kom
penzáció legcélszerűbben háromfázisú hatkivezetéses vagy három egyfázisú
kondenzátorral oldható meg (457. ábra).
376. táblázat
Egyedi kompenzációhoz megengedhető legnagyobb kondenzátor-
teljesítmény, kVAr
Névle Pólus
ges
motor-
telje
sítmény,
LE 2 4 6 8 10 12
10 2,5 3 3,5 4,5 5 7

15 3,5 3 4,5 6,5 7,5 9
20 5 5 6 7,5 8,5 11,5
25 6 5 6,5 8,5 10 14
30 7 7 8,5 10 12,5 15,5
40 8,5 8,5 10 12,5 15 18,5

50 11 11 12,5 15 18 23
60 13 13 15 18 22 26
75 17 17 18 28 27,5 33
100 21,5 22 25 29 33 38
125 25 26 29 33 40 55
150 32,5 32,5 33 36 45 57,5
200 40 40 42,5 45 55 65
A transzformátorok üresjárási meddő fogyasztásának tájékoztató érté

keit a 458. ábra mutatja. Ehhez járul a meddő fogyasztásnak a terheléssel
arányos része.
ABC
Példa. 10 kV-os, 200 kVA teljesítményű transzformátor meddő fogyasztása a 454. ábra szerint
4,8% , azaz 9,6 kVAr. Legyen a transzformátor rövidzárási feszültsége 5 % , amelyből az induktív
rész 4,5% . H a a transzformátor 5 0 % -ig van terhelve, akkor az üresjárási meddő teljesítményhez
hozzá kell még adni a terheléssel arányos részt:
200 4,5
= 4,5 kVAr.
2 100
Az összes kompenzálandó meddő teljesítmény 9,6 + 4,5 = 14,1 kVAr. Az így kapott értéket
a kapható kondenzátor nagyságának megfelelően — a rezonanciaveszély miatt — lefelé kerekítjük.
500 kV A transzformátorteljesítményig elegendő a kondenzátort nagy teljesítményű biztosítón át
csatlakoztatni a transzformátorhoz, azonfelül ajánlatos kapcsoló alkalmazása. A biztosító, ül. kap
csoló kiválasztásakor figyelembe kell venni a szekunder oldalon fellépő zárlati áramerősséget is.
458. ábra. Transzformátorok üresjárási meddőigénye
A transzformátoroh egyedi kompenzációja is elterjed. A transzformátorok

meddőteljesítmény-fogyasztása 4... 10%. A kompenzációnak határt szab,
hogy a tisztán kapacitív terhelésű transzformátorok százalékos feszültség
emelkedése
e = £ Qc
S rt
Az alaphullámok szempontjából ez a feszült
ségemelkedés általában nem jár különösebb ve A
széllyel. Mivel azonban a kondenzátorok a fel- B
harmonikusokat erősítik, így növelik a transz
formátorok vasveszteségét és melegedését.
Ismeretes, hogy a hegeszt ótranszformátor
nak van a legrosszabb teljesítménytényezője.
Oka az, hogy a hegesztéshez szükséges jelleg
görbe csak nagy szórás és ennek következté
ben rossz teljesítménytényező által érhető el.
A gyújtófeszültség kb. 70 V, míg a munkafeszültség
az ívben fellépő feszültségesés miatt kb. 20 V. A látszóla
gos teljesítmény, ha a szekunder áram 200 A:
S = 70 •200 = 14 000 V A = 14 kVA.
A hasznos teljesítmény:
P = 20 • 200 = 4000 W = 4 kW.
A teljesítménytényező:
4 459. ábra. Hegesztőtranszformátor
cos y> — —— = 0,285.
kompenzálása
Hegesztőtranszformátor fázisjavító kondenzátorának elhelyezését a 459. áb

ra mutatja.
Mivel az izzókatódos és a hidegkatódos fénycsövek, valamint a higany
gőzlámpák teljesítménytényezője rossz (cos (p = 0,55), ezért az ilyen beren
dezéseknél a kompenzálásról gondoskodni kell. Nálunk világítási berende
zésekhez kizárólag az egyedi kompenzáció terjedt el, külföldön azonban
a csoportos kompenzációt is alkalmazzák.
F ) Fázisjavító berendezések önműködő szabályozása
Tarifáiig és üzemi okok gyakran indokolttá és szükségessé teszik a fázis

javító berendezések önműködő szabályozását. Az ismert Q = U2coG össze
függésből látható, hogy a meddő teljesítmény, ill. a fázisszög a feszültség,
a frekvencia és a kapacitás függvénye, nyilvánvaló tehát, hogy ezek változ
tatásával szabályozhatjuk. Kisfeszültségű berendezésekben kapacitás-
változtatással tehát különböző kapacitású kondenzátortelepeknek hálózatra
kapcsolásával szabályozunk. A szabályozó szerv általában meddőfogyasztás-
mérő, azaz meddőkapcsolású egy-, két- vagy hárommérőrendszeres Ferraris
indukciós motor. A két- vagy hárommérőrendszeres csak erősen aszimmet
rikus terhelésű üzemekben előnyös.
A szabályozón beállított minden Qsz meddő teljesítmény értékhez egy
ki- és bekapcsolási érték és Qbe) tartozik, tehát Q meddő teljesítmény:
$be $ki
2
középérték körül változik. A kapcsolás ún. lengésideje:
n 3600
t = ÁF s,
Ősz “ Ö~
ahol n a mérés ideje alatt mért fordulatszám;C aműszer állandója, ford/kVAr;
Á az áramváltó, F az esetleges feszültségváltó áttétel. A Qbe — Qki érték
az ún. érzéketlenségi sáv, amely a szabályozó által működtetett egy konden
zátorfokozatban általában 20... 50 % -kai nagyobb.
A szabályozóra kapcsolt egyes teljesítményfokozatok leggyakrabban
azonos értékűek, azaz számtani sor szerint vannak kapcsolva, de nyilván
valóan lehet mértani sor szerint vagy vegyes csoportban is kapcsolni.
Hazai viszonylatban csak egyfokozatú szabályozót készítenek, a H m
típusú meddőteljesítmény-szabályozót. A szabályozó két, közös tengelyre
szerelt, Ferraris-tárcsából áll. Az egyik meddő teljesítmény mérésének meg
felelően van kapcsolva, és a meddő teljesítménnyel arányos szögsebességgel
forog. Forgásiránya attól függ, hogy a meddő teljesítmény induktív vagy
kapacitív. A tárcsa áramtekercse 5 A-es áramváltóra, feszültségtekercse
pedig a másik két fázisra van kapcsolva. A másik Ferraris-tárcsa, az ún.
működéskorlátozó, segédtranszformátorra csatlakozik, amelynek szekunder
tekercse megcsapolásokkal van ellátva. A megcsapolásokat fokozatduga-
szolókhoz vezetik ki. A működéskorlátozó áramtekercse e megcsapolásokon
és közbeiktatott finom szabályozón át különböző áramerősségekkel táplál
ható. A H m szabályozót a 460. ábra mutatja.
KONDENZÁTORSZABÁLYOZÁS 603
Többfokozatú szabályo
zót — jelenleg — csak külföl
dön gyártanak. Közülük meg
említjük az AEG-, Siemens
es Dielektra-típusokat. Az
E B E H A K O (Zwickau) GWR-
BL típust mint jellegzetes
példát a következőkben is
mertetjük. Elvileg korlátlan
számú, gyakorlatilag tizenkét
kondenzátorfokozat kapcso
lására alkalmas. A kapcsolás
számtani, mértani vagy v e
gyes sor szerinti csoportosí
tásban lehetséges. Működése
a következő (461. ábra).
Az érzékelő szerv egyfá
zisú Ferraris-tárcsa, amely a
beállított értéktől függően,
induktív vagy kapacitív med
dő teljesítménytől függően
jobbra vagy balra max. 75°-
kal elfordulhat. Az elfordu
lást fogaskerékáttétel viszi át
a kapcsoló tengely re. A kap
csolótengelyre szerelt prog
ramtárcsák elforduláskor hi
ganykapcsolót működtetnek.
Ha meddőigény lép fel, akkor
az egyik programtárcsa fe
szültség alá helyezi a léptető
motort, amely zárja az SR4
segédrelét. Ez a kapcsolás
időtartamára feszültség alatt
tartja a léptető m otort. A lép
tető m otor továbbfordulásá-
val kapcsolja az SR 7 segédre
lét, amely működteti a fok o
zatkapcsolót, majd rövid id ő
re kapcsolja az SR 5 segédrelét.
A segédrelé gerjeszti az SR
jelfogót, amely a higany kap
csolót alapállásba helyezi
vissza. A folyam atot SR 4
nyitása fejezi be. További fo
kozat hasonló módon kapcsol
ható be, azonban a folyamat
indítása az SR 8 segédrelé m ű
ködtetésével kezdődik. Az ér-
zéketlenségi sávot fékező 461. ábra. EBEH AKO-típusú kondenzátor szabályoz
mágnessel lehet beállítani. készülék elvi kapcsolása
3. KONDENZÁTOROK TELEPÍTÉSE, SZERELÉSE ÉS ÜZEME
A hazai gyártmányú kondenzátorok típusait és adatait a 377. táblázat

tartalmazza. A bekötő vezetékek méretei a 378. táblázatból olvashatók le.
377. táblázat
Hazai kondenzátorok adatai
Meddő teljesít Feszültség, Fázis- Méret, mm (szélesség X Súly

Típus mény, V szám x hosszúság x magasság) kb.,
kVAr kp
B 7209
1,5 380 3* 200x270x195 7
380 B
B 7208
3,0 380 3* 200x270x275 11,0
380 B
B 7207
4,5 380 3* 200x270x355 14,5
380 B
B 7205
8,0 380 3* 200x270x510 24
380 B
B 7214
3 x 8 ,0 = 24 380 3 297x572x550 80
380
B 7212
6X8,0 = 48 380 3 297x1130x550 164
380
B 7205
10 550 3* 297x270x550 80
550B
B 7212
6 x 1 0 = 60 550 3 297x1130x 550 164
550 B
*-gal jelölt típusok egyfázisú kivitelben is készülnek

378. táblázat
Kondenzátorok bekötővezetékeinek méretei, mm2
Csőméret', mm 0 Csőméret, mm 0
Meddő Alumí
teljesítmény, Réz nium
kVAr acélpáncél eternit acélpáncél eternit
3,0-ig 4 21 6 21
4,5 6 21 10 29
8,0 6 21 10 29
16,0 10 29 16 36
24,0 16 29 25 36
40,0 25 36 35 36
48,0 35 36 50 36
72,0 50 36 70 60
96,0 95 80 120 100
144,0 185 120 240 120
192,0 240 120 300 140
•
KONDENZÁTOROK TELEPÍTÉSE 605
A ) Egyedi tervezésű kondenzátorberendezések

Az előzőkben ismertetett számítási eljárások és adatok birtokában
a kondenzátortelepek megtervezhetők. A tervezés menetét legcélszerűbb
példával bemutatni.
Példa. A dott berendezés központi kompenzálásához 3 X 48 = 144 kVAr kondenzátorteljesít
mény szükséges. A kapcsolásnak olyannak kell lennie, hogy egyszerre 2 X 48 = 96 kVAr és külön
48 kVAr legyen kapcsolható a sínre. A feszültség 380 V. Az összes terhelés (144 kVAr) áramerőssége:
144
y T H ö " 101 = 219 A-
YZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZ2ZZZZZZZZZZZ222ZZZZZZZZZZZ7ZZ7ZZZZZZZZZZZZZZZ
A szabvány szerint vezetékméretezéskor 1,5-szeres áramerősséggel kell számolni, tehát 218 x 1,5 =
= 327 A. Ennek az áramerősségnek a (185. táblázat) 40 X 3 mm méretű festett alumínium sín felel
meg. Adott esetben, ha nem sínnel csatlakozunk, a 378. táblázat szerint 120 mm 0 -jű eternitcsőbe
húzott 240 m m 2 G —750 jelű Al-vezeték is megfelel. A kapcsoló- és a kondenzátorhelyiség egymás
mellett van, így az átvezetés bakelit lemezen át lehetséges. A kompenzáló berendezés leválasztására
400 A-es rudazathajtású, háromsarkú szakaszolót irányozunk elő a kondenzátorhelyiség falára szerelve.
A csatlakozó sínek a szakaszoló után 30 X 30 x 4 mm-es szcgvasból hegesztett vasszerkezeten
(462. ábra) elhelyezett 25 X 5 mm méretű sínekre csatlakoznak. A két, egyenként 48 kVAr-os és egy
szerre kapcsolandó kondenzátortelepnek egy-egy K 917—I I I —8a típusú, 100 A névleges áramerősségű
mágneses védőkapcsolója van. A 48 kVAj-os kondenzátor áramerőssége:
/m= W ^ 10S = 73 A-
A MSZ 4840 szerint a kapcsoló a névleges áramerősség */z ával terhelhető, ami jelen esetben 66 A lenne,
az eltérés 9 % : tervezői megítélés szerint megfelel. A szabvány ui. a névleges meddő teljesítmény,
a hálózati feszültség, periódusszám és színuszgcrbe szempontjából egyaránt a legkedvezőtlenebb
esetet tételezi fel. A választást az is indokolja, hegy a legközelebbi típus áramerősség szempontjából
túlméretezett lenne. A két 48 kVAr-os kondenzátortelep egyidejű kapcsolását lehetőleg kerülni kell
az áramlökés miatt. A 463. ábrán látható kapcsolás szerint a 2 X 48 = 96 kV Ar-os kondenzátortelep

az I mágneskapcsoló gom bjának benyomásával kapcsolható be. E kapcsoló bekapcsolása a segéd-
érintkezőivel kapcsolja a I I kapcsolót. A két kapcsoló kapcsolási idejének összege elegendő a fellépő
áramlökés enyhítésére. Adott esetben természetesen egy legalább 200 A-es mágneskapcsolóval is
tervezhetjük a két telep egyidejű kapcsolását (az ábrán a változat). A K 917—I I I —2a kapcsolók
védelmének beállítása a katalógus szerint 6 5 . . .100 A, ami a szabványnak megfelel, mert az 1 , 2 . . . 1,4-
szeres névleges áramerősséget ír elő, ami jelen esetben 8 5 . . . 99 A. A zárlat ellen védő biztosítók leg
nagyobb értéke a K 917—I I I —8a kapcsoló esetében 125 A, ami itt megfelel, sőt a 339. táblázat szerint
100 A-es lomhakioldású biztosító használható. Mivel 60 A-en felül D rendszerű biztosító nem célszerű,
ezért N K I rendszerűt tervezünk.
A kondenzátortelepek beépített kisütő ellenállással vannak ellátva, ezért erre nem kell külön
figyelm et fordítani. A biztosítók épségét az ábrán látható módon csillagba kapcsolt 10 W -os izzók
ellenőrzik.
Az egységenként kb. 164 kp súlyú kondenzátortelepek 30 x 30 X 4 mm-es szögvasból hegesztett
és a 462. ábrán látható elrendezésű B állványra kerülnek. Az esetleg kifolyó olaj felfogására célszerű
vagy a betonpadlón olajfogó tálcát kiképezni, vagy a kondenzátorok alá lemezből készült olajfogó
tálcát helyezni. Az egyes kondenzátortelepek csatlakozóvezetéke a 378. táblázat szerint 36 mm 0 -jű
acélpáncélcsőbe húzott 3 X 50 mm* keresztmetszetű O jelű alumínium sodrony. A harmadik

48 kVAr-os telep a példa szerint külön kapcsolható a sínre ugyanúgy, mint az I telep, csupán a kap
csoló nem vezérel más kapcsolót.
H a úgy döntenénk, hogy a két 48 kV Ar-os telepet egy (legalább 2 0 0 .. .300 A névleges áram-
erősségű) kapcsolóval kapcsoljuk, akkor az elvi elrendezést a 463a ábra mutatja.
Tiszta környezetben a kondenzátorokat fali konzolra célszerű elhelyezni,

de természetesen figyelembe kell venni a kondenzátor súlyát és a fal teher -
30*30*5 szögvas
464. ábra. 20 kVAr-os kondenzátortelep
bíró képességét. Az egyedi tervezésnek természetesen tág tere van, az elvi

megoldást és a kivitelt mindenkor az adott körülményeknek megfelelően
kell megválasztani, sok esetben több — egyformán jó — megoldás adódik,
a tervező feladata ezek közül a megítélése szerint a legmegfelelőbbet kivá
lasztani.
Az egyedi tervezésű kondenzátorberendezések típusát m utatja a 464. ábra, amely tiszta kör
nyezetben felállított 20 kVAr-os telepet mutat. Ennek elhelyezéséhez nem szükséges külön konden
zátorhelyiség.
B ) Eloregyártott kondenzátorberendezések
Az előregyártott (ill. Összeállított) berendezések három részből állnak:

magából a kondenzátorból vagy kondenzátortelepből (adatai a 377. táblázat
ból olvashatók le), a kapcsolóberendezésből és vasszerkezetű állványból,
amelyen mindkettő elhelyezhető. Az előregyártott berendezésekkel kapcso
latban tudni kell még, hogy a kisütő ellenállások nincsenek a kondenzáto
rokba beépítve.
A kapcsolóberendezés foglalja magába a biztosítókat, kapcsoló-, jelző-
és kisütőberendezést. Elvi kapcsolását a 465. ábra mutatja. A kapcsoló-
Automatikához
465. ábra. Előregyártóit kondenzátortelep kapcsolása
466. ábra. Kondenzátor kapcsolószekrénye

379. táblázat
Előregyártóit kondenzátorberendezések
Biztosító Kapcsoló
Jelző- és kisütőberen
Típus* betét, dezés
aljzat fej A db típus A
GFJ 1,5
GFJ 3,0 Do II. 4 1 YM 434 25 110/15 W izzók
Dm II 25 Df II Do II. 6 4200 Q párhuzamos
GFJ 4,5 és
GFJ 8,0 Do II. 10 2000 Q soros ellenál
Do II. 20 lással
GFJ 16,0 Dm I I I 60 D o lli. 25
GFJ 24,0 Df III
GFJ 40,0 D o lli. 50 2 VM 434** 50
80
NKI 200 1 K 9 1 7 -III
-8 100
GFJ 48,0 100
♦Típusjelben a számok kVAr-t jelölnek.

♦♦Ideiglenesen 1(A többi típusnál is célszerű rendeléskor megtudni, hogy milyen kapcsolóval szállítják).
szekrényben van a kondenzátorteljesítménynek megfelelő lomha kioldású

biztosító és mágneskapcsoló. A fedélbe be van építve három 15 W-os, 110 V-os
kisütő izzólámpa, amelyekkel párhuzamosan egy-egy 4200 Q-os, és sorba
egy-egy 2000 Q-ellenállás van kapcsolva. Az ellenállások az izzólámpákat
túlfeszültség ellen védik, az izzólámpák kiégése esetében pedig a kisütést
biztosítják. Az ellenőrző gomb benyomásakor az izzólámpákat csillagba
kapcsoljuk, és ezzel a főbiztosítók és egyúttal az izzólámpák épségét is ellen
őrizhetjük. Az előregyártott kondenzátor berendezés kapcsolószekrénye
kétféle típusban készül, alakját a 466. ábra mutatja, adataikat a 379.
A kapcsolóberendezés és kondenzátorok összeépítése a 467. ábrán lát
ható, méretei a 380. táblázatból olvashatók le. Az állványzat idomvasakból
készül és perforált lemezzel van borítva. Az előregyártott kondenzátor
berendezések különböző kom
binációkban építhetők össze,
mint az a 468. ábrán lát
ható.
Ha szükséges, nincsen
akadálya annak, hogy a fázis
javító berendezést távolról
működtessük, mert a kap
csoló működtető nyom ó
gombjainak csatlakozó veze
tékeit az ismert módon kive
zethetjük a kívánt helyre.
Ha a kapcsolás helyéről a
kondenzátorok kisütőlámpái
nem figyelhetők meg, a kap- 467. ábra. Egybeépített kondenzátor és kapcsolószekrény

380. táblázat csolás helyén és a kapcsolószek

Előregyártóit kondenzátorberendezések tájékoztató adatai rényben levő jelző-kisütőberen
dezéssel párhuzamosan kapcsol
va jelző-kisütőlámpákat kell
Méretek, *
Meddő teljesítmény, mm Súly, elhelyezni.
kVAr kp
a b c G) Szabványeloírások
1,5 39 Az 1 kV-nál kisebb feszült

3,0 43 ségű kondenzátorok alkalmazá
4,5 320 740 46,5 sáról az MSZ 4840 intézkedik.
8,0 900 56
380 V-nál kisebb feszültségű
11,0 800 88 fogyasztók esetében is célszerű
24,0 116 3 8 0 V - O S kondenzátort használni
40,0 510 1453 910 213 takaréktranszformátor közbeik
48,0 242 tatásával, de a transzformátor
tisztán kapacitív terheléssel név-
•Lásd a 465. ábrát I íe g e s t e l je s í t m é n y é n e k csak
mintegy 71.. 80%-áig terhelhető.
A hazai gyártmányú kondenzátorok ez idő szerint csak belsőtéri hasz
nálatra készülnek, szabadtéri felállításra nem alkalmasak. A megengedett
381. táblázat 3 8 2 . táblázol,
Kondenzátorok névleges áramerőssége, A Lomha kioldású biztosítók kon

denzátorokhoz
(U n = 380 V)
Meddő telje Egyfázisú Háromfázisú Biztosító

sítmény, Névleges kon névleges
kVAr kondenzátor esetében denzátoráram, árama,
AA
A
5 13,2 7,6
8 21,1 12,2
9 23,7 13,7
10 26,4 15,3 3,0-ig 4
11 29 16,8 3,0... 4,5 6
12 31,6 18,3 4,5 7,5 10
15 39,5 22,8
20 52,6 30,4 7,5... 11,5 15
30 79 45,6
40 105 60,8 11,5... 15,0 20
60 131,5 76 15,0... 19,0 25
60 158 91,4
70 184 106 19,0... 27,0 35
80 211 122
90 237 137 27,0... 38,0 50
100 264 153 38,0... 45,0 60
120 316 183 45,0... 60,0 80
150 395 228
200 526 304
250 380 60,0... 75,0 100
75,0... 95,0 125
300 456
400 608 95,0 ..120,0 160
500 760
1000 1530 120,0...150,0 200
környezeti hőmérséklet max 35 C°. Tűzveszélyes helyiségekbe kondenzá

torokat lehetőleg ne helyezzünk, robbanásveszélyes helyiségekben pedig
elhelyezésük tilos.
A kondenzátortelepet egy vagy több sorban idomvas állványokra helyez
zük úgy, hogy a kondenzátorok között vízszintes irányban 5—5 cm, függő-
3 8 3 . táblázat
Kondenzátorkisütő ellenállások adatai
Háromfázis Egyfázis
kVAr
kQ W kQ W
5 100 6 200 6
8 100 6 100 6
9 100 12 100 6
10 50 12 100 6
11 50 12 100 6
12 50 12 100 6
15 50 12 50 12
20 20 25 50 12
30 20 25 20 25
40 20 25 20 25
50 10 50 20 25
60 10 50 20 25
70 10 50 10 50
80 10 50 10 50
90 5 100 10 60
100 5 100 10 50
120 5 100 10 50
150 5 100 5 100
200 2 200 5 100
leges irányban pedig 25 cm tá

volság legyen a megfelelő szellő
zés biztosítása végett. A kon
denzátorokat és állványokat föl
delni kell.
A kondenzátorok vezetékeit
a névleges meddő teljesítmény
ből és névleges feszültségből
számított áram 1,5-szeresére, a
lomhakioldású biztosítókat pe
dig 1,3-szeresére kell méretezni.
468. ábra. Kondenzátorberendezések összeépítve
A névleges áramot (380 V-on) a
meddő teljesítmény függvényé-
ben a 381. táblázat tartalmazza. U feszültségre való átszámítás módja:
380
I = I 380 A .
u
39*
A kondenzátorok lomhakioldású biztosítóinak névleges áramerősségét

a 382. táblázat mutatja. 60 A névleges áramerősség felett célszerű nagytel
jesítményű biztosítót választani.
Kondenzátorok kisütő ellenállásainak adatait a 383. táblázat tartal
mazza 380 V-ra vonatkoztatva. Más feszültség esetében az átszámítás:
A kondenzátorokat hőkioldóval ellátott motorvédő kapcsolóval kap

csoljuk.1 Beállítási határ a névleges áramerősség 1,2... 1,4-szerese. A kap
csolók (ideértve a szakaszolókat is) névleges áramerősségük 2/ 3-áig vehetők
igénybe.
4. A FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEME
A kondenzátorok üzemével kapcsolatban néhány fontos szempontra

kívánunk rámutatni. A felvett áramerősséget ellenőrizni kell (legcélszerűbben
lakatfogóval vagy Reich-fogóval). Ha az áramerősség a névleges feszültség
ből és meddő teljesítményből számított érték 130% -át meghaladja, akkor
ennek általában három oka lehet: zárlat a kondenzátorban; a megengedett
nél nagyobb hálózati feszültség; vagy felharmonikusok jelenléte.
A zárlat kiolvasztja a tekercslemezekhez szerelt biztosítókat, ill. ha ez
nem történt meg, akkor a hibás egység zúgása mutat a zárlat jelenlétére.
Ha a feszültség a névleges értéket több, mint 6 % -kai tartósan meghaladja,
akkor gondoskodni kell a feszültség megfelelő szabályozásáról. A feszültség-
emelkedést túlkompenzáció is okozhatja, ez esetben a bekapcsolt telepek
számát csökkenteni kell.
Ha a meg nem engedett áramerősség vagy melegedés fellépése sem zár
latra, sem feszültségemelkedésre nem vezethető vissza, akkor felharmoniku
sok jelenlétére vagy rezonanciára kell gondolni. A felharmonikusok megálla
pítására vonatkozó méréseket — felkérésre — az Országos Villamosenergia
Felügyelet végzi. Ha rezonancia van, akkor azon a kondenzátorok egy részé
nek kikapcsolásával vagy az üzem más pontjára való elhelyezésével, ill.
a kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt fojtótekercs beiktatásával lehet
segíteni.
A kondenzátor külső burkolatának hőmérséklete általában legfeljebb
50 C° lehet (kézzel elviselhető meleg). Ha a körülmények nem engedik meg
a 35 C° környezeti hőmérséklet betartását, kivételesen 60 C° kondenzátor
hőmérséklethez is hozzájárulhatunk.
Feltöltött (de ki nem sütött) kondenzátort a hálózatra kapcsolni tilos !
GFI kapcsolóberendezéssel ellátott telepet a lámpák kialvásától számított
5 s-on belül újra bekapcsolni nem szabad. Ha a kondenzátortelepnek beépí
tett kisütő ellenállása van, a várakozási idő 30 s. G FI típusú Jcondenzátor-
pelepet meghibásodott izzólámpával üzemeltetni nem szabad! Motorok és transz
formátorok egyedi kompenzációja esetében, amikor kisütőellenállás nincsen,
kikapcsolás után a kondenzátoron addig nem szabad munkát végezni, amíg
feszültségvizsgálóval meg nem győződnek arról, hogy a kondenzátor valóban
kisült-e (380 V-on 2 X 220 V-os vizsgáló használandó).
1 Az MO típusú, ill. általában olajkapcsolók alkalmazását kerüljük, mert kapcsoláskor üzem
zavarok, esetleg súlyos robbanások következhetnek be.
FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEME 613
Bekapcsoláskor mindig először a terhelést, azután a kondenzátort

kapcsoljuk be, kikapcsoláskor mindig először a kondenzátort, azután
a terhelést kapcsoljuk ki.
A kondenzátortelepek mellett részletes, az üzemi viszonyoknak meg*
felelő kezelési utasítást kell kifüggeszteni. Ha nincsenek megfelelő műsze
reink, általában elrendelhető, hogy ha a terhelés a 60% -ot meghaladja,
akkor az összes kondenzátor bekapcsolható, 25%-nál kisebb terhelésen
pedig az összes kondenzátor kikapcsolható. Különösen éjjel kell erre vigyázni,
mert éjjel az induktív terhelés általában kisebb. Üresen járó generátorra —
nagyobb feszültségre való gerjedés veszélye miatt — kondenzátort kap
csolni tilos !
A kondenzátorok közelében az alábbi szövegű, szilárdan felerősített feliratokat kell elhelyezni:
H a nincs kisütő készülék:
„ A vezeték érintése életveszélyes!
A kondenzátoron és a hozzá kapcsolt berendezésen csak a kondenzátor kikapcsolása és kisütése
után szabad dolgozni! A kondenzátor áramvezető kapcsait a munka tartamára le kell földelni!”
Ha van kisütőberendezés:
,,A kisütőkészülék eltávolítása vagy kikapcsolása tilos!
A vezeték érintése életveszélyes!”
A kondenzátor kapcsait vagy az azzal kapcsolt vezetéket csak 1 perccel a lekapcsolás után
szabad megérinteni, de csak akkor, ha a feszültségmentes állapotról meggyőződtünk” .
A kapcsolókhoz célszerű tartalékalkatrészeket beszerezni, mégpedig

egy-egy kapcsolóhoz: 3 pár főérintkezőt, 6 pár segédérintkezőt, 1 feszültség
tekercset, 1 ívfuvó kéményt és 1 főérintkező rugót, 6 olvadóbetétet, továbbá»
GFI berendezéshez 3 tartaléklámpát.
H a nincsenek a teljesítménytényező mérésére alkalmas műszereink (cos q> - mérő, m eddő-
fogyasztásmérő), akkor a mindenütt meglevő fogyasztásmérővel, voltmérővel és ampermérővel
a következőképpen szerezhetünk tájékoztatást a teljesítménytényező nagyságáról.
Leolvassuk a fogyasztást bizonyos idő alatt (pl. 1 min). Tegyük fel, hogy fogyasztásmérőnk
tárcsája 1 min alatt 30 fordulatot tett és az állandó: 1 kWh = 50 fordulat. A terhelés tehát:
3600 • 30
= 36 kW.
50 • 60
A feszültséget és áramerősséget 10 s-onként olvassuk le. Az így kapott átlagértékek legyenek 376 V
és 88 A. A látszólagos teljesítmény:
S = V3 * 376 ■88 • IO "3 = 57 kVA.
A teljesítménytényező tehát megközelítően:
36
COS <p = = 0,63 .
57
X . FEJEZET
TRANSZFORMÁTOROK
1. T RAN SZFO RMÄTO R A DATO K
A transzformátorok több szempontból csoportosíthatók, feszültség

áttétel, fázisszám, teljesítmény, hűtés, kapcsolás szempontjából. A jelleg
zetes csoportokat, továbbá a transzformátorokat jellemző adatokat és tulaj
donságokat a következőkben ismertetjük.1
A ) Az MSZ előírásai
Törpe- és kistranszformátorok
Az MSZ 9229 megkülönböztet:
biztonsági transzformátort, amely az érintési feszültséget max 24 V-ra
korlátozza;
csengötranszformátort max 24 V szekunderfeszültséggel;
játékszertranszfor?nátort.
E három transzformátortípus közül egyik sem lehet takarékkapcsolású,
tehát a tekercsek között csak mágneses kapcsolat lehet. Védettség szempont
jából a transzformátorok nyitott, burkolt, fröccsenő víz ellen védett és tok o
zott kivitelűek. Akkor nevezzük a transzformátorokat zárlatbiztosaknak,
ha zárlatkor a megfelelő nagyságú belső feszültségesés következtében
a melegedés nem lépi túl a megengedett értéket.
Zárlatbiztos valamennyi csengőtranszformátor. Feltételesen zárlatbiztosak, tehát biztosítóval

stb.-vel védettek a hordozható biztonsági transzformátorok, a helyhez kötöttek 100 YA-ig és a játék-
transzformátorok.
Az egyfázisú törpe- és kistranszformátorok névleges primer feszült

sége: 110, 220, 380, 500, 550 V, a háromfázisúaké 110/190, 220/380 V
(a csengőtranszformátor 110/220 V feszültségre átkapcsolható legyen).
A névleges szekunder feszültségek általános üzemi célra egyfázisú kivitelben:
24, 42, 110 és 220 V ; háromfázisú kivitelben: 24/42, 110/190, 220/380 V.
Az egyfázisú biztonsági transzformátorok 6, 12, 24 és 42 V, a háromfázi-
súak 24/42 V szekunder feszültségűek. A csengőtranszformátorok szekunder
feszültsége 3 + 5 = 8, 12 és 24 V, a játéktranszformátoroké 12 és 24 V.
Általános és üzemi, valamint biztonsági transzformátorok névleges telje
sítménye: 25, 60, 120, 250, 500, 750, 1000, 2000, 3000, 5000, 7000 és 10 000 VA
1 A z áram - és feszültségváltókat a X IV . fejezetben ismertetjük.

HATÁSFOK 615
(utolsó két érték csak háromfázisú). Játéktranszformátorok: 50 és 100 VA,

csengőtranszformátorok: 0,6, 1,0 és 2,0 A a szekunder áram.
A törpetranszformátorok üres járási veszteségét a 384. táblázat tartal
mazza.
Teljesítménytranszformátorok 384. táblázat
Az egyfázisú 1 kVA-nél és háromfázisú Törpe- és kis transzformátorok üres

5 kVA-nél nagyobb teljesítményű transz járási veszteségei
formátorokra az MSZ 9230 intézkedik.
A transzformátorok kapcsolását a 385. Telje Háromfázisú,
táblázat mutatja, feltüntetve mind az új, sítmény, Egyfázisú W
W
mind a régi jeleket. Az Y és y betűk csülag-
kapcsolást, D és d háromszögkapcsolást, Z
25-ig 15%
és z zegzug kapcsolást, I és i egyfázisú 60 9 W —
transzformátort jelentenek. A betű melletti 120 12 W 16

szám 30-cal szorozva a primer és szekun 250 16 W 22
500 25 W 33
der feszültségek vektorai közötti szögelfordu 750 34 W 42
lást jelentik [pl. 7 X 30 = 210°].
A szokásos kapcsolások a következők 1000 37 W 52
2000 62 W 80
(zárójelben a régi jelzés): 3000 85 W 105
5000 — 166
Yy 6 [B 2l Yd 5 [C2],
Dy 5 [G] , és [C3] .
Ha meglevő, de nem ilyen kapcsolású transzformátorral kell párhu
< zamosan járni, akkor megengedhető az Yy 12 [A 2] kapcsolás is. A leggyak
rabban alkalmazott három típus: Yz 5, kb. 100 kVA teljesítményig, terhel
hető nullaponttal, Yd 5 nagy egységekhez, teljesen terhelhető nullaponttal,.
Yd 5 nagyobb erőművekben és állomásokban, szekunder nulla vezető nélkül.
Az Yy 6 típus nullapontja legfeljebb a névleges áramerősség 25% -ával
terhelhető.
B ) A transzformátorok műszaki adatai
a) Hatásfok
A transzformátor névleges hatásfoka:
_ S Vt —
V~ S+ vz s + vz + vü
ahol S a névleges teljesítmény, kVA, a rövidzárási veszteség (rézvesz

teség) kW -ban; vü az üres járási veszteség (vas veszteség), kW . A szekunder
oldali teljesítménytényezőt 1-nek kell venni. A hatásfok a transzformátor
terhelésével változik.
Példa. 640 kYA teljesítményű transzformátor vasvesztesége 2 kW , rézvesztesége 10 kW*
A hatásfok teljes terheléskor:
640
100 = 98,16% ;
— 6 4 0 + 2 + 10
616 tran szfo rm átorok ;
félterheléskor, m iv e l a rézveszteség négyzetesen csökken, viszont a vasveszteség állandö:
320
Viu = 100 = 98,61% ;
h 320 + 2 + 0,5* • 10
2 5 % -os túlterheléskor:
800
/*
= 800 + 2 + 1,25* •10
100 = 99,55% .
Háromfázisú transzformátorok kapcsolása 385. táblázat
Nemzetközi Vektorhelyzet Kapcsolás Régi

jelölés jelölés
primer szekunder primer szekunder
Uá
y í J l W
Dd 0 Áx
U U
Ty 0 x Tü
X ui ñ a 2
Dz 0
U
J au V
\j' w a 8
Dd 6
V SP
U ¿ ----
B»
Yy 6
X T B,
Dz 6
A au tv -w
u
v v TwJ
B,
Dy 5
A au m ’ - C XV
Uo Ve
u T v7 w7
Cx
c:
X
A
Yd 5 ÉJJ 0,
*
f f l
c
Yz 5
x í u " i d r^r1 C3
au 1 1
V UJ V7 WT
A
Dy 11 X '"tv i Bx
x > ‘LÓ
\}t
Yd 11 üj \ í \ i ] D*
U"-----^VV
Yz 11
U'
r ‘tu V^1
s> W D.
FESZÜLTSÉGVÁLTOZÁS, MELEGEDÉS, ZÁRLATBIZTOFTSÁG 617
Ha cos q> < 1, akkor az S látszólagos teljesítményt a teljesítménytényezővel kell szorozni,

a számítás menete különben ugyanaz, mint az előzőkben.
Szakaszos üzemű transzformátorok gazdaságosságára jellemző az évi hatásfok. Ez egy év folya
mán a szekunder oldalon hasznosított munka viszonya a primer oldalon felvett munkához. Ha a
transzformátor az évi 8760 órából csak h órán át van teljesen megterhelve és cos <pa = 1, akkor az évi
hatásfok
Ph
Vé
8760 ’
P h + Pt + Pv-
h
ahol Ph a névleges teljesítmény, kW; Pt a tekercsveszteség, P v pedig a veszteség.
b) Feszültségváltozás induktív terheléskor

Legyen a rövidzárlati feszültség (uz) ohmos és induktív összetevője százalék
ban u# és ux , akkor
u2 = Ifü R + ux »
ahol a rövidzárási veszteségből számítva:
és
(egyfázisú transzformátor esetében a képletben a /3 , ill. 1/ 3 elhagyandó).

A feszültség változás % -ban:
U = U R cos <Pi ± Ux sin cp., + -d g - cos cp2 ± sin <p2f % .
c) Melegedés
A névleges feszültségre kapcsolt, névleges terhelésű transzformátor
szabvány szerinti megengedett túlmelegedése:
M e le g e d é s h e ly e T ú lm e le g e d é s , C°
Tekercselés léghűtés esetében ................................. 70C°
Tekercselés léghűtés esetében, egyréteges ............... 75C°
Tekercselés vízhűtés esetében................................... 80C°
Vastest....................................................................... 75C°
Olaj felső rétege természetes léghűtéssel.................... 60C®
Olaj felső rétege vízhűtés esetében ......................... 70C®
A megengedett legnagyobb hőmérsékletet megkapjuk, ha a környezeti

alaphőmérséklethez ( + 35 C°, vízhűtés esetében + 2 5 C°) a fenti túlmele
gedési értéket hozzáadjuk.
d) Zárlatbiztonság
A transzformátoroknak ki kell bírniok a kapcsokon bekövetkezett
zárlatot. A táphálózat végtelen nagy zárlati teljesítményét feltételezve,
a zárlati áram nem lehet több, mint a névleges áramerősség 25-szőröse,
618 TRANSZFORMÁTOROK
2 M VA teljesítményen felül pedig 20-szorosa. Az idő, ameddig a zárlatot

a transzformátornak bírnia kell,
900
t= de m ax 5 s,
k2 ’
ahol k a zárlati áram és a névleges áramerősség viszonya.
e) Túlterhelés
A transzformátorok legyenek időszakosan túlterhelhetők, mégpedig
a szabvány szerint a következő mértékben.
A túlterhelés mértéke, % A túlterhelés ideje, min
30 60
60 20
75 10
100 5
f) Szakmai szabvány
Az Erősáramú Berendezési Igazgatóság 1. sz. Szabványosítási K ö z
pontjának előírásait a belföldi felhasználásra gyártott 25... 1600 kVA telje
sítményű, a kisebb feszültségű oldalon 400/231 V, a nagyobb feszültségű
oldalon 3,15..35 kV feszültségű olaj transzformátorokra a 386... 390. táblá
zatok tartalmazzák.
A nagyobb feszültségű tekercsek huzalanyaga 1 mm2 alatt réz, a követ
kező esetekben: 10 kV-on 63 kVA-ig, 20 kV-on 100 kVA-ig és 35 kV-on
160 kVA-ig.
A névleges feszültség 1,1-szeresével táplált transzformátornak a sze
kunder kapcson bekövetkező rövidzárlatát feltételezve, a tápláló hálózat
végtelen vagy zárlati teljesítményét
ideig kell bírni. A képletben e a százalékos rövidzárlati feszültség.

386. táblázat
Transzformátorok névleges rövidzárási feszültsége
Névleges hálózati Névleges teljesítmény, Névleges rövidzárási

feszültség, kV kVA feszültség,
0/
/o
<' ' 25...630 3,8...4,5

3 .10 630...1600 5,5...6,0
20 40... 630 3,8...4,5

630... 1600 5,5. .6
35 63... 1600 6 ...6,5

HŰTÉS 619
Kapcsolás Teljesítménysorozat, kVA
Névleges hálózati A kapcsolás betű- és számjele 25* 250

feszültség, kV n * 40 400
Fz5 Dyb 63 630
100 1000
3...10 minden esetben 16008
20 40.. .250 kVA 250... 1600 kVA
35 63.. .400 kVA 400... 1600 kVA
Megjegyzés :
1 csak 3,15...10,5 kV-ra
2csak 3,15...21 kV-ra
8csak6,3...35 kV-ra
389. táblázat
Transzformátorok névleges feszültsége, kV
A hálózat névleges 3 5 6 10 20 35
feszültsége, kV
nagyobb feszültség 3,15 5,25 6,3 10,5 21 35
kisebb feszültség 0,4
390. táblázat
Megcsapolást feszültségek, kV
Névleges feszültség Alsó Középső Felső

a nagyobb feszültségű
oldalon, kV megcsapolás
3,15 3,0 3,15 3,3

5,25 5,0 5,25 5,5
6,3 6,0 6,3 6,6
10,5 10,0 10,5 11,0
21 20,0 21,0 22,0 :
35 33,25 35,0 36,75
C ) Transzformátorok hűtése
Hazai viszonylatben a transzformátorok hűtésének szokásos módozatai
a következők:
50 kVA teljesítmény és 6 kV alatti, ún. száraz transzformátoroknál
természetes levegőhűtést alkalmaznak.
A nagyobb teljesítményű és feszültségű transzformátorok természetes
olajhűtésnek. Az olajhűtésű transzformátorok edénye a hűtőfelület megna-
gyobbítása céljából bordás felületű vagy csöves, esetleg radiátoros hűtő
testekkel van Összekötve.
A mesterséges hűtésű olaj transzformátorok sima falu edényben vannak
elhelyezve, a külön állványokon álló hűtőradiátorokat ventillátorok hű tik.
Ezen kívül vannak mesterséges belső, ill. külső vízhűtésű transzformátorok.
Belső vízhűtésűnek nevezzük a rendszert, ha a hűtőcsövek az olaj téren
belül vannak elhelyezve, külső vízhűtésűnek, ha a meleg olajat szivattyúz

zák át vízzel hűtött csőkígyókon állandó körfolyamatban.
A hűtőlevegőszükséglet 1 kW veszteségre számítva 3... 5 m 3/rnin.
Többféle számítási eljárás ismeretes; közülük az egyik legelterjedtebbet
ismertetjük. A belépőnyílás keresztmetszete e számítás szerint:
n
Fx= / 13,2 R
Ha
amely képletben:
P v a transzformátor melegvesztesége, kW ; H a beömlő- és kiömlő
nyílások magasságkülönbsége, m; t t a megengedett túlmelegedés, C°; R a lég
csatorna teljes ellenállása, ami R — R 1 -f- Jc2R 2 tapasztalati képletbő1 számít
ható ki. Ebben R La beáramló levegő, R2 pedig a kiáramló levegő ellenállása.
Jc értékét a beáramló légcsatorna F 1 szabad keresztmetszetének és a kiáramló
légcsatorna F 2 szabad keresztmetszetének viszonyából kapjuk. Tapasztalatok
alapján a kivezetőnyílást ( F 2) mintegy 10 % -kai nagyobbra választjuk,
m int a bevezetőnyílást ( F x), tehát:
k=ZF l~-
le~
= 0,91 és fc2 = 0,83 .
1,1
A z ellenállás értékét a következő tájékoztató adatok összegezésével kapjuk
bármüyen légcsatorna alakzatra:
Egyenes csatorna (gyorsulás) 1
Derékszögű könyök 1,5
Lekerekített könyök 1
135°-os könyök 0.6
Enyhe irányváltozás 0 . ..0 ,6
Drótháló 0,5 . ..1
Zsalu 2,5 . ..3 ,5
Keresztmetszetbővülés 0,25. ..0 ,9
Példa. Méretezzük 5 = 500 kV A teljesítményű

transzformátor természetes hűtéséhez a b e- és kivezető
nyílások keresztmetszetét. A veszteség P = 13 kW,
H = 8 m, ¿t = 15 C° túlmelegedés engedhető m íg.
Az R x és R t ellenállás a következő részellenállásokból
tevődik össze:
Gyorsulás .................................................... 1
Beömlőnyílás r á c s o z a ta ........................... 0,8
Kereszt me tszetbővülés a beömlés u tá n .. 0,6
Irányváltozás a transzformátor alatt .. 0,6
Rt = 3,0
Gyorsulás .................................................... 1
Derékszögű könyök a felső kürtőben . . . 1,5
Zsalu a kiöm lőnyíláson............................. 3
469. ábra. F x értékei 1 kW veszteségre = 5,5
Tehát # = I*! - f KAR* = 3 -f* 0,83 • 5,5 = 7,6. A belépő keresztmetszet
F t = 1 /1 3 ,2 R = 1/13,2 — — ---- * 7,6 = 0,78 m2 .

r Hit \ 8 •15*
A kilépő keresztmetszet F t = 1,1 •0,78 = 0,86 m*.
A számítást egyszerűsíti a 469. ábrán látható görbe, amely F x értékeit tartalmazza 1 kW veszte
ségre, R = 7,5 esetében. A példa adataival H — 8 m-en F t = 0,06 m*/kW, tehát 13 • 0,06 = 0,78 m*.
HŰTÉS 621
b
P v. o. mm H
kW Cc R nyomás m m‘
50-
40-. ~ 0,2
30 ~
10,0 -A -0,3
25 —
40-
35-
50- 50- -0 ,4
20 - 5 ,0 -
30- 40-
40-
30- 30- - 0 ,5
25-
15 - 20- 20 -
20 -
15- *r
-0,6
' 10 - íCH \
’•N, 8
0,5- "6 \-0,7
Í5- *»7 7 -I
6-
5- 0,8
10 5-
4- 4- '-0,9
9
í0- 3- 0,1- 3-
-10
8 2- 2 -
ff -
'7 8-
7-
6
-1 .5
5-
4 —* 1-2,0
470. ábra. Nomogram hűtésszámításhoz
A szóban forgó feladat megoldható a 470. ábrán látható nomogram

segítségével is. Húzzunk egyenest a P v egyenes IS pontján és a í egyenes
15 pontján át. Ennek a röviden szaggatott egyenesnek és az a segédegyenes
nek metszéspontját, valamint az R egyenes 7,6 pontján át húzott egyenes
metszi a 6 segédegyenest. E metszésponton és a H egvenes 8 pontján áthúzott
vonal az F egyenest a 8,0 pontban metszi, tehát a szükséges nyílás F = 0,8 m2.
A nomogram segítségével oldjuk meg a következő példát.

Tegyük fel, hogy az 500 kV A teljesítményű transzformátort ki kell cserélni 1250 kV A teljesít
ményűre, amelynek vesztesége P v = 23 kW. Ebben az esetben a szükséges kémény magasság, az
előző képlettel számítva:
23*
H = 13,2 7,6 = 25 m.
0,78* * 15»
Viszont az adott transzformátorfülkében csak 8 m áll rendelkezésre, tehát hiányzik 17 m magasság,

amit mesterséges szellőzéssel kell pótolni. A szükséges levegőmennyiség:
23 000 • 60
= 76,6 m8/m in.
1200 • 15
A képletben c a levegő fajmelege: c = 1200 J/m* C°. A ventillátornak dinamikai és sztatikái nyomást
kell legyőznie. A dinamikai ellennyomás kb. 1 . . .3 v.o. mm, a sztatikus ellenállást legcélszerűbben
a nomogrammal állapíthatjuk meg. A H tengelyen a 17 m pontból egyenest húzunk a t t tengelyen levő
15 C° ponthoz (hosszan szaggatott vonal), és ekkor az egyenes a b függőlegesen, a v.o. mm tengelyen
kimetszi a sztatikus ellenállást, jelen esetben p — 1 v.o. mm.
H a a ventillátor összhatásfoka rj = 0,2, akkor szükséges P motorteljesítmény
p = _Q£p_ 76,6(1 + 3)
= 0,25 kW.
6100 t? 6100 •0,2
H a porleválasztót alkalmazunk, akkor további kb. 2 v. o. mm ellennyomást kell figyelembe venni.

A transzformátorkamra hőleadását általában nem érdemes figyelembe venni, mert a falakra és
födémre számított hőleadás mindössze kb. 2 0 . . . 40 W/m*.
A hazai irányelvek a transzformátorszellőzéssel kapcsolatban a követ"

kező egyszerűsített számítást engedik meg:
pv
P l = 0,1 -y=~ m2 ,
és F 2 1,1 F Y» A zsaluk fojtóhatása miatt a kapott eredményt 40 ... 50 % -kai

növelni kell. A képlet használhatóságának feltétele, hogy a csatorna kereszt-
metszetének oldalaránya ne legyen kisebb, mint 1 : 2,5, és a kisebbik oldal
ne legyen kisebb, mint 0,4 m. Természetesen adott esetben kedvezőtlenebb
csatornaarányokat is lehet választani, azonban akkor vagy a H vagy az F 1
méreteit növelni kell. Ha a kürtő minden oldalán el van látva szellőző
nyílással, akkor azok összkeresztmetszete legalább 1,52^, ha csak három
oldalon van szellőzőnyílás, akkor azok
391. táblázat keresztmetszete legalább 2,5F 1 legyen.
1 kW veszteségre eső F 1 és 1,5 értékek Az előző példát eszerint számítva,
H, A, 1,5 F x i^
Ft - 0,1 = 0,46 m*.
m m2 m2 Í8
3 0,058 0,087 ehhez hozzáadva 5 0 % -ot, F x = 0,69 m*.

4 0,050 0,075
5 0,045 0,067 A számítást meggyorsítja a 391.
6 0,041 0,061
7 0,038 0,057 táblázat, amely különböző H értéke
8 0,035 0,053 ken 1 kW veszteségre megadja az F x
9 0,033 0,050 és az 1,52^2 [50% -kai növelt F {] érté
10 0,032 0,048
11 0,030 0,045 keket.
12 0,029 0,044 A hűtőlevegő-bebocsátó és a kam
13 0,028 0,042 ra padozatában levő nyílás lehetőleg
14 0,027 0,041
15 0,026 0,039 ne legyen nagyobb, mint a transzfor
16 0,025 0,038 mátor alaprajzi körvonala. Minden
17 0,024 0,036 transzformátorhoz külön szellőzőkürtő
18 0,024 0,036
19 0,023 0,035 szükséges, amelyek lehetőleg 1 m-rel
20 0,022 0,033 nyúljanak túl a tetőn. 500 kVA-nél
kisebb teljesítményű transzformátorok
HŰTÉS 623
29 29
471. ábra. Zsalus szellőző- és taposórács tájékoztató méretei
szellőzése, — ha nincsen olajgyűjtő terük — megoldható úgy, hogy alul-felül

zsaluzott nyílással ellátott ajtót építünk be, ill. a kiáramlást az ajtó felett,
a homlokzaton elhelyezett zsaluzott nyíláson át biztosítjuk. A zsalus szel
lőző- és taposórács tájékoztató szerkezeti méretei a 471. ábrán láthatók.
A transzformátorok alászellőzésének néhány megoldását a 472. ábra mutatja.
A transzformátorok veszteségének tájékoztató értékei a 392. táblázat
ból olvashatók le.
a} Alászellozés rampa nélküli bj Alászellozés zsalun és taposórácson

kamrában át rámpával épített kamrában
Cj Alászellozés olajgyújtó nélkül ellozési zsaluval es taposó-

7 ráccsal árkádos kiképzés esetében
472. ábra. Transzformátor alászellőzése
Az olajtranszformátorokban használt olaj minőségi előírásait a Transzformátor és megszakító

olajok cí.nű MSz 153 tartalmazza. A szabvány fontosabb előírásai a következők:
Fizikai tulajdonságok:
Szilárd (nem oldott) szennyezést nem tartalmazhat.
Víztartalom: nyomokban sincs megengedve.
Fajsúly: + 2 0 C°-on legfeljebb 0,920 kp/dm8.
Dermedéspont: ha a környezet hőmérséklete nem süllyedhet 0 C° alá, —10 C° vagy alacsonyabb.
Szabadtéren —30 C° vagy kisebb. A megszakító- és kapcsoló-olajoké —45 C° vagy kisebb.

Lobbanáspont: villamos szikrával gyújtó Marcusson-készülékkel mérve legalább 160 C°.
Gyulladáspont: legalább 20 C°-kal a lobbanáspont felett legyen.
Viszkozitás: 50 C°-on legfeljebb 2,5 E°.
Villamos átütési szilárdság: 35 kV-ig betöltés előtt legalább 160 kV/cm, üzemben legalább
80 kV/cm.
Vegyi tulajdonságok:
Hamutartalom: legfeljebb 0,01% .
Aktív kéntartalom: nyomokban sincs megengedve.
, összes kéntartalom: legfeljebb 0,25% .
Emulzió: legfeljebb opálos színű, hártya vastagságú.
Szervetlen savtartalom: nyomokban sincs megengedve.
Savszám: 2000 kVA teljesítmény alatt legfeljebb 0,15 mg K O H /g, üzemben legfeljebb 1,5.
Kátrány szám: elkátrányosító kezelés után legfeljebb 0 ,2 % .
SZERELVÉNYEK 625
392. táblázat
Rés- és alummiumtekercselésű transzformátorok P y veszteségének tájékoztató értékei, kW
Primer feszültség
kVA
Típus ü , = 10 kV 20 kV Ut = 30 kV
A1 Cu A1 Cu A1 Cu A1 Cu
20jV x 20 1,30 1,90

30\VX 24 1,70 1,90 2,50
50/ Ü1 40 2,50 2,90 2,80
7ől Ux 60 3,50 3,60 3,80
100/ ü x 80 3,90 4,00 4,50
125/17, 100 125 4,60 4,70 4,90 5,20 5,80

160/ U1 125 160 6,10 5,80 6,30 6,30 6,70
200/ U1 160 200 6,80 6,30 7,30 6,80 8,20
250/ U, 200 250 8,30 7,50 8,40 8,40 9,60
320/ ü x 250 320 9,50 9,30 10,50 10,10 11,00 mint
Ux = 20 kV-on
400/ Ux 320 400 12,00 11,20 11,50 12,10 13,40
500/ £7, 400 500 13,60 13,50 14,40 14,20 14,40
6U JUx 500 640 16,30 16,40 16,40 16,20 16,50
801/í/. 640 800 19,90 19,10 18,70 20.50 20,50
1000/ Ü1 800 1000 22,90 23,00 24,10 24,20 24,30
1250/ U1 1000 1250 26,90 27,40 29,20 28,80 29,90

1600/£7, 1250 1600 33,00 33,60 83,70 34,30 34,50
2000/ Ux 1600 2000 38,20 39,10 39,60 41,40 40,80
D ) A transzformátorok szerelvényei
Olajedények kb. 50 kVA teljesítményig még természetes hűtéssel is sima

falúak, a lemezvastagság 2 — 2,5 mm, esetleg külső merevítéssel. Nagyobb
teljesítményen az edények fala 1... 1,5 mm vastag hullámos lemezből készül.
A csöves és radiátoros hűtések szilárdság és hűtés szempontjából egyaránt
kedvezőbbek.
Az olaj transzformátorok el vannak látva magasan elhelyezett olaj-
konzervátorral (tágulóedénnyel), amelyet cső köt össze a transzformátor
olajtartányával. Ez biztosítja, hogy a tartány hideg állapotban is tele van
olajjal, továbbá hogy az olaj csak kis felületen érintkezik a páratartalmú
levegővel. A konzervátorban lecsapódó víz a konzervátor alján gyűlik össze,
mivel azonban az olaj edényhez csatlakozó cső a konzervátor feneke fölé
nyúlik, a víz nem kerülhet be a transzformátorba. A konzervátor legmélyeb
ben fekvő pontján levő ürítőcsavarnál a vizes olaj leereszthető. A táguló -
edény térfogata általában az olajsúly 8 % -a. A tágulóedényt olajáilás-
mutatóval, a transzformátortartányt pedig olaj leeresztő csappal és a hőmérő
elhelyezésére használatos olajzsákkal (100... 150 mm hosszú cső, lezárt
fenékkel és olajjal töltve) szerelik fel.
Legtöbb transzformátornak főként csak feszültségmentes állapotban
kezelhető ± 5 % -o s megcsapolásai vannak, mégpedig 100 kVA teljesítményen
alul többnyire a csillagpontnál, a nagyobb transzformátoroké pedig az oszlo
pok közepén.

2. KÜLÖNLEGES TRANSZFORMÁTOROK
V és T kapcsolás. A V kapcsolásnak gyakorlati jelentősége pl. akkor van, ha a háromfázisú

transzform átort három egyfázisúból állítjuk össze és ezek mind a primer, mind a szekunder oldalon
háromszögbe vannak kapcsolva. H a az egyik transzformátor meghibásodik, akkor az üzem fenn
tartható V-be kapcsolt két transzformátorral is (478. ábra).
A T kapcsolás, más néven Scott-kapcsolás, két egyfázisú transzformátorral oldja meg a három
fázisú energia transzformálását. A kapcsolást és vektorábrát a 474. ábra mutatja. Jelentősége ott van,
ahol egy- vagy kétfázisú generátorral kell háromfázisú hálózatot táp
lálni, avagy megfordítva: két egyfázisú fogyasztó terhelését egyenle
tesen akarjuk átvinni háromfázisú hálózatra (pl. két egyfázisú kemence
stb.). A Scott-transzformátorok szerkezetére több megoldás van, azon
ban mivel a gyakorlatban ritkán fordul elő, itt nem térünk ki rá.
Takarékkapcsolás. Ennél az egytekercsu transzfor
mátornál (auto transzformátor) a megtakarítás ott m u
tatkozik, hogy míg a közönséges transzformátort
N 1I 1 — Í V ^ 2mértékadó egyenletre kell tervezni, addig
A B C
Leja—J A<* *>C
473. ábra. K ét transz

nn a ib a
474. ábra. K ét transzformátor T-kap- 475. ábra. Takarék-

form átor V-kapcsolásban csolásban kapcsolás
a takarékkapcsolású transzformátorra vonatkozó egyenlet: N 2[ I 2 — J J =

= — A^], tehát csak belső teherbírásra kell méretezni. A megtakarítás
mérvű. Ez annyit jelent, hogy a takarékkapcsolás akkor gazdaságos, ha

U 2 ~ Ux (pl. hálózati feszültségemelés) vagy ha U1 és U 2 viszonya nem több,
mint 1 : 3. A takaréktranszformátor mind üresjárási áram, mind feszültség
változás, valamint veszteség szempontjából kedvezőbb, mint az ugyanolyan
tekercselésű transzformátor, azonban rövidzárási árama ugyanakkora,
mint a hasonló teljesítményű kéttekercsű transzformátoré. A takarékkap
csolású transzformátor kapcsolási vázlatát a 475. ábra mutatja.
E kézikönyv kereteit meghaladja az ún. fázisszámváltó transzformátorok ismertetése, azonban
meg kell említeni, hogy —- különösen az egyenirányítás és világítástechnika szempontjából — ezeknek
kérdése mindinkább előtérbe kerül. Ugyanez vonatkozik a feszültségszabályozó transzformátorokra
és a póttranszformátorokra is.
3. TRANSZFORMÁTOROK ÜZEME
A ) Transzformátorok párhuzamos üzeme
K ét vagy több transzformátor párhuzamos üzemének feltételei:

azonos névleges feszültség a primer és szekunder oldalon;
azonos kapcsolási csoport;
ÜZEM 627
a névleges teljesítmények aránya ne legyen nagyobb, mint 3 : 1;

lehetőleg azonos rövidzárási feszültség.
Azonos névleges feszültség a primer és szekunder oldalon azért szükséges,
mert ellenkező esetben a kiegyenlítő áram veszteséget okozna. Üresen járó
transzformátorok feszültségeinek eredője akkor zérus, ha azonos kapcsolási
csoportba tartoznak és a feszültségáttételek egyenlők. A különböző kapcso
lási csoportba tartozó transzformátorok szekunder feszültségei között fázis
eltérés van. Kivétel az 5 és 11 órás csoport (a régi jelzés szerinti a C és D
csoport), mert ezek kapcsainak megcserélésével a párhuzamos járás lehet
séges (476. ábra).
Dcsoport
C csoport .------------------------- a___
A
B
C
A
B
C
476. ábra. 5 és 11 órás transzformátorok (C és D csoport) párhuzamos kapcsolása
Ha a rövidzárási feszültség nem egyenlő, a párhuzamos üzem megoldható

ügy, hogy a kisebb rövidzárási feszültségű transzformátorhoz megfelelő
fojtótekercset illesztünk, és így kiegyenlítjük a rövidzárási feszültségeket.
Ha a párhuzamosan járó transzformátorok egymástól távol vannak,
akkor az összekötő vezetékek impedanciái egyenlőtlen rövidzárási feszültsé
gek esetében figyelembe veendők.
B ) Transzformátorvédelem
A Buchholz-védelem (gázrelé) belső hibák (pl. átívelés, menetzárlat stb.)

kiterjedését akadályozza meg. Működése azt használja ki, hogy ilyen hibák
esetén az ívtől vagy a túlmelegedéstŐl olajbuborékok keletkeznek. Szerkezetét
a 477. ábra mutatja. Kisebb hiba, tehát lassú olajgáz fejlődése esetén a bubo
rékok az olajkonzervátorok csővezetékébe iktatott Buchholz-relé felső
részében gyűlnek össze. Az olajszint süllyedése következtében az a úszó
cx tengely körül hajlik le, d1 görgő az ex érintkezőkre gördül és azokat zárja,
mire a K x kapocspárra kötött jelzőberendezés megszólal. Erős gázfejlődéssel
járó nagyobb hiba esetén nagy gázfejlődés következtében az olajat maga
előtt hajtja, és az erős áramlás a d , úszót a c 2 csap körül lebillenti. Ekkor
a d2 görgő zárja az e 2 érintkezőket, aminek következtében a K 2 kapocspáron
át kiadott impulzus a transzformátort lekapcsolja.
A V IL L E N K I irányelvei szerint Buchholz-relé alkalmazása ipartelepi
vonatkozásban 200, hálózati vonatkozásban 400 kVA teljesítmény felett
40*
indokolt. Hangsúlyozni kell, hogy a Buchholz-relé az olajtéren kívüli hibák

esetén nem véd.
A különbözeti védelem fáziszárlat, ill. megfelelő érzékenység esetében
(ha a primer áramfelvétel többlete elegendő) menet zárlat ellen is véd.
A V IL L E N K I irányelvei szerint csak generátor, ill. egységkapcsolású gene
rátor és transzformátor védelmére alkalmazható. A különbözeti védelem
KZ Ki
áramváltók közbeiktatásával összehasonlítja a transzformátor primer

és szekunder oldali áramerősségét. Elvileg a bemenő és elmenő áramerősség
nagyság és fázis szempontjából egyenlő, tehát kiegyenlítő áram nem léphet
fel (478. ábra). Transzformátorok esetében azonban mindig van kiegyenlítő
áram, mert általában az áramváltók
áttételi viszonyai nem egyeznek meg
pontosan a transzformátor áttételé
vel, de ha megegyeznének, akkor is
az áthidaló ágban mágnesező áram
folyik, tehát a védelem érzékenységét
bizonyos mértékig csökkenteni kell. A
bekapcsolási áramlökés miatt a védel
met időzíteni is szükséges (0,3... 1,0
s.). A megszólalási áram a névleges
áramnak 30 .5 0 % -a és ugyanennyi a
megszólalási viszonyszám is.
Y d 5 kapcsolási csoporthoz tartozó transz
formátor különbözeti védelmének kapcsolását a 479. ábra mutatja. A differenciál-relé főbb adatai
a kővetkezők:
Névleges áramerősség: tartóáramkőrben ( / 68) 5,0 A
kioldó-áramkörben (J88) 5,0 A
Alapbeállítás: (0,2 . . . á,5) /„ « (folyamatosan állítható)
Megszólalási viszonyszám 0,2 -I- 0,3 -I- 0,4 + 0,5
Teljesítményfelvétel: tartóáramkör 0,9 VA ± 10%
kioldóáramkör 2,0 VA ± 10%
Érintkezők száma: 1 munkaáramú [50 W ]
Reléház: Ganz H dc 3
ÜZEM 629
Példa. Válasszunk 1600 kVA teljesítményű, 10/0,4 kV feszültségáttételű transzformátorhoz

százalékos különbözeti védelmet. A primer áram ~ 100 A, a szekunder ~ 2500 A. Az áramváltók
áttétele 100/5 és 1000/5 A. A transzformátor áttétele tehát 1 : 25, az áramváltóké 1 : 10,
h 12 H i8 h
100 2 500 5 12,5 7,5
200 5 000 10 25 15
300 7 500 15 37,5 22,5
400 10 000 20 50,0 30,0
A tartóáram, ha az áthidalásban a névleges áram folyik, azaz i* = i t — h = 7,5 A:
I r = Y q + i 2 + 2iii2 cos ^ = V5* + 12,52 .2 ,5 • 12,5 • 1 = 17,5 A.
A relének nem szabad kioldani, ha az egyik tartótekercsben 5, a másikban 12,5, és a kioldó

tekercsben 5 A folyik. A relé jelleggörbéje e szerint 28% -os lenne, de beleszámítva az áramváltók
áttételi hibáját, 40% -os jelleggörbét választunk.
M518/1 kapcsolók
M518/I [
12345910
M 518/1 11 3 4 5 910
1131, 59%
M126
Megszakítóhoz
M518/1
¡dórele
123459%
4 4jJ -o+
479. ábra. Különbözeti védelem kapcsolása
Tüláram elleni védelem. Túláram zárlat vagy túlterhelés következtében

állhat elő. Zárlat elleni védelem szempontjából a következőket ajánlatos
szem előtt tartani:
400 kVA teljesítmény alatt mind a primer, mind a szekunder oldalon
elegendő csak olvadó biztosítót elhelyezni. Természetesen megszakító is meg
felel a primer oldalon független vagy korlátoltan függő késleltetésű kioldás
sal, 1000 V szekunder feszültségen alul hő- és gyorskioldással. 400 kVA
teljesítményen felül a primer oldalon feltétlenül, 1000 V-on alul szekunder
oldalon azonban csak párhuzamos üzem esetében szükséges megszakító.
480. ábra. Transzformátorvédelem áttekintése;

csatlakozás hibajelzéshez; / és 2 megszakító ön
működően kikapcsolt; 3 túláramvédelem m űkö
dött; 4 hőmásrelé jelzést adott; 5 Buchholz-relé
jek ést adott; 6 Buchholz-relé működtette a meg
szakítókat; 7 hőrelé jelzést adott. A 4, 5 és 7 jelzés
csak személyzet által ellenőrzött állomáson van
Áramváltót elegendő a transzformátor egyik oldalán beiktatni. Ha mindkét

oldalon megszakító van, akkor mindkettő egy áramváltóról működtethető.
Túlterhelés elleni védelem. Ha az állomásnak állandó kezelő személyzete
van, akkor ipartelepi viszonylatban általában elegendő a túlterhelés jelzése;
lökésszerű terhelés esetén hőmásrelé használata ajánlatos. 400 kVÁ telje
sítményen felül célszerű az olaj túlmelegedését is jelezni.
Ha nincs állandó kezelő személyzet, akkor 400 kVA-en felül a primer
oldali megszakítót működtető védelemről, vagy hő- és gyorskiold óval ellátott
szekunder megszakítóról kell gondoskodni.
A szokásos transzformátorvédelmek áttekintését a 480. ábra mutatja.
4. TRANSZFORMÁTOROK MÉRETEI ÉS HELYSZÜKSÉGLETE
A ) Transzformátorok méretei
A transzformátorok körvonalrajzát a 481. ábra mutatja, a méreteket

a 393. és 394. táblázatok tartalmazzák. E transzformátorok szekunder
feszültsége 380/220 V vagy 190/110 V, a primer feszültség a típusjelzés szerint
10, 20 és 30 kV.
A gurítógyűrűs K I jelű három- és IL jelű egyfázisú száraz transzformá
torok max 6 kV primer- és 30 kVA-ig min 24 V, 30 kVA teljesítményen felül
pedig min 100V szekunder feszültségre készülnek. Méreteiket a 482. ábra és
a 395. táblázat tünteti fel.
M ÉRETEK, H ELYSZÜKSÉGLET 631
481. ábra. Transzformátor körvonalrajza
B ) Transzformátorkamrák
A transzformátorkamrában álta
lában csak a transzformátor, a hozzá
tartozó sínezés és kábelfej helyezhető
el. Az alábbiakban közölt méretek
erre az esetre vonatkoznak, de szükség
esetén elhelyezhető a kamrában a
transzformátorhoz tartozó áram- és
feszültségváltó, valamint a transzfor
mátor szakaszolója is. 500 kVA teljesít
ményen alul szükség esetén a kamrában
szerelhetők fel a transzformátorhoz 482. ábra. Száraz transzformátor körvonalrajza
tartozó egyéb készülékek is. Ilyen ese
tekben a Biztonsági Szabályzat előírásainak figyelembevételével a kamra
méreteit növelni kell.
Általában biztosítani kell a transzformátor körüljárásának lehetőségét,
mely célra 700 mm (4000 kVA teljesítményen felül 1000 mm) hely hagyandó.
H a a sínezést a kamra falán érintés veszély es magasságban kell vezetni,
akkor a körüljárás lehetőségétől el lehet tekinteni. 500 kVA-nél kisebb
teljesítményű transzformátor esetében olyan kamrát is szabad építeni, amely
be üzem alatt nem szabad belépni. Ebben az esetben az ajtó mögött védő
korlátot kell elhelyezni. Az MSZ 12 695 értelmében, ha a transzformátor
fedélmagassága kevesebb, mint 1700 mm, akkor a nagyfeszültségű kiveze
tőket védőráccsal kell körülvenni. A védőrács elrendezését és néhány típus
adatait a 483. ábra és a 396. táblázat tartalmazza.
A kamra belső magassága min 3000 mm, egyébként a legkisebb belső
magasság
M = E -4- 2a 4- 200 mm,
ahol E a transzformátor magassága, mm; a az átívelési távolság, mm
(10 kV-nál a — 125, 20 kV-nál 180 és 35 kV-nál 260 mm).
Réztekercselésö KN típusú transzformátorok tájékoztató adatai 393. táblázat
Típus Méretek,* mm Olaj össz

8>
jelzés kVA súly, súly,
A B C D E F G kp kp
1
125/10 125 905 805 405 765 1220 40 130 690
160/10 160 1450 835 484 910 1370 500 175 890
200/10 200 1465 845 484 1010 1470 180 1020
250/10 250 1525 965 495 1080 1540 220 1180
320/10 320 1510 1040 520 1130 1590 240 1320
400/10 400 1700 1120 585 1190 1690 600 60 300 1620
500/10 500 1760 1240 645 1240 1740 380 2050
640/10 640 1735 1155 585 1335 1840 410 2290
800/10 800 1770 1310 630 1385 1890 470 2700
1000/10 1000 1805 1530 785 1470 2025 800 580 3200
1250/10 1250 1860 1580 820 1730 2310 750 3980
1600/10 1600 2025 1600 828 1760 2395 80 900 5200
2000/10 2000 2045 1905 955 1850 2485 1000 5760
2500/10 2500 2275 2206 — 2035 2700 1200 j 100 2000 8100
125/20 125 960 825 415 825 1280 40 165 780

160/20 160 1500 865 495 955 1415 500 195 970
200/20 200 1580 975 570 1130 1630 335 1265
250/20 250 1740 1040 575 1165 1665 600 380 1480
320/20 320 1700 1125 590 1210 1710 420 1710
400/20 400 1710 1255 630 1260 1760 60 490 1950
500/20 500 1750 1150 650 1335 1890 800 550 2300
640/20 640 1845 1150 670 1410 1965 620 2700
800/20 800 1845 1390 720 1505 2060 730 3200
1000/20 1000 2060 1480 740 1575 2130 900 3800
1250/20 1250 2030 1550 810 1780 2415 1140 4900
1600/20 1600 2080 1770 885 1806 2440 1000 80 1350 5850
2000/20 2000 2150 2130 1065 1925 2560 1560 7050
2500/20 2500 2275 2260 — 2035 2700 1200 100 2000 8100
125/30 125 1030 920 485 950 1400 40 270 1020

160/30 160 1545 960 562 1100 1600 600 300 1150
200/30 200 1580 975 570 1135 1630 335 1265
250/30 250 1740 1040 575 1165 1665 380 1480
320/30 320 1700 1125 590 1210 1710 420 1710
400/30 400 1710 1255 630 1260 1760 60 490 1950
500/30 500 1750 1150 650 1335 1890 800 550 2300
640/30 640 1845 1150 670 1410 1965 620 2700
800/30 800 1845 1390 720 1505 2060 730 3200
1000/30 1000 2060 1480 740 1575 2130 1 900 3800
i
1250/30 1250 2030 1550 810 1780 2415 1140 4900
1600/30 1600 2080 1770 885 1806 2440 1000 80 1350 5850
2000/30 2000 2150 2130 1060 1925 2560 1560 7050
2500/30 2500 2275 2260 — 2035 2700 1200 100 2000 8100

M E R E TE K 633
Alumínium tekercselési! AK.N típusú transzformátorok tájékoztató adatai 394. táblázat
Méretek,» mm Olaj össz

Típus- súly, súly,
jelzés kYA G kp kp
A B C D E F
20/10 20 730 700 375 610 1000 80 260

30/10 24 750 860 430 635 1000 90 300
50/10 40 790 770 385 700 1090 110 380
75/10 60 860 740 395 770 1160 500 130 480
100/10 80 890 795 400 780 1240 140 580
125/10 100 905 905 450 790 1240 150 680
160/10 125 1460 835 485 910 1370 180 820
200/10 160 1465 846 485 1010 1470 200 960
250/10 200 1525 965 495 1080 1540 230 1100
320/10 250 1510 1040 520 1130 1590 60 280 1230
400/10 320 1700 1120 585 1190 1690 600 340 1490
500/10 400 1735 1240 645 1240 1740 400 1820
640/10 500 1760 1155 575 1335 1840 480 2280
800/10 640 1770 1310 685 1385 1890 520 2640
1000/10 800 1805 1530 790 1470 2025 590 3000
1250/10 1000 1860 1580 820 1730 2295 800 740 3760
1600/10 1250 2025 1660 830 1760 2395 940 4670
2000/10 1600 2045 1905 955 1850 2485 1060 5370
20/20 20 760 630 345 657 1065 90 300
30/20 30 795 640 350 720 1100 110 380
50/20 50 865 650 355 765 1150 140 480
75/20 60 895 760 405 820 1250 500 40 150 580
100/20 80 935 815 410 845 1275 170 680
125/20 100 960 920 460 870 1300 190 760
160/20 125 1500 850 500 955 1115 220 910
200/20 160 1580 975 570 1130 1630 600 270 1020
250/20 200 1560 1005 560 1140 1645 340 1300
320/20 250 1725 1065 565 1160 1660 390 1600
400/20 320 1765 1130 575 1220 1635 440 1860
500/20 400 1700 1330 ! 665 1310 1810 520 2160
640/20 500 1740 1170 635 1375 1930 800 60 630 2570
800/20 640 1820 1305 1 655 1490 2045 700 2980
1000/20 800 2135 1305 655 1544 2100 880 3500
1250/20 1000 2060 1510 785 1670 2230 1120 4430
1600/20 1250 1980 1685 840 1780 2415 1310 5270
2000/20 1600 1000
2500/20 2000 2800 2200 1100 1930 2570 !1200 80 1950 7300
30/30 26 920 770 385 845 1235 180 480
50/30 45 935 775 385 875 1265 200 590
75/30 67 980 830 435 915 1345 40 230 720
100/30 87 1000 875 440 945 1345 600 260 830
125/30 100 1020 925 490 980 1410 290 950
160/30 125 1545 965 565 1100 1600 330 1090
200/30 160 1580 975 570 1130 1630 370 1240
250/30 200 1740 1040 675 1165 1665 400 1380
320/30 250 1700 1115 590 1210 1710 450 1670
400/30 320 1710 1255 630 1260 1760 500 1930
500/30 400 1750 1150 650 1335 1890 60 570 2230
640/30 500 1845 1190 670 1410 1965 800 640 2650
800/30 640 1845 1390 720 1505 2060 760 3020
1000/30 800 2060 1480 740 1575 2130 930 3630
1250/30 1000 2030 1550 810 1780 2415 970 4580
1600/30 1250 2080 1770 885 1805 2440 1000 1380 5480
2000/30 1600 2150 2130 1065 1925 2560 80 1610 6460
2500/30 2000 2265 2190 1095 2020 2680 1200 2050 7508
»Lásd a 481. ábrát 1

395. táblázat
Gurítógyűrűs háromfázisú, száraz transzformátorok tájékoztató adatai*
Típus Méretek,** mm Súly, Típus, Méretek,** mm

KL kp IL
A B C D A B C D
10/6 505 380 723 800 134 10/6 505 380 500 580
20/6 640 390 800 940 232 20/6 640 390 580 800
30/6 715 400 962 1100 300 30/6 715 400 610 800
50/6 850 420 885 1100 405 50/6 850 420 630 940
75/6 970 440 927 1200 520 75/6 970 440 660 1100
100/6 1075 460 760 1200
100/6 1075 460 1045 1350 655
125/6 1135 470 1004 1350 765 125/6 1135 470 720 1200
160/6 1245 490 1155 1550 905 160/6 1245 490 850 1350
200/6 1350 500 1060 1620 1120 200/6 1350 500 860 1350
♦Az egyfázisú transzformátor súlya 1/ 3-a és teljesítménye kb. 2/ a-a az azonos jelű háromfázisúnak. így
pl, az IL 75/6 típus súlya kb. 173 kp, teljesítménye 50 kVA.
♦♦Lásd a 482. ábrát!
A transzformátorkamrák méreteit a 397. táblázat tartalmazza.

Rám pa építése 500 kVA teljesítményig célszerű, azon felül azonban
szükséges. A rámpa magassága a közúti szállítás esetében 900 mm, vasúti
szállításhoz pedig 1120 mm legyen (a sínkoronától számítva).
Az ajtónyílás méretei 1250 kV A teljesítményen alul annyira csökkent
hetők, hogy a legnagyobb transzformátorok méreteinél 100 mm-rel nagyob
bak legyenek. Csak kifelé nyíló szárnyú felel meg.
Olajgyűjtő építése 500 kVA teljesítményen felül ajánlatos, 1250 kVA
teljesítményen felül pedig szükséges. Az olajgyűjtőt a 848. ábra mutatja.
483. ábra. Transzformátor védőrácsa

MÉRETEK 635
396. táblázat
Transzformátor-védőrácsok tájékoztató méretei*, mm
Méretek
A transzformátor típusjele
L M N
üt = 0,4 kV
KN 400/10 1185 596 610
KN 500/10 1245 658 560
KN 640/10 1350 636 465 Kavicsréteg
KN 800/10 1385 693 415 Elöreguartott vb. palló
KN 1000/10 1421 804 330 Olajmeőence -
KN 400/20-30 1305 883 543
KN 500/20-30 1366 906 465
KN 640/20-30 1461 959 390
KN 800/20- 30 1461 959 295
KN 1000/20-30 1565 882 225
üt = 10...20 kV
KN 400/20-30 1160 1170 543
KN 500/20-30 1225 1194 465
KN 640/20-30 1330 1232 390
KN 800/20-30 1330 1232 295
KN 1000/20-30 1440 1264 225
484. ábra. Olajgyűjtő
397. táblázat
Transzformátorkamrák méretei 10...35 kV primer feszültség esetén, mm
Keresztirányú elhelyezés Hosszirányú elhelyezés
Teljesítmény, Kamra Ajtó Kamra Ajtó

kVA
mély széles széles magas mély széles széles magas
sége sége sége sága sége sége sége sága
2700 3000 3000 2700

20...125 1800 2200 1200 2200
2200* 2700* 2700* 2200*
2800 3500 3500 2800

160...500 2100 2200 1600 2200
2600* 3000* 3000* 2600*
640...1250 3200 3600 2400 2600 3600 3200 2000 2600
1600... 3200 3700 3800 2600 3250 3800 3700 2500 3250
4000... 6400 5000 5400 3600 3650 5400 5000 3200 3650
♦Csillaggal jelölt méretű kamrába csak a transzformátor feszültségmentesítése után szabad belépni.
Az alumíniumtekercselésű 2500/20 típusú transzformátor csak a 4000...3400 kVA típusú kamrában helyez
hető eh
0>
co
O)
F-(Q+70)
x 20120 * vas j
hegesztéssel felerősítve
TRANSZFORMÁTOROK
10/50/4Sp.-S00mm
befalazó karom
H
Vasbeton gerenda
§w>| £3.
c ir<u
o i ¡y
¿!-§
48 ő. ábra. Betongerendák vezetősínnel 486. ábra. 10 kV-os sínátvezetés
MÉRETEK 637
398. táblázat
Transzformátor tartógerendáinak méretei*, mm
Feszültség, Teljesítmény, A transzformátor

kV kVA típusa F 0 H V K L
10, 20, 35 6400... 5000 KN 6400...4000 150 210

4000 100 1200 20 160 ' 300
10, 20, 35 3200...2500 KN 3200...2500 1200 100 160
35 2000 AKN 2500/30
2000 KN 2000
35 1600 KN 1600 1000 1000 20 400
AKN 2000
20 2000 .1600 KN 2000 . .1600 80 140
KN 2000~1600
10 2000... 1600 AKN 2000 800
KN 1250
20, 35 1250 AKN 1600 100
AKN 1250
35 1000
KN 1000
KN 800...640 900 15 300
35 800... 640 AKN 1000...800 800 60 120
KN 1000...640
20 1000... 640 AKN 1250...800
KN 1250...640
10 1250...640 AKN 1600... 800
*Lásd a 485. ábrát!
Az olajgyűjtő térnek a kaviesszűrő alatti térfogata a transzformátor másfélszeres olajmennyisé

gének befogadására legyen alkalmas és az oda jutó olaj beépített csövön kiszivattyúzható legyen.
Ellenkező esetben az épületen kívül olajgyűjtő tartányt kell elhelyezni, mely az olajgyűjtő térrel
legalább 3 % eséssel ellátott 100 mm, ill. 1250 kVA teljesítményen felül legalább 150 mm 0 -jű csővel
kötendő össze. A csővezetékbe szifont kell beépíteni, a transzformátorok alatti olajgyűjtő tereket
transzformátoronként egymástól vasbeton fallal kell elválasztani, az olajgyűjtő tartány azonban több
transzformátor részére közös lehet.
A kamrák falait 25 cm vastag portlandcementbe rakott téglából vagy
16 cm vastag vasbetonból kell építeni. A téglafalazás célszerűen hézagolással
és bedörzsölt felülettel készítendő. A vasbeton falat nem kell vakolni, a kamra
belsejét meszelni kell. A tetőszigetelés legalább három rétegű legyen. A kamra
és olajgyűjtő tér padozata 10 cm összvastagságú a/200 n jelű beton legyen
a/400 n jelű, léccel lehúzott simítással. Az olajgyűjtőtér felett betongeren
dákat kell beépíteni, 1250 kVA teljesítmény felett vezetősínekkel. A gerenda
méreteket a 485. ábra és a 398. táblázat tartalmazza. Nagyobb transzformá
torok esetében célszerű a kamra falába 1500 kp teherbírású vonókarikát
beépíteni.
Ha a nagyfeszültségű kapcsolóhelyiség a transzformátorhelyiségtől
távol esik, és közöttük kábelösszeköttetés van, akkor a transzformátor-
kamrában felszerelt kábelfej fölé szakaszolót kell elhelyezni. Ha a nagy-
feszültségű kapcsolóhelyiség a szomszédos, vagy a kamra fölött levő helyiség
ben van, a csatlakozást általában alumínium sínekkel készítik. A nagy-
feszültségű (10 kV-os) sínátvezetőket a 486. ábra mutatja. A kisfeszültségű
sínátvezetés egy példája a 487. ábrán, a kisfeszültségű kábel felerősítése
a kamra falára a 488. ábrán látható.
487. ábra. Kisfeszültségű,

0,4 kV-os sínátvezetés
488. ábra. Kisfeszültségű

kábelfej felerősítése
C) Városi kábelhálózati transzformátorállomások
Ezek az állomások 3... 10 kV-os városi kábelhálózatok 50... 500 kVA

teljesítményű transzformátorainak elhelyezésére alkalmasak. Közös helyi
ségben helyezzük el a transzformátort, valamint a nagy- es kisfeszültségű
kapcsolóberendezést is. A kapcsolóberendezéseket részletesen a X I . fejezet
ben ismertetjük. Az állomás elrendezését a 489. ábra mutatja.
MÉRETEK 039
489. ábra. Városi kábelhálózati transzformátorállomás

Hasonló állomások létesülnek városi épületek alagsoraiban és pincéiben.

A belső elrendezés lényegében megfelel az előzőkben leírt épített állomás-
elrendezésnek. A transzformátort az utca felőli aknán keresztül eresztik le.
Az akna a 490. ábrán látható.
490. ábra. Kábelhálózati transzformátorállomás elhelyezése alagsorban, pincében
Városi kábelhálózatok részére előregyártott, hordozható kivitelű transzformátorállomások is

készünek.1 Ezek összeszerelt állapotban szállíthatók, és főleg építkezések felvonulási területének
-energiaellátására, valamint meglevő állomások átszerelésének idejére helyettesítő állomásokként
alkalmazzák. A szabványosított típusok a következők:
1T jelű, egy, max 100 kVA-es transzformátor részére, 2T jelű, max két, egyenként 100 kVA-es
transzformátor részére;
1 Részletes irányelveket 1. MSZ 12 585,

SZABADTÉRI TRANSZFORMÁTOROK 641
IT + M jelű, egy, max 320 kVA teljesítményű transzformátor és lekapcsolására alkalmas meg
szakító részére.
A TI típusú hordozható állomás hosszmetszetét a 491. ábra m utatja. Az állomás ajtókon át
kezelhető. A vasházban két nagy- és két kisfeszültségű kábelvégelzárónak van helye. A nagyfeszült
ségű megszakító csak az IT + M jelű állomásban, a kisfeszültségű megszakító mindegyik típusban
elhelyezhető. A vaslemezházak súlya: 1T 1250 kp, 2T 2000 kp és 1T + M 3250 kp. Ehhez hozzá kell
számítani a transzformátor, ill. az IT + M típusnál a nagyfeszültségű megszakító súlyát is.
D ) Szabadtéri transzformátorok
A transzformátorok elhelyezése szabadtéren nem ütközik akadályba

és különösen 35 kV feszültségtől felfelé gyakori, de természetesen kisebb
feszültségen is lehetséges. A 492. ábra szabadtéri elrendezésű transzformátort
mutat, amelynek szekunder oldala a kapcsolóházban levő gyűjtősínhez

kábellel csatlakozik. A primer oldal a kapcsolóházhoz akár szabadvezetékkel,

akár kábellel csatlakozhat. A 493. ábrán látható megoldás szerint a szekunder
kábelfej a belsőtérbe kerül, és ilyenkor tekercselt végelzáró is használható.
Célszerű a két bevezetés
közé láng védő ernyőt he
lyezni. 20 kV feszültsé
gig a megszakítók, szaka
szolók, feszültségváltók
ugyancsak zárt kapcsoló
térben helyezhetők el.
A 35 kV primer fe
szültségű transzformátor
állomások általában sza
badtéri elrendezésűek, bár
ipartelepeken és azok kö
zelében a szennyeződés
miatt mindinkább elő
térbe kerül ezeknek bel
sőtéri elhelyezése. Mivel
35 kVos-szerelvények ké
szülnek szabadtéri kivi
telben is, a szabadtéri el
helyezés az épületből adó
dó költségmegtakarítás
következtében gazdasá
gosabb. Kisebb feszültsé
gű transzformátorállomá
sok esetében a költ ség-
különbség a szabadtéri és
a belsőtéri elrendezés k ö
zött kisebb jelentőségű.
A 35 kV primer fe
szültségű transzformáto
rok gyakran feszültség
szabályozó transzformá
torral vannak ellátva.
Ezek a transzformátorok
közös alapra kerülhetnek,
azonban mindig úgy, hogy
a szabályozó transzfor
mátor kerüljön a szállító
oldal felé, mert ezek hi
493. ábra. Szabadtéri transzformátorállomás
básodnak gyakrabban.
Szabadtéren is kell
olajfogóról gondoskodni.
Az olajfogó a transzformátor alatt épített beton medence, amelyben 30 50
mm szemnagyságú zúzott kő- vagy kavicsréteg van. A beton medencének
nincs feneke, hogy a kifolyó olaj a kavicsrétegen keresztül elszivárogjon.
A medence sarkában kis aknát kell készíteni, hogy az esetleges talajvíz
szintje megfigyelhető legyen. Az olajfogó az egész transzformátor olajmeny-
nyiségét fel tudja fogni.
OSZLOPTRANSZFORMÁTOROK 643
A transzformátorok mellett, ill. között 4 m magas védőfalat kell építeni,

amelynek anyaga 20 cm vastag vasbeton vagy 40 cm vastag beton, ill. ő l cm
vastag tégla. A transzformátorok körüljárhatok legyenek.
E ) Oszloptranszformátorok
Általában vidéki elosztóhálózaton, továbbá felvonulási területen szoká

sosak. Oszlopállomáson legfeljebb 100 kVA (kivételesen 125 kVA) telje
sítményű transzformátort lehet elhelyezni.
494. ábra. Oszlopállomások kapcsolása
Az oszlopállomások kapcsolását a 494. ábra mutatja. A 494a ábra

az ún. fejállomás kapcsolását ábrázolja, amikor a szakaszoló az előző oszlopon
van elhelyezve. A 4946 ábra azt mutatja, amikor az oszlopállomáson is van
szakaszoló, a 494c ábra pedig ún. átmenő állomás kapcsolását ábrázolja.
Fejállomásnak nevezzük azt az állomást, amelyen a primer feszültségű
vezeték végződik, az átmenő állomás pedig — mint a kapcsolási rajzból
is látható — lényegében leágazás. A fejállomás összeállítását a 495., az átmenő
állomást a 496. ábra mutatja. A fejállomás az előző oszlopon elhelyezett osz
lopkapcsolóval, az átmenő állomás az oszlopon elhelyezett szakaszolóval fe
szültségmentesíthető. Az állomásokon nagyfeszültségű túlfeszültséglevezetők
felszerelésére is van hely; ez 50 kVA teljesítményen felül feltétlenül kívánatos.
Az állomásokat általában két fa bakoszlopra szerelik fel. A faoszlopokat
célszerű beton gyámokra helyezni (497. ábra). A bakoszlopok terpeszmérete
íf/6 , ahol H az oszlophossz, beton gyám alkalmazása esetében a beton
gyámmal együtt. A bakoszlopok adatait a 399. táblázat tartalmazza.
A bakoszlopok földbeágyazott kötőgerendái és párnafái akác- vagy tölgy
fából készülnek, méretük 15 cm 0 -jű hengeres fa, vagy 20 cm 0 -jű félfa.
A végfeszítő kereszttartókat úgy méretezik, hogy 125 kVA teljesít
ményű transzformátorok felhúzására alkalmasak legyenek. A kezelőállvány
41*
495. ábra. Fejállomás

OSZLOPTEANSZFORMATORO K 645
Feszit ösierelvény
/
496. ábra. Átmenő állomás

646
TRANSZFORMÁTOROK
498. ábra. Vaslemez kapcsolószekrény 30 kVA-ig (csatlakozás a szekrény oldalára is

497. ábra. Betongyám szerelhető
OSZLOPTRAUSZPOEMÍ.TOEOK 647
Oszlopállomások bakoszlopainak adatai 399. táblázat
Az oszlop teljes H hossza, m 10 11 12

(beton gyámos oszlop hossza) (8) (9) (10)
Legkisebb fejátmérő, cm 15 16 16
A bakoszlop síkjában megengedhető hasznos
csúcshúzás, kp 1100 1350 1270
A bakoszlop síkjára merőlegesen megengedhető
hasznos csúcshúzás, kp 1020 930 790
Pa- és vasszerkezetek kb. súlya, kp 1200 1300 1400
Vasbeton gyám súlya, kp 330
50 mm vastag kátránnyal itatott pallóból készül, amelyet kapupántcsava-

rokkal erősítenek a tartó szög vashoz. Létra nem kötelező; ha van, akkor
felcsukható és lelakatolható legyen.
Az oszlopállomások főbb méreteit a 400. táblázat tartalmazza.
A bakoszlopok közé felszerelt kisfeszültségű vaslemez elosztószekrények
négyféle típusban készülnek. 30 kVA teljesítményig használható szekrényt
a 498. ábrán láthatunk. A csőcsatlakozás a szekrény oldalára is kerülhet.
A szekrényben levő szerelvények kapcsolását és elrendezését a 499. ábrán
láthatjuk.
50 ... 125 kVA teljesítményű transzformátorokhoz az 500. ábrán látható
szekrényt használjuk. A szekrény oldalkivezetésű is lehet. A belső elrendezés
és kapcsolás megfelel 30 kVA-es típusnak, természetesen a hengerkapcsoló
nagyobb. A vaslemez kapcsolószekrényeket a földről elérhető magasságba
vagy a bakoszlopszárak között vagy a bakoszlopok között helyezzük el.
400. táblázat
Oezlopállomások főméretei
Méret, H, m
mm
10 11 12
A 8300 9150 10000

B 1700 1850 2000
C 3000 3150 3300
D 700 750 850
E 1150 1200 1300
F 1640 1800 1970
G 4300 4700 5100
felső kivezetéssel 3900 3560 6200

30 kVA
oldal kivezetéssel 4050 5510 6350
felső kivezetéssel 3500 4960 5800
50. ..125 kVA
Kisfeszültségű oldal kivezetéssel 3700 5160 6000
elosztószekrény felső kivezetéssel 4600 6060 6900
30 kVA
felső kivezetéssel 4200 5660 6 500“
50...125 kVA
1400 1550 1700

KAPCSOLÓSZE KRÉNYE K 649
-jr>
500. ábra. Vaslemez kapcsolószekrény 50...125 kVA teljesítményre
501. ábra. Kisfeszültségű szekrény mérési lehetőség nélkül

Ha a szekrényben nincs szükség mérési lehetőségre, akkor az 501.

