Érettségi.

com a tudástár

Varró Dániel munkássága

erettsegi.com/tetelek/irodalom/varro-daniel-munkassaga

Életrajz
Budapesten született 1977-ben.
József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
Első verseit már 12 éves korában is elkezdte írni (1989).
A XII.kerület Németvölgy lakója, a „Mackós” iskola diákja volt.
1996. érettségi: Alternatív Közgazdasági Gimnázium
Publikálta verseit és műfordításait különböző folyóiratokban, irodalmi lapokban
5 önálló kötet (főleg gyerekeknek szóló), de más kötetek társszerzője is.
1999: első kötete -> Bögre azúr
Második könyve: Túl a maszat hegyen (verses meseregény, 2003)
Harmadik kötete: Szívdesszert (2007)
Negyedik kötete: Akinek a lába hatos: Korszerű mondókák kisbabáknak (2010)
Folytatása: Akinek a foga kijött (2011)
Agócs Írisz megihlette őt: Nem, nem, hanem című könyve
Mikor megszületett második kisfia, akkor Pilisszentivánra költözött.
Gelencsér Zsófia a felesége.
Gyermekei: Varró János, Varró Mihály.

Munkássága
Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és
egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki
színház tűzte műsorára. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók
Társasága, 2008 óta pedig a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete)
tagja. Első költői sikerét – a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint – 12 évesen
(1989) érte el, egy eposztrilógiával.

Stílusa
Műveire jellemző más szövegek idézése: könnyen nyilvánul meg mások stílusában, ezt
bizonyítja a Bögre azúr számos verse. Versei tudatosan ráépülnek, beszélnek azokkal
a művekkel, szövegekkel, amelyek memoriterek, középiskolai tananyagként
ismerősek a magyar olvasóknak, vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező
olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között. Üde, friss, kamaszosan
őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor a középkorú
és idősebb olvasókat felvidítja, meghökkenti merész szóhasználatával, a különböző
nyelvi rétegek keverésével. Költészetére jellemző a nyelvi humor: játszik a nyelvvel,

1/2
poétikai eszközökkel. Versei sok esetben egyben posztmodern nyelvjátékok
érthetetlen szóképekkel. Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a
rímelés. Újszerű tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben,
mozzanatokban, a banálisban ábrázolja a különöst. Költészetén érezhető Parti Nagy
Lajos hatása. Megpróbál különböző korszakokban élt költők stílusában írni (például
Változatok egy gyerekdalra: Boci, boci, tarka…), de előfordul nála az argó, a paródia és
az imitáció is. Többféle formát használ: szonett, ballada, elbeszélő költemény,
episztola, stanza (olasz versforma), dal, stb.

Díjak:

Bródy Sándor-díj, 1999 különdíj

Új Magyar Hangjáték Díj, 2000 megosztott
Móricz-ösztöndíj, 2002.
Petőfi-díj (fiataloknak), 2002
Bárka-díj, 2003
Az Év Könyve, 2004
Gundel-díj, 2004
József Attila-díj, 2005
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2007
NKA-ösztöndíj 2009 Színikritikusok díja – Legjobb új magyar dráma 2008/2009
Holmi versfordítói pályázat megosztott első díja 2010
XI. Győri Könyvszalon alkotói díja, 2011

Fordításai
William Shakespeare: 18. szonett, 35. szonett, 130. szonett
A. J. Lerner: My Fair Lady (Pécsi Nemzeti Színház, 2003)
Martin McDonagh: Vaknyugat (Pesti Színház, 2004)
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Új Színház, 2006)

2/2