1

Kozmikus lény vagy

You are a cosmic being

Előadás
1969

Neville Goddard
(1905-1972)

Fordította:

Szabó Petra
sz.petra888@gmail.com

2018.

1
 Azt akarom, hogy ma este úgy gondoljatok Jézus
Krisztusra, mint kozmikus Létezőre, aki mindenkit
magába foglal. Ez a Létező mindannyiunkért halt meg,
mindannyiunkban ott él, és mindannyiunkban
felemelkedik. Csak egyetlen Létező emelkedhet fel, mert
csak egyetlen szállt alá. Alászállásában pedig
szándékosan lerombolta a templomát. Isten (ez az
egyetlen Létező) újjáépíti a megváltottakból azért, hogy
ez a templom valami sokkal nagyszerűbbé váljon annál,
mint ami a pusztulása előtt volt. Az egyetlen Létező,
amely mindenkit magába foglal, azért ereszkedett le az
elmúlás világába, hogy egyénítse önmagát bennetek, és
bennem. Ugyanez a Létező emelkedik fel
mindannyiunkban, egyenként: és amikor ezt megteszi, az
Úr isteni neve átszáll mindazokra, akikben Ő
felemelkedett.

Pál apostol így fogalmazott:

„Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk
test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már
őt sem így ismerjük.” - 2. Korintus 5:16

Miért? Mert Pál eljutott a hagyománytól az

önfelfedezésig. Miközben elszántan arra törekedett, hogy
elpusztítsa azokat, akik egy másik megváltóban hittnek,
mint akinek a magasztalására őt tanították, Pál felfedezte,
hogy Krisztus, akiről beszélnek, nem más, mint az
üdvözölés módja, amely minden emberben ott rejlik.

Pál így szólt:

2
 „Amikor Istennek úgy tetszett, hogy kinyilatkoztassa
Fiát énbennem, nem tanácskoztam testtel és vérrel.”
- Galata 1:15-16

Az üdvözülés csak egyféleképp bontakozik ki, és Pál

megpróbálta elmagyarázni, hogy ez hogyan történt az ő
esetében. Nem találom azt a részt, ami pontosan leírja ezt,
de Pál azt javasolja nekünk, hogy utánozzuk Istent
gyermekek módjára.
Nos, ahhoz, hogy bárkit utánozni tudjunk, először
látnunk, és hallanunk kell őt. Hogyan utánozhatnátok
bárkit, ha nem látjátok, és nem halljátok? Az a célom,
hogy elmondjam, hogyan imitáljátok Istent kisgyermek
módjára, mert akkor utánozhatjátok hűen, ha halljátok mi
történt, és el is hiszitek azt.
Felmerül a kérdés: „Hogyan imitálhatják az emberek
azt, akit sosem hallottak, és hogyan hallhatnák meg,
hacsak nincs egy prédikátor a közelben? Na, és honnan
kerül elő a prédikátor, hacsak nem küldik ide?”

„A hit tehát az üzenet meghallásából származik. Az

üzenetet pedig akkor hallják meg az emberek, ha valaki
beszél nekik Krisztusról.” - Róma 10:17

Ha azt mondom nektek, hogy az Atyától származom,

akkor elfogadjátok a szavaimat, és igaznak hiszitek őket,
aztán minden reményeteket ebbe az ígéretbe helyezitek,
és egyúttal várjátok, hogy kibontakozzon bennetek.
Azt mondom: egyetlen lény szállt alá, hogy
mindannyiunkká váljon, és ez az egyetlen lény
mindannyiunkban fel is fog emelkedni, ahogy