ábrán látható, a bakoszlopok között, a transzformátor alatt elhelyezhető
szekrénytípust választhatjuk. A
t i 10*30/3
szekrénynek kivezetett hátsó
csatlakozásai vannak. Ugyan
erre alkalmas a házi csatlako
zószekrény, amely a bakoszlo
pok között a transzformátorral
egy magasságban helyezhető el
(502. ábra).
A kisfeszültségű szabadve
zetéki leágazások a bakoszlo
pokról többféle módon készít
hetők el. Közvetlenül az oszlopra
szerelhetjük két M 16 jelű csa 502. ábra. Házi csatlakozószekrény mint
varral a K F típusú feszítőszige kisfeszültségű szekrény
telőket vagy kereszttartók for
májában vasszerkezetet készítünk és erre szereljük a szigetelőket. Az 503. áb
ra példaként ilyen megoldásokat ábrázol.
ÜZEMI FÖLDELÉS 651
5. TRANSZFORMÁTOROK ÜZEMI FÖLDELÉSE1
20 MVA teljesítményen alul célszerű a transzformátorok üzemi földe

léseként mélyföldelőt készíteni. A mélyföldelőt az állomás földelőhálózatával
— ha ilyen van — fémesen össze kell kötni. Ha az állomás területét elhagyó
kisfeszültségű hálózatot nem az állomáson levő transzformátorról tápláljuk,
1 : 1 áttételű szigetelőtranszformátort kell beiktatni, nehogy az állomás föl
delőhálózatának feszültségemelkedését az állomás területén kívülre vigye.
Az üzemi földelések ellenállása legfeljebb 5Q lehet. Az üzemi földeléseket
a transzformátorhoz közel kell elhelyezni oly módon, hogy a földelővezető
lehetőleg ne szenvedjen iránytörést. A túlfeszültséglevezetők földelése lehe
tőleg a túlfeszültséglevezető alá kerüljön oly módon, hogy a vízszintes távol
ság ne legyen nagyobb, mint 3 m. A földelőket ne helyezzük járda vagy
úttest alá.
Kisfeszültségű szabadvezetéki oszlopállomás földelője minden más
földeléstől legalább 20 m távolságra legyen; célszerűen minden elmenő
kisfeszültségű vezeték első oszlopához kerüljön egy-egy üzemi földelés.
A földelésbe a szétterjedési ellenállás ellenőrzésére oldható kötést kell
iktatni. Ellenállás szempontjából a kisfeszültségű földelő vezeték legalább
95 m m 2 keresztmetszetű vassodronnyal legyen egyenértékű. A földelt
vezetéket a föld alatt és a föld felszíne fölött 30... 30 cm hosszban acélcsővel
kell védeni és két végét a földvezetékhez hozzáhegeszteni. A föld feletti
0,3 m magasságtól a kisfeszültségű vezetők magasságáig a vezetőt faléccel
kell burkolni.
1 Ez a fejezet kizárólag az üzemi földelésekkel foglalkozik, a biztonsági földelést a földelések

elkészítését stb. 1. a XV. fejezetben.
X I. FEJEZET
KAPCSOLŐBERENDEZÉSEK
Feladatuk, hogy valamely táppontról jövő nagy- vagy kisfeszültségű

villamos energiát az alkalmazás helyének megfelelően elosszák, az elosztást
üzembiztossá tegyék, továbbá hogy módot nyújtsanak a szükséges bizton
sági, reteszelő-, vezérlő és mérőberendezések elhelyezésére.
1. GYÜJTÖSÍNRENDSZEREK
A k&pcsolóberendezésekbe érkező energiát gyűjtősínek osztják szét.1
A gyűjtősínrendszereket két fő csoportba oszthatjuk: egyes és kettős
gyűjtősínekre.2
. , •A A ) Egyes gyűjtésinek
Kis- és közepes teljesítményű berendezésekben alkalmazzák. Előnyük
az egyszerű áttekinthető felépítésük és kezelhetőségük, kevés eshetőség
a hibás kapcsolásra, kis hely és anyagszükségletük, ennek következtében
olcsóságuk.
Hátrányuk, hogy üzemzavarra érzékenyek és az üzemzavar többnyire
az energiaszolgáltatás megszakításával jár. Takarítani és javítani csak
üzemszünetben lehet. A legegyszerűbb megoldásokat az 504. ábra mutatja.
Az ábrán az a változat egyszerű kapcsolóberendezést mutat. Kis
teljesítményű, vagy pl. városi kábelhálózati állomásokban, oszlopállomá
sokon a megszakítók biztosítókkal helyettesíthetők, és a leágazások szaka
szolói is elhagyhatók.
A b változat szerint a tápvezeték a kapcsolóberendezés sínén keresztül
hurkolva van, ennélfogva a ki- és bejövőág itt megszakítható. A leágazá
sokban a megszakítók szintén helyettesíthetők biztosítókkal, és a szaka
szolók elhagyhatók. Hangsúlyozni kell, hogy ha megszakítók helyett bizto
sítókat alkalmazunk, az egyes leágazásokat csak úgy lehet feszültségmente
síteni, ha a tápvonal megszakításával a teljes berendezést feszültségmente
sítjük.
A c változat kéttranszformátoros állomást mutat, primer gyűjtősín
nélkül, ahol a két transzformátor primer feszültsége különböző is lehet.
Az ún. „kihelyezett” állomásoknál, ahol a szekunder kapcsolóberendezés
távolabb van, a primer megszakítókat a primer táppontban helyezzük el,
így a transzformátorok csak ott feszültségmentesíthetők.
1 A gyűjtősínek méretezését 1. a IY. fejezetben.

2 Erőművekben vagy nagy állomásokon összetettebb rendszerek is vannak, ismertetésük azon
ban meghaladná e könyv kereteit.
OTŰJTŐSÍNRENDSZEREK 653
504. ábra. Egyes gyűjtősínrendszerek
B ) Segédsínes berendezés
A fentiekben osztatlan, egyes gyüj tősínekről volt szó. Ha ezeket sín

bontó megszakítókkal, szakaszolókkal két vagy több részre bontjuk, akkor
osztott egy-gyűjtŐsínes rendszert kapunk, amelynek az előzőkben ismertetett
osztatlan rendszerrel szemben előnyei: üzemzavar esetében a berendezésnek
csak egy részét kell feszültségmentesítení; a berendezés több, nem szinkro-
nozott táppontra kapcsolható; takarítási és fenntartási munkák a fogyasztók
részleges lekapcsolásával végezhetők el. A sínt általában szakaszolóval
bontják, bár biztonságosabb, ha erre a célra költségesebb megszakítót
használunk.
A szakaszolókkal megszakítható teljesítményre vonatkozó nézetek nagyon eltérők. Külföldi
adatok alapján a szakaszolóval megszakítható áramerősségek:
1 kV-on 0,5 . . . 0,7 A;

10 kV-on 0,2 . . . 0,4 A;
30 kV-on 0,15 . . . 0,2 A.
A megszakítható áramerősség természetesen függ a teljesítménytényezőtől. Mindenesetre cél

szerűbb eltekinteni attól, hogy a megszakítót egyszerű szakaszolóval helyettesítsük.1
Az osztott, egy-gyűjtősínes rendszert az 505. ábra mutatja. Az a válto

zat a legáltalánosabb elrendezés. A b változat ún. ,,takarékkapcsolás” .
Az ábra szerint az állomásba az előtte elhaladó távvezeték (szabadvezeték
vagy kábel) be van hurkolva, így tehát a 2 és 4 szakaszolók között levő
sínszakasz a vezeték egy része. Az állomáson mindössze egy megszakító
van. Az állomás vagy az / vagy a I I vezetékről táplálható, vagy a két
lH a a primer megszakítót a bejövő tápvezetékbe iktatjuk, akkor a transzformátorok meg
szakítói elmaradhatnak. Olcsóbb megoldás, de figyelembe kell venni, hogy a megszakítók hamarabb
hibásodnak meg, mint a transzformátorok. Természetesen feszültségkimaradásra érzékeny üzemekben
ez a megoldás — bár olcsóbb — nem javasolható.
654 KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK
vezeték összekapcsolható. A kapcsolási sorrend az I tápvezeték bekapcsolá

sán: 1... 5... 6... 4 megszakító. Ezután kapcsolható a 2 szakaszoló, mert
az érintkezők között már nincs feszültségkülönbség. Ezután nyitható
az 5... 6 ...4 megszakító. Hasonló módon lehetséges a I I vezeték bekapcsolása,
ill. a vezeték hurokba kapcsolása.
i------------ r
505. ábra. Osztott egyes gyűjtősínek
Segédsínekkel az egyes gyűjtősínrendszer még összetettebb kapcsolási

műveletekre is felhasználható (506. ábra). Hátránya, hogy a kapcsolás nehe
zebben tekinthető át, és így a hibás kapcsolások elkerülése végett sokszor
különböző reteszelések szükségesek. Anyag- és szerelvényszükséglete álta
lában nem sokkal kisebb, mint a kettős gyűjtősíné.
f
506. ábra. Egyes gyűjtősín segédsínnel

GYŰJTŐSÍNRENDSZEREK 655
Az 506a ábrán látható elrendezésben minden leágazás megszakítója

valamelyik másikkal helyettesíthető. A gyűjtősínt a segédsínnel az ábrában
pontozva rajzolt módon összekötjük, akkor ez a megszakító bármelyik
leágazás megszakítóját helyettesítheti, és ez esetben nem szükségesek
a leágazásokba pontozva berajzolt szakaszolók.
Az 5066 ábra szerinti elrendezés lehetővé teszi egy megszakítóval
bármelyik leágazás be- vagy kikapcsolását. Ha a segédsín feszültségmentes,
és az MS megszakító kikapcsolt állapotban van, akkor valamelyik leágazás
kikapcsolásának menete a következő: először Í...2...3 -S M bekapcsolását
és 4 kikapcsolását hajtjuk végre, majd SM —2 —3 —1 sorrendben kikap
csolunk. Bármely más leágazás kapcsolása hasonló.
Segédsínes elrendezést gyakran használnak m otorok csökkentett feszült
séggel való indítására (506c ábra). A m otort U 2 csökkentett feszültséggel
indítjuk, majd rákapcsoljuk Ux üzemi feszültségre, és lekapcsoljuk U 2
feszültségről.
í * í
aJ
507. ábra. Kettős gyűjtősínek

NAGYFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK 657
G) Kettős gyűjtosínek
Előnyük, hogy mind a betáplálások, mind a leágazások tetszés szerinti

sínre kapcsolhatok, ennélfogva a szükséges karbantartás és javítás üzem
szünet nélkül elvégezhető, továbbá mind a betáplálások, mind a leágazások
az üzemi szükségletnek megfelelően csoportosíthatók. Hátrányuk, hogy
a nagy helyszükséglet, a sok szerelvény és anyagigény a berendezést költ
ségessé teszi. Hátrány az is, hogy sokkal kevésbé áttekinthető, mint az egy-
gyűjtősínes rendszer, ezért a kezelése nagyobb szakértelmet, sok esetben
pedig az üzemzavarok elkerülése végett meglehetősen bonyolult reteszelést
és jelzést kíván. Számos esetben azonban — ha az üzembiztonság, ill.
a fogyasztó energiakimaradással szembeni érzékenysége indokolja — elke
rülhetetlen.
A kettős gyűjtősínek legegyszerűbb elrendezése az 507a ábrán látható.
Egyszerű esetben, amikor pl. csak arról van szó, hogy csúcsidőben két transz
formátort tartsunk üzemben anélkül, hogy azok párhuzamosan járjanak,
az ábra jobb oldalán feltüntetett sín áthidalástól eltekinthetünk. Természe
tesen a sínáthidolás az üzemet sokkal rugalmasabbá teszi, mert a két sínt
üzemszünet nélkül bármikor össze lehet kapcsolni. H a pl. két táplálás van,
akkor a sín áthidaló megszakító bekapcsolása előtt szinkronozni kell.
Valamely leágazás megszakítójának meghibásodása esetében az ábra
bal oldalán pontozva jelölt megkerülővezeték beiktatásával a hibás meg
szakítót a sínáthidaló megszakítóval lehet helyettesíteni.
A kapcsolások kombinációira még több lehetőséget nyújt, ha az egyes
gyűjtősínekhez hasonlóan osztott síneket alkalmazunk. Az 5076, c és d
ábrák az osztott kettős gyűjtősín-rendszerre mutatnak példát. Ezek a kap
csolások alkalmasak fojtótekercs beiktatására is, mint az az 507d ábrán
látható. Nagyobb kapcsolóberendezésekben térbeli előnyt nyújt az U, kettős
U, ill. a gyűrű alakú sínelrendezés (508. ábra). Ezek a kapcsolások számos
üzem változatot engednek meg, és ebből a szempontból hasonlók a hármas
gyűjtősínrendszerhez. Előnyük akkor mutatkozik, ha legalább két betáp
lálás és számos leágazás van, ami miatt túlságosan hosszú, áttekinthetetlen
cellasor válna szükségessé. A gyűrű alakú elrendezés előfeltétele legalább
négy generátor vagy független betáplálás; mind az U, mind a gyűrűs elren
dezés már vezénylőtermet és reteszelő-, jelzőberendezéseket tesz szükségessé.
2. NAGYFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK
A ) Nagyolajterű megszakítók
A nagyolajterű megszakító teljesítménye mindössze 4 0 ...8 0 MVA, névleges áramerőssége
pedig 200. . . 600 A. A megszakítót az 509. ábra mutatja. Az érintkezők olajjal telt vasedényben van
nak. Az olaj szigetel és az ívoltást segíti elő. Korszerűbb megszakítókban ujj- vagy tulipánérintkező-
ket használnak (510. ábra). Az ujj alakú érintkezők rézből készült trapéz keresztmetszetű késre
fekszenek fel, amelyre rugók szorítják. Zárlatkor a rugónyomáson kívül a párhuzamos vezetők között
fellépő vonzóerő is rászorítja az ujjakat a késre. Hasonló a tulipán alakú megoldás, azonban itt az
ujjak hengeres csapra szorulnak rá.
Az érintkezők szétnyílásakor, ha a zárlati áram nem haladja meg a megengedett értéket, a közöt
tük fellépő ív melege következtében (kb. 3000 C°) az olajedényben túlnyomás keletkezik, amely az
ívoltást elősegíti. Ha azonban a lekapcsolt áram meghaladja a megengedett értéket, akkor a nyomás-
növekedés robbanásszerű lehet, és a tartány megsérülhet, esetleg az olajréteg feletti gáztérben robba
nás keletkezhet.
A kisteljesítményű, nagyolajterű megszakítók adatait a 401. táblázat tartalmazza.

A fenti kisteljesítményű olajmegszakítók ma már nem használatosak,

de a fejlődés egyik iránya tulajdonképpen ezeknek továbbfejlesztése.
Működésük lényege, hogy az ívoltás nem a nagy olaj térben, hanem külön
oltókamrában megy végbe.
Szigetelő
anyag
Állöérintkező
Mozgó csap
j^J\ O lq já ra n já s
kikapcsoláskor
509. ábra. Nagy olaj terű 510. ábra. U jj- és tulipánérint 511. ábra. Hossz
megszakítók kezők sugaras oltó kamra
401. táblázat
Nagyolajterű, kisteljesítményű megszakítók adatai
Névleges Névleges Megszakít Olaj Megszakító

feszültség, áram, ható telje olaj nélkül
kV A sítmény,
MVA súlya, kp
200 60 260
400 40 265
600 80 290
200 50 80
10 400 285
600 140 365
200 355
20 400 60 150 360 fy////A
600 380 Olajáramlás iránya
kikapcsoláskor
200 495
30 400 80 250 500
512. ábra. Keresztsugaras oltókamra
513. ábra. O-III K 10/400 olajmegszakító fő méretei
zik, amelynek következtében az olaj a mozgócsap által elhagyott

nyíláson nagy sebességgel áramlik ki, és ezzel fokozott ívoltó hatást fejt ki.
A nagy nyomás egyrészt az átütési szilárdságot növeli és az olajat az ívhez
szorítja, másrészt a mozgócsap lefelé gyorsulását növeli.
A keresztsugaras oltókamra (512. ábra) elvi működése azonos a hossz -
sugaraséval, azonban itt a kiáramló olaj iránya merőleges az ívre, az áramlás
az ívet erősen hűti, megnyújtja és így az ívoltó hatást fokozza. Meg kell
jegyezni, hogy mindkét típusú kamrában a belső nyomás elérheti a 70 at-ot.
A nagy olaj terű oltókamrás megszakítók adatait a 402. táblázat tartalmazza.
A kocsira szerelt O -III K 10/400 olajmegszakító méreteit az 513. ábra
mutatja.
402. táblázat Az olajmegszakító
Nagyolajterű, oltókamrás, nagyteljesítményű megszakítók adatai
kat kézzel (szabadon futó
kilincsesrendszerrel) vagy
motoros hajtással kap
Megszakít Megszakító
Névleges Névleges ható telje Olaj (olaj nélkül) csoljuk.1
feszültség, áram, sítmény,
kV A MVA
súlya, kp B ) Olajszegény
megszakítók
400 300
10 600 120 340 A nagy olaj terű oltó
400 475 kamrás megszakítókban
20 600 400 260 485 az ív eloltásában nem vesz
400 690 részt az egész olajmennyi
30 600 420 710 ség. Az olajszegény m eg
szakítók esetében ezért
1 Európai viszonylatban a nagy olaj terű megszakítók mindinkább elveszítik jelentőségüket»
a Szovjetunió és az USA azonban továbbfejleszti és alkalmazza őket, mert igen nagy lekapcsolási
te lje s ítm é n y t le h e t v e lü k elérn i (10 G V A ).
elhagyták a nagy olajedényt, és fázisonként külön, kis olajedénybe helyezték

az oltókamrát. Így fázisonként két megszakítási hely helyett egy is elegendő.
OS típusú olajszegény megszakító (514. ábra). Szigetelőanyagból készült
olaj tartó hengerben van a 4 oltókamra, valamint az 5 alsó és 1 felső álló-
érintkező, továbbá a 2 m ozgó
érintkező cső. Működése a követ
kező: az 5 alsó állóérintkező egyik
ujja meg van hosszabbítva. K i
kapcsoláskor a 3 érintkezőcső fel
felé elmozdul, és ívet húz az 5
meghosszabbított ujjból. A meleg
hatására az oltókamra felső részé
ben olajgőz keletkezik, és ez az
oltókamrában levő olajat nagy se
bességgel kinyomja részben az ívre
merőlegesen, részben az érintkező -
cső oldalán levő 8 lyukakon keresz
tül. A csőben a lyukak felett záró-
dugó van. íg y az ív kialszik, m i
előtt a cső az oltókamrát elhagyná.
Az OS III olajszegény, kap
csolók típusait a 403. táblázat, m é
reteit az 515. ábra és a 404. táblá
-Also csatlakozás zat mutatja.
OM típusú olajszegény megsza
514. ábra. OS típusú olajszegény m egszakító működése
kító. Szerkezetileg azonos felépítésű
az OS típusúval, elvi működését az
516. ábra mutatja. Mikor a mozgóérintkező-cső az alsó állóérintkezőből
kicsúszik és ívet húz, a keletkező nyomás az olajat két irányba lövelli ki.
A nyomás az olajat egyrészt a 6 dugattyú alá, az pedig az olajat az ívre
merőleges irányban, azon átnyomja, másrészt a nyomás alatt levő olaj
behatol a csőbe, a 3 du
gattyút felfelé nyomja, és
apró nyílásokat tesz sza- 403. táblázat
baddá, amelyeken át az OS típusú olaj szegény megszakítók adatai
olaj kiáramlik. Ha az ív
nem alszik ki — amikor A megszakít Megszakító
elhagyja a 7 rekeszfalat Olaj (olaj nélkül)
Feszültség, Névleges ható telje
és az ív átterjed a 4 kam kV áram, A sítmény
rába —, a csövet követő, MVA súlya, kp
nyomás alatt levő olaj be
hatol a cső után a kam 400 165
rába és az ívet kioltja. 10 600 150 7 170
Az OM típusú meg
szakítók tájékoztató m é 400 110
reteit az 517. ábra és a 20 600 150 227
8
405. táblázat tartalmaz
za. A 10 kV-os típus le-
kapcsolási teljesítménye 400 280
6 kV -on 200, 3 kV-on 30 600 150 9 290
100 MVA.
404. táblázat
OS típusú olajszegény megszakítók méretei*, mm
Feszültség,
kV Típus a b c d e / 9 h i j
10 OS III. 10 730 r 650 495 1 750 710 210 455 600 980 85
! !
20 o s i n . 20 830 750 570 850 810 260 550 680 1050 145
SO o s i n . 30 1200 1000 575 1120 1070 380 750 800 1500 10
♦Lásd az 515. ábrát!
OM 280 (MVG— 133) olajszegény megszakító. Elvben nem, de szerkezetileg

némileg eltér az előző megszakítóktól. Működését az 518. ábra mutatja.
Fázisonként két-két t ámszigetelő tartja. Az olaj tartó szigetelőanyaggal van
bélelve. Fenekébe van erősítve az 1 állóérintkező. A 2 mozgóérintkező csap
a 3 átvezető szigetelőn át nyúlik be az olaj edénybe, és szigetelőanyagból
készült hosszú egyenes bevezetője van. A 4 rekeszes oltókamra egyik oldalon
nyitott, és e nyílással szemben van egy táskaszerű 5 olajkamra, ez be van
515. ábra. OS III olajszegény megszakítók méretei

1
516. ábra. OM típusú olajszegény 517. ábra. OM típusú olajszegény megszakító fő méretei
megszakító működése
N AG YFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK 663
405. táblázat
OM típusú olajszegény megszakítók méretei*, mm
A
Feszültség, megszakító Névleges a b c d e Súly, kp
áram, A / 9
kV teljesítménye,
MVA
10 200 600 230 860 930 935 1858 740 1065 530
30 400 600 350 1400 1460 865 2235 1065 1435 600
♦Lásd az 517. ábrát 1
építve a 6 olaj edénybe, amelyet 7 golyósszelep zár el az állóérintkezőt körül

vevő olaj tértől. Ez a golyósszelep a kamrából csak a kifelé áramlást engedi
meg. Az oltókamra feletti tér — a túlnyomás megakadályozása végett —
a labirint-tömítéssel elválasztott 8 kamrán
keresztül közlekedik a külső térrel.
Az ív következtében keletkező olajgáz
az 5 kamra felső részében helyezkedik el és
az olajat a rekeszeken át nyom ja úgy, ahogy
az érintkezőcsap a rekeszeket egymás után
szabaddá teszi. Az olaj útját a 6 kamra felé a
golyósszelep, az oltókamra feletti tér fele
pedig az érintkezőcsap zárja el. Az érint
kezőcsapnak a három rekeszen való áthala-
518. ábra. OM 280 típusú olajsze- 519. ábra. OM 280 típusú olajszegény megszakító méretei
gény m egszakító működése
dása alatt az ív háromszor keresztirányban friss olajat nyom az oltótérbe,

ami az ívet eloltja.
A megszakító méretrajzát az 519. ábra mutatja. 10 kV feszültségre,
600 A névleges áramerősségre és 280 MVA lekapcsolási teljesítményre készül.
C) Légnyomásos megszakítók
Két-három évtizede rohamosan tért hódítanak a légnyomásos meg
szakítók, amelyeknek elvi működését az 520. ábra mutatja. A m ozgó
érintkező-csap dugattyúja szigetelőanyagból készült hengerben mozog.
A henger felső végét fémkorong zárja el, ez a nyugvó érintkező, amelyen
520. ábra. Légnyomásos megsza- 521. ábra. PTK típusú légnyomásos megszakító
kító működése: a álló érintkező; működése
b mozgó érintkező; c szigetelő
henger: d dugattyú
kúpos nyílás van, zárt helyzetben a mozgóérintkező ezt mint szelep elzárja
és egyben biztosítja az érintkezést. A mozgóérintkező szára áthalad a henger
alsó végét elzáró fémkorongon; ez biztosítja a fémes érintkezést. A szár
dugattyúban végződik. Bekapcsoláskor a dugattyú alá sűrített levegőt
bocsátunk, ez felnyomja a mozgóérintkezőt, és a kapcsoló zár. Kikapcso
láskor a dugattyú fölé a szigetelőhengerbe engedünk sűrített levegőt, ez a
mozgóérintkezőt lefelé nyomja és így kikapcsol. Az ívet a felső korong
nyílásán át kiáramló levegő oltja el.
Hazai viszonylatban a PTK típusú légnyomásos megszakító terjedt el
(521. ábra). Az 1 mozgóérintkezőt a 3 tengelyre ékelt 2 kar mozgatja.
Ugyanaz a tengely egy rugós szelepet (az ábrán nincs feltüntetve) működtet,
amely nyitja a 4 légtartályt és az 5 hengert összekötő 6 csatornát. A 7 a
hangtompító, a 8 az olajfék. A vezérlőkamrába a sűrített levegő a 9 csövön
át érkezik. A K i nyomógomb megnyomásával a 1 0 golyósszelep nyílik, és a
levegő a 11 csövön át a 12 dugattyú fölé ömlik, amelyet lefelé elmozdít, és a
kikapcsolás a 2 kar útján végbemegy. Ugyanekkor a 3 tengely elfordulásával
406. táblázat
PTK megszakítók tájékoztató méretei*, min
A
Feszült megszakító Névleges Súly,
ség, teljesít áram, Típus kp A B G D E F G II I J K L
kV ménye, A
MVA
200 600 PTK 201 245 800 : 500 1037 825 1140 209 400 760 210 630 315 313
1000 265 800 505 1138 890 1140 209 400 760 210 I 630 315 313
600
400 1000 PTK 401 440 960 590 2093 1768 1428 209 400 350 245 720 485 368
10
2000 580 1200 610 2145 1830 1570 209 400 1120 310 880 580 400
1000 830 950 610 2222 1890 2005 209 400 1120 310 880 580 400
800 2000 PTK 601 950 1200 610 2255 1940 2005 209 400 1120 310 880 580 400
200 600 PTK 201 325 900 595 1211 950 1340 209 400 974 265 700 420 325
600
400 1000 PTK 401 590 980 685 2140 1915 1570 209 400 1120 310 880 580 385
20
2000 700 1350 685 2190 1875 1600 1 209 400 1410 390 1030 615 400
NAGYFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK
1000 880 980 685 2140 1808 1990 200 440 1120 310 880 580 400
1
600 2000 PTK 601 1000 1350 685 2250 1875 2040 200 400 1410 390 1030 615 400
200 600 PTK 201 500 1100 770 1523 1158 1494 209 1 400 1340 355 1000 1 550 400
1
600 1
35
400 1000 PTK 401 680 1300 770 2265 1933 1600 209 400 1410 390 1030 615 400
600 2000 PTK 601 980 1300 770 2265 1939 2040 209 ! 400 1410 390 1030 615 400
!
♦Lásd az 522. ábrát I

665
nyit a 6 csatorna szelepe, és a levegő a 4 légüstből az 5 hengerbe áramlik.

A 10 golyósszelep záródását megfelelő ideig a 12 fék késlelteti.
A P T K megszakító falra szerelhető kivitelét az 522. ábra, a kocsira
szereltét pedig az 523. ábra mutatja. A méreteket a 406. és a 407. táblázatok
tartalmazzák.
407. táblázat
Kocsira szerelt PTK megszakítók méretei*, mm
Feszültség, A megszakító tel Névleges áram,

kV jesítménye, A a b C
MVA
200 600 750 315 1000

1000 750 315 1000 ~
10 400 600... 1000 750 485 ~ 1000
2000 750 580 1000“
600 1000 800 580 1300
1i 2000 800 580 1300
200 600... 1000 750 420 1300
400 600... 1000 800 580 _ 1300
20 2000 800 615 1300
600 1000 800 580 1300
2000 800 615 1300
200 600 850 550 1500
35 400 600... 1000 950 615 1500
600 2000 950 615 1500
522. ábra. Falra szerelt megszakító

523. ábra. Kocsira szerelt megszakító
D ) Expanziós megszakítók
Az olajkapcsolók alapelve lényegében műszaki paradoxon, mert nagy

hőmérsékletű ívet gyúlékony anyaggal — olajjal — oltunk. Ezért került
előtérbe az a megoldás, hogy az olajat vízzel helyettesítsék. A vízzel oltás
m ódja a következő. A mozgóérintkezó felfelé haladáskor (kikapcsoláskor)
ívet húz, a gőzkamrában levő vízből kb. 13 at gőz keletkezik, amely a kon
denzációs térben expandál, eközben az ívet elfújja és deionizálja (524. ábra).
Ez az ún. expanziós kapcsoló, amelybe azonban nem tiszta vizet
helyeznek, hanem adalékokkal a folyadék fagyállóságát és gőzfejlesztő
képességét fokozzák. Az „expanzin” nevű folyadék víz és glikol [C2H 4(O H )2]
keveréke, amely a fagypontot nagymértékben leszállítja, és a fajlagos
gőzfejlődést [cm 3/kW min] az adagolással arányosan növeli.
A megszakító szerkezetét az 525. ábra mutatja. Görgőkkel ellátott
kocsin három 1 porcelán támasz van, amelyek az expanziós kamrát és a 2
kapcsolófejet, valamint a 3 szakaszolót tartják. Kapcsoláskor egy rugalmas
gyűrűt adott gőznyomás összenyom, a gőzkamra részei szétválnak, és a
folyadék expandál. Ez a folyamat az ívet eloltja. Az expandált gőz a 2 fejben,
— amely mint kondenzációs kamra is szerepel — lecsapódik és visszafolyik.
A megszakítót kézzel kapcsolják be és pedállal

kapcsolják ki. Mindegyik típus sűrített levegővel
működtethető, a 2000 A-es típusnak azonban csak
sűrítettlevegő-hajtása van. Kapcsoláskor kisebb
folyadék veszteség áll elő, ezért a folyadékállást
állandóan ellenőrizni kell. Nagyobb környezeti h ő
mérsékleten az expanzin besűrűsödik, és ilyenkor
desztillált vizet kell utánatölteni, amíg a megfelelő
(1,027 kp/1) fajsúlyt el nem érjük.
Az R 624 típusú expanziós megszakító mére
teit az 525. ábra és a 408. táblázat tartalmazza.
E ) Kisolajterű megszakítók
Az A típusú megszakító belga lieenc alapján

készül (EIB licenc). Pólusonként egy-egy szigete
lőhengerből áll, amely magába foglalja az álló- és
mozgóérintkezőket. A szigetelőhenger alatt foglal
helyet a fém karter, amelyben a mozgató mecha
524. ábra. Vízzel való oltás el nizmus van elhelyezve (526. ábra).
ve ; a rugalmas gyűrű; b m ozgó
érintkező; c kondenzációs tér;
A felső csatlakozó össze van kötve a felső tuli
d gőzkam ra; e álló érintkező pánérintkezővel, az alsó pedig a csúszóérintkező -
525. ábra. R 624 expanziós megszakító fő méretei

NAGYFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK: 669
408. táblázat
R 624 típusú expanziós megszakítók tájékoztató méretei*, mm
teljesítménye,
A megszakító
Feszültség,
Súly,
áram, A
Névleges Típus a b c d e / V h i j k l m
kp
MVA
kV
200 600 K624b 185 I1364 880 850 365 255 260 610 172 1282 94 ! 99j1100 1400
10 400 T00(T K624c 390 1731 900 825 550 250 ~25Ö 650 191 1522 114 139 1200 1500
400 2000 R624c 525 j 1915 900 "825 580 250 250 650 196 1632 114 193 1200 1500
200 600 R624b~ 420 i1870 1140 1070 550| 255 315! 650 211 1788 A 34 99 1400 1500
20
“ 400~ 600 ít624c 500 2140 1140 1070 550 ¡ 25o 3151 650 325 2002 "248; 99 1400.1500
200 600 R624b 560 2272 1450 1380 720!i 280 410 ¡ 830 "32512137 248 99 1700 1900
30 400 600 R624c “ 650“ 227211450 1380 720! 280 “ 410 830 325 2137 248 99 1700 1990
i
*Lásd az 525. ábrát!
vei, amelyben az összekötő rúd fel-le mozog. Megszakításkor ív keletke

zik a tulipánérintkező és a rúd között. Az ív az olaj egy részét elpáro
logtatja, és a fejlődő olajgáz nyomása az olajat az ívbe fecskendezi,
amelynek eredményeként az ív az áram nullátmenetén kialszik. A centrifu
gális erő következtében az olaj a henger falához tapad, míg a könnyű
gázok középen eltávozhatnak. A nyomás
kiegyenlítődése után az olaj visszafolyik
az alsó olajgyűjtő kamrába.
N yolc méretű A típusú megszakító
hazai gyártása van előirányozva. A nyolc
típus névleges áramerősség szempontjá
ból két csoportra osztható: I n = 630 A
és I n = 800 A-es típusokra. A megsza
kítók névleges feszültségét és megsza-
kítási teljesítményét a 409. táblázat tar
talmazza.
A típusjelzés a következőkből áll:
A típusjel: a névleges feszültség, kV; a
megszakítási teljesítmény, M VA; a név-
409. táblázat
típusú megszakítók megszakítási

teljesítménye, MVA
V , kV I n = 630 A / n = 800 A
10 250 400
20 300 500
30 350 600
36 350 600
526. ábra. „ A ” típusú megszakító
670 kapcsoló beren dezések:
410. táblázat
„A** típusú megszakítók méretei*, mm
Típus A B C D E F a H I J
\
10/250/6 800 225 722 319 238 ■ 313 499 201 316 570
20/300/6 1120 305 870 359 298 373 609 271 376 730
10/400/8 875 250 826 357 228 323 553 223 326 246
20/500/8 1195 330 920 377 298 383 613 263 396 280
*Lásd az 527. ábrát!
leges áramerősség száz amperekben kifejezve. (Pl.: A 10/250/6: A típus,

10 kV-os, 250 MVA lekapcsolási teljesítményű, 630 A-es megszakító.)
A megszakítók tartókra vagy kocsira szerelhetők. A hajtás elöl van
felszerelve, később oldalhajtású megszakítók is lesznek. A hossztartókra
szerelt típusok körvonalrajza az 527. ábrán, méretei a 410. táblázatban
találhatók.
Kétféle hajtás van: a CR- és a CRR-típus. Mindkettőnek a rugóját
kézzel, ill. motorral lehet felhúzni, a kikapcsolást kioldómágnes végzi.
A CR- és a CRR-típusok között a különbség annyi, hogy a CRR-típus
gyors visszakapcsolásra is alkalmas. A legegyszerűbb CR 3000 m típus
működését az 528. ábra mutatja.
527. ábra. Kisolajterű megszakító (EIB licenc) méretei

NAGYFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK; 671
528. ábra. CR 3000 megszakító működtetése; 1 hajtókar; 2 tengelykapcsoló; 3 hajtókar reteszelő;

4 lánc: 5 lánckerekek; 6 excenter; 7 átlósjelző; 8 görgőskar; 9 rugófeszítő kar; 10 záró rugó; 11 kilincs;
12 kartartó kilincs kioldáskor; 13 kioldó bilincs; 14 kézi kioldó nyom ógom b; 15 kioldó tekercs; 16
kioldó rugó; 17 megszakító; 18 segédérintkezők és végálláskapcsoló; 19 sorozatkapcsok
Motoros felhúzás esetén a m otor energiafelvétele a hajtás típusától

függően 300 ... 600 W . A 30 és 36 kV-os típusok csak kocsira szerelhető
kivitelben készülnek.
F ) Terhelésszakaszolók
A terhelésszakaszolók kis teljesítmények lekapcsolására alkalmas

szakaszolók (pl. terhelés nélküli transzformátorok lekapcsolására). Két típus
készül, 10 és 20 kV névleges feszültségre és 200 A névleges áramerősségre.
Adatait a 411. táblázat tartalmazza. A szakaszoló méreteit az 529. ábra
és a 412. táblázat mutatja.
Megszakításkor az ív hatására a környező oltóanyagból gáz keletkezik,
mely az ívet kioltja. A készülék csak zárt térben használható + 3 5 ... —10 C°
hőmérséklethatárok között.
A terhelésszakaszolókat a H B 10 hajtás működteti (536. ábra).
548
529. ábra. Terhelésszakaszoló méretei
411. táblázat
Terhelésszakaszolók adatai
Típus
Jellemzők
V N -1 6 10/200 V N -1 6 20/200
Névleges feszültség, kV
alsó határ 10 20
felső határ 12 24
Névleges áramerősség, A 200 200
Névleges megszakítási teljesítmény, MVA 3,5 7
Névleges termikus határáram (Is) kAC8úC8 15 15
Névleges dinamikus határáram, kAca^ca 38 38
Névleges bekapcsolóképesség, kAC8úC8 20... 24 15...12,5
Kapcsolási szám 60 20
Súly (hajtás nélkül) kp 45 51
412. táblázat
Terhelésszakaszolók méretei, mm
Típus A B C D E F
\
V N -1 6 10/200 923 730 434 611 211 245
V N -1 6 20/200 1027 830 490 713 307 310

MEGSZAKÍTÓK MŰKÖDTETÉSE 673
3. MEGSZAKÍTÓK MŰKÖDTETÉSE
A megszakítókat különféle hajtások működtetik, amelyeket a követ
kező csoportokba sorolhatunk: AJ kézi működtetés; B ) erőtárolós működ
tetés; G) mágneses működtetés; D ) motoros működtetés; E ) sűrítettlevegős
működtetés (présléghajtás).
A ) Kézi működtetés
A legrégebbi a kézikerekes működtetés, amellyel a nagyolajterű meg
szakítókat működtették. A működtető tengely a megszakító edényének
fedelébe van ágyazva. Ha a megszakító közvetlenül a kapcsolótábla mögött
van, akkor a kézikerék a tengelyre erősíthető, más esetben lánckerekes
áttétel használatos. Lánc csak a kerekeknél szükséges, egyéb szakaszokon
sodronykötél is megfelel. Ha a megszakító és a kezelési hely között nagyobb
távolság van, akkor az 530. ábrán látható állítható rudas hajtás szerelhető.
Az 531. ábrán a HK II típusú emeltyűs kézi hajtás látható, ami az OM
200 olajszegény megszakítóhoz használatos. A működtetés legnagyobb
szükséges nyoma téka kb. 25 mkp, az elfordulás szöge az emeltyűn 180°,
a hajtóíven 90°. Az íven furatok teszik lehetővé a beszabályozást.
A szerkezet a megszakító tengelyére szerelt bütyköstárcsa és a tartó -
bilincs segítségével önzáró. Az emeltyű tengelyének magassága a padló-
szinttől célszerűen 800 1100 mm.

674 KAPOSOLÓBERENDEZÉSEK
531. ábra. H K II emeltyűs működtetés
B ) Erötárolós működtetés
Kétféle rendszert különböztetünk meg: kézi- és motoros hajtásút.

A HÉT II erötárolós hajtást az 532. ábra mutatja. Az I működtető kézi
kart benyomjuk, és ezzel a 2 tengelykapcsolót kapcsoljuk. Utána a kart a
532. ábra. HÉT II erötárolós működtetés

nyíl irányában 90°-kal elfordítjuk, vele együtt a 3 tárcsa is elfordul, miáltal

az R rugót megfeszítjük. Ugyanekkor a 4 kilincs beugrik az 5 támasz mögé.
Az elforgatás végén a 6 bütyök felfekszik a 7 tengelyen. Ha most megnyom
juk a Be gombot, akkor a 7 tengely kissé elfordul, felszabadítja a 6 bütyköt,
és az R rugó erőteljesen bekapcsolja a megszakítót. A K i nyomógomb segít
ségével a 8 kar emelkedik, oldja az 5 —4 kilincsművet, a 9 tárcsa az óra
járással ellenkező irányba elfordul, és kikapcsolja a megszakítót. A nyom ó
gombok helyett az M karok útján mágnesekkel is működtethető a hajtás.
A bekapcsolási idő kb. 0,15 min és a
nyomaték 30 mkp. A szekrény méreteit
az 533. ábra mutatja.
Motoros hajtású erő tárolásra mu
tat példát az 534. ábra. Ha a kart K i
állásba helyezzük, akkor M x mágnest
gerjesztjük, ez kioldja a b reteszelést,
mire az R 2 rugó kikapcsolja a meg
szakítót. Ez után a rudazat zárja az
Oj kapcsolót, mire az M motor meg
indul és T csavarkerék-áttétellel az R 2
rugót megfeszíti, amelynek helyzetét
K 2 kilinccsel rögzíti. Ugyanekkor a 0 2
kapcsoló nyit, és a m otor megáll. K ö z
ben a rudazat 6 reteszt ismét zárja.
Bekapcsoláskor a B karral az M 2 mág
nest gerjesztjük, a K 2 kilincsmű kiold 533. ábra. HÉT II erőtárolós működtetés
szekrénye
és az R 2 rugó a rudazat segítségével
a megszakítót bekapcsolja.
Ennek a megoldásnak előnye, hogy elegendő 0,3. .0,4 LE-s motor.
A m otor meghibásodása esetén forgattyúval is lehet a hajtást működtetni.
Az 535. ábra az MESZ típusú erőtárolós hajtást mutatja. 1 csőtengelyen
helyezkedik el a 2 torziós rugó, amely M motorral vagy kézzel felhúzható.
Az 1 tengelyen vannak a 3, 4 és 5 tárcsák. A 6 tengely működteti a 7 kar
segítségével a megszakítót, amelynek R a rugója. Ugyanezen tengelyen van
elhelyezve a 8 görgős kar és a 10 kilincsművel ellátott 9 bütykös tárcsa.
A bekapcsolás folyamán a 8 görgős kar adja át az 1 tengely nyomatékét a
6 tengelynek a 3 tárcsa segítségével. Kikapcsoláskor az 7n1 mágnessel vagy
kézzel oldjuk sl 10 kilincset, mire a 6 tengely elfordul, és az R rugó kikap
csolja a megszakítót. Bekapcsoláskor az m 2 mágnes útján vagy kézzel oldjuk
a 11 kilincset, minek következtében az 1 tengely a 2 torziós rugó hatására
egy körülfordulást végez, a 3 tárcsa és a 8 görgős kar a 6 tengelyt elfordítja,
ezzel a megszakítót bekapcsolja. Ugyanekkor a 12 kar segédérintkezők útján
bekapcsolja a motort, amely a 2 rugót újból felhúzza. A hajtószerkezet
reteszeléssel van ellátva, hogy bekapcsolt állapotban a 11 kar ne legyen
kioldható, és akkor se legyen oldható, ha a rugó nincs teljesen felhúzva.
A szerkezet biztosítja, hogy kézi felhúzás alkalmával nem lehet a rugót
helytelen irányba vagy túlságosan felhúzni.
A HB—10 billenőrugós hajtás szakaszolók, ill. terhelésszakaszolók m űköd
tetésére alkalmas. A hajtást az 536. ábra mutatja.
Az 1 működtető rugó és 2 csap útján érintkezik a 14 főtengelyre hegesz
tett 3 kulisszával, valamint a 4 ékpályákkal és az 5 felhúzó szegmenssel.
A csap a rugóerő hatására az ékpálván felfelé igyekszik elmozdulni, azonban
43*
676 KAPCSOLÓBEKENDEZÉSEK
a 3 kulisszába csapágyazott 6 kilincs — amely a 7 ütközőre fekszik fel és a 8

himba 9 görgőjének támaszkodik — az elmozdulásban akadályozza. Ebben
a helyzetben a hajtás kikapcsolásra kész állapotban van. Ha a 11 kioldó-
mágnest gerjesztjük, vagy a 13 nyom ógom bot megnyomjuk, a & himba 9
görgőjét eltávolítjuk a 6 kilincs htjából, és a kilincs legörbül a 7 ütközőn,

íg y a 2 csap a 4 ékpályán felfelé mozdul, és a 3 kulisszával elfordítja a 14
főtengelyt, ennélfogva a tengelyre ékelt szakaszoló kikapcsol. Bekapcsoláskor
a 12 felhúzó csappal és az 5 felhúzó szegmenssel a nyíl irányában elforgatva,
a rugót összenyomjuk. A 4 ékpálya csúcsának közelében a 2 csap magával
viszi a 3 kulisszát is. Az ékpálya csúcspontján átjutva, a felszabaduló
rugóerő a 14 főtengelyt a nyíllal ellenkező irányba löki, és a szakaszoló
bekapcsol. Ha bekapcsolás után a felhúzó csappal a felhúzó szegmenset
11
536. ábra. HB 10 billenőrugós hajtás

a nyíllal ellenkező irányba fordítjuk el, a rugót megfeszítjük, a csap átbillen

az ékpálya csúcsán, és a hajtás ismét kikapcsolásra kész. A 10 körhagyó
tárcsával a készülék állítható. A HB-10 hajtás körvonalrajza az 537. ábrán
látható.
G) Mágneses működtetés
Működésének elvét az 538. ábrán látjuk. Ha B kapcsolót K i állásba

hozzuk, akkor az M 2 mágnest gerjesztjük, ez oldja K reteszt, ésazJ? rugó
kikapcsolja a megszakítót. A B kapcsoló Be állásban az M x mágnest meg
húzza és ezzel bekapcsolja a megszakítót.
A régi FS 38 típusú mágneses hajtást vázlatosan az 539. ábra mutatja.
Ha az M mágnest gerjesztjük, az behúzza a vasmagot és a lánc, ill. lánc
kerék útján 90°-kal elfordítja a T tárcsát. Elfordulás után a K kilincs

reteszeli a tárcsát, és egyben megszakad M mágnes áramköre. A K i gomb
megnyomásával a reteszelést oldjuk és a megszakító kikapcsol. A PSZ 10
típusú mágneses hajtás elvben megegyezik az FS 38. típussal, csupán lánc
kerekes áttétel helyett csuklós szerkezettel fordítja el a tengelyt. A mágneses
hajtásokat majdnem kizárólag gyengeárammal működtetik. Teljesítmény-
szükségletük:
Kis bekapcsolási teljesítményre: 3 . . . 7 kW.
Nagyobb bekapcsolási teljesítményre: 7...13 kW.
OM 280 típusú megszakító (PSZ10): 18...20 kW.
ieg é d ú ra m fo rrá s
539. ábra. FS 38 mágneses

működtetés
D ) Motoros működtetés
A motoros hajtás lehet egyenáramú vagy háromfázisú váltakozóáramú.

Minthogy a hajtás a megszakító nagyságától függően 5... 15 L E -t igényel,
célszerűbb háromfázisú m otort választani.
Mindkét megoldás elvileg teljesen megegyezik egymással. Az 540.
ábra egyenáramú motoros hajtás megoldásának elvét mutatja. A B kapcsolót
K i állásba helyezve gerjesztjük a K kilincsmű mágnesét, ez kikapcsol, mire
a tengely jobb fele felszabadul, és az R rugó a megszakítót kikapcsolja.
Eközben a tengely 180°-kal a nyíl irányába fordul el, aminek következtében
a T tárcsa a motort bekapcsolja, és ez a tengely bal felét a jobb fél után
forgatja mindaddig, míg a K kilincsmű a két tengelyt újra összekapcsolja.
Ugyanekkor a V váltókapcsolót a P tárcsán levő pecek elállítja, és a motor
680 KAPCSOLÓBEÍtENDEZÉSEK
forgásirányát megváltoztatja, de ezzel egyidejűleg a m otort ki is kapcsolja.

A bekapcsolás folymata hasonló.
A motoros hajtás hátránya, hogy kézzel nem lehet üzemszerűen kap
csolni, mert a kézi működtetés csak beállításra alkalmas. A kézi működtetés
csak feszültségmentes állapotban vehető igénybe!
A HMW II típusú motoros működtetést az 541. ábra mutatja, kikapcsolt
állapotban. Bekapcsoláskor az M motort indítjuk, az a nyíl irányába
fordítja el az 1 tárcsát, a 2 csap belefekszik a 3 kapcsolókar kivágásába, és ez

a 4 tengelyt 90°-kal elfordítja. Ezzel a bekapcsolás megtörtént. A tengelyt
bekapcsolt állapotban az 5 szabadonfutó tárcsa hornyába eső b kilincs rögzíti.
Bekapcsolás után a m otor áramköre kikapcsolódik, de az 1 tárcsával még
néhány fordulatot tesz, amikor a 2 csapból kiálló 2a rugózott csap a 3 karra
hátulról felfut, azonban visszanyomódik a 2 csapba a nyíl irányába. A be
kapcsoló nyomógomb megnyomásakor jelzőlámpa gyullad ki, és mindaddig
ég, míg a bekapcsolás végbe nem ment. Ha a nyom ógom bot a bekapcsolás
megtörténte előtt elengedjük, vagy közben a feszültség kimarad, akkor a 7
kioldókar a szabadonfutót oldja és a kapcsoló az eredeti K i állásba tér vissza.
Önműködő kioldás esetében is — mágnessel vagy kézzel — a 7 kioldókart
működtetjük. Kikapcsoláskor a motorindítót K i állásba hozzuk, mire a
m otor ellenkező forgásiránnyal indul meg és a kikapcsolást elvégzi. A K
kézikerékkel szükségkapcsolást is végezhetünk, azonban ez esetben a

segédmágnest (a rajzon nincs feltüntetve) az erre használatos nyomógombbal
felső helyzetbe kell rögzíteni.
HMMSZ (CHTE) motoros m ű
ködtetés (542. ábra). Az M motor
fogaskerékáttétellel hajtja az 1 súr-
lódó tengely kötést. A súrlódás és
ezáltal az átvihető nyomaték a 2
rugós csavarokkal szabályozható.
A forgó mozgást a 3 tengely viszi
át a 4 bütykös tárcsára. E tárcsa
és az 5 tárcsa között az összeköt
tetést a 4 tárcsával együtt elforduló
6 kilincs biztosítja. Elfordulás köz
ben a 7 csap kioldja a 6 kilincset.
Kikapcsolás közben az 5 tárcsa a
8 ütközőcsap segítségével oldja a
9 kilincset, és erre a 4 tárcsa az
órajárással ellenkező irányban el
fordul. A megszakító tengelye a 10
rudazattal vezényli a 11 érintke
zőt. Kikapcsolás után ez a kapcsoló
megindítja a motort, ami a nyíl
irányában elfordítja a 4 tárcsát, ez
a 6 kilincs útján magával viszi az ó 541. ábra. HMW H motoros működtetés elve
tárcsát, míg annak bütyke a 12
kilincsbe akad. Eközben megfeszül a 13 tárcsára ható R rugó. Ezzel a
készülék bekapcsolásra kész állapotba került. Ha most a m otort megindít
juk, a 3 tengely magával viszi sl 14 tengelyt, és a megszakító bekapcsol.
542. ábra. HMMSZ motoros működtetés elve

A 6 kilincs kioldásával az 5 tárcsa elfordulhat, és a kapcsoló kikapcsol

ható. A kikapcsolás táv vezérlésű is lehet, ha a 15 mágnes meghúz, & 12
kilincset oldja, a 13 tárcsa elfordul és kioldja a 6 kilincset.
E ) Sűrítettleyegős működtetés (présléghajtás)
A PHTE sűrítettlevegós hajtás szerkezete megegyezik az 542. ábrán

látható motoros hajtással, azzal a különbséggel, hogy a m otort az 543.
ábrán látható módon dugattyús fogasléc helyettesíti.
543. ábra. PHTE sűrített- 544. ábra. FPT 35 sűrítettlevegő működtetés

levegő működtetés
Az EPT 35 típusú présléghajtás elvét az 544. ábra mutatja. A hajtás két

részből áll: egy hengerből, amelyben a dugattyú kétirányú mozgást végez,
aszerint, hogy melyik végén bocsátjuk be a levegőt. A dugattyú egyenes-
vonalit mozgását kulissza és hajtókar alakítja át forgó mozgássá a m eg
szakító működtetéséhez. A dugattyút kézzel vagy mágnessel működtetett
kettős vezérlőszelep mozgatja. Reteszelőmágnesekkel is el van látva, ame
lyeknek bekapcsolása esetében a szelep még kézzel sem működtethető.
Az expanziós megszakítókat a sűrítettlevegős hajtás csak bekapcsolja,
a kikapcsolást a megszakító rugója végzi (545. ábra). Az 1 hajtórúd a 2
forgattyú és 3 kilincs segítségével elfordítja a megszakító 4 tengelyét.
Bekapcsolás után a 5 rugó a dugattyút visszatolja az eredeti helyzetbe.
Kikapcsoláskor a 6 rugó a 7 tárcsát visszafordítja eredeti helyzetébe. A lökés
szerű kapcsolás elkerülése végett a szelepszerkezet különleges. A beáramló
sűrített levegő a 8 szelep furatain át a 9 kamrába ömlik. Amikor itt a nyomás
megfelelő értéket ért el, a 10 membrán megemeli a szelepet, ami ekkor a
bekapcsoláshoz szükséges levegőmennyiséget a dugattyú alá ereszti.
A kézzel vagy mágnessel vezérelt működtető szelep szerkezete az 546.
ábrán látható. Az 1 mágnes gerjesztésével nyitja a 2 szelepet, amikor is a
sűrített levegő a rajzon nem látható megkerülő csatornán és a 3 visszacsapó
545. ábra. Expanziós megszakító sűrítettlevegős működtetése
546. ábra. Működtető szelep 547. ábra. FPT sűrítettlevegős hajtás méretei
413. táblázat
FPT hajtás méretei*, mm
Típus a b c d e / 9 h i k \ l m n 0 V
FPT 12 80 8 70 11,5 318 356 36 103 10,5 15 122 123 56 135 75

FPT 30 100 12 90 15 452 474 41 150 15 22 170 176 74 178 98
FPT 35 100 15 125 16 466 516 30 145 21,5 22 115 185 74 212 63
♦Lásd az 547. ábrátl
szelepen át a 4 membrán fölé áramlik. A membrán megemeli az <5 szelepet

és a sűrített levegő 6 csatornán át a működtető hengerbe jut.
A szakaszolók présléghajtására általában FPT típusú működtető szerke
zetet használják. A hajtás méreteit az 547. ábra és a 413. táblázat tartalmazza.
A hajtás felszerelését a szakaszolóra az 548. ábra mutatja. Nagy áramerős-
548. ábra. Sűrítettlevegős működtetés elhelyezése szakaszolón
414. táblázat
FPT hajtás üzemi adatai
í
Névleges, Nyomáshatárok, Levegőszükséglet, Nyomaték, Súlv,
Típus nyomás, at 1 mkp kp
at
1
FPT 12 6 5,25.. 6,5 i 10...15 14
■
11 10,5 ...13 15...25 8
FPT 35 6 5,25...6,5 20... 30 22.5 50
11 10,5 ...13 30.. 60 43

415. táblázat
Megszakítók levegőszükséglete,!
A megszakító Feszültség, Áram, Nyomás Saját Bekapcso Kikapcso

típusa kY A határok, tartánv, láshoz láshoz
at 1
10 600 47 100
10 1000 47 S 165
PTK 201 20 600 12,5...10,5 60 50 200
20 1000 60 200
30 600 70 225
10 1000 70 60 240
10 2000 95 60 350
PTK 401 20 1000 12,5...10,5 95 80 380
20 2000 125 80 380
30 1000 128 80 450
10 1000 190 80 750

10 2000 190 100 750
PTK 601 10 3500 21 ...19 190 200 750
20 1000 190 80 750
20 2000 235 100 900
30 1000 235 100 900
!
!
R, 624b, o 1 10...20...30 1000... 2000 6 .5 — 150
j
416. táblázat
Szakaszolókhoz szükséges hajtástípusok (5 att)
Névleges Névleges Hajtási nyo Kézi emeltyű Sűrítettlevegős

áram, feszültség, maték, típusa hajtás típusa
A kV mkp
1 5 HKG
10 10 HK 250
400...600 20 12 HK 250 FPT 12
30 15 HK 325
1
1 10 HK 250 FPT 12
10 20 HK 400 FPT 30
1000... 1500 20 23 HK 400 FPT 30
30 31 HK 2 X FPT 12
1 20 HK 400 2 x FPT 12
1000 10 40 — 2 x FPT 30
20 60 — 2 x FPT 30
1 20 HK 400 2 x FPT 12
3000 10 40 — 2 x FPT 30
ségű szakaszolókra két egyidejű működtetésű hajtás szerelhető fel, azaz

mindkét oldalra egy-egy. A hajtás üzemi adatai a 414. táblázatban vannak
feltüntetve. A megszakítók levegőszükségletét a 415. táblázat tartalmazza.
A 416. táblázat a szakaszolókhoz szükséges haj tás típusokat sorolja fel.
4. KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK SEGÉDENERGIAFORRÁSAI
Nagyobb, ill. fontosabb kapcsoló- és transzformátorállomásokat el kell

látni segédenergiaforrással, a megszakítók és szakaszolók működtetése a
védelem, reteszelés, jelzés stb. ellátása céljából.
Kapcsolóberendezések segédenergiaforrása lehet: akkumulátortelep
vagy (és) sűrített levegő.
A ) Akkumulátortelep1
A segédenergiaforrásnak függetlennek kell lennie a hálózattól, ezért

elsősorban akkumuláf őrtelepek jöhetnek számításba. Gyakori az a meg
oldás, hogy a megszakítókat és szakaszolókat sűrített levegővel működtetik,
de a jelző, reteszelő és védelmi, valamint a szükség- és vészvilágítási hálózatot
akkumulátor táplálja. Az akkumulátortelepek kiválasztásában a követ
kezőket kell szem előtt tartani:
Feszültség. Minden 220 V-nál kisebb, szabványos feszültség megfelel,
amely egyezik a készülékek, relék, izzólámpák stb. feszültségszintjével.
Nem szabad az akkumulátortelepet azért megcsapolni, hogy többféle feszült
séget kapjunk. Ha egy állomáson belül többféle egyenfeszültség szükséges,
akkor több, különböző feszültségszintű akkumulátortelepet kell felállítani.
Célszerű az egyenáramú segédüzem negatív pólusát mereven földelni.
Az előzőkből következik, hogy a negatív ágat seholsem szabad bizto
sítani, és a földzárlatból eredő téves működések elkerülésére ajánlatos
az egyenáramú berendezések (tekercsek, izzólámpák stb.) egyik sarkát
közvetlenül a negatív ágra kötni.
Egyidejűség. Egyenáramú berendezések esetében a következő egy ide jű-
ségi tényezők vehetők figyelembe: megszakítók és szakaszolók működtetése
(motorok vagy mágnesek) és védelem 0,1...0,25; lehívó reteszelés és lehívó
jelzés, munkaáramú hibajelző relék 0,1. .0,15; akusztikai hibajelzés 0,05...
- 0,1.
Az üzemzavar alatti amperóra (Ah) kisülést megkapjuk, ha a beren
dezések áramfelvételét megszorozzuk az egy ide jűséggel és az üzemzavar
idejével.
Az egyidejűség megállapításához figyelembe kell venni a vész- és szük
ségvilágítást is. A vészvilágítást a sötétség ideje alatt mindenütt, olyan helyi
ségekben pedig, ahol természetes világítás nincsen, egész nap bekapcsolva
tartjuk. A szükségvilágítás csak az üzemzavar ideje alatt működik. Az akku
mulátortelepet nem terheli a szükségvilágítás teljes beépített teljesítménye,
hanem csak az a rész, amely a kezeléshez és javításhoz szükséges. A szükség-
világítás egyidejűségi tényezője 0,25. .0,5. Otyan berendezést célszerű
kiválasztani, amelyik a szükségvilágítási terhelés előirányzott egyidejű
ségének elérésekor jelzést ad.
1 Itt csak annyiban foglalkozunk a kérdéssel, amennyiben az a kapcsolóberendezéseket közvet
lenül érinti. Általános és részletesebb ismertetését 1. Akkumulátorok és egyenirányítók c. fejezetben.
SEGÉDENERGIAFORRÁSOK 687
A z amperóra-kapacitás megállapítása. A leghosszabb üzemzavar idejét

célszerű 4 órára felvenni. Az üzemzavar végén A h -ban még mindig 25%
tartalék legyen, tehát az üzemzavar alatt kisütött összes Ah-kapacitás
75% -a legyen az összes rendelkezésre álló Ah-kapacitásnak. Az így számított
kapacitást átszámítjuk 10 órás kisülésnek megfelelő kapacitásra. Az átszá
mítási tényező
k = 4 órás kapacitás =
10 oras kapacitás
A telep állandó kisütőárama kisebb legyen, mint a 10 órás kisütő-
áram.
Az állandó jellegű kisütőáram meghatározásához a következő terhelé
seket célszerű figyelembe venni:
a megszakítók tartós (s-on felüli) áramfelvétele. Az egyszerre bekap
csolható megszakítók száma nem lehet több, mint a vezenylőteremben
szolgálatot teljesítő személyek száma. Az egyszerre kikapcsolható megsza
kítók száma a védelemtől függ, általában nem több, mint az összes megsza
kítók 10%-a. Szakaszolók esetében a helyzet hasonló. Lehívó reteszelés
és jelzés esetében a teljes terhelés és a munkaáramú hiba jelző relék terhelé
sének 10%-a veendő figyelembe.
Feszült ségesés. Az egyenáramú segédüzem feszültsége a névleges feszült
ségtől legfeljebb + 1 0 ... —20%-kal térhet el.
Ha a legnagyobb kisütőáram kisebb, mint az 1 h-s kisütőáram, akkor az előző feltétel teljesül,
mert 0,25 egyidejűséggel kimutatott akkumulátorkapacitás esetén az 1 h-s kisütőáram okozta feszült
ségesés nem haladja meg a 1 0 % -ot. Ellenkező esetben a feszültségesést ellenőrizni kell.
a) A szükséges akkumulátorkapacitás megállapítása

Az elmondottak alapján az akkumulátor szükséges kapacitását az alábbi
példa szerint állapíthatjuk meg.
Példa. Állapítsuk meg közös épületben elhelyezett primer és szekunder kapcsolóberendezés

részére szükséges akkumulátortelep kapacitását. A primer megszakítók HMMSZ 165/40 motoros
hajtásúak, a szekunder megszakítók régebbi EM 600 A-es típusok, mágneses hajtással. A szakaszolón
k á t sű ríte tt levegő m ű ködteti. A berendezés részletes felsorolását és a szükséges ad atoka t a 4 h-s Ah-
kapacitás megállapításához alkalmas összeállításban a 417. táblázat tartalmazza. Az egyenáramú
feszültség 220 V.
Az állandó kisütőáram:
_ 890 4 A.
á ~~ 220
A legnagyobb kisütőáram:
15 780
= 71,7 A.
220
A szükséges legkisebb akkumulátorkapacitás (4 h-s):
^ __ 19 290
87,6 Ah.
K* ~ 220
10 h-s k a p a citá s:
K in = 87,6 - L - = 109,5 Ah.
U,o
Az ehhez legközelebb eső 108 Ah-ás típust választjuk.

688 k apcsoló beren dezések:
417. táblázat
Példa Ah-kapacitás megállapítására
Fogyasztás, W Kisütési
Egyidejűleg idő, ha összes
Fogyasztó W/db bekapcsolva egyidejű nincs töl kisütés,
max. db állandó max. tés, Wh
h
HMMSz 165/40 hajtás 8500 1 8500 1 8500

EM megszakítók Be mág
nestekercse 3000 1 3000 1 3000
EM megszakítók Ki mág
nestekercse 90 5 450 y* 120
20 db szakaszoló szelep
működtetése 300 1 300 i 300
Reteszelőmágnes 10 30 300 300 4 1200
20 db időrelé 30 6 1800 % 450
4 db állásjelző 1,5 40 60 60 4 240
30 db jelzőlámpa 15 8 120 4 480
Vészvilágítás 15 10 150 4 600
Szükség világítás 20 40 300 800 4 3200
Egyéb 300 4 1200
i
összesen: — — 890 15780 — 19290
A z akkumulátortelepek száma. A beépített kapacitást célszerű két telepre

elosztani úgy, hogy egy-egy telepre a szükséges kapacitásnak a fele jusson.
Mindenesetre meg kell vizsgálni, hogy a fél kapacitású telep (25% -ig kisütve)
elegendő-e a megengedett feszültséghatáron belül a lökésszerű terhelés
vitelére. K ét azonos feszültségű telepnél többet nem szükséges és nem is
célszerű beépíteni.
b) A z akkumulátorok töltése
E célra motorgenerátor, higanykatódos egyenirányító, izzókatódos

egyenirányító és száraz egyenirányító alkalmas. A töltési rendszerek a követ
kezők :
Kéttelepes töltés—kisütés üzem. Mindegyik telepet bizonyos időszak
fogyasztására (min. 1 nap) méretezik. A telepeket üzemben felváltva töltjük
és kapcsoljuk a fogyasztóhálózatra. Ügyelni kell arra, hogy a pótcellák is
rendszeresen ki legyenek sütve. A telep pozitív lemezeinek élettartama m int
egy 1000 ... 2000 töltés.
A kéttelepes pufferüzemben az egyik telepet és a töltőt is rákapcsoljuk
a sínekre, a másik telep feltöltve tartalékban van. A két telepet időnként
(max. 3 hét) felcseréljük, mivel a három hét alatt a feltöltött tartaléktelep
kapacitásának mintegy 30% -át elveszti. A pufferüzemben dolgozó telep
nem sül ki eléggé, ezért időnként teljesen ki kell sütni, úgyhogy a hálózatról
lekapcsoljuk a töltőt, és csak a telepet tartjuk üzemben. A töltőgép telje
sítménye olyan legyen, hogy a hálózati fogyasztást és a telep önkisülését
is fedezni tudja (kb. 1 mA/Ah).
Az egytelepes puff erű zemre az előzőkben elmondottak értelemszerűen
vonatkoznak.
Egytelepes csepptöltéses pufferüzem (549. ábra). A töltőberendezés a

feszültségszabályozó útján a fogyasztásnak és önkisülésnek megfelelő
áramot oly módon szolgáltatja, hogy a gyűjtősín feszültségét 2,15...2,2 V
cellafeszültségnek megfelelő szinten tartja.
Ennek a rendszernek további fejlesztése a tíz cellás póttelep (550. ábra).
A póttelepet kizárólag hálózatkimaradáskor kapcsoljuk a telephez. A pót-
telepet általában szeléncellás egyenirányítóval töltjük és kondicionáljuk,
de hálózati stabilizátorral is ellátjuk. Az ábra szerint higanykatódos egyen
irányítóval oldják meg a feladatot,
de természetesen motorgenerátor is
megfelelő.
Csepptöltéses pufferüzem hét telep
pel (551. ábra). Ez a rendszer lényegé
ben megegyezik az előbb leírt rend
szerrel, azonban még egy telep van,
amely kondicionáló töltővel van ellát
va. Ily módon mindkét telep állandó
an 100%-ig feltöltött állapotban van.
Ügyelni kell arra, hogy kondicionálás
kor a feszültség a megengedett hatá
rok között maradjon, mert a kon
dicionáló-töltő nincs ellátva feszültség
szabályozóval. Elvileg itt is lehetsé
ges a pótcellás megoldás, de felesleges.
A töltési rendszereket a 418. táb
lázat hasonlítja össze.
A VILLENKI vizsgálatai szerint a csepptöl 549. ábra. Csepptöltéses pufferüzem egy
téses pufferüzem különösen a töltés-kisütéses rend teleppel
szerrel szemben előnyös. Előnye, hogy 4 0 % -kai
kisebb Ah-kapacitás szükséges, mert ebben a rend
szerben mindkét telep állandóan feltöltött állapotban van, míg a töltés-kisütéses üzemben csak
5 0 . . ,9 0 % - o s k a p a c itá s van, te h á t a s z á m íto tt k a p a c itá s n a k m in te g y 2 0 0 % - á t kell b e é p íte n i. C se p p
töltéses pufferüzemben a telepek élettartama is sokkal hosszabb, jobb a hatásfok, ennélfogva kb.
3 0 % energiamegtakarítás mutatkozik.
Hátránya, hogy önműködő feszültségszabályozó szükséges, és feszültségkimaradáskor a telep
feszültség szélesebb határok között változik, mint a töltés-kisütéses rendszerben. Ipari kapcsoló
állomásokon legcélszerűbb a póttelepes rendszer használata.
418. táblázat
Töltési rendszerek összehasonlítása
(220 V)
Kondi Önműködő
Rendszer Telep, Elem Elem cionáló Töltő feszült
db kapcsoló szám töltő ségszabá
lyozó
Kéttelepes töltés-kisütésü üzem 2 esetleg 110...120 2

Kéttelepes puffer 2 n 110 — 2 —
Egytelepes puffer 1 kettős 110 — 2 —
Egytelepes csepptöltéses puffer 1 — 110 — 2 1

Kéttelepes csepptöltéses puffer 2 — 110 1...2 2 1
Egytelepes csepptöltéses puffer,
pótteleppel 1,1 "' 150 + 10 1 2 1

690
KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK
550. ábra. Csepptöltése« pufferíizem pótteleppel

SEGÉD ENERGIAFO RRÁSOK 691
B ) Légsűrítő berendezések
a) A szükséges levegőmennyiség megállapítása

A kapcsolóberendezéseket működtető levegőnek víz- és olajgőzöktől
mentesnek kell lennie. A légsűrítő által beszívott levegő mindig tartalmaz
nedvességet, amelyhez még a kompresszorból magával ragadott olaj is
hozzájárul. Megfelelő víz- és olajleválasztókkal gondoskodni kell, hogy
a működtető készülékekbe száraz levegő jusson.
A levegő nedvessége a hőmérséklettől függ, de független a nyomástól.
A levegő nedvességtartalmát telített állapotban különböző hőmérsékleteken
a 419. táblázat tartalmazza. Általában a nedvességtartalom ennél kisebb,
ezt relatív nedvességnek nevezzük. Tekintettel arra, hogy kisebb hőmérsék
leten a nedvességtartalom kisebb, a légtartányt hűvös helyen kell felállítani.
4 19 . táblázat
A levegő legnagyobb nedvességtartalma különböző hőmérsékleten
■
Hőmérséklet! 1 5 - ö 0 ; 10 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 80 90
1 15
c° i 1
Nedvesség- j
tartalommp/lj 2,14! 3,24 4,84 6,8 12,8 17,3 23 30,3 39 51 65 83 104 130 161 198 293 424
Ha a beszívott levegő nyomása p lf térfogata vlf a sűrített levegőé

p 2 és v2, akkor azonos T K ° hőmérsékleten p 1v1 = p 2v2, különböző T K °
hőmérsékleten
P lV l VéP2
Ti T2 *
Példa, vx = 1000 1/rnin, Vi = 1 at, = 10 at, telítettség 6 0 % , ha tx = 20 C°, tt = 40°, akkor
ViViT* 1 • 1000 •318

Vi — 293 •10
= 106,8 1/min.
T iPs
A beszívott nedvesség 1000 • 10173 •0.6=10,38 p/min. A sűrített levegő 100% -os telítettség
esetén:
106,8 • 0,051 = 5,45 p
vizet tartalmaz, tehát a kiválasztandó nedvesség

10,38—5,45 = 4,93 p/min.
Hazai irányelvek szerint1 a légsűrítő berendezés kapacitását úgy kell

előirányozni, hogy a kompresszor meghibásodása vagy üzemképtelensége
esetében a tartalék levegővel (nem számítva a megszakítók saját légtar -
tányát) valamennyi megszakító egyharmad részét kétszer egymás után be
és ki tudjuk kapcsolni. A szakaszolók levegőszükségletét egyszeri működ
tetésre kell előirányozni.
1 M SZ 12 563 k a p cs o ló b e re n d e z é s e k lé g sű rítő b eren d ezései.
44*
Külföldi gyakorlat alapján a kompresszor úgy méretezendő, hogy 24

órás levegőfogyasztás összesen 4 óra kompresszorüzemmel pótolható legyen.
A levegőfogyasztás előirányzatára a 420. táblázat tartalmaz adatokat.
b) Légtartányok, kompresszorok és csővezetékek méretezése

Légtartányok méretezése. Izotermikus folyamatot feltételezve, a szük
séges tartány térfogat:
420. táblázat
Elosztóállomások (10. . .35 kV) sfirítettlevegő-fogyusztásának elő

r = 4-3 ZQ
P , - P.
1.
irányzata
mert
A beépített meg Kapcsolások száma Üzemzavar után be
kapcsolandó megszakí T7__ ( Tr , 2 L Q
szakítók száma 24 óra alatt
tók száma PlV~ P2[ V + T ^ ) ’
5 10 ahol V a légtartály űrtar
5
10 15 10
20 20 talma, 1; Q egy megszakí
15
30 25 tónak egyszeri be- és ki
20
kapcsolásához szükséges
2 at nyomású levegőmeny -
nyiség, 1; p xkezdő nyomás
a tartalék felhasználása előtt, at; p 2 alsó nyomáshatár, at.
A szükséges kompresszorteljesítmény:
P = ZQ1/min .
Példa. Méretezzünk légtartányt a következő berendezés részére: 3 db PTK 401, 20 kV, 1000 A.
6 db 1000 A, 20 kV szakaszoló (hajtás FPT 30), expanziós megszakító R 624, 10 kV 600 A (FPT 12
hajtás). A levegőfogyaszták 3 db PTK 401 hajtás a 60 + 240 = 300 1, összesen 900 1, FPT 30 hajtás
ä 2 X 30 = 60 1, Összesen 360 1, 6 db expanziós megszakító á 150 1, összesen 900 1 és 12 db FPT 12
hajtás a 15 1, összesen 180 1. Nyomások: PTK megszakítók részére 13 at, szakaszolók és expanziós
megszakítók részére 6 at. Az összes levegőszükséglet tehát:
3 'db PTK 401 900 1

6 db FPT 30 360 1
6 db ít 624 900 1
12 db FPT 15 180 1
ZQ = 2340 1
A PTK megszakítókra való tekintettel 13 at nyomású tartány kell, amelyből a 6 at nyomást,

uyomáscsökkentő szeleppel kapjuk. A tartány térfogat:
2 2340
V 3~ 1 1 ,5 -9 ,5
780 1.
Az üzembiztonság azáltal foKozható, hogy gondolva a nyomáscsökkentő szelep meghibásodására,

6 at tartányt is felállítunk. Ennek a térfogata, mivel 6 at-nál SQ = 1440 1:
2 1440
V = = 960 I
1 5 - 4
A kompresszor teljesítménye:
1
P = 2340 = 78 1/min,
30
A csővezetéket úgy kell méretezni, hogy a fővezeték az összes sűrített

evegővel hajtott készülék egyharmadának egyidejű működtetése esetében
az elhasznált levegőmennyiséget fél percen belül szállítani tudja.
Ez az előírás nagyobb berendezésekhez többé-kevésbé megfelel, kisebb
berendezésekre azonban túlságosan szigorú.
A csőben a légáramlásra felírható:
LO
V 1 0 -3 = fclO-H = v 10~:
3V
ahol V az utántöltéshez szükséges levegő, 1; / a cső keresztmetszete, cm*;
c a levegő közepes áramlási sebessége, m/min (általában 15 m/min); t az után
töltés ideje, s (általában 20 .25 s); p az üzemnyomás, kp/cm 2.
Az előbbi egyenletbe az átlagos gyakorlati értékeket behelyettesítve:
3 ct 3 - 1 5 - 2 2
------ — --------- --------■^ 100,
10 10
vagyis
ZQ
ZQ == 100p f , amiből / = cm2 .
100p
A példára alkalmazva, a 13 at fővezeték kereszt-
metszete:
A, = = 0,75 cm2,
100 • 12
és 6 at-nál
2340
h— 100 • 5
= 4,68 cm!
c) Kompresszortelepek
A kompresszortelepek felépítéséhez haszná
latos készülékek, szerelvények stb. a követ
kezők:
Légtartányok. A szabványos méreteket az
552. ábra és a 421. táblázat tartalmazza.
Ha a sűrített levegőt ívoltásra is használ
juk, akkor két tartányra van szükség. A tar-
tányok az épület leghűvösebb részén állítan-
dók fel. Célszerű az egyik légtartányt a sza
badban (téli üzem), a másikat pedig a pincében
(nyári üzem) felállítani. A tartány okát vilá
gosra kell festeni, lehetőleg jó hő vissza verő
képességű festékkel (alument stb.). A tartány 552. ábra. Sűrített levegő
tartánya
alján víztelenítő csapot kell felszerelni. A be
ömlőnyílást a tartány legmagasabb pontján
kell bekötni; a tartányt belül célszerű terelőlemezekkel ellátni (végered
ményben ezek elhelyezése dönti el a be- és kiömlő vezetékek csatlakozási
helyét!)
Kompresszorok. Dugattyús légsűrítőket ajánlatos alkalmazni; ha víz
hűtésesek, akkor a termoszifon cirkulációs rendszer célszerű, mert ezzel
az automatika elkerülhető. Az általában használatos típusokat az 553. ábra
és a 422. táblázat tartalmazza. Az olajozási rendszer olyan legyen, amely
biztosítja, hogy a levegő lehető legkisebb olajtartalmú legyen.
694 KAPCSOLÓBE RENDEZÉSEK
Légtartályok tájékoztató méretei*, mm ál. táblázat
Tér- 6 at IS at 21 at 31 at
1 m d m d m d m d
1
250 1300 560 1300 560 1300 560
500 2100 630 2100 630 2100 630 2100 630
1000 2200 900 2200 900 2200 900 2200 900
1500 2500 1000 2500 2000 2500 1000 2500 1000
2000 2800 1120 2800 1120 2800 1120 2800 1120
3000 3000 1250 3000 1250
4000 3200 1400 3200 1400
5000 3300 1600 3300 1600
* Lásd az 552. ábrát!
553. ábra. Kompresszorok méretei
Csövek és szerelvények. Lehetőleg réz csővezetéket válasszunk, ha ez

nincsen, helyettük rozsdamentes csövek is alkalmasak, végső esetben hidegen
hengerelt acélcső vagy acélforrcső is megfelel. Ha a csövek nem rozsda -
mentesek, a levegő mechanikai tisztításáról is gondoskodni kell, a működtető
422. tábláza
Kompresszorok tájékoztató adatai és méretei*, mm
Telje n fordulat Levegő Hűtő

Típus sít szám mennyi Foko víz a b c
1 mény, 1/min ség zat 1/min
LE 1/min
í
K V 7-87/2 17,4 960 1380 1 12 1300 500 900
K L 5 5 -17/22 4,5 720 200 2 — 1200 800 700
KL8,5—74/32 18 720 1133 2 — 1300 1000 1000
K V 7 - 33/12 10,9 960 550 2 2,8 1300 700 900
KV 63/2—II 32 720 1670 2 11 2400 1100 1500
KV 63/1—II 16 720 1120 2 5,5 1800 900 1500
KV 63/3- I I I 45 720 2600 2 16,5 2500 1100 1500

SEGÉDENERGUAFORRÁSOK 695
Sűrített levegőhöz való csővezetékek 423. táblázat
Túlnyomás, Képlet szerint Csőátmérő, Tényleges

Z Q >
at 1/min számítva, mm keresztmetszet,
cm8 cm2
0...3 600 7,2 45/42 13,85

6 3 600...8 200 16,40 55/51 17,61
8 200...10 000 20,00 65/60 28,26
!
0...3 600 3,00 22/20 3,14
3 600...8 200 6,83 32/29b 6,88
13 8 200... 10 000 8,35 45/42 13,85
10 000...15 000 12,50 45/42 13,85
15 000...21 000 17,50 55/51 17,61
21 000...33 000 27,50 65/60 28,26
0...3 600 1,8 18/16 2,01

3 600...8 200 4,1 32/29 6,60
21 8 200 . 10 000 5,0 32/29 6,60
10 000... 15 000 7,5 45/40 12,56
15 000...21 000 10,5 45/40 12,56
21 000...33 000 19,5 55/50 19,63
szelepek előtt azonban minden esetben ajánlatos réz vagy rézbevonatú

csöveket közbeiktatni.
Víztelenítés céljából a csővezetéket 0,5... 1% lejtéssel kell szerelni, és a
legmélyebb ponton víztelenítőszelepet elhelyezni. 22 mm átmérőig a csőkötés
hollandianya lehet, azonfelül klingerit tömítésű peremes kötést létesítsünk.
Hegesztett vagy forrasztott csőkötés is megfelel, de minden esetben figye
lembe kell venni a hőtágulást. A szelepek 12 att-ig öntöttvasból lehetnek,
azonfelül azonban bronzból vagy acélöntvényből készüljenek. A csövek
adatait a 423. táblázat tartalmazza.
A kompresszormotort motorvédő kapcsolóval kell ellátni, nyomáskap
csoló útján önműködő megállításról és indításról gondoskodni. A nyomás
kapcsoló 1,5...3 at nyomáskülönbségre legyen beállítható.
Jelzéseket a következő nyomáshatárokon célszerű adni: 13 at névleges
nyomás esetén ki- és bekapcsolás 13... 12,5 at-on, túlnyomás jelzés 13,2
és nyomáscsökkenés-jelzés 11 at-on. 21 at névleges nyomás esetén kikap
csolás 21,5, bekapcsolás 21 at-on, túlnyomásjelzés 21,7, nyomás csökkenés -
jelzés 20 at-on. 31 at névleges nyomás esetében a kikapcsolási nyomás
31, a bekapcsolási 30,5 at, túlnyomás jelzés 31,2, nyomáscsökkenés-jelzés
29 at-on.
d) Kompresszoi'telepek kapcsolása
A kompresszortelepek szokásos kapcsolásait az 554. ábra mutatja.
Ha a sűrített levegő csak a hajtásokat működteti, az ívoltásban nem
vesz részt, és a megszakítók és szakaszolók kézzel is kikapcsolhatok, akkor
általában elegendő egy kompresszor és hajtó motor, bár ilyen esetben is cél
szerű hidegtartalékról gondoskodni. Ha a sűrített levegőre az ív oltásához
is szükség van, akkor feltétlenül két kompresszoregység és két légtartány
szükséges. A levegőt célszerű a felhasználási nyomásnál nagyobb nyomáson
696
554. ábra. Kompresszortelepek kapcsolásai: M 555. ábra. Kétkompresszoros légsűrítő berendezés

m otor; Ls légsűrítő; T tartány
fi
KIOLDOK ÉS RELÉK 697
Keresztezovezetékek összekötéssel
+
Keresztezóvezetékek 1
összekötés nélkül 1
Áteresztő szelep IX
Sarokszelep &
3já ra tú szelep
V
Visszacsapó szelep
áramlás a fekete mező felé X
Biztosítószelep súlyterheléssel
Biztosítószelep rugóterheléssel
Nyomóscsökkentő szelep
kisebb nyomás a háromszög csúcsa felé c a
Vízleválasztó
>O h
Olajleválasztó
Tölcsér, lefolyó
Y
Szellőző
Y
Szifon
V
Csalira
..X I _
Nyomásmérő
Hőmérő G5ÜQ-
556. ábra. Csővezetékek tervjelzései
tárolni, és a levegőt nyomáscsökkentőszelepen át bocsátani a csőhálózatba.

Két fő-légtartány esetében ezeket úgy kell kapcsolni, hogy külön-külön
is üzemben tarthatók legyenek és bármelyik kompresszorra átkapcsolhatok
legyenek. Az esetleg meghibásodott tartány vagy kompresszor üzemfenn
akadás nélkül lekapcsolható legyen.
Egy kétkompresszoros légsűrítő berendezést mutat az 555. ábra, az
556. ábra pedig a terv jelzéseket tünteti fel.
5. KIOLDOK ÉS RELÉK
A ) Kioldok
A megszakítóknak meg nem engedett üzemviszonyok (zárlat, túlter

helés stb.) esetében önműködően kell kikapcsolniok. A kikapcsolást külön
készülék, a kioldó hajtatja végre. A relé a kioldót vezérlő, az áramkör vala
mely jellemzőjétől függő szerv.
A kioldókat működésük szempontjából a következőképpen csoportosítjuk:
698 KAPCSOLÓBERE jSTDEZÉSEK
Primer kioldok (557a ábra). A kioldókat működtető tekercset közvetle

nül vagy segédrelé útján iktatjuk a főáramkörbe. A primer kioldó előnye
az egyszerűség és áttekinthetőség. Hátránya, hogy a fellépő nagy igény-
bevétel erős szerkezeti megoldást
kíván, továbbá az elkerülhetetlen
rázkódás megnehezíti az érzékeny
működést.
Szekunder kioldok. Ha a kioldó
működtető tekercsét feszültség vagy
áramváltó közbeiktatásával táplál
juk, akkor a készüléket szekunder
kioldónak nevezzük (5576 ábra). Ha
az érintkezők zavartalan üzemi ál
lapotban nyitva vannak, munka -
áramú érintkezőknek, ha csak üzem
zavarkor nyitnak, nyugalmi áramú
érintkezőknek nevezzük. Az ábra
557. ábra. Primer kioldok munkaáramú érintkezőt ábrázol.
Szekunder relével ellátott mun
kaáramú kioldót mutat az 558. ábra. Hasonló kapcsolás látható az 559.
ábrán, de feszültségcsökkenés-kioldóval ellátva. Az 1 feszültségcsökkenést
jelző tekercs mindaddig nem kapcsol ki, ameddig a 2 feszültségváltón
áram folyik. Ha túláram lép fel, akkor a 3 túláramrelék működnek és meg
szakítják az 1 áramkörét.
558. ábra. Munkaáramú szekunder kioldó 559. ábra. Szekunder kioldó feszültség
csökkenési kioldással
B) Relék
Az érzékelt villamos mennyiség szempontjából a következő reléket
különböztetjük meg:
Áramrelé. Működése a rajta keresztülfolyó áram erősségétől függ.
Feszültségrelé. Működése vagy a beállított legnagyobb vagy legkisebb
feszültségtől függ. Így megkülönböztetünk feszültségemelkedési és feszült
ségcsökkenési relét.
Teljesítményrelé. A teljesítmény nagyságának vagy irányának változása
szólaltatja meg.
KIOLDOK ÉS RELÉK 699
Időrelé. Késleltetőmű, amelyet valamely villamos jellemző megváltozá

sát érzékelő relé és az általa működtetett készülék (pl. megszakító) közé
iktatunk, hogy a változás hatását az időreló beállításának megfelelően
késleltessük.
Segédrelé az érzékelőrelé érintkezőinek terhelését csökkenti és az adott
jelet sokszorozza, ill. a kapcsolásnak megfelelően elosztja.
A relék kiválasztásában a megengedett terhelés, a beépítés helyén
a termikus és dinamikus biztonság az irányadó.
Az áramrelék legkisebb beállítható meghúzási árama:
ahol I m a meghúzási, I ü az üzemi áramerősség.

A skálahiba és szórás ± 5 % , tehát ha a tartó viszony T = 1,2,
I m = -^ü (T + 0,05) = 1,25IÜ ,
tehát ha / ü = 5 A, akkor I m = 6,25 A.

Az időlépcső (t) megszakító önidejéből (¿m), az időszórásból (tsz) és a relé
önidejéből (¿r) tevődik össze, azaz t — tm + tsl -f- tT. A szokásos értékek:
tm olajmegszakítóra 0,4 s, légmegszakítóra 0,2 s. Szórási idő durva időrelére
0,25. . 0,5 s, finom időrelére 0,1. .0,15 s, a relé önideje 0,05. . 0,2 s.
A szükséges áramváltók száma: nem földelt csillagpontú hálózaton
zárlatvédelemre 2, földelt csillagpontú hálózatban 3, földzárlatvédelemre 3.
A feszültségváltók száma: zárlatvédelemre 2 (V-kapcsolásban), földzárlat-
védelemre 3, vagy helyettük egy ötoszlopos feszültségváltó.
Az áramváltók terhelhetősége
általában 15...30V A , a feszültség -
váltóké 30 ... 50 VA. Az egyenfe-
szültség többnyire 110 . . 220 V.
A relék csatlakozására leg
alább 1,5 mm2 keresztmetszetű szi
getelt réz huzal, esetleg 2,5 mm2
keresztmetszetű alumínium huzal
szükséges.
A relék megszólalásának idő-
jellege négyféle lehet. Késleltetés -
nélküli működés (560a ábra). A
relé a beállított áramértéknél elvi
leg azonnal, gyakorlatilag 0,006 ...
0,2 s önidő eltelte után megszólal.
A zárlati áramtól függően késlel
tetett relé (5606 ábra). A zárlati áram
növekedésével a megszólalási idő
csökken, majd bizonyos értéken
túl, önidővel kikapcsol. C; dj
A harmadik idő jelleg (560c áb
560. ábra. Relék időjelleggörbéje
ra) a korlátoltan függően késleltetett
működés. A megszólalási idő a zár-
lati áram növekedéséig bizonyos értékig csökken, azon túl állandó marad,
majd egy határértéken túl a relé ön idő alatt megszólal.
A független időkésleltetésű relé adott áramerősségen felül állandó késlel

tetéssel szólal meg (560d ábra).
Névleges villamos adatok. Általában áram- és feszültségváltókra kapcsolt
relék feszültsége 100. HO V és az áram 5 A. A teljesítményfelvétel S = I U
VA. Megkülönböztetjük az indítási és a kioldási felvett teljesítményt.
A megszakítókat működtető védelmek: túláram—idővédelem, túláram—
energiairány—idő védelem, túláram-indítású és az energiairányok szerint
különböző időzítésű védelem.
A túláram—idő-védelem kapcsolási vázlatát az 561. ábra tünteti fel.
Eszerint indító túláramrelét csak az A és G fázisokba építünk be.
Az ábrán feltüntetett elrendezés a következő készülékekből áll: M 151
és M126.
M lő lfa (ú j típus jel: M - J ) (562. ábra). A pillanatműködésű szekunder
relé adatai:
Névleges áram: 2,5/5,0 A; 0,5/1,0 A: 20/40 A (átkapcsolható kivitelben).
Megszólalási áram : 1 . . . 2 I n
Tartóviszony: I < 17%
Szórás: + 3 %
Termikus határáram: 1 27/n
Dinamikus határáram kb. 150 I n
Teljesítményfelvétel 7n-nél: 0 , 9 + 1 0 % A
Reléház megfelel a Ganz B d f típusnak.
A 8 C
561. ábra. Túláram —idő-védelem
Külföldi (német) viszonylatban a túláramrelé jele R S f1 kapcsolási jelét és működését az 568.

ábra m utatja.
M 126 típusú időrelé (Új típusjel M —T) (564. ábra)

Névleges feszültség: 24, 110 és 220 V (esetleg 48 V).
Kapocsfeszültség 10 min-ig: 1,1 £7n.
Időbeállítás: 0 ,5 ...3 ,0 ; 0 ,5 ...6 ,0 ; 1 0 .. .10 vagy 1,0. . .15 s.
1 R S f = Relais-fein (einstellbar).
KIOLDÓK ÉS RELÉK 701
Időszórás a legnagyobb beállítható idő után:

± 8% .
Érintkezők száma: 3 munkaáramú,
pillanatműködésre; 3 m unka-
áramú késleltetett működésre.
Érintkezők teljesítménye: 80 W .
A reléház megfelel a Ganz Hde
3 típusnak.
Külföldi viszonylatban az időrelé jele R Z f,1
kapcsolási jelét és működését az 565. ábra mutatja.
A túláram-időrelét össze szokták építeni, ilyenkor
a jele RSz 3 f.2 Kapcsolási jele és működése az
566. ábrán látható. Termikus túláram-időrelé készül
váltakozóáramra is, mint az az 567. ábrán látható.
562. ábra. M151/a áramrelé
A itúlórám—energiairány—idő-véde -
lem kapcsolását az 568. ábra mutatja.
A kapcsoláshoz két M 151 túláramrelé, két M 524/45° teljesítmény relé és egy
M 126 időrelé szükséges. A túláramrelék kapcsolják az energiarelé feszültség-
tekercsét, amely helyes energiairány esetében reteszelő, más esetben kioldó
irányban működik. A védelem független időkésleltetésű. Kissé nagyobb biz
tonságot nyújt két időrelé beépítése. Ebben az esetben a túláramrelé az idő-
relét kapcsolja, és ennek pillanatműködésű érintkezője kapcsolja a teljesít
ményrelét.
21 22 23 24 25 26
Az M 524j45° teljesítményrelé ( új típusjelzés M — W ) kapcsolását az 569.

