Témakör - Vásárolt Készletek - Elmélet

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I.
elméleti ismeretek
ESZKÖZÖK
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK
KÉSZLETEK
SAJÁT VÁLLALKOZÁSBA KÖVETELÉSEK
ÉRTÉKPAPÍROK
PÉNZESZKÖZÖK
MÁS VÁLLALKOZÁSBA
ANYAGI NEM ANYAGI
AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Vásárolt készletek © Deák István - 2024 2

KÉSZLETEK FOGALMA, FORMÁI
• Általánosságban: tevékenységet általában 1 termelési
periódusban (1 évnél rövidebb ideig) szolgálják: felhasználják,
értékesítik, átalakítják
• Megjelenési formái
– Értékesítési céllal beszerzett
– Felhasználásra (átalakításra) beszerzett
– Termelés valamely fázisában lévő
– Értékesítésre előállított
– Több művelet elvégzésére (de legfeljebb 1 évig) használható anyagi
eszközök
– Állatok (növendék, hízó- és egyéb állatok; a tenyészállatok a tárgyi
eszközök része!)
– Átsorolt tárgyi eszközök (mert rendeltetésszerűen már nem tárgyi
eszközként használjuk, pl. értékesítésre várnak)

Sztv. 28. § (2) bek. szerint
• A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy

közvetve szolgáló olyan eszközök,
– amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében
értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés
között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített
szolgáltatások), bár értékük változhat;
– amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely
fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már
feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermék)
– amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások
nyújtása során fognak felhasználni (anyagok)

RENDSZEREZÉS A MÉRLEGBEN
EREDET SZERINT
VÁSÁROLT KÉSZLETEK
KÉSZLETEK
SAJÁT TERMELÉSŰ
KÉSZLETEK

RENDSZEREZÉS A MÉRLEGBEN
FAJTA SZERINT
VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
ANYAGOK ÁRUK
BEFEJEZETLEN KÉSZTERMÉK
TERMELÉS
FÉLKÉSZ TERMÉK
KERESKEDELMI
GÖNGYÖLEGEK
ÁRUK
IDEGEN ÁLLATOK
KÖZVETÍTETT SAJÁT
SZOLGÁLTATÁSOK
KÉSZLETEK A MÉRLEGBEN
B/I. KÉSZLETEK
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész
termékek
3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
4. Késztermékek
5. Áruk
6. Készletekre adott előlegek
B/I/1. ANYAGOK
• Fogalom:
– vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan
eszközök, amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a
szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni
– Felhasználás során megjelenési formájukat elvesztik
– Újratermelési folyamatban (általában) egyszer vesznek részt
• Fajtái
– alap-, segéd-, üzem-, fűtőanyagok, egyéb anyagok
– Energiahordozók (gáz, áram, víz)
– Fenntartási anyagok (alkatrész, tartozék, javítási anyag stb.)
– Gyártóeszközök, fogyóeszközök (szerszám, műszer, munkaruha stb.)
• Feltéve, hogy nem minősülnek tárgyi eszköznek!
– Tárgyi eszközökből átsorolt, mert már nem tárgyi eszközként hasznosul
(pl. alkatrész)
– Irodaszer, nyomtatvány, szakkönyv stb.

B/I/5. ÁRUK
• Fogalom
– a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési
céllal szerezték be, és azok a beszerzés és az értékesítés között
változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat
• Fajtái
1) Kereskedelmi áruk (nagykereskedelmi – raktári, kiskereskedelmi –
bolti, vendéglátó-ipari)
2) (betétdíjas) göngyölegek: többszöri felhasználhatóság + kibocsátó
visszaváltási kötelezettsége
• Saját: kibocsátónál (a termékek kiszállításához)
• Idegen: forgalmazónál (a vásárolt készletekkel érkezik)
3) Közvetített szolgáltatások
A nem betétdíjas göngyöleg, olyan csomagolás, amely része a terméknek, árunak!

A betétdíjas göngyöleg is csomagolás, de az árutól elkülönülten kezelendő!
A göngyöleg témához
• A nem betétdíjas csomagolás értéke a termék
bekerülési (előállítási) értékét növeli
• A saját göngyöleg nem azt jelenti, hogy saját
előállítású!!!
– Saját, mert mi (a kibocsátó) hoztuk először forgalomba
és mi vagyunk a visszaváltás utolsó láncszeme
• Az idegen göngyöleg nem azt jelenti, hogy nem a
mi tulajdonunk!!!
– Idegen, mert mi (a forgalmazó) kaptuk az áruval
együtt, és van legalább egy olyan szereplő, akinek
vissza tudom küldeni

Közvetített szolgáltatások
[sztv. 3. § (4) bek. 1. pont]
• A gazdálkodó által saját nevében, de más (a megrendelő)

javára vásárolt szolgáltatás,
• amelyet a megrendelővel kötött szerződés (amelyből a
közvetítés lehetősége megállapítható) alapján részben vagy
egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül
változatlan áron) továbbszámláznak
• a gazdálkodó a szolgáltatás vevője és nyújtója is
• a számlában a közvetítés tényét jelezni kell