3
mindannyiunk szólítva lesz az Ő célja szerint. Engem
1959-ben szólított. Titeket talán ma este szólít, de
mindnyájunkat egyénileg szólítja ugyanaz a lény, aki
mindannyiunkban felemelkedik.
Semmi ehhez hasonlót nem tudok elképzelni, mert
hacsak nem fentről származunk, akkor az elmúlás
világában maradunk, újra és újra megforgatva a
visszatérés kerekét. Biztosíthatlak benneteket arról, amit a
belső látomásomból tudok, hogy mindenki megmenekül.
Isten önmaga egyetlen részét sem hagyja az elmúlás
világában. Ő az az egy Létező, aki mindenkit magába
foglal, és aki leereszkedett az elmúlás világába. Ugyanez
a lény - aki mindannyiunkban egyenként emelkedik fel az
Ő céljai szerint - építi újjá a templomát a megváltottakból.
Ha utánozni szeretnétek Istent, először
rendelkeznetek kell a mintával, amit követhettek. Ez
érvényes az élet minden területén. Szükséges egy
öntőforma, amibe beleöntjük az olvasztott fémet annak
érdekében, hogy az öntvény formát kapjon. Jézus
Krisztus ez az öntőforma.

„Legyetek tehát tökéletesek, mint ahogy mennyei

Atyátok tökéletes!” - Máté 5:48

A tökéletesség egy olyan olvadt állapot, amelybe

nektek is kerülnötök kell. Fizikai testetek porrá lesz,
amikor elég, tehát nem a fizikai testetekről van szó,
amikor azt mondjuk, hogy olvadt állapotba kell hozni;
nem a fizikai test az, hanem a Lelki test.
A kereszténység azon az állításon alapul, hogy azon
eseménysorozatok révén, melyek megtörténtek, Isten

4
felfedte magát cselekvés közben az ember megváltása
érdekében. Ennek egyetlen külvilágban létező emberhez
sincs köze. Pál története, amely húsz vagy huszonöt évvel
megelőzte az evangéliumokat, nem foglalkozik azzal,
hogy mi történik az egyénnel a bölcsőtől a sírig.
Ha az, akit Jézusnak hívtak egy ács, egy kőműves,
vagy egy hitvány alak lett volna, Pál nem foglakkozott
volna vele. Őt csak az érdekelte, hogy mi történt az
egyénben. Pál tudta, hogy felébredt az élet álmából, de
nem tudta máshogy megosztani a tapasztalatait másokkal,
csak szavakon keresztül. Utolsó napjain reggeltől estig
Isten királyságáról beszélt, és próbált másokat meggyőzni
Jézusról. Valaki hitt neki, valaki nem.
Ez igaz ebben a világban is, amelyben élünk. Amikor
elmesélem, hogy mi történt személyesen velem, a
tapasztalataim olyan szokatlanok, hogy az átlagemberek
nem fogadják el őket. Jobban foglalkoztatja őket az, hogy
hogyan keressenek még több pénzt, mint az, hogy az élet
örök világában léteznek.
Noha a halál világa múlandó, úgy folytatódik, mintha
örökké tartana, amíg az egyén meg nem hallja Isten
Szavát, és hittel nem válaszol rá, vagyis teljes
várakozással tekint a megbocsájtásra, amely akkor jön el
hozzá, amikor felfedezi Jézus Krisztust önmagában. Ez
az, ahol az egyetlen Létező, aki mindannyiunkat magába
foglal, alászállt. Ez egy szándékos cselekedet volt, amely
szükséges volt ahhoz, hogy kiterjeszthesse magát azon
túlra, ami az alászállása előtt volt. Nem tettünk semmi
rosszat amivel kiérdemeltük volna az alászállásunkat;
valójában vágytunk rá, hogy belépjünk az elmúlás
világába. Megegyeztünk, hogy magunkra öltjük ezeket a