ábra mutatja, adatai pedig az alábbiak:
Névleges áram: 5,0 vagy 1,0 A.
Névleges feszültség: 100 V.
Legkisebb működtetőfeszültség / n-nél: kb. 0,005 17.
Teljesítményfelvétel az áramtagnál: 2 V A + 10% .
Teljesítményfelvétel a feszültségtagnál: 14 VA ± 1 0 % .
Termikus biztonság: 1 1 0 /n-
Dinamikus biztonság: kb. 2007n.
Reléház megfelel a Ganz Hde 3 típusnak.
1 R Z f = Relais-Zeit-fein.
2 R SZ3f = Relais-Strom-Zeit-3-polig-fein.
702 KAPCSOLÓBERENDE ZÉSE K
Az energiairányrelé német jele R R . Kapcsolása az 570. ábrán látható. A túláram— energia-

irány— idő-védelem kialakítható egy Krimik RSz2f típusú túláram -idő-relével is, ha hozzáépítünk
két M 524/45° teljesítményrelét. Ugyanez a védelem két BBC S típusú független késleltetésű túl
áram— időrelével is megoldható, két M 524/45° teljesítményrelé hozzáépítésével.
RSZ 3 f
i —
k:
i
Ér
t
I
l [ín -
\i\z \3 \u \s \6 \m \m m
566. ábra. RSZ Bf túláram —idő-relé 567.jábra. RSZ 2t termikus túláram —idő-relé
568. ábra. Túláram—energiairány-idő-védelem

RETESZELÉS 703
A feszültségcsökkenési szekunder relé M 151/bn (ú j jele M — U) . K apcso

lása ugyanaz, mint az 562. ábrán látható M 151/a típusé. Adatai a követ
kezők :
Névleges feszültség: 30 vagy 50 V.
Megszólalási feszültség: beállítható 3 0 .. .60 vagy 5 0 .. .110 V-ra.
Tartóviszony: T < 1 7 % .
Skálaszórás: + 3 % .
Érintkezők száma: 1 munkaáramú.
Érintkezők teljesítménye: 50 W.
Reléház, mint Ganz Bdfl típus.
A feszültségcsökkenési relé német jele U R, kapcsolási jelét az 571. ábra m utatja. Van egyen
áramú és egyen- vagy váltakozóáramú kivitel.
571. ábra. U R feszültségcsökkenési relé
6. RETESZELÉS
Az üzemzavarok nagy százaléka hibás kapcsolásból ered, ezért — külö

nösen kevésbé áttekinthető nagy kapcsolóberendezésekben — igen fontosak
a reteszelő kapcsolások, amelyek a hibás kapcsolást elvileg kizárják.
AJ A reteszelés módjai
A reteszelés lehet mechanikus vagy villamos. A mechanikus reteszelés
szakaszolók vagy szakaszoló és megszakító között csak kis berendezésekben
jöhet szóba, ahol az egyes készülékek közel vannak egymáshoz. Az elvi
megoldást az 572a ábra mu- .
tatja. Eszerint a megszakító
tengelyén bütyköstárcsa van,
amely a megszakító bekap
csolt állapotában nem enge - 0
di a reteszelő rudat a szaka
szoló tengelyére erősített tár
csa hornyából kimozdulni. 0 -
A két szakaszoló közötti
reteszelést az 5726 ábra m u
tatja. A reteszelő rúd az
egyik szakaszoló tárcsájának
©
hornyába nyúlik be, ami csak 572. ábra. Mechanikus reteszelés elve
704 KA.PCSOLÓBERENDEZÉSEK
a szakaszoló nyitott állásában lehetséges, tehát a két szakaszoló közül az

egyiknek nyitva kell lennie.
A villamos reteszelés elve az 573. ábrán látható. Ha a megszakító kikap
csolt állapotban van, akkor a szakaszoló működtethető, mert a megszakító
424. táblázat
Reteszelő mágnesek adatai
Névleges feszült Szükséges teljesítmény

ség,
V nyitva behúzva
220 ~ í
110 ~ 1400 YA 350 YA
i
42 ~
•
220 =
45 W
110 =
48 = 55 W
'V váltakozóáram
= egyenáram
segédérintkezője a reteszelő mágnes áramkörét zárja. Az áramkört még egy

kézi nyomógombos kapcsoló is megszakítja, amely csak a szakaszoló műkö
dése közben zárja az áramkört, mert a reteszelő mágnes legfeljebb 5 min-ig
tartható bekapcsolva. A reteszelő mágnes elhelyezését a szakaszoló hajtásán
az 574. ábra mutatja. A reteszelés burkolt kivitelben is kapható. A mágnes
57 i. ábra. Reteszelő mágnes elhelyezése 575. ábra. Szakaszoló segédkapcsolók

szakaszolón
RETESZELÉS 705
adatait a 424. táblázat tartalmazza. Villamos reteszelés esetében a szaka

szolókat segédkapcsolóval kell ellátni. Ezeknek elhelyezését az 575. ábra
mutatja, adatait pedig a 425. táblázatban közöljük.
A sűrítettlevegős hajtásokat is elláthatjuk villamos reteszeléssel.
425. táblázat
Segédkapcsolók szakaszolókhoz
Sarkok száma 2 4 6 8 10 12 16
Hosszméret*, a mm 84 125 166 207 248 289 371

Típusjel Sk 2 Sk 4 Sk 6 Sk 8 Sk 10 Sk 12 Sk 16
♦Lásd az 575. ábrát l
B ) Villamos reteszelés kapcsolása
Az alapvető megoldás az 576. ábrán látható. Ha az IS szakaszolót 1K

működtető kapcsolóval kapcsoljuk be (a kapcsoló elfordításával a nyíl
irányában), akkor a szakaszoló Be mágnese meghúz, feltéve, hogy a T meg
szakító és 2S szakaszoló kikapcsolt
állapotban van, ellenkező esetben a T
megszakító és 2S szakaszoló segéd-
érintkezői a működtető áramkört meg
szakítják. Ugyanígy nem lehet a sza
kaszolót nyitni, ha a T megszakító be
van kapcsolva.
1J 21 41 3
M2} M l} M3} Mt
576. ábra. Villamos reteszelés 577. ábra. Kábelleágazás reteszelése
Az 577. ábra egy kábelleágazás reteszelését mutatja. Mindegyik szaka

szoló csak az L megszakító K i állásában működtethető, a 3 szakaszoló pedig
csak akkor, ha a földelőkés nyitva van. A gyííjtősínszakaszolók kölcsönösen
reteszelik egymást.
Az 578. ábrán látható megoldás szerint a második gyűjtősínszakaszoló
működése a megszakítótól független, és csak a sínáthidaló megszakítótól
és a hozzátartozó szakaszolótól függ.
Az 579. ábra sűrítettlevegős hajtású szakaszoló villamos reteszelését
mutatja. A kapcsolásban a két gyűjtősínszakaszoló közötti reteszelés függ
a megszakító és a kettős gyűjtősín közötti áthidaló kapcsoló helyzetétől.

M1 MZ Ml MZ M1K MZK
- i --------¿-------- J--------J--------------------i----- 1-------
578. ábra. Áthidaló kapcsoló reteszelése
7. KISFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK
A kapcsolóberendezések kisfeszültségű oldalán levő ^megszakítók
általában száraz áramszakítók, mágneses ívoltással. Kézi, sűrítettlevegős
és motoros hajtásra készülnek. A fúvókürtő felett legalább 400 mm távolságra
ne legyen fémalkatrész, de ha ez nem kerülhető el, akkor legalább 200 mm
távolságra terelőlemezt kell beépíteni.
A ) M K III. s. középteljesítményű száraz megszakító
Az M K III. 401. és 601. típusú megszakítók 550 V névleges és 380 V

üzemfeszültségre 400, ül. 600 A névleges áramerősségre készülnek. Három
pólusba beépített hő- és gyorskioldóval, szabadonfutóval vannak ellátva.
A hő- és gyorskioldó beállítási határait a 426. táblázat tartalmazza. Kézi
hajtás esetében H K G 200 hajtást használunk. Mágneses távhajtással is lehet
működtetni; ehhez két, egy sarkú zárókontaktussal ellátott, nyomógombra
vagy működtető nyugtázó kapcsolóra van szükség. A mágnes feszültsége
110...220 V egyenfeszültség, vagy 380 V váltakozófeszültség. A mágnes
KISFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK 707
426. táblázat
M K 401— 601 megszakító hő- és gyorskioldási határai, A
Hőkioldók
Típus Rövidzárlati
Közvetlen. Áramváltós gyorskioldás
fűtésű fűtésű
20.. . 40
40.. . 60
60.. .100 1000...2000
MK 401 100.. .140 1100... 2200
140.. . 200 1200.. .2400
200.. . 280 1300.. .2600
280...400 1400.. . 2800
1500.. .3000
1600.. . 3200
100.. .140 1700.. .3400
140.. .200 1800.. . 3600
MK 601 200.. .280
280.. .400
400.. . 500
500.. .600
teljesítményfelvétele az első esetben 6 kW, utóbbi esetben 10... 12 kVA,

a másodkapcsoló teljesítményfelvétele kb. 0,75 kVA, a munkaáramú
kioldóé pedig 1 kVA.
Sűrítettlevegős hajtás esetén (5,5 at) a működtető szelep teljesítmény
felvétele mintegy 100 W .
A megszakító a hajtás módjától függetlenül távműködtetésű munka
áramú kioldó val is ellátható, amelynek feszültségét egyenáram esetén 200,
váltakozóáram esetén 400 V-ig választhatjuk. A megszakító feszültség -
csökkenés-kioldóval is kapható, de munkaáramú kioldó és feszültségcsökke-
nés-kioldó egyidejűleg nem alkalmazható. A megszakító két, egysarkú
segédérintkezővel van ellátva, ezeknek a száma a 401-es típusban 8-ra,
a 601-esben 10-re emelhető.
A megszakító zárlati szilárdsága (ha a hőkioldó beállítása 100 A-en
felüli) a 401-es típusra 17,5 kA, a 601-esre pedig 20 kA. A maximális kapcso
lások száma 500 be- és 500 kikapcsolás.
A megszakító körvonalrajzát az 580. ábra mutatja, a méreteket pedig
a 427. táblázat tartalmazza. A tokozás külső méreteit az 581. ábra tünteti
fel.
427. táblázat
MK III típusú megszakítók beépítési méretei*, és súlya
Súly, kp
Méret, mm
Típus kézi mágneses lég-
a b c hajtással
MK m . 401 72 274 335 35 40 50

MK i n . 601 86 322 380 40 50 60
45*
580. ábra. M K megszakító
B ) MN ü l . s. nagyteljesítményű száraz megszakító
A megszakító 750 V névleges és 400 V üzemfeszültségre készül. A névleges

áramerősség 600, 1000, 1500, 2000 és 2500 A. A megszakítók kézi, motoros,
mágneses és sűrítettlevegős kivitelben készülnek. Ha kézi hajtásra van szük
ség, akkor mindegyikhez 250 mm-es kengyeles hajtás szerelhető.
Motoros hajtás esetében ki- és bekapcsoláskor a motor forgásirányát
kell megváltoztatni, tehát irányváltó kapcsolóra van szükség, amelyet két,
egysarkú, záróérintkezővel ellátott nyomógomb vagy működtető-nyugtázó
kapcsoló működtet. A motor feszültsége 110... 400 V között választható
teljesítménye 17 kVA (felfutáskor). A bekapcsolási idő kb. 0,25 s. Az irány
váltó kapcsoló behúzótekercsének feszültsége ugyancsak 110 ... 400 V között
választható, teljesítményfelvétele kb. 180 VA.
A motoros hajtás kapcsolását az 582. ábra mutatja.
581. ábra. MK tokozott

megszakító
l^ Z W
582. ábra. Motoros működtetés MN kapcsolóhoz

Túláram—idő-relé beállítása a primer oldalon 4 2 8 . táblázat

(alumínium tekercselésu reléhez)
Kioldóáram beállítása
Megszakító Névleges Megengedhető
típusa, áramerősség, max. terhelés, 1,4 1,6 1 ,8 2
MN III A A
X /q A
200 280 320 360 400

225 300 315 360 405 450
250 350 400 450 500
275 385 440 495 550
300 420 480 540 600
600 325 400 455 520 585 650
350 490 560 630 700
375 325 600 675 750
400 560 640 720 800
450 630 720 810 900
500 600 700 800 900 1000
550 770 880 990 1100
600 840 960 1080 1200
400 560 640 720 800
500 700 800 900 1000
1000 600 700 840 960 1080 1200
és 700 980 1120 1260 1400
1500 800 1120 1280 1440 1600
900 1000 1260 1440 1620 1800
1000 1400 1600 1800 2000
800 1120 1280 1440 1600
1500 900 12C0 1440 1620 1800
és 1000 . 1500 1400 1600 1800 2000
2000 1250 1750 2000 2250 2500
1500 2100 2400 2700 3000
2000 1750 2000 2450 2800 3150 3500
Az egyenáramú mágneses hajtás típusa az MN III/600 megszakítóhoz

H E 55, az MN I I I / l 000 —2500 típushoz pedig H E 70. A mágnes 110 vagy
220 V-ra készül, teljesítményfelvétele 3,3 ... 9 kW , a megszakító típusától
függően. A bekapcsolási idő 0,2 s. Az N/100 jelű másodkapcsoló és a munka
áramú kioldó teljesítményfelvétele kb. 0,12 .0,20 kW.
Sűrítettlevegős hajtások közül az MN III/600 típushoz H L K 20, a többi
hez a H L K 35 hajtás használható. A szükséges nyomás 7 at és egy bekap
csoláshoz 25 1 levegő szükséges. A működtető szelephez 110 vagy 220 V
egyenfeszültség szükséges, a szelep teljesítményfelvétele kb. 500 W . A meg
szakító túláramvédelmét mindhárom pólusba a primer oldalon beépített
túláram—idő-relékkel oldották meg. A kioldási jelleg korlátoltan függő.
Az időbeállítás 0... 5 s, 5 7n-re és rövidzárlatra vonatkoztatva. Az alumínium-
tekercselésű túláram—idő-relé beállítását a 428. táblázat tartalmazza.
A megszakítókat elláthatjuk munkaáramú kiold óval is, amelyek egyen
árammal 200 V-ig, váltakozóárammal 400 V-ig terjedő feszültségről vagy
5 A-es áramváltó-csatlakozásról működtethetők.
583. ábra. MN I I I megszakító fő méretei
A feszültségcsökkenési kioldó a munkaáramú kioldóhoz hasonló feszült

séghatárokra készül. A megszakító tengelyén egysarkú segédérintkező van
amely a megszakító K i állásában a kioldót kikapcsolja.
A megszakító 2 . 8 egysarkú segédérintkezővel szerelhető fel.
A megszakítók zárlati szilárdsága 380 V és cos cp — 0,8-nál; MN III/600
30 k A eff, M N I I I /1000 36 kA eff, M N I I I /l500...2000...2500 50 k A eff.
429. táblázat
; / I kézihajtású megszakítók tájékoztató méretei*, mm
Típus I K, A a b c d e / 9
\ 1
601 600 450 900 375 630 570 180 350
1001 1000 605 1030 423 667 680 145 400
2001 2000 649 1053 510 744 760 160 430
2501 2500 711 1050 505 806 760 180 430
Lásd a 256. ábrát!

A megszakító 500—500 ki- és bekapcsolásra alkalmas. A megszakítók

körvonalrajzát az 583. ábra mutatja, a méreteket a 429. táblázat tartalmazza.
A táblázatban az e méret két segédérintkezővel ellátott megszakítóra vonat
kozik, minden további érintkező 1G mm méretnövekedést jelent.
G) MG III. nagyteljesítményű száraz megszakító
Kétféle méretben készül. A kisebbik — MG III/3000— 750 V névleges

és 380 Y üzemi feszültségre, 30 C° környezeti hőmérséklet mellett 3000 A
névleges áramerősségre. Két 5 A -es áramváltóra csatlakozó kioldómágnese
van. A szekunder kioldó teljesítményfelvétele megszólaláskor 85 VA. Zárlati
szilárdsága teljesen szabad ívkifúvás esetén 70 kA (380 V és cos qo = 0,8-nél).
Feszültségcsökkenés-kioldója nincsen, két, egysarkú segédérintkezővel
készül. A megengedhető kapcsolások száma 24 óránként 5. Görgős állványra
szerelve súlya 580 kp. Motoros vagy sűrítettlevegős hajtású lehet.
A nagyobbik — MG III/6000 típus — az előzőkkel azonos feszült ség-
határok mellett állandóan 5000 A-rel terhelhető. Zárlati szilárdsága, szekun
der kioldója, a kapcsolások száma, valamint a felszerelhető segédérintkezők
száma megfelel az MG III/3000 típusnak. Csak motoros hajtásra alkalmas,
a m otor teljesítményfelvétele 25 kVA, a bekapcsolási idő kb. 0,3 s. A kikap
csolást mágnes végzi, a szekunder relé max 10 A-re állítható be; ekkor a telje
sítményfelvétel kb. 190 VA. Egyenáramú kapcsoló mágneseinek teljesítmény
felvétele kb. 120 W .
A megszakítót görgős kocsira szerelik, súlya 1150 kp.
D ) ST III/200 típusú kisteljesítményű száraz megszakító
500 V névleges feszültségre és 200 A névleges áramerősségre készül,

két vagy három pólusba beépített hő- és gyorskioldó val. A gyorskioldó
a hőkioldó legnagyobb beállítási értékének 4... 6-szorosára állítható be. Zárlati
szilárdsága 5 kVAeíí. N K i előtétbiztosítók alkalmazása esetében 380 V-on
23, 300 V-on 20 kA eff. Az előtétbiztosítók megengedett legnagyobb áramerős
sége 200 A . A hőkicldó beállítási értékei:
3 ... 5 A, 1 5 .. .25 A, 7 0 .. .100 A,
4 ... 7 A, 2 0 .. .30 A, 9 0 .. .120 A,
5 ... 8 A, 2 5 .. .40 A, 1 2 0 .. .160 A,
6 ...1 0 A, 4 0 .. .60 A, 1 6 0 .. .200 A.
1 0 ...1 2 A, 6 0 .. .90 A,
A megszakítón feszültségcsökkenés-kioldó van, amelynek áramfelvétele

200 V-on 20 mA. Öt, egysarkú segédérintkezője van. A megengedett kapcsolá
sok száma naponként kb. 5, súlya 9 kp. Ha motorvédelemre használjuk,
akkor a megengedett bekapcsolási áramlökés kb. 1000 A. Rudazathajtásra
{160 mm-es gömb-fogantyús hajtás), egyen- és váltakozóáramú mágneses
hajtásra és sűrítettlevegős hajtásra készül.
A képcsőié mágnes teljesítményfelvétele váltakozóárem esetén kb.
2,5 kVA, egyenáram esetén (220 vagy 110 V) 1,2 kW . A sűrített levegő üzemi
nyomása 6 . 7 at, egy bekapcsoláshoz 4 1 levegő szükséges. A légszelep
teljesítményfelvétele egyenáramú hálózatról 200 W, váltakozóáramúról
kb. 500 VA. A megszakító körvonalrajzát az 584. ábra mutatja a fő méretek
feltüntetésével.
E ) MP H í. kisteljesítményű száraz megszakító

Kétféle nagyságban: 100 és 200 A névleges áramerősségre készül, a név
leges feszültség 500 V. A 200 A-es típusnak mágneses ívoltása van. Mindkét
típust hő- és gyorskioldással látják el. A 100 A-es típus zárlati szilárdsága
cos (p = 1-nél 1,5 kA, cos cp = 0,2-nél 0,225 kA. A 20Ó A-es típusé cos (p ==
— 0,8-nál 7,9 kA eff. Az előtétbiztosítók adatait a 430. táblázat tartalmazza.
430. táblázat
MP Eű. típusú megszakítók előtétbiztosítói, A
Hőkioldó D biztosító NKi

Megszakító beállítási hw.t/w
típusa határa, sító
A gyors lomha
'
15... 25 100 60 60
25... 45 125 100 100
MP III/100 30... 60 160 125 125
50... 100 200 200
30... 60 160 125 125

50... 100 200 200
MP III/200 100... 150 . 225
150... 200 300
Feszültségcsökkenési kioldója van, segédérintkezők nem szerelhetők hozzá.

A kapcsolások száma óránként 1... 2, átmenetileg 5. A legnagyobb kapcsolási
szám 500 K i és 500 B e. A súly 10, ill. 15 kp. Csak kézi hajtásra készül.
5 8 5 . á b ra . MP III megszakító
H a motorvédőként használjuk, akkor a megengedett indítási áram

erősség 450, ill. 800 A.
A megszakító körvonalrajzát az 585. ábra mutatja, méreteit a 431.
431. táblázat
MP ü l megszakítók méretei*, mm
Típus a b c d e
MP III/100 164 181 350 211 260

MP 111/200 198 181 405 270 295
8. NAGYFESZÜLTSÉGŰ ELOSZTÓBERENDEZÉSEK
A nagyfeszültségű elosztóberendezéseket két csoportba oszthatjuk:

cellás és tokozott elosztóberendezések.
NAGYFESZÜLTSÉGŰ ELOSZTÓBERENDEZÉSEE; 715
A ) Cellás elosztóberendezések
a) Cellák anyaga és építése
A cellák anyaga vasbeton vagy könnyű vasszerkezetbe épített tűzálló,
könnyű építőanyag.
5 8 6 . á b ra . Szerelőlapok a lángfogó ernyőben
Külföldön (régebben nálunk is) gyakran használt könnyű építőanyag

volt az ún. Duro, amely növényi rosttal, esetleg disznószőrrel kevert gipsz
volt. Általában előregyártott lemezekként kerültek forgalomba, könnyen
432. táblázat
Szerelőlapok méretei*, mm
Feszült Zárlati Névleges

ség, teljesít áram, Cella a 6
kV mény, A osztás
MVA
200 600 1500 900 400

1000
600
400 1000 1500 900 400
2000 1800 1000 400
10
600
200 1000 1200 900 400
600
400 1000 1200 900 400
2000 1500 1000 400

716 KAPCSOLÓBERENDEZESEK
fúrhatok és fűrészelhetők voltak. Ma Durofix néven vaskeretbe foglalt

elemeket gyártanak, hasonló a Duronor lemez is. A durolemezeket hajlításra
nem lehet igénybe venni.
A vasbeton cellák falvastagsága max 80 mm. Lehetőleg gyalult desz
kából készített előregyártott zsaluzóformákat kell használni, ellenkező eset
ben a cellafal vastagságát 70 mm-re kell venni, hogy a hibák és egyenlőt
lenségek kijavíthatok legyenek. A cellafalakat vakolni nem szabad. A cella
éleket célszerű 2 m magasságig szegélyvassal védeni, amelyek egyúttal a drót-
hálós ajtók tartásához szükséges fülek stb. rögzítésére is alkalmasak. A cellák

építésekor gondoskodni kell a megszakítókat tartó idomvasak elhelyezéséről.
A lángfogó fal vastagsága 60 mm, célszerű az élére szögvasat erősíteni,
hogy létrát lehessen beakasztani. Az átvezető szigetelők és áramváltók
részére szerelőlapokat kell elhelyezni, amelyeknek méreteit az 586. ábrán
és a 432. táblázatban láthatjuk. A szabadvezetékes csatlakozások részére
készítendő bevezetők elrendezéseit az 587. és 588. ábrák mutatják, méreteiket
a 433. táblázat tartalmazza. A biztonság szempontjából betartandó legkisebb
méreteket, valamint a statikus tervezéshez szükséges súlyadatokat (beleértve
a dinamikus faktort is), megtaláljuk az 589. ábrán, ill. a 434. és 435. táblá
zatokban.
A jelenlegi gyakorlatot figyelembe véve — a megszakítóktól eltekintve — leggyakrabban a 436.
táblázaton feltüntetett szerelvénytípusokat kell elhelyezni.
A szerelvénytípusokat természetesen mindenkor az üzemi szükségletnek és a hálózati viszonyok
énak megfelelően kell kiválasztani.
NAGYFESZÜLTSÉGŰT ELOSZTÓBEBENDEZÉSEK
588. ábra. Szabadvezetékes csatlakozás 589. ábra. Legkisebb biztonsági távolságok

10 kV-on
718 NAGYFESZÜLTSÉGŰ ELOSZTÓBERENDEZÉSEK
Épületbevezetések méretei* 500 A-ig, mm 4 3 3 . táblázat

I
Feszültség,
Szigetelők egy sorban Szigetelők háromszög

Szigetelő alakban
típusok
kV
a b c d e / 0 a b C d e / 9 h
10 ATSB10 1200 530 : 1230 350 400 190 150 920 830 950 420 700 190 150 300
ATSC 10 1200 530 1230 350 j 400 250 200 990 830 1020 490 700 250 200 300
21 ATSB 20 1350 580 1380 400 450 205 165 1080 880 1100 530 750 205 165 300
55 ATSB 30 1650 780 1680 460 650 220 180 1430 1130 1480 710 1000 220 180 350
•Lásd az 587. és 588. ábrát 1

Cellák biztonsági méretei*, mm 4 3 4 . tá b lá za t
Védelem Egyoldali folyósó** Kétoldali folyósó**
Zárlati
Feszültség, teljesít vas ellenőr ellenőr ellen ellenőr
kV mény, korlát rács ajtó zésre zésre és őrzésre zésre és
MVA kezelésre kezelésre
b c
10 200 500 225 155 800 1000 1000 1200

400
20 200 500 280 210 800 1000 1000 1200

400
30 200 500 360 290 800 1000 1000 1200

400
•Lásd az 589. ábrát I

**Egy-, ill. kétoldalon van kapcsolóberendezés.
4 3 5 . táblázat
Cellaszerelvények súlya,* kp
Zárlati
Feszültség, teljesít A
Meg
kV mény, szakító Szakaszoló Áramváltó
MVA
10 200 400 150 34

400 900 180 34
20 200 550 180 39

400 1050 200 39
30 200 750 180 90

400 1050 200 90
•önsúly + 5 0 % dinamikus terhelés

436. táblázat
Cellákban leggyakrabban előforduló szerelvények
Típus
Jel Megnevezés
10 kV 21 kV 35 kV
1. III. s. szakaszoló 6 db segédérintkezővel és segédérintkező-hajtással S .l. III. s. S.l. III. s. S.l. III. s.
10/600 20/400 TB 30/40 TB
2. Porcelán szigetelésű áramváltó belsőtéri kivitelben, két áramkörrel, 0,5—3 oszt. ADP 10 a2 ADP 20 a2 ADP 30 a2
Rúdáramváltó, belsőtéri kivitelben, két áramkörrel 0,5—3 oszt. ARP 10 a2
3. III. s. belsőtéri földelőkéses szakaszoló, mechanikus reteszeléssel, 6 db segédérint SF1. III. s. Sfl. III. s. SF1. III. s.
kezővel 10/600 20/400 30/400
Kéziemeltyűs hajtás HKL HKL HKL
Ua. mágneses reteszeléssel HK HK HK
4. Feszültségváltó, porcelán szigetelésű, tercier tekercselésű (3 db) V P 10 VP 20 (V3) VW 30
1000 (100) 100 (V3) 30 000/3
100 100/3 100/3 3/100
Ugyanaz gyfijtősínméréshez, 0,5 hibaosztályú UP 10000/3
100 (3) 1003
ötoszlopos olajszigetelésű feszültségváltó, 0,5 osztályú, földzárlatjelző tekerccsel EUD 020
20 000/100
5, Feszültségváltó, porcelán szigetelésű, egyfázisú (1 db) VP 20 VW 30
20 000/100 30 000/100
NAGYFESZÜLTSÉGŰ ELOSZTÓBERENDEZÉSEK
6. Túlfeszültséglevezető (csak szabadvezeték esetében) TL 22 TL 35

7. Nagyfeszültségű biztosítóaljzat HS b 10 HS b 20 HS b 30
-a
CD
437. táblázati
Egy-gyííjtősínes, egyszintes elrendezés tájékoztató méretei*, mm
a b c d e / h i k l m n 0 sz **
kV MVA 9 j
5050 1600 1900 2300 550 850 550 910 3700

200 1200 700 700 650 950 350 1200
©í
10 “ 400“ 5800 2000 320(T 350 900 600 960 4600

to
o
o
200 5550“ 1700 2000~ 2800 350 750 400 960 3900 350
21 1300 800 900 750 1050 1500
400 6450 2100 22Ö CT 3200 500 1100 750 1060 4800 400
"2 Ö Ö ~ 6400 1800 2400 2700 550 4200
35 i 1500 900 1150 1200 800 700 1300 1160 500 1800
400 7200 2200 2400 3500 550“ ^5200
i 1
♦Lásd az 590. ábrát l

**A cella szélessége.
b ) Egy-gyűjtő sínes, egyszintes elrendezés

A leggyakrabban előforduló elrendezések a következők:
A gyűjtösín a 10, 20 és 35 kV-os cellákban cellaéleken halad az 590. ábra
szerint. A méreteket a 437. táblázat tartalmazza.
NAGYFESZÜLTSÉGŰ ELOSZTÓBERENDEZÉSEK 721
3 ..10 kV-os cellák méretei, mm 438. táblázat
Zárlati teljesítmény, Névleges 591a ábra szerint 5915 ábra szerint

MVA áram,
A a b c d j e a b c e
600
200 8850 1300 1400 1300 600 3850 1300 1100 500
1000
1000
400* 4300 1300 1750 1300 600 4300 1300 1500 900
2000
1000 4700 1400 600 4700
400** 1300 1300 1300 1300 500

2000 4700 1500 900 4700
♦Expanziós megszakító esetében.

♦*PTK-m egszakítóval.
Ugyancsak a cellaéleken elhelyezett gyűjtősínes megoldás (3 ...10 kV-

os) látható az 591a és 6 ábrán szabadon álló és falhoz épített elrendezés
ben (méreteket a 438. táblázat tartalmazza). Ha az 5916 ábrán látható cellát
egymásnak háttal építjük, ikercellákat kapunk; a közölt méretek értelem
szerűen ezekre is vonatkoznak.
Gyűjtősín a kezelőfolyosó felett, 10 kV-os típus. Ez az elrendezés az 592.
és 593. ábrákon látható, a méretek a 439. táblázaton találhatók meg.
591. ábra. Egy-gyűjtősínes cellák

439. táblázat
Cellaméretek*, mm
Készültség, Zárlati Névleges Expanziós megszakító PTK megszakító

kV teljesítmény, áram,
MVA A a b a b
600
200 1000 3600 1500 3600 1500
10 1000 1100
400 4000 1900 4450
2000 1300
♦Lásd az 592. és 593. ábrát 1
A cellákhoz tartozó kábelcsatornákat az 594. ábra mutatja.

A falhoz állított celláknál 3 mm-es vaslemezből és 30/30/4 mm-es
szögvasból készült szekrényt az 595. ábrán látható módon helyezzük el,
vagy pedig a cellával szemben levő fal mellé állítjuk. A cellák kapcsolására
az 596. ábra mutat néhány példát.
592. ábra. Gyűjtősín elhelyezése a kezelőfolyosó fölött

593. ábra. Gyűjtősín elhelye

zése a kezelőfolyosó fölött
S mm recés!emez
V/.
tM zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzl £ 7ZX
100 1501 \50
Vasbetonlemez
594. ábra. Kábelcsatorna
595. ábra. Kisfeszültségű lemezszekrény
46*
724
596. ábra. Cellakapcsolások

c) Egy ^gyűjtősínes, kétszintes elrendezés

Ehhez az elrendezéshez kisebb alapterület szükséges, üzembiztos,
jól áttekinthető. Lényegében az egyszintes elrendezésű cellatípusok kombiná
ciójából áll. Az 597. ábra egy kétszintes kábeles vagy szabadvezetékes vonal -
mezőt mutat (méreteit a 440. táblázat tartalmazza).
d) Két-gyűjtősínes, egyszintes elrendezés
A két-gyűjtősínes elrendezés leggyakoribb formáit az 598. és 599.

ábrák mutatják. A méreteket a 441. és 442. táblázatok tartalmazzák.
Az 598. ábra a mérőcella elrendezési vázlatát is feltünteti. Az 599. ábrán
440. táblázat
Egy-gyűjtősínes, kétszintes, cellaelrendezés méretei,* mm
Un Sm a b c d e / 9 1c
10 200 5500 1600 1900 1300 800 4850 800 1500

5650*♦
400 5650 1800 2000 1300 800 4850 800 1900
6300**
20 200 5800 1700 2200 1400 900 5000 900 1900

6100**
400 6550 1700 2200 1400 900 5800 900 1800
7050**
35 200 7000 1800 2400 1600 1000 6100 1100 1900

400 7400 1800 2400 1600 1000 6100 1100 1900

♦♦PTK-megszakítók esetén!
látható elrendezéshez a helyiség valamivel alacsonyabb, viszont szélesebb.

Az ábra két változatot tüntet fel: a sínek vízszintes és függőleges síkban
való elhelyezését. Függőleges elrendezésben a helyiség szélessége valamivel
csökken.
e) Két-gyűjtősínes, hétszintes elrendezés
Kétszintes elrendezésben a felső szinten levő cellák általában megfelel

nek az 597. és 598. ábrán látható megoldásoknak. Szabadvezetéki leágazás
hoz a vonalmezőben falhoz épített cella is szükséges; ezt a 600. ábra mutatja.
598. ábra. K étgyűj tősínes cella 599. ábra. Kétgyűj tősínes cella
w
Két-gyujtosínes cella méretei*, mm 441. táblázat
Zárlati
Feszült teljesít Névleges a bt c d e / 9 h 3 k l** m n 0
ség, kV mény, áram, A
MVA
600
4800 1300 1400 2300 700 2600 1100 350
200 1600 1900 400 750 110O 1200 300
1000
5450 1300 1400 3200 700 2600 300
10 400 1000 1800 2000 400 500 1100 1200 1100 350
5450 1300 1400 3200 700 2600 1100 350
400 2000 1800 2000 400 500 1100 1500 300
1000
600 5700 1600 1800 3200 800 3200 1100 350
1800 2100 500 700 1200 1500 400
2000
600
1700 2000 400 500 1100 1500 300
200 5100 1300 1400 2800 700 2600 1200 350
1000
400
21 6000 1800 1800 3200 800 3200 1250 400
1000 1800 2200 450 750 1400 1500 500
600
400
6000 1800 1800 3200 800 3200 1250 400
2000 1800 2200 450 750 1400 1800 500
600
400
NAGYFESZÜLTSÉGŰ ELOSZTÓBERENDEZÉSEK
1800 2400 450 800 1400 1800 500

200 5700 1800 1800 2700 800 3200 1300 500
600
35 400
6600 1800 1800 3500 800 3200 1400 500
1000 1800 2400 450 800 1400 1800 500
600

♦*Oellaosztás (cellaszélesség)
442 . táblázat
Kétgyűjtősínes cella méretei*, mm
Feszültség, kV Zárlati teljesít Névleges áram,A a b ö** c d € h k l*** m

mény, MVA / 9 j
600
200 3800- 5600 5000 1900 300 400 2300 450 1050 1500 2600 1200 1300
1000
400 1000 4600 5600 5000 2000 300 400 3200 “ 350“ 1050 1500 2600 1200 1300
10 400 2000 4600 5600 5000~ 2000 300 400“ 3200 “ 350 TÓ5Ö" l5 0 0 ~ ~26<3CT ~1500“ 1300
1000
600 4750 6000 5100 2100 300 500 3200 400 1150 1700 2600 1500 1300
2000 1
600
200 4200 5600 5000 2000 350 400 2800 350 1050 1500 2600 1500 1300
1000
400 600
21 4700 5600 5200 2200 350 400 3200 350 1150 1500 2600 1500 1300
600 1000
400
2000 4700 5600 5200 2200 350 400 3200 350 1150 1500 2600 1800 1300
600
400
200 4250 6800 6600 2400 450 450 2700 350 1200 1800 3200 1800 1350
600
35 400
1000 5150 6800 6600 2400 450 450 3500 350 1300 1800 3200 1800 1300
600
♦Lásd az 599. ábrát 1

** Függőleges sínelrendezésre érvényes méret (b alternatíva).
* * *Oellaosztás (cellaszólesség).
600. ábra. Szabadvezetékleágazási cella
601. ábra. Kábelcellák az alsó szinten

602. ábra. Kétszintes szabadvezetéki csatlakozás

443. táblázat
Szabadvezetéki vonalmező méretei,* mm
Feszült Zárlati
ség, teljesítmény b c d e / 9 h i
kV MVA
21 400... 600 1000 3200 750 2050 4800 1200 400 700
35 400...600 1200 3500 800 2300 5000 1300 500 900
méreteit pedig a 443. táblázat tartalmazza. Az alsó szint elrendezését kábel

csatlakozás esetében a 601. ábra mutatja.
Kétszintes, kétgyűj tősínes elrendezésű szabadvezeték-csatlakozást mutat
a 602cí és b ábra. Méreteit a 444. táblázat tartalmazza.
444. táblázat
Kétszintes, szabadvezetékleágazási cellák méretei, mm
Feszültség,
Elrendezés kV a 6 c d e / 9 h i
i
602a ábra 21 6000 6200 2000 300 1400 400 3400 800 700
szerint 35 6900 7000 2400 500 1800 450 3600 800 800
6026 ábra 21 6000 7000 2000 300 1400 400 4200 _ 700
szerint 35 6900 8000 2400 500 1800 450 4400 — 800
Feszültség,
Elrendezés kV i k rn n 0 V r s t
602a ábra 21 1100 2600 800 1700 1100 1100 700 1200 2300
szerint 35 1400 3200 1000 1800 1400 1000 900 1300 2400
6026 ábra 21 1100 2600 800 1700 1100 1100 700 1200 2300
szerint 35 1400 3200 1000 1800 1400 1000 900 1300 2400
Megjegyzések : A cellaosztás 20 kV-on 1500, 35 kV-on 1800 mm. Az m és b méreteket 21 kV-on 300 mm-
rel, 35 kV-on 400 mm-rel kell növelni, ha a szabadvezetéken kívül kábeLszakaszolóval ellátott kábellel kell csat
lakozni, és a kábelszakaszoló elhelyezésére a fal melletti cellát nem lehet használni.
B ) Tokozott elosztóberendezések
Mind nálunk, mind világszerte egyre nagyobb tért hódítanak a tokozott

nagyfeszültségű elosztóberendezések. Előnyük a cellás berendezéssel szemben
a kisebb helyszükséglet, az előregyárthatóság, a könnyű bővíthetőség és az a
körülmény, hogy elhelyezéséhez külön helyiség nem szükséges.
10 kV feszültségig 200 és 400 MVA lekapcsolási teljesítményre gyártják.

Rendelkezésre állnak az NTA, NTB és a TE típusok. Az NTA egyszerűbb
kivitelű, de a megszakító kocsi kihúzása után elérhető helyeken feszültség
alatt levő részek maradnak, ezért csak elzárható helyiségekben használható,
és kezeléséhez szakképzett személyzet szükséges.
A tokozott berendezések általában egy-gyűjtősínesek, szekrényeik
idomacél vázra szerelt domborított lemezből készülnek. A megszakító kocsira
van szerelve, beálló- és ellenérintkezőkkel, amelyek a szakaszolót helyettesí
tik. Az NTA-típuson a műszerek, relék a megszakító kocsi homlokfalára vannak
szerelve és az üvegezett ajtón keresztül ellenőrizhetők. A cellák nincsenek
elválasztva. A típus kialakításában a fő szempont a helyszükséglet csökken
tése volt. Az NTB típusú cellába a kocsi kihúzása után be lehet lépni, mert
nincsenek feszültség alatt álló részek. Az egyes cellák el vannak egymástól
választva. A műszereket, reléket a megszakítótól függetlenül szerelik.
Az NTA-típusú cella kiszakaszolásához a cellaajtót ki kell nyitni, az NTB-
típusú cellát pedig csak javítás vagy karbantartás idején. A tokozott
berendezések sínezése rézből készül, kívánságra azonban készítik alumínium
ból is. Az egyes szerelvényeket röviden az alábbiakban ismertetjük.
A megszakítóval ellátott cellában a szakaszolót beálló érintkezők helyet
tesítik, amelyeknek rugózása biztosítja az érintkezők helyes beállását.
Nem megszakítós cellákban a szokásos kézi sűrítettlevegős vagy motoros
hajtású szakaszolókat szerelik fel. A tokozott berendezésekben használt
megszakítók és jellemző adataik a következők:
Jellemzők OM 280 R 624 b R 624 c
Megszakítási teljesítmény, Í10 kV-on 280 200 400
M VA { 6 kV-on 175 200 400
l 3 kV-on 100 100 200
Névleges áramerősség, A 600 600 1000
Hajtás kézi v. kézi v.
motoros sűrített sűrített
levegős levegős
Csak száraz szigetelésű feszültségváltók használhatók, ezek a megszakítók

kocsijára vannak szerelve, ill. az NTB-típusú cellákban külön kocsira,
amelynek az érintkezője hasonló a megszakító beálló érintkezőjéhez. Az áram
váltók ugyancsak száraz
445. táblázat kivitelűek, az NTA-típusú
¡T I TT1 4- 1^
cellában a megszakító k o
Tokozott berendezés helyszükséglete,* mm csin, az NTB-típusúban
pedig külön vannak elhe
Típus a b c d e / l** lyezve. Mindkét típushoz
kiöntött vagy tekercselt
kábelvégelzárók szerelhe
NTA 200 3850 800 1
' 1300 1750 2400 2900 1100
NTA 400 4200 800 1400 2000 2400 2900 1100 tők.
NTB 200 4650 800 1850 2000 2600 3500 1000 A tokozott elosztó
NTB 400 5800 1000 2300 2500 2600 3500 1200 ban 20 kVA teljesítmény
10 T E - 200 4055 900 1555 1600 2190 2800 1000
10 TE-4 0 0 4260 900 1760 1600 2475 2800 1000
határig segédüzemi transz
10 TL—200 3350 — 1350 2000 2000 2400 1100 formátor is elhelyezhető.
A védelem általában
♦Lásd a 603. ábrát:
szekunder relével m űkö
** l cellaosztás. dik, de megoldható áram-
váltóval is, amihez nem szükséges külön akkumulátortelep. A megszakító

kapcsolási helyzetét és a kocsinak a cellán belüli helyzetét a cella előlapján
állásjelző mutatja.
A mechanikai reteszelés a következő feladatokat oldja meg: bekapcsolt
állapotban a kocsit nem lehet elmozdítani; ha a kocsi nincsen külső vagy
belső véghelyzetben, akkor a megszakítót nem lehet kapcsolni. A reteszeié»
nem oldható fel.
I
t
Egyvonalas kapcsolási rajz Megnevezés

----------------- [-
C> [
r* * * ? * • Transzkorméhf
Icö- tor betáplálás^
e i
~ < s > í ° cn f:
r " O ;
Transz, leág. '
603. ábra. T okozott elosztóberendezés

helyszükséglete Sínbontó meg
szakítóval
r i M érés
— —
i
K á b el;
leágazás
i
--------- ------------- 3-------*>] i
Házi üzemi
trf.O A kV '
i
■ - — m -i Kábel leág 2 ,:
i
kábellel
Sinbontó kézi-
! 1
i— muk.szakrv.
— m ---------
> Transzformá
torleágazás
1
Sinösszekötő
ÍJ•■■■
' ■kábellel szak-v.
Mérés
Kábel-
a
leágazás
604. ábra. NTA cellák kapcsolása
734 KAPCSOLÓBEKENDEZÉSEK
605. ábra. N TA cellák (betáplálás)
A különféle működtető és jelző áramkörök csúszó vagy dugaszolható

érintkezőkkel csatlakoznak. A sűrített levegőt páncélozott gumitömlővel
csatlakoztat j ák.
A tokozott berendezések helyszükségletét a 603. ábra mutatja, fő
méreteit a 445. táblázat tartalmazza.
A betoncellás és tokozott berendezések helyszükségletét hasonlítja
össze a 446. táblázat.
Az NT A-típus celláinak leggyakrabban előforduló kapcsolásai a 604.
ábrán láthatók. A 605. ábra példaként betáplálás vagy leágazás részére
szükséges kettős cellát mutat nézetben és metszetben.
446. táblázat
Elosztóberendezések helyszükséglete cellánként
Szükséges méret, m Cellaosztás, Szükséges

Elosztóberendezés m épület
magasság szélesség térfogat, m8
Betoncellás 7,6 4,5 1,2 41,0

NTB 3,7 4,65 1,0 17,2
NTA 3,1 3,80 1,1 12,9
Az NTB-típusú cellák kapcsolásait a 606. ábra mutatja. A transzfor

mátorleágazásra a 607. ábrán látható egy példa.
Az NTA-típusú cella súlya
kb. 1000 kp, az NTB-típusúé kb.
1300... 1500 kp cellánként. Ezek
a súlyok a födémterhelésben Egyvonalas kapcsolási rajz Megnevezés
jelentkeznek.
A tokozott berendezések
Betáplálás v.
különleges esetben kettős gyű j leágazás
tősínnel is készíthetők, célsze
rűbb azonban két, egyes gyűj Betáplálás
tősínrendszert választani. ,W ,
A tokozott cellákon szel -j~> -0 leagazas
lőzőnyílások vannak, ha azon
ban a levegő szennyezett, meg ■i)---- <►
Sínbontó meg
rendelhetők tömítetten tokozott szakítóval
kivitelben is. <> Mérés
A TE- és TL-típusú egy-
gyűjtősínes tokozott berendezések -**■
cellái lemezszerkezetű szekré Sínbontó szaka
szólóval
nyekből vannak összeállítva. Mérés
Ilyen lemezszekrények: a gyű j
tősín-, megszakító-, kábelfej- és
áramváltó-szekrény, valamint Lanckabel le
az ún. szekunder-szekrény és a ágazás meg
műszerszekrény. A 10 TE-típus szakítóval es
szakaszolók
200 és 400 MVA, a 10 TL fal kal
hoz állítható típus 200 MVA
megszakítási teljesítményre ké
Mérés.kábel be
szül. A kapcsolóberendezések
különféle célú cellák összeépí J fr— « (J csatlakozással
tésével alakíthatók ki, pl. táp- 0—s - Mérés

cellából, kábelleágazásokból,
mérőcellákból stb. Sinátkőtés
A 10 T E -200 típus körvo J-»— í T 5 ' - e szakaszolóval
nalrajza a 608. ábrán látható. Segédüzemi
transzformátor
Sínbontó es
g s) □ segédüzem
606. ábra. NTB cellák kapcsolása
10 kV 3-50
@®@ Jt, QP
OH2 8 0 - 0 6 0 0
6 00A
o n 280-10/600
600A
3 OH280-10/600
600 A
ARP 10
607. ábra. NTB cellák (transzformátorleágazás)
TE és TL tokozott berendezések jellemzői 447. táblázat
Típus
Jellemzők
10 TE— 200 10 TE—400 10 TL— 200
Névleges feszültség, kV - 10 10 10
Névleges áramerősség, A 600 1000 1000

Megszakítási teljesítmény, MVA
3 kV-on 100 200 100
6 kV-on 200 400 200
10 kV-on 200 400 200
Dinamikus csúcsáram, kA 30 70 50
Termikus határáram, kA 20 50 20
A megszakító típusa R 624 b R 624 c PTK
Működtető levegő nyomása, at 5,25...6,5 5,25...6,5 10,5... 12,5
A cella szélessége, mm 1000 1000 1100

mélysége, mm 1555 1760 1350
magassága, mm 2190 2475 2000
A cella összsúlya, kp 665 975 750

A cella súlya megszakító nélkül, kp 405 475 375
MAGrTFESZÜLTSÉG-tJ ELOSZTÓBEREISTDEZÉSEK 737
A cellát a megszakító kocsijának kézzel való kihúzásával, illetve betolá-

sával szakaszolhatjuk ki. A megszakító kocsi kétszárnyú ajtó m ögött van,
és bekapcsolt állapotban a kocsit nem lehet kihúzni, ugyancsak nem lehet
a megszakítót működtetni ki- és betolás alatt. Kiszakaszolt állapotban a
leágazás földelőkés segítségével földelhető.
A muszerszekrény bal oldali rekeszének lehajtható ajtaján vannak

elhelyezve a biztosítók, kisautomaták és sorozatkapcsok. A relék, számlálók
stb. a műszerszekrény jobb oldali ajtaja m ögött vannak. A működtető
kábelek lemezcsatornában érkeznek a födém alól.
A TE- és TL-típusok részére 1500 mm széles és 2800 mm magas ajtóra
van szükség. A TE-típusokhoz 1400x2300 mm, a TL-típushoz pedig 1500 X
X2000 mm méretű szállítónyílás szükséges a födémben. A kezelőoldalon
1600 mm, kétoldali elrendezés esetén 2000 mm széles kezelőfolyosó, a cellák
háta m ögött pedig 900 mm széles folyosó szükséges. A TL-típushoz szükséges
kezelőfolyosó szélessége 2000 mm, kétoldali elrendezésben pedig 2200 mm.
A TE- és TL-típusok helyszükségletét a 445. táblázat mutatja, adatait
pedig a 447. táblázat foglalja össze.
9. KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK
A kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket két csoportba oszthatjuk:

cellás és tokozott berendezésekre.

A ) Kisfeszültségű cellás kapcsolóberendezések

A cellás kapcsolóberendezések lehetnek beton cellásak vagy lemez -
szekrényesek. Az előbbiek kizárólag villamos kezelőhelyiségben, az utóbbiak
adott esetben más célra szolgáló helyiségben is (pl. műhelycsarnokban)
elhelyezhetők.
A kisfeszültségű cellás kapcsolóberendezések általában egy-gyűjtősí
nesek. Helyesen tervezett berendezésekben a meghibásodás veszélye kicsi
és megfelelő óvatossággal feszültség alatt is tisztíthatok. Kettős gyűjtősín
6000 h-nál nagyobb kihasználású berendezésekhez (vegyiművek, cement
gyárak, melegüzemek stb.) indokolt. Amikor a meghibásodott táppont
helyett tartalék bekapcsolása szükséges, célszerű a megkerülősínes elren
dezés. Ez azonban csak akkor szükséges, ha a táppontok száma (tartalékkal
együtt) több, mint három.
Pl. a 609. ábra szerinti elrendezésben üzemben van az 1 és 11 transzformátor, a I I I t&vrtilék.
Ebben az üzemhelyzetben zárva vannak az 1, 2 és 5 kapcsolók, a többi nyitva van. H a meghibásodik,
pl. az I transzformátor, akkor be kell kapcsolni a 2, 3 és 6 kapcsolót, és a többi van nyitva.
A gyűjtősínek távolsága egymás

tól (fázistávolság) 200 mm. Az MSZ
17 911 középsínes elrendezés esetében
(tehát amikor a sínek a cella félmagas
ságában vannak elhelyezve) a jobb
helykihasználás végett 180 mm fázistá
volságot engedélyez. Az MSZ 12 613
80 X 10 mm legnagyobb sínméret
mellett a legkisebb fázistávolságot
165 mm-ben állapítja meg (az átívelési
távolság 40 mm). A sínekbe 10 m-
enként táguló darabokat kell beiktatni.
A síneket függőleges és vízszintes sík
ban helyezhetjük el. Az előbbi elren
dezés hűtés, az utóbbi zárlati szilárdság szempontjából előnyös. Lehetőleg
30 X 5, 40 X 10, 60 X 10 vagy 80 X 10 mm méretű alumínium síneket válasz-
szunk. A nullasíneket legcélszerűbb a cellák hátsó falán vagy a küszöb
belső oldalán vezetni, de mindenesetre csatlakozás céljából könnyen hozzá
férhető helyen.
A megszakítókat úgy kell elhelyezni, hogy a lángkamra és a legközelebbi
feszültség alatt levő rész között a függőleges távolság legalább 400 mm legyen.
Ha a megszakítóval biztosító van sorba kapcsolva, akkor ez a távolság 200 mm
lehet. Ha e távolságok nem tarthatók be, akkor a lángkamra fölé terelő-
lemezt kell beépíteni1, vagy a megszakító feletti feszültség alatt levő részt
szigetelni kell.
600 A áramerősség felett célszerű a megszakítót úgy elhelyezni, hogy
a lángkamra a sínek fölé nyúljék. H a a megszakítót alacsonyan helyezzük
el, akkor baleset elkerülése céljából a cella fejmagasság (kb. 1800 mm)
alatti részét szigetelőanyagból készült védőlemezzel kell borítani. 2000 A-en
felüli áramerősségű megszakító bekötéséhez rugalmas kötés szükséges,
ezen alul csak akkor, ha a csatlakozó sín nem vezethető ívben, tehát a csat-
1 Terelőlemez elhelyezése a kapcsoló megszakítóképességét csökkenti, pl. az MN 2000 típusú

kapcsolóét 50 kA-ről 40 kA-re.
KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK 739
lakozásnak nincs megfelelő rugalmassága. Ha a transzformátor nagyfeszült

ségű oldalát is az ipartelep személyzete kezeli, továbbá ha egy gyűjtősín-
szakaszhoz csak egy transzformátor csatlakozik, a szekunder megszakító
elhagyható, és helyette szakaszoló is megfelel. Ilyenkor a túlterhelés elleni
védelm et a primer oldali megszakító látja el.
A leágazásba rudazathajtású késes kapcsolót vagy szakaszolóként
használható fogantyús biztosítót ajánlatos beiktatni. A késes kapcsolókat
úgy kell megválasztani, hogy az» üzemi áramerősség ne legyen több, mint
a késes kapcsoló névleges áramerősségének 70% -a.
Ha a fogantyús biztosítók távolsága a padlószinttől kevesebb, mint

800 m m ,vagy több mint 1600 mm, akkor a könnyebb kezelhetőség érdekében
döntve kell szerelni.
A berendezésekhez mind kiöntött, mind tekercselt kábelvégelzárók
alkalmazhatók.
A mérő-, működtető- és jelző vezetékek 1000 V-os gumiszigetelésű
réz vezetékek 2,5 mm2 (kivételesen 1,5 mm2) keresztmetszettel, 3, 5, 7, 12
vagy 19 érrel. Alumínium eres kábeleket erre a célra lehetőleg ne használ
junk. A sorozatkapcsok iránt támasztott követelmények: szélességük max
11 mm legyen, alul-felül beköthetők legyenek, a hüvelybe 2 x 6 mm2 ke
resztmetszetű vezető legyen elhelyezhető, bármelyik kapocs külön kiemel
hető és visszaszerelhető legyen. Ilyen kapocs látható a 610. ábrán.
448. táblázat
H K hajtások méretei,* nun
i
1
Tipas a b c d e / ; l
'
HK 175 175 75 80 30 110 155 130

HK 250 250 80 75 42,5 130 210 150
HK 400 400 80 75 42,5 130 210 185
»Lásd a 613. ábrát t
47*
a) Vasbetoncellás kapcsolóberendezés
Kétféle típus alakult ki: falhoz épített (egy kezelőfolyosóval) és szabadon
álló (két kezelőfolyosóval) berendezés. Mindkét típus lehet egy- és kétgyűjtő-
sínes, ill. segédsínes.
A vasbeton cellafal vastagsága kétoldali simítással együtt 60 mm.
A cellaosztást mindkét oldalon 35 — 35 mm tűréssel állapítjuk meg. A cella
éleken 2 mm vastag lemezből hajlított U ala
kú védő vasat kell elhelyezni. A támszigetelő-
ket tartó vasakat a 61 la. és b ábra mutatja.
A betáplálási cellák mélysége 900, a leágazási
celláké 650 mm. Az egyes cellasor előtti folyosó
szélessége legalább 1100, a kettős cellasor előt
tié pedig 1500 m m -es legyen. Ha vegyesen van
betáplálási és leágazási cella, akkor a folyosó -
szélességet a betáplálási cellához viszonyítva
vesszük fel, kettős cellasor esetén pedig úgy
rJ T —
| = — \
HL határozzuk meg, mintha az egyik sor csak
betáplálási, a másik csak leágazási cellákból
i
2 00 2 00 \ioa L
állna. A cellaosztás általában 1000 mm, ebben
600 ----tv- í b, két 600 A-es vagy ennél kisebb leágazás fér el,
kivéve az MN I II 600-as típusú megszakítót,
611. ábra. Támszigetelőtartó amelyből csak egy fér el. A leágazási és betáp
vasak lálási cellák méreteit a 612a és b ábra mutatja.
A cellákban leginkább H K G-, H K - és
HKS-típusú kézihajtást szerelnek. Ezek méretei a 613. ábrán, ill. a 448.
táblázatban láthatók. A HKS-típusú hajtások cellaélre vagy falra szerelhe
tők. A hajtástartó sáv szerkezetét és elrendezését a 614. ábra mutatja; a
6146 ábrán látható hajtástartóval a HK-hajtás falra is szerelhető.
j i*
p: 60 *60
■—
i j ,
1T a » l őf l ü i í L
I ! .
i
11 !l
m
1000 |
Leágazási cella
a>
612. ábra. Kisfeszültségű vasbetoncellák méretei

KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBEKENDEZÉSEK 741
6 I á . ábra. Hajtások felerősítése

A cellák 2 0 x 2 0 lyukbőségű 2 mm 0 - j ű dróthálós ajtóval zárhatók

le, ezek felerősítését a 615. ábra mutatja. Tapasztalat szerint azonban
biztonságosabb a cellát két vízszintes keményfa léccel (2 8 x 4 8 mm)
lezárni, a m e l y e k a c e lla é lr e h e g e s z t e t t l e m e z t a r t ó b a v a n n a k befektetve.
616. ábra. Kisfeszültségű cellák

617. á b ra . Megkerülősín elrendezése

2200
618. á b ra .Szabadon álló leágazás

cella sínelrendezése
ion
619. ábra. Segédsínes leágazási cella

6 2 0 . ábra. Segédsínes betáplálás! cella
A műszertartó sávok legyenek nyithatók, nagyságuk és a kivágások

száma, mérete stb. a mindenkori követelményeknek feleljen meg.
A eellaberendezésekből — bizonyos irányelvek betartása mellett —
számos kombinációt lehet összeállítani. Kábelről táplált betáplálási mezőre
a 616a ábra, felső-sínes betáplálásra a 6166 ábra mutat példát. Leágazási
cella elrendezésére a 616c és 616éZ ábrákon látható példa.
L __________ 1600. ______________ i
621. ábra. Egyes gyűjtősínrendszer megkerülősínnel

1000
6 2 2 . ábra. Kettős gyűjtősínrendszer elrendezése
Falhoz épített cella megkerülősínének szerelésére mutat példát a 617.

ábra.
A két-kezelőfolyosós elrendezést főleg ott alkalmazzák, ahol megfelelő
hely van, mert ennek az elrendezésnek szélesebb, de rövidebb helyre van
szüksége. Ez alkalmasabb megkerülő, ill. kettős-gyűjtősínes elrendezésre,
mint az egyfolyosós berendezés. Egy-gyűjtősínes, szabadon álló cellarend
szert mutat a 618. ábra. A cellamélység általában 700, ill. 1200 mm. Segéd
sínes leágazási cellát mutat a 619. ábra. Segédsínes betáplálási cellák látha
tók a 620. ábrán. Hasonló elrendezést ábrázol a 621. ábra. Alsó és felső
elrendezésű kettős gyűjtősínes berendezés látható a 622. ábrán.
b) Lemezszekrényes kapcsolóberendezések
Az épített cellás berendezéssel szemben a lemezszekrényes kapcsoló -

berendezésnek az az előnye, hogy az elemek részben vagy egészben előre-
gyárthatók és építészeti munkát — kivéve a kábelcsatornákat — nem
igényelnek. Jelenleg csak egy-gyűjtősínesek vannak, megkerülő- vagy
segédsín csak a lemezszekrényen kívül helyezhető el.
A szekrények három alaptípusban készülnek: fal mellett álló egyes
szekrénysor, szabadon álló egyes szekrénysor és szabadon álló kettős szek
rénysor. A szekrények részére nem szükséges külön vülamos kezelőhelyiség,
felállíthatok műhelyekben és hasonló helyiségekben is.
A szekrények egységesen 1000 mm szélesek, mélységük 1000 A és ennél
nagyobb áramerősségű betáplálás esetében 800 mm, kisebb áramerősségre
650 mm. A szekrény váz 4 0 x 4 0 x 4 mm-es szögvasból készül. A vázat
négy, M 10 kőcsavarral erősítik le oly módon, hogy a szögvaskeret sarkaiba
csomópontként 1 0 0 x6 0 mm-es lemezt hegesztenek, és ezekben helyezik
1100 ........... _ ............. 1100
Vasszerkezet a 624. ábra szerinti szekrényhez

6 2 3 . á b ra .
(A be nem jelölt vasak mérete: 40 x 40 x 4 mm)
el a leerősítő kőcsavarokat. A betonban erre a célra 150x 200 mm fészket

hagynak, és a csavarokat csak a szekrények elhelyezése után betonozzák be.
A mellső domborított takarólemezek három részből készülnek: a 440
mm széles felső takarólemez, kivágásokkal ellátva a műszerek részére;
a nyitható ajtónak kialakított 1100 mm széles középső takarólemez, kivágá
sokkal a hajtások részére; a 600 mm széles alsó takarólemez. A szekrény
tetejét is lemez borítja, a szükséghez mérten szellőzőnyílással vagy anélkül.
KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBEKEKDEZÉSEK 749
A fal mellé állított szekrényeket nem kell hátsó lemezborítással ellátni,

a szabadon álló kettős szekrénysorhoz elegendő, ha az egyik sornak van
hátlemeze. 600 A-nél kisebb áramerősségű leágazások kettesével helyez
hetők el cellánként. Ha 400 A-es vagy kisebb leágazásoknak csak biztosítói
625. ábra. Lemezszekrényes elosztó, kábeles betáplálási mezőkkel (a be nem jelölt vasak mérete:
40 x 40 x 4 mm)
vannak, ezek a középsínes elrendezésben cellánként négyesével is elhelyez

hetők.
A nullasínt alumíniumból és szigetelőanyagból készült bakokra, a szek
rény hátsó falára szereljük. A fal mellett álló szekrénysor előtt 1000 mm,
műhelyben 1300... 1500 mm széles kezelőhelyet kell biztosítani.
750 KAPCSOLÓBBRENDEZÉSEK
1JtOO
1210
6 2 6 . ábra. Leágazási szekrények

2200
10 77
0
Sí
1 6 5 0
\
f
627. ábra. Középsínes elrendezés
í
i
KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBEREKDEZÉSEK 753
Egymással szemben álló szekrénysorok esetében a közöttük levő

folyosószélesség 1800...2000 mm legyen.
A betápláláshoz általában két me
zőre van szükség. A 624. ábrán sínes be
táplálás látható. Az ábrán látható el
rendezéshez való vasszerkezetet a 623.
ábra tünteti fel. Kábeles betáplálást a
625. ábra mutat. Négyféle leágazási el
rendezés látható a 626. ábrán. Kétféle
középsínes elrendezést mutat a 627. ábra.
A szekrénysor végére állított világítási
szekrény berendezése látható a 628. áb
rán. Kábelcsatlakozások szokásos elren
dezését mutatja a 629. ábra.
A vasszerkezetű kettős gyűjtősínes
elrendezés körvonalrajzát a 630. ábra
mutatja. E típusra a cellaosztás 1200
mm, a cellamélység 1000 mm. A cella-
osztás MK-kapcsolók alkalmazása eseté
ben 700 mm-re; MN 600 típus, nem m o
toros hajtású kapcsolók esetében 800 mm-
re csökkenthető. A cellákat az ellenőrző
folyosó felől dróthálóval vagy fakorláttal
védjük. Egyes cellasor előtt a kezelőfolyo
só 1500, az ellenőrzőfolyosó 1100 mm.
62S. ábra. Világítási szekrény 629. ábra. Kábelcsatlakozás lemezszekrényhez

009Z
630. ábra. Vasszerkezetű, kettős gvűjtősín- 631. ábra. Kettős gyűjtősínes cella
632. ábra. Kettős gyűjtősínrendszer elrendezése

KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK 75o
449. táblázat
Voltmérőátkapcsoló
mérete,* mm
\ Típus a
\
\
\ Három-
1 kamrás 91
j Négykamrás 106
ötkamrás 121
633. ábra. Segédkapcsoló
450. táblázat
Kamráskapcsolók adatai
Kam Kam
Típus rák rák
száma hossza,
mm
10 I Pv 2 12
10 II Pv 3 18
10 III Pv 4 24
Átkapcsolók 10 I Pv4 3 18
10 II Pv4 6 36
10 III Pv4 9 54
10 IV Pv4 12 72
Váltó - 10 I Pv6 3 18
átkapcsolók 10 II Pv6 5 30
10 III Pv6 7 42
10 PV y 1.2 3 18
10 PVv 1.3 3 18
10 PVv 1.4 3 18
Voltmérő- 10 PVv II.2 5 30
átkapcsolók 10 PVv III.2 7 42
10 PVv III.3 9 54
10 PVv III.4 ! 9 54
634. ábra. Jelzőlámpa 635. ábra. Voltmérő

átkapcsoló
48*
756 EAPCSOLÓBEKENDEZÉSEK
Kettős cellasor között a kezelőfolyosó szélessé

ge 1800 mm. A helyiségbe vezető ajtó mérete
1800x2800 mm legyen. A kapcsolóberende
zés elrendezhető úgy is, hogy a kezelőoldal ne
a villamos helyiség felé nézzen (631. ábra). A
különböző elrendezéseket a 632. ábra m utatja
Az előzőkben vázolt elrendezésekhez hasz.
nált szerelvények közül a segédkapcsolók ada
tait a 633. ábra és 425. táblázat tartalmazza-
A jelzőlámpákra a 634. ábra közöl méreteket.
$
T ^00 000000
- 0 < $ K p 0 ( } K t> 0 0 - |
|
000000-
0-000-00-
0 0 -0 0 0 0 0
-
^ 0-0 0 -
0 0-0 0
0 0 -0 0
00 000- - -
98
636. ábra. Kamrás kapcsoló 637. ábra. Végelzárók mérőkábelekhez
A voltmérő-átkapcsolókat a 635. ábra, méreteiket a 449. táblázat tartal

mazza. A kamrás kapcsoló a 636. ábrán, méretei a 450. táblázatban talál
hatók. Mérőkábelekhez végelzárók a 637. ábrán láthatók.
A lemezszekrényes kapcsolóberendezésekhez sorolhatók a 0,4 TF-200
típusú fiókos rendszerű tokozott elosztók (638. ábra). Az egyes kapcsoló -
berendezések betáplálásból, fogyasztói leágazásokból és sínbontómezőből
állíthatók össze. A fogyasztói leágazások lemezszerkezetű fiókokban vannak
és a szakaszolás a fiókok kihúzásával, illetve visszatolásával megy végbe.
A leágazások ampermérővel, esetleg fogyasztásmérővel, a betáplálási
mezők három ampermérővel, voltmérővel és három mérőrendszeres számlá
lóval vannak ellátva.
A 0,4 TF-200 típusú fiókos kapcsolóberendezések villamos jellemzői:
Névleges feszültség: 0,4 kV,
Névleges áramerősség: 600 A,
A megszakító típusa: MK 401 és MK 601,
Biztosító: NOL 10 — 600 A,
Zárlati áramerősség: 30 kAeff.
A leágazások biztosítói D- vagy NOL-rendszerűek lehetnek, az első

esetben 15, a másodikban 30 kA a legnagyobb zárlati áramerősség.
2200
KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBE REN D E ZÉ SE K
757
638. áb ra 0 ,4 T F —6 0 0 típu sú e g y -g y ű jtő s ín e s fió k o s ren d szerű t o k o z o t t beren d ezés

A mezők szélessége 500 mm, magassága 2200 mm. A betáplálási mező

mélysége 800 mm, a leágazási mezőké 600 mm. Az MN 1000 és MN 2000
megszakítóval ellátott leágazások esetében a megszakító egy teljes (1000
mm széles és 800 mm mély) mezőt foglal el.
B ) Tokozott elosztóberendezések
Ezeket úgy szerkesztik, hogy a meglevő szerkezeti elemekből a legkülön

félébb kombinációkat lehessen összeállítani. Vannak öntöttvas és lemez -
tokozású elosztók. Ezekre az ún. középnehéz típusokra vonatkozó előírások
639. ábra. Szekrénytípusok
a következők: szigetelési feszültségük max. 550 V, védettségük: P 33 (szán

dékos érintés, durva por és nyomás nélküli vízsugár ellen védett), tehát
poros, nedves helyeken alkalmazhatók, és mechanikailag védettek. E védett
ség megköveteli, hogy a szekrények zárólapjai a szekrényre tömítetten
legyenek felillesztve.
A legelterjedtebb öntöttvas tokozású elosztóberendezés az ún. U rend
szer. Ezek 350 és 600 A névleges áramerősségre készülnek, 30, ill. 50 kA
zárlati csúcsáramra méretezik. Termikus szilárdságukra vonatkozó előírás,
hogy 12, ill. 20 kA eíf zárlati áramot 1 s-ig bírják anélkül, hogy az áramvezető
sínek hőmérséklete 35 C° környezeti hőmérséklet mellett a 150 C°-ot meg
haladná. Az U-rendszer szekrénytípusait a 639. ábra mutatja. A páratlan
számozású sor 248 mm magassággal (U0, U l, U3 és U5) és a páros számo
zású sor 315 mm magassággal (U2, U4, U6 és U8) készül.
Az U2 szekrény 90°-kal elforgatva beilleszthető a páratlan számozású
sorba. A szekrények belső mélysége 120 mm, összmélysége pedig 150 mm.
A szekrényeken kis és nagy nyílások lehetnek (90 X 140, ill. 90 X 172 mm),
KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLOBERENDEZÉSEK 759
amelyeknek szabványos elrendezését a 640. ábra mutatja. A kis nyílásnak

megfelelő zárólap jele UF1, a nagyé U F lg. A kétféle nyílás csatlakoztatásához
átmeneti zárólap szükséges (UF ÍZ).
Ötféle fedél van, az ezekkel elérhető szekrénymélységek: 120, 140, 175,
240 és 300 mm. A fedelek jele UD és utána két szám, amelyek a szekrény
nagyságát és mélységét jelzik, pl. UD2 — 175 egy U2 szekrényhez való fedél,
amellyel a szekrénymélység 175 mm. A fedéltípusokat a 451. táblázat tar
talmazza.
A szekrények a következőképpen alkalmazhatók.
248 375
Na9yt +-+
nyitás I 1 í----- K
io"¡
OQJ
— \p2— f- H----- h1— 3.
/T(is
ís 4-
U2F UFG
nyitás
ilás 4
500
r-i------ e H— I—<- ■ t /H—1—I—K

FZT
-»------ 1- *L
U6G VU 6 H / J U6K
535
Jr---i------ 1--- H----- H -I---------- H ----------- h
tn
V" I,
cné
-»------f- H----- h + H ------ H ------------ K
U3G UQ M fN 730
£40. ábra. Sínszekrények nyíláselrendezése
Sínszekrények. Nulla sínt csak a páros számozású szekrényekben lehet

elhelyezni. Ha az átívelési távolság kisebb, mint 10 mm, akkor a kérdéses
szakaszon a sínt szigetelni kell. Sínszekrények fedele — ha nincsen más
kikötve — mindenkor UD-120-as. U4 típusig egy szekrényben csak egy,
azon felül szekrényenként két-két síntartót helyeznek el; a sínek befogási
távolsága nem lehet több, mint 320 mm. Az U2 szekrénybe nem lehet sín-
tartó szerelvényt beépíteni, ezért mint önálló szekrény nem használható.
Leágazási szerelvény kétféle van: 150 A-ig és 150 ... 350 A-ig. Az elsőhöz két,
a másodikhoz négy csavaros megfogás szükséges. Sarkokban sarokszekré
nyeket kell beépíteni, ezek kis nyílással (UE) vagy nagy nyílással (UEg)
készülnek. Az átkötések ezekben max. 70 mm2 keresztmetszetű szigetelt
vezetékkel készíthetők.
A szekrények nemcsak sínek, hanem készülékek befogadására is alkal
masak.
t
451. táblázat
Fedéltípusok U-szekrényhez
Szekrény Fedél Szekrénymélység, mm
UO XJDO 120
U1 UD1 120 140
U3 UD3 120 140 175 240
U5 UD5 120 140 175 240 300
U2 UD2 120 140 175
TJ4 UD4 120 140 175
U6 UD6 120 140 240
U8 UD8 120 175 240
22 ip
1--------- mJ
r 1 r<-------- 1
v. i [i----
LO
¡0,
200
% 03
II
L
í
1
1
—
Á .,
j L
,
641. ábra. Hat egysarkú kismeg
n 24Ő i í sn
H 1- szakító U2 házban
642. ábra. 40 A-es m otorvédő

kapcsoló fő méretei
452. táblázat
U-szekrénybe beépíthető mágneskapcsolók
Névleges
Szekrény Kapcsolótípus áram Fedél
erősség
Ule K 917 I I I - 2 a 15 U D l-1 4 0

TJ3e U D 3-175
K 917 I I I - 4 a 35
U4e U D 4-175
U5e Ú D 5-240
K 917 I I I - 8 a 100
U6E U D 6-240
U2c K 817 I I I - 2 a 15 U D 2-140
2U3e U D 3-175
K 817 I I I - 4 a 35
2Ü4E U D 4-175
2U5e U D 5-240
K 817 I I I - 8 a 100
2U6R U D 6-240
200
saját AEM Fv 350 saját
350
Megszakítószekrény eh. U l c —3S12 íz jelű, három kismegszakító van

benne, különleges fedéllel, amely lehetővé teszi, hogy a kismegszakítók forgó
csappal legyenek működtethetők. Az U20 — 6S121z UOe jelű ugyanaz,
mint az előbbi, de hat egysarkú kismegszakítóval. Ez látható a 641. ábrán.
25 és 40 A-es m otorvédő megszakítók működtető kézi emeltyűit a maga
sított fedél oldalán vezetik, tehát a szekrények között nem kell az emeltyűk
részére helyet hagyni. Ezek jele U l c —S12 I II 25-an, ill. U lc —S12 I II 40-an.
A 40 A-es típus a 642. ábrán látható.
Az MP I II 200-típusú 200 A-es megszakítót a 643. ábra, az AEM 350,
ill. 600-as típusú 350, ill. 600 A-es megszakítót a 644. ábra mutatja. A fogan
tyú a szekrény oldalán van, tehát
részükre helyet kell biztosítani.
A magasított fedélbe jelzőlám
pa építhető be.
A beépíthető mágneskapcsolók
ra a 452. táblázat tartalmaz ada
tokat. K ét vagy több mágneskap
csoló kombinációjából összeállított
csille g-, háromszög- vagy irány vál
tó kapcsolót külön-külön szekré
nyekben kell elhelyezni és a rete
szelő áramköröket a válaszfalak
nyílásain átvezetni.
Az MO 25, MO 60 és MO 200,
ill. az MCO 40, MCO 120 és MCO
250 típusú olajkapcsolók közdara
bok segítségével építhetők be a
tokozott elosztóba. A sínszekrény
felső nyílásához csatlakozó közdara
bok jele Uzko, az alsóhoz csatla- 643. tóéra. MP I I I 200 motorvédő kapcsoló fő méretei
9
762 KAPCSOLÓBERENDEZÉSE K
453. táblázat
U-szekrénybe beépíthető kamráskapcsolók*
Szekrény 35A 60 A Biztosítóval

1
U lc P 35/3 P 60/3 P 35/3 + 3 x 25

TT2c 3 P 35/3 3 P 60/3 —
U3e — — 2 P 35/3 + 6 X 25
U5e 3 P 35/3 + 9 X 25
K ö r v o n a l r a j z á t 1. a 6 3 6 . á b r á n !
kozó Uzku. Az U szekrényekbe beépíthető kamrás kapcsolók adatai megta

lálhatók a 453. táblázatban (rajza látható a 636. ábrán).
U-szekrényes emeltyűs kapcsolók (1. 255. ábra) 200, 350 és 600 A áram
erősségre készülnek legördülő érintkezőkkel. A kapcsolók mellső fogantyúval
működtethetők. Adatait a 454. táblázat tartalmazza.
A szekrényekben elhelyezhető biztosítókra a 455. táblázat nyújt tájé
koztatást.
A 456. táblázat az U-szekrényekbe beszerelhető áramváltók számát
tartalmazza. A -1- A jelzés a táb
lázatban annyit jelent, hogy az
áramváltón kívül egy 125 mm
peremátmérőjű ampermérő is
elhelyezhető.
A fogyasztásmérők beépít
hetőségére a 457. táblázat ad
útmutatást. A szekrényeken a
fogyasztásmérők részére üveg
ablakok vannak. Az U5 -szek
rényben elhelyezhető fogyasz
tásmérők feszültségtekercseinek
biztosítói elférnek a szekrény
e i. táblázat
U-rendszerbe beépíthető emeltyűs kapcsolók
Szekrény Típus és áramerősség
U lc R 1260 III 200/0
U2E B 1260 III 200/0
R 1260 III 350/0
U8E R 1260 III 600/0
644. ábra. AEM 350/600 nagyteljesít

ményű megszakító fő méretei
KISFESZÜLTSÉGŰ KAPOSOLÓBERENDEZÉSEK 763
455. táblázat
U-szekrényekbe beépíthető biztosítók
D-rendszerü biztosítók Fogantyús biztosítók
Szekrény Kis teljesítményű Nagy teljesítményű

120 A 140 A 140 A
Szekrény fedéllel
TJOc 3x25/0, 3x60/0 3 x 25/0 — — —

U lc 6 x 25/0, 4 x 60/0 — —
3 x 100/0 4x25/0
U 3c — 8 x 25/0 , 3 x 200 — —
U5c — 8 x 25/0 í1 — — -
___
U2 9x25/0, 6/60/0 6x25/0, 4x60/0 — —
U4E 12x25, 9x60 9x25/0, 6x60/0 j 3 x 200/0 3 x 350/0 3 X 600/0
U6E — 12 x 25/0 1 - — —
USE — 15X25/0 i _
t
!
ben, azonban az U1 -szekrényekben biztosítók részére nincsen hely. Ilyen

esetben a biztosítók részére vagy külön UO-szekrényt adunk, vagy — kü-
lönösen ha több B d fl mérőt kell elhelyezni — nagyobb szekrényt válasz
tunk. A háromfázisú fogyasztásmérő szekrényét (U5e-Z) a 645. ábra
mutatja.
Az U-szekrénybe beépíthető műszerekre a 458. táblázat ad felvilágosítást.
Figyelembe kell venni, hogy az ampermérők és voltmérők peremátmérője
125 mm, viszont a fogyasztás- és teljesítménytényező-mérőké legalább 200
mm. A szekrény rajzát a 646. ábrán láthatjuk. A műszereket nem a fedélbe
építjük be, hanem kengyelekkel a szekrény hátlapjára erősítjük. A fedélben
vízmentesen záró üvegablakok vannak. A táblázattal kapcsolatban meg kell
jegyezni, hogy 200 mm vagy nagyobb átmérőjű műszerekből az U4-szek-
rénybe csak egy építhető be, két ilyen műszerhez U6-típusú szekrény szük
séges.
U-szekrénybe beépíthető
U-szekrénvbe beépíthető áramváltók száma
fo gyasztásmérők
Primer áramerősség Szekrény Fogyasztásmérő

Szekrény
50...75 A 100...600 A
U1 Bdfl
!
U1 1x50... 75/5 —
GK05/1*
U2 1x50... 75/5 + A —
U5 HDc3
U3 2x50... 75/5 1x100 . 600/5
HDc4
U4 3x50... 75/5 2x100 . 600/5
1 ♦Kapcsoló óra
U6 3x100...600/5
458. táblázat
U-szekrénybe beépíthető műszerek száma
Fogyasztás- COS(p-
Szekrény Ampermérő mérő mérő
TT1 1
TJ2 2
_
U4 3 1 1
Nyomógombokat és jelzőlámpákat úgy építünk be, hogy a szekrény

fedelén megfelelő kivágást készítünk és a nyomógombot, ül. jelzőlámpát
ezekbe erősítjük be, gumitömítéssel ellátva. A használatos nyomógomb-,
ill. jelzőlámpatípusokat a 647., ill. 634. ábrán láthatjuk.
A dugaszolóaljzatokat általában a fedélre szereljük. Többnyire a 648.
ábrán látható típust használjuk.
Ha az elosztó felső szekrénysoráról lefelé kell vezetékcsatlakozást
készítenünk, akkor ún. terelőszekrényt (649. ábra) alkalmazunk. Jelük kis
nyílással U ZR, nagy nyílással U ZRg. A legnagyobb befűzhető szigetelt
vezető keresztmetszete 70 mm2. 120 mm2 keresztmetszet felett általában
nem lehet a kábeleket közvetlenül a készülékek kapcsaira kötni, ilyenkor
tehát a kapocsszekrényt alkalmazzuk (650. ábra).
n _ /— j — Jn
645. ábra. Háromfázisú fogyasztásmérő 646. ábra. Műszerszekrény 3 db 0 125

szekrény (U 5 e—Z) műszerrel
A kábelek az öntöttvas tokozott elosztóhoz kiönthető egyes (USt)

vagy kettős (UStD) kábelvégelzáróval csatlakoznak (651. ábra). Az alkal
mazható kábelvégelzárókat a 459. táblázat tartalmazza.
Kisebb keresztmetszetű kábe
lek vagy kábelszerű vezetékek sza
badon maradt végeihez kiönthető
kábelcsonkot lehet alkalmazni. Ez
kétféle kivitelben készül: egyik a
Kst 16 típusú, 4 x 2 ,5 , 3 x 4 vagy
2 x 6 mm2 legnagyobb érkereszt metszet részére, a zárólapba való beerősítés

16-os acélpáncéleső menettel, másik a belsőmenetes U Kst 29s kétrészes,
kiönthető, 3 x 1 6 vagy 4 x 1 0 mm2 kábelek
részére (652. ábra). Felerősítéséhez a zárólapba 285
fúrt furaton át menetes perselyt hajtunk a
csonkba.
¡Iá*
■ 11 i
£ÜL
t : ico l
S S B h
Ja 7a
#1
- 0“
é
^ 90 I 9Q
A
649. ábra. U ZR g terelő szekrény 650. ábra. U4 E kapcsolószekrény
459. táblázat
USt és UStD kábelvégelzárók
Háromerű Négy erű Max. átmérő az

Nyílás Jel ólom fölött, mm
kábel mérete, mm
USt 35 3x35 4 x 35 25
USt 70 3x 7 0 4x 7 0 31
UStD35 3x3x25 2x4x25 22
kis 3x3x40 3 x 4 x 40 12
UStD70 2x3x35 2x4x35 25
3x3x10 3x4x10 16
UStD120 2 x 3 x 50 2 x 4 x 50 28
3x3x16 3x4x16 18
USt 120 3x120 4x120 38

USt 185 3x185 4x18 5 x 9 5 49
USt 300 3x300 3x300+150 62
nagy ÜStD185 2x3x95 2x4x95 34
UStD 300 2x3x185 2x3x185+95 49
UStD600 2 x 3 x 300 2x3x300+150 62
.
A kábelszerű vezetékek az öntöttvas szekrényekhez tömszelencével

csatlakoznak. Adataik a 460. táblázatban találhatók. Szigetelt vezetők
csatlakoztatására acélpáncél- vagy gázcső használatos. A furatelrendezést
kis és nagy zárólapon a 653. ábra mutatja.
A tokozott elosztóberendezések összeállításakor az elosztó szélessége
lehetőleg ne legyen több, mint 3 m, de semmi esetre se haladja meg a 4 m-t.
M1Q
651. ábra. UST 70 kettős kábelvégelzáró 652. ábra. UKSt 29s belsőmenetes kábelcsonk
"i
KSt 16
ASt 16-29
Ap 29
J 36 K St 16
ASt 16-29 UKSt 29
M 10 A € t 36
r A p29
4o \ 40 K S t 16 Ap36
ASt 16-29 i
A p 29
5=> - 336 K S t 16
45
F
_ _ r
11 ASt 16-29 UKSt 29
,5 5 ,5 5 . ASt 16-29 1 i fF
i Ap29 A S t 36
Ap 29 h -tp - ^ Ap 36
T s [
336
4 K M
- 70 K S t 16
. 10 U KSt 29
12 A S t 16-29
, 5 5 ^ :^ s s ~ r\ A S t 36
K S t 16 y V\ ) Ap 36
8f
< > -
30 50
65 35 35 65
K St 16
ASt 16-29 ASt 16-29
A p 29
13 ■ e § 19 K S t 16
sf Ap29
336
ßP
<% s < 321L
ASt 16,21 35 35 35 35 ASt 16

12 UKSt 29s
lass Ap 21 , Ap 21 20 ASt 21,29
3 23
Ap 29
M
40 44 22122. 44 . 40
UKSt 29 s ASt 16.21
ASt 16,21
KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK:
A St 36 15 e Ap 21
21 Ap 21
A p 36
e e e o
U KSt 29s
A S t 36
Ap 36
U K S t2 9 s <1
A S t 36 3
A p 36 653. ábra. Furatelrendezés kis (1...9) és nagy (10...21) zárólapokon
Ezen a méreten felül (szál

460. táblázat
ASt tömszelencék adatai lítási okokból) a berende
zést osztani kell. A keze
Szig. vezető keresztmet lésre használatos szerelvé
Jel szete, mm2 Menet
nyek (fogantyúk, nyom ó
gombok stb.) jól elérhető
ASt 16 2X 4 Ap 16 magasságban legyenek.
\
Az elosztó elhelyezési m a
ASt 21 3x 6 Ap 21 gasságát kábelcsatlakozás
4x 4
esetében a meglevő kábel-
csatorna mélysége hatá
ASt 29 4 x16 Ap 29 rozza meg, mert a kábel
előírt legkisebb görbületi
ASt 36 4x25 Ap 36 sugarát mindenképpen be
kell tartani. Az elosztó
előtti kezelőtér szélessége
ugyanannyi legyen, mint amennyit a Biztonsági Szabályzat nyitott beren
dezésre ír elő.
A gyűjtősínszekrényeket úgy kell összeállítani, hogy a sínalátámasztási
távolságok a lehető legkisebbek legyenek. 600 A -es, továbbá nullasínes
berendezésekhez a szélesebb méretű, páros számú szekrényeket válasszuk.
Négyvezetékes rendszerben nem szabad megfeledkezni arról, hogy 248 mm
hosszúságú szekrényben csak átfutó sín helyezhető el. K iöntött kábelvég-
elzárókat fordítva nem szabad felszerelni, mert melegedés esetén a massza
befolyna a szekrénybe. Egy nagyobb biztosító szekrény helyett célszerű több
kisebbet szerelni. Egy-egy szekrénybe ne jusson több biztosító, mint kilenc
25 A-es vagy hat 60 A-es. Egyébként kapcsolás, szerelvényezés stb. szempont
jából az öntöttvas tokozott elosztóberendezés nem tér el a már ismertetett
cellás rendszerektől. A kapcsolási vázlatot mindenkor festessük fel az elosztó -

berendezés fedeleire.
összeállítási példát m utat 654. ábra. A gyűjtősín biztosítóval két részre bontható, tehát
az elosztó két különálló berendezésként üzemben tartható.
Az előzőkben leírt U-rendszeren kívül a VILLESZ is készít öntöttvas

tokozású középnehéz elosztót, amelynek általános műszaki adatai (névleges
áramerősség, zárlati szilárdság stb.) megegyeznek az U-rendszerrel. Ä magyar
rendszerben hatféle szekrénytípus van: két sínszekrény és négy biztosító-,
ill. kapcsolószekrény-típus.
Az SÍ és S2 sínszekrényeken 180
négy oldalon nyílás van. E
sínszekrényeket a 655. ábrán
2 00
láthatjuk. A szekrények mély
sége egységesen 140 mm, a
BIO, B l l , B12 és B22 bizto- -§ 3 --
i
sítószekrények méretei a 656. -© -1 }-^ 3 § —
ábrán láthatók. A szekré
nyekhez háromféle magassá t - m -
gú fedél készül: 140, 240 és 40
300 mm szekrénymélység biz
tosítására. Szerkezet szem
pontjából van: levehető fedél
(jele F), amely négy M8 csa “'V---- ' i
varral erősíthető fel, továbbá w1
két részből álló nyitható fedél
(FK jelű). Utóbbi esetben a IT i i.. [2
1
szekrényre csavarokkal fel
erősített kereten van a pánton 360
elforduló ajtó. Az ajtók szer
kezetét a 657. ábra mutatja.
A szekrényekhez Z I, Z2 és
Z3 típusú zárólapok, vala 110
mint az 1 és 2 jelű szekré
nyek csatlakoztatásához
V I 2 típusú közbenső lapok
készülnek.
A VILLESZ-szekrények
az U-rendszerhez VU1 és
VU2 jelű közbenső lapok
segítségével illeszthetők (658.
ábra). Ha oldalhajtású ké
szülékeket kell beépítenünk,
a szekrények között szüksé
ges távolságot a TD jelű köz
benső toldattal lehet biztosí
tani (659. ábra). -— ■>
» :~ 7
li rí i i
i^ !- - i— s[
— \i 1 1
T -------4 r* I
—
655. ábra. SÍ és S2 sínszekrény — j

770 KAPCSOLÓBEKEND EZÉSEK
659. ábra. TD közbenső toldat

A gyűjtősínszekrényben 350 A névleges áramerősség esetében 2 5 x 8

mm-es, 600 A esetében 2 x 5 8 x 8 mm-es alumínium síneket szerelnek fel.
A sínek közötti térköz 15 mm, a legnagyobb távolság a felerősítési pontok
között 300 mm.
A megszakítók, kamrás kapcsolók szekrényei, valamint a fogyasztás-

mérők, műszerek és áramváltók szekrényei hasonlók az U-típus szekrényei
hez.
A biztosítószekrényekben elhelyezhető biztosítók számát a 461. táblá
zat tartalmazza. TI és T2 terelőszekrények is készülnek.
Egyes (K) és kettős (DK) kábelvégelzárók adatai a 462. táblázatban
találhatók.
B jelű biztosítószekrényekben elhelyezhető biztosítók száma Kábelvégelzárók VILLESZ-rendszerű
szekrényekhez
Szekrény Elhelyezhető biztosítók

Max. kábel keresztmetszet
Jel mm*
B 10 1 xS12 + 1 x DblI, 3 x DblI,
ésB 11 4 x DblI, 3 x D blI
K 1/a 3x16, 4 x 1 0
K 1/b 3x35, 4x25
B 13 4xS12 + 4 x D blI, 12 x D blI, K 1/c 3x70, 4 x 5 0
9X D B IH , 3 x DbIV/0 K 2/a 3x150, 4x120
K 2/b 3x300, 4x240
B 22 5 xS12 + 5 X DblI, 12 x D blI, DK 1/a 2x3x16, 2x4x10
9 X D blII, 6 x DblV, 3 x NKi DK 1/b 2x3x35, 2x4x25
200...400 (kétoldali síncsat DK 1/c 2x3x70, 2x4x50
lakozással) DK 2/a 2x3x150, 2x4x120
DK 2/b 2x3x300, 2x4x240
B 23 8 x S12 + 8 x D blI, 15 x DblI,

12 x D blII, 6 x DblV, 3 x N K i
200...400
49*
772 k apcso ló beren d ezések:
A yILLESZ-típusú öntöttvas szekrények közül törpefeszültségű transz

formátorokat tartalmaz a B12 F — 140 Ti szekrény, amelybe 50, 100, 200
vagy 300 VA-es egyfázisú transzformátor szerelhető bele, a primer oldalon
egy egysarkú kisautomatával és egy Db II biztosítóval, a szekunder oldalon
1750
ó- YJ
1 -9- -9- -<?- -<?- -9 1
1
O
-Ó- -6- -ó- -6
ű
661. ábra. LT 4, 5 és 6 csatlakozószekrények
662. ábra. LT 7, 8 és 9 biztosítószekrények
egy Db II. biztosítóval és egy nullavezető-bontóval. A B13-F 240-Ti hasonló

az előbbihez, de 500, 750 vagy 1000 VA-es transzformátor helyezhető bele.
A VILLESZ készít nagyelemes vaslemez tokozású elosztóberendezéseket
is. Az elosztóberendezés 550 V névleges feszültségre és 400 A áramerősségig
készül. Védettsége P32, zárlati szilárdsága 35 kA. A szekrények 2 mm vastag
dom borított vaslemezből készülnek, külön merevítés nélkül. A szekrény-
típusok a következők,
LT-1, LT-2 és LT-3 sín- és biztosító szekrények (660. ábra). A szekrények felső része a szek
rény, alsó része a leágazások biztosítóit foglalja magába.
Az LT-4, LT-5 és LT-6 csatlakozó szekrények méretei a 661. ábrán láthatók.
Az LT-7, LT-8 és LT-9 biztosító szekrényeket a 662. ábra tünteti fel.
KISFESZÍÍLTSÉG-ÍT KAPCSOLÓBEBENDEZÉSEK 773
Összehasonlítva a vaslemez szekrényeket, megállapíthatjuk, hogy pl.

kb. LT6 + LT8 = LT3. A szekrényeknek négyféle nyílásuk van. A nyílá
sok külső méretei; 170 X 100 mm, 280 X 100 mm, 270 X 135 mm és 400 X
X 135 mm. A csatlakozó kábelfejek adatait a 463. táblázat tartalmazza.
A sínszekrényekben a síntartók legnagyobb távolsága 400 mm, az alumi
nium sínek méretei: 200 A-ig 3 0 x 6 , 400 A-ig 3 0 x 8 mm. A gyűjtősínek
fázistávolsága 50 mm.
Az egyes szekrényekben elhelyezhető szerelvényekre a 464. táblázat
ad néhány tájékoztatást.
Néhány elrendezési példát mutat a 663. ábra.
Meg kell még említeni az előregyártott, falra szerelt elosztó (kapcsoló)
berendezéseket is. Ezeket átmenetnek tekinthetjük a cellás és a tokozott
berendezések között. Alkalmazásuk sok esetben indokolt. A falra szerelt
elosztóberendezés elvi felépítését a 664. ábra mutatja.
A berendezéssel — mint az elvi elrendezésből is kitűnik — minden szük
séges kapcsolás megvalósítható.
A tokozott berendezések fejlődési iránya a szigetelőanyagból készült
tokozás kifejlesztése felé mutat.
463. táblázat
Kábelvégelzárók VILLESZ-rendszerű nagy
elemes elosztóhoz
Jel Max. kábelméret, mm8
LK la 4x10
LK lb 4x2 5
LK le 4x50
DLK la 2 X 4x1 0
DLK lb 2x4x25
DLK le 2x4x50
K 2a 4x120
dK 2a 2x4x120
OOP
i: : * : ' :i
1 y
J U
a n a
L :: I* ■- x :J**
□ □ □ n n n
1
1 ’* a a o
•> %.
663. ábra. LT szekrény kombinációk 664. ábra. Falra szerelt elosztó
464. táblázat
V IL L E S Z -r e n d s z e r ű v a s le m e z e lo s z t ó k b a n e g y a jtó o s z tá s b a n e lh e ly e z h e tő s z e r e lv é n y e k
Szekrény-
típus Szerelvények
LT 1, LT 2 12xD b 11 + 4 x 0 , 12xD b 111+ 4x0

LT 3, LT 4 6 x D b IV + 2 x 0 , 3 x N K i 400 + 1 x 0
LT 8, LT 9 3 x N K i 200 + 1 x 0
LT 1, LT 2 7 X Dm II, 7 xS12. II, 16xS12. I vagy

LT 3, LT 4 3 X 125 0 A-mérő, 1 x 125 0 voltmérő, 1 X 10 I PVu4
LT 8, LT 9 Voltmérőátkapcsoló és 3 x Db II vagy 9 x D b I I + 3 x K 917 II I—2a
vagy 6 x D b II + 2xK 917 III-4a vagy 6 x D b III + 2xK 917-III-4a vagy
1 x transzformátor + 3 x Db II + 1 x S12 Is
LT 7 I x K 917 I I I - 8 a
LT 5 3 x D b III + l x I I I s. hengerkapcsoló, 60 A vagy 3 x D b IV + l x I I I s. henger

kapcsoló 100 A
LT 6 3 x Db III + 1 x III s. hengerkapcsoló, 60 A + 1 db síntartó vagy 3 x Db IV + 1 X

Xhengerkapcsoló + 1 db síntartó vagy 3 x N K i 200 + l x I I I s. hengerkapcsoló
200 A, 3 x N K I 400 + l x I I I s. késeskapcsoló, 400 A + 1 db síntartó
LT 5 3 X NKi 200 + 1 x III s. hengerkapcsoló 200 A vagy 3 x NKi 400 + 1 x III s. késes
kapcsoló 400 A
Lényegében a tokozott berendezésekhez sorolhatók a különféle rendező-

dobozok, egy- és kétajtós típusszekrények és kezelőasztalok, amelyek villamos
készülékek elhelyezésére használatosak.
R D I rendeződoboz. Méreteit a 665. ábra és a 465. táblázat tartalmazza.
Azonos méretei vannak az alsó kábelbevezetéses R D II, alsó és felső kábel-
bevezetéses R D III, alsó és kétoldalsó kábelbevezetéses R D IV , valamint
mind a négy oldalon kábelcsatlakozásra alkalmas R D V típusnak.
Egyajtós típusszekrényeket is gyártanak (666. ábra). Legkisebb méretei:
A = 8 6 0 mm, 7?=630 mm és (7=320 mm, legnagyobb méretei: A = 2 2 0 0 mm,
____y
c
665. ábra. R D rendeződoboz 666. ábra. Egyajtós típusszekrény

VÉDŐFÖLDELÉS 775
465. táblázat
R e n d e ző s ze k ré n y e k m é r e t e i,*
mrn
A B 0
250 250 160

250 250 200
250 320 160
250 320 200
250 400 160
250 400 200
320 320 160
320 400 160
320 400 200
320 500 160 667. ábra. P l kezelőasztal
320 500 200
400 400 160 n
400 400 200
400 400 240 m A B c
400 500 160 i 1255 400 300 226
400 500 200 //. 1415 560 272 238
400 500 240
400 630 160
400 630 200
400 630 240
630 320 280
800 500 400
560 400 320
560 630 300
560 800 200
700 1100 360
630 320 400 E L _I
1000 400 200 1400 900
♦Lásd a 665. ábrát! 668. ábra. JK kezelőasztal
B = 630 mm és X = 630 mm. Van elől-hátul egyajtós, ezen kívül elől

kétajtós, illetve elől-hátul kétajtós kivitel is.
RSz. VS típus jelzéssel készülnek világít óséma-szekrények is. Mélységük
320 mm, magasságuk 600... 1000 mm, szélességük 630... 1600 mm.
A Pl-típusú kezelőasztal a 667. ábrán látható. Ugyanez kettős kivitel
ben is készül.
A JK-típusú íróasztal rendszerű kezelőasztal a 668. ábrán látható.
10. ZÁRTTÉRI NAGYFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK

VÉDÖFÖLDELÉSE
A földeléseket az MSZ 172 előírásainak megfelelően kell elkészíteni.