SZOLGÁLTATÁS FOGALMAK
• Nyújtott szolgáltatás: saját előállítású teljesítmény
(költségviselő)
– Mások által megrendelt, általunk előállított szolgáltatás
• Igénybevett szolgáltatás: saját tevékenységhez
felhasznált erőforrás (költségnem)
– Saját nevünkben, saját javunkra vásárolt szolgáltatás
• Közvetített szolgáltatás: változatlan formában való
értékesítésre vásárolt szolgáltatás (amilyen
formában igénybevettük olyan formában nyújtjuk
is: eszköz → ráfordítás)
– Saját nevünkben, más javára vásárolt szolgáltatás
– A szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés
ténye kitűnik

NYÚJTOTT ÉS IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁS
MÉRLEG
ÜZEMI EREDMÉNY
KÖR KÖR KÖR
ERŐFORRÁSOK:
MŰKÖDÉS:
IGÉNYBEVETT
KÖLTSÉGEK
SZOLGÁLTATÁSOK
TELJESÍTMÉNY:
TERMELÉS:
NYÚJTOTT
KÖLTSÉGEK
SZOLGÁLTATÁS
Nem ismerhető fel, nem különíthető el az

előállításához felhasznált igénybevett szolgáltatás
KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS
SZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÁS
NYÚJTÓJA IGÉNYBEVEVŐJE
Vásárlás Ugyanaz a szolgáltatás! Értékesítés

(számla) (számla)
MÉRLEGKÖR EREDMÉNY
(áru) KÖR
SZOLGÁLTATÁS KÖZVETÍTŐJE
(igénybevevő és nyújtó is)

Közvetített szolgáltatás néhány esete
• Bérbeadás (Közműszolgáltató →
ingatlantulajdonos → bérlő)
• Javítás (szerviz-1 → szerviz-2 → megrendelő)
• Fuvarozás (fuvarozó-1 → fuvarszervező →
megrendelő
• Utaztatás (szálloda → utazásszervező → utas)

Ne tévesszük össze az alvállalkozói
teljesítménnyel
• Ez polgárjogi kategória
• A megrendelővel kötött vállalkozási szerződés
alapján előállított saját teljesítményhez igénybevett
külső szolgáltatás
• Például: megrendeltek tőlem egy épületet, ehhez
bizonyos részfolyamatokat (pl. villanyszerelés) külső
szervezettől rendelek meg vállalkozási szerződés
alapján, de a megrendelő felé épületlétrehozást
számlázok és nem villanyszerelést stb.
– A villanyszerelés beépül a termék értékébe
• Ez tehát igénybevett szolgáltatás (költségnem)
ALVÁLLALKOZÓI TELJESÍTMÉNY
ALVÁLLALKOZÓ MEGRENDELŐ
TELJESÍTÉS TELJESÍTÉS
Vállalkozási szerződésre épül
és SZÁMLA és SZÁMLA
ÜZEMI STK MÉRLEG EREDMÉNY

KÖR KÖR KÖR
VÁLLALKOZÓ

B/I/6. KÉSZLETEKRE ADOTT ELŐLEGEK
• Anyag- és áruszállítónak ilyen címen átutalt, (levonható) áfa nélküli összeg
• Ez nem vásárolt készlet (de várhatóan az lesz majd)!
• Értékelés: lásd a követeléseknél
• Elszámolása:
KÉSZLETEKRE
PÉNZESZKÖZÖK ADOTT ELŐLEGEK SZÁLLÍTÓK KÉSZLETEK
125 375 300
125 1 100 100 3 2
ELŐZETES ÁFA
25 25
75

TOVÁBBI PONTOSÍTÁSOK
• Készletként jelenik meg a mérlegben
– Úton lévő készlet (de már számlázott) → teljesítés helye (a
költség és a kockázat megosztás szabályai: INternational
COmmercial TERMS, lásd köv. dia, de ez csak tájékoztatás,
nem része a tananyagnak!)
– Nem számlázott szállítás (de már leszállított)
– Bérmunkára, javításra átadott
– Bizományi értékesítésre átadott
• Nem mutatható ki a mérlegünkben
– Bérmunkára, javításra átvett
– Bizományi értékesítésre átvett

Név Jel Tartalom Mód
Ex Works/ Költség és kockázat gyártól (bányától, stb.) a

EXW vevőt terheli (import esetén a vámértéket növeli)
Minden
Üzemből
Költség, kockázat a megadott földrajzi ponton az

Free Carrier
FCA árunak a fuvarozó részére történő átadása után a Minden
vevőt terheli (vámérték növelő tényező)
Free Alongside Költség, kockázat az elhajózási kikötő rakpartjától

FAS a vevőt terheli (vámérték növelő tényező)
Tengeri
Ship
Költség, kockázat az elhajózási kikötőben a