5
halandó öltözékeket; hogy rabszolgaságba taszítanak, és
hogy felülkerekedünk rajtuk. Abban a tökéletes
bizonyosságban tettünk így, hogy Ö, aki mindannyiunkat
magába foglal, megvált minket.
Mózes 5. könyvében az áll, hogy „A Felséges részt
adott a népeknek, és szétosztotta az emberfiakat,
megszabta a népek határait”, következésképpen minden
gyermek egy olyan öltözék, melyet Isten egy-egy fia
visel, és Isten egyetlen gyermekét sem hagyja a halál eme
világában. Inkább minden gyermek felemelkedik,
egyénileg, arra a meggyőződésre, hogy ő Isten; mivel ez
szükségeltetik ahhoz, hogy megformáljuk az egyetlen
Létezőt, aki Isten és mindenek Atyja.
Amikor Jézus Krisztust emlegetem, nem az embert
értem alatta, hanem egy mintát. Pálhoz hasonlóan már én
sem emberi nézőpontból tekintek rá. Régen így tettem, de
többé már nem. Ma már az üdvözülés módjának látom,
amely 1959-ben kezdett kibontakozni bennem, amikor a
koponyámban ébredtem fel. Egészen addig nem tudtam -
mint ahogy ti sem -, hogy ott voltam eltemetve; de mivel
megtörtént velem, ezért most prófétaként megjövendölöm
nektek; viharos szél hajtja az uralma alá a bensőtöket, és
felébredtek önmagatokban, hogy felfedezzétek, a
koponyátokban vagytok eltemetve, onnan pedig ki fogtok
emelkedni. Ez lesz a ti odafentről való születésetek,
melyről János is beszél:

„Ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg

az Isten országát.” – János 3:3

6
 Ez az ország az új korszak, melyről azt tartják, hogy a
jelenlegi ellentéte.
A jelenlegi a halál korszaka, ahol mindennek van
kezdete és vége, ám az új korszak az örök életé.
Felülkerekedve a halál világán, Jézus Krisztus (a minta)
kibontakozik miközben győzedelmesen felemelkedtek az
örök élet világába; mert ti vagytok az Isten, aki lejött, aki
egyénesítette magát bennetek, azért, hogy aztán Úrként
felemelkedjen, mivel nincs más létező.
A világ talán elítél, ha tolvajlással keresitek a
kenyereteket, de Pál nem. Vajmi keveset számít mi
történik veletek egyénileg a bölcső és a sír között. De
nagyon sokat számít, ha meghallva a történetem az
üdvözülésről, elhiszitek azt, mert akkor feltöritek a héjat
és eme világ ostobaságai fölé emelkedtek. Az üdvözülés
történetét elmondták nekünk, ahogy azoknak is, akik
süketek voltak rá; nekik nem vált hasznukra, mert - a
halál eme világát tartva valóságnak - intellektusuk
fejlesztése és vagyonuk gyarapítása jobban érdekelte
őket; ezért nem fogadták hittel a történetet.
Olvastam egy történetet Lord Russellről, aki bár
szerette, ha „Úrnak” szólítják, azt mondta: „Úgy
gondolom, hogy a vallás egy betegség, melyet a félelem
szült. Tömérdek szenvedés forrása az emberi faj
számára.” Nos, elmondom nektek, hogy nem egy
betegség, noha tudom, hogy a nagy rejtélynek számtalan
értelmezési formája létezik.
Pálhoz hasonlóan, azt tanultam, hogy Krisztus egy
olyan ember volt, aki eljött ebbe a világba, és azt állította,
hogy ő a világot megmentő Messiás. De elmondom
nektek, hogy a kereszténység azon az állításon alapul,

7
miszerint bizonyos természetfeletti események sorozata
révén Isten felfedte magát cselekvés közben, az ember
megváltása érdekében. Amikor rájöttem, hogy ezek az
események világosan megmutatták a követendő mintát,
amit Krisztus képviselt, tudtam, hogy nincs másik.
A világnak sok csapást kell ránk mérnie, hogy azzá a
folyékony, kozmikus lénnyé váljunk, aki felébred a
sírban. Ez a sír nem egy temetőben van, hanem a
koponyában, amiből a viharos szél felébreszt titeket. A
jeruzsálemi Talmud tartalmaz egy hagyományt, amely
szerint a Messiás Betlehemben született Jeruzsálem
pusztulásának éjszakáján, és viharos szél hozta el.
Elmondom, hogy ez igaz.
Amikor a viharos szél elárasztotta a bensőmet, tetőtől
talpig beleremegtem. Úgy éreztem, mintha a testem
szilánkokra törne, ahogy felébredek. Arra számítottam,
hogy abban a szobában találom magam, amelyikbe
nyugovóra tértem, ehelyett egy sírban eszméltem, amiről
ösztönösen tudtam, hogy a koponyám belseje. Le volt
zárva, és amikor elgörgettem a kijáratot eltorlaszoló
követ, rájöttem, hogy a talált nyílás felé tudom fordítani a
fejemet. Így tettem, és kijöttem ebből a koponyából, mint
ahogy egy gyermek jön ki az anyaméhből; de ez az
odafönt méhe volt, nem a lenté. mert odafentről kell
megszületned annak érdekében, hogy megörököld Isten
királyságát. Aztán körülölelt a látomás, ahogy a
szentírásokban is áll, és szemtanújává váltam az
eseménynek.
Meg van írva, hogy az Úr angyala szólt azokhoz, akik
tanúskodni fognak az eseményről:

8
 „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus,
Betlehemben. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy
kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.”
- Lukács 2:11-12

A szemtanúk aztán sietve igyekeztek, és megtalálták

a jelet; de nem látták azt, aki Ő valójában volt, mert ő volt
a megtapasztaló, a Lélek, és mivel Isten a Lélek, Isten
volt az, aki megszületett.
Noha halandó szemnek nem voltam látható, így
tanúim nem láthattak engem; de én láttam őket, és minden
gondolatuk objektív volt számomra. Aztán születésem
jelét elvitte a viharos szél.
Immár, tudván, hogy Isten vagyok, aki az Atya,
szükségem volt egy fiúra, aki tanúskodik az
atyaságomról. Öt hónappal később Isten gyermeke, Dávid
állt előttem, és atyjának hívott, én pedig beteljesítettem a
reményét. Aztán visszatértem a keresztem korlátaihoz,
azért, hogy megosszam a tapasztalataimat veletek,
testvéreim, hogy arra buzdítsalak titeket, hogy higgyetek.
Láttam az egyetlen gyermekemet, aki csakis Isten
gyermeke.
Ez a fiú az emberi nemzedékek és azok
tapasztalatainak megszemélyesítője, bizonyítva, hogy a
próbatétel befejeződött, és az igazság koronája az enyém.
Eljátszottam minden pompás és kellemetlen szerepet
ebben a világban. Így kellett tennem annak érdekében,
hogy lássam a gyermekemet, akinek szépsége rendkívüli,
és akinek a neve Dávid.

9
 Ezennel a harmadik hatalmas cselekedet felfedi
valódi identitásotokat; olyanok vagytok, mint az olvadt
arany. Zakariás könyvében a következőt olvashatjuk:

„Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén,

amely Jeruzsálemtől keletre van. Az Olajfák hegye pedig
középen kettéhasad; kelet-nyugati irányban egy igen nagy
völgy lesz, mert a hegy egyik fele északra, a másik fele
délre mozdul el.” - Zakariás próféta könyve 14:4

Rá fogtok jönni, ahogy én is, hogy az imént említett

Olajfák hegye nem más, mint a saját testetek. Az
Ótestamentum igen homályosan, nem teljesen
egyértelműen fogalmaz.
Felettébb homályosan utal a lényegre. Zakariás egy
hegyről beszél, de amikor az ébredés eseménye
megtörténik veled, rájössz, hogy te magad vagy a hegy. A
tested az, ami kettéhasad keleti és nyugati irányba, és
egyik fele északra, a másik dél felé mozdul el, felszínre
hozva az alapját képző folyékony, olvadt aranyat. Amikor
megpillantottam ezt az élő, folyékony aranyat, tudtam,
hogy én magam vagyok az; eggyé váltam vele, majd
felmentem a koponyámba - a mennyek országába, mert a
királyság belül található. Ebben a pillanatban elhagytam a
nemzés világát, és visszatértem az újjászületés világába,
miközben a mennyek mennydörgésszerűen
visszhangoztak. Miután visszatértem az olvadt állapotba,
beleirányítottam magam az öntőformába, amely még a
világ létezése előtt készült számomra, hogy általa azzá az
eleven képmássá változzak, amely Isten dicsőségét
sugározza és tükrözi. Tehát Isten kifejezett képmása

