Kollai Istvaá n Zoltaá nnéá Hogyan is tanulok éá n

Hogyan is tanulok én
1

1. Bevezetés

A saját megfigyeléseim, és a Tanulás felsőfokon, című jegyzet alapján átgondoltam, hogy

milyen módszerekkel tanulok, illetve tanultam az elmúlt évek során. Amit ösztönösen tettem
eddig, azt most összehasonlítottam a jegyzetben szereplő információkkal, illetve az elvégzett
tesztek eredményeivel. Voltak egyezőségek, de időnként bizony értek meglepetések is.

2. Hogyan is tanulok én

Motivaá cioá im alakulaá sa

Természetesen sokat számít, hogy a motiváció meg van-e és milyen erősségű. A munkám
mellett végeztem el többféle tanfolyamot is, így a motiváció adott volt, hiszen a mérlegképes
könyvelői végzettség megszerzése fontos volt számomra. Mindig olyasmit tanultam, ami
érdekelt, és amivel később más munkakörben tudtam elhelyezkedni. Az általános és a
középiskolai szünetekben rendszeresen vállaltam diákként munkát, így sokféle területtel
sikerült megismerkednem. Kialakult bennem egy bizonyos elvárás saját magammal szemben,
mit szeretnék vagy éppen, mi, az, amit biztosan nem szeretnék csinálni. Anyagi helyzetem
miatt csak munka mellett tudtam tanulni, de így viszont alaposan meggondoltam, hogy mit
kezdjek el, még akkor, is ha nekem kell finanszírozni is. Sőt annál inkább tudatosan, csak
olyat kezdtem tanulni, ami érdekelt, és amiről előzetes információim alapján úgy gondoltam,
hogy a későbbi években fontos lesz a megélhetésemhez. Fizikai szülők gyermekeként a család
részéről nem volt noszogatás, irányítás, hogy feltétlenül menjek tanulni, de mivel mindig is jó
tanuló voltam és szerettem olvasni is, ezért saját magam éreztem szükségét. Így a motivációm
eleinte főleg belső indíttatású volt, a környezetem, a család nem volt érintett benne. Később
külső tényező, a karrier, is szerepet kapott, így még kisgyermekek mellett is képes voltam
esténként tanulni. A főiskolán sikerült, olyan csoportba kerülni, ahol korom ellenére a fiatalok
között is jó tanulónak számítok. Jól esett, hogy 15 évnyi tanulás nélkül eltelt évek után is jó
eredményeim lettek, és ami hatalmas lökést adott a tanulásban, az a matematikai ismereteim
időállósága volt. Harmincöt évvel az érettségi után eleinte féltem nagyon, hogy fog menni az
algebra, és a többi matematikai számítás, de fantasztikusan élveztem ezeket az előadásokat.

Szerencsére több olyan előadás is van a főiskolán, amely számomra kifejezetten érdekes, így
szívesen készülök ezekre a vizsgákra. Vannak nehezebben teljesíthetők, ezekre próbálok
jobban figyelni, több időt fordítani a felkészülésre.
 Kollai Istvaá n Zoltaá nnéá Hogyan is tanulok éá n

Tanulaá si stíálusom jéllémzoő i

2
ÉÉ rzéá kléti Préféréncia

Azt már régebben is észrevettem, hogy a vizuális tényező nagyon fontos számomra a
tanulásnál. A felkészülésnél más - más színű tollakkal írtam, és írom ma is a különböző
fontosnak ítélt fogalmakat. Az előadásokon szeretek pirossal, zölddel és feketével vagy kékkel
jegyzetelni, így könnyebben emlékszem vissza, hogy amit keresek éppen az milyen színnel
volt a jegyzetemben. Általában a vizsgán becsukott szemmel könnyen vissza tudom idézni,
hogy az otthoni készülésnél a lapon hol és milyen színnel helyezkedett el a szöveg. Az
előadáson elhangzott információk sokkal könnyebben megjegyezhetők számomra, mintha
csak olvasom az anyagot. A tanár személye is befolyásolja és persze a tárgy iránti
érdeklődésem is, hogy milyen nehezen tanulható a tárgy. Úgy gondoltam erősségem a vizuális
stílus, de az auditív jegyek is érvényesülnek. Kicsit meglepődve vettem tudomásul, az
érzékleti preferencia kérdőív eredményét, miszerint a domináns vizualitás mellett a
kinesztetikus jegyek is szinte az auditív vonásokkal megegyező erősségűek, így mindkettő
másodlagos erősségűnek mondható.