Free On Board FOB hajóba rakástól a vevőt terheli (vámérték növelő Tengeri
tényező)
Költség érkezésig az eladót, kockázat az
Cost and
CFR indulástól a vevőt terheli (kockázati költség Tengeri
Freight vámérték növelő)
Cost, Költség és biztosítás az érkezési helyig az eladót,
Insurance, CIF egyéb kockázat a vevőt terheli (nem vámérték Tengeri
Freight növelő)
Költség a megnevezett rendeltetési helyig az eladót,
Free Carriage
CPT kockázat az első fuvarozónak való átadástól a vevőt Minden
Paid to... terheli (kockázati költség vámérték növelő tényező)
Free Carriage and Költség és biztosítás a nevezett rendeltetési helyig az

Insurance Paid CIP eladót, kockázat az első fuvarozónak való átadástól a Minden
To... vevőt terheli (nem vámérték növelő tényező)
Delivered At Költség és kockázat a nevezett országhatárig az eladót

Frontier
DAF terheli (ha az a magyar határ, nem növeli a vámértéket)
Minden
Költség és kockázat érkezési kikötőig az eladót terheli (a

Delivered ex Ship DES tengeri kikötőtől a magyar határig vámérték növelő)
Tengeri
Költség és kockázat érkezési kikötő rakpartjáig az eladót

Delivered ex Qual
DEQ terheli (a tengeri kikötőtől a magyar határig vámérték Tengeri
(változott) növelő)
Költség, kockázat vámfizetés nélkül a nevezett

Delivered Duty
DDU rendeltetési állomásig az eladót terheli (magyarországi Minden
Unpaid rendeltetési hely esetén nem növeli a vámértéket)
Költség és kockázat a nevezett rendeltetési helyig az

Delivered Duty
DDP eladót terheli vámfizetéssel (magyarországi rendeltetési Minden
Paid hely esetén nem növeli a vámértéket)
Vásárolt készletek életpályája
Beszerzési Könyv szerinti

ár érték
fordulónap
Raktárra
Kivezetés
vétel
Általában 12 hónapon belül

ÉRTÉKELÉS
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
- Évközi csökkenések
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (a fordulónapon)
+/- leltárkülönbözetek
- Értékvesztés
+ Visszaírás
MÉRLEGÉRTÉK

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK: beszerzési ár
• Általános szabályok (raktárba történő beszállításig

felmerülő, eszközhöz egyedileg hozzárendelhető
tételek összege)
– Tipikusan: vételár + szállítási, rakodási, biztosítási díj +
vám + egyfázisú (le nem vonható) adók (jövedéki adó, le nem
vonható áfa stb.)
– A felhasználásig, értékesítésig felmerülő raktározási
költség nem a bekerülési érték része!
• (tipikus) Korrekciós tételek
– Visszaküldés (a beszerzés helyesbítő/sztornó tétele!)
– Számlázott engedmények (helyesbítő számla)

ÉVKÖZI CSÖKKENÉSEK
• Jogcímek:
– felhasználás, eladás, átadás apportként, térítés
nélkül, kötelezettség ellenében, selejtezés,
káresemény
• Elszámolás függ:
– Költségelszámolás
SZÁMVITEL
– Eredménymegállapítása mójda POLITIKAI
DÖNTÉSEK
– évközi készletértékelés

KÖLTSÉG
ELSZÁMOLÁS
CSAK 5. ELSŐDLEGES 6-7. ELSŐDLEGES 5.

MÁSODLAGOS 5. MÁSODLAGOS 6-7.
1-4. E/F 5. Költségnemek 1-4. E/F 5. Költségnemek
59. Ktgnem átvez. Szla 6-7. Költséghely/viselő
1-4. E/F 6-7. Költséghely/viselő
59. Ktgnem ellenszla 5. Költségnemek

ÖSSZKÖLTSÉG FORGALMI
(ÖK) KÖLTSÉG (FK)
SZEMLÉLET: SZEMLÉLET:
Árbevétel Árbevétel
+/- AST – Értékesítési
– Termelési költségek
költségek

Évközi értékelés, elszámolás
o Folyamatosan vezetjük a (szintetikus és analitikus)
készletszámlákat
analitika → évközi (folyamatos) feladás
szintetika folyamatos vezetése

o Nem vezetjük a (szintetikus) készletszámlákat, de analitika
lehet
analitika → év végi (egyszeri) feladás
szintetika (egyszeri) helyesbítése

K=Költség KÉSZLET
R=ráfordítás
ELSZÁMOLÁS ÉS
ÉRTÉKELÉS
Szintetika: nem Szintetika: nem Szintetika: igen

Analitika: nem Analitika: igen Analitika: igen
Nincs készletszámla Nincs készletszámla Készletszámla vezetés
vezetés → Nincs vezetés → Nincs van → Évközben
évközben értékelés. évközben értékelés folyamatos értékelés
Nincs analitika → Analitika van. → Analitika van →
Leltárkülönbözetek Leltárkülönbözetek Leltárkülönbözetek
nem értelmezhetőek értelmezhetőek. értelmezhetőek
Beszerzéskor K/R elszámolás → Év végén kötelező

leltározás, leltár → ÁV elszámolás → Értékelés
Beszerzéskor K/R elszámolás → Év végén leltár (leltározás) → ÁV
elszámolás könyv szerinti állománnyal → Leltárkülönbözetek
elszámolása → Értékelés
Évközben készletmozgások tételes elszámolása → Év végén leltár (leltározás)