Ezek figyelembevételével célszerű minden szinten, ill. helyiségen át 40 X 5 min
es laposacélból gerincvezetőt készíteni. Ezt legalább a két végén úgy
kötjük be a földelő hálózatba, hogy a legalsó szint gerincvezetékét — amelybe
a felsőbb szintek gerincvezetői be vannak kötve — kivezetjük az épületet
körülvevő és mintegy 0,8 m mélyen a földbe fektetett körvezetékbe. A föld
alatti körvezeték 20 mm 0 - jű beton vasból készül.
A gerincvezetőbe fémesen be kell kötni mindazokat a fémrészeket,

amelyek üzemzavar esetében feszültség alá kerülhetnek (pl. cellaélvasalások,
védőrácsok, hajtások stb.). A le nem szerelhető fémrészeket hegesztéssel,
a leszerelhetőket (pl. szakaszolókat) pedig oldható kötéssel kell csatlakoz
tatni. A cellákon belül a földelés 20 X 3 mm-es laposacélból készül. A mozgat
ható tárgyak földelését hajlékony, 16 mm2-es vörösréz sodronnyal kell meg
oldani. Zárt térben a földelő vezetőket rozsdamentesítő védőfestéssel védjük.
A földelő vezetők elvi elrendezését a 669. ábra mutatja. A földelő vezetők
felerősítésére használatos bakok a 670. ábrán láthatók. A bakokat 0,5...0,6 m
670. ábra. Bakok földelők fölerősítésére

VÉDŐFÖLDELÉS 777
I
I - w Bordásfedélen
I
671. ábra. Bontható kötések elhelyezése: a) épületen belül; b) épületen kívül
674. ábra. Földelés elhelyezése

MÉRÉS, JELZÉS, MŰKÖDTETÉS 779
távolságra helyezhetjük el egymástól. A bontható kötések épületen

belüli és kívüli elhelyezését a 671. ábra mutatja. Nyitható dróthálós ajtó
bekötését a földelő vezetékbe a 672. ábra szerint kell elkészíteni. A kábel
bekötést a 673. ábra szerint szereljük. A cella védőhálózatát a 674. ábrán
látható módon helyezhetjük el.
A mérő- és működtető kábelek fegyverzetét, valamint a kábelcsatorna
vasszerkezetét az állomás védőhálózatába kell bekötni.
A túlfeszültséglevezetők részére külön földelő vezetőt kell készíteni
az épület külső falán, és közvetlenül a mélyföldelőhöz kell kötni. Ha az épü
lethez csatlakozó szabadvezetékek között legfeljebb egy cellatávolság van,
akkor a két szabadvezeték túlfeszültséglevezetői részére közös mélyföldelő
elegendő, ellenkező esetben minden szabadvezeték részére külön mély földelő
szükséges.
11. MÉRÉS, JELZÉS, MŰKÖDTETÉS ÉS RETESZELÉS
A ) Tervek
A kapcsolóberendezésekhez készített mérést, jelzést, működtetést és

reteszelést tartalmazó terveknek a következőkre kell kitérniük:
a) Egyvonalas kapcsolási rajz

A rajzon egyvonalas ábrázolási móddal és szabványos terv jelzésekkel
feltüntetjük a nagyfeszültségű berendezést kikapcsolt állapotban. A mérő-,
jelző-, reteszelőkészülékeket úgy kell feltüntetni a rajzon, hogy az összefüg
gések minél áttekinthetőbbek legyenek. Egyszerű példát mutat erre a
675. ábra.
Nem az összefüggések, hanem a készülékek elhelyezésének feltüntetését
hangsúlyozza ki a 676. ábrán látható rajz.
b) Működési kapcsolási rajz

Tartalmaznia kell minden reteszelő, működtető, mérő- stb. áramkör
rajzát, a készülékeket elhelyezésük szerint csoportosítva. Ilyen rajzot mutat
a 677. ábra. A készülékek, ill. áramkörök mellett célszerű a jelöléseket is
feltüntetni, amelyeket a következőkben ismertetünk.
Egyenáramú vezetékek
M + működtetés R f reteszeié« felold.
J + jelzés (szakaszoló működtetés) O közös negatív
R + reteszelés du kűrt
Sí segédlégtartányban levegő kimaradt
Mérőváltók és áramkörök
Fv feszültségváltó AV áramváltó
a, b, c, feszültségváltó szekunder vezetékei A, B, C, Av0 áramváltó szekunder vezetékei
Fo csillagpont vezetékkel Am, Bm, Cm, Avmo műszermag fázisai
F2 földzárlat jelző feszültségváltó Ar, Br, Cr, Arvo relémag fázisai
f, z földzárlat jelző tekercs sarkai
780 KAPCSOIiÓBERENDEZÉSEK
K é s z ü lé k e k
S szakaszoló N működtető (nyugtázó) kapcsoló
IS és 2S szakaszolók kettős gyűjtősín esetében I állásjelző
vonali (kábel-) szakaszoló P parancsadó
földelő szakaszoló Sy szinkronozó dugó
megszakító Vá voltmérőátkapcsoló
működtető szelep E ellenállás
Felék
BE, Buchholz-reló (gázrelé) IE időrelé
KE különbözeti relé HE hibajelző relé
TE túláram-relé ZE földzárlati relé
DE távolsági relé SE segédrelé
! j Hibajelzók
675. ábra. Egyvonalas kapcsolási rajz 676. ábra. Készülékek elhelyezési rajza
Műszerek
A ampermérő E frekvenciamérő
V voltm érő 2F kettős frekvenciamérő
2V kettős voltmérő Sy szinkronoszkóp
VO nulla voltm érő R V rajzoló voltm érő
W wattmérő R A rajzoló ampermérő
V A m meddőtelj esi tmény-mérő (VAr-m érő) C° hőmérséklet jelző műszer
-mérő W h fogyasztásmérő
H a a rajzon több, egyform a készülék van, akkor a megkülönböztetés szempontjából célszerű

azo kat a jel elé ír t szám okkal m egkülönböztetni.
c) Szerelési vezetékrajz
A kisfeszültségű fülkékről, vezénylőtáblákról, kapcsolószekrényekről
szerelési vezetékrajzot kell készíteni, amely egyrészt az elrendezést, másrészt
a készülékek közötti vezetékezést tünteti fel.
d) Áramútrajz
Lényegében ellenőrző összesítő rajz, amelyet lehetőleg keresztezés-
mentesen kell elkészíteni, külön-külön a különböző áramkörökre (pl. rete
szelés, mérés, védelem stb.). Ilyen rajz látható a 678. ábrán.
782 EAPCSOLÓBERENDEZÉSEK
Az áramútrajzok olvasása némileg más

szemléletet követel, mint a működési kapcsolási
rajz. Összetett kapcsolás esetében azonban a
tervező — ha másért nem, a saját maga ellen
őrzése céljából — kényszerül áramútrajz ké
szítésére.
A vezetékek elrendezésekor és szerelése
kor célszerű a következőket szem előtt tarta
ni: az egy készülékhez tartozó sorozatkapcsok
egymás mellett legyenek; bekötésnél a kereszte
zéseket kerüljük; a sorozatkapcsok egyik ol
dalára csatlakozzanak a készülékektől bejövő,
a másik oldalára az elmenő vezetékek. A kör
vezetékeket és átmenő vezetékeket a kisfeszült
ségű fülkében alul, a vezénylő táblán felül he
lyezzük el.
A kisfeszültségű fülkékben, ill. a vezénylő-
táblákon elhelyezett készülékek kapcsai egy
Reteszeles mással összeköthetők, kivéve (próba miatt) az
áramváltó, működtető és reléérintkező-veze
tékeket.
M ind tervezéskor, mind szereléskor a leg
nagyobb gondot kell fordítani a számozásra és
jelölésre, valamint arra, hogy a terv és kivitel szá
mozása és jelölése egyezzék.
B ) Vezénylotáblák, asztalok és szerelvényeik
A nagyobb kapcsolóberendezéseket (álta

lában 3 kV-on felül) a kapcsolótérhez közel
678. ábra. Áramút rajz
fekvő vezénylőteremben elhelyezett vezénylő -
táblák, ill. az azokon elhelyezett műszerek,
relék, kapcsolók és egyéb szerelvények működtetik és ellenőrzik. Kisebb be
rendezésekben a műszerek stb. a kisfeszültségű fülke mellső falán vagy a
tokozott kapcsolóberendezések homlokfalán helyezhetők el.
a) Jelrajzok és kialakításuk
Az áttekinthetőség és a helyes kapcsolások érdekében célszerű a táblára
jelrajzot készíteni, amely egyszerűsített alakban, de kapcsolás szempont
jából hűen és áttekinthetően ábrázolja a vezényelt berendezést.
A jelrajz lehet festett vagy világító, az utóbbi azonban csak egészen nagy
vezénylőberendezésekben indokolt. Nagyobb berendezésekben gyakori az ún.
kirakott jelrajz, amely laposvasból vagy vaslemezből kivágott jelképekből
áll.
A jelképek részére használt vasanyag vastagsága 4 mm. A festett vagy kirakott jelrajzok színei
a következők:
100. . .120 kV piros 10 kV kék
60. . . 66 kV narancs 5 ... 6 kV barna
3 0 .. . 85 kV sárga 0 ,5 ... 3 kV barna
20 kV méregzöld 0,4 kV fekete
egyenáram fehér (pozitív sín zöld csíkozással).
A jelképeket a 679. ábra mutatja.
\
o
T------ 3----- ----- D L g ... ___ o j

o
i 0 ----- ÖT n T-x—
b) A jelrajzzal kapcsolatos készülékek

Működtető-nyugtázó kapcsolót ott használunk, ahol a készüléket a vezény
lőtábláról működtetjük, nyugtázó kapcsolót pedig ott, ahol a készülék
helyszíni működtetésére parancsadó lámpával adunk utasítást. A működ-
tető-nyugtázó kapcsolót a 680. ábrán láthatjuk, adatait a 466. táblázaton
680. ábra. M űködtető-nyugtázó kapcsoló
találhatjuk. A kapcsoló kisebb és nagyobb fogantyúval készül. A megszakítók

részére a nagyobb, a szakaszolók részére a kisebb fogantyúval ellátott
típust használjuk. Ha egy jelrajzon belül vegyesen fordul elő táv- és kézi
466. táblázat
Működtető— nyugtázó kapcsolók adatai
(V vezénylő, N nyugtázó, D kürtérintkezők száma)
Méretek*, mm
Típus F N D
a b
FN 1 1 145 32
FN 2 2 177 64
FN 3 3 209 96
FV 1 NI 1 1 177 64
FV 1 N2 1 1 209 96
FY 2 NI 2 2 209 96
FV 2 N2 2 2 241 128
FV 2 N3 2 2 273 160
FV 1 N1D 1 1 1 193 80
FV 1 N2D 1 1 1 225 112
FV 2 N1D 2 2 1 225 112
FY 2 N2D 2 2 1 257 144
FY 2 N3II 2 2 1 289 176
*L. a 680. ábrát!
működtetésű szakaszoló, akkor az utóbbiakat nyugtázó kapcsolóra utaló

jellel, pl. piros kör felfestésével kell ellátni. A működtető-nyugtázó kapcsolók
elhelyezési magassága 600... 1600 mm, a nyugtázó kapcsolóké 400... 1900 mm.
__33
681. ábra. Kri2ik-féle mágneses állásjelző
H a a készülék és kapcsoló helyzete egyezik, akkor a jelzőlámpa nem ég,

ha azonban bármely oknál fogva helyzetük különbözik, akkor kigyullad.
Egyes esetekben az a megoldás is választható, hogy a készülék és kap
csoló egyező állása esetén a jelzőlámpa egyenletesen, meg nem egyező állása
esetén pedig villogó fénnyel ég. Ilyen kapcsolás esetén üzemi állásban a jelző
lámpák nem égnek, azonban központi kapcsoló segítségével a bekapcsolt
készülékek jelzőlámpái bekapcsolhatók. A megszakítók önműködő kiol
dását^ hanggal is kell jelezni.
Állás jelzőket akkor kell beépíteni, ha a kézi működtetésű készülékeknek
nincsenek parancsadó jelzőlámpái, ill. akkor, ha a működtető-nyugtázó
kapcsolók nem a jelrajzba vannak beépítve, hanem pl. kapcsolóasztalba.
A Krizik-féle mágneses állásjelző méretei a 681. ábrán láthatók.
A hiba jelző relék vagy optika, vagy optikai és hangjelzést adnak. Az opti
kai jelzést csak a hiba megszüntetése után lehet megszüntetni, a hangjelzés
azonban bármikor kikapcsolható. A relék elhelyezésére kétféle megoldás
van: vagy a jelrajz megfelelő helyére építjük be, vagy ha a jelrajz bonyolult,
megfelelő csoportosításban külön táblán helyezzük el. A relé méreteit a 682.
ábra mutatja.
Lehetőleg kerülni kell az állandóan égő jelzőlámpákat; ha ilyenekre
mégis szükség van, akkor ezeket úgy célszerű elhelyezni, hogy zavaró
hatásuk a lehető legkisebb legyen, pl. a tábla alján vagy a felső részén.
A jelzőlámpák a 683. ábrán láthatók. A BIL típusú lámpába izzólámpa való,
682. ábra. Hibajelző relé
mégpedig 110 V üzemfeszültségen 130V névleges feszültségű 10 vagy 15 W -

os; 220 V üzemfeszültségen pedig 250 V névleges feszültségű, 15 W -os
izzók. Az F R B típus ködfény- vagy azzal egyenértékű izzólámpa befogadá
sára alkalmas. Az F R B 110 típushoz 40 kQ, az F R B 220 típushoz 50 kQ
ellenállást kell beépíteni.
Akusztikai jelzésre villamos kürtöt, villamos működtetésű gongot
vagy villamos csengőt választhatunk.
A mérőműszerekkel a vonatkozó fejezetben foglalkozunk részletesen,
itt csak használatukra vonatkozólag közöljük a következőket. Az áttekint
hetőség céljából lehetőleg kevés műszert iktassunk be, és azokat a műszereket,
amelyeket nem kell állandóan figyelni, helyezzük segédtáblára. Elvileg
legcélszerűbb a műszereket a jelrajzba beépíteni, de ez csak a legegyszerűbb
esetekben lehetséges. Minden más esetben a műszereket úgy kell elhelyezni,
hogy egyszerű rátekintéssel megállapítható legyen, hogy a műszerek a jelrajz
melyik részével vannak kapcsolatban. A műszerek elhelyezési magassága
450 ... 2200 mm. Leggyakrabban 142x142 mm méretű négyzetes műszere
ket építünk be, bár a különböző rendeltetésű műszerek alakja és nagysága
különböző lehet, így pl. szinkronozásra, összegező mérésekre célszerű nagyobb

műszereket használni. Más alakú műszereket pl. gerjesztő, akkumulátortöltő,

tehát a hálózattól eltérő áramok és feszültségek mérésére indokolt felsze
relni.
A vezénylő táblákon, ill. -asztalokon számos más — itt részletesen
nem ismertetett — berendezést is elhelyeznek, így pl. a generátorok segéd-
berendezéseivel, gerjesztésével, feszültség-gyorsszabályozóval, szinkronozó-
val, transzformátorok hűtőmotoraival, különböző védelmi berendezésekkel
stb. kapcsolatos készülékeket, működtető kapcsolókat stb.
A fogyasztásmérőket általában a relétáblákon, ill. ha sok fogyasztás-
mérő van, esetleg külön táblán helyezhetjük el.
c) Vezénylőtáblák
A vezénylőtáblák szélessége általában 800, 950 vagy 1100 mm, ez azon
ban nem előírás, adott körülmények között pl. egy 800 mm széles vasszer
kezetre két, 400 mm széles mezőt helyezhetünk el, vagy két, 800 mm széles
vasszerkezetű mezőt osztás nélküli 1600 mm széles mezőre szélesíthetünk.
Az 1100 mm széles mezőn két, egyenként több mint háromműszeres vagy
három, egyenként háromműszeres leágazás helyezhető el, 142x142 mm
méretű műszereket figyelembe véve; 108 X 108 mm méretű műszerek
esetében a 800 mm széles mezőn két vagy négy leágazás helyezhető el.
A 950 mm széles mezőre három leágazás fér el, ha egy leágazásba 142 X 142,
két leágazásba pedig 108 X 108 mm méretű műszerek vannak beépítve.
A táblák magassága 2250 mm, mélysége pedig 700 mm. A táblákat
általában nem szükséges egymástól elválasztani (pl. vaslemezzel).
Minden mező önálló egység, a mezőket a felállítás helyén csavarozzuk
össze. A vasszerkezet 30 X 30 X 4
u---------- iQM----------- mm-es szögacélból készül, a borí
tás 2 2,5 mm vastag domborított
vaslemez. A tábla vasszerkezeti
részleteit mutatja a 684. ábra.
A táblasor elhelyezésekor
figyelembe kell venni, hogy a
142x142 mm méretű műszer
legfeljebb 6 . . . 7 m távolságról
olvasható le. Ez annyit jelent,
hogy az egy vonalban elhelyez
hető táblák száma 1100 mm-es
osztás esetében 6... 7, 800 mm-es
osztás esetében pedig 9... 10. Ha
a táblák összhossza több, mint
12 m, de kevesebb, mint
25... 30 m, akkor U alakú elren
dezést lehet készíteni. Ennél
hosszabb táblasort négyszögben
kell elhelyezni, ebben az eset
ben azonban a vezénylőt ér vilá
gítása többnyire csak mester
séges úton oldható meg. A ve-
684. ábra. Vezénylőtábla vasszerkezete zénylőtér oldalainak aránya ked-
vező térhatás céljából lehetőleg 1,6 : 1 legyen. A táblasor sarkaiban egy-

egy táblát 45° vagy két táblát 30° + 60° szög alatt helyeznek el.
A segédtáblák a vezénylőtáblák mögé kerülnek úgy, hogy mindegyik
a hozzá tartozó mezőhöz lehetőleg közel kerüljön az egyszerű kábelezés
végett. Ezeken a táblákon helyezzük el az állandó ellenőrzést nem kívánó
műszereket, szabályozókat, reléket stb. A vezénylőtáblák és segédtáblák
közötti folyosó szélessége kb. 1,30 m. A vezénylőtér és a segédtáblák tere
(relétér) egymástól elválasztandó (füg
gönyfal). 5mm receslemez - 10/5
A kapcsolóberendezést a vezénylő -
táblákkal összekötő jelző-, működtető
és mérőkábeleket kábelcsatornában v e
zetjük. Kisebb berendezésekben általá
ban elegendő 150 mm mély, célszerűen
recés vaslemezzel fedett csatorna,
amelynek szélessége legfeljebb 1 m lehet.
A recés vaslemezek támaszköze is leg
feljebb 1 m lehet. A kábelcsatorna irány -
törése ne legyen nagyobb, mint 45°. L50¡50!5
Nagy vezénylő termekben a fenti
méretű kábelcsatorna már nem ele 685. ábra. Födémbe süllyesztett
kábelcsatorna lefedése
gendő. Ezekhez bújható vagy járható
(800 vagy 1000 mm belmagasságú)
csatorna vagy az alsó szinten kábelrendező tér szükséges, ahol a kábeleket
vagy a mennyezeten, vagy rendező állványokon helyezzük el.
A födémbe süllyesztett kábelcsatornák lefedésére mutat megoldást

a 685. ábra.
Vezénylőasztalokra inkább csak erőművekben van szükség. Tájékoztató
méreteket tartalmaz a 686. ábra. A vezénylőasztal távolsága a tábláktól
1... 1,5 m, a fedőlaposztás megfelel a táblaosztásnak.
50*
d) Irányelvek a vezénylőterek építészeti kialakításához

Természetes világítás. A vonatkozó szabvány (MSZ 6270) előírása szerint
a közepes világossági tényező a vezénylőteremben 4... 6 % , a relétérben 2 ... 3 % .
Oldalablakos megoldás esetében az ablak felületeit lehetőleg ne érje közvetlen
napsugárzás; ha ez nem lehetséges, fehér függönyökkel fedjük le. A parapet -
magasság legfeljebb 1,2 m, az ablak felső szélének távolsága a mennyezettől
legfeljebb 0,3 m legyen. Az oldalablakok közötti falpillér minél keskenyebb,
az ablakszélességnek legfeljebb 1/i-e legyen. Ha oldalablakokkal nem lehet
kielégítő világítást elérni, akkor felülvilágítót is kell létesíteni. A relétérben
a természetes világítástól eltekinthetünk.1
Mesterséges világítás. Az általános világítás 2800 K ° színhőmérsékleten
150 lx, azon felül 250 lx legyen. A megvilágítás erősségét a vezénylőtáblák sík
jára kell számítani. A világítás egyenletessége 1 : 2 legyen. A káprázás elke
rülése végett nagyfelületű, kis fénysűrűségű világítótesteket kell választani.
Az általános világítás helyes megtervezésével a táblák közvetlen megvilá
gítása feleslegessé válik. A relétér általános világítása izzólámpákkal 40 lx,
magasabb színhőmérsékletű fényforrással 100 lx, ugyanígy a készülékek meg
világítása 100, ill. 200 lx legyen. A kábelrendező általános megvilágítása
30 lx. A vezénylő táblák m ögött és a relétáblákon 3... 4 mezőnként, a ká
belrendezőben 15... 20 m-enként dugaszolóaljzatot kell szerelni.
A vezénylőtér szükségvilágítása a rendes világítás 30 .4 0 % -a legyen,
de csak a munkaterületen, egyéb helyeken elegendő mintegy 5 lx általános
világítás. Arról, hogy a szükségvilágítás ne legyen egyidejűleg mindenütt
teljes mértékben üzemben, áramkorlátozó útján lehet gondoskodni, amely
bizonyos terhelésen felül akusztikai jelzést ad.
A z építészeti kialakítással kapcsolatban a következőket kell szem előtt
tartani.
A vezénylőterem feletti födémszerkezet csak monolitikus lehet. Pillé
reket általában ne építsünk, legfeljebb a vezénylőtáblák sorában, minden
esetre a villamos tervezővel való megbeszélés alapján. A vezénylőtér belső
magassága legalább 3,5 m legyen. Ha a belső magasság a területhez képest
túlságosan nagy, álmennyezetet kell készíteni. A táblák és mennyezet között
— a táblák elhelyezése után — függönyfal építendő.
A padló csak melegburkolatú lehet, pl. tölgyfa, gumi, azbeszttel kevert
öntött burkolat stb. A burkolat sima legyen, de nem fényezett. A relétérben
legcélszerűbb a márványmozaik padló. A padlóterhelés 300 kp/m 2.
A vezénylő termek festésében ügyelni kell a színharmóniára; így pl.
jó színösszeállítás a fehér mennyezet, borsózöld táblák és barnásvörös
padló.
A vezénylőteremben állandóan + 20 C° hőmérsékletet kell biztosítani,
a relétérben elegendő + 5C°. Ha klímaberendezés van (ami csak egész nagy
berendezéseknél indokolt), akkor -f-20 C° hőmérsékleten a levegő nedvesség-
tartalma 40 ... 45% legyen. A vezénylőtermet nem szabad kályhával, nagy
nyomású gőzzel és gázzal fűteni.
Akusztikai szempontból előírás, hogy az utánzöngési idő kis vezénylő-
termekben 0,3 .0,5 s, nagyobb termekben 0,4 ... 0,8 s lehet.
1 Külföldön a természetes világítástól mindinkább eltérnek.

X II . FEJEZET
AKKUMULÁTOROK
Az akkumulátorok villamos energiát tárolnak. Töltéskor kémiai reakció

megy végbe, amely kisütéskor megfordul, és az akkumulátorba vezetett
energia egy részét visszakapjuk. A különböző fajta akkumulátorok felépí
tése elvileg hasonló; mindegyik elektrolitbe (hígított sav vagy lúg) mártott
fémből, ill. fémoxidból készült elektródokból áll.
1. A Z AKK U M ULÁTO RO K VILLAMOS TULAJDONSÁGAI
A ) Osztályozás
Három akkumulátor faj tát használunk: ólom akkumulátort, lúgos

akkumulátort, és ezüst akkumulátort.
a) Ólom akkumulátor
Az ólom akkumulátor elektrolit je hígított kénsav (H2S 04 + H zO),
ebbe merül a két elektród, amelyek közül feltöltött állapotban az egyik
ólom-szuperoxid (P b 0 2, pozitív lemez, barna színű), a másik ólom (Pb nega
tív lemez, szürke színű). Kisütéskor mindkét lemezen ólom-szulfát (PbS04)
keletkezik, ami töltéskor a pozitív lemezen ólom-szuperoxiddá, a negatív
lemezen színólommá változik.
A folyamat kisütéskor:
Pb + 2 H 2S 04 + P b 0 2 -* P bS04 + 2 H 20 + P bS04.
Töltéskor a folyamat fordított:
P bS04 + 2 H 20 + P bS04 -* Pb + 2 H 2S 04 + P b 0 2 .
Kisütéskor a sav sűrűsége csökken, töltéskor növekedik. Terheletlen,

feltöltött állapotban levő ólom akkumulátor elemfeszültsége 2,04 V, az
elektrolit fajsúlya 1,2 kp/dm 3. A kisütést abba kell hagyni, ha az elemfeszült
ség 1,83 V-ra, az elektrolit fajsúlya pedig 1,17 kp/dm 3-re csökken.
b) Lúgos akkumulátorok
Kétféle lúgos (alkálikus) akkumulátort különböztetünk meg: a vas—
nikkel, más néven Edison- vagy Nife- és kadmium—nikkel, más néven
J ungner -akkumulátort.
790 AKKUMULÁTOROK
Vas—nikkel akkumulátor. A pozitív elektród grafittal kevert nikkel -

hidroxid (Ni(OH)2), a negatív elektród pedig kb. 10% higany-oxiddal kevert
vas-hidroxid (Fe(OH)2). Az elektrolit kálilúg, amely a kémiai reakcióban
nem vesz részt. A kisütéskor végbemenő folyamat:
Fe + 2 Ni(OH)3 Fe(OH)2 + 2 Ni(OH)2 .
Töltéskor a folyamat fordított:
Fe(OH)2 + 2 N i(0 H )2 Fe + 2 N i(0 H )3 .
Az akkumulátor elemfeszültsége kisebb, mint az ólom akkumulátoré,
feltöltött állapotban 1,45 V, amely gyorsan 1,23 Y-ra csökken. Az átlagos
elemfeszültség 1,2 V.
Kadmium—nikkel akkumulátor. A pozitív elektród ugyanolyan, mint
a vas—nikkel akkumulátoré, a negatív elektród kadmium-hidroxid. Az elekt
rolit 1,2 fajsúlyú kálilúg. Kisütéskor a kémiai reakció:
Cd + 2 N i(0 H )3 -> C D (0H )2 + 2 N i(0H )2;
töltéskor:
Cd(OH)2 + 2 N i(OH )2 — Cd + 2 Ni(OH)3 .
Az elemfeszültség töltéskor 1,4 ... 1,8 Y, kisütéskor 1,4 ... 1,1 V.
A két lúgos akkumulátor tehát nagyon hasonlít egymáshoz, csupán
a Jungner-akkumulátorban, szemben az Edison-akkumulátorral, kadmium
helyettesíti a vasat.
c) Ezüst akkumulátor
A második világháború alatt és után a Henri Andre által kifejlesztett
akkumulátortípus. Pozitív elektródja ezüst-oxid, a negatív horgany;
elektrolitje 20%-os kálium-hidroxid, elemfeszültsége 1,5 V. Az ezüst akku
mulátor gyártásával kapcsolatban hazai viszonylatban is kísérletek folynak.
B ) Alapfogalmak
Az akkumulátorok kapocsfeszültségének mérésére minden nagy ellen

állású voltmérő alkalmas. Lehetőleg lengőtekercses (Depréz-) műszert
használjunk, mert a lágyvas műszer önfogyasztása nagy, és a skála kis érté
keken meglehetősen pontatlan. Ezzel ellentétben az áramerősség mérésére
használt ampermérő minél kisebb ellenállású legyen. Az egyes elemek vizs
gálatára az elemvizsgáló műszert használják. Ez egy + 2,8—0 —2,8 V
osztású voltmérő, kétágú villás érintkezővel. Ha az ólom akkumulátor
pozitív és negatív lemezei között a feszültség kisebb, mint 1,4 Y, akkor
a telep vagy nincsen feltöltve vagy zárlatos.
Az akkumulátor belső ellenállását úgy mérjük, hogy rövid idő alatt
az áramerősséget I t értékről I 2 értékre változtatjuk. Ha az ezekhez az áram
erősségekhez tartozó feszültségek U ly ill. U2, akkor a belső ellenállás:
U2 - U 1
I i - h ’
A belső ellenállás mérésére az ún. holland módszert a 687. ábra mutatja.
A K átkapcsoló segítségével bekapcsoljuk az R 1 ellenállást, és leolvassuk
VILLAMOS TULAJDONSÁGOK 791
az áramerősséget és az Ux feszültséget, majd az R 2 ellenállás bekapcsolá

sával az J2 és U2 értékeket állapítjuk meg: Ezeknek a birtokában az előző
képlettel kiszámíthatjuk i?b belső ellenállást. A belső ellenállás számos ténye
zőtől függ, így a lemezek méretétől, azok távolságától, a savsűrűségtől,
a hőmérséklettől, a töltöttségtől, a kortól stb. Közelítő értéke 1 dm2 lemez-
felületre számítva 0,08 Q.
Az akkumulátorok hatásfokát megadhatjuk amper óra- és wattóra-
hatásfokban. Az amperóra-hatásfok:
IT
100% ,
VAh I I T 1
ahol I a kisütési, I x a töltési áram, T a kisütési, T x

pedig a töltési idő. H a e kifejezés számlálóját a kisü ft
tési, nevezőjét pedig a töltési közepes feszültséggel
szorozzuk, akkor megkapjuk a százalékos wattóra-
hatásfokot. rjAh átlagos értéke 90% , ??wh értéke pedig G87. ábra. Belső ellen
70% körül van, bár csökkentett töltő- és kisütő állás mérése
áram-erősségek mellett ezek a hatásfokértékek nagyob
bak is lehetnek. A szabvány szerinti amperóra-hatásfok 3... 10 h-s kisütés
mellett 84%, a wattóra-hatásfok pedig 65%.
A tárolóképesség (kapacitás) az akkumulátortelep adott kisütő áramerőssége esetén szolgáltatott,
amperórákban kifejezett villamos mennyiség.
A tárolóképességet + 2 5 C° hőmérsékletre vonatkoztatjuk [K 25], H a valamely akkumulátor-
telep tárolóképessége t C° hőmérsékleten K t, akkor
K
Kt ____ Ah,
25
1 + 0,008(£ - 25)
ahol t a kisütés ideje alatt mért közepes hőmérséklet, C°.

A tárolóképesség számítására többféle eljárás ismeretes, így pl.:
Jones-féle számítás: Kj& — 0,1LSV5, ahol 5 a lemezfelület, cm*, d a lemezek vastagsága, mm.
Drotschmann módszere: K ¿h — L H 0,087« j [ ■

-q-^ — , ahol L a lemez szélessége; E a magassága,
n a pozitív lemezek száma; d a lemezek vastagsága.
V . O. Eomjakov képlete (helyhez kötött telepekre vonatkozólag):
A Ah = 0,08365 Vd .
Ha ismerjük a tárolóképességet két kisütési időre, akkor a Peukert-képlettelbármely harmadik

kisütési időre kiszámíthatjuk a tárolóképességet:
¿X — t2 — Ci ,
ahol I a kisütőáram-erősség, t pedig a kisütési idő. Az n hatványtól)yező:
lg tt - lg U
I g li - lg l .
és ennek alapján tx kisütési idő alatt az J3 áramerősség
In
3ta = C .
792 AKKUMULÁTOROK
G) Akkumulátorok töltése és kisütése
a) Ólom akkumulátorok
A töltési folyamatot lassú és gyors töltés esetében a 688. ábra mutatja.
Az ábra szerint töltéskor a feszültség 2 .2,2 V-ig gyorsan emelkedik, majd
lassabban 2,4 V-ig. Innen ismét gyors a feszültség emelkedése 2,7 V-ig.
Az ólom-szulfát 2,4 V-on átalakul, majd megindul a vízbontás, és fokozódik
a gázfejlődés. Egy 100 Ah-s akkumulátor töltésekor 6 Ah töltőáram hatására
2 g víz, azaz 4 1 durranógáz fejlődik, amely — ha a levegőben a 6% -os
koncentrációt eléri — robbanásveszélyes. A töltés befejezése után a cella -
feszültség 2,5 V-ra csökken, és ezen az értéken megállapodik.
Ha a töltést a legnagyobb töltési
feszültség elérése után tovább folytatjuk,
akkor az akkumulátort túltöltjük. A gya
kori túltöltés káros és az akkumulátor
élettartamát megrövidíti. Ha a megenge
dett legnagyobb áramerősséggel töltünk,
akkor szabályos töltésről beszélhetünk.
Ha megszakításokkal, kis áramerősséggel
töltjük az akkumulátort, hogy a lemezek
aktív anyagát helyreállítsuk, akkor ki
egyenlítő vagy oldótöltést hajtunk végre.
688. ábra. Töltési folyam at Az első töltéskor, tehát ivem be helyezéskor
a gyári utasításokat pontosan be kell tartani. Á l
talában a következő módon kell eljárni: az előírt
sűrűségű kénsavval feltöltjük a telepet úgy, hogy
az elektrolit a lemezeket legalább 1 cm magasan fedje. Így hagyjuk a telepet állni 6. . .8 h hosszat.
Ezután kezdjük a töltést a gyár által megadott áramerősséggel és ideig, amely általában a normál
töltési idő 3 . . .4-szerese. Amikor a cella elemfeszültsége elérte a 2,4 V-t, akkor a töltés befejeződött,
feltéve hogy a savsűrűség egy félórán belül nem emelkedik. A negatív lemezek ui. a raktározás alatt
oxidálódnak, és ennek az oxidnak a redukálása bizonyos ideig eltart.
Az akkumulátor feszültségének meghatározására a Thom son—Helmholtz-képlet alkalmazható.
Az akkumulátorban végbemenő reakció által termelt vagy a környezettől elvont melegmennyiség
— mivel 1 V A s = 0,239 kai — n-vegyértékű, gramm-egyenértéksúlynyi anyag átalakulásakor
keletkező munka:
W = n 96 540 ü 0,239, ebből 17= — ,
71 Zo O (o
mert valamely anyag gramm-egyenértéksúlynyi mennyiségének leválasztásához szükséges villamos

töltésmennyiség 96 540 C. Az előzők alapján a feszültség, figyelembe véve a Helmholtz által kimutatott
hőmérsékletváltozási tényezőt is, továbbá figyelembe véve, hogy Streinitz szerint ólom akkumulá
torokra Q = 85 700:
85 700
1,86 V ,
2 •23 073
feltéve, hogy a kénsav fajsúlya 1,044, kp/dm 3. H a a kénsav fajsúlya eltér az 1,044 értéktől, akkor
a feszültség fokonkénti változását a 467. táblázat szerint kell figyelembe venni. Az ólom akkumulátor
feszültsége és a hőmérséklete között az összefüggést a 468. táblázat tartalmazza. A savsűrűség és az
elemfeszültség közötti összefüggés:
v — 0,84 -)- d ,
ahol d a savsűrűség. A Streinitz által megadott pontosabb képlet:

ü = 1,85 + 0,917 (D — d) ,
ahol D a kénsav, d pedig a víz fajsúlya.
Az akkumulátortelep feszültsége, élettartama és tárolóképessége függ

az elektrolit minőségétől, tehát a sav és a víz tisztaságától.
VILLAMOS TULAJDONSÁGOK 793

du , Ólom akkumulátorok feszültsége
-¿ jT a faÍ 8Ú,y függvényében,* mV/C° a hőmérséklet függvényében
Fajsúly Sav% dujdt mV/C° 0° U
1,02 3,05 -0 ,0 6 + 20 2,110

1,03 4,55 +0,02 +10 2,113
1,04 6,04 +0,06 0 2,111
1,05 7,44 +0,10 -1 0 2,107
1,10 14,72 +0,25 -2 0 2,103
1,15 21,38 +0,28 -3 0 2,100
1,20 27,68 +0,26 -4 0 2,096
1,25 33,80 + 0,23 -5 0 2,092
1,28 37,40 + 0,20 -6 0 2,087
1,30 39,70 +0,17
*Riesenfeld és Sass adatai.
A túlságosan tömény sav a lemezekre és szigetelőre ártalmas, az önkisülést kedvezőtlenül be

folyásolja. A túlságosan híg sav elszulfátosodást okozhat. A helyhez kötött telepek eletrolit-fajsúlya
1,18. . .1,2 kp/dm 3 ( 2 2 ... 24 Bé°), a vontatáshoz alkalmazott telepé pedig 1 ,2 4 ... 1,26 kp/dm*
(2 8 .. .30 Bé°). A savsűrűség és tárolóképesség közötti összefüggést a 469. táblázat mutatja. Ennek
alapján a felhasznált amperórák számát is megállapíthatjuk, mert:
1000
T Ah = V (A a - A b)
1000 — A
ahol TAh a felhasznált (negatív előjellel a betöltött) amperóraszám; V a kénsav térfogata (dm 8);
A a és A b pedig a 469. táblázatból megállapított amperóraszám a és b fajsúlyok mellett. A 470. táblázat
alapján kívánt koncentrációjú elektrolitot állíthatunk elő. A
fajsúly és Bé° közötti összefüggés:
469. táblázat
144,3 Ólom akkumulátorok elektrolitjá
144,3 - Bé° ’ nak faj súlya és tárolóképessége
ill.
144,3
Bé° = 144,3 Fajsúly, Tárolóképesség,
Y kp/dm3 Ah/1
Az elektrolithoz szükséges vizet a következőképpen tisz

títhatjuk: 1,04 17
1,06 26
Desztillálássál. Ehhez az eljáráshoz 10 1 desztillált víz 1,08 35
előállítására kb. 1,4 kp szén, vagy 2,5 m 8 gáz vagy 7 kW 1,10 44
villamos energia szükséges. 1,12 53
1,14 62
Elektrolüos eljárással, amelynek lényege, hogy a katód, 1,16 71
ill. az anód felé áramló ionokat diafragmákkal fogjuk fel. 1,18 81
Az anionokat agyagdiafragma, a kationokat pedig gyapot- 1,20 90
szövethől készül diafragma választja ki. E gy m3 víz sótalaní- 1,22 100
tásához 100 mg/1 sótartalom mellett 110 V feszültségen kb. 25, 1,24 110
220 V-on kb. 50 kW h energia szükséges. 1,26 120
Ioncsere útján. A víztisztító azon az elven épül 1,28 130
1,30 141
fel, hogy egyes hidroszilikátok (permutit) cserebomlás útján
a víz keménységét nulláig csökkentik. Az első lépcsőben a 1,32 151
kationokat, a másodikban az anionokat kötik meg. Ez az 1,34 162
eljárás a legolcsóbb. 1,36 173
794 AKKUMULÁTOROK

Egy térfogat-, ill. súlyrész kénsav A kálilúg mennyisége és az elektrolit fajsúlya
hoz szükséges vízmennyiség közötti összefüggés
Egy rész kénsav p KOH/100 y> Q/cm

hoz szükséges víz p elektrolit kp/dm* (18 0°-on)
Eajsúly
kp/dm3
(20 C°) térfogat súly 2,27
16 1,146
18 1,165 2,16
szerint
20 1,185 1,97
22 1,204 1,93
1,100 9,80 5,40 24 1,222 1,89
1,110 8,80 4,84 26 1,241 1,86
1,120 8,00 4,40 28 1,271 1,85
1,180 7,28 3,98 30 1,281 1,86
1,140 6,68 3,63
1,150 6,15 3,35
1,160 5,70 3,11
1,170 5,30 2,90
1,180 4,95 2,70
1,190 4,62 2,52
1,200 4,07 2,22
1,220 3,84 2,09
1,230 3,60 1,97
1,240 3,40 1,86
1,250 3,22 1,76
1,260 3,05 1,66
1,270 2,90 1,57
1,280 2,75 1,49
1,290 2,60 1,41
1,300 2,47 1,34
1,320 2,24 1,22
1,340 2,04 1,11
1,360 1,86 1,01
1,380 1,70 0,92
1,700 1,56 0,84
1,500 1,00 0,55
1,600 0,639 0,348
1,700 0,369 0,201
1,800 0,119 0,0646
1,835 0,0 0,0
b) Lúgos akkumulátorok
A töltési görbe 5 és 10 h-s állandó áramerősséggel való töltésre (ő és 10
görbék), a kisütési görbe 1, 5 és 10 h-s kisütésre a 689. ábrán látható. Az ábra
a tárolóképességet is mutatja különböző kisütési idő esetén.
A lúgos akkumulátorok elektrolitja kálium-hidroxid. A feltöltött
és formált akkumulátor elektrolitjának faj súlya 1,18... 1,21 kp/dm 3. A min.
80% kálium-hidroxidot tartalmazó kálilúg (KOH) mennyiségének az elektro
lit fajsúlyára gyakorolt hatását a 471. táblázat tartalmazza.
A lúgos akkumulátorok töltőárama általában a tárolóképesség egyötöde
(pl. 100 Ah-ás telepnél 100/5 = 20 A). A töltési idő 7 h, a közepes feszültség
töltéskor 1,67 V, azonban biztosítani kell a töltőberendezés feszültség
szabályozási lehetőségét, elemenként 1,5... 1,8 V közötti szabályozásra.
A legnagyobb töltési hőmérséklet + 4 3 C°.
A kadmiumos telepek csepptöltésére is alkalmasak, a vaselektródás telepek nem. A lúgos
telepek általában nem alkalmasak pufferüzemre.
AKKTJMTJ1ÁT0 B-TÍPUSOK 795

Szabványos ólom akku*
Ólom és lúgos akkumulátorok összehasonlítása nullát or-típusok
Ólom akku Lúgos akku Típus EL,

összehasonlított mennyiség mulátor mulátor Ah
ELS
Wattóra-hatásfok, % 7o 45 1 36
Feszültségcsökkenés a kisütés 2 72
alatt, % 15 33 3 108
Súlyegységre eső teljesítmény, 4 144
Wh/kp 10... 30 25 5 180
Térfogategységre eső teljesítmény, 6 216
Wh/dm8 85 40 8 288
Zárlati áram 1 dm8 térfogatra, A 1000 30 10 360
önkisülés havonta, % 10...30 2...30
Élettartam, év 1...10 15 12 432
Javítások gyakoriak nincsenek 14 504
16 576
20 720
24 864
28 1008
c) Az akkurmdátorok összehasonlítása 32 1152
36 1296
Az ólom és a lúgos akkumulátorok összeha 40 1440
sonlítását a 472. táblázat tartalmazza. A táblá 44 1584
zat adataiból gyakorlati következtetések vonha 48 1728
tók le. Az ólom akkumulátorokra közölt30Wh/kp 52 1872
56 2016
maximális adat csak a legnagyobb helyhez 60 2160
kötött telepekre érvényes, kisebb battériákra 64 2304
nézve nem haladja meg a 10... 12 W h/kp ér 68 2448
téket. A táblázatban foglaltakon kívül meg kell 72 2592
jegyezni, hogy az ólom akkumulátorok a nem 76 2736
szakszerű töltésre, a túlzott kisütésre és a töl 80 2880
84 3024
tetlen állapotban való állásra érzékenyek, velük 88 3168
szemben a lúgos akkumulátorok érzéketlenek. 92 3312
96 3456
100 3600
104 3744
2. A K K U M ti LÁT 0 R -TÍP U SO K 108 3888
112 4032
Ólomakkumulátorok. A helyhez kötött ólom 116 4176
akkumulátorokra az MSZ 4810 vonatkozik. A 120 4320
124 4464
szabvány az EL típust (normál kisütés) és az
ÉLD típust (gyors kisütés) ismerteti. A két tí
pus egymástól csak a lemezcsoportokat össze
kötő híd méreteiben különbözik. A típusok táro
lóképességét a 473. táblázat tartalmazza. A táblázatban felsorolt típusok k ö
zül az 1... 14 sorszámúak üvegedényben, a 16 ...28 sorszámúak kettős ü veg
edényben, a többiek 1,2 mm vastag ólom bélésű faedényben vannak el
helyezve. Az üveg, ill. faedényben elhelyezett akkumulátorokat a 690a, b
ábra mutatja. Az akkumulátoredények külméreteit és a berendezés súlyát
a 474. táblázatban találhatjuk.
A szabványos EL és ELS típusú ólom akkumulátorok töltő- és kisütő-
áramerősségét és tárolóképességét a 475. táblázatban találhatjuk meg.
796 AKKUMULÁTOROK
474. táblázat
Ólom akkumulátorok edényméretei és súlya
EL, ELS Edényméretek Súly, kp

típus
hossz szélesség magasság elem sav
1 75 215 8 5
2 110 320 13 7
3 145 18 9
4 185 23 12
5 225 28 15
6 265 34 17
8 185 42 21
10 215 225 51 27
12 265 61 31
14 305 610 70 37
16 185 84 42
20 225 102 54
24 265 122 62
28 305 140 74
32 400 178 90
36 440 198 99
40 475 218 103
44 510 237 117
48 550 257 127
52 585 276 136
56 625 296 145
60 660 316 154
64 695 334 163
68 735 352 173
72 770 372 182
76 465 810 715 390 191
80 845 410 200
84 880 430 209
88 * 920 448 218
92 955 468 228
96 995 488 237
100 1030 508 246
104 1065 528 255
108 1105 548 264
112 1140 566 274
116 1180 586 283
120 1215 606 292
124 1250 626 301
Az E L és ELS típusokra vonatkozó fontosabb előírások:

A sav fajsúlya kisütés kezdetén + 25 C°-on 1,205 + 0,005 kp/dm*. Töltés alatt a savhőmérséklet
a 40 C°-t ne lépje túl. A telepek formálása céljából L1 lemezeket ( 1 . . .6 elemek) max. 7 A-rel, az L2
lemezeket ( 8 . . .28 elemek) max. 14 A-rel, az L4 lemezeket ( 32. . .124 elemek) pedig max. 28 A-rel
háromszor töltjük és kisütjük. Az első töltés (formálás) m ódja: töltünk 25 h hosszat, 1 h-s szünet
után töltünk erős gázfejlődésig, majd 1 h-s szünetekkel ismételjük ezt mindaddig, míg a töltési
feszültség és sav fajsúlya egy órán át nem növekszik.
A kisütés végén megengedhető legkisebb feszültség: E L és ELS típu

sokra 10 h-s kisütés esetén 1,8 V, 3 h-s kisütés esetén 1,75 V, az É LD típu-
AKKUMULÁTOR-TÍPUSOK 797
9
Támtóbla HÜt
690. ábra. Akkumulátorok elhelyezése: a) üvegedényben, b) faedényben

798 AKKUMULÁTOROK
475. táblázat
EL és ELS típusú ólom akkumulátorok töltő és kisütő áramerőssége, A

és tárolóképessége, Ah
Elem EL ELS 10 órás kisütés 3 órás kisütés 1 órás kisütés

típus
töltőáram, A A Ah A Ah A Ah
!
1 9 11
2 18 23
3 27 34
4 36 45
5 45 56
6 54 68
8 72 90
10 90 113
12 108 135 j
14 126 158 i
16 144 188
20 180 226
24 216 270
28 252 316
32 288 360 o tH
iH
36 324 405 Y
A
CO X
40 í 360 450 X
44 396 «ff oo
1—
i oo'
495 eo OS OS |H
X X X X X x
48 432 540 a ; a rj a B B
52 468 585 '«s
tsj £N tCDvj isa
nesa
a
56 504 630 CD
CD 9 CD 9 09 i
60 !: 540 675 S3 9 S3 d
_ ft S3
ft ft ft ft &
64 576 720 EH EH H EH EH Eh
68 612 765
72 648 810
76 684 ' 855
80 720 900
84 756 945
88 792 990
92 828 1035
96 864 1080
100 900 1125
104 í 936 1170
108 972 1215
112 1008 1260
116 1044 1305
120 1080 1350

124 1116 1395
i
sokra 1... 2 h-s kisütés esetén 1,7 V. A terheletlen állapotban feltöltve tárolt
ólom akkumulátorok tárolóképességének csökkenése: 30 napos tárolás
után napi átlag 1% , 15 napos tárolás után napi átlag 1,4% és 3 napos tárolás
után napi átlag 1,8%.
Az akkumulátorok tárolóképessége a kisütési időtartam csökkenésével
csökken. Ha a tárolóképesség 10 h-s kisütéshez 100%, akkor 7,5 h-s kisütés-
AKKUMULÁTOR-TÍPUSOK 799
hez 91,7%, 5 óráshoz 83,1%, 2 óráshoz 61,1% és 1 óráshoz 53% . Az önkisülés

százalékát (Ö) a következőképpen számítjuk :
ö = 100% ,
ahol K 1 a nyugalmi állapot előtti, K 2 pedig a nyugalmi állapot utáni tároló

képesség, Ah; N pedig a napok száma.
Lúgos akkumulátorok. A hazai gyártmányú DEAC típusú lúgos akkumu
látorok adatait a 476. táblázat tartalmazza. A lúgos akkumulátorok önkisü-
476. táblázat
Hazai gyártmányú lúgos akkumulátorok
Elemméret, mm Elem, súlya kp

5 h tá Kisütő
rolóké Kisütő Töltő végfe
Típus pesség, áram, áram, szültség, széles magas lúg
A A V hossz ség ság lúggal külön
Ah
N 0,8 7,5 1,5 1,7 27 81 126 0,60 0,12

N 2 18,5 3,7 4,3 27 196 1,10 0,24
2T 3 27,5 5,5 6,4 41 105 205 1,50 0,29
N 4,5 41,5 8,3 9,7 52 220 2,50 0,48
N 6 55,0 11,0 12,9 43 268 4,20 0,60
N 9 82,5 16,5 19,3 48 298 4,60 0,90
N 11 101,3 20,3 23,6 48 343 5,20 1,04
N 16 147,5 29,5 34,3 82,5 129 313 7,30 1,26
N 20 185 37 42,8 96,5 343 9,30 1,65
N 24 320 44 51,4 96,5 369 10,30 1,90
N 26 240 48 55,7 1,0 137 324 11,40 2,16
N 31 285 57 66,4 137 369 13,00 2,40
K 2 20 4 4,3 31 105 205 1,80 0,30

K 4 40 8 8,6 48 208 2,60 0,55
K 6 60 12 12,90 48 253 3,10 0,70
K 7,8 78 15,6 16,7 56 268 5,10 0,95
K 10,5 105 21 22,5 56 332 6,00 1,10
K 15,6 156 31,2 33,4 96,5 129 313 9,00 1,40
K 20 200 40 42,9 109 339 12,20 1,60
K 25,5 255 51 54,8 125 369 16,00 1,90
K 32 320 64 68,5 137 414 19,00 2,60
2U 0,8 7,5 1,5 1,7 54 81 126 1,20 0,24

2U 1,3 11,5 2,3 2,8 2,0 65 81 126 1,40 0,24
2U 2,2 20 4 4,7 81 105 136 2,30 0,39
3 h tá
rolókép.
Ah
S 3 30 10 6,4 35 105 250 2,30 0,37

S 6 60 20 12,9 53 279 4,20 0,72
S 13 130 43,3 27,8 77 129 344 8,00 1,45
S 20 200 66,6 42,8 1,0 120 344 12,40 2,10
S 31 310 103,3 66,4 126 389 18,00 3,40
S 40 400 133 85,7 163 156 389 23,00 4,40
800 AKKUMULÁTOROK
lése az első órában a tárolóképesség 3 ,5 % -a, 24 h alatt összesen 11%. A rész

ben kisütött telep napi tárolóképességének vesztesége kb. 1,5%. Hosszabb
ideig tartó tárolás előtt a DEAC akkumulátorokat célszerű teljesen kisütni
és utána néhány percre rövidrezárni. A NIFE akkumulátorokat félig
kisütött állapotban tárolják. Tárolás idejére a lúgot a telepről kiönteni nem
szabad.
3. AKKUMULÁTORTÖLTŐ BERENDEZÉSEK
Az akkumulátorokat csak egyenárammal, ill. egyenirányított árammal

lehet tölteni. E célra a következő egyenirányító és töltő-berendezéseket
használjuk:
Motor generátorok. Áramátalakító gépcsoportok, amelyek váltakozó
áramú motorból és egyenáramú generátorból állnak. A töltő gépcsoport
általában egy, fontosabb üzemekben két motorgenerátor-egységből áll.
Ezek egyenáramú gyűjtősínre csatlakoznak, amelyről a töltőberendezés
ágazik le. Természetesen, ha csak egy gépcsoport van, a töltőberendezés
hez vezetékkel vagy kábellel is csatlakoztathatjuk.
K ét motorgenerátorból álló töltő gépcsoport kapcsolását a 691. ábra
mutatja. Az akkumulátoroknak az egyenáramú gyűjtősínre kapcsolását
a 692a és b ábrákon láthatjuk.
A 692a ábra szerint egy telepet kapcsolunk a gyűjtősínre pillanat-
érintkezős késes kapcsolóval. A zárlatvédelmet biztosítók látják el.
A 6925 ábra póttelepes akkumulátor sínre kapcsolását ábrázolja.
A póttelepes rendszert a X I. fejezet tárgyalja. Az elrendezéshez póttelep-
töltő és kondicionáló berendezés is tartozik. Az ábrán látható hálózati
feszültségstabilizátor elmaradhat, ha az ingadozás max. ± 2 % .
TÖLTŐBERENDEZÉSEK 801
692. ábra. Akkumulátortelepek gyűjtősínre kapcsolása
Tőitósin

802 AKKUMULÁTOROK
A 693. ábra kéttelepes töltőberendezést mutat. A sínrendszer három

sínből áll, mert a pozitív sín kettős, ún. fogyasztói és töltosín. A telepet
túláram- és visszáramkapcsolóval kapcsolják a sínre, a töltésre vagy kisütésre
való kapcsolás céljára pedig késes átkapcsoló van beépítve. A kondicionáló
töltőt a telep túláramkapcsolójának segédérintkezőjén át kapcsolják a
telepre.
A töltőberendezések szerelvényeit legcélszerűbb vaslemez tokozású
kapcsolószekrényben elhelyezni. A 692. ábra szerinti töltőberendezés kap
csolószekrénye a 694. ábrán látható.
A leggyakrabban használt motorgenerátorok körvonalrajzát, ill. méreteit
a 695. ábra és a 477. táblázat mutatja. A töltőberendezéshez tartozó néhány
szerelvény és készülék (gerjesztésszabályozó, elemkapcsolo és pillanat-
érintkezés kapcsoló) a 697 — 698. ábrákon látható.
477. táblázat
Motorgenerátorok adatai és méretei*
Motor
teljesít Generátor adatai A B C D E Súlv,
mény, kp
LE
9 20/15 A 320/220 V 1000...1500 100...200 150... 300 600... 800 1200... 1700
19 35/25 A 220/300 V 1200...1700 150...250 200...350 700... 200 1400... 1900 500... 1000
38 70/50 A 220/300 V 1300...1900 200...250 250...400 800...1000 1500... 2100
Száraz egyenirányítók. A kuprox és főként a szelén egyenirányítók

terjedtek el. Működésük alapja, hogy a rézoxidul, ill. szelén félvezetők,
tehát az áramot csak egy irányban bocsátják át (szelephatás).
695. ábra. Motorgenerátor fő méretei
A szeléntárcsa vékony szelénréteggel bevont vaslemez, amelyet ezen

kívül még könnyen olvadó fémmel (pl. W ood- vagy Roose-fém) is bevonnak.
A tárcsák terhelhetőségét a 478. táblázat tartalmazza. A kapcsolások
478. táblázat
Szeléntárcsák adatai
Tárcsaátmérő, mm
18 25 35 45 67 84 112
Max. váltakozóáramú. feszültség, V 22 22 22 22 22 22 22

Egyenáramú feszültség, V 18 18 18 18 18 18 18
Terhelhetőség egyutas kapcsolás
ban, A 0,035 0,0475 0,15 0,30 0,60 1,2 2
51*
804 AKKUMULÁTOROK
szerint (1. alább) alkalmazható szorzószámok az áramerősség megállapí

tásához :
Egy fázis Három fázis
Egyutas kapcsolás .. 1 2,6
Graetz-kapcsolás . . . 2 3,0
Ellenütemű kapcsolás 2 3,6
2W
696. ábra. Gerjesztésszabályozó
Ha 22 Y-nál nagyobb feszültségről van szó, akkor megfelelő számú

tárcsát sorba, ha a táblázat szerinti értéknél nagyobb az áramerősség,
akkor megfelelő számú tárcsát párhuzamosan kell kapcsolni.
Az akkumulátortöltésre használatos szeléncellás egyenirányítóknál
leggyakrabban a következő kapcsolási módot alkalmazzák: egy utas kapcsolás,
Graetz-kapcsolás (hídkapcsolás), ellenütemű (középpont- vagy kétutas)
kapcsolás.
a) Egy utas kapcsolás (699. ábra)

A legegyszerűbb egyenirányító-kapcsolás szerint az egyenirányító
cellát a fogyasztóval sorbakapcsoljuk. Az így kapott egyenáram erősen
lüktető. Egyfázisú rendszerben csak a váltakozó áram félperiódusában szol-
gáltat egyenáramot, háromfázisú kapcsolásban az egyenáramú ütemek száma

a hálózati periódusszám háromszorosa. Az egyen- és váltakozó feszültség
viszonya 0,45. Ugyanez az érték háromfázisú kapcsolásban 1,17.
U
n +
699. ábra. Egyutas kapcsolás
b) Graetz-kapcsolás (700. ábra)

A hálózati periódusnak mindkét felében folyik egyenáram, tehát
a feszültséggörbe félhullámokból áll, amelyek minden periódusban kétszer
nulla értékűek. A háromfázisú hídkapcsolás (Lavionov-kapcsolás) 6 ütemű.
Ezt a kapcsolást használják leggyakrabban háromfázisú száraz egyenirá
nyítókhoz.
-f- —1>
700. ábra. Graetz-kapcsolás
c) Ellenütemű kapcsolás (701. ábra)

Az egyenirányított áram azonos az egy
fázisú hídkapcsolással kapott egyenáram
mal. Csöves egyenirányítók leggyakoribb
kapcsolása, száraz egyenirányítókhoz rit
kán használják. Általában akkor alkalmaz
ható, ha a szükséges egyenfeszültség keve
sebb, mint 6 ... 7 V. 701. ábra. Ellentitemű kapcsolás
806 AKKUMULÁTOROK
Az előző három kapcsoláson kívül még számos más kapcsolás is van (pl. hatfázisú egyutas,
négyfázisú egyutas, ötfázisú híd- stb.), azonban villamos szempontból leggazdaságosabb a három
fázisú hídkapcsolás (Graetz-kapcsolás).
Ha nem akkumulátortöltésre kívánjuk az egyenirányítót igénybe venni,

akkor előfordulhat, hogy az egyenáram hullámosságát csökkenteni kell.
Simítóhatást induktív terheléssel, ill. simító fojtótekercs beiktatásával érhe
tünk el. Az induktív ellenállás csak
az egyenirányított áram váltakozó
áramú összetevőjére hatásos. A fo j
tótekercset a terheléssel sorbaköt-
jük. Simítóhatást érhetünk el a
terheléssel párhuzamosan kapcsolt
kondenzátorral is.
A segédüzemi akkumulátor -
telepek szelénegyenirányítós töl
tőberendezései háromfázisú híd-
kapcsolásban dolgoznak. Egy ilyen
berendezés kapcsolási rajzát a 702.
ábrán láthatjuk.
Mint az ábrán látható, a há
romfázisú táplálás biztosítón és
védőkapcsolón át csatlakozik a
transzformátorhoz. A berendezés
védő- t a
k a p c so ló \
y -U
----- P ----
—
y—
___ j
702. ábra. Szelénegyenirányítós 703. ábra. Transzduktor

töltőberendezés
feszültségét transzduktoron át szabályozzuk. Fázisonként két-két transz-

duktort sorosan kapcsolunk.
A transzduktor elvi kapcsolását a 703a ábrán lá th a tju k . H a az egyenáram ú tekerccsel a vas
magot előmágnesezzük, akkor az előmágnesezés növelésével a váltakozó áram amplitúdója nő. Ebben
az egyszerű alakban azonban a transzduktor tranziens viselkedése rossz, és előfordulhat, hogy háló
zati frekvencia jelenik meg az egyenáramú kapcsokon. Ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére
ún. soros transzduktort (7035 ábra) használnak. Az egyenáramú tekercs két felét egymással szembe
kapcsoljuk, ennélfogva az egyenáramú tekercsben keletkező váltakozóáramok egymás hatását le
rontják.
A transzformátor szekunder-oldalára csatlakozik a hídkapcsolású

egyenirányító. A transzduktor egyenáramú oldalát külön egyenirányító
táplálja. Az egyenfeszültséget önműködően vagy kézzel szabályozhatjuk.
A segédüzemi berendezésekhez általában két egyenirányító szükséges.
A 20/15 A-es szelén egyenirányító vaslemezházának tájékoztató méretei:
1050 mm széles, 700 mm mély és 1500 mm magas. A 20/20 A-es 1200 mm
széles, a többi méret megegyezik a 20/15 A-es típuséval. A pótteleptöltő?

kondicionáló töltő és transzduktorgerjesztő méreteit a 704. ábrán és a 479*
táblázatban közöljük.
A legkülönfélébb célokra alkalmas hazai szelén egyenirányítók közül néhány típust a követ
kezőkben ismertetünk.
Az univerzális ÜT típus 3-, 6- és 12-cellás, tehát 6, 12 és 24 V-os ólom akkumulátortelepek
töltésére alkalmas, a 480. táblázatban megadott áramerősséggel. A készülék egyfázisü, hídkapcsolású
>704. ábra. Töltőberendezés tokozása
kivitelben készül, kézi szabályozással. A berendezés falra szerelhető, ill. az ÜT 24/20 típus földön álló
vaslemezházban van.
Garázsok és gépkocsiszínek részére készül háromfázisú csatlakozással (3 x 190, 3 x 3 8 0 V) az ST
72/12 típus, amelynek adatai a 480. táblázat utolsó sorában szerepelnek. A készülék 0 . . . 36 cellás,
tehát 0 . . .72 V-os telepek töltésére alkalmas, kb. 120 Ah tárolóképességig. A töltőáram 0. ..1 2 A
határok között folyam atosan szabályozható.
Galvánberendezésekhez legalkalmasabb a GE jelű sorozat. Az 500 és 1000 A-es típusnak mesterséges
hűtése van (4 A-es ventillátormotorral), a felállítás helyén a levegő hozzávezetésére padlócsatornát
479. táblázat
Szelénegyenirán yítós töltők tá jé k o zta tó m é re te i,* m m
Teljesítmény A B G I)
30 V 40/1 vagy 30/0,7 A 650 465 355 330

30 V 15/0,4 A 520 415 280 260
Kondicionáló-töltő 420 365 240 220
Transzduktorgerjesztő 320 275 200 180
480. táblázat
UT és ST típusú akkumulátortöltő berendezések tájékoztató adatai
Akkumulá Töltőáram, Méretek, mm

Típus torfeszült A Súly, kp
ség, V magasság szélesség mélység
I
UT 24/1 6, 12 1 320 275 200 3
UT 24/3 és 3 370 315 200 5
UT 24/6 24 6 420 365 240 8
UT 24/10 10 420 365 240 20
. UT 24/20 20 992 450 350 50
ST 72/12 0. ..72 0...12 1 1000 500 650 95
808 AKKUMULÁTOROK
4SI. táblázat
GE és VT sorozatú egyenirányítók tájékoztató adatai
Egyen- Töltő Méretek, mm

Típus feszültség, áram, A Súly, kp
V magas í széles mély
;
G E 2 - 12/100 2. .12 100 1192 850 500 180

G E 2 - 24/200 2. .24 200 1592 800 700 230
G E 2 - 15/500 3 .15 500 1950 800 850 450
G E 2 - 15/1000 3 .15 1000 2150 1200 1200 600
VT 40/40 40 40 1115 650 500 100
VT 80/20 80 20 1115 650 500 100
kell készíteni. A levegőt csővezetéken vezetjük el. A készülék 3 x 380 V-os hálózatra kapcsolható.
Adatait a 481. táblázat tartalmazza.
Villamos targoncák töltésére készül a V T sorozat. Az egyenirányítónak 3 x 1 9 0 , ill. 3 x 3 8 0 V-os
hálózati csatlakozása van. 20- vagy 40-cellás, azaz 40, ill. 80 V-os targoncatelepek töltésére használa
tos. Adatait és a vaslemezház tájékoztató méreteit a 481. táblázat utolsó két rovatában közöljük.
A villamos targoncával ellátott üzemek töltőberendezés-szükségletének megállapítására a
KGM TI jól használható tervezési segédletet dolgozott ki, amelyet itt kivonatosan ismertetünk. A se
gédlet négy változatot tartalmaz 1, 2, 4 vagy 6 targonca akkumulátortelepének egyidejű töltésére.
A segédlet a „R á b a ” V — 26 — x kp 258 típusú emelő- és a „R á b a ” V — 22 — I I I kp 225 típusú
normál targoncát veszi figyelembe. Az emelőtargonca telepe 20-elemes, 40 V-os 500 Ah tárolóképes
ségű, amelynek kisütési ideje 12 h. A normál targonca ugyancsak 40 V-os, de 240 Ah-s, amelynek
kisütési ideje 6 h. A telepek töltésére a VT 40/40 típusú töltőberendezés használatos.
A töltőberendezések és pótakkumulátorok száma:
T — “3 ~ r -f- A > n )
és
P = T + 1,
ahol T a töltőberendezések száma; P a pótakkumulátorok száma; E az egy műszakban üzemben

levő emelőtargoncák száma; N az egy műszakban üzemben levő normáltargoncák száma; q>i a töltő-
berendezés kihasználási tényezője (0,7 .0,8); q>E az emelőtargoncák kihasználási tényezője (0,7. ..0,8);
?>n a normál targoncák kihasználási tényezője (0 ,2 .. .0,3).
A és értékeinek meghatározása technológiai feladat.
Példa. Három műszakban dolgozó üzemben négy emelő- és nyolc normál targonca van. Munka-
beosztásuk a három műszakban a következő:
I. műszak: 4 emelőtargonca és 8 normál targonca
II. műszak: 3 emelőtargonca és 6 normál targonca
III. műszak: 3 emelőtargonca és 3 normál targonca.
A kihasználási tényezők legyenek: <pt = 0,7 és <pei = 0,75; <

peii = 0,9; Nn = 0,2; <?n iii = 0,15:
T = 0 1 ■(4 •0,75 + 8 • 0,3 -f- 3 • 0,9 + 6 • 0,2 + 3 •0,8 + 3 •0,15) = 5,7,

ó • U,7
tehát T = 6 és P = 7.
Az energiaszükséglet a töltőberendezések számától függően 3,4n kW, ahol n a töltőberendezések

száma. A VT 40/40 típusú töltőberendezések hatásfoka 65% . A töltőberendezéseket célszerű Pöhler-
időkapcsolóval ellátni, mert ez a töltés befejezésekor önműködően kikapcsol, ennélfogva a telepek
túltöltése elkerülhető, és személyzet csak a bekapcsoláshoz szükséges.
Vészvilágítási berendezések részére többféle egyenirányító berendezés között választhatunk.
Az OT 110/10 típus 55-cellás, az OT 220/10 típus 110-eellás telepnek 10 A kezdeti áramerősséggel
való töltésre alkalmas. Az AT 110/30 típus 55-cellás telepet tölt 30 A kezdeti áramerősséggel. E típu
soknak háromfázisú csatlakozásuk van, és el vannak látva csepptöltő berendezéssel is, amelyek
a használaton kívüli akkumulátorokat kondicionálják. A KT 6/5 típus 6 V feszültséggel és 5 A kezdő
áramerősséggel tölt. Önműködő vészvilágítási átkapcsolóval is el van látva; háromfázisú csatlakozás

szükséges hozzá. A vészkijárati lámpák akkumulátorának töltéséhez a KV 4/1 típust alkalmazzák.
A berendezéssel együtt van a 4 V, 7 Ah-ás akkumulátor is. A vészvilágítású lámpatestekben egy
hálózati feszültségű és egy 4 V-os izzólámpa ég. A készülékben önműködő átkapcsoló, gyors- és csepp
töltő van.
A felsoroltakon kívül még számos típus kapható különféle célokra. így pl. nagy garázsok
részére 36 V, 12 A-es határamkörös MM 6 X 36/12 típus; az MÜ sorozat 110 és 220 V hálózati csatla
kozásra 4, 6, 8, 10 és 12 V-ra, beállítható egyenfeszültségre, 1 A töltőáramerősségre; az ME típusok
nak háromfázisú táplálásuk van és 110, ill. 220 V egyenfeszültséget szolgáltatnak 3 és 6 A töltőáram
erősségre. Kereken gurítható vaslemezházban vannak elhelyezve az IE sorozatú gépkocsiindító
egyenirányítók 6 és 12 V. ill. 12 és 24 V-os gépkocsiberendezésekhez.
Külön csoportot alkotnak a kis telefonközpontokhoz, továbbá a hanglámpákhoz, stb. való
egyenirányítók, amelyeknek részletes ismertetését mellőzzük.
Száraz egyenirányítók transzformátorai. Valamely N Q egyenirányított
teljesítményhez N T teljesítményű transzformátor szükséges, amikor is
Nt N e. A szükséges transzformátorteljesítményt a következő módon
lehet számítani:
Az egyenirányító szükséges teljesítménye:
N e = UtI e .
Kiszámítandó annak a transzformátornak a szekunder teljesítménye,
(azaz N s = USI S), amelynél a kívánt N e értéket kapjuk. Ha fu a feszültség-,
fi az áramerősség-tényező, akkor
= USI S = fu U J J , ,
és így a transzformátor szekunder feszültsége Us — fuUe és a szekunder
effektiv áramerősség 7S = / ¡ / e. Ellenütemű kapcsolásban, az áteresztés
irányában csak minden második félhullámnál folyhat áram, ha tehát JR
fogyasztói terhelés és 2/ tt középérték, akkor a közepes egyenirányított áram:
2 Uc s - U k
e ti Rb + R ’
ahol Ucs a feszültség legnagyobb értéke; Uk az egyenirányító ún. küszöb
feszültsége; az egyenirányító belső ellenállása. Behelyettesítve a transz
formátor effektiv szekunder feszültségét:
0,637 • 2
us- u k _ us- u k
Rb + R ’ '
Az ún. küszöbfeszültség (0,5 V) elhanyagolható. A transzformátor szekunder
feszültségére kifejezve:
Us = (Rb + .
0,637 • /2
Ha a küszöbfeszültség mellett a belső feszültségesést (7ei?b) elhanyagoljuk,
akkor:
u t = fuUe, azaz fu = 1,11 ,
a legnagyobb egyenáramú áramerősség:
1
Uem
0,637
810 AKKUMULÁTOROK
482. táblázat
E g y e n irá n y ító tra n s z fo rm á to ro k a d a ta i
Bgyutas kapcsolás Graetz-kapcsol ás

Jellemzők
háromfá három
egyfázisú zisú egyfázisú fázisú
Fázis
szám: 2 3 1 3
fu 1,11 0,83 1,11 0,425

h 0,786 0,58 0,786 0,41
a 8 1,73 1,48 0,87 0,53
Ap 1,24 1,21 0,87 0,53
G 0,87 0,49 0,87 0,175
(
Ha I s = 0,57em átlagértéket vesszük figyelembe, akkor az áramerősség

fi tényezője:
A = ° ’5 w = ° ’ 78 6 '
Az /¿/u szorzatot kihasználási tényezőnek nevezzük (C). A különféle

kapcsolásokra vonatkozó adatokat a 482. táblázat tartalmazza.
Példa: Ue = 12V-os és Ie = 10 A-es egyfázisú, Graetz-kapcsolású, szeléncellás egyenirányító-
berendezéshez egyfázisú transzformátort kell méretezni. A transzformátor teljesítménye:
N T = C U eIe = 0,87 • 12 • 10 ~ 105 W.
Legyen a transzormátor hatásfoka = 0,9 és a szelén egyenirányítóé r¡e = 0,75. A szükséges
transzformátorteljesítmény tehát:
105
~ 155 W .
VT»?e 0,90 • 0.75
A szükséges szekunder feszültség a 482.

táblázat alapján:
U s — fuÜe = 1,H * 12 — 13,3 V
és a szekunder áram:
/ 8= U Ie = 0,785 • 10 = 7,85 A.
705. ábra. Higanykatódos egyen 706. ábra. Háromfázisú egyenirányító

irányító elve
HiganyJcatódos egyenirányítók. Működésük alapja, hogy a villamos szem

pontból szigetelő légritkított tér izzó fém jelenlétében az izzó fém felé
vezetőképessé válik. Ennek a jelenségnek a magyarázata, hogy az izzó fém-
katód negatív töltésű elektronokat bocsát ki, amelyek a pozitív töltésű
anódba repülnek, és így az áramot az anód felé tartó elektronáramlás fenn
tartja. Megjegyezzük, hogy a fentiek az erősáramú elektrotechnikában leg
inkább használt higanykatódos egyenirányítókra vonatkoznak.
Az egyenirányító elvi el
rendezését a 705. ábra mutat- A B C
ja. A berendezés T edényben
elhelyezett grafitból vagy v e
gyileg tiszta vasból készült,
A anódból és Hg (higany)
kátédból áll. A tartány lég
ritkított terében higanygőz
van. Ha az ábrán látható
kapcsolásban a transzformá
toron keresztül az anódra vál
takozó áramot kapcsolunk,
akkor — mivel a cső csak fél-
hullámot bocsát át — az f
fogyasztó egyenáramot kap.
Egy anód esetében félhullá
mon, két anód esetében teljes
hullámon kapunk egyenirá-
nyítást. A háromfázisú egyen
irányítónak három anód ja
van (706. ábra), a hatfázisú
nak hat (707. ábra). A hat fá 707. ábra. Hatfázisú egyenirányító
zisú egyenirányító transz
formátorának szekunder
tekercseit középen csapoljuk meg, ez a csillagpont. A két tekercsfél csillag
pontja közé fojtótekercset iktatunk. Az egyenirányítóban két ív ég: az egyik
az 1, 2 és 3, a másik a 2, 4 és 6 anód között vándorol. A fojtótekercs (ún. szívó-
fojtótekercs) kiegyenlíti a két ív áramerőssége közötti különbséget.
Az egyenirányítóhoz két segédberendezés szükséges. Az egyik a gyújtó
berendezés. Ez az edényen kívül levő mágnessel vezérelt vastű, amely a mágnes
lekapcsolásakor belemerül a higanyba, kikapcsolásakor pedig elhagyja
a higanyt, és ívet húz, amivel begyújtja az egyenirányító csövet. A másik
segédberendezés a gerjesztőanód. Ha ui. a terhelés meghatározott érték alá
csökken, az ív megszakad. A kisméretű transzformátorral táplált gerjesztő
anód biztosítja az ív fennmaradását.
Az egyen irányított feszültség effektiv és középértékei:
egy anód esetében: Uefí = Umax , U ku = — '~

TyJrmax >
-V
két anód esetéb en : £7eff = — — U mstx , ^k n ^ m ax-

n
812 AKKUMULÁTOROK
unmúkodó' gerjesztés -
szabályozó
(1 <1 <■
Átkapcsoló
¿I
708. ábra. Töltőberendezés higanjrkatódos egyenirányítóval

három anód esetében: = 0,84í7max ; Uk = 0 ,8 3 Umax
hat anód esetében: C/eíf ~ ~ 0,95í7max .
A higanygőz meghatározott nyomáson túl a katód felé is vezetővé

válik, esetleg az anódok között is átível. Ez az ún. visszagyújtás a transz
formátor számára rövidzárlatot jelent. A csövet tehát hűteni kell, hogy a
melegedés következtében a higanygőz a megengedett nyomáshatárt ne
lépje túl.
A higanykatódos töltőberendezés kapcsolását a 708. ábra mutatja.
A berendezés háromfázisú (3 X 380 V) és hat anód ja van. A segédüzemek
710. ábra. Rácsvezérlésű cső
típusberendezésénél a kezdeti töltőáram 110 A. Az egyenirányító kézi vagy

önműködő szabályozásra kapcsolható. A szabályozás megfelel a száraz egyen
irányítóknál ismertetett külön segédáramforrással táplált transzduktoros
szabályozásnak. A segédáramforrás teljesítménye 18 V, 5 A. A cső mágneses
működtetésű gyújtószeggel gyújtható be. Az ív fenntartásáról segédanódok
gondoskodnak. A gyújtáshoz és a segédanódhoz egyfázisú 380 Y-os transz
formátorra van szükség. E transzformátornak két szekunder tekercse van,
közülük az egyiknek a feszültsége 80 Y, ez a gyújtószeget és a mágnest
táplálja. Ezek párhuzamosan vannak kapcsolva úgy, hogy mihelyt a gy új tó
szeg a higanyba ér, a mágnest söntöli, ennélfogva az mindjárt el is ereszt,
tehát a gyújtószeg ívet húz. A másik 2 X 70 Y feszültségű szekunder tekercs
a segédanódok részére. Az ív biztosabbá tétele céljából a tekercs mindhárom
kivezetésébe fojtótekercset iktatunk. A középső kivezetés áramköre záródik,
ha a begyújtás megtörtént, viszont a sorbakapcsolt egyenáramú jelfogó
a mágnes áramkörét bontja. A fojtótekercsekkel párhuzamosan szilit ellen
állásokat kötünk az esetleges túlfeszültségek levezetésére. A csövet ventillátor
hűti. Ha az egyenáramú terhelés 50 A alá csökken, a cső hűtését meg kell
szüntetni. A motor tápfeszültségének és ezzel fordulatszámának transzduk
toros szabályozásával elérhető, hogy üresjárásban a hűtőhatás nulla, a cső
teljes terhelésekor pedig a legnagyobb.
A higanykatódos egyenirányító a környezeti hőmérsékletre érzékeny,
ezért célszerű kb. 18... 20 C°-on tartani.
A leírt higanykatódos egyenirányító szekrényének tájékoztató méretei:
1200 mm széles, 2000 mm magas és 1100 mm mély.
814 AKKUMULÁTOROK
Kisebb teljesítményre izzókatódos egyenirányítót használnak. Ennek működése lényegében

megfelel a híganykatódos egyenirányítónak, azonban az izzó higanytükröt emittáló réteggel bevont
izzószál helyettesíti. A leggyakoribbak a kétanódos csövek, amelyeknek elvi kapcsolását a 709,
ábrán láthatjuk. A hazai gyártm ányok közül meg kell említeni a 28 BQ1 (28 V, 1,3 A), 45 BQ6 (45 V.
6 A) és a 60 BQ2 (60 V, 2 A) típusokat.
Híganykatódos egyenirányítók készülnek rácsvezérléssel is; ekkor az egyenfeszültség szabályoz
ható. H a ui. az anód és katód közé fémrácsot teszünk (710. ábra), akkor a rács negatív töltése vissza
taszítja a vele egyező töltésű elektronokat. A rácsfeszültség emelésével a rácson áthaladó elektronok
száma csökken, meghatározott feszültségen a rács teljesen zár. Gáztöltésű csövek ún. kritikus rács
feszültsége ( ?7kr) alatt a rácson jelentkező pozitív ionok miatt a rács negatív töltése nem érvényesül,
és a cső úgy viselkedik, mintha rács nem lenne. Minden anódfeszültséghez tartozik egy bizonyos rács
feszültség ( UT). Amíg ezt az anódfeszültséget nem éri el, addig a cső nem
gyújt. Az újragyújtás akkor következik be, amikor az anódáram a zérus
ponton áthalad. E bből következik, hogy a rácsvezérlést ugyanarról a vál
takozófeszültségről kell táplálni, mint az anódot. H a a rácsfeszültséget az
anódfeszültséghez képest fázisban eltoljuk, akkor a 711. ábrán látható m ó
don változik az egyenfeszültség és vele az egyenáram is. A rácsfeszültség
fázisát indukciós szabályozóval változtatjuk.
4. AKKUM ULÁTORHELYISÉGEK
Ez a fejezet elsősorban az erőművek és transzformá

torállomások akkumulátorhelyiségeit ismerteti az MSZ
12 575-ben lefektetett előírások alapján. Nem lehet vitás
azonban, hogy ugyanezek az előírások más célú akkumu
látortelepek helyiségei részére is lényegében megfelelnek,
azonban a telep fontosságához mérten — anélkül, hogy
az a biztonság rovására menne — több-kevesebb en
gedményt tehetünk.
Az akkumulátortelepek felállítása és helyszükséglete.
Egyenáramú segédüzemi célra leggyakrabban az ELS 2
(72 Ah), ELS 3 (108 Ah), ELS 4 (144 Ah), ELS 5 (180
711. ábra. Egyen Ah), ELS 10 (360 Ah) és ELS 12 (432 Ah) típusú akkumu
feszültség és -áram látortelepeket használják.
változása
Az akkumulátorokat vagy a padlóra vagy eme
letes faállványokra helyezzük úgy, hogy a fa és az edény
közé porcelán, a padló és a faállvány közé üveg szigetelőket helyezünk.
A padlóállványon való elhelyezés áttekinthetőség szempontjából előnyö
sebb, a nagy súly miatt az EL, ill. ELS 10 és annál nagyobb típusú akku
mulátorok azonban csak padlóállványon helyezhetők el. A szükséges állvány-
méretek a 712. ábrán és a 483. táblázatban láthatók. Az emeletes elrendezés
méreteit a 713. ábra és a 484. táblázat mutatja.
Az egyes elemsorok között a folyosószélesség az üvegedények között
mérve 800 mm, a faállványok között mérve 725 mm (kivételesen ELS
10 típusnál kisebbeknél 700, ill. 625 mm). A fal és az elemsor közötti távol
ságok: ha a fal mellett egy elemsor van, akkor 75 mm (az üvegedényektől
mérve), ha kettős elemsorok vannak, akkor a szélső elemsor és a fal közötti
távolság 760 mm. Emeletes elrendezéshez a fal és az állvány között mindenkor
folyosószélességnyi közt kell hagyni. A sorok végén az utolsó elem és a fal
közötti távolság padlóállvány esetében 100 mm, emeletes állványok esetén
250 mm. A helyiség egyik végén, kéttelepes rendszerhez a helyiség közepén,
a kezelő folyosóra merőlegesen, 1200 mm széles közlekedőfolyosót kell léte
síteni. Az elemsorok hosszát és súlyát a 485. táblázat tartalmazza.
Segédüzemi 105, 115 és 2xl00-elem es telepek helyszükségletéta 486.
AKKUMULÁTORHELYISÉGE K 815
712. ábra. Akkumulátorok elhelyezése padlóállványon
táblázat tünteti fel, az elemsorok elrendezésének változatait pedig a 714.