10
vagyok, hisz Isten elsődleges vágya az volt, hogy a saját
képére és hasonlatosságára teremtse meg az embert.
Elmondhatom nektek, hogy így tett! Mint az istenek
egyike, utazásom végére értem; de mivel mindannyian
testvérek vagyunk, kénytelen vagyok ebben a világban
maradni, hogy reménnyel telve elmondjam nektek, hogy
ti, akik még mindig alszotok, hinni fogtok nekem. Azt
mondom, hogy a szentírásokban szereplő Krisztus az
üdvözülés követendő mintája, nem pedig egy másik,
tőletek különálló ember.
A négy hatalmas cselekedet, amely e megváltást
alkotja, az önmagatokban való ébredéssel kezdődik, és a
galamb leereszkedésével végződik. Két évvel és kilenc
hónappal a mennyországba való felemelkedésem után a
Szentlélek rám ereszkedett galamb formájában, és
elárasztott a szeretetével. Ezután tudtam, hogy
betöltöttem a teljes szerepemet, és dicsőséges, élő kő
vagyok a feltámadt Krisztus eleven testében.
Krisztus az egyetlen létező, aki alászállt, és aki
mindenkit magába foglal. Minket választott önmagán
belül, még a világ megteremtése előtt. Mivel nem tudott
mindannyiunk nélkül alászállni, ezért beleegyeztünk,
hogy vele tartunk. Ez a kiterjedésbe való beleegyezés
volt, hiszen az igazság az örökké terjedő ragyogás. Isten,
miután elérte az összehúzódás és az átlátszatlanság
határát, meghalt, hogy határtalan kiterjedésbe és
áttetszőségbe emelkedjen.
Az átlátszatlanság (ami a kételkedés), dologként
testesül meg, és ördögnek hívják; és az „embernek”
nevezett lény az összehúzódás határa. Talán nehéz
elhinni, de ahogy azt Pál is mondta a felfedezése után:

11
 „Ennek a világnak a bölcsessége Isten szemében
bolondság. Mert az Isten bolondsága bölcsebb az
emberek bölcsességénél, és az Isten erőtlensége erősebb
az emberek erejénél.”
- 1. Korinthusiakhoz 3:19, 1. Korinthusiakhoz 1:25

Az ember azt hiszi, hogy egyre bölcsebbé és

bölcsebbé válik, de csak a butaságban válik egyre
bölcsebbé. Ám Isten hagyja, hogy a butaság folytatódjon,
hogy az emberek kitüntetéseket adjanak egymásnak, mert
tudja, hogy a felfedezés után az ember végre meg fogja
érteni, hogy a Biblia nem egy kívülről, hanem egy
belülről érkező Messiásról beszél.

„Azt mondtam ugyan, istenek vagytok, a Felséges fiai

mindnyájan, mégis meg fogtok halni, mint a közemberek,
és elhullotok, mint bármelyik herceg.”
- Zsoltárok könyve 82:6,7

El tudod ezt képzelni? Meghalunk, mint bárki, mégis

hercegek vagyunk; és ha ez igaz, akkor az atyánk a király.
Elmondom nektek, hogy a mi Atyánk a királyok Királya,
és az urak Ura, mert Ő az Atyaúristen Jehova, aki
mindannyiunkat felemel magához, hogy mindannyian
teljesen tudatában legyünk az Atya-létünknek.
Függetlenül a jelenlegi nemi hovatartozásotoktól, Isten
fiai vagytok, akiknek az a sorsa, hogy Atyaként
ébredjenek fel.
A szentírás csodálatos története teljesen félre van
értelmezve. A mai prédikátorokat nem úgy küldték, mivel
még nem ébredtek fel; ezért ők mindenféle történettel