→ Leltárkülönbözetek elszámolása → Értékelés
Tényleges áron: Tervezett áron:
- átlagmódszerek
Vásárolt készletek © Deák István - 2024 árkülönbség = tényleges ár – tervezett
29
- sorrendiség ár
FOLYAMATOS ÉVKÖZI ÉRTÉKELÉS ÉS
ELSZÁMOLÁS
• Szintetikus elszámolás: folyamatos készletszámla
vezetés
• Analitikus elszámolás
– Mennyiségben és értékben
– Mennyiségben
– Értékben (a kisker. áruk körében jellemző)
• Leltáreltérések értelmezhetőek
• Kapcsolódó témák:
– Költségelszámolás: 5. és 6/7. is
– Eredménymegállapítás: összköltség és forgalmi szemlélet is

FOLYAMATOS ÉVKÖZI ÉRTÉKELÉS LÉNYEGE
BEKERÜLÉSI JOGCÍM VÁSÁROLT KÖLTSÉGEK

SZERINTI ELLENSZÁMLA KÉSZLETEK RÁFORDÍTÁSOK
NÖVEKEDÉSEK CSÖKKENÉSEK
MILYEN ÁRON?
BEKERÜLÉSI JOGCÍM
HISZEN TÖMEGÁRUK
ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT
(egyedi) BESZERZÉSI ÁRON
?
TÉNYLEGES BESZERZÉSI
ÁRAK ALAPJÁN TERVEZETT BESZERZÉSI
ÁRAK ALAPJÁN
ÁTLAGMÓDSZEREK
? SORRENDISÉGRE
ÉPÜLŐ MÓDSZEREK
SZTV: FIFO
FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉS
• TÉNYLEGES ÁRAKON
– NÖVEKEDÉS: egyedi bekerülési árak
– CSÖKKENÉS: egyedi bekerülési árak kombinációja
a) ÁTLAGMÓDSZEREK
- Halmozott (időszaki) átlagszámítás
- Folyamatos átlagszámítás
b) SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ ELJÁRÁSOK
- FIFO
- LIFO, LOFO, HIFO (számviteli szabályok nem engedik!)
• TERVEZETT ÁRAKON: növekedés és csökkenés

is azonos áron
TERVEZETT ÁRAS ELSZÁMOLÁS
• Elszámolás: adott időszakra vonatkozóan előre
rögzített árakon, de időszakosan (legalább év
végén) kiigazítás a tényleges árakra:
TERVEZETT ÁR +/- ÁRKÜLÖNBSÉG = TÉNYLEGES ÁR
100 % +/- 4% = 104 % (96 %)
NYILVÁNTARTÁSI ÁR KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

MÉRLEGÉRTÉK
Árkülönbség (Ft)
Árkülönbség % =
Készletérték tervezett áron
TERVEZETT (nyilvántartási) ÁR KÉPEZHETŐ
– Inputárak szintjén
• Számlázott vételár (100)
• Beszerzési ár (110)
– Outputárak szintjén
• Áfa nélküli eladási ár (140)
• Áfa-val növelt eladási ár (175) szintjén

TERVEZETT (nyilvántartási) ÁR ELNEVEZÉSE ÉS
TARTALMA
1) Anyagok és nagykereskedelmi áruk: elszámoló ár

(vételár vagy beszerzési ár szintjén)
2) Kiskereskedelmi áruk: fogyasztói ár (áfa-val növelt
eladási ár)
3) (saját) göngyöleg: betétdíjas ár (áfa nélküli
forgalmazási ár)
4) STK: tervezett (közvetlen) önköltség (erről bővebben a
Pénzügyi számvitel II. keretében lesz szó)

ÁRKÜLÖNBSÉG NEVESÍTÉSE
• Árkülönbözet
Anyagok, nagyker. áruk: +/–
vételár – elszámoló ár vagy
beszerzési ár – elszámoló ár
(saját) göngyölegek: –
beszerzési ár – betétdíjas ár
• Árrés: kiskereskedelmi áruk –
beszerzési ár – fogyasztói ár

Az árkülönbség előjeléhez
• Anyagok esetében a tervezett árat az input ár szintjén
határozzuk meg, így a tényleges input (a vételi vagy
beszerzési) ár e körül fog szóródni, vagyis + és – is lehet
• A göngyöleg betétdíjas árát a kibocsátó határozza meg,
amely mint forgalmazási ár magasabb lesz a bekerülési
értéknél (hiszen ez nyújt például fedezetet a vissza nem
került, tönkrement göngyölegek pótlására is), ebből
eredően ez mindig negatív (-) előjelű.
• A kiskereskedelmi áruk esetében is hasonló a helyzet,
hiszen a fogyasztói ár nagyobb a bekerülési értéknél,
így ha a fogyasztói ár a nyilvántartási ár, akkor ezt
csökkenti kell, ha a bekerülési értékre akarunk
helyesbíteni. Az árrés is mindig negatív (–) előjelű.