ábra mutatja. A helyszükséglet megállapításában a 2 x 110-elemes telepek
kel kapcsolatban figyelembe vettük, hogy a két, 110-elemes telep között
a kezelőfolyosóra merőlegesen közlekedőfolyosó van. Ha a helyiségben
pillérek építése elkerülhetetlen, akkor a pillér mindkét oldalán csak egysoros
elrendezést lehet készíteni, amelyeknek távolsága a pillértől min. 375 mm.
Ily módon minden elem hozzáférhető.
483. táblázat
Padlóállványok méretei az EL- és ELS-akkumulátorokhoz*, nun
EL v. ELS 2' 1EL v. ELS 3 El v. ELS 4 EL v. ELS 5 EL v. ELS EL v. ELS

Méret 10 12
típusú elemekhez
L 110 145 215 215 215 215

B 215 215 185 225 225 265
H 355 355 355 355 660 660
D 100 100 50 50 50 50
J 625 625 625 625 930 1010
K 660 660 660 660 970 1050
P 140 175 280 208 280 280
a 1000 1000 1000 1000 1000 1000
b 70 70 70 70 70 100
c 80 80 50 90 90 70
d 95 95 45 45 45 45
e 290 290 260 300 300 340
«i 605 605 495 575 575 655
h 90 90 90 90 90 130
i 270 270 270 270 270 350
n j 65 65 65 65 65 50
S 35 35 35 35 35 35

816 AKKUMULÁTOROK
Akkumulátorhelyiségekre vonatkozó előírások. A helyiségek belső magas

sága min. 2,50 m legyen. Talajnedvesség ellen jól kell Őket szigetelni, és bár
az akkumulátorhelyiség fölé v i z e s helyiséget (WC, mosdó stb.) nem szabad
helyezni, a födémet minden esetben szigetelni kell. A helyiségen semmiféle
csővezetéket nem szabad átvezetni; ha ez elkerülhetetlen, akkor falba kell
süllyeszteni vagy el kell rabicolni. A helyiséget üzemi helyiséggel ajtóval
összekötni nem szabad. Ügyelni kell arra, hogy a közelben WC-helyiség
ne legyen, mert a kénsav erősen ammóniákszívó, aminek következtében
salétromsav képződhet. A helyiség hűvös legyen, tehát ne legyen közvetlen
szomszédságában melegüzem, hőközpont stb. A fal és mennyezet le nem
hulló vakolattal készüljön, erősen bedörzsölve és simítva, saválló olaj
mázolással ellátva. A klinker-téglából készült falakat nem kell vakolni,
csak meszelni, és a meszelést alkoholmentes zománclakkal bevonni. Készít
hető üveglap- vagy csempeburkolás is, különleges esetekben sav ellen impreg
nált faburkolat. Ajpadlóburkolat lehet: bitumennel hézagolt keramit, bazalt
liszttel kevert bitumen, saválló aszfalt. Meglevő fa- vagy cement padlót
melegen felhordott, tiszta kvarchomokkal behintett kőszénkátránnyal lehet
burkolni.
A helyiségben 10...20 msenként saválló padlóösszefolyót kell készíteni,
a padló ezek felé 1 : 100 arányban lejtsen. A lefolyó elektrolitot közömbösí
teni kell. A helyiség szellőzése lehet természetes (ablakkal, légaknával,
kürtőkkel) vagy mesterséges (ventillátorral). Az óránkénti légcsere kb.
3-szoros legyen. Ablakok csak a szabadba nyílhatnak. A helyiségnek fagy
mentesnek kell lennie (min.+ 5 C°). Fűtésre csak olyan berendezés használ
ható, amelynek felületi hőmérséklete max. 150 C°. Ha nyáron a helység
hőmérséklete a 30 C°-ot meghaladja, akkor a meleg elvezetéséről gondos
kodni kell.
Az akkumulátorhelyiségben csak sav- és robbanásmentes villamos sze
relvények alkalmazhatók. Kapcsoló- és dugaszolóaljzat csak helyiségen
kívül helyezhető el. Az általános megvilágítás erőssége kb. 50 lx legyen.
A nyílászáró szerkezetek kettős (külső-belső) kivitelűek legyenek,
az ablakok és szellőzőzsaluk elé 12 mm lyukbőségű sodronyhálót kell szerelni.
Ha a helyiség belső térre (folyosó stb.) nyílik, előteret kell létesíteni
külön szellőzéssel. Nagyobb telepekhez célszerű külön — vízcsappal, kiön-
Í jul julil' t B ír *
aLl p _ 5:
j
> r1-,; T w^ w 1
•—
1 1 i
Jt Cl f
'//////////AM
¡ ¡
j
1n íö --------a... _ i>
■f" -
713. ábra. Emeletes akkumulátorállvány

AKKUMULÁTORHELYISÉGEK 817
A c
II II II M II
II
II
r II
i
V,
I I I I 'A II I I I I
N
I I II ■ \1i i2\1I I t ' n

■ |í • i i 111
714. ábra. Akkumulátorelem-sorok elrendezési változatai. Az 1 irányok a kezelőfolyosókat, a 2

irányok a közlekedőfolyosókat jelzik
484. táblázat
Emeletes faállványok méretei*, az EL- és ELS-akkumulátorok részére, mm
EL v. EL v. EL v. EL v.
ELS 2 ELS 3 ELS 4 ELS 5
Méret
típusú elemekhez
J 625 625 625 625

Ji 1564 1565 1565 1565
a 1000 1000 1000 1000
B 215 215 185 225
b 70 70 70 70
c 80 80 50 90
e 500 500 410 450
ex 910 910 730 810
g 850 850 850 850
h 90 90 90 90
K 50 50 20 20
l 320 320 230 270
n 65 65 65 65
V 140 175 280 280
s 140 140 110 110
t 90 90 90 90

818 AKKUMULÁTOROK
tővel, savmentes összefolyóval ellátott — savkamrát is létesíteni. A töltő-

és kapcsolóhelyiséget az akkumulátorhelyiségtől elkülönítve, de annak köze
lében kell elhelyezni.
Előírások akkumulátortelepek villamos berendezésére. Erőmű- és transz
formátorállomások segédüzemi akkumulátortelepének negatív" sarkát földelni
nem szabad (MSZ 12 574).
Összekötő vezetékül 30 X 5 mm méretű alumínium sínt célszerű hasz
nálni. A sínek szerelése általában azonos a 400 V-os berendezések szerelésével.
A falátvezetéseket a jó tömítés biztosítására célszerű a 715. ábrán látható
módon készíteni. Az átvezetés két párhuzamos pabitlapból áll, közeit
a sínek beszerelése után kábelmasszával öntjük ki. A síneknek a pabitlapon
átmenő szakaszát varnisszalaggal burkoljuk úgy, hogy a szigetelés 50 mm-rel
túlnyúljon a pabitlapon, azonban a szigetelések a kábelmasszán belül ne
érjenek össze. Pabit- vagy műgyanta lapok helyett saválló festéssel ellátott
vaslemez is használható ATB 1 típusú átvezető szigetelővel. Ügyelni kell
az átvezető szigetelők felerősítésekor a jó tömítésre. A szigetelő belső üregét
kábelmasszával ki kell önteni.
A telepeket mérőeszközökkel is fel kell szerelni. Nagyobb segédüzemi
telepeken célszerű fajsúlymérőt (3 db), savhőmérőt (1 db), 0...3 osztású
715. ábra. TÖmített sínátvezetés

AKKÜMULÁTORHELYISÉGEK 819
Elemsorok hossza és súlya* 485. táblázat
Hosszúság, m Súly feltöltve és faállvánnyal kb, kp

Elemek
száma ELS 12
ELS 2 ELS 3 ELS 3, 5, 10,12 ELS 2 ELS 3 ELS 4 ELS 5 ELS 10
26 3,61 4,52 7,22 551 757 985 1183 2109 2449

569 772 1006 1204
27 3,75 4,70 7,50 572 786 1023 1228 2190 2543
591 802 1045 1250
28 3,89 4,87 7,78 594 815 1061 1274 2271 2638
613 832 1084 1296
29 4,03 5,05 8,06 615 844 1099 1320 2352 2732
635 861 1122 1343
30 4,17 5,22 8,34 636 873 1137 1365 2433 2826
657 891 1161 1390
31 4,31 5,40 8,62 657 902 1175 1411 2514 2920
' 679 921 1200 1435
32 4,45 5,57 8,90 678 931 1213 1456 2595 3014
701 950 1238 1482
33 4,59 5,75 9,18 700 960 1251 1502 2676 3109
723 980 1277 1528
34 4,73 5,92 9,46 721 989 1289 1547 2757 3203
745 1010 1316 1574
35 4,87 6,10 9,74 1 742 1019 1326 1593 2839 3297
766 1040 1355 1620
36 5,01 6,27 10,02 j 763 1048 1364 1638 2920 3391
1 788 1069 1393 1667
37 5,15 6,45 10,30 784 1078 1402 1687 3001 3485
810 1099 1432 1713
38 5,29 6,62 10,58 806 1106 1440 1729 3082 3580
832 1129 1471 1759
39 5.43 6,80 10,86 . í 827 1135 1478 1774 3163 3674
854 1158 1509 1806
40 5,57 6,97 11,14 848 1164 1516 1820 3244 3768
876 1 1188 1548 1852
41 5,71 7,15 11,42 869 1193 1554 1886 3325 3862
898 1218 1587 1898
42 5,85 ; 7,32 11,70 890 1222 1592 1911 3406 3956
920 1247 1654 1945
43 5,99 7,50 11,98 912 1251 1630 1957 3487 4051
942 1277 1664 1991
44 6,13 7,67 12,26 933 1280 1668 2002 3568 4145
964 1307 1703 2037
45 6,27 7,85 12,54 954 1310 1706 2048 3650 4239
986 1336 1742 2084
46 6,41 8,02 12,82 975 1339 1743 2093 3731 4333
1007 1366 1780 2130
47 6,55 8,20 13,10 966 1368 1781 2138 3811 4427
1029 1396 1819 2176
48 6,69 8,37 13,38 1018 1397 1819 2184 3893 4522
1051 1426 1858 2222
49 6,83 8,55 13,36 1039 1426 1857 2230 3914 4616
1073 1455 1896 2269
50 6,97 8,72 13,94 1060 1455 1895 2275 4055 4710
i 1095 1485 1935 2315
105 14,67 18,35 29,34 2226 3056 3980 4778 8516 9891
2299 3119 4064 4862
110 15,37 19,22 30,74 2332 3201 4169 5005 8921 10362
2409 3267 4857 5093
115 16,07 19,95 31,92 2438 3347 4359 5233 9327 10833
2518 3416 4451 5225
♦Az alsó értékek emeletes faállványra vonatkoznak. Az ELS 10 típusok emeletes állványra nem helyez
hetők I
52*
820 AKKUMULÁTOROK
486. táblázd*
Akkumulátortelepek helyszükséglete, m
E lr e n Az
dezés E le m s o r ELS 2 ELS 3 ELS 4 ELS 5 E L S 510 E L S 12
E le m
a 714. m ax.
szám *
ábra e le m
s z e r in t szám a h ossz x s z é le s s é g
A 27 5 ,1 X 2 , 7 6 , 0 X 2 ,7 8 , 8 x 2 ,5 8 ,8 x 2 ,7 8 , 8 x 2 ,7 8 , 8 x 2 ,9
B 27 5 ,1 X 3 ,5 6 , 0 x 3 ,5 8 , 8 x 3 ,2 8 ,8 x 3 ,4 8 ,8 x 3 ,4 8 , 8 x 3 ,6
C 17 3 ,7 x ' 4 , 0 4 ,2 x 4 ,0 6 , 0 x 3 ,8 6 ,0 x 4 ,0 6 ,0 x 4 ,0 6 ,0 x 4 ,2
D 18 3 ,8 x 4 ,8 4 ,4 x 4 ,8 6 ,3 x 4 ,5 6 ,3 x 4 , 7 6 ,3 X 4 ,7 6 ,3 X 4 ,9
105 E 13 3 ,1 x 4 , 5 3 ,5 x 5 ,4 4 ,9 X 5 ,0 4 ,9 X 5 ,8 4 , 9 X 5 ,3 4 , 9 X 5 ,6
F 14 3 ,2 x 6 ,1 3 , 7 x 6 ,1 5 , 2 x 5 ,7 5 ,2 x 6 ,0 5 ,2 x 6 ,0 5 ,2 x 6 , 3
G 27 5 ,2 x 2 , 0 6 ,1 x 2 , 0 8 , 9 x 1 ,8 8 ,9 X 1 ,9
H 14 5 ,2 x 2 , 5 6 ,1 x 2 ,5 8 , 9 x 2 ,3 8 ,9 x 2 , 4
I 14 3 ,4 X 3 ,7 3 ,9 X 3 ,7 5 ,3 x 3 ,4 5 ,3 X 3 ,5
K 14 3 ,4 x 4 ,2 3 ,9 X 3 ,2 5 , 3 X 3 ,9 i 5 ,3 x 4 , 0
A 29 5 , 3 X 2 ,7 6 , 3 x 2 ,7 9 , 4 x 2 ,5 9 , 4 x 2 ,7 9 , 4 X 2 ,7 9 , 4 x 2 ,9
B 29 5 ,3 x 3 ,5 6 ,3 X 3 ,5 9 , 4 x 3 ,2 ' 9 ,4 x 3 , 4 9 ,4 x 3 ,4 9 , 4 x 3 ,6
C 20 3 ,9 X 4 , 0 4 ,6 X 4 ,0 6 , 6 X 3 ,8 6 ,6 X 4 , 0 6 ,6 X 4 ,0 6 ,6 X 4 , 2
B 20 4 ,1 x 4 ,8 4 ,8 x 4 ,8 6 ,8 X 4 ,5 6 ,8 x 4 , 7 6 ,8 X 4 ,7 6 ,8 X 4 , 9
115 E 17 3 ,2 x 5 , 4 3 ,7 x 5 , 4 5 , 2 x 5 ,0 5 ,2 X 5 ,3 5 ,2 x 5 ,3 5 ,2 X 5 ,6
F 15 3 , 4 x 6 ,1 3 ,9 x 6 ,1 5 , 4 x 5 ,7 5 ,4 x 6 ,0 5 ,4 x 6 ,0 5 ,4 X 6 ,3
G 29 5 ,5 X 2 , 0 6 ,5 x 2 ,0 9 ,5 x 1 , 8 9 ,5 x 1 ,9
H 29 5 ,5 x 2 ,5 6 ,5 X 2 ,5 9 ,5 x 2 ,3 9 ,5 x 2 , 4
I 15 3 ,5 x 3 ,7 4 , 0 X 3 ,7 5 ,6 X 3 ,4 o , 6 x 3 ,5
K 15 3 ,5 x 4 , 2 4 ,0 x 4 ,2 5 , 6 x 3 ,9 5 ,6 x 4 , 0
i
A 2 x2 8 9 ,2 x 2 ,7 1 1 ,1 x 2 ,7 1 7 ,0 x 2 ,5 1 7 ,0 x 2 ,7 1 7 ,0 x 2 ,7 1 7 ,0 x 2 ,9
B 2 x2 8 9 ,2 x 3 , 5 1 1 ,1 x 3 ,5 i 1 7 ,0 x 3 ,2 1 7 ,0 x 3 ,4 1 7 ,0 x 3 ,4 1 7 ,0 x 3 ,6
C 2 x2 0 6 ,9 X 4 ,0 8 ,3 X 4 ,0 ! 1 2 , 5 X 3 ,8 1 2 ,5 X 4 ,0 1 2 ,5 X 4 ,0 1 2 ,5 X 4 ,2
B 2 x1 9 6 ,7 x 4 , 8 8 ,0 X 4 ,8 11 1 ,9 x 4 ,5 1 1 ,9 X 4 ,7 1 1 ,9 x 4 ,7 1 1 ,9 x 4 ,9
E 2 x 1 4 o ,3 X 5 ,4 6 ,2 X 5 ,4 I 9 ,1 x 5 , 0 9 ,1 X 5 ,3 9 ,1 x 5 , 3 9 ,1 X 5 ,6
2x110 F 2 x 1 4 5 , 3 x 6 ,1 6 , 2 x 6 ,1 9 ,1 x 5 ,7 9 ,1 X 6 ,0 9 ,1 X 6 , 0 9 ,1 x 6 , 3
L 2 x 1 1 4 ,4 x 6 , 7 5 ,2 X 6 ,7 7 , 4 x 6 ,2 7 ,4 x 6 ,6 7 ,4 x 6 ,6 í 7 ,4 x 7 ,0
M 2 x1 1 4 , 4 X 7 ,5 5 , 2 X 7 ,5 I 7 , 4 X 6 ,9 7 ,4 X 7 ,3 7 , 4 X 7 ,3 1 7 ,4 x 7 ,7
F 28 5 ,2 x 6 ,1 6 , 2 x 6 ,1 9 ,1 x 5 ,7 9 ,1 X 6 ,0 9 ,1 x 6 , 0 : 9 ,1 x 6 ,3
N 19 3 ,9 x 8 ,8 4 ,6 x 8 ,8 i 6 , 6 x 8 ,1 6 ,5 x 2 ,6 6 ,6 x 8 , 6 : 6 , 6 x 9 ,1
K 28 5 ,3 x 4 , 2 6 ,3 x 4 ,2 ! 9 ,2 x 3 ,9 9 ,2 x 4 , 0
0 14 8 ,0 x 3 ,4 8 , 0 x 3 ,9 ! 7 , 3 x 5 ,3 7 ,6 x 5 ,3
* A 1 0 5 -e le m e s t e le p c s e p p t ö lt é s e s p u ffe r ü z e m ű , a 1 1 5 -e le m e s u a ., d e 1 0 -e le m e s p ó t t e le p p e l, a 2 x 1 1 0 -e le m e s
u gyan csak c s e p p tö lté s e s p u ffe r ü z e m ű .
H 10 hibaosztályú kézi Depr ez-voltmérőt beszerezni. A Biztonsági Szabály

zat által akkumulátorhelyiségekre előírt kézilámpát, ballonbuktatót, 1... 2 kp
saválló festéket és 1... 2 kp fáradtolajat (a faállványok áttörlésére) is célszerű
a helyszínen tartani a szükséges pótalkatrészeken kívül.
X III. FEJEZET
MÉRÉSEK ÉS MÉRŐMŰSZEREK
1. FESZÜLTSÉGMÉRÉS
A feszültségmérőket, vagy ahogyan gyakrabban nevezik, voltmérőket

a 716. ábrán látható kapcsolásban használjuk. Az ábra szerint, ha nincsen
R előtétellenállás, akkor a mérőkör árama I = -Tr- , ahol Rm a műszer belső
Rm
ellenállása. Nyilvánvaló, hogy a műszer fogyasztása W = I U = I 2R m =
= . A mérés pontossága céljából arra kell törekedni, hogy a műszer
fogyasztása minél kisebb legyen, tehát a műszer belső ellenállását minél
nagyobbra kell választani. A méréshatárt az U — I R m
összefüggés határozza meg, amelyet azonban R elő
tétellenállással bővíteni lehet.
Példa. Műszerünk belső ellenállása R m = 3 Ü és végkitérésnél

áramfelvétele 40 m A; a mérési határ tehát Um = 3 • 40 = 120 mV.
H a mérési határát 10 V-ig akarjuk kibővíteni, milyen R előtétellen
állást kell bekapcsolni?
Um 10 0,12
tehát
R + jR, RT R 3
716. ábra. Voltmérő amiből R = 247 O.

kapcsolása
Az egyenáramú műszer mérési határát a fenti
módon előtétellenállással bővíthetjük, a váltakozóáramú műszer mérési ha
tárának bővítésére feszültségváltó is alkalmas.
A ) Műszerfajták
A leggyakrabban használt műszerfajták a következők:
a ) állandómágneses (Depréz-), ill. lengőtekercses műszer;
b) lágy vasas műszer;
c) elektrodinamikus műszer;
d ) indukciós (Ferraris-) műszer.
a) Dejprez-rendszerű műszer. Egyenirányító nélkül csak egyenáram

mérésére alkalmas. Ha mágneses térbe helyezett tekercsre feszültséget kap
csolunk (717. ábra), akkor a mágneses tér és a tekercsen átfolyó áram mág
neses terének egymásra hatásából kitérítő nyomatékot kapunk. A tekercs
elfordulási szöge arányos a tekercsen átfolyó áramerősséggel, tehát a Depréz-
műszer skálaosztása egyenletes. A tekercsre ható nyomatékot spirálrugók
ellensúlyozzák, amelyek egyben az áramot is bevezetik a műszerbe. A spirál
822 MÉRÉSEK ÉS MÉRŐMŰSZEREK
rugók anyaga általában foszforbronz. A műszereken állítócsavar van, amellyel

a mutató pontosan nullára állítható.
A Deprez-rendszerű műszerek szokásos adatai: méréshatár 10 200 mV,
előtéttel 750 V, fogyasztás 0,2 . 30 mA, pontosság 0,1 .1,5% . Túlterhelhe-
tősége csekély. A műszerek az MSZ 808 szerint készülnek laboratóriumi kivi
telben 0,1, 0,2 és 0,5 osztályú kivitelben. Az osztály száma a végkitérésnél
megengedett ± százalékos hibát jelenti. Fellépnek még ún. járulékos hibák
717. ábra. Depréz-műszer 718. ábra. Egyenirányítók Depréz-műszerhez
is. A cserélhető előtétellenállások 0,1 .0,5 osztályú műszerek esetében max*

1%0, 1,0... 2,5 osztályúaknái max. 2 °/w járulékos hibát okozhatnak. A Depréz-
műszer 1. osztályú. A 150 mm hosszú skálaívű műszer csillapodási ideje 2 s,
151... 200 mm-eseké 2,5, 201... 250 mm-eseké 3 s, 251... 300 mm-eseké 4,5 s.
Laboratóriumi műszerek csillapodási ideje 150 mm skálahosszig 3 s,
151. 200 mm skálaívhosszig 3,5 s.
A Depréz-műszerekkel csak egyenáramot lehet mérni, váltakozóáram
méréséhez egyenirányító szükséges. E célra leginkább kuprox (réz-rézoxidul)
egyenirányítót használnak kétoldalas ellenütemű vagy kétoldalas Graetz-
kapcsolásban (718. ábra).
b) Lágyvasas műszerek. Egyen- és váltakozóáramra egyaránt használ
hatók. Egyszerű, olcsó műszerek, amelyek rázkódásnak jobban ellenállnak,
mint a Depréz-műszerek. Két fő típus
készül, a lapostekercses és a kerek-
tekercses. A lapostekercses műszer szer
kezeti vázlata a 719a ábrán látható.
Működésének alapja az, hogy a tekercs
feszültség alá helyezésekor a kelet
kező mágneses mező a lágy vas tárcsát
behúzza. A lágy vas tárcsának a ten
gelyre ható nyomatékát spirál rugó
egyensúlyozza ki. A mutató kitérése
719. ábra. Lágy vasas műszerek
az áramerősség négyzetével arányos,
tehát a skálaosztás nem egyenletes.
A kerektekercses műszer (7196 ábra) tekercsének feszültség alá helye
zésekor a forgó és az álló lágy vas darabok a tekercs mágneses terében azonos
polaritásúak lesznek és így taszítják egymást. A lágyvas darabok alakjával
a skálaosztást közel lineárissá lehet tenni.
A műszereknek a pontossági osztályba sorolása ugyanolyan, mint a
Depréz-műszereké. A mérési határ 3... 750 V, a fogyasztás 0 ,5 ..2 0 VA.
FESZÜLTSÉGMÉRÉS 823
A külső mágneses terek a műszert zavarják. Ennek következtében nem

árnyékolt műszerek hibája a végkitérésen 5% , a skála elején még több is
lehet. A külső mágnes hatása ellen védekezni asztatikus elrendezéssel vagy
árnyékolással lehet. A lágy vasas műszer esetében még 0,2% körüli hiszterézis-
hibával (egyenáramú hibával) és a mágnesezési görbe nemlineáris jellegénél
fogva keletkező váltakozóáramú hibával is számolni kell.
A lágy vasas műszert 15 V-nál kisebb mérési határra általában nem hasz
náljuk.
c) Elektrodinamikus műszerek. Ha a Depréz -műszer állandó mágnesét
tekerccsel helyettesítjük, akkor elektrodinamikus műszert kapunk. Az álló-
és forgótekercseket sorbakapcsoljuk, így a műszer kitérése az átfolyó áram
négyzetével arányos, váltakozóáram esetében pedig az átfolyó áram effektiv
720. ábra. Elektrodinamikus műszer 721. ábra. Indukciós műszer kapcsolása
értékének a négyzetével. Három típust különböztetünk meg: vasmentes

műszert, ez külső mágnesterek hatására érzékeny; vassal árnyékolt műszert,
amely lényegében vasmentes műszer, de nagy kezdeti permeabilitású vas
lemezzel burkoljuk; továbbá vasmagos műszert, amelyben a forgótekercsnek
lemezeit vasmagja van, aminek következtében nagyobb a nyomatéka (720.
ábra).
A legkisebb mérési határ mintegy 10 15 V, de ekkor az áramfelvétel
kb. 500 mA, 250 300 V méréshatár felett pedig kb. 50 mA. A mérési határ
az előtétellenállástól függ. Az előtétellenállást és a két tekercset sorba kap
csoljuk.
d) Indukciós műszerek. Működésük hasonló az indukciós motoréhoz,
amennyiben az állórész tekercseinek fluxusa áramot indukál a forgórészben,
amely többnyire alumínium lemezből készült dob vagy tárcsa alakú. Az így
létesült kölcsönhatás adja a nyomatékot. Egyenáramú mérésre nem alkal
mas. Az állórész lemezeit vastest, amelynek két-két szemben fekvő pólusán
helyezkednek el a tekercsek. Az egyik tekercspár elé hatásos, a másik tekercs-
pár elé — a fluxusok 90°-os eltolása végett — induktív ellenállást kapcsolunk
(721. ábra). A műszer kitérése a frekvenciától és a feszültség négyzetétől
függ. Az indukciós voltmérők hátránya a frekvencia- és hőmérsékleti változás
iránti érzékenység. Emiatt 1%-nál nagyobb pontosságot ezekkel a műsze
rekkel nem érhetünk el. Ma már inkább csak regisztráló műszerekül használ
juk, mert nagy nyomatékot szolgáltatnak.
824 MÉRÉSEK ÉS MÉRŐMŰSZEREK:
e) Kompenzátorok. Nagy pontosságú feszültségmérésekhez kompenzátorokat használunk (722.

ábra). Ezekkel a mérendő feszültségget egy pontosan ismert feszültséggel hasonlítjuk össze.
Egyenfeszültség mérésekor a mérendő U feszültséget ismert R^ -f R 2 ellenállású huzal A és R
végéhez kapcsoljuk. Az ellenálláshuzal A vége és a G g a lv a n o m é te r közé is m e r t fe sz ü ltsé g ű á r a m
forrást kapcsolunk (pl. W eston-féle normál elemet, amelynek feszültsége 20 C°-on 1,0183 V). A Cs
csuszkát addig toljuk, míg a galvanométer árammentes nem lesz, ekkor Un= I R i és ÜX= I (R i+ R i),
amiből:
R i + Rz
Vx = Un
Rí
A normál elem használata gyakorlati méréseknél körülményes, ezért ún. technikai kompenzá
torokat használunk. Példaként a 723. ábrán látható Lindeck—ítothe-félét említjük meg. A mérendő
U feszültséget G galvanométeren keresztül az ismert állandó R 2 ellenálláshoz kapcsoljuk. A R elem
723. ábra. Lindeck—Rothe-féle

technikai kompenzátor
áramkörét az R 1 szabályozható ellenállással addig változtatjuk, míg a galvanométer kitérése nul}$>

nem lesz. Ekkor leolvassuk a milliampermérőn az i áramerősséget, és mivel R t ismert,
Ux — i R 2.
A váltakozóáramú kompenzátorok lényegében ugyanazon az elven — két feszültség össze
h ason lítá sá n — ép ü ln ek fel, a z o n b a n e zek n él a z is szü k séges, h o g y a z ö ssz e h a so n líto tt feszü ltségek
egyenlő fázisúak legyenek. A komplex kompenzátor működését a 724. ábra m utatja. A készülék
724. ábra. Kom plex kompenzátor
célja, hogy a mérendő Ux feszültséggel nagyságra és fázisra megegyező Un feszültséget állítson elő.
Az áramforrás (transzformátor) szekunder áramkörében A ampermérő, R v szabályozható ellenállás,
T x tekercs és csuszkával ellátott R ellenálláshuzal van. A mérendő ü x feszültség áramkörében N
nullaműszer, az ellenálláshuzal r ellenállású darabja és T 2 tekercs van. Az Ry ellenállás segítségével
a transzformátor szekunder áramkörében I áramerősségre állunk be. A két tekercs kölcsönös indukti
vitása következtében az Ux és ü 2 feszültségek egymással 90°-ot zárnak be, és nagyságuk a csuszka és
a T 2 tekercs állításával szabályozható. H a a nullaműszer zérusra áll be, akkor
L\ = í r és U2 = ltoM ,
FESZÜLTSÉGMÉRÉS 825
ahol co az áramkör frekvenciája, M pedig a két tekercs kölcsönös induktivitási tényezője, így tehát
T ü T + VI = + (o,M )\
a fázisszög pedig:
(llM
tg <P =
r
Az ismertetett feszültségmérő műszereken, ill, módszereken kívül még igen sok más van,
amelyeket azonban inkább a laboratóriumi gyakorlatban használnak. Meg kell említeni az elektro
sztatikus műszereket. Az elektrosztatikus voltmérők elvileg olyan kis kapacitású kondenzátorok,
amelyeknek egyik lemeze a különnemű töltések hatására elmozdul. Fogyasztásuk gyakorlatilag el
hanyagolható (50 perióduson 10“ 6 A, egyenáramon 10~10 A nagyságrendű). Mérési határok 150.. .1500
V, amely azonban kapacitív feszültségosztóval tovább növelhető. Igen kis nyomatékük van, ezért
a hibahatár 1% fölötti.
B ) Előírások és szerkezeti formák
A műszerekre vonatkozó szabványelőírásokat az MSZ 808 tartalmazza.

E z a műszereket különféle szempontokból osztályozza. Alkalmazás szempont
jából lehet: laboratóriumi, ill. üzemi hordozható műszer és csak üzemi célokra
használatos kapcsolótáblai műszer. Védettség szempontjából van: por,
csepegő víz, fröccsenő víz, víznyomás ellen védett műszer, továbbá sujtólég-
biztos és robbanásmentes műszer.
Az idézett szabvány a pontossági osztály hibahatárait a következők
figyelembevételével állapítja meg: alaphőmérsékleten és az alaphőmérsék
lettől ± 1 0 C°-kal eltérő hőmérsékleten a műszernek nem lehet járulékos
hibája. Ugyancsak nem okozhat járulékos hibát a megadott periódushatárok
középértékétől való ± 1 0 % eltérés; 400 A/m (5 Oe) térerősségű külső mágneses
tér okozta járulékos hiba nem haladhatja meg a Depréz-műszerek felső
mérési határának 1 ,5 % -át, más rendszerű műszerek felső mérési határának
a 3 % -át. Nem okozhat járulékos hibát, hogy a műszer elhelyezése az előírt
helyzettől ± 5 °-k a l eltér.
A voltmérők felső méréshatára 1, 1,5, 2, 3, 5 és 7,5 V, ill. ezeknek az
értékeknek tízes rendű szorzata vagy törtrésze legyen. Üzemi voltmérők
felső mérési határa 125, 250, 450 vagy 600 V is lehet.
A skála osztásvonalaira szabványelőírás: ha a skálaívhossz kisebb, mint 90 mm, akkor a rövid

osztásvonal az ívhossz y 16. . -Vas-e, két vagy több skála esetében Vas - •-V35"e legyen. 90 mm-nél hosz-
szabb skála esetében ezek az értékek y 26 •.. Vío* ill. y 36. . . V«o* H a a rövid osztásvonalat tekintjük egy
ségnek, akkor a középoszt ásvonal hossza 1 ,8 .. .1,5 és a főosztásvonal hossza 1 ,7 .. .2,0 mm.
A voltmérő lökésszerű túlterhelésére a szabvány előírja, hogy a műszer

nek lökésszerűen a névleges feszültség kétszeresét kell bírnia, mégpedig
laboratóriumi műszereknek ötször, 15 s-os időközökben (a terhelési idő
a mutatónak a skála végéig való kilengése), üzemi műszereknek 1 min-os
szünetekkel kilencszer 0,5 és egyszer 5 s-ig.
A műszerekre jellemző még a jósági szám (Keinath-féle):
műszernyomaték 90° kitérés esetén

jósági szám =
(mozgórész súlya)1’5
A jósági szám nem jellemzi abszolút értékben a műszer jóságát, tehát csak
szükséges, de nem elegendő feltétel (pl. rossz anyag stb.).
mutatókitérés, mm.
érzékenység
mérendő mennyiség
487. táblázat
Kerek, kapcsolótáblai műszerek méretei*, mra
Típus a d e 1 h m
\
66 66 53 55 46 4,5
85 85 67 69 1 48 7
125 125 104 106 j 54 6,5
200 200 170 172 84 18
♦Lásd a 725a ábrát 1
A műszer annál érzékenyebb, minél nagyobb

rautatókitérést okoz a mérendő mennyiség egysége,
ill. minél kisebb mért mennyiség jut egységnyi m uta
tó kitérésre.
Műszerállandó : az érzékenység reciprok értéke.
Ezzel az értékkel kell szorozni a mutató kitérését,
hogy a mért mennyiséget kapjuk. Pl. egy voltmérő
műszerállandója 1 mV/100 mm = 10-2 V/mm, akkor
25 mm kitérés esetében a mért feszültség:
25 • 1 0 "2 = 0,25 V = 250 mV.

725. ábra. Kapcsolótáblai műszerek
méretei Külalak szempontjából megkülön
böztetünk kerek, négyszögletes, továbbá
vízszintes vagy függőleges tengelyű profilműszereket. Ezek általában kap
csolótáblai műszerek. A laboratóriumi vagy üzemi hordozható műszere
ket vízszintes helyzetben hitelesítik, de kisebb pontossággal használhatjuk
függőleges vagy ferde helyzetben is. A precíziós laboratóriumi műszerek
többnyire vízszintes helyzetben hitelesített asztali műszerek.
A kapcsolótáblai műszerek szabványos méreteit a 725. ábra, ül. a 487.
és a 488. táblázat tartalmazza.
488. táblázat
Szögletes kapcsolótábla-műszerek méretei*, mm
Típus a b d e h J m
70 72 80 68 70 40 16
120 104 120 68 70 40 18
96 96 96 100 5
144 144 144 175 5
♦Lásd a 725b ábrát!

ÁRAMERŐSSÉG MÉRÉSE 827
2. ÁRAMERŐSSÉG MÉRÉSE
A ) Műszerfajták
Az ampermérőt sorosan kapcsoljuk a merendő áram körébe. A műszerben
fellépő feszültségesés lehetőleg kicsi legyen. Mivel így a műszeren a teljes
mérendő áramerősség folyik át, csak kis áramerősség közvetlen mérésére
alkalmas, de a melegedés miatt itt is a hőmérséklettől független manganin
előtétellenállást kell közbeiktatni. Az egyenáramú műszer mérési határa
sönttel, a váltakozóáramúé pedig áramváltóval bővíthető. A söntölést
mutatja a 726a ábra. Az ábrán R ma műszer belső
ellenállása, R t a manganin előtétellenállás és R s
a sönt. A mérőkör ellenállása R = R m +
nélfogva:
en'
0 1
iR = (I — i)Rs ,
J-t
ebből U
ÍR U
R* ~ I - i I - i
ahol U a sönt sarkain mért feszültség. Az R ér

tékét kerek számra szokták választani, pl. 100
mV — 5 D-os stb. Ha ezzel a műszerrel 100 A -t
akarunk mérni, akkor a söntöt a következőkép 726. ábra. Árammérés: a) áön-
töléssel; b) áramváltóval
pen számítjuk. A végkitéréshez i = — —
= 20 m A = 0,02 A szükséges. 100 A mellett 0,02 A elhanyagolható, és így
a választandó sönt ellenállása
U 0,1 0,1
R« = 0,001 a .
I —i 100 - 0,02 100
A söntön fellépő veszteség:
W = (I - i )* R s ~ P R s = 1002 •0,001 = 10 W .
A váltakozóáramú műszerek mérési határának kiterjesztésére áram
váltót használunk. A 726ö ábra jelölésével, ha az áramváltó primer és szekun
der menetszáma N x és N 2, a primer (mérendő) áramkörben folyó áram I 1,
az ampermérő áramkörében pedig / 2, akkor az áramváltó áttételi és szög-
hibáját elhanyagolva,
N J , = N 2I 2 ,
amiből a mérendő áramerősség:
Nl ^
A műszerek rendszere ugyanolyan, mint a feszültség mérésére használt
műszereké:
Depr ez-műszerek; lágy vasas műszerek; elektrodinamikus műszerek;
indukciós műszerek.
A műszereknek ampermérőként való használatával kapcsolatban

a következőket kell megjegyezni:
a) Deprez-műszer. Szerkezetileg ugyanolyan, mint a feszültségméréshez
használt műszer, mert lényegében a sönt kapcsain fellépő feszültségesést
mérjük. Közvetlenül — a forgótekercs és spirálrugók miatt — csak igen kis
áramerősséget (ritkán 200 mA-ig) mérhetünk. A műszer csak egyenáram vagy
egyenirányított váltakozóáram mérésére alkalmas.
Külön problémát jelent a hőmérséklet emelkedése következtében
jelentkező járulékos hiba kiküszöbölése, amit üzemi műszerekben manganin
727. ábra. Elektrodinamikus ampermérő, 728. ábra. Indukciós ampermérő

párhuzamosan kapcsolt tekercsekkel
előtétellenállással, laboratóriumi műszerekben pedig különféle műkapcsolá

sokkal (pl. Swinburne-féle) igyekeznek kiküszöbölni.
A Deprez-műszerek mérési határa söntölés nélkül 0,1... 200 mA, söntölve
105 A. Fogyasztásuk 10 ... 200 mW. Az egyenirányítót ugyanúgy használjuk,
mint feszültségméréskor. A pontosság megfelel a feszültségmérő pontossá
gának.
b) Lágyvasas műszerek. Az áramerősség mérésére alkalmas lágyvas
műszereket 0,1 A és néhány száz amper közötti mérésre közvetlen kapcso
lásra készítik. A mérési határt váltakozóáram esetén áramváltó közbeikta
tásával lehet kibővíteni, amikor a műszer mérési határa 5, ritkábban 1 A.
Lágy vasas műszerek mérési határának bővítésére söntölést nem alkalma
zunk, mert a hőmérsékleti hiba kiegyenlítésére nagy előtétellenállás és ennek
következtében nagy sönt kellene. A hozzávezetés által létesített mágneses
teret csökkenteni igyekszünk, ezért a hozzávezető vezetékeket lehetőleg
egymáshoz közel, vagy bifilárisan kell vezetni.
A lágy vasas műszerek közvetlen mérési határa általában 0,1 400 A,
fogyasztásuk pedig 0,5. 20 VA.
c) Elektrodinamikus műszerek. Az álló- és forgótekercset 1, ül. 5 A-ig
sorba kapcsolják, e mérési határon felül párhuzamosan (727. ábra). Ezeket
a műszereket inkább csak mint laboratóriumi alapműszereket használják,
mert egyenárammal könnyen hitelesíthetők.
d) Indukciós műszerek. Az állórész tekercseit párhuzamosan kapcsoljuk,
és a 90°-os fáziseltolást az egyik tekerccsel sorbakötött ohmos ellenállással
érjük el (728. ábra). A nagyobb áram az induktív ellenállású Tz tekercsben
GALVANOMÉTÉ EE K 829
folyik. A műszer kitérése az áramerősség négyzetével arányos, azonban

a dob megfelelő kialakításával a lineáris skálaosztás megközelíthető.
A pontos (laboratóriumi) egyenáramú árammérés eszköze a vegyi módszer, amikor ezüst-
nitrát 2 0 % -os oldatából platina elektródára kicsapódó ezüstöt mérünk (voltaméter). Egyenáramot
kompenzálással is mérhetünk oly módon, hogy a normál ellenállás kapcsain mérjük a feszültséget
Váltakozó áram laboratóriumi pontosságú mérésére közvetlen módszer nincsen. A gyakorlatban
használt Dietze- és Reich-fogókkal az áramváltók fejezetében m ajd részletesen foglalkozunk.
B ) Előírások és szerkezeti formák
Tekintettel arra, hogy az ampermérők szerkezeti szempontból lényegé

ben azonosak a voltmérőkkel, az 1. B ) pont alatt elmondottak amper
mérőkre is vonatkoznak.
3. GALVANOMÉTEREK
Nagyon kis áramerősség ^vagy feszültség mérésére, ill. jelzésére hasz

náljuk a galvanométereket. Általában Deprez-rendszerűek a célnak meg
felelő kisebb-nagyobb módosítással. A különböző méréseknek megfelelően
három típust különböztetünk meg: Depr ez-galvanométer; ballisztikus
galvanométer és fluxmérő.
a) Depr ez-galvanométer. Szerkezetileg azonos a már ismertetett volt-,
ill. ampermérőkkel. A csapágysúrlódás elkerülésére a forgótekercset szálra
függesztik fel, vagy feszített szálra szerelik, amely a torziós rugót is helyette
síti. A szál bronzból, kvarcból, ezüstből stb. van. Az érzékenység növelése
céljából nem alkalmaznak fémmutatót, hanem a kitérést tükrös fénymutató
jelzi (729. ábra). A tekercs csatlakozóvezetékei 3... 5 mm vékony arany
vagy ezüst szalagok, amelyek a tekercs mozgását gyakorlatilag nem fékezik.
A tükrös galvanométerek érzé
kenysége 10-6 10-12 A/mm
vagy 10“ 4... 10~8 V/mm. A m ű
szer állandója — ha nincs be
épített skála — az az áram- vagy
feszültségérték, amelyet 1 m
hosszú fénymutató 1 mm kité
réssel mutat. A galvanométerek
leggyakrabban csak laboratóri
umi használatra alkalmas mű
szerek, de vannak hordozható
típusok is.
b) Ballasztikus galvanomé
ter. Műszer nagyon rövid idő
alatt átfolyó töltésmennyiség
mérésére; mágneses vizsgálatok
hoz használják. Lényegében De-
préz-galvanométer, de a lengő
résznek nagy tehetetlenségi nyo-
matéka van. Ha az impulzus
ideje rövid, akkor a csillapí-
tatlan kitérés szöge a, a gal-
variometer állandója C¡, az átáramló töltés ezekkel arányos, tehát fe l

írható, hogy
ti
Q — J i át — 0¡a .
n
Az állandó egysége: As/skálaosztás. Mérési határa söntöléssel bővíthető.
c) Fluxmér6 (Orasset-féle). Hasonló a ballisztikus galvanométerhez ,
azonban csillapítása nagy és a szál visszatérítő ereje elhanyagolhatóan kicsi.
Ezt is mágneses mérésekhez alkalmazzák. Ha a műszerhez kapcsolt N menet
számú tekercs fluxusa 0 időpillanatban @ iy t időpillanatban pedig 0 2, akkor
í « dí = N ( 0 2 - 0 ,),
0
ahol és 0 2 a tekercs adataiból kiszámítható. Mind a ballisztikus galvano
métert, mind a f luxmérőt (ha fémmutatóval készül) Maxwell-menetben
skálázzák. A fluxmérő mérési határát a vizsgáló tekercs söntölésével lehet
bővíteni.
A fluxmérőnek — visszatérítő nyomaték hiánya miatt —• nincsen
kifejezhető 0 pontja. A visszatérítést külön berendezéssel rákapcsolható
kis árammal érjük el.
4. ELLENÁLLÁSMÉRÉS
Az ellenállásmérés módszereit három csoportba oszthatjuk:
egyidejű feszültség- és áramerősségméréssel (volt-, ampermérősmódszer);
ellenállásmérés ismert ellenállással való összehasonlítás útján (külön
féle hídkapcsolások);
az ellenállást közvetlenül mutató műszerrel.
A fémek ohmos ellenállása függ a hőmérséklettől. Ha valamely T hőmér
sékleten mért ellenállás B T, akkor az ellenállás + 2 0 C°-on (alaphőmérsék
leten) :
B2o — B j
Ta 20 +
Tz+T
ahol T a rézre 235 és alumíniumra 245. Leggyakrabban az anyag ún. hőmér
sékleti tényezőjét adják meg, tehát a 0 C°-tól számított fokonkénti ellen
állásváltozást. A leggyakrabban használt fémek hőmérsékleti tényezői:
alumínium .. 100a0 = 0,430
réz ............... lOOoto r= 0,433
v a s ............... 100a0 = 0,560.
A mérőellenállásoktól megköveteljük, hogy a fajlagos ellenállásuk

a hőmérséklettől nagymértékben független legyen. Legalkalmasabb a réz,
mangán és nikkel ötvözetéből készült manganin, amelynek hőmérsékleti
tényezője 100 a20 = 0,001 ...0,003, fajlagos ellenállása: 0,43 fí/m /m m 2. Ellen
állásméréskor a hőmérsékletre nagy figyelmet kell fordítani, mert pl. réz
esetén 0,5 C° eltérés 0,2% -os ellenállásváltozást jelent. Mindig figyelembe
kell venni a hozzávezetés ellenállását, és nagy gondot kell fordítani a csat
lakozási helyeken fellépő átmeneti ellenállásokra is; tehát jó érintkezéseket
kell biztosítani.
ELLENÁLLÁSMÉRÉS 831
a) Ellenállásmérés volt- és ampermérővel. Nyilvánvaló, hogy az R — U/I

összefüggés alapján az ellenállást úgy lehet mérni, hogy mérjük az ellen
állásban a feszültségesést és az átmenő áramerősséget. A mérést a 730a és b
ábrán láthatóan kétféle kapcsolásban végezhetjük el.
A 730a ábra szerinti kapcsolásban a v olt
mérő többet mutat, mint az ellenállás sarkán fel
lépő feszültségesés, mert az ampermérőben fellépő
feszültségesést is mutatja. Az áramerősséget az am
permérő helyesen mutatja, mert ugyanaz folyik át
rajta, mint a mérendő ellenálláson. A voltmérő
által mutatott feszültség U = U# -|- Í7A; ahol U%
a mérendő ellenálláson, UA pedig az ampermérőn
fellépő feszültségesés. Ha az ampermérő által m u
tatott áramerősség / A, akkor az ellenállás:
u —u, U - I aR
A 11A = Á L _ * A’ 730. ábra. Ellenállás mérése
/ IA volt- és ampermérővel
ha R x R A, akkor:
R
u
/ a
Ez a kapcsolás nagy ellenállások mérésekor előnyös. A 7306 ábrán lát

ható kapcsolásban a voltmérő mutat helyes értéket, viszont az ampermérő
a voltmérő áramát (Iv) is méri. Tehát:
B
x I - ,
Ha R v R x, akkor jó közelítéssel:
U
** = IA
Ez a kapcsolás kis ellenállások mérésére előnyö
sebb. Egyenáramú mérés várható mérési pontos
sága mindkét kapcsolással (Depréz-műszerek hasz
nálata esetén) 1 ,.2% -on belül lesz. Az R x = u/IA
összefüggés alapján mért ellenállás a gyakorlat
ban mindenkor kielégítő eredményt ad, ha RA <¡
731. ábra. Ellenállásmérés <¡ R x •10-3 és R y ¡> R x • 103.
ismert ellenállással való b) Ellenállásmérés ismert el
összehasonlítás útján
szehasonlítással. A mérendő ellenállás összehason
lítása ismert ellenállással többféle módon lehetséges.
Ismert és ismeretlen ellenállások összehasonlító kapcsolása (731. ábra).
Az áramforrás belső feszültsége Í7b, belső ellenállása R y, az ampermérő
ellenállása R A, az ismert és ismeretlen ellenállások i?N, ill. Rx. Ha az átkap-
csolót az ismeretlen ellenállásra kapcsoljuk, akkor az ampermérő:
i = ______ tfü______
x Sa + + RU
áramerősséget mutat.
Ha az ismert ellenállásra kapcsolunk át, akkor
, Up
N Ä A + Ä N + Ä y •
A két egyenletet összevonva:
Rx — (i?N + + R(j) ~ h (Â +^C /)‘

±x
Ha (jR^-|—Ry^ R% os (j??^-j-"Ry) akkor:
7? — Jh
? N - j —•
1x
Ez az eljárást nagy ellenállások (103... 106 Ü)

mérésére használják.
Ismert és ismeretlen ellenállások sorba-
kapcsolása (732. ábra). Az átkapcsoló segít
ségével mérjük a feszültségesést R x ismeret
len és ismert ellenállásban úgy, hogy az
I áramerősség állandó legyen. Feltéve, hogy
a voltmérő ellenállása R v <t i?N, C a mű-
732. ábra. Ellenállásmérés ismert és ismeretlen ellen

állások sorbakapcsolásával
szerállandó és ax és a műszerkitérés a két méréskor:

u x = Gax = I R X ;
UN — 0 aN — )
és a két egyenletből
U x _ ,, “ x
R x = -^N
tyN aN
Ez a módszer kis ellenállások (10~4...l Q) mérésére alkalmas.
Mérés Wheatstone-híddal (733. ábra). A mérőhíd olyan négypólus,
amelyben három ismert és egy ismeretlen (mérendő) ellenállás van a 733a
ábrán látható elrendezésben. A három változtatható ellenállást úgy szabá

lyozzuk, hogy a galvanométeren átfolyó áram ig — 0. Ekkor, mivel i 1 =
és i2 — ^3,
-/i/2JR2 es ^2-^3 — í ,
amely egyenletekből
p _ D ^4
Ex “ R,
A híd laboratóriumi kapcsolása a 7336 ábrán látható. Az R 3 és i ?4
ellenállások csak durva fokozatokban szabályozhatók és az egyes fokozatok
ellenállásait úgy állapítjuk meg, hogy az hányados kerek szám legyen,
fii
pl. 100, 10, 1, 0,1, 0,01 stb. Az R 2 ágba épített ellenállások (többnyire négy
vagy öt) folyamatosan szabályozhatók. Üzemi célokra általában csúszódró
tos Wheatstone-híd használatos. Ennek felépítését a 734. ábrán láthatjuk.
Az R 3 + i ?4 ellenállást l3 + Z4 hosszúságú ellenálláshuzal helyettesíti,
amelyen egy csúszka van.
Tekintettel arra, hogy a huzal hossza arányos az ellenállással,
Rn ; R. — L ! Iá
és így
h
Ezen az elven épülnek fel a közismert hordozható műszerek amelyek

galvanométerrel és áramforrással vannak egybeépítve (pl. Eka-híd, Pontavi
stb.). A laboratóriumi műszerek általában ¿ 0 ,0 5 % , az üzemiek ± 2 %
pontosságúak.
Mérés Thomson-híddal (735. ábra). Az ún. kettős híd (Thomson-híd)
hasonló a W heatstone-hídhoz, azonban kiküszöböli a hozzávezetések okozta
hibát. Ha a csúszkát az Rs + R ß ellenállású huzalon úgy állítjuk be, hogy
R 3 : R 5 = R 2 : R 3, akkor:
r 6

Kiegyenlítés esetében:
i ?2
R x H“ -^5 = (^4 + R&)
és a két egyenletből:
Ex = Bt
R.
Tehát az R x és i ?4 ellenállások közötti szakasz nem befolyásolja a mérés
pontosságát.
A műszer üzemi alakját a 736a ábra mutatja. Az ábrán látható kapcso
lási vázlat szerint az A E szakaszt Rs és R 6 tetszőleges nagyságú R 7 ellen-
736. ábra. Thomson-híd üzemi mérésekhez
állással áthidaljuk,, az R5 és R ñ ellenállások nagysága nem fontos, feltétel

az, hogy R 6 : R 5 = R 2 : R 3 legyen. Kiegyenlített állapotban
i2R2 = h Rx + %R 6 *
Rendezés és az R J R &— R JR 3 feltétel behelyettesítése után:

R2
A 7366 ábra a műszer szerkezeti felépítését mutatja.

c) Ellenállásmérés közvetlenül mutató, ún. kereszttekercses műszerrel.
A műszer lényegében Depréz-rendszerű műszer, amelynek visszatérítő
erejét nem rugó, hanem egy másik tekercs biztosítja, ezért e műszernek
nincs határozott nullaállása. A műszer működését a 737. ábra mutatja.
Az ábrán látható elrendezésben az 1 tekercsben / j , a 2 tekercsben I 2 áram
folyik. A tengelyre ható forgatónyomaték arányos a tekercsben fellépő
erőnek a tekercs sugarára merőleges K lf ill. K 2 komponensével:
M x — K rI tB sin a
M 2 — K 2I 2B sin (90 — a) = K 2I 2B cos a .
ELLENÁLLÁ SMÉRÉS 835
Egyensúlyi helyzetben M x — M t, azaz:
- f - — K 3 tg a
■ *1
és a kitérés:
. 1 I2
a = arc tg - g - •j - .
A kereszttekercses műszert (más néven állandó mágneses hányados

mérőt) kétféle kapcsolásban használhatjuk. Az egyik kapcsolási m ódot
a 737a ábrán láthatjuk. Ebben az
esetben a mérendő Rx ellenállás a 2
tekercsre van kötve, az 1 tekercs R s
ellenállással söntölve van. A kitérítő
nyomatékot a 2, a visszatérítőt az 1
tekercs adja. A mérési határt Rs sönttel
és R e előtétellenállással lehet változ
tatni. Elvileg ez volt- és ampermérős
módszer.
A másik kapcsolási mód, amely
főleg nagy (pl. szigetelési) ellenállás
mérésére alkalmas, a 7376 ábrán lát
ható. Itt, az 1 tekerccsel a mérendő
R x ellenállás, a 2 tekerccsel R nem sza
bályozható ellenállás van sorbakötve.
Ha a tekercsek ellenállása R lf ill. R 2,
akkor R . és R ellenállásokon átfolyó
áram: 737. ábra. Kereszttekercses műszer
Ix R x+ eS
Mivel R x > R x és R > R 2 ,
I R
I Rx •
R
A mutató kitérése tehát — viszonytól függ, ami annyit jelent, hogy
a skálaosztás ohmokban adható meg. Áramforrásként száraz elem vagy
induktor van a műszerbe építve.
Megjegyzendő, hogy az ellenállást Depréz-rendszerű feszültségmérővel közvetlenül is lehet
mérni. Ha valamely feszültségforrásra kapcsolt Ry ellenállású voltmérő kitérése a és a mérendő Rx
ellenállásnak a voltmérő elé kapcsolása után aXy akkor:
— - f a p Rx , ennélfogva R x = R y = ( — - l)
A műszert ohmokra is lehet kalibrálni.
d) A z ellenállásmérés különleges esetei. A gyakorlatban gyakran előfor

duló háromféle különleges ellenállásmérés:
53*
földelési ellenállás mérése; szigetelési ellenállás mérése; háromfázisú

tekercselések ellenállásának mérése.
Földelési ellenállás mérése. A mérés gyenge- vagy erősáramú módszerekkel
végezhető, de mindig váltakozó árammal, leghelyesebben 30... 60 perió
dussal.
A gyengeáramú módszerek eszközei: a hidak, kompenzátorok és kereszt
tekercses műszerek. Váltakozó áramú hidakkal végzett földelésméréssel
meglehetősen nagy hibák adódhatnak.
A még leginkább használatos Wiechert-híd működését a 738. ábra
mutatja. A mérendő A földeléstől 20 m távolságra leverjük a B szondát
(azért nevezzük szondának, mert ez kiegyenlített állapotban árammentes,
-
ezért ellenállása nem fontos) és 40 m távolságra a G segédföldelőt. K ét mérést

végzünk az I és I I kapcsolásban. Az I kapcsolásban:
Ba + Bc a
= T
a I I kapcsolásban:
ba a'
Bq + B n ~ ~ V
A két egyenletből az A földelés ellenállása:
r» ___ t> a'

A ~
" 6 (a' + '
A Behrend-kapcsolásúkompenzátorral való mérés kapcsolását a 739.

ábra mutatja. A z áramforás, amely lehet szárazelem vibrátorral, vagy
induktor, az áramváltó primer tekercsében és az A földelőben I x áram
erősséget, a szekunder tekercsben I 2 áramerősséget hoz létre. Kiegyenlítéskor
U 1 — U2 és I XB A = I 2B n. Ha I x = / 2, akkor B A — B n. Az áramváltó
áttételével (1 : 1,1 : 10,1 : 100) a mérési határt változtatni lehet. Nulla
műszer helyett fejhallgató is megfelel. Ha földalatti hálózatok, pl. kábelek,
vízvezeték stb. közelében mérünk, az esetleges kóboráramokat is figyelembe
kell venni. Jelenlétüket árammentes állapotban a földelés és szonda közé

kapcsolt voltmérővel lehet kimutatni.
A földelés ellenállását kereszttekercses műszerrel is mérhetjük. A készü
léket a 740. ábra mutatja. A kézzel hajtott egyenáramú generátor D áram-
MS
740. ábra. Földelési ellenállás mérése kereszttekereses műszerrel
köre átmegy a kereszttekercses műszer M áramtekercsén, majd a K 1 kommu

tátor váltakozó árammá alakítja, és így csatlakozik a mérendő A földeléshez
és a G segédföldeléshez. A beépített R ellenállást, az A földelést és a B szon
dát magába foglaló áramkör fe
szültségét a K 2 kommutátor
egyenirányítja, és az egyenirá-
nyított feszültség csatlakozik a
műszer feszültségtekercseinek
pólusaihoz. A műszer kitérése
arányos a feszültség és áram
erősség viszonyával.
A földelés ellenállásának
mérésére volt- és ampermérő is
alkalmas. A 741a ábra szerinti
elrendezésben mérjük az áram
erősséget, ezen kívül az F mé
rendő földelés és S szonda között
a feszültséget.
A keresett ellenállás R¡ —
741. ábra. Földelési ellenállás mérése volt- és
= Az R szabályozható ellen- ampermérővel
állással az áramerősséget 5 ... 10

A-re korlátozzuk. Ha a szonda ellenállása nem elhanyagolhatóan kicsi (pL
vízvezeték), akkor még egy S' szondát alkalmazunk és mérjük az ellen
állást F — S, F — S' és S — S' között. A három, R h R Ih R ¡j¡ mérési
eredményből a keresett ellenállás:
R¡ + R jj + R/j
A mérést elvégezhetjük szonda nélkül is (7426 ábra) ha az üzemi földelés

ellenállását ismerjük, vagy annak értékét feltételezhetjük. Ekkor két mérést
végzünk: a K kapcsoló ki- és bekapcsolt állapotában. Ha a leolvasott feszült
ség U 1 és U2y a szabályozható ellenállás értéke pedig R, akkor a keresett
ellenállás:
Rp -j- Rrj — R U, - Ut
u.
Megjegyzendő, hogy az erősáramú mérések általában megbízhatóbbak, mint a gyengeáramú
mérések. Célszerű 5 A mérési áramerősséget használni, azonban mindenkor megvizsgálandó, hogy
a hálózatról vett tnérőáram esetében a földeléssel össze
Biztosítótábla' függő tárgyak (vízvezeték stb.) nem kerülnek-e a
(kiem elt biztosítókkal) megengedettnél nagyobb potenciálra. A gyengeáramú
Hálózat
+ °— ■■ ----- - ,1’ mérések általában sokkal nagyobb értéket adnak, mint
-,2* az erősáramú mérések.
T
Rí Rí Szigetelési ellenállás mérése. A vonat

kozó szabvány (MSZ 4852) meghatározása
------ \ V a. szerint szigetelési ellenálláson a próba-
•=5r (üzemi) feszültség és a hiba áram (szivárgó
áram) hatásos összetevőjének hányadosát
értjük. A Biztonsági Szabályzat által elő
írt szigetelési ellenállások a következők:
A szigetelés kielégítő, ha a szivárgási
áramveszteség vezetékszálanként és (max.
50 m) szakaszonként 1 mA, ill. 25 m hosz-
szú vagy annál rövidebb szakasz eseté
ben max. 0,5 mA. Kisfeszültségű beren
dezések szigetelési ellenállása szakaszon
742. ábra Egyenáramú hálózat szigete ként ne legyen kevesebb, mint az üzem-
lési ellenállásának mérése
feszültség ezerszerese, tehát 220 V-on
220 000 Q, ill. a szakaszok számát is figye
lembe véve az üzemi feszültség ezerszerese, osztva a szakaszok számával.
A szigetelési ellenállást lehetőleg üzemi feszültséggel, de legalább 200 V-tal
kell mérni.
Egyenáramú hálózaton a méréshez voltmérőt használunk a 742a6
ábrák szerint. Az a ábra szerinti kapcsolásban, ha a voltmérő ellenállása
R v, U az áramforrás feszültsége, Uw a mért feszültség, akkor az 1 vezeték
szigetelési ellenállása:
Ha a voltmérőt a 7426 ábrán szaggatott vonallal ábrázolt módon kap

csoljuk, akkor 2 vezető szigetelési ellenállása:
Re Rv \~
( £ - ) •
H a a voltmérőt egyszerre bekötjük az 1 és 2 vezetőhöz, akkor a vezeték-
szakasz eredő ellenállása a földhöz képest:
R ii ?2
R =
+ -^2
A két vezető közötti szigetelési ellenállást a 7426 ábra szerinti kapcsolás

ban mérjük;
R = R 1 + E 2 = 2 [J L - - l) ,
ahol £7V a voltmérő kitérése.

Ha csak váltakozóáramú áramforrásunk van, akkor a 743. ábrán látható műszert használjuk.
A váltakozóáramú áramforrást E egyenirányítón, C simítókondenzátoron és F fojtótekercsen át
kapcsoljuk a mérendő R x hálózatra. Az eredmény a műszeren közvetlenül leolvasható. A K kapcsoló
a kondenzátornak R ellenálláson keresztüli kisütésére való.
A hálózat szigetelési ellenállását a gyakorlatban általában induktoros,

kereszttekercses műszerrel mérik. A mérést a 744. ábra szerint a következő
képpen folytatjuk le. A biztosító táblán a
biztosító betéteket kivesszük, a fogyasztókat
bekapcsoljuk. A hálózatról lekapcsolt egyik
pólust a műszer negatív sarkához kötjük, a
pozitív pólust földeljük (az ábrán az 1 vezeté
kek). Az így kapott szigetelési ellenállás a be
rendezés és a föld közötti ellenállást mutatja.
743. á b ra . S zig etelésv izsg á la t e g y e n irá n y ító s 7 4 4 . á b ra . H á ló z a t szigetelési e lle n

m ű szerrel á llá sá n a k m érése k e re sztte k e rcse s
m ű sze rre l
A vezetőszakaszok vizsgálatakor a fogyasztókat kikapcsoljuk (pl. a lám

pákét kicsavarjuk). A vezetők szigetelési ellenállását egymáshoz képest úgy
mérjük, hogy a műszer égjük pólusát a föld helyett a másik vezetőre kapcsol
juk (az ábrán a 2 vezetékkötések szerint).
P é ld a . A 745a ábra szerinti bárom áram körös 220 V feszültségű berendezés szigetelési ellen
állását kell ellenőrizni. Ha hozzáférünk a főbiztosítóhoz, és annak betétjét kivesszük, akkor az egész
berendezés szigetelési ellenállását egy méréssel ellenőrizhetjük. Ha a főbiztosítót nem tudjuk ki
venni, vagy a berendezést nem tudjuk másként feszültségmentesíteni, akkor az egyes áramkörök
(szakaszok) biztosítóit vesszük ki, és minden áramkört külön mérünk. Mint a 745ft ábrából látható, az
áramkörök szigetelési ellenállásai párhuzamosan kapcsolt ellenállások. Tegyük fel, hogy a mért
szigetelési ellenállások rendre:
= 0,5 MQ, = 0,4 MO, és Rc = 0,25 MO.
Az eredő ellenállásra tehát érvényes:
1 1 1 1
azaz R e — = 0,118 M Q,
0,5 + 0,4 + 0,25 8,5
vagyis a Biztonsági Szabályzat értelmében az egyes áramkörök szigetelési ellenállása megfelelő
(m in . 1 0 0 0 -2 2 0 = 220 000 Cl = 0 ,22 M ű ). A z e re d ő ellen állásn ak le g a lá b b 0 ,2 2 : 3 = 0 ,07 M Ű -nak k e ll
lennie. A szivárgási veszteség nem lehet több, mint szakaszok száma szorozva 1 mA. E példában
220
a sziv á rg á si veszteség - - - - — = 0,003 A , a z a z 3 m A .
Az idézett szabvány (MfeZ 4852) szerint a mérésről vizsgálati lapot kell kitölteni, amely a követ
kezőket tartalmazza: a mérés kelte, helye, üzemi feszültség; a mérést végző személy neve; a mérési
módszer és a műszer megjelölése; a berendezés kör-
nyezetének nedvessége; szigetelési ellenállás a föld
höz képest, szakaszos mérés alkalmával a szakaszok
megnevezése; szigetelési ellenállás a vezetők között.
Háromfázisú tekercselések ellenál
lásának mérése. Ha háromfázisú teker
cselések ellenállását akarjuk mérni, és
a tekercsek nem kapcsolhatók szét,
akkor a következőképpen kell eljárni
(746a6 ábrák).
Csillagkapcsolásban, ha a teker
csek ellenállása egyenlő, akkor egy
745. ábra. Szigetelési ellenállás mérése három R
fázisú berendezésen tekercs ellenállása rf = - , ahol
R k = R Uv — R vw. Ha az ellenállások nem
egyenlők, akkor az egyes tekercsek ellenállása:
ru — 0,5 (RUv -f- R wu -^vw) >
^V 0,5 i-^vw " 4
" uv R „v) t
fw — 0,5 (Ruw + Rvw — Ruv) •
7 4 6 . ábra. Háromfázisú tekercselés ellenállásának mérése
Háromszögkapcsolásban, ha a tekercsellenállások egyenlők, akkor rf = 3/2R.

H a nem egyenlők, akkor:
ru = 0,5 L * “y - (Rvw + R uw - R m)1 ;

L T " -n v\v -tûv J
-V = 0,5 f - n + Y iUaL-R------- 1 ;
L 11 u v i l l u\v -^ v w J
V = 0,5 T * ” " » * » » --------(Bw + R va - Ä „ ) l .

L 11 u v i -^ v w 11 u w J
TELJESÍTMÉNYMÉR É S 841
5. TELJESÍTMÉNYMÉRÉS
Egyenáramú teljesítmény mérése. Az egyenáramú teljesítményt volt
es ampermérővel mérjük. A műszerek kapcsolását a 747. ábrán láthatjuk.
Ha R a terhelés (fogyasztó), R A az ampermérő, R x pedig a voltmérő ellen
állása, a fogyasztó által felvett teljesítmény
a 747a kapcsolás szerint: mm
P = U I - I 2R A ,
a 741b ábra szerinti kapcsolásban pedig:

J -0 - JrOi
^
P =U I —
„
U2
R,
. „ , ,
Í j?
747. ábra. Egyenáramú teljesítmény
g y a k o r la t b a n a m ű sze re k fo g y a s z tá s á t mérése
általában figyelmen kívül hagyjuk, ennél
fogva az előző képletekben a korrekciós tag elhagyható.
Váltakozóáramú teljesítmény mérése. Egyes fogyasztók esetén külön
kell mérni a látszólagos, hatásos és meddő teljesítményt. E mérések céljára
használhatunk közvetlen, közvetett és vegyes kapcsolást. Közvetlen a kap
csolás, ha a műszer közvetlenül csatlakozik a mérendő fogyasztóra. K özve
tett, amikor áram- és feszültségváltót iktatnak közbe. Vegyes a kapcsolás,
ha csak áramváltót alkalmazunk, és a feszültséget közvetlenül kapcsoljuk
a műszerre, pl. nagy áramerősségű, kis feszültségű fogyasztóknál. A látszó
lagos teljesítményt, mivel S = ' U I, volt- és ampermérővel ugyanúgy mér
hetjük, mint egyenáram esetében.
A ) Teljesítménymérő műszerek
A váltakozóáramú teljesítményt általában elektrodinamikus (kivéte
lesen indukciós) műszerrel mérjük. A műszer hasonló a Deprez-műszerhez,
de ebben állandó mágnes helyett gerjesztő tekerccsel állítjuk elő a mágneses
teret. A műszer elvi felépítését a 748. ábra mutatja. Az álló tekercsen a
fogyasztó i l árama, a forgó tekercsben pedig a fogyasztó feszültségével ará
nyos i2 áram folyik. A műszer kitérése a arányos és i2 áramerősségekkel,
tehát a — kjifo, mivel azonban i2 arányos a feszültséggel, a = k2i ru = k2S
összefüggés szerint a kitérés arányos a teljesítménnyel.
Szerkezeti szempontból megkülönböztetünk vasmentes műszert; vassal
árnyékolt műszert, amelynél a belső mágneses teret a külső zavaró hatások
ellen vashengerrel árnyékoljuk; vas-záródásos műszert, amelyben a forgó
tekercs belsejében lemezeit vasmag van; végül asztatikus wattmérőt, am ely
ben két egyforma műszer közös tengelyre van szerelve úgy, hogy a két
műszer nyomatéka Összegeződik, de a külső hatás nyomatéka a két műszer
ben egymást semlegesíti.
A fenti wattmérőket amper-, ill. voltmérőként is lehet kapcsolni. H a a két tekercset sorba-
kapcsoljuk, akkor = i t, ennélfogva a kitérés a = Ari®. H a előtétellenállást is alkalmazunk, akkor
a kitérés arányos a feszültséggel.
B ) Mérési kapcsolások
Egyfázisú váltakozóáram hatásos teljesítményének mérése. A wattmérő
áramtekercsét a fogyasztóval sorbakötjük, a feszültségtekercset pedig
748. ábra. Elektrodinamikus wattmérő: a) elvi felépítése; b) kapcsolása
a 748. ábrán látható módon a fogyasztóval párhuzamosan kapcsoljuk.

A feszültségtekercs egyik sarkát vagy az áramtekercs és a fogyasztó közé
(vastag vonal) vagy az áramtekercs elé (szaggatott vonal) kötjük. Az első
esetben i2R-rel, a második esetben — -rel
Jti
mérünk többet. Ezeket az ún. korrekciós
értékeket azonban csak nagypontosságúmé-
réskor vesszük figyelembe.
A wattmérők általában wattokban vannak ská
lázva, a több-méréshatárúak azonban csak fokokra van
nak osztva. Ha a skála a-osztású, az áramtekercs mérési
749. ábra. Háromfázisú teljesítmény mé 750. ábra. Háromfázisú teljesítmény

rése egy wattmérővel mérése két wattmérővel
h a tá r a i, afeszültségtekersé ü, akkor I o kitérés Aü/ct W -ot jelent.

A wattmérők túlterhelésére különösen ügyelni kell, mert míg az amper- és voltm érők terhelhető
ségének határát a műszer teljes kitérése jelzi, addig a wattmérő kitérése U I cos a-val arányos. H a
tehát egy 200 V, 5 A mérési határokra készült műszert cos a = 0,2 teljesítménytényező mellett pl.
100 V feszültségű és 10 A áramerősségű fogyasztóra kapcsolunk, akkor a műszer 100 • 10 • 0,2 = 200
W -ot fog jelezni, holott az áramtekercs kétszeresen túl van terhelve, a kitérés pedig a skála egyötöde.
Háromfázisú hatásos teljesítmény mérése egy wattmérővel. Ha mind

a hálózati, mind a fogyasztói terhelés szimmetrikus, akkor elegendő egy
fázisban mérni a teljesítményt; az összes teljesítmény az egy fázisban mért
teljesítmény háromszorosa. Motorok üzemi mérésére ez a kapcsolási mód
megfelel (749. ábra). Ha nincsen nullavezető, vagy a méréshez nem érhető
el, akkor a 7496 ábrán látható módon mesterséges nullapontot létesítünk.
Ha a műszer feszültségtekercsének ellenállása R m, akkor R A + R m — R B —
= Rc . Az ilyen műszerekbe az R Ai R g és R e ellenállásokat beépítik és a
műszert a háromfázisú teljesítményre skálázzák.
M érés két wattmérővel. Ha nincsen nullavezetőnk, tehát a vonaláramok
pillanatnyi összege zérus (iA -f- iß ~f" == 0 ), akkor a teljesítmény két
wattmérővel is mérhető, a 750. ábrán látható kapcsolásban. Legyenek a
TELJESÍTMÉOTMÉRÉS 843
fázisfeszültségek U A, UB és Uc , altkor a teljesítmény

P = i A ü AC + i B U BC ,
amely egyenletben iAUAq az első, iBU Bq a második wattmérőn leolvasott

teljesítmény. A mérés mind háromszög-, mind csillagkapcsolásban alkal
mazható. Szimmetrikus terhelésben a következőkre kell figyelemmel lenni:
ha cos (p = 1 , a két wattmérő kitérése egyenlő;
cos 0,5, mindkét kitérés pozitív;
cos q> = 0,5, a I I wattmérő kitérése zérus;
cos (p < 0,5, a I I wattmérő kitérése negatív.
Az utóbbi esetben a I I wattmérő feszültségtekercsének kapcsait fel kell
cserélni, de a mutatott értéket negatív előjellel kell figyelembe venni. Ha cos 90
> 0,5, akkor a két leolvasott értéket össze kell adni, ha cos (p < 0,5, akkor
a két értéket egymásból kell kivonni. Ha nem tudjuk, hegy cos (p ^ 0,5,
akkor a I I wattmérő feszültségtekercsét felváltva A és G fázishoz kapcsoljuk,
azonos irányú kitérés esetében cos (p > 0,5.
H a a terhelés szimmetrikus, és a két wattmérő kitérése a j és a jj, akkor a fázisszög:
cp — arc t g Í 3
1 — «///«/
1 + * iih i
A kétwattmérős módszer kis teljesítménytényező esetében pontatlan, még üzemi mérésre sem
alkalmas (így pl. m otorok üresjárási teljesítményének mérésére sem).
751. ábra. Háromfázisú teljesítmény mérése három wattmérővel
Mérés három watt mérővel. Szimmetrikus vagy aszimmetrikus terhelésű,

nulla vezetős vagy nulla vezető nélküli háromfázisú fogyasztók teljesítményét
leginkább a 751. ábrán látható kapcsolású háromwattmérős módszerrel
mérjük. A gyakorlatban a három mérőrendszer egy tengelyre van szerelve,
ennélfogva a kitérést a három rendszer nyomatékának összege határozza
meg.
Ha nincs nullavezető, akkor a 751. ábrán látható módon csillagba kötjük
a feszültségtekercsek R h R Ir és R ni ellenállásait.
A leírt háromfázisú mérést — állandó terhelés esetében — elvégezhetjük egy wattmérővel is oly
m ódon, hogy az áramtekerewt egymás után A , B és C fázisra kapcsoljuk, miközben a feszültség-
tekercs állandóan a nullapont és A, B, ill. C fázis közé van kötve. A mért eredményeket összegezzük.
Ehhez az ún. „takarék kapcsoláshoz” azonban olyan átkapcsolót kell használni, amely az áram
tekercset kikapcsolás előtt róvidrezárja, tehát a fázist nem szakítja meg, és bekapcsoláskor először
a tekercset kapcsolva be, a fázist pedig csak azután szakítja meg.
Háromfázisú meddő teljesítmény mérése. A meddő teljesítmény Q =

== TJI sin cp . Tehát, ha ismerjük a fázisszöget, volt- és ampermérő segít
ségével a meddő teljesítmény megállapítható. Az előzőkben leírt elektro
dinamikus wattmérővel a meddő teljesítmény közvetlenül is mérhető,
ha a feszültségtekercs áramát a feszültséghez képest 90°-kai eltoljuk!
Mivel cos (90° — (p) = sin <p, ezért a meddő teljesítmény Q = ü l cos (90 ° —
— (p) = JJI sin <p.
Szimmetrikus feszültségháromszög esetében a mérés három wattmérővel
(három-mérőrendszeres wattmérővel) megoldható úgy, hogy mindegyik
fázis áramtekercséhez tartozó feszültségtekercset a másik két fázishoz k öt
jük (752. ábra). Ez esetben pl. az A fázisra kapcsolt áramtekercsben I A áram
752. ábra. Meddő teljesítmény mérése 753. ábra. Meddő teljesítmény mérése két
wattmérővel
folyik, a feszültségtekercs U ß£ feszültségre van kapcsolva, amely merőleges

az UA feszültségre. Mivel azonban UßQ vonalfeszültség egyenlő /3 UA
fázisfeszültséggel, a háromfázisú meddő teljesítmény
Q = —— (Qa + Qb + Qc) •
Hogy a y¡3-mal való osztást elkerüljük, a feszültségkörbe olyan előtétellenállást is kapcsol

hatunk, amelynek következtében annak ellenállása y3-szorosa a hatásos teljesítmény-mérő feszültség
köri ellenállásának. „_
Mivel a meddőteljesítmény-mérőn az áram- és feszültségtekercs között vonalfeszultség lép fel
<az áram- és feszültségtekercs különböző fázisra van kötve), kb. 100 V vonalfeszültség fölött feszült
ségváltót kell beiktatni! .
Fontos, hogy a feszültség-háromszög szimmetrikus legyen, a terheles azonban aszimmetrikus
Háromvezetékes háromfázisú hálózaton, ha mind a feszültség, mind a terhelés szimmetrikus,
a 753. ábra szerinti kapcsolással a meddő teljesítményt két wattmérővel is mérhetjük. Ha az egyik
wattmérőn leolvasott érték pl. Q a , a másikon Q B és Q a > Q b > akkor a meddő teljesítmény
Q = ÍB (Q a - Qb ) •
6. VILLAMOS M U N KA MÉRÉSE
A villamos munka a teljesítmény és idő szorzata: W = Pt, ill. ha a telje

sítmény időben változik, akkor W = J P d£. A mérésre az ún. fogyasztás-
; o
mérőket, ill. egyenáram esetében amperóraszámlálókat használunk. Az utób
biakat, ha a feszültség állandó, wattórára is skálázhatjuk.
VILLAMOS MUNKA MÉRÉSE 845
Egyenáramú elektrolitikus amper óraszámláló. A 754. ábrán látható

számlálóban (Stia-számláló) a higanyjodid és jódkálium vizes oldatát tartal
mazó 1 üvegedényt a 4 porózus üveglemez osztja két részre. A felső térben
van a 3 higanyanód, az alsóban az 5 szénkatód. A 4 üveglemez a higanyt
nem engedi át, csak az elektrolitot. Az áram hatására az elektrolit higanyra
és jódra bomlik. Az anódon a jód a higannyal higanyjodiddá egyesül, míg
a katódon kiváló higany a skálázott csőbe kerül. Mivel a katód által kivá
lasztott higanymennyiség arányos az amperórák számával, a skálán leol
vasható az amperórafogyasztás, ill. állandó feszültség esetében a wattóra-
fogyasztás. Ha a mérőcső megtelik higany
nyal, a készüléket felfordítjuk, mire a cső
ből a higany a 2 csövön át az anódtérbe
folyik. A készüléket Rs ellenállással söntöl-
jük, a sorbakapcsolt, JR^ hőmérséklettől füg
gő ellenállás az elektrolit ellenállás változá
sát egyenlíti ki.
754. ábra. Elektrolitikus amper-

óra-számláló
Egyenáramú motoros wattóra-számláló. A számláló lényegében egyen

áramú kollektoros m otor (755. ábra). Az állótekercsen 1 a fogyasztó teljes
árama folyik át, a 2 forgórésztekercset pedig a 3 kollektoron és R 3 előtét-
ellenálláson át a hálózati feszültségre kapcsoljuk. A keféket R e ellenállással
söntöljük a közöttük fellépő feszültség korlátozása céljából. A motor tenge
lyére 4 vékony alumínium tárcsa van erősítve, amely egy állandó mágnes
ő sarkai között forog. A tárcsában fellépő örvényáramok fékezőnyomatéka
tartja fenn a forgási egyensúlyt. Az áramkör fogyasztása arányos a mérés
ideje alatt megtett tárcsafordulattal. A fordulatok számát a 6 fogaskerék-
áttétel útján számlálómű rögzíti.
A ) Egyfázisú indukciós fogyasztásmérők

Működésük elvét a 756. ábra szemlélteti. A feszültségtekercs 1 fluxusa
90°-kai késik az áramtekercs 2 fluxusa mögött. Az alumínium tárcsát tehát
két különböző fluxus éri, amelyeknek eredménye a tengelyre ható nyomaték.
Ez a nyomaték arányos a fogyasztó teljesítményével. A fékezőnyomatékot a
4 permanens mágnes adja, tehát a fékezőnyomaték a korong szögsebességével
arányos.
/
Egyfázisú fogyasztásmérők kétféle szabványos típusban készülnek

(757a és b ábra). Mind ezek, mind a két- és három-mérőrendszeres mérők
hibahatárát a 489. táblázat tartalmazza.
A 490. táblázatban felsorolt mérők visszaforgást gátló szerkezettel
is készülnek és a névleges ohmos terhelés 1 %-ánál is biztosan indulnak.
Az A-osztályú mérő feszültségte
kercsének wattvesztesége egy mé
rőrendszerre vonatkoztatva 3 W ,
B osztályú 1,5 W . Ha a mérő kör
nyezeti hőmérséklete a -[-20 C°-tól
eltér, akkor 0 és + 4 0 C° között
C°-onként cos (p — 1 -nél + 0,1% ,
cos cp = 0,5 ind.-nál ± 0 ,1 5 % járu
lékos hiba léphet fel. Az áramte
kercset mindenkor — áramlopás
megakadályozása céljából — a fá
zisvezetőbe kell kötni.
Az egyfázisú fogyasztásmérők
756. ábra. Egyfázisú indukciós fogyasztásmérő közvetett kapcsolását a 758a— d
ábrák mutatják. A 758a ábra az
egyfázisú, egyárszabású mérőnek
áramváltó, a 758b ábra áram- és feszültségváltó közbeiktatásával való
kapcsolását mutatja. A 758c és d ábrákon ugyanaz látható kétárszabású
mérők esetében.
757. ábra. Egyfázisú indukciós fogyasztásmérők kapcsolása
489. táblása
Egyfázisú, valamint egyenletesen terhelt két vagy hárommérőrendszeres
fogyasztásmérők hibahatára
Hibahatár
Terhelés +%
(a névleges
%-ában), cos <p
A A B
osztályú
10 ..125 1 1,5 2,0

5 1 2,0 3,0
20... 125 0,8 kapacitív és 0,5 induktív 1,5 2,0
10 0,8 kapacitív és 0,5 induktív 2,0 3,0
490. táblázat
Egyfázisú kétvezetékes fogyasztásmérők
Kapcsolási Feszültségek, Áramerősségek,

Típus ábra V A Megjegyzés
Bdf 1
kétvezetékes
B osztályú 468a 57,7, 63,5, 100, 2,5, 5, 40
110, 120,190,
220, 380
Bdc 1
kétvezetékes 468a 110, 120, 190, 15, 50, 100
egyárszabású 220, 380
B osztályú
Bdft 1
kétvezetékes
kétárszabású 4685 100, 110, 120 2,5, 6, 10
B osztályú 190, 220, 380
Bdct 1 25, 50, 100
BDU 1
Kétvezetékes 468a 110, 120, 190 5, 10 Kétszeresen túlter
B osztályú 220, 380 helhető*
NE
Kétvezetékes 471 57,7, 63,5, 100, 1, 2,5, 5, 10 Négyszeresen túlter
A és B osztályú 110, 120, 190, helhető*
220, 380
♦Hibaszázalékok, ha a túlterhelés: 200% 400%

cos 9 = 1 ( A oszt. ± 3 % ±3,5
(B oszt. ± 3,5 ±4
cos <p = 0,5 (ind.) ( A oszt. ± 4 ±5

(B oszt. ± 4 ,5 ±5,5
491. táblázat
Egyfázisú fogyasztásmérők tájékoztató méretei*, mm
Típus a b c d e
Bdc 1 214 159 130 122 137

Bdf 1 196 128 130 127 112
Bdct 1 214 159 130 122 137
Bdft 1 196 128 130 127 112
BDU 1 196 128 130 129 112
NE 207 — 129 127 121
♦Lásd a 459. és a 460. ábrát 1

758. ábra. Egyfázisú fogyasztásmérők közvetett kapcsolással
Egyfázisú meddő fogyasztás mérésére ritkán van szükség. Ilyen méré

seknél az áram- és feszültségtekercsek fluxusainak fázisban kell lenniük.
Ezt különböző műkapcsolásokkal lehet elérni, bár meglehetősen nehezen.
A mérők acéllemez alappal és alumínium, üveg vagy műanyag fedéllel
készülnek. A kapocsfedél hosszú vagy rövid lehet; ha a rendelésben nem intéz
kedünk a kapocsfedélre, akkor a mérőt hosszú kapocsfedéllel szállítják.
Az egyfázisú mérők tájékoztató méreteit a 759. és 760. ábrák, ill. a 491.
körvonalra]'za
B ) Háromfázisú indukciós fogyasztásmérők
Ha a fogyasztó terhelése teljesen szimmetrikus, akkor egyfázisú mérővel

is mérhetünk. Tudvalevőleg azonban még a háromfázisú motorok terhelése
is legfeljebb elvben szimmetrikus; az ilyen mérés csak tájékoztató értéket
eredményez.
761. ábra. Háromfázisú háromvezetékes fogyasztásmérők kapcsolása

Csak MHdcU típusnál
m
] [ 3 E I ] * fi ] 0 *jz ^ B
J ] [ r í
ű;
762. ábra. Háromfázisú négyvezetékes fogyasztásmérők kapcsolása

Három vezetékes, tehát nullavezető nélküli hálózaton két fogyasztás-

mérővel, ill. közös tengelyre szerelt két-mérőrendszeres mérővel mérünk.
Ez a módszer nullavezető nélküli hálózaton még aszimmetrikus terhelés ese
tében is helyes eredményt ad. A két-mérő-
rendszeres, háromfázisú, háromvezetékes mé
rők kapcsolását a 761. ábrán láthatjuk, köz
vetlen kapcsolásban (761a), áramváltón (7616),
valamint áram- és feszültségváltón át (761c)
kapcsolva.
A két-mérőrendszeres mérés akkor hibamentes, ha az
aszimmetria-áram1 J0 = 0. Középfeszültségű hálózatok üzemé
ben aszimmetria folozárlat esetében jelentkezik, tehát ez eset
ben a kétmérőrendszeres mérés hibás eredményre vezet. Pri
mer oldali méréssel ellátott fogyasztói állomásokon, ha van
tartaléktranszformátor a két-mérőrendszeres mérés megfelel,
mert csak rövid ideig kell hibás üzemet tartani. Kompenzált
hálózatokéin minden esetben három mérőrendszerben kell
mérni (762. ábra).
A három-mérőrendszeres, háromfázisú, 763. ábra. K ét- és három-mé-
négyvezetékes fogyasztásmérők beiktatását a rőrendszeres mérés középfe-
763a, b> c ábrák mutatják mind közvetlen, mind szültségű hálózaton
mérőváltós kapcsolásban.
Háromfázisú mérők a 492. táblázatban felsorolt szabványos típusban
és a 493. táblázat szerinti méretekkel készülnek. A kétárszabású mérő
kapcsolását a 767. ábra szemlélteti.
i_____ _c
764. ábra. Két-mérőrendszeres fogyasztásmé

rők méretei
765. ábra. M Hdc 3

fogyasztása érő
kapcsolása
1 A hibamentes mérés feltételét kielégíti az is, ha Fu = — Vß, tehát ha a földvezetékes

rendszerben a mérés semleges pontját a földelt fázishoz kötjük.
54*
Háromfázisú fogyasztásmérők 492. táblázd i
Kapcsolási Feszültség, Áramerősség,

Típus ábra Y A Megjegyzés
Hdc 3
háromvezetékes, egy- 761 Méretei a 764.
árszabású ábrán és a
B osztályú 100 1 493. táblázat
I-o 5 ban találhatók
a
Hdct 3 110 10
'-N2 háromvezetékes, két- 761 120 25
§ árszabású
B osztályú 190 50
220
380 100
ci
H MHdc 3
ö háromvezetékes, egy- 765 550
árszabású, max. mutatós
*8 (15 min)
I B osztályú
w SHdc 3
háromvezetékes, egy- 761 57,7
"Z
SU árszabású 63,5 1
a 100 5
25
SHdct 3 761 110 50
háromvezetékes, két- 120
0"Ö árszabású 190
'tí 220
1 380
550
-
Hdc 4 763 577/100 1 Méretei a 766.

négyvezetékes, egy- 63,5/100 5 ábrán és a 493.
¿4 árszabású táblázatban
"Z B osztályú 110/190 10 találhatók
a
i 25
Hdct 4 - 50
négyvezetékes, két- 767 220/380 100
8 árszabású
1
Ti
•oa B osztályú
a
2 MHdc 4
12
'O w négyvezetékes, egy- 763
a árszabású max. mutatós
(15 min átl.)
B osztályú
1
w M SHdc 4 763 57,7/100 1
íJ
;2
o négyvezetékes, egy- 63,5/110 5
árszabású 10
110/190 50
O
»CS
3
a s SHdct 4
négyvezetékes, két- 763 220/380
& árszabású
493. táblázat
Három-mérőrendszeres fogyasztásmérők
tájékoztató méretei*, mm
Típus a b c d e
Hdc 3 317 21b 176 130 211

Hdct 3 317 275 176 130 211
MHdc 3 317 275 176 140 211
SHdc 3 317 275 176 130 211
SHdct 3 317 275 176 130 211
Hdc 4 415 371 190 134 311

Hdct 4 415 371 190 134 311
MHdc 4 415 371 190 141 311
SHdc 4 415 371 190 134 311
SHdct 4 415 371 190 134 311
* L. a 764. ábrát
766. ábra. Három-mérőrendszeres fogyasztásmérők

méretei
A
B
C
0
767. ábra. Kétárszabású háromfázisú fogyasztásmérő kapcsolása
C) Fogyasztásmérők elhelyezése
A fogyasztásmérők elhelyezésére a MSZ 447 (Villamos hálózatra való

kapcsolás műszaki feltételei) tartalmaz előírásokat. Az előírások közül
a fontosabbak a következők:
A mérőket a csatlakozáshoz lehetőleg közel, káros hatásoktól (csapadék,
gőzök, rázódás, mechanikai hatások stb.) védetten kell elhelyezni. Több
lakásos épületekben kívánatos a mérőket a bérleményen kívül elhelyezni.
Az esetleges később felszerelendő mérőkre tekintettel célszerű tartalék
helyről gondoskodni (mintegy 30 % -a legyen az eredetileg tervezett hely-
szükségletnek). Gáztűzhellyel ellátott helyiségben általában nem szabad
mérőt elhelyezni. Ugyancsak nem szabad a mérőt idegen bérleményhez
tartozó helyiségben felszerelni. A mérő alátétje alatt víz- és fűtővezeték nem
haladhat át, ezektől az alátét legalább 5 cm-re legyen. Nem szabad a mérőt
tűzhely vagy vízvezetékcsap fölé szerelni. Soklyukú téglából készült 10 cm-

nél vékonyabb, ill. tömör, kisméretű téglából készült 12 em-nél vékonyabb
falon mérőhelyeket lehetőleg ne helyezzünk el.
A mérő részére a padlószint fölött 1,2 . 1,6 m magasságban két, leg
alább 16 mm 0 -jű bevezetőpipával ellátott, leplombálható, 100 x 100 mm
768. ábra. Kisfeszültségű mérőberendezés kapcsolási vázlata
méretű dobozt helyeznek el a falba süllyesztve. 5 A-es vagy ennél kisebb

mérő esetében az áramszolgáltató engedélyével kisebb dobozt is használ
hatunk a mérő alatt.
A 768. ábrán olyan kisfeszültségű mérőberendezést mutatunk be, amely
erőátviteli, világítási és almérőberendezésből áll. A csatlakozások áramváltós
kapcsolásúak. A méretlen vezetékeket — ideértve az áramváltók szekunder
vezetékeit is — zárópecséttel ellátott dobozokon kell átvezetni, ha dobozra
szükség van. Mindegyik áramváltó két szekunder vezetékét külön-külön
TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ MÉRÉSE 855
védőcsőbe kell szerelni. A nulla vezetéket a T fázis áramváltójának védő

csövébe kell húzni.
A 769. ábra nagyfeszültségű mérőberendezést ábrázol. Ha a feszültség-
váltó a fogyasztó által hozzáférhető helyre kerül, akkor a feszültségváltó
primer szakaszolójának hajtása leplombálható vagy lelakatolható legyen.
769. ábra. Nagyfeszültségű mérőberendezés kapcsolási vázlata
7. TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ MÉRÉSE
Ha P a hatásos teljesítmény, U a feszültség, I pedig az áramerősség

pillanatnyi értéke, akkor egyfázisú rendszerben a teljesítménytényező:
P
COS ( f —
UI ’
Háromfázisú rendszerben pedig:
COS W = — - --------- •
H a a hatásos és meddő teljesítményt ismerjük, akkor a teljesítmény-

tényező:
COS (p —
1+ (Q /P f '
A cos 99-mérők leggyakrabban elektrodinamikus hányadosmérő műsze

rek. A műszer elvi felépítését a 770. ábrán láthatjuk.
A műszer nyugvó áramtekercsének mágneses terében két — egymáshoz
képest rögzített — feszültségtekercs fordul el. A feszültségtekercsekre
I x és I 2 árama ellenkező irányú nyomatékot fejt ki. A műszernek vissza
térítő nyomatéka és ennek következtében határozott nullaállása nincsen.
Ha az áramtekercs I árama és I 1
között a fázisszög q>lr I és I 2 között pe
dig (p2, továbbá I ! és 12 között a fázisszög
90°, akkor a feszültségtekercsek nyom a
Feszültség- téka, mivel (p2 — 90° — q>19
tekercsek
— const I Iy cos 9Oy sin a ;
Áram-
tekercs M 2 = const 1 12 sin (px cos a .
Egyensúly esetében My = M 2 és ebből:
tg = -7 ^ tg a = const tg a .
-*2
770. ábra. cos <p-mérő elvi felépítése
Egyfázisú cos cp-mérőnél (771a ábra)
Iy és 12 között a 90° fáziseltérést úgy
állítjuk elő, hogy az egyik feszültségtekercs elé induktív (L), a másik elé
pedig ohmos (R ) ellenállást kapcsolunk. Az induktív ellenállás miatt a
műszer nagymértékben frekvenciafüggő.
771. ábm. cos <p-mérő kapcsolása
Háromfázisú cos (^-mérőnél (77ló ábra) a 90°-os fáziseltérés rendelke

zésre áll, mert a két feszültségtekercset két különböző vonali feszültségre
kapcsoljuk. Mivel itt csak ohmos ellenállások szerepelnek, a műszer gyakor
latilag független a frekvenciától. Ez a mérő csak szimmetrikus feszültség
és terhelés esetében mutat helyes eredményt.
FREKVENCIAMÉRÉS 857
A műszerek, mint kapcsolótábla-műszerek méreteit a 487. és 488.