12
állnak elő a szentírás értelmezését illetően. 1959 előtt én
sem voltam küldött, de 1959-ben meghallottam a hívást,
egyesültem Isten testével, és küldött lettem. Az efféle
egyesülés olyan, mintha egy pecsét hagyna lenyomatot a
viaszon, mivel Isten képét viselem az egyesülés óta.
Halandó szem nem láthatja ezt a képmást, és amikor ezen
a világon meghalok, a fizikai testem elporlad, csak úgy,
mint minden más test. A barátaim azt fogják mondani,
hogy halott vagyok, mivel a számukra halandó lény
vagyok testi gyengeségekkel és korlátokkal.
Azok, akik Neville-nek látnak, félrevezetik magukat,
mivel nem értik, amit mondok; ők csak egy testet látnak,
amely a szemük előtt porlad el. A külső megjelenés
alapján ítélnek, és nem értik, hogy Isten nem úgy lát,
ahogyan az ember. Az ember a külső embert látja, míg
Isten a belső embert; és én, a belső ember, olyan hatással
voltam Istenre, mint a pecsét a viaszra. Viselem ezt a kis
testet, mely folyamatosan bomlik, mégis, halandó
szemnek láthatatlanul sugárzom és tükrözöm Isten
dicsőségét. Én vagyok Isten személyének kifejezett
képmása, de csak azok fognak látni, akiknek a szemei
nyitva.
Megígérem azoknak, akik ma este hallgatnak, hogy
nem tart sokáig, mire elhagyják ezt a világot. Ne féljetek.
Vissza lesztek helyezve az életbe, egy ugyanolyan
világba, mint ez, hogy folytassátok az utazásotokat. Ha
elhiszitek, amit tőlem hallottatok, még ha én nem is
leszek ott, bárhová menjetek, beszélni fognak arról a
munkáról, amit itt végeztem. Egyénként, elhagytam a
múlandóság világát. Csak arra a pillanatra várok, amikor
ezt az apró öltözéket utoljára levetem. Többé már nem

13
leszek visszahelyezve olyan halandó világba, mint ez,
mert végeztem; megvívtam a jó csatáját, megtartottam a
hitemet. Immár az igazság koronája vár rám ott, ahová
megyek, ahol a testvéreim jöttét várom, hogy egyesüljünk
és azzá az egy Létezővé legyünk, aki alászállt a világba,
hogy mindannyiunk arcát viselje.
Jegyezzétek meg a szavaimat. Nem viccelek. Nem
kell sokáig várnotok, mielőtt levetnétek ezt az öltözéket,
és újfent az életben találjátok magad. Sok olyan
barátotokkal fogtok találkozni, akik előttetek jártak. Épp
olyan világ lesz, mint ez, ahol azokat a dolgokat fogjátok
csinálni, amiket itt. És emlékezni fogtok, hogy ki tanított
titeket. Nem láttok majd ott, de végül látni fogtok. Most
oda megyek, ahová ti nem jöhettek; de egy napon majd
fogtok, mert mindenki fel fog ébredni Istenként, az
Atyaként.
Nem próbállak meggyőzni titeket, hogy
változtassátok meg a véleményeteket a szónokról. Csak
azt mondom el nektek, amit tapasztalatból ismerek. Mint
ahogy Pál, ezt a tudást én sem embertől szereztem meg;
az üdvözülés valódi természetének kinyilatkoztatásán
keresztül érkezett. Ez valami teljesen más. A megváltó
nem egy ember, hanem egy mindenkiben benne rejlő
minta, jelen idejű megtapasztalás, ami mindenkiben
egyenként ébred fel. Amikor megtapasztaljátok, ti is tudni
fogjátok, kik vagytok. Régen arra tanítottak, hogy egy
tőlünk elkülönülő, másik személynek higgyem Istent, de
amikor a minta - az üdvözülés módja - felébredt bennem,
tudtam, hogy én vagyok Ő. Most csak azért maradok ezen
a világon, hogy megosszam ezt a tudást testvéreimmel.

