Berki Judit

E67CCK

Szűrések, pedagógiai megismerés

FEJLPED105

DIFER teszt egy elsős kislánnyal

2023/24

Höfflerné Pénzes Éva

 Difer Felmérés

Résztvevő: Lili (született 2016 november 10)

A teszt felvétele: 2023 november közepe 3 alkalom

Előzetes tudásom:
Lili családját régóta ismerem, korábban több közös gyerekprogramon is részt vettünk.
Találkozásainkkor feltűnt, hogy Lili az s, sz, r hangokat rosszul ejti, viszont logopédushoz
nem jár, továbbá minden alkalommal hosszasan sír, amit anyukája a fáradtságnak tulajdonít és
egy 60 perces mozifilm alatt is többször kimegy vécére, bár nincs felfázva.
Lilinek van egy fiú ikertestvére és egy 13 éves bátyja, akit tavaly tanítottam is. A báty
SNI státuszú, írás, olvasás és matematika terén komoly tanulási nehézséggel küzd, írása
nehezen olvasható, de szókincse, beszédkészsége és kiejtése angolból kiváló. Lili óvodában
vegyes korosztályos csoportba járt, külön fejlesztést nem kapott és a pedagógusok sem
jelezték, hogy esetleg valamiből lemaradása lenne, kicsit talán gyengébben rajzolt, mint a
többiek. Óvónői évről évre cserélődtek, a csoportban klasszikus értelemben vett
„foglalkozások” nem voltak, de magánúton járt iskolaelőkészítőre. A család látszólag
rendezett és támogató, viszont a gyerekek feltűnően sokat hiányoznak az iskolából, ezért a
legnagyobb testvérnek tavaly osztályozó vizsgát kellett tennie. Az anyuka véleménye szerint a
diszlexia apai ágon öröklődik és biztos benne, hogy Lilinek is gondjai lesznek a tanulással,
sőt, a tanítók már jelezték, hogy a kislányt el kellene vinni logopédushoz, valamint
matematikából és olvasásból sem úgy halad, mint a többiek. Ikertestvérének, akit tudatosan a
párhuzamos első osztályba írattak, az olvasás lényegesen jobban megy, ezt a család azzal
magyarázza, hogy ők más módszerrel tanulnak. A kislány október óta heti egyszeri fejlesztést
kap az iskolában, de hiányzásai miatt eddig még csak egyszer tudott részt venni a
foglalkozáson. Az anyuka együttműködő, próbál segíteni, beszerzett néhány előírt füzetet a
Varázsceruza sorozatból, de saját bevallása szerint este már nincs ereje külön tanulni a
gyerekekkel.
 Első vizsgálati alkalom

1. Az írásmozgásos koordináció fejlődése

11 pont, 45% Kezdő szint

Lili az első négy vonalrajzot felismerhetően lemásolta, a percepció és kivitelezés
szempontjából is helyesen, egyedül a kör méretezése lett valamivel nagyobb, a hullámvonalat
azonban már tévesen észlelte és fordított dupla csészének rajzolta. A hatodik ábra, a dupla
csésze felismerhető, a kivitelezése azonban nem megfelelő, és az utolsó két, háromelemű,
kapcsolt vonalrajzot már nem tudta felismerhetően lemásolni. Lili iskolai tanulmányait kezdő,
egy középső csoportos óvodás szintjén kezdte meg, ahogy az országban a gyerekek 30%-a, és
ez az írástanulás szempontjából komoly nehézséget jelent.

2. Tapasztalati Összefüggés - Megértés

21 pont, 63% Haladó Szint
Lili az eredmény szerint egy nagycsoportos óvodás év eleji szintjén áll, ami valószínűséggel
szintén nehézséget okoz majd a tanulásban, hiszen az oktatás minden eleme a szabályok és
összefüggések megértésén és alkalmazásán alapul. A kislány eleinte nem értette a feladatot,
ezt okozhatta az is, hogy először vettem fel Difer tesztet és valószínűleg nem jól adtam az
instrukciókat. A 2. feladatot, a pénzzel kapcsolatos kérdésekre nem tudott válaszolni, részben
azért, mert nem rendelkezik pénzzel kapcsolatos tartalmi tudással, elmondása szerint
készpénzt a családjában egyáltalán nem használnak, „apa mindig telefonnal fizet”. A 3.
feladatnál (Ha esik az eső...) az okság-együttjárás típusú választ nem értette, talán, mert az
egy hosszú, több kérdésből álló választási lehetőség volt, és a mindig- nem mindigre sem
adott helyes választ, és a 7. kérdésnél is (Ha felhő van az égen…) ugyanezt a két típusú
választ nem tudta értelmezni.