8. FREKVENCIAMÉRÉS
Bezgőnyelves frekvenciamérők. Kétféle rezgŐnyelves műszer terjedt el:
a Frahm-féle (772a ábra) és a Hartmann—Kempf-rendszerű (112b ábra).
A Frahm-féle műszerben M elektromágnes a K kart és ennek segítsé
gével a rugalmasan felerősített S sínt rezgésbe hozza. A sínhez különböző
önrezgésszámú B rezgőnyelvek vannak erősítve. Ezek átveszik a rezgést,
de megfigyelhető kitérést csak az a rezgőnyelv fog mutatni, amely a mágnes

által gerjesztett rezgésre rezonál. A periódusszám a rezgőnyelvek fölött
elhelyezett skálán olvasható le. A rezgőnyelvek önrezgésszáma többnyire
0,5 Hz-enként emelkedik.
A Hartmann—Kempf-műszerben a rezgőnyelvek B nem rezgő, hanem
szilárd K keretbe vannak foglalva. A rezgőnyelvek felett elhelyezett M
mágnes vagy mágnesek hatására a megfelelő önrezgésszámú nyelv rezonál,
és a periódusszám — hasonlóan a Frahm-féle műszerhez — leolvasható.
A rezgŐnyelves műszerek pontossága kb. 0,25 Hz.
Mutatós frekvenciamérők. A mutatós frekvenciamérő többféle elv alap
ján készül. A 773. ábra egy frekvencia mérésére alkalmas indukciós hánya
dosmérőt mutat. A műszer két, M x és M 2 elektromágnesből áll, amelyeknek
légréseiben T excentrikus tárcsa el tud fordulni. Mindkét mágnes az U
feszültségű hálózatra van kapcsolva; az M mágnes L induktivitás és G kapa
citás, az M 2 pedig B ohmos ellenállás közbeiktatásával. Mindkét mágnes
gerjesztése arányos a feszültséggel, az M Ymágnes gerjesztése pedig a közbe
kapcsolt impendancia következtében a frekvenciától is függ. A két tekercs
áramának hányadosa tehát csak a frekvenciától függ.
A frekvenciát legegyszerűbb sorbakapcsolt ohmos és induktív ellen
állással, valamint voltmérővel mérni. A 774. ábra szerinti kapcsolásban
a voltmérő által mért feszültség arányos a frekvenciával. Az X induktív

ellenállásnak vasmagja van, hogy a feszültség ne ingadozzék az áramerősség
változásával. A készülék állandó feszültséget kíván, ezért az R ellenállás
AMiez képest nagy és emellett nagy pozitív ellenállástényezőjű anyagból,
pl. vas—hidrogén ellenállásból (baretter) készül.
774. ábra. Frekvenciamérés voltmérővel 775. ábra. Optikai fázissorrend-jelző
9. FÄZXSSORREND JELZŐ
A fázissorrend megállapítására forgó fázissorrendmutatót vagy optikai

fázissorrend jelzőt használunk. A forgó fázissorrendmutató lényegében
háromfázisú indukciós motor, amelyben a forgórészt könnyű fémtárcsa
helyettesíti. Bekapcsoláskor tetszőleges sorrendbe kapcsoljuk a műszert
a fázisokra. Ha a forgás iránya a műszeres nyíllal jelzett iránnyal ellentétes,
akkor két hozzávezetést fel kell cserélni. Ezután a műszer vezetékeit a fázi
soknak megfelelően megjelölhetjük.
Egyszerű, a gyakorlatban jól használható fázissorrend jelző a következő.
Két izzólámpát és egy induktív vagy kapacitív ellenállást csillagba kapcsolunk. Kapcsolását
a 775. ábrán láthatjuk. Az adatok: X c ^ 1 V-F (papírkondenzátor), a két izzó 35 V-os, 0,05 A skála
izzólámpa, R e ^ 5000 Q. Max. 380 V feszültségre kapcsolható. A hálózatra kapcsoláskor a konden
zátort a B fázisra kapcsoljuk, és az a következő — a C fázis —, amelynek izzólámpája erősebben
világít.
X IV . FEJEZET
MÉRŐTRANSZFORMÁTOROK
Ha a váltakozóáramú fogyasztó áramfelvétele vagy a hálózat feszült

sége a műszerek, működtető- és jelzőberendezések közvetlen kapcsolására
nem felel meg, mérőtranszformátort kapcsolunk a hálózat és a mérő-, jelző -
vagy működtetőberendezés közé. Aszerint, hogy az áramerősséget vagy
feszültséget kell-e megfelelő értékűre alakítani, megkülönböztetünk áram-
és feszültségváltókat.
1. ÁRAMVÁLTÓK
Az áramváltó lényegében olyan transzformátor, amelynek primer teker
csében a mérendő áram folyik, szekunder tekercsét pedig a kis ellenállású
műszeren, relén stb. át rövidrezárjuk. Az áramváltókat úgy méretezik, hogy
a szekunder áramerősség bármely nagyságú névleges primer áramerősség
esetében is 5 A vagy kivételesen 1 A legyen.
Az áramváltónak a rövidrezárt erőátviteli transzformátorral való összehasonlítása nem helyes.
Az áramváltó szekunder oldali terhelése a primer áramerősséget nem befolyásolja. Ha az áramváltó
szekunder árama 12, a szekunder tekercs impedanciája Z 8, a terhelésé pedig Z t, akkor a teljesítmény:
S = h ( Z t + Z t).
Az erőátviteli transzformátorok teljesítménye a szekunder kör impedanciájától függ, az áram
váltó szekunder áramerőssége ettől független.
Üzem alatt, tehát primer áram jelenlétében az áramváltó szekunder

áramkörét megszakítani nem szabad. Ez esetben a gerjesztés sokszorosára
növekedik, és a szekunder tekercsben nagy feszültség indukálódik. Ugyan
ekkor az indukcióval négyzetes arányban a vas veszteség is megnő, ezért
túlmelegedés veszélye áll fenn. Ha a szekunder körbe kapcsolt készüléket
vagy műszert ki akarjuk kapcsolni, először az áramváltó szekunder kapcsait
rövidre kell zárni. Egyik szekunder kapcsot minden esetben földelni kell.
Az áramváltókra az MSZ 1576 a következőket tartalmazza:
Áttételi hiba (áramhiba). A névleges áttétel a primer és szekunder áram
névleges értékeinek viszonya, azaz:
a — -^m/^2n •
Tekintettel arra, hogy I 1 ^ a l 2 sem fázisra, sem nagyságra nézve,
az ezáltal keletkező áramhiba százalékos értéke:
Iin _ h
h ,% = b - 100 = 100%
-*1 *1
h
860 MÉRŐTRANSZFORMÁTOROK
494. táblázat
Áramváltók hibaosztályai
Ha a primer áram a névleges primer áramnak
10%-a 20%-a 100 vagy 120%-a
Hibaosztály akkor a megengedett
áramhiba, szöghiba, áramhiba, szöghiba, áramhiba, szöghiba,

M % század h % század h % század
radián radián radián
H 0,1 0,2 0,32 0,15 0,24 0,1 0,16

H 0,2 0,4 0,64 0,3 0,48 0,2 0,32
H 0,5 1,0 1,6 0,75 0,5 0,5 0,8
H 1,0 2,0 3,2 1,5 2,4 1,0 1,6
Az áramhiba (áttételi hiba) szokásos értéke : 0,2 .2,0% .

Szöghiba (<51). Mivel 1 1 és I 2 fázisban nem egyezik, szöghiba keletkezik*
A szöghiba pozitív, ha a szekunder áram vektora a primer áram vektorához
képest siet; negatív, ha késik. A fázisszöget percben vagy század radiánban
(l/ = — - század radián j fejezzük ki. A szöghiba szokásos értéke 10' és 60'
között van.
Hibaosztály. Az idézett szabvány az áramváltókat hibaosztályokba
sorolja. A hiba — azonos periódusszám esetén — az áramtól és terheléstől
függ. Terhelésnek a szekunder áramkörbe kapcsolt impedancia ohmos
értékét nevezzük. A terhelésbe beleszámít a csatlakozóvezeték ellenállása is !
A mérőváltók teljesítményét VA-ben adják meg. Az áramváltók hibaosztá
lyait a 494. táblázat tartalmazza.
Ampermérőnek vagy relének az áramváltóra való kapcsolásakor csak áttételi hiba jelentkezik,
wattmérő vagy fogyasztásmérő rákapcsolásakor a szöghiba is növeli a hibát. A leggyakrabban használt
műszerek és készülékek tájékoztató teljesítményszükséglete, VA:
Ampermérő 100 mm 0 - i g . . 0 ,8 ...1 ,2

Ampermérő 100 mm 0 felett 1 ,5 .. .3,0
Regisztráló ampermérő . . . . 2 ,5 .. .8,0
W attmérő fázisonként . . . . 2 ,5 .. .4,0
ü a . regisztráló szerkezettel 5 ,0 .. .7,0
cos <r-mérő ........................... 4 ,0 ...5 ,0
Fogyasztásmérő ................. 2,0
Túláram— idő-relé ............... 4 ,0 ...6 ,0
Különbözeti relé ................. 2 ,0 ...3 ,0
E nergiairány-relé................. 6 ,0 ... 8,0
A csatlakozóvezetékek teljesítményfelvétele 5 A terheléssel, réz ér esetében, méterenként
1.5 mm2. . .0,25 V A ; 4 m m *.. .0,11 VA;

2.5 mm2. . .0,18 V A ; 6 m m *.. .0,08 VA.
A látszólagos teljesítmény, teljesítménytényező és 5 A névleges sze

kunder áramerősség esetében fellépő szekunder terhelés ohm-értéke között
az összefüggést a 495. táblázat mutatja.
ÁRAMVÁLTÓK 861
495. táblázat
Áramváltók látszólagos teljesítményének, cos tp-jének és hatásos szekunder
te rh e lé s é n e k ö s s z e fü g g é s e , ha I 2n = 5A
Látszólagos tel
jesítmény, VA 5 7,5 10 15 30 45 60 90 180
cos <p 0,8 0,5
Szekunder terhe
lés, 0,2 0,3 0,4 0,6 1,2 1,8 2,4 3,6 7,2
A 494. táblázatban nem szereplő H 3,0 és H 10,0 hibaosztályú áram

váltók áramhibája 50 és 100 % terhelés esetén nem lehet nagyobb, mint
a hibaosztály jelzésében megadott számérték, tehát 3, ill. 10% ; ezekben
a hiba osztályokban a szöghiba tetszőleges.
Túlárambiztonság. A túláramokkal kapcsolatban az áramváltókra három
adat jellemző: a melegedési határáram (/term)> a dinamikus határáram
(I din) és a túláramszorzó (n).
Melegedési határáram (termikus határáram) az az áram, amelyet réz
tekercselés esetében 180 A/m m 2, alumínium tekercselés esetében pedig
118 A/m m 2 áramsűrűség mellett az áramváltónak 1 s-ig kell bírnia. Ha az
áramsűrűség J A/m m 2, akkor a primer tekercs legkisebb keresztmetszete:
Q1 = I termA^ mm2, a szekunderé pedig:
n = ■ Qi
Q2 mmz2 .
1 in !1 2n
Dinamikus határáram az a primer tekercsben fellépő zárlati csúcsáram

erősség, amellyel rövidrezárt szekunder tekercs esetén az áramváltó még
igénybe vehető. Szabványosított értéke nincsen, rendeléskor külön elő kell
írni, ill. meg kell adni az áramváltó beépítési helyén a zárlati csúcsáram
erősséget.
A túláramszorzó a mérőváltókra jellemző szám, amely azt fejezi ki*
hogy névleges terhelés esetén hányszoros primer áramnál lesz 10 % az áram
hiba (a szöghibára nincsen előírás).
Ha az áramváltó védelmet táplál, akkor a túláramszámot adjuk meg.
Ez az a jellemző érték, amely megmutatja, hogy a névleges szekunder
áram hányszorosa felel meg a pontossági előírásoknak. A szabványosított
érték: 10 és 20 .
A mérő, ill. a védelmet tápláló áramváltókkal szemben két ellentétes követelményt állítunk fel:
mérésre telítődő, kis túláramszorzójú, védelemre pedig (zárlatok lekapcsolásához) nagy túláram-
számú áramváltó szükséges. A két ellentétes követelménynek tesznek eleget a kétmagos áramváltók.
N yitott szekunder áramkört az áramváltónak 2 min-ig kell bírnia

anélkül, hogy mérőképessége csökkenne, továbbá a termikus és dinamikus
hatás károsodást idézne elő. Ugyanekkor a szekunder kapcsokon jelentkező
feszültség nem haladhatja meg a 3500 V csúcsfeszültséget.
Szabványos áramerősségek és feszültségek. Primer áramerősségek, A :

5 10 15 20 30 40 50*
75 100 150 200 300 400* 500*
750 1000* 1500 2000* 3000 4000 5000
A csillaggal jelölt primer áramerősségű áramváltók primer oldalon átköthető tekercseléssel is
készülni k. tehát kettős áttételűek. A második primer áram értéke a csillaggal jelölt érték 0,5-szerese
pl. 200/100.
A szekunder áramerősség általában 5, kivételesen 1 A.

A névleges feszültség értékei: 0,55, 1, 6, 10, 20 és 30 kV.
A ) Áramváltó típusok
Mérési célokra a névleges áram 10 120 % -a közötti tartós igénybe

vételre, védelmi célokra készülékek és relék részére nagy (1,2...25 / n) túl-
ár amokkái való igénybevételre készülnek áramváltók.
T ífu svlzés. Az egyes típusokat betű- és szám jelzésekkel látják el, amelyekből az alábbi adatok
olvashatok ki.
Első betűjelzés: A áramváltó, F feszültségváltó, T transzformátor. Második betűjelzés a teker
cselés szerkezetére vonatkozik: H hurkos-, fí nid-, S sínáramváltó, K keresztlyukas, N>j nyitható,
Gy gyűrűs áramváltó. A harmadik betűjelzés a szigetelésre vonatkozik: L lég-, P porcelán szigetelésű,
UP ¿/-alakú pon elán szigetelő, M műgyanta, O olajszigetelésű és T támszigetelőbe épített típus
(tokozott berendezéshez), szabadtéri kivitelt jelent. Különleges kivitelre kisbetűk adnak felvilágo
sítást: k közbenső, ö összegező, h hordozható, z zárlatbiztos (megerősített), l lineáris jelleggörbéjű és
t telítődő áramváltó. A betűjelzést követő számjegy a feszültséget jelenti kV-ban, a 0 számjegy 0,55
kV-ot jelent. Az átköthető típust a feszültséget jelző számjegy előtti 2-es szám jelzi. A törtvonás alatti
betűk jelfntése: a egymérőkörös kivitel maggal, b ua. megerősített maggal, at kétmérőkörös két a
maggal, a, b kétmérőkörös kivitel egy-egy a és b maggal. FI. A H F —10 a2 hurkos áramváltó, 10 kV-os,
két a maggal, A H F —10, a, b ua. de az egyik vasmag megnövelt.
Kisfeszültségű áramváltók. A tekercselt kivitel jele A L — 0. A H 3,0

hibaosztályba tartozik (tehát fogyasztásmérőhöz nem használható), 5 VA
teljesítményű, primer áramerőssége 20 250 A. A primer oldal is tekercselt,
a tekercsek bakelit tokozásúak. Rögzítésre alkalmas talppal is megrendel
hető. Méreteit a 776. ábra tünteti fel. További műszaki adatai: / 2n = 5,
esetleg 1 A. Túláramszáma: n — 5, /term == 6 0 /n, /din = 150/n. Súlya:
1,5 kp.
Az A SL—0 sorozatú sínáramváltók A S L —0/a és A SL—0/b típusa
összeszerelésre készen, beépített síndarabbal, a többi sínre húzható alakban
készül. A sorozat műszaki adatait a 496. táblázat tartalmazza. A vasmaaot —
mivel a sínnel azonos feszültségű — földelni nem szabad. Az A SL—0 /a —b
típusok körvonalrajzát a 777. ábra, méreteit a 497. táblázat mutatja.
Az ASL—0/e típus (778. ábra) sínre húzható alakban készül. Az ablak
méret 30 X 100 mm. Műszaki adatai a 496. táblázatban találhatók.
Az A SL—0/d és A SL—0/e típusok ugyancsak sínre húzható formában
készülnek. Az előzőnek az ablakmérete 15ÖX 150 mm, az utóbbinak 250 X
X 250 mm. Műszaki adataikat a 496. táblázat tartalmazza.
A BA SL—0 sín áramváltók H 0,5 és H 1,0 osztálypontosságúak,
tehát fogyasztásmérőkhöz is alkalmasak. Műszaki adataikat a 498. táblázat
tartalmazza. Beszerelt réz vagy alumínium sínnel készülnek. Mivel zárt
alumínium házban vannak, államilag hitelesíthetők. A főméretek a 779. ábrán
ÁRAMVÁLTÓK 863
496. táblázat
ASL— O sín-áramváltók műszaki adatai
Teljesítmény, VA n
Típus I\n> Súly, kp
A A 5 VA-nál
H 1,0 H 3,0
A S L -0 /a 300... 500 1 — 5 4,5...6 1,5

vagy
A S L -0 /b 501... 1000 800 A-tól 10 8 . . . 10 2,0
5 5
A S L -0 /c 1001... 1500 1 10 30 3,1
A S L -0 /c 1501...2000 vagy 20 40 4,0

3...4
A S L -0/c 2001... 3000 5 40 70 5,0
100
A S L -0 /d 4000 ...10000 5 H 0,5-en — 12...20
50
A S L -0 /e 12000...25000 10 150 45...60

H 0,5-en
80
Ablakméretek : O/c nagyságnál 30 x 100 mm, O/d-nél 150 x 150 mm és 0/e-nél 250 X 250 mm.
láthatók. 0,55 kV üzemfeszültségre A h —0 típusjelzésű hordozható áram

váltók készülnek, átfűzős kivitelben 25 1200 A és tekercselt kivitelben
5 ... 670. A primer áramerősségre I 2n mindkét esetben 15 VA, a H 1,0 osztály
ban 30 VA. Az átfűzős kivitel súlya 8 kp, a tekercselté 10... 20 kp.
165
j<v5t! r1 r h j f í
f i ® !©
j §1
r' Lp S
—
Í I E
&<&
i- W 7<s 1
776. ábra. A L — 0 áramváltó 777. ábra. A S L —0 /a —b áramváltó 778. ábra.
A S L -0 /c
áramváltó
497. táblázat
ASL—-0/a és ASL—-0/b áramváltók méretei,* mm
Típus a b c d e
A S L -0 /a 80 85 40 16 5
A S L -0 /b 90 100 50 21 10
779. ábra. B A S L —0 sínáramváltó
Sínbontás nélküli szerelésre alkalmas az A N Y L — 0 típusú, nyitható

szerkezetű áramváltó. H 1,0 és H 3,0 pontosságra készül, 300 vagy 1000 A
primer- és 5 A szekunder áramerősségre.
498. táblázat
BASL— 0 áramváltók műszaki adatai
Teljesítmény,
VA
hn hn Üerm
H H
0,5 3,0
700... 800 1 10 30
vagy 80...100/in
801... 3000 5 15 30
780. ábra. A G Y —0 gyűrűs áramváltó

ÁRAMVÁLTÓK 865
A földzárlat jelzésére az A G Y —0 típusú gyűrűs áramváltót használják.

A primer sín maga a háromfázisú kábel; a fázisok aszimmetrikus terhelésekor,
tehát földzárlatkor primer kü
lönbözeti áram lép fel. Az
áramváltó 1 0 ... 2 0 kV-os kábe
lekhez használható, névleges
szigetelési feszültsége 0,55 kV.
Az áttéte] 5000/1 vagy 500/25
mA, tehát 1 vagy 25 m A vég-
kitérésű ampermérőkhöz hasz
nálhatók. Az áramváltók kör
vonalrajzát a 780. ábrán, főmé
reteit a 499. táblázatban tün
tetjük fel.
A különleges rendeltetésű
áramváltók között megkell em
líteni az ALTC-1 közbenső áram
váltót. Leginkább a védelmi
áramváltók szekunder áramkö
rében szokták elhelyezni, ha
ezeknek szekunder áramerőssé
gét valamely műszer vagy relé
részére át kell alakítani. A pri
mer áramerősség 0,5... 10 A, a
szekunder áramerősség 2,5 vagy
5 A lehet (a szekunder áram
781. ábra. A L K közbenső áramváltók
erősség nagyobb is lehet, mint
a primer). A teljesítmény H 0,5
osztályban 15 V A ,H 1,0 osztályban 30 V A (781. ábra, 500 és 501. táblázatok).
Az A L ö —0 típusú összegező áramváltók a leágazások előtti és utáni
AGY—-0 áramváltók méretei*, mm 499. táblázat
Típus a b c d e / Ablaknyílás
AG-Y-Oa 180 135 220 70 71 50 80x78

A G Y -0 b 276 140 316 85 78 57 80 x 157
A G Y -O c 276 216 316 90 83 62 150x156
AL típusú áramváltók műszaki adatai 500. táblázat
Teljesítmény, VA
Típus
An An A Ai n
A A A A 30 VA-nál
H 0,5 H 1,0
AL 1 5.. .1000 150 Al

AL b 5.. .400 1
AL 10 5.. .400 vagy
ALA 1 5 90 A l 200 Ai In 4,5 15 30
ALA b 5 .. 300
ALA 10 5.. .300

501. táblázat
AL típusú áramváltók méretei,* mm
T íp u s a I b c d e / 9
1
A L K — 1
A L ö— 0 225 70 153 151 62 103 111
A L -1
A L — 6 315 70 190 165 52 103 130
A L -1 0 375 142 272 ! 240 55 175 170
1
♦Lásd a 781. ábrát l
részáramok összehasonlítására, valamint több leágazás fogyasztásának

együttes mérésére használhatók. Három 5 A-es primer tekercsük van és a
szekunder áramerősségük 5 vagy 1 A. Teljesítményük és méreteik megegyez
nek az A L K —0 típuséval.
Az összegező áramváltók alkalmazásának és kapcsolásának egy példáját m utatja a 782. ábra.
Háromfázisú, három vezetékes, középfeszültségű hálózatra M 1, M 2, és M 8 fogyasztók kapcsolódnak.
Mindegyik fogyasztói leágazásban két áramváltó van. A három fogyasztó áramváltójának nem kell
azonos áttételűnek lennie. Ezek az áramváltók az ábra szerinti kapcsolásban csatlakoznak az össze
gező áramváltóhoz, ill. azokon keresztül a kétmérőrendszeres fogyasztásmérőhöz.
782. ábra. ALö összegező áramváltók középfeszültségű hálózaton

ÁRAMVÁLTÓK 867
Középfeszültségű áramváltók
A középfeszültségű áramváltóknak három csoportját különböztetjük
meg: a tekercselt, a hurkos és a rúdáramváltók csoportját.
Tekercselt áramváltók. 1 , 6 és 10 kV üzemfeszültségre készülnek. Jelük
réz tekercselés esetében A L, alumíniumtekercselés esetében A LA . E típusok
műszaki adatait az 500. táblázat, körvonalrajzát a 781. ábra, méreteit
az 501. táblázat tartalmazza.
Hurkos áramváltók. Elvi felépítésüket a 783. ábra mutatja. A primer
hurok ( i — 2) átvezetőszigetelőkben van. A 2—4 összekötés felhasználásával
a primer csatlakozás nemcsak az 1 — 2, hanem pl. az 1—3 kapcsokra is
köthető. A porcelán testet a vasmagra tekercselt szekunder tekercs (kót-
mérőkörös áramváltókban a szekunder tekercsek) veszi körül.
783. ábra. Hurkos áramváltó 784. ábra. AH P áramváltó 785. ábra. Támszige-
elvi felépítése telőbe épített hurkos
áramváltó
A hurkos áramváltók 10, 20 és 30 kV feszültségre készülnek. Alkalmasak

falba vagy mennyezetbe építésre is. Primer oldalon átköthető tekercseléssel
is készül 1 : 2 arányú primer áramerősségekre. A kétmérőkörös típus a
magja műszerek, b m agja a relék működtetésére való. Az A H P és a zárlat
biztos A H P z típusú áramváltók műszaki adatait az 502. táblázat tartal
mazza. A 784. ábra és az 503. táblázat a méreteket tünteti fel.
Nagyfeszültségű tokozott berendezésekben támszigetelőbe épített hurkos
áramváltókat használunk. Helyigényük igen kicsi. 6 és 10 kV feszültségre,
20 600 A primer áramerősségre készülnek. Típusjelük AH Tz 6 és AHTz 10.
Termikus szilárdságuk 10 ... 60 kA-ig terjed, a primer áramerősségtől függően.
A túláramszorzó n — 5. A teljesítmény H 0,5 osztályban 15 VA, H 1,0
osztályban 30 V A és H 3,0 osztályban 45 VA . 50 A-nál nagyobb primer
áramerősségre kétmérőkörös tekercseléssel is készül. Szükség esetében mint
szakaszoló állóérintkezője is felhasználható; főméreteit a 785. ábra mutatja.
Rúdáramváltók. A 786. ábra szerinti elvi felépítésű áramváltó primer
vezetője egyetlen rúdból áll, aminek következtében dinamikus határárama
55*
502. táblázat
A HP áramváltók műszaki adatai
Teljesítmény, VA
1 a mag b mag
An» Id n
Típus A A A A 130 V-on
0,5 1 3 0,5 1 3
osztály
A H P -1 0 a
AH P—10a2 5...30
AHP2—10a
AHP2—10a2
A H P -2 0 a
AH P—20a2 5...350 1 100Jn 250I n 15 30 60 30 60 ¡120
AHP2—20a
AHP2—20a2 vagy
A H P -3 0 a
A H P - 30a2 5... 400 5
AHP2—30a 10
AHP2— 30a2
AHPz—10a 5
AHPz—20a 800/n 1600/n 15
AHPz—30a 5...300 20
A H P z - 10a2 5
AHPz—20a2 50/n 850/n 15
AHPz—30a2 15
503. táblázat
A HP és AIIPz áramváltók méretei,* mm
Típus a b c d e /
A H P -1 0 a 725 260 425

AHP—10a2 725 255 430
AHP2—10a 725 260 425
AHP2—10a2 725 255 430
324 395 190
AHP—20a 828 304 304
AHP —20a2 828 304 304
AHP2 —20a2 828 304 314
AHP2—20a2 828 304 304
A H P - 30a 1151 496 615
AHP— 30a2 1151 471 640
AHP2—30a 1151 496 615 455 500 265
AHP2—30a2 1151 471 640

Megjegyzés : Az AHPz típusú áramváltók méret szempontjából azonosak az A HP típussal,
ÁRAMVÁLTÓK 869
504. táblázat
ARP áramváltók műszaki adatai
T e lje s ít m é n y , V A
/in A n
T íp u s
A A
H 0 ,5 H 1 ,0 H 3 ,0
A R P 10 3 0 0 ... 3 0 0 5 1 5 ... 30 3 0 ... 6 0 6 0 ...1 2 0

A R P 20 6 0 0 ... 1 0 0 0 vagy 1 5 ... 30 3 0 ... 6 0 6 0 ...1 2 0
A R P 30 6 0 0 ... 2 0 0 0 1 1 5 ... 30 3 0 ... 6 0 6 0 ...1 2 0
gyakorlatilag megegyezik azzal a sínrendszerével, amelybe beépítették, ter

mikus szilárdsága is nagyobb, mint más típusú áramváltóé.
Az A R P rúdáramváltó 10, 20 és 30 kV feszültségre
készül. Műszaki adatait az 504. táblázat tartalmazza. K ör
vonalrajzát a 787. ábra és főméreteit az 505. táblázat
m utatja.
786. ábra. Rúdáramváltó 787. ábra. A R P

elvi felépítése rúdáramváltó
Különleges rendeltetésű áramváltók

Vannak olyan különleges áramváltók, amelyek alkalmasak áram mérésére
anélkül, hogy a vezetéket meg kellene bontani. Ilyenek a Dietze-fogók és a
R eich-fogók.
A Dietze-fogo nyitható vas-
magú áramváltó. Méréskor a
szekunder tekerccsel ellátott
vasmaggal körülzárjuk a mé
rendő vezetéket. A fogó amper
mérővel van egybeépítve, lénye
gében tehát műszerrel Össze
épített sín áram váltó. A műsze
rek méréshatára 1 ... 1000 A.
A Reich-jogó villa alakú,
nyitott vasmagú áramváltó,
amely a 788. ábra szerinti elren
dezésben, ill. kapcsolásban mind
505. táblázu
ARP áramváltók tájékoztató méretei*, mm
Típus** űn> a b c d e
A
ARP 10a 400... 600

ARP 10a2 700...1000 847 204
ARP 10a 700...1000 763 120
ARP 10a 350

ARP 10a2 600 930 288
250 300
APR 10a2 400...600
ARP 10a2 400... 500

1011 368
ARP 10a 350
ARP 10a2 350 1021 443
ARP 10 1500-ig 800 205 253 300 208

2000-ig 920 205 253 300 208
3000-ig 962 160 285 320 230
ARP 20 1200-ig 910 205 253 300 208

1500-ig 990 205 253 300 208
2000-ig 1030 205 253 300 208
ARP 30 1200-ig 1100 230 265 320 250

1500-ig 1230 230 265 320 250
2000-ig 1260 230 265 320 250
»Lásd a 787. ábrát!

»»A R P 10—1000 A-ig kör alakú maggal, azon felül négyszögletes maggal készül.
áramerősség, mind feszültség mérésére alkalmas. A mérendő 1 vezető relatív

helyzetét a vasmaghoz képest a 2 ütközővel állítjuk be. Ha a 3 kapcsoló az
ábrán látható helyzetben van, akkor az egyenirányítós műszer az R ellenál
láson át a feszültséggel arányos áramot kap, tehát feszültséget mér. Átkap
csolás után a műszer az áramváltó szekunder tekercsére csatlakozik, ennél
fogva a műszer az áramváltónak megfelelő skálázással a mérendő vezetőben
folyó áramerősséget mutatja. Pontossága megfelel a 2,5 műszerosztálynak.
B ) Á ram váltók kiválasztása

Valamely vezető melegedése az átfolyó áram hatására:
I\t
&= C<
F 2c
ahol I z a tartós zárlati áram, A ; t idő, s; F a vezető keresztmetszete, mm2;
c állandó (rézre 172 és alumíniumra 74). A képlet alapján megengedhető
igénybevétel ideje:
$ F 2c
FESZÜLTSÉGVÁLTÓK 871
ill. a szükséges primer vezető keresztmetszete:
F = mm 2
Mivel általában nem ismerjük a primer vezető keresztmetszetét, ezért

inkább a következő ellenőrző számítást végezzük. Tudjuk, hogy a termikus
határáram annak az áramerősségnek az effektiv értéke, amelyet az áramváltó
1 s-ig bír. Ha az igénybevétel nem 1 s, hanem t, akkor a tartós zárlati áram
megengedhető effektiv értéke:
L
Például li = 3000 A határárammal terhelhető áramváltót 3 s-ra időzített relé bekapcsolására

akarunk igénybe venni. Kérdés, mennyi az áramváltó beépítési helyén a megengedhető zárlati áram
effektiv értéke?
3000
íz = 1740 A .
Í3
Legyen az áramváltó beépítési helyén a zárlati csúcsáramerősség 30 kA. Milyen legkisebb,
primer áramerősségű A L —0 típusú áramváltót építhetünk be, ha a dinamikus határáram
Iáin = 150 Iixx‘
30 000
din — 150
= 200 A .
Ha az áramváltótól 30 m távolságra levő 6 VA teljesítményfelvételű készüléket akarunk az.

áramváltóra kapcsolni, a következő megoldások között választhatunk: 1,5 mm2 keresztmetszetű,
60 m hosszú réz vezeték 60 •0,25 = 15 VA terhelést jelent. Ehhez hozzáadva a készülék teljesítmény
felvételét, 21 VA-t kapunk, ami annyit jelent, hogy legalább 30 VA szekunder teljesítményű áram
váltót kell beépíteni. 2,5 mm2 keresztmetszetű vezeték esetén az összes szekunder terhelés 60 •0,18 +
- f 6 = 16,8 VA, tehát mivel 20 VA szekunder teljesítményű áramváltót nem gyártanak, legalább
4 mm2-es vezetékre van szükségünk. Tételezzük fel, hogy ez valamely okból nem lehetséges, és válasz-
szűk az 1 A szekunder áramerősségű áramváltót; 1,5 mm2-es vezeték esetében a szekunder kör ellen
állása P Z = 21 VA összefüggésből: Z = = 84,0 Í2. Az 1 A-es áramváltó terhelése tehát:
P Z = l 2 ■ 0,84 = 0,84 V A .
2. FESZÜLTSÉGVÁLTÓK
Mivel műszereket, reléket szigetelési nehézségek miatt nagyfeszültségű

hálózatra közvetlenül kapcsolni nem lehet, ezért ilyen esetekben feszültség-
váltót kell közbeiktatnunk. A feszültségváltók lényegében olyan kisteljesít
ményű transzformátorok, amelyeknek külön primer és külön szekunder
tekercselésük van. A szekunder oldal terhelése kicsi, csak a rákapcsolt mérő-
berendezéshez vagy reléhez felel meg.
A feszültségváltók szabványos primer feszültsége: 0,4, 0,55, 1, 3, 6,
10, 20, 30, 35, 60, 66, 100 és 120 kV. A szekunder feszültség: 100 vagy 110 V*
Ezek a feszültségek vonali (láncolt) feszültségek; csillagba kapcsolt három
egyfázisú, vagy földelt rendszerben a felsorolt értékek / 3 -mai osztandók.
A feszültségváltók hibaosztálytól függő szekunder teljesítényét az 506*
táblázat tartalmazza. A táblázatban közölt adatok 80 ... 120% feszültség
határok között érvényesek. A csatlakozóvezetékek által felvett terhelést
a teljesítményhez hozzá kell számítani. 120 % -os feszültségen a szekunder
kapcsokat rövidrezárva, a feszültségváltónak a rövidzárást 1 s-ig kell bírnia*
872 MÉRŐTRAHSZFOBMÁTOBOK
506. táblázat
F e s z ü lt s é g v á lt ó k te lje s ítm é n y e é s h ib a o s z t á ly a i
Szöghiba cos (p = 0,5 cos <p = 0,8

i Feszült
ség-
Hibaosztály hiba, század
perc radián Teljesítmény, VA
%
H 0,2 0,2 8,2 0,24 15 30 50

H 0,5 0,5 20,6 0,6 30 50 80 120 150
H 1,0 1,0 41,2 12,0 50 80 150 200 250 500
H 3,0 120 200 300 480 600 1000
A ) Feszültségváltó típusok
Típusjelölések. A feszültségváltók jelölésében szereplő betűk és számok

jelentése a következő:
F feszültségváltó, L légszigetelésű, M műanyag szigetelésű, E egysarkűlag szigetelt, FF föld
zárlat jelző feszültségváltó, P porcelán szigetelésű, O olajszigetelésű, Sz szabadtéri kivitel.
A betűjelzés előtti 3 háromfázisú kivitelt, a betűjelzés utáni számjegy

a névleges feszültséget jelenti. A típusjel utáni kisbetűk az egyes típusokon
belüli nagyságot, a 2 index pedig kétmérőmagos típust jelent.
Egyfázisú feszültségváltók. Az F L — 0 /a, b, c típus lényegében egyfázisú,
száraz köpeny transzformátor. Körvonalrajzát a 789. ábra, méreteit és
műszaki adatait az 507. táblázat tartalmazza.
789. ábra. F L —0 feszültségváltó 790. ábra. FP feszültségváltó
Az FP típusú, porcelán szigetelésű feszültségváltó 10 és 20 kV feszült

ségre készül. Körvonalrajza a 790. ábrán látható. Műszaki adatai és méretei
az 507. táblázatban összefoglalva megtalálhatók.
Az FME műgyanta szigetelésű, egysarkú feszültségváltók 6, 10 , 20
és 35 kV feszültségre készülnek. Mint egysarkúan szigetelt készülékek, csak
csillagkapcsolásban, földelt nullaponttal használhatók. A 6 és 10 kV-os
feszültségváltóknak egy mérő- és egy földzárlatjelző-, a 20 és 35 kV-osaknak
egy vagy két mérő- és egy földzárlatjelző tekercsük van. Körvonalrajzuk
a 791. ábrán, műszaki adataik és főméreteik az 507. táblázatban láthatók.
507. táblázat
E g y f á z is ú f e s z ü lts é g v á ltó k
Határ Feszültségek Méretek*y

Teljesítmény telj e-
Típus H 0,5 oszt., sít- primer, szekunder,
VA mény, kV V a b c
VA
F L -O a 15 120 100 130 130 125

100
F L -O b 30 250 0,55 110/ys 130 150 125
F L -O c 50 400 n o/ys 180 130 135
FPlOa és a2 80.. .100 640 10 323 403 378
FP20a és a2 80.. .100 1000 20 491 521 482
FME 6 60 6 íoo/ys
FME 10 120 10 n o/y s 270 176 272
vagy
FME 20 2x60 20 370 192 378
FME 35 35 412 197 472
FO 6a 30 320 6 100 320 220 395
vagy
FO 10a 30 320 10 110 320 220 420
H 0,5 H 1,0 100
FO 10 8Ö 150 10 100 413 373 588
FO 20 80 150 1000 20 100/3 413 373 638
FO 30 120 200 30 110/3 480 420 800
FŐSZ 10 80 150 10 100/y3 413 413 677
FŐSZ 20 80 150 20 n o/y s 413
480
413
420
737
922
FŐSZ 30 120 200 30
1
Olajszigeteléssel az FO típusok készülnek. A típusok jelzése: FO 6a,

FO 10 a, valamint FO 10, FO 20 és FO 30. Az utóbbi három FOSz jelzéssel
szabadtéri szerelésre való. A műszaki adatokat és méreteket az 507. táblázat,
ill. 792a és b ábrák mutatják.
Háromfázisú feszültségváltók. A 3 F L — 0 típusú, légszigetelésű transz
form átor körvonalrajzát és elvi kapcsolását a 793. ábrán látjuk, adatai az 508.
táblázatban találhatók. Mind a primer,
mind a szekunder tekercselést csillagba
kötjük.
A 3 FO típusú feszültségváltók (794.
ábra és 508. táblázat) olajszigetelésűek
és kétféle nagyságban készülnek. Az ,,a”
jelzésűek 6 és 10 kV primer feszültségre,
csak belsőtérben alkalmazhatók. Ezek
nek csillagpont-kivezetésük és olajtáguló
edényük nincsen. Csak egy szekunder
^ ^ 1/ ^ tekercsrendszerrel gyártják. A 3 FO tí
pus 10, 20 és 30 kV feszültségre belső
téri és 3 FOSz jelzéssel szabadtéri hasz
nálatra készül (795. ábra, 508. táblázat).
m
793. ábra. 3 FLO légszigetelésű
Mindkét tekercsrendszerük csillagkap
csolású, nullapont kivezetés nélkül. Olaj-
táguló edényük van, és megrendelhetők
nyitott háromszögbe kapcsolt földzár
feszültségváltó lat jelző tekerccsel is.
ötoszlopos feszültségváltók. Földzár
lat jelzésére vagy három egyfázisú földelő feszültségváltót vagy ötoszlo
pos földelő feszültségváltót használunk. Működésüket és kapcsolásukat a
következő fejezet ismerteti.
A 3 F F L — 0 ötoszlopos típus alakra hasonló a 793 . ábrán látható
3 F L —0 típushoz, de hosszabb, adatait az 508. táblázat tartalmazza.
A három középső oszlop tekercselése csillagba van kapcsolva, a két szélső
oszlopot a segédtekercselés foglalja el. Mérő- és jelzőkörrel gyártják.
Olajszigeteléssel, belsőtéri és szabadtéri használatra készül 10, 20 és
30 kV feszültségre a 3 FFO, ill. a 3 FFOSz típusú feszültségváltó. A három
középső oszlopon a tekercselés csillagkapcsolású; a kivezetett nagyfeszült
ségű csillagpontot földelni kell. Olajtágulási edénnyel van ellátva. Alakra
hasonló a 795 . ábrán látható 3 FO típushoz, adatai az 508. táblázatban
láthatók.
508. táblázat
H á ro m f á z is ú é s ö to s z lo p o s f e s z ü lt s é g v á lt ó k a d a ta i
Teljesítmény Határtel Feszültségek, kV Méretek, mm

Típus H 0,5 oszt., jesítmény,
VA VA primer szekunder a b c
3 F L -O /a 3x3 0 3x250 0,55 100/3 244 151 202

3 F L -O /b 3x50 3x400 244 161 202
3 FO-ba 3x3 0 3x320 100

3 FO—10a 10 110 462 220 420
3 FO—10 10 714 440 647

3 FO—20 20 Mérő
tekercs 714 440 682
100
3 FO—30 30 110 830 479 816
3x80 3 X 1000 Jelző
3 F Ő S Z -10 10 tekercs 714 440 682
1AA/9
lUU/o
3 F Ő S Z -20 20 110/3 830 479 816
3 F Ő S Z -30 30 830 479 928
Mérőtekercs
3 F F L -c /a 3x30 3x250 í o o /f s 151
0,55 í io /y s 404 202
3 F F L -c b 3x50 3x400 Jelző
tekercs 161
100
110
0,5 0,1
3 F F O -1 0 3x8 0 3x160 10 Mérő 815 425

tekercs
3 F F O -2 0 3x8 0 3x160 20 i o o /y r 815 425
110/V3
3 F F O -3 0 3x100 3x200 30 868 478
3 x 1000 Jelző
3 FFO Sz-10 3x80 3x160 10 tekercs 815 425
100
3 FFOSz-20 3x8 0 3x160 20 110 815 425
3 FFO Sz-30 3x100 3X200 30 868 475
B ) Feszültségváltók kapcsolása
Az egyfázisú feszültségváltókat egyfázisú hálózatban mérésre vagy

feszültségrelék táplálására használjuk, legegyszerűbb kapcsolásuk a 796.
ábrán látható.
Egyfázisú feszültségváltót használunk háromfázisú hálózatban vonal
feszültség mérésére, szinkronozáshoz, ill. feszültségrelék táplálására. A kap
csolást a 7966 ábrán láthatjuk.
Háromfázisú hálózatban a három vonalfeszültséget két V-be kapcsolt
egyfázisú feszültségváltóval mérhetjük (796c ábra). Teljesítményt két Áron-
kapcsolású műszerrel, két V-be kapcsolt egyfázisú feszültségváltóval mér
hetünk, a mérés azonban csak akkor lesz pontos, ha a földáram nulla. Külön
ben a V-kapcsolás egyenértékű a háromfázisú feszültségváltóval.
A 796(7 ábra szerint kapcsolt három egyfázisú feszültségváltó földzárlat-

jelzésre is alkalmas, ha a harmadik tekercsrendszert nyitott háromszögbe
kapcsoljuk. Üzemi állapotban a nyitott háromszög sarkain levő — tehát
a jelző tekercsre ható — feszültség nulla, ha azonban az egyik fázisnak teljes
földzárlata van, akkor a jelzőkészülékre ható feszültség háromszor akkora,
mint a háromszög egy tekercsében indukált feszültség, földzárlat nélküli
üzemállapotban. Mivel nem szükséges kétsarkúlag szigetelt szerkezet, nagy-
feszültségű hálózaton olcsóbb, mint az ötoszlopos feszültségváltó.
Háromfázisú, háromoszlopos
KJ
feszültségváltó alkalmazási területe
•
ßi// B
A'
megfelel a V-be kapcsolt két, egy
C■ fázisú feszültségváltónak. Hang
ul súlyozni kell, hogy a primer csillag
^ 3
a, a pontot nem szabad földelni, mert
valamely fázis földzárlata esetében
a megfelelő primer tekercs rövid-
-Uv+ U v~ rezáródik és ennek az oszlopnak
-a -
C)
Li
I
r
e
r -ir
U I»
796. ábra. Feszültségváltók kapcsolása 797. ábra. ötoszlopos feszültségváltó

kapcsolása
a fluxusa a levegőn vagy az olajedény falán át záródik és a gerjesztő-

áram meg nem engedhető mértékben megnövekszik. Ezt a hátrányt kikü
szöbölhetjük, ha a vasmag négy, vagy kedvezőbb szerkezeti forma miatt
ö t oszloppal készül. Ez esetben földzárlat esetén a fluxus a két szélső vas
magon át záródhat. Ha a két szélső vasmagra tekercset teszünk, akkor
földzárlat jelzésére alkalmas Ötoszlopos feszültségváltót kapunk (797. ábra).
A földzárlat jelző készüléket a segédtekercsek e —n sarkaira kötjük. A föld
zárlat ellenőrzését három voltmérővel is végezhetjük, azonban figyelembe
kell venni, hogy a hálózaton normál üzemben is van aszimmetria, ami
10 .. 15% -ot is elérhet, és főleg a hálózat földhöz mért kapacitásának egyen
lőtlenségéből ered.
Végül meg kell említeni, hogy wattmérős földzár lat jelző relé alkalmazása
esetén a relé feszültségtekercsét olyan tekercsrendszerrel kell táplálni, amely
— ha nincs földzárlat — feszültségmentes. Ez megoldható olyan három-
oszlopos feszültségváltóval, amelynek oszlopain a szekunder tekercsen kívül
iV2/j/3 menetszámú segédtekercsek is vannak. Ezek a segédtekercsek nyitott
háromszögbe vannak kapcsolva és hibamentes üzemben feszültséget nem
.adnak.
X V . FEJEZET
ÉRINTÉSVÉDELEM
1. A VILLAMOS ÁR A M ÉLETTANI HATÁSAI
A z áram hatása az emberi testre. A kutatások eddigi eredményei alapján

a villamos áram élettani hatásait röviden a következőkben lehet összefog
lalni:
Az áram hatására a szív működésében zavarok lépnek fel (ún. szívkamra-
lebegés), amelyek néhány másodpercen belül a szív megállására vezethetnek.
Újabb kutatások szerint nem mindegy, hogy a szívműködés melyik perió
dusában következik be az áramütés. A legtöbb szerző szerint az áramütés
következtében beálló halál főleg a szívzavarokra vezethető vissza.
A szervezetet érő villamos hatás az idegrendszer működését zavarja,
bénítólag hat, izomgörcsöket okoz. A tüdőmozgató izmok görcse légzési
zavarokat, a légzőközpont megbénulása fulladásos jelenségektől kísért
tetszhalált okozhat, és gyors segítség (mesterséges légzés) nélkül beállhat
a halál.
Az előzőkön kívül a villamos áramnak még két hatását kell megemlíteni:
a vegyi hatást, amely a szervezetben levő oldatok megbontásában nyilvánul
meg és a hőhatást, amely égési sebeket okoz.
A szív- és légzési zavarok szempontjából különösen veszélyes a legelter
jedtebben használt 50 Hz váltakozóáram, viszont vegyi hatás szempontjából
az egyenáram veszélyesebb.
A z emberi test ellenállása. Az emberi test az áramütés pillanatában rész
ben vagy egészben az áramkörbe kapcsolódik, ezért elsősorban az emberi
test ellenállását kell közelebbről
megvizsgálni.
Az emberi test ellenállása kon
duktív, és két részre bontható. Az
egyik a bőrfelület ellenállása, mely
a feszültség nagyságától függően
rövidebb-hosszabb idő alatt (0 ,0 1 ...
...5 s) lecsökken. A második rész
magának a testnek az ellenállása.
Mindkét ellenállás nagysága, tehát
végeredményben az emberi test
összes ellenállása, nagymértékben
függ számos különböző tényezőtől,
pl. a bŐrfelület nedvessége, az érin
tési felület nagysága, áramút, a
személy kora, egészségi állapota
stb. Az emberi test ellenállásának
megállapítására végzett kísérleti
798. ábra. Az emberi test ellenállása
mérések igen nagy szórást mutat- Freiberger szerint
878 ÉRINTÉSVÉDELEM
nak. A H. Freiberger által végzett mérések eredményéta 798. ábra mutatja.

E mérések szerint az emberi test ellenállása a feszültségtől függően 500 és
10 000 Q között változik. Az áramerősség és a behatás időtartamára vég
zett külföldi kísérletek és a gyakorlatból szerzett tapasztalatok mutatják,
hogy egyenárammal 0,01 C, váltakozóáram esetében pedig 0,005 C tö l
tés a veszélyességi határ. Az áramút nem mindig vezet a szíven keresztül,
hanem Freiberger vizsgálatai szerint pl. a két kéz közötti áramút eseté
ben az áram 3,3% -a, bal kéz és bal láb közötti áramút esetében pedig
3,7% -a megy át a szíven. A vonatkozó irodalomban fellelhető adatok sze
rint a veszélyesség határa 1 s-on belül 70 mA, 5 s-on belül pedig 20 mA.
A körülmények szerencsétlen összejátszása esetében persze ezeknél kisebb
értékek is veszélyesek lehetnek.
A testen áthaladó áramkörnek lényeges része az az átmeneti ellenállás, amely a talp és a talaj
vagy padló között van. Ez az ún. talpponti szétterjedési ellenállás szélsőséges értékeket vehet fel, (S
mivel kedvezőtlen esetben a nullát is megközelítheti, az MSZ 172 elhanyagolja. Ez a körülmény az
érintésvédelemre vonatkozó számításokba biztonságot visz. Az érintésvédelemmel kapcsolatos
problémák azonban igen sok esetben indokolttá teszik, hogy a talpponti szétterjedési ellenállást m eg
vizsgáljuk.
Az emberi talp területe átlagosan kb. 150 cm 2. Egy földre helyezett kör alakú fémlemez szét
terjedési ellenállása a föld felé:
R=
2d *
ahol Q a föld fajlagos ellenállása, Qm és d a lemez átmérője, cm.

H a a talpat kör alakú lemezzel helyettesítjük, akkor egy talp szétterjedési ellenállása a föld felé,
Rí = 2 •0,138
R^ = 3,62 Q Cl.
Ugyanezen érték, ha a két talp egymás mellett van (300 cm 2), mert
R* = 2 •0,195 ’
Rt = 2,56 o Q.
H a a két talp egymástól egy lépésnyi távolságra van, akkor

két párhuzamos ellenállásunk van és így mert 3,62: 2 = 1,81:
R* = 1,81(0 Cl.
799. ábra. Talpponti ellenállás
mérése
A talpponti ellenállást a 799. ábrán látható módon m érhet
jük. A fázisfeszültséget rákapcsoljuk a vizsgáló lemezre és az
áramkörbe R y helső ellenállású voltm érőt kapcsolunk. Ha a voltmérő kitérése ü v, akkor a talpponti
szétterjedési ellenállás:
ü f -- Uy
Rt = íh
1
feltéve hogy i?ü < Rv + R t:

— üt
1
j
— A.
R y + R t
A két egyenlet összevonva:

{V t ú
ÉRINTÉSI FESZÜLTSÉG- 879
2. ÉRINTÉSI FESZÜLTSÉG
Az MSz 172 meghatározása szerint érintési feszültség „az a legnagyobb

feszültség, amely a hibás berendezés test je és bármely, tőle 3 m távolságon
belül levő, nem szigetelőanyagú tárgy vagy szerkezet között felléphet’ ’ .
Ugyancsak a szabvány előírásai szerint az érintkezési feszültség megengedett
legnagyobb értéke nagy talpponti szétterjedési ellenállású száraz helyisé
gekben — ahol a padló áramot rosszul vezető anyagból készült (pl. száraz
fa, gumi stb.) — 65 Y. Ha ez a feltétel nem teljesíthető, a lekapcsolási idő
legfeljebb 5 s legyen. Ha fokozott érintésvédelem szükséges, tehát a talp
ponti ellenállás kicsi — nedves, meleg, jobban vezető padlózat miatt (pl.
beton, tégla, föld stb.) —, a szabvány az érintési feszültséget 42 V-ra korlá
tozza, ill. a lekapcsolási idő legnagyobb értékét 2 s-ban állapítja meg.
Az MSZ 1600 (Biztonsági Szabályzat) a helyiségeket érintésvédelem
szempontjából négy csoportba osztja:
A ) Száraz helyiségek, amelyeknek padlója gyakorlatilag szigetelő,
pl. gumi, fa, aszfalt stb.
B ) Időszakosan nedves, nyirkos, párás, gőzös helyiségek, amelyeknek
padlója vezető vagy nedvesség hatására vezetővé válik, pl. fém, föld, tégla,
beton, nedvszívó kőzet stb.
C) Nedves, nyirkos, párás, gőzös, átázott, marópárás, ill. marógőzös,
meleg, poros vagy szennyezett helyiség, függetlenül padlójuk anyagától.
D ) Kazánok, továbbá minden szűk helyiség és szerkezet, amelynek
határoló felületei jó vezetők.
A talpponti ellenállás értékeire az 509. táblázat ad felvilágosítást.
Mivel a legkedvezőtlenebb esetben (két talp lépésnyi távolságban):
i?t = 1,81 Q Q. ,
a táblázatban megadott szétterjedési ellenállásokkal a padlózatok fajlagos

ellenállását is meg lehet állapítani.
Ha feltét elezzük, hogy az emberi testen átfolyó megengedhető legnagyobb
áramerősség 0,015 A, és hogy helyesen ismerjük az emberi test ellenállását,
megállapíthatjuk adott érintési fe
szültségen a padlózat szétterjedési 509 ^mzcU
ellenállását:
Padlózatok szétterjedési ellenállása, Q
U(
Rt = R< Száraz
I Nedves
Padlózat
Tehát ha az emberi test ellen állapotban
állása 1000 Q, akkor 220 V leg-
nagyobb érintési feszültségen a leg Beton 1 500 200... 600
Fa . 60 000 3000
kisebb talpponti ellenállás: Égetett klinker 200 000 1700
Keramit 30 000 2000
220 Aszfalt 16 000 2000
R* = — 1000 = 13 666 Q Cement (pince) 2800
0,015 Terazzo (konyha) — 4900
Kő (fürdőszoba) 15 000 200 . 300
Az ilyen alapon számított, meg Parketta
engedhető, legkisebb talpponti el-
8S0 ÉRINTÉSVÉDELEM
510. táblázat
Az Rfr talpponti ellenállás legnagyobb értéke, Cl
Hálózati feszültség, V
Az emberi test
ellenállása, Q 24 42 65 110 220 380 550
1000 600 1800 3040 6300 13 700 24 500 36 000

2000 _ 800 2340 5300 12 700 23 500 35 000
3000 — — 1340 4300 11 700 22 500 34 000
lenállásokat az emberi test ellenállásának és a hálózati (érintési) feszültség

függvényében az 510. táblázat tartalmazza. E táblázat segítségével adott
érintési feszültséghez a padlózat anyagát megválaszthatjuk.
A 800. ábra mutatja az emberi test bekapcsolódását a zárlati áramkörbe.
Feltételezve, hogy az érintett zárlatos test a földtől el van szigetelve, az U 0
fázisfeszültségű áramkör a következő elemekből tevődik össze:
800. ábra. Emberi test zárlati áramkörben
Rv a fázisvezetők ellenállása (értéke mindenkor megállapítható: 1.,

45. táblázat).
R s a hibahely átmeneti ellenállása. Bizonytalan érték nullától sok ezer
ohmig terjedő értéket vehet fel, ezért számításokban a legrosszabb esetet,
tehát a nulla értéket tételezzük fel, vagyis mindig úgy számolunk, mintha
fázisvezetőt érintettünk volna meg.
i?á az átmeneti ellenállás az érintés helyén. Értéke ugyancsak nullától
sok ezer ohmig terjedhet, számítások alkalmával nulla értéket kell felté
teleznünk.
R e az emberi test ellenállása. A környezettől és egyéntől függ, értéke
általában 500 és 3000 között van.
R t talpponti ellenállás. Ugyanaz vonatkozik rá, mint R y ra.
Rt a földnek mint vezetőnek az ellenállása, értéke gyakorlatilag nulla.
R ü üzemi földelés, értéke általában 1 . 5 Q.
ÉRINTÉSI FESZÜLTSÉG 881
Számítás szempontjából tehát a 801. ábrán látható egyszerűsített

helyzet áll elő. Az emberi testen átfolyó áramerősség az ábra szerint:
I = Uo A.
R w-f- R e + Ru
Példa. Legyen a fázisfeszültség 220 V, a vezető hossza 100 m, keresztmetszete 10 mm*, anyaga
alumínium. Az ember ellenállása legyen 1000 Q, az üzemi földelés értéke 5 Q.
A vezető ellenállása:
0,028 • 100
B y = 0,28 a
ÍÖ
Az áramerősség tehát:
220
1= = 0,218 A,
0,28 + 1000 + 5
mely érték már feltétlenül veszélyes.
801. ábra. Emberi test zárlati áramkörben a legkedvezőtlenebb esetben
A vezető és üzemi földelés ellenállása általában nagyságrenddel kisebb, mint a test ellenállása,
ezért egyelőre ne vegyük figyelembe. Vizsgáljuk meg, mekkora a test és talppont együttes ellenállása,
ha az áramerősség nem lehet nagyobb, mint 15 mA:
220
Be 0,015
= 14 666 a
Tehát a talpponti ellenállásnak legalább 14,666—1000 = 13 666 Q -nak kell lennie. Ennek a feltételnek
az 509. táblázat szerint csak száraz fa, aszfalt, klinker stb. felel meg.
Nem földelt hálózatokon másként alakul a helyzet (802. ábra). Nyilván

való, hogy ha C fázisnak földzárlata van, és a másik két fázisnak sem leveze
tése, sem a földhöz képest kapacitása nincsen — ami gyakorlatilag kizárt
nak tekinthető —, akkor hibaáram nem folyhat.
Legyen az ábra szerinti há
romfázisú rendszer G fázisa föld- — ^
zárlatos, az A és B fázisok leve
zetése, ill. kapacitása pedig G¿, r
JHr
__ II
Gj4, ill. Gß, CB. Az ép fázisok ad-

ej___
mittanciája:
y A = (( 'A + jo>CA)l;
Yß = {Gß -f- jcoöß)l . 802. ábra. Földzárlat földeletlen hálózaton

Ha Ga = Gb = G és CA = C B = C, akkor Y A = Y B = Y és
I = (U BC - U4C) Y = UßCy (1 -
mivel
2?r
. !T
UAC = aU BC, ahol a — eJ
Az előzők alapján a hibaáram:
I = UBCl2
(G+ eu2C2) .
Ha <?_4 = Gb és GA = CB, akkor:
1 =T V(2Gb + ÖA+ + (2coCB + wC* - F3 GA)2 .
Szabadvezetékek esetében (25 kV-on alul) a kapacitás a levezetéshez

képest elhanyagolható, míg földkábelnél általában a levezetés hanyagolható
cl a kapacitás mellett. Övszigetelésű kábelek kapacitásának tájékoztató
értékei az 511. táblázatban vannak feltüntetve. Szabadvezetékek levezetése
igen változó lehet, általában 10 .50 kQ/km értékkel lehet számolni.
511. táblázat
Övszigetelésű kábelek kapacitásának tájékoztató értékei, uF/km
Vonali feszültség, kV
2
q, mm
1 6 10 20
6 0,25
10 ' 0,29 0,18 0,15 —
16 0,35 0,22 0,18 —
25 0,39 0,25 0,21 0,16

35 0,44 0,29 0,24 0,18
50 0,48 0,32 0,26 0,20
70 0,52 0,35 0,29 0,21
95 0,56 0,38 0,32 0,23
120 0,60 0,42 0,35 0,26
150 0,67 0,45 0,38 0,28
185 0,71 0,47 0,40 0,30
240 0,76 0,54 0,46 0,34
Példák, a) 500 m hosszú, földeletlen csillagpontú ( V = 380 V) kisfeszültségű szabadvezeték

levezetése 25 kQ/km. Kiszámítandó a hibaáram egyfázisú földzárlat esetében; minthogy G =
= 4 •10~5/Q km :
I = 380 •0,5 • Vs • 4 • 10-® = 0,013 A = 13 mA.
b) Földeletlen csillagpontú (£7 = 380 V) transzformátorról táplálunk egy 50 m távolságra levő

m otort. A szakasz szigetelési ellenállása 220 000 Q. Állapítsuk meg a hibaáramot egyfázisú földzárlat
esetében.
Mivel Q = 4,5 • 10“ 6 Q/km:
I = 380 •0,05 • Ys • 4,5 •10- * = 0,00015 A = 0,15 mA.

ÉRINTÉSI FESZÜLTSÉG 883
c) Szigetelt esillagpontú U = 380 V-os hálózaton 0,2 km hosszú. 120 mm2 keresztmetszetű
kábelt fektetünk, amelynek kapacitása 0,6 fjtF/km = 6 * 10“ 7 F/km. Mekkora a hibaáram? (A le
vezetés elhanyagolható.)
I = 380 •0,2 • Y§ •314 •6 • 10“ 7 = 0,025 A = 25 mA.
A példából látható, hogy kisfeszültségű hálózatokon földeletlen csillagpont esetében a hibaáram

olyan kicsi, hogy egyfázisú foldzárlat esetében az üzem tovább tartható. Figyelembe kell azonban
venni, hogy az ép fázisok feszültsége a földhöz képest megnő.
A földeletlen hálózatnak amellett, hogy egyfázisú földzárlat esetében

is üzemben tartható, vannak hátrányai is. Ilyen hátrány pl. kisfeszültségű
hálózaton, hogy a kis hibaáram kö
vetkeztében a hibahely megállapítása
körülményes, nagyfeszültségű hálóza
ton pedig az ép fázisvezetők feszültség
emelkedése okozhat súlyos zavarokat.
Ezeket a hátrányokat küszöbölik ki
a közvetett földeléssel (803. ábra),
amely általában a csillagpont és a föld
közé iktatott tekercs.
Nagyfeszültségű hálózaton a köz
vetett földelés fojtótekercse úgy van 803. ábra. K özvetve földelt hálózat
a fázisok kapacitására hangolva, hogy
induktív komponense kompenzálja
a ka pacit ív komponenst, ennélfogva egysarkú földzárlat esetében csak —
aránylag kicsi — hatásos, ún. maradékáram keletkezik. 1 kV alatti feszült
ségű hálózaton a közvetett földelésnek ellenkező szerepe van: a hibaáramot
fel kell erősíteni úgy, hogy egysarkú földzárlat esetében megfelelő berendezés
sel a hiba érzékelhető legyen.
804. ábra. Földeletlen. hálózat
A helyzet mindenképpen módosul, ha földön álló személy érinti a fázis

vezetőt (804. ábra). Ha a fázisok levezetése és kapacitása a földhöz képest
egyenlő, tehát GA = GB = Gc = G és CA = GB = Cc — C , az emberi
test levezetése pedig Ge, akkor a három fázis admittanciája:
Y A = G + jcoC;
Y B = G + jcoC;
Yc = + ê) + J(°C •
56*
\
<884 ÉRINTÉSVÉDELEM
Figyelembe véve, hogy I A -\-IB -\-Ic = 0, az érintett fázis feszültsége:
3(G2 + Cü20 2)
Ur = UtCB
(Ge + 3G)z + mKJz
am iből az emberi testen átfolyó áramerősség:

Je = Uc Ge .
Példák, a) Adva van 500 m hosszú kábel, amelynek levezetése elhanyagolható, kapacitása pe
d ig 0,3 [iF/km. Az üzemi feszültség 380 V, az emberi test feltételezett ellenállása pedig Ge = 1000 Q.
Kiszámítandó az érintési feszültség és az emberi testen átfolyó áramerősség:
][ 3(314 • 1,5 • IQ-7)1 ___ __

Vc = 380 V.
f' 1 0 " « + 9(314 • 1,5 •IO“ V
A z emberi testben átfolyó áramerősség tehát:
31
/e = 1ÖÖÖ" “ ° ’031 A = 31 m A >
Ami már veszélyes.
b) 380 V-os földeletlen háromfázisú rendszerben egy motorhoz 50 m hosszú installációs vezeté
ket szerelünk. A szakasz szigetelési ellenállása a Biztonsági Szabályzat szerint 220 000 ß . Kérdés,
mennyi az érintési feszültség és érintés esetében az emberi testen átfolyó áramerősség? A kapacitás
figyelm en kívül hagyhaló!
ü c = 380 1/ — 3(22 * 10J > * ____ = 3 V

(1000 + 3,22 - IO"*)*
Az emberi testen átfolyó áramerősség pedig*
3
/„ =
1000 = 0,003 A = 3 mA,
tehát veszélytelen.
Földeletlen kisfeszültségű hálózaton a kettős földzárlatkor kifejlődő zárlati áramerősség általá
ban nem elegendő a védelem működtetésére (pl. a biztosítók kiolvasztására), ezért az összes földelést
és a kábelek fémköpenyét egymással fémesen össze kell kötni.
Az előzők indokolják, hogy a

nem földelt hálózatokon rendkívül
fontos a szigetelési állapot állandó
ellenőrzése. Kisfeszültségű hálóza
ton a legegyszerűbb ellenőrzési
módszer, hogy mindegyik fázisra
egy-egy nagy ellenállású voltmérőt
kapcsolunk, és ezek közös csillag
pontját földeljük. Teimészetesen a
voltmérőknek azonosaknak kell len-
niök. Ha valamelyik fázisszigetelése leromlik, a megfelelő voltmérő a többitől
eltérő kitérést mutat. Voltmérők helyett izzólámpák is megfelelnek. Nagy-
feszültségű hálózaton e célra a feszültségváltóknál ismertetett földzárlat-
jelző feszültségváltókat alkalmazzák.
A szigetelési ellenállást (üzem alatt is) a következőképpen lehet leg
egyszerűbben mérni (805. ábra). Ha a fázisok szigetelési ellenállása R A,
FÖLDELÉSEK 885
ill. Rß, a fázis és a föld közé kapcsolt voltmérő pedig UAi ill. U B feszültséget
mutat, akkor a fázisok szigetelési ellenállása
u - u A- u B
Rj\ -- Ry
UB
ill.
u - u A- u B
Rß — Rv
UA
Példa. XJ = 380 V, i?v = 5000 Q. A földhöz képest mért feszültségek UA — 20 V és Ub — 30 V.
A fázisok szigetelési ellenállása tehát:
Ra = 5000 — — = 55 000 Cl;

ók)
380 - 20 - 30
Rb 5000 = 82 500 Cl.
20
3. FÖLDELÉSEK
A földelések ellenállása. A földelés jósága mind üzemi, mind érintésvé

delmi szempontból egyaránt fontos. A földelések ellenállása a talaj fajlagos
ellenállásától, továbbá a földelő alakjától, méretétől és elhelyezésétől függ.
A talajnemek fajlagos ellenállásértékeit (nagyságrendileg) az 512. táblázat
tartalmazza. A fajlagos ellenállás függ a hőmérséklettől és a talaj nedvesség
től is, ezért a mért eredményeket ajánlatos az 513. táblázatban feltüntetett
szorzókkal figyelembe venni.
Szorzó tényezők különböző évszakokban
Talajnemek fajlagos ellenállásának nagyságrendje, Q mért földelési ellenállásokhoz
Fajlagos a mérés idő Időjárás

A talaj neme ellen- pontja
állás, nedves száraz
m
Január 1.30 1,00
Nedves, kovás agyag, márga, humusz 10 Február 1.30 1,00
Szárazabb márga, humusz, nedves homok 10* Március 1,35 1,05
Tó- és talajvíz 10 * Április 1,50 1,10
Szárazabb kavicsos homok 10 * Május 1,60 1,20
Sziklás talaj 10 * Június 1,80 1,25
Július 2,00 1,90
2,05 1,40
Szeptember 1,90 1,35
A hőmérséklet csökkenésével a talaj- November 1,75 1,30
1,60 1,15
ellenállás nő. Fagyott állapotban a talaj December 1,45 1,10
vezetése hasonló a felvezetőkhöz, ezért fon-
tos a földelők hasznos felületét a fagy határ
alá (kb. 0,8 m) helyezni.
Az 513. táblázatot a következőképpen használjuk: pl. júliusban a mért
ellenállás 5Q . Az előző időjárás nedves volt, tehát a táblázat szerinti szorzó-
tényező 2. A figyelembe veendő ellenállás tehát 2 -5 = 10 Q.
A földelők alakja és elhelyezése. A különböző alakú földelések ellenállását
legegyszerűbben a félgömb-földelőből lehet levezetni (806. ábra), r sugarú
félgömbön I áram folyik, a földelő szimmetriája miatt a távolságban az

áramsűrűség:
._ I
2 na2
Ha a föld fajlagos ellenállása q, akkor a térerősség a távolságban E —
— qí, és a potenciál a távolságban:
ű Io
Ua = — $ E di =
2 na
Mivel a = r, a feszültségemelkedés a föl
delés felületén:
W'
/ \
r——
és ebből a földelés ellenállása:
Ur Ur Q
R, = =
27ir
i Más alakú és a gyakorlatban leginkább
használt földelők ellenállásainak számítási
módját az 514. táblázat tartalmazza.
áöra. Fél göm b-földelő
A 806. ábrán látható módon minden föl
delő körül potenciál tölcsér alakul ki, ami
annyit jelent, hogy a földelő környezetében két, a földelőtől különböző távol
ságra levő pont között feszültségkülönbség van. Egymástól lépésnyi távol
ságú két pont feszültségkülönbsége az ún. lépésfeszültség.
A különböző alakú és elhelyezésű földelőket vissza lehet vezetni egyen
értékű félgömb-föld elésre. Az egyenértékű sugár (re) az 514. táblázatban
szereplő földelőkre:
2d ' d
1. ra =
a / l 6ra2 + d2
n + 2 arc sin
/ l 6m2 a2
2d
2. re = d
n +
2m
FÖLDELÉSEK 887
514. táblázat
Különféle földelések szétterjedési ellenállása
Sor- A földelők alakja és Meg Egyszerűsített képlet

szám elhelyezése Rt kötés
Rt Megkötés
Körlemez
vízszintesen t
T W ))))))), 77777777)7, arc sin
6 m> d
44d- í\1 + n1 yi6m 2 + d2 4d
1
Körlem ez
függőlegesen
e m >d g m> d
4d (1+ í J r ) 4d
Rúd (cső)
d = 1 • 2"
T777777) >7)77)7777. - £ - in A Z>d 0 ,9 - f
2nl d Z = 1 •6 m
Rúd (cső)
d (=« 8 mm
vízszintesen m>d
77777777777777777^7. « in 2,1 Z - 25 •100
2ni dm
0,5 mm
Mély fö ld e lé s
tttttttttttttttttIttt) Z>d
p í 21 1 / 4m + l \
í ma *“ \ T \ u n n v m>Z
,•
1
V
■LS.
Megjegyzés : Szalag és egyéb laposidomok a rúdföldelők képleteivel számíthatók d = 0,56 helyettesítés

sel, ahol b a szalag szélessége. Ha v a vastagság, akkor feltétel, hogy és Z>&. Egyszerűsített képlettel
vb 3 *16 mm.
Ha ismerjük valamely földelés szétterjedési ellenállását, akkor az egyen

értékű sugár:
ra = e m
2nR<
ahol E fa földelés mért ellenállása. Erre akkor van szükségünk, ha a földeld
körül kialakuló potenciáltölcsért akarjuk megállapítani a lépésfeszültség
ellenőrzésére (807. ábra). Ha rx az egyik láb távolsága a földeléstől, a másik
láb távolsága (radiálisán) r2 = r x + 0,8 m,
I a földelőben folyó áramerősség, akkor a
lépésfeszültség:
0,8 V,
u{=
2nr1 r í + 0,8
a láb-lábon átfolyó áramerősség pedig:
ut
A .
7e 2 R,+
Példa. 3 m mélyen bevert, 0,05 m átmérőjű rüd-
földelőt 5 A áramerősség terhel. A föld szétterjedési
ellenállása 200 fím . Állapítsuk meg a legnagyobb
lépésfeszültséget.
200
Rt = In - Í 4 ? - ~ 58 Q.
2 ti •3 0,05
Az egyenértékű sugár
200
re = 0,55 m .
2,n • 58
A lépésfeszültség nyilván akkor a legnagyobb, ha egyik láb az egyenértékű sugár távolságára van
a földelőtől (re = n).
A lépésfeszültség tehát:
5 • 200 0,8
üt = ~ 152 V.
2 tt •0,55 0,55 + 0,8
H a a talpponti ellenállást elhanyagoljuk, és feltételezzük, hogy az emberi test ellenállása R e = 1000 O
akkor az átfolyó áramerősség:
152
/e 1000
= 0,152 A = 152 mA,
tehát veszélyes. H a a talpponti ellenállást figyelembe vesszük, mégpedig feltételezve, hogy a két talp
egymástól lépéstávolságra van, akkor
i?t =: 1,81 •200 = 362 Q,
ennélfogva
152
le = 0,11 A = 110 mA,
1362
tehát a lépésfeszültség mindenképpen veszélyes, még akkor, is ha figyelembe vesszük azt a körülményt
hogy az áramút nem vezet a szíven keresztül.
M ély földelők (808. ábra). Ha a földelőrudat a talajszint alatt bizonyos

mélységig elszigeteljük, akkor mélyföldelőt kapunk. A legnagyobb lépés-
feszültség (tájékoztató érték):
FÖLDELÉSEK 889
w _ iQ2 JL
max _ 2^ 3 /3 m2 ’
ahol m a mély földelő szigeteletlen részének közepes mélysége a tala jszin ttől.
Példa. Ha az előző példában szereplő rudat 5 ra mélyre verjük le, és a talajszinttől számított
2 m mélységig égetett agyagcsővel a talajtól elszigeteljük, akkor a lépésfeszültség legnagyobb értéke:
5 • 200
•Ernas: — 2 ti 3 Y3 3,5a
5 V.
H a az emberi test ellenállása Re = 1000 Q, akkor a testen átfolyó áramerősség:
Ie = 1000 = 0,005 A = 5 mA,
tehát már nincs veszély.
Párhuzamosan kapcsolt földelések. Ha a földelés szük

séges szétterjedési ellenállása egy földelővel nem érhető el, 80g ábm
akkor több földelőt párhuzamosan kapcsolunk. A párhuza- Mélyföldelés
mosan kapcsolt földelők eredő ellenállása azonban mindig
nagyobb, mintha azt a párhuzamos ellenállások alapján számítanánk.
Ollendorf szerint, ha a párhuzamosan kapcsolt földelők alaprajzi elren
dezésben egy szabályos sokszög csúcsaira vannak telepítve, akkor a földelés
ún. jósági foka :
R 1
V = nRt
1 + 2 nDR geo
/(« )
ahol R az eredő szétterjedési ellenáüás; n a földelőrudak száma; i?eoo egy

íöldelőrúd szétterjedési ellenállása, ha a földelőrudak egymástól végtelen
távolságra vannak; g a talaj fajlagos ellenállása, Qm; D a sokszög köré
írható kör átmérője, m; f(n) n-től függő tényező, amelynek értékeit az 515.
táblázatban találhatjuk.
Polda. Hat, egyenként 2 m hosszú, 5 cm átmérőjű rúdföldelő van elhelyezve szabályos hatszög
csúcsaiban. A hatszög köré írt kör átmérője D = 8 m. A talaj fajlagos ellenállása: q = 102 Dm.
Egy földelőrúd ellenállása:
Q 100 4-2
Re 2 ni 2 tt •2 ln 0,05
40 D.
515. táblázat
f (n ) tényező értékei
n
földelőrudak 2 3 4 5 6 7 8 9 10 15 20
száma
i—*
QO
/(» ) 0,5 0,77 0,96 1,10 1,22 1,32 1,41 1,55 1,81 1,98
890 ÉRINTÉSVÉDILEM
H a a földelők egymástól végtelen távolságra lennének, tehát egymás potenciálterét nem befolyásol
nák, akkor az eredő szétterjedési ellenállás:
40
Re oo = - V = 6,66 fi
o
lenne. A jósági fok, mivel n R e = R e:
n= — 100
= 0,73.
1 + 2 ti 8 6,66 1,22
• •
Az eredő szétterjedési ellenállás tehát:
6,66
R = = 9,1 fi.
0,73
A gyakran előforduló földelőfajtákra a szétterjedési ellenállás közelítő

értékeit Endrényi—Dévény adatai alapján az 516. táblázat tartalmazza.
516. táblázat
Földelők szétterjedési ellenállása, fi
Szalagföldelő (50i mm2)

1...2" 0 -jű cső hossza, m hossza, m Négyzetes lemez, ma
Talaj
2 4 6 25 50 100 0,5 1 2
Láptalai 23 12 7,5 4,2 2,1 1,1 25 12 6

Szántóföld és
agyag 45 23 15 9 4,5 2,5 50 25 12
Homok 270 135 90 50 25 12 300 150 75
Köves talaj 450 230 150 0,5 45 25 500 250 120
Ha a földelőket nem valamely sokszög csúcsaiban helyezzük el, hanem

egyenes sorban, akkor Rüdenberg szerint az egymástól D távolságra levő
l hosszúságú földelők eredő ellenállása a D/l viszonytól függ. Ha Djl > 1,
akkor:
i?e K in f
2 7ll
n
ahol Z) „ = YdD2D 3.. D n . E képletben n a rudak száma, d a földelőrúd
átmérője, Z)2, D 3 . T)n pedig a rudak egymástól való távolsága.
A hazai gyakorlati mérések egyik számítási módot sem igazolták, aminek
okát valószínűleg a nem egyenletes minőségű talajban és a nedvesség megha
tározhatatlan eloszlásában kell keresni. Megközelítő számítások céljára
azonban a közölt módok jól használhatók.
4. ÉRINTÉSVÉDELMI M ÓDSZEREK
A ) Elszigetelés
Érintésvédelem céljából az elszigetelés az MSZ 172 szerint kétféle módon

alkalmazható:
Minden olyan üzemszerűen nem vezetésre használatos fémrész szigetelő
anyaggal való burkolásával, amely a készülék meghibásodásakor feszültség
MÓDSZEREK 891
alá kerülhet . Ügyelni kell arra, hogy a szigetelőtulajdonság nedvszívó -

képesség stb. következtében ne csökkenjen.
A kezelőszemélynek a földtől való elszigetelésével. A szigetelőanyagból
készített dobogónak olyan méretűnek kell lennie, hogy azt két személy
se hidalhassa át (pl. szerszámátadáskor).
A szigetelés mint érintésvédelmi módszer különösen háztartási készülékekkel kapcsolatban
kerül előtérbe. Ezekre az MSZ 4860 a következőképpen intézkedik.
II. osztályú az a készülék, amelynek nincsen foldfdőkapcsa, ill. érintkezője, vagy azért, mert
nincsenek megérinthető fémrészei, vagy azért, mert kettős, ill. megerősített szigetelése van.
A villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérésére az MSz 4852 intézkedik. Eszerint
a szigetelési ellenállás a próbafeszültség és a szivárgó áram hatásos összetevőjének a hányadosa.
A II. osztályú készülékek vizsgálata esetén a meg nem érinthető és a megérinthető fémrészek, ill.
a szigetelőanyagból készült részek fémfólia burkolata között a szigetelési ellenállás ne legyen kisebb,
mint 2 MQ. A méréseket a hivatkozott szabványban előírt próbafeszültségekkel kell végezni.
Az érinthető készülék, gép stb. elkerítése, ill. hozzáférhetetlen elhelye

zése tekintetében a Biztonsági Szabályzat nagyon részletes utasításokat
tartalmaz.
B ) Törpefeszültség
A Biztonsági Szabályzat szerint a földhöz képest 42 V-nál nem nagyobb
feszültséget nevezzük törpefeszültségnek. Fémtartány okban, villamos haj-
vágó- és borotvakészülékekre, továbbá villamos játékokra a törpefeszültség
megengedhető felső határa 24 V.
Törpefeszültséget kell alkalmazni a következő helyeken :
Szerszámgépekre szerelt munkahelyvilágító lámpáknál.
Nyirkos, párás, nedves, átázott, forró, szén- vagy fémporos és savas helyiségekben, ahol az
érintésvédelmet szigeteléssel elfogadható módon nem lehet biztosítani.
Ajánlatos a gazdaságosság határain belül törpefeszültség alkalmazása-

a következő helyeken:
Szállítóberendezések szigeteletlen vezetékeinél.
Villamos kéziszerszámoknál.
Építőipari és mezőgazdasági gépeknél.
Vezérlő- és működtetőberendezéseknél.
Tör pej eszültség előállítása. Törpefeszültséget — váltakozóáramú rend

szerben — transzformátorral állítunk elő. Érintésvédelmi okokból a fenti
helyeken törpefeszültség előállítására az MSZ 172/1. — 62 szerint csak az
MSZ 9229 előírásainak megfelelő biztonsági transzformátor alkalmazható.
Ha a helyhez kötött biztonsági transzformátor érintésvédelme nullázással
vagy védőföldcléssel van megoldva, akkor a primer oldali valamennyi veze
tőt olvadóbiztosítóval vagy más túláramvédelemmel kell ellátni. Hordozható
biztonsági transzformátor csak II. érintés védelem osztályú lehet.
Függetlenül attól, hogy a törpefeszültségű transzformátor melyik
érintésvédelmi osztályba tartozik, a két tekercs között földelt fémlemez
elválasztást alkalmazni nem szabad. Érintésvédelmi célra törpe feszültséget
forgógéppel előállítani nem szabad.
A törpefeszültségű hálózatban legalább 250 V névleges feszültségű
vezetékeket és szerelvényeket kell használni. A törpefeszültségű hálózatot
a kisfeszültségű hálózattól elkülönítve kell szerelni.
Nagyfeszültségű berendezések területén a törpefeszültségű hálózatot,

ha a nagyfeszültségű rendszer és a föld közötti potenciáltérben helyezkedik
el, a kapacitív potenciálemelkedés megakadályozása céljából fém védő
csőbe kell helyezni vagy fémburkolatú kábelben kell vezetni. A fémcsövet
vagy fémburkolatot legalább két helyen földelni kell.
Törpefeszültségű rendszerben üzemi földelést alkalmazni nem szabad. Jelző
és működtető törpefeszültségű hálózatra más fogyasztókészüléket kap
csolni nem szabad.
Az Érintésvédelmi Szabályzat szerint a törpefeszültségű hálózat kis
kiterjedésű legyen. Az ezzel kapcsolatos lehetőségekről jó áttekintést ad
az 517. táblázat, amely 5% feszültségesés alapulvételével a különböző
keresztmetszetű vezetékek megengedhető terhelését és a maximális vezeték-
hosszakat tünteti fel.
517. táblázat
Vezetékek hossza és keresztmetszete törpefeszültség esetében, ha a feszültségesés 5%
!szig. vezeték
q, mm2 Egyfázisú hálózat 24 V Háromfázisú hálózat cos q> = 0,8
A biztosító név Teljesítmény, Egyszeres Teljesítmény, Egyszeres max. vezeték-

leges árama, kW vezeték- kW hossz, m
A hossz, m
Cu A1 1
COS <P cos rp 3x24 Cu A1
Cu A1 42/24V
= 1 = 0,8 V
24 V 42 V 24 V 42 V
! i
6 1 1,5 0,14 : 0,11 6 5 0,20 0,35 7 12 6 10
10 1,5 2,5 0,24 0,19 5 5 0,35 ! 0,58 5 10 5 9
15 2,5 4 0,36 0,29 5 4 0,50 0,88 6 11 5 10
20 4 6 0,48 0,38 6 5 0,68 ! 1,17 7 13 6 11
25 6 10 0,60 ; 0,48 7 6 0,85 1,46 8 14 7 13
35 10 16 1,20 2,05 11 19 10 17
50 16 25 1,70 2,90 12 21 11 19
60 16 25 2,00 3,50 10 18 9 16
80 25 35 2,70 4,70 12 21 9 17
100 35 50 3,40 5,85 13 23 10 19
518. táblázat
T -t íp u s ú tö rp e fe s z ü lts é g ű t r a n s z f o r m á t o r o k a d a ta i
Teljesít Vasvesz Rézveszte Hatásfok, Feszültség, Súly,

Típus mény, teség, ség, esés, kp
VA W W %
%
T 60 60 3 5 81,7 12 2,5
T 120 120 4,5 8 86,9 10 3,5
T 250 250 9 12 89,2 8,5 6,4
T 350 350 13 18,5 90,8 7,5 7,6
T 5Q0 500 15 20 91,6 7 12
T 750 750 24 27 93,6 6 15

T 1000 1000 33 31 94 5 ^19
T 2000 2000 47 50 95,1 4,5 31
T 3000 3000 66 70 95,7 4 45
T 5000 5000 115 80 96,1 5 90
MÓDSZEREK 893
519. táblázat
T- és KT-típusú transzformátorok méretei*, és tokozása
Főméretek, mm Tokozás
Primer oldali
biztosító -+-
Primer oldali biztosító + kapcsoló
Típus Primer oldali biztosító kapcsoló + jelzőlámpa -f-jelzőlámpa,,
a b C fedélen
dug. alj.
U-szekrény VILLESZ U-szekrény VILLESZ VILLESZ
T 60 104 125 97
ui U2
T 120 104 147 97 B12 B 12 B 12
F és FK FK FK
T 250 130 150 123
TJ2/140 U3/140
T 350 130 160 123 B 13
T 500 164 190 150 B 13 (FK) B13 (FK) FK
UDJ±i O
T 750 176 210 158 U4/175
MB 13 MB 13 MB 13
T 1000 176 238 158 U4/175
T 2000 ~208 265 190 U6/240 MB 23 U6/240 MB 23 MB 23
T 3000 240 264 214
T 5000 400 340 325 — — — — -
KT 25 84 80 90
KT 63 84 90 90 B 12
U1 U2
KT 100 104 110 114 F és FK B 12 FK B 12 FK
KT 120 104 110 114
KT 160 104 120 114
KT 250 _ 130~ 140 136 B 12
FK U3/140 B13 FK
KT 400 130 150 136 U2/140
B13 FK
KT 500 130 160 136 B13FK
TT4/175
U ± 1O
KT 630 164 180 160
U3/175
KT 1000 164 200 160
MB 13 MB 13
KT 1600 164 200 240 U5/240
U6/240 MB 23
KT 2500 280 200 230 U6/240
KT 4000 280 220 230 U6/240
Törpefeszültségű transzformátorok típusai. A T-típusú törpefeszültségű

transzformátorok általános üzemi (primer és szekunder tekercsek közöa
tekercstesten) vagy biztonsági (a primer és szekunder tekercsek elkülönített
tekercstesten készülnek) transzformátorok. A transzformátorok nyitott,,
szellőzötten zárt, hordozható, vízmentes és játékokhoz használatos kivitel
ben készülnek. Az egyfázisú transzformátorok teljesítménysorozata : 60, 120,.
250, 350, 500, 750, 1000, 2000, 3000 és 5000 VA, a háromfázisúaké 1, 2, 3,
5, 7, 5, 10 kVA. A transzformátorok névleges primer feszültsége biztonsági
transzformátorokra 110 és 220, más célokra használatos transzformátoroknál
ezeken kívül 380 és 550 V. A névleges szekunder feszültség az általános üzemi
transzformátoroknál 24, 42, 110 és 220 V, a biztonsági transzformátoroknál
750 VA-ig 6, 12, 24 és 42 V, 750 3000 VA-ig 12, 24, 42 és 5000 VA-ig 24 és
42 V. A T-típusú transzformátorok adatait az 518. táblázat, méreteit a 809.
ábra és az 519. táblázat tartalmazzák.
809. ábra. T törpefeszültségű transzformátor
A KT-típusú egyfázisú transzformátorok burkolt, csepegővíz ellen védett,

freccsenővíz ellen védett és vízmentes védettséggel készülnek. Primer
és szekunder feszültségei megfelelnek a T-típusnak. Egyéb adatai az 520.
táblázatban találhatók. A méreteket és a tokozás adatait a 810. ábra és az
521. táblázat tartalmazza.
5 20. táblázat
KT-típusú törpefeszültségű transzformátorok adatai
T e lje s ít m é n y , V a s v e s zte s é g , R ézv eszteség , H a tá s fo k , S ú ly ,

T íp u s 0/
V A W W /o kp
K T 23 23 2 2 86 1 ,2
K T 63 63 3 5 8 8 ,5 1 ,6
K T 100 100 4 ,5 7 ,1 8 9 ,6 2 ,6
K T 120 120 4 ,5 8 9 0 ,5 2 ,9
K T 160 160 5 ,5 10 9 1 ,1 5 3 ,3
K T 250 250 9 12 9 2 ,2 5 50
K T 400 400 12 18 93 6 ,4
K T 500 500 15 20 9 3 ,5 7 ,2
K T 630 630 25 26 94 1 4 ,5
K T 1600 1600 45 45 9 4 ,7 22
K T 2500 2500 66 70 9 4 ,9 0 2 9 ,5
K T 4000 4000 90 90 9 5 ,6 38
MÓDSZEREK 895
521. táblázat
Olvadóbiztosítók a tényezője
D-rendszerű NKI-rendszerű
Névleges késleltetett gyors késleltetett

áramerősség,
A k io ld á s
ai «2 as ai «2 <*6 a8 tt5
6 4,2 3,7 3,3 2,7 2,5 2,1

10 4,7 3,9 3,3 2,7 2,5 2,2
15 4,9 4,0 3,4 2,8 2,6 2,3
20 5,1 4,1 3,5 2,9 2,5 2,2
25 5,8 4,6 1 3,8 3,2 2,8 2,2
35 5,9 4,6 1 3,9 3,4 3,0 2,3
40 4,9 4,4 3,7
50 7,0 5,3 4,0 3,8 3,2 2,6 5,1 4,5 3,7
60 7,0 5,3 4,1 3,8 3,2 2,7 5,9 5,0 4,1
80 7,5 5,3 4,3 3,9 3,4 2,9 5,7 4,9 4,1
100 8,5 5,3 4,4 4,3 3,6 3,0 5,4 4,7 3,9
125 9,8 5,6 4,6 4,5 3,8 3,2 5,4 4,9 4,1
160 10,2 6,3 4,8 4,6 3,9 3,2 5,6 5,0 4,2
200 12,2 6,5 5,2 5,0 4,0 3,1 6,2 5,1 4,3
250 6,6 5,4 4,5
300 6,3 5,5 4,8
400 6,3 5,1 4,6
500 6,0 5,2 4,5
600 6,2 5,3 4,4
810. ábra. K T törpefeszültségű transzformátor
C ) Védoelválasztás
Védőelválasztáson azt az érintésvédelmi m ódot értjük, amely szerint

az ún. elválasztótranszformátor közbeiktatásával a védendő fogyasztó és a
tápláló hálózat galvanikus összeköttetését megszüntetjük.
Az elválasztó transzformátor két, egymástól szigetelt tekercseléssel
készült 1 : 1 vagy hasonló áttételű transzformátor, amelynek meg kell
felelnie az MSZ 9229-ben a biztonsági transzformátorra előírt követeimé-
S '96 ÉRINTÉSVÉDELEM
nyéknek, azzal az eltéréssel, hogy névleges szekunder feszültsége a törpe -

feszültségnél nagyobb, de egy fázis esetén legfeljebb 220 V-ig, három fázis
esetén pedig 380 V-ig terjedhet. Primer feszültsége 550 V-nál több nem lehet.
Az elválasztó transzformátor szekunder áramkörét földelni vagy egyéb
fémszerkezetekhez kötni nem szabad. Egy-egy elválasztótranszformátor
csak egy-egy fogyasztót táplálhat, hordozható készülékek esetén azoknak
csatlakozóvezetéke 10 m-nél hosszabb nem lehet.
D ) Védoföldelés
A védőföldelés a leggyakrabban alkalmazott érintésvédelem, amely

azonban csak bizonyos határok között hatékony. A védőföldelés kérdéseit
külön tárgyaljuk közvetlenül földelt és földeletlen, ill. a közvetve földelt
hálózatokkal kapcsolatban.
a) Védőföldelés közvetlenül földelt hálózatokon
A védőföldelés számítása. A 811.
ábra szerint, ha a földelt fogyasztó
testzárlatos lesz, és a zárlati energia
pálya impedanciái: R$ a fázisvezető
ohmos ellenállása (kisfeszültségű há
lózaton az induktív és kapacitív ellen
állás elhanyagolható); f?h a hibahely
átmeneti ellenállása, amelyet a leg
rosszabb eset feltételezésével nullának
veszünk; i?v védőföldelés ellenállása és
i?ü az üzemi földelés szétterjedési ellen
állása, akkor a zárlati áram:
u,
h =
811. ábra. Védőföldelés Rf + -^h + t” *^ü
A fázisvezető ellenállása az üzemi földelés (általában 3...5 Q) és a védő

földelés szétterjedési ellenállása mellett elhanyagolható, továbbá feltéte
lezzük, hogy R h = 0, így jó közelítéssel:
2 Rü + R v
A z Í7f fázisfeszültség a két párhuzamosan kapcsolt R ü és R v ellenállá
sokon az ellenállások arányában oszlik meg, tehát a védőföldelésre jutó
feszültségemelkedés:
Rv
uv = u,
Rü “I“ Rv ’
míg az üzemi földelésre jutó feszültségemelkedés:
Rü
Uü = Uf
R ü 4“ R\
Uy egyben az érintési feszültség (U e).
MÓDSZEREK 897
A védőföldelés célja, hogy az érintési feszültséget a megengedett, tehát

42 vagy 65 V -ot meg nem haladó értéken tartsa, vagy ha ez nem lehetséges,
akkor a zárlati áramkörbe iktatott biztosító kiolvasztása által az áramkört
5, ill. 2 s-on belül megszakítsa. Tegyük fel, hogy I n névleges áramerősségű
biztosítónak az előírt időn belüli kiolvasztásához I = aI n áramerősség
szükséges, és a megengedett érintési feszültség Um. Vizsgáljuk meg az előzők
alapján a szabványnak az előírt Um megengedett érintési feszültség betar
tására vonatkozó előírását. Ennek alapján I R W<¡ Hm, azaz:
Um
Rv
u f - u m
A z R w és R ü értékek közötti összefüggést = 220 V és £7m = 65 V

figyelembevételével a 812. ábrán az a jelű egyenes mutatja. Feltételezve,
hogy az üzemi földelés szétterjedési ellenállása 5 Q,
a megengedett Um — 65 V érték tartásához R v =
65
= 5 -¿r^r— — = 2,1 Q szétterjedési ellenállásérték
220 — bo
tartozik, amit elérni — bár természetesen nem lehe
tetlen — mindenesetre körülményes, és meglehe
tősen költséges.
Ha az Um szabvány’ szerinti értékét nem tud
juk tartani, akkor a lekapcsolás az 5, ill. 2 s-on be
lül történjék meg. Erre az esetre a következő össze ARodS
függés érvényes: 812. ábra. Védőföldelés ellen
állása; By és jRü közti össze
ä v< T l = R,~,. függés
a I,
Ha ezt az összefüggést a 812. ábrán a b jelű vonallal tüntetjük fel (jelen
esetben Uf — 220 V és a / n = 45 A feltételezésével), akkor az ábrán a vastag
vonalak és a tengelyek közé eső terület az a tartomány, amelyen belül
a szabványelőírásnak eleget tettünk. A biztonság követelményeinek azon
ban akkor teszünk teljes mértékben eleget, ha az R v < —^-összefüggést
a7 h
tartjuk szem előtt. i?v-nek ez az értéke az a és b egyenesek metszéspontja,
ami azt jelenti, hogy a lekapcsolás, ill. a biztosító kiolvadása vagy megtör
ténik a kívánt időn belül vagy pedig az érintési feszültség nem haladja meg-
az előírt értéket.
A transzformátor csillagpontjának feszültségemelkedését a Biztonsági Szabályzat azzal rögzíti,
hogy valamely hálózat akkor tekinthető kisfeszültségűnek, ha a fázisfeszültség nem emelkedhet
250 V fölé. A 813. ábrán látható módon a következőt kapjuk:
POx = Í2 5 0 a - 1902 = 162,5:
00i = 162,5 - 110 = 52,5 V.