14
 A zsidók könyvének ismeretlen szerzője ekként
fogalmazott:
„Szent testvéreim, mennyei elhívás részesei,
figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára,
Jézusra.”
Mindannyian osztozunk ebben a nagyszerű
ajándékban, ezért most tekintsünk Jézusra, az apostolra,
akit hívtunk, és akit hozzánk küldtek. Jézus az, akit
hívtunk. És Ő az, aki valójában vagytok. Mint ahogy az
apostol, titeket is hívtak, és el is lettetek küldve, hogy
tapasztalatból meséljétek el az üdvözülés történetét.
Elmondjátok a jó híreket, miközben tudjátok, hogy nem
mindenki fogja meghallani. Valójában sokan - akiket
jobban érdekelnek a földi javak - fogják elengedni a fülük
mellett a szavaitokat.
Azokat, akiknek van 50 millió dollárja, csak az
érdekli, hogy vagyonukat 100 millió dollárra növeljék; és
talán már 80 évesek, amikor meghallják a történeteiteket,
nem fogják érdekelni őket, mivelhogy még többet
akarnak abból, amit hátra kell majd hagyniuk akkor,
amikor kilépnek ebből a világból, mert nem fogják tudni
magukkal vinni, mint azt tudjátok. Ők egy olyan világot
fognak létrehozni, mint ez, azonban az mentes lesz attól,
amit itt felépítettek, és egy olyan szerepbe helyezik
magukat, amely a leginkább alkalmas arra a munkára,
aminek elvégeztetettnek kell lennie önmagukban Isten fia,
eme öltözék viselője által. Isten fia talán kiragadja őket a
milliomos szerepéből, és egy cipőfényező fiú, vagy egy
latrinatisztító szerepébe helyezi őket, ha ez szükséges
ahhoz, hogy elvégeztessen a belső munka őbennük.

15
 A világ, amelybe mennek, ugyanolyan valóságos,
mint ez. A saját tapasztalataimból tudom, hogy ez igaz. A
székemben ültem, és éreztem, hogy valami történik
velem; egy olyan világot láttam, ami tapinthatóan valódi
volt. Ahogy a tudatosságom követte a látomást, beléptem
abba a világba, ami aztán rám zárult, miközben ezt a
világot kirekesztette. Ebben a másik világban is valódi
volt a testem. Ezt a testet hogyan szerezhettem, miközben
ideát mások láttak a székben aludni? Ez a másik test
ugyanolyan igazi volt számomra és azok számára is, akik
odaát láttak és hallottak engem, mint nektek az a test,
amit most itt láttok. Elpusztíthatjátok ezt a testet, de attól
még nem fog elpusztulni abban a másik világban.
William Blake egyszer azt mondta: „A tölgyet
kivágják egy fejszével, a bárány kés által hullik el, de
örök formáik mindörökké megmaradnak, és újraalkotja
őket az elmélkedő gondolat magja.” Amikor beléptem
ebbe a világba, Neville nevezetű embernek ismertem meg
magam. Annyira tudatában voltam, hogy Neville vagyok,
hogy abba a testbe öltöztettem magam, ami Neville;
közben mégis tudtam, hogy Neville egy test, amely
mélyen alszik a székben.
Ez hogy történhetett? Az elmélkedő gondolat magja
által. Amikor itt meghaltok, akkor annak a képére
formáljátok át magatokat, amit ismertek –
megválaszthatjátok, mennyi idősnek akartok kinézni. Egy
nyolcvanéves férfi, tudva, amit most tud, egy 20 éves
testet fog viselni, melyet az elmélkedő gondolat magja
teremtett. Ki teszi mindezt? A benne élő Isten. Nem fog
keresztülutazni az anyaméhen, hanem új testet teremt az
elmélkedő gondolat magja által. És ebben a világban

16
folytatja tovább úgy, ahogy ott tette, aztán meghal és
mindent újra meg újra kezd elölről, egészen addig, amíg
meg nem hallja a megváltás történetét és hinni nem kezd
benne.
Most pedig csendesedjünk el.

17
 Kedves Olvasó!
Örömmel fordítok, és hálával fogadom a pénzbeli
támogatásokat.
Ha szeretnéd támogatni a fordítói munkámat,
kérlek, a részletekért látogass el a „Neville Goddard
magyarul” nevű weboldalra a következő linken:

https://neville-goddard-magyarul.webnode.hu

Hálás köszönettel: Szabó Petra

18