TERVEZETT ÁRAS NYILVÁNTARTÁS KÖNYVVITELI MEGOLDÁSA
Nyilvántartási ár
NÖVEL
KÉSZLET ÁRKÜLÖNBÖZET/ÁRRÉS VAGY
CSÖKKENT
100 5 4
BESZERZÉSI ÁR = KÖNYVSZERINTI ÉRTÉK = MÉRLEGÉRTÉK

105 vagy 96
BESZERZÉS
KÉSZLET ÁRKÜLÖNBÖZET MELLÉKKÖLTSÉGEI
100 11 7
TÉNYLEGES SZÁMLÁZOTT VÉTELÁR
BESZERZÉSI ÁR = KÖNYVSZERINTI ÉRTÉK = MÉRLEGÉRTÉK = 96

Az előző diához: a tényleges beszerzési ár
meghatározása
• Ha az elszámoló ár a beszerzési ár szintjéhez igazodik
(csak árkülönbözeti számla van)
• Elszámoló ár +/- árkülönbözet
• Ha az elszámoló ár a vételár szintjéhez igazodik (az
árkülönbözeti számla mellett további helyesbítő
számla is van)
• Elszámoló ár +/- árkülönbözet = tényleges vételár + járulékos
(mellékköltségek)

KÖNYVELÉS TERVEZETT ÁRAS NYILVÁNTARTÁS
ESETÉBEN
ÁRKÜLÖNBÖZET KÖLTSÉG
SZÁLLÍTÓK* ÁRRÉS KÉSZLET RÁFORDÍTÁS
Beszerzési áron Nyilvántartási Csökkenés

vételáron áron nyilv. áron
Készletcsökkenésre jutó
+ árkülönbözet, árrés
Készletcsökkenésre jutó
– árkülönbözet, árrés1
BESZERZÉS
MELLÉKKÖLTSÉGEI
Járulékos Készletcsökkenésre jutó
tételek + mellékköltségek
1= készletcsökkenés nyilv. áron ∙ árkülönbözet(árrés) %
*Vásárolt
Illetve a bekerülési jogcímnek
készletek
megfelelő számla
© Deák István - 2024 40
PÉLDA
• Nyitókészlet anyagkészlet
– elszámoló áron 500.000
– Tényleges beszerzési áron 510.000
• Beszerzés
– Elszámoló áron 1.000.000
– Számlázott vételáron 950.000+25% áfa
– Fuvardíj 100.000+25% áfa
• Felhasználás
– Elszámoló áron 900.000 Ft

• Nyitó egyenlegek
– 211. Anyagok 500.000
– 218. Anyagok árkülönbözete (T) 10.000
– A nyitó árkülönbözet aránya, tehát +2%

Beszerzés könyvelése
454. Szállítók 218. Anyagok árkül. 211. Anyagok
950.000 Ny. 10.000 Ny. 500.000
237.500
100.000 950.000 1.000.000 1.000.000
25.000 100.000
466. Előzetes áfa

Beszerzési ár = 1.560.000
237.500
25.000

Új helyzet állt elő
• Meglévő készlet elszámoló áron 1.500.000
• Meglévő (nyitó+beszerzés) készlethez kapcsolódó
árkülönbözet +60.000
• Ez alapján az új árkülönbözet arány + 4 %
(+60.000/1.500.000)
• Az elszámoló áron elszámolt csökkenéseket tehát
ezzel kell módosítani (most növelni), amíg újabb
beszerzés nem történik, ami újra megváltoztat(hat)ja
az arányt

• Felhasználás
51. – 211. 900.000
• Helyesbítés a tényleges árra
51. – 218. 36.000
900.000 * 0,04 = 36.000
Vagy
(900000/1500000)*60000 = 36.000
Tehát az anyagköltség tényleges beszerzési áron

936.000 Ft.
Zárókészlet
• 211. számla egyenlege 600.000
• 218. számla egyenlege 24.000
• Tényleges beszerzési ár (mérlegérték) 624.000,
amelyre ugyanúgy érvényes, hogy az
elszámoló ár helyesbítve a +4%-kal

NEM SZÁMLÁZOTT SZÁLLÍTÁSOK
(készletelszámolás tényleges árakon)
• Készlet beérkezett, raktárra vett, de a számla az időszak
végéig, az elszámolásig (még) nem érkezett be
NEM SZÁMLÁZOTT
SZÁLLÍTÁSOK (szállítók) KÉSZLETEK KÖLTSÉG/RÁFORDÍTÁS
Számított Készlet
beszerzési áron csökkenés Tárgyidőszak
Köv. időszak
Visszavezetés (sztornózás)
SZÁLLÍTÓK
Tényleges
Eltérés lehet!
számlázott áron

NEM SZÁMLÁZOTT SZÁLLÍTÁSOK
(készletelszámolás tervezett árakon)
• Készlet beérkezett, raktárra vett, de a számla az időszak
végéig, az elszámolásig (még) nem érkezett be
NEM SZÁMLÁZOTT ÁRKÜLÖNBÖZET