A csillagpontban 52,5 V feszültségemelkedés következhet be, ami a szabvány szerint megengedett
65 V feszültségemelkedés alatt van.
Az üzemi földelés szétterjedési ellenállásának méretezése hasonló, mint a védőföldelésé, azaz
ÜT
Rü ^
alj
ahol Um a megengedett 65, ill. 42 V feszültség, i r pedig a transzformátor főbiztosítójának névleges

áramerőssége. H a az előző képlet alapján megrajzoljuk alekapcsolási egyenest (a 812. ábrán e egyenest)
akkor láthatjuk, hogy az mindig a fogyasztói készülék b jelű bekapcsolási egyenese alatt lesz. Ez
nyilvánvaló, mert a transzformátor biztosítójának névleges áramerőssége, J t mindig nagyobb,
mint a fogyasztó biztosítójáé. A szabványnak tehát eleget teszünk, ha a 812. ábra a és b egyenesek
által határolt tartom ányon belül maradunk.
Az üzemi földelés értékének meghatározásához a transzformátor biztosítójából kiindulni
gyakorlatilag nem lehet, mert 100 kVA-nál nagyobb teljesítményű transzformátorhoz század ohm
nagyságrendű szétterjedési ellenállásértéket kapunk. Szabványelőírásunk szerint az üzemi földelés
méretezésében az ahhoz legközelebb levő kioldószerv kioldó-, ill. kiolvasztóáramát kell figyelembe
venni. Ennek az előírásnak pontos megtartása általában nehézségbe ütközik, mert a transzformátor
telepítésekor többnyire nem ismerjük a m ajdan villamosán legközelebb eső fogyasztó biztosítóját.
Célravezetőbbnek m utatkozik a VDE 0140 elő
írása (20. §.), amely az üzemi földelés méretezéséhez a
védőföldeléssel ellátott, legnagyobb fogyasztó bizto
sítójának névleges áramerősségét veszi figyelembe.
Abban az esetben pedig, amikor az üzemi földelés már
adott, akkor ennek feszültségviszonyait figyelembe vé
ve kell a fogyasztói védőföídelést méretezni.
R á kell mutatni arra, hogy ha a fázisfeszültség
nagyobb, mint a megengedett érintési feszültség kétsze
rese — ami a gyakorlatban a legáltalánosabb —, ak
kor nyilvánvalóan vagy az üzemi vagy a védőföldelés
re a megengedettnél nagyobb feszültség jut, tehát a
védőföldelés érintésvédelmi működésekor az ered
mény mindig lekapcsolás lesz.
A védőföldeléssel kapcsolatban érdemes meg
jegyezni, hogy az újabb érintésvédelmi megoldá
sokra irányuló törekvések között szerepel az az el
gondolás, hogy a helyiségek padlózatát jól vezető
anyagokból kell készíteni, amelyhez a villamos készü
lék fémtestét hozzá kell kötni. Ily módon testzárlat
esetében a védendő személy és a készülék fémburko
lata azonos potenciálon lenne, tehát az áramütés lehe
813. ábra. Megengedett feszültségemel tősége ki lenne zárva. Ezt azért érdemes megemlíte
kedés a transzformátor csillagpontjában ni, mert gyakran lehet találkozni olyan törekvésekkel,
amelyek szerint pl. kazánok, tartányok stb. vasból
készült járószintjein törpefeszültségű világítás létesí
tését kívánják, holott a fentiek szerint ebben az eset
ben — feltételezve a fémes kapcsolatot a h i b ¿ lámpatest és a járószint között — a védendő személy
és a hibás szerelvény azonos potenciálon van.
Biztosítók és védőkapcsolók szerepe. Az előzőkből láttuk, hogy a szabvá

nyos 380/220 Y-os kisfeszültségű hálózaton — mivel a fázisfeszültség mindig
több, mint kétszerese a megengedett érintési feszültségnek — a védelem
az előírt 5 vagy 2 s-on belüli lekapcsolásban nyilvánul. Ahhoz, hogy ez m eg
történjék, szükséges, hogy a biztosítón átfolyó zárlati áram a biztosító
névleges áramerősségének bizonyos — a lekapcsolási időtől függő — töb b
szörösét érje el. A biztosítók olvadóbetétjeinek nem kioldási görbéje, hanem
ún. jellegsáv ja van (áramerősségtől függő kioldási idő), mert gondos gyártás
esetében is mutatkozik bizonyos szórás a kioldási időben. Az a tényező azt
mutatja, hogy adott idő alatt hányszoros névleges áramerősségen olvad ki
a biztosító:
ahol a kiolvadási közepes, I n pedig a névleges áramerősség.

A hazai gyártmányú biztosítókra vonatkozó 1 , 2 és 5 s-os a tényezőket
(ax, a 2 és a5) az 521. táblázat tartalmazza.
Azokra a motorvédő kapcsolókra és megszakítókra, amelyek nincsenek
ellátva gyorskioldóval (pl. K-917), az előtétbiztosító jellegsávja, azokra a kap
csolókra viszont, amelyek el vannak látva gyorskioldóval, a gyár által meg-
MÓDSZEREK 899
adott jelleggörbe a mértékadó. A kisautomaták (ezeknek nincsen előtét

biztosítója) ikerfém kioldójának jellegsávja körülbelül megfelel az azonos
névleges áramerősségű, késleltetett kioldású D-biztosító jellegsávjának,
tehát az a tényező is megfelel a késleltetett kioldású D-biztosítók tényező
jének.
Az MSZ 172/1 — 62 az 522. táblázatban található értékeket írja elő.
Transzformátor védelme esetén az itt megadott kiolvadási szorzó
1,5-szeresévei kell számolni.
A védőföldelés alkalmazhatóságának határait legcélszerűbben példával
lehet bemutatni; 380/220 V szekunder feszültségű transzformátor egy
fogyasztót táplál. A transzformátor biztosítójának névleges áramerőssége
I e — 100 A, a fogyasztóé I n = 10 A. Legyen Um— 65 V, a transzformátor
522. táblázat
a kiolvadási szorzó előírt értéke
Egyszerű érin Fokozott érintés

Biztosítóbetét tésvédelem ese védelem esetén
tén, (oc6) («!>
Gyors kioldású 3 4
Késleltetett kioldású 4 5
biztosítójára vonatkoztatva a6 = 4,4, a fo

gyasztó biztosítójára pedig a5 = 3,3. Ezek
kel az adatokkal rajzoljuk meg a 814. ábrán
az a és 6 egyeneseket.
Az a egyenest a már ismertetett
üm 814. ábra. A védőföldelés alkalma

ut - u m zásának határai
képlet alapján számítjuk. Tehát ha pl. E ü = 3 Q, akkor

65
E w <> 3 1,26 Cl .
220 — 65
Ebben az esetben a védendő készülék érintési feszültsége nem haladja meg
a 65 V-ot, viszont az üzemi földelésen a feszültségemelkedés 220 — 65 =
= 155 V, tehát a zárlati energiapálya áramerőssége:
Ut 220
~52 A .
E w + Eü 1,26 + 3
Mivel 52 > 3,3 • 10 , a lekapcsolás megtörténik.

A b egyenes a védett készülék szempontjából azt a határt jelenti,
amelyen belül a lekapcsolás az előírt 5 s-on belül bekövetkezik. Az egyenes
megszerkesztésének alapja az
Ut
57*
összefüggés. Így pl. ha = 3, akkor

220
i?v = — 3 ^ 3,7 Q.
33
Ebben az esetben az üzemi földelésen a feszültségemelkedés:
3
Uü = 220 = 100 V .
6,7
A zárlati energiapálya áramerőssége:
220
L = = 33 A ,
6,7
tehát a lekapcsolás 5 s-on belül megtörténik. Nagyobb biztonság érdekében
legyen R w — 3,5 Q és R ü — 3 Q, akkor a 814. ábrán ezt a helyet az I pont
mutatja.
Tegyük fel, hogy R ü = 2 ü és J?v = 6,5 Q. Ekkor az
Rv = ~ L -
“A
összefüggés alapján a5/ n = 26 A, tehát a védett készülék biztosítója nem
olvad ki az előírt idő alatt, viszont az üzemi földelés feszültségemelkedése
mindössze 52 V lesz. Ez esetben tehát a védőföldelés az üzemi földelés szem
pontjából megfelel, a védett készülék szempontjából azonban nem. A hely
zetet a 814. ábrán a I I pont jellemzi.
220
Ha R v — 5 és R ü — 4 Q, akkor oc,In — ——-— 7- = 24 A, tehát a biztosító
5— 4
nem old ki 5 s alatt, viszont a feszültségemelkedés az üzemi földelésen:
Ua= 220 — -f~ — = 98 V

4+5
és a védőföldelésen 220 — 98 = 122 V, tehát ez a védelem semmiféle szem
pontból nem felel meg (az ábrán lásd I I I ).
Az előzők alapján nyüvánvaló, hogy a védőföldelés csak szűk korlátok
között alkalmazható. Általánosságban vizsgálva a kérdést legyen a fázis-
feszültség 220 V és a5 = 4. Az
ß v + «fl = - £ r
összefüggésből a védendő készülékhez szükséges biztosító névleges áram
erőssége :
ZJf 55
A .
a5(^ v + Äfl) Ry + Rü
A fogyasztói berendezések tervezésekor általában nem ismerjük az üzemi
földelés értékét. A szabvány szerint megengedett legnagyobb R ü = 5 Q
értéket feltételezve, az előző képlet alapján I n = 6 A esetében R v = 4 Q.
I n = 10 A esetében pedig R w = 0,5 Q értéket kapunk.
MÓDSZEREK 901
A z M S Z 172 szerin t a6 = 3 é rté k k e l s z á m o lv a
220
+ Rü — O.
3 /n
Eszerint, ha egy 5 LE-s m otor biztosítójának névleges áramerőssége 15 A, akkor = 5 Q.
A védőföldelés tehát csak akkor alkalmazható, ha igen jó ( 0 ,5 ... 1 Ü) üzemi földelés van, és így
elegendő a mintegy 3 . . .4 Q-os védőföldelés.
Az előző példákban feltételeztük, hogy a hibahely átmeneti ellenállása Rh = 0. A zárlati áram
(Ry = 1,26 Q, = 3 Q és Rh = 3 Í1 esetében:
220
30 A.
Ll,2 6 + 3 + 3
Ez pedig annyit jelent, hogy a biztosító nem olvad ki 5 s-on belül. A hibahely átmeneti ellenállása
teljesen esetleges, és ha pl. Rh = 10 £1, akkor I z 15 A, amely a biztosítót hosszú ideig nem olvasztja
ki. Jelen esetben a védendő készülék szempontjából ez nem veszélyes, mert az érintési feszültség
u e = IR y = 15 • 1,26 ~ 20 V.
H a pl. Ry = 3,5 Q, R ü — 3 ü és Rh — 3,5 Q, tehát R v + Rh + R ü = 10 Q, a zárlati áram
220/10 = 22 A, akkor a biztosító nem olvad ki 5 s-on belül, viszont az érintési feszültség ü e = IR y =
— 22 • 3,5 = 77 V, tehát a megengedettnél nagyobb lesz.
Az előző példák azt mutatják, hogy a hibahely átmeneti ellenállása a védőföldelés alkalmazási
határait még jobban szűkíti. Eszerint a 814. ábrán a bevonalkázott terület (a példa esetében
R ü = Ry = 2 Q) nyújt csak m egfelelő védelmet bármely Rh értéknél. Legyen pl. Rh sorra 1, 2 és
220
4 Q, akkor Rh = 1 £2, 2 R = 5 Ü, I = — — = 44 A (lekapcsolás 5 s-on belül);
5
220
Rh = 2 O, ZR = 6 0, I = — — = 36 A (lekapcsolás 5 s-on belül);
o
220
Rh = 4 Ü, 27R = 8 Q, I = = 27,5 A V = 27,5 • 2 = 55 V .
ö
Ha a földelőkkel vagy földelő csoportokkal nem érünk el megfelelő
kis értékű szétterjedési ellenállást, akkor földelő- vagy védőhálózat létesítése
kerülhet szóba. Ez abban áll, hogy a védett készülékek fémtesteit vezetően
összekötjük, és az így kialakított védőhálózatba bekötjük a szóban forgó
területen levő vasszerkezeteket, csőhálózatokat stb. A védőhálózat problé
máit a nullázással kapcsolatban tárgyaljuk részletesen.
Vízvezetéki csőhálózatot csak az illetékes vízmű engedélyével szabad földelési célokra használni.
A vízmérőt és a belső főelzáró csapot legalább 16 mm2 keresztmetszetű réz vagy 50 mm2 kereszt
metszetű vas vezetékkel át kell hidalni, és ehhez nem rozsdásodó csőbilincseket alkalmazni. Vasúti
síneket hasonló célokra csak akkor szabad használni, ha a vasút nem közforgalmi, és villamos vontatás
esetében asín nem vezet áramot. Mind a csőhálózat, mind a sínhálózat csak akkor használható földelés
céljára, ha a mért átmeneti ellenállása a föld felé kevesebb, mint 1 Q.
A földelővezetékre vonatkozó előírások. A földelő legnagyobb megengedhető

hőmérséklet-emelkedése kb. 75 C°. Lényeges, hogy a melegedés következtében
ne induljon meg gőzfejlődés, mert ez a földelő szétterjedési ellenállását
nagymértékben megnöveli. A földelŐrúd megengedhető terhelése:
34 dl f
A ,
Qt
ahol d a rúdföldelő átmérője, mm; l a hossza, m; £ a talaj ellenállása, Qm;

t a lekapcsolási idő, s.
A földelő vezeték megengedett túlmelegedése 100 C°, egy órai időtar
tamra. Ha az érintési feszültség nem haladja meg a megengedett mértéket,
és a kioldószerv emiatt nem működik, akkor a zárlat „állva marad” , és ezért
523. táblázat kell a melegedést egy órai

F ö ld e lő v e z e t é k te rh e lh e tő s é g e , A időtartamra figyelembe ven
ni. Mind erre az esetre, mind
Lekapcsolási idő az 5 s-on belüli lekapcso-
lásra vonatkozó megenge
Keresztmetszet, 1 óra 5 s-on belül dett terheléseket az 523.
mm* táblázat tartalmazza.
anyag
Réz Réz Vas A ln m ín in m
Alumínium használatát földe
lővezeték céljára a szabvány nem
tiltja, de kis szilárdsága és a maró
1,5 18 87 dásra való hajlamossága miatt nem
2,5 27 145 102 használják. Ha mégis ezt választa
4 38 232 160 nánk, akkor csak védetten (csőbe
6 52 348 229 házva) szereljük, és a legkisebb ke
10 77 580 380 resztmetszet 2,5 mm* legyen. Vasat
viszont nem kell védetten szerelni és
16 108 940 618 a legkisebb keresztmetszete a 4 mm*
25 150 1450 590 1020 réz keresztmetszetnek megfelelően
35 193 2030 820 1330 legalább 24 mm* legyen.
50 250 2900 1180 1800
A földelóvezeték szerelése.
70 300 4070 A vezeték csatlakozási he
1650 2670
95 410 5500 2240
lyén szegecseléssel, hegesz 3600
150 — — _ 3500
200 ~ — téssel vagy keményforrasz
4700
tással létesítünk kötést, csa
varral csak akkor, ha az
anya lazulás ellen biztosítva
van. Vas szalag esetén nem szabad a csatlakozó csavart egyszersmind felerő
sítési célokra is használni. A védendő készülékeket földelőcsavarral kötjük
be a földelőhálózatba. (Tehát nem szabad erre a célra az alapcsavarokat stb.
jelhasználni! ) A készülékeket, gépeket a földelőhálózathoz mindig párhu
zamosan — sohasem sorba — kell kapcsolni. A földelésbe szakaszolót be
építeni nem szabad, de ha üzemi okok ezt szükségessé teszik, akkor az
kényszerkapcsolásban legyen az üzemi főkapcsolóval, ill. azzal úgy legyen
összereteszelve, hogy a földelésről csak a hálózat lekapcsolása után legyen
leválasztható, tehát az üzemi kapcsoló csak a földelés rákapcsolása után
legyen bekapcsolható.
Hiba feszültség fennmaradása a testzárlat lekapcsolása után. A 815.
ábrán látható esetben a testzárlat az érintett fázis biztosítóját kiolvasztja,
azonban a test az épen maradt biztosítókon és a terheléseken át továbbra
is feszültség alatt marad. Ha a földelést előírás szerint méretezték, ez a hiba
feszültség sohasem érhet el veszélyes mértéket, ha a terhelések között nincsen
mágneses kapcsolat. Ha mágneses kapcsolat van (mint pl. motorok, transz
formátorok), akkor biztonság szempontjából háromsarkú lekapcsolás
(motorvédőkapcsoló) kívánatos.
P é ld á k , a ) Az 816. ábrán látható 380/220 V-os transzformátorra csatlakozó fogyasztókhoz
védőföldelést kell tervezni. Fokozott védelemre nincsen szükség, a megengedett érintési feszültség
tehát 65 V, ill. a lekapcsolási idő 5 s. A transzformátor üzemi földelésének szétterjedési ellenállása:
65
c* 0,1 Ü,
4,2 •160
aminek megvalósítása nyilván nehézségekbe ütközik. A szabvány szerint ilyen esetben a villamosán
legközelebb eső fogyasztó biztosítója mérvadó. Jelen esetben tehát az 1 fogyasztóé:
65
i?ü = ^ 3 0.
2,2 • 10
MÓDSZEREK 903
A védőföldelések szétterjedési ellenállása rendre:
65 65
Q; Rt — = 0,68 Cl,
2,2 • 10 3,8 • 25
65 65
= 5,1 Cl; i? 4 = = 2,0 Cl.
2,1 • 6 33 • 10
815. ábra. H ibafeszültség
A z á rla ti áram körökben az áramerősségek:
220 220
/i = 3+ 3
= 37 A ; It = 3 + 0,68 = 68 A ;
220 220
3 + 5 ,1
= 27 A ; Ii = 3 + 2,0
= 44 A .
L á th a tju k , hogy a 2 fogyasztót kivéve a lekapcsolás m in denko r 5 s-on b elü l m egtörténik. A 2

fogyasztó védőföldelésének értékét (0,68 Í2) csökkenteni nem tu d ju k , ezért az üzem i földelési értékét
k e ll csökkenteni. A lekapcsoláshoz 95 A z á rla ti áramerősség szükséges. A z üzem i földelés szétterjedési
ellenállását a kővetkező összefüggésből szá m ítju k ki:
220
95 A .
.Hű+ 0,68
E bből 7?ü = 1,6 ü.
E z a n n y it jelent, hogy a legnagyobb fogyasztóra v o n a tk o zta tv a a z á rla ti áram kör ellenállása
Rü + R t ne legyen több 2,28 fi-n á l. T e k in te tte l arra, hogy a védőföldelés 0,68 Cl, a k ív á n t szétterjedési
e llenállást elérni körülm ényes, készítsünk í j = i n értékű üzem i földelést, és v izsg á lju k meg e k k o r
a körülm ényeket.
220 220
h 1+ 3
65 A ; It = 96 A ;
1 + 1,28
220 220
I*
1 + 5,1
= 86 A ; 14 1 + 2,0 S 73 A.
A z á rla ti áramerősség tehát m inden esetben m eghaladja az aI m értéket, és íg y a lekapcsolás az

e lő írt időn b elü l m egtörténik.
A z egyes fogyasztók védelm ének m űködésekor az üzem i földelésen a feszültségemelkedések:
üi = aw -yqrg- = 55 v; ü' = 2201 + W = 96 V:
p* = 220T T 5 T = 36V; ü‘ = 220 T + W = 73 V-

Tovább vizsgálva a kérdést, látjuk, hogy az 1, 3 és 4 fogyasztók zárlati áramerőssége J?a = l í l

mellett olyan, hogy bizonyos i?h átmeneti ellenállás esetén is a biztosító az előírt időn belül kiolvad.
Az
i?ü + Rv + Rh
képletekkel számolva, az átmeneti ellenállásokra a következő értékeket kapjuk: i?hl = 6, Rh3 = 11

és 4 = 4 fí. A 2 fogyasztónál pl. Rhz = 2 f í értéken:
220 __
1 + 1,28 + 2 A>
tehát a biztosító nem olvad ki az előírt időn belül. Az üzemi földelésen a feszültségemelkedés:
C7Ü = 220 = 51 V,
1 + 1,28 + 2
ami megengedhető, viszont a védett berendezés érintési feszültsége 220 — 51 = 169 V.

b) Városi lakóépületek háztartási készülékei részére majdnem kizárólag védőföldelés jöhet szá
mításba mint érintésvédelem. Nullázás általában nincs megengedve, feszültség (É F)-relét pedig csak
elvétve használnak. Tekintettel arra, hogy a háztartásokban igen sokféle készüléket használnak,
továbbá a készülékek cseréjekor a biztosítékot vagy kisautomatákat általában nem szokták kicserélni,
legcélszerűbb a biztosítók, ill. kisautomaták névleges áramerősségéből kiindulni. Az a tényezők jó
átlagos értéke a következő:
Gyorskioldású biztosító ............... a = 2,5.

Késleltetett kioldású biztosító . . . a = 4,0.
K isa u tom a ta .................................... a = 5,0.
Lakóépületekben védőföldelésre elsősorban a vízcsőhálózat jöhet figyelembe. A bekötő vízcső

vezetéket mind gyakrabban szigetelőanyagból készítik, ezért csak az ingatlanokon belüli csőhálózat
vehető figyelembe. Többlakásos épületben az épületen belüli vízcsőhálózat szétterjedési ellenállása
általában számos mérés alapján kb. 1,8 íí-ra tehető. Cj épületekben, ahol a vízcsőhálózat nincs falba-
süllyesztve, ez az érték kb. 3 Q. Ahol gázcsővezeték van, ott azt is figyelembe kell venni, mert a gáz
cső egyrészt a vízmelegítőknél fémesen csatlakozik a vízcsőhálózathoz, másrészt pedig az ingatlanon
belül minden csővezetéket (központi fűtés stb.) fémesen össze kell kötni.
Budapesti viszonylatban az alábbi mért eredmények ismeretesek (fázisfeszültség 220 V). A jelö
lések: i?! fázis- és földelő vezető ellenállása a készülékig; R2 a bekötő vízcső ellenállása; R 3 a bekötő
gázcső ellenállása; RA a felszálló vízcső ellenállása; Rs a felszálló gázcső ellenállása; R t a transzfor
mátor üzemi földelésének szétterjedési ellenállása, Q:
legnagyobb legkisebb közép

Rx 0,3 0,06 0,3
Rí 0,9 0,3 0,6
Rz 0,6 0,2 0,4
R< 2,0 0,2 0,5
R, 3,0 0,5 1,5
Rt 1,0 0,2 0,5
Számítsuk ki ezek alapján a várható zárlati áramerősséget. H a csak a vízcsőhálózat szerepel

mint védőhálózat, akkor a középértékkel számolva a várható zárlati áramerősség középértéke:
üt 220
= 116 A.
+ + + -Rt
í z
Ri R» Rí 0,3 + 0,6 + 0,5 + 0,5
H a a védőhálózatba a vízcsövön kívül a gázcső is be van kötve, mégpedig oly módon, hogy a felszálló
víz- és gáz-csővezeték a legalsó és legfelső ponton fémesen össze van kötve, akkor a zárlati áram vár
ható közepes értéke:
üt_ 220
Iz = = 156 A.
R3R3 RaR$ 0,6 •0,4 0,5 • 1,5
Rx + + + Rt 0,3 + + + 0,5
R i + Rg R* ~h R& 0,6 + 0,4 0,5 - f 1,5
MÓDSZEREK 905
Általában érintésvédelmi szempontból a közcsőhálózatot nem lehet figyelembe venni, mivel

egyes részei szigetelőanyagból készülnek. Ahhoz, hogy kb. 100 . 120 A zárlati áramot kapjunk
(U t — 220 V), a védőföldelés eredő ellenállásának kb. 0.5 Q-nak kell lennie. H a csak az ingatlanon
belül elhelyezett csővezetéket vesszük figyelembe, akkor a belső csővezetéket 0,7 Q szétterjedési
ellenállású földeléssel kell kiegészíteni. Ez mindenesetre körülményes és költséges, ezért sorházaknál
célszerű lenne néhány épület belső csővezetékeit a pincén keresztül összekötni. Ily módon el lehet
érni a kívánt 0,5 fí eredő ellenállást.
Ha a védőföldelés szétterjedési ellenállása 0,5 £2, akkor a = 4 esetében az épületben alegnagyobb
késleltetett kioldású biztosító névleges áramerőssége 25 A lehet, alegnagyobb kisautomatapedig 20 A .
b) Védőföldélés földeletlen, ill. közvetve földelt csillagpontú hálózatokon

Mint a 2 . pontban láttuk, földeletlen csillagpontú hálózaton a hálózat
levezetésétől, ill. kapacitásától függően testzárlat esetén veszélyes áram
erősség léphet fel. Védőföldeléssel — a
védőföldelés aránylag nagy szétterjedési
ellenállása mellett is — a veszélyes
: r— - --
t s s — ------
A
C
áramerősség a megengedett mértékre
csökkenthető. A 817. ábra szerint ui. a
védőföldelés az érintő személyt söntöli. Re Rß Ra
' 1III 1 ( 0
Ennek hatását legcélszerűbb példával
bemutatni. j
Valamely l m hosszúságú, 380V-os,
1
!
földeletlen csillagpontú hálózat admit-
tanciája G = 10 ~4, C kapacitása elha
nyagolható. Az emberi test ellenállása 817. ábra Védőföldelés földeletlen háló-
= 1000 Q, azaz Ge = 10 " 3 S.
Ha nincsen védőföldelés, akkor testzárlat esetében az érintési feszültség:
3 • (10 - 4)2
U = 380 = 49 V .
( 1 0 - 3 + 3 • 10- 4)2
Az emberi testen átfolyó áramerősség pedig:
J = 4 9 —
= 0,049 A = 49 mA,
e 1000
tehát veszélyes. Ha a készüléket földeljük és a földelés szétterjedési ellen

állása pl. 30 Q, akkor az áramerősség a földelés és az emberi test között —
mint párhuzamosan kapcsolt ellenállások között — 30 : 1000 arányban
oszlik meg, tehát az emberi testre csak 0,03 • 49 = 1,47 m A jut, ami már
teljesen veszélytelennek tekinthető.
Nyilvánvaló, hogy rövid, jól karbantartott kisfeszültségű, földeletlen csillagpontú hálózaton
megfelelő érintésvédelem könnyűszerrel megvalósítható. Más a helyzet kettős földzárlat esetében. H a
a 817. ábrán látható elrendezésnél az A fázis az ábrázolt módon testzárlatos, és egyidejűleg pl. a B
fázis szigetelése nagymértékben leromlott, vagy esetleg más készülék a B fázison át testzárlatos, akkor
kettős foldzárlat keletkezik. Ilyenkor az érintési feszültség megközelíti a vonali feszültséget, viszont
a kifejlődő zárlati áram, általában nem elegendő a lekapcsoláshoz, ezért célszerű a földeletlen háló
zatra kapcsolt készülékek védőföldelését egymással fémesen összekötni, hogy a megfelelő áramerősség
kialakulhasson.
Példaként vizsgáljuk meg a 818. ábrán látható elrendezést. A 380 V-os, földeletlen csillagpontú
hálózatra kapcsolt elosztó négy motort táplál, amelyeknek teljesítményfelvétele 60, 80, 40 és 100 kW,
ill. a biztosítók névleges áramerőssége 100,125, 80 és 160 A. H a az 1 motor az A fázissal és ezzel egy
idejűleg a 4 m otor a B fázissal testzárlatos, akkor a helyettesítő kapcsolási vázlaton látható zárlati
áramkör alakul ki. Tekintettel arra, hogy a 25 X 4 mm méretű acélszalag, amely a védendő motorokat
Helyettesitó J32Q
kapcsolási vazlat mQ
80 m 40 m 100 m
25*4 ac 25 Al 120Al
13,6 ms 48 mQ 251 mQ
818. ábra
összeköti, mintegy 80 m hosszú darabon a kábelekkel párhuzamosan halad, az ennek következtében

előálló reaktanciát is figyelembe kell venni. Ennek értéke mintegy 4 Q/km. Kettős földzárlat esetében
a zárlati áramerősség tehát az ábrán feltüntetett adatok figyelembevételével:
__________ 380___________
Í I = y 127,4* + 320* •10-* = 1 1 0 4 A -
Ez annyit jelent, hogy még 160 A névleges áramerősségű biztosító is kiold az előírt időn belül, mert az
516. táblázat szerint az 1 s-on belüli kioldáshoz 5,6 • 160 = 896 A zárlati áramerősség szükséges.
A helyzet a valóságban még valamivel kedvezőbb, mert a védőhálózatba be vannak kötve a vasúti
sínek, épület-vasszerkezetek stb. is. Meg kell jegyezni, hogy ilyen esetben természetesen — a szelek
tivitás határán belül — először mindig a kisebb névleges áramerősségű biztosító olvad ki.
A földeletlen kisfeszültségű hálózatok főleg ott mutatkoznak célszerű

nek, ahol az üzemet egysarkú földzárlat esetében is rövidebb-hosszabb ideig
tartani kell. Hátránya ennek a rendszernek, hogy éppen a kis zárlati áram
erősség miatt a hibahely megkeresése meglehetősen körülményes. Ezt a
hátrányt ki lehet küszöbölni, ha a rendszert három csillagba kapcsolt vas-
magos fojtótekercsen keresztül közvetve földeljük. A fojtótekercs megfelelő
méretezésével elérhetjük, hogy bizonyos nagyságú — általában 5 A — zárlati
áram jöjjön létre. Az ilyen nagyságú zárlati áram esetén már van mód a hiba
hely megkeresésének megkönnyítésére (1. az áram-védőkapcsolást).
Az üyen közvetett földelés elrendezését a 819. ábrán láthatjuk. Az ép
fázisok vasmagos fojtótekercseire zárlatkor a vonali feszültség jut, és a két
tekercs feszültsége között 60° fáziseltérés van, nyilvánvalóan az áramteker-
MÓDSZEREK 907
esek között is 60° fáziseltérés lesz. A két ép fázis fojtótekercsében folyó

áramok eredője a földbe folyó áram, s ha ez 5 A, akkor az ép fázisok fo jtó
tekercsében folyó áram 5 //3 = 2,89 A, tehát az egyes tekercsek reaktan-
ciája:
380
X = 132 n ,
2,89
azaz tekercsenként a teljesítmény 1,1 kVA. A tekercsek körvonalméretei
kb. megfelelnek hasonló teljesítményű egyfázisú transzformátorénak.
819. ábra. Közvetett földelés
E ) Nullázás
A védőföldeléssel kapcsolatban láttuk, hogy a zárlati áramerősséget

a transzformátor üzemi földelésének és a védett készülék védőföldelésének
szétterjedési ellenállása határozza meg. Ily módon a védőföldelés meglehe
tősen szűk határok között nyújt védelmet. Nyilvánvaló, ha a védendő
berendezési tárgy üzemszerűen feszültség alatt nem álló teste és a transz
formátor nullapontja között fémes kapcsolatot létesítünk, pl. a nulla vezetőt
a védendő tárgyhoz kötjük, akkor testzárlat esetén a zárlati áramkör kis
ellenállása következtében olyan zárlati áramerősség tud kialakulni, amely
lényegesen meghaladja a védőföldelés zárlati áramerősségét. A kapcsolást
a 820. ábra mutatja. A transzformátor reaktanciáját és a hibahely átmeneti
ellenállását elhanyagolva, a zárlati áramkört a fázisvezető és a nullavezető
képezi. A zárlati áramkör ellenállása a fázis- és nulla vezető ellenállásából
(E 0 -f- 7?f), valamint a zárlati áramkör induktivitásából áll. A zárlati áram
erősség tehát:
, ________ - g ? _______
z y (e 0 + R tr + x *
Közös fémburkolatban haladó nulla- és fázisvezetők

esetében (kábel, csőbe húzott vezeték) az induktív
ellenállás elhanyagolható. A szabványos vezetőke
resztmetszetekre vonatkozó ellenállásértéket az 524.
táblázatban találjuk.
A transzformátorok drop ja általában elhanya
golható a zárlati áramkör ellenállásának számítása
kor, mégpedig annál inkább, minél nagyobb telje 820. ábra. Zárlati áramkör
sítményű a transzformátor. Néhány tájékoztató nullázott rendszerben
adatot tartalmaz az 525. táblázat. A táblázat értékeit

vX J2,
x = T ö o s es R
524. táblázat
Vezetők méterenkénti ellenállása, m ü
mQ mQ mQ
Qy Q> Qy
mm2 mm2 mm2
AI Cu A1 Cu A1 Cu
1,5 19,0 11,5 16 1,8 1,1 95 0,31 0,19

2,5 11,2 6,9 25 1,2 0,75 120 0,25 0,16
4 7,1 4,3 35 0,86 0,53 150 0,20 0,13
6 4,8 3,0 50 0,60 0,37 185 0,16 0,10
10 2,9 1,8 70 0,45 2,28 240 0,12 0,08
képletek alapján számították ki, ahol e a százalékos feszültségesés; U a

névleges feszültség; 3 a névleges teljesítmény, v a rézveszteség.
A nullázásnak két fajtáját különböztetjük meg:
1. a nulla vezető csak a transzformátor csillagpontjában, tehát csak
az üzemi földeléssel van földelve, és
2. a nullavezető több helyen, nevezetesen a védett készüléknél is földelt.
Nullázás egy földeléssel. Testzárlat esetében a feszültség a 821. ábrán
látható módon oszlik meg. Látható, hogy ha az I fogyasztón következik be
a test zárlat, akkor a fogyasztó érintési feszültsége egyenlő a nulla vezetőre
jutó feszültségeséssel, ( UeI), ezt az érintési feszültséget a nulla vezető átviszi
az ép I I fogyasztóra. Ha a I I fogyasztó testzár latos, akkor a nulla vezetőben
keletkező feszültségesésnek megfelelő érintési feszültség a I I fogyasztón
lép fel (Ueff), viszont az I fogyasztóra csak a feszültségeséssel arányos érin-
525. táblázat
Transzformátorok ellenállása és reaktanciája, mQ
Léghűtéses Olajhütéses
kVA rézveszte rézveszteség, R

s, % X ség, W R e ,% X W
10 4,7 680 300 434 4,9 710 410 591

20 4,6 334 520 190 4,7 340 700 254
30 4,6 224 720 115 4,7 228 1020 164
50 4,6 134 1100 64 4,4 128 1470 85
75 4,5 87 1450 38 4,3 83 1990 52
100 4,5 65 1700 24,7 4,2 61 2360 34
125 4,5 52 1980 18,6 4,2 49 2790 26,1
160 4,3 38,5 2320 13,1 4,2 38 3500 19,8
200 4,2 31 2700 9,7 4,2 30,5 3800 13,9
250 4,2 24,3 4500 10,4
320 4,2 19 5600 8,1
400 4,2 15,2 6800 6,1
MÓDSZEREK 909
tési feszültség esik. Ezeknek alapján nyilvánvaló, hogy ha a fázisvezetőnek

és a nulla vezetőnek egyenlő az ellenállása, akkor az érintési feszültség egyenlő
a fél fázisfeszültséggel.
Példa. Legyen a 821. ábrán látható elrendezésben a tápfeszültség 3 X 380/220 V, a többi adat
pedig: l\ = 100 m, l2 — 10 m, qt = 25 mm2, A l; qQ— 16 mm* Al; Pf = 1,2 m fím ” 1; R 0 =
= 1,8 m Qm-1 .
Zárlat az I fogyasztónál. Az induktív ellenállás elhanyagolásával a fázisvezető ellenállása
100 •0,0012 = 0,12 Q, a nullavezetőé 100 •0,0018 = 0,18 Q. A zárlati áramerősség tehát:
220
íz = 733 A,
0,12 + 0,18
821. ábra. Feszültségeloszlás egy pontban földelt nullázott rendszerben
az érintési feszültség pedig 0,18 • 733 = 132 V. Ebben az esetben az I fogyasztó testzárlatakor nyilván
valóan a I I fogyasztón is 132 V érintési feszültség lép fel. H a a nullavezető keresztmetszete egyenlő
a fázisvezető keresztmetszetével (q0 = 25 mm2 Al), akkor a zárlati áramerősség
220
í z A.
0,12 + 0,12 ~ 91
Az érintési feszültség pedig 0,12 • 916 = 110 V.

Zárlat a I I fogyasztónál. A fázisvezető ellenállása 110 •0,0012 — 0,132 Ü, a nullavezetőé
110 •0,018 = 0,198 ü . A zárlati áramerősség:
220
- 666 A.
0,132 + 0,198
Ha a nullavezető egyenlő keresztmetszetű a fázisvezetővel, akkor:
Iz 0,132 + 0,132 833 A ‘
Az érintési feszültség 0,198 • 666 = 132 V, ill. egyenlő keresztmetszetű nullavezető esetén:
0,132 •833 = 110 V. Trigonometriai Összefüggés alapján az / fogyasztón fellépő érintési feszültség az
első esetben: 110:100 = 132: E7e/, ül. a második esetben 110:100 = 110: Í7e/ , amiből ü eI 120, ill.
egyenlő keresztmetszetű nullavezető esetén 100 V.
H a a fogyasztók biztosítójának névleges áramerőssége a 25 mm2Al-vezetőnek megfelelően 50 A,
akkor a lekapcsolás minden esetben 1 s-on belül megy végbe.
910 ÉRINTÉSVÉ DELEM
Meg kell említeni, hogy az érintésvédelmi szabvány előírásai szerint

ugyanarra a táppontra (transzformátorra) kapcsolt hálózaton tilos egyide
jűleg nullázást és nullázás nélküli védőföldelést létesíteni. Ennek oka, hogy
bármelyik védőföldeléssel ellátott fogyasztó testzárlata esetén, ha a védő
földelés ellenállása igen kicsi, a transzformátor üzemi földelése és ezen keresz
tül az összes nullázott fogyasztó meg nem engedett feszültségre emelkedhet.
E tiltó rendelkezés alól kivétel a kábelszerelvények érintésvédelme, mert
igen gyakran — csak védőföldeléses hálózaton is — a kábelszerelvények
a kábel fémköpenyéhez vannak kapcsolva, a tápponton pedig a fémköpeny
"fi*
822. ábra. Végén földelt nullavezető
az üzemi földeléshez csatlakozik. íg y tehát a kábelszerelvények nullázva

is vannak. Ilyen esetben célszerű a szerelvényeket védőmázolással vagy védő-
burkolattal (fatokozás) ellátni, és a szerelőket fokozott óvatosságra (szige
telőzsámoly, gumikesztyű használata) utasítani.
Az előzőkből látható az egy ponton földelt nullázás hátránya: az, hogy
a zárlatos fogyasztón túl fekvő fogyasztók a hibahellyel azonos potenciálra
emelkednek. További hátrány, hogy a nullavezető szakadása esetében
a szakadáson túl levő készülékek teljesen védelem nélkül maradnak.
A több ponton földelt nullázás az előző hibákat küszöböli ki. A 822. ábra
szerinti elrendezésben, ha a védendő fogyasztó a nullázáson kívül földelve
is van, a zárlati áram egy része (10) a nulla vezetőn, a másik — nagyság
renddel kisebb — része ( / v) a védő- és üzemi földeléseken át folyik. A földön
át folyó áramerősség a nullavezetőn át folyó áramerősséghez képest elha
nyagolható. A védendő fogyasztó földelésén bekövetkező feszültségemelkedés
következtében az üzemi földelésen is megemelkedik a feszültség. Ha a fogyasz
tónak nem lenne védőföldelése, akkor az érintési feszültség egyenlő lenne
a nullavezetőn keletkező feszültségeséssel, és a nullapotenciál helye az üzemi
földelésnél lenne. Ha a fogyasztónak védőföldelése van, akkor a nullapoten
ciál helye a két földelés között lesz, és a két földelésen keletkező feszültségek
MÓDSZEREK 911
összege lesz egyenlő a nulla vezető feszültségesésével. A nullapotenciál helye

az l0 : l — R ü : (Rü + Rv) arányból:
Rá
Rü + By '
Ha R ü = R v, akkor a nullapotenciál helye a táppont és fogyasztó közötti

távolság felében van.
Példa. A 822. ábrán láth ató elrendezésben legyenek ad ottak a k övetk ezők:
h álózati fe s z ü lt s é g :........................................ 380/220 V ;

a táppon t és fogyasztó távolsága: ......... I = 100 m ;
fázisvezető keresztm etszete: ...................... q\ = 1 6 mm* A l;
nullavezető k e resztm etsz e te :...................... q0 — 10 mm* A l;
üzemi földelés szétterjedési ellen állása:. . . = 1 Q,
védőföldelés szétterjedési ellenállása: . . . . R y = 5 fi.
A 16 mm* keresztm etszetű alumínium vezető ellenállása (524. táblázat) 100 m -en 0,18 Q, a
nullavezetőé 0,29 Q. A zárlati áramerősség teh át:
220
= 468 A .
0,18 + 0,29
A nullavezetőn a feszültségesés:
0,29
U 0 = 220 = 134,2 V .
0,18 + 0,29
A földelésen á tfolyó áramerősség m egközelítően:
134,2
ízt = 22,3 A .
1 + 5
A nullapotenciál h elye:
l 0 = 100 = 16,6 m.
1 + 5
Az üzem i földelésen a feszültségem elkedés: 1 • 22,3 = 22,3 V, a fogyasztó érintési feszültsége ped ig
5 • 22,3 = 111,5 V.
A 822. ábrán látható helyettesítő kapcsolási vázlat alapján az érintési feszültséget is m egálla
p íth atju k :
R o ( R y + -Ra)
R, R 9 + R y + R y
üé — Câb R y + R f t — ü t ---------^ / -r. ."TTT----—
R 0 (R y + R ü )
--- r- V. ■
R y + R ü
V.
Rt +
Ro+ Ry +Ra
Behelyettesítve a példa adatait:
0,29(5 + 1)
0 ,2 9 + 5 + 1
üé = 220 - = 110 V.
0,29(5 + 1 ) 5 + 1
0,18 + -z0,29 + 5 + 1
H a a fázisvezetővel egyenlő keresztm etszetű nullavezetőt választunk, akkor az érintési feszült-

seg:
0,18(5 + 1)
Pé-iBO Q’ 1 8 + ! + 1 „ = 90 V.
0,18(5 + 1) 5 + 1
0,18 +
0,18 + 5 + 1
Ha az üzemi földelés szétterjedési ellenállásának értéke ismeretlen, és ezért a megengedett leg

nagyobb értéket, 5 Q-ot tételezünk fel, akkor az érintési feszültség = q0 esetében:
0,18 (5 + 5)
0,18 + 5 + 5 5
üé = 220 = 55 Y.
0,18(5 + 5) 5+ 5
0,18 +
0,18 + 5 + 5
Az eredmények azt m utatják, hogy az üzemi földelésnél nagyobb szétterjedési ellenállásérték

feltételezése a fogyasztónál kedvezőbb érintési feszültséget eredményez. Jelen esetben azonban ez nem
lényeges, mert a 600 A nagyságrendű zárlati áram a 16 mm8 keresztmetszetű vezetőhöz előírt 35 A-es
biztosítót 1 s-on belül kiolvasztja (a 17).
Példa. Nullázás szabadvezeték esetében (823. ábra). Az A pontban elhelyezett 380/220 V-os
transzformátorról 800 m távolságra levő B fogyasztót táplálunk. A vezeték 4 X 70 mm* Al, amelynek
ellenállása 0,45 Q/km, induktivitása pedig 0,3 Q/km. A fogyasztó terhelése 20 kW, fázistényezője
0,8. Számítani kell arra, hegy a transzformátortól mintegy 100 m távolságra további fogyasztókat
kapcsolnak a szabadvezetékre, ezért az elmenő szabadvezetéket a transzformátornál 200 A-re biztosít
juk. A szabadvezeték fogyasztói végén bekövetkező zárlat esetén a zárlati áramerősség:
_______ 220_______
íz = 290 A,
0,8|(2 • 0,45)* + 0,32
ami annyit jelent, hogy a biztosító nem olvad ki az előírt idő alatt. Vizsgáljuk meg, mekkora az azZ,
távolság, amelyen belül a szabadvezeték impedanciája eléggé kicsi ahhoz, hogy a 200 A-es biztosító
kiolvasztásához szükséges zárlati áramerősség létrejöjjön:
220
lx = Y(2 •0,45)2 + 0,3* =
4,3 • 200 ’
amiből lx 270 m. Ebben a távolságban 160 A-es biztosítót iktatunk közbe. A 160 A-es biztosítóra
hasonlóképpen elvégezve a számítást, ennek védőhatása lt = 340 m-re terjed. Itt 125 A-es biztosítót
közbeiktatva, ez a fennmaradó távolságot védi. Ha az Z, távolságon túl nem kell újabb fogyasztó
rákapcsolásával számolni, akkor — a fogyasztó 35 A-es biztosítójához képest szelektív 50 A-es fő
biztosítót választva — a zárlati áramerősség:
2 •0,45)s + 0,3»
A szabadvezeték végén levő fogyasztó főbiztosítóját a transzformátortól számított 270 m távolságra

szerelhetjük.
Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy célszerű minden nullázott

készüléket védőföldeléssel ellátni. Ha ugyanarra a nullázó vezetőre több
készülék van rákapcsolva, akkor a nullapotenciál helyét — jó közelítéssel —
a következőképpen állapítjuk meg (824. ábra). Ha Gl9 G2 ... Gn a földelések
MÓDSZEREK 913
vezetőképessége, l l y 12 . . . l n pedig a földeléseknek a tápponttól való távolsága,

akkor a nullapotenciál helye:
Z G n ln
l0 = -1
T-
ZGn+ G ü
8 2 4 . á b ra . Fesziiltségelosztás több ponton földelt nullavezető esetében
P é ld a . A 822. ábra szerinti elrendezésben az adatok a következők:
U f = 220 V;
Qt = 95 mm2 Al, R f = 0,31 O/km;
<7o = 70 mm2 Al, R = 4,45 O/km;
Ra = 20 , (O a = 0,5 S), = 10 m;
R l = 50 , ( G } = 0,2 S), l 2 = 18 m;
R2 = 8 0 , (l 3 = 26 m);
R a = 10O, (<?3 = 0,1 S);
Rt = 5O;
ií5 = 10O, ((?4 + ö fi = 0,3 S), /4 = 35 m;
R« = 40 , ( ö a + Ö« = 0,375), l 5 = 45 m.
A zárlat a 4 fogyasztón lép fel. A vezeték induktív ellenállása elhanyagolható. A feszültségesés

a nullavezetőn:
0,45
U0 = 220 —- = 132 V.
0,31 + 0,45
Ezzel megkapjuk a feszültségeloszlást jelző egyenes meredekségét (az ábrán pcntozott vonallal
jelezve). A nullapoteneiál helye:
0,2 •10 + 0,375 •18 + 0,1 •26 + 0,3 •35

h 14,8 m.
1,475
A 4 fogyasztón az érintési feszültség:
35 — 14,8
Vu = 132 76 V.
35
58 Csordás: Erősáramú kéz könyv

914 ÉKINTÉSVÉDELEM
Az üzemi földelés feszültségemelkedése pedig 132 — 76 = 56 Y. Ugyanakkor pl. a 3 fogyasztó

feszültségemelkedése:
26 - 14,8
ü ta = 132 = 42 V.
35
Gyakran előfordul, hogy a nullavezető ellenállása túl nagy ahhoz, hogy

megfelelő zárlati áramerősség kialakulhasson. Ilyen esetben a kábel melló
külső nullázó vezetéket fektetünk. Ennek anyaga többnyire vas. Ugyanezt
a m ódot választhatjuk háromerű kábelek esetén a kábelből hiányzó negyedik
ér, a nulla vezető pótlására is. H a viszont a kábel vasszalag-fegyverzetű
és a nullázó vasszalag vele párhuzamosan halad, tetemes induktív ellenállás
sal kell számolni. A legrosszabb esetben az 4 . 5 Q/km értékű is lehet.
Példa. 380/220 V szekunder feszültségű transzformátorra kapcsolt elosztóról két fogyasztót

táplálunk (825. ábra). A transzformátor az elosztóberendezéssel 100 m hosszú, 3 X 95 + 70 mm*
Al-kábellel van összekötve, az elosztótól a fogyasztóig 40 m hosszú, 3 x 50 mm* páncélozott ólom
kábel vezet. Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségek vannak a nullázásra.
a) A fogyasztók csatlakozókábele mellé 25 X 4 mm átméretű laposacélt fektetünk, és ezt az
elosztóban a bejövő kábel nullavezetőjéhez, valamint a védendő készülékekhez csatlakoztatjuk. H a
a I I fogyasztó lesz testzárlatos, akkor a zárlati áramkör részellenállásai, ill. impedanciái a következők
fázisvezető a transzformátor és az elosztó között, 100 m 95 mm2 A1 (0,21 m Q m "1) 21 m fi;

fázisvezető az elosztó és aII fogyasztó között, 40 m 50 mm* A1 (0,6 m Qm_l) . . . 24 m fí;
összesen: 45 m ii;
4 0 m 2 5 x 4 mm méretű laposacél a / / fogyasztó és az elosztó között (0,2 Q/m/mm*) 80 m ű ;

Induktív ellenállás (4 ÍVkm) 40 m hosszon ............................................................. 160 m ii;
Nullavezető az elosztó és transzformátor között, 100 m 70 mm* A1 (0,45 m Qm*1)
Impedancia: Z = Yl25* + 160* = ................................................................... 203 mQ;
A helyettesítő kapcsolási vázlatot a 825a ábra mutatja.

A zárlati áramerősség:
220
íz = 852 A.
(55 + 203) • 1 0 -3
A zárlati áramerősség az 50 A-es biztosítót az előírt időn belül kiolvasztja.

A védett készüléken a feszültségemelkedés:
Uq = 852 •203 • 1 0 -8 = 173 V.
Az érintési feszültség tehát jelentős.
Az elosztótól 10 m távolságra ugyanazon a vezetéken levő I fogyasztó feszültségemelkedése:
140 :1 7 3 = 110 : UeI,
amiből Uei = 136 V, ami szintén elég tekintélyes.

Bár a gyors (a = 17) lekapcsolás következtében a védelem megfelelő, vizsgáljuk tovább az
érintési feszültség csökkentésének lehetőségét.
b) A I I fogyasztót földeljük ( Rji = 5000 mQ). A helyettesítő kapcsolási vázlatot a 8256 ábra
m utatja. A zárlati áramerősség:
220
Iz = = 876 A.
(55 + 196) • 1 0 -3
A feszültségemelkedés:
Uq = 876 • 196 • 1 0 "3 = 172 Y.
A földeléseken folyó áram:
0,196
I = 876 = 27,7 A.
(1 + 5 + 0,196)
MÓDSZEREK 915
31 ma 24 tt, K 55 m a
203/772
55 ma 55 ma
■ ez*
220 V
o----
196 m2
55 ma 55 m2
202 m2
55ma
55 ma
58*
916 ERINTÉSVÉDELEM
A transzformátor üzemi földelésén a feszültségemelkedés:
UT = 27,7 • 1 = 27,7 V.
A 11 jelű fogyasztó érintési feszültsége a földhöz képest tehát:
Uqji — 172 — 27,7 « 144 V.

A nullapotenciál helye:
U = - ,212140 = 23,30 m,
ennélfogva az I fogyasztón a feszültségemelkedés:
UeI = l U 100 - 023’8 = 89 V,
c) Vizsgáljuk meg azt az esetet, ha valamely célszerűségi okból (ez a leggyakoribb) nem a I I
fogyasztót, hanem az elosztót földeljük. A helyettesítő kapcsolási vázlatot a 825c ábrán láthatjuk.
Ekkor a I I fogyasztónál bekövetkezett testzárlat esetében zárlati áram és feszültségemelkedés szem
pontjából a helyzet hasonló az a) alattihoz: a viszonyok annyiban romlanak, hogy az elosztó és az
I fogyasztó azonos feszültségre emelkednek.
d) Mind a I I fogyasztót, mind az elosztót földeljük. Az elosztó földelésének szétterjedési el
lenállása 4 Ü, a fogyasztóé 5 ü. A helyettesítő kapcsolást a 825á ábra mutatja. A kiindulási ábrán
látható háromszöget, amelynek oldalait két földelés és a vasszalag képezik, csillaggá alakítjuk át. Az
ábrán látható jelzésekkel
z 2z 3 5000 • 4000
Zz + z 3 179 + 5000 + 4000
Z\Z% 179 • 4000

Zb =
Zx + + Z8 179 + 5000 + 4000
Z\Z?, 179 • 5000

' Zx + z t + Z z ■ 179 + 5000 + 4000
= 97 • 1 0 -3 a
A nullavezetőn a feszültségesés:
215
P» = 220^ + 55 = 175 V-
A nullapotenciál helye (Gi — V4 = 0,25, G1 1 — y 6 = 0,2):
0,25 • 100 + 0,2 • 140

h = = 36,70 m.
1 + 0,25“ + 0^2
Az üzemi földelésre eső feszültségemelkedés:
36,7: C7Ü = 140:175
alapján Un = 45,8 V, tehát a I I fogyasztó érintési feszültsége 175 — 45,8 = 129,2 V.

A zárlati áramerősség:
220
815 A,
55 + 215
tehát a biztosító az előírt időn belül kiolvad.
A nullázás a hálózat szempontjából. Ha valamely transzformátor primer

oldalon kábelhálózatra csatlakozik, akkor figyelembe kell venni, hogy a
transzformátorok kisfeszültségű csillagpontjai a primer kábelek fémburkola
tán keresztül össze vannak kötve. Ennek következtében, ha a nullázott
körzet valamely fogyasztója testzárlatos lesz, fennáll annak a lehetősége,
hogy a szomszédos transzformátor — amelynek körzetében hibás fogyasztó
nincsen — csillagpontja meg nem engedett feszültségre emelkedik. Ennek
elkerülésére kábelhálózatról táplált transzformátorok esetében az Aram-
MÓDSZEREK 917
szolgáltató V. bizonyos legkisebb távolsághoz ragaszkodik. Ez a transzfor

mátorállomások közötti legkisebb távolság a nullázott rendszer eredő ellen
állásától függ. A 826. ábrán látható egyenesek mutatják a legkisebb távol
ságot az eredő ellenállás függvényében. Az a és b egyenesek arra az esetre
826. ábra. Szomszédos transzformátorállomások; legkisebb távolsága nullázás esetén
vonatkoznak, amikor a kábelnek semmi levezetése nincsen, azaz a földtől

teljesen el van szigetelve. Ez a valóságban nem fordul elő, ezért elegendő
c , ill. d egyenesekkel számolni.
Nullázó rendszer
J Eredő földelési ellen

állás Re
827. ábra. Helyettesítő kapcsolás a legkisebb transzform átortávolság megállapításához
A transzformátorok legkisebb távolsága a következőképpen számítható. A transzformátor

csillagpontjának feszültségemelkedése 380/220 V hálózati feszültségnél elvileg 220 V is lehet. A leg
rosszabb esetben is elegendő azonban í 7to = 180 Y csillagponti feszültségemelkedéssel számolni, mert
220 V csak akkor léphetne fel, ha 0 földelési ellenállású fogyasztó lenne testzárlatos. A kábel ólom
köpenyének hosszanti ellenállása í ?k « 2 Q/km, reaktanciája pedig Z k ~ 5 fi/km . Az elvi elrendezést
a 827. ábra m utatja.
Tegyük fel, hogy az egyik transzformátor csillagponti feszültségemelkedése 180 V és a szomszé
d os, 1 km távolságra levő transzformátor üzemi földelésének és nullázó rendszerének eredő ellenállása
R e — 1,5 fi. H a kikötjük, hogy a nullázott transzformátor körzetében a csillagponti feszültségemel-
k e dés legfeljebb 65 Y lehet, akkor az eredő ellenálláson átfolyó áramerősség
Ugyanakkor, ha Z7to = 180 V, akkor a távolság kiszámítására a következő összefüggés alkalmas:
j __ ________ Uto________
Y(IRK + Re)* + l * XK' ‘
A felvett adatokkal a számszerű eredmény:
Y(l • 2 + 1,5)* + l* • 5* ’
és az egyenlet megoldása után l ss 0,6 km.
A budapesti hálózaton végzett mérések szerint 42 V érintési feszült

séget engedve meg, Zm¡n = 150 m, ha feltételezzük, hogy a nullázó rendszer
eredő ellenállása (Rü — nélkül) kisebb, mint 1 Q.
H a a primer kábelnek nincs levezetése
(pl. kábelalagútban vagy betoncsatornában
i : i::::::: _ z n van), akkor az a, ül. b egyenesekkel kell szá
molni (1. 826. ábra).
■m ni 1... V 1 Szükség esetén úgy lehet a transzfor
\ vasburkolat
Lemezeit
'Kábel mátorok megengedhető távolságát csökken
teni, hogy a kábel reaktanciáját vasbur
828. ábra. Kábelreakfcancia növelése kolattal növeljük (828. ábra).
vasburkolattal
A vasburkolat, amelyet a kábelre
fűzünk, kör alakú vaslemezekből készül. Az
1 m burkolathosszra eső reaktancia:
X & 0,25 In fí/m .

CL
Mint említettük, nullázás létesítéséhez mindenkor az áramszolgáltató

hozzájárulása szükséges. A fontosabb kikötések, amelyeket az áramszolgáltató
— a szabványelőírások betartására való hivatkozáson kívül — elő szokott
írni, a következők:
a ) külön világítási és külön ipari fogyasztásmérő esetében az ipari
berendezés nullázó vezetőjét a mérők előtti közös nullavezetőről kell le
ágazta tni.
b) Ha a világítási és ipari berendezésnek közös fogyasztásmérője
van, de a berendezés vezetékei a mérő után szétválnak, az ipari berendezés
nullázó vezetőjét a szétágazási pont előtt a világítási berendezés nullázó
vezetőjétől függetlenül kell leágaztatni.
c) Ha a világítási és ipari berendezés a közös fogyasztásmérő után
nincs szétválasztva, az ipari berendezéshez külön, az üzemi nullvezetőtől
független nullvezetőt kell szerelni.
d ) Ha a nullázó vezetőt az üzemi vezetőktől nem elkülönítve, hanem
azzal közösen szerelik, akkor azt lehetőleg teljes hosszúságban, de legalább
a hozzáférhető helyeken feltűnően meg kell különböztetni.
e ) Csőben vagy más módon szerelt nulla vezetőt legalább a végén,
valamint a csatlakozáshoz közel kell földelni. Minden külön épület nulla
vezetőjét a végponton, nagyobb kiterjedésű berendezés esetében több ponton
kell földelni. A földelők eredő ellenállása legfeljebb 1 C legyen.
MÓDSZEREK 919
F ) Védokapcsolások
Feszült ség-védökapcsolás. Elve, hogy a védendő készülék és a föld közé
olyan érzékenységű relét kapcsolunk, amely — ha a védendő készülék érin
tési feszültsége bizonyos értéket (többnyire 24 V-ot) meghaladó — megszólal,
és a készülék mágneskapcsolójának tartóáramkörét
megszakítja (829. ábra). T
K ülföldön a feszültség-védőkapcsolás reléjét gyakran egybe- j J]
építik a mágneskapcsolóval, amelynek általában szigetelőanyagból
készült tokozása van. Az ilyen kapcsolót „H einisch-Riedl” kap
csoló néven ismerik.
Hazai viszonylatban külön érintésvédelm

célra ún. EV relék készülnek. A relé működése
a következő (830. ábra): 829. ábra. Feszültség-védő
kapcsolás
A relé 1 tekercse a védendő készülék földelő-
vezetékébe, a test és a föld közé van kötve. A te
kercs kb. 20 V feszültségkülönbség hatására meghúz. A behúzóáram kb.
50 mA, tehát az impedancia kb. 20/0,05 = 400 Q. A relé érintkezője
a mágneskapcsoló tartóáramkörét 0,1 s-on belül bontja. A hiba elhárítása
után a relé a Be gombbal újra működésre kész állapotba helyezhető. A 2
ellenőrző gombot megnyomva a relé tekercsét R ellenálláson át feszültség
alá helyezzük, ennélfogva működését bármikor ellenőrizhetjük.
A relé megszólalása az áramerősségtől függ. Mivel a tekercs hatásos
ellenállása R ~ 140 Ü, impedanciája X ~ 400 O, a szükséges áramerősség
830. ábra. ÉV relé kapcsolása

pedig mintegy 0,05 A, a feszültségkülönbség, amelyen a relé megszólal az B s

segédföldelés 100 Q-os szétterjedési ellenállása esetén:
U = I V ( R + Rs)2+ A2 = 0,05 /(140 + 100)2 + 4002 ^ 24 V .

Ha B s — 1000 Q, akkor a relé kb. 60 V feszültségkülönbségen szólal meg, ezért
a segédföldelés iránt támasztható igények nem nagyok. A segédföldelés
elhelyezésekor azonban ügyelni kell arra, nehogy valamely másik földelő
potenciáltölcsérébe kerüljön, mert akkor a relé más feszültséget fog érzékelni,
mint a védendő készülék érintési feszültsége. Ugyancsak figyelembe kell
venni, hogy a védendő berendezési tárgyak általában többé-kevésbé fö ldel-
tek. Ilyen esetben, ha a segédföldelést túlságosan közel helyezzük el, a relé-
tekercset rövidrezárjuk (831. ábra). A segédföldelés hozzávezetését szigetelt
huzallal kell készíteni, és a segédföldelést legalább 20 m távolságra kell
831. ábra. Relétekercs rö-

vidrezáródása túl közeli
segédföldelésen át
elhelyezni. Ipartelepeken, ahol a védendő készülékek sűrűn egymás mellett

vannak, a segédföldelések telepítése problematikus, és a szelektív védelem
nehezen vagy egyáltalában nem oldható meg.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az EV-relé magát a kapcsolót nem
védi. Ha ui. a kapcsoló a bejövő kapcsoknál lesz zárlatos, akkor — bár
a kapcsoló kikapcsol — a fémtokozás feszültség alatt marad. Ha a kapcsoló
és a készülék között pl. acélpáncélcső-csatlakozás van, akkor természetesen
a készülék is feszültség alá kerül (832. ábra). Ilyenkor célszerű a fémes csat
lakozáson (pl. acélcsőnél) szigetelő közdarabokat elhelyezni, és a kapcsolót
zárt, szigetelőanyagból készült szekrénybe helyezni. A kapcsoló szigetelő-
anyagból készült működtető nyomógombját célszerű a kapcsolótól távolabb
elhelyezni, ekkor azonban pl. az MO-kapcsolón a túláramkioldó csak a szek
rényen elhelyezett gombbal állítható vissza. Kívánatos lenne ezért szigetelő-
anyag-tokozású mágneskapcsolókat gyártani.
Kisebb jelentőségű fogyasztók esetében célszerűen lehet az ÉV-relét fogyasztócsoportok védel
mére használni úgy, hogy egy készülék meghibásodásakor több, ugyanarra a mágneskapcsolcra kötött
készüléket feszültségmentesítünk. A 833. ábra mutat erre példát, amelyen dugaszolóaljzat-csoport
van egy mágneskapcsolóra, ill. ÉV-relére kapcsolva. A dugaszolóaljzatoknak védőérintkez i vannak
és az egyfázisú fogyasztók három-, a háromfázisúak pedig négyeres csatlakozóvezetékkel és védő-
érintkezős villás dugóval vannak ellátva. Az ilyen berendezés célszerűen alkalmazható laborató
riumokban, de ügyelni kell arra, hogy a védő- és tápvezetőt fel ne cserélhessék.
MÓDSZEREK 921
Nyilvánvaló, hogy az ÉV-relék üzembiztos működésének sarkalatos

pontja a védöér folytonossága, ezért különösen fontos a védőér épségének
ellenőrzése mozgatható (helyváltoztató) készülékek védelme esetében.
A védőér folytonosságát a 834. ábrán vázolt módon lehet ellenőrizni.
Biztosítótábla
833. ábra. Dugaszolóaljzatok csoportos védelme
Az M K mágneskapcsoló működtető tekercsének áramköre az ÉV-relé és egy SR-segédrelé

érintkezőin halad át. A segédrelé néhány voltos működtető tekercsének áramköre a védőéren keresztül
záródik, s így a védőér szakadása esetében a segédrelé bontja a m áeneskapcsoló működtető áramkörét.
Földeletlen hálózatok egysarkú földzárlata esetén azonnali lekapesolásra nincsen szükség, ezért
az ÉV-relé is nélkülözhető. H a mégis szükség lenne azonnali lekapesolásra (nagy levezetés vagy kapa-
834. ábra. Védőér folytonosságának ellenőrzése
citás miatt), akkor az ÉV-relé tekercsét a transzformátorok csillagpontja és a segédföldelés közé

kötjük. Erre alkalmas különösen bányabeli berendezéseknél a Romhányi—P á l—Reich’ féle ún. R P R
egységszekrény, amely a csillagpontba kapcsolt ÉV-relén kívül szálfolytonossági relét és hibajelző
(fény-, ill. hangjelzés) berendezést is tartalmaz1.
Áram-védőka'pcsolás. Ha nincsen földzárlat, akkor a hálózatban folyó

áramok vektoros összege zérus, földzárlat esetében azonban zérustól külön
böző érték. Ha a háromfázisú rendszerbe három Holmgreen-kapcsolású
áramváltót kapcsolunk, és ezeket egy közös relére kapcsoljuk (835. ábra),
akkor földzárlat esetében a relé megszólal.
1 Elektrotechnika. 1951. 44.
A másik megoldás szerint (836. ábra) szekunder tekerccsel ellátott

vasgyűrűn — gyűrűs áramváltón — fűzzük át a vezetőket. A szekunder
tekercs kapcsaira van kapcsolva a relé. Hibamentes üzemben a gerjesztő -
fluxusok eredője zérus, földzárlat esetében azonban eltérő értékű lesz,
és így feszültséget indukál a tekercsben, amivel megszólaltatja a relét.
on Cj
835. ábra. Áram-védőkapcsolás 836. ábra. Áram -védőkapcsolás 837. ábra. V IL L E N K I

(Holmgreen-iendszQi) gyűrűs áramváltóval áramvédő-kapcsolása
Mindkét megoldásban ahhoz, hogy a hibaáram kialakulhasson, a véden

dő készüléket földelni kell. A földelés szétterjedési ellenállásának 65 V
érintési feszültségen kb. 15 fí-nak, 42 V-nál kb. 9 Íl-nak kell lennie.
Négyvezetékes rendszerben, ha a nulla vezető üzemszerűen is vezet
áramot (terhelési aszimmetria), akkor azt is át kell fűzni a gyűrűs áramváltón.
A kábel fémköpenyét az átfűzés helyén minden esetben le kell fejteni.
A V IL L E N K I áram-védőkapcsolóként egy 100 és egy 400 A-es prototípust készített (837. ábra).
Mindkét típus kioldó hibaárama 5 A. A vasmagon kevés menetű 1 primer és sok menetes ? szekunder
tekercs van elhelyezve, amely az utóbbi 5 A hibaárammal kb. 20 V feszültséget indukál. Ellenőrzéskor
E gomb benyomásával egy 3 segédtekercset kapcsolunk két fázis közé. A tekerccsel olyan R ellenállás
van sorbakötve, amely éppen 5 A hibaáramnak megfelelően gerjeszti a vasmagot.
Földeletlen hálózaton a gyűrűs áramváltók a 838. ábrán látható m ó

don használhatók hibajelzésre.
A sínről leágazó I , I I , I I I kábelek egy-egy 1 gyűrűs áramváltóval
vannak ellátva. A sínekre 2 feszültségváltó csatlakozik, pl. három egyfázisú
feszültségváltó, amelyeknek nyitott delta gombolyítású tercier tekercselé
sébe van kapcsolva a 3 hibajelző relé, a csillagba kapcsolt szekunder teker
csekbe pedig a 4 fázisfeszültségmérők vannak kapcsolva. Fenti célra egy
ötoszlopos feszültségváltó is alkalmas. A 3 hiba jelző relé a s z ü k s é g e s fény-
és hangjelzést adja. Az 5 nyomógombbal bekapcsoljuk a 6 mágneskapcsolót,
és ezáltal a 7 fojtótekercseken át közvetve földeljük a hálózatot. A fo jtó
tekercsek úgy vannak méretezve, hogy legfeljebb 5 A földzárlati áram fe j
lődhet ki. A hibás leágazás aszimmetria-árama a 8 keresőn át a 9 mV-mérőn
jelentkezik. A 10 nyomógomb szükség esetén kiiktatja az R előtétellenállást,
amivel a m V-mérő érzékenységét növelhetjük. Az É ellenállás a m V-mérőt
FÖLDELÉSEK EGYESÍTÉSE 923
a lökésszerű terheléstől is óvja. A berendezés ellenőrzésekor tehát a 11

nyomógomb segítségével az áramváltókon átfűzött vezetőre kb. 5 A áramot
bocsátunk, amelynek hatására a mV-mérő kitér.
A háromfázisú 7 fojtótekercs helyett a transzformátor csillagpontjába
kötött fojtótekercs vagy a primer oldalon csillagkapcsolású, csillagpontban
földelt, és a szekunder oldal nyitott delta tekercselésébe iktatott, fojtóteker
cses transzformátor is megfelel.
838. ábra. Hibakereső berendezés földeletlen hálózaton
5. FÖLDELÉSEK EGYESÍTÉSE
A földelések egyesíthetősége elsősorban az egyes földeléseken meg

engedett feszültségemelkedéstől függ.
Közvetlenül földelt hálózatokon:
1000 V alatti hálózatok üzemi és védőföldelésein, valamint nulla vezetőin
65 V, fokozott érintésvédelem esetén 42 V, 1000 V feletti hálózaton 125 V ;
1000 V alatti és feletti nagyfeszültségű hálózaton az áiam- és fe
szültségváltók szekunder kapcsain 125 V;
közvetve földelt hálózatokon: 125 Y.
Nem nullázott hálózaton 1000 V alatti rendszerben külön üzemi földelést
kell létesíteni. Ez esetben egyesítendők: a védőföldelések, a mérőváltók
szekunder földelései, a túlfeszültséglevezetők és villámhárítók földelései.
E két utóbbi részére azonban mindenkor külön földelést is kell létesíteni
a bekötési helyeken. A feszültség-védőrelékhez mindig külön földelés szük
séges.
Nullázott hálózaton az összes — beleértve természetesen az üzemi föl
delést is — földelést össze kell kötni, azonban a feszültség-védŐreleket
külön kell földelni.
924 ÉBINTÉSVÉDELEM
K özvetve földelt hálózatra ugyanaz vonatkozik, mint a nullázott

hálózatra.
Ha az ipartelepen vagy 300 m távolságon belül földelt nagyfeszültségű —
tehát 60 vagy 120 kV-os — hálózat van, akkor annak a földelő hálózatával
a földelést egyesíteni kell.
Tájékoztatásul röviden ismertetjük a földelések egyesítése kérdésében a VDE által elfoglalt
álláspontot (VDE 0140/32 és VDE 0141/X II. 40.)
1. A védőföldelések 1000 V-nál kisebb feszültségű rendszerekben összekötendők.
2. 1000 V-on felüli rendszerekben a védőföldelések szétválasztandók, ha egy védőföldelés az
üzemi földeléssel össze van kötve, pl. a kisfeszültségű transzformátor csillagpontföldeléskor nullázás
esetében.
3. Kábelhálózat esetében ajánlatos mindkét feszültségű kábel ólomköpenyét Összekötni és közös
földeléshez kötni.
4. Nullázott hálózaton, ill. csupaszon fektetett és nullázásra nem használatos nullavezető
esetében az utóbbi bekötendő a földelésbe.
5. H a nincsen nullavezető, és az érintési feszültség nem haladja meg a 65 V-ot, akkor 1000 V
feletti rendszer védőföldelése és az 1000 V alatti hálózaton az üzemi és védőföldelés összeköthető.
6. Az 1000 V feletti rendszer védőföldelése és az 1000 V alatti rendszer üzemi földelése szét
választandó. Kivételek az erőművek és transzformátorállomások házi üzemei, továbbá ha a nagy-
feszültségű oldal kábelhálózatra csatlakozik, szabadvezeték nélkül.
XVI . FEJEZET
TÚLFESZÜLTSÉG- ÉS VILLÁMVÉDELEM
A ) Villamos hálózatok és berendezések túlfeszültségvédelme

Minden, a hálózaton megjelenő feszültséget, amely a hálózat névleges
szigetelési feszültségét legalább 15% -kai meghaladja, túlfeszültségnek nevez
zük. A túlfeszültség lökőfeszültségként jelentkezik, azaz rövid ideig tartó,
hirtelen növekvő és csökkenő feszültséghullámként. A lökőfeszültség jelleg
görbéjét a 839. ábra mutatja. A jelleggörbének a csúcs előtti emelkedő
szakasza a lökőfeszültség homloka, a csúcs utáni szakasz a lökőfeszültség
háta. Teljes feszültséglökés (839a ábra) az olyan feszültséghullám, amely
átütés vagy átívelés nélkül folyik le. Megszakított a feszültséghullám, ha a
lökés átütés vagy átívelés következtében megszakad. Ha a feszültség
a csúcs elérése előtt törik le, akkor a lökés homlokon megszakított (8396 ábra),
ha a csúcs után, akkor háton megszakított (839c ábra). A lökés névleges
kezdete az időtengelyen az a T 0 időpont, amelyet a 0,9Í7CSés a 0,1 Ucs értékeket
összekötő egyenes az időtengelyből kimetsz. A homlokidő névleges értéke
T h = T x — T 0 (á s , a homlok meredeksége pedig: Ucs/Th kV/gs.
A túlfeszültség lehet olyan belső túlfeszültség, amelyet néhány fél
periódus alatt lezajló tranziens folyamat vagy rezonancia jelenség okoz.
Időtartamuk 0,1 0,01 s. Ilyen belső túlfeszültséget okoznak pl. induktív
áramkörök (üresen járó transzformátorok) gyors kikapcsolása vagy kapacitív
áramkörök (terheletlen szabadvezetékek) megszakítása. A belső túlfeszült
ségek földeletlen csillagpontú hálózaton általában a vonali feszültség ötszö
rösét, földelt csillagpontú hálózaton a vonali feszültség háromszorosát
nem haladják meg. Egyfázisú ívelő földzárlat és szigetelt csillagpontú
hálózat esetén a túlfeszültség kisebb, mint 2,3 Uf. Ezt az értéket meghaladó
túlfeszültség megszüntethető a hálózat kompenzálásával vagy ellenálláson
át végzett földelésével. A földzárlati áramokat földeletlen csillagpontú
szabadvezetéki hálózaton és az ezzel fémesen összefüggő kábelhálózaton
akkor szükséges kompenzálni, ha a földzárlati áram 10 kV névleges feszült
ségig 10 A, 20 . .60 kV névleges feszültségen pedig az 5 A értéket meg
haladja. Földeletlen csillagpontú kábelhálózaton a kompenzálás célszerű
lehet, ha a földzárlati áram 10 kV-ig a 30 A-t, 20 . 30 kV feszültségen pe
dig 10 A -t meghaladja.
A szabadvezeték és kábelhálózatok földzárlati áramának közelítő
értékeit az 526. és 527. táblázatok tartalmazzák.
Légköri eredetű túlfeszültséget okoz a szabadvezetéket közvetlenül érő
vagy annak közelében lecsapó villám. Közvetlen villámcsapás esetében
a túlfeszültség vándorhullámszerűen terjed, így az egész szabadvezetéket
és a rákapcsolt berendezéseket veszélyezteti, mert meghaladhatja a hálózat
szigetelési szintjét, és átívelést, átütést okozhat. Ha a villám csak a szabad-
vezeték közelében csap le, akkor a túlfeszültség indukció következtében
keletkezik. Ez csak 35 kV-nál kisebb feszültségen és földelt tartószerkezetek
esetében veszélyes.
926 TÚLFESZÜLTSÉG- ÉS VILLÁMVÉDELEM
a)
839. ábra. Lökőfeszültség jelleggörbéje: a) teljes,

b) homlokon megszakított; c) háton m egszakított
hullám
VILLAMOS BERENDEZÉSEK 927
526. táblázat
Szabadvezetéki hálózat földzárlati árama, A/100 km
Egyes rendszer Kettős rendszer

ü,
kV 0 1 2 0 1 2
védővezetővel
3 0,75 0,9 1.0 0,5 0,65 0,7

6 1,5 1,85 1,95 1,05 1,25 1,4
10 2,5 3,0 3,25 1,75 2,1 2,3
20 5,1 5,9 6,3 3,5 4,2 4,6
30 7,8 8,8 9,4 5,6 6,4 7,0
35 9,0 10,4 10,9 6,5 7,5 8,1
Hazánkban évenkint a zivataros napok száma mintegy 25, a zivataros

óráké pedig 30. Ezek persze megközelítő átlagértékek, amelyektől egyes
években —50 ... -j-100% eltérés is lehetséges. Villámkutatások alapján
feltételezhető, hogy nálunk négyzetkilométerenként és zivataros óránként
527. táblázat
Kábelhálózat földzárlati árama, A/km
Keresztmetszet, mm8
kV
16 25 35 50 70 95 120 150 185 240
3 0,27 0,30 0,34 0,53 0,59 0,66 0,72 0,80 0,87 0,98
6 0,43 0,49 0,55 0,72 0,82 0,95 1,05 1,17 1,43 1,57
10 0,62 0,68 0,81 1,05 1,2 1,35 1,5 1,65 2,0 2,25
20 — 2,3 2,6 2,9 3,3 3,7 4,0 4,3 5,2 5,7
30 3,1 3,5 4,1 4,4 4,9 5,2
"
0,06 villámcsapás éri a földet. A villámcsapások áramerősség szerinti meg

oszlását az 528. táblázat mutatja. Méretezés alapjául 3 ... 20 kV feszültségen
75 kA, 35 kV feszültségen pedig 100 kA villámáramerősséget veszünk figye
lembe.
A túlfeszültségvédelmet két csoportra osztjuk: megelőző védelemre és
közvetlen védelemre.
A megelőző védelem a légköri eredetű túlfeszültség ellen véd, eszközei
a védővezetők és a villámhárító rudak.
528. táblázat
Villámcsapások megoszlása áramerősség szerint
Villámáram, kA 10 20 30 40 50 70 100 125 150 200
Valószínűség, % 65 44 31 23 16 7,5 2 0,9 0,5 0,03

A közvetlen védelem célja a hálózatban és a berendezésekben fellépő

túlfeszültségek levezetése és így a túlfeszültségek romboló hatásának meg
akadályozása. A közvetlen védelem eszközei a túlfeszültséglevezetők,
szikraközök és oltócsövek.
A túlfeszültségvédelem tervezésekor az MSZ 9250 „Irányelvek nagy-
feszültségű berendezések szigetelésének koordinálására” előírásait kell
megtartani. A szabvány szerinti szigetelési szinteket (lökőfeszültségeket)
az 529. táblázat tartalmazza. A táblázatban szereplő ,,1/50 hullám” a szab
ványos feszültséglökés jele. A vizsgálatokhoz használt lökőfeszültség homlok -
ideje ui. 1 (jls, félértékideje 50 gs.
529. táblázat
Szigetelési szintek
Szigetelt és közvetve földelt hálózat névleges

szigetelési feszültsége, kV
1 3 6 10 20 30 35
Legnagyobb megengedett üzemi feszültség, kV — 3,45 6,9 11,5 23 34,5 40
Alsó szint. Túlfeszültséglevezetők megszólalási lökŐ-

feszültsége 1/50 hullám, kVC8* 5 26 38 54 86 116 132
Középső szint. Külső szigetelések próbafeszültsége

(1/50 hullám), kVC8 — 40 60 80 125 170 190
i
koordináló szikraközök próbafeszültsége**
Negatív 1/50 hullám, kVC8 40 60 80 125 170 190
pozitív 1/50 hullám, kVC8 — 38 57 76 120 150 165
elektródtávolság, mm — 60 95 155 220 260
Felső szint. Belső szigetelések próbafeszültsége. Meg

szakított hullám, kVC8 50 75 100 155 215 240
*A túlfeszültséglevezetőknek sem megszólalási lökőfeszültsége, sem névleges maradékfeszültsége nem

lehet nagyobb.
**A koordináló szikraközök 50%-os átütési feszültsége ennél az értéknél legfeljebb 10%-kal lehet
nagyobb.
Szabadvezetékeken 1/50-es lökőfeszültség esetén a szigetelési szinteket

az 530. táblázat foglalja magában. Az adatok vas- és vasbeton oszlopokra
vonatkoznak; faoszlopok és fakereszttartós oszlopok esetében (földeletlen
szigetelőtartókkal) a táblázat értékeihez kb. 300 kV/m adandó hozzá. A szo
kásosnál magasabb szigetelési szintű szabadvezetékek az állomások beren
dezéseit veszélyeztethetik. Ilyenkor ajánlatos a 20 kV-nál kisebb névleges
feszültségű állomások berendezési tárgyait (transzformátorokat, áram- és
feszültségváltókat stb.) magasabb szigetelési szintnek megfelelően választani.
Ezzel szemben a szabadvezetékek szigetelési szintjének csökkentése a föld-
zárlatok számát, illetve valószínűségét növeli.
A szabadvezetékek megelőző védelme megoldható a szabadvezetékkel
közös vagy attól független oszlopra szerelt védővezetékkel vagy villámhárító
rudakkal. A megelőző védelem eszköze leggyakrabban a szabadvezetékkel
SZABADVEZETÉK 929
530. táblázat
Szabadvezetékek szigetelési szintje
Szigetelési szint, kV
Névleges feszültség,
kV a fázisvezető és föld
között két fázisvezető között
3 120...160 240... 320

6 120...160 240... 320
10 130...180 260... 360
20 170...250 340... 500
30...35 200... 360 400... 720
közös oszlopra szerelt védővezeték. A védővezetéket minden oszlopon föl

delni kell. A földelési ellenállás 10 kV-ig legfeljebb 5 Q, ennél nagyobb üzem
feszültségen legfeljebb 10 Q lehet. A 35 kV-nál kisebb feszültségű szabad-
840. ábra. A védett tér szerkesztése 841. ábra. Védővezető védett tere szovjet
Verebéig szerint módszer szerint
vezetéket csak igen fontos, kiesésre kényes fogyasztó esetében látják el

védővezetővel, különösen a nagy teljesítményű (10 MVA-nál nagyobb)
állomásokhoz csatlakozó szabadvezeték-szakaszokat 1. .1,5 km hosszú
ságon.
A védővezető vagy villámhárító rúd védelmi terét a Verebély-féle
szerkesztéssel állapítjuk meg. A szerkesztés menetét a 840. ábra mutatja.
A védelmi tér olyan H sugarú körív, amelynek középpontja a védővezető
síkjától H távolságban, a föld felszínétől pedig 0 ,9 # magasságban van.
A V ILLE N K I ,,Túlfeszültségvédelmi irányelvek” című kiadványa
a szovjet módszert is ismerteti. Egy védővezető esetében a 841. ábra jelzései
szerint H magasságban a védett tér szélessége:
0,8 0,8
r = (H — h) =
h_ h_
1 + H 1+
TT

930 TÚLFESZÜLTSÉG-- ÉS VILLÁMVÉDELEM
K ét védővezető esetében a védelmi teret a 842. ábra mutatja. Itt a

védelmi teret egy körív határolja, amely átmegy a két védővezetőn, és leg
mélyebb pontja a/4 távolsággal mélyebben van a védővezetők magasságá
nál. Tehát a két védővezető hatása csak akkor összegezhető a két védő
vezető között, ha ha > a/4. A védővezetők külső védőhatása azonos módon
szerkeszthető meg, mint a 841. ábrán látható.
Ha a védőszög q > 30°, akkor szovjet tapasztalat szerint a közvetlen
villámcsapás valószínűsége kisebb, mint 0,2% , ha q — 30°, akkor pedig
a valószínűség kisebb, mint 0,1% , tehát 500, illetve 1000 villám közül egy
éri a fázisvezetőt. A Verebély szerint szerkesztett védelmi térben egy villám-
csapás sem éri a fázisvezetőt.
A lökő feszültségek levezetésére szolgáló földelések ún. lökőhullám-ellen
állása eltér az üzemi periódussal és kis áramsűrűséggel mért földelési ellen
állástól. A földelés lökőhullám-ellenállása:
= yR ,
ahol R az üzemi periódussal és kis áram
erősséggel márt földelési ellenállás; y a lö-
kési tényező. A föld g fajlagos ellenállá
sából iptényezővel figyelembe kell venni a
föld kiszáradását, amelynek értéke 0... 1 m
mélyen levő földelőre 1,4 .1,8, annál
a .8 a
y
843. ábra. Lökőhullám-ellenállás számítása
mélyebben levő földelőre 1,2 1,4. Ha a méréskor a föld száraz, akkor a

kisebb, ha pedig nedves, a nagyobb értéket vesszük.
A lökési tényező számítására nincs módszerünk, a szovjet mérési ered
ményeket az 531. táblázat tartalmazza.
Példa. Kiszámítandó a 848. ábrán látható földelés lökőhullám-ellenállása. A talaj fajlagos
ellenállása q = 500 Hm, a kiszáradási tényező legyen ^ = 1.4. A számításban 60 kA villámáramot
veszünk tekintetbe. A foldelőcsovek méreti i: l = 3 m és d = 0,03 m. Egy cső szétterjedési ellenállása
az 514. táblázatban található képlet szerint:
„ e * 1,4 , 4Z 500 • 1,4 4,3

222,8 n.
2W ~ ln d 2 • 3,14 • 3 n 0,03
Mivel három cső van, eredő szétterjedési ellenállásuk:
222,8
R = = 74,3 a
3
Eey földelő 60/3 = 20 kA villámáramot vezet le. Az 531. táblázatból: y = 0,45, tehát a lökőellen
állás:
M l = 0,45 ♦ 74,3 = 33,44 Q.
SZAB.A DVEZETÉK 931
531. táblázat
y lökési tényezők
A talaj fajlagos A földelő Villámáram,, kA

A földelő alakja ellenállása, mérete, m
fím 5 10 20 40 80
100 l = 2 0,85 0,75 0,60 0,50

3 0,90 0,85 0,75 0,60 —
'777777777777777777
-•o
500 l *m 2 0,60 0,50 0,35 0,25
3 0,70 0,60 0,45 0,30 —
d
1000 l = 2 0,45 0,35 0,25
3 0,55 0,45 0,30 — —
100 ‘ a = 5 0,75 0,65 0,50

10 — 1,00 0,90 0,80 —
20 — 1,15 1,05 0,95 —
177777777777777777 a — 5 0,55 0,45 0,30

10 — 0,75 0,60 0,45 —
500 20 — 0,90 0,75 0,60 —
30 — 1,00 0,90 0,80 —
b-2...4cm a = 10 0,55 0,45 0,35

1000 20 — 0,75 0,60 0,50 —
40 — 0,95 0,85 0,75 _
60 * 1,15 1,10 0,95 —
d-t~2cm
a = 20 0,60 0,50 0,40

40 — 0,75 0,65 0,55 —
2000 60 — 0,90 0,80 0,75 —
80 — 1,05 0,95 0,90 —
100 — 1,20 1,10 1,05 —
1D = 4 0,60 0,45 0,35

777777777777777777! 8 — — 0,75 0,65 0,50
100 12 — — 0,80 0,70 0,60
1
D = 8 0,55 0,45 0,30

500 12 —
— 0,60 0,50 0,35
= 4
b-2^.4cm d-)...2cm
D = 8 0,40 0,30 0,25
1000 12 — — 0,45 0,40 0,30
Figyelembe kell azonban venni az 515. táblázatban szereplő ún. jósági fokot is, amely a táblázat szerint
három cső esetőben 0,77, így tehát az eredő ellenállás:
33,44
Re = 43,4 Cl.
0,77
59*
532. táblázat A közvetlen védelem

leggyakoribb eszközei: a
Túlfeszültséglevezetők megszólalási feszültségei, kV
túlfeszültséglevezetők, az
oltócsövek és a szikra
Levezető névleges 50-periódusú legki Legnagyobb megszóla közök.
sebb megszólalási fe
feszültsége
szültség
lási lökőfeszültség Túlfeszültségvezetők.
A túlfeszültséglevezető cél
3 9,5 28 ja a vezető és a föld között
5 13 33 fellépő légköri eredetű túl
6 15,5 38 feszültség egy részének le
10 25 54
15 37 71 vezetése. Belső eredetű
20 50 86 túlfeszültséget is levezet,
30 75 116 ha az félperiódusnál nem
35 88 132
tart tovább. íg y tehát al
kalmas pl. induktív áram
körök kikapcsolásakor fel
lépő túlfeszültség levezetésére, de nem alkalmas pl. ívelő földzárlatkor fel
lépő és több félperióduson át tartó túlfeszültség elleni védelemre.
A túlfeszültséglevezető általában egy vagy több szikraközből és növekvő
feszültséggel csökkenő jellegű ellenállásból áll. A szikraköz elszigeteli a veze
téket a túlfeszültséglevezető ellenállástól mindaddig, míg levezetendő túl
feszültség nem lép fel. A szikraköz önmagában is túlfeszültséglevezető,
de nem korlátozza az utánfolyó áramot, amely — kivéve a kompenzált
hálózatot — gyakran elég nagy ahhoz, hogy az ívet mindaddig fenntartsa,
míg a megszakító vagy a biztosító működésbe nem lép. A feszültségtől függő
ellenállás önmagában is alkalmas túlfeszültséglevezetőnek, ha úgy méretezik,
hogy a vezetékre kapcsolva csak néhány mA áramot engedjen át.
A túlfeszültséglevezetőt úgy kell választani, hogy névleges feszültsége
földeletlen és kompenzált hálózaton a hálózat névleges feszültségével egyez
zék meg. Hatásosan földelt hálózaton az ugyanolyan szigetelési feszültségű
földeletlen hálózathoz való levezető névleges feszültségének 8 0 % -a legyen
a levezető névleges feszültsége. Az 50-periódusú megszólalási feszültség effek
tiv értékének legkisebb és a legnagyobb lökőfeszültség-értékeit az 532.
táblázat tartalmazza. A levezetők legkisebb távolságát a földelt részektől
és egymástól az 533. táblázat mutatja.
Kisfeszültségű hálózaton a GTL-típusú, 1,5 kA levezetőképességű,
szabadtéri túlfeszültséglevezetőket szereljük. A levezető porcelán házban
533. táblázat
Túlfeszültséglevezetők legkisebb távolsága, mm
Névleges Szabadtéren Zárt térben

Elrendezés feszültség,
kV i a b a b
3 260 380 240 350

6 260 380 240 350
10 315 435 240 350
20 450 520 290 400
30 505 625 370 480
35 620 740 470 580
TÚLFESZÜLTSÉGLEVEZETŐK 933
elhelyezett szikraközből és a feszültség növekedésével csökkenő ellenállásból

áll. A névleges levezetőáramot meghaladó áram esetében a beépített bizto
sítószál kiolvadása leválasztja a hálózatról, ugyanakkor egy tárcsa leesése
távolról is mutatja a biztosítószál kiolvadását. A túlfeszültséglevezető
körvonalrajzát a 844. ábra mutatja.
Műszaki adatai a következők:
Névleges feszültség: 0,22, 0,38, 0,55 kV
Névleges levezetőképesség: 1,5 kA
Megszólalási feszültség (50 H z): 0,22 kV-on 0,85 kVef{, 0,38 kV-on 1,2 kVef{, 0,55 kV-on 1,5 kVefí.
Legnagyobb megszólalási feszültség 1/50-es hullám esetében:
0,22 kV-on 2 .. .2.3 kV

0,38 kV-on 2 ,3 .. .2,9 kV
0,55 kV-on 3 . . .3.2 kV.
A GTL/4 típusú 4 kA levezetőképességű túlfeszültséglevezető 3, 5, 6,

10, 15 és 20 kV hálózati feszültségre készül. A 845. ábrán látható levezető
A mérete 3 . 6 kV-on 305 ± 1 0 mm, 10 kV-on 410 ± 1 2 mm és 15 ...20 kV
üzemi feszültségen 574 ± 1 7 mm. A porcelánház mindkét végét öntvény
sapka fedi. A felsőhöz a szabadvezeték, az alsóhoz a földelővezeték csatla
kozik. A beépített elemek mindegyike három szikraközből, egy vezérlő és egy
levezető ellenállásból áll. A levezető légmentesen le van zárva és az alsó
öntvénysapkába beépített membrán bizto
sítja, hogy közvetlen villámcsapás esetében
ne sérüljön meg a nagynyomású gázok k ö
vetkeztében
Hasonló kivitelű az 5 kA levezetőképes
ségű levezető is. Méretei megegyeznek a 845.
ábrán látható levezető méreteivel, csak az A
méret különbözik, ezek a méretek a levezető
villamos adatait feltüntető 534. táblázatban
szerepelnek.
A túlfeszültséglevezetők hatástávolsága
nem nagy, legjobb esetben sem éri el a 100 m-t.
Csatlakozó vezeték
844. ábra. GTL típusú kisfeszültségű 845. ábra. GTL/4 és GTLO/4

túlfeszültséglevezető túlfeszűltséglevezetŐ
634. táblázat
5 k A le v e z e tö k c p e s s é g ű t ú lf e s z ü lts é g le v e z e to k
Nem
földelt Földelt
Max. feszült A méret*,
Típus ség, mm
hálózati üzemi kV
feszültsége, kV
GTL 3/5 3 3,75 3 345 ±17

