Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.

6. A politikai eszmék.

6. A politikai eszmék.

1. A politikai eszme fogalma; az eszmék tipológiája.

1.1. A politikai eszme összetevői: világkép; vágyott társadalom; cselekvési előírás.

1.2. Tipológiai modellek.

1.3. Ideáltípus és tényleges előfordulás; Karl Mannheim.

2. Az elemi eszmei pozíciók időkaraktere.

1. A politikai eszme fogalma; az eszmék tipológiája.

1.1. A politikai eszme összetevői: világkép; vágyott társadalom; cselekvési előírás.

Minden politikai eszme tartalmaz legalább: (1): egy „világnézetet”: a fennálló társadalmi rend képét;
(2): egy „jó társadalom” leírását: a jövőbeni és vágyott rend képét; (3): egy cselekvési előírást: hogyan
jutunk (1)-től a (2)-höz.

1.2. Lehetséges tipológiák.

A) Bal és jobb. Alapja: a francia forradalom utáni nemzetgyűlésben kialakult ülésrend. A terem bal
szárnyán foglaltak helyet azok, akik tagadták a királyság folytathatóságát; a jobb szárnyán pedig akik
hittek benne, sőt, nagyobb súlyt akartak helyezni a királyi hatalomra, mint a többiek.

B) Patkó. A lineáris ábra nem igazán fejezi ki, hogy bár a kommunizmus és a fasizmus erősen eltér
alapzatában, végső soron ugyanolyan extrém autoriter rendszerekben hisz.

1
 Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.
6. A politikai eszmék.

C) A két tengelyen nyugvó modell. Ez figyelembe veszi a hagyományos jobb / bal-felosztást, de

kiegészíti az autoritás / egyén kérdésével. Az anarcho-kapitalizmus (nagyjából Reagan és Thatcher
ötletei a ’80-as években, pontosabban azok radikalizált verziója) például egy igen szélsőségesen
jobboldali nézet, amely azonban az egyén szabadságát hangsúlyozza.

Egy hasznos különbségtevés.

Bizonyos politikai eszmék kognitív értelemben véve felelősségteljesek, amennyiben úgy vélik, hogy
helye van a racionális vitának, és saját elveiket igyekszik alávetni az ésszerűség és a tapasztalat
próbájának. (Ilyenek például: liberalizmus, konzervativizmus, szociáldemokrata irányzatok).

Más, autoriter ideológiák tagadják az ilyen jellegű felelősséget, mert képviselőik szerint egyetlen
lehetséges iránya van a cselekvéseknek, egyetlen lehetséges hiedelemrendszer létezik, és egyetlen,
általuk képviselt igazság; aki pedig bármiről vitát kezdeményez, az eleve gyanús.

(Ilyenek például: apokalipticizmus, reakciós eszmerendszerek, vallási fundamentalizmus, fasizmus,

sztálinizmus.) (És néha akad sok minden a kettő között.)

1.3. Ideáltípus és utópia.

Hogyan kerüljük el, hogy teljességgel összezavarodjunk ezen eszmék között?

Úgy, hogy megértjük a mögöttük húzódó ideáltípusokat, amiket megnyilvánítanak.

„Az ideáltípus gondolati kép, mely az elgondolt összefüggések önmagában ellentmondásmentes

kozmoszává egyesíti a történeti élet meghatározott vonatkozásait és folyamatait.” (Max Weber)

A poltikai eszmék ideáltípusa pedig azok időkarakterét tárja fel.

2
 Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.
6. A politikai eszmék.

Karl Mannheim (1929): milyen utópikus ideál húzódik meg a politikai eszmék mögött?

(1): Hogyan értékelik a jelent az utópikus ideálhoz képest?

(2): Milyen gyorsan akarják elérni az utópikus ideált?

(3): Hová helyezik időben az utópikus ideált?

(4): Mi a végső társadalmi érték?

2. Az elemi eszmei pozíciók időkaraktere.

Elemi eszmei pozícióknak tekintjük 4, a 19. században kialakult ideológia ideáltípusát (anarchizmus,
konzervativizmus, liberalizmus, radikalizmus). Ezek kombinálásából megérthetőek a mai pozíciók is
még akkor is, ha ezt a politikai elit tagadja.

ANARCHIZMUS LIBERALIZMUS KONZERVATIVIZMUS RADIKALIZMUS

A jelen a társadalom és a társadalom és az a jelenlegi rend a az állam arra van,
az állam állam átalakításra lehető legjobb, amit a hogy elnyomja és
olyannyira szorul, de nem azért, történelem során el kizsákmányolja a
természetellenes, mert rossz, hanem tudtunk érni; így még társadalom
hogy el kell törölni azért, mert jobb is ha elkerülhetetlen is többségét; ennek
a közösség lehetne; a változás a változás, az nem megfelelően vagy
természetes elkerülhetetlen feltétlenül kívánatos. gyökeresen meg kell
rendjének ugyan, de kívánatos. változtatni, vagy el
visszaállítása kell törölni úgy,
érdekében. ahogy van.
A változás kataklizma-jellegű gyors, de nem csak óvatosan, kataklizma-jellegű
jellege mélyreható; nem hagyni a
forradalom, csak társadalomnak, hogy
finomhangolás organikusan fejlődjön
A változás akármikor, mert a végső értékek mivel a legjobb a közeljövőben
ideje az ideál az ember megvalósulása csak állapot a jelenlegi, megvalósítható
természetében a távoli jövőben rendkívüli minden valamely
rejlik képzelhető el óvatossággal kell azt forradalom által
módosítani vagy
megbontani, mert a
jó változás magától
következik be.
A végső a természetes az emberi szabadság a történetileg egy igazságos és
érték emberi (kérdés: negatív [ne kialakult társadalmi egyenlőségen
közösségek avatkozzanak be a és politikai nyugvó társadalom.
köteléke dolgaimba] vagy intézmények.
pozitív [legyen
lehetőségem
iskolába járni és
nyaralni] – másfajta
államot feltételez!