SZÁLLÍTÁSOK (szállítók) ÁRRÉS KÉSZLETEK
Számított Készletre vétel

értékben nyilv. áron
Tárgyidőszak
visszavezetés Köv. időszak
SZÁLLÍTÓK
Tényleges
értékben

LELTÁRKÜLÖNBÖZETEK
• Valódiság elve: a mérleg alátámasztására kötelező a

leltár összeállítása
• Leltár összeállítás lehetőségei
– Naprakész, teljes körű analitika alapján (a tételes
fordulónapi leltárfelvétel mellőzhető, de 3 évente kötelező)
– Tételes (fordulónapi) leltározás alapján
• Leltárértékelés
– Mindig könyv szerinti értéken
• Naprakész, teljes körű analitika alapján, de ártesztelés szükséges
• Árvisszakeresés: utolsó beszerzési árak (FIFO elv)

• Leltárkülönbözet csak akkor értelmezhető, ha

van (legalább mennyiségi) analitika
– HIÁNY: leltár < analitika
• Egyéb ráfordítás
– TÖBBLET: leltár > analitika
• Adminisztrációs hiba
– Elszámolások helyesbítése, javítása
• Valódi (tényleges) többlet
– Egyéb bevétel és halasztott bevétel (térítés nélkül átvett
eszköz szabályai szerint)

ÉRTÉKVESZTÉS
• Piaci (ár) típusú (átmeneti)
– Teljes értékű készlet esetében, mert
• PÉ < KSZÉ
– Általános szabályok szerint (tartósan és jelentősen)
– Csak fordulónapon lehetséges
• Műszaki-technológiai típusú (végleges)
– Csökkent értékű készlet esetében, mert
• Előírásoknak nem felel meg
• Nem felel meg eredeti rendeltetésének
– megrongálódott
– felesleges
– felhasználása kétséges

VISSZAÍRÁS
• Csak a piaci ár típusú értékvesztésre, ha

– PÉ > KSZÉ, és KSZÉ = BekÉ –ÉV
• Általános szabályok szerint (tartósan és jelentősen)
• Csak a fordulónapon meglévő készletre értelmezhető

ÉV/VÍ KÖNYVELÉSE tervezett áras
nyilvántartás esetében
ÁRKÜLÖNBÖZET
EGYÉB BEVÉTEL EGYÉB RÁFORDÍTÁS
ÁRRÉS
VISSZAÍRÁS ÉRTÉKVESZTÉS
AZ ÉRTÉKVESZTÉS/VISSZAÍRÁS HATÁSÁRA
A BESZERZÉSI ÁR VÁLTOZIK MEG, NEM A NYILVÁNTARTÁSI ÁR!

NYILVÁNTARTÁSI ÁR MÓDOSÍTÁSA
KÉSZLETEK ÁRKÜLÖNBÖZET/ÁRRÉS
Nyilvántartási ár csökkentése
Nyilvántartási ár növelése
NEM VÁLTOZIK MEG A BESZERZÉSI ÁR

FOLYAMATOS ÉVKÖZI (szintetikus) értékelés és
elszámolás NINCS
• Szintetikus elszámolás: évközben nincs készletszámla vezetés
• Analitikus elszámolás: van vagy nincs
• Növekedések könyvelése: a normál csökkenésnek megfelelő

költség/ráfordítás számlára (Anyagok → Anyagköltség, Áruk → ELÁBÉ)
• Év végén:
– zárókészlet megállapítása (leltározás → leltár → értékelés)
• Ha van analitika, akkor a leltározás mellőzhető
– Helyesbítés: ÁV megállapítása és könyvelése
• Probléma: nem normál csökkenések elszámolása (átvezetés)
• Kapcsolódó témák:
– Költségelszámolás: 5.
– Eredménymegállapítás: összköltség szemlélet

KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁS LÉNYEGE
BEKERÜLÉSI JOGCÍM ANYAGKÖLTSÉG ANYAGOK

SZERINTI ELLENSZÁMLA ELÁBÉ ÁRUK
beszerzések
ÁV > 0
Költség/ráfordítás és
készlethelyesbítés ÁV<0
BEKERÜLÉSI JOGCÍM év végén
ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT
(egyedi) BESZERZÉSI ÁRON
MILYEN ÁRON?
ANALITIKA VAN: ÁTLAG, FIFO

ANALITIKA
ANALITIKA NINCS: UTOLSÓ FÜGGVÉNYÉBEN
BESZERZÉSI ÁRAK (fordított FIFO)
NEM NORMÁL CSÖKKENÉSEK
• Anyag nem anyagköltségként, áru nem ELÁBÉ-

ként hasznosul
• átsorolás
ANYAGOK/ÁRUK
ANYAGKÖLTSÉG
ELÁBÉ EGYÉB RÁFORDÍTÁS
Utolsó beszerzési ár visszakeresése
Hasonlóan kell eljárni az anyag értékesítése során is:

Anyagköltség → Anyagok → ELÁBÉ
• Leltár összeállítása
– (általában, mert nincs analitika) Tételes leltározás
alapján
– De lehet naprakész, teljeskörű analitika alapján
(lásd az évközi értékelés esetét)
• Leltárkülönbözetek: csak ha van analitika

ÉRTÉKVESZTÉS/VISSZAÍRÁS
Az év végi készlethelyesbítés után elszámolandó,
ha a feltételek fennállnak (ugyanúgy, mint a
folyamatos értékelés esetében!)
ÉRTÉKVESZTÉS, HA
VISSZAÍRÁS, HA… (nem jellemző!)