GTL 3,6/5 3,5 4,38 3,5 345 ±17
GTL 4,5/5 4,5 5,62 4,5 345 ±17
GTL 6/5 6 7,5 6 345 ±17
GTL 7,2/5 6,9 8,64 6,9 345 ±17
GTL 9/5 9 11,3 9 445 ±21
GTL 12/5 12 15 12 445 ± 21
GTL 13/5 13 16.2 13 664±35
GTL 15/5 15 18,8 15 664 ±35
GTL 18/5 18 22,5 18 664±35
GTL 20/5 20 25 20 664±35
GTL 24/5 23 28,8 23 664±35
GTL 25/5 25 31,3 25 764±38
GTL 30/5 30 37,5 30 764 ±38
Ezért a védendő készülék közvetlen közelébe helyezzük el őket, pl. szabad-

vezetéken alkalmazott megszakítóknál.
Az oltócsövek durva védelemként alkalmazhatók a szabadvezetékek
és készülékek védelmére. Az oltócső lényegében egy vagy több, lefelé nyitott
csőben elhelyezett szikraköz. A cső belső fala olyan anyaggal van bevonva,
amely a szikraközökben keletkező ív hatására gázt fejleszt, és ez a szabadba

expandálva az ívet kioltja. Szigetelt csillagpontú és kompenzált hálózaton
csak akkor szabad oltócsövet felszerelni, ha a földzárlati áram nem haladja
meg az oltócső által megszakítható áram 9 0 % -át. Az oltócső felszerelésére
a 846. ábra mutat példát. Működésük a beépítés helyén a zárlati teljesít
ménytől függ. 10 A földzárlati áramot biztosan megszakítanak, nagyobb,
mintegy 150 A-ig terjedő áramerősség esetén, működésük bizonytalan,
TÜLEESZÜLTSÉGLEVEZETŐK 935
535. táblázat
O lt ó c s ö v e k s z ik r a k ö z e in e k t á jé k o z t a t ó é r t é k e i
Névleges feszült Átütési lökő Külső szikra Belső szikra

ség, feszültség, köz, köz,
kV kV mm mm
3 40 ..50 10 40
6 60...75 10 80
10 80...100 20 100
20 125..150 40 150
30 170...200 60 180
35 190...220 70 190
4000 A zárlati áram felett pedig az ív az oltócsövet szétrombolja. Az oltó-

csövek külső és belső szikraközeinek tájékoztató értékeit az 535. táblázat
tartalmazza.
Szikraközök szabadvezetékeken lehetnek ívterelő vagy koordináló
szikraközök. Az ívterelő szikraköz célja, hogy a szigetelőket megvédje
az ív rombolásától, egyúttal a túlfeszültséget levezesse. Az ívterelő és a koor-
536. táblázat
S z ik r a k ö z t á jé k o z t a t ó b e á llítá s i é r té k e i
Koordináló ívterelő szikraköz

Névleges Átütési lökőfeszült szikraköz
feszültség, ség, elektród átütési lökőfeszültség, elektród
kV kV távolság, kV távolság,
mm mm
3 40...50 40 75...80 70
6 60... 75 60 75...80 70
10 80... 100 95 100...110 120
20 125... 150 155 150...165 200
30 170... 200 220 200...225 270
35 190...220 260 220...250 300
dináló szikraközök csupán beállításban különböznek. Az ívterelő szikraközök

a védendő szigetelők átívelési feszültségénél mintegy 1 0 % -kai kisebb feszült
ségre vannak beállítva, míg a koordináló szikraközöket a hálózat közepes
i--------------------------------------------1
847. ábra. Állomás túlfeszültségvédelme

szintjének megfelelően állítják be. A szikraközök önmagukban nem alkal

masak túlfeszültség védelemre, mert gyakran nem szakítják meg az után-
folyó áramot. Leginkább önműködő gyors visszakapcsolással védett háló
zaton válnak be. A szikraközök beállításának tájékoztató értékeit az 536.
Állomások túlfeszültségvédelmét a 847. ábra mutatja. A védővezető
az állomás földelésével össze van kötve. Ennek a feltételei a következők:
Az állomás készülékei a túlfeszültséglevezető hatótávolságán
belül vannak. A levezető védőtávolságát a 848. ábra és az 537.
táblázat mutatja.
A levezető védőtávolságát a -f- b vagy a -f- c figyelembevéte
lével (a kisebb értéket kell figyelembe venni) az 533. táblázat
ban találjuk.
A túlfeszültséglevezetők koncentrált földelésének lökőhullám-
ellenállása nem több, mint 5 Q.
Ha e feltételek valamely oknál fogva
nem teljesíthetők, akkor a védőlevezető és
az állomás földelése csak akkor egyesíthető,
ha a csatlakozási pontban a koncentrált
földelés lökőhullámellenállása, amelyhez 15 m
sugarú körben az állomás földelése is bele
számít, 20... 35 kV névleges feszültségen a
2 Q-ot, 3 ... 10 kV esetében pedig az 1 Q-ot
nem haladja meg. Az állomás előtti utolsó
oszlopon oltócsövet, esetleg szikraközt kell
szerelni, amelyeknek földelését (talajvezető
vel) össze kell kötni az állomás földelésével.
848. ábra. Transzformátor és túlfe Ugyancsak oltócsövet kell szerelni a védő-
szül tséglevezető távolsága
vezetéknek az állomástól távolabb eső vé
gére is. 500 kVA teljesítménynél kisebb
transzformátor esetében védő vezeték létesítésétől eltekinthetünk.
Szabadvezetékről kábellel csatlakozó berendezések túlfeszültségvédel
mében a kábelt csak az esetben kell figyelembe venni, ha 20 m-nél hosszabb
(849. ábra). Ennél hosszabb kábel esetében a szabadvezetéket védővezetővel
kell ellátni, amelynek legkisebb hossza:
T 10 000
' - - 5- “ •
587. táblázat
A le v e z e tő v é d ő tá v o ls á g a , S m a x , m
b= 3 m b= 5 m b= 10 m
Névleges
feszültség, l...l,5 végig l...l,5 végig l...l,5 végig
kV km védő védővezeték km védő védővezeték km védő védővezeték
vezeték vezeték vezeték
3 9 12 8 10
6 14 18 12 16 — —
10 17 22 15 20 9 12
20 28 28 24 32 14 18
30...35 36 48 30 40 21 28
ÉPÜLETEK VILLÁMVÉDELME 937
ahol Ifr a kábel hossza, m (a védővezető hossza 100 m-nél kisebb nem lehet).
A védett szakasz első oszlopán, valamint a kábellel való csatlakozási ponton
oltócsövet kell szerelni, esetleg ívterelő vagy koordináló szikraközt. A kábel
köpenyt mindig össze kell kötni a túlfeszültségvédelem földelésével. Vas
vagy vasbetonoszlopos szabadvezetékhez csatlakozó kábel esetén a kábelnek
az állomás felőli végén a túlfeszültségvezető elhagyható, ha a kábel hossza
több, mint az 538. táblázatban megadott értékek.
849. ábra. Tianszfcin átciállcn ás túlfeszíiltségvétíelrce kátelcsatlakozás esetén
538. táblázat
L e g k is e b b k á b e lh o s s z , m
A gyűjtősínről továbbhaladó
Névleges vezetékek száma
feszültség,
kV
0...1 2 .3 4 .5
3 —
6 7000 2500
10 5000 2500 800
20 4000 1500 500
30 4500 2000 600
35 4500 2000 600
B ) Épületek villámvédelme
Az épületek, létesítmények villámvédelmére az MSZ 274—62 intéz

kedik. Az idézett szabvány azonban nem tartalmazza az erős- és gyenge
áramú hálózatok túlfeszültségvédelmét, amelyet az előző fejezetben ismer
tettünk, az állomások villámvédelme azonban az MSZ 274 hatálya alá
tartozik.
A villámvédelem lényege, hogy olyan felfogóberendezést létesítsünk,
amely a levezető és annak földelése révén a védendő létesítménynél kisebb
ellenállású utat biztosít a villámáram levezetésére. A védelem szempont
jából tehát mértékadó a villámhárító berendezésen létrejövő feszültségesés.
A másodlagos kisülés elkerülése végett kerülni kell az olyan áramhurkokat,
amelyeknek két pontja közelebb van, mint a vezető mentén mért út hosszá
nak egy tizede. A veszélyes áramhurkokra mutat példát a 850. ábra.
Az idézett szabvány az épületeket és egyéb létesítményeket különféle
szempontokból csoportosítja.
Rendeltetés szerinti csoportosítás:
a ) Közönséges épület, pl. lakó- és irodaházak, gyár-, műhely-, felvo
nulási, mezőgazdasági és hasonló épületek.
b) Tömegek befogadására használatos vagy kulturális értékű épületek,
pl. színházak és mozik, iskolák, áruházak, múzeumok, levéltárak vagy
könyvtárak és hasonló jellegű épületek.
c) Tűzveszélyes épületek az MSZ 1600 minősítése szerint.
d) Tűz- és robbanásveszélyes épületek az MSZ 1600 minősítése szerint.
1
/
850. ábra. Veszélyes áramhurkok
E csoportba tartoznak azok a raktárak, amelyben a tűz- és robbanás-

v e s z é l y e s anyagok j ó l zárt fémburokban vannak tárolva, és szabadon veszé
lyes anyag nincsen.
e) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes épületek az MSZ 1600 minő
sítése szerint.
H a valamely épület térfogatának több mint 4 0 % -a villámhárítás
szempontjából magasabb csoportba tartozna, mint az épület jellege meg^
kívánná, akkor az egész épületet a magasabb csoportba kell besorolni.
Ha az épület térfogatának kevesebb, mint 4 0 % -a tartozna a magasabb
csoportba, akkor b) és c) csoportok esetében ez a körülmény figyelmen kívül
hagyható, de d) — e) csoportok esetében az épület nem sorolható úgy, hogy
semmiféle villámhárítót ne kelljen szerelni.
Magasság és környezet szerinti csoportosítás :
Megkülönböztetünk 20 m-nél alacsonyabb, 20 ... 30 m magas
és 30 m-nél magasabb épületeket, illetve létesítményeket. Magas
környezetben levő alacsonyabb épületek azok, amelyeket 20 m
körzeten belül legalább 10 m-rel magasabb épületek vesznek
körül, vagy a terepszint a kérdéses épület gerincénél 10 m-rel
magasabbra emelkedik.
Fokozott becsapási veszélynek kitett épület, amely hegytetőn vagy

sík területen 100 m körzetben önmagában áll és magassága legalább 10 m.
Ide tartoznak azok az épületek is, amelyek száraz sík területen a vízfolyástól
10 m-nél kisebb távolságra vannak és magasságuk több, mint 10 m. Ide
tartoznak a nedves talajon álló, 10 m-nél magasabb épületek is.
Tetőszerkezet és a héjazat anyaga szerinti csoportosítás:

Nem fémből készült és nem gyúlékony anyagból készült tető-
szerkezet és héjazat, mint pl. beton, tégla, lángmentesített gerenda,
cserép, pala, betonlemez, bitumenlemez vagy nem gyúlékony
műanyag fedéssel.
Nem gyúlékony fém tetőszerkezet vagy héjazat, mint pl.
fémvázas tetőszerkezet, nem gyúlékony fedéssel (cserép, pala stb.).
Bármely gyúlékony vagy nem gyúlékony tetőszerkezet fémborítás
sal, ha a borítólemez vastagsága legalább 0,5 mm.
Gyillékony héjazat fém tetőszerkezeten

Gyúlékony tetőszerkezet fémborítás nélkül vagy gyúlékony
héjazat nem fém tetőszerkezettel. Pl. nád, szalma, zsindely, gyúlé
kony műanyag borítás, fa tetőszerkezet lángmentesítés nélkül,
nem gyúlékony héjazattak
A falak anyaga szerinti csoportosítás:

A falak szokványosak, mint beton, tégla stb.
Fémborítású vagy fémvázú falak. Gyúlékony anyagból készült falazat,
legalább 0,5 mm vastag fémborítással vagy amelynek váza összefüggő
fémszerkezet.
Gyúlékony anyagú fal, fémszerkezetű váz nélkül, tehát fa,
deszka, gyúlékony műanyag stb.
A felfogórendszerek fokozatai és jelzései :
V0 Felfogóberendezés nincsen.
V I A tetőn levő fémrészek és a tetőtérben levő fémtárgyak
földelve vannak.
V2 A tető alapterületének minden megkezdett 400 m2-ére
egy 2 m magas felfogórúd essék. A felfogóvezetők távolsága az
épület hosszirányában legfeljebb 20 m, keresztirányban legfeljebb
30 m lehet. Ha az épület keskenyebb, mint 20 m, elegendő egy
gerincvezető vagy a tető két szélén egy-egy felfogó vezető.
V3 Mint a V2, de a tető kiemelkedő részeit külön felfogóval
kell ellátni, és ezeket, valamint a tetőn levő fémrészeket be kell
kötni a felfogóhálózatba.
V4 A tetőalapterület minden megkezdett 100 m2-ére egy-
egy felfogórúd jusson vagy a felfogó vezetők távolsága hossz
irányban legfeljebb 10 m, keresztirányban 30 m legyen.
V5 A felfogórudak vagy felfogóhálózat olyan elrendezésben,
hogy egy képzeletbeli 50 m sugarú göm böt ne lehessen a felfogó-
elemek érintése nélkül felülről a tetőfelülettel érintkezésbe hozni
(851. ábra);
V6 Mint az V5, de a képzeletbeli gömb sugara 15 m.
A felfogónak az épülethez viszonyított helyzete és jelzései :

V0 Felfogó nincsen.
Va A felfogó közvetlenül a tetőre van fektetve. Vb A felfogóve
zetők a tetőtől számított 15 cm magasságban futnak. A felerő
sítés távolsága az anyag merevségétől függően 2 ...4 m ,
Ve A felfogó vezetők a tető felett legalább 50 cm magasan
vannak elhelyezve.
Vd Az épülettől független felfogóhálózat. Ez sehol sem köze
lítheti meg az épületet úgy, hogy közvetett villámcsapás veszélye
álljon fenn.
A levezetőnek az épülethez viszonyított helyzete és jelzései :

L0 Levezető nincsen
La Közvetlenül a falra van fektetve vagy a falba készített
csatornában van elhelyezve. A levezető csatornáját legfeljebb
5 m-enként 100 cm2, szabadba nyíló szellőzővel kell ellátni. A csa
tornában kötést készíteni nem szabad. A csatorna legkisebb átmé
rője 50 mm, és csak főfalban létesíthető. Ilyen csatornába alumí
nium levezető nem helyezhető el.
Lb A levezetőt a faltól 15 cm távolságra kell elhelyezni.
Le A levezető a faltól 50 cm távolságra helyezendő.
Ld A levezető az épülettől független legyen. Ez esetben
az épületet 2 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg.
A levezetők száma : az épület kerületének első 50 m hosszára kettő,
minden megkezdett további 50 m-enként egy. A felfogórúdból álló berendezés
esetében egy levezető elegendő. A levezetők egy részét, de legfeljebb a felét
az esőcsatornák is helyettesíthetik, ha a lemez vastagságuk legalább 0,5 mm
és a lemez teljes keresztmetszete min. 100 mm2. Kivételek a tűz- és robbanás -
veszélyes épületek. Nem helyettesíthető a levezető esőcsatornával tornyokon,
gyár kéményeken és fémtartályokon. Fémből készült létesítményeket, ide
számítva a szobrokat is, közvetlenül kell földelni.
Gyúlékony anyagokat szállító csővezetékeket felfogó és levezető
rendszerrel kell ellátni. A felfogó a csővezeték felett 1 m magasan elhelyezett
vezető vagy 20 m-enként 2 m magas felfogórúd. A felfogórendszer fémes
kapcsolatban lehet a csővezetékkel. Mind a felfogórendszert, mind a cső
vezetéket 20 m-enként földelni kell.
Nem gyúlékony anyagot szállító csővezetéket, fémkerítéseket, drót-
kötélpályákat stb. 300 m-enként földelni kell. Ha ezek védendő épülethez
539. táblázat
A levezetők fokozatai a falazat anyagától függően
A falazat anyaga
Az épület
rendeltetése nem gyúlé
kony fém gyúlékony
a La, L0 La, L0 Lb, L0

b La, L0 La, L0 Lb, L0
c La La Lb
d Lb La Le
e Ld La, Ld Ld
csatlakoznak, vagy közelükben védendő épület van, a csatlakozás helyén,

ill. a megközelítés helyétől legfeljebb 100 m távolságban földelést kell készí
teni.
A levezetőknek az épület falazatától függő elhelyezés-módozatait
az 540. táblázat tartalmazza.
A villámhárító földelésére az MSZ 172 előírásai érvényesek. A földelések
szétterjedési ellenállásának fokozatai a következők:
F0 Földelés nincsen.
F I Az egyes földelők szétterjedési ellenállása legfeljebb 30 Q.
H a ezt az értéket meghaladja, akkor a földelőket össze kell kötni
vagy csoportos földelőket kell létesíteni.
F2 Az eredő szétterjedési ellenállás kisebb, mint 5 £2, a földe
lőket a föld alatt össze kell kötni.
F3 Mint F2, de a szétterjedési ellenállás legfeljebb 1 H.
A levezetők méretét és anyagát a környező levegő szennyezettségétől
függően választjuk meg. Négy fokozatot különböztetünk meg:
1. Tiszta levegő.
2. Fűtési termékekkel szennyezett levegő.
3. Agresszív vegyi anyagokkal fertőzött levegő,
4. Különösen agresszív anyagokkal (pl. kénsav, ill. nitrogén
vegyületek) fertőzött levegő.
A villámhárítók anyagát és legkisebb méreteit az 540. táblázat tartalmazza.
A normál vezető betűjele n, a közepes vezetőé k, az erős vezetőé e, a külön
legesen erős vezetőé pedig ek.
A z épületek rendeltetésétől és a levegő szennyezettségétől függően a villám
hárítók anyagát az 541. táblázatban találjuk.
Az elmondottak a különleges létesítményekre is érvényesek, az álta
lános előírásoktól való eltéréseket az alábbiakban ismertetjük.
Toronynak minősül minden épület, amely 20 m-nél magasabb, de kerü
lete kevesebb, mint 50 m. Mindig két levezetővel kell ellátni, de egyik sem
helyettesíthető esőcsatornával. Ha a torony 20 m-nél magasabb, de 30 m-nél
alacsonyabb és hegyes sisakban végződik, akkor egy felfogórúd elegendő.
H a a sisak fémből van, akkor elegendő a sisakot földelni. Lapos tetejű
540. táblázat
Villámhárítók anyaga és legkisebb mérete
n k e ek
Anyaga Szerkezete és mérete fokozat, ha si huzalátmérő
6,0 8,0 10,0 10,0
keresztmetszet, mm* 25 50 95 —
sodrony
elemi szál 0 , mm 2,1 2,0 2,5 —
acélvezető
szalag keret, mm x mm 10X3 20x3 20X5 20x5
25 x 4 2 5x 4
keresztmetszet, mm* 25 50 — -
alumínium ' sodrony
vezető elemi szál 0 , mm 2,1 2,0 — —
szalag keret, mm x mm 10x3 20x3 — ‘ —
torony kerületén felfogó vezetőt kell elhelyezni, amit azonban korlát, fém
szegély stb. is helyettesíthet. Ha a torony magasabb, mint 30 m, akkor a
torony csúcsán elhelyezett felfogórúdon kívül még a sisak peremén körül -
futó felfogó vezetőt is el kell helyezni. Ha a torony más, alacsonyabb épülettel
van összeépítve, akkor a két levezető közül az egyik az alacsonyabb épület
felfogó vezetőinek közvetítésével vezethető le a földbe.
20 m-nél alacsonyabb gyárkéményeket egy, ennél magasabbakat két
levezetővel kell védeni, amelyek azonban a kémény ugyanazon az oldalán
is elhelyezhetők. 30 m-nél magasabb kéményeken a két levezetőt a kémény
félmagasságában egymással össze kell kötni. Vas- és fém kéményeket elegendő
földelni, külön felfogóberendezés nem szükséges.
541. táblázat
A villámhárítók anyagainak fokozatai
A vezető Az épület besorolása

elhelyezése Légszennyeződés mértéke
a b c d I e
Tiszta levegő n n k k k
Fűtési termékekkel szennyezett k k k k k
Levegőben
Agresszív szennyezés e e e e e
Különlegesen agresszív szennyezés ek ek ek ek ek
Földben ‘ — ek ek ek ek ek
Gyúlékony anyagot nem tartalmazó fémtartályokat, ha azok 10 m-nél

magasabbak, földelni kell. A földelés szétterjedési ellenállása legfeljebb
30 Q legyen.
Gyúlékony anyagot tartalmazó tartály peremén 1 m magasan körül
futó felfogót kell létesíteni (ezt korlát is helyettesítheti). Ha a tartály átmé
rője több, mint 20 m, akkor a tartály közepén felfogórudat kell elhelyezni
úgy, hogy ezzel legalább V5 védelmet alakítsunk ki. A felfogót a tartályra
lehetőleg rá kell helyezni, de minden esetre a tartállyal jó fémes kapcsolat
létesítendő. Külön levezetőt nem kell készíteni, mert a tartályt úgyis földelni
kell. Ez alól a föld alatti tartályok sem kivételek. Ha a tartály nem érint
kezik közvetlenül a földdel, és a földelés szétterjedési ellenállása nem kisebb
30 fí-nál, akkor két földelést kell létesíteni.
Építkezések ideiglenes villámhárító berendezéseként a 20 m-nél maga
sabb fémből készült építési állványokat 50 m-enként földelni kell, a földelők
száma legalább kettő legyen. Faállványokra, ha azok magasabbak, mint
20 m, 50 m-enként 2 m magas felfogórudat kell szerelni. Meglevő épület
mellett felállított állványokra nem kell felfogórudat szerelni, de a fémállvá
nyokat földelni kell. A földelések szétterjedési ellenállása legfeljebb 30 Q
legyen. Az építés alatt álló épületekre a villámhárító berendezést az építkezés
befejezése előtt, a tetőhéjazat elkészülte után fel kell szerelni. Az épületben
levő nagyobb fémtárgyakat már szerelés alatt földelni kell. Az épület leg
felső szintjétől a talajszintig terjedő csővezetékrendszert az alsó végén,
valamint ott, ahol 1 m-nél kisebb távolságra megközelíti a felfogót, össze
kell kötni a felfogóval. Ha a csővezeték több, mint 20 m hosszban a leveze
tőtől 1 m-nél kisebb távolságban fut, mindkét végén Össze kell Őket kötni.
Villamos kapcsoló- és transzformátorállomások a „közönségek épületek”
csoportjába tartoznak.
Erősáramú villamos berendezések épületeinek villámcsapás elleni védelmé
vel kapcsolatban a következő előírások vannak érvényben:
Tűz- és robbanásveszélyes, valamint fokozottan tűz- és robbanás-
veszélyes épületeket olyan főkapcsolóval kell ellátni, amellyel az épület
belső villamos berendezését üzemszünet alatt és zivataros időben feszültség
mentesíteni és földelni lehet. Ettől eltekinthetünk, ha az épülettől független
villámhárító berendezés van, vagy a villámhárító földelésének szétterjedési
ellenállása kisebb, mint 1 Q. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes épüle
tekben a külső vagy belső falon a villamos berendezés és a viílámhárító
berendezés akkor se közelítse meg egymást 1 m-nél kisebb távolságra,
ha közöttük fal vagy födém van. Az erősáramú földeléseket a villámhárító
földeléssel össze kell kötni, ha a távolság közöttük kisebb, mint 20 m, nagyobb
távolság esetén az összekötés megengedett, de nem szükséges. A tetőtérben
elhelyezett villamos berendezés és a villámhárító berendezés között a távolság
nem lehet kisebb, mint 1 m; ha ez nem tartható be, akkor a villamos beren
dezés földelt részeit össze kell kötni a felfogóval. Fokozottan tűz- és robba
násveszélyes épületekben az 1 m távolságot minden esetben be kell tartani.
Tűz- és robbanásveszélyes épületekhez szabadvezeték nem csatlakoztat
ható.
Az erősáramú tetőtartókat villámhárítás szempontjából nem kell föl
delni. Ha az épületen van villámhárító, és a tetőtartó nem földelt, akkor
a tetőtartó és a villámhárító közé legfeljebb 3 cm szikraközt kell közbeik
tatni. Ha tetőtartó 5 m-nél magasabbra emelkedik az épület fölé, és az épüle
ten nincsen villámhárító, akkor a tetőtartó részére külön levezetőt és föl-
944 TÚLFESZÜLTSÉG!- ÉS VILLÁMVÉDELEM
542. táblázat
Felfogók és földelések fokozatai
M Magas kör Fokozott Közvetett

M = 20 m 20....30 m M>30 m nyezet becsapási becsapás
Felfogók veszély veszélye
V F V F V F V F V F V F
a 0 0 2a 1 3a 1 0 0 2a 1 2a 1
b 2a 1 3a 1 3a 2 0 0 3a 2 3a 1
Közönséges c 3b 1 3b 2 4b 2 3b 1 4b 2 3b 2
tetőszerkezet d 3b 2 3b 2 4b 3 3b 2 4b 3 3b 3
e 4b 3 4b 3 5c 3 4b 3 5c 3 4b 3
5d 2 5d 2 5d 2 5d 2 5d 2 5d 2
a 0 0 le 1 le 1 0 0 le 1 le 1
b le 1 le 1 le 2 0 0 le 2 le 1
Nem gyúlékony c le 1 le 2 le 2 le 1 le 2 le 2
fém tetőszerkezet d le 2 le 2 1c 3 le 2 le 3 le 3
e le 2 le 2 5c 3 5c 3 5c 3 5c 3
5d 2 5d 2 5d 2 5d 2 5d 2 5d 2
a 0 0 2c 1 3c 1 0 0 3c 1 2c 1
b 2c 1 3c 1 3c 2 le 1 3c 2 3c 1
Gyúlékony héjazat c 3c 1 3c 2 4c 2 le 1 4c 2 3c 2
fém tetőszerkezeten d 3c 2 4c 2 5c 3 5c 2 5d 2 5d 2
e 4c 3 4c 3 5c 3 5c 3 6d 2 6d 2
5d 2 5d 2 5d 2 5d 2 — — _
~
1
a 0 0 2e 1 3c 1 0 0 2c 1 2c 1
b 2c 1 3c 1 3c 2 0 0 3c 2 3c 1
Gyúlékony héjazat c 3c 1 3c 2 4c 2 lb 2 4c 2 3c 2
és tetőszerkezet d 3c 2 3c 2 5c 3 4c 2 5c 3 4c 3
e 4c 3 4c 3 6c 3 5c 3 6c 3 4c 3
5d 2 5d 2 6d 2 5d 3 6d 2 5d 2
delést kell készíteni, de a levezető és, a tetőtartó közé 3 cm szikraközt kell

iktatni.
A gyengeáramú villamos berendezéseket, a távbeszélőhálózat tető tartóit,
valamint az U RH - és TV-antennákat össze kell kötni a villámhárító beren
dezéssel, ill. ha ez üzemi okokból nem lehetséges, akkor 3 cm-es szikraközzel
kell a villámhárító berendezéshez csatlakoztatni.
Mezőgazdasági épületeket a „közönséges épületek” csoportjába kell
sorolni, a falazat és födém anyagának figyelembevételével. Kazlakat a fölé
jük legalább 5 m-rel kinyúló felfogórúddal védünk; ennek védőhatása 100 m 2
alapterületre terjed ki. A levezető méret szempontjából az n fokozatba
tartozik. A kazlak két végébe tűzött és a kazal fölé 2 m-rel kiemelkedő
felfogórudak is megfelelnek; ezeknek levezetői max. 30 fi szétterjedési ellen
állású földelőkhöz csatlakoznak.
Az 542. táblázatban a villámhárító berendezés létesítéséhez szükséges
adatok találhatók meg a felfogók és földeléseik fokozatainak megállapítására.
TERVJELEK
Az alábbi jelöléseket a KGST Építésügyi Állandó Bizottság 1963. novem

berében jóváhagyott előírásai, valamint az MSZ 9200 alapján állítottuk össze.
Megjegyezzük, hogy a kézirat összeállításakor az MSZ 9200—65 még nem
volt lezárva, ezért az időközben érvénybe lépett szabvánnyal jegyzékünk nem
minden tétele egyezik.
Áramnemek, kapcsolási módok jelei

Egyenáram általában................................................................
Egyfázisú váltakozóáram, periódusszámmal (pl. 50 Hz) / "v^-/ 50rtz
Háromfázisú váltakozóáram periódusszámmal, csillagponti

vezetővel (pl. 50 H z )................................................................ 3+0 50 Hz
Háromfázisú háromszögkapcsolás . . . . .................................. A
Háromfázisú csillagkapcsolás .................................................. ^
Háromfázisú csillagkapcsolás, kivezetett csillagponttal . . . .
Háromfázisú zeg-zug kapcsolás ..............................................
Alapvető kapcsolási jelek
Ellenállás általában.......................................................... ----
Kapacitás (kondenzátor) ........................................................ —j|—
Galvánelem vagy telep általában ..........................................
Galvánelem vagy telep állandó cellaszámmal .................... 4j-
Telep változtatható cellaszámmal, középső sarokkal ........
Telep egyszerű cellakapcsolóval.............. .............................. - a r
Telep kettős cellakapcsolóval.......... ...................................... ■ * €
60 C sord á s: E rő s á r a m ú k é z ik ö n y v
946 TERVJELEK
Föld* I
Test, pl. fémes ház**

*
Szikraköz** ...............................................................................
Oltócsöves túlfeszültséglevezető** ........................................ 0
Túlfeszültséglevezető, szikraközzel és feszültségtől függő
ellenállással**............................................................................. É
Átütő biztosító (Nagyfeszültség áthatolása ellen)** ........ 0
Kapcsolókészülékek és biztosítók
Kapcsoló általában (pl. III. s) .............................................
Önműködő kapcsoló túláram-kioldással (pl. III. s)
Háromsarkú bontható sín
Szakaszoló
Szakaszolóbiztosító
Átkapcsoló szakaszoló
Átkapcsoló szakaszoló nulla-állással
Megszakító
Megszakító szakaszoló
Megjegyzés: * Nyom vonalrajzon: földelő. ** Nyomvonalrajzon is alkalmazható.
TERVJELEK 947
D rendszerű biztosító
aljzat típusa
betét áramerőssége ♦ Dm 111
60 A
1
aljzat típusa Nolft.
«
Nagyteljesítményű biztosító 300A
betét áramerőssége
Transzformátorok, fojtótekercsek, mérőtranszformátorok
Takaréktranszformátor..............................................................
Transzformátor, két tekercseléssel.............. ...........................
Példa transzformátor jelölésére.............................................
Takarék-transzformátor, fokozatos szabályozóval ..............
Takaréktranszformátor, folyamatos szabályozóval..............
Indukciós szabályozó................................................................
Kéttekercselésű transzformátor, terhelés alatt is működő

fokozatos szabályozóval ............................................................
Kéttekercselésű transzformátor, folyamatos szabályozóval
Vasmag nélküli fojtótekercs
Vasmagos fojtótekercs
Áramváltó egy maggal
Két darab egy magos áramváltó, a háromfázisú rendszer

R és T fázisában ......................................................................
Egy darab egyenáramú áramváltó váltakozóáramú gerjesz

téssel ............................................................................................
60*
948 TE KVJELEK
E g y d a r a b á r a m v á lt ó , k é t m a g g a l ..................................................
E g y d a r a b á r a m v á lt ó , á t k a p c s o lh a t ó p r im e r te k e r c c s e l
E g y fá z is ú fe s z ü lts é g v á lt ó (m in d k é t p r im e r k iv e z e té s , a
t e lje s n é v le g e s s z ig e te lé s i fe s z ü lts é g r e s z ig e te lv e ) ....................
E g y d a r a b e g y fá z is ú , e g y ik s a r k á n fö ld e lt fe s z ü lts é g v á ltó
H á r o m d a r a b e g y fá z is ú fe s z ü lts é g v á lt ó c s illa g k a p c s o lá s b a n
Mérőműszerek, relék és kioldok
Mutatós mérőműszer ...............................................................
ED ED ID ® ED ® E> 0) H> CD CD □ O
R a jz o l ó (r e g is z tr á ló ) m ű s z e r (h a n in c s m á s m e g a d v a ó r a m ű
h a jtá s s a l) ..........................................................................................................
F o g y a s z t á s m é r ő .............................................................................................
R e lé á l t a l á b a n ................................................................................................
H ő k é s le lte té s ű id ő r e lé ..............................................................................
F e s z ü lt s é g c s ö k k e n é s i r e l é .........................................................................
T ú lá r a m — id ő -r e lé , fü g g e t le n k é s l e l t e t é s s e l .................................
T ú lá r a m — id ő -r e lé , fü g g ő k é s le lte té s s e l ........................................
T ú lá r a m — id ő -r e lé , k o r lá t o lt a n f ü g g ő k é s le lt e t é s s e l...............
Pillanatkioldású túláram r e lé .................................................
G á z re lé (B u c h o lz -r e lé ) ..............................................................................
I m p e d a n c ia r e l é .............................................................................................
K ü l ö n b ö z e t i á ra m re lé .................................................................................
TERV JELEK 949
H ő re lé .........................................................................
Energiairányrelé, energiaáramlás a gyűjtősín felől .
Energiairányrelé, energiaáramlás a gyűj tősín felé
Földzárlatrelé.............................................................
Id őrelé.........................................................................
Segédrelé.....................................................................
Hibajelző relé ...........................................................
Forgásirányjelző relé ................................................
Hibaáram transzformátor........................................
Érintésvédelmi relé (feszültség-védőkapcsoláshoz)
Villamos vezetékek vonáljélei

Világítási vezeték .....................................................
Erőátviteli vezeték ..................................................

Törpefeszültségű vezeték ........................................
Földelő vezeték .........................................................
Felmenő vezeték (energiairány felfelé)................
Lemenő vezeték (energiairány lefelé)..................

Felülről érkező vezeték (energiairány felülről) . .
Alulról érkező vezeték (energiairány alulról) . . .
M egjegyzés:
A vezetékek jele általában folytonos vonal.
Ha egy terven (egy tervdokumentációban) egynél többféle vezetékfajta fordul elő, akkor
a táblázatban szereplő vezetékfajtákra a feltüntetett megkülönböztető jelöléseket kell alkalmazni.
A folytonos vonallal jelölt vezeték jellege a tervrajz rendeltetéséből egyértelműen kitűnik,
í g y pl. folytonos vonal az erőátviteli vezeték, a nagy- és kisfeszültségű földkábel, illetve szabadvezeték
jele is.
Ha a terv úgy kívánja, hogy további megkülönböztető vonaljelek alkalmazandók, akkor
e’ 3 o t x /a gy tervmellékleten je lm a g y a r á z a t k é n t szerepeltetni kell.
950 TE EY JELEK
Villamos vezetékek betűjelei
S ze re lé si m ó d
V é d ő c s ö v e k b e t ű je le V e z e t ő k b e t ű je le
b e t ű je le
R e f o r m c s ő (n in c s je l) F á z is v e z e t ő (n in c s je l) F a lo n k ív ü l f k
F é m b u r k o la t ú c s ő f b N u lla v e z e t ő n F a lb a s ü lly e s z tv e fs
A c é lp á n c é lc s ő ap V éd őv ezető v S o d r o n y r a sz e r e lv e S sz
G ázcső . .” G s z ig . a l. v e z e t ő GA1
A z b e sz tce m e n t cső ac M ű a n y a g sz ig . v e z . M A I
N o r m á lfa lú M ű a n y a g k is k á b e l M B A 1
m űan yagcső M üN M M fa l v e z . M M fa l
V é k o n y fa lú
m űan yagcső M üH
K ö n n y í t e t t k iv ite lű
n orm á l
m ű an yagcső MMK
P é ld á k v illa m o s v e z e t é k e k je lö lé s é r e :
3 X 4 2 - f 42 v G A L 3X502+ 502 n + 502 v M A L
0 2 3 0 3 '/ f k
2 X 2 ,5 2 + 2 ,5 2 n + 2 ,5 2 v M A L 3 X 2 ,5 2 - f 2 ,5 2 n M M fa l
0 16 f b / f k fs
3X252 + 25 2 v M A L 3 X 4 2 + 42 v M B A L
_ 0 ~ 3 6 M ü N /fk Ssz
M e g je g y z é s : E lv i k a p c s o lá s i v á z la t o n (p é ld a )
3X502 + 502 n + 5 0 2 v M A L ( 0 3') fk
35 m
Belső villamos berendezések készülékei, szerelvényei

E l o s z t ó - , ill. b i z t o s í t ó t á b l a .................................................................... t
A je l m e llé fe lír a n d ó a k ö lt s é g v e t é s i té te ls z á m v a g y f )
m á s a z o n o s ítá s i je l v a g y t íp u s je l.
L ám p a test . . .
- o
F a li lá m p a t e s t
- o
2»4ŰU
F é n y c s ö v e s lá m p a t e s t ..............................................................................
Lámpahely lámpatest nélkül .................................................

A lá m p a t e s t je lé b e b e le k e ll írn i a n n a k a z o n o s ítá s i je lé t
(s z á m á t), a m e ly e t a k ö lts é g v e té s i t é t e lb e n fe l k e ll tü n te tn i.
100 w
A lá m p a t e s t je le m e llé k e ll írn i a fé n y fo r r á s t e lje s ít m é n y é t
és a fá z is m e g je lö lé s é t . P l.: ............................................................
TERV JELEK 951
Kapcsoló, egysarkú .......................... ......................................
Kapcsoló, kétsarkú................................................................................. ^
Kapcsoló, háromsarkú ......................................................................... ^
Csoportkapcsoló..............................................................
gorozatkapcsoló ..........................................................
Váltó kapcsoló............................................................
Keresztkapcsoló...........................................................
Dugaszolóaljzat II. sarkú ..................................................................... Av
Dugaszolóaljzat III. sarkú .................................................................. «¿Lb
Dugaszolóaljzat, törpe feszültségű ........................................
Dugaszolóaljzat III. sarkú, védőérintkezővel........................ A*

A dugaszolóaljzatok jele mellé kell írni azok azonosítási
jelét (számát), amelyet a költségvetésben fel kell tüntetni.
Nyomógomb általában.............................................................. ©
Váltakozóáramú jelzőcsengő .................................................. ^
Egyenáramú jelzőcsengő .................................................
Zümmögő ............................................................................................. ?
Duda vagy k ü r t ............................................................
Vevőantenna .............................................................................
Dipól (pl. televízió) .................................................................. "IP"

/•*#
Telefon dugaljzat ................................................................................ A
Antenna és földcsatlakozás (épületen b elü l).................................. jgS

952 TERV JELEK
Szabadvezetékek tervjelei
Oszlop általában .....................................................................
F a o s z lo p .....................................................................................
Vascsőoszlop...............................................................................
Vasbetonoszlop .........................................................................
Rácsos acéloszlop .....................................................................
Rácsos acéloszlop, mindkét oldalt egyszerű feszítővégkötéssel
Iker faoszlop .............................................................................
Bak („A ” ) faoszlop a nyomvonal irányában......................
Bak („A ” ) faoszlop a nyomvonalra merőlegesen ..............
Bak („A ” ) faoszlop törésnél ..................................................
Bak („A ” ) fa-végoszlop, végkötéssel ....................................
Faoszlop betonlábon ...............................................................
Kitámasztott faoszlop (nyomvonal-törésben) ......................
Kitámasztott faoszlop (a nyomvonal irányában)................
Kikötött faoszlop .....................................................................
Oszlopkapcsoló rácsos acéloszlopon (végkötéssel) ..............
Oszlopkapcsoló bak („A ” ) faoszlopon (végkötéssel) ..........
Oszlopkapcsoló leágazó rácsos acéloszlopon (végkötéssel). .

Oszlopkapcsoló leágazó bak („A ” ) betonlábas faoszlopon
(végkötéssel)...............................................................................
TERYJELEK 953
Oszlop-transzformátorállomás két bak („A ” ) faoszlopon. . .
Oszlop-transzformátorállomás rácsos acéloszlopon..............
Fázis-cserélés rácsos acéloszlopon ..........................................
Fázis-cserélés faoszlop-közben ................................................
Biztonsági átkötés pl. faoszlopon .......................................... — —
Oltócső .......................................................................................
Túlfeszültség-levezető ..............................................................
Kettős felfüggesztés végkötéssel rácsos acéloszlop egyik
oldalán, egyszerű végkötéssel a másikon ............................
Kettős felfüggesztés végkötés nélkül pl. faoszlopon............
17 40
Oszlopszámozás: (17, 18), oszlopköz (40 m), oszlopmagasság
(7 m), vezetők száma és keresztmetszete................................ 3*252*1b
7 7
Tetőtartó, csak átmenő vezetékkel........................................ /
Tetőtartó, épületre leágazó vezetékkel..................................
Tetőtartó, épület részére leágazó vezetékkel, kikötéssel . . V 1
Falitartó, falicsatlakozáshoz .................................................. r A fl
Lámpatest faoszlopon .............................................................. &
Kábelvégelzáró ..........................................................................
Kábelösszekötő karmantyú......................................................
Kábel-leágazó karmantyú ......................................................
Kábel-keresztkarmantyú ..........................................................
954 TERVJELEK
Forgógép általános jelölése..............................................

a körön belül feltüntethetek az alábbi adatok:
a) A gép neme (generátor motor stb. rövidítve)
b) az áram neme
c) fázisszám vagy a tekercselések kapcsolási módja
pl. Háromfázisú generátor ..............................................
Háromfázisú motor csillagba kötött állórésztekercseléssel. .
H á r o m fá z is ú a s z in k r o n g é p te k e r c s e lt fo r g ó r é s s z e l, a m e ly n e k
te k e rcs e lé s e c s illa g b a v a n k ö t v e .......................................................
Az állórész tekercselés kapcsolása:

a) háromszögbe..................................
b) csillagba, kivezetett nullaponttal
H á r o m fá z is ú a s z in k r o n g é p h a t k iv e z e t é s s e l és r ö v id r e z á r t
f o r g ó r é s s z e l .......................................................................................................
Háromfázisú, kiálló pólusú szinkron gép gerjesztő tekercse

léssel a forgórészen. Az állórész tekercselése csillagba van
kötve, kivezetett nullaponttal................................................
Háromfázisú nem kiálló pólusú szinkron gép gerjesztő

tekercseléssel a forgórészen. Az állórész tekercselése
háromszögbe van kötve ......................................................
TERVJELEK 955
Egyenáramú gép külső gerjesztéssel *#>
Egyenáramú gép soros gerjesztéssel
Egyenáramú gép párhuzamos gerjesztéssel
Egyenáramú gép vegyes gerjesztéssel
Helyhez kötött villamos tűzhely
Mobil villamos tűzhely
Villamos főzőlap
A főzőlapok száma az ábrákon levő körök számával kell

hogy megegyezzen. A tüzelőajtók helyét a külön vonal
mutatja. A sütőt a grafikus ábrázolásban egy diagonális
vonal jelzi.
956 TEKVJELEK
H e l y h e z k ö t ö t t v illa m o s fő z ő v a g y m o s ó ü s t ...............
V illa m o s m o b il f ő z ő v a g y m o s ó ü s t ...................................
V illa m o s h ű t ő s z e k r é n y ( a b s z o r p c i ó s ) .................................
H ű t ő p u l t (k o m p r e s s z o r o s ) — h ű t ő v i t r i n .......................
T á r o ló r e n d s z e rű v illa m o s v íz m e le g ít ő .........................
Helyhezkötött villanykályha ......................................
M o b il v illa m o s k á ly h a .............................................................
V illa m o s ü z e m ű f ű t ő k a z á n .....................................................
C u k rá s z a ti v i l l a n y s ü t ő ...............................................................
V illa m o s g r i l l - s ü t ő ......................................................................... m
M e le g ít ő k á d (v illa m o s fű té s ű v íz f ü r d ő s - tá la ló a s z ta l) m
V illa n n y a l m e le g ít h e t ő t á l a l ó a s z t a l ...................................
IZI
V illa m o s lé g s z ű r ő ......................................................................... -E S -
V illa m o s lé g tis z títá s ( e l e k t r o f i l t e r ) ......................................

m -
IRODALOM
[1] Bábikov, M . A .: Villamos készülékek. Nehézipari Könyvkiadó, Budapest, 1953.

[2] Blaschke, H .: Motorschutz. V EB Verlag Technik, Berlin, 1954.
[3] Blaschke, H .: Schaltung und Bemessung von Sammelschienen elektrischer Anlagen. Akade
m ische Verlag-Gesellschaft, Leipzig, 1953.
[4] Boromissza Gyula: A hazai védőrelék és felhasználásuk. M űszaki K ön y vk ia d ó, B udapest, 1955.
[5] Bouma, P . J .: Farbe und Farbenwahrnehmung. N. V. Philips* Gloeilampenfabriken, Eindhoven,
1951.
[6] Broum, Boveri & C ie.: Handbuch für Planung, Konstruktion und Montage von Schaltanlagen.
Mannheim, BBC Verlag, 1951.
[7] Csordás László : Ipartelepek mesterséges világítása. É. M. É pítőipari K ö n y v - és Lapkiadó,
Budapest, 1952.
[8] Dvonszkij, L. J .: Nagyfeszültségű kapcsolóberendezések. Nehézipari K önyvkiadó, Budapest,
1953.
[9] Endrényi—Dévény: Érin tés védelem. Műszaki K önyvkiadó, Budapest, 1956.
[10] Fraenckel, A . : Theorie der Wechselströme. Verlag von Julius Springer, Berlin, 1930.
[11] Frigyes Andor: Elektrotechnika. T an k ön yvk iadó, B udapest, 1951.
[12] Gárdonyi —K is s —M ankher—Regős: Villam os hálózatok. Műszaki K ö n y vk ia d ó , B udapest, 1964.
[13] Gregor Aladár: Korszerű módszerek a világítás számítására, pontszerű és vonalszerű fényforrás
esetén. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1955.
[14] Houxüd, W .: Elektrische Schaltanlagen und Verteilnetze. Orell Füssli Verlag, Zürich, 1947.
[15] Jansen, J .: Beleuchtungstechnik, Bd. I —I I I . N . V. Philips* Gloeilam penfabriken, E indhoven,
1951.
[16] Keitz, H. A . E .: Lichtberechnungen und Lichtmessungen. N. V. Philips’ Gloeilampenfabriken,
Eindhoven, 1951.
[17] Kiss —KorbiUy—Szendroi: Ipari épülettervezés. Gépgyárak. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,
1956.
[18] Kovács K . P á l—Rácz István: Váltakozóáramú gépek tranziens folyamatai. Akadémiai Kiadó,
1954.
[19] Köhler W .: Lichttechnik. Helios Verlag GmbH. Berlin —Gorsigwalde, 1953.
[20] Kullach, H .: Hochspannungs-Leuchtröhrenanlagen. Verlag Technik, Berlin, 1951.
[21] Kuznyecov, A . H .: Villamos berendezések biztonsági technikája. Népszava, Budapest, 1954.
[22] Kyser, H .: Die Elektrische K raftübertragung, B d. I. F achbuchverlag G m bH ., Leipzig, 1953.
[23] Liska József: Villamos gépek. I. rész. Egyetemi Nyomda N. V., Budapest, 1949.
[24] L iska—Retter: Váltakozó áramok elmélete. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953.
[25] Lom b—Lomb: Villamos hajtások. Nehézipari Könyvkiadó, Budapest, 1953.
[26] Lom b—Gádor—K u n ffy: A mezőgazdaság villamosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1954.
[27] Madjar, L .: Der Leistungsfaktor cos <p. VEB Verlag Technik, Berlin, 1954.
[28] Magyar Elek: Villam os szerelés és mérés. N ehézipari K ö n y v k ia d ó , B udapest, 1954.
[29] Mattheka, F .: Niederspannungs-Industrienetz. Bd. I —II. VEB Verlag Technik, Berlin, 1952.
[30] Medek B éla: Kisfeszültségű kapcsolókészülékek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
[31] Moeller — W err: Leitfaden der Elektrotechnik. Bd. II. Teil 2. Wechselstrommaschinen. B. G.
Teubner Verlagsgesellschaft, Leipzig, 1951.
[32] N ell—Neumann: B eleuchtungstechnik m it L echtstoffröhren. F ach bu ch verlag G m bH ., Leipzig,
1952.
[33] Nell, W .: Starkstromtechnik. Bd. I —IV . Fachbuchverlag GmbH., Leipzig, 1953.
[34] Pesty László: Akkumulátor kézikönyv. Nehézipari Könyvkiadó, Budapest, 1954.
[35] Peterhänsel, E . : Leggyakrabban előforduló szám ítások az elektrotechnikusok számára. É. M.
Dokumentációs és Nyomtatványellátó V., Budapest, 1955.
[36] Popov, V. K .: Villamos hajtások tervezése. Nehézipari Könyvkiadó, Budapest, 1963.
[37] Ronkay Ferenc: Erőművek villamosberendezése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1955.
[38] Reinhardt, R .: Die Elektrotechnik. Fachbuchverlag GmBH., Leipzig, 1954.
958 IRODALOM
[39] Ryder, R. W .: Earthing Principles and Practice. Pitman Sons Ltd., London, 1949.
[40] Schendell, G .: Praktische Durchführung von Kurzschluss-stromberechnungen für Hüchspan-
nungs-Netzen. VEB Verlag Technik, Berlin, 1953.
[41] Sewig, R .: Handbuch der Lichttechnik. Julius Springer, Berlin, 1938.
[42] Sommerlatte, F .: Schaltanlagen. VEB Verlag Technik, Berlin, 1956.
[43] Somos István: Száraz egyenirányító. Nehézipari K önyvkiadó, Budapest, 1953.
[44] Spieser, R .: Handbuch für Beleuchtung. W epf & Co. Verlag, Basel, 1950.
[45] Szepesi Endre: Ipartelepi hálózatok. Nehézipari K önyvkiadó, Budapest, 1951.
[46] Szmirnov—Szolovjev: Kábelvonalak szerelése és üzeme. Nehézipari Könyvkiadó, Budapest, 1953.
[47] Timbie, W. H .: Industrial Electricity. New York, John W iley & Sons Inc., 1949.
[48] Tüze, E . : Fehler und Fehlerschutz. Springer Verlag, W ien, 1951.
[49] Török B éla: Elosztóhálózatok és szabadvezetékek tervezése. Rövidzárlata zárni tás. Tankönyv-
kiadó, Budapest, 1954.
[50] Túrán György: A teljesítménytényező és javításának módjai. Nehézipari Könyvkiadó, Budapest,
1952.
[51] Túrán György: Villamosenergia rendszerek meddőgazdálkodása. Nehézipari K önyvkiadó,
Budapest, 1961.
[52] Vajta M iklós: A zárlati áram. I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1956.
[53] Varduhn —N ell: Handbuch der Elektrotechnik. Bd. I —II. Fachbuchverlag GmbH., Leipzig, 1951
[54] Verebéig László: Villamos erőátvitel. I —IV. Tankönyvkiadó. Budapest, 1953. (I. II. IV. k.) és
Műszaki K önyvkiadó, Budapest, 1958 (III. k.).
[55] Villamosítási Kutatási Bizottság: Irányelvek erősáramú hálózatok védelmének tervezésére.
Nehézipari K önyvkiadó, Budapest, 1952.
[56] Voronov—Lovckij: Erősáramú villamos berendezések tervezése. Nehézipari Könyvkiadó,
Budapest, 1952.
[57] Wahl, K . : Lichttechnik. Fachbuchverlag GmbH., Leipzig, 1954.
[58] Walter, M .: Kurzschlusströme in Drehstromnetzen. Verlag von R. Oldenburg, München,1944.
[59] Weichert, F . : Hochspannungsanlagen. Fachbuchverlag GmbH, Leipzig, 1951.
[60] Wist, E .: Elektrische Maschinen der Kraftbetriebe, Springer Verlag, Wien, 1950.
[61] Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső. Nehézipari Könyvkiadó, Budapest, 1952.
[62] Zijl, H .: Manual for the Illuminating Engineer on large size perfect diffusors. N. V. Philips’
Gloeilampenfabriken, Eindhoven, 1951.
[63] Zm kker, C .: Fluoreszenzbeleuchtung N. V. Philips’ Gloeilampenfabriken. Eindhoven, 1951.
[64] Urbanek János: Világítástechnika. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1951.
TÁRGYMUTATÓ
Abszolút fekete test 391 amperóra-számláló 845

--------------pr-mer normáliája 392 Ángström 17
abszorpció 424 áramátalakító gépcsoport 803
acél ékek 174 áramkorlátozó kisautomata 357
— huzalok határfeszültsége 280 áramrelé 698
— minősége 24 áramút-rajz 781
— oszlop 273 áramváltó 859
-------- alapozása 275 — áttételi hibája 860
-------- határfeszültségei 274 — dinamikus határárama 861
— sínek terhelhetősége 302, 311 — , gyűrűs 864
— vezetékhuzal 29 — határ áram a 861
acélalumínium sodrony 244 — hibaosztálya 860
acélpáncélcső 181 — , hurkos 867
— átmeneti szekrénye 184 — , kisfeszültségű 862
— hajlítása 182 — , középfeszültségű 867
— -kiskönyök 183 — melegedési határárama 861
— T-darabja 183 — , összegező 865
adaptáció 390 - r ú d - 867
adaptációs fénysűrűség 399 — szöghibája 860
admittancia 68 — , tekercselt 862
agresszív talaj 219 — típusai 862
aknakábel 194 — túláramszorzója 861
akkumulátor Ah-kapacitása 686 árbockapcsoló 380
— belső ellenállása 790 árnyékosság 400
— edényméretei 796 aszimmetrikus rendszer 82
— , egyidejűségi tényezők 686 — zárlati áram 111
— , ezüst 790 aszinkron m otor 496
— felszerelése 818 -------- fordulatszabályozása 512
— feszültsége 686 -------- indítása 500, 514, 494
— hatásfoka 791 -------- nyomatéka 500, 497
— -helyiségek 816 átívelő feszültség 282
— helyszükséglete 814 átmeneti ellenállás 100, 878, 880
— , kadmium-nikkel 790 — szekrény, ap. 184
— kapacitása 791 átvezető szigetelő 327, 329
— kapcsolókhoz 686 au to transzformátor 626
— kapocsfeszültségének mérése 790 avulási tényező 451
— , lúgos 789 azbeszt 560
— , nikkel 790 ------ cement cső 186
— , ólom 789 — zsinór 170
— önkisülése 798 azonosító jel, kábelé 226
— pufferüzeme 688
— tárolóképessége 791 Bakoszlop 272
— töltése 792, 800 ballisztikus galvanométer 929
— W h-hatásfoka 791 bányakábel 194
akusztikai jelzés 785 bányakivitelű kapcsoló 539
alábiztosítás 165 BB kiskábel 171
állandó üzem, m otor 521 Beaufort-fokozatok 246
állandósult zárlati áram 111 Behrend-kompenzátor 836
állásjelző 784 bekapcsolási idő, motoré 522
alsó kritikus hőfok 251 belógás 247
alumínium 30 — ívhossza 248
— sínanyag 30, 53 — mérése 299
— vezetékhuzal 30, 53 — parabolája 247
amper 51 beton határfeszültsége 281
ampermérő 827, 828 betonláb faoszlophoz 272, 646
— szerkezeti formái 829 — minősége 278
960 TÁRGYMUTATÓ
BH kiskábel 171 Deprez-műszer 822

bilincsek, kábelé 220 dielektromos veszteség, kábelé 200
bilincstávolság 221 Dietze-fogó 869
billenőkapcsoló 363 dinamikus igénybevétel, síneké 319
biztonsági méretek, celláké 718 dobozkapcsolók 363
biztosító alkalmazási helye 165 dobozok 179
— , becsavarható 341, 343 Dolivo— Dobrovolszkij 501
— határárama 340 dróthálós ajtó 742
— időállandója 895 Drotschmann-számítás 791
— illesztődarab 342 dugós csatlakozók 385
— jellegsáv 341 duó kapcsolás 417
— , kapcsolható 355
— , késes (fogantyús) 352, 355 EB kisautomata 357
— kiolvadási ideje 355 E B E H A K O automata 603
— méretei 344, 345 effektiv érték 62
— , nagyfeszültségű 359 egy-gyűjtősínes, egyszintes berendezés 720
— , — , olvadóbetétei 359 -------- , kétszintes berendezés 725
— nagysága 165 egyedi kompenzáció, hegesztőtranszformá
— , szabadvezetéki 348 toré 598, 601
— , szakaszoló 356 egyenáramú áramkörök 53
— táblák 343, 348 — háromvezetékes rendszer 59
-------- , előregyártottak 349 — motorok 489
— , túláramvé delemre 356 -------- fordulatszabályozása 491
— zárlati szilárdsága 342, 352 -------- indítása 493
BO kiskábel 171 egyenirányító, higanykatódos 811
bordás lemezek 28 — , izzókatódos 810
Bouma 392 — , motorgenerátoros 803
BOV kiskábel 171 egyes gyűjtősínek 652
Buchholtz-védelem 627 egyfázisú fogyasztásmérő 842
bütykös kapcsoló 368 — indukciós motor 496
egyidejűség, ipari 569
Candela 391 — , nem ipari 575
cella anyaga 715 egyutas kapcsolás 804
— , egy-gyűjtősínes 720 egyvonalas kapcsolási rajz 779
— kapcsolása 724 elágazó dobozok 182
— , két-gyűjtősínes 725 -------- MM-falvezetékhez 186
— , kisfeszültségű 742 — karmantyúk 205
cellaszerelvények súlya 718 — tartóöntvény 208
cellák biztonsági méretei 718 elektródfűtés 565
cellás elosztó, nagyfeszültségű 715 elektrodinamikus műszer 823
cos-függvények 34 elektrolit 793
CR hajtás 670 elektromágneses spektrum 389
csap (neuron) 390 elektrotechnikai egységek 51
csatlakozóvezetékek keresztmetszete 176 Eleribaas- és Holmer-gyújtás 415
— magassága 174 ellenállás 50
csatorna keresztezése kábellal 222 — , emberi testé 878
csavar ékek 173 — , padlózatoké 878
csavaros sínkötés 318 — , talpponti 878
csengőtranszformátor 614 ellenállásanyagok felületi terhelése 558, 559
csillag átalakítása háromszöggé 55 ellenállás fűtés 560
csillag— háromszög-indítás 503 ellenállásmérés 830
csillag— háromszög-kapcsoló 506, 528 — , földelési 836
csillagkapcsolás 77 — , háromfázisú tekercseké 840
csillagpont-eltolódás 80 — kereszttekercses műszerrel 834
csillám 560 — , szigetelési 836, 884
csoportos kompenzáció 596 — Thomson-híddal 833
Csordás-eljárás 457 — Wiechert-híddal 836
csőbehúzott vezetékek 177 — Wheatstone-híddal 832
-------- száma 180 ellenütemű kapcsolás 805
csőszorítók 177 elosztóberendezés, nagyfeszültségű 714
csövek présléghez 695 előregyártott biztosítótáblák 347
-------- , méretezése 693 — kondenzátortelep 607
csúcshúzás, faoszlopoké 267 előtét biztosító 165
csúszógyűrűs m otor 496 — , F-csőhöz 419
-------- indítása 506 elszigetelés 890
eltolási áram, kábelé 200
D rendszerű biztosítók 341 emeltyűs kapcsoló 370
DaTiZander-kapcsolás 513 energia 19
TÁRGYMUTATÓ 961
EPT 35 682 fémburkolatú papírcsövek hajlítása 182

épület csatlakozása kábellel 223 fém dobozok 179
— — szabadvezetékkel 174 fény 389
érintési feszültség 879 — elnyelése 424
érintésvédelmi relé 919 — erőssége 391
érzékenység, műszeré 826 — sűrűsége 442
eternit-cső 186 fényáram 391
Eider-egyenlet 47 fénycső 413
— képlete 23 — adatai 418
ezüst akkumulátor 790 — , egyenáramú 417
expanzin 668 — -előtétek 418
expanziós kapcsoló 667 — fázisának javítása 416
— gyújtása 414
Faékek 173 -------- izzószállal 415
Fahreinheit-fok 20 -------- kapcsolóval 415
fajhő 557 --------mágnessel 415
fajlagos ellenállás 51 -------- parázsfénylámpával 415
— fényerő 395 fényeloszlási görbe 427
— torlónyomás 246 fényforrások villogása 417
—- vezetőképesség 51 fénypont magassága 466
faluvillamosítási kar 467 fényrácsok 426
faoszlop 261 fizikai mértékrendszer 17
— anyaga 261 fluoreszkáló anyagok 414
—- bakoszlop 272 fluxm érő 830
— betonlábon 271 fogantyús biztosító 352
— csúcshúzása 267 ---------méretei 353
— fejátmérője 262 --------zárlati szilárdsága 353
— hosszúsága 266 fogyasztásmérő, egyfázisú 845
— , iker- 271 — elhelyezése 853
— kihorgonyzása 269 — , háromfázisú 849
— kitámasztása 270 fojtótekercs 125
— rögzítése 271 — elhelyezése 128
— szilárdsága 262 — középcsatlakozással 128
—- telítése 262 — méretei 132
— tőátmérője 263 folyadékindító 508
fáziseltérés 63 foot-candle 394
fáziseltolásos terhelés 79 fordulatszám-szabályozás, egyenáramú
fázisfeszültség 77 motoré 491
fázissorrend-jelző 858 forgócsapos kapcsoló 363
fázisszög 63 forróvíztároló 561
fázistényező mérése 856 fovea 390
fedelek, U-rendszerűek 767 földelés 885
fekete test 391 — ellenállása 887, 890
fektetési rajz, kábelé 227 — ellenállásának mérése 885
felfüggesztés, kábelé 221 --------------iteftmicZ-kompenzátorral 836
felületek 30 --------------kereszttekercses műszerrel 837
— mértékei 17 --------------volt- és ampermérővel 837
felső kritikus hőfok 251 --------------IFi'ec/terí-híddal 836
felületi fénysűrűség 426 — jósági foka 889
— világosság 397 — , szabadvezetéké 296
—- — mérése 398 földelések alakja 885
feszültség emelkedése 207 — egyesítése 923
feszültségcsökkenési relé 703 —-, párhuzamos 889
feszültségek szabványos értékei 86 föld vezető 901
feszültségesés, egyenáramú közben 53 , 320]*0|030 902
— fojtótekercsben 125 földzárlat földeletlen hálózaton 881
— szabadvezetéken 237 — , kettős 905
feszültséghiány-kioldó 528 — közvetve földelt hálózaton 883
feszülteégingadozás 158 főzőlap 561
feszültségrelé 698 frekvencia mérése 857
feszültségváltó 871, 873, 874 függőszigetelő 283, 324
— hibaosztálya 871 fűtőtestek terhelése 559
— kapcsolása 871
— , ötoszlopos 874 G-750 166
— teljesítménye 872 galvanométer 829
— típusai 872 — , ballisztikus 829
feszültség-védőkapcsolás 158 — , Deprez- 829
fémburkolatú papírcsövek 179 gázcső 183

962 TÁRGYMUTATÓ
gázcső méretei 185 hőmás-relé 532

gázrelé 627 hőmérséklet 20
generátor reaktanciája 101 hőmérsékleti tényező 52
— kapocs-zárlata 110 hőtechnikai szigetelőanyagok 560
gépkocsiszínek 162 hullámhossz 389
gerjesztésszabályozó 802 hurok reaktanciája 101
GH-750 167 hüvelyes kötés 290
GHT-750 167 hüvelyk— mm átszámítás 18
GKH-750 167
GN 171 Ibolyántúli sugárzás 389
QNh 171 idomsín melegedése 307
GNKh 171 idő 18
glykol 667 időállandó, biztosítók 341
gördülőérintkező 533 — , motoroké 519
gőzös helyiség 159 időlépcső 699
gőzvezeték keresztezése 222 időrelé 698 699
Graeíz-kapcsolás 805 — , ESZ 702
grammkalória 19 időszakosan nedves helyiség 159
gurítógyűrűs transzformátor 631 ikeroszlop 271
gyertya 391 illesztődarab, biztosítóé 342
gyorskioldó, mágneses 525 imaginárius számok 44
gyűjtősín, egyes 652 indítás, csúszógyűrűs motoré 506
— , kettős 657 — , egyenáramú motoré 491
— -rendszerek 652 — ideje 495
— , segédsínes 653 — , rövidrezárt motoré 500
gyűjtősínek távolsága 738 indítási áram 522
— tényező 522
H-szabályozó 603 indukciós fűtés 565
hajlítás 21 — motor 496
hajtások felerősítése 741 -------- fordulatának szabályozása 512
hangárok 162 -------- nyomatéka 497
hasznos teljesítmény 578 — műszerek 823
háromfázisú áramkörök 273 induktív ellenállás 64
— fogyasztásmérő 849 — feszültségesés 237
— rendszer vektorai 78 -------- , szorzótényező 240
— zárlat 99 induktivitás 52
háromszög átalakítása csillaggá 55 iparvasutak keresztezése 293
— -kapcsolás 53, 77 ívfűtés 565
háromszögek számítása 36 ívoltás 534
háromvezetékes egyenáramú rendszer 59 izolux görbék 468
határáram, biztosítóké 340 izzólámpák 400
határoszloptávolság 255 — élettartama 401
hatásos teljesítmény 63, 578 — fejei 401
hatósávban való haladás 294 — fénytechnikai adatai 4 0 3 ...4 0 9
háttér 390 — méretei 4 0 3 .. .409
Hefner-gyertya, 391 izzószál izzási hőfoka 400
hegesztés 565
hegesztő transzformátor kompenzálása 601 Játéktranszformátor 614
helyiség hatásfoka 447 jelleggörbe 340
helyiség-tényező, IES 461 jellegsáv 340
— ,Z ijM éle 447 jelrajz 782
helyzettényező 444 jelzőlámpa 755, 785
Hess-eljárás 470 jódlám pa 403
hibaáram-védőkapcsolás 921 Joncs-számítás 791
hibafeszültség fennmaradása 902 jósági szám 825
hibahely meghatározása, kábelé 229 JímZe-törvény 62
hibajelző relé 785
hibakereső berendezés 923 Kapcsolási működési rajz 779
hídkapcsolás 805 — rajz, egyvonalas 779
higanykatódos egyenirányító 810 kapcsolóhenger 496
Hgl-lámpa 411 kapcsolók segédberendezései 686
hírközlő berendezések megközelítése 294 kapocsszekrény, U-rendszerű 758
Höchstüdter-kábel 188 K app 156
holland módszer 790 karmos csatlakozó 292
Holmgreen-k3Lj)csólá8 922 kaszkád-kapcsolás 513
Homjakov-számítás 791 kábel adatai 189
hosszmértékek 17 — , akna- 194
hosszsugaras oltókam ra 658 — azonosító jelei 226
TÁRGYMUTATÓ 963
kábel átmérője 188 kézi működtetés 673

— elágazó karmantyúja 205 kihajlás 23
— épületbe vezetése 223 kihorgonyzás, faoszlopé 269
— fektetése 218, 225, 227 kilengési szög, szabadvezetékeké 256
— felfüggesztése 220, 221 kioldó, primer 698
— fojtó hatása 106 — , szekunder 698
— , folyam i 194 kiolvadási szorzó 899
— földzárlata 106 kiöntőanyag 217
— gyártási hossza 194 Kirchoff-törvények 54
— hajlítása 188 kisfeszültségű megszakítók 706
— hibahelye 229 ---------, MK II I 706
— , Höchstädter- 188 -------- , MG II I 712
— kapacitása 201, 882 ---------, MN III 708
— keresztezése 221 — MN II I 711
— , MM 193 -------- , MP III 713
— , nyúló- 194 -------- , ST III 712
— , ólomköpenyű 190 kismegszakítók 357
— szabadtéri végelzárója 215 —• előtétbiztosítói 165
— , SZH EK V 188 kisütő ellenállás 591
— , SZAKAM 188 Knizsek-féle egyidejűségi tényezők 569
— , SZAxMKM 190 kompaund m otorok 490
— szigetelési ellenállása 200 kompenzáció, csoportos 596
— terhelhetősége 195 — , egyedi 598
— téglák 225 — , központosított 594
— töltőárama 202 kompenzátor 824
— túlterhelése 195 komplex számok 43
— veszteségi szöge 200 -------- trigonometriai alakja 47
— végkarm antyúja 206 kompresszorok 693
, U-rendszerű 766 —■ energiaszükséglete 487
— zárlati melegedése 196 — kapcsolása 695
kábelcella 730 — teljesítménye 694
kábelcsatorna 219, 722 kondenzátorok automatikus szabályozása 602
kábeldob 222, 223 — biztosítója 610
kábelfogó szerkezet 221 — elhelyezése 605
kábelhálózat földzárlata 927 — , előregyártottak 607, 609
kábelkarmantyú 202 — F - csövekhez 416
kábelleltár 228 — kapacitása 588
kábelszerű vezeték 171 — kapcsolása 591
-------- terhelhetősége 163 — kapcsolószekrénye 608
kábelvégelzáró, belsőtéri 210 — kikapcsolása 591
— , gom ba alakú 215, 216 — kisütése 591
— , lapos, belsőtéri 210 — meddő teljesítménye 589
— , ólom 212 — szabványelőírása 610
— , sarok- 215 — üzeme 612
— , szabadtéri 215 — védelme 593
kályha, villamos 563 — vezetéke 604
káprázás 443 — zárlati áramkörben 593
Keinath (jósági szám) 825 konduktancia 68
képzetes számok 43 kontraszt érzékenység 390, 399
keresztezés 292 koszinusz-függvények 34
keresztkötés 289 köb tartalmak 32
keresztmetszeti tényező 21 König és Brodhuhn 399
keresztsugaras oltókamra 658 könyök-emeltyű 380
kereszttartók 288 könyvlap görbe 474
kereszttekercses műszer 834 köpeny csigák 174
késes biztosító 352 körfrekvencia 61
-------- , kapcsolható 560 környezet 390
-------- kiolvadási ideje 355 környezeti hőmérséklet, síneké 303
-------- méretei 353 -------- , vezetékeké 163
-------- zárlati szilárdsága 352 kötéharisnya 226
késes kapcsolók 370 központosított kompenzáció 594
készülék-kapcsoló 366 közvetett világítás 430
kétfázisú zárlat 100 -------- »főleg 430
kétgyűjtősínes, egyszintes berendezés 725 közvetlen világítás 428
— , kétszintes berendezés 726 -------- »főleg 429
kettős földzárlat 884 közvilágítás 466
— gyűjtősínek 657 kritikus hőfok, alsó 251
kezelőasztal 775 ---------, felső 251
61*
964 TÁRGYMUTATÓ
kritikus oszlopköz 253 megszakító hajtása, CU 670

KriZik állásjelző 784 -------- , EPT 35 682
Kruithoff-gÖTbék 431 ---------, FS 38 679
különbözeti védelem 628 -------- , HB-10 675
-------- , HÉT 674
Lágyvasas műszer 822 -------- , H K II 673
Lambert-törvény 396 -------- , HMMSZ 681
lámpák elhelyezése 430 — — , HMW II 680
— hatásfoka 427 -------- , MESZ 675
láncolt feszültség 77 -------- , PHTE 682
lángkamra távolsága 738 -------- , PSZ 10 679
lapos kábelvégelzáró, belsőtéri 209 -------- levegőszükséglete 685
-------- , szabadtéri 215 megvilágítási értékek 436, 438
laposacél 27 — csökkentő tényezők 441
látási élesség 390 — egyenlőtlenség 436
— teljesítmény 400 merevfeszültségű hálózat 120
látható spektrum 389 ---------feltétele 122
látómező 390 mélyföldelés 988
látszólagos ellenállás 63 mérőkábel végelzárója 756
— teljesítmény 579 mezőgazdasági épületek 161
lekapcsolási idő 897 mezőgyöngítése 492
lekapcsolhatóság 158 mikanit 560
lemez, bordás 28 MM-fal vezeték 159, 173
— , finom 27 -------- elágazódoboza 186
— , közép 28 MM-kábel 193
lemezköteg 314 MO-kapcsoló 547
lemezszekrényes kapcsolóberendezés 745 monokromatikus fény 393
--------vasszerkezete 747, 749 motor, aszinkron 496
légnyomásos megszakító P T K 664 — , egyenáramú 489
légsűrítő berendezés 691 — , egyfázisú 514
légtartányok méretezése 693 — , háromfázisú, egyfázison 515
lendítőnyomaték 477 — kiválasztása 477
lépésfeszültség 886 — kompenzálása 592
Livsic 570, 573 — melegedése 519
lökéses terhelés 164 — , szinkron 516
lökőfeszültség 927 — szakaszos üzeme 520
lökőhullám ellenállása 930 — teljesítménytényezője 523, 583
Luckiesh- és Outh-féle helyzettényező 443 — védettsége 550
lúgos akkumulátor 789 motorgenerátor 803
---------elektrolitja 794 m otorvédő áramerőssége 527
-------- típusai 789 — gyorskioldó 526
lumen 391 — jelleggörbe 526
lux 394 — , kapcsolások száma 527
— mágneses kioldója 526
Maradékáram 883 — termikus kioldó 527
marópárás helyiség 160 munka 19
Mayr-képlet 101 műanyag cső 185
mágneses gyorskioldó 526 műanyag szigetelő 331
— működtetés 678 működési kapcsolási rajz 779
mechanikus reteszelés 703 műszerállandó 826
meddő áram elosztása 597 műszerek méretei 826
vesztesége 579 — teljesítményszükséglete 860
— ellenállás, kábelé 882
— , szabadvezetéké 582 Nagyfeszültségű biztosítók 359
— teljesítmény 63, 579 -------- méretei 360
--------csökkentése 583 nagyolajterű megszakítók 657
-------- mérése 844 nátriumgőz lámpák 410
---------számítása 584 nedves helyiségek 159
---------, transzformátoré 582 negyedévi csúcsterhelés 255
megkerülő vezeték 657 négyzetes középérték 162
megszakítási teljesítmény 102 Nelson és Booth képlete 302
megszakító szakaszoló 384 nemzetközi gyertya 391
— , expanziós 667 neoncső 421
— , O I I I 659 — kapcsolása 422
— , OM 660 — transzformátora 421
— , OM 280 661 neuronok 390
— , P TK 664 JVáwíon-torlónyomás 246
— szekrénye, U-rendszerű 761 nit 397
TÁRGYMUTATÓ 965
N K I biztosító 352 Planck-törvény 392

NNG biztosító 359 plexi transzmissziója 425
NOGe biztosító 353 pólusváltó m otorok 512
NOL biztosító 352 pólyás végkötés 290
nullapont eltolódása 79 pontszerű fényforrás 395
nullaállás-reteszelés 508 pontról-pontra számítás 452
nullázás 907 pótteher 245
— feltételei 918 primer kioldó 698
— , több ponton földelt 910 prizmás üveg 424
nullsínek felerősítése 331 PSZ-10 679
nullvezető mérete 167 PTK 664
nyomáskapcsoló 373 Purkinje-effektus 389
nyom ógom b 374, 765
nyom ógom bos kapcsoló 363 R kábel 171
nyúlókábel 194 reaktancia 64
— , generátoré 97
Ohm 51 reflektor 425
olaj kapcsolók 546 — , mélysugárzó 426
olajszegény megszakítók, O III 659 — , szélesen sugárzó 426
---------, OM 660 reflexió 423
------- , OM 280 660 refraktor 426
---------, OS 660 Reich-fogó 869
ólm ozott cső 181 reklámfelirat 421
ólom akkumulátor 789 relatív gerjesztési viszony 112
---------elektrolitja 792 relé, áram- 698
---------hatásfoka 791 — , feszültség- 698
--------önkisülése 798 — , feszültségcsökkenési 703
---------tárolóképessége 791 — , hibajelző 785
-------- típusai 795 — önideje 699
— — töltése és kisütése 792 rendeződobozok 774
— kábelek 187 reteszelés, mechanikus 703
— végelzáró 212 — , villamos 704
ólom köpeny vastagsága 190 reziszta-lámpa 407
oltócsővek 934 rezonancia 589
olvadási hő 557 Ritter-láb 271
olvadóbetét 344 robbanásmentes gépek 551
olvashatósági tényező 422 — kapcsolók 545
ómega-kötés 289 robbanásveszélyes helyiségek 160
opálbevonatú üveg 424 robbanó keverékek 551
óránkénti kapcsolások száma 549 rövid ideig tartó üzem 521
ornamens üveg 424 rövidrezárt m otor 498
oszlop állítása 298 ---------csillag-háromszög-indítása 503
— karcsúsága 270 -------- goromba indítása 501
— kihorgonyzása 268 -------- indítása 500, 506
— kitámasztása 270 --------------transzformátorral 501
— méretezése 259 -------- lágy indítása 503
oszloptranszformátor 643, 647 rúdacélok 21
osztott sínek 654 rudazathajtás 381
rúdszigetelők 284
Önműködő kismegszakító 164 rugalmassági tényező 21
önrezgésszám 319
öntött idomok, ap. 183 Sarokszekrény 184
összekötő karmantyú 202 — , U-rendszerű 759
összelengés 256 sarok-végelzáró 215
segédkapcsoló 755
Pálcikák (neuronok) 390 segédrelé 699
páncélcső 181 segédsín 653
papírcső 179 sín 311
papírdobozok 182 -— , átvezető szigetelő 327
parafovea 390 — , bontó 384
párhuzamos ellenállások 54 — dinamikus igénybevétele 319
párhuzamosan kapcsolt vezetők 73 — egyenáramú terhelhetősége, acél 311
periféria 390 , alumínium 302
periódusszám 86 --------------, réz 306
Petersen-képlet 202 — festése 305
Peukert-képlet 791 — hajlítása 322
PH TE 682 híd 331
pipa bevezető 177 — hőtágulása 313
966 TÁRGYMUTATÓ
sín illesztése 312 szabadvezeték kapacitása 237

— induktivitása 107, 332 — kilengése 256
— kihajlása 313 oszlopköze 253
— , L-alakú, keresztmetszeti tényezője 317 — leágazási cella 729
— , — , önindukciója 339 — legkisebb keresztmetszete 244
— ■, — , terhelhetősége 309 — meddőigénye 582
— mechanikai igénybevétele 314 — megközelítése 294
— melegedése 302 — melegedése 231
— méretezése melegedésre 302 — méretezése belógásra 242, 247
--------------, áramlás figyelembevételével 305 — negyedórás csúcsterhelése 255
-------- zárlatra 305 — összelengése 256
— felerősítése, nullasíné 331 — , pótteher 245
— , osztott 653 — reaktanciája 105
— tehetetlenségi nyom atéka 317 — szabványos terhelése 259
— , tokozott 331, 335 — szakaszos terhelése 232
— zárlata 110 — szélnyomása 266
— , U-alakú, keresztmetszeti tényezője 318 — szilárdsága 242
— , — , terhelhetősége 308 — sztatikus terhelése 242
— váltakozóáramú terhelhetősége, alumí — terhelése 245
nium 303 — tervezése és kitűzése 297
--------------, réz 306 — , védővezető 297
— önrezgése 319 — zárlati melegedése 236
— összekötése 316 szakaszolók 374
— szerelése 322 — , belsőtéri 378
sínszekrény, U-rendszerű 759, 769 — .földelő- 383
sínszorító 325 — , H K hajtás 380
síntartó szerelvények 323, 325 — , H K G hajtás 380
— szigetelők 323, 324 — , HKS hajtás 380
skála ívhossza 825 — , megszakító- 384
sodronyok oszlopközei 255 — rudazathajtása 378
soros gerjesztésű motor 490 — , sínbontó 384
sorozatkapocs 739 — , táblába süllyeszthető 385
sönt, műszerekhez 827 szakaszos terhelés (vezeték) 162
söntm otor 489 — üzem, (m otor) 520
spektrális érzékenység 389 száraz egyenirányító 803
spektrum, látható 389 -------- transzformátora 809
spirálékek 174 szekrény, típus 774
Stejan— Boltzmann-törvény 392 szelén egyenirányító 803
Steimnetz-kavcsolás 425 szélerősség 246
Stilb 397 szélnyomás 266
strobuszkópos hatás 417 szem érzékenysége 389
sújtólégbiztos kapcsoló 545 — ideghártyája 390
súlyalap 278 — látómezeje 390
súlymértékek 18 szerelési vezetékrajz 781
sűrítettlevegős működtetés 691 szerelvények hatásos ellenállása 107
-------- térvjelzései 697 — meddő ellenállása 107
sütők 562 szigetelési szintek 928
szigetelőanyagok, hőtéchnikai 560
Szabadban szerelt vezeték terhelése 162 SZH terheléskapcsoló 371
szabadtéri világítás 466 szigetelők 281
-------- méretezése 471 — átívelő feszültsége 282
szabadvezeték alsó kritikus hőfoka 251 — , átvezető- 327
— belógása 242, 247 — , feszítő- 278
— , biztonsági pótteher 245 — , függő- 283
— , biztosítók 251 — , lánc- 281
— ellenállása 105 — , rúd- 284
— energiavesztesége 241 — , tartó- 285
— építése 298 szigetelt vezetők 159
— felcsapódása 257 -------- terhelhetősége 162
— felső kritikus hőfoka 251 szikraközök 928
— feszítése 299 szimmetrikus összetevők 82
—- feszültségesése 238 színhőmérséklet 392
— föld feletti magassága 258 szinkron fordulatszám 496
— földelése 296 — motorok 516
— földzárlati árama 258 indítása 518
— , határoszlopköz 255 -------- meddő teljesítménye 593
— hatásos ellenállása 105 — reaktancia 97
— induktív feszültségesése 240 szinkronozott aszinkron m otor 593
TÁRGYMUTATÓ 967
szlip 496 törtek gyöke és köbgyöke 43

SZÓ terheléskapcsoló 371 transzduktor 806
szóródási mező 97 transzformátor, biztonsági 614
szórt világítás 429 — , csengő- 614
szórtfényű lám patest 426 — ellenállása 104
szögacélok 24 — évi hatásfoka 617
szögfüggvények 34 — hatásfoka 615
— előjelei 41 — hűtése 619
— táblázata 40, 453 — impedanciája 103
szuszceptancia 68 — induktív terhelése 617
szürkületi látás 390 — kapcsolása 615
— kompenzálása 600
Takarékkapcsolású transzformátor 626 — különbözeti védelme 629
talaj 276, 277 — meddő teljesítménye 601
------ kohézió 277 — melegedése 617
talpponti ellenállás 879 — méretei 632
támszigetelők 324 — , olaj- 624
tárgy 390 — , olajgyűjtő 635
tartók terhelése 22 — , oszlop- 643
távolságtartó csillag 203 — reaktanciája 908
tehetetlenségi nyomaték 21, 316 — rövidzárási feszültsége 618
Tfirhmüüer képlete (vezetékmelegedés) 140 — szakaszos üzeme 617
tej üveg 424 — , száraz 634
tekercselt végelzáró 212 — szellőzése 622
teljesítmény 19 — szerelvények 625
— mérése 841 — szóródási vesztesége 103
— mérése, hatásos 842 — teljesítménye 615
-------- , látszólagos 841 — túláramvédelme 627
— , meddő 844 — túlterhelése 618
teljesítménymérő műszerek 841 -------- elleni védelem 629
-------- , elektrodinamikus 841 ------ védelem 627
teljesítménytényező 579 — védőrácsa 634
— hatása 579 — Y-kapcsolása 626
— javítása 583 — vesztesége 625
— mérése 855 — üzemi földelése 651
— , motoré 581 — zárlati biztonsága 617
terelőszekrény 765 — zárlati impedanciája 103
terhelésszakaszoló 674 transzformátorok párhuzamos üzeme 626
terheléstől függő tényező 163 transzformátorakna 640
térfogatmértékek 17 transzformátorállomás, kábelhálózati 639
termikus kioldó 526 transzformátorkamrák 631
— terhelések 557 transzmisszió 424
térszög 391 túláram elleni védelem, biztosítóval 356
területmértékek 17 túláramrelé 702
tetőtartó 177 túlfeszültséglevezető 932
Thomson (gazdaságossági képletek) 156 tűzhelyek 562
------híd 833 tűzveszélyes helyiség 161
típusszekrények 774
tokozott elosztó, kisfeszültségű 758 U-idomok 26
-------- , nagyfeszültségű 729 U-sínek keresztmetszeti tényezője 314
-------- fedéltípusai 766 -------- terhelhetősége 308
fokozott elosz ó, helyszükséglete 733 U-elosztó fedélméretei 760
-------- kapocsszekrénye 765 — furatelrendezése 767
-------- sínszekrénye 759 — kábelvégelzárói 766
-------- terelőszekrénye 765 — , készülékek elhelyezése 762
-------- tömszelencéi 768 — , megszakítószekrények 761
-------- , V ILLE SZ rendszerű 769 — , sínszekrények 759
— transzformátor 772 — , terelőszekrény 765
— sínek 331 újgyertya 391
torlónyomás 246 újragyújtás 534
töltő gépcsoport 800 univerzális aprómotor 554
töltőberendezés 807 utak keresztezése 292
— targoncák részére 808 — megközelítése 292
töm ített sínátvezetés 818 útátfeszítés 468
tömszelencék 768 úttest megvilágítása 471
törpefeszültség 891
törpefeszültségű hálózatok 891 Üregsugárzás 392
— transzformátorok 893 üveg, homályos 424
968 TÁRGYMUTATÓ
— , opál- 424 vezetékkötés, karmos csatlakozók 291

üveg, ornamens 424 világítás gazdaságossága 434
— , tej- 424 — m ódjai 428
üzemek terhelése 489 világítófödém 432
üzemi földelés 296 világítótest hatásfoka 427
világítóvályú 430, 432
Yakítás 390 villamos hegesztés 565
váltakozóáram 60 — helyiségfűtés 564
— teljesítménye 63 — targonca töltése 808
varnis csövek 186 — teljesítmény 841
városi kábelhálózati állomás 638 villámvédelem (csoportosítás) 938
vasbetoncellák 740 — , felfogó rendszerek 939
—- -oszlopok 278 — , földelés 941
vas-nikkel akkumulátor 790 — , levezetők 940
vasút keresztezése 222, 293 — mezőgazdasági épületekhez 944
védett tér 936 — , villamos berendezések 943
védőcsövek 179 V ILLE SZ nagyidomos lemeztokozás- 772
védőcsövekbe húzható vezetők száma — tokozott sínek 335
180 --------berendezés 769
védőelválasztás 895 ---------transzformátor 772
védőföldelés 896 víz desztillálása 793
— földeletlen hálózaton 905 voltmérő, Deprez- 822
— közvetve földelt hálózaton 905 — , elektrodinamikus 823
védőkapcsolás 919 — , indukciós 823
— , áram- 921 — , lágyvasas 822
— , feszültség- 919 — skálaívhossza 825
— , Holmgreen- 922 — szerkezeti formák 826
— , V IL L E N K I- 922 vonali feszültség 77
védőtávolság 936 vonalszerű fényforrás 395
védővezeték elhelyezése 293 ---------, szakaszos 396
végállás-kapcsoló 373 vörösréz, anyagállandók 29
végelzáró 206 — huzalellenállás 29
végkarmantyú 206 — sínanyag 300
— •, mérőkábelhez 756 — vezetékhuzal 29
vegyes kapcsolás 583
vektor differenciálása 64 Ward —Lconard-hajtás 492
— integrálása 65 wattmérő 841
vezénylőasztal 787 wattóra-hatásfok 791
vezénylőtábla 787 watt-szabály 447
vezénylőtér 788 Weston (látási teljesítmény) 400, 446
vezeték belógásának mérése 299 Wheatstone-híd 832
— biztonsági átkötése 291 Wiechert-híá 836
— biztosítása 164
— ellenállása 105, 908 Zárlat, állandósult 99, 111
— felerősítése iránytörésben 290 — csökkentése 138
-------- sarokoszlopon 290 -------- fojtótekerccsel 126
-------- szigetelőkre 173, 289 --------ohmos ellenállással 134
— feszítése 299 —, állandósult vezetékhosszal 137
—- fojtó hatása 138 — csúcsértéke 98
— gazdaságos keresztmetszete 156 — egyenáramú összetevője 99
— hüvelyes kötése 291 — fázisszöge 98
— induktív ellenállása 105 — ,*föld-, egyfázisú 101
— keresztmetszete, legkisebb 166 — , — , kettős 101
— kritikus hossza 155 — , háromfázisú 99
—- lekapcsolhatósága 158 — , kétfázisú 100
— méretezése 139 — lökési tényezője 99, 141
---------feszültségesésre 141 — merev feszültségű hálózaton 120
-------- legkisebb súlyra 157 zárlati áramkör 96
—- — melegedésre 139 -------- , aszimmetrikus 99
---------veszteségre 151 -------- , szimmetrikus 99
-------- zárlati melegedésre 140 -------- részimpedanciája 101
— pólyázott végkötése 290 — szilárdság, biztosítók 342, 352
— terhelhetősége 162 ------- kism egszakítók 357
-------- , fokozott 162 zónaállandók 427
---------, szakaszos 162 zónafényáram-görbe 455
— túlterhelés elleni védelme 164
vezetékcsatlakozó 385 Xenonlámpa 411
Ft

Csordás Erősáramú Tervezés És Szerelés Kézikönyve

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Csordás Erősáramú Tervezés És Szerelés Kézikönyve

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

CSORDÁS LÁSZLÓ

MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 1966

Copr.: Csordás László, 1956

ETO: 621,31/.32(021); 628.9(021); 621.3.01; 621.355; 621.36 749— i— 6669

Felelős vezető: Solt Sándor igazgató

1. Mértékek és mértékegységek ........................................... 17

1. Elektrotechnikai egységek és jelölések.................................................... 51

1. Zárlati jelenségek lefolyása............................................... 96

2. Termikus terhelések......................................... ........... ............................ 557

3. Kondenzátorok telepítése, szerelése és üzeme ...................................... 604

2. Nagyfeszültségű megszakítók ......................... 657

d) Két-gyűjtősínes, egyszintes elrendezés ............................ 725

1. A villamos áram élettani hatásai .......................................................... 877

A ) Villamos hálózatok ésberendezések túlfeszültségvédelme . . . . 925

Terv jelek ............................................................................................................ 945

Irodalom ............................................................................................................. 957

Tárgymutató ..................................................................................................... 959

E könyv az erősáramú villamos berendezéseket tervező, kivitelező és üzemel­

A mérésügyről szóló 50/1960. sz. Korm. rendelet a mértékekre, ül.

2 Csordás: Erősáramú kézikönyv

Megnevezés Jel ms dm3= l cm* mm3

Köbméter m3 1 103 10* 10*

Hüvelyk 1/16 1/8 3/16 1/4 3/8 1/2 5/8 3/4

♦Részletes átszámítási táblázatot tartalmaz az MSZ 158.

Az idő egysége a másodperc. Jelzése s. Használatos mértékek még az óra

Időegységek Energia- és teljesítményegységek

1 h 1 nap 1 ér 1W 0,239 kcals

A munka, energia, hőmennyiség mértékegysége a joule, jele: J. 1 J munkát

A leggyakrabban előforduló összefüggéseket az alábbi képletek fejezik ki:

Ha a húzásra igénybe vett l hosszúságú rúd hosszváltozása A, akkor

E (kp/cm 2) 2 100 000 1 200 000 700 000

A kajlításra igénybe vett anyagban keletkező feszültség

ahol M a nyomaték, kpcm; K a keresztmetszeti tényező, cm3.

K = ~ (0,0982 0,1 )d3 ** 0,7854r3 cm3.

Számítsuk ki ugyanígy körgyűrűre (pl. csőkeresztmetszetre). Ha D és d,

I = -A (D 4- d4)— ~ (R 1- r4) ~ 0,05(Z)4 - á 4) cm

Befogott és kéttámaszú tartók leggyakrabban előforduló terhelési

a j A rúd egyik vége befogott, a másik vége szabad:

b) A rúd mindkét vége tengelyirányban megtámasztott:

c) A rúd egyik vége befogott, a másik vége tengelyirányban megtá

d) A rúd mindkét végén befogott:

A fenti képletekben: E a rugalmassági tényező (kp/mm2); I a tehetetlen­

Az elektrotechnikában a leggyakrabban háromféle fém adataira van

Teljes nyúlás Hajlítóvizsgálat (a a próba­

Az elektrotechnikában általános célokra (felerősítésre stb.) használt

12. táblázat folytatása

5 0,154 0,00306 0,01227 20 2,466 0,7854 0,7854

A lemezek gyártható mérethatárait a 16. és 17. táblázatok, a bordás

Hengerelt laposacél súlya, kp/m 15. táblázol

10 0,314 0,393 0,471 _ _ _ ___

12 ___ 0,377 0,471 0,565 0,754 0,942 — — —

22 ___ 0,691 0,864 1,04 1,38 1,73 2,07 2,59 —

25 0,589 0,785 0,981 1,18 1,57 1,96 2,36 2,94 —

28 _ 0,83 ___ 1,32 1,76 2,20 2,64 3,30 —

30 0,707 0,942 1,18 1,41 1,88 2,36 2,83 3,53 4,71

70 ___ 2,20 2,75 3,30 4,40 5,50 6,59 8,24 11,0

80 ___ 2,51 3,14 3 77 5,02 6,28 7,54 9,42 12,6

Finomlemezek gyártható mérethatárai 0,2 .2,75 mm vastagság között 16. táblázat

0,20 530 760 1,00 1300 2750 2,00 1500 3000

mm i 1,1 1,2 1,4

Acélhuzal I AC I 40... 55 0,160

Megjegyezzük, hogy az MSz 273 adatai villamos áram vezetésére, földe­

Vörösréz vezetékhuzalok szilárdsági adatai

Szakítószilárdság kp/mm2 26 28... 34 40 36

E könyv az erősáramú villamos berendezéseket tervező, kivitelező és üzemel

A fenti képletekben: E a rugalmassági tényező (kp/mm2); I a tehetetlen

Teljes nyúlás Hajlítóvizsgálat (a a próba

Megjegyezzük, hogy az MSz 273 adatai villamos áram vezetésére, földe

Gömbréteg F = n (2Rh + a* + b) F = — 7ih (3a + 3b* + A*)

Minden Z = a jb komplex számnak vektor felel meg, amelynek kez