Második vizsgálati alkalom

3. Beszédhanghallás
39 pont, 65%, Kezdő Szint

Lili a váltóhangos szópárok rövid változatánál négy szópár esetében nem ismerte fel a
megfelelő hangot (7 köt-köd, 9 citom-citrom, 13 húsz-húz, 14 ceb-szeb). Folytattuk a tesztet,
és Lili 16-27. kérdések esetében egyáltalán nem adott helyes választ, mintha teljesen
kikapcsolt volna. Egyszer rövid szünetet tartottunk ablakot nyitottam, ő felállt, mozgott, vizet
ivott. A 28. kérdéstől kezdve a kislány „visszatért”, s-z-c hangok kivételével mindent
felismert.

A második szubteszt 6 feladatából Lili hármat elrontott (siráf, biszikli, ukor), tehát a
folyamatos beszédnél 50 százalékban nem hallja tisztán a beszédhangokat. A harmadik
szubteszt, az egyforma nem egyforma választás nagyon jól működött, a he- hesz pár
kivételével a kislány minden esetben helyesen válaszolt.

A mérés alapján Lili egy kiscsoportos évvégi, illetve egy középső csoportos év eleji szintjén
áll, az iskolát a gyerekek 40%-hoz hasonlóan bizonytalan beszédhanghallással kezdte meg,
kezdő szinten, ami a gyerekek 3%-át érinti. Az olvasás és az írás elsajátítása nehézséget fog
jelenteni számára és folyamatos kudarcélményt (ennek már most is vannak jelei), nehezen
tudja majd kialakítani a hang-betű kapcsolatot és mindez negatívan befolyásolja
szövegértését, és a helyesírását. Valószínűleg beszédhibáját (s, sz, z, c hangok) is a még
elégtelen beszédhanghallása okozza, mivel szervi oka látszólag nincs.

4. Tapasztalati következtetés

17 pont 53% Haladó Szint

Lili a gyerekek személyes tapasztalatára alapuló logikai és következtetési sémákat még egy
nagycsoportos szintjén használja, ami szintén megnehezíti számára a tanulást, elsősorban a
tanító magyarázatának vagy az olvasott szövegnek a megértését. Lili hibázott például a
második mondatnál: Sanyi még nem jár iskolába, tehát óvodás, a 14-es és a 15-ös lánc
sématípusú feladatot sem tudta még a teszt elvárásai szerint befejezni, a 25-ös kérdésnél pedig
nagyon elfáradt, innentől kezdve egyetlen kérdésre sem tudott helyesen válaszolni.

3. vizsgálati alkalom

5. Relációszókincs
24 pont, 100 % Optimum
A vizsgálathoz az első tesztváltozatot használtuk és Lili ennél a feladatnál teljesített a
legjobban. A feladatot azonnal megértette, és a térbeli viszonyokat, mennyiségeket, a
cselekvéseket, az időbeli helyzetet, és a hasonlósági viszonyokat is tökéletesen felismerte.
Eredménye ezen a területen meghaladja a budapesti elsősök 90%-os átlagát.

6. Elemi számolási készség

24 pont, 41%, Előkészítő szint

Lili huszonegyig el tudott számlálni, a kettes számkört azonban nem tudta átlépni, a
visszafelé számlálás pedig, ami az alapműveletek elsajátításhoz elengedhetetlenül fontos
készség, nyolcig működött. A manipulatív számolásnál az utolsó négy feladatot, amikor
már mind a húsz pálcikával dolgozni kellett, még nem tudta elvégezni. A számképeket
hibátlanul felismerte, a számolvasásnál az első két ábrán levő számokat tudta leolvasni.
Eredménye egy középső csoportosénak felel meg, Lilinek a matematikai alapműveletek
elsajátítása nehézségbe fog ütközni. A kislány nagy hátránnyal kezdte meg iskolai
tanulmányait, különösen, hogy az elemi számolási készség fejlettségéből a kislány
általános értelmi fejlettségére is következtethetünk.

7. Szocialitás

90-95 pont, 75-79 %, befejező szint

Lili átlaga egy nagycsoportos év eleji szintjének felel meg.

Társas helyzetben sajnos nem tudtam elvégezni a mérést, viszont tanítói elmondása
alapján a kislány a közösségben jól működik, ezért maximum pontszámot adtam. Az
írásmozgásos koordináció vizsgálatakor az utasítást azonnal megértette.