A göngyölegek sajátosságai
Saját göngyöleg
• Göngyöleg kibocsátónál értelmezhető:
– Jellemzően az STK (de lehet áru is) vevőkhöz való
eljuttatását biztosítja
– Visszaváltási kötelezettségünk van
• Saját göngyöleg eredete
– Vásárlás
– Saját előállítás
• Tehát nem azért „saját” mert saját előállításból
származik!!!
• Saját, mert mi (a kibocsátó) hoztuk először forgalomba és mi
vagyunk a visszaváltás utolsó láncszeme

SAJÁT GÖNGYÖLEGEK
SAJÁT
SZÁLLÍTÓK ÁRKÜLÖNBÖZET GÖNGYÖLEG ELÁBÉ
Beszerzési áron betétdíjas kiszállítás

áron bet.díjas áron
Visszavétel
SEEAÉ
betétdíjas áron
Előállítási
költségen Visszavett göngyölegre jutó
árkülönbözet
Kiszállításra jutó
árkülönbözet
NETTÓ ÁRBEVÉTEL VEVŐK/PÉNZESZKÖZ
Kiszámlázás
betétdíjas áron
Visszavétel miatt árbevétel helyesbítés
Saját göngyölegek elszámolása
• Beszerzés
– Betétdíjas áron és beszerzési áron
• Előállítás
– Betétdíjas áron és előállítási költségen
• Kiszállítás a vevőknek
– Árbevétel betétdíjas áron
– Elábé elszámolása betétdíjas áron, majd helyesbítés az
árkülönbözettel
• Visszaérkezés (vevők visszaküldik)
– Árbevétel helyesbítése
– Elábé helyesbítése: készletre vétel betétdíjas áron és
árkülönbözet visszahelyesbítése

Idegen göngyöleg
• Göngyöleg forgalmazónál értelmezhető:
– A vásárolt készletekkel érkezik
– Egyszerre van visszaváltási kötelezettségünk (vevőink
irányába) és lehetőségünk (göngyöleg kibocsátó
irányába) is
• Idegen göngyöleg eredete
– Vásárlás
• Az idegen göngyöleg nem azt jelenti, hogy nem a
mi tulajdonunk!!!
– Idegen, mert mi (a forgalmazó) kaptuk az áruval
együtt, és van legalább egy olyan szereplő, akinek
vissza tudom küldeni
Saját vs. idegen göngyöleg
Saját
Termék előállító göngyöleg
A nagykereskedőnek is
lehet saját göngyölege
Nagykereskedő
Göngyöleg- Göngyöleg
értékesítés visszaváltás
Idegen
Kiskereskedő göngyöleg
(végső) fogyasztó
IDEGEN GÖNGYÖLEGEK
IDEGEN
SZÁLLÍTÓK GÖNGYÖLEG ELÁBÉ
betétdíjas áron kiszállítás

betétdíjas áron
Visszavétel
betétdíjas áron
Visszaküldés a szállítónak

Kiszámlázás
betétdíjas áron
Visszavétel miatt
árbevétel helyesbítése
Idegen göngyöleg elszámolása
• Beszerzés: beszerzési ár = betétdíjas ár
– A betétdíjat nem a forgalmazó határozza meg és nem is fog
attól eltérni
• Visszaküldés a szállítónak: beszerzés helyesbítése,
stornózása
• Eladás az áruval együtt
– Árbevétel: betétdíjas áron
– Elábé: betétdíjas áron
• Visszaérkezés a vevőktől
– Árbevétel helyesbítése
– Elábé helyesbítése

Az idegen göngyöleg esetében is
alkalmazható az „évközi értékelés
nincs” eljárás
IDEGEN GÖNGYÖLEGEK, ha nincs évközi
értékelés
IDEGEN
SZÁLLÍTÓK ELÁBÉ GÖNGYÖLEG
Vásárlás Év végi korrekció

betétdíjas áron ha ZE > NYE
Év végi korrekció
ha ZE < NYE
Visszaküldés a szállítónak

Kiszámlázás
betétdíjas áron
Visszavétel miatt
árbevétel helyesbítése
Amikor a csomagolás is
„betétdíjas”
Kötelező visszaváltási díj

Kötelező visszaváltási díj
• Egyes egyutas csomagolások után fizetendő
• Az ár elkülönült (nem áfaköteles) része, de ez nem
göngyöleg téma!
• Gyártónál
– A termék eladási ár része (NÁB), és
– Egyéb ráfordításként a koncessziós társasággal szembeni
kötelezettség
• Kereskedőnél
– Beszerzéskor az áru beszerzési árának a része (ELÁBÉ)
– Értékesítéskor az áru eladási árának a része (NÁB)
– Vevőnek visszafizetett díj: koncessziós társasággal szembeni
követelés
• Végső felhasználónál
– Beszerzéskor az anyag beszerzési árának része (anyagköltség)
– Visszakapott díj: anyagköltség csökkentő tétel
Közvetített szolgáltatások sajátosságai
27. KÖZVETÍTETT 8. ÉRT. KÖZV. SZOLG.