Koö rnyézéti téá nyézoő k éá s az éá rzélém hataá sa

A felkészülés, tanulás fiatal koromban zene hallgatása, vagy televízió háttérzaja mellett
hatékonyabbnak tűnt számomra. Ma már inkább szeretek egyedül mindenféle háttérzaj nélkül
tanulni, bár ez elég ritkán adatik meg. Nem igazán szeretek társakkal tanulni, ha már tudom
valamilyen szinten az anyagot, akkor szívesen elmondom másnak segítségképpen. Az
ismeretek felmondása nekem is információ arról, hogy sikerült megtanulnom. A külső
tényezők fontosak, de egyre nehezebb a számomra ideális helyzetet megteremteni, a késő esti
időpont lenne a legalkalmasabb, de munka mellett ez már csak hétvégén valósítható meg. A
rendelkezésemre álló időtől függően, de mindig megtervezem valamilyen szinten, a tárgyak
megtanulásának a sorrendjét, körülbelüli idő szükségletét. A főiskola megkezdése után
vidékre költöztem, így napi szinten járok vonattal dolgozni, reggel nem igazán, de hazafelé
általában szoktam tanulni. Nem ideális a környezet, de áttekintésre, átismétlésre, vagy a
fontos kulcsszavak pirossal történő kijelölésére alkalmas. Előfordul, hogy csak vázlat szerűen

összeírom a legfontosabb tennivalókat a következő két hétre, esetleg egy hónapra. A vázlatot
a vonaton többször előveszem, ami eszembe jut hozzá írom. Ha van időm otthon letisztázom a
már kialakult listát és színessel kiemelem a legfontosabbakat, amire feltétlen figyelnem kell.
Ezek amik számomra nehezebben mennek, nem annyira érdekesek, vagy nem tudtam az
előadáson részt venni, esetleg a tanár személye aggaszt. Van olyan előadó, akinél a szóbeli
vizsga kész trauma. A vizsga előtt már egy héttel ideges vagyok és ez hátráltatja a felkészülést
 Kollai Istvaá n Zoltaá nnéá Hogyan is tanulok éá n

is. Szabályosan remegek a vizsga gondolatától is és ez az írásban is akadályoz. A főiskola

3
előtt már sok szóbeli megmérettetésben volt részem, érettségi, felvételik, vizsgák, mindig is
szóban szerettem vizsgázni, ez volt az erősségem. Az említett előadónál már két szóbeli
vizsgám volt, mindkettőre sokkal többet készültem, mint a többi tárgyakra, szerencsére nem
buktam meg, hármast kaptam, pedig simán lehetett volna a felkészülésem alapján ötös is. A
vizsgán azt is elfelejtettem, hogy kell rendezett mondatokban beszélni, nem jutott eszembe az
anyag legfontosabb része, amit a felkészülés folyamán biztosan tudtam. Ami a legrosszabb,
hogy már nem szeretek szóban vizsgázni, a rettenetes emlék miatt. Eddig határozott
meggyőződésem volt, hogy a szóbeli felelés a kifejezett erősségem.

A kitartásom, ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nagyobb. Próbálok a lehetőségekhez
mérten részt venni az előadásokon, hiszen így sokkal kevesebb idő és energia szükséges a
tananyag elsajátításához. Persze vannak olyan előadások is, amelyeknél hasznosabb az anyag
otthoni feldolgozása, mint a jelenlét. Szeretek először a nehezén túl esni, mert utána sokkal
jobb érzés látni, hogy már alig van hátra tanulni való, és ráadásul az már a könnyebbik része.

Égyéá ni réakcioá moá dok

A jegyzet olvasása közben furcsának találtam, hogy a különböző reakciómódok jellemzői

közt, mindegyiknél találtam, olyat amelyik teljesen rám illett, a többi érdektelen mellett. A
tanulási stílus diagnózis teszt elvégzése és annak eredménye adta meg a választ.

A "P" preferenciaszám alapján kiderült, hogy nincs preferált tanulási stílusom, ezek szerint az
adott feladat határozza meg, hogy éppen milyen módon közelítem meg és próbálom a
megfelelőnek tűnő módszerrel feldolgozni azt. Ez a vegyes tanulási viselkedés talán segíti a
tananyag könnyebb, rövidebb idejű feldolgozását.

A hatékony tanulás mesterfogásai

A gondolattéá rkéá p

Gazdálkodás az idővel

Idoő rabloá k azonosíátaá sa

Az időmmel megpróbálok gazdálkodni, persze nem mindig sikerül. Négy gyermekem van,
így előfordul, hogy bármennyire is előre megterveztem a tanulás menetrendjét az családi okok
miatt felborul. Ha a legkisebb gyermekemnek kell a tanulási problémáit megoldani, vagy csak
éppen életviteli tanácsokat kér tőlem, természetesen elsőbbséget élvez a saját tanulási
 Kollai Istvaá n Zoltaá nnéá Hogyan is tanulok éá n

tervemmel szemben.Ha a már külön háztartásban élő gyermekeim toppannak be véletlenül,

4
bár tudják, hogy vizsgára kell készülnöm, nyilván nem fogom őket elküldeni. Ezek a külső
időrablók kategóriájába tartoznak, bár én nem érzem annak. Előfordul, hogy a váratlan családi
események miatt csúszásba kerülök, olyankor a vonaton munkába menet megpróbálom
behozni a lemaradást. Szeretem a határidőket betartani, és a tanuláshoz is rendszeresen
készítek tervet. A teszt eredménye nem lepett meg hasonlóra számítottam.