Kapcsolatfelvétel: A kislány ismer engem, barátságosan és nyitottan viszonyult hozzám,

és a feladatokhoz is, a vizsgálatok előtt mindig elbeszélgettünk egy kicsit arról, hogy érzi
magát, mi történt az iskolában.

Erkölcsi érzék: Minden kis történetre hibátlan magyarázatot adott, személyes

tapasztalatát is megosztotta velem, ugyanakkor különösebben érettnek nem nevezném a
kislány gondolkozását. Jutka történeténél elmondta hasonló tapasztalatát, hogy fellökték
az udvaron, és csak egy kislány vigasztalta, de azt már nem tudta megindokolni, hogy ez
miért esett neki rosszul.
 Feladatvállalás: Bár lelkesnek nem nevezném, a kislány igyekezett a feladatokat jól
elvégezni, ám ha valamit nem értett, sosem kérdezett vissza.

Feladattartás: Lili alapvetően fegyelmezett volt, sosem állt fel, sosem kezdett el matatni
az asztalon, viszont érdeklődése fokozatosan csökkent, a második és a harmadik vizsgálat
hosszú volt számára, nem tudott végig koncentrálni, a második részre elfáradt,
„kikapcsolt” és bár kitartott, sok bátorításra volt szüksége, a számolási feladatokhoz
ellenérzéssel viszonyult.

Difer Index:

63, 3 százalék, kezdő szint

Lili átlaga egy nagycsoportos óvodás év eleji százalékszámának felel meg. A relációszókincs
kivételével minden részterületen elmarad az iskolába lépő gyerekek országos átlagától és
ahhoz a 15%-hoz tartozik, akik kezdő szinten kezdték meg tanulmányaikat. A kislánynak, bár
már betöltötte hetedik életévét, nagy szüksége lett volna arra, hogy még egy évig óvodában
maradjon, ahol részképességeit célzottan fejlesztik, mert így az írás, az olvasás, és a
matematikai alapkészségek elsajátítása valószínűleg nagy nehézséget okoz majd neki és ez a
kudarcélmény valószínűleg későbbi tanulmányaira is kihat. Nagy segítség lenne számára, ha
az írástanulást csak a második félévben kezdhetné, de ez sajnos nem lehetséges.

Fejlesztési Ajánlások

Lili esetében az írásmozgásos koordináció és a finommotorika fejlesztésére kiemelt

figyelmet kell fordítani. A szem-kéz koordináció és a finom kéz, ujjmozgások fejlesztését
számos játék segítheti elő, mint például a gyurmázás, bab- és borsóválogatás, pötyi játék,
gyöngyfűzés mind olyan tevékenységek, amelyek serkentik ezeket a készségeket. Az ujjak és
kezek tornáztatása is fontos, például a kéznyitás-becsukás, gumilabda összeszorítása és
kiengedése, valamint a pöttyök összekötése ceruzával.
A tapasztalati összefüggés-megértés fejlődését a mesék és a bennük levő viszonyok, és
összefüggések megbeszélése segítheti, egyedi és általános szabályok levonása, valamint olyan
társasjátékok, amelyek előrelátást, memóriát és figyelmet igényelnek. A mesék és a
társasjátékok ugyanígy segítik a tapasztalati következtetés fejlődését, ahogy a mindennapi
szituációkra, a gyerekek saját tapasztalataira alapuló beszélgetések is.

A beszédhanghallás fejlesztése terén a hangok felismerése, differenciálása és utánzása fontos

lépések. A játékos feladatok, mint például különböző hangok felismerése (zörejek, csengő,
vízcsobogás, faág reccsenés, tapsolás, csettintés) illetve egy elhangzott mese feldolgozása,
valamint a szótagolás, szóláncalkotás, hangok helyének a felismerése szintén segítik ennek a
készségnek a fejlődését.

A matematikai alapkészségek fejlesztése során mindenféle számolást igénylő játékok

hasznosak lehetnek. Társasjátékok, dobókockával való lépések számolása, kártyajátékok
(például Uno), és a számkép felismerő fejlesztő játékok mind hozzájárulnak a matematikai
gondolkodás kialakulásához.

Mindezeken kívül az egyes részterületek fejlesztéséhez Székely Balázsné, Kriston- Bódi

Zsuzsanna és Gósy Mária munkáit használnám.

Dolgozatomhoz felhasználtam:

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor, Fazekasné Fenyvesi Margit:

Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves korban. Szeged, Mozaik Kiadó, 2016

Órai slide-ok, órai jegyzetek