SZÁLLÍTÓK SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE
1 2/B
NETTÓ ÁRBEVÉTEL VEVŐK

2/A
Persze itt is lehetséges a „nincs évközi értékelés” módszer, vagyis amikor az

1) eseményt (a szállítói számlát) közvetlenül a 8. Ért.közv.szolg.értéke
számlára könyveljük és a fordulónapon a tárgyévben tovább nem
számlázott szolgáltatásokat állományba vesszük.
Vásárolt készletek és KM
• Értékelési eljárások, ill. azok változásainak
hatása
• Értékvesztés, visszaírás változásainak
bemutatása
• Nem normálcsökkenések részletezése
(jelentős selejtezés, káresemény stb.)
• Importbeszerzések részletezése fajta és
földrajzi terület alapon

Sajátos készletelemek
Vásárolt energia
közműszolgáltatások
Közműdíjak elszámolása
• Közműszolgáltatások fajtái elszámolás szerint
– Anyagköltség
• Víz, gáz, áram
• Bekerülési értéke minden olyan tételt tartalmaz
(elnevezésétől függetlenül), amelyet a számlában
felszámítanak, függetlenül attól, hogy függ-e a
tényleges (mért) fogyasztástól vagy sem
– Igénybevett szolgáltatás
• Távfűtés, csatornahasználat, távközlés, szemétszállítás

Közműdíjak elszámolása
• Közműszolgáltatások sajátossága
– Elszámolása utólagosan, a tényleges felhasználás
alapján, időszakokhoz kapcsolódva történik
– Elszámolási időszak és üzleti év kapcsolata
• Időbeli elhatárolás: ha adott elszámolási időszak
magában foglalja a fordulónapot
– Igénybevevőnél jellemzően passzív
– Közműszolgáltatás nyújtójánál jellemzően aktív

Témakör - Vásárolt Készletek - Elmélet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Témakör - Vásárolt Készletek - Elmélet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK

ANYAGI NEM ANYAGI

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 2

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 3

• A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 4

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 5

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 8

A nem betétdíjas göngyöleg, olyan csomagolás, amely része a terméknek, árunak!

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 10

• A gazdálkodó által saját nevében, de más (a megrendelő)

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 11

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 12

Nem ismerhető fel, nem különíthető el az

Vásárlás Ugyanaz a szolgáltatás! Értékesítés

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 14

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 15

ÜZEMI STK MÉRLEG EREDMÉNY

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 17

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 18

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 19

Ex Works/ Költség és kockázat gyártól (bányától, stb.) a

Költség, kockázat a megadott földrajzi ponton az

Free Alongside Költség, kockázat az elhajózási kikötő rakpartjától

Költség, kockázat az elhajózási kikötőben a

Free Carriage and Költség és biztosítás a nevezett rendeltetési helyig az

Delivered At Költség és kockázat a nevezett országhatárig az eladót

Költség és kockázat érkezési kikötőig az eladót terheli (a

Költség és kockázat érkezési kikötő rakpartjáig az eladót

Költség, kockázat vámfizetés nélkül a nevezett

Költség és kockázat a nevezett rendeltetési helyig az

Beszerzési Könyv szerinti

Általában 12 hónapon belül

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 23

• Általános szabályok (raktárba történő beszállításig

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 24

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 25

CSAK 5. ELSŐDLEGES 6-7. ELSŐDLEGES 5.

1-4. E/F 5. Költségnemek 1-4. E/F 5. Költségnemek

59. Ktgnem átvez. Szla 6-7. Költséghely/viselő

1-4. E/F 6-7. Költséghely/viselő

59. Ktgnem ellenszla 5. Költségnemek

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 26

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 27

szintetika folyamatos vezetése

szintetika (egyszeri) helyesbítése

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 28

Szintetika: nem Szintetika: nem Szintetika: igen

Beszerzéskor K/R elszámolás → Év végén kötelező

Évközben készletmozgások tételes elszámolása → Év végén leltár (leltározás)

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 30

BEKERÜLÉSI JOGCÍM VÁSÁROLT KÖLTSÉGEK

• TERVEZETT ÁRAKON: növekedés és csökkenés

NYILVÁNTARTÁSI ÁR KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 34

1) Anyagok és nagykereskedelmi áruk: elszámoló ár

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 35

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 36

Vásárolt készletek © Deák István - 2024 37

BESZERZÉSI ÁR = KÖNYVSZERINTI ÉRTÉK = MÉRLEGÉRTÉK

BESZERZÉSI ÁR = KÖNYVSZERINTI ÉRTÉK = MÉRLEGÉRTÉK = 96