Sajaá t idoő rabloá im

Az eltelt évek alatt világosan kiderült számomra, hogy én nem vagyok korán kelő típus, sőt
kifejezetten fárasztó a kora reggeli munka, este akár éjszakába nyúlóan is tudok viszont
dolgozni és tanulni. Munka mellett az éjszakai nem alvás persze elég kimerítő hosszútávon.
Nehéz megszervezni az olyan időbeosztást, amely összeegyeztethető a "bagoly" típusú
életvitellel. A munkahelyemre szerencsére nem kell hajnalban bemennem, mert igazából tíz
óra előtt nem is nagyon tudok hatékonyan dolgozni. A délelőtt nem telik kifejezetten
produktívan, de délután általában sikerül behoznom a lemaradást, estleg előre is dolgozni a
következő reggelre. Ezek talán időrabló tényezőknek tekinthetők, mert a hatékonyság
igazából valamikor csak ebéd után következik be. Én nem érzem kifejezetten időrabló
módszernek, ha későbbre tolom a fontos nagy odafigyelést igénylő munkát, vagy tanulást,
mert a délelőtti próbálkozás lenne az igazi időrablás. Délelőtt ha tehetem, inkább előkészítő
munkafázisokkal, anyaggyűjtéssel, megbeszélésekkel próbálom megalapozni a délutáni és esti
intenzívebb tevékenységet.

Halogatás pszichológiája

Visszagondolva régi iskolás éveimre a lecke elkészítése mindig gyorsan meg volt. Előfordult,
hogy még az iskolában óra végén, a szünetben elkészült. A tanulás az már más kategória. Este
valamiért mindig jobban tudtam tanulni, mint napközben, ez a mai napig is így van. Ha ott
voltam az órán, akkor nem igazán volt szükségem az elhangzottak tanulására. Kifejezetten
tanulni feladott oldalak, versek megtanulását nem halogattam, a nap végén elkezdtem
olvasgatni, és attól függ mennyi időm volt rá esténként újra átnéztem. Ahogy teltek az évek és
egyre többet kellett tanulni vagy vizsgákra készülni, akkor sem vettem észre, hogy bármi
okból is halogattam volna a készülést. Azt nem érzem halogatásnak, hogy átgondolom, az
anyag mennyiségétől függően, hogy melyikkel kell kezdeni, hogy időben sorra kerüljenek a
megfelelő vizsgára. Sőt szeretek már az előadásokhoz kiadott útmutatások alapján
megismerkedni a várható tananyaggal. Ez valószínűleg összefüggésben lehet, azzal, hogy a
munkahelyemen mindig határidőkhöz kellett igazodni, és nem szerettem azokat elmulasztani.
Mindig is meg kellett terveznem, hogy melyik tennivaló a sürgősebb, fontosabb, hogy
 Kollai Istvaá n Zoltaá nnéá Hogyan is tanulok éá n

mindenre jusson elég időm és energiám. Én úgy gondolom, teljes bizonyossággal

5
kijelenthetem, hogy a halogatás egyik típusa sem jellemző rám.

3. Összefoglalás

Nagyon tanulságos volt számomra a jegyzet áttanulmányozása , illetve annak átgondolása,

hogy vajon megfelelő módszerrel tanulok-e jelenleg. Megállapítottam, hogy vizuális
dominancia mellett a kinesztetikus és az auditív jegyek másodlagos erősségűek a tanulási
típusomnál, így több érzékszervem is a tanulás szolgálatába állítom. Nincs preferált tanulási
stílusom, de van kitartásom és tudok az idővel gazdálkodni. Nem kenyerem a halogatás,
motivációim főleg belső indíttatásúak, így nem csoda, hogy sok esetben kifejezetten élvezem
a tanulást. A gondolattérképes módszerről hallottam már, de közelebbről még nem sikerült
megismerkednem vele, a jövőben lehetséges, hogy ezt a technikát is megpróbálom tanulásom
hatékonyságának növeléséhez felhasználni. Az olvasási tempóm ugyan csak átlagos, de
összességében elégedett vagyok a tanulási szokásaimmal és módszereim eredményességével.